Felhasználói eszközök

Laluja András

Laluja András született 1934. május 28-án Esztergomban, elhunyt 1999. június 19-én Budapesten.

Foglalkozás

Szobrászművész

Iskolák

Érettségit Vácon a Piarista Gimnáziumban tett. 1957-1963 Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott díszítő szobrász szakon.

Díjak, kitüntetések

Művek

Események

Szülei pedagógusok voltak, nagyapja az esztergomi keresztény múzeum gondnoka volt. 1949–ben szülei Nézsára költöztek, a szlovák nemzetiségi kultúra ápolói voltak. A váci piaristáknál érettségizett, Czinke Ferenc fedezte fel Nézsán a tehetségét és javasolta továbbtanulását. A főiskolán Borsos Miklós, Farkas András tanítványa volt. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára volt 1964–től, Budapesten és Bánkon élt és alkotott. Első nagy sikerű szabadtéri alkotása „Busó”, amelyet Mohácson állítottak föl 1968–ban. Monumentális és épületplasztikával foglalkozott, a lemezdomborítás és hegesztés jeles művelője volt. Munkáit ember centrikus tartalom, konstruktív szerkezet s a formaadás lendületes expressziója jellemzi. Több köztéri szobra került felállításra. Kojnok Nándor könyvtáros javaslatára ő kezdeményezte az elöregedett temetők kőkeresztjeinek megőrzését.

Források

  • Érzelmi kötődés a Cserháthoz, Beszélgetés a művésszel / Riporter: Végh József in.: Nógrádi krónika, 3. 1996. jan. 5. 6. l.
  • Látogatóban Lajula Andrásnál / Pataki László T. in.: Új. Nógrád, 2. 1991. márc. 20. 5. l.
  • Egy sor nézsai kőkereszt / Pataki László T. in.: Új. Nógrád, 2. 1991. márc. 23. 7. l.

Online források

This website uses cookies. By using the website, you agree with storing cookies on your computer. Also, you acknowledge that you have read and understand our Privacy Policy. If you do not agree, please leave the website.

More information