Hibó Tamás

Hibó Tamás, született Szolnok 1947. november 11., elhunyt Kápolna 1991. október 23.

Képzőművész, festő, grafikus

• 1974-ben Madách-ösztöndíj

Grafikai tanulmányait Lengyelországban és Finnországban végezte. Művein visszatérő elem az apokalipszis, az emberiség reménytelennek tűnő jövője, a haláltánc hangulata. Alkotó éveit Salgótarjánban töltötte. Művészetpedagógusként és alkotóként komoly szerepet vállalt a 70-es, 80-as évek Salgótarján kulturális életében. Nézeteinek, gondolatainak bátor vállalása útmutatás a jelen művésznemzedéke számára. Festőként indult, de életműve zömében metszetekből, s főképp rézkarcokból áll. Munkái találhatók a Magyar Nemzeti Galériában és a Nógrádi Történeti Múzeumban Salgótarjánban. Autóbaleset következtében halt meg.

2005 szeptember 1–től a Hibó Tamás Művészeti Alapítvány működteti a Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskolát.

• Hibó Tamás munkái egy szekrény mélyén pihennek / Bedegi Győző. - in: Nógrádi krónika, 1. 1994. április 23. 7. p.
• „Szólni, mikor hallgatnak, hallgatni mikor üvöltenek” / Bedegi Győző. - in: Nógrádi krónika, 2. 1995. június 2. 3. p.
• „A nagy kétszínű folyón.”: Ex libris Hibó Tamás / Brunda Gusztáv. - in: Palócföld, 26. 1992. 6. 587-590. p.
• Hibó Tamás: Curriculum vitae / Halászné Szilasi Ágota. - in: Palócföld, 26. 1992. 6. 586. p.
• Hibó Tamás / Hann Ferenc. - in: Palócföld, 26. 1992. 6. 591-593. p.
• Hibó: Nekrológ / Tóth Elemér. - in: Új Nógrád, 2. 1991. október 26. 3. p.
• Hibó Tamás / Hann Ferenc. - in: Budapest, 1995

• Hibó Tamás grafikusművész életműve (utolsó elérés: 2021.12.10.)
• Hibó Tamás (utolsó elérés: 2021.12.10.)