Barátosi József

Barátosi József (névváltozat: Weber József, született Losonc 1909. augusztus 13., meghalt Budapest 1990. január 15.

Tanár, tankönyvíró, iskolaigazgató, barlangkutató

Gimnáziumi tanulmányait Losoncon végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1933-ban természetrajz vegytan szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, majd ösztöndíjas volt az egyetem ásványtani tanszékén.

• 1957. az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
• 1966. a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója
• 1967. Honvédelmi Érdemérem
• 1969. a Nehézipar Kiváló Dolgozója

1935-ben a kispesti gimnáziumban kezdte meg tanári munkáját, amely mellett néhány éven át a Budapesti Tankerületi Főigazgatóságon is dolgozott. 1941-től a mai Petőfi Gimnáziumban tanított. 1948-ban létrehozta és tanári munkája,mellett éveken át vezette a Budai Gyermeklélektani Állomást. 1951-ben a vegyipari technikum igazgatója lett. Előbb ott tagozatként, majd 1952-­ben önálló középiskolaként megszervezte az ország egyetlen geológiai technikumát, amelynek nyugalomba vonulásáig, 1970-ig igazgatóhelyettese és műhelyfőnöke, szakmai vezetője volt. 1983 decemberéig nyugdíj mellett tovább folytatta tanári tevékenységét, mely 50 évet ölelt át. Pedagógiai szaklapokban cikkei jelentek meg, két tankönyvet is írt. Számos természetrajzi, természetvédelmi tárgyú cikke, kisebb írása és ezekből összeállítva két kötet könyve is megjelent. 1941-ben Diákkaptár címen ifjúsági havi folyóiratot alapított, és azt éveken át szerkesztette. 1960-1962. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Oktatási Bizottság vezetője. Nevéhez fűződött a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató szerkesztése hosszú éveken át.

Az újjáalakult Magy. Cserkészszövetség 1989-ben Orsz. Nagytanácsának tagjává választotta. 

    Ügyvezetése alatt indult útjára Társulatunk folyóirata, a Karszt és Barlang, amelyben több írása is megjelent, valamint az ő köszöntő soraival indult be Karszt- és Barlangkutatás néven évkönyveink új sorozata is, üdvözölve a Bécsben akkor összeülő III. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszust, amelyen ő a magyar barlangkutatók delegációjának egyik vezetője volt. Eredményesen mmkálkodott azon, hogy a Társulat mellett létrejöjjön a MTESZ Karszt­és Barlangkutató Bizottsága, amely aztán évek múltával megkönnyítette a társulat felvételét a MTESZ-be akkor, amikor a Nehézipari Minisztérium nem vállalta tovább a Társulat felügyeletét, és azt már emiatt a feloszlatás fenyegette.

Nehéz lenne felsorolni Barátosi Józsefnek Társulatunk érdekében végzett valamennyi munkáját, kezdeményezését és eredményét, de nem hagyhatjuk említés nélkül a Vár-barlang ügyét, amely oly közel állt a szívéhez. Mint a főváros I. ker. Tanácsának tagja és a légoltalom társadalmi munkatársa elérte, hogy a Társulat a Vár-barlang egy jelentős szakaszát bemutathassa az érdeklődőknek, és ott a régi helyén újra berendezhesse a nagy múltú Barlangtani Múzeumot csak azt sajnálhatjuk, hogy annak utóbb meg kellett szünnie. De ő azután sem adta fel a Vár-barlang ügyét, munkatársai­val közel két évtizeden át minden hétvégén vállalta ott a társadalmi ügyeletet, és mutatta be továbbra is az érdeklődőknek a barlang történelmi légkört árasztó, földtani szempontból is érdekes és tanulságos labirintusát. Ezt a magas szintű tudományos ismeretterjesztő munkát önzetlenül és fáradhatatlanul végezte mindaddig, amíg egészsége ezt lehetővé tette.

Nagyon sok és áldozatos munkával érdemelte ki azt a megbecsülést, hogy Társulatunk őt 1978-ban tiszteleti tagjává választotta.