Felhasználói eszközök

Pál István

Pál István, született Kétbodony 1919. február 25., elhunyt Balassagyarmat 2015. március 2.

Foglalkozás

pásztor, dudás, furulyás

Iskolák

Díjak, kitüntetések

  • 1994. - Népművészet Mestere
  • 2003. - Madách-díj
  • 2005. - Magyar Kultúra Lovagja

Művek

Események

Kilenc gyermekes családban elsőként született idősebb Pál István kanász és Ciglan Erzsébet bánki kanászlány gyermekeként. Pásztorkodott, mint elődei, majd juhászként dolgozott. Édesapjától kapta a zene szeretetét, aki, mint nagyapja is furulyázott, flótázott, dudált, édesanyja munka közben is dalolt. Testvéreivel együtt a régi zenei örökséget is átvették - lánytestvérei közül többen is kitűnő énekesek lettek. István a három fiú közül egyedül, átvette a furulyás, flótás, dudás örökséget is. Ciglan Jánostól, édesanyja nagybátyjától a furulya- és flótakészítést, valamint a faragást is megtanulta. 1939-ben feleségül vette Garai Ilonát, akivel hat gyermekeket neveltek. Közülük négy nem élte meg a felnőttkort. A háború után apja tanácsára elszegődött Szécsénkére falusi gulyásnak, majd apja nyomdokain Nógrádsápra, kanásznak. 1957-ben híres juhászoktól megkezdte a juhászat tanulását. A borsosberényi Állami Gazdaságban 18 évet töltött el, falkás juhászként. Innen ment nyugdíjba 1979-ben. 1983-ban meghalt felesége, 1991-ben, 50 évesen az idősebbik fia, István, később pedig kisebbik fia, János, 48 éves korában tüdőrákban meghalt. 1992–től megtalálta új hivatását a fafaragásban, a mesélésben és a palóc dudán való játékban. A furulya mellett készítette és használta az északi, alföldi és dunántúli pásztorok másik hagyományos hangszerét, a flótát is, amely a hatlyukú furulyával azonos hangsorú, de fuvolatechnikával megszólaltatott hangszer. 1994-ben kapta meg a „Népművészet Mestere” címet, 2003-ban a Nógrád Megyei Önkormányzattól „Madách-díjat”, 2005-ben pedig „Magyar Kultúra Lovagja” címet kapott. Egész életében egyetlen dolog éltette: hogy minél teljesebben átadhassa zenei örökségét. Ebben is az apai példa - általánosabban a pásztorősök példája - érvényesül. Az a szemlélet, mely szerint a tudással az átadás kötelezettsége is együtt jár. 2014 folyamán egészségi állapota leromlott. 2015. március 2-án halt meg Balassagyarmaton, néhány nappal 96. születésnapja után.

Források

  • Nógrádi dudások / Manga János in: A Néprajzi Múzeum füzetei 12, 1950
  • Magyar duda - magyar dudások a XIX-XX. században. Népi kultúra - népi társadalom I. / Manga János. - Budapest, 1968
  • A magyar népzene / Kodály Zoltán-Vargyas Lajos. - Zeneműkiadó, Budapest, 1976
  • Magyar népi hangszerek / Sárosi Bálint. - Tankönyvkiadó, Budapest, 1978
  • Palócföld / Manga János. - Gondolat, 1979
  • Sárréti tudós pásztorok / Beck Zoltán in: Kultúra és tradíció, Miskolc, 1992
  • Ördöngős dudások és egyéb tudományos muzsikusok (kézirat) / Agócs Gergely. 1996
  • Egy szürke és egy hamuszín galamb / Agócs Gergely. Néprajzi diplomadolgozat. 1997
  • Az utolsó dudás. Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége / Juhász Zoltán. - Hagyományok Háza, Budapest, 2010
  • Kukucska Ernő nógrádi dudás és furulyás hagyatéka / Juhász Zoltán. - Hagyományok Háza, Budapest, 2010 (Második, javított kiadás)

Online források

This website uses cookies. By using the website, you agree with storing cookies on your computer. Also, you acknowledge that you have read and understand our Privacy Policy. If you do not agree, please leave the website.

More information