Berényi György, báró

Berényi György, báró született Bodok 1601. augusztus 21., elhunyt Bodok 1677. január vagy február havában

Földbirtokos, politikus, író

Gondos szülei a körmöczi kolostor falai között virágzó iskolában taníttatták, hol tanulmányait már 1620-ban, tehát 19 éves korában kitűnő sikerrel végezte. Az eredetiben fennmaradt bizonyítvány szerint, tanítói a legszebb reményeket kötötték hozzá. Igen valószínű, hogy születéséhez s az akkori idők szokásaihoz híven néhány évet külföldi egyetemeken is töltött.

A Berényi család birtokai Nógrádban, Somogyban és Vas vármegyében voltak. Zsigmond király 1431-ben nemesi címert adományozott a családnak, amely a leggazdagabb családok egyike lett. Berényi György korának nevezetes politikai szerepet játszott férfia volt. Tanulmányait a körmöci kolostorban befejezvén előbb Forgách Zsigmondné, majd a Thurzó-család szolgálatában állott, mint Sempte és Temetvény várak főkapitánya. 1634. és 1637. országgyűlésen Nyitra vármegye egyik követe volt. A rendek 1639. október 4-én a legnagyobb lelkesedéssel Nyitra vármegye alispánjává választották. Ezekről az időkről érdekes, történelmi becsű naplót hagyott hátra, amelyek lapján megismerhetjük Bethlen Gábor fejedelemségének virágkorát. Nyitra vármegye gyűlésén kieszközölte, hogy a rendek 300 gyalogot és 200 lovast ajánlottak fel saját költségükön a török ellen való háborúra. A nádor ajánlására 1641. február 5-én a felkelt nemesség kapitányává választották. 1646-1648-as években. Rákóczy György erdélyi fejedelemnek, majd nejének Lorántffi Zsuzsánnának szolgálatában állt. 1655. január 24-én III. Ferdinándtól királyi adományul nyerte, a két Koros, valamint Kis- és Nagy-Hölben Nyitra megyei helységeket. Az uralkodó 1656. február 24-én báróságra emelte, mind anyagi értéke, mind személyes befolyására nézve, Felső-Magyarország egyik legtekintélyesebb főura volt. 1659-ben Lipót követségbe küldte II. Rákóczy György és ellenfele Barcsay Ákos fejedelemhez, hogy őket kibékülésre bírja, de közbenjárása sikertelen volt. 1660-ik év folyamán Berényit a királyi ítélő tábla bárójává nevezte, minden fontosabb állam ügyekben igénybe vette tanácsát. Nem sokkal később királyi tanácsos lett, és mind hadi, mind politikai eseményekben jelentős szerepet játszott. Az 1662-iki nagy hírű pozsonyi országgyűlésen nevezetes szerepet játszott Berényi. A protestáns rendek ugyanis őt, a katolikus főurat választották közbenjárójukul. Berényi György a török ellen viselt háborúkban is tevékeny részt vett, részint mint a Nyitra megyei felkelő nemesség vezére, részint mint főhadi biztos. 1720. április 5-én III. Károly király a grófságot adományozta báró Berényi Györgynek. Élte alkonyán a közügyektől teljesen visszavonult s hátra lévő napjait számos tagból álló családja körében nyugalomban töltötte Bodokon.

• Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése / Komáromi András / in.: Századok, 1885

• KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677. in: Századok – 1885 (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• Berényi György, báró (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• Berényi György, báró (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• Berényi_György_(politikus) (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• Berényi György, báró (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677. in: Századok – 1885 (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• Magyar grófi családok listája (utolsó elérés: 2021.02.17.)
• Berényi-család (utolsó elérés: 2021.02.17.)