Balogh Béni
Foglalkozás
Író, pedagógus, mondagyűjtő
Iskolák
Polgári iskolát Sajószentpéteren végezte. Sárospatakon tanult tovább a Református Tanítóképzőben, ahol 1942-ben népiskolai tanítói oklevelet szerzett. Ezután a budapesti Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakára került, de nem államvizsgázhatott, mert a szüleit kuláknak nyilvánították. 1957-ben rehabilitálták így államvizsgát tehetett Szegeden az Állami Pedagógiai Főiskolán és megkapta tanári diplomáját.
Díjak, kitüntetések
- Szocialista Kultúráért (1982)
- 2006. szeptember 26-án nyílt meg Nekézsenyben, a régi iskola épületében a Balogh Béni Irodalmi Emlékhely
- 2017. október 13. posztumusz Nekézsenyért Díj valamint a Balogh Béni Közösségi Ház átadása
Művek
- Gyöngyhúrú citera / Balogh Béni (Budapest, 1958)
- Vadócok a Bükkben. Önéletrajzi regény az ifjúság számára / Balogh Béni (Budapest, 1984)
- Vadócok a Bükkben. Önéletrajzi regény az ifjúság számára / Balogh Béni (Budapest, 2000)
- A vadkörtefa királyfi : Esti kis mesék / Balogh Béni (Bp., 1992)
- A hét oroszlán vára / Balogh Béni (Budapest, 1992)
- Csatára fel! / Balogh Béni (Budapest, 1994)
- Csatára fel! / Balogh Béni (Budapest, 1998)
- Magyar királymondák. (Budapest, 1996)
- Árgyilus és Tündér Ilona : Királyi mesék /Balogh Béni (Budapest, 1999)
Események
A II. világháborúban 1943-tól katonaként szolgált. 1947-1948 között Miskolcon tanított, majd 1951-1962 között Ózdon, Délegyházán, Pilisborosjenőn és Budapesten tanító. Középiskolai tanári diplomája megvédése után Budapesten tanár és könyvtáros (1962–1983). 1941-től írt, publikált, rendszeresen megjelentek művei a különféle napilapok gyermekrovataiban, a Pajtásban, Dörmögő_Dömötörben, valamint a Kisdobosban, melynek évekig külső munkatársa volt. Műveiben szülőföldjén, Észak-Magyarországon játszódó történelmi események elevenednek meg. Első sikerét az 1958-ban megjelent Gyöngyhúrú citera című regénye hozta meg. Önéletrajzi ihletésű művei: a Vadócok a Bükkben (1984) és a Szivárvány a Sajó felett (1987). Az ifjúságnak főként elbeszéléseket, mondákat, regényeket, meseregényeket írt.
Források
- "Szerencsém volt, hogy ráakadtam ezekre a mondákra" : Beszélgetés Balogh Béni íróval Nógrád megyei hírlap, 4. 1993. december 18. 4. p.:ill. (utolsó elérés: 2020.11.11.) Új Ipoly. - 1. 1993. december 23. 52. p.:ill.
- Az ifjúsági irodalom nagy öregje : Beszélgetés Balogh Béni íróval Nógrád megyei hírlap. - 5. 1994. márc. 5. 7. p.:ill. (utolsó elérés: 2020.11.11.)
- Sisa Pista komolyan játszott : Cserhát vidéki monda Nógrád. - 40. 1984. aug. 25. 4. p. (utolsó elérés: 2020.11.11.)
- Kalandregény 1848-49-ből. Beszélgetés Balogh Béni íróval Nógrád megyei hírlap. - 5. 1994. okt. 15, 6 p. ill. (utolsó elérés: 2020.11.11.)
- Vártornyok és harangok / Oroszlánné Mészáros Ágnes Új Ipoly, 1.1993. dec. 23. 53. p.
- Egy mesemondó halálára / Bánfalvi Lászlóné Könyvtári Levelező, 12. 2000. 9. 16-18. p.
Online források
- Balogh_Béni (utolsó elérés: 2020.06.30.)
- Balogh Béni (utolsó elérés: 2020.06.30.)
- Balogh Béni (utolsó elérés: 2020.06.30.)
- Posztumusz Nekézsenyért Díj (utolsó elérés: 2020.06.30.)
- Balogh Béni (utolsó elérés: 2020.06.30.)
- Balogh Béni (utolsó elérés: 2020.06.30.)
- Balogh Béni Közösségi Ház átadó (utolsó elérés: 2020.06.30.)
- Balogh Béni Irodalmi Emlékhely az ózdi kistérségben (utolsó elérés: 2020.06.30.)