https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/318eb7e77430dc1bd6f669ecb86ad11e.pdf f8cb13f7050d6efac57d40efe6ed0702 PDF Text Text PALÓCLMI, MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT FÖLD 3. �PALÓCFÖLD IRODALMI, MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT TARTALOM Mezei András: Loccsanások, Por, hamu, por, Hej, Jozsó, Kihalt szekér, Tördelt arcok a tűzben 3 Bába M ih ály: A szállásadó 7 So lymos Ida: Fölkopogsz Kí Vidor M iklós: Borítékolt lépés 13 Serfőző Simon: Játék, Akkor szalad 17 Hann Ferenc: Piramis, Azt mondták 18 Kontó István: Fetya 18 Utassy József: Esti kérdés, A szűz 20 Vadász Ferenc: Macskalyuk 21 Mezey K ata lin : Igy készül 26 Varga Rudolf: Aznap születtem én 26 András Endre: Párbaj a szőlőhegyen 27 ÉLETÜNK Nádházi Lajos: A népművelés munkásairól 33 Gordos János: Egy szociológiai vizsgálat néhány tapasztalata 44 Erdős István: A szocialista ta nár-diák viszonyról 49 A PALÓCOKRÓL Belitzky János: A palóc nép és a palóc népnév eredetéről 55 Szombathy V iktor: Csavargás palócságom körül 61 Csukly László: A palóc néplélek és élet ábrázolása az irodalom ban 68 �FORRADALMAK KORA A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéhez (Horváth István) Az 1918-1919. évi forradalm ak történetének forrásai a megyei levéltárban (Schneider M iklós) 78 89 KÖRKÉP Interjú Czinke Ferenccel (Danyi G ábor) 93 Fábry Zoltán (Paku Imre) „A jándék a nemzetnek.″ Franyó Zoltán, a m űfordító (Csongrády Béla) A 75 éves Krlež a (Szalánczay György) Két a n toló gia (Zimonyi Zoltán) A borítón és a m űm elékleten: Czinke Ferenc fametszetei 97 PALÓCFÖLD Irodalm i, művészeti, művelődési folyóirat A Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának la pja M egjelenik negyedévenként SZERKESZTŐBIZOTTSÁ G Csongrády Béla, Csukly László, Czinke Ferenc, Erdős István, Gordos János, Kerekes László Felelős szerekesztő: Kojnok Nándor Szerkesztőség: Salgótarján, Megyei Könyvtár KIADJA a Nógrád megyei Lapkiadó V á lla la t Felelős kiadó: Vida Edit Terjeszti a M agyar Posta. Előfizethető a postahivatalokban Egyes szám á ra : 5 , - Ft INDEX: 25 708. 101 104 108 �MEZEI ANDRÁS Loccsanások Bögrék, ti horpadt vízmerők, vödör m ellett a kispadon. A mélyből húzott kúti viz loccsanásait hallgatom : Lánccsörgést, tompa kondulást. Gyermekkorom: a torkomig verődik ma is a vödör, a kötél rám csavarodik, és elszabadul a a vaskerék, s mi fényes fogantyú Ha már m inden kerék, fönnakad: és az ég. kötél szakad... Por, hamu, por Elefánt-csont-agyarú ez a csend. Tápászkodnak a szent, nagy állatok. Hom ályban a házak lengenek így, Piactér, Nagy-tem plom fala sápad. Az éj puha talpa a la tt futkos köröttem ezerárnyékú falu — m int akit mégis fö ltrom bitáltak, a hold-csend elefántcsont-agyarú. Idegen nekem itt a harang-bronz, nehéz kötelek magánya, kripták. Az önkéntes harangozó-fiút a törvények innen kitagadták. Pattog a száradt sár a saroglyán, lánc könyörög még, lópata villan. Nógrádm arcal, utolsó posta Szügy: itt kuporogtam árkaidban. 3 �Balta elé két puszta ököllel kiálltam inkább, mintsem a szégyen.. . Azután többet is túléltem itt: bocsássátok meg valamiképpen. Az a ház nem a házam, a kert sem, a bodza-szagú rét te he ne kke l.. . De itt é lt nagyapám és nagyanyám aki e ltű n t — innen veszett el. Boltajtó nyöszörög, nyög a szélben. Szétszóródtak a csontok a szélben. Por-hamu. Por. H am u-por. Hamu. Por. A földdel színültig te lt a csupor. Főtér peremén, m int aki ráér, állok, a holdudvar kutyatányér, s fordul a fényességes üresség. Dicsértessék a csend, dicsértessék. Hej, Jozsó, hej Hej, Jozsó, hej — a libák hova szállta k a tarlón, az agyonázott ég agyagos sártömegében, hol nap koszorúzta bütykös lábnyom okat: láttuk az iste nt! Te a a a s gyarmati iparos gyereke, én meg nógrádm arcali boltos unokája — testünk csurom víz volt, az egész fö ld ! Még a harangszó is nehezen szállt, mélyen a felhő-rongyok a la tt sziszegő ludaink úsztak — az árnyékuk m int a lapos kő surrant a pocsolyákon. Tükrében: hintók, sárba rag ad t szekerek, főjegyző, Szentantalka-szobor, kispap, jó zsíros kalapok, lócák, csendőrök (akiket kikerültek) s két idegen gyerek a libákkal fu t haza, fu t fedelet keresőn, 4 �faluszélen: hol p róbababát szuronyoztak, gránátot h ajigá ltak, és a parancsra, arccal a pocsolyákba feküdtek a büszke leventék... Hej, Jozsó, h e j! Ma is a párolgó gyerekévek után, m int a szárnyasok szárítkozunk még m indig a napban. Kihalt szekér Az eső, m int a halál, úgy pereg. H orpadt parasztmell — Vizesberek. Koponyák — száraz mákfejek — és három holdas sírhelyek. Ha élne Jóska, kidöcögne még. Az ülés alá a lóherét gyömöszölné, a két herélt fölütné fonnyadó fejét, a Krisztuskáig dobálná farát, a szérűk szénáit úszva át, hol a m eszelt-fal-holdvilág, kilom éter-kő-ném aság, szügyig a sár, az agyag-sárga vér. Jóskát elvitték v a la m ié r.. . Immár e tá jba n él, ha é l: a dom bon a kiha lt szekér. Tördelt arcok a tűzben Tőkén vágtam a fát, nagyanyámnak tördeltem venyigét és aprítottam a gallyat. Csesznák Józsi tanított rézsut csapni a baltát, szállt darabokban a friss ág, idehallom , a vékonya ja jg a t a tűzben, a vékonya sír-rí, az időn át villan az emlék éle fölöttem , az ének. Tördelt arcok a tűzben, sírását hallom a venyigének. 5 �A kőkút és a szekérrúd csálén, m intha rakétát látna suhanni az égen. Világot ugorva úszik a két ló: megülöm még, fogadom meg, ki, ha én nem! A véres ökörfej bám ul utánam, az udvaron áll odahagyva a járom. Kapirgálnak a tyúkok, s kakasok már, hol a korhadt szerszámon a préda a pár gyom. Az istállóban a trágya-melegség és a habos tej illa ta árad. Az esti-fejéskor a harangszó vihette el a nagyanyámat. A rossz talyigával a hegynek, a völgynek, a tem plom dom bra fölértem. A kisbíró, pap meg a jegyző, mindhárm an feketében: A kisbíró, pap meg a jegyző az időn á t jönnek utánam. Az arcokon átütnek az arcok, akiket valahol már láttam . . . Az időn á t villan az emlék éle fölöttem az ének — A régi eperfa árnyéka terül rám, törzse vagyok, s körülöttem a kéreg. 6 �BÁBA MIHÁLY A szállásadó Korán leesett a hó, e rre nem szám ítottunk. N ovem ber tiz e n ö tö d ik é n , a m iko r e lu ta ztu n k Z -be, még ra g yo g ó őszi napsütés volt. Szép, hosszú őszünk lesz — m o n d tá k az em berek —, m ert a nyár h id e g, esős volt. A h e g yo ld a lo n ka p tu n k szállást egy özvegyasszonynál. Az első n a p kezünkbe nyom ta a kulcsot, hogy a kko r m e n jü n k el és jö jjü n k haza, a m ik o r n e kü n k tetszik. — G yerm ekeim , én nem akarom m a g u k a t zavarni. H a főzni a k a rn a k csak n yu g o d ta n , a kam rá b a n ta lá ln a k m in d e n t, lisztet, sót, p a p rik á t, zsírt, a végén m ajd m egegyezünk — m o n d ta . — Nem veszünk össze, a ranyom - c s ip p e n te tt a feleségem re. B evonultunk a szobába. Egymás m ellé te tt két tornyos ágy á llt benne, két szekrény, asztal meg székek. A lá m p a p o rc e lá n e rn yő je egy szál d ró to n ló g o tt a m enyezetről, Az a b la k o n keresztrácsok, de a völgyre a k ilá tá s t nem zavarta. K inyitottam az a b la k o t és am íg O lg i kicso m a g o lt, én o tt á llta m az a b la k m ellett, néztem a nap fé n yb e n fü rd ő h e g y o ld a l fá it, a kis sző lő tá b lá k a t, a fe lfe lé ka­ nya rg ó u ta t és az e rd ő szélét. — Kész — rö p p e n t m ellém O lg i. - Látod m ilyen jó , hogy a nyáron nem vetted ki a szabadságot. M ost olyan isteni szép id ő van. Á tö le lte m , o d a h a jo lta m a nyakához, m egcsókoltam . — Igazad van, m in t m in d ig — m osolyogtam . A jk a m a t nya ká ró l lassan a fü lé ­ hez csúsztattam . Tenyerem érezte, hogy m egrem eg. Nem, még m ost sem tu d o k b e te ln i ezzel a m élyről fe ltö rő rem egéssel. Ilye n ko r O lg in a k hevesen d o b o g a szíve, sza p o rá b b a n k a p k o d ja a levegőt, szeme k itá g u l, ria d ta n néz, de érzem, hogy nem lá t sem m it, testén h u llá m o k fu tn a k á t és tenyerem érzi a rem egését. Egy gyors m o zd u la tta l szembe fo rd u l velem , rá m fo n ó d ik . — Szeretlek — sú g ja és m egcsókol. Lassan k ib o n ta ko z u n k egym ás k a rja ib ó l. H a n g o sa n fe ln e ve tü n k. — Istenem — m o n d ja O lg i pos házasok lennénk. — — — — — — — még m in d ig úgy viselkedünk, m in th a egy h ó n a ­ Pedig m ár két éves házasok vagyunk. Te undok, te szám olod. Jeles voltam m a te k b ő l, tu d o d . Jó lenne, ha fe le jte n é l a m a te kb ő l. Igyekszem. Tudod m it? G ye rü n k ki az erdőbe. H ozhatod ezt a tornyos á g y a t is, ha neked úgy jo b b — p ö rd ü l el m ellőlem O lg i és egy fü rg e m o z d u la tta l k ib ú jik ru h á já b ó l. Az a b la k m e lle tt á llo k , nem m ozdulok, nézem, p e d ig csak két lépést ke llene tennem és m e g é rinthe tn é m meztelen v á llá t, m e g sím o g a th a tn á m merészen e lő re ­ szökő hegyes m ellét, am elynek még nem la zu lta k meg ta rtó iz m a i, karcsú derekát, 7 �kerek szinte göm bölyde d , szépmozgású p o p s ijá t, h a sá t és kemény, gö m b ö lyű té r­ dekbe szökő c o m b ja it. Csak á llo k és nézem, hogy ö ltö z k ö d ik nevetve, b e le b ú jik fekete n a n d rá g já b a , a z tá n m a g á ra húzza a csíkos pu ló vert, felveszi a la p o s ­ sarkú cip ő t. - Bá — rám ö lti a nyelvét. - M it bám ulsz? Kész vagyok. Remélem elég gyorsan öltöztem át? Rád biztosan to v á b b k e lle tt volna várnom . N a, gyere m á r! H ol a pokróc? Vagy e lm e n t tő le a kedved. Jó lesz a száraz fű is, mi? B elém karol és kisodor a szobából. M enetközben kapom hónom a lá a p o k­ rócot. - N éni kérem, m együnk az e rd ő b e . M in d e n jó t! - M in d e n jó t, kedveseim - jö n ki az özvegyasszony a to rn á c ra és m oso­ lyogva néz u tá n u n k. A szőlők között egy keskeny ú t vezetett fe l az e rd ő b e . A hom ok száraz volt, b e sü p p e d t a ta lp u n k a la tt. A szőlőtőkék között verebek u g rá n d o z ta k csivitelve, szedegették az e lh u llo tt szemeket A m eleg szél leszökött a h e g y o ld a lo n , so­ d o rta a levegőben tá n c o ló leveleket. A fá k csaknem kopaszon n yú jtó zko d ta k a z e rdő b e n . Csak a fenyők nem vetették le zöld ru h á ju k a t. - Isteni itt — k a ro lt belém O lg i. — Ezt nevezem én pihenésnek. C send, nyu­ g a lo m m in d e n ü tt. N incs töm eg, m in t a B ala to n m ellett, nincs ismerős ko llé g a , akivel be kell üln ö d egy füstös kávéházba és ó rá k ig feleslegesen trécselned. - És nincs ú jság, nincs rá d ió és nincs tévé. - Igen, az sincs. M in d e n n a p k ijö v ü n k ide. D é le lő tt és d é lu tá n is. Este meg a tyúkokkal fekszünk. - És a kakasokkal kelünk - nevettem . - A zt m ár nem ! Leterítettem a p o kró c o t és lehe vere d tü n k. K a ro m a t a fejem a lá tettem és a kékes e g e t b á m u lta m . O lg i a m ellem re h a jto tta a fe jé t. - Nézd, - C sakugyan, öt, h a t egy fán. m ennyi fészek. Az á g a k között o tt la p u lta k a fészkek, a m it csak most vettem észre, pe d ig m ióta h a n ya tt feküdtem , őket is b á m u lta m . Kicsik és nagyok. V o lt itt szarka, v a d ­ g a la m b , rigó, s tig lin c fészek, de m ind, m ind üres. O lg i o ld a lt fo rd u lt. - Látod a m a d a ra k nem fé ltik a ta n y á ju k a t. Itt hagyták, e lm e n te k d é lre te le ln i, még útle ve let sem k e lle tt nekik kérni, aztán tavasszal visszajönnek u g y a n ­ ide. D e va jo n biztosan m e g ta lá ljá k a régi fészküket? - Ne légy gyerek. A tu d ó so k m e g á lla p íto ttá k , hogy a p á ro k m in d ig a régi fészküket keresik fe l tavasszal. - Igen, az öregek. Ezt értem . De hová té rn e k vissza a fia ta lo k , a k ikn e k nem vo lt s a já t fészkük? - Azok is ide, vagy a környékre, keresnek egy á g a t és é p íte n e k m aguknak. - Látod, az em ber a le g u n d o k a b b . - Miért? - M e rt nem é p íth e t. Sokba kerül, a n n y ib a , hogy el se m e rjü k kezdeni. - N e vedd a la p u l a mi helyzetünket. S zerintem , n ekünk még így is id e á lis tá rs b é rle tü n k van. 8 �— Az igaz. M i nem vá rju k, hogy az ö re g e k m e g h a lja n a k , hogy végre mi b e ­ költözhessünk a szob á ikba . Látod az a szép, hogy a m a d a ra k se vá rjá k. O lg i m egsím oga tta az a rc o m a t. Persze, persze, mi úgy é lü n k m in t a m a d a ­ rak, csak nincs s a já t fészkünk. T á rsb é rle te t ka p tu n k és m ilyen b o ld o g o k vo ltu n k, hogy az is van. N em kell közösködnünk senkivel. igaz, n agyon kínos, ha nem m ehetünk be a fü rd ő szo b á b a , a m ik o r szeretnénk, d e h á t azt a fé ló rá t ki lehet bírni, am íg a fü rd ő szo b á ra vá rn i kell. Késő d é lu tá n ig m a ra d tu n k az e rd ő b e n . H a za fe lé m enet b e m e n tü n k a kisven­ d é g lő b e , m egvacsoráztunk, és kértem egy üveg bort, a m it a p o kró ccal e g yütt hónom a lá csaptam . — M it akarsz azzal a b o rra l? — Sem m it. lite rb e n . Hosszú az éjszaka, kérdezte O lg i nevetve. m egszám olom , — R endben, de sötétben, m ert v illa n y t nem hogy hány csepp van egy g y ú jtu n k . — Nem g y ú jtu n k ! — egyeztem b ele kacagva. O lg i csakugyan nem e n g e d te . S ötétben vetkőztünk, s z é td o b á ltu k ru h á in k a t és a két á g y a t elválasztó deszkán á t nevetve m ászkáltunk á t egym áshoz. K opogtam a deszkán. — S zabad? — A zo n n a l, csak m agam ra kapok v a la m it. — H ogy tu d ja k m it le k a p n i kegyedről. Zsupsz, rá a d u n n á ra . — H ol van asszonyom? — M e g fu lla d o k , te b o lo n d . A d u n n a re p ü lt, egy szék fe lb o ru lt. — Kortyolsz? — H ogy vetted ki a d u g ó t? — Nem vettem ki, benyom tam az üvegbe. — B e-be-be, benyom tad - szakadt fel O lg ib ó l a nevetés o lya n hang o sa n , hogy ije d té b e n a p á rn á b a fú rja az a rcá t. Leteszem az üveget, fe ln y a lá b o lo m O lg it, térdei vá lla g ö d ré b e p ré se lő d n e k és m in t egy rem egő kis á lla tk á t szorí­ tom m agam hoz, míg csak fe l nem ja jd u l az á h íto tt fá jd a lo m tó l. A m iko r a h a jn a l hűvösen b e k o p o g o tt a rácsos a b la k o n , fe lé b re d te m . Az üvegben egy cseppnyi bor sem volt. Nem szám oltam meg az éjszaka. A d u n n a a fe lb o ru lt széken hevert, ru h á in k szanaszét. O lg i m in t egy fázós kis cica , mez­ te le n ü l, összegöm bölyödve a lu d t. Az ágy szélén ültem és k á b u lta n néztem. M in th a most lá tn á m először íjfeszes h á tá t, kicsit m e g n yílt száját, p á rn á s k a rjá t, a p ró ö kle it, a m it co m b ja i közé re jt és e lta k a rja öle szénfekete fo ltjá t, m in t egy tito k ­ zatos, örökké vá g yo tt bánya b e já ra tá t. Felem eltem a d u n yh á t, óvatosan rá te ríte tte m , aztán a lá b ú jta m én is, O lg i hátához sim ultam és a b b a n a p illa n a tb a n m ár á th u llá m z o tt testén a remegés, m egm ozdult, és á lm o ssá g tó l még g y á m o lta la n u l mozgó kezével h á tra n y ú lt, de u jja i érzékenyebbek voltak, m in t a vakoké, tu d tá k , hogy m erre ta lá ljá k a b á n y á ja felé igyekvőt. Tíz óra fe lé nyújtózkodva, ásítozva kim entem az ud va rra . Az özvegyasszony a to rn á co n ü ld ö g é lt. 9 �— Felkeltek, d rá g á im , a k k o r m egyek csin á lo k egy kis re g g e lit - h u n yo ríto tt — rá n to ttá t, s ü lt szalonná va l. O lg i b o ld o g volt, a m ik o r m e g h a llo tta . A szalonnás rá n to tta ízlett, igaz nagyon éhesek voltunk m ind a ketten. — Köszönjük, nénikém — tö rö lg e tte kezét O lg i. — Isteni volt. — Egészségükre, d rá g á im . Ebédet is főzzek? — Nem köszönjük. M e g in t kim együnk az e rd ő b e . — M e n je n e k csak, d rá g á im , nagyon szép id ő van. N égy ó rá ig nem is v o lt semmi b a j. A kko r fe ltá m a d t a szél és fe lh ő k e t te re lt m aga e lő tt. S zem erkélni kezdett az eső, és hűvös lett. H aza m e n tü n k. Az a b la k m ellé ü ltü n k és o lva sg a ttu n k . — M i lesz a vacsorával? — kérdezte O lg i. — H a e lá ll az eső e lm együnk. Nem tu d tu n k e lm e n n i. S zü n te le n ü l esett. O lg i fá zo tt, m a g á ra te ríte tte a p okrócot. Az öreg néni fo rró te á t h ozott be meg száraz kolbászt és kenyeret. K itű nő vacsoránk le tt és m e g in t korán le fe kü d tü n k. — A ranyos asszony, hogy g o n d o s k o d ik rólunk. — Ü hürn - dünnyög te m . — N e légy o lyan morcos, h o ln a p e lm ú lik a rossz id ő és m e g in t m ehetünk az erd ő b e . M á sn a p va ló b a n nem esett, de nagyon hid e g volt. C sak d é lb e moz­ d u ltu n k ki e b é d e ln i. F á ra d ta n és álm osan, m ert egész éjszaka a lig h u n ytu k le a szem ünket. Tizenegy óra tá jb a n h a n g o k a t h a llo tta m a m ásik szobából. — V endége van az özvegynek. H iá b a , öregasszony nem vénasszony — kuncogtam . — N e bolondozz. A nag ym a m ád lehetne. — H á t h a llg a s csak. O d a á t széket to lta k , tányér, ka n á l csöröm pölés h a lla ts z o tt, aztán hangos beszélgetés, m in th a vita tko zta k vo ln a . A szavakat nem le h e te tt é rte n i. Feszülten fig ye ltü n k, m occanni sem m ertünk a tornyos á g yb a n . A beszélgetést sírás vá l­ to tta fel, aztán m e g in t to lo g a ttá k a székeket és tá n y é ro k k a l zörögtek. H a jn a li négykor csendesedtek el. A d d ig mi sem b írtu k le h ú nyn i a szem ünket. Reggel h alkan, óvatosan nácon á lld o g á lt. — F elkeltek, d rá g á im ? mentem C s in á lja k ki az ud va rra . Az özvegyasszony a to r­ re g g e lit? — Nem, nem, köszönjük. E lm entek a vendégek? — V endégek? Nem já r hozzám senki, m ár kile n c éve, csak Vas M a ri, a ko m a ­ asszony. De az is ritkán . Visszam entem O lg ih o z . — Te O lg i, azt m o n d ja nem já r t n á la senki. — Biztosan nem a k a rja az o rru n k ra kötni. — Lehet — d ö rm ögtem . Éjszaka mínusz kettő volt. A kályha a lig m ele g íte tt. Pedig m e g in t nem a lu d ­ tu n k egy szemernyit sem. Este tize n e g yko r o d a á t ism ét m e g ke zd ő d ö tt a zaj, a lárm a, a hangos beszélgetés. Az a jtó b a n nem vo lt kulcs. O d a to lta m az asztalt, m ert O lg i fé lt, hogy részeg a la k o k tö rn e k ránk, levetkőzni is fé lt. N a d rá g b a n , p u lóverben g u b b a s z to tt az ágyon. 10 �— Nem bírom to vá b b , utazzunk el. — Jobb is, ha e lu ta zu n k. Itt m ár nem p ih e n ü n k . Pedig olyan szépen in d u lt m inden. — Jél — sikít fe l O lg i az a b la k h o z ugorva. — Esik a h ó ! — N e bolondozz. — G yere, nézd meg. N agy pelyhekben szá llo n g o tt. N ovem ber tiz e n n y o lc a d ik a volt. Egy óra m úlva m ár fe h é r vo lt m inden. S zom orúan ü ld ö g é ltü n k a szobában. Nem m a ra d u n k to ­ vább. Pesten le g a lá b b m oziba, színházba m ehetünk, itt meg csak a kisve n d ég ­ lő b e meg vissza. H ó ra , té lre nem szám ítottunk, nem hoztu n k té li felszerelést. — A d é lu tá n i v o n a tta l u ta zu n k — m ondtam . O lg i a zo n n a l cso m a g o ln i kezdett. Az özvegyasszony s a jn á lta , hogy m ár m e­ gyünk, azért a p á r n a p é rt még pénzt se a k a rt e lfo g a d n i. — Jö jje n e k m áskor is, d rá g á im , jö jje n e k . O lg i m osolyogva b ó lo g a to tt. M ire kié rtü n k az á llo m á s ra a vo n a t m ár elm ent. A következőre négy ó rá t k e lle tt várni. M egkérte m az á llo m á s fő n ö k ö t, hogy letehessük a csom agot, aztán b em entünk a városba, a kisvendéglőbe. — K ellem etlen id ő le tt ö n ö kre — m ondta a p in cé r. — Ki h itte volna? Ő sz nem is volt — N yár se nagyon. — M e d d ig m ara d n ak? — M a m ár utazunk. — U gye m aguk az özvegynél la kta k, a h e g yo ld a lo n ? — Igen. — Nem volt semmi b aj? — N em . M ié rt? — Lakott n á la egyszer két d iá k , a zo ka t nem a k a rta e le n g e d n i. O lg i rá b á m u lt. — N a, nem olyasm i m ia tt — m oso lyo d o tt el a p in cé r. - A b b ó l m ár k i­ öre g e d e tt. — N a, na — nevettem . - Az éjszaka is vendégek v o lta k n á la , a z e lő tt é j­ szaka is. A p in cé r arca m egnyúlt. K endőjével az asztal la p já t tö rö lg e tte . — Igen tudom , m ert h a llo tta m , hogy e lk i sérte. T u d n a k v a la m it? — Sem m it — vontam v á lla t. — N é h á ny n a p ja jö ttü n k . — Igaz, de az e m berek szeretnek beszélni . . . N égy fia v o lt - e gyenesedett ki a p incér, — kettő a h á b o rú b a n m a ra d t o d a , az u rá t b a le set érte, m e g h a lt, a h a rm a d ik fia a bán yá b a n m ara d t, az ú js á g o k is írta k róla. A n e g ye d ike t ö tve n ­ h a tb a n lő tté k le Pesten, b e le keve re d e tt egy u tc a i h a rcb a , azt m o n d já k. N égy nagy la k o d a lm a t a k a rt és csak tem etett. — Szörnyű — rá z k ó d o tt meg O lg i. K özelebb h ú zó d o tt, b e lé m ka p a szko d o tt. — Szinte h ih e te tle n — m orm ogtam m agam elé. Egy p illa n a tig m agam e lő tt lá tta m az özvegyasszonyt, kékes, fé n yte le n te k in te té t, a m in t o tt ül a to rn á c o n és a messzeségbe bám u l. - És . . . és m o n d ja csak, kik já rn a k hozzá éjszaka? A p in cé r fe lvo n ta szem öldökét. 11 �- A fia i. A fia in a k a lelke. N éha e lk iséri őke t az á llo m á s ra , h a n g o sa n b e ­ szélget, zsö rtö lő d ik velük. O tth o n ró l ritk á n m ozdul ki, o kko r is csak a p ia c ra , a b o ltb a , bevá sá ro ln i. E ln é z é s t... rö g tö n h o z o m . .. Elsietett. Nem emlékszem a rra , hogy m it rendeltem . Forró kolbászt hozott. Szó n é lkü l m egettük. O lg i nem a k a rt in n i, én egy fé ld e c i rum ot kértem . Fázósan, d id e re g ve b a k ta ttu n k az á llo m á s ra . O lg i erősen szorította a k a ro ­ mat. Éreztem, hogy reszket. Az e rdő, ahová fe ljá rtu n k b e b u rk o ló z o tt az a lko n yb a . A fá ko n fe ke te fo lto k je le zté k az üres fészkeket. A novem beri tél fe h é r h ó sip kát ra k o tt rájuk. A v o n a tb a n m eleg volt, O lg i b evetette m a g á t a sarokba. - F á ra d t vagyok. Ú risten, hogy én m ilyen fá ra d t vagyok — m ondta és b e ­ csukta a szemét. A vonat zakatolása h a m a r e lrin g a tta . V á llá ra h a jto tta m a fe je m e t, m e g p ró b á l­ tam e la lu d n i én is, de nem tu d ta m . M in d u n ta la n fe lria s z to tt az özvegy h a n g ja : Jöjjenek, d rá g á im , jö jje n e k ! A hósipkás, üres va rjú fészekbe h ívo g a to tt. Ilyen rosszul sem tö ltö ttü k még el a szabadságom at, m in t az idén. M e g kö n n ye b b ü lte n s ó h a jto ttu n k fel, a m ik o r a vo n a t b e fu to tt a havas pesti p á lya u d va rra . S O L Y M O S IDA Fölkopogsz Messze vagyok s te messze vagy m últamba internáltalak N aptári n a p já t sem tudom, hogy u toljára láttalak, ne kopogj bennem, m int a rab. Szónok nem ágál, ahogy én, vagány különbül nem vigad. E kocsma fé lfölddel fölér, világvégi vad hó szakad, ablak és ajtó hó-födött, eget, vizet lep, nincs vonat. A füst, a bűz, a szenny kövér fodrokban to rlad, reng a szél. A kocsmakémény trom bitál. Üveg csörög. Sakál-magány üvölt a virtus hacacáré gőzéből. Íme a parádé litu rg iá ja itt fo g a n : ki púpos volt, itt púptalan. 12 �Kettéreped a gondolat. Istennek hála, hó szakad, beföd utakat, agyakat, semerre nem szalad vonat. Pocsolya-szürke lett a lá m p a .. . A Jézusra! dehát miért? A lőre gégémen akad: nem volt, vagy nincs is hóesés? Fölkopogsz. Arcomból kilépsz s megállsz hátam ban, m int a kés. V ID O R M IKLÓ S Borítékolt lépés Szíjas, vá jtké p ű fic k ó vo lt Konoki. Ö sszem orcolt ho m lo ka a la tt e g y b e n ő tt sűrű, fekete szem öldöke, m in t a balsors d ra p é riá ja . H uszonegynéhány éves ko rára m ár leszám olt vele, hogy nem csak te sti m egjelenése, d e pusztán neve is kih ívja a m in d ig ugrásra kész em beri ro sszin d u la to t. M á r kisfiú ko rá b a n ő vo lt az a gyerek, a k it a vígan kezdődő hom okozás, vagy la b d á z á s végén — örök tito k , m ié rt — törvényszerűen összevernek. H elyzete az is­ ko lá b a n m it sem változott. A tú lsó sa ro kb ó l jö tt sú g á sé rt ő t vo n tá k felelősségre, a g a z d á tla n g a zte tt h a lá lo s b iz to n s ó g g o l az ő nyakába szakadt. Előre viszolygott azoktól a k ik e rü lh e te tle n helyzetektől, m ikor e g ye tle n jo b b ra vagy b a lra húzott to llvo n á so n d ő l el az e m b e r sorsa. A h o l m ásnak e g ye n lő esé­ lye v o lt rá, hogy a d o lg a jó l vagy b a lu l üssön ki, Konoki f ő h a jtva vá rta az e re d ­ m ényhirdetést. Nem is k e lle tt cs a ló d n ia . Lassan be id eg ző d ö tt, hogy a fia skó k e lje g yze ttje . Számot ta rto tt erre a ra n g ­ ra s m egzavarta volna, ha egyetem i fö lvé te le sikerül, vagy szó b a á ll vele az a fia ta l lány, a k it ném a kalapem eléssel m ert csak köszönteni. M in d s z ó tla n a b b á vált, sötét szeme visszatükrözte a k ü lv ilá g o t, de á th a to lh a ta tla n m aradt. Ö n tu d a tta l viselte sorsát. H iv a ta lá b ó l h a za fe lé m enet m ám oros képzelgések­ kel g yö tö rte m agát. Egyik kedvenc á b rá n d ja volt, hogy o d a lé p a lá b a tla n , u tca i cipőtisztóhoz, fö lcsu szta tja fe ke te c ip ő jé t a kis zsám olyra s s zó tla n u l v á rja , hogy e lkezdjenek d o lg o zn i ra jta a szorgos fényesítő kefék; - s a k k o r a nyom orék te k i n ­ te te fe nyegetően fö lv illa n : ,,A m a g á é t? — semmi p é n z é rt!” Erre Konoki k ie lé g ü ­ 13 �ten k iá lth a tta vissza a to rk á b a n g y ü le m lő vá la szt: „ Köszönöm ! T u d ta m !” — s m int az u tcák ü ld ö zöttje , ro h a n t to v á b b a fo rg a ta g b a n a következő m e g a lá zta tá so k elé, hogy a busz lé p cső jé rő l le so d orjá k, vagy a zöld lá m p a védelm e a la tt m e n e ­ te lő k tö m ö r o szlopától őt, e gyedül ő t intse m agához a rendőr, hogy sza b á lyta la n közlekedésért m egbüntesse. Ezek a je le n e te k tú lá ra d ó ta lá lé k o n y s á g g a l v á lto ttá k egym ást fe jé b e n . M á r nem em lékezett rá, m elyik tö rté n t meg vele, m elyik vo lt f a ntázia. F ejlődésének egyik közelebbről a lig m e g h a tá ro z h a tó p o n tjá n p a tta n t ki a g y á b ó l a b o ríté k o lt lépés ötlete, mely a sakkversenyek fé lb e sza ka d ó já ts z m á ib a n kerül sorra. Nem m in th a d ö n tő változást re m é lt volna tő le . C sak vissza a k a rta vá g n i a sors képébe az elé h a jíto tt kesztyűt, hogy egy p illa n a tra a m ag a sb a h á g jo n , s még lá tv á n y o ­ sabb legyen lezuhanása. Első b o ríté ko lt lépését h iv a ta lá b a n a d ta le főnökének. M ik o r be szó líto ttá k a fő n ö ki szobába, g é p író n ő je ria d ta n fedezte fö l a rcá n a p illa n a th o z e g y á lta lá n nem illő hetyke mosolyt. Ekkor e gyedül K onoki tu d ta még, hogy zsebében la p u ! a le ra g a szto tt boríték. M e g á llt a fő n ö k fedezékszerű íróasztala e lő tt, v é g ig h a llg a tta a korholó, szám onkérő és fe n ye g e tő szónoklatot, m a jd válasz h e lye tt előhúzta zsebéből a kék borítékot. — M éltóztassék e lo lva sn i. A fő n ö k m eg le p e tte n vette át, k ib o n to tta . Két n a p p a l k o rá b b i d á tu m díszel­ g e tt a la p élén. Követte a szöveg: „ Ö n, m in t h iv a ta li főnököm , e hét közepén m agához re n d e l m a jd , hogy fe le ­ lősségre vonjon olyan m ulasztásokért, melyek b izo n y íth a tó a n nem engem te rh e l­ nek. A bizonyításra a zo n b a n nem lesz módom , Ö nnek e lle n á llh a ta tla n le lki szükszükséglete, hogy b e o szto ttja i közül id ő n k in t le h o rd jo n va la k it. Nem te h e t róla. Tudom ásul vettem . M in d k e tte n te lje s ítjü k m élyebb h iv a tá s u n k a t. Ö n e lköveti az ig a zsá gta la n sá g o t, én eltűröm . K onoki.” A fő n ö k elvörösödött, m a jd e lz ö ld ü lt. Színe változása közt egy á tm e n e ti p illa ­ n a tb a n m egkérdezte: — M i ez, K onoki? — B orítékolt lépés. A főnök kin yito tta , becsukta, m a jd ú jra k in y ito tta száját. Nem m in th a szólni a k a rt volna, csupán levegő u tá n ka p ko d o tt. K ü lönben is vo lt ben n e va la m i h a l­ szerű. H arcsára em lékeztető, lapos fe je m in t egy h á ló b ó l, e m e lke d e tt ki in g g a l­ lé rjá b ó l. — M a g a . . . m aga sakkozik velem. . . ? — Nem ö nnel, fő n ö k úr, — b ó lin to tt elszántan Konoki. — Ö n e g yetlen fig u ra csupán a tá b lá n , a k it m ost ke lle m e tle n helyzetbe hoztam . — M ars ki, — m ondta e lh a ló a n a főnök, m ert m agas v o lt a vérnyom ása. Konoki igen u dvaria sa n m e g h a jo lt és e lh a g y ta a szentélyt. N em sokára fizetésem elésre k e rü lt sor az osztályon. N yilvá n va ló volt, hogy nem m indenki részesülhet benne. A tisztviselők b iz o n y ta la n u l la to lg a ttá k esélyeiket. K o­ noki távol ta rto tta m a g á t a ta lá lg a tá s o k tó l, ő t nem g yö tö rte kétség. A zn a p i lelki 14 �egyensúlyát ke llő ké p p m e g a la p o zta , hogy rá g yu jtá s k o r egy le p a tta n ó g y u fa fe j k i­ ég e tte új n a d rá g já t. Lesim ította té rd é n a p ö rk ö ltb a rn a lyukat, fö lk e lt, b e s é tá lt fő ­ nöke titká rn ő jé h e z, s k ih a llg a tá s ra je le n tke ze tt. — Nos, K onoki? Van va la m i je le n te n i v a ló ja ? — nézett rá g ya nakvóan a főnök. — C supán a fizetésem eléssel k a p c s o la tb a n volna egy szerény észrevételem , m ondta illő tiszte le tte l Konoki. — Észrevétele? — Természetesen pusztán e lm é le ti je lle g ű . A fő n ö k gonoszul e lm osolyodott. F ió k já b a n v o lt-m á r a jó v á h a g y o tt lista. E béd­ idő után szándékozott k ih ird e tn i b e o s z to ttja i e lő tt. — H á t csak tessék, tessék. Konoki tétovázott egy p ic it, a ztá n zakója zsebéből e lőhúza a m ásodik b o ríté ko t — M á r m e g in t kezdi — zökkent h á tra a főnök. — Nem kérem, csak ragaszkodom hozzá, hogy d átum szerűen legyen lerögzítve a vélem ényem , mely m in d ig m egelőzi a tényeket, — s aztán a tények ig a z o ljá k . — O lvassa fö l! — h á ríto tta el a főnök. Konoki fö lté p te a b o ríté ko t. Először a keltezést olvasta fö l, a te g n a p i d á tu m o t. A ztán b e le fo g o tt: — T e h á t: „ A fizetésem elések során Ö n, m int h iv a ta li főnököm , m egkövesült ellenszenve fo lytá n engem m a g a s a b b fizetésre é rd e m te le n n e k ta rto tt.” A h a rcsa fe jű gúnyosan e lm o s o ly o d o tt: — Inszinuál, mi? H anem most rá fiz e te tt! - és iz g a to tta n m a ta tn i kezdett f i ­ ó k já b a n a lista után, m a jd m e g lo b o g ta tta és rá b ö k ö tt K onoki nevére: — Itt va n ! Tessék! Tessék m e g n é zn i! Ö tven fo rin to s fizetésem elésre ja v a s o lta m ! Ehhez m it szól? Konoki re n d íth e te tle n ü l in te tt, m in t aki tú l van a gyerekes m eglepetéseken, az ő eszén m ár nem já rh a t tú l az élet. — M éltóztassék v é g ig h a llg a tn i! Ez csak az első m o n d a t volt. Itt fo ly ta tó d ik . T ehát „ A zonban m últko ri b o ríté k o lt lépésem h a tá s á ra más m e g fo n to lá s a i tá m a d ta k , Ö n azt g o n d o lta : ha nem em eltetem meg K onoki fizetését, azt hiszi m a jd , bosszút a ka ro k á lln i ra jta . Az a lja s g ya n ú e lh á rítá s á ra — é rd e m li, nem é rd e m li — tö rö ljü k ki a szemét néhány fo rin tta l, a kko r b e fo g ja a s z á já t." K onoki fö ln é z e tt: — E ddig az ön g o n d o la ta i, s u tá n u k az én válaszom : „C sa kh o g y nekem az e ffé le em elés nem ér a n n yit, hogy hozzásegítsem ö n t ehhez az olcsó le lkiism e re ti fla stro m h o z. Tehát ő szintétlen jó s z á n d é k á t tiszte le tte l vissza­ u tasítom .” V álaszul m ásodik b o ríté k o lt lépésére, K o n o kit sürgősen áthelyezték. H a a következő b o ríté k o lt lépés n éhány h ó n a p o t v á ra to tt m a g á ra , azt nem a m egrendülés, csupán az a lk a lo m h iá n ya okozta. M íg aztán össze nem a k a d t az utcán Konoki az e lnö kkel, a m in t é p p ko csijá b a készült b eszállni. V a la h a o sztály­ tá rsa k voltak, s Konoki em lékezetében úgy m a ra d t meg, m in t aki a le g le n d ü le te s e b b fe n é kb e rú g á so ka t osztotta ki, — en n e k következtében m ár az is k o la p a d o k közt e l­ 15 �nőknek szám ított. M ost b a rá tia n in v itá lta m aga m ellé K onokit, ez az ellenszenvesen csúf arcú em ber azonban szívesebben já rt g ya lo g . L e g fö lje b b a n n y it ig é rt meg, hogy egyszer m ajd fölke re si az e ln ö k ö t h iv a ta lá b a n . M ik o r egy id ő mu lva b e á llíto tt a p á rn á z o tt a jtó k k a l vé d e tt szobába, az elnök o régi kedélyességgel fo g a d ta . A beszélgetés ham arosan tá rsa lg á ssá vékonyult, s m ikor Konoki a „ H á t m esélj, mesélj öregem , hogy megy so ro d ” -ra fa n y a r le g yin tésse i válaszolt, az e ln ö k zavartan köhécselni kezdett: — Tudod, öregem , régi cim b o rá k vagyunk - és te most azt képzeled, nekem csak egy szavam ba kerülne, hogy . . . d e h á t nem olyan egyszerű az, nézd csak. . . engem köt ez az . . . Ennél a fé lb e tö rt m o n d a tn á l nyutotta á t K onoki h a rm a d ik b o ríté k o lt lépését. Az e lnök az h itte egykori osztálytársa é le tra jz á t ta rtja kezében, s rosszul m im e lt é rd e k ­ lődéssel kezdte el olvasni. De m in d já rt fö ls z a la d t a szem öldöke. A tö m ö r e la b o rá tu m fö lv ilá g o s íto tta róla, hogy Konoki nem kíváncsi rá, mennyi a g o n d ja , b a ja , felelőssége, sőt az sem é rd e k li, m ié rt nem te h e t érde ké b e n sem m it - a n n á l kevésbé, hiszen nem is kérte a tá m o g a tá s á t. L á to g a tá s á n a k egyetlen c é lja a b o ríté ko lt lépés á tn yú jtá s a volt. Egyebekben se n kitő l sem m it nem vár, m ost és m indörökké, ám en. — Ö regem — m osolyo d o tt el az e ln ö k — ez valam i ú j: a g im n á z iu m b a n nem v o lt ilyen hum orod. Így szoktad c s in á ln i m ásokkal is? — Persze. N ehogy hülyének nézzenek. — És m it szólnak hozzá? — H ol kirú g n a k, hol áthelyeznek. A hogy e lő re jelzem . Az elnök egészen jó ke d vre d e rü lt. M in d já rt m ásképp fo rg a tja a la p o k a t az em ber, ha tu d ja hogy b a b b a já ts z ik ! — H á t ez fényes! M esteri, ö re g e m ! P a te n tíro zta tn i k e lle n e ! — M inek? V onta meg a v á llá t Konoki. — H ogy a S za b a d a lm i H iv a ta ln a k is á tn y ujtsa k egy b o ríté ko lt lépést, am elyben e lm ondom helyettük, m ié rt nem kapok a s z a b a d a lm a m é rt egy vasat sem? Az e ln ö k k iv iru lt: — Igazi p u ritá n vagy! Az elvek e m b e re ! Csak g ra tu lá lh a to k ! M o n d o tt még néhány fö ls z a b a d ító a n kedveset K onokinak, aztán kegyelem m el e lb o c s á to tta . S okáig á llt még az a b la k b a n , egészen a d d ig , míg meg nem p illa n ­ to tta a fő b e já ra to n távozó s z é lle lb é le lt a la k o t. Egy kicsit m e g fá jd u lt a szíve. Ha ő ilyen szabad le h e tn e ! B ecsöngette titk á rn ő jé t. A rca m ár zord volt, h ivatalos. — Kérem, Irénke ha ez a Konoki b á rm ik o r je le n tkezik, a k á r te le fo n o n , a k á r sze­ mélyesen nem vagyok itt, nem érek rá, nem fo g a d h a to m . Érti. Elvégre nem tö lth e te m az id ő m e t fé lb o lo n d o k k a l! 16 �SERFŐZŐ SIM ON Játék Két gyerek-gally közül melyik az erősebb? Fogják a pókfonált és nekigyürkŐznek. Húzzák a két végét, izmuk is kidülled. Feszítik, rángatják, hogy belezöldülnek. Akkor szalad Nagy fű, rengeteg gaz, indáznak a magasba, éjszaka kimerészkednek a kukoricásból, betörnek az elhagyott, lakatlan tanyába, a napra, a holdnak udvarára ránő a dudva, előkerülök valahonnan, s a földön futó porban, hatalmas fűből, füstben az ősember akkor szalad el. 2 17 �HANN FERENC Piramis e hatalmas kolosszust m illió ember r akta óriás kövekből fel az égig m eghalt tízezer izmaik pattogtak m int sós kötél a szélben dagálykor s ma rejte tt folyosók mélyén egyetlen szikkadt múmia mered a homályba vak szemeiben örökös közöny AZT M O N DTÁK: igaz ember. Ismerte a járást a mezőn, nem fu to tt öklök elől, a magányt m agárahúzta. Azt m ondták: igaz ember. A sírba önként belépett, s a fö lde t vihogva lökték m egfakult hom lokára, kik azt mondták ró la : igaz ember. K O N T Ó ISTVÁN Fetya Fetyának tetszett, hogy a sírkövek v o n a lb a n és ikszben fe d ik egymást. — Te Fetya — m ondtam neki — elhiszed, ha ezek sze llem járásra visszatérhet­ nének, m ind e lm o zd íta n á k a köveket?! T iltakozásul . . . M erengve á lltu n k az id e g en k a to n a te m e tő e lő tt. Fetya sokáig h a llg a to tt, m a jd zokogásba tö rt ki. Tán je lte le n sírban fekvő szü­ le it s ira tja — g o n d o lta m . Később jö tte m csak rá, más h ú ro k rezdültek meg be n ső ­ jé b e n . A ta n á ro k g yana ko d va m éregették, m iko r egy-egy tö rté n e lm i fé lre m a g y a ­ rázást vagy ham is verselem zést m egakasztott. N éha kinevették lá zo n gá sá é rt. De m ásként nézték ezentúl, m á ské n t kezelték. M ié rt sírt hát? M i tö rté n t vele? E nap o n a v a ló s á g -lá tá s a elűzte tize n n yo lc évi szorongását. M íg az e g y é n is é g -tip ró fegyelm en és a h a lá l u tá n i te h e te tle n ­ ségen tű n ő d ö tt, m egérezte, hogy ö n á lló s á g a h iá n y z o tt.. . 18 �Szom bat volt. Az u to lsó ó rá ró l e lké re d zke d tü n k Zsuzsa n é n itő l. Kérdőn nézett ránk. S zégyenünkben csak suttogva m ertük közölni, m unkára szeretnénk m enni. Az osztály két legsze g é n ye b b je voltunk. H a e d d ig csak lekezelően b á n ta k velünk, most szúrt a te kin te tü k . Fetya három évi k o llé g iu m i e g y ü ttlé t u tán le tt b a rá to m . Á lla m i g o n d o zo tt volt. Tele g á tlá so kka l, b iz o n y ta la n s á g g a l. Ha v a la m ié rt lelkesedett, vagy v a la m i­ nek ö rü lt, csak p illa n a to k ig ta rto tt. H irte le n kom orrá v á lt az arca , m in th a m e g ­ b á n ta volna m osolyát, vagy m in th a a k a p o tt a já n d é k e lé rté k te le n e d e tt vo ln a a kezében. A N yu g a ti p á lya u d v a r te h e rra k o d ó já n , a ra m p á n p ró b á ltu n k szerencsét. A Rampa v e n d é g lő b e nem ü lh e ttü n k be, fillé r sem vo lt a zsebünkben. Egyébként se tu d tu k volna e lviselni a fo jtó füstöt, am ely szünet né lkü l ka va rg o tt. Pár lépésnyire volt a fe lvé te li iro d a a jta ja , am ely a sok kilin cse lé stő l rozoga lett. B eléptünk. Az e lő té rb e n idős raktáros ő rizg e tte a csákányokat, la p á to k a t. N yakán ló g o tt a bőr, m in t a b a ro m fiu dva ro k kopasz kakasán. É rdeklődtünk, m ilyenek a lehetőségek. — Sem m ilyenek — krá ko g ta . — A vasút rosszul fizet. M in d e n t m e g vá lto zta to tt a d e m o krá cia , csak a vasút h á z ta rtá s á t nem. M o n d ju k , m a g u kn a k így a lk a lm ila g m egéri, ha . . . — és e lso ro lta , hogy fiz e t a szén, a sóder, a fa -k ira k o d á s . Jobbra a jtó nyílo tt a vá ró b a . Szemben kisablak, körös-körül padok, középen asztal két p a d d a l. Sokan g u b b a s z to tta k m ár bent. M ég ju to tt hely az a szta ln á l. Csak a kisa b la k n yiko rg á sá ra e m elkedtek fö l a fejek, aztán visszahanyatlottak. Fetya közelebb h ú zó d o tt hozzám, nehogy te tű t k a p jo n a szom szédjától. — Nézd a merev te k in te te k e t! — b ö k ö tt m eg. — V a jo n v ib rá l-e a g yu kb a n g o n d o la t? - U jja m a t tettem a szája elé, hogy ne le fe tye ljen . Egy-egy ú jo n n a n érkező jó n a p o t-ja tö rte meg az e g yh a n g ú sá g o t. H a va la ki kérdezősködött, kurta b ö ffe n té s volt a válasz olyasform a h a g s ú lly a l, hogy ne m a ­ c e rá lj, m ajd m eglátod . Este h a tig négy c é d u lá t a d o tt ki a tisztviselő. Két ó ra i fü le lé s u tán cse n g e tt fe l ú jra benn a te le fo n . T öbben ism erték egym ást. Egy b ó lin tá s e le g e n d ő volt, hogy a soron következőhöz csatlakozzék a kiválasztott. Egész éjszaka nem c s e n g e tt a te le fo n , nem m o zd u lt a sárga fény a k is a b la ­ kon. Néztem az alvókát, ru h á za tu ka t. B efásl izo tt lá b a k, sza ka d t piszkos gúnyák, b o ro tv á la tla n arcok. Szántam ezeket az em bereket, a kik m unkával a k a rn a k fa la to t keresni, nem ú g y . S z ó tla n sá g u kb a n törvény volt. Nem v á g o tt e gyik sem a másik elé, m in t az orvosnál vagy a közértben. M in d kivárta a sorát. Feri is fö le n g e d e tt irá n tu k , m ert e lfo g a d ta a fe lé je n y ú jto tt c ig e re ttá t Ezen az estén voltam a legszegényebb és a le g g a z d a g a b b is. Nem tu d ta m irig y e ln i a lányt, a k it szülei re g g e le n k é n t a u tó v a l hoztak a te ch n iku m elé, — m in t ah o g y a disznópásztor sem irig y a festőművészre. H a jn a li ö tko r sűrűn c s e n g e tt a te le fo n , ka p tu n k is rövidesen egy cé d u lá t. Solym árra irá n yíto tta k. A fo rg a lm is ta álm osan fo g a d o tt: — M e n je te k h átra a ra k tá r m ögé, o tt van fe ld ö n tv e két csille, to ljá to k be a vagonba. — Ennyi az egész? - fu to tt ki a m egrő k ö n yö d ö tt Feri száján. — Ennyi. H a siettek, e lé rite k a fé l nyolcast. 19 �De mi nem értük el a fél t izest sem. A csillé k e t lá d a b a rrik á d vette körül, m ind fé lre k e lle tt raknunk. Egyik csille - m iu tá n fö lá llíto ttu k — te n g e ly ig sü p p e d t a s á r­ ba. A v a g o n a jtó is m akacskodott, csak jó fé ló ra i ud va rlá s u tán e n g e d e tt. A fo rg a lm is ta d é le lő ttjé t b earanyozta kínos piszm ogásunk. Tisztes tá v o lb ó l szurkolt nekünk. — Ki tu d ja — sziszegett fo g a között Fetya — nem a ttó l fé l-e , hogy fe ltö rjü k a ra k tá ra t? M ik o r a n a d rá g o m kényes része szé tp a tta n t, közelebb jö tt a b a k te ru n k és b e ­ v a llo tta , egész héten nem nevetett ennyit. Sőt, még azt is m e g m u ta tta , hol ta lá ­ lunk deszkát, am elyen a csillé ke t b e g ö rg e th e tjü k . V égül felvezette te lje s ítm é n y ü n ­ ket a m u n ka la p ra . M ásfél óra vo lt a v o n a t in d u lá s á ig . K ib o to rk á ltu n k az út felé, a tá vo li busz­ m egállóhoz. A m ű ú tn á l fe k ü d t a tem ető a h o l elm éláztunk. A kalauz e lfo g a d ta a vasúti igazolást, k ü lö n be n k u ty a g o lh a ttu n k volna Pestig. A ra m p á n á l tizennyo lc fo rin to t k a p tu n k — ketten. A k o llé g iu m b a n Fetya szétterítette tenyerén a kile n c fo rin to t és m in d e n kin e k m u to g a tta . UTASSY JÓZSEF Esti kérdés Egy kis tücsök tanyát ütött szobámban, s daláb a b ú jt előlem, hogy ne lássam. Vajon egyszer m ajd nekem is el lehet sorok közé temetni a testemet? A szűz A d d ig -a dd ig játszott velem; egy é jje l haragom ban beugrottam az ablakán hónom a la tt a holddal. 20 �VADÁSZ FERENC Macskalyuk Részlet a „ Föld alól a fénybe” c. m egjelenő regényéből. A könyv Skolnik József életéről szól, aki 1941-42-ben illeg álisan visszatért M agyarországra, és Rózsa Fe­ renccel, Schönherz Zoltánnal együtt a Párt Központi Bizottsá­ gának titkára volt. A történet 1933 nyarán játszódik. A m iko r Fülekre érkeztem, kellem es tavasz volt. A fá k lom b o so d ta k, a fű zö ld e lIt, a virá g o k sok színben p o n p á zta k. Ebben az ö ltözékében a legszebb a természet. Csak aki az é le t szépségeit szereti, az tu d örvendezni a term észet szépségeinek, Az é le t nem volt szép : sok le lk ie rő k e lle tt hozzá, hogy az e m b e r bízni tu d jo n a vilá g m egváltozásában. N ém etországban H itle r h a ra m iá i b o ká ig g á z o lta k a vérben. A k a p ita lis ta világ tö b b i o rszágában a le g jo b b a k is csak tilta k o z h a tta k , a fasizm us e lle n i cselekvő, hatékony fellépésre kevés lehetőség a d ó d o tt. A fü le ki zo m áncárug yá rb a n , a ra g yo lci szénbányában, a losonci posztógyárban sok-sok m unkást keserített el a kizsákm ányolás. A le g n a g y o b b feszültség a k ő b á ­ nyában volt érezhető. M in d e n á ld o z a tra késznek lá tszo tta k a m unkások, hogy m e g ­ javítsák helyzetüket. A zom áncedénygyárban is be n yujto tta a m unkások követelését az üzemi b i­ zottság. O tt tizen ké t-tize n h á ro m éves gyerekeket a lk a lm a z ta k alacsony b é ré rt a zom áncégetőben. Sokuknak eg y-ké t évi m unka u tán tö n k re m e n t a tü d e je . Az osztályharc erő sö d ö tt, s m ár k ira jz o ló d ta k a fro n to k kö rvo n a la i. L e g fo rró b b helyzet a m acskalyuki kő b á n yá b a n v o lt. Ez a kőbánya kivételes helyzetet élvezett, m ert a csehszlovák-m agyar h a tá r ponto sa n kettéválasztotta. Fele M agyarországhoz, fe le C sehszlovákiához ta rto zo tt. A m unkások is vegyesen já rta k ide, ki in n e n, ki onnan. Az összefogásban persze ez nem zavarta őket. Tudták, hogy o rszá g a ik p o ­ litik á ja sok te k in te tb e n e lle n téte s, de rá ju k ezid ő tá jt nem h a to tt sem itt, sem o tt a n a cio n a lis ta , a soviniszta uszítás. A m acskalyuki kőbánya d o lg o zó i s a já t b ő rü ­ kön érezték a cseh és m agyar burzsoázia érdeka zo n o ssá g á t, érezték összefogásukat is, a m iko r a m unkások m e g ta p o sá sá ró l vo lt szó. H a a m unkások a követeléseikkel kezdtek fo g la lko zn i, m e g je le n te k a b á n y á b a n a csehszlovák és a m agyar csen­ dőrök. Az urak is te lje s e gyetértésben lé p te k fe l a p ro le tá ro k e lle n . Az u rak is. a csendőrök is egységben á llta k a kőbányászokkal szemben, d e a m unkások ettől még csak e lszá n ta b b a k lettek, s e lh a tá ro z tá k , hogy a s ztrá jko t a lkalm azzák fe g y ­ verül. H a d d m ondjam el, hogy az e lte lt csaknem negyven év a la tt, ha a n a c io n a ­ lizm usról volt szó - és sajnos sokszor vo lt ró la szó, m ert nem egyszer d ö n tö tte szerencsétlenségbe a n é p e t a nemzeti tü re lm e tle n sé g —, g ya kra n g o n d o lta m a m acskalyuki bányára. Jelképes je le n tő s é g ű n e k érzem, am i o tt a két v ilá g h á b o rú 21 �között le já tszó do tt. O d a fö n t a felszínen h ú zó d o tt a h a tá r. A két ország u ra i vadul a csa rko d ta k egym ásra. Az egyik o ld a lró l a cseszkit, a tó to t szidták, a m ásik o ld a ­ lon a m agyarszkit. Folyt az uszítás, a nép lelki felkészítése az összecsapásra, a h á b o rú ra . A szuronyok egym ásra szögeződtek. A n a cio na lizm u s a te m p lo m o kat sem kerülte el. V ágsellyén H am vazószerdán a szlovák M ahácsek plé b án o s, am ikor a m agyar hívők rákezdtek a „ M i g ya rló e m b e re k” kezdetű énekre, k á p lá n já v a l e g yü tt félb e sza kíto tta a ham vazást és k ia b á ln i kezdett: Itt ne b ő g je te k m agyarul, m ert zavarja az istentiszteletet.. . O d a le n n , a m acskalyuki b á n yá b a n két o rszágból jö tt m unkások fe jte tté k a követ, egyform án kevés pénzért, egyfo rm á n nehéz sorsban. H a ők m egértették egym ást és e g yü tt követeltek e m b e rib b körülm ényeket, a kko r o d a fe n t az u ra k uszí­ tá s á t és a fegyverek szem benézését fe lfü g g e szte tté k, m in d e n ki és m inden e lle n ü k fo rd u lt. A nacionalizm usnak, a nemzeti elnyom ásnak m in d ig a d o lg o zó em berek, a m unkások az á ld o z a ta i, s h a lá lo s e lle n s é g e ik a haszonélvezői. Verőfényes jú n iu s i re g g e le n in d u lta m ú tn a k Fülekről a m acskalyuki kő b á n y á ­ ba. A m iko r felnéztem a sziklahegy orm án m a g a sló várrom okra, a hét évszázad e lő ttrő l fe n n m a ra d t le g e n d a ju to tt eszembe, F alkosról, a g a rá zd a , ra b ló fü le k i vá rú rró l, a k it azzal b ü n te te tt a székesfehérvári országgyűlés, hogy m eztelenül á ll­ jo n ki vívni egy páncé lo s vitézzel. A mi ko ru n kb a n nincs e fé le igazságtevés m ondtam m ag a m b an - , most a tisztességes, a becsületes és a jószá n dé kú a mez­ telen, az erőszak és a m egfélem lítés já r te tő tő l ta lp ig p á n cé lb a n . H egyes-dom bos erdei ösvényen v itt az utam . Ez az ösvény csak g y a lo g já rá s ra vo lt alkalm as, de szebbet n ála ritk á n lá tta m . A zöld sok á rn y a la ta , a virágszirm ok ezer színe, a m adárcsicsergés szinte e la n d a líto tt. N yu g o d tn a k éreztem m agam , s arra g o n d o lta m , m ié rt nem ilyen igazságos, m ié rt nem ilyen kiegyensúlyozott a tá rsa d a lo m , m in t am ilyen a term észet? A ztán rá d ö b b e n te m : ez csak az em berre h a t így, hiszen a term észet v ilá g á b a n is é le t-h a lá l h a rc folyik, ösztönös, tu d a t nélküli persze, de kim életlen harc. Ilyen vo lt az em ber é lete is sok ezer évvel ezelőtt, a m iko r még szerszámot sem tu d ta k őseink készíteni. Aki e rősebb volt a m ásiknál, azé le tt a zsákmány. A term észetben a lé té rt való küzdelem törvénye éppen olyan, m int ezer vagy m illió évvel ezelőtt. Ilyen g o n d o la to k fo g la lk o z ta tta k , a m iko r a kőbánya közelébe értem . Fel is ju to tta m m ár a m a g a s la t te te jé re , a h o n n a n végig le h e t lá tn i az egész környéket. Innen vezetett az út a bánya b e já ra tá h o z . A h o g y a csúcsról lenéztem , két cse n ­ d ő rt p illa n to tta m meg, a m in t épp e n tö rte tte k velem szemben a gya logösvényen. G yorsan egy közeli bo ko rb a b ú jta m , el k e ll kerülnöm a ta lá lk o z á s t. O ld a lt vo lt egy mélyedés, s egy bokorszerű sűrűség. O d a kú szta m , s m ögé b ú jta m óvatosan. Szerencsém volt, m ert kutya n é lkü l jö tte k . Elm entek m ellettem . V ártam , am íg a d o m b m ögé kerültek, aztán fo ly ta tta m én is az utat. A SZTRÁJK Kiss István vett észre elsőnek. K ijö tt a b á n yá b ó l, hogy ü dvözöljön. - H ogy vagytok, Kiss elvtárs? - kérdeztem . - M ilye n a h a n g u la t? — A h a n g u la t jó - fe le lte . - Teljesen egységesek vagyunk. A m agyarorszá­ g ia k is a sztrájk m e lle tt vannak. Az itte n ie k is. T eg n a p m unka u tá n összejöttünk és e lh a tá ro ztu k, ma bem együnk az iro d á b a és m e g m o n d ju k : a d d ig nem d o lg o ­ zunk, míg nem te lje s ítik követeléseinket. 22 �— Ez nagyon jó .. . - m ondtam —, de a la p o s a n fel kell készülni. A csendőrök b ru tá lis a k lesznek, a m agyarok különösen. — A csendőrök m ár m e g sza g o lta k v a la m it — b ó lin to tt Kiss István — kinn is voltak. Engem leta rtó zta tá ssa l fenye g e tte k. Nem ije d te m meg tő lü k, azt m ondtam n e kik: mi senkit sem fo g u n k b á n ta n i, csak a törvény á lta l e n g e d é lye ze tt b é rs z trá jk ­ ba lépünk, ha nem te lje s ítik követeléseinket. — M it fe le lte k? — Kiss, ne c s in á lja n a k m a rh a sá go t, m ert nagy b a j lesz. — Te is jó l tu d o d — erősítettem meg én is —, hogy ez nem egyszerűen m acs­ kalyuki sztrájk lesz. Ez kezdete le h e t a tö b b i üzem sztrá jk já n a k . A kő b á n ya i szrá j­ kolókhoz csa tla ko zh a t a fü le k i zo m áncgyár és ta lá n a ra g yo lci szénbánya is. Ezt tu d já k a csendőrök is és ezért vá rh a tó , hogy kemény összecsapás lesz. Én azt ta rta n á m helyesnek - m ondtam nyom atékkal - , hogyha a sztrá jko t m egkezditek, ne m enjetek haza a befejezésig. Itt nem tu d n a k b e n n e te k e t le ta rtó z ta tn i, mert véditek egymást. A kövektől fé ln e k a csendőrök. A m a g ya ro rszá g ia ka t is meg kell győzni, hogy ne h a g y já k el a bányát. In k á b b egy n a p p a l később kezdjétek, hogy a lk a lm a to k legyen e lhozni h a zu lró l a szükséges d o lg o k a t, — Igazad van — helyeselt Kiss István, aki a b á n y á b a n m űködő egyik p á rts e jt titk á ra . — Én azt ta rta n á m célszerűnek, ha a m ai gyűlésen m indezt m egbeszélnénk. — R endben van — egyeztem bele. — A gyűlésen én is részt veszek. Az iro d á ­ ba is bem egyek veletek, m in t a szakszervezet m e g b ízo ttja . M o st m enj a m u n ka ­ helyedre. — Igazad van, jó lesz m ár visszam enni. Elbúcsúzott. — D é lu tá n h áro m ko r o tt leszek - m ondtam né ki. Visszasiettem Fülekre. Em bereket k ü ld tü n k ki a k o rlá ti kő b á n yá b a , a ragyolci szénbányákba, hogy a d ja n a k h írt a m acskalyuki b é rm o zg alo m ró l. Készítsék elő őket a csa tla ko zá s ra . A k ik ü ld ö tte k olyan uta sítá st kap ta k, hogy m a ra d ja n a k o tt és segítsék a b é rh a rc o t megszervezni. E bédszünetben én ta lá lko zta m a zom ánc­ gyá rb a n d o lg ozó p á rts e jt vezetőivel. M e g á lla p o d tu n k , hogy ők is erő sítik a b é r­ m ozgalm at és ha a m acskalyuki sztrá jk sikeresnek igérkezik, ők is csatlakoznak. A gyűlés kezdetére M a cskalyukra érkeztem . E lhatározták, ha a következő nap d é lig nem te lje s ítik követeléseiket, leteszik a szerszámot és az üzem et nem h a g y já k el a sztrájk végéig. M e g vá la szto ttá k a b izo ttsá g o t, am ely b e je le n ti az ig a z g a tó s á g ­ nak, m it határoztak. Én is bem entem az iro d á b a . Az üzemvezető szörnyen ideges lett, m in d já rt a te le fo n é rt nyúlt. Figyelm eztettem , ne hívja a csendőröket, m ert az esetleges b a jo ­ kért ő felel. Az üzemvezető e lfe k e te d e tt szájszéllel h e b e g e tt: — De kérem, én a kko r is kihívom a csendőröket, a m a g u k em berei a k á r agyon is ü thetnek be n n ü n ke t itt az e rd ő b e n . Letorkoltam . — O s to b a s á g o k a t beszél, üzemvezető úr. G a ra n tá lo m , hogy senki sem fo g ja ö n ö ke t b á n ta n i. E gyébként ne g o n d o lja , hogy fé lü n k a cse n d ő rö ktő l. H a kijö n n e k. 23 �én nem tudom , nem is akarom m ega ka d á lyo zn i a kövek röpülését. Ezekért ön fog fe le ln i. A helyett, hogy kihívná a csendőröket, in k á b b intézkedjék, hogy a követe­ léseket teljesítsék. Fellépésem m el kissé m egzavartam őt. A cse n d ő rö ke t mégis é rtesítette. N y il­ ván így beszélték meg előre. M á sn a p d é le lő tt m ár o tt term ettek a tú lo ld a lró l a kakastollasok is. H a lá lo s a n g y ű lö lté k egym ást a két szomszédos á lla m fegyveresei, de ezekben az ó rá kb a n cso d á lato s egyetértésben igyekeztek a m unkásokat le te r­ rorizálni. O lya n e lkese re d e tt h a n g u la t le tt úrrá a b á n yá b a n , hogy jo b b n a k lá ttá k a visszavonulást. Behúzódtak az iro d á b a . M i p e d ig a szerszám raktárban tá rg y a l­ tuk meg a te n n iva ló ka t. — N incs más választásunk, ezt m in d n y á ja n tu d ju k - m ondta Kiss István, a se jttitká r. — A le g h atá s o s a b b fegyver a sztrájk. Nem fé lü n k a cse n d ő rö ktő l, nem en g e d ü n k m agunk közül senkit e lvin n i. Ha nekünk békét hagynak, nem tö rő d ü n k velük. — Úgy v a n .. . úgy v a n .. . Éljen a sztrá jk! — k iá lto ztá k a munkások. Én is felszólaltam . A szakszervezet kö zp o n tja nevében üdvözöltem őket. — L á t­ já to k — m ondtam —, hogy m ennyire összetartoznak a csehszlovák és a m agyar urak, meg a csendőrök is, ha a m unkások kizsákm ányolásáról és elnyom ásáról van szó. H a ezek egységesen lé p n ek fel e lle n ü n k, legyen a mi egységünk is olyan szilárd, hogy b e le tö rjö n a fo g u k. A m iko r befejeztem , az iro d a elé v o n u ltu n k. A b izo tts á g g a l bem entem az üzem ­ vezetőhöz. A m acskalyuki bánya valam ennyi m unkása sztrájkol — m ondtam . — Igyekezzék intézkedni, hogy az írásba fo g la lt követeléseket m ie lő b b teljesítsék. A sztrájk id e je a la tt a m unkások nem h a g y já k el a bányát. — M icsoda? Nem h a g y já k el a b ányát? — k a p k o d o tt levegő után az üzemve­ zető. — M i ezt nem e n g e d jü k meg. H a nem d o lg ozn a k, nem le h e tn e k a bánya te rü le té n . A csendőrök is közbeszóltak. — M ifé le ú jd o nsá g ez. M a jd mi m e g ta n ítju k m ag u ka t. — Ö nökkel nekünk semmi d o lg u n k sincs — fe le lte m . — A bánya m unkásai és a tu la jd o n o s o k között fo ly ik a vita. — - M aga a fü le k i kom m unisták p á rttitk á ra — k iá lto tta az egyik csendőr. N incs jo g a a szakszervezet nevében beszélni. KITILTANAK „ ÖRÖKRE” P aprikás le tt a h a n g u la t. M in d e n k i szólni aka rt. Intettem , hogy v á rja n a k és én válaszoltam m indenki h e lye tt: — Ahhoz nem kérünk engedélyt, hogy hol fo g u n k ta rtó z k o d n i a sztrájk a la tt. Vegyék tu d o m á s u l: itt a b á n yá b a n lesz a sztrá jkta n ya . H ogy van-e jo g o m a szakszervezet nevében képviselni a m unkásokat, azt sem m a g u k d ö n tik el. H a a m unkások m egbíztak. . . A csendőrparancsn o k fe lu g ro tt. — B ennünket ne fenyegessen és ne oktasson! 24 �- Eszembe sincs m a g u ka t fe n ye g e tn i. Ille té k te le n ü l avatkoznak a tá rg y a lá s b a . Ha az üzemvezető úr m o n d a n i ó h a jt v a la m it a sztrájkolóknak, a kko r a sz trá jk b iz o tt­ sá g g a l beszéljen. Á lla n d ó a n itt ta lá lh a tó . V iszo n tlá tá sra . Sarkon fo rd u ltu n k és o tth a g y tu k őket. A bán yá b a n egy jó te rü le te t vá la szto ttu n k „ s z trá jk ta n y á n y a k ” . O tt m ár v á g o tt kövek voltak, hogyha kell legyen védőfegyverünk. Ú ja b b csehszlovák és m agyar csendőrök érkeztek. Ezek szó nélkül bem entek az iro d a é p ü le tb e . N a p n yug tá va l visszatértem Fülekre, hogy a h arc kiszélesítésének m egszerve­ zésével foglalkozzam . A m u n ká so tth o n b a n m ár v á rt a szakszervezet k ö z p o n tjá b ó l a titk á r. M egbeszé ltü k a helyzetet és úgy h a tá ro z tu n k : m in d e n t elkövetünk, hogy más üzemek is kövessék a m acskalyukiakat. M á r épp e n készülődtünk, hogy elm együnk e n n i v a la m it, a m ik o r b e ro n to tta k a csendőrök. Tele le tt velük a m unká so tth o n iro d á ja és u d va ra . V o lta k vagy negy­ venen. M in d k e ttő n k e t - a szakszervezeti titk á rt, engem is — le ta rtó z ta tta k , m eg­ lá n c o lta k és a losonci já rá s i h iv a ta lb a kísértek. N agyon kom ikus lá tvá n yt n y ú jth a ttu n k : két so rb a n tíz-tíz csendőr lé p d e lt fegyveresen, s mi ketten közöttük b a lla g tu n k a fü le k i á llo m á sra . E lőttünk is tíz, m ö g ö ttü n k is tíz csendőr ment. Ö sszesen negyven cse n d ő r kísért kettőnket. Éppen a kkor jö tte k ki a zo m á n cg yá rb ó l a m unkások. Parázs tü n te té s t re n d e z­ tek. De a nnyi csen d ő r jö tt o da, hogy a tü n te tő k e t könnyűszerrel szétszórták. B ennünket külön kocsiba tuszkoltak. Losoncon a já rá s i h iva ta l b ö rtö n é b e k e ­ rü ltü n k. - H á t ez a la p o s a n kitervezték - m ondtam a szakszervezeti titk á rn a k , aki becsületes b a lo ld a li szo ciá ld e m o kra ta volt. - Úgy látszik, te rro ra l a k a rjá k leverni a sztrájkot. - Igen, ez a valószínű — m ondta a titk á r. - Szám ítottam a cse n d ő rö k b e a v a t­ kozására, elvégre négy n a g yo b b üzem ről van szó. Bizonyára m egszállták a g y á ra ­ kat és a kőbányára fegyverrel törnek. Félek, összeütközés lesz, mert azok, a m in t látom , karakán, b á to r em berek. Kő p e d ig a ka d bőven a kezük ügyébe. Reggel a já rá s i fő n ö k személyesen h a llg a to tt ki b e n n ü n ke t, Ü nnepélyesen b e je le n te tte , hogy „ ö rök id ő k re ” k itilt az egész losonci já rá s b ó l. N em rég fe lid é ­ ződött em lékezetem ben ez a p illa n a t: lá to g a tó b a n já rta m Losoncon, a h o n n a n „ ö rö kre ” k itilto tta k az urak. Ö csém kisért, aki ma a Csehszlovák S zocialista Köz­ tá rsa sá g b a n a p o litik a i rendőrség ő rn a g ya . Persze az ö rökre szóló k itiltá s t már jóval e lő b b m egszegtem : a lig te lt el ké t-három hét, m ár ú jra o tt voltam . A szakszervezeti titk á rt szabadon e n g e d té k, ille tve kikísérték az á llo m á sra , s fe lra k tá k a vo n a tra . Engem m e g lá n co lva , cse n d ő ri kísérettel Lévára to lo n c o lta k és o tt á ta d ta k a rendőrségnek. Elő lről kezdődö tt a lévai h e rce -h urca . C sernák G yu la , a kom m unista a lp o lg a r­ m ester Pozsonyba m ent és követelte, hogy ism erjék el ille tő s é g e m e t a szülőváro­ som ban. M íg ez e lin té z ő d ö tt, fo g va ta rto tta k . Ez még csak a kise b b ik b a j volt. A nag yo b b az, hogy közben leverték a m acskalyuki sztrájkot, Kisst és néhány tá rs á t le ta rtó zta ttá k, a tö b b i üzem m u n ká sa it is rákényszerítették a m unka fo ly ta tá s á ra . 25 �MEZEY KATALIN Így készül Járunk az egyhangúság emlékművei közt, hol oszlopot épít a vízcsepp, csak türelem, csak türelem, csak türelem. Jég ül a szempillánkra, ráncboglyaik hullnak az arcra, vállunkról lemossa a húst ez a csepp, de türelem, Így készül minden a föld mélyén, idelenn, csak türelem, csak türelem, türelem, türelem. V A R G A RUDOLF Aznap születtem én Apám, a katonaszökevény keletről jött. Amerre járt, virágok nőttek: vércseppek, átütötték az eget — földet. Ingén vért, rozsdát, földet hozott, 26 �H azajött: megverte anyámat, lekurvázta, megette az összes kenyerünket, másnap magára öltötte a hámot, elm ent szántani. Aznap születtem én, hetykén, anyám m ajd belehalt, Péter, Pál napja volt, éjszaka nagy vihar. ANDRÁS ENDRE Párbaj a szőlőhegyen A fő szo lg a b író és c s a ló d ja m inden esztendőben o tt n y a ra lt a d iva to s g yó g y­ fü rdőhelyen, ahová a b b a n az id ő b e n fő le g a g y a n ú tla n szárm azású ú ric s a lá d o k já rta k. Érkeztükre a v illa tu la jd o n o s a re n d b e h o z a tta a n a gyszállóval á te lle n b e n lévő ép ü lete t. A já rá s fő h a ta lm ú ura g a zd a g em ber volt. A h á b o rú m ásodik évében fedezte fel ezt a völgyben m eghúzódó n ya ra ló h e lye t és b e n n e a neki tetsző é p ü ­ letet, am elyet színe m ia tt a környező fa lv a k népe vörös v illá n a k nevezett. A fő b író még azn a p m egegyezett a v illa g a z d á já v a l: h a jla n d ó m e g fize tn i a költségeket, de festesse á t a külső fa la k a t, nem b á n ja ő, a k á r h u p iké kre is, m ert ő bolseviki házban nem lakik. Egy hét m úlva aztán n e g ye d m a g á va l b e k ö ltö z ö tt a n y a ra ló b a , am ely friss okkersárga színével tú lh a rs o g ta a környék v illá in a k va lam ennyi színcsodáját. U g y a n ­ nazon a napon m agához re n d e lte a szomszéd községbeli csendőrőrs p a ra n c s n o ­ kát és utasításokkal lá tta e l: — Az ü d ü lő te le p e t n a p o n ta kétszer p o rtyázzák! T o v á b b á : b e já rn a k a strand te rü le té re ! Igen? A ki csak a le g p a rá n y ib b m értékben gyanús, k itilta n d ó ! Igen? A rról sem fe le d ke ze tt meg a p e d á n s fő b író , hogy az ő rsp a ra n csn o k ú tjá n figyelm eztetést kü ld jö n a nagyszálló g o n d n o k á n a k . Legszem élyesebb ó h a ja volt, hogy a szálloda la kó i ezentúl csak á rjá k lehetnek. Egyszóval a n a g y h a ta lm ú úr védetté n yilvá n íto tta a fü rd ő h e ly e t. A jó l e lig a z íto tt k a ka sto lla so k nem gya kra n , 27 �de precízen intézkedtek. Egy a lk a lo m m a l a gyógyforrás körül helyet fo g la ló tá rs a ­ sá g á n a k a fő b író lelkesen ecsetelte közegei fe jle tt p o litik a i érzékét, katonás hűségét. — Á llíto m az uraknak, ha a csendőreim e lő tt fe lv o n u lta tn á m , m o n d ju k a szomszéd já rá s lakosságát, a kik közül ta lá n senkit sem ism ernek, á llito m , a n y a ­ könyvi okm ányok nélkül, a k á r n y o lc a d iz ig le n is kivá la szta ná k a zsidó szárm azású­ a kat. . . És persze, éppíg y p riu szla p o k n é lkü l a kom m unistákat. Az u raknak nagyon tetszett m indez. E lra g a d ta tá ssa l te k in te tte k a megye le g ­ rá te rm e tte b b fő s z o lg a b író já ra . A b e a v a to tta k azt beszélték, csupán ra jta m úlott, hogy nem le tt a nagy megyei város po lg árm e ste re . Ő ugyanis a p ja nézetét v a llo tta , a ki szintén fő b író volt. — Fiam, jó l jegyezd m e g : polg árm e ste r, b a n k ig a z g a tó , esperes b á rki lehet, de fő szo lg a b író az nem ! A karakán fő b író a zonban nem csak csendőreivel ta rto tta féken a la ttv a ló it, hanem személyesen is közrem űködött te kin té lye növelésében. M e g tö rté n t egyszer, éppen nyaralása id e jé n , hogy az u rakkal k a n m u rit rendezett az egyik környékbeli szőlősgazda p in cé jé b e n . K erítettek sebtében két á g ró ls z a k a d t c ig á n y t is a m u la t­ sághoz, a kik v irra d a tig húzták a ta lp a lá va ló t. É jfé ltá jra a vo lksb u nd ista s a jtg y á ­ ros m ár an n yira lerészegedett, hogy lárva képpel, szemébe ló g ó h a jja l négykézláb m ászkált az asztal a la tt. A p a n a m a -g ya n ú s n yu g a lm a zo tt árvaszéki ü ln ö k egy három hektós üres h o rd ó ra te le p e d e tt és rekedten é n e ke lte a „ C sordapásztorok, m időn B etlehem ben. . .” kezdetű egyházi d a lt, s lá b á v a l verte hozzá a taktust. A re a k tiv á lt ezredorvos a kenyér fo g ytá va l u jja iv a l m á rto g a tta s tö m te m a g á b a a bogrács mélyén m egde rm e d t zsíros ragacsot. A fő b író jó l ta rto tta m agát. R ettenetesen b írta a szeszt. Szokása szerint, ha m ám oros volt, m in d ig a zenészeket célozta meg sajátos h u m o rá n a k nyilával. — N a, füstösök, szerettek-e fü rd e n i? díszlépésben m aga elé vezényelte. — kérdezte tő lü k, m iu tá n m in d k e ttő t — H át. . . a m iko r úgy a lk a lo m kínálkozik - szólt az ö re g e b b . — Na és m uzsikálni szerettek-e? — Azt, a z t. . . Legkivált. . . - fe le lte rá a fia ta la b b . — De azért a hegylevét sem ve tite k m e g . . . Igen? — H át.. . u g y e b á r.. . p lá n e a szagosat - v ig y o ro d o tt el az id ő se bb hangász. Sikeres b ókja a gazda k itű n ő m uskotályos b o rá n a k szólt. — Jól fe le lte te k ravaszok — d icsé rte meg őke t a fő b író és leereszkedően h á t­ b a d ö n g e tte őket. Azok h á lá b ó l nyom ban rákezdtek a n a g yú r kedves d a lá ra . Az ezredorvos a b b a h a g y ta a n y a la ko d á st s m ár é n e ke lte is. — A csitári hegyek a la tt régen leesett a hó. . . — Á csi! - in te tte le a zenészeket. — U rak, most fig y e lje te k ! dához fo rd u lt: — M o n d ja csak! Van még e b b ő l az om inózus szagosból? — Van vagy két-három hektóval, nagyságos uram . — Helyes. A kkor most eg yke ttő re te le m e ri itt ezt a k á d a t! Igen? — A k á d a t? .. . D e h á t k é re m . . . 28 szólt s a g a z ­ �- Azt m ondtam , te le m e ri. Igen? A gazda fejcsóválva e le g e t te tt a kívánságnak. A m iko r a kád fé lig m egtelt, a fő b író m e g p a ran c s o lta a cig á n yokn a k, vetkőzzenek le egy száll alsó ra , á llja n a k be az edénybe és p ia n o pianisszim o kezdjék el ú jra a d a lt. A fia ta la b b h a jlo tt a szóra, az öreg cig á n y v o n a k o d o tt. M in t k id e rü lt később, a fö lső ruha a la tt nem vo lt semmi. A fő b író a zo n b a n nem ism ert p a rd o n t. Ő m aga végezte el a vetkőz­ te té st és az idős zenész b o rb a á llítá s á t. A k a p á ló d zó e m b e rké t egyke ttő re össze­ csom a g o lta s m e g m á rto g a tta az á h íto tt ita lb a n . A g a zd a szót e m e lt a durva tré fa e lle n , fő le g az öreg védelm ében. Ő m aga sem vo lt m á r fia ta l, de ősz h a ja e lle n é re is e rő tő l duzzadó, kemény em ber. - N agyságos iste n a d ta . úr, az ég s z e re lm é re !... H a g y ja Józsi bácsit, tü d ő b a jo s az A fő b író , m int a k it m egzavartak já té k á b a n , dühösen nézett a g a zd á ra . - N agyságos úr, kérem ! — p ró b á lk o z o tt am az ismét. - Nem kérdeztem m a g á t! Igen? — fo jto tta az idős para sztb a a szót, de m ár nem is tö rő d ö tt vele to vá b b . Testét kissé e lő re d ö n tv e lá b u jja ira helyezte a súlyt, s m iként ha karm ester volna, k a rjá t m ag a sb a e m e lte s ráke zd te : - A csitá ri hegyek a la t t . . . Az urak közül tö b b e n brávóztak és ta p s o lta k a p ro d u k c ió n a k . A szőlősgazda nem tá g íto tt: - Tisztelettel kérem az u ra ka t, h a g y já k a b b a . H a nem tu d n a k sz o líd a b b an vig a d n i, kénytelen leszek véget vetni a m u la tsá g n a k. . . A gazda még jó fo rm á n be sem fe je zte a m o n d a to t, a n a g yú r e lb ő d ü lt: Igen? N a, n é z z é te k !. . . A büdös p a ra s z tja ! Te akarsz m inket ille m re ta n íta n i? Keze m agasba le n d ü lt, hogy visszájáról a rc u l c sa p ja v e n d é g lá tó já t. A paraszt ö n ké n te le n ü l fe je elé ta rto tta k a rjá t, a m it a fő b i ró tá m a d á s n a k vélt. - P ra clit le ! - p a ra n c s o lta , közben pisztolyt rá n to tt. Az ősz em ber kénysze­ rűen engedelm esked e tt. - A zért m ondom .. . — e n y h ü lt meg a h a n g ja a fő b író n a k és fegyverét köny­ nyed m o zd u la tta l farzsebébe süllyesztette. A ztán kihúzta o n n a n , s közben b a lk e ­ zével h atalm as p o fo n t m ért a g a zd a a rcá ra . A paraszt arcán a nagy pecsétgyűrűs kéz ütése nyom án kiserkedt a vér, de szem rebbenés nélkül á llta a to v á b b i három csapást. Tudta, ha szem beszáll, vagy lelövi ő t a m e g va d u lt nagyúr, vagy ő veri agyon tá m a d ó já t. C sa lá d o s e m b e r lévén, a tű ré st választo tta . Ezzel aztán vége is szakadt a ka n m u rin a k. Ettől a n a p tó l kezdve, mivel a m u la tsá g híre nem m a ra d t tito k b a n , még n a ­ gyobbá v á lt a fő b író te kin té lye . V a ló sá g o s hős le tt azoknak az u ra k n a k a szemében a kik csa lá d i vagy tá rs a s á g i elbeszélésekből ism erték az e ffé le , szila j és m agyaros m ulatozást. A fő b író m aga sehol sem e m le g e tte . Szóra sem érdem es — m ondta azoknak, a kik törleszkedve kiváncsiskodtak, de azért b e lü l nagyon büszke vo lt n e ­ vezetes k a la n d já ra . N ya ra lá sa végén, a m iko r e lb ú csúzo tt tá rs a s á g á tó l, m e g á lla ­ p o d o tt az urakkal, hogy jövőre, azaz 1945-ben ism ét itt ta lá lk o z n a k . Erre a zonban nem k e rü lt sor. Szép elképzelésüket keresztülhúzták a h áborús események. A re tte g e tt fő b író még id e jé b e n n yu g a tra k ü ld te c s a lá d já t, ő m aga 29 �v a la h og ya n e lü g yetle n k e d te a m enekülést. T a lá n a b b a n bízott, hogy sokat e m le ­ g e te tt csodafegyverek m e g fo rd ítjá k a h adihelyzetet. Az egyik n a p aztán a rra é b ­ redt, hogy m ár m enekü ln i sem lehet. H a jn a lb a n h a g yta el kastélynak is b e illő o tth o n á t. Nem kívánta bevárni a szovjet c sa p a to ka t, b á r a nyáron a gyógyforrás körül üldögélve, nagy h a n g o n szavalta m in d ig népes tá b o rá n a k : — Feltéve, de meg nem engedve, ha a bolsevikok ősi fö ld ü n k re lépnek, én leszek az első, aki eleven testével zá rja el ú tju k a t! M á sn a p késő estére, nagy e rd e i ke rü lő k u tán érkezett meg az egykori vörös villához. Az e m eleti szobából h a lvá ny fénycsík szű rő d ö tt ki a b a lk o n ra . S okáig d ö rö m b ö lt a vaspántos tö lg y fa a jtó n , de a tu la jd o n o s nem m utatkozott. A m ikor aztán nagysokára e lu n ta a zajt, leszólt a fé lig n y ito tt a b la k b ó l: — Ki az és m it aka r? Az ú jb ó li kérdezésre is csak su tto g ó h ang fe le lt. A v illa g a z d á ja h a tá ro z o tta n visszaszólt: — N agyon sajn á lo m , fő b író úr, de most nincs szezon M á su tt sem k a p o tt szállást vagy bebocsátást. Szitkozódva h a g yta el a te le p et, s ismét fe d é l nélkül tö ltö tte a nyirkos éjszakát. A m iko rra kiv ilá g o s o d o tt, olyan sejtése tá m a d t, m in th a m ár já r t volna a rra fe lé . De e b b e n mégsem vo lt bizonyo s. M ire a na p fe ljö tt, e lv e tő d ö tt a szőlősdom bra, a h o l a nevezetes k a n m u rit re n d e z­ te. Persze a kkor a term észet is más ru h á t viselt, a fő b író is m ásképp szem lélte a v ilá g o t. A h id e g tő l és a fá ra d s á g tó l a la p o s a n kim e rü lt. V é g ü l m e g lá to tt eg y présházat, am elynek a b la k á n á t p ip á ló füstcső e m e lk e d e tt az eresz m ag a ssá g á ig . B enyitott, ám a b b a n a p illa n a tb a n meg is b á n ta . V issza fo rd u ln i a zo n b a n már nem le h e te tt. Köszönt s m e g á llt az a jtó b a n . A présház la k ó ja épp e n egy kiszu­ p e rá lt h o rd ó d o n g á b ő l fa ric s k á lt v a la m it. A v á ra tla n jövevény lá ttá n ko m ótosan leeresztette a szekercét. Se h id e g , se m eleg a d jis te n n e l viszonozta a köszöntést. V árta, hogy az érkező m o n d ja meg, mi já ra tb a n van. Bozontos szem öldöke a ló l, összehunyorított szemmel m é regette az id e g e n t. Nem ism erte meg em berét, aki szakállasa n, m egviselt á lla p o tá b a n a lig h a s o n líto tt az egykori hatalm a ssá g h o z. A fő b író v á llá n jó ko ra tö m ö tt hátizsák torn yo so d o tt. Kék szeme fagyos te k in te té t kétségbeesett e lszá n tsá g g a l fú rta b e le a parasztéba. A sarokba szorított macska ösztönös harci fegyelm e a la tt néz ily szenvtelenül és h id e g e n e lle n fe lé re , várva az alka lm a s p illa n a to t a tá m a d á s ra vagy a m enekülésre. A szemek p á rb a ja nem sokáig ta rto tt A gazda e lfo rd íto tta te k in te té t. Lelök­ te a tuskóról a d o n g á t, de a szekercét nem rakta le. A fő b író is m a rká b a n szo­ ro n g a tta a göcsörtös hegym ászó b o t fe jé t. Ú jra egym ásra p illa n to tta k . A p a ra szt­ nak rém lett, hogy v a la h o l m ár ta lá lk o z ta k . B árhogy is e rő lk ö d ö tt, nem jö tt rá. V égülis m egkérdezte: — H ol lá tta m én az urat?. . . — Nem tudom — h a n g z o tt a kim ért válasz, am elyet hosszú csend követett. — H á t akkor. . . kit tiszte lje k az ú rb a n ? — Szécsy B a rn a b á s . . . ta rta lé k o s h u szá rka p itá n y vagyok! — Én meg S andi. . . S andi Ferenc. — Ö rvendek — szólt m e g kö n n ye b b ü lte n 30 a fő b író , s te n ye ré t a d ta a kezét �n yújtó parasztnak. Eközben b a ljá b a vette a fütyköst, m ert úgy tű n t neki, hogy S andi ú jb ó l fikszírozza. M e g n y u g o d o tt a zo n b a n , a m iko r a gazda a d ó z n ijá t n y ú j­ to tta fe lé je . Leült a lócára, öle közé fo g ta a b o to t és d e rm e d t kézzel m e g p ró b á lt m a g á n a k c ig e re ttá t sodorni. Lassan m ent a m űvelet, m inden fig ye lm é re szükség volt, hogy sike rü ljö n . S andít nem hagyta nyugton az ismerős ism eretlen. Kínos h a llg a tá s u tán ő tö rte meg a cse n d e t: — A fro n t m iatt? Igyekszik va lahová? — Csak a rra a néhány n a p ra .. . Am íg a ném et tá m a d ó ékek szétszabdalják a vörösök fro n tvo n a lá t. — A ztán? — A tö b b i m ár g ye re kjá té k lesz. H etek a la tt á tk e rg e tjü k őke t a K á rp á to ko n . — B ajosan. Este id e h a llo tta m az ágyúzást.. . Ő k e t az a tya ú riste n sem h a tja meg. á llít­ — Ezt meg hon n a n veszi? V agy csak sejti, m in t macska az esőt? — M o n d ju k, sejtem — re p lik á z o tt S andi. — De ha sejtem , a kko r is így lesz! A fő b író igyekezett tü rtő z te tn i m a g á t. T a lá n még a ténynél is jo b b a n in g e re lte , hogy S andi nemcsak, e lle n m o n d neki, hanem iá th a tó a n ö rü l a g o n d o la tn a k . Le­ nyelte a zonban a keserű p iru lá t. M é lye t lélegzett, m a jd o k ta tó h a n g o n rákezdte: — Ú gy látom , bará to m , m a g á n a k illú z ió i v a n n a k a jö v ő jé t ille tő e n . Itt ebben jó l felsze re lt kis présházban most m a g á é m inden. A ház, a szőlő, a szerszámok és a term és. M e d d ig ? A zt képzeli tá n , hogy a vörösök m e g h a g yjá k? — G o n d o lo m , csak m e g h a g yjá k. . . — Én meg tudom , hogy nem. . . M ég a d ik ó já t is e lko m m u n izá ljá k. H a llh a to tt róla egyetm ást. Igen? — H a lla n i h a llo tta m , de nem hiszem. — Jó, ne h ig y je ! M á r csak azért sem, m ert erre nem k e rü lh e t s o r . .. Nézze, kérem. Én valam icskét érte k a h a d itu d o m á n yo kh o z. S zabad legyen fe lté te le zn i, hogy ezt nem vonja kétségbe. Ige n ? A ztán, városi e m b e r lévén, jo b b a n is tá jé k o ­ zott vagyok.. . Így h á t értesüléseim szerint a D u n a -D rá v a -B a la to n v o n a lá b a n p o n ­ tosan nyolc páncélos h a dosztály vá rja a bevetést.. . M á rm in t az új fegyverekkel.. . N o, barátocskám , m it szól m indehhez? S andi h itte is meg nem is. Igaz, ő e d d ig m ásképp tu d ta , de az id e g en olyan h a tá ro zo tta n részletezte, hogy összekavarodott ben ne a m ár szépen e lre n d e z ő d ö tt kép. M i lesz, ha a ném etek m égis m e g fo rd ítjá k a h a d ihe lyze te t? - tű n ő d ö tt m a­ g á b a n s a puszta lehetőség le h a n g o lta . — Bizonyos ebben az úr? - kérdezte kisvártatva. — U gyan, kérem ! H a nem így volna, h o n n a n tu d h a tn á m ? Sőt nem ta rto m k i­ zártnak, hogy a vörösök e p illa n a tb a n m ár h a n y a t-h o m lo k iszkolnak visszafelé. A zért is nem h a llu n k é jje l ó ta ágyúzást. — Így h á t az úr is h a llo tta . . . — H ogyne. C sakhogy azok ném et ü te g e k v o lta k .. . L á tja , én ezt is tu d o m — 31 �m ondta m ár szinte m eleg, bizalm as h a n g o n a fő b író és S andi kín á lá sá ra ú ja b b c ig e re ttá t sodort m agá n a k. Szentül meg volt győződve róla, hogy b lö ffölésével kezesbáránnyá te tte a g a z d á t s vég ké p p e la lta tta a személyére vonatkozó g y a n ú ­ já t. Ha e d d ig nem ism erte fö l öt, ezután még úgy sem ! Ám a gazda csak fé lig fig y e lte szavait, jo b b a n az ism erősen hadonászó ke­ zet. Egyszer csak m e g a ka d t te k in te te a zöldköves cím eres gyűrűn, am ely az idegen balkezének középső u jjá n c s illo g o tt. Nem é rd e k e lte to v á b b a hadihelyzet, m inden á tm e n e t nélkül té m á t v á lto tt: — Jól h a llo tta m ? Azt m o n d ta az úr, hogy Székynek hívják... Nem testvére a mi vo lt fő b író n kn a k, Széky Á kosnak? - H ogy hogy a v o l t fő b író ju k n a k ? — szakadt ki a k a ra tla n u l is in g e rü lte n a kérdezett száján, de gyorsan így fo ly ta tta : - Széky sok van az országban, ilyen nevű fő s z o lg a b író t meg nem ismerek. . . — Esküdni m ertem volna rá, m ert hogy a n n yira fo rm á d zik hozzá. - Furcsa és p rim itív viccei va n n a k m a g á n a k ! Én Széky B a rn a b á s ta rta lé k o s huszárkapitány vagyok, sem öcsém, sem bátyám , és m in d e n e k e lő tt m agam ra fo r­ mádzom — p ró b á lta leszerelni a parasztot, a rca közben viaszsárgára vált. Kezé­ ben m egrezzent a fé lig m e g so d o rt c ig e re tta , k ih u llt b e lő le a törekes dohány. S andi észrevette a m eghökkenést. A gyűrűs kezet nézte k ita rtó a n , am elyről c s a lh a ta tla n u l felism erte nyári vendégét. S nem csak a fő b író s á p a d t el e ttő l, h a ­ nem ő m aga is. Így h á t e lő l ről ke zd ő d ö tt a szemek p á rb a ja . M in d k e tte n tu d tá k , az nyer, aki először üt. U g rá sra kész ra g a d o zó k fig y e lik így egym ást, várva a le g a lk a lm a s a b b p illa n a to t. M eg sem h a llo ttá k a re p ü lő g é p e k e rősödő zúgását. Egyszer csak k iv á g ó d o tt a présház a jta ja . G ö lö n csé r Jóska, a szomszédék kamasz fia rik k a n to tta el m a g á t a nagy esem ény büszke h írh o rd o z ó ja k é n t: — Feri bácsi, az oroszok! A n yito tt a jtó n á t jó l h a lla ts z o tt a sző lő d om b o t átszelő útra fe lka p a szko d o tt h e rnyótalpas harckocsi erősödő csikorgása. S a n d ib a n az im énti görcs fe lo ld ó d o tt. Kezében h irte le n m a gasba le n d ü lt a kékes fényű szerszám. S ú jta n i a zonban m ár nem vo lt kire. A fokozódó d ü b ö rg é s ­ ben még lá tta , a m in t a h a d itu d o m á n y o k b a n oly a n n yira já ra to s vendége, nehéz h á tizsá kját e ldobva, fu tó lé p te k k e l le k a n y a ro d ik a szekérútról, K ispálék p in c é je m ellett. S ekkor egy p illa n a tra ism ét s a jo g n i érezte a gyűrűs kéztől m egsebzett a rcá t. Később, a m iko r m a g á ra m ara d t, k itö rt b e lő le a h a h o ta . Joggal érezte, n a ­ g yobb e lé g té te lt ka p o tt a sorstól, m in t a m ilye t a s a já t e re jé b ő l va la h a is m eg­ szerezhetett volna. 32 �ÉLETÜNK NÁDHÁZI LAJOS A népművelés munkásairól H a a népm űvelés egyes te rü le te it vizsgáltuk, vagy kü lö n bö ző fó ru m o ko n v i­ ta ttu k , igen g yakran a tá rg y i és személyi fe lté te le k körül sűrűsödtek a pro b lé m á k. S zám talanszor m e g á lla p íto ttu k , hogy a népm űvelés személyi fe lté te le i nem fe ­ lelnek meg a követelm ényeknek, a tá rs a d a lm i elvá rá so kn a k. Több helyen k ife je ­ j ezésre ju to tt, hogy a népm űvelés személyi gyengeségei — más g á tló tényezőkkel ta lá tko zva — la ssítják a korszerű népm űvelés k ia la k u lá s á t. Az e lh a ng zó vélemények, a vizsgálódások m in d ig csak egy-egy részterület o ld a la iró l ra g a d tá k meg a népm űvelés személyi á llo m á n y á t, és egy vagy csupán néhány szem szögből p ró b á ltá k az á llítá s a ik o b je k tiv itá s á t ig a z o ln i. Több más tényező m ellett, ta lá n az e g yo d a lú vélem ények kevésbé m eggyőző vo lta is hozzá­ já ru lt, hogy a népm űvelésünk to vá b b fe jle szté sé n e k fo n to s kérdései között a le g ­ u tó b b i id ő kig nem k a p o tt k e llő helyet a ká d e r és személyzeti m unka. A népm űve­ lés irá n ti tá rs a d a lm i elvárások növekedése, a szocialista ku ltú ra fejlesztésének és terjesztésének követelm ényei, kü lö n bö ző fó ru m o k o n e lh a n g z ó vélem ények h e ly t­ á lló s á g á n a k m e g á lla p ítá s a ö sztönzött b e n n ü n k e t a népm űvelésben d o lg ozó k helyzetének, körülm énye in e k m élyebb vizsg á la tára . A v iz s g á la tta l az v o lt a célunk, hogy p o ntosan fe ltá rju k : a népm űvelésben d o lg ozó k m ilyen m értékben fe le ln e k meg az irá n y u k b a n tá m a s z to tt tá rs a d a lm i elvárásoknak, m elyek azok a tényezők, a m e lyek a személyi fe jlő d é s ü k e t, h atékony m unkavégzésüket segítik, esetleq g á to lják. T a p a s z ta la to k a t kívántunk szerezni a népm űvelési tevékenység eredm ényességében re a liz á ló d ó személyzeti m unka szin t­ jé rő l. A népm űvelők helyzetének fe ltá rá s á n á l, elem zésénél fig y e le m b e vettük az MSzMP. P o litika i B izo ttsá g á n a k a ká d e r és személyzeti m unkára vonatkozó a la p ­ elveit, m eg yénk népm űvelésének s a játos körülm ényeit, fe jlő d é s é t, az országosan érvényesülő te n d e n c iá k a t és k ia la k u lt szinteket. A vizsg á la to t kérdőíves m ódszerrel fo ly ta ttu k , d e a k a p o tt érté ke ke t, v á la ­ szokat a személyes és csoportos beszélgetések során e lle n ő riz tü k , és fe lh a s z n á ltu k a vizsg á la to t végző vezető beosztású n é p m űvelők k o n kré t is m e re te it is. A vizs­ g á la t során a következő a la p v e tő kérdésekre k ívá n tu n k választ k a p n i: M ilyen a népm űvelők — p o litik a i m eggyőződése, m a g a ta rtá s a , cselekvése — vilá g n é ze ti felkészültsége — szakm ai iskolázo ttsá g a — h e lytá llá sa a g y a k o rla ti m un ká b a n — személyi fe jlő d é s é n e k lehetősége 3 33 �— éle t- és m unkakö rülm é n ye — an ya g i és erkölcsi m egbecsülése. H ogyan h a t a népm űvelés d o lg o z ó ira — a népm űvelés szervezete, m echanizm usa — a népm űvelés irá n ti tö b b irá n y ú elvárás — a lakosság igényein e k egyre d iffe re n c iá lta b b á válása. Felm érésünket 118 fő h iva tá sú , 401 tis z te le td íja s n épm űvelőre, és 187 SzB, ille tve KISZ, ku ltu rfe le lő s re te rje szte ttü k ki. A részletes elem zést csak a fő h iva tá sú népm űvelőkre vonatkozóa n végeztük el. A k ésőbbiek során le írt tények, m e g á lla ­ pítások, következtetések is a fő h iva tá sú népm űvelőkre vonatkoznak. A h o l széle­ sebb kö rt é rin te k, külön fo g o m je le z n i. . A népm űvelők p o litik a i kérdések irá n ti é rd e klő d é sé re a sajtó -o lva sá su k, televízió-nézésük, és rá d ió -h a llg a tá s u k a la p já n p ró b á ltu n k következtetni. P o litika i tá jé k o z o tts á g u k a t a beszélgetések során é rzékeltük. P o litika i cselekvésükre, m a g a ta rtá su kra , h e lytá llá s u k ra a m u n ka kö ri fe la d a ta ik végzéséből, a p á rt és tá rs a d a lm i szervezetekben fo ly ta to tt tevékenységükből következtettünk. Az a d a to k és a tények fe ld o lg o zá sa a la p já n n yu g o d ta n á llíth a tju k , hogy a m egyében d o lg ozó fő h iva tá sú n épm űvelők a p o litik a i kérdések irá n t é rd e k lő d ­ nek. A le g fo n to s a b b tá rs a d a lo m , g a zd a sá g i és k u ltu rp o litik a i kérdésekben tá jé ­ kozottak. T á jé ko zo ttsá g u ka t e lsősorban a te le vízió b ó l szerzik. A 66 százalékuk s a já t vevőkészülékkel rendelkezik. Elég je le n tő s a n a p ila p o k rendszeres o lv a ­ sóinak száma is. A N é p sza b a d sá g -o t 66 százalékuk, a N ó g rá d -o t 54 száza­ lékuk. a T ársadalm i Szem lé-t 17 százalékuk e lő fiz e ti. A d a ta in k , és a szerzett ta p a s z ta la ta in k szerint a te levízió nézőinek, a n a p ila p o k rendszeres o lva só in a k száma az e lő fize tő kn é l sokkal tö b b . U g ya n is a tá jé k o z ó d á s n a k ezen eszközei a m űvelődési intézm ényekben rendelkezésre á lln a k és a le h etőségekkel tö b b e n h e ­ lyesen élnek. Az e m líte tte k e lle n é re sem le h e t a p o litik a i tá jé ko zo ttsá g o t g ye n geségektől te ljesen m entesnek ité ln i. A na g yfo kú e lfo g la lts á g m ia tt még tö b b népm űvelő e l­ m ulasztja a p o litik a i kérdések fo lya m a to s fig ye le m m e l kisérését, az ö sszefüggé­ sek, a m ozgatóerők c é ltu d a to s keresését. Ez a kö rü lm é n y e se te n ké n t k ih a t a p o litik a i á llá s fo q la lá s u k ra , cselekvésükre. H a a p o litik a i cselekvésüket és m a g a ta rtá s u k a t szem léljük, egészében, jo b b m in t más érte lm isé g i rétegeké. A 40 százalékuk ta g ja a p á rtn a k , tö b b e n ve­ zetői tisztséget tö lte n e k be. Az 5 százalékuk kivételével aktívan tevékenykednek a kü lönböző töm egszervezetekben. Az 55 százalékuk p e d ig tö m e g szervezeti, vagy tö m e g mozg a lmi vezető i t tisztség e t tö lt be. Ezek közül tö b b e n já rá si vagy megyei ve zetőtestületekben vá la szto tt vezetők. A 35 százalékuk m u n ka id ő n tú li tá rs a ­ d a lm i tevékenysége m eg h a la d ja az á tla g he ti 5 ó rát. Ehhez fe lté tle n ü l hozzá ke ll szám ítani, h ogy a j á rá sí megye i irá n v ító a p p a rá tu s b a n , a község i in té zm é ­ nyekben d o lg ozók m unka kö ri e lfo g la lts á g a is ig e n g ya kra n ( vidéki utak, re n ­ dezvények stb.) tö b b m in t n a p i nyo lc óra. A népm űvelők p o litik a i cselekvése tü k rö z ő d ik a le g fo n to s a b b p o litik a i a k ­ c ió kb a n tö rté n ő aktív részvételükön is. Szinte kivétel n é lkü l, o d a a d á s s a l d o lg o z ta k 34 �a nagy p o litik a i é vfo rd u ló k m éltó m e g ünneplésén, d e o tt ta lá lh a ttu k ő ke t az elsők között a választási tevékenységekben és az em beriség b é k é jé t fenye g e tő agresszió e lle n i k iá llá s t szervezők között Is. A p o litik a i é rd e k lő d é s ü k e t és h e ly tá llá s u k a t elsősorban a p á rt p o litik á já n a k helyes elvei, és egészében eredm ényes g y a k o rla ta m o tiv á lja . A szilárd p o litik a i m eggyőződés a la p ja it a d ó v ilá g n é ze ti ism eretekkel csupán e g yrészük re n d e l­ kezik. M arxista vilá g n é z e ti m űveltsége csak az 51 százalékuknak van. A m arxista m űveltség képzést n yú jtó intézm énytípusok szerinti m egoszlása a következő: 2 éves p á rtis k o la 1 fő 1 éves p á rtis k o la 5 fő M arxista Esti Egyetem szakositó 2 fő M arxista Esti egyetem 10 fő 5 hó n a p o s P ártiskola 2 fő Egyetem M arxizm us Á lla m vizsg a 19 fő Főiskola M arxizm us Á llam vizsga 21 fő T anítóképző M arxizm us Á llam vizsga 10 fő Á tfedés (10 fő ) felső fo kú á lla m i vég zettség ű személynél van. A m arxista ism ere­ te it a fe n te b b fe ls o ro lt inté zm é n ytíp u so kb a n je le n le g 21 személy g y a ra p ítja . K özülük h a ta n m ár e d d ig is rendelkeztek a la c s o n y a b b szintű m arxista vé g ze ttsé g ­ gel. A népm űvelők id e o ló g ia i isko lá zo ttsá g á va l nincs m in d ig összhangban a a g y a k o rla ti é le tb e n , tevékenységben m e g n yilvá n u ló m a g a ta rtá s, á llá s fo g la lá s . A ta n u lt m arxista ism eretek a lka lm a zá si szintje szem élyenként ig e n je le n tő s e l­ téréseket m utat. Az id e o ló g ia ila g fe lké szü lt n épm űvelők közül tö b b e n , széleskörben és m e g ­ győzően h ird e tik a szocializm us eszméit. Ezek a személyek a tevékenységük során, a ku ltu rá lis term ékek m egitélésével, érzékeny, b á tra n és ha té ko n ya n re a g á ln a k az a n tim a rxista m e g n yilvá n u lá so kra . G yorsan fe lism e rik a tá rs a d a lm i mozgás következtében fe lm e rü lő p ro b lé m á k a t, tö re ke d n e k azok helyes m egválaszolására, és m egoldásuk ú tja i keresésére. T a lá lko zu n k viszont o lya n fe lsőszintű m arxista is k o lá z o tts á g g a l rendelkező népm űvelőkkel is, a kik az egyes e lm é le ti té te le k e t m echanikusan p ró b á ljá k a va ló sá gra rá il leszteni. A k a d n a k o lya n o k is, a k ik önkényesen egym ás m ellé tett, valóságelem ek fe lh a sz n á lá s á v a l téves e lm é le ti k o n s tru k c ió k a t a lk o tn a k . Ezeknek a szem élyeknek a tévelygései a zé rt is veszélyesek, m ert a környezetükben nem egyszer id e o ló g ia ila g képzetteknek te k in tik őket, je le n tős a b efolyásuk és így hibás nézeteikkel nem m in d ig m ernek szem beszállni. M ás a helyzet az id e o ló g ia ila g kevésbé képzett, esetleg csekély művészi és esztétikai ism eretekkel rendelkező n é p m ű ve lő kn é l. K örükben m ég a tö b b g ya ­ k o rla ti ta p a s z ta la to k k a l bíró és a népm űvelés p ra k tik u s v o n á s a it jó l ism erő egyé­ neknél is ta lá lk o z u n k az id e o ló a ia i m unka gyengeségeivel. N á lu n k a le g gya k ra b­ ban e lő fo rd u ló n egatív jele n sé g e k, a m arxista v ilá g n é z e t c é ltu d a to s te rje szté ­ sének e lh a n ya g o lá sa , az egyes művek és rendezvények m egité lé sé n é l a m arxista id e o ló g ia i é rté k ité le t fig ye lm e n kívül hagyása, a kétesértékű k u ltu rá lis te r­ mékek, m e gnyilvánuláso k m egtűrése. Ezek a népm űvelők a v ilá g n é z e ti és p o litik a i nevelést g ya kra n a konkrét körülm ényektől elvonatko zta tva végzik. Nem lá tn a k tisztá n , így nem is tö re k e d ­ 35 �nek helyes választ a d n i o lya n — n a p ja in k b a n és m egyénkben is fe lm e rü lő — tá rs a d a lm i és erkölcsi kérdésekre, m in t a m unkásosztály és a p á rt vezetőszere­ pének érvényesülése a szocializm us győzelm e utá n , a d e m o krá cia és a d ik ta tú ra elvi és g y a k o rla ti m e g va ló su lá sá n a k p ro b lé m á i, a szocialista d e m o krá cia é rte l­ mezésének kérdései. N é m e lyikü kn é l a h a za fisá g , a p ro le tá rin te rn a c io n a liz m u s , a nacio na lizm u s kérdéseinek m egitélésében a p ro b lé m á k tisztázása érde ké b e n te tt erőfeszítéseink e lle n é re is — még ta lá lk o z u n k p o lg á ri nézetekkel. T a p a szta la tu n k szerint népm űvelők vilá g n é ze ti fe lkészültségében még fe l­ le lh e tő gyengeségek, a la p v e tő e n két e re d ő re - az id e o ló g ia i iskolázottság hiánya és a m arxista ism eretek a lk a lm a z á s a in a k a lacsony szin tjé re — vezethetők vissza. A g y a k o rla ti tevékenységben e lk ö ve te tt tévedésekhez a két a la p v e tő ere dőn tú l hozzájárul még az is, h o g y a n é p m űvelők egy részének nem elég fe jle tt az egyes d o lg ok, je le n s é g e k közötti összefüggéseket fe lism e rő készsége és gyenge a problé m a lá tó ké p e ssé g e . Szerepet já tszik a közvetlen környezet á lla n d ó hatása, az érzelm i b e á llító d á s u k , a ta p a s z ta la ta ik m inősége, g a zd a g sá g a és nem u tolsósorban a szakm ai ism eretük szintje is. A szerzett ta p a s z ta la ta in k a n épm űvelők v ilá g n é ze ti felké szü ltsé g é re vo­ natkozóan úgy érzem csak m egközelítik a p ro b lé m á k a t. A népm űvelő tevékeny­ ség tu d a tfo rm á ló je lle g e m ia tt viszont nagyon szükségesnek ta rto m hogy ne á ll­ ju n k meg ezen a szinten, hanem a párt, az á lla m i és töm egszervezetek a jö vő b en te kin tsé k a la p v e tő fe la d a ta ik e g yikének a népm űvelésben d o lq o zó k id e o ló g ia i felkészültségének, m e g n y ilv á n u lá s a in a k elem zését, a m arxista v ilá g n é ze t tu d a to s, módszeres terjesztésére tö rté n ő felkészítését. A népm űvelők á lta lá n o s és szakm ai képzettsége az á lla m i képesítési re n ­ d e le t m egjelenése óta (1963) fo kozatosan em e lke d ik. A m egüresedő és az ú jo n ­ nan létesített m unkakörök tö b b sé g é b e m a g a sa b b végzettségű személyek k e rü l­ tek. Az 1968. m árcius 1. á lla p o t szerint a le g m a g a s a b b á lla m i és szakm ai vé g ­ zettség a következő képet m u ta tja . (Az első szám a végzetteket, a m ásodik szám a je le n le g ta n u ló k a t jelzi). Intézmény tip. V III. általános Érettségi Főiskola Egyetem Állam i ir á ­ nyítás _ 2 7 3 _ _ ̶ — 5 Tömegszerv. kult. irány. _ 4 3 — ̶ — 1 Könyvtár dolgozó Kultúro. dolgozó 7 16 6 3 _ ̶ 5 _ _ 1 15 7 1 2 6 4 2 4 3 Moziüz. do lg. Muzeológus — 6 5 4 — — A kim u ta tá s csak úgy a d te lje s képet, ha fig y e le m b e vesszük, hogy az é re ttségizettek közül 12 könyvtáros ren d e lke zik a beosztásához szükséges közép­ fo kú könyvtárosi ta n fo lya m végzettséggel. Az egyes m u n ka kö rök betöltéséhez szükséges végzettséget m e g h a tá ro zó á lla m i képesítési re n d e le tn e k a n é p m ű velők 36 �56 százaléka fe le l meg. A m u n ka kö re betöltéséhez szükséges isko la i vég ze tt­ séggel nem rendelkezők közül 13 tő ta n u l m a g a s a b b szakm ai képzettséget n yú jtó intézm ényekben. Ez a helyzet, ha fo ly a m a tá b a n nézzük a la p já b a n e lfo g a d h a tó . H a a zo n b a n a népm űvelés je le n le g i követe lm é n ye ib ő l, vagy a jö vő m ár ma is kö rvo n a la zh a tó e lvá rá s a ib ó l kö ze lítjü k meg, e g y á lta lá n nem le h e tü n k e lé g e d e tte k. M á r csak azért sem ta rth a tju k e helyzetet m e g n yu g ta tó n a k, m ert a le g a la c s o n y a b b ké p ­ zettségű népm űvelők épp e n azokon a helyeken — k u ltu ro tth o n o k b a n , könyv­ tá ra k b a n — d o lg ozn a k, a h o l a lakosság közvetlen ka p cso la tb a kerül a k u ltu ­ rá lis értékekkel. A k ia la k u lt helyzetet b o n y o lítja , hogy a képesítési re n d e le t szerinti is k o lá ­ zo ttsá g g a l rendelkezők egyrésze a szerzett ism e re te it nem m in d ig tu d ja kellően hasznosítani. Az egyetem ről k ik e rü lő fia ta lo k egyrésze csak id e á lis fe lté te le k között képzelik el a m u n k á ju k a t és az e setenként e lő fo rd u ló eredm é nyte le n sé g e ik o k á t kizá ró la g a körülm ényekben keresik. A ta n ító ké p ző népm űvelés szakán végzettek, h elyenként a ke llő se gítségnyújtás h iá n y á b a n a fa lu s i k u ltu ro tth o n o k ö n á lló irá n yítá sá t a lig képesek m e g o ld a n i. Az egyetem eken és ta n ító k é p z ő k b e n végzett egyes fia ta lo k m u n k á já n a k kezdeti eredm énytele n sé g e i sajnos erősítik a — h e lye nké n t még m e g ta lá lh a tó — szakmai hozzáértést le b e csülő nézeteket. Így a községeink egy részénél szíve­ sebben á llítjá k be az á lta lá n o s szervezési g y a k o rla tta l rendelkező vagy egy-egy művészeti ág irá n t vonzódó e g yé b ké n t képzetlen k á d e re k et. Az e m líte tt p ro b lé m á k m e g o ld á sa elé g összetett. Az egyetem i, ta n ító ké p ző intézeti o kta tá s n a k a tá v la to k ra tö rté n ő felkészítéssel e g yid őb e n helyes lenne g o n d o t fo rd íta n i, a m unka követelm ényei közötti h e ly tá llá s ra va ló felkészítésre is. A m egyei, já rá s i irá n y ító szerveknek p e d ig tö b b e t k e lle n e fo g la lk o z n i a n é p m ű ­ velői m unka helyes m egítélésével, az okka l vagy ok né lkü l k ia la k u lt és h e lye n ­ ként ma is fe lm e rü lő le b e csülő nézetek fe lszám olásával. A népm űvelés irá n y ító itó l n a g yo b b következetességet, h a tá ro z o tts á g o t — ha szükséges a ke lle m e tle n vitá k v á lla lá s á t is — igényel a képesítési utasítás követelm ényeinek érvényesítése. Az id e o ló g ia i és szakm ai képzettség és a ra jtu k nyugvó m a g a ta rtá s, á llá sfo g la lá s csak az a la p ja le h e t a sikeres tevékenységnek a g y a k o rla ti beválásnak. A népm űvelői hivatá s eredm ényes g ya ko rlá sá h o z a kü lö n bö ző m u n ka kö rök jó e llá tá sáh o z sok a d o tts á g ra , e pálya á lta l szükségszerűen m eg kö ve te lt készségre van szükség. A népm űvelésben d o lg o zó k e gy része - fő le g a kevésbé is k o lá ­ zottak — ma még nem rend e lke zn e k a m unka eredm ényes végzéséhez szükséges összetett készségekkel. H iá n yzik n á lu k a tá rs a d a lm i változásokra tö rté n ő gyors re­ a g á lá s n a k a kedvező körülm ények a zo n n a l h asznosításának képessége. Az e lm ú lt években pl. igen hosszú id ő t vett igénybe, hogy a községekben d o lg ozó népm űvelők a te le vízió t segítőnek, b a rá tn a k és ne a m u n k á ju k a t g á tló té n y e ­ zőnek tekintsék. Az új g a zd a sá g i irá n yítá si rendszert is tö b b e n k izá ró la g csak a népm űvelésre fo rd íth a tó a n ya g i eszközök o ld a lá ró l szem lélték és nem vették észre, m ilyen je le n tő s e n b e fo ly á s o lh a tja az em berek g o n d o lk o d á s á t, é le tfo rm á já t, 37 �így végsősoron m ilyen na g y h a tá s t g y a k o ro lh a t az em berek m űvelődés irá n ti igényére. M e g ta lá lh a tó még kö rükben a m egszokottság, az ö n e lé g e d e ttsé g . A m u n ká ju k eredm ényességét g ya kra n csak szám okkal m érik, vagy kizá ró la g o sa n az előző á lla p o th o z viszonyítják és e lh a n y a g o ljá k a szükségszerűen fe lm e rü lő ú ja b b elvárásokkal való összevetését. Tevékenységüknek még nem v á lt á lla n d ó a lk o tó já v á az elemzés és a h a tó k ö rü k b e ta rto zó m űvelődő közönség d iffe re n c iá lt m egközelítése. M ég viszonylag kevés n épm űvelőben a la k u lt ki a célravezető tö m egne velő és m eggyőző m ódszerek szenvedélyes k u ta tá sá n a k, szüntelen tökéletesítésének az igénye. A népm űvelésben e le n g e d h e te tle n kezdem ényezéseik egyrésze is többször m egreked az ö tle te k szintjén, csak kevesek képesek szen­ vedélyesen küzdeni elképzeléseik következetes m egvalósításáért. Az előzőekben a népm űvelők id e o ló g ia i, szakmai fe lkészültségét, m a g a ta r­ tását, tevékenységét, h e ly tá llá s á t, a követelm ények a tá rs a d a lm i elvárások o l­ d a lá ró l közelítettem meg, szándékosan m ellőztem az egyéb b e fo lyá so ló té n ye ­ zőket. A kép a zonban csak úgy le h e t teljes, ha be m u ta to m a n é p m űvelők é le tés m unkakörüm ényeit, a m u n ká ju k tá rs a d a lm i elism erését, az a n ya g i és erkölcsi m egbecsülésüket. M in d já rt a le g tá g a b b ké rd é scso p o rtta l a népm űvelés tá rs a d a lm i elism erésé­ kezdem. S ajnos a közvélem ény — d e e setenként a p á rt, á lla m i és töm egszervezeti felelős vezetők egyrésze — nem te k in ti a népm űvelési tevékenységet más é rte l­ miségi m unkához h ason ló érté kű n e k. K övetkezésképpen az em berek m űvelődését, tu d a tfo rm á lá s á t, izlés a la k ítá s á t vágző hivatásos n é p m ű ve lő t - legyen az könyv­ táros, ku ltú ro tth o n ig a zg a tó , ism eretterjesztést irányító, vagy film p ro p a g a n d is ta sem ta rtjá k más é rtelm isé g i h iva tá st g ya ko rló va l egye n lő ra n g ú n a k . Ú gy íté lik meg, hogy a népm űvelés fe la d a ta it m inden á lta lá n o s a n m űvelt em b e r — e b b e n az é re ttsé g it te k in tik m ércének — vagy egy-egy művészeti á g a t (zene, tá n c ) kedvelő személy meg tu d ja o ld a n i. Ezek a nézetek e lsősorban a régi és a h e lyenként még ma is m e g ta lá lh a tó g y a k o rla tb ó l tá p lá lk o z n a k . A népm űvelésnek a la ko ssá gg a l közvetlen k a p cso latb a n lévő részét hosszabb id e ig alcsony fe lkészültségű em berek végezték. A kik m a g a sa b b fe lké szü ltsé g g e l rendelkeztek, rendszerint más h iv a tá s i p e dagógus, orvos stb. — g ya ko ro lta k, a népm űvelést csak kényszerből, jo b b esetben kedvtelésből fo ly ta ttá k . A népm űvelés helyzetének m egváltozásával, a széles tö m e g m ozgalom m á terebélyesedésével, az irá n y á b a n k ia la k u lt nézetek szinte a lig v á l­ toztak. Ez tö b b tényező m e lle tt azért tö rté n h e te tt így, m ert a népm űvelésben d o lg ozó érte lm isé g ie k száma ugyan m egnőtt, d e a n épm űvelők helyzete mivel to vá b b ra is m ásodlagos fe la d a tk é n t végezték a m u n ká t — szinte m it sem változott. Hosszú küzdelem á rá n le h e te tt e lfo g a d ta tn i a g o n d o la to t, hogy egy tö b b ezer lakosú község k u ltú rá ló d á s á n a k , m űvelődésének irá n yítá sá t, tervezését, szervezését nem lehet csupán kedvtelésből végző em b e rre bízni, hanem ez össze­ te tt fe la d a tta l hivatásos népm űvelőket kell m egbízni. A g o n d o la t e lfo g a d á s á t te tt követte, fokozatosan g y a ra p o d ik a hivatásos n épm űvelők száma. A m eg­ gyökeresedett nézeteket a zo n b a n nem le h e t olyan könnyen k iirta n i, m in t s tá tu ­ szokat létesíteni. vel 28 �A régi szem lélet to vá b b é lé sé t persze sok egyéb tényező is segíti, így tö b b e k között, a népm űvelés korszerűtlen szerkezete, a n é p m űvelők a n ya g i kö rü lm é ­ nyeinek bizonyosfokú rendezetlensége, a képzés egyes te rü le te in e k k im u n k á la tlansága, a fia ta l né p m űvelők ese te n ké n t e lő fo rd u ló e re d m énytelenségei. Ezeken a te rü le te ke n más hivatásokhoz h a so n ló a n még nem d icse ke dh e tü n k nagyobb számú szaktekintéllyel. Ez é rth e tő , hisz az a d o tt helyzetből eredően a népm űvelőknek 50 százaléka fia ta l, te h á t viszonylag kevés ta p a s z ta la tta l re n ­ delkezik. N agyrészüknek — m in t a h o g y a rró l az előzőekben is szóltam — elég a b o n y o lu lta b b körülm ények között e lig a z o d n i, jó ha képesek m u n k á ju k a t c é ltu d a ­ tossá te n n i, és sikerül az ism e re te ike t a g y a k o rla tb a n helyesen a lk a lm a z n i. Vessünk néhány p illa n tá s t az é le tk o r szerinti ta g o zó d á su kra . Életkor 20 31 41 51 - 30 40 50 60 év év év év Á ll. irány. 4 6 2 _ Tömegsz. irány. Kulturo. dolgozó Könyvtár dolgozó Muzeoló­ gusok Moziüzemi dolgozók 2 15 10 4 3 23 15 7 4 3 3 4 1 2 2 5 _ _ _ 1 A fia ta l é le tk o r to v á b b i nehézségeket re jt m a g á b a n . Többen az u tó b b i évek­ ben a la p íto tta k csa lá d o t, így je le n tő s e n e rg iá ju k a t, id e jü k e t köti le az o tth o n m egterem tésének, a gyerm ek vagy gyerm ekek nevelésének g o n d ja . N é h á nya n e g o n ­ d o k a t még m e g to ld o ttá k a ta n u lá s s a l. Ezek a m unka eredm ényességére fe lté tlen visszahatnak, tö b b az ütközési és v ita fe lü le t. A családi á lla p o to t m u ta tó fe lm é ré se in k m u ta tjá k az e lőzőekben em lítetteket. Családi állapot Családos Egyedülálló Állam i irány Tömegsz. Kulturo. dolgozó Könyvtár dolgozó Muzeológus Moziüzem dolgozók 11 1 5 2 26 6 38 13 5 2 6 3 A tá rsa d a lm i elism erés és az a n ya g i m egbecsülés egym ással szoros kö lcsö n ­ ha tá sb a n van. A tá rs a d a lm i szükségesség m egítélése k ih a t az a n ya g i m e g b e ­ csülésre, az anyagi elism erés m a g a sa b b fo ka p e d ig lehetővé teszi olyan jo b b felkészültségű szakem ber m u nkába á llítá s á t, a k ik a tevékenységükkel kivívják a környezetük tiszteletét. A n é p m űvelők a n ya g i körülm ényei összességében vizsgálva e lfo g a d h a tó a k , de egyes te rü le te k e n nincsenek összhangban az irá n tu k tá m a szto tt követelm ényekkel. A fizetés és lakás kö rü lm é n ye ikb e n — fő le g a községekben, és intézm ényekben d o lg o z ó k n á l - bizonyos h á trá n y m utatkozik a más te rü le te n hasonló szintű m unka kö rbe n tevékenykedő érte lm isé g ie kh e z viszonyítva. Ez tü k ­ röződik a havi fizetésükben is. A le g a la c s o n y a b b fizetése a k a te g ó riá n b e lü l épp e n az ö n á lló fe la d a to t végző községi k u ltú ro tth o n ig a z g a tó k n a k és a kö n yvtá ro ­ soknak van. 39 �A havi fizetésük a la k u lá s a 1968. III. 1-én Állam i irány Fizetés 800— 1400 1401 — 1800 1801— 2200 2201 ̶ 2500 2501— 2800 2801 ̶ 3000 3000 Ft. felül ̶ ̶ 3 7 1 1 — Tömegszerv. kul. irány. — — 4 — 1 1 1 Kulturo. dolgozó 1 12 9 6 1 2 1 Könyvtár dolgoző 9 20 10 9 2 — 1 Muzeum — 2 2 1 1 1 _ Moziüzem 3 4 1 _ _ 1 _ A havifizetést 15 ta g n á l egészíti ki havi 2 0 0 ,- Ft-tól 5 0 0 ,- Ft-ig te rje d ő m ellékjövedelem . (A szakszervezeti te rü le te n d o lg o z ó k fizetését a felm érés óta em elték.) Az a n ya g i helyzetben je le n tő s szerepet já ts z ik a la ká skö rü lm é n ye k a la ku lá sa . A fizetéshez ha so n ló a n a lakáshelyzetnél is a já rá s i és községi intézm ényekben d o lg ozó kn á l ta lá lh a tó a le g tö b b p ro b lé m a . S ajnos ma még nincs elég m egnyug­ ta tó a n rendezve az intézm ényekben d o lg o zó k lakással való e llá tá s a . A művelődési o tthonokhoz, könyvtárakhoz — legyen az községi, já rá s i vagy m egyei fe la d a to t e llá tó - sehol sem é p íte tte k s zo lg á la ti lakást. Ezt a m ulasztást a községi tanácsok, a m űvelődési szervek m ost m ár csak nagy nehézségek leküzdése során, más te rü le te k rovására p ró b á ljá k p ó to ln i, de ez a fo ly a m a t ebben a fo rm á b a n még hosszú id e ig e lhúzódik. A népm űvelők lakáshelyzete 1968. III. 1-én Lakáshasználati cim Állam i irány Családi ház Öröklakás Főbérlet Albérlet Egy (családt. stb.) 1 1 6 3 1 Tömegszerv. kult. i rány. 2 ̶ 3 2 — Kulturotth. dolgozó 6 3 12 8 3 Könyvtár dolgozó 13 6 21 3 7 M úzeoló gus ̶ 3 1 2 1 Moziüz. do(g. 3 5 1 — — A lakáshelyzetüket az előzőekben e m líte tt n e h é zsé gek e lle n e re az u tó b b i id ő b e n te tt je le n tő s e b b erőfeszítések m e lle tt az teszi mégis, viszonylag e lfo g a d ­ hatóvá, hogy tö b b e n az előző m u n kakörükben, - p e d a g ó g u s k é n t — k a p ta k lakást. Elég je le n tő s azok szá rna is — különösen a k ö n yvtá ra kb a n d o lg o zó nőknél - a kik a fé rjü k m ukahelye révén ju to tta k lakáshoz. Többen viszont az a n ya g i e re jü k e t megfeszítve — ez nem ritk á n a m u n k á ju k m inősége rovására tö rté n t — é p íte tte k c s a lá d i házat, vagy vettek ö rö kla ká st. A s a já t vélem ényük szerint 40 százalék te l­ jesen, a 25 százalék részben e lé g e d e tt lakáshelyzetével. Az intézm ényeknél a m unkakörrel e g y b e k ö tö tt s z o lg á la ti lakások hiánya az egyének nyu g o d t m unkakö rülm é n ye in e k biztosításán tú l k ih a t a tervszerű ká d e r és személyzeti m unkára, nehezíti a helyes k á d e rá ra m lá s t is. A je le n le g i körülm ények között kevés lehetőség nyílik a fia ta l n épm űvelők — itt fő le g a tehetségesekre g o n d o lo k —képességüknek, egyé n isé g ü kn e k m e g fe le lő helyen m űködtetésére az eredm ényes tevékenységgel k ié rd e m e lt b á to r e lő lé p te té sé re . Ennek a p ro b lé ­ m ának a m eg o ld á sá ra term észetesen csak hosszabb távon, fo n to ssá g i sorrendben o ld h a tó meg, de szükségesnek ta rto tta m a g o n d o k a t je le z n i. 40 �A népm űvelők m egbecsülésének e gyik fo k m é rő je az eredm ényes m u n k á ju k é rt ad o m á n yo zo tt kitüntetés, ju ta lm a zá s. A 118 fő h iva tá sú népm űvelő közül 24 k a p o tt a kiem elkedő tevékenységéért k itü n te té st, ezen b e lü l 10 fő két a lk a lo m m a l ré ­ szesült elism erésben. A kitüntetések, elism erések, fokozatok szerinti m egoszlása. Kitüntetés Állam i irány Tömegszerv. kult. irány. Kulturotth. dolgozó Könyvtár dolgozó Moziü. Muzeológus dolg. Miniszteri di­ cséret Szocialista ku lturáért Kiválló Nép­ művelő Egyéb állami kitüntetés 1 — 1 2 1 5 — 1 1 — 2 2 3 1 — 4 1 — 1 — __ — 1 1 H a fig ye le m b e vesszük a n é p m űvelők é le tk o rá t, népm űvelésben e ltö ltö tt éveit, és az egyéb elism eréseket (k ü lfö ld i út, p é n zju ta lo m stb) — a könyvtári te rü le t kivé­ telével — helyesek a k ia la k u lt ará n yo k. A tá rs a d a lm i elism erés és m egbecsülés, jó l m érhető a n épm űvelők m e g e lé ­ g e dettségén, m unkakö rükh ö z va ló ra gaszkodásán is. A rra a kérdésünkre, hogy „ e lé g e d e tt-e a m unka kö réve l? ” a 118 n é p m ű ve lő b ő l 92 ig e n n e l, 8 személy nem m el, 18 pe d ig e g y á lta lá n nem válaszolt. A rra a kérdésünkre, hogy „ H osszabb id e ig kíván-e a fő hivatású n é p m ű ve lő ké n t d o lg o z n i? ” 91 fő ig e n , 7 fő nem, 16 fő pe d ig am ennyiben (itt kü lö n bö ző fe lté te le k e t so ro lta k fe l) választ a d ta . 4-en válasz n é lkü l hagyták, e kérdést. Lényegében 20-25 százalék keresi az új, a je le n le g in é l előnyösebb - m a g a sa b b jö v e d e lm e t biztosító, n y u g o d ta b b kö rülm ényeket a dó, a közvélem ény á lta l e lism e rte b b — p á lyá ra , vagy egyéniségéhez közelebb á lló m u n ka kö rbe kerülésének lehetőségét. Ez az á lla p o to t tükrözi a népm űvelők flu k tu á c ió já t is. Jelenlegi helyén dolgozik Államiirányz. Tömegszerv. irány. Kulturo. dolgozó. Könyvtári dolgozó Egy éve Két éve — 3 2 — 13 3 8 3 3 — 3 1 Három éve Négy éve Ö t éve Hat éve Nyolc éve Tíz éve Tíznél több éve 2 2 — 2 2 1 1 — — 2 1 1 3 3 1 3 1 2 5 6 5 10 2 3 — 1 2 _ — — — 1 2 — — — — — 3 9 1 1 Muzeológus Moziüzemi dolgozó 41 �M in t a tá b lá z a tb ó l is kid e rü l a flu k tu á c ió le g n a g y o b b m értékű a ku ltú ro tth o n o k n á l, de más te rü le te k e n is je le n tő s . Az okai nagyon széles skálán m o­ zognak. Ezek közül néhány lényegest m e g p ró b á lo k kie m e ln i. Az okok egyik c s o p o rtjá t — fő le g a községi intézm ényekben d o lg o z ó k n á l a m ár előzőekben e m líte tt e rkölcsi és a n ya g i m egbecsülés szintje, és a n é p ­ m űvelők m u n k á já n a k nehézségi fo ka közötti különbség a lk o tja . Az e lm ú lt években a személyi cseréket növelte az á lla m i képesítési re n d e le t folyam atos vé g re h a jtá sá va l összefüggő követelm ény em elkedés. A közvélem ényben — még a n é pm űvelők kö zö ttib e n is — a le g g y a k ra b b a n e két tényezőt te k in tik a g yakori személyi változások o ká n a k. A ko n kré t fe lm é ­ réseink azo n b a n ezektől e lté rő eredm ényhez vezettek. A más pá lyá kra tö re k ­ vést a le g tö b b esetben a népm űvelés je le n le g i á lla p o ta , a bizonyos szem pontból korszerűtlen szerkezet idézi elő. Több n é p m ű ve lő n k ko n kré t tényekkel ig a zo lta, hogy a népm űvelés irá n t tá m a szto tt tá rs a d a lm i elvárások és a gyorsan növekvő - tá rs a d a lm ila g is e lfo g a d h a tó - egyéni igények szintje nincs összhangban a kie lé g íté sü ke t szo lg á ló le hetőségekkel — k u ltu ro tth o n , könyvtár á lla p o ta , fe l­ szereltsége, költségvetése, személyi fe lté te le i stb. Ebből a nagy kü lö n b sé g b ő l e redő sikertelenség g ya kra n a népm űvelési d o lg o zó te h e te tle n sé g é n e k lá tsza tá t kelti, am elynek következtében a lakosság, de e setenként az irá n y ító szervekben d o lg ozó k is őt m a ra szta ljá k el. Ezt a kö rü lm é n yt az egyes n épm űvelők a követ­ kező képpen fo g a lm a ztá k m eg: „ Az eredm ényes m unka k ib o n ta k o z á s á t n á lu n k is, - de meggyőződésem szerint m ásutt is — nagyon nehezíti, hogy a körzeti m űvelődési o tth o n ig a z g a tó egyszem élyben go n d n o k, a d m in is z trá to r, szakkö rvezető és egy kis részben ig a z­ g a tó is. Ez a m indenesi m u n ka kö r - ha az em ber egy kicsit lelkiism eretesen a k a rja e llá tn i - le h e te tle n n é teszi a színvonalas, ta rtó s népm űvelést. A jo g ­ szabály lehetővé teszi ugyan a 4 órás g a zd a sá g i ügyintéző a lk a lm a z á s á t — a s a já t tö b b le t bevétel terhére, de fe ls ő b b szerveink h a lla n i sem a k a rn a k ró la .” ,,Az eredm ényes m u n k á n k a t nehezíti a m űvelődési o tth o n kevésbé m e g ­ fe le lő szakm ai felszerelése, és ezzel szemben je le n tk e z ő m agas követelm ények. . . A kisebb községekben (2000—4000 lakos) a népm űvelési m u n ká b a n m e g á lla p í­ to tt norm ák és követelm ények, a helyi a d o tts á g o k és a községenként más-más viszonyok (pl. a lakosság je le n tő s része más te le p ü lé se n d o lg o z ik ) m ia tt nem m in d ig te lje s íth e tő k .” ,,A népm űvelésnek az az á ga, m elyben tevékenykedem az a n y a g i és személyi fe lté te le k je le n tő s h ián yáva l küzd. M u n k a te rü le te m n e k a népm űvelés egészében nincs meg a kívánatos helye, szerepe, súlya, lehetősége. (Személyi, tá rg y i, p o li­ tik a i stb. vonatkozásban.) M unkám eredm ényes e llá tá s a - az a m it számon kér­ nek, vagy számon kérh e tn é n e k — ra jta m kívül tö b b tíz esetleg száz (?) tá rs a ­ d a lm i m unkáson is m úlik, a k ik cselekvésének irá n yítá sá h o z m unkahelyem en, sem a nyagi, sem kie lé g ítő »hivataIi« le h e tő sé g g e l nem rendelkezem .” ? A n épm űvelők egy része - különösen az á lla m i te rü le te n d o lg o zó k — a népm űvelést végző kü lö n bö ző tá rs a d a lm i szervezetek és intézm ények, fe la d a t­ köreinek, m u n k a te rü le te in e k ke llő e lh a tá ro lá s á n a k hiánya és a n y a g i eszközeinek rendezetlensége m ia tt tá m a d á s o k c é lp o n tjá v á vá lik. A népm űvelés m unkásai a tevékenységüket nehezítő körülm ények között ezt így e m lítik. 42 �„ A m űvelődési o tth o n n a l, m inden szervezet re n d e lke zn i a ka r, a törvényesség be ta rtá sa m ia tt ellenszenvet ta n ú s íta n a k .” M á sik vélem ényben, lényegében ugyanez a p ro b lé m a így h a n g zik. „ A m u n ka te rvtő l e lté rő , a n n a k m egvalósítását g á tló , különböző szervektől, e m b e re ktő l érkező ó h a jo k , kérések, elvárások u ta ­ sítások nehezítik a m unkám . . . Szinte m inden este haza kell vinnem a m unkát, am i az o tth o n n y u g a lm á t is veszélyezteti.” N é hány helyen a közvetlen irá n y ítá s t végzők ke llő tá m o g a tá s á n a k hiánya, a m unka szubjektív, lá tszateredm ények szerinti m egitélése m ia tt kívánkoznak más te rü le tre a népm űvelők. L e g in k á b b az feszíti őket, ha m u n k á ju k a t nem a népm űvelés tá v la ti, vagy rö vid e b b ú tja in a k m egközelítése, hanem az egyik, vagy m ásik rendezvény sikere, vagy sike rte le n sé g e a la p já n , néha a népm űvelés szem p o n tjá b ó l teljese n e lfo g a d h a ta tla n n é ző p o n tb ó l ité lik meg. E lőfordult, hogy az öntevékeny művészeti tevékenységet, e gyik vagy másik töm egszervezet, töm e g b á zis terem tése szem szögéből ité li meg. M ás helyen a k u ltu ro tth o n tevékenységét k iz á ró la g a m ezőgazasági sza kp ro p a g a n d a o ld a la i­ ról érté ke lik. Szerepet já ts z ik a n é p m űvelők flu k tu á c ió já b a n a népm űvelési tevékenység h a tá sá n a k nehezen m érhetősége, a ko n kré ta n é rté k e lh e tő eredm ények á lta li m egerősitések, a gyakori sikerélm ények hiá n ya. Ez különösen a fia ta l és a kisebb á tte k in tő képességgel bíró ká d e re kn é l je le n tk e z ik . N é m e lyikn é l, enyhén pesz­ szim ista b e á llító d á s t idéz elő, a m ely aztán va ló b a n egyre tö b b sikertelenséghez vezet. Az itt vázolt körülm ények — am elyek mínusz és plusz irá n y b a n , h e lyenként nagy e lté ré st m u ta tn a k - m in d ig az egyénen keresztül h a tn a k. A népm űvelő m a g a ta rtá sa , cselekvése sze m p o n tjá b ó l rendkívül lényeges az egyes p ro b lé m á k m egközelítése, belső fe ld o lg o zá sa . M á r csak a zé rt is mert, ezek az á lla p o to k — legyenek szem léletbeliek, vagy k ia la k u lt norm ák, szerkezetek — nem á lla n d ó érvényűek a pozitív te n d e n c iá jú v á a la kítá su k, fo lya m a to s m e g vá lto zta tá su k g yakran éppen a népm űvelő c é ltu d a to s k ita rtó tevékenységével a lk o t szoros összefüggést. A népm űvelők a la k ítá s á é rt, helyzetük előn yöse b b é té te lé é rt, term észetesen sokat tehetnek, és a közeljövőben te n n i is fo g n a k a népm űvelést irá n yító szervek. Az intézkedések hatása a zo n b a n valószínű nem lesz rö g tö n érzé ke l­ hetővé, hisz a le g tö b b vo n a tko zá sb a n e lsősorban sze m lé le tb e li vá lto zta tá so kra van szükség, am elyet je lle g é b ő l a d ó d ó a n , csak vélem énycserékkel valóságos tényekre é p ü lő érvekkel, tü re lm e s meggyőzéssel le h e t és szabad fo rm álni. 43 �GORDOS JÁNOS Egy szociológiai vizsgálat néhány tapasztalata A tá rsa d a lo m a lk o tó e lem einek összefüggése és ezek kölcsönös kapcsolata egyre tö b b e t fo g la lk o z ta tja a kü lönböző te rü le te n , de fő k é n t vezető beosztásban lévő egyéneket. Az üzemvezető a rra törekszik, hogy m inél jo b b a n m egism erje a term elés te rü le té n levő lehetőségeket, a p e d a g ó g u s t fo g la lk o z ta tjá k az irányítása a lá tartozó gyerm ekközösségben k ia la k u lt ka p cso lato k, a népm űvelő igyekszik le ­ m érni tu d a tfo rm á ló tevékenységének eredm ényeit, és még s o ro lh a tn á m to vá b b va lam ennyi m u n ka te rü le t irá n y ító in a k tö p re n g é sé t. Az á lta lá n o s összefüggések részproblém áinak vizsg á la tá t a m unka h a té ko n ya b b á té te lé n e k o b je ktív szükség­ szerűséggel veti fel. Ezen törekvések és célok e lérését a s z o cio ló g ia i vizsgálatok segítik elő. E szó: szociológia, sok e m b erben kétes érzelm eket v á lt ki, mivel még a lig b o n ­ to g a tta ki szárnyait e tud o m á n y szocialista tá rs a d a lm u n k b a n , m áris tö b b e k m eg­ a la p o z a tla n u l és előkészítés nélkül végzett vizsgálódása, kérdőívek tö m ke le g é n e k kitöltése bizonyos m értékben le já ra tta . Természetesen a szándékok e tiku ssá g á t nem vo n h a tju k kétségbe. E ke lle m e tle n következm ényeket m in d e n e k e lő tt a tu d a t­ lanság és g y a ko rla ti ta p a s z ta la to k hiánya eredm ényezte. Bár ez m egnehezíti a jö ­ vőben végzendő m unkát, mégsem m o n d h a tu n k le ezek fo ly ta tá s á ró l, mivel tá rs a ­ d a lm i é le tü n k to vá b b i tökélesítése sürgetően követeli a fe le lő s s é g te lje s e b b d ö n ­ téseket, am elyek a p ro b lé m á k m élyebb és s o k o ld a lú b b ism eretét fe lté te le zi. Sokan azt g o n d o ljá k , hogy a m arxista szo cio ló g ia egy ú jke le tű tud o m á n y, mivel m űvelésének igénye csak az u tó b b i öt-tíz évben n ő tt meg. A m arxista szoci­ o ló g ia egyidős a marxizm us kia la k u lá s á v a l. E n g e lsn e k: A m unkásosztály helyzete A n g liá b a n c. műve, M arx Tőkéje, Leninnek az oroszországi viszonyokról és az orosz m unkásosztály helyzetéről írt cikkei, v a la m in t ta n u lm á n y a i is sz o c io ló g ia i vizsg á ló ­ dás igényességével készültek. Elemzi k a tá rs a d a lm i je le n s é g e k e t és ezek a la p já n ju tn a k el a je le n sé g e ke t k ivá ltó okokhoz. Lenin a NOSzF győzelm e u tá n közvet­ lenül a p ártm unka s z o lg á la tá b a is a k a rta á llíta n i a szo cio ló g iá t. A vezető te s tü ­ let elé te rjesztendő a n ya g o k a t s z o c io ló g ia i vizsg á la tokka l, felm érésekkel tám asz­ to tta a lá . Lenin h a lá la u tá n a zonban a S zo vje tú n ió b a n h á tté rb e szorult e tu d o ­ mány, egyrészt azért, m ert a marxizm us védelm i, a p o lo g e tik u s je lle g e k e rü lt e lő ­ térbe, (az a p o lo g e tik u s je lle g leírása nem azt je le n ti, hogy kétségbe vo n ju k ennek helyességét ebb e n a tö rté n e lm i szitu á ció ba n ), m ásrészt a k a p ita lis ta o rszágokban k ia la k u lt és széles körben e lte rje d t e m p iriku s vizsg á la tok m iatt. U gyanis ezzel az e m pirikus a n y a g g a l olyan m a n ip u lá c ió k a t végezt ek, am elyek tö b b e k között osz­ tá lykü lö nb sé g e k eltö rlé sé re irá n yu lta k. H azá n kba n a hatvanas években ke zd ő d ö tt el új ta rta lm ú művelése, azért nem c s o dálkozhatunk azon, hogy tö b b fo n to s kérdésben még nem a la k u lt ki egységes á llá sp o n t, sőt m o n d h a tju k , hogy nagyon kom oly és szenvedélyes vitá k fo lyn a k. M ég m in d ig nem tisztázott a szo cio ló g ia tá rg ya , kü lönböző tu dom ányokhoz való viszo­ nya, az osztályok fo g a lm a , stb. A p ro b lé m á k m e g o ld á sá ra tö b b e n kísérletet tettek, 44 �a kik közül külön kiem elkedő H e g e dű s A n d rá s és K ulcsár K álm án, mivel elsősorban az ő m unkásságuk kapcsán g a z d a g o d o tt a m agyar s z o c io ló g ia i iro d a lo m . M űveik je le n tőse k az elm é le ti p ro b lé m á k m e g o ld á s á b a n még a kko r is, ha tö b b kérdésben e lfo g la lt á llá s fo g la lá s u k v ita th a tó . M űveikben fe ld o lg o z tá k a szo cio ló g ia i g o n d o l­ kodás fe jlő d é s é t és egyben b írá la tá t is a d tá k a p o lg á ri s z o cio ló g ia i irányzatoknak. A szociológia e lm é le té n e k e ls a já títá s á t nehezítette, hogy éveken keresztül nem fo lyt ilyen je lle g ű képzés ha zá n kb a n . 1965 óta a zo n b a n néhány egyetem i szakon, á lta lá b a n két féléven át, ism erkednek a szo cio ló g iá va l. Az Eötvös Ló rá n t T u d o ­ m ányegyetem en a filo z ó fia , a tudom ányos szocializm us, a népm űvelés, a könyvtár, a pszichológia, a le vé ltá r és a m úze o ló g ia szakon ta n u ló fia ta lo k ta n u ln a k szo cio ló ­ g iá t. A K özgazdaságtudom ányi Egyetemen g a z d a sá g szo cio ló g iá va l ism erkednek. Ezeken kívül ko llé g iu m o k és e lő a dá sso ro za to k keretében o k ta tjá k Szegeden, Pé­ csett és D ebrecenben is az egyes fa k u ltá s o k o n és szakokon. Ezek a törekvések, ha e gyenlőre szerényebb keretek közt is (ez m in d e n e k e lő tt az iro d a lo m m ennyisé­ gé re vonatkozik), igyekszenek k ie lé g íte n i a szo cio ló g ia m egism erésére irá n y u ló jo g o s igényt. A szociológia ma egy kissé divatossá vált, ezért nagyon g ya kra n az olyan vizsgá­ lódási fo rm á k a t is (kérdőívek kitöltése, közvélem énykutatás, stb) s z o c io ló g ia i vizs­ g á la tn a k m inősítenek, am elyeknek va jm i kevés közük van a tudom ányhoz. Ú gy véljük, hogy a je le n sé g e k le írá sá b ó l (g ya kra n ez nem is a je le n sé g e k összeségére, hanem csak egyes je le n s é g e k re von a tko zik) nem le h e t komoly, tu d o ­ m ányosan m e g a la p o z o tt következtetéseket levonni. M á rp e d ig a szo cio ló g ia fe la ­ d a ta nem az, hogy ko n s ta tá ljo n egyes je le n sé g e ke t, hanem az, hogy a je le n sé g e k so ko ld a lú vizsgálatán keresztül azok lé n ye gé t és a lehetséges k iv á ltó o ko ka t fe l­ tá rja . Csak ez segíti e lő a tá rs a d a lm i je le n s é g e k lényegének megism erését. Ezen á lta lá n o s bevezetés u tán m egkísérlem egy ko n k ré ta b b p ro b lé m a k ö rb e n végzett vizsgálat ta p a s z ta la ta i a la p já n néhány következtetés m egfo g a lm a zá sá t. V izs g á la tu n k a t a m egyében d o lg o z ó orvosok körében végeztük, m é g p e d ig úgy, hogy a kép te lje s e b b é té te le s ze m p o n tjá b ó l a kórházi, re n d e lő in té z e ti, körzeti orvosokra is kiterjeszte ttü k. Jelenleg m egyénkben 340 orvos d o lg ozik, e b b ő l a vizsg á la tun k 210-re te rje d t ki. A vizsg á la t c é lja az volt, hogy te lje s e b b és h ű b b képet alkossunk az orvosok p o litik a i, v ilá g n é ze ti és erkölcsi a rc u la tá ró l, am elynek ism eretében s e g íth e tjü k az értelm iség e nagyon fo n to s c s o p o rtjá n a k tu d a ti á ta la ­ kítását, tu d a tu k szocialistává v á lá sá t. Következtetések levonására b á to rít az is, hogy nem csak kérdőívek, hanem széles körben fo ly ta to tt csoportos beszélgetések és közvetlen m egfigyeléseim is m egerősítik azt, hogy az orvosok v ilá g n é ze ti a la p ­ á llá sa sok e lle n tm o n d á s t és következetlenséget re jt m a g á b a n . U g y a n a kko r o rvo ­ saink nagy része szívesen vita tko zik vilá g n é ze ti kérdésekről, nem zárkóznak el m akacsul, ezért úgy vélem, hogy a negatív je le n sé g e k fe ltá rá s a ú ja b b vitákra serkentenek, és tisztá zó d n a k nézetek. H ogy a fé lre é rté s e k e t e lk e rü ljü k , a p o litik a i, vilá g n é z e ti és erkölcsi a rc u la t elemzése e lő tt le kell néhány d o lg o t szögezni. M in d e n e k e lő tt azt, hogy az o r­ vosok gyógyító m u n k á já t nagyra becsüli tá rs a d a lm u n k , ezért, ha kell, az a la p ta la n rá g a lm a kka l szemben tá rs a d a lm u n k meg is védi őke t és nem csak b írá lja . Azt is 45 �tu d ju k , hogy bár a megye egészségügyi e llá tá s a sokat fe jlő d ö tt 23 év a la tt, még tö b b körzeti orvosi ren d e lő felszerelése szegényes, nincs jó re n d e lő in té z e tü n k és még so ro lh a tn á m a p ro b lé m á k a t. O rvo sa in k hivatásszeretete a zonban sokszor képes úrrá le n n i a b a jo ko n . Úgy vélem, hogy ma nem m o n d h a tja egész em bernek m a g á t az, aki b e zá rkó ­ zik szűk szakm ai keretei közé és észrevétlenül, esetleg é rd e k te le n ü l megy el em beri, tá rsa d a lm i, vilá g n é ze ti p ro b lé m á k m ellett. M á rp e d ig orvosaink jó része ma ezt teszi. Sokan nem veszik észre, vagy nem a k a rjá k észrevenni, hogy az érte lm isé g n e k soha sem csak szűk szakm ai fe la d a to k a t kell e llá tn i, hanem fe le lő sség g e l ta rto zik egész tá rs a d a lm u n k k u ltú rá ló d á s á é rt is. Ez p e d ig azt is je le n ti, hogy fe lv ilá g o s ít, m egm agyaráz d o lg o ka t, b u zd ít em bereket, ha kell fig ye lm e zte t szocialista re n d ü n k n orm áira, é rtékeink m egbecsülésére, az új és a h a la d ó erősítésére. Ehhez a zonban m in d e n e ke lő tt szocialista v ilá g n é ze t szükséges. M it m u ta t a kép? M ilyen a mi orvosaink világ n é ze te ? M iu tá n a tu d a t ta rta lo m a cselekvésen, a m e g n y ila tk o ­ záson és m a g a ta rtá so n keresztül m érhető, á llja n a k itt azokra a kérdésekre a d o tt válaszok, am elyeket a kérdőívek m uta tn a k. Válasz Nem válaszolt Kérdések fő 1. F ontosnak ta rtja -e , hogy egy orvos v i­ lá g n éze tile g m a te ­ ria lis ta legyen? 1. F e lté tle n ü l 2. Többé-kevésbé 3. Nem vagyok róla m eggyőződve 4. Nem ta rto m fo n ­ to sn a k 2. F ontosnak ta rtja -e , hogy egy orvos p o ­ litik a i rendszerünk híve legyen? 1. F e lté tle n ü l 2. T öbbé-kevésbé 3. Nem vagyok róla m eggyőződve 4. Nem ta rto m fo n ­ tosnak 3. Nézete szerint va n -e valam i te r­ m észetfeletti e rő? 1. M eggyőződésem szerint igen 2. Lehetségesnek ta rto m 3. N incs 4. Számomra közöm­ bös 46 % 110 52 52 25 17 8 31 15 158 29 75 14 12 6 9 4 27 13 47 22 116 55 20 10 fő % 2 1 �4. M i a vélem énye a vallásos v i­ lágnézet és a tudom ányos ka p ­ c so la tá ró l? 1. A ke ttő t nem le h e t összeegyeztetni 2. A kettő nem za­ v a rja egym ást 3. A kettő kiegészíti egym ást 4. Közömbös szá­ m om ra 92 69 44 6 1 33 16 8 33 15 A vilá g n é ze ti kérdésekre a d o tt válaszokból lá th a tó , hogy csak a m e gkérdezet­ tek a lig tö b b m in t 50 százaléka ad egyértelm ű választ, a m ásik 50 százalék b i­ zo n yta la n sá g o t m utat. V izsg á lju k meg k ü lö n -k ü lö n is, hogy m it le h e t leolvasni az egyes kérdésekre a d o tt válaszokból. 1. Az első kérdésre a m egkérdezettek 48 százaléka ad b izo n yta la n választ. S ajnos széles körben e lte rje d t — fia ta lo k n á l is, hogy az orvos v ilá g n é ze te lényegtelen, m u n k á já t a ttó l még jó l el tu d ja végezni, ha id e a lis ta is. H a a kérdést úgy tesszük fel, hogy o p e rá lh a t-e jó l egy id e a lis ta v ilá g n é ze tű orvos, a kko r erre ig e n ­ nel le h e t válaszolni (b á r lehet, hogy egy bizonyos p o n to n a vilá g n é z e t még ezt is é rin ti.) H a a zonba n a kérdést úgy vetem fel, hogy egy é rte lm isé g i, egy tá rs a ­ d a lm i lény, egy szocialista tá rs a d a lo m b a n d o lg o zó orvos m ilyen v ilá g n é ze tte l tu d ja jo b b a n te lje s íte n i tá rs a d a lm i fe la d a tá t, a kko r azt hiszem nem kétséges a válasz, hogy az, aki m a te ria lis ta és aki szocilista vilá g n é ze tű . U gyanis az orvos nem csak a m űtőasztalon ta lá lk o z ik a b e te g g e l, hanem a kórterem ben is, n em ­ csak beteg em berekkel beszél, hanem egészségesekkel is, és nem csak b e te g sé ­ ségekről, hanem tá rs a d a lm i kérdésekről is. Ezek u tá n n yu g o d ta n m o n d h a tju k hogy az orvos nem csak gyógyít, hanem nevel is. Jogos-e h á t a szocialista tá r ­ s a d a lom n a k az igénye a le g h a la d ó b b v ilá g n é ze t e ls a já títá s á ra ? 2. A m ásodik kérdés in k á b b a g y a k o rla ti p o litik á h o z v a ló viszonyra vonatkozik. H ogy a m egkérdezettek 75 százaléka h a tá ro z o tt ig e n n e l válaszol, ez azt m u ta tja , hogy orvosaink nagy része a szocialista tá rs a d a lm a t ta rtja jo b b n a k és nem a k a p ita ­ lizm ust. Bár csak egy részük nem vá la szo lt h a tá ro z o tt ig e n n e l, ezért megjegyzem , hogy az orvos sem é lh e t úgy egy tá rs a d a lo m b a n , hogy p o litik a i kérdésekkel ne fglalkozzon, ez ped ig fe lté te le z i a va la h ová v a ló ta rto z á s t is. 3. A h a rm a d ik kérdésre a d o tt válaszokból lá th a tó le g e g y é rte lm ű b b e n , hogy a m egkérdezettek 45 százaléka fe lté te le z v a la mi tú lv ilá g i erőt. Ide s o ro lju k azokat is, a kik úgy válaszoltak, hogy szám ukra közömbös a kérdés. U g ya n is nincs v i­ lágnézeti sem legesség. M in d e n k in e k van va la m ilye n nézete a v ilá g ró l, d e ez a „v a la m ily e n ” végső soron vagy id e a lis ta , vagy m a te ria lis ta N incs h a rm a d ik le ­ hetőség. Ezért a közömbösség is va la h ová ta rto zá st je le n t és, úgy g o n d o lo m ez esetben azokhoz tarto zn a k, a kik a tú lv ilá g i e rő t fe lté te le zik. 4. A negyedik kérdésre a d o tt válaszok m ár következnek az e lőzőekből, ezért nem is m eglepő, azonban mégis e lg o n d o lk o d ta tó . Azért, m ert a tu d o m á n y és a v a l­ lás m in d ig e lle n tm o n d o tt egym ásnak. (N em fe la d a to m , hogy a neotom izm us 47 �tudom ány és vallás összeházasítására irá n y u ló törekvését és a törekvésben m e g ­ levő e lle n tm o n d á so k a t bem utassam .D e úgy g o n d o lo m , hogy aki a tu d o m á n yo k tö rté n e té b e n egy kicsit is já rta s , az szám talan p é ld á v a l tu d ja b izonyítani a tu d o ­ m ány és vallá s koeg ziszte n ciá já n a k kép te le n sé g é t.) A kérdésre m in d e n e k e lő tt tö b b sé g é b e n nő vá la szo lt úgy, hogy a kettő kiegészíti egym ást és azt a választ, hogy a kettő nem zavarja egym ást elsősorban id ő ­ sebbek és főorvosok a d tá k. M eg kell jegyeznem az egyet nem értésem m iatt, hogy tö b b p á rtta g is úgy válaszolt, hogy szám ára a kettő viszonya közömbös. Ú gy go n d o lo m ehhez tö b b k o m m e n tá rt nem kell fűzni. Az egyén világnéze te sokféle fo rm á b a n ju t kifejezésre. A fe n tie k b e n fe lve te tt négy kérdésből nem le h e t m in d e n re következtetni, de a la p v e tő kérdésekre igen. M é g p e d ig azért is m ert a kérdésekre a d o tt válaszokat m egerősítik a közvetlenül fo ly ta to tt beszélgetések és konkrét ta p a s z ta la to k . A m iko r v ilá g n é ze ti kérdésekről m editá lu n k, a kkor ezt m in d ig a d ia le k tik a törvé n ye in e k figye le m b e vé te lé ve l tesszük és nem m echanikusan, vagy vu lg á ria s a n . T ehát tudom , hogy a kérdés b o n yo lu lt, hiszen am íg a lét tükröződik, am íg cselekvést tu d a tila g m eghatározóvá válik, n a ­ gyon sok á tté te le n ju t keresztül. Tehát az id e a lis ta vilá g n é z e te t nem könnyű k i­ szorítani, illetve fe lv á lta n i a szocialista vilá g n é ze tn e k. Az egyénnél szem beni tá r sadalm i elvárás a zonba n sü rg e tő e n veti fel a tu d a ti fo lya m a to k m e g gyorsítását is. Ez azt je le n ti, hogy az egyénnek is te n n i kell lépéseket a v ilá g n é z e ti kérdések tisz­ tázásában, tö re ke d n i kell a szocialista v ilá g n é z e te t m egism erni. U gyanis a lé t és tu d a t ka p cso la tá b a n , összefüggésében nemcsak a tu d a tra g y a k o ro lt h a tá s á t k e ll figyelem be venni, hanem a tu d a t szuverénitását, ö n fe jlő d é s é n e k törvényszerű­ ségeit is. Sajnos, ha a m arxizmus m egism erésére irá n y u ló törekvéseket vizsgáljuk, nem lá tu n k valam i m e g n yu g ta tó képet. Id e o ló g ia i je lle g ű 1. 2. 3. 4. 5. P ártfőiskola, 1 v. 2 éves P ártiskola, 1-6 hónapos M -L esti egyetem M arxista középiskola M u n ka h e lyi szem inárium le g m a g a s a b b képzettség rendelkezik fo ly a m a tb a n cé lja 4 26 20 20 11 6 7 1 47 5 A tá b lá z a tb ó l lá th a tó , hogy 210 orvosból csak 88 rendelkezik va la m ilye n id e o ­ ló g ia i je lle g ű végzettséggel, 33 most já r és csak 26 fő n e k szándéka részt venni valam ilyen fo rm á n . H a a zo n b a n azt nézzük, hogy a fe ls o ro lt fo rm á k közül csak 26-an já rn a k most, a kko r még n e g a tíva b b a kép. M á rp e d ig o rvo sa in k szám ára az e lm é le ti m e galapozást az esti egyetem nyujth a tja . Nem le b e csü le n d ő a m unkahelyi szem inárium sem, azt a zo n b a n nem egyetem et végzett em berek szám ára hozták létre. 48 �Esti egyetem i képzésben e d d ig e lsősorban kórházi orvosok vettek részt, sőt n á lu k lá th a tó a célkén t va ló m e g je lö lé s is. S ajnos a re n d e lő in té ze te kb ő l és körze­ te kb ő l csak elvétve já r eg y-ké t orvos m a g a s a b b id e o ló g ia i képzésre. N agy részük csak m unkahelyi szem inárium on vesz részt. Nem hiszem, hogy ennek oka a ké­ pességekben keresendő, hanem az a k a ra tb a n . A re n d e lő in té z e ti orvosok m égcsak az e lfo g la lts á g ra sem h iva tko zh a tn a k, m ert az orvosok közül ők va n n a k legkevésbé leterhelve. N a g yo bb igyekezettel, h a tá ro z o tta b b szándékkal m inden bizonnyal ők is el tu d n á k végezni az esti egyetem et is. A p ro b lé m á k fe lso ra k o z ta tá s á t - ha nem is ilyen n agym értékben - más é r­ te lm isé g ie kn é l is m egte h e tn é n k. Ezt a zo n b a n m a jd más a lk a lo m m a l. ERDŐS ISTVÁN A szocialista tanár-diák viszonyról Ú gy vélem, nem túlzás azt á llíta n i, hogy ha v a la ki a cím ben m e g fo g a lm a z o tt p ro b lé m a kö rb e n , az új típ u sú ta n á r-d iá k viszony a la k u lá s á n a k kérdésében szán­ dékozik vélem ényt nyilvá n íta n i, igen nehéz, b o n y o lu lt helyzettel ta lá lja m a g á t szem­ ben. Az nem vitás, hogy a ta n á r-d iá k viszony korkövetelm ényének m e g fe le lő , szo­ c ia lis ta a la k u lá s a az egész o k ta tó -n e v e lő m unkánk eredm ényességét a la p ja ib a n m eghatározó tényező, m egle h e tő se n kevés szó esik m égis e rrő l a kérdésről. A s za kiro d a lo m b a n is, a p e d a g ó g ia i g y a k o rla t fo ly a m a tá b a n is. Az oko t ta lá n a b b a n kereshetjük, hogy a ta n á r-d iá k viszony a la k u lá s á n a k bizonyos m otívum ai ú g y neve­ vezett kényes kérdésnek szám ítanak, a m elyeket igen nehéz, és term észetesen igen b o n y o lu lt fe la d a t vizsgálni, elem ezni, m e g íté ln i. K ülönösen az, egy a d o tt, konkrét p e d a g ó g u s közösségben, d iá k k o lle ktívá b a n , azzal az ig é n nye l, hogy a k a p c s o la to ­ kat a szocialista ta rta lo m irá n y á b a e lő re v á lto z ta tn i szándékozunk. M in d e n ily e n ­ fa jta vizsgálódás, tájé ko zó d á s fe lté tle n ü l ellenszenv re a g á lá s o k hosszú so rá t v á lt­ ja ki a pe d a g ó g u so k je le n té k e n y részénél. Ez a re a g á lá s egyéb lé le k ta n i m o tivá ­ c ió ja m e lle tt n yilvánvaló a n je lz i azt is, hogy a valóságos iskolai g y a k o rla tb a n igen sok zökkenővel, ka nyaro d ó va l valósul meg az eg yé b ké n t kétségkívül h a tó te n ­ d e n cia, hogy szocialista v ilá g u n k b a n a ta n á r-d iá k viszony is szocialistává fo rm á­ lódik. 4 49 �D olgozatom g o n d o la tm e n e te néhány éves g y a k o rla ti p e d a g ó g ia i tevékenység a n y a g á b ó l á ll össze. A ta n á r-d iá k viszony vizsg á la táh o z keretet a d ó középiskola, a konkrét ne ve ­ lési helyzet m egitélésem szerint o ly a n n a k fo g a d h a tó el, am ely tip ik u s a fe jlő d é s m ai szakaszában. A m otívum ok, melyek a la p u l szolgálnak, konkré tsá g u k m ellett, m e g fe le lő csoportosításb a n úgyszintén az á lta lá n o s ítá s le h e tő sé g é t tartalm azzák. Ú gy vélem a kép, mely k ira jz o ló d ik , olyan k ip re p a rá lt „ szelet” , mely m e g fe le lő m élységekbe ágyazódik ahhoz, hogy á lta lá n o s érvényűnek, je lle m zőnek, egyszóval az elemzés kiin d u lá s i a la p já n a k el lehessen fo g a d n i. H elyes lesz ta lá n , ha a ta n á r-d iá k viszony á lta lá n o s ta rta lm á n a k m e g v ilá g ítá ­ sa után először az egyén, — ta n á r, d iá k — sze m p o n tjá b ó l köze lítjü k meg a ké r­ dést, m ajd a tanár-közösség és a d iá k -k o lle k tív a v iszo n yla taib a n vizsgálódunk. Az természetes, hogy az a d o tt iskola közösséget, am elyre a d o lg o z a t é p ü l, v é g k i­ csengés szerint, s ta lá n e tik a i szem pontok m ia tt is fiktívn e k kell e lfo g a d n u n k . KÖZÖS MUNKA A d iá k az o k ta tó -n e v e lő m unka fo ly a m a tá b a n a ta n á r irá n yítá sá va l olyan te ­ vékenységet fo lyta t, am elynek megvan a szocialista tá rs a d a lm i rend á lta l m e g h a ­ tá ro zo tt c é lja ; a d iá k képességeinek, le h e tő sé g e in e k fig ye le m b e vé te lé ve l soko l ­ d a ú la n képzett, szem élyiségét tekintve, szocialista e m b e rtíp u sb a n h a rm o n iz á ló d ó egyénné, szem élyiséggé fo rm á ló d jé k . Ez a m egfogalm azás ké tsé g te le n ü l a ta n á r-d iá k viszony szükségszerű mozza­ n a ta it helyezi elő té rb e , s m in t ilyen ez a k a p c s o la t o b je ktív is n a g yo b b részben, de a közös tevékenység során, fo ly a m a tb a n szub je ktivizá ló d ik, e g yé n ie sü l; személyek közti viszonnyá válik. M ás m egközelítésben fog a lm a zva , ez a viszony; az o k ta tó ­ nevelő m unka során é rte lm i, érzelm i, a k a ra ti á llá s fo g la lá s o k , erőfeszítések je lle g é t ö lti. A la p h e lyze tü n ke t te k in tv e ; az is k o lá b a tizennégy évesen bekerül a kisdiák. Tele van vágyakkal, fé lig m o tivá lt törekvésekkel, de csaknem m inden esetben m egm arad az érzelmi indíttatás szintjén. Egyéni é rd e k e irő l, tá rs a d a lm i igényekkel, elvárásokkal m otivált leh e tő sé g e irő l nincs tu d a to s képe. Ú gy vélem , a fe la d a t je lle g e , a tu d a to ­ sítás kényszerű ténye, fontos körülm ény a ta n á r-d iá k viszony a la k u lá s á b a n . A belá tta tá s, a bizonyos fokú kényszerítés az érzelm i m otiváció in te lle k tu á lis s á gyúrása szám talan pszichikai k o n flik tu s t eredm ényez, am elyek e lle n é re ig e n nehéz az ú j­ tipusú viszony kialakítása . De, ha még bizonyos d iá k ré te g e k n é l tu d a to s in d ítta tá s t is fe lté te le zü n k, akkor is csaknem ugyanazoka t a ko n flik tu s -le h e tő s é g e k e t szüli a g lo b á lis perspektíva le b o ntá sa úgynevezett m in d e n n a p i fe la d a to k ra , m ozzanatokra. A fo lya m a to s ta ­ nulás kényszerítése, helytelen szokások, a ka d á lyo zó szem élyiségjegyek le fa ra g á s a , á lla n d ó „z a k la tá s ” a ta n á r részéről, érzelm i feszültséget, szemben á llá s t, végső esetben szakadékot terem thet. Látható, hogy az o b je ktív érdekek m egléte e lle n é re kon fliktu so k sora születhet, ha . . . H a a p e dagógus, a ta n á r g y a k o rla ti p e d a g ó g ia i érzékével, im p o n á ló szakm ű­ veltségével, kedvező egyéni, személyi tu la jd o n s á g a iv a l nem te re m ti azt a helyzetet, ah o l a szocialista hum anizm uson a la p u ló ta n á r-d iá k viszony meg terem tő d h e t, 50 �CSENGETNEK C sengetnek. A ta n á r k ia la k u lt m echanizm us szerint in d u l ó rá ra . C sengetnek. A d iá k m e g ú ju ló , ú jra te re m tő d ő fe szültséggel, várakozással ül a p a d b a n . Sajátos helyzet, a ta n á r-d iá k viszony m in d e n n a p i a laphelyzete. Fiktívnek e lfo g a d o tt isko lá n kb a n az ó rák so rre n d jé b e n ö t ta n á r in d u l órára. Történelem , testnevelés, m agyar m atem atika, orosz. A szaktárgyak fe lsorolása ta lá n közelebb hozza a ta n á rtíp u s t, és vélem ényem szerint az a d o tt viszonyt is m o­ tiv á lja éppen a szaktárgy je llem zőivel, Ö t ta n á r, ö t ta n á r-típ u s , ö t em ber, e lvileg a d o tt d iá k k a l, d iá kko lle k tív á v a l s a játos ka p c s o la to t k e lle tt k ia la k íta n i, ta lá n évek hosszú során. S ajátos viszonyt, am elynek pozitív vonásai m e lle tt sok h ib á ja , n e g a ­ tív töltése van. A fe ls o ro lt szaktárgyak s o rre n d jé b e n A, B, C, D, E ta n á rtíp u s d iá k ra vonatkozó nézeteit, a viszonyt m e g h a tá ro zó g y a k o rla tá t érdem es kö ze le bb rő l m egvizsgálni. ,,A ” m egitélése szerint a ta n á r-d iá k viszonyt az határozza meg, hogy a d iá k, m in t tényező, milyen ebb e n a k a p c s o la tb a n . A ta n á rt konstansnak, á lla n d ó n a k kell e lfo g a d n i, o p tim á lis ráterm ettséget, szaktudást feltételezve. Ez m a g ya ru l azt je le n ti, hogy csak a ta n á rn a k le h e t vélem énye a d iá k ró l, de a d iá k n a k nem a ta n á rró l. Ha m égis van, ilyen vélem ény — ez o b je ktív körülm ény — nem kell fig ye le m b e venni. Jól néznénk ki! „ A ” ó rá ja , ó rá i - hiszen szaktárgy szerint is sa já to s a n a la k u l a ta n á r-d iá k v i­ szony, — töm ény u n a lm a t á rasztanak. Szakm ai követelm ényei á tla g o s szinten az a d o tt diá kko lle ktíva részére játszva te lje síth e tő k, semmi szükséges iz g a lm a t nem terem tenek. Bízik a d iá k o k b a n , úgy véli azok őszinték hozzá, h o lo tt az a görcsösen rem élt őszinteség csak az é rd e kte le n sé g e n h e lye nké n t á ttö rő langyos m e g n y ila t­ kozás. Az óra id ő ta rta m á n tú l a d iá k ja iv a l sem m iféle ka p cso lata nincs. H a az a d o tt konkrét d iá kko lle k tív á b a n csak az ő neve lőh a tá sa érvényesülne, fe lté tle n ü l v a la m ifé le kiscserkész szellem u ra lk o d n a a fe je k b e n . Egész m u n k á já t a d iá k o l­ d a lá ró l tekintve a közöm bösséggel le h e tn e je lle m e zn i. ,,B” A d iá k n a k a m u n ka ka p cso la t során m in d e n ké p p e n vélem énye a la k u l ki a ta n á rró l, az a b a j, ha erre a vélem ényre v a la k i o d a fig y e l. A ta n á r az ta n á r, a d iá k m a ra d jo n diák. N e ő döntse el, m ilyen is a ta n á ra .” Azzal o le g szerencsétlenebb típussal van d o lg u n k, aki fél a d iá k tó l. Szakmai téren, de különösen p e d a g ó g ia i, m e to d ika i téren egészében hiányzik az ö n b iza lm a . G yanakvó, b iza lm a tla n , s hogy p a lá s to lja szem élyiséghibáit, g ya kra n nyers. Nem szeretik a diá ko k, viszontfélelem ébredt, soha nem tu d já k m ikor, m ilyen re a g á lá s ra szám íthatnak. O sztályozása is teljesen esetleges; követelm ényei, h a n g u la ta szerint hol m axim álisnak, hol nevetsé­ gesen alacsonynak bizonyulnak. A ta n ó rá n kívüli k a p c s o la to k a t e rő lte ti, de o tt !s ugyanazok a korszerűtlen vonósok határozzák meg k a p c s o la ta it, m elyek a ta n ó rá n riasztóak. A n n a k ellené re , hogy fia ta l, kellem es m egjelenésű, nem tu d kö zelbe­ ke rü ln i d iá k ja ih o z , ké tsé g b e e jtő te h e r szám ára a „b e c s e n g e té s .” „ C ” „ A d iá k vélem énye a k á r o d a fig y e lü n k rá, a k á r nem o b je ktíve létező, h a tó ­ tényező. A nevelés fo lya m a ta sze m p o n tjá b ó l igen fo n to s le nne m egism erni, szá­ m olni vele.” Ez a vélem ény az o k ta tó -n e v e lő m u n ká ja egészét is m eghatározza. Ő szinte em beri viszony k ia la k ítá s á ra törekszik a d iá k o k k a l. Ez a szándék csak akkor 51 �szenved csorbát, ha következetlenséggel, fe lü le te ssé g g e l m egm érgezi a kapcsolatot. Ő szintén tiszteli a d iá k-e g y é n is é g e t is, em bernek, e g ye n ra n g ú p a rtn e rn e k fo g a d el m inden ta n u ló t. D iá k ja i szívesen d o lg o z n a k e g yü tt vele, változatos iskolán kívüli p ro g ra m o k b a n is fo rm á ló d ik kapcsolatu k. ,,D ” V élem énye szélsőséges: a d iá k ta n u ljo n , ne m erjen m egité ln i egyetlen ta n á rt sem. Kemény, helyenként durva p e d a g ó g u s egyéniség. Ó rá in m occanásnyi zaj sem lehetséges. Az ő m egitélése szerint c s illa g n y i tá vo lsá g kell legyen ta n á r és d iák között. A ki az úgynevezett 3 lépés (3 fényév) tá v o ls á g b ó l enged, az ő m egitélése szerint bratyizik, m int en gedékeny ta n á r nem tu d követelni, m u n ká ja eredm énytelen lesz. A d iá k ta rtso n a ta n á rjá tó l, az sem b a j, ha fél. A fé le lm é t csak a d d ig le h e t fe lo ld a n i, hogy az a m e g n yilv á n u lá s a it ne akadályozza. Értékelő m unkája rendkívül következetes, igazságos. A hogy m egszólal a csen­ gő, az utcán e lh a ng zó zord „ jó n a p o t” -on kívül sem m ilyen ka p cso lata nincs d iá k ­ ja iva l. „ E” K itűnő szakem ber, á tla g o s n á l jo b b p e d a g ó g ia i rá te rm e ttsé g g e l. S okat ad a d iá ko k m e g n yilvá n u lá sa ira , egy-egy közösségben tu d a to s a n m egtervezi, a la ­ kítja d iá k ka p cso la ta it. Tanítványai, ra jo n g á s ig szeretik, sokan p é ld a k é p ü k n e k ta r t­ já k b á r a ta n íto tt szakta n tá rg yé rt nem ra jo n g a n a k tú l s o ka n . Ő szintesége, egyszerű természetes egyénisége szerencsésen p á ro su l im p o n á ló szaktudásával. Az ifjú s á g i m ozgalom ban m in d e n t megtesz azért, hogy egyrészt a lapozza, előkészítse s a já t d iá k -ta n á r o p tim á lis ka p c s o la ta it, másrészt a m ozgalm i m unka lehetőségeivel neveljen. Ö t ta n á rt p ró b á ltu n k jellem ző, v izsg á ló d á su n k sze m p o n tjá b ó l m e g h a tá ro zó tu la j­ d o n sá g a iva l, g y a ko rla tá v a l, d iá k o k ró l k ia la k íto tt vélem ényével m e g je le n íte n i. Erre azért vo lt szükség, hogy m egfo g a lm a zh a ssu k a kétségtelen té n y t: a szocialista ta n á r-d iá k viszony k ia la k u lá s á n a k a la p p ro b lé m á ja o tt gyökereződik, a h o l a p e d a ­ gógusi önvizsgálat, vagy következetes külső b írá la t hiányzik. Ki m erné m e g fo g a l­ mazni, kim o n d a n i, egy-egy ta n te s tü le tb e n egy-egy k o llé g a szem élyiségére vagy p e ­ d a g ó g ia i m ódszereire vonatkozó n e g a tív Ítéletét. S k im o n d a n i az igényt, ezen és ezen vá lto zta tn i kell. Ezek és ezek a tu la jd o n s á g o k , re a g á lá so k, módszerek, é p p ú g y m in t a d iá k esetében az érzelm i in d itta tá s o n k ia la k u ló első szte re o tip iá k, á t kell, hogy fo rm á ló d ja n a k . V ilá g o s a n látom , hogy ez nem egyértelm ű, egyszerű fe la d a t. Felnőtt, érzékeny, tö b b sé g b e n túlérzékeny, m unkával tú lte rh e lt em b e re krő l van szó, o ly a n o k tó l, a kikre o d a fig y e l a tá rs a d a lo m , a széles közvélemény, ah o g y a közér­ deklődésnek igen gyakran ke rü ln e k örvendetes, vagy egészségtelenül aktív kereszt­ tüzébe. A következőkben, a m iko r a szitu á ció m ásik tényezőjével a d iá k k a l fo g la l­ kozzunk elsősorban egy-egy u ta lá ssa l fe lté tle n ü l vissza kell té rn ü n k a kiválasztott ta n á rtíp u s o k elem zésére, illetve egy-egy viszony-m otivum ára. MILYEN LEGYEN? A ta n á r-d iá k kacso la tb a n , a d iá k ta n á rró l fo rm á lt vélem ényének a la k u lá s á b a n a szubjektív vonások a dom in á n so k. A vizsgált d iá k k o lle k tív a ta g ja in a k egyedi m egnyila tko zá sa ib ó l az következik, hogy e lsősorban a ta n íto tt szaktárgyhoz való viszonyulás szerint fo g a d já k el a m u n ka k a p c s o la tb a n a ta n á r, ilyen vagy olyan tu ­ d a ti érzelm i m o tivá ció v a l. Bizonyos szaktárgyak irá n t érzett rokonszenv, vá ra ko zás 52 �(különösen a művészeti je lle g ű szaktá rgyak esetében) jó é rte le m b e n a la p o z h a tja az id e á lis ta n á r-d iá k viszonyt. De ily e n fa jta viszonyítások is fo n to s a k ; ki ta n íto tt azt m egelőzően, az é rdem jeg ye k hogyan születnek, m ilyen a ta n á r külső m egjelenése. A n yilvánvalóan le g fo n to s a b b , ig é n ye lt ta n á r tu la jd o n s á g o k a t a vizsgált öt ta n á rtíp u s n á l csak részben ta lá lh a tju k meg. D e le h e t to v á b b is tá g íta n i a kört a jelle m ző ta n á rtu la jd o n s á g o k s o rre n d jé b e n . Im p o n á ló a szaktudásunk? Igen. Itt tu d a ped a g ó g u so k tö b b s é g e m e g itélésem szerint le g in k á b b m e g fe le ln i a kö­ vetelm ényeknek. V iszont az ism eretek korszerűségével, á lla n d ó frissítésével már nem kis problém a van. Ő szinteség. Nos, itt le h e t a le g tö b b k é rd ő je l. M e rt ő szin te ­ ségről sokat le h e t beszélni, de ta n á r-d iá k viszonyban m e g va ló síta n i e lég kevéssé sikerül. Igazságosság? Következetesség? Korszerű módszerek? M indezekkel igen sok problém a van p e d a g ó g u s a in k n á l. V iz s g á la ti körünkben le g fö lje b b a p e d a g ó ­ gusok 50 % -a fe le l meg az ig é n y e lt tu la jd o n s á g o k n a k . A korszerű m ódszerek vo­ n atkozásában még annyi sem. Pedig ha va la m ive l, úgy a sablonos, sem atikus ru ­ tin m echanizm ussal, g y a k o rla tta l meg le h e t b é n íta n i az ú jtip u s ú ta n á r-d iá k v i­ szony k ia la ku lá si fo lya m a tá t. Nos, h á t m ilyen legyen végül is a ta n á r e b b e n a viszonyban? Sokan úgy fo ­ g alm azzák a szélsőségeket: fé le lm e te s vagy m egértő. D iákválaszok is sok é rd e ­ kes m otívum ot p ro d u k á ln a k ehhez a m egközelítéshez. A „fé le lm e te s ” ta n á r vé g ­ le tekig élezi a ta n á r-d iá k o b je ktíve létező tá v o ls á g á t, szig o rú a n híres, legendás, követelm ényei riasztóak. A p ro b lé m a a b b a n a v a riá c ió b a n je le n tk e z ik elsősorban, ha a félelm etes ta n á r ön m a g á va l szemben m ár nem olyan igényes. D ö n g ő h a n g g a l, kid ü le sztett szemmel te re m ti ugya n a zt a fé le le m á lla p o to t, a m it emez vaskövetkezetességével. Az is gya ko ri, hogy egy nevelési szitu á ció kez­ detén a „fé le lm e te s h írű ” ta n á r így kezd, így in to n á l, hogy a m unka zökkenőm en­ tes legyen m ajd. A ztán am i a m aga szerepét ille ti, k ie n g ed , ó rá i fecsegéssé o lv a d ­ nak, még vicceket is le h e t m esélni sorozatban, de elég egy szem öldökösszehúzás és e lm a ra d a nevetés. M e rt az a la p o z á s n á l m e g te re m tő d ö tt a függés, a félelem légköre. Ez az u tó b b i típus m u n ká ja során k ia la k u ló helyzet a legszerencsétlenebb, m ind d id a k tik a i, m ind nevelési szem pontokból. A „m e g é rtő " ta n á r a d iá k b a rá tja a ka r lenni, b iza lm a t ad, m aga is őszintén k itá rja ká rtyá it, és m indezt tu d a s o títa ni igyekszik a d iá k o k b a n . M e g fo g a lm a z z a elképzeléseit. Ez az ú t is igen g yakran rázósnak bizonyul, m ert a m egértés, a fo lyto n o s elnézés, m egköti a ta n á r kezét, a szükséges fegyelem m eglazul, m in d e n t le h e t c s in á ln i az ó rán, a ta n á r ta n á c s ­ ta la n n á válik, a le g é rte lm e se b b gyerekek szá n já k az ilyen ta n á ru k a t. A m egértő típus o p tim á lis nevelési helyzetet, jó ta n á r-d iá k viszonyt a kko r tud terem teni, ha k itű n ő (ritk a ) p e d a g ó g ia i érzékkel szab h a tá ro k a t; em berism erete, következetessége m egóvja a szé th u llástó l. Az te lje se n nyilvánvaló, hogy egyetlen ta n á r sem kristályosodik, ilyen vagy olyan á lta la m fe lv á z o lt típ u s teljességébe, a rró l van szó pusztán, hogy a ta n á r-d iá k viszonyban ilyen vagy h a so n ló keretek, szélső típusok m ozgásában va ló su l meg az e lő re h a la d á s . Az e lő re h a la d á s , am ely kétségtelen tény. Hiszen a fe n te b b elem zett g o n d o k e lle n é re is n a p ja in k b a n egy­ re in k á b b ta n á rkö ze lsé g b e kerül a d iá k, egyre in k á b b a szocialista hum anizm us h a tja á t a ka p cso lato t. T e n d e n c iá já t te kin tve örvendetes az is, hogy a d iá k egyre term észetesebben viselke d ik az isko lá b a n , a ta n á r e lő tt. C sengetéstől csengetésig is, az iskola fa la in kívül is. 53 �KÖZÖSSÉGBEN A ta n á r-d iá k viszonyt úgy is fe lfo g h a tju k , m in t két kollektíva egy-egy ta g já ­ nak — ta n te stü le t, diákközösség — m u n ka ka p cso la tá t. Ez a m egközelítés azért le ­ het érdekes, mer a két kollektíva k a p c s o la tá b a n igen g ya kra n káros hatású „ visz­ szacsatolásokat” le h e t ta p a s z ta ln i, s ezek m e g h a tá ro z h a tjá k , d e fo rm á lh a tjá k az egyes ta n á r törekvéseit, e re d m é nye it is. A rró l van szó, hogy v a ló s á g g a l o b je ktív követelm ények je le n tke zn e k a ta n á ri kollektíva vonatkozásába n is. O p tim á lis a n jó kö zh a n g u la t, összetartás, belső fe ­ gyelem kell jellem ezze a ta n á ri együttest. A kollektív d iá k e lfo g a d á s erősen h a t az egyedre, a kollektív elutasítás, közöny csaknem le h e te tle n n é te sz egyes p e d a g ó g u ­ si törekvéseket szocialista je lle g ű ta n á r-d iá k viszony kia la k ítá s á ra . Rossz p e d a g ó ­ gus kollektíva nem tu d h a t eredm ényesen nevelni, m in t csoport, m in t közösség nem á llh a t p é ld a k é n t a diákközösség e lő tt. K ülönösen érdekes m indez az ifjú s á g i m ozgalom vo n a tko zá sá b a n . T a n te stü ­ leteinknek, a vizsgált közösségre is je lle m ző ez, nem sikerül élő m ozgalm i é letet, hatóképes m ozgalm i m u n ká t te re m te n i az iskola keretei között. Pedig egyéb ne­ velési lehetőségeket nem elemezve, azok a ta n á r-d iá k viszonyának fo rm á ló d á s á ra figyelve is m e g á lla p íth a tju k , hogy van lehetőség, am ely k ih a s z n á la tla n u l m arad. K onkrét ta p a szta la to kra alapozva e lsősorban az óvatos ja v a s la t igényével e lm o n ­ d a n á m m it ta p a szta lta m az iskolai ifjú s á g i m ozgalom te rü le té n . Nem ta p a szta lta m , hogy az iskolavezetés, a ta n te s tü le t őszintén kom olyan venné az ifjú s á g m o zg a l­ mi m u n ká já n a k irányítását, p ro g ra m o zá sá t. A p e d a g ó g ia i-m o z g a lm i szakirodalom sém ái szerint közism ert keretekben e n g e d jü k fő n i a d iá k o k o t, e n g e d jü k értelm es, friss ö tle te k nélkül e lla p o s o d n i, fe lesleges te h e rré vá ln i az isko la i szervezeti életet. Ö ncélú agyonülésezések, fo rm á lis fe la d a to k , ism é tlő d ő pénzbeszedések riasz­ tóvá teszik az iskolai KISZ-t. H o lo tt szám talan lehetőség kínálkozik ezen a téren, hogy a ta n á r közelebb k e rü ljö n a d iá kh oz, fo rm á ló d jé k az ig é n yelt, új típ u sú v i­ szony. Először is meg kelle n e te re m te n i a lehető sé g e t, hogy a fegyelm i ügyek kom o­ lyan vett, első számú fóru m a a KISZ legyen. Az iskola k ia la k u ló éves m u n ka te rvé ­ nek v itá já b a is, az isko la ta n á cso k m u n k á já b a is be ke llene vonni a fia ta lo k a t. A KISZ ta n á c s a d ó ta n á r puszta részvétele a fo rm a litá s fe lé hat, nem elég. A fia ­ ta lo k n a k legyen m ó d ju k hozzászólni az iskola le g fo n to s a b b kérdéseihez, k ü lö n ö ­ sen olyanokhoz, am elyekben a d ö n té s jo g a is övék le h e tn e (pl. központi k irá n ­ dulások, sportrendezvények, tá rs a d a lm i m unkák, k u ltu rá lis rendezvények, stb.). Éppen az é lő KISZ m unka te re m te n e m ó d o t a nyílt, őszinte ka p cso lato k o p tim á lis ta n á r-d iá k viszony k ia la k u lá s á ra . A KISZ-ben k e lle n e tisztázni végre olyan közös tém ákat, a nyílt vita lé g k ö ré t feltételezve, m in t a lassan intézm ényesedő súgás, csalások, m ásolások kérdésére. A KISZ-ben le h e tn e m e g a la p o zn i a lehetőséget, hogy a ta n ó ra sokkal z á rta b b k o rlá to z o tta b b le h e tő sé g e in tú l őszinte vita a la k u l­ hasson ki erkölcsi, p o litik a i kérdésekről. M in d e z tu d a to s a n végig g o n d o lt is k o la ­ vezetési, p e d a g ó g u si sugalm azás, szorgalm azás nélkül ö n m a g á tó l nem fog e lin ­ d u ln i, gyüm ölcsöződni. T ö b b e t kell vá rn i a KISZ-től, de tö b b segítséget is kell n yú jta n i a KISZ-nek a kö zépiskolákban. A szocialista ta n á r-d iá k viszony k ia la k ítá s á n a k fo ly a m a tá b a n az e d d ig ie k n é l jó va l tö b b g o n d o t kell fo rd íta n i a rra , hogy az egyéni fo g la lk o z á s m e lle tt a k o lle k ­ tív rá h a tá s lehetőségei is g a z d a g o d ja n a k . 54 �A PAL ÓCOKRÓL BELITZKY JÁNOS A palóc nép és a palóc népnév eredetéről A p alócok és a „p a ló c ” szó e re d e té re vonatkozó k u ta tá so k e d d ig i e re d m é ­ nyeit — töm ören, de kie lé g ítő e n — Kniezsa István fo g la lta össze. — Szerinte a palóc „n é p tö rz s ” neve egy, a kü lönböző szláv nyelvekből kim u ta th a tó , „fa k ó , szőke” je le n tésű szóból szárm azik, am ely szóval — elsősorban orosz nye lvte rü le te n — a kunokat je lö lté k . — F e lfig ye lt a zo n b a n a nehézségekre is, m ert így fo ly ta tja : „A magyar (p a ló c ) névvel k a p c s o la tb a n az a legnagyobb probléma, hogy hogyan kapta ez a magya r néptörzs a kunok nevét, m ikor tu d o m á s u n k szerint a kunokhoz semmi köze sem volt, a k u n o ka t viszont m a g ya ru l sohasem hívták p a ló c o k n a k ! A m ásik súlyos nehézség az, hogy a palóc név csak igen későn és m in t gúnynév bukkan fel, a palóc terület m in d ig a szomszéd községnél kezdődik, m in t G öcsej, senki sem a k a rja v á lla ln i. - A lig le h e t te h á t elké p zeln i, hogy középkori szár­ m azék.” ) A Kniezsa á lta l fe lh o z o tt nehézségek közül, elsőként, a palóc terület k ite rje ­ désének kérdésével fo g la lko zo m . - Horváth Péter, 1801-ben, még csak 6 Heves és 4 Borsod megyei községet te k in te tt p a ló cn a k. Pápay Sámuel, 1808-ban, pe d ig így ír: „ A p a ló cok pe d ig le g jo b b a n m e g kü lö n b ö zte tik m a g u k a t N ó g rá d , G öm ör, Borsod és Heves várm egyék összeütköző vidékén, az ő igen cso d á lato s és írás á lla l a lig e lő a d h a tó szóejtések á Ita l, m in d e n m a g á n h a n g z ó t m integy d ifto n g u s s a l e jtvé n .” — Szeder Fábián, 1819-ben, Pápay S ám uelra hivatkozva, a következőket á lla p ítja m eg: „N e m m in d e n h o l egy m értékben van a szóejtés. Egy h e lye tt p a ló c o ­ sabb az, m int m ásutt, sőt azon egy helységben is lá tn i külö n bsé g e t. — U gyanazért, hogy ezt a kü lö n bsé g e t kitegyem , vagy hogy az e m líte tt várm egyékben a különösen p a ló c helységeket kije le lte m , nem tá rg ya m . — Elég legyen most a nagyhonti és nógrádi p a ló cokró l — a k ik e t jól ism erek - szólanom , a k ik tő l a tö b b ie k — le g a lá b b is tapasztalásom szerint — szóejtésekre nézve, keveset kü lö n bö zn e k.” Mocsáry Antal, 1826-ban, N ó g rá d b a n a következő községek la k ó it te k in ti p a ­ ló co kn a k: C ered, Ó bá st, H id e g k ú t, M á tra n o v á k , H om okterenye, M á tra sze le és Zagyva (a mai Z agyva ró n a ). - Jerney János a XIX. század d e re ká n írt ta n u lm á ­ nyaiban a következő 48 községet te k in te tte p a ló c fa lv a k n a k : Borsod megyében A p á tfa lv a , B alaton, Bánhorvát, B ánfalva, Bekőce, C sernely, Dédes, N ovaj, O m ány, T ardona, V elezd; Gömör m egyében G esztete, Jánosi, Szentsim on, U ra j; Heves m egyében Á gasvár, B alla, Bodony, Erdőkövesd, Filim es, Hasznos, Istenm ezeje, M élykút, P arád, Pétervásár, Recsk, Szarvaskő, Szentdom onkos, Szenterzsébet, Szent­ ja k a b , S zentm ária, Tar, T irib e s; Nógrád m egyében B a g lya sa lja , Ettes, Herencsény, H o lló kő , Kazár, La p u jtő , Ló c, M a co n ka , Rimóc, S á g ú jfa lu , S a lg ó ta rjá n , S óshartyán, 55 �Terenye, Tesmag, Verebély. - Eltekintve a m e g ye h a tá ro k részbeni p o n ta tla n s á g á tó l, G yárfás István, 1873-ban, a Jerney-féle fe ls o ro lá s t te tte a m a g á é vá .2 M á r a fe n tie k b ő l is k id e rü l, hogy a p a ló c n a k te k in te tt fa lv a k száma az iroda­ lomban egyre bővült. Erre nézve csak a n ó g rá d i p é ld á t hozom fel. — 1801-ben H orváth nem ism ert n ó g rá d i p a ló c fa lu t, 1808-ban Pápa y m ár tu d a G öm ör-H evesN ó g rá d i h a tá ro n ilyeneket. 1819-ben Szeder már a n ye lvjá rá st azonosítja a palóc m ivo ltta l, vagyis - szavaiból le g a lá b b is ez s e jth e tő — m egyénk m agyar nyelvű la kosságának zömét, vagy nagy részét p a ló c n a k te k in ti. — V ele ellenkezőleg, 1826-ban, M ocsáry még csak 7 fa lu t, ta rt p a ló c n a k N ó g rá d b a n . Ez a szám 1854-re Jerneynél 14-re em elkedik. Ezt véli 1873-ban G yá rfá s is. — Ettől kezdve — nyilván Lisznyay és M ikszáth p a ló c „ ku ltu szá n a k” is van ebb e n ném i szerepe a Szeder F ábián vonaláh o z való visszakanyarodá s érvényesül. 1910-ben Farkas Pál, az akkori N ó g rá d megye 261 községéből 161-et ta rt p a ló cna k, a m i azt je le n ti, hogy jó fo rm á n az összes m agyar nyelvű községeket.3 — M in d e z csak úgy volt lehetséges, hogy íróink az északnyugati magyar nyelvjárást p a ló c nyelvjárásnak, területét pe d ig p a ló c te rü le tn e k fo g tá k fel. - Ez a fe lfo g á s , szerintem is téves, m ert a p a ló cok - e re d e tile g - csak egy kisebb, e b b e a n ye lv já rá s te rü le tb e b e o l­ v a d t n épcsoport lehettek. A nnak, hogy p a ló co k az északnyugati nyelvjá rá ste rü le tre beszárm azott kisebb népcsoport, a je le n le g „ u r a lk o d ó ” kun-kabar elmélet sem m ond e lle n t. — Ezzel k a p cso latb a n a zonban e lju tu n k a Kniezsa á lta l fe lv e te tt m ásodik nehézséghez, vagyis ahhoz, hogy a palócoknak a kunokhoz semmi közük. A k u n -k a b a r e lm é le t lé n ye gé t G yá rfá s István — a já sz-ku n o k tö rté n e té n e k író ja - így fo g la lta össze: „H a z a i tö rté n e tíró in k közül - fő le g H o rvá t István u tá n - tö b b e n úgy vélekednek, hogy B íb o rb a n szü le te tt K onsta n tin á lta l e m líte tt kabar törzs és a N évtelen Jegyző hét kun vezérének a m a g ya ro kkal le tt egyesülése ugyanazon egy tö rté n e lm i té n y ". Ebből az is következik, hogy „ a kabarok, v a la m in t a Kiovnál csa tla ko zo tt kunok, a testvér m agyar törzzsel egy nem zetté fo rrta k össze” . 4 - Ezt a felté te le zé st tö b b szö r - tu d o m á n y o s a b b m e g a la p o zá st is adva a n n a k — kife jte tté k. — Van a zo n b a n — a tö rté n e lm i egyeztetés h ite lé n tú lm e n ő e n is — egy m ár évtizedek ó ta észrevett a la p v e tő e lle n tm o n d á s a ennek az e lm é le tn e k és ez az, hogy az A nonym us kun vezérei á lta l m egszállt te rü le t nem csak hogy nem esik egybe a P alócföld törzsének te k in th e tő te rü le tte l, m ert azt szinte fé lk ö rb e n ö le li körül, hanem az ország olyan te rü le te in is e lő fo rd u ln a k anonym uszi kun s z á llá ­ sok, ah o l nincs „p a ló c nye lvjá rá s” .5 — Ez a nehézség csa k úgy o ld h a tó fe l, ha fe lté ­ telezzük, hogy kisebb k u n -k a b a r - esetleg XIII. századi kun — cso p o rto k H o n t-N ó g ró d -G ö m ö r n yelvhatárán a szlovákoktól k a p tá k a „p o lo v e c ” nevet. Ez esetben viszont - csekély szám uknál fogva - nem le h e tte k ezek a kunok a magyar „ p a ­ lóc n yelvjárás” kia la k ító i. — A k u n -k a b a r e lm é le t te h á t bizonyos zsákutcába vezet. Igen fontos K niezsának az a m e g á lla p ítá s a is, hogy a magyar p a ló c elnevezés m int „gúnynév bukkan fel, és senki sem a k a rja v á lla ln i” . — Szerintem itt van a kér­ dés lényege elrejtve! - V agyis: meg kell ta lá ln i azt a magyarral rokon nyelvet, am elynek a palóc szónak gúnynév, vagy gúnynév je le n té s e is van. — Ez a nyelv — a szamojéd! A nyenyec szam ojéd paloc és a vele azonos je le n tésű palota (sz) a követke­ kezőket je le n ti: - 1. összezavar, össze b o n yo lít; összekuszál, összekever; m egzavar, zavarossá tesz; összekever, összevegyít, - 2. b e le g a b a ly ít, b elefon. — 3. id e g en 56 �nyelvet utánoz úgy, hogy nem m ond semmit, m ert nincs érte lm e a h a n g o k cs o p o r­ tosításán ak. - 4. gyagyog, gyügyög, g ő g icsél, h a b o g -h e b e g , m akog-m ekeg, rebeg, d a d o g . — 5. hanyag, te rje n g ő s .6 A paloc és palota (sz) 3., 4. és 5. je le n té s e a lka lm a s gúnynév k ia la k ítá s á ra . Az 1. és 2. je le n té se viszont hadrendi név, néptöredéket jelentő név képzésére. A rra m ár régebben fe lh ívta m a fig ye lm e t, hogy a m agyar székely né p cso p o rt név - am i h ih e tő le g e re d e tile g h u n -a v a rk o ri h a d re n d i név — összefüggésbe hoz­ h a tó a fin n sekuli „ keverék” szóval.7 U gyanígy a nyenyec szam ojéd paloc — am i a m agyar palóc szó e re d ő je le h e t — szintén k a p cso la tb a hozható egy h u n -a va rko ri „k e v e ré k ” je le n tésű h a d re n d i névvel. Vagyis - én le g a lá b b így látom - a palóc szó jelentése azonos a székely szavunkkal. Eredetére nézve viszont a palóc egy a nyenyec szam ojédhoz, a székely p e d ig a b a lti fin n h e z kö ze lá lló nyelvet beszélő, vagy ezek szókincséből je le n tő s szókészletet á tve tt n é p cso p o rtn a k a keveréken b e lü li s z u p re m á ció já t b izonyítja. - Feltevésem ig a zo lá sá ra néhány a d a to t sorolok fel. Középkori kró n iká in k két m agyar h o n fo g la lá s ró l beszélnek. Á rp á d é k, a m á ­ sodik h o n fo g la lá s k o r - ugyancsak k ró n ik á in k szerint - m ár m ai h a zá n kb a n t a lá l­ tá k az első h o n fo g la lá s a lk a lm á v a l id e ke rü lt, d e a h u n o kka l nem k iv á n d o ro lt székelyeket. K ró n iká in k á llítá s á t a hun-székely n é p h a g yo m á n y is a lá tá m a s z tja . U gyanilyen néphagyom á n y él a göcseji palócok körében. A gö cse ji „p a ló c h e r­ cegről szóló m o n d a szerint a p a ló c o k a hunok u tó d a i, a k ik e t a szlávok le ig ó z ­ ta k és a k ike t Á rp á d h o n fo g la ló i fe ls z a b a d íto tta k .8 A székelyek 896 e lő tti itt é léséről a zo n b a n nem csak a kró n iká k hun-székely h a ­ gyom ánya és n é pm ondá k tu d n a k . T u d o tt ró la az a két n orm a n hajós is, a k ik 870 tá já n h a jó u ta t te tte k a D u n á n. - V an Loey brüsszeli nyelvésztanár a kö ze lm ú ltb a n O rosius „ o rszá g le írása ” -n a k egyik részletét ju ta tta el B udapestre. Az e re d e ti kéz­ ira to t a British M useum ban őrzik. - Ebben ta lá lh a tó a két n orm a n h a jó s - O th e ­ re és W u lfsta n - 870 tá já n te tt d u n a i u ta zá sá n a k a leírása. Eszerint „ a h o rv á ­ to któ l északra van Maegtja-londe — M é gyá-ország — h a ta lm a s hegyek ö lé b e n ." Ennek kapcsán m egem lítik a „s e a c e l” -e ke t és a B eagw are fo ly ó t — Erdélyi István szerint - a Béga nevét is.” Az a tény, hogy 870 körül m ár m agyarok és székelyek la k ta k a K á rp á t m e d e n ­ cében még a C iril és M e th ó d le g e n d a m agyar fe je d e lm é ve l, „ k ir á ly á - v a l” is ig a ­ z olható. V ele és népével a K özép-D una m entén ta lá lk o z o tt M e th o d iu s .10 — Ezek az a d a to k azt is érthetővé teszik, hogy m ié rt ille tik az egykorú n yu g a ti fo rrá so k az 568 óta a K á rp á t m edencében lakó a va ro k a t az „a v a ro k , a k ik e t m a g ya ro kna k is neveznek” je lző ve l.11 Ez m agyarázza meg azt is, hogy m ié rt beszélnek a n yugati fo rrások a VI. és V Il. században N y u g a te u ró p á b a te le p ü lt „ h u n o k ” -ró l és, hogy m ié rt ta lá lh a tó k az o tta n i helynevek so rá b a n m agyar, sőt m a g ya r törzsnévi vonatkozásúak is.12 A régészeti kutatáso k sem m o n d a n a k ennek e lle n t. L ip tá k Pál az a n th ro ­ p o ló g ia i a zonosság13 László G y u la 41 és C sa llá n y Dezső15 az a va r és korai m a ­ g yar régészeti anyag azonossága a la p já n ig a z o ljá k a k o n tin u itá s t. C sa llá n y még a rra is fe lh ívta a fig ye lm e t, hogy ez különösen a m a g ya r törzsnevet viselő helyek esetében igen fe ltű n ő . László és C sa llá n y - b á r nézeteik nem m in d e n b e n eg ye ­ zőek - 670 tá já ra teszik az első magyar h o n fo g la lá s t. — M e g á lla p ítá s a ik a pa­ ló cku ta tá s sze m p o n tjá b ó l a zé rt fon to sa k, m ert ezen az a la p o n a m agyar törzs­ 57 �nevekből a la k u lt helynevek V Il. századi ittlé te m ár fö lté te le z h e tő , és meg van a n n a k is a m agyarázata, hogy a b a lti-fin n je lle g ű székelység és a szam ojéd je lle g ű p alócság m iért m agyar néptörzs. — Igen fig ye le m re m éltó e b b ő l a szem­ p o n tb ó l az a m e g á lla p ítá s is, am i vid é kü nk m a g á n h a n g z ó in a k fin n és észt je lle g ű ejtésére vo n a tko zik,16 m ert ez a tény a nyelvjárás k ia la k u lá s á n a k m ik é n tjé re e n ­ ged következetéseket levonni. A palócság nyelvileg szam ojéd je lle g é t azért merem fe lté te le z n i, m ert ha ez nem így le tt volna, akko r a p a ló c szó gúnynév é rte lm é t — „ zavaros, zagyva beszé­ dű, d a d o g ó ,” stb — nem őrizték volna meg nyelvük b e o lvad á sa u tán is, m in t tá j­ szót, hosszú évszázadokon át, a n n a k ú ja b b , iro d a lm i fe lb u k k a n á s á ig , fe le d ve le g a lá b b is vidékünkön , de a G ö cse jb e n nem - a n n a k h a d re n d i é rtelm ét. — A göcseji „p a ló c h e rc e g ” m o n d á b a n a palóc szó népnév, és o tt a göcsej szónak van gúnynévi értelm ezése. Azt, hogy a K árpá t m edencében vo lta k szam ojéd nyelvet beszélő csoportok, a zt számos helynevünk ig a z o lja . Pl. Vác — szam ojéd nyenyec vác ’be ke ríte n i, kerí­ téssel k ö rü lve n n i’ — „e rő d íte tt hely, vá r” ; Vacs — szam ojéd vac ’valam i fe le tti; ö n á lló , szabad, erős’ - „tö rzsfő , fe je d e ltm , vezér” ; Vata - szam ojéd vata ’bő, bőséges, sza b a d ’ — „ne m ze tsé g fő , b ő ” ; Z a b a r — szam ojéd s za b a r ’üreg, m élyedés’ - „v ö lg y ” , a m it a község fekvése látszik ig a z o ln i. - Természetesen egy helynév többféle nyelvből is m egm a g yará zh a tó . Így pl. a Z ab ar e re d h e t a hun — azaz a m ai ja p á n , koreai, even és részben a kínai nyelvből k im u ta th a tó - nyelvbői is. A ja p á n sawari ’a k a d á ly ’ és ezesetben je le n th e t „ g y e p ü ” -t is.17 A palóc szó palota (sz) m e g fe le lő je sze m p o n tjá b ó l igen érdekes következ­ keztetést le h e t levonni a Vác helynévről. Ez, ha szam ojéd e re d e tű n e k fo g ju k lel, nyilván a róm ai burgu s m a ra d vá n ya in a k fe lh a szn á lá sá va l lé tre jö tt h u n -a va rko ri erődítm ényre, várra vonatkozik. Ez le h e t te h á t az az „ ó vá r” , a m ellyel e lle n té tb e n fe lé p ü l az „ ú j v á r", azaz N ógrád. — N ó g rá d h o n fo g la lá s k o ri e re d e té t m ár V ác Elemér kétségbevonta.18 Az „ ú j v á ra k ” , ille tve az „ új várm egyék” — A b a ú jv á r, H evesújvár — kia la k ítá s á t A ba S ám uel tevékenységével hozzák k a p c s o la tb a .19 N ó g rá d esetében a K álm án ko ra b e li létesítés ténye is fe lm e rü lh e t. — V ác ugyanis, egész a XVII. század e le jé ig N ó g rá d m egyéhez ta rto z o tt. H ih e tő , hogy a megye le g ko rá b b i központja is V ác volt. Ennek a v á rá t a zo n b a n va la m e lyik u ra lk o d ó n k á ta d ta a püspöknek. Ekkor m e rü lt fel egy új királyi vár építésének szükségessége. Építői szláv v á rjo b b á g y o k lehettek. Az első n ó g rá d i ispánt, névszerint, 1108-ból ism erjük és Szlaviz-n a k hívták.20 U g ya n a kko r tu d ju k , hogy K álm án király N a g y ­ orosziba és Kisorosziba oroszokat te le p íte tt, a k ik — sza b a d a lo m levelük ta n ú s á g a szerint - kirá lyi a jtó n á lló k voltak. Ez a fo g la lk o z á s u k eredm ényezte a zu tá n a zt, hogy a régi m agyar nyelvben az orosz szó nem csak népet, hanem a jtón álló -t is je le n te tt.21 — Ú gy vélem, hogy a szam ojéd palota (sz) m agyar palotás-sá a n a ­ lo g izá lá sá n a k - te h á t egy orosz = janitor fo g a lo m á ta la k u lá s h o z h a so n ló é rte le m ­ m ódosulásnak — nem csak lehetősége, de bizonyítéka is van. Szolnok város neve hun ere d e tű m é ltó sá g n é vb ő l szárm azik és je le n té s e k ö rü l­ be lü l a fra n k major domus, a m agyar palatinus, azaz palota ispán fo g a lm á v a l azonos. Szolnok városával északról, a Zagyva fo lyó p a rtjá n Palotás, d é lrő l Paladics határos. Az egyik a palatinus m é ltó sá g n é v m agyar, a m ásik illír fo rd ítá s a . A hun fe jedelem m éltóságnevét, S zolnokkal ke le trő l h a tá ro s a n, Sza nda és Tenyő őrzik. Az e lő b b i vilá g i je lle g ű , az u tó b b i (ja p á n tenno ’ist en-császár’, fin n tenno ’v arázs­ 58 �ló ’) kultikus fo g a lo m k ö rb e utal. S zolnoktól n yu g a tra fe k ü d t a középkorban Szarvas Ez ism ét m éltóságnév, a m it az u rd u -h in d i-é s szanszkrit nyelvekből m e g m agyaráz­ ha tó d á k -g é ta nyelvből - szarves ’fe je d e le m , fe je d e lm i h a ta lo m ’ — a n a lo g iz á lh a t­ ta k m agyarra, h ih e tő le g totem névvé.22 - A n ó g rá d i Sza n d á tó l a Tisza m enti S zolnokig és Sza n d á ig a ko ra középkorban a S zolnok nemzetség vo lt az egyik le g ­ fő b b birtokos. A n ó g rá d i Palotás fa lu Sza rvas-Gede közelében fekszik, te h á t itt ismét m éltóságnévi és S zolnok nem zetségi ka p cso lato k se jth e tő k. — Igen é rd e ­ kes, hogy m indezek a te le p ü lé se k a Zagyva fo lyó közelében van n a k. Ez a fo ly ó ­ nevünk szinte pontos fo rd ítá s a a szam ojéd paloc szó g únynévnek is a lk a lm a s jele n tésé n e k. A folyó fo rrá s á n á l p e d ig o tt van Zagyva (a mai Z a g yva ró n a ) fa lu , m in t te le p ü lé s név. — V agyis a fo lyó a lsó fo lyá sá n á l a palotás fo rd ítá s, fe lső fo ly á ­ sánál a zagyva fo rd ítá s ju to tt u ra lo m ra , am ely u tó b b i vid é kü nkö n egybevág a palóc szó gúnynévi jelentésével. Komoly Kniezsának az a kifo g á sa is, hogy a palóc elnevezés csak igen későn b u kka n t fel és ezért nem le h e t koraközépkori ere d e tű . — Én e b b e n nem vagyok biztos. Van Palóc helynevünk m ár a középkorban és nagyon valószínű, hogy Pá lóc helyneveink nem a Pál kersztnévből, hanem a palóc n é p cso p o rtn é vb ő l szárm aznak. Ez a népnév egy szam ojéd cso p o rt va la m ilye n más né p p e l kevert h a d re n d i nevéből jö tt létre. Itt g o n d o lh a tu n k az első században h e g yvidékünkre szorított d á k -g é ta tö re d é ke ktő l kezdve (D ré g e ly, D e jtá r) a n é p vá n d o rlá s korának, vagy a visszam a­ ra d t p ra e in d e u ró p a i tö re d é kn e k, tö b b nép cs o p o rtjá ra , m ert a szam ojed eredetű helynevek környezetében számos más nyelvből szárm azó helynév m u ta th a tó k i, problém afelvetésem nek a lényege a zonban — a részletekre nem térhetvén ki — a következő: 1. A palóc szavunk szam ojéd, vagy szam ojéd e re d e tű m agyar szó, am i t á j­ szóvá vált. 2. K étféle je le n té se v a n : egy g únynévi és egy h a d re n d i. — Az e lő b b in e k a Zagyva az u tó b b in a k a palotás - vagyis a p a lo ta ispán fegyveres h a d n é p e - a m agyar m eg fe le lő je . 3. Az úgy nevezett „ p a ló c n ye lvjá rá s” nem p a ló c ere d e tű , m ert a b b a é p p úgy b e o lvad ta k a p a ló c töredékek, m in t más m agyar n ye lvjá rá so kb a . Ezeken b e iül a zonban lehetnek, és nyilván vo lta k is, p a ló c sa já to ssá g o k, a m ik a „zagyva, za­ varos, h e b e g ő -h a b o g ó ” g únynévi értelm ezésre a d h a tta k okot. 4. A p a ló cok h a d re n d d é szerveződése, a ká rcsa k a székelyeké, a h u n -a v a r korszakban m ent végbe. A fe n ti problém afelvetésem - am ely csak szű kre fo g o tt tö re d é ke a K árpát m edence p ra e in d o e u ró p a i, in d o e u ró p a i és h u n -a v a rk o ri népei te le p ü lé s fö ld ra j­ zával kapcsolatos elképzeléseim nek - úgy vélem — a lk a lm a s a p a ló c k u ta tá s új irányba terelésére. JEGYZETEK 1. Kniezsa István: A m agyar nyelv szláv jövevényszavai, I./1. k., Budapest, 1955 — 378-379. 1. 2. Horváth Péter: Com m entarii de initiis M inoribus ac M aioribus Jazygum et Cum ano­ rum, Pest, 1801. - Pápay Sámuel: A m agyar literatura esmérete, Pest, 1808, 80. 1. — Szeder Fábián: A palócok. Tudományos Gyűjtemény, 1819. VI. k. 26—27. 1. — M o­ csáry Antal: Nemes Nógrád várm e gyé nek... esmertetése, Pest, 1826., I .k. - Jerney János: Palóc krónika, — M agyar Történelmi Tár, I. évf. 1853., 67—68. 1. — Gyárfás István: A jász-kunok története, I. k., Kecskemét, 1873., 144. 1. 59 �3. Farkas Pál: Nógrád vármegye népe. - Magyarország Vármegyéi és Városai, Szerk. Borovszky Samu. - Nógrád vármegye, 1911., 147-148. 1. 4. Gyárfás István i. m. 27. és 37. 1. 5. Gyárfás István i.m 29—33. 1. — Györffy György: Az Á rpád-kori Magyarország történeti földrajza, 1. k.. Budapest, 1963., Abaújvár, Bars és Borsod megyék bevezetésében ismerteti ezeket a nemzetségi szállásokat. 6. Terescsenko, N. M .: Nenecko-Russzkij Szlova r, Moszkva, 1965. 439. 1. 7. Belitzky János: Beszámoló egy készülő ta n u lm á n yról. — Palócföld, 1965. I. k., 83-84. 1. 8. Szentmihályi Imre: A göcseji nép eredethagyom á nya. Budapest, 1958. — A monda e l­ terjedésének térképen rögzített vázlatát a 23. lapon közli. — Az A ttila tölg yfájá ra vo­ natkozó ottani m ondát már ismerteti — Hanusz István: Fűben, fában. Budapest. 1905. 124. 1. 9. Normann hajósok segítenek eldönteni, mikor volt a honfoglalás. — Hazai Tudósítások. (K iadja a M agyar Távirati Iroda). Budapest, 1967. nov. 15. (IV. évf. 22. sz.), 10. 1. Eris (Erdélyi István): M ikor volt a honfoglalás? - Kanadai M agyar Újság, 1968, ja n u ­ ár 5-i és 9-i sz. 10. Moravcsik G yula: A m agyar történet bizánci forrásai. Budapest, 1934. 130. 1. 11. „Avarok, akiket m agyaroknak is neveznek." H onfoglalás 670-ben? — Hazai Tudósítások. 1967. ja n u á r 1. (IV. évf. 1. sz.), 8. 1. 12. Belitzky János: Válasz néhány kérdésre. — Palócföld, 1965. II. k. pl. o 73. lapon lévő Rhone völgyi térképen Mediery. — N ógrádi eredetű-e a Toldi-m onda? — Palócfóld. 1967. 94-95. 1. 13. Lipták Pál: m egállapításaira nézve 1. a 11. jegyzetben idézett tudósítást. 14. László Gyula: Hunor és M agyar nyomában. Budapest, 1967. — 84-90. I. 15. Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet. - A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, VIII—IX., 1965—1966., 35—54. I. — Ez a tény különben már régóta ismert. Nagy Géza írja a M illeneum i Történet I. k. CCCLII. I. „Á rp á d nemcsak idegeneket, nemcsak rokon népeket, hanem m agyarokat is ta lá lt e hazában. A m agyar fa j régebbi itt, mint a honfoglalás. Lehetséges, hogy már az avarokkal is jöttek, de ha előbb nem is, a VIl. század utolsó negyedében a magyar bevándorlás is megkezdődött. M ondáink a széke­ lyekben keresik ennek az első rajnak az ivadékait s az ilyen dolgokban csodálatosan szívós szokott lenni a népek emlékezete.” — Pintér Sándornak is ez volt a véleménye. 16. Papp István: Finn nyelvkönyv. 2. kiadás. Budapest, é. n. 11. I. — Lavotha Ödön: Észt nyelvkönyv. Budapest. 1960., 7. I. 17. Takahashi: Romanized Japanese-english Dictionary. Ko be, 1962. - Kenkyusha: New pocket Japanese-English dictionary. Tokyo, 1964. 18. Vácz Elemér: Nógrád vára történetéhez. Domanovszky Emlékkönyv. Budapest, 1937. 590-592. I. 19. Balázsy Ferenc: Heves vármegye története, I. k. Eger. 1897. 9-10. I 20. „Ego Slauiz comes Neogradiensis laudo et confirm o.” — Fejér, C. D. Ll. 45. — Szent­ pétery: Regeszták. 41. sz. 21. Mocsáry Antal i. m. 305-306. I. — Páriz-Pápai Ferenc szótáraiban. 22. Platts, John: A d iction ari of Urdu, classicai H indi, and English. London, (1884). ki­ adásának fotografikus másodkiadása, 1959. II. k., 657. I. — Itt jegyzem meg, hogy a palócokat eleinte a besenyőktől szárm aztattam . Erre vonatkozó 1937. évi vitám at Kni­ ezsa Istvánnal lásd a Domanovszky Emlékkönyvben. Még legutóbb is bolgár-török ere­ detűeknek véltem őket, lásd Palócföld, 1965. I. 95. I. Hun-avarkori kutatásaim vezettek je len le gi álláspontom hoz. 60 �SZOMBATHY VI KTOR Csavargás palócságom körül M ik o r tu d a to s o d ik az e m b erben va la m e ly közösséghez való ta rto zá s érzése? M i az az első p illa n a t, a m ik o r nem csak puszta hallószervével érzékeli környe­ zete h a n g ja it és p illo g ó te kin te té ve l fig y e li a közösség kö rö tte rajzó c s o p o rtjá t hanem tu d a tá b a is szívja, érzékeivel mélyen issza be a zo ka t az a lk o tó e le m e k e t a m elyekből m ajd a környezethez va ló végleges ta rto zá s ö rö m e it s g y ö tre lm e it ko­ vácsolja össze m a gána k. Először pusztán az egyszerű érzést, később a m é lye b b tu d a to t — s ha é plelkű em ber, a kko r az ö n tu d a to t, a v á lla lá s t is végül. M ilye n fo rm a az út, am elynek k a n y a rja in a kiscsalád m e g h itt ö lén szunnyadó gyerm ek a végtelen síkság b a rn a p o rá b a n , vagy zegzugos hegyvidék zöld ös­ vényein á t végül egy nem zeti közösség b iztonságos épü leté h e z ér? M ely p e rc­ ben tu d a s o títja is m ár m agyar, ném et, vagy szláv m iv o ltá t s nem csak szajkózza még a törzsi nevet é rte lm i rá é bredés n é lkü l? M ik o r d iffe re n c iá ló d ik a nagy n em ­ zettesten be lü l a p ró b b , m e le g e b b közösség c s o p o rtm u n k á já b ó l fa k a d ó é lm é n ye k em berévé? M a g y a rá n : m ikor érezted szívedben is, m iko r v a llo tta d te lje s tu d a tta l azt hogy m agyar vagy? S hogy a m agyarságon b e lü l székely, csángó, kiskun, va g y p alóc? E lőbb lesz-e egy gyerm ek stá je rré , m a jd osztrákká, végül ném etté, v á g y fo rd ítva? Spanyol vagy-e e lő b b , vagy g ra n a d a i? M ire ez a kérdés fe lm e rü l be n n e d a zo n b a n - m ór el is d ö n tö tté k helyetted, a gyerm ek m e g fo g a lm a z o tt h a llo m á ssa l nő föl, a vo n a t úgy sza la d t keresztül a síneken, hogy nem is tu d o tt róla. Egy bizonyos a z o n b a n : nem zeti k ö z ö s é g ek együvé ta rto zá sá t, vaqy szétta­ g o lts á g á t h a m a rá b b érzékeli az a gyerm ek, a kin e k környezetében tö b b nyelvet beszéltek, m in t az, a ki csak egyet h a llo tt. A g öm ö ri fa lu , am elyben életem első tétova lé p é s e it m e g te n n i szerencsém a d a to tt, nem zetiségi te k in te tb e n m egoszlott ugyan, a h a tá rv o n a la k a zo n b a n nem v o lta k élesek, nem vo lta k b á n tó k. Ezt m aga M ó ricz Z sigm ond is sokszor m o n d o ­ g a tta , valahányszor ifjú c s a lá d já v a l o tt n y a ra lg a to tt. M é g is fe le tte s a jn á lta , hogy nem m inden paraszti ö re g g e l tu d o tt a m aga nyelvén jóízűn beszélni. — Én szlovák vagyok, te m agyar - m o n d ta e z id ő tá jt a Rima p a rtjá n , e b ih a l­ fogdosás é va d ján bará to m , B ita la János, m iközben n a d rá q ia hátsó vágásán k i-k ib u k k a n ó ingecsücské t sűrűn d u g d o s ta vissza az e n g e d e tle n sliccbe - am i nekem ch le b a, az neked kenyér. Ezzel a m e g á lla p ítá s s a l meg is e lé g e d tü n k s úgy tű n t, a fa lu is. M ás b a junk nekünk se tá m a d t. A slicc végülis jó l zárt, az e b ih a la k g o n d te rh e lte n fo rro n g ­ ta k az u borkás üvegben és o tth o n édesanyám azt m o n d ta : — M in d e n egym ást! em b e r egyform a, egyfo rm á n születik, csak m egértenék végre Ú gy véltem akkor, hogy ez a kívánt m egértés a nyelvi m egértés le h e t csupán. Ilyen vonatkozásban B ita la Jánossal pom pásan meg is é rte ttü k egym ást, és m eg­ 61 �é rtjü k ma is, valahányszor hazautazom s m e g lá to g a to m ő t a vén Szinyec a la tt. Nem szűnt a b a rá tsá g s a m egértés m élysége sem, id ő és tá vo lsá g nem k o p ­ ta tta el. A kenyérm agyaráza to t c s a lá d i utazás követte; R im aszom batba vo natoztunk n agyapa -kö szö n tő re s a vidám öröm ben a fü le k i un o ka te stvé rre l is vo lt ta lá lk o ­ zásunk. De h iá b a az e g y-n a g y a p a és két-testvér-anya, m ás-m ásféle akcentus é rző d ö tt kettőnk b e széd jé n . Ö csém az én fe lfö ld i szóejtésem et fu rc s á llo tta , a m a­ gam fü le meg az ő n ó g rá d i a ó -ira ném h a jlo tt. - M a g ya r vagy te? - kérdeztem öcsém et nyustyai m óddal. - Nem m agyar — közölte önérzetesen - , h á ’ p a ló c ! »H anem «-et a k a rt m o n d a n i bizonyára, de az ő szó já rá sá b a n »há« -vá rö v id ü lt Ekkor h a llo tta m először, hogy p a ló c nem zet is van a v ilá g o n és az más, m int a m agyar, noha ez a különös nem zet m égis m a gyarul beszél. Furcsa szemmel te kintettem barnaszem ű, b a rá tsá g o s öcsémre, a nem zetek száma á lta la eggyel szaporod ott, de rö gtön a zn a p este ú ja b b eggyel, a svábbal is. A sváb nem zetet nagyapám ism ertette a nagyszám ú s jó kedvű család ü n n e p i v a cso rá já n , egy so d ró e rejű , fö lö tte é rth e te tle n b u d a i szó n o kla tta l. Pesten ta n u lta , g y e re kko ráb a n . De a svábok beszédét le g a lá b b nem le h e te tt é rte n i, viszont a p a ló c o k é t — akik p e d ig nem m agyarok, ha p a ló c o k - igen. - N yu g o dj meg — vig a szta lt édesanyám — benned is eleven a p a ló c b e ­ ütés. K im együnk N em e sra d n ó tra a Pósákhoz, h a lla n i fo g o d . Pósa Lajos lelke n y u g ta to tt meg p a ló c n y u g ta la n s á g o m b a n végül. V erseit kívülről fú jta m az isko lá b a n , szakállas a rca b iz ta tó a n m osolygott felém , v a la h á n y ­ szor nagyapám fényképes fió k já b a n kotorásztam . A ra d n ó tia k a t is ism ertem : ö n ­ tu d a to s ta rtá sú , jó g a z d a , kom olyszavú em berek, d e tré fá s a k is ha kell, tu d ta k csú fo ló d n i is, m in t m inden fa lu a Balog, Vály, Túróc, S ajó völgyében. P ergő­ nyelvű asszonyaik vo lta k a Bodonok, Pósák, V a ra á k és N a g yo k «hadá»-nak. Jól esett h a llg a tn i őket. valahányszor beszekereztek Batviba he tivá sá rra s kira k o d ta k a p ia co n, vagy fekete ü n n e p lő ka la p o t, csipkés fe jk e n d ő t v á s á ro lta k a s á to r­ ban. N em ességére igen rá ta rti nem zet a ra d n ó tia k va la m e n n yi h a d a ; egyszerre kapta az a rm á lis t az eg ész fa lu a tö rö k h á b o rú k id e ié n , v itézi vo ltá é rt. H úsvét hetében, té li fagyok m ú ltá n szitán szellőztették, nap o n szá ríto ttá k a h a d a k k u ­ ty a b ő re it a h a d n a g yo k u d varán, h o g y meg ne d o h o so d jé k. - Nem a h adnagy, de a k u ty a b ő r! - m agyarázta V a rg a Samu bácsi, k a já n u l p illa n tv a Bodon sógor u d va rá ra, m ert örökké v itá z o tt vele. M a js e lgyönvörköd ik a szívem, ha vég ia m e gyek a ra d n ó ti utcán és szem be­ ta lá lko zh a to m valam ely Pósa, vagy Bodon u tó d d a l. Pósa Lajos kávéházi a s z ta lá ­ hoz. i M e tro p o l-b e li híres P ósa-asztalhoz a c sa lá d ta g ia i szorg a lm a sa n e llá to ­ g a tta k Pesten, hogy jele s fé rfia k tá rs a lk o d á s á b ó ! okulva, teregethessék békés v i­ déken is az iro d a lm i ple tyká ka t. De Pósa bácsi szakállas a rc u la tá v a l m ár csak szobor képében ta lá lk o z h a to m a ra d n ó ti iskola e lő tt; jó h a rm in c éve a v a ttu k a Bodon Lajos ig a z g a tó lelkesedése á rá n Pesten ö n te te tt képm ást. Ú g y hozta át, széles köpenye a lá rejtve a m e llszobrot h o g y el ne vá m o ljá k . Vélem , Pósa Lajos vo lt m ifelénk az első és u tolsó palóc, a k it b ronzba ö n tö tte k. A zóta m ár a ra d n ó ti a ty a fia k is m egb é ké lte k a fa lu já t e lh a g yo tt, szoborba ö n tö tt író -ro ko n n a l s idővel büszkék le tté k rá. Pedig é le té b e n ő t is meg -m e q ­ c sipkedte a nem zetség; erősen fig y e lte m inden lépését, valahányszor h a za ­ lá to g a to tt. 62 �— M ilyen em ber az a Pósa? - d o b ta fel egyszer nagynéném az u g ra tó kér­ dést a rim aszom bati p ia co n V a rg a szomszédnak. — Pocseek ember a, keerem, minden szivarho külön szipkaót szíj! A pocsékot a pocsékolás é rte lm é b en ha szn á lta a rokon, m ert nem fé rt ke­ m ény ká lvin ista ko p o n y á já b a , hogy va la k i, valahányszor szivarra g yú jt, szipókát is ú ja t tűzzön szivarja hegyébe. Sose v a llo ttá k m a g u k a t a ra d n ó tia k p a ló co kn a k, ősi h a d a k b a n é lte k ők, c sa lá d i hadhoz ta rto zta k. M in d ig a másik fa lu v o lt m ife lé n k p a ló c ; a k á rh á n y fa lu b a v e tő d ö tt is el a z e m b e r ezzel a kérdéssel, rö g tö n to v á b b kü ld té k, ők m aguk nem v á lla ltá k . Az o lv a s o tta b b ja M ikszá th o t o k o lta , az ta lá lta ki rá ju k a csúfot. K inek k e rü lt volna kezébe a de ré k Szeder F ábián? A rim asim onyi G e d e Péter ezt v á g ta oda a fe le d i fő je g yző n e k: — B arkók vagyunk mi, nem pe d ig palócok. — M ilye n b a rkó k p e d ig? — Magyar barkók, igen. T a n u lsá g n a k érdekes v o lt: barkó ö n tu d a t m égiscsak é lt G ö m ö rb e n , p e dig csak á g a za ta ők a p a ló csá g n a k. A b a rk ó t v á lla ltá k , a p a ló c o t nem - ezt g ú n y ­ névnek ta rto ttá k . Egyszer csaknem életveszedelm ünk tá m a d t b e lő le G e d ő v á r a la tt, V á rg e d é n . G yalogszerrel in d u ltu n k neki a g e d e i vá rhegynek — a kko r még m u ta tko zo tt b e lő le valam i a p ró m ara dvány, azóta a zo n b a n te lje se n le h o rd tá k a jó agyag és hom ok végett. N agy ka n ya rra l é rtü n k a fa lu a lá K erekgede fe lő l. Rezgett a jú liu s i levegő, sárgán tik k a d ta k a bo kro k a gyéren csörgedező G o rtva p a ta k p a rtjá n . A z a két ló is csak pihegve p o ro szká lt a g e d e i úton, a m ely egy üres szekeret vonszolt m aga utá n . G a z d á ju k b a n fe ltá m a d t a jó té t lélek, m ert fe l­ tekintvén poros c ip ő n k e t és szenvedő kép ünket, in te tt az o s to rra l: — Ü lje n e k fe l! V ígan ló g á ztu k lá b u n k a szekéroldal rácsai között A gazda h a n g u la ta is m egem elkedett, m ert e lő k e rü lt a h á tizsá kb ó l az u tolsó sörösüveg és ő egyetlen szívásra húzta fö l a langyos ita lt. Ez rö gtön meg is o la jo z ta n yelvét; e n n é lfo g va a m e g h itt beszélgetés ütem ével, m ó d já va l, v ilá g p o litik a i és a szá lyta n i ta rta lm á v a l nem is le tt volna semmi b a j, végül m ár az a jn á c s k ő i postásné őszi esküvőjénél ta rto ttu n k , a m iko r bará to m v á ra tla n u l em így szólta el m agát, n oha te lje s jó a k a ra t­ ta l és m inden célzatosság n é lk ü l: — Kedves p a ló co k la k já k ezt a V á rg e d é t! H á zig a zd á n k fe le rő s íte tte a p o rb a n fu lla d o z ó h a n g já t: — M i? — sisterqe tt berzenkedve. B arátom g y a n ú tla n u l b ő v íte tt; ta n á re m b e r vo lt és nyelvész: — Szép p a ló c szavajárásuk van. m ondom , élvezet h a llg a tn i. G a zd á n k egyet rá n to tt a gye p lőn , a lovak m e g á llta k és a n a gy hőségben h irte le n csaknem összerogyta k. Az üres sörösüveg nagy ívben rö p ü lt az orszá g ú t á rká b a . Az ostor m e g lib b e n t: — A zonnal le a k o c s iró l! Le, a m íg meg nem m é rg e d e k! — De m iért? - n y ito tta kerekre á rta tla n ta n á ri te k in te té t a b a rá to m - mit m o n d tu n k rosszat? — M it? Iszen c s ú fo ln a k ! Ne c s ú fo ló d ja n a k , h a llja, m ert rö gtön szétterítem m a g u k a t a p o rb a ! Be ne tegyék a lá b u k a t V á rg e d é b e ! 63 �Tűző na p verte a fá tla n o rs z á g u ta t ád á z osto rá va l. G yorsan ká szá ló dtu n k le az ú t árka m ellé és va ka rtu k hőség o lvasztotta ko p o n yá n ka t. A gazda még s u h in to tt fe lé n k és a lovak szokatlan hévvel feszültek neki a k ö té lis trá n g n a k ; ők is osztoztak uruk düh é b e n . M ég a vá rg e d e i fü rd ő kis savanyúvizes k ú tjá h o z is csak lo p p a l m ertünk b e ó va ko d n i, ránk ne h a jtsa g a zd á n k a szom szédságot büszke önérzetében. A zóta se lá ttu k G e d ő várát, közben tö vig le is b o n to ttá k a do m b o t. Lehet p e d ig, ma m ár nem h a ra g u d n á n a k érte, ha p a ló c u l ille tn é n k őket. Az id ő és a távolsá g g ya ko rta fe ke té t feh é rít. E m lékünkben az id ő a m in d e n t m egszépítő m últ perm e te g é t h u lla tta G ö m ö rre , hogy közben a még tá v o la b b i p a ló c tá j lá tá sá b a n gyönyörködhessünk. Nem m in d e n ki tu d ja , hogy a pa ló cság le g n y u g a tib b csücske — palóc félszigetnek m o n d já k az e tn o g rá fu s o k - fe n t szö­ g e llik ki, N yitra és A ra n yo sm a rót között. N yolc fa lu ez, G im es, G erencsér, C sitár a vezérük; ám az o tta n i lakosok tu d va és híven v a lljá k m a g u k a t p a ló cn a k. V a l­ lo ttá k is m in d e n h a , ők nem vették csúfnévnek. Lassankint vetkőztek ki ők is szép viseletűkből a két v ilá g h á b o rú között, a d rá g a ruha nem b írta a versenyt a k onfekcióval. A nnyira a zo n b a n mégsem d u g tá k el a lá d a fiá b a a k iv a rrt in g v á lla ­ kat, hím zett pruszlikoka t, hogy szívesen e lő ne vették volna, valahányszor g e re n ­ cséri napot, vagy csitá ri la k o d a lm a s t rendeztünk. Ám, ha végigm egy az em ber a c s itá ri utcán, vagy a ge re n csé ri p a ta k p a rtjá n , é p p o ly rangos h á za kb a n ta lá lja a régi kedves ism erősöket, m in t a m ilye n e ke t H o lló k ő n , vagy Kazáron is lá th a t, hiszen egyre-m ásra új v ilá g , v á lto z o tt korszak új, te kin té lye se b b építkezésével ta lá lko zik. Az ip a ri h a la d á s, a szövetkezeti föld m íve lé s é p p ú g y ra jta h a g yja p ecsétjét a n ó g rá d i fa lu n , m in t a messzi n y itra in . Ebben sincs különbség. A közelébb való «nép ekkel» aztán m ár M á tra sze lé n, meg Kazáron a d a to tt ta lálkozásom A kkor, a m ik o r még Bori nen n e Boriska h ugom vo lt és István b á ­ ty á n ka t is Pistyinek hívták. A z id ő tá jt még nem vetkőzött ki vise le té bő l se Szele se Kazár, se D e jtá r, se a tö b b i. Kedves u n o ka b á tyá m , szintén fü le k i származék o k ta tta a szeleieket évtizedeken keresztül olvasásra, fö ld ra jz ra , betűvetésre p e ­ d a g ó g u s g e n e rá c ió k szeretetével fe le jth e te tle n ü l. A n ó g rá d i p a ló c c a l m in d e n n a p i szép közelségben vé g ü lis o tt le tt először ta ­ lá lko zá so m ; kölcsönös, hosszú, ma sem szűnő b a rá ts á g u n k a t a g ö m ö ri rokon m egbecsülésével a M á tra a ljá n kezdem ényeztük. A m ai Bori nenének a k k o r még é lt a m aga Bori n e n é je és a kis M a ris b ó l M a ri ángyom m á v á lt tsz-ta g n a k az ő M a ri n enője. A régi n e n é ke t fo g tam be a n n a k id e jé n m eséíésre hosszú estéken ó t — noha nem m eséknek m ondták, hanem igaz tö rté n e te k n e k —, hogy v a la ­ m ennyire lélekbe, szokásokba, m ú ltju k b a p illa n ts a k a m agam ifjú te kin te té ve l. F iatal, ü n n e p i ruhás lányok énekszava ki sérte a tö rté n e te k sorát, utcahosszat sé tá lta k fö l s a ló , va sá rn a p d é lu tá n , vag y h é tkö zn a p a lk o n y a t h a jla tá v a l össze­ fo g ózva. Lebeg e tt b e fo n t h a ju k b a a p á n tlik a , suhog o tt ráncos szoknváju k s ta lá n ném elyek o tth o n titk o n p ró b á lg a ttá k is néha a gyöngyös, kalászos fé k e tő ket már. N y ú jto tt, éles h a n g o n d a llo ttá k : 64 �Szaórad a Szaóraggy Szaóraggy, Ahovajülsz, szalma ja teteőn, el kedves szereteőm! szikkaggy lohaggy, dagaggy, oda ragaggy! Szép szerelm i á to k -n ó ta volt, azóta sem fe le jte tte m el. Érdekes, hogy soha egy n é p d a l-g yű jté sb e n nyom át nem lá tta m , p e d ig hiteles. A legények e z a la tt a ko c s m a a jtó t tá m o g a ttá k , az e m berek vé n e b b je b e lje b b ü ld ö g é lt. Tom pán d o b b a n t a k u g lig o ly ó egy rosszul d ö n g ö lt p ályán, jó ütést is, rosszat is egyform án k u rja n tá s ki sért. A lányok o lyko r b e -b e le se ke d te k a kocsm a­ a jtó n , de a fekete asszonyok csak v a cso ra id ő b e n je le n te k meg az a jtó b a n és csa ltá k volna ki b e n trő l, rem ényedve, az em bert. A jószág a zo n b a n o tth o n m eg­ ka p ta m ár a m agáét, az e m b e r m ara d t. A szokások m egszabott törvényei erősen u ra lk o d ta k a kko r még Szelében, N ovákon, Terenyén, Kazáron és a messzibb szom szédságban is a bánya meg hol itt, hol o tt h a ra p o tt bele a fa lu h a tá rá b a , c s a lá d o k re n d jé b e . M á tra sze le körül jo b b a d á n még a fő id meg az e rdő je le n te tte az é le te t. Ennek a most bevégződött p a ló c fé lm ú ltn a k m egörökítésére k e lle n e krónikás, míg el nem tű n ik vég ké p p az idő, a gyár, a bánya, a tra k to ro k pezsgő so d ­ rásában. Bora nenére ke lle n e p é ld á u l jegyző, a d rá g a szomszédasszonyra, a k it hosszú estéken keresztül v a lla tta m m ú ltró l és je le n rő l - m e g jó so lta egy szent könyv­ ből még a jö v ő t is tito k b a n — m ert csak esti h a ra n g szó u tán vo lt h a jla n d ó e lsu tto g n i történettyeit az iskola küszöbére te le p e d ve . A m íg aztán egyszer eszébe nem ju to tt, hogy az iskola azon a nyáron e g y ú tta l te m p lo m is, m ert a régi te m p lo m o t le b o n to ttá k már, az új p e d ig még csak az a la p n á l ta rt. Éppen ö r­ d ögök, boszorkányok, jó és rossz szellem ek h is tó riá it s o ro lg a tta , a m iko r h ir­ te le n ije d te n tá p á szko d o tt fö l ü lté b ő l: - M ost látom csak, hogy én itt nem beszélhetek, óh, én, k á rh o za to s! A hol a kis Jézus hever já s zo lb a n , o tt nem je le n h e tn e k meg pokol ö rd ö g e i! H árom szor ve te tt keresztet b o c s á n a to t kérőn, de a mesélés heve to v á b b is g yö tö rte — híres m esélő vo lt - s különösen, m ert lá tta , hogy szájtátva jegyzem m inden szavát: — A d ió fa a lá m enjünk, kedves, o d a még a c s illa g o k sem leshetnek be. A ki o tt lá to tt b e n n ü n k e t összebújva su tto g n i a vén d ió fa h o ld s ü tö tte ló c á já n , b á tra n vélhette, szerelm espár búg édes szavakat egym ás fü lé b e a nyári é jsza ká ­ b an. Pedig csak a nene ta rto tt szóval a Verebélyi M á riá c s k á ró l s húsz eszte n d ő ­ vel h a m a rá b b lá tta a hasznosi cso d a fo rrá s jó té t a n g y a lá t, m in t m aga a já m ­ b o r hasznosi látóasszony. M á ri nenő ezenközben szintén e lő a d á s ra áhítozo tt, ben n e is szorításig p u k ­ k a d t m ár a szó. Szerettem e lnézni kedves a rcá t, a m in t ka p á va l a v á llá n a ku­ korica fö ld re b a lla g o tt, vagy mezitlá b ta p o s o tt még a te m p lo m b a is a tö b b i u tc a ­ beli vénasszonyokkal. Pedig h ó fe h é r in g v á ll ra g y o g o tt ra jta és száz rá n c ra vo lt vasalva tiszta fe ke te szoknyája. De já m b o r öregasszonyok, özvegyek törvényes lá bvise le te a m ezítelen ta lp vo lt a k k o rtá jt. A hogy m e g á llt az ig a z g a tó é k a jta já b a n s le te tte a te je s k a n n á t a küszöbre, lá b u jja szünetlen le -fö l b ille g ő g ö rb itg e té s é rő l látszott, hogy tü re lm e tle n már, istenes és boszorkányos n yila tk o z a tra á h íta n a ő is. 5 65 �H árom ú ja b b estén te h á t ő is e lm o n d ta a m agáét. De ebben a tö rté n e tb e n m ár a konnersreuthi Teréz frissen o lva so tt c s o d á já t is összevegyítette a szent­ kúti látom ással — »régi szent könyvekbe vót« — m ondta borzongva és te lje s h itte l, pe d ig é p p e n h o g y a Friss Ú jság a k k o r közölte a csodás b a jo r h istó riá t, ra jzo t is m e llé ke lt hozzá. M á ri nenő eszm életében a zo n b a n a b a jo r cs o d a lá tó lány sorsa m ár szent h itté lé n ye gü lt. nem feledkezvén meg a kazári je le n é s rő l és a sám soni b ű b á jo so kró l sem. M in d összeolvadt b e n n e a fa n tá z ia hevével. Legszebb m eséje ú js á g b a is került, nem bírtam m e g á lln i, hogy közkinccsé ne tegyem . Vesztemre, azt ta lá lta m írni a bevezetőben, hogy M a ri n enő á b rá n ­ dosa n g ö rb ítg e tte ö re g lá b u jjá t a küszöbön. Semmi b a j nem tö rté n ik , ha közben a b á n ya in té ző kezébe nem ju t az újság s híre nem tá m a d Szelén, hogy a nenő ö re g u jja s ttu l k e rü lt be a pesti ú js á g b a O lya n ú js á g b a m éghozzá, a m elyben gyilkosok, sikkasztó k, to lv a jo k és e g yéb ha ra m iá k is m e g ira tta k, te h á t fő le g az em beriség szégyene olvasható, egyéb is te n ­ telenségekkel együtt. A fa lu né pe nevette — m in d ig jó egy kis pezsdítő pletyka a házban — a nenő ped ig fö ld a lá szeretett vo ln a b ú jn i m egszégyenülésében. Nem h itte se n ­ kinek, hogy olyan ta n u ls á g o s o lvasm ány író d o tt fe lő le , »akiből o k u lh a tn a k a népek«, m ert olvasm ánynak e gyedül az im akönyvet szerette, tu d ta is kívülről m inden b e tű jé t, olvasni se kellett. Azt üzente, ne is k e rü lje k szeme elé tö b b e t. Két év m úlva k a p ta tta m m e g in t g ya lo g , végig a b ányasínek terenyéből Szelébe. Reméltem, rég e lfe le jte tte nen ő a szégyent. m entén Kis­ Bora nene hűségesen e lő k o c o g o tt a frissen fe jt te jje l, de M á ri nen ő még az u tcá t is e lke rü lte . C sak m ásnap este, fe jé s u tán nyom kodta fin o m a n ö t u jjá t az ab la kho z. De nem engem h ívott a k k o r sem. hanem a testvért. N eki szólt o d a : — M egnézheti b á rki, van ám nekem csizm ám ! Az a b la k sugárzó lá m p a fé n yé b e n p e rd ü lt lassan h á rm a t, m in th a vén m e­ nyecske in g e re ln e tá n c ra . K ig la n c o lt, ráncos to rkú csizm ája m in th a a n g y a lo k ezüst sa ru ja le tt volna, vagy egy O lym p o sró l leszökött le n g e istennőé. V arázs­ la tn a k tű n t. H ogy bírta belekényszeríteni nyári m u n ká b a n s zé tte rp e d t ta lp á t a tízéves vékony csizm ába, ki tu d n á . De a m unkás lá b vé g ü lis b e le s z o rító d o tt az ü n n e p i csizm ába. A nen ő a rca kom oly m a ra d t, szája szóra a lig nyílott. E lm enőben mindössze e n n yit m o n d o tt: - M e rt nem ö re g lá b u jj ez a csizma, hogy ábrán d o zzo n . . . . Hosszú évek m ú lta k el m egint, a m ik o r ú jra Szelére vetődtem . M á ri nenő a rca m egráncosodott, h a ja még szürkébbé fa k u lt, gö b ö s u jja k k a l sim ítg a tta fekete ke n d ő je a lá . D olqos, d rá g a keze reszketegen szelte a m a g a sü tö tte kenyeret, b é ­ kénk jóízű zá lo g át. S míg a k a lá c s n á l is kedvesebb szelei kenyér p uha b e lé t m ajszoltam , v a ja t kenegetve rá, a n e n ő h a n g ta la n u l tű n t el s m iko r ú jra b e ­ lé p e tt, lá b á n m e g n yik o rd u lt a feketén c s illo g ó régi csizma ta lp a . O kos em b e r nem h á n y to rg a tja sok fe lesleges szóval a m ú lta t, fe jé re régi szellem ek h a ra g já t nem idézi. A m i e lm ú lt - e lm ú lt: s a m ú lt mindössze egy csi­ ko rg ó csizma képében je le n t meg, le lkiism e re te m e t b o rz o lg a tó a n . Ü ltü n k a ne­ nővel ba rá tsá g o sa n , még s z a lo n n á t is szelt le, b á r kissé avas volt, e m le g e ttü k a 66 �régi em bereket, a sógorát, aki utcahosszat é n e k e lt és a sógorasszonyát, aki p e n ­ delyben is h a jla n d ó vo lt fé rje u ra d a llá sá ra p illikézőt tá n c o ln i. A kényes e m lé k­ ről, az á b rá n d o s ö re g lá b u jjró l a zo n b a n mi em lítés sem té te te tt. Ám , a m iko r búcsúzásra k e rü lt a sor, nene m e g in t té rü lt-fo rd u lt, észrevétlen n yito tta -csu kta az a u tó a jta já t s csak a kko r vettem észre, hogy egy fe h é r valam i hever a hátsó ülésen, a m iko r m ár a ta rjá n i víztá ro ló n á l kerestem az utat. N agy d a ra b m agaszőtte fe h é r házivászon volt. O ly a n erős és szép, a k á r a b a rá tsá g . Úgy le b e g e tt a n y ito tt a b la k o n á t beosonó m á tra i szellőben, m in t a béke fe h é r zászlaja. E lm últ M á ri nene, nincs m ár Borcsa nenő, Kazáron is m indössze két g yö n ­ gyös-féketős menyecskét lá tta m ta v a ly a fu tb a ll-p á ly a nyüzsgésében s nem két­ tu c a tn y it, m in t h a jd a n á n . In k á b b a Palóc M úzeum ba irá n y u l m ost m ár az em ber ilyetén féketők érdeké b e n . A zóta ped ig csaknem m inden fa lu já t ismerem N ó g rá d n a k , Keszegtől B á rn á ig, M a rc a ltó l D e jtá rig ; látom válto zá sá t, fig ye le m az új fe lé va ló okos m enetelését. De, m ert m indezt lá tja és h a llja az utasem ber, h a d d e m e lje fö l a m aga h alk szavát is: írásban, képben, szóban, tá rg y i g yű jté sb e n gyorsan fo g ju k még meg egy utolsó p illa n a tra az id ő gyors kerekét, az id ő é t, am e lye t a k á r fé lm ú ltn a k is m o n d h a tn á n k m ost m ár és ki-ki a m aga tehetsége, é rd e klő d é si köre, tu d á s a , szak­ m ája és szom júsága szerint ró jo n ró lu k betű t, írja meg változásos m in d e n n a p ­ ju k a t to lla l, fény erejével, p ö rg ő h a n g s z a la g g a l, am íg nem késő. Ú j vilá g szava h a llik Szelén is, K azáron, D e jtá ro n , Sza n d á n . Rögzítsük meg a változás ro h a n ó éveit em lékül, m in d e n vo natkozásban s m inden jó m ódszer szerint, m ert m ár tü ned e zn e k el az új Bori nenék is, m úzeum ba kerül a szövőgép, am ely a fe h é r vásznat szőtte. H ogy ezzel a fe h é r vászonnal inte g e ssü n k búcsút egy egyre g yo rsa b b a n tű n ő v ilá g n a k s in tsü n k vele is te n h o z o tta t az új p a ló c v ilá g n a k . M e rt az to v á b b él. 67 �CSUKLY LÁSZLÓ A palóc néplélek és élet ábrázolása az irodalomban Ti, kiké rt te re m n e k a búzakeresztek, S rózsává p iríto tt fe h é r c ip ó t esztek, Ti a g a zd a g a lfö ld édes g ye rm e ke i! A fe lfö ld re is jó néha te k in te n i. Ily szikla vá ra kb a n m a ra d t fenn a csíra, M ely m ost az a lfö ld ö n b u já n h a jt a n n yira . (A ra n y : Az a lfö ld népéhez) A „ g ö rb e ország” , m elynek m ú ltjá ró l merészen szökkenő g ó t boltívek, vén várrom ok, barokk te m p lo m o k és neoklasszikus kú riá k beszélnek, az Ip o lytó l a S átorhegység g e rin c é ig te rje d ő te rü le te t fo g la lja m a g á b a n . M in t tá j k ö rü lb e lü l egységes. A lsó lépcsőt a lk o t a K á rp á to k fe lé és v u lk á n ik u s hegyei a la tt e g y fo r­ mán enyhe vo n a la kka l h a jla n a k a dom bok. A p a ló c o k fö ld je — a h o g y Szabó Z o ltá n m e g á lla p ítja — nem hegyvidék, m ert nem a völgyek süllye d n e k a hegyek közé, és nem a lfö ld , m ert seholsem sík és m in d e n h o n n a n lá tn i a hegyeket. Az Ipoly fe lő l a Börzsönyt lá tn i, N ó g rá d északkeleti fe lé b e n a K arancsot, d é li ré ­ szén a C serhátot, a Zagyva fe lő l a M á trá t. Ez a tá j közvetítő, a ffé le híd két pólus között, kie g ye nlítő és kibékítő. H a d é lrő l közelíted meg, á tm e n e t a K árpátok összefüggő g e rin c e i felé, ha é sza kró l: e lőőrse az A lfö ld la p o sság á n a k. Ha d é lrő l jössz: d o m b ja i is hegyeknek látszanak, ha északról: biztosan tu d o d , hogy hegyei is n a g y ra n ő tt, h iv a lk o d ó dom bok. A Felvidék e lő re k ü ld te ide p io n írn a k a Bör­ zsönyt, a M á trá t, és a Bükköt, az A lfö ld igyekezett fe ln y o m u ln i a fo lyó k m entén. M ost m in d k e tte jü k b ő l van va la m i ebb e n a tá jb a n , mely egyikükhöz sem tartozik. Ez a tá j ilyen, cso d á ln i nem lehet, szeretni n a g y o n : értő, szelíd és nyugodt szeretettel. A hogy a nagy p alóc, M ikszáth te tte , a m ik o r így v a ll: „ Sok fö ld e t b e já rta m , de m égis csak N ó g rá d megye tetszik le g jo b b a n : hegyeivel, völgyeivel, egyenesre n ő tt fá iv a l, itt úgy látom a f üvek zöldebbek, a virá g o k illa ta édesebb, m in t b á rh o l m ásutt a v ilá g o n . M ég a fe lh ő is, m in th a rózsaszínbe öltözne, m ikor é tsuhan fe le ttü n k . . . Ez az én igazi hazám .” A hegyek közé szorulva, e rd ő k övezte k a tla n o k b a n sűrűn la k o tt te rü le t. A p a ló c fa lva k legtöbb szö r a vizek fo ly á s á t követik. A p a ta k v é g ig fu t a fő ­ u tcán, két házsorát m integy gyö n g yso rké n t fűzi m a g á ra . A községek között sok az egyutcás te le p ü lé s, fésűs, csűrös beépítéssel, az ősi „ h a d a s” te le p ü lé s n yo ­ m a it őrző csoportos te lke kke l. Az egy h a d b a ta rto z ó ro ko n csa lá d o k „e g y haj a la tt” egy p o rtá ra építkeztek s a h o g y s z a p o ro d o tt a nemzetség, úgy é p ü lte k egym ás m ellé, so rjá b a a házak a keskeny, hosszú szalagszerű te lke n . A p a ló c fa lva k u tcá i g irb e -g u rb á k , a lk a lm a z k o d n a k a terepviszonyokhoz, fö lk a p a s z k o d ­ nak a d o m b o ld a la k ra , le fu tn a k a p a ta k fo ly á s á ig . A házak na g y zsú fo ltsá g b a n és rend e tle n sé g b e n to lo n g a n a k egym ás h e g yé n -h á tá n , a te lk e k végében sok helyen o tt á ll még az ö reg k ő p a jta , üstökös zsupfedelével. 68 �A p a ló c lakóházép íté s ré g ib b fo rm á it a C se rh á t hegyei mélyén m egbúvó, festői H o lló kő őrzi a legszebben. Az e lő re u g ró , széles ereszpárkányos, lé p cső ­ zetes zsupolású, fa p illé re s to rn á c ú , ősi m otívum okkal d íszített o ro m fa lú házak n épi m űem léki je lle g e t a d n a k az egész fa lu n a k . H ogy le g a lá b b egyetlen cser­ h á ti községben m e g m a ra d ja n a k a sa já to s n é p ra jz i hagyom ányok, H o lló k ő t va­ lóságos p a ló c rezervátum ként őrzik meg. Az egész fa lu védelem a la tt á ll, a m egyei ta n á cs tö b b régi p a ló c h á z a t m egvásárolt, hogy képzőm űszeti a lk o tó ­ házat, m úzeum ot és tú ris ta h á z a t rendezzenek be bennük. „ Ó h, kedves v irá g a i a p a ló c fö ld n e k ! A tü n d é rk e rt se szebb t a l á n . . . ” k iá lto tt fel gyönyörködve M ikszáth s nem csak a term észeti v irá g o k ra , hanem a p a ló c községekben h a rm o n iku sa n k ife jlő d ö tt színom pás né p visele tb e ö ltö zö tt lányokra is g o n d o lh a to tt. H o lló k ő n , Rimócon, S ipeken, V arsá n yb a n . Kazáron, B ujákon stb. még ma is le h e t lá tn i ütem esen rin g ó , sokszínű, tu lip á n fo rm a kásm írszoknyában lé p e g e tn i v a s á rn a p o n k é n t lá n y o k a t és m enyecskéket a fő u tc á n , m intha a mezők v a d virá g a i keltek volna szárnyra és lib b e n te k vo ln a be a fa ­ lu b a . A ran ysá rg a b ro k á t selyem, rózsaszín, kék, meg é g ő p iro s atlaszselyem , a fe h é rtő l a sö té tb a rn á ig te rje d ő á rn y a la to k b a n m e g je le n ő gyolcs az a n ya g a ezeknek a ru h a -virá g o k n a k , ezeknek a csípőre kötött, h a ra n g a la k ú szaknyáknak. A rá n cb aszedett bő in g v á ll fö lé u jja tla n p ruszlik kerül s a szoknyát színes hímzésű kötényke ta k a rja . A gyöngyökkel díszített, a ra n y és ezüst csipkével sze­ g e tt, c s illo g ó fő k ö tő k keleties je lle g e t a d n a k az am ú g yis m ongolos a rcú p a ló c m enyecskéknek. K ülönösen D e jtá r, Ő rh a lo m és Ludány vo lt híres a p a ló c nők gyöngyös, p á n tlik á s fő k ö tő irő l. Petőfi írja 1845 tavaszán Losoncról B a la ssa g ya r­ m atra u ta z tá b a n : „Ú tb a e s e tt Ludány helység, a h o l a legszebb p a ra sztfő kö tő ke t lá tta m életem ben H a m egházasodom , o n n a n hozatok fe jk ö tő k e t a feleségem szám ára.” A le g tö b b p a ló c fa lu b a n a zo n b a n m ár nyo m okban sem ta lá lu n k n é p visele ­ tet. Először a fé rfi-v is e le t veszett ki - a hím zett ing a fém pitykés pruszlik, zsinó­ ros. sujtásos m ellény, a ro z m a rin g -b o k ré tá s le g é n y k a la p —, de a n ő i ö ltö z ­ ködés is egyre gyo rsa b b a n fo rd u l á t városiasra. A fe jlő d ésse l já ró á ta la k u lá s nyom án lassanként itt is e ltű n n e k az ősi n é p ra jzi sajátosságok. V ilá g m é re tű fo ly a m a t ez, a parasztság é le tfo rm a v á lto z á s á n a k v e le já ró ja . L egtovább ta lá n a piros-kék növényi o rn a m e n tik á jú p a ló c szőttesek élnek, meg a szegletes idom ú v irá g o kka l m intá zo tt, szem beötlő színekben pom pázó hímzések. A p a ló c nép díszítő készségét, művészi ízlését és h a jla nd ó s á g á t á tm e n tik és m e g ta rtjá k a h á z iip a ri szövetkezetek, am elyek a népm űvészet fo rm a k in c s e le m e it haszno­ sítják szőtteseken, szá d á ik o n , csip ké ike n , szőnyegeiken. M in t a h o g y a régi p a ló c fa h á zak helyére á lló m odern kőházak v illa fo rm á ju k b a n is őrzik az e rd ő ­ vidéki népi építőm űvészet h a lv á n y u ló je g y e it. Nem ritk á n még ezekben a va­ d o n a tú j, városias háza kb a n is m e g ta lá lju k az em eletesre to rn y o z o tt ág ya ka t, s k iv iríta n a k b e lő lü k azok a csipkés, fodrosszélű csíkos-kockás p á rn a vé g e k, me­ lyekről a n é p d a l szól: M egüzentem a szeretőm a n yjá n a k, C sipkés p á rn á t szőjön fe je m a ljá n a k . C sipkés p á rn á t, csipkés legyen a széle. H ogy a p iro s kivirítson belőle. A p a ló c nép e re d e té t ille tő e n a ku ta tá s m áig sem ju to tt egységes á llá s ­ p o ntra. A le g á lta lá n o s a b b a n e lfo g a d o tt vélem ény, hogy a h o n fo g la ló k n yo lca dik 69 �törzsének a k a b a ro k n a k a le szá rm a zo ttjai. Vám béry Á rm in szerint bessenyőnem zetiségű törzs, vannak, a k ik a kun ro ko n sá g ra , má sok k u n -ta tá r keveredésre gyanakszanak. Egy bizonyos, hogy a h o n fo g la lá s óta la k o tt te le p ü lé s és az o r­ szág vidékei közül ők őrizték meg le g in k á b b a rég i hagyom ányt, szokásokat. Bárczi G éza A m agyar nyelv é le tra jz a c. m u n k á já b a n m e g á lla p ítja , hogy már a középkor fo lya m á n k ia la k u lt az a ja k k e re k ité s n é lk ü li á ha n g , mely részben az eredeti, széles, nyílt a ja k k a l e jte tt á m e g ta rtá sa (h á llá n i, átyá ) részint az o -b ó l le tt a -n a k á-vá való to v á b b fe jlő d é s e (g á lá m b , p á p ). A XVI. századra te ­ hető a palócnyelvre je lle m z ő jé s íté s : tyükör, gyinnye, szeretyi, ütyi, a lyig , adnyi stb. S m ert összefüggő n a g y o b b te rü le t, jo b b a n e lle n á ll a fe lü lrő jö vő h a tá ­ soknak, m in t a h o l szigetet a lk o tn a k . Ezért valószínű, hogy az iro d a lm i nyelv m inden hódítása e lle n é re még sokáig je lle m z ő lesz n a p ja in k b a n a p a ló c d ia ­ lektus az o -b a fo rd u ló á-val é s rövid, hegyes a -kka l ékes szava, a tennyi-vennyi ig e form a, a többesszám ot egyessel keverő m ennyiség m eghatározás. M in t ahogy Szom bathy V ikto r lejegyezte M á ri néni b e s z á m o ló já t; a k in e k u n o k á ja éppen V a rg á n yi m ent és estig V a rg á n o tt is m arad. Körtékvel, a lm o kva l, szilvokval kü ldte, m ert te n g e rso k a lm á ji te rm e tt az ősszel. De mésse rossz v ilá g ez, ha llya . Janiék is m evvették m otrot, m égis m a ra tt pézük a h ózra, H á t csak így elvagyunk, é ld e g e lö n k m ár a d d ig a kisid e ig , h a llya . M a i h ó n a p T a rjá n b ó is m e jjö n az u n o kó m, ahhozza nekem az új c ip ő t, m ert m a g ó n a k se tetszett a csizm á jim .” A p a ló c nép je lle m tu la jd o n s á g a it ille tő e n sok a ta lá lg a tá s , o lykor m e llé ­ beszélés is. Az á lta lá n o s jelle m zé se kb e n az egész m a g ya rsá g o t ille tő e n is csak m o za iko ka t ra k h a tu n k össze. B abits M ih á ly a lla p íto tta meg, hogy kepzeletünk, érzésvilágunk, egész k u ltu ránk az itte n i tá ja k és é g h a jla t színeiből, b e n y o m á s a i­ ból, h a n g u la ta ib ó l szövődött. E lv a lh a ta tla n u l h o rd ju k m a g u n k b a n , legkisebb gye rm ekségünktől kezdve en n e k a fö ld n e k ezerféle em lékét. H a van nép és o r­ szág között mély összefüggés és le lki kapcsolat, b izonnyal megvan ez n épünk és országunk között. Es ez az ország g a zd a g , sokszínű tájösszetevödés. Beke­ ríte tt kis v ilá g n yi ország, egységbe zárt sokféleséget m u t a t . . . a tá ja k valóságos a n to ló g iá ja . Ez a fö ld elég élm é n yt a d o tt m a g á b a n is. De van o rszá g u n kn a k egy súlyos helyzetbeli fá tu m a is: „ Szép hazánk rossz helyen v a n : N yu g a t-K e le t h a tárvidéke , népek keresztútja, ü tk ö z ő p o n tja a k u ltú rá n a k .” Illyés G yu la szerint h a zánk egész civilizá ció , g a z d a g és sokrétű. M ég egy k ü lfö ld in e k is fe ltű n ik , hogy ha zá n kb a n tö b b rő l van szó, m in t egy m a g á n a k élő, zárkózó országról, tá je g ysé g rő l. A tíz évet itt é lő fra n c ia nyelvtudós S a u va g e o t-n a k is fe ltű n t ez. A m agyar haza egy civiliz á c ió , nem egy te rü le t, sem nem egy fa j, A rra tör, hogy belső törvényei szerint é lje n . N em a k a r sem hódítá st, sem k ife lé érvényesülő dicsőséget. S a já to s ez: h a zá n k nem egy fö ld d a ra b , hanem egy kü lö n világ, a lig h a más, m in t Európa kicsinyben, a m aga so kféleségében és színbeli g a z­ d a g sá g á b a n . A p a ló c nép je lle m v o n á s a it a ku ta tó k a lig -a iig tu d tá k kife je zn i. M ég M a ­ lonyay is, aki vastag, becsületes m u n ká t írt a p a ló co k m űvészetéről s bőven fo ly ik to lla a ló l a szó, hogyha kön tö sö krő l, fa ra g á s o k ró l, te m p lo m te tő k rő l és hím ­ zésm intákról beszél, d a d o g n i kezd, hogyha a p a ló c lélekhez é r és je lle m e zn i a ka r. T alán érezte m aga is, hogy egy n é p c s o p o rto t jelle m e zn i m ennyire nehéz, a lé le k m élyein m eghúzódó tu la jd o n s á g o k , a g o n d o lk o d á s m ó d titk a i és a vérm érséklet re jté lye i m ennyire b o n y o lu lta b b a k a n n á l a hím zésnél vagy cseré p ­ 70 �tá n yé rn á l, am ely a kezük a ló l kike rü l. E jelle m zé se kb e n nem is igen tud á lta ­ lá n o sság o kn á l, szólam oknál és e g yk a p ta fá ra készült d icsé re te kn é l egyebet m on d a n i és még így is m in d e n t óvatosan m ond, ily e n fo rm á n : „S ze re tn e k ta n á ­ csot kérni, de a m aguk eszén já rn a k .” Az á lta lá n o s jellem zésekben el le h e t m o n d a n i, hogy a p a ló c o k vendégszeretők, hogy „p o h a ra z á s közben eleven b ő séggel szó ln a k” , hogy vitézül m e g á lljá k a sarat, ha d o lg o z ik b e n n ü k az ita l a csendőrszuronnyal szemben is, hogy g o n d o lk o d á s u k k ifo rro tt és jó za n . Lisznyai K álm án lé le kö rö m m e l ta p a sz­ ta lta szerelm i viszonyaikban, e n ye lgéseikben a le g s z e p lő tle n e b b erkölcsi erőt, de elbeszélések, n é p d a lo k és ta p a s z ta la to k má r szokszor nem e rrő l beszélnek. (D e jtá ro n -P a ta k o n nincs az asszony la ka to n .). A sokat h a n g o z ta to tt p a ló c fu rfa n g , a g y a fú rto s hírnév is fé lig -m e d d ig iro ­ d a lm i örökség. Lisznyai D am ó K álm án és M ikszáth s e g íte tt m egerősíteni az e ffa jta le g e nd á t, hiszen az annyiszor m e g é n e ke lt fu rfa n g sokszor nem v o lt egyéb, m in t célszerű és ta lá lé k o n y védekezés fö ld e sú r, tö rö k bég, szolgabíró, váci püspök e lle n . Lelem ényesnek k e lle tt le n n i m ind a fö ld d e l va ló örök küzdelem ben, m ind az u ra k e lle n , hogy két lá b b a l tu d jo n m e g á lln i szegényes fö ld jé n , más e rd e jé ­ ben. A sovány kis fö ld , a környéki dús e rdő, a népes család a rra késztette m in ­ d e n k o r: h a sználja eszét, védekezve v á ljo n ügyessé, fá b ó l m űvészit és hasznosat fa ra g ó vá , unalom esti ó rá ib a n m eseköltővé, kendervászonnal hím ek fe s tő jé v é évszázados po g á n y h a g yo m á n yo ka t keresztény mítosszal keverve egyszerre já m ­ b orrá, babonássá, sám á ni h itűvé és szentkúti b ú csú járó vá . M ikszáth így ír ró lu k : „ A p a ló c nép b a b o n á s, szereti a m isztérium okat, hisz az ö rd ö g b e n és a ré m lá tá s o k b a n . Egy sötét h o lló rö p d ö s fö lö tte , a végzet. Szárnya suhogását ta lá lg a tja . Titkos, hom ályos köd veszi körül, s hová el nem lá t a szem, benépesíti a helyeket á rn yé kka l, borzalm as, c so d á la to s d o lg o k k a l. Fantasztikus népm esék e lh u lla to tt m orzsáit összegyúrja s azok h itté kem ényed­ nek le lkében. Én m agam is d a jka m e sé kke l szíttam be a b a b o n á t s hiszek benne. A ta p a s z ta la to k világossá g a csak m egszürkítette a fe ke te h á tté rt, de nem osz­ la tta e l.” Talán ezért ja v a s o lja e gyik u tolsó írá sá b a n , hogy népm esén n e ve lked ­ jé k m inden gyerm ek, hogy a b b ó l szívja be a m agyar nyelv titk o s szépségét, nem zete le lk é t és észjárását. M e rt a nyelv s tru ktu rá ja m ár a gyerm ekkorban a la k u l ki. A ztán beszélteti a jó p a ló c o k a t, m e g je le n íti a fö lö ttü k röpdöső sötét h o lló t, a végzetet. Ez a végzet sokszor a B ágy-p a ta k fo rm á já t veszi m ag á ra , m áskor egy gyárosét, harm adszor egy öreg boszorkányét, negyedszer egy p á r kiscsizmáét. Szűz M á ria szőkekoronás a rca tü k rö z ő d ik a ku ta k mélyén, az Ipoly a lányok te sté t so d o rja és kegyetlen és érzéki az élet, m in t egy h a ra p á s. B a lla d á sa n tö m ö r tra g é d iá k já tszó d n a k le, az e m berek félszóból é rte n e k és fé lm o z d u la tta l e ld ö n tik a m aguk sorsát. K ülönös v ilá g ez, a fé rfia k a kko r zordonak, mikor m indenki azt várná, hogy m eg e n yh ü ln e k és a k k o r v á ln a k szelíddé, m ikor senki se lá tja őket. Az érzékiség olyan c s o d á ka t tesz, hogy a Bágy p a ta k m e g in d u l a m edrében visszafelé és mítoszok k a cé rko d n a k azzal, hogy le s z á llja n a k a v a ló ­ ságba és m egm entsék a lelkeket. N a g y g yű lö lsé g e kke l és nagy m e g e n yh ü ­ lésekkel, nagy h a ra g o k k a l és szelíd jó s á g g a l te li nép ez, vég le te k sarkai között hányódva él, pogányízű m ondák és á h ita to s le g e n d á k között. A néhai b á rá n y B oriskája a hom ályos megérzés ré vü le té t éli á t Sós Pál uram közelében, összerezzen s m in th a a C u k rit lá tn á fe lé je szaladni a leveg őben. 71 �K opicsál G yuri a nyári szárazságban a szent M ih á ly lo vá t lo p a tja el a m a jo r­ noki te m e tő b ő l, „ lévén a n n a k elégetése c s a lh a ta tla n m ó d ja a záporeső k ie rő ­ szakolásának az égi h a ta lm a s s á g o k tó l.” A paraszt é le te szaka d a tla n küzdelem a term észettel, szinte hozzá van nőve a tá jhoz, am ely é le té n e k örökös a lko tó e le m e . G yakori tá jtip u s a az aktív, cselekvő, az em ber d o lg a ib a közvetlenül beavatkozó tá j. A re g é nyes völgyek szólalnak meg. A királyné szoknyája c. elbeszélésében, o d a á lln a k az em berek közé és e lig a z ítjá k M u d rik M ih á ly és a G yócsik árvá k osztozkodását. „H e g y e k , folyók, völgyek vették itt kezükbe ezt az o sztá lyd o lg o t. A B ogát meg a C sipke még sze­ líd e k voltak, M u d rik Erzsi ré tjé t nem b á n to ttá k , a G yócsik á rv á k a t csak fö ls e g í­ te tték. De a Bágy ke gyetle n .” Lapaj, a híres dudás kiszakadt az em beri tá rs a d a lo m b ó l. K iderül, hogy nem is szerette az em bereket, m ert azok le g ra va sza b b e lle n sé g e i voltak, é desanyja a term észet s legkö zele b b i ro ko n a i az á lla to k . Am az nem m o sto h a a n yja , ezek jo b b a k , m int az em berek. Az a fekete fo lt O le j Tam ásával e g yü tt szinte az a n i­ m iz n u s m isztérium át é lte át, új, m egértő, b a rá tsá g o s vilá g tá ru lt fel a v ilá g tó l m egfosztott e lő tt; lelkes, közlékeny, érző és em berszabású vilá g . Aki a n ra k e lő tte szót sem v á lto tt az e m berekkel, az most m egérti a term észet szavát, a k it véglegesen m agányra ité lt a sors, az jó ism erősként te k in t szét a csak szám ára kib o m ló, ezerarcú á lla tv ilá g b a n , aki senkivel sem tu d o tt g o n d o la to k a t közölni, az h a rm ó n iá k a t ha ll ki a term észet lélegzéséből és tü n d é re k le h e ln e k d a lla m o k a t d u d á já b a . V an ném i pog á n y m akacsság Filcsik m a g a ta rtá s á b a n is. C sak ö n ­ m aga norm ái szerint h a jla n d ó é ln i, nem respektál semm it, a m i e lle n k e z ik sa já t követelm ényeivel. A p a ló c nem fél a h a lá ltó l. A zöld légy és a sárga m ókus c. elbeszélésében G á l János uram tö rté n e té b e szövi b ele M ikszáth a nagyon je lle m ző filo z ó fiá t: „ C sodálatos az a közöm bösség, az a fa ta lizm u s, a m e llye l m eghal a m agyar p a raszt, m akacsság n é lkü l, keserűség n é lk ü l. A zt m o n d ja m a g á b a n : »az én sorsom m ár b e te lt« és m e g h a jtja az a k a ra tá t és szelíden d ik tá lja to llb a a n ó ­ tá riu s úrn a k az u tolsó intézkedését, vagy p e d ig azt m o n d ja m a g á b a n : m inek vagyok én m ár itt tovább , m in t a h o g y C sépi M a rc i te tte , m ikor a b a kte rsé g b ő l k im a ra d t, m egkérdezvén a fe le s é g é tő l: van-e még va la m ijö k ? H á t vo lt még egy egész kenyerük meg a h o rd ó a ljá n egy kis nyers káposztájuk, ezt ette a M a rci két n a p ig szaka d a tla n , m iko r az u to lsó kenyeret bevá g ta , m ásnap este fe lé le ­ fe k ü d t a kem ence p a d k á já ra , a csizm áit a fe je a lá te tte , behú n yta a szemeit és m eg halt, m ivelhogy e lh a tá ro z ta , m ert nem vo lt itt semmi d o lg a , se ke re sn iva ló ja tö b b é .” Nem rém ő e lő tte a kaszás em ber, hanem a ffé le kedélyes a la k , aki egy kicsit szinte hozzátartozik a fa m íliá h o z. Ő vitte el m a g á va l n a g y a p ó t is, a n a g y­ a n yót is deszkát á ru ln i F ö ldvárra, a napam asszony kezéből is ő vette ki a fa ­ k a n a la t örökre. Nem ig a z s á g ta la n , m ert m in d e n ü vé elm egy, nem e llenség, mert a kit lekaszabol, a n n a k m in d n e k elveszi m inden b a já t. A zé rt is a neve H a lá l koma. M e rt csak kom a ő, nem va la m i nagy h a ta lo m , jö n , m egy a b o lo n d o s kaszájával egy fe lső b b rendelés szerint s fig ye lm e zte ti is a já m b o r hívő le lke ke t b a rá tsá g o s jó a k a ra tta l, m ár a m ennyire az ő ü g y e fo g yo ttsá g á tó l te lik , hogy m erre já r s va n -e valam i szándéka. 2 7 �Nem tökéletes biz ez, de a m ije van, azzal ad hírt, ah o g y te h e ti, úgy te szi. O tt van a kakukk m ad a ra , az meg tu d ja m o n d a n i, ha ké rd e zik: ki m eddig él? M a g á tó l az se szól. A m i m a g á tó l szól, az nem is jó . Egyszercsak e lp a tta n egy ü veg p o h á r az asztalon, ez m ár azt je le n ti, hogy készülj. H a lá l kom a üzen. A le g ­ végén oda re p d e s a kuvik az a b la kho z. H a lá l koma üzeni, hogy m ár jö n , hogy m ár itt van az egyik lá b a , le h e t m ár a p a p o t h iva tn i. Egyszóval a h a lá l nem olyan fé le lm e te s itt, m in t a tü k ö rb ő l fé sü lkö d ő úri népség e lő tt: o tt csak azok fo g a d já k néha n yá ja san , a k ik tő l elvesz v a la m it, itt sokszor m aga az útra m e n ő is ö rü l neki — s a m e lyik nem ö rü l, le g a lá b b egy­ kedvűen veszi.” A tó t a ty a fia k és a Jó p a ló c o k az írói hírnevet is je le n te tté k M ikszá th n a k A jó p a ló cok díszkiadásához írta : Jó vo lt hozzám, sok ö rö m e t szerzett. O ly a n kis m esebeli könyv lett, aki m e g rá zkó d o tt és azt m o n d ta : G yere kis gazdám a h á ­ ta m ra, elviszlek, ahová el akarsz ju tn i. M ikszáthoz végül is a h a lh a ta tla n s á g b a vitte írásm űvészete. Jókai tem etésén ő m o n d ta , hogy Jókai úgy megyen á t a m ásvilágra, m int egy k irá ly : egy tá b o rra való kisértet szegődik nyom ába. Az a la k ja i, a k ike t terem tett, a k ik e t íróasztala m e llő l lá to tt. M ikszáth K álm án egy d a ra b M a g ya ro rszá g o t v itt m a gával a h a lh a ta tla n s á g b a . Egy várm egyét, am ely va la h ol o tt van az Ipoly m entén, de fe ln y ú lik a K á rp á to k ig , szélességében p e dig é rin ti Sárost meg Besztercét. És a vá rm egyéből a kaszát vásárló p araszt fu r­ ía n g já t, C somák G e rg e ly uram ravasz o koskodását, a W ib ra G y u rik okosságát, a Bede A n n á k á rta tla n jó s á g á t, a h a lh a ta tla n s á g b a n vele to v á bb é lő jó p a ­ lócok fe le jth e te tle n típ u sa it. H osszasabban és m égis csak fu tó la g é rin te tte m M ikszáth p a ló c á b rá z o lá s á t - elsőnek őt, m ert je le n tő s é g é b e n tú le m e lk e d ik m inden más a lk o tó n , de a sort sokkal e lő b b is le h e te tt vo ln a kezdeni. K árm án József a losonci su p e rin te n d e n s fia , a fe lv ilá g o s u lt g o n d o lk o d ó , tü re lm e tle n ü l in ti h a la d á s ra m a ra d i tá rs a it. A p a ló c nemesség konzervatizm usá­ val szemben azt vá rja , hogy aki a p a rla g b ó l vétetett, ne ro ska d jo n vissza a p a rla g b a . „ A k it keskeny te le k je nem tá p lá l véres verítéke után, ne e n g e d je , hogy számos gyerm ekei ugyanazon e m lőkre tá m a szko d ja n a k, m elyet m ár ő m aga m e g ­ apasztott. A tu d o m á n yo k nem csak g yö n yö rkö d te tn e k, hanem tá p lá ln a k is. Nyitva á ll a becsület ú tja a merésznek, nyitva a kereskedés, a nemes mesterségek m űhelyei, és nem m é ltó b b -e hozzájuk, jó b irto ko s és te h e tő s p o lg á ro k k á le n n i, m intha azok m a ra d n ak, a m ik : nem zetes b etyárok. K árm án számol be először a mezei nem esség, a kú riá k le lké n e k c ső d jé rő l és a nem zet csin o so dá sá t a ttó l v á rja : hogy nem m a ra d n a k m e g a vu lt szokásaik m e lle tt és nem ke rg e tik tűzzelvassal azt, aki nekik m e g m u ta tja , hogy m ásként volna jo b b , m in t úgy, a m in t van És messze já ru n k -e az ig a zsá g tó l, a m ik o r a p a ló c népnyelv vé d e lm e ző jé t is lá tju k K á rm ánban, a ki először szólal fe l nye lvú jítá s ta tá rjá rá s a e lle n , am ely „k iv e tte nyelvünket ere d e ti e re jé b ő l, szívós és velős term észetéből. E lb o rítja a korcs, id é tle n fa ra g á s ú , ha n g ú , a nyelv term észetével ellenkező és fü le t sértő szavak sáskaserege egész litte ra tu rá n k a t és ezt nyelvm űvelésnek nevezzük. Ne szót vegyünk ülő a lá , ne szót k o v á c s o lju n k : dolgot, ne h é jt: velőt, ne fo rm á t, de valóságot.” A nyelvet K árm án az é le t te re m tő fe jlő d é s e része és részeseként ke lti és e lité li az iro d a lm i v ilá g ö n c é lú s á g á t. T u d a tá b a n volt, hogy a régi sza­ vak sokhúrú hangszerek, a lka lm a zá su k, elhelyezésük és kapcsolásuk m erészebb 73 �re n d je sokkal a lk a lm a s a b b érzelm i k u ltu rá n k kifejezésére, m in t a frissen ké­ szült új szavak d a n d á rja . Ezért b á tra n alkalm azza írá s a ib a n a n yelvjárást, a p a ló c v ilá g szókincsét, g o n d o lk o d á s i fo rm á it is. A p a ló c fö ld m ásik nagy szülötte M a d á c h Im re népszem léletéről m ár re n ­ ge teg vita, e llentétes vélem ény h a n g z o tt el. De, a m ik o r ezek az ité le te k m eg­ fo g a lm a z ó d ta k le g in k á b b csak Az em ber tra g é d iá ja n é p szem léletét vették vizs­ g á la t a lá és m e g á lla p íto ttá k , hogy k iá b rá n d u lt, a ris zto kra tiku s szem léletre vall, a h o g y a töm egeket, v a la m in t a velük szemben á lló , ö n m a g á t h iá b a fe lá ld o z ó hős k a p cso la tá t á b rá z o lja . M a d á c h szemében a nép csőcselék, kislelkű töm eg, gyáva, a m elyet Éva kénytelen is m e g á tk o z n i: „Á to k reád, te közlelkű rid e g n é p .” Ezzel a néppel á llítja szembe a nép á lta l meg nem é rte tt nagy egyéniségeket és az u tó b b ia k m e lle tt tö r lándzsát. Többen bizo n yíto ttá k, hogy M a d á ch tö m e g ­ m egvetésének fo rrá sa a N ó g rá d megyei p a rla g i h a d a k b a n és nem a jo b b á g y o k tö m egében ta lá lh a tó , ezt b izo n yítja a T ra g é d iá n vé g ig v o n u ló mély együttérzése a szenvedők sorsával és az is, hogy m ásik nagy művében a M ózesben m ár a nagy em ber igazi hőssé a z á lta l válik, hogy képes a n é p p e l e g yesülni. Mózes fe lism eri, hogy a nép szívében ver csak é le te és a d rá m a végén azt v a llja : ,E n é p ben é ln i, h a ln i m e g ta n u lta m .” E két nagy mű m e lle tt a zo n b a n á lta lá b a n kevés fig y e lm e t fo rd íta n a k az é rté ke lő k M a d á ch h a rm a d ik je le n tő s m űvére A c iv iliz á to rra , am ely p e d ig a mi v izsgálódásunk s ze m p o n tjá b ó l most e lső re n d ű érdekességű. A c iv iliz á to r István g a z d á já b a n a m agyar n é p lé le k d ö n tő vonásai je le n tk e z n e k : hum or, term észetes­ ség, az é le t való sá gá h o z ra gaszkodó észjárás, az e m b e r lényeges vo n á sa ira é p í­ te tt egyszerű életszervezethez v a ló ragaszkodás, velős beszéd és g o n d o lko d á s. A m esterkélt elvontság m ö g ö tt ham isságot, gonosz szándékot keres. Az ö n tu d a to t a tö rh e te tle n em beri öné rze te t új fo rg a lo m m a l, a „ö n e m b e rs é g g e l” je lö li M ad á ch , Az önem berség érte lm é b e n legyen m inden e m b e r ö n á lló , te lje s és ö n m a g á b a n h a rm onikus kis vilá g és a h a rm o n iku s kisvilá g o k m a g a sa b b egysége, h a rm ó n iá ja alkossa az igazi rendet. M a d á c h tá rja fel először ebb e n a szatirikus m űvében a népi lélek nem zetalkotó képességét. S M a d á ch utá n fo ly ta th a tn á k a sort Ipolyi A rn o ld d a l, aki M a g y a r M yto ló g iá ja előszavában k itü n ő le g fe lh ív ja a m agyar közönség fig y e lm é t a nép é lő em lékei a rege, a m onda, mese, szokások, b a b o n a , e lő ité le te k, különös népi kifejezések, tájszólás, közm ondás, helynevek erélyes és k ite rje d ő g y üjtésére. M e rt csak számosak fo lyto n o s s messze a nép benső ré te g e ib e h a tó fig ye lm e és vizsgá­ la ta á lta l hozható lé tre az a la p , mely egész m ito ló g iá n k le g e rő se b b ékköveiből h o rd h a tó k össze. Ipolyi azt is észrevette tö b b e k között, hogy a T o ld i-m o n d á b a n az ősi hőskultusznak csillá m lá sa él a T o ld i e re d e ti nép m o n d a , m elyet Ilosvai sem tu d o tt te lje se n e lro n ta n i. Szabó Z o ltá n pom pás m e g fogalm azású C ifra nyom oru s á g á b a n , am ely az e lle n fo rra d a lm i M agyarország ö n vizsg á la ta i között a le g b e csü le te se b b munkák egyike m e g á lla p íto tta , hogy egy vid é ke t semmi sem te h e t a n n y ira nyo m o ru lttá , m int az, ha a tö rté n e le n ra jta , a testén za jlik. N agy dicsőség, de nagy kár is, ha sok hősi m o n d á t beszélnek ró la az u tó d o k és ta n íth a tn a k a mesterek. Ez a vidék is így n yo m o ru lt: fa lv a in a k nevéről néha szép és szívet m e le n g e tő e lb e ­ széléseket ta lá lh a ts z a tö rté n e le m kö n yve kb e n , de a tá ja t ez a kényszerű hősi sors évszázadokkal vetette vissza. Ennek az eredm énye volt, hogy ta lá n e g yb en egyez­ 74 �tek az egyes vidékek, m elyek m élyében, m in t k a g yló b a n a gyöngy b ujik meg a fa lu : a szegénységben, mely ha o k a ib a n m in d e n ü tt m ásm ilyen is, m e g je lenésében m in d e n ü tt ugyanaz. M e rt ez a szegénység, csakugy hozzátartozik a tá jh o z, m in t a szépség. A fö ld , am ely változatos az u tazónak, nehéz a parasztnak. A paló cság védelm i célzatú e lzárkózottsága csak a le g u tó b b i évtizedekben szűnt m eg. A roham osan fe jlő d ő n ó g rá d i ip a rm e d e n c e b á n yá i, gyá rai egyre tá v o la b b i községekre te rje sztik ki szívó h a tá su ka t. A m ind n a g y o b b a rá n yú b e ­ kapcsolódás az ip a ri m u n ká b a nem csak a lakosság é le tsz ín v o n a lá t em elte igen lényegesen, de á tfo rm á lta a községek külső képét is. De to v á b b é ln e k a p a ló cság em beri jó tu la jd o n s á g a i — az ötletesség, a lelem ényesség, a b á to r újítókészség — im m ár a közösség hasznára és ja v á ra . A tá rs a s g a z d á lk o d á s á lta lá n o s s á válasa m egnövelte az eredm ényeket a g a b o n a te rm e lé s b e n , az álla tte n yé szté sb e n és a kertészkedésben e g ya rá n t. Az Ipoly m enti term előszövetkezetekben m ind n é p ­ szerűbbé vá lik a na g ya rá n yú barom fitenyésztés, h a ta lm a s e preskertek, szam óca­ tá b lá k létesülnek, tö b b ezer h o ld o n te rm e lik az édeshúsu a n a n á sze p re t. A más cé lo kra nehezen haszn o síth a tó d o m b o k a t egyre szívesebben te le p ítik be e rdei m álnával és fe ke te rib iz liv e l. H a még éln e a G öthös, tyú km e llű te k in te te s ú r — a h o g y Jo bbágy K ároly szép versében M a d á c h o t e lé n kvará zso lja — nem egy sá rb a -, p o rb a fu ló t, szívszakasztó d o m b o kka l te li N ó g rá d -b a n írná egy szállni vágyó nem zet vízióját. M ert Palóc lányok orkán-kabátban H a Pesten, a K örúton látom , m ar meg sem fo rd u lo k u tá n u k. Tűsarkon, n y lo n -h a ris n y á b a n sé tá ln a k, k u n c o g n a k a lányok. U j kor jö tt. Forró lé g á ra m la t f ujta el kiskorom p ih é it. Nem bánom , ám az éj ha a lta t, nem az o tth o n t érzem, a ré g it. D ré g e ly p a lá n k i kis nénéim , tíz szoknyába pré se lt d e ré kka l . . . Egy v ilá g t ű n t e l! M a ra d t m égis em lék, o lyan, mi ró la to k vall? A költő kérdésére m aga a d ja meg a fe le le t D ré g e ly c. versében. M a ra d ta k a rom ok, a tö rté n e lm i em lékek a la tt az ú ja t fo rm á ló k . „ Elnézem őket. Ő seim ta lá n . A szavak lá g ya n, p a ló cosa n szólnak. D ré g e ly p a lá n k i öreg nag ya p á m beszélt így régen még, v ig a szta lón a k. Az a vidék, mely m agasra em elt, így jö n el értem , fe lve ri a házam . Ki mu ltjá b a n e p é ld á k o n nevelt, most a rra int, hogy jö v ő jé t vigyázzam. 75 �A m ai m agyar iro d a lo m számos a lk o tá s á b a n kísérhetnénk fig ye le m m e l a p a ló c n é p lé le k és é le t á b rá z o lá s á t. Tudjuk, hogy ma m ár nehéz és nem egészen helyén való róluk, m in t p a ló c o k ró l beszélni s ha em beri jó tu la jd o n s á g a ik á t­ m entése m e lle tt ta lá lk o z u n k az e lm a ra d o tts á g m e g n yilv á n u lá s a iv a l is, bizvást h ih e tjü k, hogy ezek csak kuriózum ok. Kunszabó Ferenc első könyve „ A hegy a la tt ilyen p a ló c fe h é r fo lto t tá r fe l: a hegy a la tti vilá g e lm a ra d o tt, te le a m u lt vissza­ já ró kisérteteivel, ma is z a b o lá s z h a ta tla n ösztönökkel, tu d a tla n s á g g a l, az évszá­ zados szegénység a n a kro n is z tik u s a n to v á b b é lő , konok bölcsességeivel Csak egyetlen részt ra g a d n é k ki e kis könyvből, am ely a p a ló c e rkö lcsö t célozza meg. H a jd a n á b a n közm ondásos volt s m ár id é zte m : D e jtá ro n , Patakon, nincs a z asszony la ka to n — az asszony kifejezést csak azé rt nem helyettesítve az eredetivel mert a p o rn o g rá fia vitá b a n a ta g a d ó o ld a lo n á llu n k - E lő fo rd u lt az is, hogy a d e jtá ri a p á k e lk ü ld té k lá n y a ik a t G y a rm a tra , m ert k ifo g y o tt a p ip á ju k b ó l a dohány azzal a m egjegyzéssel: „Szeress össze a p á d n a k egy kis d o h á n yra v a ló t.” M in d e z a zo nban m ár a mu lté, az erkölcsök, a g a zd a sá g i helyzet ja v u lá s á v a l kiszorították a p ro s titu c ió t erről a vid é krő l. K unszabó egy m á sfa jta szokásról tu d ó s ít: szinte az egyes népeknél fe lle lh e tő p ró b a h á za ssá g o k m e g lé té ről. , „Id e valósi ő is, nem messzire, azt m o n d ja ő is p alóc, d e igaza is van, m ert tisztán úgy beszél, m in t mi, h iá b a hogy egyetem re já rt és olyan m űvelt meg m inden. Azt is ő mesélte, hogy m ikor a h á b o rú a la tt e la d ó lány vo lt — így m ondja, hogy e la d ó lány - a kko r az ő fa lu ju k b a n az vo lt a szokás, hogy a lány a hátsó szobában a lu d t és a szülők o d a se fü tyü lte k, hogy é jje l ki megy be hozzájuk és m ikor jö n ki, és a kko r is fé rjh e zm e n t m inden lány, csak esetleg az nem, am elyik tö b b legénnyel szemben nem tu d ta m egőrizni az e rkö lcse it. M e rt a m elyik csak eggyel szemben nem tu d ta m egvédeni m agát, az a ttó l te h e rb e esett és a k k o r az a legény o ltá rh o z vezette, sokszor m ár nagy h assal.” A tá rsa d a lm i külö n bsé g e k a d ta vá la s z tó fa la k m ár e ltü ntek, a va llá si k ü lö n b ­ ségek se d o m in á ln a k már, s ha v a n n a k is m e g h ö kke n tő m a ra d is á g o k a je lle m ző in k á b b az, hogy az a p á k fe lé p íte tt, jó l b e re n d e ze tt házzal a d já k „ e l" lá n y a ik a t a vőlegénynek és nem p ip a d o h á n y é rt. O lá h G á b o r 1910 tá já n P e tő fit tanulm ányozva m e g p ró b á lta ö ssze fo g la ln i, mik teszik h á t a m agyar je lle m e t? S ajá tsá g o s és e lle n té te s e le m e kb ő l á ll az bizonyos. A la pvonása ta lá n az erő, az e n e rg ia , mely tö rh e te tle n n é teszi a m agyart. D ac és szila jság a p a rip á ja , am ely e lő re is ra g a d ja , le is veti. Józa n sá g g a l és o kossággal szokta m egzabolázni. Fegyvere a h a tá ro zo ttsá g , am e lye t egyszerre rá n t ki a hüvelyéből és vág vele. Pajzsa a tü re le m , k o ro n á ja a büszkeség. Istene a b á ­ to rság, egyedül benne bízik. Látása világos, m in t az a lfö ld i n a p p a lo k . Lelke egye­ nes, m int h azája ró n a sá g a i, ü n n e p i p a lá s tja m elyet hé tkö zn a p is hord a komoly m éltóság. S a rka n tyú ja a konzervatizm us, m ást ösztökél vele, m aga sokszor fe l­ b o tl ik benne, ha g ya lo g já r. Fölösleges ko lo ncként a n e m tö rő d ö m sé g e t h u rc o lja vá lla in . Nehezen fa ra g h a tó , m in t a kemény tö lg y fa , de sokáig b írja k o rh a d a tla n u l. Több benne a sarkatvető erő, m in t a vá lla lko zá sra tá m a d ó . H irte le n lá n g b a b o ru l, d e ham arosan kialszik. B o kré tá n a k a rá ta rti hetykeséget viseli k a la p ja m ellett. Szerelm ében, érzéseiben nem szentim entális, hanem egészséges érzéki és reális. K önnyein keresztül szivárványként m osolyog ki hu m o ra . T em plom a a becsületesség, o ltá ra , mely e lő tt im ádkozni szokott ha zá ja, im á d á s a : a szabadság és fü g g e t­ lenség szerelme. Ez volna az id e á lis m agyar képe. 76 �N éhány vonásban igyekeztünk fe lv á z o ln i a p a ló c n é p le l ket és a n n a k iro d a lm i m e g n yilvá n u lá sa it. Láttuk, a p a ló c sokféle itélkezés és sokféle h a ta lo m a la tt élő nép és é le té n e k misztikus színeit, hol vidám , hol kom or, hol józan, hol ke g yetlenül és zordan e lve te m ü lt v ilá g á t e sokféle fü g g ő sé g szabta meg. Lehet érezni és sze­ retni, le h e t cso d á ln i és lenézni szertartásos c ifra s á g a it, de m a g ya rá zga tá so k a lig vezetne célhoz. A ki m agyarázni a ka rn á írja Szabó Z o ltá n , úgy te n n e , m in t a n é p ­ mese asszonya, aki a p a ta k te te jé n szép gyü m ö lcsö t lá to tt h im b á ló z n i. De v a la ­ hányszor u tá n n a kapo tt, m in d ig m e g za va rod o tt a víz tü k re és e ltü nt a gyüm ölcs. A kkor g o n d o lt egyet és kim erte a vizet és ezzel végleg elvesztette ké p é t is a gyüm ölcsnek, mely o tt ló g o tt fö lö tte a fa á g á n . K ö rü lb e lü l így tesz, aki meg a k a rja fo g n i a p a ló c lelket, tu la jd o n s á g o k a t keres és je lle m e z n i kíván. K apkod a kép után, am elyben nincs ben n e a valóság. A lényeg egészen m ásutt van, m in t a hol keresni szokták: m int h é jb a n a m ag, úgy re jtő zik a „ macska é n e k e k b e n ” a tá j h a n g u la ta ib a n és az em berek é le té b e n . Az iskolázás egyre em e lke d ő színvonala m ár m eghúzta a lé le k h a ra n g o t a p a ló c nyelvjárás fe le tt, a p o lg á ro s u lá s az érdekesség, kuriuzom szin tjé re ju tta tta a népviseletet, a te ch n ik a fe jlő d é s e m egszünteti a tá je g ysé g e lz á rk ó z o tts á g á t, a felnövekvő nem zedék m ár v ilá g já ró lesz, ha nem messzebre te k in tő -h is z V ih a r Béla Szécsényi vá sá rá b a n igen kedves h u m o rra l m ár erre az é rd e klő d é sre is u ta l: A változás? Ott rí egy kis vadóc, cs o k o lá d é t m ajszolg a tó p a ló c : A nyoám , vegyen m ár nékem ű rh a jó t” De a p a ló c fö ld szép v irá g a ib ó l. értékes h a g y o m á n y a ib ó l iqyekszünk m in d e n t á tm e n te n i, am i értékes, am i é p ü lő új em berségesebb v ilá g u n k ékessége és g y a ra ­ p ító ja is lehet. JEGYZET A fenti dolgozat előadásnak készült és hangzott el 1968. á p rilis 26-á n Salgó ta rjá nban Borsod, Heves és N ógrád megye TIT szervezetei irodalm i szakosztályának vándorgyűlésén. M int ilyen tehát elsősorban nem önálló m egállapítások, hanem a rendelkezésre álló, a témának és hangulatnak m egfelelő irodalom összefűzése. Az előadó jobbnak látta, ha szépen szóló iro da lm i szövegeket az eredetit megközelítő pontosságban ad ja az előadás­ ban s úgy go nd olja, hogy a szétszórtan ta lá lh a tó adatok ilyen összetűzése és közreadása jó szolgálatot tehet az e tém ában m unkálkodó előadóknak. Az a láb bia kba n adom a fe l­ használt irodalom jegyzékét, azzal a megjegyzéssel, hogy az előadásban nem törekedtem az idézetek pontos jelölésére. Szabó Z oltán: Cifra nyomorúság A ntalffy G yula: N óg rádi szőttes (Látóhatár 1965. nov. -dec. sz.) Szombathy V iktor: Palóc változások (Látóhatár 1965. nov. -dec. sz.) Dékány István: A magyarság lelki arca Féja Géza: A felvilágosodástól a sötétedésig A magyar irodalom története 5. kötet. Bárczi Géza: A m agyar nyelv életrajza 77 �F O R R A D A L M A K KORA A polgári demokratikus forradalom és a Tanács­ köztársaság Nógrád megyei történetéhez ESEMÉNYNAPTÁR 1918. ja n u á r 2 7 -2 8 . A losonci császári és kirá lyi ka to n a i á llo m á sp a ra n csn o ksá g a S a lg ó ta rjá n b a n és környékén b ú jk á ló katonaszökevények kézrekerítésére razziát rendel el. 1918. fe b ru á n 2. S a lg ó ta rjá n nagyközség k é p vise lő te stü le té n e k tis z tú jító közgyű­ lésén a virilis e k m e lle tt a m unkások ké p vise lő it — Priska Dezsőt, O czel Jánost, Jilek A n ta lt — is b evá lasztjá k a te s tü le tb e , és a h iv a ta li b izo ttsá g o kb a . 1918. fe b ru á r 16. A várm egyei tö rv é n y h a tó s á g i bizottság B alassagyarm aton 120% -os p ó ta d ó kivetését határozza el. 1918. m ájus 1. A nem zetközi m unkásosztály n a p já ró l im pozáns ü n n e p sé g g e l em ­ lékeznek meg a s a lg ó ta rjá n i m unkások és bányászok. 1918. m á ju s -jú n iu s . Az egész m egyére k ite rje d ő á lla tre k v irá lá s t h a jta n a k végre. 1918. m ájus 26. N ag yló co n m e g a la k u l a M a g ya ro rszá g i F öldm unkások O rszágos Szövetségének helyi c so p o rtja . 1918. jú n iu s 9. K a ra n csa ljá n és S a lg ó ta rjá n b a n m e g a la ku l a M a g ya ro rszá g i F ö ld ­ m unkások O rszágos Szövetségének helyi c so p o rtja . 1918. jú n iu s 17. B a lassa g ya rm a t nagyközség v irilis e k b ő l és a p o lg á rs á g ta g ja ib ó l választott képviselőte stü le te tiszújítóközgyűlésén ú jra kezdi tevékenységét. 1918. június 20. Általános politikai sztrájk M agyarországon. 1918. jú n iu s 21. - jú liu s 2. Á lta lá n o s sztrájk a s a lq ó ta rjá n i a c é lg y á rb a n , és a G usztáv a k n á ró l k iin d u lv a a b ányaüzem eknél. Az a c é lg y á ri sztrájk ve ze tő it: Priska Dezsőt, M a lo m h e g yi Dezsőt, Tóth Pált, Kazár Jánost, H onzik G usz­ távot, Puskás Á gosto n t, K om inek Lajost, Kökény Jánost, D e u tsch e r Károlyt, Frics V ilm ost, Bujovszky Jánost, Bozó G yö rg yö t a csendőrség e lfo g ja , és a kassai b ö rtö n b e szá llítja . A bányaüzem ektől 4721-en vesznek részt a sztrájkban. 1918. augusztus 10. A s a lg ó ta rjá n i m. kir. 115. n é p fö lk e lő bányász m unkásszázad élelm isze rh iá n y m ia tt s z trá jk o ln i kezd. 1918. október 25. Budapesten m egalakul a Nemzeti Tanács. 1918. o któ b e r 30. A salg ó ta r já ni m unkások ü n n e p sé g g e l és fe lvo n u lá ssa l köszön­ tik a K assáról k is z a b a d u lt vezetőket. 1918. október 30—31. A polqári demokratikus forradalom Budapesten. 1918. október 31. Károlyi M ihály kormányának m egalkulása. B alassagyarm aton m eg a la k u l a M e g yei N em zeti Tanács dr. Som ló József ügyvéd vezetésével. T a g ja i a lib e rá lis p o lg á rs á g és é rtelm iség, v a la m in t a m unkások ké pviselői. 78 �1918. novem ber 1. Érsekvadkert, N őtincs, M á tra sző llő s, M izserfa. Losonc, Lőrinci cse n d ő rp a ra n csn o k s á g á t fig ye lm e zte ti a szárnyparancsnokság, hogy a d e ­ m okratikus szervek m e g a la k u lá s á t ne a kadályozza. A pásztói nin cste le n e k tá m a d á sa a községi kereskedők e lle n . A nem zetőrség megszervezése B alassa g ya rm a to n . Az őrség vezetője Vlaszaty Béla csendőrszázados. 1918. novem ber 2. Bercel, B uják, C ered, C serhátsurány, Fülek, Rétság, Szirák cse n d ő rp a ra n csn o k s á g á t fig ye lm e zte ti a szárnyparancsnokság, hogy ne a k a ­ dályozza a d e m o k ra tik u s szervek m e g a la k u lá s á t. A bag lyasi bányászok e lk e rg e tik a m unkásszázad p a ra n csn o ksá g á t. 1918. novem ber 3. S a lg ó ta rjá n b a n m e g a la k u l a N em zeti Tanács dr. M ik o v in y i Jenő já rá s b író vezetésével. A ta g o k ötven százaléka m unkás. A nem zetőrség szer­ vezésével Reményi fő h a d n a g y o t bízzák meg. B alassagyarm aton ú jjá a la k u l az MSZDP helyi szervezette. Elnöke Forgács József nyom dász, ta g ja i e lsősorban é p ítőm unkások, nyom dászok és vasutasok. Szécsényben Popovics János kereskedő vezetésével m e g a la ku l a Nem zeti Tanács. S o m o skő ú jfa lu b a n m e g a la k u lt a N em zeti Tanács, a m unkások és bányászok ké pviselőiből. 1918. novem ber 4. A S a lg ó ta rjá n i N em zeti Tanács a szo ciá ld e m o kra tá k vezeté­ sével a já rá s te rü le té re kiterjeszti fe lü g y e le té t. A községeket kile n c körzetbe so ro ljá k, ahová a s z o ciá ld e m o kra ta »n é p b izto so k« m ennek ki, és segítséget n y ú jta n a k a helyi d e m o k ra tik u s szervek m e g a la ku lá sá h o z. F eudális fö ld m a g á n tu la jd o n , és a kereskedők e lle n i tá m a d á so k M á tra n o ­ vákon, D o ro g h á zá n , B a g ly a s a ljá n , Szécsényben. 1918. novem ber 5. A kisterenyei N em zeti Tanács m e g a la k u lá s a k o r összegyűlt tö ­ meg a köztársasági á lla m fo rm á t követeli. Az á lla m i és várm egyei h iv a ta ln o k o k B a la ssa g ya rm a to n az esküt a Nem zeti Tanács kezébe teszik le. Becske, D ebercsény, Felsőpetény, G a lg a g uta, K arancskeszi, Keszeg, M o h o ra , N ógrádkövesd, Pásztó, Szécsény községekben m e g a la k u l a nem zetőrség 1918. novem ber 6. N em tib e n , Szup a ta ko n m e g a la k u l a N em zeti Tanács. 1918. novem ber 7. A reakciós kö zig a zga tá si vezetőket: B alás B arna b a aossa­ gya rm a ti, Baross Á rp á d szécsényi, Ivánka László sziráki fő s z o lg a b író t e ltá v o ­ lítjá k h iva ta lu k b ó l. A m a g á n t u la jd o n e lle n i tá m a d á s o k erősödése: K a ra n c s la p u jtő n , Ka ra n cs­ berényben. N ó g rádsza k á lb a n , Szécsényben Rim ócon, Ecseg en N ó g rá d m a r­ ca lb a n , B ujákon, C s e rh á tsze n tivá n b a n, Érsekvadkerten, Szirákon, K á lló n m e g a la k u l a nem zetőrség. 1918. novem ber 8 Kisbá rkányb a n a N em zeti Tanács, B ercelen és Rom há n yban a nem zetőrség a la k u l meg. 1918. novem ber 9. G ró f M a jlá th G éza fő isp á n fo rm á lis a n le m o n d tisztségéről. 1918. novem ber 10. Erdőtarcsán, Ő sa g á rd o n , Szendehelyen m e g a la k u l a nem zet­ őrség. 1918. novem ber 11. S ám sonházán m e g a la k u l a nem zeti ta n á cs, Pásztón a nem ­ zetőrség Takács József fő h a d n a g y irá n yítá sá va l kezdi meg tevékenységét. 79 �1918. novem ber 12. S a lg ó ta rjá n , Fülek lakossága a köztársasági á lla m fo rm a m e lle tt fo g la l állá s t. 1918. novem ber 13. S a lg ó ta rjá n b a n Kis István, Tóth Pál, M a lo m h e g yi Dezső, O czel János és a bánya m u n ká so k h á rom ké p vise lő jé b ő l szo ciá ld e m o kra ta tö b b ­ ségű közélelm ezési b izottság a la k u l, az élelm iszerek szervezettebb elosztására. 1913. november 16. A köztársaság kikiáltása. A megye élére Rákóczy Istvánt, volt várm egyei a lje g y z ő t nevezik ki korm ánybiztossá. A b a la ssa g ya rm a ti N em zeti Tanács id e ig le n e se n beszünteti te ­ vékenységét. 1918. novem ber 19. S a lg ó ta rjá n b a n a csendőrségre tám aszkodva Bacsó József fő h a d n a g y vezetésével k a to n a i nem zetőrség a la k u l. 1918. november 24. A baloldali szociáldemokratákból, az Oroszországból haza­ tért kommunistákból, a radikális értelmiség képviselőiből m egalakul a Kommu­ nisták Magyarországi Pártja Kun Béla vezetésével. 1918. n o ve m b e r-d e c e m b e r. A b a lo ld a li szo ciá ld e m okra ta m ozgalom erősödése az ip a rm e d e n ce te rü le té n . Az e lle n fo rra d a lm i erők szerveződése a vo lt várm egyei vezetők: Pongrácz G yörgy főjegyző, dr. H uszár A la d á r jegyző körül. 1918. novem ber 25. Az élelm iszerelosztás m e g o ld a tla n s á g a m ia tt a kisterenyei nem zeti ta n á cs l em ond tisztségéről. A s a lg ó ta rjá n i nem zeti ta n á cs segítsé­ gével azo n b a n to vá b b m űködik. 1918. decem ber 2. Az O rszágos Földm űves Pá rt szécsényi szervezete m e g a la ku l. 1918. decem ber 5. Losoncon m e g a la k u l az O rszágos Földm űves Párt helyi cso­ p o rtja . 1918. december 7. Vörös Ujság m egjelenése Budapesten. 1918. decem ber 8. A b a la ssa g ya rm a ti nem zeti ta n á cs ú jra m egkezdi m űködését. 1918. decem ber 11. Az O rszágos Földm űves Párt megyei csúcsszervezete a n tikom m unista p ro g ra m m a l a la k u l meg B alassa g ya rm a to n . V e ze tő i: P iatrik János a vo lt úrbéres b irto ko so k e lnöke, Szilassy Béla losonci fö ld b irto k o s , Krudy Ferenc szécsényi b irtokos. 1918. de cem ber 14. B uják, Szirák községekben m e g a la ku l a fö ld m u n ká so k és kisgazdák helyi cso p o rtja . 1918. decem ber 26. M e g a la k u l a KMP s a lg ó ta rjá n i cso p o rtja . A helyi vezetők segítésére Kun Béla és Szaton Rezső S a lg ó ta rjá n b a érkezik. A vezetőség ta g ja i: G ó liá n A n d rá s b á n ya i pék, K om inek Lajos, Priska Dezső, O czel János, Bozó G yörgy a c é lg y á ri m unkások, H a tv a n i D. M ik ló s b á n ya i kőműves. 1918. decem ber 27. A b a la ssa g ya rm a ti N em zeti Tanács vezetősége a cseh m eg­ b ízottal tá rg y a l g a zd a sá g i - p o litik a i kérdésekről. 1919. ja n u á r 1. A s a lg ó ta rjá n i n é p g y űlés résztvevői e lité lik a szo ciá ld e m o kra tá k m u n ká sá ruló p o litik á já t, és e g yh a n g ú a n a kom m unista célkitű zé seke t fo ­ g a d já k el. 1919. ja n u á r 2. A nem zeti ta n á cs fe lfü g g e s z ti tevékenységét S a lg ó ta rjá n b a n , m eg­ a la k u l a m unkástanács. Előkészülnek a h a ta lo m közvetlen á tvételére. 1919. ja n u á r 3. A bányászok, m unkások m e g szá lljá k a b á n yá ka t, az ig a z g a tó s á g i é p ü lete ke t, a postát, a tá víró t, a vasu ta t. A kereskedőkből á lló fegyveres p o lg árő rsé g a fe lv o n u ló m unkások közé lő. A losonci m unkások a s a lg ó ta rjá n i m ozgalom m al szolidárisak, és dr. Herz S á n d o r ja v a s la tá ra fe lv e tik a kom m unista p á rta la k ítá s szükségességét. 80 �1919. ja n u á r 4. A s a lg ó ta rjá n i m ozgalm akra a korm ány ka to n a i te rro rra l válaszol. A m e g to rlá st Peyer K ároly s z o ciá ld e m o kra ta korm ánybiztos vezeti, az ig ló i géppuskás egység, és egy székely század segítségével. 1919. ja n u á r 5. A K öztársasági F ü g g e tle n sé g i (K á ro lyi) Párt szervezeténenk m eg­ a la k u lá s a B alassagyarm aton. V ezetője Á n in g e r László pénzügyi s e g é d titká r, ta g ja i a lib e rá lis é rte lm isé g köréből ke rü ln e k ki. 1919. jan u ár 11. Károlyi M ihály köztársasági elnök. 1919. ja n u á r 12. A bala ssag ya rm a ti s z o ciá ld e m o kra ta szervezet közgyűlése. Ú j vezetőséget választanak, am elynek ere d m é nye ké n t dr. Som ló József kerül az e ln ö ki székbe. 1919. ja n u á r 15. A Cseh burzsoá K öztársaság cs a p a ta i m e g szá lljá k B a la ssa g ya r­ m atot, és vele e g yid őb e n R appot, Litkét, N ó g rá d sza ká lt, Szécsényt, Ő rhalm ot. 1919. jan u ár 18. Berinkey Dénes kormánya. 1919. ja n u á r 29. B alassagyarm at, Szécsény fe ls z a b a d u l a cseh m egszállás a ló l. 1919. ja n u á r 31. A m unkástanács m e g a la ku lá sa B alassagyarm aton. 1919. fe b ru á r 4. Rákóczy István korm ánybiztos a cseh cs a p a to k vezetőivel id e ig le n e s fegyverszüneti v o n a lró l tá rg y a l. A S a lg ó ta rjá n b a n á llom ásozó k a to n a sá g d e m o kra tikus jo g o k a t követel. az 1919. február 20. A MKP központi vezetőségének letartóztatása. 1919. fe b ru á r 22. B alassagyarm aton százados vezetésével. m e g a la k u l 1919. fe b ru á r 25. S a lg ó ta rjá n b a n te rro r e lle n . bányászok sztrá jkka l tilta k o z n a k a a a k a to n a ta n á c s C sászár Géza ka to n a i 1919. fe b ru á r 26. Saly Endre s z o ciá ld e m o kra ta korm ánybiztos ke rü l a megye é lé re . 1919. fe b ru á r 27. A szendehelyi fö ld n é lk ü lie k fö ld o sztá st követelnek. 1919. m árcius 2. G a lg a g u ta község lakossága a Z ich y u ra d a lo m b a n v é g re h a j­ ta n d ó fö ld o sztá st sürgeti. A p o lg á ri ra d ik á lis p á rt helyi szervezetének m e g a la k u lá s a B alassagyarm aton. V ezetője B aum ann M ik ló s építészm érnök, ta g ja i az é rte lm isé g so ra ib ó l ke­ rü ln e k ki. 1919. m árcius 6. lépnek. A fü le k i béresek a fizetésük m e g á lla p ítá s a v é g e tt sztrájkba 1919. m árcius 13. János a kn a , O rtv á n y a kn a , József a kn a bányászai sztrá jko ln a k. 1919. március 21. A M agyar Tanácsköztársaság kikiáltása. Füleken m eqkezdi m u n k á já t a fö ld o sztó b izo ttsá g . Saly Endrét tá v ira tila g é rte sítik a h a ta lo m á tv é te lé rő l. Az üzem i ta n á cs m e g a la k u lá s a a S a lg ó ta riá n i Kőszénbánya RT-nél. 1919. m árcius 22. N épg yűlé s S alg ó ta rjá n b a n . M e g a la k u l az id e ig le n e s d ire k ­ tó riu m , am elynek ve ze tő i: Priska Dezső, G ó liá n A ndrás, Bozó G yö rg y . A kom m unisták szervezkedése B alassag y a rm aton M u rá r Lajos vezetésével. A R a d i k á l i s P á r t b a l a s s a g y a r m a t i k im o n d j a megszűnését. 1919. m árcius 23. Az egységes szo cia lista —kom m unista pártszervezet m e g a la ku l B alassagyarm aton Kiss G y u la nyom dász e ln ö kle té ve l. 6 81 �A bala ssag ya rm a ti S z o c ia lis ta -K o m m u n is ta Párt n é pgyűlést rendez Csesztvén, C se rh á th a lá p o n , D ré g e ly p a lá n k o n , Ecsegen, Érsekvadkerten, M a g y a rn á n ­ d o rb a n , ah o l m e g a la k u l a d ire k tó riu m . A megyei d ire k tó riu m dr. Som ló József vezetésével kezdi meg tevékenységét B alassagyarm aton. 1919. m árcius 25. M e g a la k u l a d ire k tó riu m B ercelen és Szécsényben. 1919. m árcius 22—25. A rétsági já rá s i d ire k tó riu m Kelem en S ándor, a szécsényi já rá s i d ire k tó riu m Sextius Lajos vezetésével a la k u l meg. 1919. m árcius 28. A patva rci d ire k tó riu m m e g a la ku l. 1919 . á p rilis 1. Az a cé lg y á ri üzemi m unkástanács H a ck G y u la vezetésével kezdi meg tevékenységét. 1919. á p rilis 2. B alassagyarm aton és S a lg ó ta rjá n b a n m e g a la k u l a fo rra d a lm i törvényszék. Az á lla m és az egyház k ü lö n vála sztá sá ró l szóló re n d e le t v é g re h a jtá s a B a­ lassagyarm aton. A Vörös Ő rséq m e g a la ku lá sa Sa lg ó ta rjá n b a n — vezetője K om inek Lajos és B alassagyarm aton. 1919. á p rilis 4. A lakásszo cia lizá lási b izo ttsá g tevékenységének kezdete B alassa­ g yarm aton. 1919 á p rilis 6. Kun Béla és L a n d le r Jenő S a lg ó ta rjá n b a n m e g a la ku lá sá t sürgeti. a m u n kászászlóalja k 1919. április 6—8. Országos ta ná csválasztások. 1919. á p rilis 7. A b a la s s a g y a rm a ti községi d ire k tó riu m dr. Kiss Lajos törvényszéki bíró, a já rá si d ire k tó riu m Motyovszky Pál nyom dász vezetésével m e g ­ kezdi m űködését. 1919. á p rilis 8. Szécsényben Bögözi A n ta l b o rb é ly e ln ö kle té ve l a községi, Sextius Lajos telekkönyvvezetővel az éle n a já rá s i d ire k tó riu m kezdi meg m űködését. A pásztói d ire k tó riu m Cseri János vezetésével m e g a la ku l. S a lg ó ta rjá n b a n m e g a la k u l a d ire k tó riu m . Elnöke Priska Dezső a cé lg yá ri m unkás. Term előszövetkezetet szervező bizottság jön lé tre Pásztón. 1919. á p rilis 11. Az ÉM OSZ s a lg ó ta rjá n i szervezetének m e g a la ku lá sa . 1919. á p rilis 12. A m egyei képviselők m egválasztása. A h a t já rá s b ó l h a rm in cö t k ü ld ö tt kije lö lé sé re kerül sor. A községi b irto kre n d e z ő ta n á cs m egválasztása B alassagyarm aton. Jobbágyi község fö ld ig é n ylő i a fö ld o sztá st követelik. 1919. á p rilis 14. M e g a la k u l a M egyei Tanács. V e ze tő je : d r Som ló József ügyvéd, ta g ja i: M u rá r Lajos ács, Forgács József nyom dász (B alassagyarm at), Lamy István kőm űves (N agyoroszi), Fehér V ilm os m unkás (S a lg ó ta rjá n ). M e g vá la sztjá k a Tanácskongreszus k ü ld ö tte it: Som ló József (B alassaqyarm at), Kelem en S ándor (Rétság), M o ln á r József (Fülek), Sextius Lajos (Szécsény), G ó liá n A n d rá s (S a lg ó ta rjá n ), Szita M ih á ly (Szirák). 1919. á p rilis 20. M e g a la k u l az orvosok szakszervezete B alassagyarm aton. 1919. á p rilis 23. Szabó Lajos középiskolai és Tetléry K ároly segéd ta n fe lü g y e lő t kinevezik a megyei m űvelődési szervezet vezetőivé. 82 �Vörös ka to n á k toborozása D e jtá ro n . 1919. á p rilis 27. Vörös ka to n á k tob o ro zá sa Patvarcon. 1919. á p rilis 31. M e g a la k u l a m unkászászlóalj S a lg ó ta rjá n b a n . Hevesi G yu la n é p ­ biztos irányításával m egkezdődnek az előkészületek az ip a rm e d e n ce v é d e l­ mére. 1919. m ájus 1. D ió sje n ő n , N ő tin cse n, Szendehelyen, Bánkon, Rétságon, N a g y ­ orosziban, Pásztón, Szécsényben, B alassa g ya rm a to n , S a lg ó ta rjá n b a n ü n n e p sé ­ geken a megye lakossága kész a szocialista á lla m m egvédésére. 1919. m ájus 2. A csehszlovák c s a p a to k tá m a d á sa S a lg ó ta rjá n körzetében. 1919. m ájus 3. K atonatisztek e lle n fo rra d a lm i lázadása és á ru lá s a nyom án következő cseh tá m a d á s t visszaszorítják B alassagyarm at térségében. Böhm V ilm os S a lg ó ta rjá n fe la d á s á t ja v a s o lja . A m á tra n o vá ki bányászok k a to n a i szo lg á la tra je le n tkezn e k. be­ 1919. m ájus 4. Rákosi M átyás n é p biztos S a lg ó ta rjá n b a érkezik. A cseh csapatok e lfo g la ljá k Füleket, Litkét, N ó g rá d sza ká lt. 1919. m ájus 6. A cseh csa p a to k e lfo a la lják Szécsényt, Z a b a rt, C eredet. Ú ja b b m unkászászlóalj vo n u l a fro n tra . 1919. m ájus 7. A csehek e lfo g la ljá k a K arancs m a g a sla tá t. 1919. m ájus 8 . A cseh ka to n a i e g ység ek m e g szá lljá k L a p u jtő t, K arancskeszit. 1919. m ájus 9 . A vörös hadsereg k a to n á i vis s z a fo g la ljá k Szécsényt. 1919. m ájus 10. A m egerősített g vurtyánosi vissza fo g la lja a K arancs csúcsot. bányászok zá szló a lja véglegesen 1919. m ájus 14—17. Az e llenséges tá m a d ó cseh csa p a to k visszaszorítása után csak kiseb b csatározások fo ly nak S a lg ó ta r já ntó l északra. A cseh p a ra n c s n o k ­ ság előkészületeket tesz az ú ja b b tá m a d á sra . 1919. m ájus 17. A cseh ka to n a sá g tá m a d á sa Pétervására, Kisterenye irá n y á b a n . 1919. m á j us 18. Ú jra e lfo g la ljá k Z a b a rt. 1919. m ájus 19. A cseh c s a p a to k e lfo g la ljá k N á d ú jfa lu t, Kisterenyét, Füleket, N em tit, M á tra n o vá k o t, H o m okterenyét, ism ét m e g szá lljá k C eredet, Ip o ly ­ ta rn ó c o t, Litkét, N óg rá d sza ká lt. A m u n kászászlóaljak bevetése Kazár. H om o kte re nye térsé g é b e n . 1919. m ájus 20. A cseh ka to n á k Z a g yva ró n á ig ju tn a k . E lfo g la ljá k linyt. A V örös H adsereg vis s z a fo g la lja K isterenyét és kisza b a du l gyű rű b ő l. Lu dányt, a Pi­ veszélyes 1919. m á j us 21. A csehek e lfo g la ljá k Rim ócot, K arancsságot, Varsányt. 1919. má j us 22. K arancsság vissza fo g lalá sa . A cseh v o n u ln a k vissza. c sa p a to k az Ipolyon tú lra 1919. m á j us 23. A 80. nem zetközi d a n d á r m egérkezik S a lg ó ta rjá n b a . 1919. m á j us 31. Losonc fe lsza b a d ítá sa . 1919. jú nius 7. N ó g rá d megye korm ánybiztosává Frank Im rét nevezik ki. 1919. június 12—13. Az országos pártkongresszus. 1919. június 14—2 3. Tanácsok Országos Kongresszusa. 83 �1919. jú n iu s 15. S zo cialista -ko m m u n ista pártszervezetek a la k u ln a k : Bakón, Cseszt­ vén, C se rh á th a lá p o n , C se rh á tsu rán yb a n , D e jtá ro n , D ebercsényben, Érsek­ vadkerten, H ug ya go n , H erencsényben, Ipolyszögön, Kisecseten, Kóváron, N ógrádkövesden, Ő rh a lo m b a n , Patakon, S zécsényhalásziban, Szentén. 1919. jú n iu s 15. Dr. Som ló József lem ond a d ire k tó riu m i e ln ö kség rő l. 1919. jú n iu s 17. A losonci já rá s i in té ző b izo ttsá g (d ire k tó riu m ) m e g a la ku l. 1919. június 30. A Vörös H adsereg visszavonása a Tisza vonalára. 1919. jú liu s 5. C ib o r István te ljh a ta lm ú p o litik a i m eg b ízo tt S a lg ó ta rjá n b a érkezik. 1919. jú liu s 14. Sorozások S a lg ó ta rjá n b a n . 1919. jú liu s 2 2 -2 3 . Kun Béla, a s a lg ó ta rjá n i népgyűlés szónoka a ta n á c s h a ta lo m ­ ról ta r t e lőadást. 1919. augusztus 1. A Tanácskormá ny lemondása. 1919. augusztus 8. A ba la ssag ya rm a ti d ire k tó riu m tó l a p o lg á ri szervek átveszik o vezetést. 1919. augusztus 9. A cseh burzsoá és a rom án kirá lyi S a lg ó ta rjá n t. A s a lg ó ta rjá n i m unkástanács kim o n d ja feloszlását. c sa p a to k m e g szá lljá k IRODALMI FORRÁSOK Az 1918—1919-ben k iro b b a n t fo rra d a lm a k é v fo rd u ló já n a k ju b ile u m i ünne p sé g sorozata m egnöveli a korszak tö rté n e te irá n ti é rd e klő d é st, és b izonyára a h o n ­ ism ereti m ozgalom a d ta le h e tő sé g e t kihasználva, to v á b b bővíti a h e lyism ereti k u ­ ta tó k tá b o rá t. Iro d a lo m je g y z é k ü n k közrebocsátásával a helyism ereti kuta tó k, és a különböző ünnepségek re ndezőinek kívánunk segítséget n y ú jta n i. Az összeállítás első részében a zo ka t az á lta lá n o s fe jlő d é s t b e m u ta tó , az országos tö rté n e tte l fo g la lk o z ó m arxista szintéziseket, d o kum entum köte te ke t és a fe lle lh e tő helyi vonatkozású fo ly ó ira to k a t — m in t az a d o tt időszakra vonatkozó fo ntos d o ku m e n tu m o ka t - vettük fél, am elyek a korszak fe ld o lg o z á s á h o z n é lk ü ­ lözhetetlenek. A tém a irá n t m élyebben é rd e k lő d ő k szám ára kalauz je lle g ű k ia d ­ vá nyunkban fe ltá rt iro d a lo m ta n u lm á n y o z á s á t a já n lju k . A m ásodik fe jezetb e n a zo ka t a kia d v á n y o k a t d o lg o z tu k fe l, am elyek n a g y­ részt ö n á lló kiadványkén t, vagy fo ly ó ira tb a n je le n te k meg, és N ó g rá d megyével ka pcsolatos a n y a g o t ta rta lm a z n a k . Nem szerepelnek jegyzékünkön a kisebb je le n tősé g ű , ta rta lm ila g e la v u lt brossura je lle g ű kiadványok. Az összeállítás u to lsó fe je ze té b e n a zo ka t a k ia d vá n yo ka t cso p o rto síto ttu k, am elyeknek egy-egy na g yo b b szakasza fo g la lk o z ik N ó g rá d m egyét é rin tő tö r­ té n e ti kérdéssel. Az iro d a lo m je g yzé k e lsősorban a zo ka t a kia d v á n y o k a t ta rta lm a zza , am elyeket a korszak m egyei tö rté n e te sze m p o n tjá b ó l fo n to sn a k ta rto ttu k , és az »Esemény­ n a p tá r« nagyrészt a ben n ü k fe ltá rt a d a to kra tám aszkodik. 84 �I. Az 1918—1919. évi magyar forradalm ak dokumentumai és általános irodalma 1. Siklós A n d rá s : Az 1918-1919. évi m agyarországi fo rra d a lm a k . Források, fe l­ dolgozások. Bp. 1964. Az időszak tö rté n e té ve l fo g la lk o z ó ku ta tó szám ára e lsődleges fe la d a t en n e k az a la p vető , kalauz je lle g ű , iro d a lo m fe ltá ró kia d vá n yn a k a m egism erése, am ely könnyen á tte k in th e tő rendszerezésben ta rta lm a z za a fo rra d a lm a k ra vonatkozó, m arxista klasszikusok m űveit, a ko ra b e li és a későbbi tö rté n e ti értékeléseket. A le vé ltá ri elig a zítá so n tú l a ko ra b e li film h íra d ó k jegyzékét is ta rta lm a zza . Több S a lg ó ta rjá n n a l ka p cso lato s archív film a n y a g o t fe ltá r. 2. A M a g y a r Tanácsköztársaság kia d vá nya i és az első kom m unista kiadványok. Az O rszággyűlési K önyvtár M a g y a r Tánácsköztársasági kü lö n gyű jte m é n ye . Bp. 1958. (Szerk.: Vértes G yörgy) Jelentőségét kiem eli, hogy nem csak az országos fo ly ó ira to k és kiadványok jegyzékét ta rta lm a zza , hanem a helyism ereti ku ta tó szám ára is pontos e lig a z í­ tá st ad. Lehetőség szerint a más kö n yvtá ra kb a n fe lle lh e tő fo ly ó ira to k ra ktá ri je lz e té t is közli, íg y a ku ta tó k szám ára igen nagy segítséget n yújt. N ó g rá d m egyére vona tko zó a n a következő ko ra b e li fo ly ó ira to k a t tá rja fe l: Losonci Vörös Ú jság. A losonci S zocialista Párt h iva ta los la p ja . 1919. jú n iu s 11. 1. évf. 1. sz. Losonc. N ó g rá d i H írla p . P o litika i és tá rs a d a lm i, közgazdasági h e tila p . Későbbi cím e: N ó g rá d i Népszava. 1919. á p rilis 20-tól a S zocialista Párt h iva ta los la p ja . B a­ lassagyarm at. 1919. jú liu s 29-től a S zo cia lista —K om unista Párt h iva ta los la p ja . N ó g rá d i Földm űves. A N ó g rá d megyei Földm űves Párt h iva ta lo s közlönye. Losonc. 1918. decem b e r 25. 1. sz. N ógrá dvárm egye. P o litik a i, kö zig a zga tá si, tá rs a d a lm i h e tila p . B alassagyarm at. 1918. decem ber 28. 1. évf. 53. sz. Későbbi cím e: N ó g rá d i V örös Ú jsá g . 1919. á p rilis 16 — augusztus 3. N ó g rádvárm egye H iv a ta lo s L apja. B alassagyarm at. 1918—1919. F olyam atosan m e g je lenő, az országos és m egyei re n d e le te k e t ta rta lm a z ó közlöny. 3. A M a g y a r T anácsköztársaság tö rté n e té n e n k fo rrá s a i a m agyar á lla m i tá ra k b a n . Bp. 1960. A korszakra vonatkozó, le vé ltá ri ira to k a t fe ltá ró lelőhelyjegyzék. le vé l­ 4. A fo rra d a lm i időszak le g fo n to s a b b d o k u m e n tu m a i: Kun B é la : V á lo g a to tt írások és beszédek. I—II. Bp. 1966. A kom m unisták le g fo n to s a b b á llá s fo g la lá s a it o lv a s h a tju k a kia d vá nyb a n . A fö ld ké rd é srő l, a p ro le tá rd ik ta tú rá ró l, a szocialista ip a rró l stb. szóló ta n u lm á ­ nyokat közöl, am elyek ism erete a helyi m unkásm ozgalm i h a g yo m á n yo kn a k é r­ tékeléséhez szükségesek. A m agyar m unkásm ozgalom tö rté n e té n e k v á lo g a to tt d o k u m e n tu m a i. Bp. 1956. 1917. novem ber 7 — 1919. m árcius 21. V I. A. köt. Bp. 1959. 1919. m árcius 21. — 1919. jú n iu s 11. VI. B. köt. Bp. 1960. jú n iu s 11. — 1919. augusztus 3. V. köt. A korszakra vonatkozó le g fo n to s a b b országos je le n tő s é g ű d o ku m e n tu m o k m el­ lett, a m egyei m unkásm ozgalom sok d o k u m e n tu m á t ta rta lm a zza . 85 �A M a g ya r Vörös H adsereg Ő sszeáll.: H etés Tibor. 1919. V á lo g a to tt d o ku m e n tu m o k. Kossuth 1959. Az intervenciósok e lle n i fegyveres küzdelem időszakából a m egyei esem énye­ ket ku ta tó szám ára is közöl a d a to k a t. »M in d e n ki ú ja kra készül. . .« Az 1918/1919-es fo rra d a lm a k iro d a lm a . Szöveggyűjtem ény. Bp. 1959-1967. I—IV. köt. Ö sszeáll.: József Farkas. Több N ó g rá d megyei do ku m e n tu m , vers közlése m ia tt is hasznos a helyism ereti ku ta tó k szám ára. 5. K ortársi fe ld o lg o z á s o k : Böhm V ilm os: Két fo rra d a lo m tüzében. Bp. 1946. Juhász N agy S á n d o r: A m agyar o k tó b e ri fo rra d a lo m tö rté n e te . Bp. 1945. Két különböző szem pontú fe ld o lg o zá s. Az elsőben a szo ciá ld e m o krá cia veze­ tőségének ko m m unista -e lle n e s nézetével, a m á so d ikb a n a p o lg á ri d e m o k rá c ia p o litik a i tehetetlensé g é ve l ism e rke d h e tü n k meg. A két n é ző p o n t különbözősége az 1919. ja n u á ri s a lg ó ta rjá n i g y á rfo g la ló m ozgalom érté ke lé sé b e n is m eg­ m utatkozik. 6. M arxista összefoglalások, ta n u lm á n y o k : M agyarország tö rté n e te II. köt. Bp. 1964. 2 8 3 -3 5 9 . I. A m agyar fo rra d a lm i m unkásm ozgalom tö rté n e te I. köt. Kossuth 1966. 163-264. I. R észlettanulm ányok: M ile i G yö rg y: A K om m unisták M a g ya ro rszá g i P á rtjá n a k m e g a la k ítá s á ró l Kossuth 1962. H a jd u T ib o r: A KMP ta k tik á já n a k n éhány vonása a p ro le tá rfo rra d a lo m e lő k é ­ szítésének h ó n a p ja ib a n . P á rttö rté n e ti Közlem ények. 1967. 5. sz. Nem es D ezső: Az o k tó b e ri fo rra d a lo m és M a g ya ro rszá g ú tja a szocializm ushoz. Századok, 1967. 5. sz. Mészáros K ároly: Az őszirózsás fo rra d a lo m és a Tanácsköztársaság paraszt­ p o litik á ja 1918-1919-ben. Bp. 1966. A ta n u lm á n y o k , cikkek korszerűségük m e lle tt azért is fig ye le m re m éltóak, m ert az á lta lá n o s ta p a s z ta la t leszűréséhez a m un­ kásm ozgalom megyei tö rté n e té b ő l is m erítenek a szerzők. II. A forradalmak Nógrád megyei eseményeire vonatkozó önálló feldolgozások és tanulmányok 1. A d a to k a S a lg ó ta rjá n i A c é lg y á r tö rté n e té h e z a fo rra d a lo m és a bolsevizm us a la tt. 1920. (Ö sszeáll. L ipthay B. Jenő) Pl. A rch. TAG Y O B anyag. II/28. Levéltári dokum entum ism ertetésére a zé rt v á lla lko ztu n k, m ert az a c é lg y á ri m u n ­ kásm ozgalom fe jlő d és é n e k u tolsó szakaszaira - a m ely 1917 m á ju sá tó l kezdődik és a fo rra d a lm i rendszer m e g d öntéséig ta rt - a le g fo n to s a b b dokum entum . A szakszervezeti m ozga lo m b a n 1918 őszén bekövetkezett p o litik a i szakadás, a b a lra to ló d á s i h u llá m belső fe jlő d é s b ő l e redő in d íté k a it e d o ku m e n tu m b a n olva sh atju k. A fo rra d a lm a k tö rté n e té re vonatkozó a d a ta i — a p o litik a i e lfo g u lt­ sá g á t leszámítva - jó l fe lh a szn á lh a tó k. 89 �2. B alassagyarm at a T anácsköztársaság id e jé n . Bp. 1959. Az ism ert ta n u lm á n y k ö te t — cím én tú l — a p o lg á ri d e m o kra tikus fo rra d a lo m ese m ényeit is fe ltá rja . Elsősorban a ko ra b e li sa jtó , a kortársi visszaem lékezések részleges fe ld o lgo z á s á v a l. 3. Balázs József: S a lg ó ta rjá n 1919. H a d tö rté n e ti Közlem ények, 1954. 3-4. sz. A szerző a szakem ber a la p o s s á g á v a l e lső ké nt dolgozza fe l a S a lg ó ta rjá n környéki m ájusi hadiesem ényeket, és pontos ké p e t ad m unkászászlóaljak a V ö ­ rös H adsereg e re jé rő l. 4. Belitzky Jánosy S chm idt b á n y a ig a z g a tó levelei 1918-1920. S a lg ó ta rjá n 1964. (M úzeum i füzetek) S ch m id t Jenő b á n y a ig a z g a tó le ve le in e k fe ld o lg o z á s a , am elyeket a RT pesti vezetőségéhez írt, a b a g ly a s a lja i, m izserfai és a s a lg ó ta rjá n i bányászok moz­ g a lm a in a k m egism eréséhez s z o lg á lta t e lső re n d ű e n fo n to s a d a to k a t.. 5. G a jz á g ó A la d á r —Posta István — Borsos G á b o r: A n ó g rá d i szénm edence a z o któ b e ri fo rra d a lo m és a T anácsköztársaság id e jé n . S a lg ó ta rjá n , 1959. (K ézirat a M egyei K önyvtár helyism ereti g yüjte m é n yé b e n .) A szerzők le vé ltá ri d o k u ­ m entum ok, fo ly ó ira to k , kortársi visszaem lékezések fe lh a szn á lá sá va l először kisérelték meg az ip a rm e d e n c e m u n ká sm o zga lm á n a k fe ld o lg o z á s á t. A h a d ­ m űveleti időszakra vonatkozó a d a ta ik je le n tőse k. 6. Rákóczy István: A csehek kiverése B a la ssa g ya rm a tró l és az Ipoly b a lp a r tjá ról 1919 ja n u á r utolsó n a p ja in . B a la ssa g ya rm a t 1921. A szerző — v o lt megyei alje g yző — a p o lg á ri d e m o k ra tik u s időszak k o rm á n yb iztosa ké n t tevékenykedett B alassagyarm aton 1918. novem ber 16 és 1919. fe b ru á r 26 között. Könyvében elsősorban személyét, m u n k á já t igyekszik kie m e ln i, és eközben sok a d a to t közöl a szerveződő e lle n fo rra d a lm i erők kezdeti tevékenységéről. 7 S ulacsik (A n ta l) Z o ltá n : A b a la s s a g y a rm a ti csehkiverés tö rté n e te . B alassa­ gyarm at, 1933. E lle n fo rra d a lm i célzatú és ih le tű fe ld o lg o z á s a a k o ra b e li esem ényeknek. A könyv je le n tősé g e , hogy a helyi e lle n fo rra d a lm i erők cso p o rto s u lá s á t viszonylag jó l érzékelteti. III. A forradalmak Nógrád megyei történetével foglalkozó tanulmányok, visszaem­ lékezések. 1. Hevesi G y u la : Egy m érnök a fo rra d a lo m b a n . Bp. 1959. 2 0 5 . ; 272-282. I. A szerző népb izto ské n t S a lg ó ta rjá n b a n tevékenykedett. A m u n ká szá szló a lja k m e g a la k u lá s á ró l, h a rc a iró l a hiteles beszám olóból szerezhetünk a d a to k a t. 2. H etés T ib o r: M unkásezredek e lő re Bp. 1960. 50-80. 1. H etés T ib o r: A 80. nem zetközi d a n d á r. Bp. 1963. 87-108. 1. A S a lg ó ta rjá n körzetében le fo ly t h a d m ű ve le te kre k a p u n k a d a to k a t a két könyvből. 3. H uszár A la d á r: G o n d o la to k a v ilá g h á b o rú a la tt. Bp. é.n. A szerző a bala ssag ya rm a ti e lle n fo rra d a lm i c so p o rt vezető a la k ja volt. A kü­ lönböző ujsá g o k b a n m e g je le n t cikke it, és a m ásodik v ilá g h á b o rú id e jé n írt visszaem lékezéseit ta rta lm a zza a könyv, am elynek az 1918-1919-es fo rra d a l­ m akkal fo g la lk o z ó fe je ze té b e n a szerveződdő a n tid e m o k ra tik u s e rők id e o ló ­ g iá já ró l olvashatun k. 87 �4. H ősi h a rco k em lékei. Bp. 1955. Szerk. Lányi Ernőné. 72-74. I. Pusztai Ernő: A m izserfai zászló. A kortársi visszaem lékezés a v ilá g h á b o rú s bányai viszonyokat, és a fo rra d a lm a k a la tti — elsősorban m izserfai — m egm ozdulások esem ényeit dolgozza fel. 5. V ácláv K rá l: A csehszlovák burzsoázia in te rve n ció s h á b o rú ja a M a g y a r Tanácsköztársaság e lle n 1919-ben. Szikra 1956. A S a lg ó ta rjá n körzetében in d íto tt tá m a d á sb a n résztvevő cseh ka to n a i p a ra n c s ­ nokság és a katonaság fe g yelm ezettségét b e m u ta tó fe je ze te k szám unkra különös fo n to ssá g g a l bírnak. 6. K őnig K elem en: Hatszázéves ferences é le t Szécsényben. 1332-1932. Vác, 1932. 300-303. I. A szécsényi ferencesek fo rra d a lm a k a la tti p o litik a i tevékenységének b e m u ta tá ­ sán tú l a község vilá g h á b o rú s viszonyaira, a n in cste le n e k szervezkedésére o lva sh atu n k a d a to k a t. 7. L ip ta i Ervin: 257-313. I. A m agyar Vörös H a d se re g h a rc a i 1919. Bp. 1960. 227-242. A m o n o g rá fia a Vörös H adsereg hősi kü zdelm einek le g s zín vo n a la sa b b össze­ fo g la lá s a . Az e d d ig ie k n é l le g jo b b a n m u ta t rá a hadiesem ények és a p o litik a összefüggéseire. Részletesen fo g la lk o z ik a cseh in te rve n ció s c s a p a to k ellen küzdő s a lg ó ta rjá n i és a környező fa lv a k b a n la kó m unkások ha rcá va l. 8. N agy id ő k ta n u i em lékeznek. (1918-1919.) Ö sszeáll. Lányi Ernőné. Bp. 1958. 108-112. I. S réter M á rto n : Az a c é lg y á ri m unkások. A háb o rú s nélkülözések, az e lé g e d e tle n sé g m ia tt e rősödő p o litik a i m o zg a lm a ­ kat, a KMP a cé lg yári szervezetének m e g a la k u lá s á n a k kö rü lm é n ye it dolgozza fe l a visszaemlékezés. 9. N ó g rá d i S á n d o r: E m lékeim ből. Kossuth 1961. 5 5 -6 0 . I. A visszaem lékezésben a losonci m unkásság szervezkedéséről, vashatunk. a k c ió iró l o l­ 10. A s a lg ó ta rjá n i ipa rvid é k. Szerk. G a jz á g ó A la d á r. S a lg ó ta rjá n 1962. 2 5 1 -2 5 5 I. A ta n u lm á n y k ö te tb e n a le g fo n to s a b b d o ku m e n tu m o ko n a la p u ló v á z la tá t o l­ va sh a tju k a korszak p o litik a i esem ényeinek. 11. Tormay C e c ile : B újdosó könyv. I—II. Bp. 1921-1922. A szerző - az e lle n fo rra d a lo m h írh e d t ké p vise lő je — a Tanácsköztársaság id e jé n N ó g rá d m egyéb e n : Bercelen, B alassa g ya rm a to n , Szügyben é lt álnéven. A te n d e n ció zu sa n fo rra d a lo m elle n e s könyv a d a ta i k ritik á v a l h a szn á lh a tó k 12. W abrosch B éla: A s a lg ó ta rjá n i S a lg ó ta rjá n é. n. M u n k a ny. a c é lg y á ri o lvasókör tö rté n e te 1878-1926 W abrosch B é la : Visszaem lékezések a S a lg ó ta rjá n i Tiszti C a sin ó fe n n á llá s á n a k 60-ik ju b ile u m i évében. S a lg ó ta rjá n 1941. A szerző á té lte a fo rra d a lm i esem ényeket. M in d k é t fe ld o lg o z á s visszaem lé­ kezésen a la p u l, és m ind a d a ta i, m ind e lő a d á s m ó d ja az e lle n fo rra d a lm i id ő ­ szak torzító p o litik á já t t ü k rözi. Ö ssze á llíto tta : HO R VÁTH ISTVÁN 88 �Az 1918-1919. évi forradalmak történetének forrásai a megyei levéltárban A tö rté n e ti korszakok le g fo n to s a b b fo rrá s a n y a g á t azok az ira to k képezik, m e­ lyek az a d o tt korszakban az egyes h iva ta lok, intézm ények m űködése során keletkez­ te k és így a fontos és kevésbé fo n to s esem ényeknek m in d e n n é l hívebb tükrözői. Ezeknek az ira to k n a k a lé tre jö tté t az a d o tt közigazgatási, ig a zsá g szo lg á lta tá si és egyéb fe la d a to k te tté k szükségessé és nem azzal a c é lla l keletkeztek, hogy az ese­ m ényeket az u tó ko r szám ára m egörökítsék. Ezért n a g yo b b a h ite lü k az olyan fo rrá ­ soknál, melyek kifejezette n az u tó k o r szám ára készültek (pl. e m lé kira to k, sta tis z ti­ kák) és így m ú lh a ta tla n u l m a g u kb a n h o rd já k a szépítés vagy elkendőzés le h e tő ­ ségét. A p o lg á ri fo rra d a lo m és a T anácsköztársaság korszakának le vé ltá ri fo rrá s ­ a n ya g á t, m int á lta lá b a n a le vé ltá ri fo rrá so ka t, két fő c s o p o rtb a s o ro lh a tju k . Az e l­ sőt nevezhetnénk a d ire k t (közvetlen) fo rrá so k c s o p o rtjá n a k : ide ta rto z n a k a jelzett korszakban m űködött helyi szervek ira ta i; a m ásik fő c s o p o rto t in d ire k t (közvetett) fo rrá sa n y a g n a k nevezhetjük, e b b e s o ro lh a tó k m indazok az ira tok, m elyek a le g k ü ­ lö nbözőbb szervek m űködése során keletkeztek és va la m ilye n vo n a tko zá sb a n a p o l­ g á ri fo rra d a lo m és a Tanácsköztársaság le fo lyá sáva l, esem ényeivel kapcsolatos a d a to k a t ta rta lm a zn a k. Az 1918-1919 tö rté n e té n e k le vé ltá ri fo rrá sa n ya g a , országos viszo n yla tba n is, m eglehetősen hiányos. K ülönösen a p ro le tá rd ik ta tú ra id e jé n keletkezett ira to k k ö ­ zül pusztult el igen sok. Ebben közrejátszott részben az, hogy az é rd e k e lt tisztvi­ selők közül sokan igyekeztek e ltü n te tn i az ő ke t k o m p ro m ittá ló ira to k a t, de a h iv a ­ ta lo s intézkedések is e lő se g íte tté k az ira tp u sztítá st. Nem kedveztek az ira to k n a k a T anácsköztársaság korszakának h a rci esem ényei sem. N ó g rá d megye esetében még az is az oka az ira to k h iá n yán a k, hogy az északi vidéken fo lyó védelm i h a r­ cok következtében az ig a zg a tá si szervek később a la k u lta k meg, m in t m ásutt. M ie lő tt rá té rn é n k a megyei le v é ltá rn a k a je lz e tt korszakra vonatkozó fo rrá ­ saira, meg kell em lítenü n k, hogy a megye tö rté n e té n e k e fo n to s szakaszát ille tő e n anyag ta lá lh a tó más, fő k é n t központi le v é ltá ra k b a n is. Így első so rb a n a P á rttö r­ té n e ti Intézet A rchívum á b a n , a H a d tö rté n e lm i Intézet L e vé ltá rá b a n és a M a g ya r O rszágos Levéltárban. Ezeken kívül a N ó g rá d m egyei M u n ká sm o zga lm i M úzeum is őriz bizonyos le vé ltá ri je lle g ű fo rrá s a n y a g o t: a H a d tö rté n e lm i Intézet L evéltá­ rá b a n őrzött, a N ó g rá d m egyei h a rci esem ényekkel kapcsolatos tá v ira to k g é p e lt m á so la ta it. A megyei levéltár - az e lő b b e m líte tt o ko kn á l fogva - a p o lg á ri fo rra d a lo m és a Tanácsköztársaság k ö z v e t l e n fo rrá s a ib ó l ig e n keveset ő riz: — A p o lg á ri fo rra d a lo m korszakából a helyi Nemzeti Tanácsok jegyzőkönyvei em líthetők. Ezek közül m egvan S a lg ó ta rjá n nagyközség N em zeti T a n á csá n a k n é ­ hány jegyzőkönyve a hozzátartozó ira to k k a l, 1918. novem ber —d e ce m b e r h ó n a p o k ­ ból, va la m in t néhány község (Kisterenye, N em ti, Szu p a ta k, V ecseklő) N em zeti Ta­ rácsainak egy-egy jegyzőkönyve. 89 �- A Tanácsköztársaság korszakából a helyi m unkástanácsok jegyzőkönyvei ta r ­ toznak ebbe a csoportba . Ilyen jegyzőkönyvek m a ra d ta k a következő h e lysé ge kb ő l; B alassagyarm at város, D iósjenő, H erencsény, H om okterenye, Kazár, Pásztó, Pat­ varc, Szécsény és Szügy községek. Természetesen nem m indegyik jegyzőkönyvi anyag te lje s é rté k ű forrás, hiszen van olyan is köztük (Szügy), a h o l a p ro le tá rd ik ta tú ra id e jé n csak egye tle n ülést jegyeztek be, jú liu s 13-án, és ekkor is a község 1918. évi zárszám adását v ita ttá k meg. Az ülés m ásik tárgysorozati p o n tja egy ta n á c s ta g kikü ld e tése v o lt m a lo m ­ ellenőrzésre. Kazár község jegyzőkönyvei viszont m ár végigvezetnek egészen m á r­ ciustól jú liu s ig és igen s o ko ld a lú ténykedésről a d n a k képet (L a ká sre kvirá lá s az u ra d a lo m tó l, fö ld ju tta tá s bányászoknak a sz o c ia liz á lt fö ld e k b ő l, isko lá kb a n a v a l­ lá stanítás megszüntetése, p a p i fö ld e k községi kezelésbe vétele, földm űves tanács, v a la m in t m űvelődési osztály választás, tejszá llítá s a s a lg ó ta rjá n i m u n kásságnak; de ezeken a va ló b a n fo rra d a lm i id ő kre jellem ző intézkedéseken kívül olyan h a tá ­ rozatokkal is ta lá lko zun k, m in t a p a állatbeszerzés, fö ld b é rle ti ügyek rendezése, az iskolák ta ka rítá sa , szántási d íja k m e g á lla p ítá s a , községi szolga fizetésem elése stb). A közvetlen fo rrá so k so rá b a n ke lle n e le n n iök az egyes helységek m u n k á s ta ­ nácsi ill. d ire k tó riu m i ira ta in a k is. Ezek a zo n b a n , am e n n yib e n e g y á lta lá n m a ra d ta k (pl. Romhány község esetében), csekély és töredékes v o ltu k n á l fo g va nincsenek ö n á lló a n kezelve, hanem a rendes községi ira to k között ke rü lte k elhelyezésre. A k ö z v e t e t t fo rrá so k az e lő b b ie k n é l jó va l n a g yo b b m ennyiségben ta lá l­ hatók. Ezek fő ké n t az á lta lá n o s közigazgatási ira tso ro za to kb a n fe lle lh e tő a n y a g o ­ kat je le n tik . A m egyei le v é ltá rb a n az a lá b b i ilyen je lle g ű ira ta n y a g o k ró l van tu d o m á su n k: - N ó g rá d megye fő is p á n já n a k (ill. fő is p á n i ko rm á n yb iztosá n a k) iktatókönyve 1919. ápr. 13-ig. A fő is p á n m árcius 21-e u tá n is, m integy a megyei ta n á cs intézőb izo ttsá g á n a k e lnöki h iva ta la m űködött. Főtevékenysége a községi és já rá s i m u n ­ kástanácsok megszervezése, a v o lt megyei tisztviselők p o litik a i m e g b ízh a tó sá g á n a k fe lü lvizsg á la ta , az igazságügyi szervezet á ta la k ítá s a , fo rra d a lm i törvényszékek fel á llítá sa , belügyi népbiztosi re n d e le te k vé g re h a jtá s a , já rá s i p o litik a i m egbízottak irányítása volt. Bár a hozzátartozó ira to k nem m a ra d ta k fen n , m a g á b ó l az ik ta tó könyvből is re k o n stru á lh a tó k nagyrészt az esem ények (a közölt e se m é n yn a p tá r is erre tám aszkodik tö b b e k között). H ogy m ilyen részletességgel tá jé k o z ta t az ese­ m ényekről, azt jó l m u ta tja az a néhány bejegyzés, m elyet egyetlen n a p o n (m árcius 29-én) vezettek be a könyvbe: 581. A ha d ü g yi népbiztos értesíti, hogy a B u dapestre irá n y íto tt élelm iszerek a k a d á ly ta la n u l szállítható k. 582. Az aszódi já rá s i népbiztos h írt ad a rró l, hogy a közelében fekvő néhány N ó g rá d m egyei községekben megszervezték a m unkás- és p araszttanácsot. 583. A b erceli körjegyző to v á b b ítja a g a zd a sá g i cselédek kérelm ét, hogy a Pest m egyében m e g á lla p íto tt ko n ve n ció t k a p já k meg. - A városok és községek k é p v ise lő te stü le te in e k jegyzőkönyvei. A községek te stü le ti szervei néhány helyen egészen 1919. m árcius 21 -ig m űködtek, m ű kö d é ­ süknek írásos nyom ai a zo n b a n m eglehetősen hiányosak. Egyes jegyzőkönyvekben 1918 szeptem berétől egészen 1919 szeptem beréig e g y á lta lá n semmi bejegyzes nincs, mások néhány üres la p o t itt kihagytak, e b b ő l a rra le h e t következtetni, hogy 90 �volt ugyan közgyűlés, de a fe lv e tt jegyzőkönyvet va la m ilye n o kb ó l m ár nem vezették be a tisztázott kötetbe. Kevés a zoknak a községeknek a szá m a, melyek jegyzőköny­ veiben a p o lg á ri fo rra d a lo m id e jé n bejegyzés tö rté n t. Ezek a következők: B alassa­ g y a rm a t Bánk, C se rh á th a lá p , D iósjenő, H om okterenye, H ugyag, Pásztó, Patvarc, Somoskő, S om oskőújfa lu , Szécsény, Szuha, Szügy és V anyarc. A ké p vise lő te stü le ti közgyűlések egyébként á lta lá b a n azokkal az ügyekkel fo g la lk o z ta k ebb e n az id ő ­ szakban i s, m int k o rá b b a n , te h á t elsősorban a községi vagyonkezelés és h áztartás ügyeivel. - A községek közig a zga tá si ira ta i. A körjegyzőségek, v a la m in t a nagyközségek j egyzői h iv a ta la ib a n keletkezett ira to k is e lső so rb a n a községek m in d e n n a p i é le té ­ ben fe lm e rü lt p ro b lé m á k a t és azok m e g o ld á s a it tükrözik. A községi ira to k hiányos volta következtében a zo n b a n csak néhány körjegyzőség (pl. A lsópetény, C s e rh á t­ surány, D iósjenő, H om okterenye, Jobbágyi, Kazár, N a g yb áto n y) és néhány község (pl. Etes, N ó g rá d ) van, m elyeknek a je lz e tt időszakból szám ottevő m ennyiségű ira ta n y a g a m a ra d t fenn. Ezeknek fe ltá rá s a még nem fe je z ő d ö tt be és az e lkö ve t­ kező id ő b en még rem élhető az 1918-1919 tö rté n e té re vonatkozó ira to k e lő k e rü ­ lése. Az e d d ig fe ltá rt a n y a g b a n , elsősorban a T anácsköztársaság id e jé b ő l, az egyes helyi szerveknek a m egválasztására vonatkozó iratok, a helyi szervek névso­ rai, a népbiztosságok re n d e le te inek to v á b b ítá sa , a segélyezésre, h a d ig o n d o zá sra , közellátásra vonatkozó intézkedések érd e m e ln e k em lítést. A községek so rá b ó l k i­ e m elkedik S a lg ó ta rjá n nagyközség ira ta n y a g a , am ely te lje sn e k m o n d h a tó és így m eglehetősen sok a d a to t ta rta lm a z. Itt e m líth e tjü k meg, hogy ugyancsak a to v á b b i fe ltá ró m unka sok a d a to t hoz­ h a t n a p v ilá g ra a közigazgatási je lle g ű ira tso ro za to k 1919 u tá n i részeiből is. Hiszen egyes, fő ké n t személyi je lle g ű ügyek még a k á r e gy-két évig is e lh ú z ó d h a tta k . Ez a fe ltá ró m unka is m egkezdődött és m ár rövid p ró b á lko zá s u tá n is bebizonyosodott, hogy érdem es to vá b b fo ly ta tn i. Így pl. S a lg ó ta rjá n nagyközség 1912/1920. számú a k tá já b a n , m elyben össze fo g la ló je le n té s o lva sh a tó a p ro le tá rd ik ta tú rá ró l (azzal a bevezetővel, hogy „ a kom m unizm us kitörése a lakosság, ille tv e a m unkásság kö ré ­ ben ó riási lelkesedést v á lto tt k i . . . ” ), m e g ta lá lh a tju k u g ya n a kko r a s a lg ó ta rjá n i m unkástanács 1919. augusztus 9-i jegyzőkönyvének a fo g a lm a zvá n yá t is. (Ez az ülés volt, mely kim ond ta a m unkástanács fe lo s z la tá s á t és ezzel véget v e te tt a p ro le tá rd ik ta tú rá n a k S a lg ó ta rjá n b a n . Vagy ugyancsak a s a lg ó ta rjá n i ira to k b a n 2622/ 1921. szám a la tt a p ro le tá rd ik ta tú ra id e jé n m űködő vezető személyek n y ilv á n ­ ta rtá sa kapcsán o lva sh a tju k a s a lg ó ta rjá n i já rá s i in té ző b izo ttsá g ta g ja in a k névsorát. - N ó g rá d megye Hivatalos Lapja 1918-1919. Bár n y o m ta to tt fo rm á b a n , ú js á g ­ ként je le n t meg, tu la jd o n k é p p e n a megye a lis p á n i h iv a ta lá n a k a re n d e le te it ta r ­ talm azza. M ivel az a lis p á n i ira to k e b b ő l az id ő b ő l e g y á lta lá n nem m a ra d ta k fenn, a la p ezeket p ó to lja . 1918. évi köte té b e n rendelkezéseket ta rta lm a z az a lá b b i ü gyekben: közélelmezés, nem zetőrség szervezése, orosz h a d ifo g ly o k fo g la lk o z ta ­ tása, a tisztviselők m a g a ta rtá s a a n é p kö ztá rsa sá g b a n , a vidéki nem zeti és n é p ta ­ nácsok m űködése stb. Az 1919. évi kötet h a so n ló ta rta lm ú , d e m árcius 21. után m ár a megyei d ire k tó riu m intézkedéseit közli. Ezekből a je le n tő s e b b e k : b irto k re n ­ dező bizottságok m űködése, b irto k o k szocializálása, az ellenséges m egszállás a lól fe ls z a b a d u lt te rü le te k népnevelésügyének újjászervezése. Ezen kívül term észetesen a folyó közigazgatási, kö ze llá tási ügyekben is á lla n d ó a n intézkedések tö rté n te k, m elyeket a h ivatalos la p rendszeresen közölt. 91 �A fe n tie kb e n fe ls o ro lt fo rrá sa n ya g sajnos nem teszi lehetővé, hogy a p o lg á ri fo rra d a lo m és a T anácsköztársaság tö rté n e té n e k m inden N ó g rá d m egyei mozza­ n ata m a ra d é k ta la n u l re k o n s tru á lh a tó legyen. K özigazgatási ira to k ró l lévén szó, e lsősorban azokról a tényezőkről, m ozzanatokról tá jé k o z ta tjá k a k u ta tó t, melyek a közigazgatási szervek m űködésének h a tá skö ré b e ta rto zta k. Így pl. úgyszólván te l­ jesen hiányoznak b e lő lü k azok az a d a to k , melyek a h a rci események felidézésére v o ln á na k alkalm asak. Egyet a zo n b a n m e g c á fo lh a ta tla n u l bizonyítanak. M é g p e d ig azt, hogy - szemben az e lle n fo rra d a lm i rendszer rá g a lm a zó m e g á lla p ítá s a iv a l, mely szerint a „T anácsköztársaság nem á lla m volt, hanem bűncselekm ények e lk ö ­ vetésére szövetkezett személyek töm örülése, a kik cselekm ényeiket h iva ta los h a ta ­ lom színlelésével követték e l” és hogy „m in d a z o k a cselekm ények, am elyeket ennek az u ra lo m n a k a szervei és közegei elkövettek, csak m in t közönséges b ű n cse le km é ­ nyek b írá lh a tó k e l” (Az e lle n fo rra d a lm i rendszer h iv a ta lo s m e g n y ila tk o z á s a ib ó l) — a p o lg á ri fo rra d a lo m korszakában, de még in k á b b a p ro le tá rd ik ta tú ra id e jé n a helyi szervek, a m unkástanácsok il l . d ire k tó riu m o k m in d e n t e lkövettek a n n a k é rd e ­ kében, hogy az é le t m inden te rü le té n n o rm ális m ederbe te re ljé k az eseményeket, hogy a többéves h á b o rú szétzilálta g a z d a s á g i helyzeten úrrá legyenek és így a d o lgozó lakosság igényeinek messzemenő fig ye le m b e vé te lé ve l szilárd n é p h a ta lm a t terem tsenek. Ez a bizonyító erő a d ja meg te h á t az é rté ké t m in d a zo kn a k a megyei le vé ltá ri forrásoknak, melyek m ár e d d ig is ism ertek, v a la m in t azoknak, m elyeket a to v á b b i fe ltá ró m unkák fo g n a k a n a p v ilá g ra hozni és melyek m in d e g yike egy kise b b -n a g yo b b m ozzanattal já ru l hozzá a nagy tö rté n e lm i korszakról a lk o to tt ké­ pü nk m egform álásához. SCHNEIDER M IKLÓ S 92 �KÖRKÉP Interjú Czinke Ferenccel D.: Bármely műalkotásegyedi, egyszeri, utánozhatatlan. A képzőművészeti alkotás egyedisége azonban kettős értelemben veendő. Egyrészt egyedi mint műalkotás, másreszt egy példányban „él”. Nem sokszorosítható, azaz ha pl. másolják, a másolat „nem az ere­ deti”. Az írói mű X. példányban jelenik meg. Minden egyes példány ugyanaz. Megvan nekem is, neked is ... az 5.000-nek is meglehet. Az X„ példányszámot megveszik, vagy nem. Ez már „siker” -kérdés. Tehát a könyv „ útja, sikere” általában mérhető. A kép­ zőművész követi, követheti-e, s akarja-e követni egy-egy műve útját-sorsát? CZINKE: A képzőművészei alkotásokra nem adnak ki arany-lemezt, bestseller sem vá lhatik belőle, irigylem is a testvérművészeteket e nagy társadalmiságukért, mert ha a reprodukció elterjesztése kulturálisan nagy eredmény is, szegényebb azzal, hogy az ere­ detinek csak mása, nem örvendeztet meg a műalkotás totalitásával. Itt van azonban a sokszorosító grafika, mely ilyen természeténél fogva a legforradalmibb képzőművészeti mű­ faj, tágabb horizontot jelent, s mi több, gyorsan reagál a kor életérzéseire: a boldogság hevületére, frissen örökíti meg a tragikus kataklizmákat, még a bekövetkezés előtt figyel­ meztethet. Egy-egy mű útját az egyedi alkotásnál még követheti az ember a sokszoro­ sított műfaj esetében megelégszik azzal a nagy bizonyossággal, hogy a művek nagyobb társadalmi közegbe kerültek. Ez az erős, a visszatérő boldogságtudat — ha van idő ilyenre gondolni vagy számontartani - amikor az új alkotásvágy már ott a küszöbön, s menni kell. P. Eluard mondja: „H a az ember halad, minden lépésével új horizontot fedez fel.”, s ez a felfedező út nem mindig engedi meg a megtett út minden lépésén meditálni, azt számontartani. Az ember mindig több akar lenni tegnapi - mi több - mai énjénél: a ma a kevés, eleme a soknak, de a cél a teljesség. D .: Maradjunk a sikernél. X ember nézte meg a kiállítást. Bejegyzések a vendég­ könyvben. Reagá l a „hivatalos” közvélemény — a kritikusok véleményt mondanak (ha mondanak), a műveket díjazzák, Ö n a korábbi években Derkovits-ösztöndijas volt, majd SZOT, 1968-ban pedig Munkácsy-díjat kapott. Erről a „sikerről” mondjon néhány szót. CZINKE: A kritika — legtöbbször egy ember írja — arról ír, amit tettem, amit már befejeztem. Engem akkor már az az új foglalkoztat, amiről a kritikus nem tud, amit még nem ismer. Így mindig fór-ban vagyok, s ez a tudat reményt nyújt orra, hogy az elmarasz­ taló kritikát jobb belátásra bírjam. Ha pedig a jót jól írja meg - mert a szépről lehet sőt úgy kell írni, hogy az maga is szép legyen — ha ért a dolgához, nagyra becsülöm a kritikust. (Hát ilyenek vagyunk mi, emberek!) A „hivatalos" közvélemény velünk együtt megy előre, ha ezt sokan nem is veszik észre! Az elért „sikerek" természetesen útjelző karókat jelentenek, mindig jólesnek, mert új, eddig nem ismert világok felé való repülé­ semhez szárnyakat adnak, de a sikerekre nem jó gondolni, ezeket el kell hessegetni ma­ gamtól, mert tarkává tehetik a szárnyaimat. Az elért sikerekben álmatlan éjszakáimat, vergődéseimet, s csak azt látom, hogy reggelre megint verejtékfürdőben ébredtem. D .: Ha a műélvezőnek, a közönségnek tetszik az alkotás, az annyit jelent, hogy benne, általa „magára talált". Akkor következik ez be, ha a közönség azt „ta lá lja meg" a mű­ ben, amit a művész kifejezni szándékozott? CZINKE: Igen: új önmagára találás, önmaga tartalm át újfajta módon fedezi fel a műben a műélvező. Képet nézni nem szórakozás hanem igen komoly cselekvés Odafigyel­ ni az ember egy új teremtményére, mely belső tö rvényein keres: tül a világ új rendjét, igazságát, szépségeit nyilatkoztatja ki, azok felfedezésére kényszerít, harcba hív. A közön­ ségnek is cselekvően kell kutatni és elérni az új célokat, az eddig nem ismert világokat. A néző is elvonatkoztat, de ez már következmény, melyben mérhetjük az alkotó szándé­ kát is. A társadalmilag fontos művészi közlés aligha talál egyértelmű fogadtatásra — te ­ hát a néző ugyanazt és a nem ugyanazt találja meg a műben - hiszen az alkotás min­ 93 �d ig tágabb horizontot nyit. Ezért, hogy a mű a nézőtől nemcsak az abc-t, hanem a hozzá­ értést, a műben való eligazodás képességét is megköveteli. A mű a tárgyi valóságból absztrahált jelrendszer megalkotása, hogy úgymondjam felfedezése útján jön létre, így annak befogadása is más-más úton teremti meg az elvont fogalmak birodalmán keresz­ tül a valóság gazdag szféráit. Kettőn áll tehát a vásár, hogy a mű és közönség egymásra találjon. A jó művészet minden esetre meg kell, hogy hozza ezt az eredményt, ha a kul­ t urpolitika is érzi ezt a nagy hivatástudatot. Akadályok persze mutatkoznak. (Aligha szol­ gálja a kulturszint emelését pl., hogy a középiskolák heti 2 óra művészettörténetét az új tanévre 1 órára faragták le, pedig ez a tantárgy csak a gimnáziumok 4. osztályában bevezetett). D .: A néző előtt a „termék” , a műalkotás jelenik meg. A műalkotás — zárt világa révén - összegezés. „Tartalma” van, felidéz, jelent valamit, stb. A néző viszonyul hozzá. De itt már a műalkotásnak az alkotótól való „független léte” a kiindulási pont. Ám a műalkotás egy művészi tevékenységfolyamat produktuma. A nézőben felvetődhet a kér­ dés: mi történik addig, amíg elkészül egy kép? CZINKE: Bonyolult a probléma. Minden esetre társadalmi, emberi léptékű minden mű születése. Az ember magában hordja a világot, s a világ átélése szükségszerű kény­ szerben tartja az embert, hogy az kifejezze, s ezáltal alkotott világot teremtsen belőle Az ember természetesen nemcsak regisztrál, hanem felel a kihívásokra, ha kell, vádiratot metsz fába vagy karcol lemezre. Más világ ez, más törvényekkel: a meglévő, kitapintható valóságból nyert új valóság, mely inspirál, aktivizál, öklöt szorított vagy búzavirágot nevettet. Minden mű elindul egy csírából, melyben ott tombol az élet, s az a küzdelem, mely a műre vár, a továbbfolytatása a mű folytonosságában meglévő erőnek. A csírázás növekedéséhez sokszor elég egy görcsös fa, egy áldott állapotú asszony megrakott sza­ tyorral, egy eszembejutott népdal, egy örömkönny kibuggyanása kislányom szeméből. De mit is mondjak? Minden mű más indítékú, s követeli a más-más, változatosan gazdag formát, a forma lényegi strukturáját, hogy a kép a tárgy lényegévé váljék, hogy egységes egész legyen, azaz ábrázoljon és kifejezzen. A mű születése állandó változás, hozzáadás és elvevés, a logikai és ösztönös nagy harcában születik. Ez az ellentmondás kényszeríti az embert, hogy az alkotó folyamat közben fokozza a mű eredeti jelentéstartalmát. Arra mindig vigyázok, hogy a közlés ne legyen véletlenszerű, még a grafikai jegyeknek vélt arabeszkek is, a faktúra, a mívesség, mindig jelentéstartalmat hordozzanak, és ne üres artisztikumot. A felületi szépségeket sohasem szabad a mélyen rejlő esztétikai, tá r­ sadalmi formációk jellegével azonosítani. A kifejezési lehetőségek kibővítésén munkálko­ dom, hogy a természet által létrehozott természetes formákat is alárendelhessem a mon­ danivalónak,hogy egy fametszetnél pl. a fa természetes erezete, vonal és foltrendszere, még jobban kövesse a valóság szféráihoz az ábrázolás bonyolult útjain a kifejezés győ­ zedelmét. Természetesen a mű értékétől függ az ábrázolás és kifejezés teljessége, de ez bizony sokszor csak szándék marad, és talán ezért van az, hogy néha csak altatóval tudok aludni. D : A művészi alkotófolyamat talán maga a kudarcokkal való birkózás az „anyag” á tlelkesítése,legyőzése. . . és sorolhatnám. A kép — végső soron — „képbe merevített" folyamatos történés. Az alkotás folyamata vagy a művek „önálló élete" a művész igazi próbája? CZINKE: Azt hiszem mindkettő, egyik sem jöhet létre a másik nélkül Játék és rend, küzdelem és megnyugvás. „A festő" c. fametszetem talán a legjobb példa erre. A fes­ tőálv ány — gillottine is lehetne — mély fekete folttal ül a festő nyakán. Egy szemmel néz. másik szeme kinyitott tenyerével eltakarva. Absztrakt és realisztikus elemek párharca. A festő nézhet a tárgyi valóságra, és konstatál valami képi formát. De! Ez a kéz megálljt int valami borzalomnak, valaminek, aminek nem szabadna megtörténnie! Mert az ember felelős azért, ami a világban, vagy bennünk történik! Az alkotás folyamata izgalmas já ­ ték és lábatremegtető zsákolás egyszerre, s nagy vágyakozás, reményteljes órák, napok, — a kész mű, „önálló élete” gyermeki öröm, ugrálni tudnék az „ilyent sohasem csináltam” szinte hangos újjongása, aztán pár nap múlva újra kezdődik a szivárvány­ kergetésnek ez a szép, küzdelmes játéka. Egész életünk nap-nap után megújuló igazi próba. D .: Az emberi általában és konkrétan is sokrétű, sokjelentésű. Ha ezt kiinduló pont­ nak vesszük, - mint lényegében már megfogalmazta, - akkor kimondhatjuk: a művészi tevé 94 �kenység kiváltm ód nem öncélú. Annak ellenére, hogy a műalkotás kiváltm ód nem sorol­ ható az „a n ya g i ja va k” közé. Lényegét máshol kell keresni. M it ta rt hát művészi tevé­ kenysége céljának? „M e g á lla p o d o tt" már egy szilárd művészi szemléleti ponton? CZINKE: Igazi feladatom végső soron abban látom , hogy a természeti tárgy, a szitu­ ációk kétségbevonhatatlan igazságát keressem, m ajd interpre tá lja m az igaz, jó és tiszta, leghum ánusabb társadalom igéretét, ha ez sokszor csak szándék marad is. Úgy érzem, nemzeti, népi hagyományaink kristályvizű kút, m elyből már ivott Bartók, Kodály, s m in­ denki, aki azért alkot, mert fűti népének, hazájának szeretete. A „m e g á lla p o d o tt" t úl korai lenne, művészeti m agatartásom m al tisztán nézhetek önvizsgálattal magamba, az eddigi harcom at büszkén vallom, vállalom , ezt kell tovább folytatnom . A „m it" tisztán látom, a „h o g ya n „ biztosan új utakkal kecsegtet még. D .: A kor „term eli ki” művészeit is. Ez egyszerre ha tártala n lehetőség és korlát. Leg­ újab b g ra fik á it nézve: érzi, tu d ja ezt. (K orlát töviskoronával). M int művész, hogyan él a lehetőségekkel, és hol em lkedhet - ha em elkedhet — a korlátok fölé? CZINKE: A korlát elsősorban az alkotás és em beri nehézségek, gátlások, vívódások, önm arcangolások deszkakerítése, tá g a b b társadalm i értelem ben Vietnam, G örögország; a népi motívum az ember győzelme, jelenvalósága, a holnapok reménye. Az emberiség nem élhet, nem alkotha t permanensen olyan közegben, ahol a jövőtől való fenyegetés, félelem fonja naponta körül. A korlátokat önm agukban naponta le kell dönteni, a v ilá g ­ ban pedig végérvényesen, hogy a népek szabadon, boldogan élhessenek. A m űalkotás­ nak is ezt kell szolgálnia. D .: M inden egyes mű — már beszéltünk r ó la , — összegezés. Zárt, teljes, egész világ. De a művész azzal, hogy m egalkotja „tú llé p ” rajta. A következő, az új, az „ism eretlen” felé fordul. Művek soráról beszélhetünk tehát. Ám bármennyi az a lko to tt mű, a mester „keze nyoma” - ugyanazon kéz nyoma — ott van bármelyiken. Ezért pl. hogy a téma ön ­ m agában nem meghatározó. Mégis rangsorolja-e a témát? CZINKE: A tém át nem rangsorolnám, inkább arról egy pár szót, hogy az európai művészetben úgy lehet helyünk, ha azokat a népi gyökerekben rejtőző indítékokat, forma hagyományokat fejlesztjük tovább, amelyek a m agyar néplélekből buzognak elő. Azok a helyi vagy úgymondjam egészséges nemzeti büszkeségből, gazdag történelm i m últból táplálkozó művek, melyek őszinte, spekuláció nélküli nemzeti ku lturánkhoz kapcsolódnak európai rangban élnek, de D alival, M iró-val, V asarelli-vel csak az érdeklődést, csodál­ kozást lehet számontartani, mert szellemiségünk egészen más társadalm i ta la jró l in du lt el és táplálkozik. D .: Ha már szóbakerült a tartalom , m aradjunk ennél, de a form ai, technikai o ld a ­ lára figyeljünk, ahol a forma „ta rta lo m ” , és viszont. A mű „ta rta lm a ” pl. a szín is. Ám a gra fikai-a lko tá s maga „nem színes” . M égis: a nézőben szín-illúziót is kelt. Tehát a mű maga a „teljessé g” , amely a műnek az alkotótól „e lv á rt" igénye. Időben ez után jön a nézőnek az alkotásról elvárt igénye. M it je le n t ez gyakorlatilag? CZINKE: Legszívesebben fekete-fehér g ra fiká t csinálok. Ez m agában hordja a végt e ­ len nagy ellen tm ond ásá t: a fehértől nincs világosabb, a feketétől sötétebb, s a köztük lévő skálába minden szín belefér. Itt arról is lehetne beszélni, hogy a vonatkoztatás rend­ szerében a fekete-fehér belső szerkezeti rend a mozgás, arányok, egyensúly, stb. elem e­ iből áll össze „színes” egésszé. Ez, m int a mű „re n d e ze tt” tartalm a, hívatott életre kel­ teni, lelket adni a kifejezett élettartalom nak, hogy éljen, tehát aktivizálja azt, aki k a p ­ csolatba kerül vele. Az alkotástól elvárt igény sokféle lehet, emberrel mérjük, ezért a mű is legyen emberi léptékű. Szóval emberi, de nem akárm ilyen! A mű ne igazodjék az elvo­ natkoztatás folyam atában és m ikéntjében napi divatokhoz, vagy alacsonyabb mércékhez - követelményekhez - hanem teremtse meg azt a különöst, amiben eligazodhat az ember, mert neki készült. Fontos azonban, hogy a művész határt szabjon, önm aga emberi határát, és ne váljék „társad alom kívülivé” , mert ilyen művészet nincs. D.: Ha valahol talá lko zik saját művével, el tud ja vonatkoztatni önm agától? CZINKE: Nem. M in dig az akkori, a mű születésének idej ében élő állapotom konsta­ tálom ilyenkor. A gyermekkori rajzaim at sem tagadom meg. D .: Tehát értékeli, s egyben önm aga helyét is keresi? CZINKE: Azt naponta újra és újra meg kell tennem. D.: M i a véleménye a műveiről a lko to tt véleményekről? 95 �CZINKE: Már egy helyen feleltem erre, de végső soron a vélemények hasznosak lehetnek, ezeket természetesen önmagunkon á l kell szűrni, és ha kell, helyére tenni. Arra azonban nagyon vigyázok, hogy a végén ne én vigyem a szamarat D.: Életműve korántsem lezárt. Az elért eredmények - szokták volt mondani - köte­ leznek. Eddigi tevékenységét szakaszolta már? CZINKE: Nem volt rá időm, de tudom, hogy vannak szakaszok - ha nagyképű len­ nék — korszakok, melyek különböznek mai alkotótevékenységemtől. Egy dolog az, ami egye­ nes vonalú, az elkötelezettségem. Erre büszke is vagyok. D.: További céljai? CZINKE: Embernek maradni, emberül alakítani, formálni a holnapot. D .: Művészként vagy egyszerű hétköznapi emberként nehezebb élni? CZINKE: A művész is ember, hogy úgymondjam hétköznapi ember, nem valami sá ­ mán vagy garabonciás. A tevékenységi terület összefonódik, csak a művészi tevékenység jó lesőbb, izgalmasabb, nehezebb, gyötreln esebb, - dehát ilyen a ,hétköznapi” emberé is. D.: Valóban: „hétköznapi” ember a művész. M indennapjait átlagos emberi normákkal mérjük. De művei az ünnepi pillanatok, amelyek ott élnek velünk a mindennapokban. M i­ énkké lesznek, s részesei leszünk. Mégis: önálló életet élnek. . . reménytelenül önállót.. . falon lógnak szögre akasztva. . . „ azok ott külön világ.” Mégis mindenkié ember alkotta emberért valók. DANYI GÁBOR A KÖZÖLT KÉPEK: K o rlá t töviskoronával K itekintő Leányfej A festő C iterás Maszk A fa vá g ó k ikon ja Tükörben 96 ���������Fábry Zoltán A kortárs és a korfelelős A m űfaj maga az újarcú író, - á lla p íth a tju k meg elöljáróban, am ikor Fábry Zoltá n félszázados írói munkásságát értékeljük; m érlegeljük annak korszakos jelentőségét, s nyom ban hozzátehetjük: az ilyen művészi egyéniség csak sajátos életform ában bontakozhatott ki, s válha to tt kivételessé, utánozhatatlanná. A m űfaj és életform a ebben az esetben szo­ rosan összefügg egymással: m indkettőnek elsősorban a hagyományostól kell különböznie ellentm ondania a m indennapiasként e lfo g a d o ttn a k; továbbá az esetlegesen felm erülő ellentm ondást oly módon kiegyenlíteni, összehangoztatni, hogy az eredeti szellem ön ma­ gához következetes, elm élyülő és változatos m aradjon, valam int a választott életform a t a r­ talm a és minősége ösztönzésszerűen hathassák az eredeti, egyéni m űfajra, annak jellem vo­ násá ra és fejlődésére egyaránt. Ám, lássuk előbb Fábry Zoltán életm ódiát, a szellemi embernek közvetlen környezetet viszonyát Szűkebb hazájához és a nagyvilághoz, elsősorban Európához. M indenkor vidékén félrevonultan élt, az európai művelődés nagy központjaival csaknem levelei révén érintkez­ hetett,nem m intha nem lett volna alkalm a néhányszor kelet-szlovákiai kisfalujá t hosszabb időre elhagyni, vagy é ppen fölcserélni akárm elyik világvárossal, elsősorban P rágával: őt Stósz - így hívják szülő- és lakhelyét - visszavárta, s marasztotta, neki a zúgó fenyvesek kedvesebbek voltak mindig, mint a nagyvárosok hangos lárm ája. A m eghitt m agánynak vidékies csöndje és bensősége életelemévé vált, s önm agát ta g a d ta volna meg, vagy ön ­ magában az írót sorvasztotta volna el, a világviszonylatokban és következetesen go nd olko­ dó-bölcselkedő férfit, a m indenkor helyén á lló harcost bénította volna meg. A Kassa köze­ lében lévő, vegyeslakosságú Stósz sziklaszilá rd ta la j az ő lába a latt, menedéke egész éle ­ te folyam án: a munka, a nyugalom, az elmélkedés színtere, a Bodva völgyében lévő kis fürdőhely egy egész v ilá g zaklatásaival szemben békés otthont, alkotó műhelyet biztosí­ to tt számára; ha olykor az események kim ozdították onnan, az egész világ nem tu d ot neki egy csöndes zugot terem teni. Nem tud ott és nem is kelett elm ennie a nagyvilág csábító té reire, mert a beteg, v a júdó Európa köszöntött be hozzá, je le n t meg nála a lka lm a s-a lka l­ m atlan időben. Levelek, folyóiratok, könyvek százai gyűltek szobájába Európa közeli-távoli szellemi g ó ca ib ó l: nem volt olyan p o litika i, irodalm i és művészeti esemény, am iről ő azon­ nal és közvetlenül ne tu d o tt volna. A kisfalu tehát európai távla tokat fog ott egybe; szelle­ mi központtá vált rövid id ő alatt. Fábry Zoltán pályája fölényesen ig a zo lia : a félreeső vidék éppen úgy lehet nagy esz­ mék, sorsirányító elvek születésének melegágya és az értük folyó harcoknak színtere, mint bármelyik világváros: Stósz tehát nemcsak egy különleges életform ának, hanem egy eredeti m űfaj kibontakozásának is á lla n d ó hajlékot nyújtott. A m űfaj és az. életform a teh át párhu­ zamosan, szinte egyszerre bukkant nála felszínre reménytelennek látszó időben és viszony­ lagosan m eddő körülmények között, sőt — Fábry pályájának mostani szakaszáról visszate ­ kintve - mindazok ellenében te ljesedett. bontakozott ki eme kettős, a gondolkodó-bölcsel­ kedő személyiséget meghatározó élettényező. M ara dju nk azonban még egyelőre az író életform ájának részletezése m ellett, s innen világítsunk rá zárt egyéniségének néhány je ­ gyére, alapvető jellegére, hiszen az ő életm ódja m indent indokol és magyaráz, hovatotovább m űfaját is értékeli, értelmezi, színezi, gazdagítja. Stószon úgy él ő mint akárm elyik lakosa e kedves környezetű helységnek: ha m egje­ lenik az utcán, az egyszerű, nagyon igénytelen ember benyomását kelti, úgy j ár-kel, öltöz­ ködik mint a közeli szomszédja, távoli ismerőse: kerüli a feltűnést, m agáról a lig közöl va­ la m it; m unkájáról, terveiről keveset és halkan szól; vidéki ember, az ő háza az ő vára, a négy fal között viszont — értékes könyvei társaságában — egy egész földrésznek, m agá­ nak Európának g o n d ja i nehezednek vá llára, s e néma csendben a m últ és jelen sorsának vihara tom bol, csapkod elemi erővel: a magánosnak tetsző fé rfit az emberiség sorsa feszíti, szorongatja, készteti írásra, vélekezésre; az ő kéziratai mindenkori hiteles bizonyító okm á­ nyai, kiáltó vád ira ta i az egykorú eseményeknek. A kortárs felelőssége él benne, tá rsa d a l­ mi tud ata hat, embermentő szándéka dolgozik a könyvtár-szoba íróasztala m elett: őt nem annyira helyzete, sorsa, életm ódja kötötte szülőhelyéhez, m int inkább egyéniség ének esz­ 7 97 �mélkedő természete, m unkájának folyamatossága, elmélyülésének termékeny csöndje és ezeken kívül töb b más olyan tiszta, falusias életelem, mely hangulatát, kedélyvilá g a t meghatározza és kitölti, nyugtatja és sim ogatja, szóval: ott érzi ő jó l magát, ahol béke, nyugalom lengi körül: tehát a természet legegyszerűbb, egyszersmint legértékesebb adottsá­ ga i teljesen kielégitik. Különösen szükséges is mindez őnéki, a kit munka közben az em be­ riség sorsa, szegények panasza, üldözöttek jajszava, csonkók-bonkák zokogása fog lalkoz­ tatja , a kizökkent id ő t szerelné helyretolni — a szó erejével, a betű hatalm ával, a béke, a g o nd ola t igazával. Vakmerő vállalkozás: megvetni lá bá t az emberiség bűnös áradatának feltartóztatására, perbe szállani az em berietlenség vétkeivel, szemébe mondani a vak h a ta ­ lomnak tévelygését, önzését — mindezt másokért, az emberiség nemesebb feléért, — az ü l­ dözöttekért, hazátlanokért, jogfosztottakért. A p o litika i önkény bárhol jelentkező em berte­ lenségét leleplezni — stószi m agányból! Tettnek és vállalkozásnak m indenkor egyaránt nagy és felem elő az ilyen írói munkásság: tu d ja azonban, hogy az ő eszmei a la p ja , a klasszikus marxizmus és alkalm azott változata, a tudományos szocializmus, m eg in gatha tat­ lan, mindenre elégséges m agyarázatot nyú jt; felelősséget fokoz, tettre sarkall, szólásra késztet. Fábry Zoltán mint élő lelkiism eret szól, a g itá l, lázít, hogy az ember emberhez m éltóan élhessék, képességeit kifejleszthesse, szelemét művelhesse. Ö tven év a la tt sokat változott a világ körülötte: uralm ak dőltek meg, hatalm ak p o rlo t­ tak szét, önkények szelídültek meg, eszmék fordultak fon ákju kra: a kommunizmus m indent átvészelt, eközben diadalm askodott a fasizmus felett, irányítja a v ilá g egyhatodán az em ­ beriség sorsát, biztosítja a békét, őrzi-óvja az em berm éltóságot a kísértő m egaláztatások ellenében. Fábry Zoltán a szocializmus m ellvértjével védekezve-küzdve, ez ötven év fo ly a ­ mán, olyan sorsot élt meg, és olyan írói egyéniséget a lakított ki önm agából, helyzetéből, hogy bízvást el lehet és el kell mondani ró la : Európa itteni szögletében nála keményebben, határozottabban csak kevesen á llo ttá k meg helyüket, ugyanakkor elveiből, a klasszikus marxizmus tan aib ól, semmit fel nem adott, árnyalatokban sem módosította, vagy revideálta volna. Emez elvi következetességének és teljességének köszönhette eqyéni m űfaját és sze­ mélyes életform áját. Nem beszélve most önként v á lla lt közéleti és pártbeli fe la d a ta iró l, po ­ litik a i zaklattatásairól, illa va i bebörtönöztetéséről, meg kell á lla p íta n i: falusi elvonultságá­ ban az utóbbi félszázad történelm ét írta, irányította a maga csekély eszközeivel, és most is a jövőt m unkálja. Életének külső és belső története egyaránt gazdag, termékeny, egye­ dü lá lló , mozgósító. Egész ed d ig i munkásságát nehéz és kockázatos vállalkozás lenne egy valam ilyen te t­ szetős-hangzatos fogalom a lá vonni: életműve a kínálkozó és hasonítható megnevezések fogalom körén kívül esik: valam ennyinél több, mélyebb, egyedibb, következetesebb egész tevékenysége. A lényeget ebben a vonatkozásban G aál G ábor közelítette meg, a Korunk egykori naqyszerű szerkesztője „ko rtá rs” -nak és ,,korfelelős” -nek nevezte egyik korai műve ismertetésében. Valóban a „k o r” — a két ta lá ló elnevezés egyező ta g ja — lelkét, szelle­ mét vizsgálja, ellenőrzi, magyarázza, cáfo lja , helyesbíti azokban a sűrűn keletkező cikkek­ ben, tanulm ányokban, előadásokban, melyek az utóbbi évtizedben csaknem tíz kötetben jelentek m eg; ezek szövege egyébként a legkülönbözőbb sajtótermékekben lá tta k a n na k­ idején napvilágot. Egy-egy könyve, vagy akárcsak egy-egy rövidebb elm efuttatása, rö pke j egyzete olyan mélyzengésű, m int a felem elt tengeri kagyló hé j; ahogy abban egy óceán élete, m oraja zendül meg, úgy harsog, kiált, zajong, lázad egy-egy Fábry-írásban saját korának története: az eszmék csatája és győzelme, az érvek elenérvek viaskodása, d iad ala hangzik fel. szólal meg újra az ő szavain keresztül. A m indenkor m indenre felelő kortá rs beszéde, véleménye, tiltakozása az a „m ély hang” — a kommunista ő rá lló lelkiismeretének bizonyságtevése —, mely az írott betű meggyőző erejével ép íti, erősíti a nemzetközi moz­ galom bástyáit m indenütt, ahová csak eljuthat. Ő tehát az a kortársunk, aki egyetlen pontra, a stószi íróasztalra tudta helyezni az emberiséq sorsát, az ő felelőssége, em ber­ sége vissza- és előre hat: m érlegeli a m últat, m unkálja a jövendőt. Embertelen m últat kárhoztat, felem elő jövőt vetít elénk. A falusi magányban ezek szerint százezrek sorsáról folyik szüntelenül a világos beszéd, az emberséges hang, a vox humana. A kortárs és a korfelelős Fábry Z oltánt az antifasizmus avatta íróvá, gondolkodóvá, az késztette tettekre, sarkallotta fe la d a to kra : e m agatartásból fejlesztette ki tu la jd o n m ű­ form áját, melynek nevét is ő a d ta : antifasizmus. „Az antifasizmus mint m űfaj, a m ag atar­ tás igénye. Korfordulókon a m agatartás tudatos emberséget követel. Az antifasizmus mint 98 �m űfaj az irodalom hum anum bölcseletét je len thette: valójában, mint még soha máskor, az embert az em bertelenségben” — indo kolja egyik helyütt, m ajd hozzáteszi: ,,Az an tifas­ izmus: világigényű műfaj. Az emberiség és emberség közös nevezőre hozott korm űfaja a világháborúk századában. Az antifasizmus korunk embertelenségének rea kció ja: korem ber­ telenséget vétózó, leleplező, ha tálytalan ító kollektív tudat. — Az antifasizmus rea kció ja: forradalm i ellenállás, forrad alm i folyamatosság. A fasizmus maga a megtestesült ellenforradalom .” Nos, a világszerte egyre gyakoribb ellen forrad alm i tünetek, megmozdulások leleplezése biztosítja, indo kolja az antifasizmus m űfajának mai létjogosultságát, erről egyébként Fábry ekként nyilatkozott le g u tó b b : ,,A fasizmus jelenvalósága kivédhetetlenül kényszeríti az antifasizmus aktivitását. Az antifasizmus e szerepét ha tványozottan húzza a lá : az atom bom ba a szellem öngyalá zata, öngyilkossága. — Az antifasizmus jo g a ib a lépet t: népek riasztó kötelessége lett. V ilá g m ű fa j ú jra : a világ ügye, sorsa, jövője. Ellenállás a vilá g o t robbantó embertelenséggel, felelőtlenséggel, a fasizmussal, az atomnihilizm ussal szemben. Az antifasizmus a riasztás és ellenállás m űfaja. Soha nagyobb szükség nem volt riasztásra, soha in do koltab b kötelesség ellenállásra. Írók. írástudók ma nem ismerhetnek más m űfajt. Ideje, hogy mindenki e lfo g la lja újra ő rhelyét. Őrzők voltunk, őrzők vagyunk és őrzők maradunk a strázsán. Emberek az em bertelenségben, emberek az em bertelen­ séggel szemben: a m űfaj törvényét betartó és betöltő antifasizm us!” Élete és p é ld á ja bizonyí t ja : a stószi Strázsa, a virrasztó szellemnek ez az őrhelye olyan m agaslat, ahonnan — a vidék ma g á nyából — az egész emberiség sorsa, jövője átte kin th e ­ tő és védhető: egy vilá gielentőségű mozgalom világító tornya em elkedik a magasba figyelm eztető jelként, az emberi becsületesség felkiáltó jeleké nt. Az antifasizmus mint m űfai . a kommunista v ilá g mozgalom harci eszköze, komoly és sokrétű követelménvt támaszt m űvelőjével szemben. Elsősorban teljes és világos tájékozó­ dást a világ eseménveit alakító erők viszonylatában, és e vonatkozásban az egyidejűség­ nek volt és van a legfo n tosabb szerepe: a reakciós, ellen forrad alm i, revíziós jelenségek, mozgo ló dások azonnali felfedezése a hazai események közt. a neofasizmus fellépésének m ulaszthatatlan leleplezése a nemzetközi p o litika i életben. Meakövetel továbbá egy sereg ism eretanvagot: a gazdasági és p o litika i földrajz, népességtörténet, diplom ácia, a mun­ kásmozgalom m últja és jelene m agán- és közjo g . alkotm ány-, had-, gazdaságtörténet, né prajz, nyelvészet, irodalom -, művészettörténet, töm eglélektan egyes fejezeteinek vagy eg észének beható ismerete nélkül az antifasizmus félkarú óriás, a proletáriátus történeti szerepének, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű fela da ta in ak szem előtt-tartása te r­ mészetes és elodázha ta t la n követelmény. M indennek koro nája a tudom ányos szocializmus természetszerű ismerete, hirdetése és kizárólagossága. Fábry Zoltán otthonosan mozog mindezekben, sőt rendkívül döntő ismeretekkel, tá ij kozottságaal rendelkezik; a kívülálló ember nem győz elég gé csodálkozni afölött, hogyan jutott m inderre ideje, és miként került birtokába a feltételezhető és valóságos forrásoknak (folyóirat, könyv, brosúra slb.), rá a d á ­ sul egyik-m ásikról má r megjelenése p illa n a tá b a n értesült, a legtöbb hamarosan birtokába is került levelezés, rádió sokmindent közölt felszínesen, kivonatosan, de csakis fu tó érte­ sülések szerzésére alkalm as. A mi írónk — könyvei tanúsága szerint — elsőkézből szerezte ismeretkörét, táiékozódását: nemcsak azokat a la po kat-fo lyóiratoka t olvasta rendszeresen, amelyeknek munkatársa volt, hanem elszórt idézetei arra vallanak, hogy a magyar, német, szláv nyelvű sajtátermékek özönét nézte á t rendszeresen, és tanulm ányozta őket módsze­ resen. M indezt otthonában végezhette el. egy közkönyvtár olvasóterme nem lehetett volna elmélyülésének alkalm as helye (me, a falusi m agány egyik előnyei — a zavartalan o lva ­ sás, tanulmányozás, érlelés folyam atos alkalm a. A könyvek pedig karm ozdulatnyira vannak tő le. ez is a meg bízható t á jékozódós feltétele. Így bontakozik ki előttünk az író életform á­ jának nagyszerűsége és termékeny változata, m indenekfelett pedig választott m űfaja m ű­ velésének a gazdag lehetősége. Nem szabad feltételeznünk, mintha a források megszer­ zése valam i könnvű lehetett olykor-olykor Fábry Zoltán számára (bizonyára számos, fontos művet e lju tta to tt hozzá a nemzetközi proletárszolidaritás is): a p o lg ári és jo b b o ld a li hiva­ talosak időnként eléggé megnehezítették az ő életsorsát, puszta létezését is, ezt tudva, annál inkább kell csodálnunk kiem elkedő te ljesítményeit. nyilvánvaló eredm ényeit: a fo ly­ tonos írást, a m egrendítő sorokat idéző sorokat m indig papírosra vetette, az önkény csak átm enetien akaszthatta meg azok közlését. M indenesetre nem tudhatjuk, hogy hány kiadható kéziratköteg lappang még birtokában. M űveinek m egjelenését felsorakoztató 99 �cikkjegyzék ékesen beszél arról a küzdelemről, melyet ő a nyilvánosság elé kerülése érde­ kében, különösen a két háború közt, folytatott, leginkább pedig a német-fasiszta-gyámsá gú szlovák köztársaság ideje alatt. M indegyik könyvének különleges sorsa és tartalm a van, valamennyi ön álló arcéllel m utatja meg íróját. (M ellesleg: ma már nem könnyű egynéhányhoz hozzájutni. A hazai olvasók az író születése hetvenedik évfordulója alkalm ából kia do tt Hazánk, Európa című kötet válogatott közleményei a la p já n ismerkedhetnek meg vele: ez az egyetlen, eleddig Budapesten m egjelent műve, minden más Pozsonyban lá to tt na pvilág ot: itt is, o tt is jelentőségükhöz mért kevés példányban.) Am ikor a módszeres olvasó a tizedik Fábry-kötet végére ér, fá jó érzéssel tekint végig ra jtu k: rögtön hiányérzete tám ad, várja-keresi az ú ja b b a t: noha a kötetek tem atikája lépcsőzetesen épül egymás mellé, az olvasó mégis kielégítetlennek érzi m agát; az író szándékosan teszi azt, mert egyik kötet a tém át felsorakoztatja, a másik ugyanazt tovább fejleszti, a harm adik (és a továbbiak) az egészet összegezik. Kevés író gazdálkodik ennyire bölcsen javaival, mint éppen ő, m indenkor könnyen áttekinthető terepet nyújt a kutatónak, bírálónak, eléri mindezt nagyszerű csoportosítással, kiváló bevezetőkkel vagy utószavakkal. A kortárs friss, ösztönző szemlélete, új és újab b nézetei nemcsak a tém avilág változatairól bizonykodnak, hanem a szerző mély lírájáról, nagy, korszakos felelősségéről is tanúskod­ nak: a korfelelős józan-józanító szava, világos értelme, meggyőző ereje oly vonzást gya­ korol az olvasóra, hogy az valóban tovább kísérné írójá t — akár a tettekig. A gond ola t ig a ­ za című kötet például a szellem, a haladó g o nd ola t m ártírjainak, a tragikus magyaroknak, cseheknek á llít emléket, keresi az elődöket és m eg ta lá lja a m últ párhuzam ait is; mindezt kiegészíti A béke igaza kötet cikksorozata, mely a korafasizmus jelentkezésére vet fényt; a Palackpósta a dühöngő fasizmust m utatja be; a H idak és árkokban visszatér ismét a béke és a gond ola t igazának újab b bizonyítására; Emberek az embertelenségben a Pa­ lackpcsta tém akörét mélyíti k i; a Ku ria, kvaterka, kultúra viszont az egykori szlovenszkói m agyar polgárság és proletáriátus p o litika i és irodalm i életének b írá la tá t fo g la lja m agá­ ban; a Harm advirágzásban a mai csehszlovákiai irodalm i élet m agyar harm adkorát tá r ­ g y a lja : elindít, értékel és bírál új tehetségeket; egyik legjelentősebb és legnagyobb viszhangot keltő gyűjteménye az Európa elrablása, ez lesz bizonyára egyik leg élőbb, le gfon­ tosabb műve, ebben az 1962 óta írt és a közelmúlt, napjainkban ú jjáéledő fasiszta moz­ galm akat leplezi le, ahogy az világszerte felszínre lép. A V alóságirodalom viszont szemle­ kötete, a két világháború közt, a kolozsvári Korunk részére írott könyvismertetéseket közli, itt derül ki, hogy Fábry vigyázó szeme mi m indent m eglátott - és hozzá milyen jó l! — a haladó irodalom termékei közül; a káros, rom boló szellemnek ugyanakkor milyen h a tá ­ rozottan á llo tta útját. Nagy szellemek egyengették az ő útját, tág ították látókörét, fokozták éberségét, ig a ­ zolták felelősségét; nagy példák lebegtek e lőtte: a marxizmus mindenkori kiem elkedő kép­ viselői m ellett Thomas M annak és körének Fábry egyik leghívebb tanítványa; a harcos kommunista irodalom legtöbb kortárs-alakja eszményképe; Ady Endre társadalm i nézeteit, p o litika i végrendeletét nála senki jo bb an meg nem értette; József A ttila és Radnóti M iklós költészetének hívatott m agyarázója; nyilvántartója és megőrzője a haladó emberiség számtalan kisebb-nagyobb képviselőjének is. > Fábry Zoltán egész életét egyetlen m űfaj művelésére tette fe l: minden sora, összes nyilatkozata, valamennyi m egnyilvánulása arról tanúskodik: ő ma itt — Európa e szögle­ tében — az egyik igazmondó, a béke hirdetője, a szabadság szenvedélyes hőse, az egész emberség felelőse. Fábry Zoitán igaza a jövőre mutat, az ő igaza a vox humana, az em­ ber hangja — az embertelenség évadjaiban, az embertelenség ellenében. Előde nincsen, csak követői lehetnek és kellenek is, mert azok számától függ a következő korszak szebb jövője, biztos békéje és nyugodt fejlődése. PAKU IMRE 100 �„ Ajándék a nemzetnek“ - Franyó Zoltán, a műfordító „H a fordítunk, a lefordíthatatlanlg kell előre törnünk; csak akkor látjuk igazán az idegen nemzetet, az idegen nyelvet.” (Goethe) A komparativizmus reneszánsza hatványozott mértékben hívja fel a figyelm et az „Ars in te rp re ta n d i" művelőire, hiszen az irodalm i hatások fő eszközének éppen a fordítást te ­ kinthetjük. De a fordító távolról sem csak „közvetítő” : egy idegen nyelvű irodalm i mű újraalkotása az anyanyelven m indig alkotói tett, ahogyan Babits m ondta: „a já n d é k a nemzetnek". Vörösmarty, Petőfi, A rany: csúcsot je le n t a m agyar műfordítás történetében is. A mér­ ce, am elyet ők á llíto tta k fel, igen magasnak bizonyult: csak a Nyugat költői forradalm a volt képes elérni. Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, — hogy néhányat em lít­ sünk a legnagyobbak közül — munkássága révén é rlelő dö tt a fordítás művészi mesterséggé. A Nyugat nagy m űfordítói egyéniségeinek példaadó, pezsdítő hatása napjainkban sem szűnt meg. Irodalm unk gazdag kim agasló tehetségű „tolm á csokb an". Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor és mások költőként és fordítóként egyaránt európai hírűek. Furcsa módon éppen m űforditásirodalm unk nesztorának, egyik vezéregyéniségének neve cseng kissé idegenül az átlagolvasók körében. A „b e a v a to tta k " is inkább csak érzik m int­ sem tudják, hogy minő értéke irodalm unknak Franyó Zoltán szinte összehasonlíthatalanul gazdag m űfordítói tevékenysége. Az agg költő — az elm últ évben m últ nyolcvan éves — iránt bizony sok még a m agyar könyvkiadás adóssága: tudatosítania kell, — az érzékel­ tetés helyett — hogy fordításai nemcsak határainkon tú li irodalm unk, hanem az egyete­ mes magyar literatúra élvonalába emelték a Rom ániában élő és alkotó Franyó Zoltánt. Az Európa Kiadó - övé az érdem — megkezdte a törlesztést: 1967 végén Lírai v ilá g tá ja k címmel m egjelentetett Franyó Zoltán életművéből egy hatszáz oldalas reprezentatív vá lo ­ gatást. „ A pokol tornácán‴ : ez a címe a bukaresti Irodalm i Kiadónál a közeljövőben m egjele­ nő Franyó-kötetnek, amelyben a publiciszta és az irodalom politikus szólal meg. „És ha va­ laki ma azt kérdezné tőlem, m it tartok eddigi életem legtöbbre becsült értékének --, azt válaszolnám : a küzdelmet. A harcot, a nem egyszer kilátástalannak tűn t viaskodást a társadalm i igazságosság és az emberiesség szellemének győzelméért. G yarló to lla l is a legfenségesebb id e á lo k é rt!" — írja az előszóban. (N apjaink, 1968/6.) A fenséges ideálok, az alkotó, az ú jra a lkotó munka szolgálatának eszméje vezette a m űfordító to llá t is. A századelőn induló ifjú köitőnemzedék ta g ja ké n t kóstolt bele a vi­ lágirodalom szépségeibe. M ár a háború kitörése előtt készen volt egy tekintélyes költé­ szeti a n to ló g iá ja Gömöri Jenő M odern Könyvtár-a számára. A háború azonban m egaka­ dályozta a kötet m egjelenését és eltérítette Franyó Zoltán ú tjá t az úttörő fordítógárdáétól. A frontra sodródik, a Tanácsköztársaság összeomlása pedig em igrációba űzi. Ö tévi bécsi tartózkodás után tér vissza A ra d ra ; itt már mindenképpen távol van a ha jd ani m agyar é l­ csapattól. Később Temesvárra települ, ahol m indm áig igen tevékeny irodalm i életet él. Több mint négyezer verset ültetett á t m agyarra, ugyanakkor Ady Endrét és más k ö l­ tőket németre és románra fordított. Ő fordította te Thomas M ann számára József A ttilán ak hozzá írott versét is. Nagyszabású költői antológián dolgozik, melyben a világlíra szinte valamennyi remekének adaptálására törekszik. Az antoló gia első három kötete (Évezre­ dek h ú rja in ; Marosvásárhely, 1958—1960) je le n t meg eddig. A Lírai vilá g tá ja k — hat évtizedes m űfordítói tevékenység keresztmetszete — is Fra­ nyó Zoltán átfogó, rendszerező, enciklopédikus alkatáró l tanúskodik. Ez huszonharmadik műfordítás-kötete. A mintegy félezer vers kia pa dha tatlan becsvágyát bizonyítja. E lázas alkotókedvet az ugyancsak rom ániai m agyar költő, Endre Károly a kötet szubjektív be­ nyomásokkal teli, lírai hangvételű előszavában így kom m entálja: „ . . .Szerelmese a versnek 101 �Franyó Zoltán. Idegen ponpában lá tja kinyílni, és nem tud e lle n á lln i annak a vágynak, hogy a mi számunkra, a mi nyelvünkön új életre ne k e ltse .. . Nem olyan ez a célkitűzés, mint a gyermekek sohasem teljesedő álm a, hogy átjussanak a szivárvány b o ltja alatt? M ert sohasem láttam tőle mást, mint menetelést a szivárvány felé. S csak most nyílik ki a szemem e vajúdó, küzdő, rettegő és mégis reményekkel te lt világban arra, hogy a költő m indig a szivárvány felé menetel, különösen akkor, am ikor önfeláldozó kitartással össze aka rja fogni a széthúzó népeket, s meg aka rja valósítani a szellem és az érzés, a nemzetek és nyelvek egyetemességét." E válog atott versfordítás-gyűjtem ény három évezrednél nagyobb korszakot ölel á t: időszámításunk előtt 1300 körül élt óegyiptom i Echnatontól az a lig 26 esztendős román Ana B landináig. Kínai, óegyiptom i, görög népdalok fordítása, arab, hindu, perzsa, latin költők tolmácsolása jelentette Franyó Zoltán számára a mesterségbeli tudás elsajátításá­ nak nagy iskoláját. ,,A klasszikus metrum összeegyeztetése a m agyar nyelv hangsúlytörvé­ nyeivel, a metrikus sajátosságok és a prozodikus hangsúlyok törvényszerű és kivételt nem ismerő egybehangolása az, am it Franyó Zoltán, m int a klasszikusok m űfordítója, m egva­ lósított. Kezdve az elégiaköltők hősi hexametereivel és disztichonjaival, folytatva a dór lí­ rával, a jam bikus és trochaikus di- és tripó diákkal, tetram eterekkel, a lágyan táncszerű ringató aeol lírával, egészen az alexandriai, hellenisztikus korszak eklogáinak és szabados verseinek folyam á ig, az ókori zenehatások és zenei, jo bb an mondva táncritm usok életre keltésével ú ja t terem tett a m űfordításban." Példaként Franyó S zapphó-fordításait em lít­ hetjük. A s óers h p za v ütemének zenei hullámzását, a szerelmi vágy különös színeit k itü ­ nően ad ja vissza: Búcsúdal egy leányhoz Szinte istent látok a boldog arcú férfiban, ki szembe veled leülhet, és közelről szívja be hangod édes enyhe varázsát és üdítő, friss kaca jo d! - De rémült kin vonaglik fulladozó szívemben mert ha rád pillantok, a torkomon már elhal a hangom, nyelvemen m egbénul a szó, bizsergő bőrömön kis, furcsa tüzek cikáznak, két szemem, ja j, elborul, és süket zaj zúg a fülem ben! Hom lokom ról dűl a hideg verejték, minden ízem reszket, a sarju-fűnél sárgulóbban szinte ha lá lra késznek látszom, Agallisz. Mégis el kell tudni viselni m in d e n t... Franyó Zoltán fo rd íto tt Dante és Shakespeare szonetteket, Goethe, Puskin, Baudela­ ire, A pollinaire, Broniewski, Rilke, M ajakovszkij, W olker, Lorca, Eluard, Nezval, Neruda verseket, eredményesen kisérletezett afrikai, am erikai, angol, la tin -a merikai, olasz, osztrák, és más nemzetiségű lírikusok verseinek m agyarra fordításával. A világlíra legfrisebb te r­ mése is visszhangzik húrjain. Jevtusenkónak például hat verse kapott helyet e gyűjtem ény­ ben, de m egtalálni a közelm últban elhúnyt Salvatore Q uasimodo, vagy a görög Jannisz Ritszosz nevét is a költők között, akik Franyó Z oltánt művészi tolm ácsolásra ihlették. Ezer­ nyi szín - a legősibbtől a legm odernebbig - am elyből a felsorolás csak a legélénkebbe­ ket emeli ki. Külön a n to ló g iá t lehetne összeállítani a 19. századi román költőktől - Cosbuctól, M acedonskitól és másoktól - fordított versekből, és kötetnyire duzzadt a Franyó Zoltán á lta l magyarul m egszólaltatott mai román líra. A román irodalom berkeiben rendkívül otthonosan mozgó Franyó Zoltán egyike a le gjo bb Eminescu fordítóinknak. A világirod alm i rangra em elkedett költő lírája rnegkü­ 102 �lönböztetett helyet foglal el Franyó Zoltán műfordítói oeuvre-jében. Titkos vágya, hogy a teljes Eminescu az ő tolmácsolásában szólaljon meg magyarul. A Lírai világtájakban kö­ zölt tizennégy Eminescu vers a kötet legszebb darabjai közül való. Eminescu gondolatgaz­ sága, művészi kifejező ereje, formaművészetének sajátos egyéni ritmusa Franyó Zoltán tolla alatt nem szenved csorbát. Eminescu egyik közismert szerelmes verse Franyó Zoltán tolmácsolásában így hangzik: Ó, mért nem jössz ide? Már útra kelt a fecske mind, diólevél pereg le kint, a szőlőt dér teríti be. Ó, mért, ó, mért nem jössz ide? Siess vágyó karomba hát, hadd nézzek szomjazón reád,' fejem pihenjen édesen hó-kebleden, hó-kebleden! Hányszor bolyongtunk egykoron a völgy ölén s a hegyfokon, s fölkaptalak szép könnyedén ezerszer és ezerszer én! Van itt a földön nő elég, kinek a szemében csillag ég, de bármily édes bájt lehel, nem érhet el, nem érhet el! Hisz te sugárzol egyre friss derűt komor lelkembe is. nem szebb a csillag fénye sem, ó, kedvesem, ó, kedvesem! Most újra késő őszre jár, a lomb az útra hull le már, kopár lett a lanka és c s a lit. . . Mért nem vagy itt, mért nem vagy itt? Ez az átültetés is magán viseli Franyó Zoltán műfordítói erényeit: a filológiai pontos­ ságot, a metrikai hűséget, a szókép-gazdagságot és azt a képességet, mellyel a műfordí­ tást az eredetivel egyenrangú alkotássá tud tenni. Tökéletes stílusérzék, gazdag költői véna, minden rezgésre rezonáló érzékenység a jellemzője Franyó Zoltán fordításművésze­ tének, és - mint az idézett mottóban Goethe mondja - a lefordíthatatlanig igyekszik eljutni, hogy látassa az idegen nyelv szépségeit, az idegen nemzet szellemi értékeit. „. . .művészi fordítást csakis költő n yújthat... Kell, hogy kongeniális, testvérlélek le­ gyen.. . ” - idézi Szabó Ede Osvátot A műfordításról című friss tanulmánykötetében. Nem abszolutizálhatjuk e kijelentést, az viszont kétségtelen, hogy az újrateremtés folyamatában sok a párhuzamos jelenség a vers születésével. A műfordítás azonban misszió. Franyó Zol­ tán — duzzadó egyéni költői vénáját átengedve a reprodukálás művészetének — egy em­ beröltőre vállalta ezt a missziót, hogy a magyarság számára közkinccsé tegye a világ köl­ tészetének drágaköveit. A kulturák cseréjének kiemelkedő egyéniségeként, a magyar nyelv művészeként, műfordításirodalmunk nagy alakjaként hívatott figyelmünkre és megbecsü­ lésünkre. CSONGRÁDY BÉLA 103 �A 75 éves Krleža A hozónkban — a jelentőségéhez mérten — kevéssé ismert horvát író M iroslav Krieža sorsát, munkásságát sok szál fűzi Magyarországhoz. 1893-ban született Zágrábban, p o l­ gári családból származik, rokonsága az akkori O sztrák-M agyar M onarchiában ágazott szét. Tanulm ányait a szülővárosában kezdte, m ajd a pécsi H adapród Iskolán tö ltö tte 4 évet, utána a budapesti Ludovika h a llg a tó ja volt. Erre az időre esik megismerkedése a szét. Tanulm ányait a szülővárosában kezdte, m ajd a pécsi Hadapród Iskolán tö ltö tt 4 magyar irodalom m al, m int később írja : Petőfi és Ady hatására le tt költővé. Később fo r­ dította horvát nyelvre az Apostolt, majd tanulm ányt írt Ady Endréről. Részt vett az I. világháborúban, utána pedig az irodalom nak és a horvát nép szabadságáért vívott küz­ delemnek kiem elkedő harcosa. Az I. világháború idején kézdi költői pályafutását, első verseiben bem utatja a há­ ború borzalmait, a horvát nép nyomorúságos helyzetét. Az elsők közt ismeri fel a Nagy O któberi Szocialista Forradalom hatalmas történelm i jelentőségét, versben üdvözli a győz­ tes forradalm at és segítségét kéri sokat szenvedett népe számára Politikus és pártos író, va llja , hogy az irodalom nak az a legfőbb kötelessége, hogy segítse és támogassa a nép küzdelmeit. M inden alkotása a múlt igazságtalan társadalm i rendszerének a leleplezése és bírálata, az új társadalom ért vívott küzdelem eszmei harcos társa. Krleža személyesen is küzdött mind az O sztrák-M agyar M onarchia, mind a fé lfe u ­ dális Jugoszláv királyság ellen. A két világháború közt folyó ira ta iba n kím életlenül bírálja hazája elm aradottságát és az azért felelős uralkodó osztályokat. Ezért sok üldöztetésben és zaklatásban volt része és csak 1945 hoz változást az ő életében is. A felszabadulás után sorra ad já k ki műveit, melyek közül a legjelentősebbek m agyar fordításban is m eg­ jelentek. Egy ideig a Jugoszláv Tudományos Akadém ia alelnöke, m ajd a Jugoszláv író­ szövetség elnöke volt. A sok közéleti fe la d a t kissé elvonta az irodalm i alkotó munkásság­ tól, de 1960 után új, nagy alkotói periódusa kezdődött. Krleža rendkívül sokoldalú író. Pályáját költőként kezdi, utána novella-ciklust ír a háborúról, dráma-ciklust a horvát uralkodó osztály, a horvát dzsentri pusztulásáról. Regé­ nyei, esszéi, vitairatai, újabb versei sorra jelennek meg. Csak a cél azonos minden mű­ vében: küzdelem a horvát nép szabadságáért, küzdelem az elnyomók, a kizsákmányolok ellen, küzdelem az emberi haladásért. Háborús novellái magyarul a Horvát hadisten c. kötetben jelentek meg. Hiányzik ezekből a novellákból a háborús elbeszélésekre olyannyi jellem ző heroizmus. Könyör­ telenül reális itt minden. A borzalmas képek, leírások tiltakozás a nemkevésbe borzal­ mas valóság ellen. Itt nincsenek hősök, — itt mindenki áldozat. Pedig a történetek hét­ köznapiak, nem nagy csatákat, hősies, véres győzelmeket írnak le, hanem az egyszerű horvát paraszt, a közkatona szemével nézik az eseményeket. Ezek az emberek éhező csa­ ládokat hagytak otthon, a fronton pedig idegen érdekekért sebesülnek, halnak meg, ez a háború, ez a harc nem segít az ő helyzetükön. A szegénység és a kiszolgáltatottság ekkor még örökösnek tűnik, ezt hirdeti a papjuk is: „M in d e n t, ami van az Atya Úristen terem tett ilyennek; (Dicséret és dicsőség Néki!) S a koldus parasztot is ő teremtette koldusnak és parasztnak. Így van ez megírva a plébánián és a telekkönyvben.” A kötet egyik legkiválóbb műve a Három honvéd c. elbeszélés, mely egyetlen nap története. Hősei — Ratkovics százados, Skomrak honvéd és Racsics honvéd régi ismerő­ sök, osztálytársak. Ezredük egykori iskolájukban van beszállásolva, s az a nap, melyen a történet játszódik az utolsó békés nap. Ennek ekkor jelképes ereje van: még történhetne valami... De a következő nap a század a frontra indul, utána már csak a pusztulás jöhet, a halál. Kitűnően ábrázo lja az író, hogy az osztálytársadalom, a társadalm i kaszt­ konvenciók mennyire elszakítják egymástól a régi barátokat, hogy a dzsentri százados és a szegény családból származó honvéd - a két gyermekkori ba rát — mennyire eltávo­ lo do tt egymástól, szinte már egymás szavát sem értik. Ahogy a százados régi osztálytár­ sait gyötri és üldözi, úgy üldözi és pusztítja az uralkodó osztály saját népét. 104 �Az író jó l lá tta : az igazi ellenség nem az orosz vagy az olasz baka, a fegyvereket másfelé kell irányozni. A háborús novellák után a társadalm i problém ák kerülnek az e l­ beszélésekben előtérbe. Az Ezeregy halál-ban már a forradalom ért küzdő ille g á lis harco­ sokat ismerjük meg, akik tudatosan vá lla ljá k a veszélyt és a szenvedést az új, a jo b b és em beribb világért. Ezt az új világo t m utatja be Krleža a Kirándulás Olaszországba c. útirajzában. Az 1926-ban m egjelent írásban az intervenció és a polgárháború pusztításain még a lig tú l­ lévő Szovjetúniót m utatja be rendkívül tárgyilagosan és hitelesen. Nagy írói bátorság kellett ehhez akkor, am ikor még a legtöbb polgári újság a rágalm ak özönét zúdította a fia ta l szocialista állam ra. Látja a kizsákmányolás alól felszabadult nép alkotó lendületét, lelkesen szól az élő leninizmusról. A Munkásmozgalmi Múzeum bemutatása közben tisz­ teleg a forradalom hősei előtt. Nem h a llg a tja el a nehézségeket sem, de va llja , hogy a jövő a szocializmusé. Míg az író a Szovjetúnióban épülő szocializmusról ír, ad dig hazájában mind jo bb an előretör a fasizmus. A horvát nép szabadságát a M onarchia zsarnokságától való megsza­ badulástól várták, de ez nem következett be. Az osztrák-m agyar elnyomást a fe u d á l-ka ­ pitalista szerb elnyomás követte. Ez az elnyomás megakadályozta az írót abban, hogy továbbra is a jelen, a munkásosztály problém áival foglalkozzék, ezért az író a m últ felé fordul, a m onarchia társadalm át m utatja be, a horvát nemesség pusztulását ábrázolja. A Glembayak c. drám a-ciklusában, melyet az utóbbi években hazánkban is bem u­ tattak — a történelm i uralkodó osztályok teljes lezüllését, erkölcsi megsemmisülését írja le. A hitelesség kedvéért a drám ák mellé egy novella ciklust is ír Krleža, melyben rész­ letesen bem utatja a családot, mely a horvát nemesség típusa. M ind a drámák, mind az elbeszélések lerom bolják a hamis történelm i illúziókat, a nemesség vélt nimbuszát. A sze­ replők közül azok, akik a régi rend konzerválásáért küzdenek, mind gazemberek és szél­ hámosok, a többiek le gjo bb esetben is tehetetlenek, akarat nélküli alakok, akik nem is élnek tulajdonképpen, hanem csak vegetálnak A Glembay LTD egy bankárcsalád összeomlását m utatja be. Egyetlen éjszaka tö rté ­ nete az egész dráma, mégis egy egész v ilá g o t ismerünk meg ezen az éjszakán: egy egész hazug világ om lik össze előttünk. Látju k a társadalom nak a korhadt rendszeret, melyet csak a diktatúra tart fenn, megismerjük a gazdagok embertelenségét, ezért a pusztuló és egymást pusztító alakok sorsa nem részvétet ébreszt bennünk, hanem ha tár­ talan megkönnyebbülést. Az egyetlen rokonszenves figu ra Leone, a festő, aki csak g y il­ kossá válva tud tiltakozni ez ellen az em bertelen világ ellen. Az Agónia c. drám a a hor­ vát dzsentri ha lá ltusáját áb rázo lja . Az egyetlen életképes szereplő - Laura sorsát is m eg­ pecsételi az a tudat, hogy számukra az egyetlen a lte rn a tíva az erkölcsi megsemmisülés, vagy a fizikai pusztulás, a halál. Egy személy hiába próbál kitörni ebből a sorsból, hiába próbál dolgozni, másképpen élni, a környezete m egbénítja : Laura nem tud azonosulni a rosszal, de küzdeni sem képes ellene, ezért választja a halált. A Léda c. drám ában már azokkal találkozunk, akik az erkölcsi megsemmisülést választották. Mivel el sem tu d ják képzelni, hogy dolgozva is lehet élni, a vagyonhoz a jóléthez való ragaszkodásban a je l­ lem ük is teljesen feloldódik. M inden szereplő élete válságba kerül, de egyik sem képes arra, hogy változtasson rajta. Ezeket az alako kat már csak a tehetetlenségi erő mozgatja.. Hasonló kép tárul elénk a Filip Latinovicz hazatérése c. regényben is. De ebben a műben már nemcsak a M onarchia és annak társadalm ának a bírálatáró l van szó. A cím ­ szereplő, aki festőművész két évtized után tér vissza Z ágrábba, szülővárosába. Még a m onarchia-korabeli várost hagyta ott és a királyi Jugoszláviába tér vissza. A régi emlékek és az új élmények kontam inációja a regény. De a jelen kisértetiesen hasonlít a múltra. Itt semmi sem változott! - hívja fel a figyelm et az író. Ez az összehasonlítás egyben b írá lat is az új társadalom felett. Csupa negatív figurával ismerkedünk meg, a feu dálkap italista társadalom „kré m je ” ez. Az egyetlen rokonszenves szereplő Filip, a festő. De ő sem lát kiutat, ahelyett, hogy harcolna ez ellen a társadalom ellen, pusztulásuk szemtanúja és krónikása lesz. A 30-as években újab b veszély fenyegette a sokat szenvedett horvát népet és egész Európát. Az előző művekben bem utatott halódó társadalom nem volt képes e lle n ­ á lln i az új, a még nagyobb veszélynek, a fasizmusnak. Az Európa ma c. röpiratában a 105 �polgári önelégültségben élő, felelőtlen, a burzsoáziát kiszolgáló értelmiség fe le tt mond itéletet, akiknek fela da tu k lenne, hogy felhívják a figyelm et a közelgő veszélyre, de ehe­ lyett azt hirdetik, hogy minden a legnagyobb rendben van. Krleža á llítja , hogy a fasizmusnak csak a sorsközösségben élő kis népek összefogása tudna ellen állni. A közös múlt, a hasonló sors a la p já n akarja felsorakoztatni a kis népe­ ket a közös ellenséggel szemben. A történelm i példa felelevenítésével cá fo lja meg azokat az álpró fé tá kat, akik a fasizmustól a nép sorsának javulását, a bajok m egoldását várták. 1936-ban íródott nagyszabású b a lla d a ciklusában (Éjszakának virrasztója címmel je len t meg m agyarui) végigvezet a horvát nép történetének főbb állom ásain. Bem utatja, hogy az egyik kizsákmányolási form át követte a másik, a török elnyomást az oszt rák-m agya r, m ajd a szerb elnyomás. A történelem tanulságával bizonyítja á llítá sá t: a német fasizmus nem hozhat semmi jó t a népnek. A fasizmus ellen küzdeni kell. Krleža a b a lla d á ka t a népi énekes Petrica Kerempuh, - a horvát Thyl Ulenspiegel - nevében írja. De Petrica sokkal tragikusabb sorsú, mint német rokona. M in t egyik kiváló kritikusunk írja : „Az úrpukkasztó Thylből a grófi szérűket gyú jtog ató gyűlölet énekese le tt." Ezek a ba lla dá k azért is érdekes számunkra, mert számos m agyar vonatkozásuk is van. „K rle ža minden írásával úgy vagyunk, hogy adalék saját történelm ünkhöz.” - m ondja a fentebb idézett kritikusa. A legrégibb kort idéző ba lla dá k a török időket írják le. Ennek a kornak a b a l­ la dá iba n mint jó testvér, nemzeti hős szerepel Gubech M áté, a parasztvezér. De feltűnik a nép nagy ellensége, Werbőczy is, aki törvénybe fo g la lta a nyom orúságot; aki isten akaratának tűnteti fel a kizsákmányolást. „Azt, hogy a káp tala nt isten teremtette, tőle való Konvent, Országgyűlés, privilégium , Klauzula és D e krétum .. . Az ki nem így hiszi, pusztítassák kénnel, irtassék szurokkal, máglyáknak t üzével, hamuba ham vadjon, s szelek szórják széjjel.” A ciklus egyik legszebb alkotása a Ködben c. ba lla da . Az első sorok szimbolikusan ábrázolják a m ár-m ár elviselhetetlen nyomort és szenvedést. Utána felhangzik a lázitó, a felkelésre hívó szó is: „B ánt, ispánt, kapitányt a balta é lire ! . . . Hogyha föl nem kelünk, föl nem is tám adunk; Három hordó lőpor, ólom a nagy pörbe, Brezsice népe is m ind-m ind velünk jönne. M indegy ma vagy holnap vetnek sirgödörbe.” Szót kap a ba lla dá kba n a dalnok sorsa is, bem utatja saját korát is. M egtudjuk, hogy mi bénítja ezt a kort, melynek a le gjo bb fia i választhattak a behódolás, az árulás vagy az üldöztetés között. „B itó t kapsz vagy szobrot, mars hát színvalla sra: Valahány szobor van, meg is van az ára, — Aki becsületes, hurkot a n y a k á ra !...” A kitűnő prózaíró a költészetben is m aradandót alkotott. Tömörsége, realitása, haza­ szeretete a szenvedélyes pártossága teszi nagyszerűvé ezeket a b a lla dá kat. A magyar fordítást a szerző - aki maga is kitűnően beszél m agyarul — személyesen lektorálta. Krleža is nagy elismeréssel szólt Csuka Zoltán kitűnő fordításáról, melyben az eredeti szöveg minden szépsége m aradéktalanul érvényesül. Az író néhány társával együtt azonban hiába küzdött. Az uralkodó osztályok jo bb an féltek saját népüktől, m int a fasizmustól. Az I. világháború után lé tre jö tt kis nemzeti á lla ­ mok a nagyhatalm ak közt őrlődtek. Nacionalizmus, sovinizmus, antiszemitizmus fertőzi meg az emberi tudatot, hogy a későbbi totális fa sizta diktatúra számára készítse elő a ta la jt. Krleža esszéin, rö p ira ta in és cikkein kívül két nagyszabású művel, A Bankett Blitvában c. szatirikus regénnyel és az Areteus c. drám ai fantáziával m utatja be és leplezi le a fa ­ sizmus elem bertelenedett világát. Az Areteusban szintén a történelem pé ld ájá val m utatja be, hogy a kizsákmányolás erkölcsi és id eo lóg ia i leplei, de m ag ógiája évszázadok óta változatlanok. A Római Biro­ dalom a II. században éppúgy a zsarnokság és a pusztítás szolgálatába aka rja á llíta n i 106 �a tudom ányt, mint a XX. században a fasiszta Németország. Areleustól egy p o litika i g y il­ kosságot követel a római császár, Morgens professzortól egy p o litika i gyilkosság le p le ­ zését követelik. A két különböző kor nagy tudósa hasonló erkölcsi problém a előtt á ll: m eghódolhat-e a tudomány a zsarnoki hatalm ak e lö tt? — Az író egyértelműen nem-mel felel. De érzékelteti azt is, hogy egy-egy kiváló személy emberi helytállása nemes, ez azonban történelm ileg kevés. A zsarnokság elől nem menekülni kell, hanem küzdeni, a gonosz eszméket nem lehet csupán az eszmék harcában megsemmisíteni, hanem meg kell ta lá ln i az utat a néptöm egekig és együtt kel! harcolni velük. Ezt az utat írja le Krleža a Zászlók c. nagy történelm i és társadalm i regényében. A regény kerete a horvát nép történetének legutóbbi fél évszázada. Főhőse nagyon messziről indulva ju t el a szocializmus ügyéért vívott harcig, válik kommunistává. A M o ­ narchiát kiszolgáló horvát báni helytartótanács vezető tisztviselőjének fia felism eri népe elnyom ott helyzetét, arra áldozza életét, hogy népe sorsán javítson, hazája szabadságáért küzdjön. Előbb újságíró, aki a XX. század zászlói c. folyó ira tb an m egjelenő cikkeiben mu­ ta tja be hazája kiszolgáltatottságát, b írá lja a horvát uralkodó osztályok áruló p o litiká já t. A regény sok szereplője kulcsfigura: a folyó ira t szerkesztőjében, Erdélyi- Erdmann professzorban Jászi Oszkárt, a híres szociáldem okrata teoretikust ismerjük fel, Boronga y Anna költőnő fig u rá ja m ögött Lesznay Anna, a Kor ismert költőnője rejtőzik. Kisebb sze repekben pedig történelm i személyiségek is feltűnnek: Supilo, a horvát nacionalista p o li­ tikus, Tisza István, m agyar miniszterelnök. A főszereplő, Emericzy Kam ill hamarosan kiábrándul a p o lg á ri politikusokból, m eg­ lá tja, hogy azok csak egyéni pozícióharcot folytatnak, csak a dem agóg szólamaikban küzdenek hazájukért, de ténylegesen semmit sem tesznek érte. Először Szerbiától várja népe szabadságát, de ebben is csalódnia kell. M ind jo b b a n és jo bb an h a tárolja el m agát család jától, régi ismerőseitől, osztályától, a k ik meg akarják akadályozni abban, hogy forrad alm ár legyen. Megism erkedik M arx müveivel, tud atára ébred annak, hogy elsősorban nem az idegen elnyomás, hanem az osztálytársadalom az oka népe nyomo­ rúságos helyzetének. Az egykori bírálga tó újságíróból forrad alm árok védőügyvédje lesz, maga is belép a kommunista pártba. H iába p ró b á lja k rokonai, régi ba rátai visszatánto­ rítani, hiába könyörög neki régi szerelme, Kam ill inkább a nevétől válik meg és a köz­ napi M irkovics nevet veszi fel, de nem a d ja fel a harcot. Tudja, hogy hosszú és nehéz küzdelem vár rá, de vá lla lja . A nagyon messziről in du lt Emericzy Kam ill m egtalálta a XX. század zászlói közül a le gigazibb ügy, az egyetlen igaz ügynek, a marxizmus-leninizmus ügyének vörös zászlaját Rokonok, ismerősök, sőt saját nevének elhagyása után új névvel, új emberként, fo rra d a l­ márként fo lyta tja a harcot népe szabadságáért, az emberhez m éltó életért, a szocializ­ musért. Krleža munkásságának rengeteg m agyar vonatkozása van. A Zászlók c. regény I. kötete szinte teljes egészében Budapesten játszódik. A regénynek ebben a részletében az utolsó éveit élő m onarchiabeli m agyar társadalom ismerőjének és bátor bírálójának lá t­ ju k az írót. Krleža m indig élénk érdeklődéssel és figyelem mel kísérte hazánk és népünk sorsát Em lékirataiban rokonszenvvel szói a m agyar népről és elíté li az uralkodó osztályok reakciós politikusait. A két világháború közti ellen forrad alm i korban, mikor minden haladó m agyar művet üldöztek ő emel szót irodalm unk kiváló alkotásai m ellett. Elsők közt ismeri fel M óricz Zsigmond és Ady Endre nagy jelentőségét, k iá ll irodalm i és p o litika i á llá s fo g ­ lalásaik mellett, cikkeiben tám og atja őket. Kemény szavakkal mond itéle tet a burzsoá kultúra dicsőitől felett, akiknek érdekükben á llt beszennyezni m últunk és jelenünk kiváló alkotása it egyaránt. A felszabadulás után, de már a XX. Kongresszus előtt azok közt van, akik bátran ha ngoztattják a kétfrontos harc szükségességét, akik elíté lik a személyi kul­ tuszt. K ulturpo litiká nk és könyvkiádásunk sokat te tt Krleža alkotásainak megísmerteté se érdekében. Legjelentősebb művei mind m egjelentek m agyar nyelven. A történelem szoros ra fűzte a magyarok és a nemzetiségek kapcsolatait, ku lturánknak és irodalm unknak sok­ sok közös vonása van, melynek részletes felkutatása és elemzése még a jövő feladata. Kötelességünk felkutatni és ápolni ezeket a kapcsolatokat, hisz a történelem során népünk együtt szenvedett a nemzetiségekkel az idegen elnyomók kizsákmányolása a latt, ma pedig közösen építjük szebb, jo b b jövőnket, a szocializmust. 107 �A 75 éves Krleža harcos életútja is ezt a nagyszerű célt szolgálja, és szolgálja még ma is fáradhatatlanul. Munkássága, alkotásai megismertetésével köszöntjük őt. IRODALOM: Csuka Z oltán: A jugoszláv népek irodalm ának története. Bp., 1963. G ondolat kiadó Sinkó Ervin: Bevezető tanu im , az író műveinek kiadásához. Bp., 1965. Európa kiadó Angyal Endre: Miroszlav Krleža pályája. A lföld, 1959/2. Lökös István: M. Krleža magyarul. Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1961. G ondolatok Krležáról. A lföld, 1967/3. Sime Vucsetics: Miroszlav Krleža (m onográfia). Kézirat az ELTE Szláv Tanszék könyvtárából. Szenczei László: Proust és G orkij között. Nagyvilág, 1959/7. M aár György; Történelmi lecke. Nagyvilág, 1959/9. Bányai János: Róma és Európa ta lá lk á ja . Híd, 1963/3. A magyarul m egjelent K rle a -k ö te te k elő- és utószavai. SZALÁNCZAY GYÖRGY Két antológia Szép versek 1967. Körkép 68. A két antoló gia címe nem fedi a vállalkozást. A Körkép 68. — a cím jelentése szerint - egy év novellairodalm áról igér metszetet. V alójában a teljes áttekintés igénye nélkül (le g fe lje b b tendenciákat hangsúlyozva) válog at: 19 szép elbeszélést tesz a mai magyar iro da lm at szerető olvasó asztalára. A Szép versek 1967-től pedig — ugyancsak címe után — az elm últ év néhány nagy, Ady, József A ttila mértékével mérve is szép versét várjuk. A kötet terjedelm ét látva azonnal érezzük: mást kapunk. Az igazi nagy versek nem sar­ ja dn ak ilyen szaporán; nincs az a nép, amelynek 75 költője egyetlen évben csaknem háromszáz szép verset teremtene — 24 és fél íves nagygazdaságban. Jó, ha egy-kettő a ka d ! Így a Szép versek 1967. sem más, m int az elm últ év m agyar lírájának áttekintése: a szerkesztők a tavalyi esztendő verseinek legjavát adják, igyekszenek m egszólaltatni az élő m agyar költészet minden hangját, árnyalatát. A kötetek je lle g e megszabja a kritikus fe la d a tá t. Tudom, én sem kérhetek számon mást a két a n toló giá tól, csak azt, arnire vállalkoztak. M ivel a Körkép 68 szemelgetés a közelmúlt novellairodalm ából, lapozgatva kár is az emlékezetet erőltetni kim aradt elb e ­ szélések utón kutatva. Hiszen saját ízlésre szabott e lle n -a n to ló g iá t a kim aradtakbol össze lehetne á llíta n i, akár egy tucatot. Nem is teszek mást: elfogadom Rátkai Ferenc és Tóth Gyula válogatását, feladatom nak csak azt érzem, hogy az írásokról elm ondjam vélem é­ nyemet. Más a helyzet a versantológiával. Helyzetkép - ha úgy tetszik körkép - megrajzolása a szerkesztők célja. Itt bizony névsorolvasást kell ta rta n i: nem m aradt-e ki, nem hiányzik-e valaki? Ha ig en : néhány nevet számon is kérek, nem annyira a szép versek, inkább a pontosabb áttekintés érdekében. M in d já rt itt kezdeném. A kötetben első helyen szerepel Á prily Lajos néhány élettől búcsuzó, élethez ragaszkodó; a nyírfasátrakat, völgyet, csillogó tala jvize t - a homályosan „színt és fényt fog ó” beteg szem ellenére is — ,,p le in -a ir” -ben megörökítő verse. V a la ­ mivel beljebb Kassák Lajos 12 költeménye, köztük az elmúlással szembenéző Végtelen utak. A két „80 éves m egtöretlen” — Kassák nevezte így m agát — időközben sorsot cserélt, a végtelen időben ma már csak emlékük él. Jó, hogy szerepelnek a kötetben, sajnálom, hogy a további évfolyamok nélkülük jelennek meg. De hol van Füst M ilán? H a lá lá t csak Weöres Sándor költeménye idézi a kötetben. Lehet, hogy Füst M ilán élete utolsó fél évében nem írt már verset, költői életművének súlya, a kegyelet viszont kiszabta volna a helyét az a n to ló g iá b a n ! 108 �A szerkesztők a fia ta lo kka l szemben sem voltak figyelmesebbek. Nem vállalkoznak (ahogy korábban sem tették) kötettel még nem rendelkező indu ló költő bem utatására. Á ltalánosságban ta lá n nem is baj, hiszen ez az Első Ének és ahhoz hasonló an tológiák fela da ta . Egy-két esetben azonban kivételt kellene tenni. A kivételek között lenne a helye Tandori Dezsőnek, a tavalyi PEN pályázat díjazottjának. De Tandori le ga láb b kötetben — az Első Ének című fia ta l költők a n to ló g iá jában — néhány szép versével a közönség elé léphetett. Sumonyi (Papp) Zoltán és Szerb György viszont, akik 1967-ben jelentkeztek első kötetükkel (Sumonyi: Spártai suhanc, Szerb G yörgy: Ének a folyón) oda a szerkesztési elv m iatt, ide a szerkesztők feledékenysége m iatt nem kerülhettek be. (A korábbi tap asztala­ tok a la p já n a Szép versek a n to ló g iá já b a a felvételt az első kötet megjelenése biztosít ja . Így szerepel — örömömre - Kalász László is, az antoló gia ezévi „fe lfe d e ze ttje ” .) M indez nem je len ti, hogy a szerkesztők szem elől vesztették líránk ú ja b b hajtását. Az 1966-ban vagy még korábban kötettel jelentkező, már beérkezett, de még egykötetes „fia ta lo k ” között ott szerepel Bella István, G ergely Ágnes (neki a közelm últban Johanna címmel m egjelent a második kötete is), Raffai Sarolta, Ratkó Jószef, Székely M agda. M indannyian érett hangú költők, egyenetlenség csak Székely M a g d á t jellem zi: a Négy­ sorosak, Két groteszk kia lakította jó képet Az arc, Horgászok című költeménye gyengíti. Autóval az éjszakában, Zene című verseivel Bella István haqyja a le g jo b b benyomást, tetszett G ergely Ágnes erős érzelmi töltésű Szakura ág című költeménye. Kár, hogy a velük együtt induló, az 1966-os an toló giá ba n szereplő Serfőző Simon és az onnan is kife le jte tt Ág h István, Buda Ferenc hiányzik a névsorból. Buda Ferenc kétségtelenül keveset p u b liká lt az elm últ évben bár az Ú j írásbeli nag yon szép Sárga fény, sárga lomb című verse is biztosíthatta volna a helyét az an tológiában. Ághnak és Serfőzőnek viszont — csak az Ú j Írásban és az A lföldb en számoltam hirtelen utána — le ga láb b tíz költeménye m egjelent. És nem is a legrosszabbak! Ő ket már nem a teljesség, hanem a szép versek igényével kérem számon. H ogy igazam van-e? A tanúk: a kö l­ temények, például Serfőző. költői hangjának érezhető változását mutató Nincs nyugalom, Éjszaka című vagy az A lföldben m egjelent, sajátosan serfőzősen szóló Dózsa, Úgy kellett, Megfagynék című költeménye. Ugyancsak a szép versek jogán kérem számon O rbán O ttó t is, akinek 1967-ben jelent meg a Búcsú Betlehemtől című harm adik kötete. Gyermekkorával szembenéző, pá ­ lyatársait megidéző versei — ha belenézünk irodalm i spektrumunkba, lá th atju k — mai m agyar költészet színképének szerves elemét képezik. O rbánnak az an toló giá ba n lenne a helye, ugyanúgy, mint - most már inkább a jo b b áttekintés érdekében — a hosszú idő után 1967-ben újra kötettel jelentkező Nyerges Andrásnak, Simor Andrásnak, Ténagy Sándornak. A hiány: csaknem tucatnyi. A Szép versek 1967-et a kim aradtak tennék teljessé, anélkül, hogy egy-másfél ívvel (húsz-harminc o ld a lla l) kövérítenék az amúgy is te rje d e l­ mes kötetet. Ö konomikusabb szerkesztéssel ugyanis megférnek a többiek között. H og yan? Ladányi például 9 verssel szerepel (ugyanannyival, m int Illyés, nála többel csak Weöres és Kassák!). Hogy jó költő -még ha van is fenntartásunk vele sze nben- senki sem vitatja. De nem kapott-e jelentőségéhez mérten nagyobb szerepet? S nem engedhetne-e át vajon Váci a maga 16, G arai a 14, Takács Imre a 13 o ld a lá b ó l egyet-kettőt a kim arad­ taknak? Az utóbbi időszak m agyar lírá já nak legnagyobb eseménye a közép-nemzedék m eg­ erősödése. Három költő — Csoóri Sándor, Kalász M árton, Tornai József - negyedik köte­ tének 1967-es megjelenése jelezte már ezt, a mostani a n to ló g ia b e l i verseik pedig minden kétséget kizáróan igazolják. Csoóri „m ásodik születése" öt évet vára to tt magára. Az eredmény a Szép versek 1967-ből megismert Az ember elhagyja házát, Kihívó vers B. A-hoz és a töb bi, szinte kivétel nélkül jó vers. A szerkesztőket dicséri, hogy az a n toló giá ba felvett Kalász M árton versekke' (A l­ kalmi vers a fasizmus ellen, Forduló) a négy év után újra kötettel jelentkező szerző (V ál­ tozatok a reményre, 1967.) vívódó, befelé figyelő, de közéletiségtől á th a to tt attitűdjének lírai beteljesülését érzékeltetik. Tornai József Aranykapu című le gú jab b kötete végre a kritika elismerését is kivívta. Ebből a kötetből került a Szép versek a n toló giá ba az Aki tűzbe öltözködik című költe­ ménye, amely a Tornaira jellem ző diszharmonikus lélek- és tu d a tá lla p o to t v illa n tja fel. A Kassák holdkoronásan című versében mesterének á llít méltó emléket. 109 �Az on toló giá ba n a Hétrészes ének, Távolságok című verssel szereplő Horgas Béla a z elm últ időszak kellemes meglepetése. Költői hangja megéréséhez a fő le g O rbánról, Csoóriról, Tornairól, Kalász M ártonról írt program atikus, az ars poetika k ia la kításában katalizátor szerepet betöltő kritiká i vezették. Ö n magára ta lá lá sá t termékenysége, gyors egym ásutánjában m egjelent két kötete is igazolja (Távolságok, 1967.. N a ptár 19681 A felhalm ozódott minőségnek olyan fa jta robbanása ez, m int am it Buda Ferenctől várunk! Eddig főleg a „fia ta lo k ró l” esett szó. Talán érthetően: a m egállapodott pályáknál m indig izgatóbb. vonzóbb az alakuló vizsgálata. Másrészt: a ritkuló publikáció után ité l­ ve néhány „ idősebbnél” — Benjámin Lászlónál. Csanádi Imrénél. Juhász Ferencnél és akitől a ma élők közül a legmesszebb jutást várjuk: Nagy Lászlónál mintha az újabb nagy feladatokra való készülődés csöndjét éreznénk. A két antoló gia le g jo b b teljesítménye az Illyésé. Ha furcsán is hang zik, nem kétséges: ő ma egyben a m agyar líra és széppróza egyik legn agyo bbja. M in t költő : léte belső kő­ rén mozog, önma gáról vall. De önm agában nem a személyeset. hanem az „em berien törvényszerűt” , a „lét-m élységűen” á lta lá nost ta lá lja meg . Teremteni című versében mint korábban Az építőkhöz, Az orsók ürügyén címűekben — az ember isten-arcára bukkan rá: a munka, az alkotás, a termtés őrzi meg — mint Illyés m ondia: „é rte lmét tán ö rökre annak, (hogy erre já rta m ) halandóként és m úlhatatlan.” A Himnusz a nőkhöz című, pazar m etrikájú, főleg choriambikus le jtésű. sajátos képvilágú versében a fé rfi-a l­ kotás m ellett az életet teljessé tevő nőket örökíti meg: a nők: Nem a zablá k, nem a zengések, hanem a kosáron a fü l; nem az ostromok, bekerítések, hanem a karall-sor a nyak körül, meg a tűzhely körüli székek: nem a viharok, a mének, a diadalének, hanem a szitaszél-veregetések, ha a liszt m egtöm örül; A prózaíró Illyésnél mór közhely dicsérni a meg jelenítő erőt. A Bátyám Párizsban című írását önéletrajzi vonatkozásai m ellett a cselekvésből, helyzetből kibontakozó jellem ­ zés, a plasztikus emberábrázolás készsége — g o n d o ljunk a M adam e Jeanne vendéglőjé­ ben le játszódó jelenetre, bátyja és O dette Trinquecostes megismerkedésére — teszi le b i­ lincselő olvasmánnyá. Most látjuk igazoltnak, hogy a szerkesztők az összeállítás során nem ragaszkodnak szigorúan a novella kritérum á hoz. Így ajándékozhattak meg nemcsak Illyés írásaival, hanem Déry Tibor Füredi kert című id illjével és M oldova György Tetovált kereszt című riportjával. Déry írása a Kortá rsban folytatásokban meg jelenő Ítélet nincs című ön életrajzi vissza­ emlékezés részlete — pontosabban intermezzója : az alkotást („Teszem öregségem d o lg á t: elmondom pályám tapasztalatait, óvatosan m érleg elve minden szavamat, mert kétélűek.” ) a pályatársakat vizionáló m últba nézést megszakító id ill, az „eszmélet bekallantyúzása” , a tá j : növények, á lla to k leírása teszi érdekessé. M oldova György - m int „ne velő” — huzamosabb ideig vég zett megfigyeléseket a Zápor utcai Átm eneti Nevelő Intézetben és az aszódi fiúnevelő intézetben. Észrevételeit szépirodalmi riportban írja le : ott tatózkodása epizódjai, a pszichológusokkal, nevelőkkel, intézeti fiúkkal folyta to tt beszélgetései azok az elemek - m indeg yik egy-egy novella-váz — amelyek a Tetovált kereszt című írásban egyetlen képpé összeá llva a fia ta lko ri bűnözés és javítóintézeti nevelés helyzetét m utatják be. M oldova anélkül, hogy véleményét e lh a ll­ gatná, a riportban m indvégig megőrzi a „szép irod alm iság " á lla p o tá t: úqy vezet el a fia ta lko ri bűnözés oka itól a javítóintézeti nevelés pedagógiai kérdéséig, hogy nem kommentál, megjegyzésekkel nem terheli írását. A fia ta lko ri bűnözés, nemcsak Magyarorszáqon, világszerte a társadalom súlyponti kérdése. A szerkesztők aktuális iránti érzékét igazolja, hogy M oldova írásán kívül az an toló giá ba n e tém áról még két novellát olvashatunk: Fejes Endréét (Támaszpont) és Rá­ kosy G ergelyét (Gombó kinn van). A kettő közül jó szerkesztési készségével, körültekintő pszichológiai m otivációjával Rákosy G ergely írása a sikerültebb. Fejes történetét átszövi valam iféle galeri-rom antika. Legsikerültebb a la kja a háttérben á lló „m ély növésű krapek” 110 �(feltehetően az író): emberségét, segíteni akarását zárkózottságában is érezzük; gyengéb­ re sikerült fiatalem ber-hőse, aki - mivel széthullott, rendezetlen csalódja nem köti sehová a „tám aszpontot” a galeriben ta lá lja meg. Az antoló gia jo b b írásai között olvassuk a naturalisztikus hatású, biologikusan m oti­ vált Részvét című Raffai novellát; G alam bos Lajos mai korba és Antigoné keménységebe oltott, travesztált Romeo és Juliá já t (Görög történ et); Gerelyes Endre rendkívül érdekes helyzetre épülő, kompozíciós hibái ellenére is hatásos Kitörés című írását, valam int Nemes György Műhímző, Jókai Anna Á ltalános fog lalkoztató című elbeszélését. Az antoló gia néhány novellája érdektelen: nem evokál em beri-szociális kérdéseket. Ami a hősnek centrális élet-pro blé m ája — mint Káró Katonának az elsüllyedt járőrcsónak Bertha Bulcsu Búvár című elbeszélésében, vagy Dávidnak, a medveölő fiának az apja életével és emlékével való birkózása Simonffy novellájában — az az olvasónak idegen marad, a szerzők nem tu d já k m indannyiunk centrális problém ájává növelni. Más novellák, bár emberi drám ákat villan ta na k fel, érdeklődésünknek csak érintői, mivel tém ájukat periferikus életterületből merítik. Ilyen G algózi Erzsébet Nagymama c., jó l felépített, de m egoldásában egyszerűsített története és Császár István Fejforgás című, az alkoholista Ta rna i György - éppen a hős betegségéből fakadó — m otiválatlan tö r­ ténetét rögzítő írása. A le g igéretesebb tém a: a Vészié. M egtörtént eset, egy gum igyári tűz kapcsán az emberi felelősséget kutatja (Füstszagúak). Érdekes írás, szívesen olvassuk, mégsem jó novella. A széteső szerkesztés, laza építkezés, az arányok hiánya, a rendőrnyomozó naivra sikerült a la kja azt m utatja, hogy a jó téma nem párosult kellő megformálással. Szako­ nyinál éppen fordítva: a jó technika, vonzó előadás érdektelen történetet takar. (Inter arma). A novella értéke: a hős izgatott le lkiá lla po tá ho z igazodó dinam ikus előadás. Ez egyben a hibá ja is: a túlfeszített lendület fárasztóvá válik. A novella — csaknem egy íves terjedelm ű — egyetlen, végig nem m ondott mondat, sehol sincs, az írás végén sem, pont. amely az olvasót p illa na tn yi szünethez, lélegzetvételhez ju tta tn á. Kár volt evvel a nem is eredeti ötlettel élni. Andrzejewski A paradicsom kapui című kisregényében találkoztunk már vele. Ha a Körkép 68. csúcsait keressük, a má r em lített Bátyám Párizsban, és Tetovált kereszt m ellett Lengyel József Ézsau m ondja és Veres Péter Pátriárka c. novellájában ta lá lju k meg. A Pátriárka — bár nem önéletrajz — lírai gyökérzetű írás. Annak a Józsa Istvánnak a története, a kit a h a lá lig tartó cselekvésvágy minden jo b b ügyért folyó mozgalom o d a ­ toborzott, s most, öregségében — mint a hatalm áról lem ondott idősebb király — elég ede t­ lenül nézi, hogy a fia ta la b b a k hogyan ala kítjá k a falu, az ország sorsát. Lengyel József no vellája: az írónak Ézsau elm ondja valódi történetét. A mű (különö­ sen a 2. rész), Kassák Munkások című költeményére emlékeztető szabadvers a jákobok és Ézsauk v ilá g á ró l; a kiválasztottak és a nem kiválasztottak: vadászok, állattenyésztők, földm űvelők szembeszállásá ról a m indenkori kizsákm ányoltakat figyelm ezteti: „Ember, ki nem vagy kiválasztott, ne higgy és vigyázva bízzál!” A novella nagy erénye a Károlyi-féle Biblia nyelvéhez igazodó, olykor azt is kiigazító archaizáló megformálás. Érzem, a kötetet ismertetve a belém ívódott esztétikai szempontok pá rologlak fö l írá­ somba. Pedig a könyvek igazi értéke másutt rejlik, nem a mű és esztétika egybevágósá­ gában, hanem a hatásban, am it kiváltanak. E két a n toló gia esetében ezt m egállapítani nem, vagy a lig lehet. Biztató jelzést azért kapunk: a Szép versek 1967. 36, a Körkép 68. több m int 23 ezer példányban je le n t meg — s azonnal elfogyott. Hasznosságát ez ig azo lja ! ZIM O NYI ZOLTÁN 111 �68 1558 Nógrád megyei Nyom daipari V. I. sz. telephelye Balassagyarmat Felelős vezető : Mayer Sándor ��� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/fb2f0934fd66eac6b515978d4624004b.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Kojnok Nándor Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1968 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 1968/3. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 1968 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika