Abafi Lajos

Abafi Lajos, (Névváltozat: Aigner Lajos), született Nagyjécsa 1840. február 11., elhunyt Budapest 1909. június 19.

Foglalkozás

Magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkegyűjtő, a magyarországi szabadkőművesség történetírója.

1850–1853 között a Stieber-féle kereskedelmi iskola tanulója volt Temesváron. 1854-1868 között könyvkereskedő-segéd Temesváron, Pozsonyban, Pesten és több német városban. 1868-1896 között Pesten önálló üzlete volt.
1859-től számos történeti, irodalomtörténeti és könyvészeti munkát írt.
1869-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán díjat nyert Az elégiáról című művével.
1876-tól a Petőfi Társaság tagja.
1878-ban megalakította a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületét.
Általa szerkesztett, alapított lapok: Magyar Könyvészetet (1869–1870), Figyelő (1876–1890) , Corvina (1878–1894) , Rovartani Lapok (1895–1899).
1884-ben megindította a Hazánk című történelmi folyóiratot.
1890-től főként entomológiai tevékenységet folytatott. 1901-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályán dolgozott.
Legnagyobb teljesítménye a magyarországi szabadkőművesség történetének feldolgozása volt, amelyet a Festetics család dégi kastélyában őrzött dokumentumok alapján végzett el és írt meg németül és magyarul, s amely mű ma alapvető forrásmunka ezen a területen.
1905-től egyre inkább betegeskedett, ismétlődő agyvérzés miatt elveszítette beszélő-, majd látóképességét; 1909-ben meghalt.