Zórád Ernő

Zórád Ernő, született Balassagyarmat 1911. október 16., elhunyt Budapest 2004. április 8.

Képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész

Iparművészeti Iskola

• 1991 - Balassagyarmat városa által alapított Horváth Endre-díj
• 2000 - A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
• 2000 - Tabánért emlékplakett - „Budavár Díszpolgára”

• Egy vándorfestő ifjúsága: 1911 - 1951 / Zórád Ernő. - Budapest, 1990, 2003
• Tabán – A háromszáz éves kártyavár / Zórád Ernő. - Budapest, 1997
• Krúdy világa / Zórád Ernő. - Budapest, 1998
• Kalandozások egy régi fiákeren / Zórád Ernő. - Budapest, 2001
• Tabán – A lebontott romantika / Zórád Ernő. - Budapest, 2003
• Kis magyar irodalmi pantheon / Krúdy Gyula, Zórád Ernő, szerk. Praznovszky Mihály. - Veszprém, 2016

Balassagyarmati születésű képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a képregény legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselője. Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott. 1921-ben, komoly anyagi gondok miatt Budapestre költöztek.

Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként.

A második világháború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének. E lapok megszűnése után, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. 1964-ben itt debütált Jókai Mór: A fekete gyémántok című képregényével, mely már magán viselte a művész összes jellegzetes stílusjegyét.

Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg a Pajtásban. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta”); jelentősége abban áll, hogy ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.

A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban.

1952-től kezdve számos diafilmet is készített. Több mint 30 diafilm fűződik a nevéhez. Többnyire ifjúsági regények adaptációjával bízta meg a cég, összesen mintegy 1500 illusztrációt készített a Diafilmgyártó számára.

Könyvillusztrátorként is alkotott. Rengeteg illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula és Heltai Jenő műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat. Akvarelljeiből többször nyílt kiállítás itthon és külföldön egyaránt. Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók. Rendszeresen részt vett Budapesten Balassagyarmat Barátainak Találkozóján. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökítette meg. A képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette meg.

Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.

A labdarúgás és a zene szerelmese is volt, igazolt focista és mérkőzéseken rendszeres szurkoló.

93 éves korában, 2004. április 8-án, Budapesten szenderült jobblétre a „precíz bohém”.

Csach Gábor portréfilmet készített róla. Életmű kiállítását Balassagyarmaton rendezték meg „Precíz bohém” címmel.

• A szakmai elismerés elmaradt. Zórád Ernő: A könnyű műfaj vágányára toltak: beszélgetés a festőművésszel / riporter Bugyinszki György. - in: Új Magyarország, 6. 1996. október 31. 8. p.: ill.(utolsó elérés 2024.04.15.)
• Az örökifjú koronatanú Beszélgetés a festőművésszel / riporter Módos István. - in: Képes Európa, 4. 1995. 19. 35 - 36. p.
• Zórád Ernő szerelmei / Szatmári Gabriella. - in: Kiáltás, 6. 1995. augusztus 17. 16. p.
• Bolyongás Krúdyval. Zórád Ernő kiállítása Balassagyarmaton / Tóth Elemér. - in: Új Nógrád, 2. 1991. szeptember 24. 4. p.(utolsó elérés 2024.04.15.)
• Zórád Ernő kiállítása Budapesten. Balassagyarmatról indult / B. M.. - in: Nógrád, 37. 1981. február 17. 4. p.(utolsó elérés 2024.04.15.)
• Búcsú Zórád Ernőtől, Ipolyság díszpolgárától. - in: Honti lapok, 13. 2004. 5. 8. p.
• A buborékba beszélők / Trencsényi Zoltán. - in: Népszabadság, 59. 2001. október 15. 14. p.: ill.(fotójával)(utolsó elérés 2024.04.15.)
• Egy eltűnt városrész krónikása. Három műfajban örökítette meg a múlt századot a kilencvenéves Zórád / Csordás Lajos. - in: Népszabadság. Budapest melléklet, 2001. október 20. 40. p.: ill.(fotójával)(utolsó elérés 2024.04.15.)
• Az utolsó lovag. Kilencven éves a magyar képregény / Csach Gábor. - in: Városi Újság (Balassagyarmat), 2001. 2. október 26. 1., 8. p.: ill.(fotójával)(utolsó elérés 2024.04.15.)
• Kis éji zene hangfogóval, cigánybandával. Zórád Ernő új könyvet ad ki és kilencvenesztendős korában megjelenteti első CD-jét is / Szénási Zsófia. - in: Magyar Nemzet, 2001. 64. október 31. 16.p.: ill.(fotójával)(utolsó elérés 2024.04.15.)
• Képregények, diafilmek örökifjú mestere. - in: Romániai Magyar Szó, 2001. 13. november 17-18. 9.p.(utolsó elérés 2024.04.15.)

• Zórád Ernő grafikusművész kiállítása / in: Művészet, 1. 1960. 5. szám 31. p.: ill.(utolsó elérés 2024.04.10.)

• Zórád Ernő (utolsó elérés: 2022.09.16.)
• „A vonal olyan, mint egy elszólás" − kiállítás Zórád Ernő emlékére (utolsó elérés: 2022.09.16.)