Felhasználói eszközök

Szondy György

Szondy György, született Turóc vármegye 1504. hó nap., elhunyt Drégely vára 1552. július 9.

Foglalkozás

Katona, várkapitány

Iskolák

Révay Ferenc udvarában tanulta a vitézséget.

Díjak, kitüntetések

Művek

Események

Mezővárosi polgárcsalád sarja lehetett, ezzel magyarázható, hogy testvére Szondy Jakab Ferdinánd királyhoz kérelmet írt, hogy Szondy György hősiességéért a király jutalmazza a családot. A magyar kultúrában Szondy György hősi küzdelme a mai napig ható nemzeti példává vált. Az alacsony sorból származó, tehetséges, tiszta jellemű ifjú, aki vitézségének elismeréseként lett az esztergomi érsek várkapitánya, és nehéz helyzetben is példát mutatott kitartásból, jellemből, hűségből önfeláldozó bátorságával. Budai Ali basa históriája címmel Tinódi Sebestyén énekelte meg hősiességét, Szondy György címmel Kölcsey Ferenc írt verset 1830–ban, leghíresebb irodalmi alkotás Szondy két apródja Arany János tollából 1856–ban született. Drégelypalánk várát a régészek föltárták, falait megerősítették. A községben az Európai Unió támogatásával Turisztikai és Látogatóközpont fogadja a turistákat, diákokat. A látogatók az egri hagyományőrzőkkel készült filmfeldolgozásban ismerhetik meg az Szondy György és a várvédők, az egykori hősök helytállását. A vár bejáratánál dombormű, a községben Kő Pál alkotása, a Szondy szarkofág emlékeztet nemzeti példaképünkre.

Források

  • Drégely és hőse / Acsády Ignác. - in: Századok, 1887. 1. sz.
  • Drégelypalánk / Balogh Zoltán. - Budapest, 2007
  • Drégely várának veszte: Szondy György mártíromsága / Füst Antal. - Drégelypalánk, 2015

Online források

This website uses cookies. By using the website, you agree with storing cookies on your computer. Also, you acknowledge that you have read and understand our Privacy Policy. If you do not agree, please leave the website.

More information