Emléktábla az első vasútvonal emlékére
"A kiegyezés nemcsak politikai határkõ hazánk életében, de ettõl kezdve a vasútügy fejlesztése is kormányzati feladattá lépett elõ. Ezt erõsítette meg az 1867. évi XIII. te., amely szerint a kormány 60 millió ezüst forintot fordított vasutak és csatornák építésére. A kormány az állandó csõdeljárással küszködõ Magyar Északi Vasút Társaság megvételével teremtette meg az államvasúti rendszer alapját: 1868. június 30-án megkötötték azt az adásvételi szerzõdést, amelynek értelmében a Pesttõl- Salgótarjánig és Józseftárnáig kiépített 126 km hosszú, egyvágányú vasutat minden tartozékával a Magyar Északi Vasút Társaság 7 500 000,- Ft vételárért tehermentesen eladja a magyar kincstárnak. Ez a szerzõdés lett a Magyar Királyi Államvasutak alapító okmánya. A Pest-Salgótarjáni vonal 1868. július 1-jén az állam tulajdona lett. A vonal állami tulajdonba vétele új korszakot nyitott a magyar vasút történetében. Az Államvasút létrejöttérõl szóló alapító levelet Mikó Imre Közmunka és Közlekedési miniszter 1869. október 31-én adta ki. Bár a kiegyezés kormánya elvileg még nem döntött az államvasúti rendszer mellett, a folyamat elindult és a Pest-Salgótarjáni vonalból, mint törzsvonalból kiindulva most már az Államvasút folytatta az építést északi irányba. [...]" (forrás: MÁV Vontató és Vontatott Vasúti Jármûalbum 1866-tól 2000-ig Kovács Sándor összeállításában)