Mocsáry Lajos, Bocsári

Mocsáry Lajos született 1826. október 26-án Fülekkovácsi-Kurtánypusztán, elhunyt 1916. január 7-én Andornakon.

Foglalkozás

Magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő

Eperjesen érettségizett, a fővárosban tanult természettudományokat és esztétikát

Édesapja középbirtokos, a család gabona és szőlőtermelésből biztosította jövedelmét a Fülek melletti pusztán és Andornokon (Heves megye)
1848–1849 eseményeiben félrekezelt lábdaganata miatt nem vett részt. Külföldön gyógykezelték. Megismerkedett Wesselényi Miklóssal, akinek halála után feleségül vette az özvegyet
Nógrád vármegyei aljegyzője, majd Heves megyében élt és gazdálkodott
Részt vett a Deák Ferenc tiszteletére rendezett fáklyásmenetben, figyelemmel kísérte Kossuth Lajos és Széchenyi István vitáját. Nem értett egyet a kiegyezéssel
Első és egyetlen vígjátékát, a Műkedvelőt a Nemzeti Színház mutatta be Kisfaludy Károly Hűség próbája című darabjával párban 1846. április 25-én
Első műve: A magyar társas élet. Vitába szállt Eötvös Józseffel, nem támogatta az 1868–as nemzetiségi törvényt. Ellenezte az erőszakos magyarosítást. Mindezt leírta Nemzetiség című művében
A Függetlenségi Párt tagja és egyben vezére volt 1874 – 1884 között
Nagy vitát robbantott ki a Pesti Naplóban megjelent Megyék eljárása című cikke, amelyben a megyei törvénykezés visszaállításának elkerülhetetlenségéről értekezett
A szlovákiai Füleken és a magyarországi Karancslapujtőn iskola viseli a nevét

Mocsári Lajos. Ismerjük meg megyénk nagy szülötteit / Wimmer Valéria in.: Szabad Nógrád, 11. 1956. jan. 18. 4. l.
Madách és Mocsáry a nemzetiségi kérdésről / Böszörményi István in.: Honismeret, 1988. 5. 72 – 74. l.
„Nemzetem javára, Nemzetemért írtam” / Lőrincz Gézáné in.: Nógrád megyei hírlap, 12. 2001. júl. 21. 7. l.