| Következő változat | Előző változat |
| kubinyi_ferenc [2021/11/16 14:14] – létrehozva vadaszpeter | kubinyi_ferenc [2024/06/25 11:30] (aktuális) – [Művek] ktunde |
|---|
| |
| ===== Iskolák ===== | ===== Iskolák ===== |
| | * Alsófokú iskoláit Losoncon és Besztercebányán végezte. |
| | * 1812-1814 között a hírneves debreceni Református Kollégium tanulója volt öccsével, Ágostonnal együtt. |
| | * Apja 1815-ben a nemesi körökben szokásos jogi tanulmányokra a Pesti Egyetemre küldte. |
| |
| ===== Díjak, kitüntetések ===== | ===== Díjak, kitüntetések ===== |
| |
| ===== Művek ===== | ===== Művek ===== |
| * Országgyűlési beszéde / Kubinyi Ferenc . - Pest, 1862. | * Magyar és Erdélyország képekben. 1-4. kötet / kiadják és szerkesztik Kubinyi Ferenc és Vahot Imre. Pest, 1854 |
| * A teve és ló / Kubinyi Ferenc in.: Pest, 1862. | * A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje... / Kubinyi Ferenc. Pest, 1855 |
| * Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái / Kubinyi Ferenc . - Pest, 1864. | * Őslénytani adatok Magyarországról. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. Pest, 1856 |
| * A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje... / Kubinyi Ferenc . - Pest, 1855. | * [[https://adt.arcanum.com/hu/view/AkademiaiErtesito_1856/?query=%22Kubinyi+Ferenc%22&pg=70&layout=s|Emlősök és hüllők maradványai a beremendi csonttorlatban. Kivonat Kubinyi Ferenc akadémiai előadásából. Magyar Academiai Értesítő, 1856 16. 2. szám p.69-76.]] (utolsó elérés 2024.06.22.) |
| | * Országgyűlési beszéde / Kubinyi Ferenc. Pest, 1862 |
| | * A teve és ló / Kubinyi Ferenc. Pest, 1862 |
| | * Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái / Kubinyi Ferenc. Pest, 1864 |
| | * Doctor Zipser Keresztély András élet-rajza / írta Kubinyi Ferencz, a Magyar Földtani Társulat elnöke. Pest, 1866 |
| | * Az ágost. hitv. pesti autonom egyház szenvedéseinek története a XIX. században. Pest, 1866 |
| |
| ===== Események ===== | ===== Események ===== |
| * 1848-ig Ágoston nevű fivérével együtt a magyar orvosok és természetvizsgálók munkájában, a Magyar Természettudományi Társaság alapításában is részt vett, de foglalkozott tudományos kutatásokkal is. | Felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Ferenc paleontológus, politikus 1796. március 21-én született a Losonc melletti Videfalván, Kubinyi András és Prónay Éva fiaként. Alsófokú iskoláit Losoncon és Besztercebányán végezte. Utóbbi városban tanára volt a földtudományok művelésében kiemelkedő szerepet játszó Zipser Keresztély András. 1812-1814 között a hírneves debreceni Református Kollégium tanulója volt öccsével, Ágostonnal együtt. |
| * A Magyar Földtani Társulat elnökévé választotta. | |
| * Életpályája során számos tanulmánya látott napvilágot, főként a geológia, paleontológia és az archeológia témakörből. | Zipser Keresztély András vezetésével nagy kirándulásokat tettek. Nagyban szélesítette természettudományos látókörét az Andrássyak betléri, valamint a bécsi Naturhistorisches Museum gyűjteményeinek tanulmányozása. Kirándulásaik során jelentős mennyiségű ásványt, kőzetet és ősmaradványt gyűjtöttek, ezekkel alapozták meg a később komoly kollekcióvá fejlődő losonci gyűjteményüket. Kapcsolatba kerültek a közeli Ábelfalván élő Petényi Salamon Jánossal, aki később a hazai gerinces őslénytan kiemelkedő alakja lett. |
| * Kossuth híve volt. | |
| * 1861-ben a kisterenyei Aranyhegyi ásatásokat vezette. | Apja 1815-ben a nemesi körökben szokásos jogi tanulmányokra a Pesti Egyetemre küldte. Tanulmányai végeztével 1818-tól előbb a Királyi Tábla harmad-, majd másodjegyzője, később Pest vármegye aljegyzője lett. Radikális nemzeti megnyilvánulásai miatt többször összeütközésbe került az aulikus megyei vezetéssel, ezért 1824-ben visszatért Nógrád vármegyébe. 1828-1836 között a Szécsényi járás főszolgabírája volt. Országosan is jelentős közéleti és politikai szerepet vitt. Háromszor is képviselte Nógrád vármegyét a pozsonyi országgyűlésen. De a politikai tevékenység alatt szunnyadó természettudományos érdeklődése 1832-ben újra felszínre került. Részt vett a kisterenyei Hársas-hegy ásatásán, ahol megismerkedett Pulszky Ferenccel, a Nemzeti Múzeum későbbi igazgatójával. Egyre többet foglalkozott tudományos mozgalmakkal, anyagilag támogatott természettudományos ügyeket, gyűjtéseket végzett, jelentősen fejlesztette losonci gyűjteményét, mely a szabadságharcot leverő orosz intervenciós csapatok 1849-es támadása során tűz martaléka lett. |
| * Szécsényben nevét viseli a múzeum. | |
| | 1833-ban Boroszlóban, 1836-ban Zipser társaságában, Jénában részt vett a német orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén, ahol megismerkedett többek közt a természettudós és világutazó A. Humboldttal és a mikrobiológus Ch. G. Ehrenberggel. Ebben az évben fedezte fel a nép által csak „gyurtyánkő”-nek nevezett ipolytarnóci kövesült fatörzset. 1840-ben a Magyar Tudós Társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) levelező, majd 1858-ban tiszteleti tagjává választotta. Amikor megalakult az Akadémia Matematikai és Természettudományi Bizottsága, annak első elnöke is ő lett. Alapító tagja volt az 1841-ben megalakult Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. |
| | |
| | 1848. január 3-án videfalvi kastélyukban öccse, Ágoston, Zipser Keresztély András, Pettkó János bányásztanodai tanár és Marschan József bányamérnök társaságában megalapították a Magyarhoni Földtani Társulatot. Az alakuló közgyűlést 1848. augusztus 18-19-re tűzték ki, ami azonban a szabadságharc „szomorú hadi korszaka” miatt 2 évig elmaradt. A közgyűlésen elnökül Kubinyi Ágostont, alelnökül Kubinyi Ferencet választották. |
| | |
| | Az 1840-es években aktív szerepet vállalt Nógrád Vármegye liberális ellenzékének politikai küzdelmeiben. Az 1848-49-es szabadságharc idején eleinte a Battyhányi kormánynak, majd Kossuth Lajosnak volt lelkes híve. A szabadságharc leverése után hadbíróság elé került, amely először várfogságra ítélte, később ezt enyhítve tázlári birtokára száműzték. Itt élt egészen az 1852-es amnesztiáig. Ettől kezdve csak a tudománynak szentelte életét. Elmélyült kutatásai nyomán egymás után jelentek meg publikációi, főként a Magyarhoni Földtani Társulat, valamint a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálataiban. |
| | |
| | 1862-ben Ipolyi Arnoldhoz és Henszlmann Imréhez csatlakozva Konstantinápolyba utazott, ahol az ott őrzött Corvinákat tanulmányozták és megkísérelték hazahozatalukat. Hazatérése után korábban megkezdett tudományos munkásságát folytatta. Tevékenyen részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók munkájában, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Számos publikációt írt az őslénytan, földtan és a régészet témakörében. |
| | |
| | Szülőhelyén, Videfalván érte a halál, élete 78. évében, 1874. március 28-án. |
| | |
| | Nógrád megyében az ő nevéhez fűződik Kisterenye-Hársas, Karancslapujtő-Pókahegy lelőhelyek ásatása. Ő volt az, aki a tudományos világ számára felfedezte az ipolytarnóci kövesedett ősfenyőt és aki leírta a salgói és somoskői bazaltformációkat, de foglalkozott a szinóbányai vas- és üveggyár történetével is. |
| | |
| | A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum alapítására 1973-ban került sor. A Múzeum az egykori Forgách-Lipthay-kastély főépületében kapott helyet. A Helytörténeti Múzeum 1979. február 1-én vette fel hivatalosan Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel a neves tudós előtt. |
| |
| ===== Források ===== | ===== Források ===== |
| * Emlékezés a magyar művelődés két jeles, felvidéki szülöttjére ( Manga János, Kubinyi Ferenc ) / Csáky Károly in.: Honismeret, 25. 1997. | * [[https://adt.arcanum.com/hu/view/Honismeret_1997/?pg=113&layout=s&query=Cs%C3%A1ky+K%C3%A1roly|Emlékezés a magyar művelődés két jeles, felvidéki szülöttjére ( Manga János, Kubinyi Ferenc ) / Csáky Károly in.: Honismeret, 25. 1997. 8-10.p.]] (utolsó elérés 2024.06.24.) |
| * Másfélszáz év régészeti kutatásai Nógrád megyében ( Kubinyi Ferenc halálának 100. évfordulójára ) / Patay Pál in.: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1975 / 21. 16 - 22. l. | * Másfélszáz év régészeti kutatásai Nógrád megyében ( Kubinyi Ferenc halálának 100. évfordulójára ) / Patay Pál in.: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1975. 21. 16-22.p. |
| * Egy ember a reformkorból. / Praznovszky Mihály in.: Palócföld, 1979. 4. 12. 22. l. | * [[https://adt.arcanum.com/hu/view/Palocfold_1979/?pg=107&layout=s|Egy ember a reformkorból / Praznovszky Mihály in.: Palócföld, 1979. 4. 12.p., 22.p.]] (utolsó elérés 2024.06.24.) |
| * Gyűjtők, gyűjtemények, múzeumok. / Praznovszky Mihály in.: Nógrád, 37. 1981. okt. 25. 8. l. | * [[https://adt.arcanum.com/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1981_10/?pg=187&layout=s|Gyűjtők, gyűjtemények, múzeumok / Praznovszky Mihály in.: Nógrád Megyei Hírlap, 37. 1981. 251. sz. október 25. 8.p.]](utolsó elérés 2024.06.24.) |
| * Történelmi leltár / Praznovszky Mihály in.: Nógrád, 38. 1982. jan. 10. 6. l. | * [[https://adt.arcanum.com/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1982_01/?pg=65&layout=s|Történelmi leltár / Praznovszky Mihály in.: Nógrád Megyei Hírlap, 38. 1982. 8.sz. január 10. 6.p.]](utolsó elérés 2024.06.24.) |
| |
| ===== Online források ===== | ===== Online források ===== |
| * [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Kubinyi_Ferenc_(paleontol%C3%B3gus)|Kubinyi Ferenc a wikipédián]] (utolsó elérés: 2021.11.16.) | * [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Kubinyi_Ferenc_(paleontol%C3%B3gus)|Kubinyi Ferenc a wikipédián]] (utolsó elérés: 2021.11.16.) |
