Madách Gáspár
Madách Gáspár 1590 körül született és 1647 körül hunyt el.
Foglalkozás
Költő, műfordító
Iskolák
Díjak, kitüntetések
Művek
Események
Nógrád megye szolgabírája, majd alispánja, esküdt, országgyűlési követ. Alsósztregovai földbirtokos családból származott, felesége Nándori Bene Anna, 3 gyermekük született a házasságból. Unokaöccse volt Rimay Jánosnak és szoros kapcsolatban állt a Balassi családdal. Rimay János barátja, tanítványa, költői hagyatékának őrzője; birtokában volt egy versgyűjteménye, melynek darabjait sógora, Ráday András szándékozott kiadni (elveszett). Rimay költészetének hatására maga is verselt, főleg vallásos verseket, énekeket cseh és magyar nyelven. Verseit a Radvánszky család sajókazai levéltára őrizte meg. A kutatók Madách Gáspár kézírását összekeverték a Rimayéval és Madách Gáspár verseinek egy részét, mint Rimayét adták ki. Eckhardt Sándor irodalomtörténész fedezte fel az ellentmondást. Ő már Madách Gáspár verseit kihagyta a Rimay kritikai kiadásból. Madách Gáspár műveit Radvánszky Béla publikálta és látta el bevezetéssel. Legsikerültebb munkája a Balassi-strófákban írt Wesselényi Ferenc nevére írt fohászkodása 1646–ból.
Források
- Sztregovai Madách Gáspár versei / Radvánszky Béla in.:Irodalomtörténeti közlemények 11. 1901. 129 - 152. l.
Online források
- Magyar Életrajzi Lexikon (utolsó elérés: 2021.12.11.)