Mikszáth Kálmán szobor - portré
Id. Szabó István (Cered, 1903. augusztus 29. — Benczúrfalva, 1992. július 5..) Kossuth-díjas szobrászművész. Alkotói tevékenységet főleg a köztéri szobrászat területén fejtett ki.
Szobrászművészetet Bóna Kovács Károly műhelyében tanult az 1930-as évek elején. Kőből, bronzból, műkőből, mészkőből, bazaltból készült szobrainak stílusa is a népi fafaragó művészettel mutat rokonságot, talán ezért is vált igen foglalkoztatott köztéri szobrásszá. Már 1934-től kiállításai voltak a Műcsarnokban, majd főleg Észak-Magyarországon, Nógrád megye területén felállítandó köztéri szobrokra kapott megrendeléseket. 1938–39-ben első világháborús emlékművet készített Mátranovákon, majd annak mását 1948-ban Cereden is felállították. 1941-ben készítette Parasztfej című alkotását bronzból, 29 cm magasságban. Művéből fegyelmezett, látszólagos nyugalma mögül indulat, elszántság és erő sugárzik. A szobrot az Állami Vásárló Bizottság vette meg a művésztől, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
1945 után, a korszak hangulatának is megfelelően, előszeretettel ábrázolta az egyszerű munkás és parasztembereket. Híres A magyar bányászat 200 éves története című sorozata, melyet tölgyfából faragott 95 cm magasságban. 1965-ben faragta körtefából Palóc Madonna c. szobrát 45 cm magasságban, köztéri szoborként bronzból is kiöntötték, és Balassagyarmaton nyert elhelyezést. Mikszáth Kálmánról és Madách Imréről is készített szobrokat, s politikusokról emléktáblákat vagy szobrokat, köztük Kossuth Lajosról, Rákóczi Ferencről. Bányászszobraiból Várpalotán, Bátonyterenyén is helyeztek el köztéri alkotást. (forrás: Wikipédia)