Felhasználói eszközök

Zórád Ernő

Zórád Ernő, született Balassagyarmat 1911. október 16., elhunyt Budapest 2004. április 8.

Foglalkozás

Képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész

Iskolák

Iparművészeti Iskola

Díjak, kitüntetések

  • 1991 - Balassagyarmat városa által alapított Horváth Endre-díj
  • 2000 - A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
  • 2000 - Tabánért emlékplakett - „Budavár Díszpolgára”

Művek

  • Egy vándorfestő ifjúsága: 1911 - 1951 / Zórád Ernő. - Budapest, 1990, 2003
  • Tabán – A háromszáz éves kártyavár / Zórád Ernő. - Budapest, 1997
  • Krúdy világa / Zórád Ernő. - Budapest, 1998
  • Kalandozások egy régi fiákeren / Zórád Ernő. - Budapest, 2001
  • Tabán – A lebontott romantika / Zórád Ernő. - Budapest, 2003
  • Kis magyar irodalmi pantheon / Krúdy Gyula, Zórád Ernő, szerk. Praznovszky Mihály. - Veszprém, 2016

Események

Balassagyarmati születésű képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a képregény legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselője. Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott. 1921-ben, komoly anyagi gondok miatt Budapestre költöztek.

Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként.

A második világháború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének. E lapok megszűnése után, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. 1964-ben itt debütált Jókai Mór: A fekete gyémántok című képregényével, mely már magán viselte a művész összes jellegzetes stílusjegyét.

Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg a Pajtásban. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta”); jelentősége abban áll, hogy ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.

A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban.

1952-től kezdve számos diafilmet is készített. Több mint 30 diafilm fűződik a nevéhez. Többnyire ifjúsági regények adaptációjával bízta meg a cég, összesen mintegy 1500 illusztrációt készített a Diafilmgyártó számára.

Könyvillusztrátorként is alkotott. Rengeteg illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula és Heltai Jenő műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat. Akvarelljeiből többször nyílt kiállítás itthon és külföldön egyaránt. Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók. Rendszeresen részt vett Budapesten Balassagyarmat Barátainak Találkozóján. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökítette meg. A képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette meg.

Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.

A labdarúgás és a zene szerelmese is volt, igazolt focista és mérkőzéseken rendszeres szurkoló.

93 éves korában, 2004. április 8-án, Budapesten szenderült jobblétre a „precíz bohém”.

Csach Gábor portréfilmet készített róla. Életmű kiállítását Balassagyarmaton rendezték meg „Precíz bohém” címmel.

Források

Online források

This website uses cookies. By using the website, you agree with storing cookies on your computer. Also, you acknowledge that you have read and understand our Privacy Policy. If you do not agree, please leave the website.

More information