Berényi György, báró

Berényi György, báró született Bodok 1601. augusztus 21., elhunyt 1677.

Földbirtokos, politikus, író

gondos szülei a körmöczi kolostor falai között virágzó iskolába kiildötték, hol tanúimány ait már 1620-ban, tehát 19 éves korában oly kitűnő sikerrel végezte, hogy az eredetiben fenmaradt bizonyítvány szavai szerint, tanítói a legszebb reményeket kötötték hozzá. Igen valószínű, hogy születéséhez s az akkori idők szokásaihoz híven néhány évet külföldi egyetemeken is töltött,

Előbb Eorgách Zsigmondné, később a Thurzó család szolgálatában találjuk, mint Sempte és Temetvény várak főkapitányát, de igen valószínű, hogy már elébb is viselt hadi tisztségeket, míg az 1634. november 30-ára hirdetett sopronyi országgyűlés — megnyitván előtte a sorompókat — a politikai küzdelmek zajába vonta. — Nyitravármegye rendei ugyanis Berényi Györgyöt talán sógorával a Wesselényi összeesküvésben később híressé lett Kereszthury Lászlóval együtt követnek választották, alkalmat nyújtva neki tehetségei érvényesítésére.

Nyitravármegye részesítette. — A rendek ugyanis 1639. oct. 4-én a legnagyobb lelkesedéssel alispánnak választották, s hogy mily nagy volt a személye iránt való érdeklődés, kitetszik abból, hogy e választáson nagy számú urak és nemeseken kivűl 16 főpap, Eszterházy Miklós nádor s a kalocsai érsek is jelen volt.

Nyitravármegye gyűlésén kieszközölte, hogy a rendek 300 gyalogot és 200 lovast ajánlottak fel saját költségükön a török ellen való háborúra, s ekis sereg kapitányává a nádor ajánlására 1641. febr. 5-én őt választották.

Berényi az 1646-1648 években 1. Rákóczy György erdélyi fejedelemnek, majd nejének Lorántffi Zsuzsánnának szolgálatában állott,

1655. jun. 24-én III. Ferdinándtól, a ket Koros, valamint Kis- és Nagy-Hölben hasonlóképen Nyitramegyei helységekre adományt nyert. Ily módon, midőn őt az uralkodó 1656. febr. 24 én báróságra emelte, mind anyagi értéke, mind személyes befolyására nézve, Felső-Magyarország egyik legtekintélyesebb főura volt.

1660-ik év folyamán Berényit a királyi ítélő tábla bárójává nevezve, minden fontosabb állam ügyekben igénybe vette tanácsát. — Nem sokkal utóbb, miként gróf Róttál Jánosnak egy hozzá intézett levele bizonyítja, es. kir. tanácsos lett, s mind a hadi, mind a politikai események létrejőve telében jelentékeny tényező vala.

Az 1662-iki nagyhírű pozsonyi országgyűlésen nevezetes szerepet játszott Berényi. A protestáns rendek ugyanis őt választották közbenjárójokúl

Berényi György a török ellen viselt háborúkban is tevékeny részt vett, részint mint a nyitramegyei felkelő nemesség vezére, részint mint főhadi biztos.

élte alkonyán lévén a közügyektől teljesen visszavonúlt s hátra lévő napjait számos tagból álló családja körében nyugalomban tölté Bodokon. Itt érte őt utói a halál 1677. január vagy február havában. Első feleségétől csak leány gyermekei származtak ; Eszterházy Zsófiától Ferencz, Péter, Tamás, György és Pál nevű fiai születtek, a kik virágzó családot alapítva csakhamar grófi rangra emelkedtek.

• KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677. in: Századok – 1885 (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• [[ (utolsó elérés: 2021.02.17.)