Felhasználói eszközök

Nyáry Albert

Nyáry Albert, született Fülek 1871. június 2., elhunyt Budapest 1933. szeptember 6.

Foglalkozás

Festőművész, író, történész, régész és néprajzkutató, a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja

Iskolák

Az elemi iskola elvégzése után a budapesti Református Főgimnáziumba íratták. Az érettségit követően a Pázmány Péter Tudományegyetem (maː Eötvös Loránd Tudományegyetem) jogi karán, valamint rendkívüli hallgatóként a Képzőművészeti Főiskolán tanult.

Díjak, kitüntetések

  • 1917 Arany szolgálati érdemkereszt a koronával a vitézségi érem szalagján
  • Polonia Restituta rend parancsnoki keresztje (Order Odrodzenia Polski, Krzyż Komandorski)
  • Lengyel Arany Érdemkereszt (Złoty Krzyż Zasługi)

Művek

  • Temető, királyságunk első századából / Nyáry Jenő Budapest, 1902
  • A pilinyi Árpádkori temető / Nyáry Jenő Budapest, 1904
  • A rozsnyói gombkötők/ Nyáry Jenő Budapest, 1904
  • Az iglói csizmadiák és gombkötők / Nyáry Jenő Budapest, 1905
  • Női szivek. A szerző rajzaival; Franklin, Bp., 1907
  • A magyar gyári agyagipar története. Kézirat kötet ábrákkal
  • Piliny néprajzi vázlata / Nyáry Jenő 1909
  • A bécsi udvar a XVII. század végén. (Lavina Ignác naplója). Budapest, 1912
  • Az utolsó magyar trónkövetelő / Nyáry Jenő Budapest, 1912
  • A feltámadó ország. Színdarab. Uránia 1916
  • Hadúr halála / Nyáry Jenő Regény. 1917
  • Az Árpádház kihaltának kérdése / Nyáry Jenő Budapest, 1922
  • Nagy Tőzsérek pusztulása / Nyáry Jenő Regény. 1931

Események

Édesapja Nyáry Jenő ősrégész, barlangkutató, nagybátyja történész, levéltáros, heraldikus volt. Gyermekkorát Egyházasbáston és Pilinyben töltötte. Egész életén át rendszeresen publikált, bibliográfiája 400 címet tartalmaz. Nagyszámú lengyel tárgyú írása is született, s egyik megalapítója volt a Magyar-Lengyel Könyvtár könyvsorozatnak. Számos emléktábla és emlékmű felállításában működött közre (mohácsi és esztergomi Sobieski emlékmű, salgótarjáni Báthory-szobor Pilinyben, Gergén és Szécsényben saját költségén Árpád-kori sírokat tárt fel. Magyar porcelán-, csempe- és üveggyűjteménye az egyik legértékesebb volt az országban. Néprajzi kutatóként különösen a palócság érdekelte. Foglalkozott a nász- és halotti ünnepekkel, a kuruzslással, a népi ipar tárgyköréből pedig a csizmadia és a gombkötő szakmákkal. Mind az olaj-, mind a vízfestés technikáját szívesen alkalmazta.

Források

  • Egy tudós báró / Tárnok Judit in: Múzeumi Mozaik. 1986. p. 12-14.
  • Báró Nyáry Albert élete és munkássága / Nyáry Pál Budapest, 1936

Online források

This website uses cookies. By using the website, you agree with storing cookies on your computer. Also, you acknowledge that you have read and understand our Privacy Policy. If you do not agree, please leave the website.

More information