Dukay Nagy Ádám

Dukay Nagy Ádám, született Salgótarján 1975. október 22., elhunyt Budapest 2017. június 21.

Tanár, újságíró, költő, író, kritikus, zenész

• 1996 – 2000 között Szegeden tanult, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán diplomázott
• 2000 – 2002 között az ELTE Szociológiai Intézetében tanult

• Szobrok az esőnek / Dukay Nagy Ádám. - Salgótarján, 1998
• Hosszú eltáv / Dukay Nagy Ádám. - Budapest, 2002
• Titokbhakta / Dukay Nagy Ádám. - Budapest, 2015

1994 – ben szabadúszóként kezdte pályáját, majd az Alma Grafikai Stúdió és Kiadó szerkesztője volt. 1999 – től a Palócföld folyóirat szerkesztőbizottsági tagja ként, majd 2001 – től az irodalmi rovat vezetőjeként majd 2003 – 2004 között szerkesztőjeként dolgozott. 2003 – tól Móricz Zsigmond ösztöndíjas volt. Budapestre költözött, tanított és folyamatosan publikált különböző folyóiratokban, szerkesztett szépirodalmi kiadványokat. 42 évesen hunyt el 2017 – ben a salgótarjáni Balassi Asztaltársaság tagjai az Asztaltársasági Füzetek 2017. évi számában emlékeztek Dukay Nagy Ádámra.

• Búcsú szülte emlékszilánkok / Csongrády Béla. - in: Palócföld, 63. 2017. 3. 8 – 9. p.
• A múlt a jelennel eggyé tesz / Madár János. - in: Palócföld, 63. 2017. 3. 11 – 16. p.
• „Míg le nem csuk az elalvás” / Grozdits Károly, H. - in: Palócföld, 57. 2011. 2. 66 – 72. p.

• Dukay Nagy Ádám (utolsó elérés: 2022.09.29.)
• Rohamléptekben győzött a halál, ha győzött. Búcsú Dukay Nagy Ádámtól (utolsó elérés: 2022.09.29.)
• A múlt a jelennel eggyé lesz. Dukay Nagy Ádám halálára (utolsó elérés: 2022.09.29.)