Balogh Sándor

Balogh Sándor született Pereszlény 1926. július 31., meghalt Budapest 2004. december 15.

Történész, politikus, a történettudomány doktora, egyetemi oktató.

• Ipolyságon kezdte el középiskolai tanulmányait, azonban ott megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett 1946/47-estanévben.
• Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen történelem szakos tanári okl., a Magyar Közgazdasági Egyetemen politikai gazdaságtanból végbizonyítványt szerzett 1950-ben.
• MDP Pártfőiskolát végzett 1952-ben.
• Moszkvában a történelemtudományok kandidátusa lett 1958-ban.
• 1973-ban a történelemtudományok doktora címet szerezte meg.

• Bugát Pál-emlékérem (1968)
• Madách-emlékérem (1973)
• Akadémiai Díj (1976)
• Balassagyarmat emlékplakettje (1977)
• Magyar Történelmi Társulat Emlékérme (1995)
• MSZOSZ Díj (1998)
• Demény Pál-emlékérem (2000)

További elismertsége:

• Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997) a Történettudományi Bizottság tagja.
• A Magyar Történelmi Társulat elnöke (1986– 1991).
• A Politikatörténeti Alapítvány elnöke (1989–1994).
• A Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom tagja (1946–1949).

• Balassagyarmat története : 896-1962 / főszerk. Balogh Sándor (Balassagyarmat, 1977.)
• Nógrád megye története 1-4. kötet / főszerk. Balogh Sándor (Salgótarján, 1969-1973.)
• Nehéz esztendők krónikája 1949–1953. Dokumentumok. Szerkesztette és a bevezetést írta: Balogh Sándor (Budapest, 1986.)
• Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parlamentben 1944–1948. Válogatta és a bevezetést írta: Balogh Sándor (Budapest, 1980.)
• Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944–1962). Szerkesztette: Balogh Sándor és Pölöskei Ferenc (Budapest, 1979.)
• A magyar népi demokrácia története 1944–1962. A kötet szerzői: Balogh Sándor et. al. (Budapest, 1978.)
• A felszabadulás utáni történetünkről. I–II. kötet. Szerkesztette: Balogh Sándor (Budapest, 1987. 337.)
• A magyar jóvátétel és ami mögötte van... Válogatott dokumentumok, 1945–1949. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Balogh Sándor és Földesi Margit (Budapest, 1998.)
• Magyarország a XX. században. Szerkesztette: Balogh Sándor (Budapest, 1985.)
• Magyarország története 1918–1975. Szerkesztő: Balogh Sándor. Második kiadás. Tankönyvkiadó (Budapest, 1988.)
• A magyar népi demokrácia kérdései a marxista történeti irodalomban. Palócföld, 1968. 2. sz. 40–53. p.
• Osztályok és pártok a felszabadult Magyarországon. Palócföld, 1970. 2. sz. 91-99. p.
• Az MKP szervezeti megerősödése és programja (1945). Részlet a szerző "Parlamenti pártharcok Magyarországon 1945-47" című, előkészületben levő könyvéből Palócföld, 1975. 1. 21-22. p.
• Balogh Sándor munkáinak válogatott bibliográfiája
• Balogh Sándor: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány a magyar történelemben In.: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945. Szerkesztette: Feitl István.(Budapest, 1995.) 21–28. p.
• Balogh Sándor: Az első szabadon választott anatómiájához In: Múltunk, 1993/2–3. 230–247.

1952-1954 között az MDP Központi Vezetősége (KV) Agitációs Propaganda Osztály alosztályának vezetője, a moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa 1954–1958 között. 1958-1960 között a TIT országos titkára, 1960-1964 között az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Alosztályának vezetője, egyúttal az ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi docense (1961–1967),majd egyetemi tanára 1967. márc. 1.-től. 1964-1967 között az egyetem oktatási rektorhelyettese. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete (1988–1989), a Politikatörténeti Intézet igazgatója (1990-1991), a Politikatörténeti Alapítvány első elnöke (1990–2004). Az MSZP Országos Egyeztető Bizottságának elnöke (1989–1994), az ún. Baloldali Platform, ill. a Baloldali Tömörülés vezetője (1994– 2001), tb. elnöke (2001-től). Tudományos pályafutásának kezdetén a Horthy-korszak kulturpolitikájával foglalkozott, a Klebelsberg-féle ún. neonacionalizmust vizsgálta. Később érdeklődése Magyarország 1945 utáni története felé fordult. Először foglalta össze a II. világháború utáni parlamenti harcok történetét, az 1945. évi országgyűlési választásokat, a Baloldali Blokk és az FKgP viszonyát.

• "Egy közösség szembesíti önmagát ..." : Interjú Balogh Sándorral, a megyei monográfia főszerkesztőjével / Sulyok Lászó. Palócföld, 1973. 5. 14. p. (utolsó elérés: 2020.11.13.)

• Balogh Sándor Névpont (utolsó megjelenés 2020.06.24.)
• Balogh Sándor Politikatörténeti Intézet (utolsó megjelenés 2020.06.24.)
• Balogh Sándor Múlt Kor (utolsó megjelenés 2020.06.24.)
• Történeti irodalom ADT (utolsó megjelenés 2020.06.24.)