Borovszky Samu
Foglalkozás
Történész, helytörténész. 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Iskolák
Pincéden végezte elemi iskoláit, majd 1870-ben Nagyszalontán kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, bölcsésztudori és magyar–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett.
Díjak, kitüntetések
A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja (1899–1912) és titkára (1909–1912)
Művek
- A dákok /Borovszky Samu. - Budapest, 1883.
- Név- és tárgymutató a Turul 1883-1892. évfolyamaihoz. - Budapest, 1893.
- A honfoglalás története / Borovszky Samu. - Budapest, 1894.
- Csanád vármegye története 1715-ig. I-II. / Borovszky Samu. - Bp., 1896-1897.
- A népvándorlás kora / Borovszky Samu. - Budapest, 1900.
- A nagylaki uradalom története / Borovszky Samu. - Budapest, 1900.
- Egy alajbég telepítései / Borovszky Samu. - Budapest, 1901.
- Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom / Borovszky Samu, Társszerző: Karácsonyi János. - Budapest, 1903.
- Szendrő vára / Borovszky Samu. - Budapest, 1907.
- Borsod vármegye története a legrégibb időktől. I. / Borovszky Samu. - Budapest, 1909.
- A Szirmay család czímeres levele. Turul, 17, 1899. (Varjú Elemérrel)
- A longobárdok vándorlása / Borovszky Samu. - Századok, 1884.
Események
Lukács Móric (1880–1881), majd gr. Lónyay Menyhért titkára (1882–1884), közben MTA főtitkári hivatalának írnoka (1883–1884), majd az MTA irattárnoka (1884–1894), irodaigazgatója (1894–1912). Középkori és kora újkori magyar és egyetemes történettel, helytörténettel, elsősorban magyar őstörténettel és a népvándorlás kora történetével foglalkozott. A finnugor nyelvrokonság kutatója volt. Nem ismert pontosan munkamódszere, valószínűleg az egyes megyékben élő, hozzáértő szakemberekkel működött együtt. Vizsgálta a középkori magyarországi betelepítések történetét, de figyelme kiterjedt a nagy francia forradalom problémáira is. Közreműködésével készült el a Magyarország Vármegyéi és városai monográfia - sorozat 1911–ben jelent meg a Nógrád vármegye című kötete, 1988-ban Praznovszky Mihály előszavával megjelent a Nógrád vármegye kötet reprint kiadása.
Források
- Borovszky Samu / Ballagi Aladár, Századok 1912.
- Borovszky Samu emlékezete / Karácsonyi János, Budapest 1914.
- A millenniumi Csanád megyei monográfia születése / Tóth Ferenc, Makó 1996.
Online források
- Borovszky_Samu (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Borovszky Samu / Névpont (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Borovszky Samu Múlt-kor történelmi magazin (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- A „Nagy Borovszky” nyolcvanéves. - in: Új Nógrád, 1991. április 22. 4. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- "A Borovszky" - hasonmás kiadásban. - in: Nógrád, 1987. november 16., 4. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- A csitári dombok alatt. - in: Nógrád, 1988. december 17. 5. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- A szügyi hárs árnyéka. - in: Nógrád, 1988. június 25. 6. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Karancsság. - in: Nógrád. 1981. augusztus 30. 5. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Árpád-kori emlékek. - in: Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június 18. 6. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Zagyvaróna. - in: Nógrád. 1982. május 1. 7. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Rákóczi emlékfái. - in: Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október 14. 2. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Megújul a templom. - in: Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július 30. 3. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Falunevek - Egyházas, püspöki, érseki és szent. - in: Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június 30. 6. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)
- Rákóczi Szécsényben. - in: Nógrád. 1965. szeptember 12. 7. p. (utolsó elérés: 2021. 11. 02.)