20 10 314 https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/d7d345b77de3eb035e71252a82ce9a04.pdf e23bd977507500c0b0aca953c94ac493 PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/5cbd907eb92dfe03d6218887c108c196.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005. - József Attila - különszám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/1dcec6a117936fea24e4cbb1feb43d52.pdf ff072a3d7a69f7f33d3d688c48e48443 PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/8bbc73270fd6872ddfc6f06b493c1df7.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005. - Költészet Napi Különszám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/3a55730e3f940dd495743f2549ecad15.pdf 8840b04eb3e6e8abb126da2cca15d8f2 PDF Text Text 1 Í- ff A TARTALOMBÓL í 'É i í 1. -Í- 1 ` ëb __ l V1 P. V _:=-z ., i Bnisssirrii :is Maciırishrrii: Tőzsér Árpád, Ksvács István, Keıväcs Erzsébet, Kiscseri Ivflihály, Kcınczek József, Pekár István fi ifi í “"““-FJ Íi -5 --H gif s. -« ,..,-f-'-1-"`\ llırû 211..-1 Iübbágy Kárüly és Juhász: Ferenc i I Iózsef Alfﬂáról Ssrssk, tﬁrtërısfsk: Sulyek László, Kúli Ishfáıı, Bcızú Gyula írásai Salgűtarjárıról ı E? '-' I EšL... _ lı ll._-.- "1- I __.q. Faludi Adam, Kabdz.-ha Tamás, Ssigethy Gábor, Pákuvics Miklós, Nyilas Atilla Lukács Gergely Sändur, Kaiser László, Széki Patka Lásziú művei F 1 tr _: ` Teiiirıgsr Isi`v.-in: Fikciű III. (ršssisi) F!ll- ııı-ı-'- "'1_ib.._:ä:ı lf-Í :J �A Pnlórﬁilıl 2004. óvi Madách-pályázatára 38 pályázó kiildıiitt be tanı.ılmányt, mig a lvlikszáth-pályázatra 133 pályázótól órkezett szópirndalmi anyag. A zsűri tagjai: Góezi jánós kóltó (vers), dr. lvlónóstóri Imre iródaleımtórtónósz (próza), dr. Hórváth István tórtánász (tanulmány). A zsűri elnóke: dr. Praznóvszky Mihály föszerkesztó. A pályázat eredmónyhirdetósóre 2005. január 18-án Balassagyarmat-an keriilt seır a hagyómányós Madách-nap keretóben. Dijazóttak: Szópiredalmi kategória: I. dij II. dij lll. dij Külóndij Tanulmány kategória: I. dij II. dij III. dij Kiilóndij Faludi Adám (Tatabánya) Nyilas Atilla (Budapest) Mizser Attila (Fülek) Kónczek József (Magyarnánder) Kabai Csaba (Onga) Ceglód józsef (Érsekvadkert) dr. Csóngrády Bóla (Salgótarján) Fóldváry Gyórgyi (Budapest) A Madách-dij 2005. óvi kittintetettjei: Lukács Margit szinmüvász (pósztumusz) Kaprós Márta nóprajzns, muzeelógus (Balassagyarmat) Nógrád Táncegyüttes (Salgótarján) Salgótarján Megyei jógıá Váres Önkerrnányzata a várós szellemi óletóben játszntt kimagasló szerepóórt az 50 óves Palóefóld fólyóiratót Pró Urbe-díjjal tüntette ki. A dijat Puszta Bóla polgármester adta át a Váres l\lapján., 2005. január 21-ón. Éló iródalmi fólyóirat mutatkózótt be 2005. január 21-en Salgótarjánban a józsef Attila Ivlüvelódási Kózpóntban Palóc: Paruasszırs eimmel. Szerkesztói: dr. Csóngrády Béla, Sáncler Zeltán ás T. Pataki László �Tartalom Pel-cár István Msazieh al-mepen Ismét Balassi Tsz.-.-.er A1-ps-zl Palóc idiómák Balassi Bálint kóltészetében lˇlarırrlrıférıy) Kcıvács István Kóvács Erzsébet Kiscseri Mihály Kónczek József Balassi eınléktáblája a Szent Anna utcában l'vers) Balassi és Rimay: az első magyar kültópárós llaaalmáay) Atcık helyett (vers) Ez egy isteni szeretetre, miként Iólia szerelmére is vágyik (Balassi Béllrıtrıalc rijalrla verseiból) ,lézsef Attila 100 éve Iebbágy Kárely Juhász Ferenc „Kései sirató" l'vers) Lógika és varázslat lverspréza) Váraskép Sulyók László Káli István Bózó Gyula Kólyókember a ferradalemban II. rész „A fehér csúcs cıstróma" és mai emlékezések Kójnak Nánderról, kissé szubjektív módcın Új írása): Faludi Ádám Kabdebó Tamás Mint a pinty l'elbeszélés) Babics Csével (elbeszélés) Szigethy Gábcır Móitkósteló: Versfaragványcık Mindenki sepróni (esszé) Talkshcav I'vers) Nyilas Atilla Lukács Gergely Sándór Fényróm az arcüm 1'25 haiku) Te többet tudsz (vers) Kaiser László Csókónai Vitéz Mihály gc:-rdiuszi esómója (vers) Széki Falka László Pá kavics Miklós A világ lcóriilóttiirık Mátis András Baráthi Üttó A kultura fejlesztésének lehetűségei a vidék lvlagyarórszágán A kómyezetvédelem magatartás és mentalitás is Beszélgetés dr. Kecskeméti Sándc:-r kórnyezelvédelrni szakértóvel K. Peák Ildikó XII. Országós Rajzbiennálé �i<óayvról kóiiyvre Kovács Tibor Egy különleges ,,hármas-könyvról" (Bettes istvrin-Dmslor lsttvin-Józsefflttiia: Gyrirrrérıtliegıyeiil Barangolás évszal-:ról évszakra 1'Faragó Zaltáa Négy évszaknyi livaraagolrlsl Hatvani József 103 106 Számtmk illusztrációit a XII. Rajzbiennálé anyagából válogattuk. A címlapon Tellinger István Fikcié ill. cimű művének részlete látható. Fotó: Arcus Kft., Vác Nógrád megye irodalmi, művészeti, közéleti folyóirata I Fószerkesztó: Praznovszky Mihály; fómunkatárs: Nagy Pál (Párizsi Magyar Mıilrelyú; szerkesztók: dr. Kovács Anna, Bagyinszky Istvánné (szerkesztóségi titkár, telefon' 32/310-140) I Kiadja a Balassi Bálint Megyei Könyvtár (3100 Satgótarjáir, Kassai sar 2. J; Felelós kiadó: Bódi Györgyné dr. I Készült a Polar Stúdióban (Salgótarjért) Levélcim: 3101 Salgótarján, Pf. 2?0; Telefon: 32,f4Ió-?77; Fa:-t: 32,/416-432; Internet: tvvvw.bbmk.hu)'paloclold; e+mail: palocfold@bbmk.l`ıu I Terjeszti a Balassi Bálint Megyei Könyvtár; elófizethetó ugyanitt I Budapesten megvásárolható az Írók Bolljában (Vi. kerület Aırdréssy :lt 45.) I 2005-ben megjelenik 6 alkalommal I Egy szám ára 300,- Ft; elófizetési díj egy évre 1 500,- Ft I Kéziratokat és rajzokat megórztink, de nem kiildiink vissza I ISSN 05555-BB6? I INDEX 25925 Lapunk megjelenését támogatta a Nemzeti I<ı.ılturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram 13': I"*I É Í `-.... _.-H `ı-1 rr -III IF HsvızEı1 ıa.ıı.Tuıvlus oaürsta ıvııaısrréıaulvvl Í' -1ı„-.-.-.r- *Í -.HI , ı.'l|ı_ﬁı_§ı"ı .I",ıI_ı"'IJJı- ,Il Íil "§§_`:lÍ:„lÍf:,Í:j.?j{ -.E ~ -L ffgrﬁ H í. 11,*-1 ,ee'fıııın *I J. Nógrád megye Madách-dﬁa (2004) és Salgótarján Pro Urbe-dija (2005) -I' -ıl J �PEKÁR ISTVÁN Madách ünnepén A régi eszmék tóbbé nincsenek. Nem kisszerá volt-é a iron fogalma? Elóitélet szálte egykor azt, Szákkebláség, versenygés védte meg. Most mór egészﬁilá a széles liaza. Arra a géniuszra emlékezünk most, aki innen indult palóc óseink közűl, és megalkotva a magyar drámairodalom mindmáig legklasszikusabb művét, a negyven nyelvre lefordított Tragéaliót, egészen a miénk maradt, nógrádiaké. Itt született, néhány év kivételével itt élte le életét, és itt nyugszik szűkebb hazánk földjében. Amikor a megtiszteló felkérést megkaptam, átnéztem a Balassagyarmati Honismereti Híradó számait, s elolvastam a korábbi kószöntóket. Nagyszerű trásokra leltem, meg is rettentem a feladattól. Mégis, mire hegyezzem ki mondandómat? Göım Arpád, Jókai Anna a kilencvenes évek elején a rendszerváltással fűzte össze a madáchi örökséget. Praznovszky Mihály négy esztendeje az új évez- redból merített ihletet. Az én vezérionalam, hogy Madách Irrırét most elöször köszönthetjűk uniós polgárokként. Száznyolcvankét éve született, olyan korban, amikor egy évszázad alatt annyit sem változott a világ, mint most egy év alatt. Üjialvy Sándor az Egy régi jó táblabtró cimű irásában Madách szüleinek nemesi világát idézi. Keczcli nram - irja a szerzó - a kolozsvári református iskolában deáknl, magyar tórté- aelmel és jblóleiróst tanalt, azatáa a irom' tórvény gyakorlati részét Vósórlrelyt. Tanalósót végezve lıaza szóllott ósei lakóba. Gazóószatlıoz nem fogott, csak folytató azt azon az áron, mint elei századok óta vitték legkisebb változtatás nélkill: a lıózban is, az aóvaron építtet, bátor, ló, marha, gazdasági eszkózók egytól egyig lıajóaniak. jóveóelme kevés volt, ktaóását még kevesebbre szabta. Maga, neje és gyermekei óltózetttk a szózaa' elején ngyanaz volt, mint utoljára. A vóltoztatásnak semmi sem volt alórenáelve. Házi bátorai jó erós fából és keményen készitve, szózaóokig tartottak. Nos ezt az alig rezdűló életet zavarta meg a reformkor, majd forgatta fel a jobbágyfelszabadítás, a szabadságharc, a Bach-korszak, az egyre jobban eróre kapó kapitalizmus. Egy évszázadokig mozdulatlan világ folyamatos változásra kényszerűlt. Ekkor született Az ember tragédiája. Azóta bizony sokat változott a világ, mit jelent a ma emberének Madách, és fó műve? A kereskedelmi televíziók és a bulvársajtó által elbuﬂtottaknak nyilván semmit. A minap egyetemistákat kérdeztem - bölcsészeket, közgazclászokat -, hogy nekik mit jelent? Az iskolában tűlelemzik, nyelvezete nehézkes - mondták, de tartalmi mélysége, átgondoltsága lenyügözó. Ahogy sorra veszi az emberiség nagy kérdéseit, ahogy azokra választ keres. Más divatos szerzók eımyi gondolatból húsz könyvet írtak volna. Nem véletlen, hogy az atorizma gyűjteményekben a Tragéáia sorait oldalakon át idézik. 3 �Túlelemzik, mondták a fiatalok, de aki a Tragédióhoz nyúl, ezt nem keriilheti el. Nem kerülheti el, mert mindenre talál benne utalást, iizenetet. Olyan, mint a Biblia. Aleiires, de lerlles iinlóbankon állni - mondja a paradicsomban kisértö Lucifer. Mennyire illenek ezek a sorok a felszabadított, de önállóságukkal élni képtelen, jobbágyokra, de a rendszerváltás sokmillió vállalkozni képtelen vesztesére is. Az éppen szárnyát bontó hazai kapitalizmus idején már csalhatatlan ösztörmel int annak veszélyére is. A család s tnlajdon Lesz a világnak kettes mozgatója, Melytól minden kéj, s kin sziilelni fog. És e két eszme nó' majd szllntelen, Anng belóle iron lesz és ipar, Sziilóje minden nagynak és nemesnek, És felfalója ónniin gyermekének. A Tragédia megjelenése után száz évvel derült ki, hogy a jólét teremtette komfort, a szociális háló felszabadit a családi, rokoni közösség vigyázó, óvó, de egyúttal korlátozó figyelme alól. Irmen csak egy lépés a család válsága. 5 a figyelmes olvasó könnyen megtalálja a költó személyes tragédiájának szemérmes vallomásait. Minó csodás kevercse rossz s nemesnek A ná, méregbót s mézból ósszesztlrve. Mégis miért vonz? Mert a jó sajátja, Míg báne a koré, mely sztilte él. Mennyi fájó élményt rejtenek a sorok. Az összesűgások, a szánakozások mardosó szégyene, álmatlan éjszakák vágyakozása, de ott a felszabadító megbocsátás is. Amint kezdtem, ez az elsö Madách-ünnepség, amit az Európai Unió polgáraiként éliink meg. Évtizedek óta ide vágytunk, de a csatlakozás terhes is. A változások üteme oly széditó, hogy már sejtéseink sincsenek. Ezt a sajátos helyzetet Madách nyilván nem ismerhette, de a változás öt is foglalkoztatta: Nem az idó iıalad: mi vólloznnk, Egy század, egy nap szinte egyre megy. Igazából a 20. század, - lassan megszokjuk, hogy a múlt század - vált a hegyomlásszerű változások korává. Változásoké, amelyek inkább kihívások, mint lehetöségek voltak nekünk magyaroknak. Sodródások, kényszerpályák, vargabetûk, megaláztatások. vesztett világháborúk, ország csonkitások, eltiport forradalom, iöldreformok, államosítások, privatizációk. Ebbe egy Svájc gazdagságú állam is belebukott volna. S tudjuk, nem is a gazdasági következmények a legsúlyosabbak. Madách Imre életének zömét, három rövid évtól eltekintve egy húsz kilométer sugarú körön belül élte le. Most ez a tenyémyi terület két országhoz tartozik. Amikor szécsényi középiskolásként elöször kirándultunk Alsósztregovára, némán és tétován jártuk a termeket, mert nem volt magyarul tudó idegenvezető. Már nem emlékszem a kirándulás egyéb részleteire, de ez a megalázó momentum máig megmaradt. Egy 1900-ban készült tanulmány szerint 1985-ben 36 millió állampolgára lesz a történelmi Magyarországnak, s az akkori asszimilációs tendenciát-:at követve 30 millió lesz a magyar. Nos a Kárpát-medencében ma körülbelül 33 millió ember lakik, ebböl 12,5 millió a magyar. Egy európai középhatalom a kis népek sorába került. Sokat vártunk a rendszerváltástól, majd attól a perctól, amikor átlépjük az Európai Unió kapuját. Visszatekintve az elmúlt másfél évtizedre, kimondhatjuk egyenesen: 4 �csalódottak vagyunk, rosszkedvüek, kifosztottak. Madách megfogalmazza kedvetlenségünk lényegét: lvílrg a tómeg, nem nyelve semmit is, Nevet cserél, a gazda megmarad. Madách földje, Mikszáth görbe országa, amely egykor a Felvidék kapuja volt, válságtérséggé vált. Falvak során mehetünk át, hogy legelészö állatot látnánk. Az egykor Glatz Oszkár ecseljére kivánkozó fesiói vidék, ahol a szántók a legelök és az erdók mozaikszerűen váltották egymást, lassan elvadulnak. A szántók ugaron, a legelók elbokrosodva, az erdók tarra vágva. A falvak népe, amely a népi kultúra páratlan gazdagságával bírt felére, harmadára csökkent. Igaz, a rendszerváltást követóerı gáz, telefon, ivóvíz, csatorna és kábeltévé hálózatok létesültek, de a segítség már késón jött. Elfogyott az életeró, az öslakosság zöme véglegesen távozott, vagy távozni fog. Sok portán egyedül éló idós ember lakik. l-Ialálukkal a házakba idegenek költöznek, akik nem ismerik a dűlók nevét, az útszéli keresztek történetét, a palóc ételek izét. A herencsényi iskolában, ahol én még huszonheted magammal kezdtem az elsö osztályt, ma egy német motocross versenyzó lakik. Kiss Géza református lelkész 193?-ben egy csodálatos könyvet írt az Ürmáııságról, amelyben feltárta az egykézés gyökereit. A földreform idején a fóvárosba hívták népművelö munkára. Látva a kiü resedó ormánsági falvakat, ekként háritotta el a felkérést: Near megyek, az én népemnek nem osztottakjlíldet. Nem lesz gytiintilcs a fán, mert mór nincs viróga. Kevés a virág a palócok fáján is. Nem enyhíti szomorúságunkat, hogy a világ boldogabbik felén élók sem igazán boldogok Bár rafinált gépek, eszközök, berendezések, szolgáltatások kömıyítik életüket, naponta új gyógyszereket fedeznek fel, a személyes és kollektív jogaikat ombucmanok hada órzi, övéké a föld minden java, a testi és lelki kiszolgáltatottságunk minden téren növekedett. A korfolyam, mely visz, vagy elmerit, tlszója, nem vezére, az egyén. A közlekedés, a hírközlés, a tömegtájékoztatás, majd az informatika hihetetlen méretű fejlódésével elérhetövé vált az egész világ a világ. Mégsem lett a miénk, inkább elveszünk benne. Nem tudjuk befogadni a ránk zúduló információtömeget, magabiztosságunkat elvesziljűk, szorongunk, kapkochmk. A madáchi folyam visz, elmerit. S a költó folytatja: Keserves lesz még egykor e tadósod, S lndatlansógértfogsz epedni vissza. Képtelenek vagyunk tehát az egész világot befogadni, átlátni, miközben a szűlóföld kicsi lett számunkra. Kell egy olyan dimermiót találnunk, ami elég nagy ahhoz, hogy kibontakozhassunk berme, de nem túlságosan, hogy még megismerhessük. Ez lehet számunkra a Palóciöld, amely a megcsonkított madáchi vármegye és a huszonöt országra kiterjecló unió között nekünk életteret adhat. A Palócföld lerme a mi eurégiónk, két országra, s néhány megyére kiterjedve. Madách idejében a vármegye még szent volt, állam az államban. A megye a 20. században egyre kopott, méretben és hatáskörben egyaránt, az unió küszöbén pedig egy fantáziátlan bűrokrata összeboronált minket Hevessel és Borsoddal. A patvarci pályázatot Miskolcon birálják el. Nincs semmi integráló erö ebben a rendszerben, egy hivatali határozat tartja össze, de hiányzik a lelki kapocs. 5 �A Palócföld vagy uniós megfogalmazással, palóc eurorégió, most megérett a megvalósulásra. A Palócföld rendelkezik mindazokkal a kulturális karakterjegyekkel, amelyek alapján jól elhatárolható környezetétól. A palócság jellegzetes beszédén túl ismert rendkívül gazdag. kiválóan feldolgozott néprajzi örökségéröl, - viseletéról, szokásairól, hiedelemvilágáról, épitészetéröl, diszitómüvészetéröl, népzenéjéröl, tájkonyhájáról, - és mély vallásosságáról, hitéletéról. Tudjuk, a Palócföld eddig csak néprajzi nyelvészeti, irodalmi értelembe létezett, de ezek erös és mély gyökerek, alkalmasak egy közösség összetartására. Ha nekünk ezt a kis hazát sikerül létrehozni, nyugodtabban nézhetjük a magaspolitika viszálykodásait, a globalizáció zsoldosainak praktikáit, nemzetünk sorsát az uniós nagyhazában. Knlyóknak barca ez egy koneﬁelell. Én társaságot kivánok llelyette, Mely véd, nem bilntet, bazdit, nem riaszt, Kózós eróvel ósszemákódik, Ez lenne nekünk a madáchi menedék, a csesztvei, a sztregovai kúria, ahol sorra vehetnénk, nyugodtan átgondolhatnánk társadalmi és személyes gondjainkat. Ami biztos fogódzót ad, ahonnan indulhatunk a megye ügyeiért, az ország ügyeiért, az emberiség ügyeiért. Nem a morál nélküli politika, nem a kérlelhetetlen gazdaság logikája szerint kell a 21. századot számunkra élhetóvé tenni, hanem a kultúra, a tradíciók, a hit, az erkölcs fundamentumára építve. Ma még kialakulatlannak, talán megvalósíthatatlannak látszik ez az új honalapítás, de az embernek akkor is keresnie kell a megoldást, ha semmi esélye nincs a megvalósulásra. Keresni kell a választ, ha hasztalannak tűnik is, mert amikor a lehetöség kapujába érünk, tudjuk, mit kell tennünk. Bárcsak így értük volna meg az orosz birodalom összeomlását, a rendszerváltást, a kárpótlást, a privatizációt. Madách falanszterbeli soraival kezdtem mondandómat. Most mór egész jlild a széles lraza De Lucifer szavára Adám válaszol: Egyet bónok csak: a liaza fogalmát, ivlególlott volna az tón ágy lriszem, Ez ájrend közt is. Az emberkebel Korlátat kiván, fél a véglelentól .Bellerjében veszt, lrogylra szétterál; Ragaszkodik a nnilllroz és jótlótióz; Félek, nem lelkesiil a nagyvilágért, Mint a szálók sirjóért lelkesált. Nagy földink tehát még az uniós idókre is üzen nekünk. A kultúra és a hit nagyobb eró, mint az ipar és a börze hatalma. Ezek legyűrhetik a politikát, a felszínes divat mögé Iökhetik ideig-óráig ág örökérvényüt, de sohasem véglegesen. Madáchtól tudjuk: az utolsó mondat az Llré, s a reményé. tˇﬂalassagyarmat, 2005. január ill.) 6 �Tózsea ÁRPÁD Palóc idiómák Balassi Bálint költészetében A négyes számjeggyel végzödö esztendók nálunk mindig kerek Balassi-évfordulók is: az elsó par ezcellenee, nem társadalmi-történelmi, hanem nyelvi-formai és egzisztenciális indíttatású költönk 1554-ben született és 1594-ben halt meg. Az 200-1-es esztendöben október 20-án 450 éve volt, hogy a nagy poéta a felvidéki Zólyomban megszületett, május 30-án pedig 410 éve, hogy meghalt. 5 hogy a kerek év fordulós lista teljes legyen: 200-1-ben I30 éve, hogy a köl tó (föleg) szerelmes verseit tartalmazó ún. Balassa-kódexet megtalálták. Jeles Balassi-jubileumok kínálják tehát megint az alkalmat, hogy a kivételes költöi életmű kihívásaira fokozott mértékben odafigyeljiink. A sok kihívás közül ezúttal én itt azt kívánom közelebbröl megvizsgálni, hogy a szülóföld nyelve, azaz az ún. palóc tájnyelv mennyiben volt esetleg nyelve magának Balassi Bálintnak is, s mermyiben nyelve a verseinek? Enged tessék meg, hogy személyes vallomással kezdjem. A zólyorni vár nekem kora iljuságomtól a sejtelmesség, a megközelíthetetlenség, a költészet szimbóluma. Én is Palócország szülötte vagyok, akárcsak a költó, de 1951 és 1960 között Komáromban, majd Pozsonyban tanultam, s oda, illetve haza utaztamban mindig a vár alatt vonatoztam el, s ha felnéztem a vár reneszánsz pártázatára, természetesen mindig Balassi Bálint jutott eszembe. De mivel a vonatból nem lehetett bármikor és bárhol kiszállni, mindig csak elsuhantam a látott építmény mellett, s végül már kicsit úgy éreztem, hogy a valószerűtlenül fehér és csipkés, inkább roppant kastély, mint vár talán csakugyan puszta látvány, fatamorgána, egy oldal a tankönyvemböl, s ha kiszállnék a vonatból, nem találnék a helyén semmit. Nem részletezem: valamikor a hatvanas évek közepén, már felnött fejjel jártam elöször a zólyomi várban. S korábbi sejtelmeim részben beigazolódtak: Balassi Bálint szülöhelyét a várban valóban nem találtam. Pontosabban semmi jelét nem találtam annak, hogy a költó ott született. Évtizedeknek kellett eltelniük, mig a várban végül a Magyar Köztársaság pozsonyi intézetének egy szerény Balassiemléktáblát sikerült elhelyeznie, s újabb évtizedek teltek el, míg valakinek, nevezetesen Praznovszky Mihály barátomnak eszébe jutott, hogy 1554. október 20-á ra, Balassi Bálint és közvetve a modern magyar költészet születésnapjára a legautentikusabb helyen, a zólyomi várban is meg kellene emlékeznünk. Őszintén sajnálom, hogy a terve nem valósult, nem valósulhatott meg. És még mindig Zólyomról, és mindig a születésnapokróli I-la átlátnánk a vár méteres falain, északra tekintve ellátnánk a közeli Zólyornradványba. S ha jó a szemünk, talán még annak a Radvánszky-kastélynak a körvonalait is kivehetnénk, amelyben 1374-ben az elöbb Ftadvánszky-, majd Balassa-kódeznek nevezett, Balassi Bálint szerelmi költészetét a számunkra, kései utódok számára is átmentö kéziratos könyvet megtalálták. Mert, amint az köztudott, az történt, hogy a IB. és 19. században a költó szerelmi költészete csaknem teljesen feledésbe merült. Katonaénekeit, vallásos költeményeit és néhány szerelmes versét gyakran idézték, és a költók még I? �gyakrabban utánözták, de a Balassi szerelmi líra teljes gyíijteményét csak lB?4-et követöen, a Radvárıszky-kédez alapján adhatták ki, s 1874-el így méltán tarthaljuk a költö másudik születési dátumának. 5 mivel ez a dátum is négyes számjeggyel végzödik, 2004-ben a Radvánszky-ködez megtalálásának az évfurdulöját is megiinnepelhetjiik. 5 ezek után szciljunk a ttılajdunképpeni tárgyunkrél: Balassi Bálint nyelvének és szülöföldjének a kapcsalédásairél. Évekkel ezelött már irtam erröl egy jegyzetet, s mivel az irásával egyidöben a rádiöban véletlenül éppen az öreg Kcıssuth hiteles hangját sugáruzták (egyköríı funögráffelvételrőlj, utána pedig egy mai igric Balassi-énekeket adutt elö, egyre az járt a fejemben, högy Balassi gyönyörü, szinte mai magyar iröclalmi nyelvként hatö és hangzö szövegei högyan hangcızhattak a költö szájáböl. 5 mivel köztudutt, s Eckhardt Sándör áll`al papírcın is igazult tény, hegy Balassi a magyar nyelvet gyermekként ,,Zélyairrbair, Kélflcíin és Ditiérıylieir" tanulta, írrisömban annak a hitemnek adtam hangöt, hegy Balassi paléc akcentussal és idiömában beszélt. Ma már övatcısabban fögalmazcıkz amint az köztudcıtt, Balassinak sem a drámája, sem a versei nem a saját kézírásában maradtak ránk (kivéve öt, epigrammaszeríı kis versét), s a másnlók a költö nyelvét a saját tájnyelviikhöz alakitötták. A versekböl és a clrámából tehát Balassi eredeti beszédntédjára következtetni csak erös fenntartásukl-:al lehet. A költö születésének a helye bizönyus, s az is bizcınyösnak látszik, hegy a gyermek Balassi tízéves kuráig Zélyumban és Liptéíıjvárun, illetve a kékköi és divényi várakban nevelkedett, de ebböl távölrél sem következik, hagy felnött körában a palöc dialektust beszélte. Egyenesen e dialektus ellen szél, hagy a költõ anyja, Sulyuk Anria nyelve enyhén ö-zö (tehát nem palóc), s a költö nevelöi, kura gyermekkcırának tanítöi (Bernemisza Péter és Pcızsgai Gáspár) szintén más tájak szülöttei és más tájnyelvek beszélöi. Tövábbá: a gyermek Balassi 1565-ben már Nürbergben tanul (késöbb talán Padcıvában, ezek a tanulmányai magyaráznák kitünö német és ulasz nyelvt1.ıdását}, tlzen- és ltuszö- néves ifjtiként pedig Erdélyben és Lengyelnrszágban él, s véglegesen csak 157?-ben, huszönhárcim éves kcırában tér haza. S hányatött élete késöbb is egyszerre több magyar nyelvjáráshcız köti (pl. az egész magyar nyelvteri.iletröl regrutálödö katönáitöl vala- mennyi magyar dialektust hallhatta és megta nulhatta). 5 mégis: hiteles, mert saját kezíi leveleinek (s az említett öt kis upusának) a nyelve s verseinek a levelek palöc-gyanús idiémáival összecsengö pöelikai megöl- dásai (pl. rimelése) a költö (beszélt) nyelvének palóc jellege mellett szölnak. S mindjárt az elején le kell szögeznem, hagy az életmű és a levelek által így, Oda-vissza igazultnak látszé paléc nyelvi sajátösságök száma bizciny nem kicsi. lvlielött taglalni kezdeném öket, hadd snrcıljam föl a költö sajátkezű levelei nyelvének és írásmödjának néhány általánös jellemzöjét. l. A versek és a dráma, a Szép iaragysr lcaruérılia szökészlete mennyiségileg természetesen sukszörasa a levelekének, következésképpen a versek és a dráma bizcınyus nyelvi fördulatait, kifejezéseit a levelekben hiába keressük. II. A levelek írásmödja általában kiejtés szerinti, sajncıs azcınban az l; hangegyiittes és az ly (a kiejtett ly) hang írása következetleníil fcinetikus (a levélírö mindkettöt li-nek - pl. a lrélíebén-helyében, ganalalia-gundelja szavakban -, illetve l nek írja - pl. a rnilreljien-nıihelyen vagy a teljiesitete-teljesítette szavakban), s így a B �palóc mássalhangzók egyik legjellemzóbbjének, a kiejtett ly hangnak a költõ nyelvében való meglétére csak következtethetünk. Valahegy így: a lrelielten és a garalalia vagy a nnˇltelyen és a telyesitete példaserban a ltelieben ejtése - a levelek fenetikus irásmódjának megfelelöen - csak a kiejtett ly hangú ltelyél:-'en lehetett (és természetesen nem lteljélrctt, mert a szö ilyen ejtésére abbcil a kerbél nintıs példánk, és semmi- képpen nem lehetett lteléiren vagy lrejélien sem, hisz ezeknek a fenetikus írásképe más velna), s ugyanezen legika alapján ügy véljük, hegy a gendalia szö ejtése pedig gandallya vagy gandalja velt; hasenlóképpen a niiltelyen-nek írt szóalaket csak ntiltelyen (kiejtett ly-lyel), a telyesiteté-t viszent csak tellyesítette, esetleg teljesítette hangzásban lehet elképzelni. Következésképpen elképzelhetö, hegy a köl tó nyelvében a palóc kiejtett ly hang megvelt. - Ide, a palóc ly hang preblémaköréhez lehetne tevábbá kapcselni az igék harmadik személyíi kijelentö módja (vö.: ö gendelja, ök genclelják) és alanyi ragezásıí imperatívuszai (vö.: gendeljam, gendeljad, gódelja, gendeljuk stb.) íj hangegyüttesének a kiejtési fermáját is, de azt még feltételesen sem tudjuk eldönteni, hegy ezt a költö vajen lágy és hesszü (kettözött) lly hanggal ejtette-e (mint a mai középpalóc) vagy lj-vel (ami nem lenne tipikus), netán ll-lel, amiröl alább még lesz szó. lll. Fekezza az ejtést illetö bizenytalanságet, hegy a levéliró Balassi a döntöen fenetikus írásmódja ellenére sem jelöli következetesen a hangzók hesszüságát és rövidségét. Ezért elképzelhetö a rövid li vagy ly hesszíı, kettözött ily-szeríi ejtése is. A magánhangzók hesszíıságát jelölendó néha megduplázza a hangzót (pl. a jleiaéén-szemén vagy a Priril-Pál szóban), de legtöbbször ett is jelöletlenül hagyja a hesszúságet. Ez a neltez (nehéz), egyeb (egyéb), al<ar(akár) szerü, szitén tipikusan palóc szóalakek kiszúrésénél jelent számunkra nehézséget. S ezek után következzenek a Balassi nyelvében valósziníisíthetö palóc sajátesságek! a.) Fenntartás nélkül elfegadhatjuk Pais Dezsö megállapítását, aki a ,,aletlt tataaea és aletl: irılcalr-r snperlatíeasakrril rnegéllapítj`a, nagy palóc ttyelei sajátasság, Balassi gyerntelrlceri ltazanainya nyeleében". (idézi Eckhardt Sánder jegyzetek a Balassinerslrézlratlıaz c. tanulmányában.) A felsó feknak ezt a fermáját ma csak a palóc nyelvterületen ismerik, feltehetöen Balassi idejében sem velt másképp. A két idézett példa a Falairirél c., Eckhardt Sánder által epigrammának nevezett, a költö saját kézírásában ránk maradt egystrófás versból való. lvlendatban így hangzik: ,,Letteeábli jtiliét, s letírılailili Celíét r' ezirleig szerettera b.) Az elöbb említett nehez típusú szóalakek a levelekben, a versekben s a Cantaedilfban egyaránt megtalálhatók. Így például a versekben: neltez (nehéz), egyeb (egyéb), akar (akár): a Catneediríban: neltez, egyeb. A nem tipikus (mert nem hangváltó szerkezetű) alakeknak a máselök által is általánesan használt fermája közös ferrásra (azaz a költõ feltehetö eredeti szóhasználatára, írására) utalhat, de eredetiként valószinűslti a fermát a verselés: Balassi versnyelve, rímelése is. Ugyanis ha pl. a nehéz szó a jegye:-bizany ez-neliéz-smrez servégi rímek serában szerepel (lásd a Szentírás szerint is kezdetű versben), akker ez a kifejezés az eredeti Balassikéziratban - a költó peétikai nıdatesságát, pedáns rímelését tekintve - semmiképpen sem lehetett nehéz, csakis neltez. 5 akár eruıek az egy példának az alapján is valósziníisíthetjük, hegy bizenyes szók teldalékelt alakjaibarı az alanyeset é-jét e-vel váltó szerkezeteket (vö. szekér-szekeret, veréb-verebet stb.) Balassi nem használta, nála a váltöhang az alanyesetben is rövid maradt. 9 �c.) A levelek tartalmaznak enyim öcsém féle, szintén csak a palóc nyelvhasználalra jellemzö birtekes szerkezeteket is. Érdekes móden versben a költó ezzel a - birtekvi- szenyt birtekes névmásal s birtekraggal egy idóben kifejezö - tautelegikus, nehézkes szókapcselással sehasem él, jelezve, hegy tudatesan megkülönbözteti a választékes, iredalmi stílust s a napi beszédmód és a levélnyelv pengyelább fennáit. d.) A névszók tárgyragjának a kötóhangja a levelekben mindig zárt a (és nem a mai nyílt a): jókat, szaaalrat stb. Ezt a következetes fermát mutatja-szentesíti a versek rímelése is: jádet-trtegszabadirlıtsentat-mi ltasznad-ltatalmaal (lásd Az Szerttlairerasrígnalc elsö személe kezdetí'ı versben). A liaszned birtekrages ferma Balassi idejében is s ma is csak a-val képzelhetó el, s a bekerrím terrnészete a másik hárem rímszó a kötóhangját is igazelja. Ezek tehát Balassi Bálint nyelvének azek a jelenséget, amelyek a levelei és versei összevetése alapján nagy valószínűséggel palóc idiómákként azenesíthatók. Van azenban a köl tö nyelvének így kíkövetkeztetett-tételezett ,, palóc rétegében" két elyan jelenség is, amely éppen nyitettságában, eldöntetlenségében, azaz preblémaként érdekes: 1.) Meglepetésként hathatett, miker Eckhardt Sánder 1943-ban, a Balassa-kódez verseinek és az eredeti Balassi-leveleknek a nyelvét összevetve kijelentette: ,,Balassi ltritilrai lriıırlrisrilraıt... ttalamen nyi i'-zé alaket til kell írnnnlr é-s alakra, mert az eredeti kölieményelrhen ilyen i-zéferrttélc selıasem ealtak." Eckha rdtnak amıyiban igaza vel t, hegy ha a költö levelei alapjában nem í-zök, pentesabban: nem érvényesül bennük következetesen az í-zés legikája, aki-:er a versei sem lehettek következetesen í-zök. De már Eckhardt is észrevette és megnevez te a megv msgált tíz levélnek azt a hárem ízó kifejezését (tltiirtinnék-törtérmék, kyrtkyrttelert-kénkéntelen, akarva nem akarva, nie;;,ryi:relyeditél:-megémelyedne), amelyek azt bizenyítják, amit a déli és észak-keleti palóc dialekttısban (tehát a Zólyem-Rimaszembat-Ternalja-Putnek négyszög tájnyelvében) máig tapasztalhatunk: egyedi átyételekként a palóc is ismer (kerlátezett számú) í-zö kifezést. (Kapásból néhány példa, a Balassi-levelekböl idézetteken kíviil: lehe-kéve, fejír-fehér, trinyir-tányér, lzilik-kelés, lcilriny-kökény, lcisirtet-kísértet stb.) - 5 mindebböl két kérdés következik: a Balassi-leveleknek ez a sajátes, szabálytalan, terzó í-zése nem bizenyítja-e biztesabban a költö nyelvének a (szintén szabálytalanul í-zö) palóchez való kapcselódását, mintha a levélíró szabályszerűen é-zne?,: tevábbá: nem velt-e túlzás a Balassi-versek í-zö alakjait következetesen ézökre javítani, illetve csak a levelek által igazelt esetekben meghagyni az í-t?,: hi- szen a levelek hárem venatkezö példája nem jelentheti, hegy Balassi csak emıyi í-zö alaket ismert, s eredetileg a verseiben is csak ennyit használt föl. Nem velna-e logikusabb - még az anakrenizmus, a történetietlenség veszélye ellenére is - annyi í-zö alaket meghagyni a versekben, amennyit a mai déli- és észak-keleti palóc tájnyelv ismer? Hisz a költó nyelvének az í-telenítése legalább annyira ,,ízetlenítés" (Balassi kifejezésel), mint amenyire armak idején a venatkezö helyek í-zövé tétele az velt. 2.) Érdekes preblémát vet föl az Eckhardt-féle Balassi-kiadásek egy másik kuriózuma is: az igék harmadik személyíi kijelentö módjának és az alanyi ragezásű imperatívuszeknak a föntebb már érintett bizenytalan írásmódjáról, illetve e bizenytalanság Eckhardt-féle feleldásáról van szó. Eckhardt Sánder a versek venatkezö szóalakjait következetesen l-esítette úgy, hogy pl. a gattdalja helyett: gandalla-t, a segéljl helyett: segélll-t írt. Ez az l-ezö alak ugyan a mai dunántúli, kisalföldi és nyugati palóc ID �nyelvjárásekban általánes, s feltehetöen Balassi kerában is így velt, de a Balassi- levelek egyáltalán nem I-eznek (s mitöbb a Balassa- és Fanchali-kódez sem vagy legalábbis nem jellernzóen)l Eckhardt a versek néhány rímpezíció-szentesítette l-es alakjából kiindulva tette át a versek összességét l-ezö dialektusba. Bizenyítékként föleg a Kit egy citenis lengyel leanyrél szerzett c. vers egyik strófája esett nála nagy súllyal latba. A versszak venatkezö része a Balassa-kódez szerint így hangzik: Móndnan ne felji sót végett éll mert tied a fzép fzemelj Veres leeélj Tramfaa'ra kel cltalc azert lragi iat reminli Semmi ganafzt te ne aelj. Eckhardt szerint az idézett strófarész rímelése csak így zavartalan: lvleınlmin: nefélll, sét aigan éll, mert tiéd az szép szentél, Veres lettél tramfaa'ra itél, csalt azért, ltagy ját reménll, Semmi genaszt te ne eélll (Balassi Brilint összes aersei, Szép magyar camaeclirija és lettelezése, Szépiredalmi Könyvkiadó, 1963) S az idekelás: „A aeégan éllie, ami pantasan rímel a etramybdra lcéle alalclcal, igazalja, liagy itt eredetileg aalamennyi alak lcettés l-lel rillt, s csak a naisetélr aittélr bele a j-s imperatimtst Balassi ityeleébe. " (Eckhardt Srinder: Balassi-tannliiainyek. Akadénúa, 1972.) Az én megítélésem szerint ez távelról sem elégséges indekelás. S természetesen az újabb Balassi-kiadásek gendezói szerint sem: az Eckhardet követö kíadásek már nem l-eznek. (Persze az lj-s alakek sem kevésbé preblematikusak: azek, akik a Balassi-levelek és -versek li, illetve ly és ly hangegyűtteseit lj-nek elvassák és a mai Balassikiadásekban így írják, azek a költönek tulajdenképpen etimelegikus írásmódet tulajdenítanak, helett az a magyar írett szövegekben csak Balassi után másfél száz évvel késöbb kezdett divatba jönni!) De vissza Eckhardthez! A két ll-es imperativuszt természetsen föleg azért nem lehet elfegadni, mert a Balassi-levelek ezt a parancselú médót nem ismerik, s a máselók feltehetöen éppen a szövegben tulajdenképpen idegen eégatı élll alaket vitték bele Balassi nyelvébe. Érthetetlen, hegy ha az í-zés esetében perdöntó lehetett a levelek bizenysága (arról ti., hegy Balassi nem í-zett), núért nem perdöntó ugyanaz a bizenyság az l-ezés esetében. Nem lehet elfegadrú ilyen venatkezásban a rimpezíciék bizónyságát sem, hisz ugyanelyan hibátlan rímelést kapunk, ha a kódez lj-s alakjait a fentebb általam valószínúsitett ly-es, illetve lly-es (kiejtett hesszú ily-es) ala kekra vá ltózta ljuk, így: Meinlmin: neféllyl, sél ttigan éily, mert tiéd az szép szentély, Veres levél tramfarira kél, csalt azért, nagy jót remélly, Sennni ganeszt te ne eéllyi E mellett az ejtés mellett szólnak a levelek: ha a költó nem l-ezett, akker az a valószinűbb, hegy - amint a mai megfelelö palóc dialeknısek - ö is ily-nek ejtette a másedik személyű imperatlvusz ragját (s nem lj-nek vagy jj-nek, an'ú atipikus vel- na, s nem is ll-nek, ami egyetlen vagy néhány véletlenszerű példával nem véd hetó). S ráadásul tulajdenképpen az idézett versrészletnek a rímelése is az ly-es: illetve lly-es ejtés mellett szól, hisz a levelek (s a fent elmendettak) alapján ly-es ejtéssel valószíníisített fzemelj (személy) szó mint felelö rím visszamenöleg éppen a ly végű hívó rimeket igazelja. 11 �S ezzel befejeztíik Balassi Bálint verseinek és leveleinek (s részben drámájának) a palóc nyelvi sajátesságek nézöpetjából történö szemlézését, valamint a versekben feltételezett palóc idiómák néhányának peétikai összefüggésekbe való helyezését. A szemle természetesen nem teljes, eltekintettem például a költö nyelvének a lezikális vizsgálatátöl (pedig a versek lenikájában is akadna a Balassi-nyelv palóc jellegét bizenyító anyag, lássunk legalább néhány példa-szót: lapta-labda, iltan-itt, aerteng-fetreng, la-ím,), nem vmsgáltam a Balassi-magánhangzók archaikus (zárt: szinö-szinű, gyfirö-gyűrű, illetve nyilt: elsillyedl-elsíillyedt,ﬁlem-fülem) fermáit sem, de - nem tagadem - eredetileg is csak a képzeletemet leginkább feglalkeztató, hegy úgy mendjam: az anyanyelvi emlékezetem legkerábbi (szintén palóc) rétegelt megmezgatö Balassi-nyelvi jelenségekre akartam kitérni. Feltíinhetett a hallgatóimnak, milyen gyakran használtam elöadásemban a ,,valószinü", ,,valószlníisíthetö", ,,valószerüsithetö" kifejezéseket. Ez is pentesan a kerai ,, nyelvi emlél-:ezeten`unel", azaz a nyelvi-érzelmi kötödéseimmel függ össze. Tisztában vagyek vele ugyanis, hegy ha valakit a történelem mélyéböl gyermekkerunk nyelvén hallunk megszólalrıi, akker a saját nyelviink s a hallett nyelv egybecsengéseit hajlamesak vagytmk túlbecsíilni, helett alapes történeti clialektelógiai vizsgálatek nélkül az ilyen ,,egyb-ecsengések" törvényszerüsége csak valószinüsílhetö. De a Balassi-szövegek értelmezését tekintve az ilyen jellegű ,,valószínúsítettségek" szerintem semmivel sem kevésbé relevánsak, mint a különbözö máselatek és Balassi-kiadásek. (Érdekes összevetni az elsö újabb keri Balassi-versösszest, Szilády Áren 13'.?9-es Balassi-kiadását a Köszeghy-Szentmárteni Szabó-féle medern, l9B6-es Balassi-énekekkel: a 17. századi különbözö kézirates máselatek sem különbözhettek egymástól annyira, mint e két kiadást) A vershermeneutika szempentjából ezek a nıáselatek úgy működnek, mint afféle külön-külön elvasatek, amelyek közelítik az „eredeti jelentést" (a költö szádékai szerint és által szövegbe kódeltakat), de a nyelv és a műalketás természete miatt seha el nem érhetik (nem is az a céljuk). Meggyözödésem, hegy a Balassi versnyelv palóc tájnyelvi ,,valószínűsitettségei" is egyfajta elvasatek. S csak alig kevésbé fentesak még a hiteles levelek írásmódja és szóhasználata felöli elvasateknál is. Mert hisz mi a biztesítéka annak, hegy a költö a levelei nyel- vén írta a verseit? A nyelv (a teljes magyar nyelv) Balassi-szintü ismerójénél, használójánál, múvelöjénél, alketójá nál nem az-e a legikusabb, ha feltételezzük: költönk mindig az alkalemhez, a beszéd-helyzetekhez választetta meg a kifejezés módjátil Pl. (hegy csak a már említetett példáimra hivatkezzam): a leveleiben gyakran szitkezódett, sót káremkedett, a verseiben seha, a leveleiben használta a nehéz kes enyim öcsém féle birtekes szerkezeteket, a verseiben nem. Balami a leveleit, hegy úgy mendjam, egyedül írja, ett - gyakerlati céljainak és indulatainak megfelelöen - eszköz számára a nyelv, a verseit ketten írják: ó és a nyelv. Ha a rím, a ritmus, a zene, a kép úgy kívánja, a költö gátlástalanul használ, kever a nyelvébe idegen tájnyelvi fermákat, más költóktól átvett nyelvi ferdulatekat, iredalmi hasenlatekat és magas műveltségi anyaget. A leveleiben elégséges szá mára a legszükebb környezetének, közegének a nyelve. Igen, Balassi Bálint szinte nyelvünk elsö intézménye: gazdagítetta és egységesítette annyira a nyelviinket, mint egy fél tudemányes akadémia. 12 �Versei, Szép magyar canteediaja és levelei tanúsága szerint ö az iredalmi regıse günk elsö költöje, írója, aki már nem egyetlen nyelvjárásból, hanem szinte a magyar nyelv egyeteméböl merit. De a legmélyebbet azért mintha mégiscsak a szúlöföld nyelvének a ferrásából merített velnal ílimiapest, EUÜ-i. ntmemlıer 1.5 Balassi-lrenferencirtl I 'I I L lııhr' :.I' 1-Lıl ÃTJFI;-' | . I . _: ll “Í ,I IL Í- `: .`- Í rﬂıııı .Í iii' - I Í: Í' 1. ll Z'*ıı.` 1.,._ J li ff .L ıl' ' _-I' ıl' -: 'Iı-Iı.-ı-I "Íl J ı. .'l -'E |I- É F..Iı_.ı.I,-I;,_E ı.__-.IIII. ı. 1.-lI III-í-II I-'É Ill1--P.J.---I IIIII ˇ'lı-I'Í, ˇ I ,I--Lııíl-I-Í' __ _ 'I-'L1-Í ı| :LII Ili!:II J- 1:1 .IgI:||ı._g_ I Jul . ı . .-Jı-I-. 'Í' I.. III' . III' l:Í_ f Í' r ':Íı .'. 4 ..|l I d'Í'.Í '.f.'. J1 1 Il _ I|}_|. *_ -ıı-ı-ll;-Í! II. J. I h|'l-I I 'l '\.F'i.'.Í. ..- . Il- -_. Í li HH .F II? |.ı _II -*If -Í_ 'H-.'. IIIII ,. .' I':ı-LI-fl . ı ıi' -" -:.i.'. -_'.l"~""f*iztÍ-1`-'i'E"-H .|,__I-ı . | .ı. .-II I . -'-. r _. _ F-. 'im' F1.. .| ._|,|-_|I_-'I' I III ..,ıı-1 ` 'I -I -I' . I'ı. 'l"' *__ I 'Iz II ||ﬂ':ı!.§ı'.ll:Iı.-I_'|.`II -1 ._' , . . _ _ -_ I. ı J I . .I .ı III -I|I | IIII. -ıI|„l'| ıııı-Iı1+..ı. - -il "Il - .F -Iıı I 4- I - .I-'|.ı H |I III,_ Š-. . __ -_._.,_.._=:;.- _ ' sg_ "ıI.'1-r ıf'lI ."'IF .III . |, 'Í ı...I:.IIII 7.:'-ı.. _I-I .I IIIII.I- ı I II. - L -| I I ,."ı III- ı_' IıIı_ Í ' .ı.Í_ I I- J.. ''lI- ı-.'l"-Iı -ı .-ı|; ı -ıI' l- .I .II|IIIIIII-ı|".- I-„_'f`_I1II:.j' . :"ı'Í..r'ı_-r ' |'Í' .- _* fr. -Iı '__ "'*r I: ge..- *_', é'“ `..,. .'l- 'F ˇ:Z-I.-ET -*-` .II:"'í-:ıI:.`llIı:'-ı- I.. .-".' -__Íl-_ ı.;I_'IhIII -...._.II.|"i-ı ıl + Í...l'ıI".ıı,!" --r. -ıH'l ,_ .-IH' :Í-,é II .-.HII_ ff' ı'. Jıfr - ıf .lı ıl ı' 1 "L Í' TI. II “Hi I I.~5""~`ı' #3!!! H." I i `-.=*.i=:'.-:?~" _. fı. J 'Í -`-:ı.'I.ı-' Ã:.I -:ff kis-z.. « ff In? a"-if' ti” J.-.Eger terven: Üımenn Kneaueek ııı.,es1ezszı.z,zaua 'l i'Í I ~&dlı-ki-" �Kovács IsTváN Balassi emléktáblája a Szent Anna utcában Hrenislrna Cltrentynalr Széttört a diszkút, szét a csempe, szirmek közé szerult a nap. Egy sebesült a fényt kereste a rázuhanó hegy alatt. Esztergem Dtmába süllyedt. A parten sípek és debek. .. S a hangörvényben elmerültek hajnalek, harcek, asszenyek... Az idö sáres hajszálai tapasztják testét, kepenyáját. ﬁakidegeiközt Bécsbe kísérik hazáját. (19.71, 2Üí]Ili �Kovács ERZSÉBET Balassi és Rimay: az elsö' magyar költöpáres „Az iredalemtörténet szeret párekban gendelkezni. Geethe mellé mindig edagendeljuk Schillert és Dickens mellé Thackeray-t" - írja Szerb Antal A ailrigiredalam történetében. Felytassuk a sert: Shakespeare és Ben Jensen, Sepheklés és Euripidés, Theekrites és Mesches, Heméres és Vergilius, Desztejevszkij és Telsztej, Rimbaud és Verlaine, Balzac és Flaubert. Vagy a magyar iredalemból: Zrínyi és Gyöngyösi, Berzsenyi és Kazinczy, Arany és Petöfi, Jósika Miklós és Kemény Zsigmend, Jókai és lvlikszáth, Ady és Babits. Balassi Bálint és Rimay Jánes méltó kezdetnek bizenyult az imént felsereltakhez. Ha vázelni akarjuk milyen kapcselat rendezi párekba ezeket az alketókat, talán a legértékesebb támpentet éppen Schiller nyújtja nekünk, aki A naiv és szentimentális lcóltészetról írett tanulmányában veltaképp Geethével veti össze önmagát. Naiv alketó az, aki mintegy a természet szócsöve, ahegy az ószövetségi próféták veltak az lstenéi. Éppen ezért erófeszités nélkül öntudatlan örömmel és kömıyedséggel ir. Serruni sem sü rgös, a művek nyugedtan érnek meg bemte, mint a gyümölcs az ágen. Amit ir: saját tennészetének kisugá rzása, s így az írói munka nem annyira életenergiájának és idejének elvesztése, mint inkább gazdagftása. Az alketás magasabbrendú életfunkció, az élet szerves része. „Én vel tam Ür, a Vers csak cifra szelga” - mend ta Ady. Ezzel szemben szentimentális alketó az, akinek semmi sem közvetlen és magától értetödó. Csak tudatesan és nehéz munka árán éri el célját - mert neki célja is van -, precizitásig feszűlö mügenddal ír, s így örökké a retlezió tükrében figyeli magát elégedetlenül. Számára az alketás valóban munka, amely idõt és energiát, tehát életet emészt. Amiért ilyen drága árat fizet, éppen az alketás nyújt neki kárpótlást, az lesz élete értelmes helyettesitöje. Az alketó alárendelödik alketásának s örökké versenyt fut az idövel, hegy halála elött még gyersan Iearassa agya teljes termését, ahegyan Keats mendja. l-lezzáteheljük ehhez, hegy e költöpárek a legtöbbször mester-tanítvány párek is. Nemcsak Schiller figyelte Geethét, a géniu.szt csedálva és féltékenyen, mint tökéletesedni vágyó a tökéletesnek látettat, hanem Ben Jensen is Shakespeare-t, Thackeray Dickenst, Vergilius Hemérest, Verlaine Rembaud-t, Gyöngyösi Zrínyit, Arany Petöfit, Mikszáth Jókait, Babits Adyt, és legelóször Rimay Balassit. Am az aranyszájú mester nem tanítja meg fegásait, hisz maga sem tudná képletté fermálni az öntudatlan felfedezéseket: ezért a tanítvány éber és szergalmas figyelemmel próbálja megtanulni és utánezni a ,,receptet". Amiker ír, ugyanez a reflezió vezeti, csak mest önmaga iránt. De éppen mivel állandó tudatessággal, filelógus mügenddal kempenál, azért lesz sekkal kimunkáltabb, művibb, mint szabaden mezgó s ezért egyszerű szépségű mestere. Az ókerban így mendták: a görög iredalem a physis, a természet műve, a görögön iskelázett római literatűra pedig a thesisé, vagyis a müveltségé. Balassit már felfedezói, a XIX. század végi filelógusek a népdalekhez hasenlítetták. Dicsérték öszínteségét, melegségét, egyszerüségét, tiszta báját és megállapítetták róla, hegy igazi népköltö. Szekás lett ösztönös alketónak tartani öt. Hisz még Szerb 15 �Antal is azen verseit tartja a legjebbnak. amelyeken átüt aa érzelem és a kézvetlen élmény. Tehát az istenes verseit. szerelmes versei kézül pedig elyaneka t. mint a két bécsi virágszálrél szólé. Szekás hangsülyezni hányatett életét is; hegy milyen szerelmes természetű velt és hegy milyen vitéz katena - egyszóval. verseit úgy elvassá k. mint egy izgalmas és szenvedélyes élet hé kréniktiját. Nes. ami Rimayt illeti... ldézzük talál Weöres Sander véleményét eziigyben: ..nyelvi hajlékenységban feliilmúlta mesterét. viszent szuggesztivitásban messze mégétte marad. Rimay lfrája nem mutatós. pedig képei váltezatesak. fantáziája mezgékeny; s a szavaknak a mendaten belüli pezicienális szerepét. éles vagy tempa elhelyezését. tevábbá a nyugedt és nyugtalan szórendet ügy ismeri. mint késébb Arany Jánes. Rímei élesek és kemények. gendesak. gyakran békésen furcsák. pl. vétmphien. én. szén. héne. Csak mesterének eleven tüze hiányzik beléle. s ezt tán maga is érezte. Tudates. müves peéta.: de mégsem annyira. hegy szakített velna a kerában általánes hesszadalmassággal. terjengésséggel. a meralizáló és történelmi témák agyenbeszélésével. Kivéve. mil-:er a mesterre emlékezés vagy a bünbánat benséségessé teszi: ilyenker a sek beszéd meggyersul és szárnyra lendül.” ..Azaz: jé. jé.. de nem az igazi.” - ahegy Orbán Ütté is ugyanezzel az itélettel szembesült. Rimay végzete mindig is az velt. hegy csak Balassi tanitványát látták beruıe. Pedig. ha jól meggendeljuk. a tanítvány szerepe a legnehezebb. Ha kéveti mesterét. epigeruıak cimkézik; ha nem. akker számenl-:érik rajta. miért nem viszi tevébb az érékséget. Tekintsünk végig még egyszer a kéltépáresek listáján. Vajen valóban jeges-e csak a tananyag megtanulását ellenórizni? Ha a buddhista filezéfiának igaza van. senki sem tanulhatja meg mástól a megvilágesedást; azt mindenkiek egyedül. saját erejébél kell kiküzdenie. llyképpen talán inkább saját eléitéleteink Ieképezódését kell látntmk abban. hegy egy szentimentális alketé hajlandé tanitványi szerepbe ereszkedni. Az elébb azt mendtam. a naiv kélté által maga a természet nyilatkeztatja ki magát. ahegy a próféták szájával szólt az Isten. Mi valéban szeretünk a kéltében váteszt látni. és ügy hisszük. hegy aki iredalmi példaképeket is kévet. az már megtagadta ezt a felsébb hatalmaktól eredó ihletettséget. Éppen .Ady elyan végletekig menó tudatessággal alakitetta ki iredalmi image-át. amilyenre a hellyweedi színészek kézt is kevés a példa. Az alakja kéré dicsfényt feste- getó legendák csak annak az elgendelásnak a termékei. hegy művészetét Verl-siné mintájára életével kívánta hitelessé termi. A vers valéban szelga velt. de hegy az lehessen. ahhez elébb mégis az életét kellett alárendelnie. Csak az énmagából ferrnált idel irt verset részegen.: a valódi ember. akárcsak Petóﬁ is. józan. tehát laıdates alketó velt. Ha egy elméletben rendellenességek keletkeznek. arra vall. hegy baj lehet az alapvetõ elgendelással. Revideáljuk hát. vagyis nézzük meg újra a kiinduló naivszentimentális ellentétpárt. Valójában nemcsak az iredalemtérténet szeret párekban gendelkezni. Maga az emberi legika elyan. hegy szereti. ha egyszerre csak egy fekete és egy fehér sakl-:bábu áll elótte az asztalen. Azt ugyanis kénnyebb összehasenlitani. Egész gendelkedásmódunkat. világlátásunkat átszévi a manicheizmus. amely a teljes. végtelenül benyelult világet bináris eppeziciékra akarja leegyszerűsíteni. Talán nem csélátó bielógiai redukcienizmus megemlíteni. hegy maga az emberi agy is két részból áll: a bal agyfélteke felelós az érzelmekért. a jebb pedig a tudates gendelkedásért. 16 �Hegy mi maradt mestanra tetszetés elgendelásunkból? Azt hiszem. leghelye- sebb ezzel az elmélettel is ügy bármi. ahegy A nizsa neee Baskerville-i Vilmesa a legikával: elébb beléje becsátkezik. utána meg kilép beléle. ..t`tz elménk képzelgése szerint valé rend elyasvalami. mint egy háló. mint egy létra. amit azért eszkábálunk. hegy valamit elérjünk. De utána el kell debni azt a létrát. mert kiderült. hegy ha hasznunkra velt is. értelem híján való... A használható igazságek egytél egyig eldebni valé eszkézék cstıpán." lvlest hát megállapíthatjuk. hegy Balassi és Rimay ugyanegy cél felé térekedtek: az akkeri Európa kéltészetének fésedrát. a neeplatenista-petrarkista szerelmi kéltészetet kívánták magyarra és lvlagyarerszágra átültetni és vele a klasszikus müveltséget. a kulttirát magát. Rímay jé tanítvány velt. tehát kiterjesztette és kötelezévé tette mestere rejtett elveit. Ha Balassi divates reneszánsz verskempezíciét. fiktív énéletrajzet állített éssze. amelyben. akárcsak Petrarca Dttleslfiínyeében. a titl-:es szabályszerüséget az elvasénak kell felfedeznie. Rimay a maga Balassi-kiadásában már egyértelmű és szigerűan világes háremszer hármas rendszerré keményítette a szándékeltan téredékes kempezíciót. Ha Balassi a szerelem ambivalens kínjait nemcsak a maga és Jülia civédásával. hanem Vénus és Cupidé metaferikus vitáival érzékeltette. Rimay a mestere halálára írt Epicéditttttban a fél Ülympest az esztergemi esatatérre citálja. hegy déntsenek a két féhés sersárél. Ha Balassi tudatesan fermálta fiktív énéletrajzát elyan nagyhatásűvá. hegy a késõbbi kerek a valós életére is ezt vetítették vissza - és innen a fékezhetetlenül szenvedélyes Balassi legendája -. Rimay még nyilvánvalébbá teszi. hegy ó is az akkeri Európa szellemi fésedrát fegja ké-vetni. Persze egy nemzedék alatt sekat váltezett a világ: a neeplatenista-petrarkista szerelmi kéltészet divates velt ugyan. de mest még divatesabb lett a Justus Lipsius-féle üjszteicizmus. amelynek az életvitelig hűséges hivéiil szegédétt Rimay lánes. És igazán nem rajta műlt. hegy ilyképpen mégis el kellett szakadnia Balassi kévetésétól. Mert justus Lipsius választása nemcsak amıak a világnak hirtelen elkemeredását mutatja. hanem azt is. hegy mester és tanítvány teljesen ellentétes vérmérsékletü velt. Balassi vérmesebb. kézvetlenebb alkat. Rimay csendesebb. elgendelkedébb. Az egyiknek velt veleszületett természetes érzéke a szerelmi líráhez. a másiknak nem. Figyeliik csak: Fejér titztrázatet mutat ez teljes held. fénlik tnint tiszta ezttst. ,lntitt is fejér. kieel szép tej sent ér. sem gyelcs. kit nem fegett ﬁist. Ékes száttel ittdás. nn`nt ez lvlerltıirfes. ltltíil szfeent fél nrint íist. (Hétfá csillag vegyen ez égiferg-áset1...) Az Ürnalc á szette ttizben rrtegjétt eztlst. Hétszer tisztítttttett. lfln rezsda' ki nem ítt. Prébétésbett penig nteg nenrfegte azﬁtst. Tiszta. szép és fejér. nem illette rézítst. fTnrts rneg. Llrrnn. engetn . . .J De ugyan ki mendhatná. hegy akár az egyik is kevésbé értékes. mint a másik? 17 �Kıscseaı MIHÁLY Átok helyen Bálint nnnn ítmijrt. Híbbe előtt. egy keesijtirásnyire Ú. Uram! Mest látem! lvlég el sem kezdédétt... Becsájtsd meg nekem. káremkedást szikráztaté fájdalmamban. eszement kishítüségemet. Uram! Mest ismerem fél idócl gérbílletét. Ott-ugrek-le-a-léhátrélahelakarek-ifjúságem teva lett. De élek majd és kuruccá leszek. Kénytelenﬁégeimben himbáltál ide-eda. elszaladtam - én. némbereken fmilyenekenl) is vitézló nevetésedtél letelt nadrágemba gabalyedva. De fergétlan süvegemet útszéli Fiad seha nem látta farkasfeggal teli bezentem felett erdé alatti zákányes alvásaim után. Ó. Uram! Mért íelejted majd idegen kepjáken helyi illetékességü szívemet? Mért nem a gazdag Mervába. mért jé Lengyelhenba vezényelsz? �Rekkant várak alatt. agyenbembardírez ta tett vá resek járványszagában nyemulek majd. Furkósbetemat debem eged felé. az aljanéppel is ésszeduruzselek. Ó. Uram! Látsz majd - lvlajd? Már! ájtateskedásem álságában. De élek majd és kuruccá leszek. mert már felismertem idéd gérbíiletét. Hisz bizenyessággal sújtettál beres ájulatú múlt éjszakámban: már Iátem Sátán művét: nem hü szelgád. Mihály. bajvívé kardja velt segedelmem. hanem Fiad gyézhetetlen jebbja rántett - átdáırıként - vissza. Feléd. Kiszakadtam szaglé testembél. csatamén - kitéré! - módján száguldtam feléd - edadebett kantárszár -. míg alattam rezsdás pítykévé zsugeredett zabelátlan életem. Nem rád tágult pupillám! Seha nem ismert rémülettel néztem alattam az elvaszthatatlan ércsűrű gembnyi semmit Elemezhetetlen. Te vagy én rejtézém benne? �A válaszelhatatlanban meghaltam halálem elétt. Mit értenének majd ehhez é. Uram! császárhüségen kappanná hízettakl? Egyet tégy kedvemre válaszeddal: - lvlért szerettem hát nemzó atyámat a núbiai ereszlánkélyék vadságával? - Mért szerettem hát szülóanyámat letűnt kerek férfibecsületének kérlelhetetlenségével? Csupaszedó csentem - helnaptél az eltár lépcseje alatt. a predella gyászes képe elótt. Ki vállal majd - vajh? - kézésséget azzal a fekete gembbal? Sugallt írásedban igazul áll? vagy kiszabadulhatatlanul nyel el teremtett Semmid? Vágyem: érezzem ugyan lélcksebzett barátem (szigerral mendem. legyen rá gencled) simegatását. de még Fiad ínszakíte erós rántását. mely sarekvasaibél kiszakitett perba déndülé brenzkapuk félé emel. l-legy láthassam tengered végtelen vizeit. mint régen. ett északen. felém úszé baldachin felhéicldel. �Csapengé kerszelek által felkerbácselt hitem hábergása tengered vizénél - berestyá nes Északen elsimul lelkem févenyén. l-lelyreállt épségem zengi - szavaimnál ékesebben - dicséreted. Szeríts hát helyet nekem. Uram. ha mégely herpadásnyit is. ahel csapzett lelkem - serára várva gubbasztva száradhat a Feltámadás gérbiilt terét átható fényben. Feléd ágaskedva. Uram. félsejlik képzeletem kudarca Fegadaleın. kéiiyérgiissel: Házad rendes idejű rneszeltetését vállálem Fiad egyszeri elimpikeni tcljesítményéért. Így hagyatkezem. Ments... Mentségem. .. lvlents. .. tzftga. zen. pa. 25 21 �KONCZEK Józsee Ez egy isteni szeretetre. miként Júlia szerelmére is vágyik Uram és Teremtóm. Istenem s megmentém. venzattal ki félemelsz sugárezé égbe. angyalek kérébe. ahel dallam. gyénge nesz. hárfának zsengása szívet vidításra mint patak émledez. kardemat leeldva lépek hatalmedba hadi munkát elejtvén. szépen térgyekélve. kényvet véve élbe. imádkezó keresztény. s bégyés kényvbetűkre hemlekemat dűtve. szemeket is meresztvén. Mentsél hát éngemet: jé csécsés mellyeket. s kényvet tárván cembekat képzelgek érékké. Lennék tán térékké? Gerjedvén hegy hábergat? Júlia szívének. Isten egy igének légyek én csak jé fiad. - A Balassi-szerejijátélr ııi'vádítes riltlttsivél. 22 �Jessámf KÁROLY „Kései sirató” józsef Attila entléténetc Nem bántana. hegy nem ismertelek. ha mint Ady. elóttem éltél velna. De hegy egy lrerlant élhettem veled. egy tvireslırnt - s inris versekért bemelva. azt nem tudem én megbecsátani sem a sersnak. sem belend énmagarrma k. S nem mentség rá. csak gyenge valami. hegy a gyereknek más útjai vannak. Úgy sziilettél meg. mint egy véres álem: énképzókérrél - egy csúf délutánen mentünk haza (pár lázadó barát) s ett. elószér a Márvány-utca sarkán neved újságek éléról rivallt rám: „József Attila megélte magát!" „Genesz vagy" te is! Megszületni így. hegy ugyanakker tested elemészted. Két hétre rá. már mendtam verseid s hirdettem szerte átekverte élted. Eltiintél végleg - úgy álltál mégém. s lettél élóknél élóbb agítáter. Attól kezdve tehezzád mértem én a vers tüzét. tetéled lettem báter. Tóled tanultam. hegy a test. az semmi. Egy perc alatt kell a halálba mermi. ha felrázza ez az embereket. Ellentét? Nem az. Én azt is csak tóled tanultam meg. hegy milyen szép az élet S hegy harcelni kell érte. míg lehet. Í 1955] �JUHÁSZ FERENC Logika és varázslat józsef Attilá ról armyit és armyiszer írtam már. hegy szinte szemérmetlenség újra szólnem róla. Bár óróla senuni sem elég. Sehasem elég. És éppen mest. anıiker újra rágalmakból. vádakból. gyanúsítgatásel-:ból és tudatlanságból szemerú és mérgezett tévis- keszerúja. Mint mérgeskígyó-fegakból szerzett kerena. Mint tátett óriás kebraszáj. Pedig milyen egyszerű lenne minden. ha úgy lehetne. ahegy van. Ki velt é? tvli velt é? Eszmélkedésiink és várakezásunk betlehemi csillaga. Vágyakezásunk titek kéve cse- dalángja. Hitűnk és harcunk aranykardja. aranypáncél-vértezet a társadalem-fesztás szégyenű és jévó-adakezás óhajú szív félótt. a mellkasen. a háten. défés-vécló. halálháritó nehéz kéreganyag. mint teknócék kazettás. demberú hát-tetóaete. sárgacsentezat has-pajzsa. lvlámerunk bieenyitása párás és gyémántes tiszta szó. kélté. aki elószér látta elyannak a világet. amilyen. a kemer tudat nagyítólencséje sugáríókusz-pupilla tűz. a heınályes és ésszegzett általánest részletes. pentes testté. szerkezetté és beritássá félltúzó és kiemelé látás. Univerzum-benyelult lángelme. szigerú lét-tudat. kenek pászter. aki nem hagyta szétkóberelni a szanaszét bitangelni vágyó delgekat. az anyag tudása szellemórizó. megtartó dac. a félelem testére beritett csillaghimzésű fekete selyeınbárseny palást. Mint a Félclgelyót burkeló menny-űr. Ülyan küldótt. aki éppen akker jótt. amiker kellett. hegy elmendja. mi velt. mi van. mi lesz és azután mi jéhet még. Ctlyan kiildótt. aki amiket tórvény-tiirelmetlenséggel kijelentette. hogy itt van. hegy megérkezett: egyszerre kékebb lett a kék. piresabb lett a pires. sárgább lett a sárga. égitest-munkává lett a darázs páncélbárseny dérmégése. legalább vígaszban és meghatárezásban gazdagabb lett a szegény. s virutyegni kezdtek a lélek clehes és sététen szikrázó üregeiben a szemgelyó-nélküli. áttetsző. fehér. jáspises elhagyatkezásek. Aztán elhagyta a világ. Nem ó hagyta el a világet. A világ hagyta el ót. Nem ó hagyta el a valóságet. A valóság hagyta el ét. A látható és a láthatatlan. S még akker is sugárzett sététen és szenvedélyesen. mint egy kvadrillió greutmtsúly témegüvé ésszezuhant csillag. arniker már csak legyinteni tudett. csüggedten. árván. keserűen. Lét-vesztesen. Halál-gyóztesen. Miért kellett ilyen ekesnak lenni. József Attila? Miért kellett ilyen pentesnak lenı`ıi. József Attila? Miért kellett ilyen észintének lenni. József Attila? Miért kellett ilyen makacsnak lenni. józsef Attila? Miért kellett ez a beldegságra-erőszak? Ez az érém-vágy? Ez a remény-riadalem? Ez a szeretetre-éhség? Ez a mindent-átvilágító kemely tudás? Ez a mindenen-áthatelás. mint az atemsugárzás istenereje? lvlíért kellett ez az egész cécó: vers. hit. kiváltódás. fólemelkedés. megváltódás. eskii az elnyemettakban? Ez a hűség? Ahegy a kététten és kötetlenül hű és hűtlen elemi részecskék és égitestek ragaszkódása a kezmiktıs gemelygásban és társtalantársas szigerban. Ez a belendulásig szeretet az anyaghez és az anyag szervezete és létezés-mértana képzetekhez és erkélcsékhéz? Ez a legika! A legika varázslata! Társítható ez a két szó? Egybegyúrható ez a két fegalem? Hiszen a legika az elme erkélcsi kévetkeztetése a létról. a varázslat pedig az anyagból kivérzó. az anyag-ésszeg félétt sugárzó misztika és mámer tündér-cselekvése. mint a mesében. A célszerüségbe. ekba. célekes szavakba csemagelt sejtelem. rejtelem. fájdalem. A valóság kérül vibráló. fűggényésen érvényló 24 �sejtelem-eró. a valóság-mag eróterében kötve bolyongó biztos különösség, mint az atomrnag kértll cikl<anva hömpölygé elektronfelhók. a néha-test. néha-nem. mindigmáshel mindig-ugyanott lobogva gyűródé hullámnyalábek. sugárzás-függvények. A fájdalom szélességi és hosszúsági görbéiból szerkesztett magány-gömb. Ünmagávalvégtelen. A szenvedés káprázat-gémbje kárpit-térkép bűntudatból és fólóslegességérzet élet-mérgezettségból. Hiszen a varázslat vágy-liliemek gótikus tornya és tenyé- szet-tengere. amiben és ahol. mint radielaria csontpórus kürtjeiben az érzó életszálak. a belsó puhaság ídegcsillói. a titkok neuromzálai kilógnak: élni. fájni. érzékelni. táplálkozrti. Mindig gyózní! Ez volt benne az a robbanómotor. mint a névények zöldje kloreFıll. a foteszintézis festékanyaga. ami a fényt életeróvé. növekedés-dűhhé alakítja. De lehet-e mindig gyézni? Tud-e rnindig gyózní a költö? Aınikor a gyétró. fertézött történelem. a járvány-idó. a társadalemból és hitbél-kitaszitottság, osztály-szegénység, osztályok gégje. gazdagok vigyora. arany-vadkan mosolya. betegség tódul. mint lila vihartajték. legyózni a gyózní-akarót? Mert nem é idegenedelt el a világtól. A világ idegenedett el tóle. Tórékeny alakjától. És nem a világ sivár. Benne lett egyre sivárabb a világtapasztalat. Szivéb-en nétt egyre végtelenebbé a homoksivatag. fehér kósivatag. AJ-ti félszabadnlni vágyott. szabad. tiszta. teremté tágassággá. mint a befejezhetetlen világtér: azt bűntudatrácsok. osztály-rácsok. magány-rácsok. betegség-rácsok hálózták és zsugorították ésszekétézve belül szenvedés-kristállyá. eltemethetetlen gyémántröggé. És tudta. hegy a kiválasztottnak büntetésbél élve kell meghalnia! Ó. az a gyémántos. logikus. jajgató zűrzavar! Ú. az a roppant keresztfa súlyú magány és szomorúság! Egyre sárgábbá és szárazabbá észüló lángelméje. mint koraõszi fagyban kristály- hús lombhullás. Csengve. szikrázva. ropegva. ahogy az üveg törik. Gyorsan. ahogy logikusan félrobban a megütétt. erjedó teli szódásüveg. Tudjuk-e. hegy velt? A féktelen legika-vágy virágzett ágyában betegséggé? Vagy az egyre erószakosabb és tomb-elva bandzsitó betegség cseppkó-virágzása volt logikája? Merev és törékeny. A skizoiditás kristályvirágzása a szigerúságban és precizitásban? I-liszen a természet kevert. Hiszen a természetben. így az emberlétben is sokkal tébb. vagy legalább ann.yi a lágy. zagyva. zavaros. kócos. elfolyósodó. látszatra szükségtelen. illogikus anyag és dolog. módozat és cselekvés. visszaáramlás és csigaházasan. csillósan kinyíló virágkerék-pörgés. fraktál-csápkerék növekedés és sűrűsödés. mint a tervezett és szervezett eksági rend. kauzalitás-rácsviszeny. Legalább annyi az ésszerűtlen. mint ami az erkölcsnek ésszerű! Aztán Szárszón az elmegyek megvilágosodása! Azzal lett örök. mint a kezmosz. hogy kivonta magát a világból. Ahogy tokjából a kardot. Ahogy a testból a héketnence a vizet. Ósűnk lett a tisztaságban. Titok-magasság tiszta csúcs. Mint havas bérc. amely fölött a kopár csillagok hálós és eszeveszett kemény ragyogása. Mint keresztrefeszítésszóggé varázsolt ember. akinek nem az fáj. amire haﬁálják. a világ félszégezése. a megváltás átdéfése. mert é fáj az űtésben. a húsbahatolásban. a csontlukasztásban. hiszen az ugyanaz éli. feszíti az ugyanazt. hiszen a kihegyezett. vasfillér-kalapos vasanyag éló idegszévetek háromdimenziós térhálója a szógbelsóben és a szégfelüietben. minden atomja. melekulája egy-egy fájó agyveló. Mert kvadrillió agyveló fájdalma a szög. És körötte bomlás. germy. vizenyé. hússzövet-rothadás. csontszövet-büdösség. véraszalék.'Félétte a mindenség. Kérétte a halál. 25 �SULYOK LászLó Kölyökember a forradalomban (Egy Nagy Imre Érdemrend-tulajdonos élettörténete) II. rész sertan-gyctedesek. béna n-el-emek - Egyszer lTcr.`sttkíál: Önt tttngáttztirltálttt is. Neil: egy tttnnzer lctíizreiittilofitiésétwl ? - Nem. Véletlen lebukás volt. rádiós iigy. Öten voltunk berme: Kardos Karcsi. mint a íö szervezé és kivitelezé. Csete Pisti repülés fóhadnagy. Keroly Gyuri százados. Ponyi Józsi barátom és jómagam. Az persze igaz. hogy a köreinkben működtek a bestigók. és az órök tudomására jutott. hogy a rabok feltűnóen jól értesültek a kinti eseményekröl. A történethez tartozik. hogy Tökölröl a Gyüjtóbe került egy Nusicza nevezetű elhárító tiszt. korábban csepeli munkásfiú. aki egyébként soha nem kötözködött. osendben elvolt. persze biztosan írt egy csomó jelentést rólunk. de rendes srác volt. No. é egyszer meglepte Koroly Gyurit. amint a szumán kabátja alatt. a fülére téve a hangszórót. hallgatja a kisrádiót. Ez az egyik műhelyzárkában történt. ahol hárman dolgozttuık. Gyuriék igyekeztek elterelni Nusicza figyelmét. és gyorsan elkezdtek hangosan beszélni. Gyerekek. mondta az elhárító tiszt. mert ilyen közvetlenül beszélt velünk. tudom. hogy van itt egy rádió. és ha ideadják. megígérem. nem lesz senmii bántódásı.ık. elrendezem a dolgot. Mi? Rádió? Hol? - adta a hülyét Gyuri. miközben a hangszóró a szumán kabátja alatt rejtözött... Hát jó. a tiszt elment... A rádió nem volt nagy. olyasmi lehetett. mint egy riportermagnó. csak vaskosabb valamivel. Néhány kínos pillanatot megértem vele én is... Vagy két hónapig állandó hipis ment. a tapi. Felsorakoztattak bennűrıket a trepnin. találomra kiszólítottak valakit. és végigmotozták. Egy fclsorakozásnál a lábam között szorongattam a rádiót. a szumán ruha eltakarta (kemény darócból. pokrócszerú anyagból készült rabruha. ilyeneket lehetett látni Iancsó Miklós Szegénylegéttyek című filmjében. magyarázza közbevetett kérdésemre emlékezó partnerem). de az adrenalin szintem az egekbe szökött. Itt a bukta. gondoltam. l<iszúrták re embereket. maga. maga. maga. .. Szerencsém volt: a tólem harmadik srácot léptették ki. Másnap. vasámap délután. fekszem az agyon. akkor már megengedték a fekvést. fejem alatt a rádió. és közvetítettem a srácoknak az éppen folyó Vasas - MTK, vagy Vörös Lobogó. nem tudom már. hogy hívták akkor. meccset. úgy. ahogy azt Szepesitól hallom. Egyszer csak kivágódik a tátika. a fegyór benéz: Maga közvetíti a meccset? Igen. felclem. én. A szentségit! Úgy közvetít. mint Szepesi. Tudja. mondom. odakint riporternek készültem. és a fiúkat szórakoztatom az ilyen kitalált dolgokkal. Nagyon jól csinálja. ismerte el a smasszer. én meg megköszöntem neki a dicséretet. mire ó: No. szorakozzanak tovább. és becsukta az ablakot... Hétfén vittük a rádiót a műhelybe. Éjszaka két óra körül felriadóztattak berınünket. gatyában ki a trepnire minden zárkából. felfergattak a zárká kban mindent. még a szalmazsákekban is a rádió után kutattak. A zárkák úgy néztek ki. mint ahol egy tomádó söpört végig. F I. rész: Palóeföld. .?tÍttH. F. 5:. 26 �Úgy buktunk meg. körülbelül félévi rádiózás után. hogy kiégett az a műhely- zárka. amelyikben éppen a rádió volt. A tekercseló műhelyben hagytuk. ahol Kardos Karcsi barátom volt a fönök. egyik beosztottja pedig. lván. vamzer volt. tudtuk róla. A harmadik társuk véletlenül bekapcsolva hagyta a rezsót. Lakkot melegített fel rajta. A lakk elpárolgott. olyan tűz keletkezett. hogy a kinti tűzoltókat kellett behívni. Kiégett a zárka teljesen. Ezután elkezdtek vizsgálódni. kotorásztak mindenfelé. keresték a tűz okát. és megtalálták a rádió maradványait. Nusicza gyanúja beigazolódott. Engem vittek el. Kardos Karcsit meg még valakit. de már nem emlékszem rá. Öt hétig voltam magánzárkán. Közben többször kü1allgattak. de nem tudták rám bizonyítani a rádiót... Különben öten állítottuk össze. jórészt kivülról becsempészett alkatrészekbél... A magánzárkán a harmadik héten már azt hittem. bezsongok. Nem tudtam beszélni senkivel. Még az ér sem szólt hozzám. amikor a kaját beadta. Borbély se jöhetett be. Egy félszárnyú légy volt hetekig a játszótársam. A végén Juhász Tibi rendór órmester vitt vissza az üzembe. gondolom azért. mert másnap édesanyám jött hozzám látogatóba. Különlátogatás volt. a rendes. a soros látogatás ugyanis a magánzárka miatt elmaradt. Hárman vagy négyen lehettünk a beszélön. Édesanyám elment elöttem. Úgy szóltam rá: hát nem ismer meg?! Bizony nem. olyan szórös voltam. és sovány... Az említett Juhász Tibivel marha jó viszonyban voltunk. magunk között tegezódtűnk is. Akkoriban ránk nem fegyórök. hanem rendörök vigyáztak. A motoriizem vezetéje. Maros százados is rendór volt. Egykoron Rajk László hivatalos gépkocsivezetéje. anúért három évre ítélték. Leülte. majd rehabilitálták. és újra rendőr lehetett. végül a motorüzem parancsnoka. Olyan tekintélye volt. azt megtehette. hogy nem engedett be fegyórt az általa vezetett üzembe. Nagyon is jól Emerte ugyanis a börtönviszonyokat. az embereket. és tudta. alkalmasint a fegyórökre is oda kell figyelni. Amit itt példaként elmondok. a váci gombüzemben esett meg. Csodálatosan szép. gyöngyház- és egyéb értékes gombokat készítettek a rabok. tetszett a fegyöröknek is. El-elkéregettek beléle. s milyen a rab. odaadta. A fegyérök saját értékesítési hálózatot építettek ki. végül azért csak megbuktak vele. Egy résziiket lesittelték. másokat lefokoztak. Pontosan nem tudom. 1960-ban vagy '61-ben történhetett. amit most mondani akarok. Már enyhiiltek a börtönviszonyok. Annyiban például. hogy nem vették el a beszélöket. ha büntetés alatt állt az ember. tehát az évi két beszéló és az évi két levél mindenkit megilletett. Ermyi volt az enyhités. Próbáltak persze azért kemé- nyebbek lemti. de a börtön-társaság ugyancsak keményen ellenállt. Majdhogynem lázadás tört ki a végén. Az egyik társunk. Adám véletlenül megbotlott és elesett a lépcséházban. eltört két bordája. csontja is repedt. Ezt a bajt ma is úgy gyógyit-ják. hogy leszalagozzák az ember mellét. hogy ne mozogjon. Adinak mozgott. fájdalmai voltak. "v'olt egy nagyon kon`ıisz nóvér. egy fegyörnó. BM-alkalmazott. aki nem akart adni neki fájdalomcsillapító gyógyszert. Négyen tartózkodttmk a zárkában. kivertiik a palávert... Szóval akkor már nem nagyon mertek... Nem mondom. egyikét-másikát közülünk el-elkapták. de különösebben nem mertek bántani bennünket. Viszont elótte. vagy három évig, szörnyen durvák voltak. Nem kívánom senkinek azt a bánásmódot. Nem is a pofon. az ütés. az ellökés. a gáncsolás fáj az embernek. hanem az. hogy nem veszik emberszámba. Egyszerűen nem volt emberi méltóságtmk. Egy macskát többre becsülték... Számunk volt. míg élek nem felejtem el. Mint Auschtvitzban a németek haláltáborában. Ha szólítottak. azt kellett mondanom: 976.9ó8-as számú elítélt jelentkezem. 27 �- ..5zrimeinber" tott teiırit a politikai elítélt. .. A ltiirtíinlten milyen iiztmteztlıeit dolgozott? - Az autóvillamossági üzemben meg a filatéliában De volt ott gombüzem meg játékiizem is. vagy a KÖMI-asztalos üzem. ahol a rádió- és tévékávákat gyártották. Egy része a Gyüjtóben volt. más része Vácon. A motor- és az autóvillamossági üzem teljesen zárt. elszeparált terület volt. a halálra ítéltek zárkája felett. a Kisfogház emeletén. Alattunk pokróccal takarták le a járó utat. nem láthattuk az ott lévő halálra itélteket. A motoriizemben úgy éreztük magunkat. mintha gyárban len- nénk. Dtt szabadon voltunk. kipróbálhattuk a motorokat. Maros százados. az üzemvezetónk. mint említettem. tudta. mit jelent börtönben ülni. és amikor a metorüzem beindult. azt mondta. ó emberként bánik velünk. de az innen kikerüló munkára panaszt ne találjanak a Belügyminisztérium ellenörei. mert akkor szank- ciókat fog bevezetni. Társaságunk megértette. Egy szakember azt szereti. ha jót ad ki a kezéböl. és ezzel mi is így voltunk. Én az autóvillamossági üzem öninditós részlegénél voltam csopertvezeté. Mintha a Jóisten megsűgta velna... Kértünk egy igazoló betűt. hogy tudjuk. a mi kezünk közül került ki a munka. Mind a háronı műhelyünk kapott egy] betűt. Mindig megmondtam a társaimnak. gyerekek. hova rejtsétek el azt a J betűt. Egységesen olyan helyre ütöttük. ahol összecsavarozás után nem lehetett látni. Gyönyörűen kifestett. szépen dekorált. nagyon jó önindítókat gyártottunk. Varga Lajos barátom volt a márkapados. most megyei Pofosz- elnök é is. Zalában. ó próbálta ki a dinamókat. önindítókat. reléket. Egyszer bejött az irodára egy vöröses őrnagy. hivattak fel. a csoportvezetót. Az órnagy orditozott. mint a vadbarom. majd megnézhetjük magunkat. miféle selejteket készítünk mi. Tehetetleniil hallgattam. `v'égül mondtam Marosnak: Százados úr! Mondja meg az órnagy úrnak. hogy nekünk van egy betűjelünk. ha benne van a selejtekben. akkor valóban mi gyártottak. A civil átvevénket Galántainak hívták. nagyon be volt ijedvo. hogy rossz minéségben vette át télünk az árut. Ezután a vadbarom órnagyot elvittük a műhelybe. ahol megmutattam neki. hova tesszük a jelünket. Két nap múlva jött vissza. Nem kért bocsánatot. csak azt mondta: nagy szerencséjük van... Tudniillik a Fogarasi úton müködött egy civil üzem. ahol piff-puff. összecsapták a munkát. a selejtekre pedig azt mondták. hogy a rabok csinálták. Szétszedtek minden selejtet. és kiderült. hogy egyikben sem volt benne a jelünk. Az eset után Ma ros százados adott a társaságnak egy nagy karton cigarettát. tizenegy darab kétkilós fehér kenyeret meg egy karma tejet. léigye fel. és ossza szét az embereknek. mondta. - Ajtintılélt a ltértiíitlaeit. leiléiiteges eset. Eléfortittlt mtisltor is? - Volt egy gépkocsivezetó. rabomillal járt; szerette a kocsiját. azt akarta. hogy minél precízebben nézzen ki; odajött egyszer hozzám. csináljtmk neki egy öninditót. Miért ne? Hozott érte az aktatáskájában egy oldal szalonnát meg egy kilo kenyeret. Mikor jutottunk volna mi szalonnához?... Aztán I*-lusicza. az elhárító tiszt adott nekem egyszer egy felejthetetlen ajándékot. meg Ponyi Jóskának. A történetet onnan kell kezdenem. hogy az apám tényleg nagyon ügyes kezű ember volt. tudott kisvasutat csinálni. és minden hozzávalót. Emlékeztem apám Arpád sínautójára. ilyeneket használt a MAV a második világháború elótt. nagyban. Ezt lerajzoltam Csete Pisti repülés barátomnak. aki az ablaktörlóknél meg a kilométerörásoknál dolgozott. Tetszett Pistinek. és elkészítettük a modellt. Marha jól nézett ki. Akkoriban Magyarországon ilyen kisvonatot nem lehetett kapni. `v'alamil<or karácsony elött Nusicza megneszelte. hogy mivel foglalkozunk. és rákérdezett. miben törik a fejiiket már ZB �megint. Megmutattuk neki. Jaj. de jó! Van egy fiam. csináljanak már nekem is egyet. Jó. majd meglátjuk. Csete Pisti benne volt. hátha leesik érte valami. Ponyi Jóska barátom is benne volt. Anyag akadt. még süti is csináltunk hozzá. Ezen a munkahelyen lehetett maszekolni. Szuperul nézett ki az Árpád sínautó. A festék gyönyörűen lefestették. ledukkózták. 12 volttal működött. ennyi hajtotta az ablaktörlöt is. Késébb aztán jött a Nusicza. el volt ájulva: Nekem csinálták? Hát nem mondták. hogy megteszik. Nem mondtuk. az igaz. de kész van. hadnagy úr. Ez volt a rangja. mert lefokozták. Tökölön ugyanis. ahol elháritós fóhadnagy volt. megbuktatták a csajok. és idekerült hozzánk. Nagyon köszönte az ajándékot... Majd jött az lfi fóhadnagy úr: Juhász. az Isten áldja meg magukat. csináljanak már nekem is egyet. nekem is van fiam. Megcsináltuk. De többet nem... Egyszer. jóval késöbb. nyolc óra körül szól a fegyör. Ponyi Jóska és én menjünk fel az elhárító tiszthez. Fölvisz. a folyosón. ott áll Nusicza. Maga ebbe az irodába menjen be. Ponyi Jóska meg amabba. Bemegyek. ott van anyám. Műszak végéig ott lehettünk. Anyám akkora csomagot hozott. tele finomsággal. mint egy ház. Jóska is beszélhetett az anyjával. A csomagot megesztottuk a zárkatársainkkal. a barátainkkal... Ütt így éltiink. ott ez természetes volt. Mert oda finomságok egyébként nem nagyon jöhettek be. Voltak karácsonyok. hogy fenyóágat küldtek a csomagban. csokoládét. de elvették mind. mert élvezeti cikknek minésítették. és az nekünk nem járt. - Fnrcsa a lıiirténoiltig. tlgy oélem. ott éleselılien. egyértelnttilihen rajaoléa'nalc ki az ember eretlendó jellemoomisai. - Példaként elmondok egy esetet. Házirnunl-:ás koromban. a Gyújtóben történt. Szerepléi: Zádori fótörzsórmester. aki a recski kényszemıunkatáborból. annak felszámolása után került a BM-hez fegyömek. és két köztörvényes bűnözé. egy hatalmas termetű. vörös cigányember és egy feleakkora dunaújvárosi sikkasztó. Akkor még vegyesen voltunk az emeleten. úgy elhelyezve. hogy az emelet egyik oldalán voltak a politikaia k. a másikon a köztörvényesek. A cigányember állítólag gyilkosságba keveredett. zárkatársa volta megbukott sikkasztó. egy Skoda nevű. Ez a cigányember. kihasználva testi erejét. rendszeresen terromálta Skodát. aki az egyik alkalommal olyannyira beijedt. hogy ütötte-vágta az ajtót. A zajra feljött Zádori. kinyitotta az ajtót. mi van. Meg akar ölni. sivalkodott Skoda. Jól van. intézkedünk. Odajött hozzám: no. házi. mennyi vödör van? Volt 5-6 vödröm meg nyolc vizeskarutám. Tele vízzel mindet. parancsolta. Skodával összeszedette a holmiját. és elvitte egy másik zárkába. A rengeteg vizet beöntötte a helyiségbe a küszöbszintig. s adott a cigánynak egy darab felmosórongyot. majd az órájára nézett: tíz perc múlva jövök. ha nincs feltörülve. megnézheted magad. Tíz perc múlva ment is vissza. A víz fel volt szedve. de a cigányról szakadt a veriték. No látod. ott van még egy kis por a sarokban. és a megmaradt 3-4 vödör vizet is beöntötte a zárkába. Öt perc múlva visszajövök... Szóval ilyen emberek voltak ezek a recskiek. El lehet képzelni. mit műveltek az emberekkel akkor. amikor szabadjára voltak engedve. Mindenkinek a fantáziájára bmom. Vagy inkább javaslom. keressék fel a remki tábort. ahol most nemzeti emlékpark működik. - Karriiıban említette a lialrilas-nirlailcat.: ezek az tigyneoezett Kisfaglaiz teriiletén oaltalc. itt a lcntatrisolc jelenlegi állása szerint mintegy 250-266' farraıiatmart és szabadstigltarcost oégeztelr ki. Éeeltig az mloaran. s.zalıaa' ég alatt. a fal mentén. De Nagy lmréék lcioégzését állítólag ealalci lefényképezte a szamszéabs épiilet egyik emeleti szalaijtibél. és hogy ez ne ismétlótfltcssék meg. gyorsan kialaltitottak egy jctlett ltittégzóltelyef. Tólilvett ntcsélíélc. hogy italloíítilt a lrioégzésrc clóoezetettelt ntolsó iizeneteit. kiáltásait. .. 29 �- Én ilyet nem hallettam, de a velem lévő társaim sem. Nem is hallhattunk, mert annyira el veltunk szeparálva. Arröl tudtuk meg, akasztás velt, hegy elyanker mindig csak reggel nyelt: éra után mehettiink le a mtmkahelyekre. Sajnes elég sekszer elöferclult ez... Ismertem viszent két héhérsegédet: Karácserıyi Sándert és Fülöp Istvánt. (Ök eeltel: Mrrıısfeld Peter 1959. eeircies 2l-.F kieégzéseiı, emiiter e jegyzélttinye teıuisıige szerint e 13 éees ﬁeteiemlter 13 perces lteliillusıit eieetl, (Ístics Mriiyris ittileteegreitejtti segtidei. - S. L.) Ezek több munkahelyen tűntek fel, mert debálták öket ide, ecla. Karácsenyi egy idõben munkavezetöként is delgezett, és ha a munkát rendben találta, nem zörgött, elyan ember velt. Fülöp ösz hajú, szikár, magas ember, görbe hátu, kicsit púpes, öt keményebb fáböl faragták. Hegy mi van veliik, nem tudem. Karácsenyi 20112-ben még élt, üzletet akart kötni a Pefesszal. Állítólag rıaplöt vezetett a halálra itéltekröl, mig várták az akasztást, leírta hegyen viselkednek, mit mendanak. Kétmllliö ferintért kínálta megvételre a Fénay Jenö elleni ,,terhelö" bizenyítékekat. Nevetséges és felháberité. Ki tudja, miket irhatett össze az elmúlt években. lszákes, tiszta alkehelista lett. - Vagyis etilelleıiıil sem Meres remlör szrizee'es-szerıi ﬁgrırrr. .. - Ö nem, de veltak azért hezzá hasenlitható fegyörök. Mendjuk a Geerg... valami ilyen nevü, hívjuk inkább Gyurinak, örnagy, kerábban görög partizán velt. ff-l gereig jıerlizrieelr e's cselriiitegjıtik 1949 risziiiél érkeztek Megyererszrigre, erietıie ez Egyesiilt .Álleıttek riitel trieregetett lrirelyprirtiel: lrerekeeltek jieliil e keııtırtmıistrik ellee efeeti fegyveres pelgerlıeberribeit. - 5. L.) Mindenkit tegezett, mert nem tudett kiiIönbséget tenni a maga, az ön meg a te között, és mi is tegeztük öt. A börtön meziban Fellini csedálates filmjét, az Országtitent vetítették. Még élek, nem felejtem el ezt a filmet. Antheny Quinn és Fellini felesége, Masina játszetta a föszerepet. Bennünket kiszürásbel nem vittek el a fegyérök, mert ránk, autövillamesságiakra nagyen haragudtak, mivel nem jöhettek be a mühelyünkbe. Másnap reggel megyünk le, marha ressz kedvünk velt, merózus velt az egész társaság. Mi bajetek van; miért Iöga ljá tek az erretekat? - kérdezi Gyuri. Minket nem vittek Ie a meziba, feleltiik. Mieseda? - nem akart hinni a fiilének. Ne, majd intézkedem. Lement Mares századeshez, és nem telt bele egy era, lecsengették a nıűszal-(et. Mi történt, kíváncsiskedik mindenki. Megyünk meziba - mendja a görög örnagy, és nekünk külön levetitették a Filmet. - A mrir emlitelielteır kieıii eleeit ıeris le`ileˇeös elekje is frﬁelıigyele csepeteek? - Mindenképpen ilyen velt Haraszti Tiber, a harmadik emeleten, ahel az udvaresekat helyezték el, a tiszti zárkában, egy sarek helyiségben. Persze valöjában az nem is zárka velt, esak armak rendezték be. Az udvaresek tizenvalahányan veltak, valami miatt elítélt kerábbi katena- és rendörtisztek, akiknek az udvart kellett rendben tartaniuk, innen származik az elnevezésiik. Ennek a társaságnak velt a vezetöje a Haraszti. de - mendem - külön zárkája velt. Tevábbi érdekessége a delegnak, hegy ebbe a zárkába egyedül csak én mehettem be: a házimunkás. Nekem kellett rendben tartani. Oda még a fegyör sem lephetett be, miközben, ugye.. a Haraszti elitélt velt. Azt beszélték a köreinkben, hegy a felesége a Henvédelml Minisztérium egyik fõesztályvezetöje. Esténként hallettam, rendszerint úgy kilenc öra tájban, hegy nyilik a zárka ajtaja, és Tibi elment. Hegy miker jött vissza, a fene se tudja, hegy het töltötte az éjszakát, kint-e, esetleg etthen, nem tudem, a lényeg, hegy kerán reggel már mindig bent velt. A zárkájában a napi sajtötöl kezdve a legfinemabb sajtig, csekeládéig, kenzervig, minden megvelt. Azt mendta nekem: Ide figyelj, gyerekl... Jöval idösebb velt, mint én... Ami erre a papírra van téve, azt 30 �elveheted, az a tied, de az újságekhez nem nyúlhatsz; meg ne tudjam, hegy hezzányúlsz, mert a nyakadat töröm. ldösebb társaimnak elmeséltem, hegy mi van ett. A fiúk blztaltak, pentesan figyelj meg mindent, hegy van letéve, nincs-e valamerre zsinör vagy valamilyen cérnaszál, lehallgatö elvasd el az újságet, aztán ugyanúgy tedd vissza. Szerencsére nem buktunk meg, a hírek meg csak jöttek. Egyszer aztán minket, kjlencünket elvittek Vácra. Elötte kilenc hétig elkülönítöben tartettak. A csillag egyik zárkájában zsúfeltak össze, egy csajkával és egy kanállal, aztán jö napet. Ott asz tal, szék, ágy nem velt, csak szalmazsák, egy kiibli meg egy karma viz. Ültünk a falak mellett, és azzal szérakeztunk, hegy fegdestuk a peleskákat. Az egyik nap én tartettam a világcsúcset: 159 peleskát nyemtam el a falen. Amiker elvittek bennünket, a fal úgy nézett ki, mintha telefröccsentették velna vérrel... A legnagyebb megdöbbenés akker ért, amiker Vácen leszálltam a rabemilröl, és ett látem magam elött Haraszti Tibit rendör egyenruhában. Rám meselygett, kacsintett a szemével, én meg csak néztem, és azt sem tudtam, hegy került ez ide. Azöta se láttam öt. Titekzates ember. Hegy ki lehetett? Magyar kém, akit pihentettek? Vagy elháritö, akit ráépitettek az udvares tiszti különitményret' A mai napig nem tudek biztesat mendani. - Vricett ınilyıeılr börtörıeiszenyek urelltedtelt? -- Ott csak pelitikai feglyekat tartettak, és nermálisabb körülmények között éltünk, mint a Gyüjtöben. Ha delgeztunk, délután pingpengezhattunk. Ütt is le velt ugyan zárva egy-egy börtönszakasz, de idönként össze tudtunk jönni beszélgetni. A kaja is jebb velt... A Gyújtöben nem mesták meg a salátát, ahegy Ieszedték, sáresan, úgy adták. Nekem szörnyű velt az elsö idökben, mert nagyen finnyás gyerek veltam. Bevallem, elöferdult, hegy sirtam éhségemben, mert nem bírtam megenni az ételt, elyan pecsék velt, ne meg a tányér, vagy csajka, ahegy kinézett, amiben adták. A mai napig nagyen szeretem a rizsát, de ett nem birtam megenni, mert repegett a fegam alatt. Tele velt egérszartöl kezdve minderu1el... Vácen a kesztellátás legalább két-hárem esztállyal magasabb szinten állt. Persze ett sem velt mindig igy. Ehhez kellett egy éhségsztrájk is. Már harmadik napja zöldbersöt etettek velünk. Akker Kádas Géza meg a többi hezzá hasenlö, jebb sersra érdemes rabtársunk azt mendta: gyerekek, nem eszünk. lö, nem eszünk. ÉS akker mindenki visszautasitetta a kaját. Nagy balhé lett. A fegyörök meg a körletparancsnek szaladgáltak, mint pök a falen. De mi nem vettük el az ételt. Erre jött a börtönparancsnek, ígéretet tett, megválteznak a delgek, csak még mest együnk. Nem ettünk, majd meglátjuk helnap, mit adnak. Másnap aztán már valamivel javult a keszt... ltt meg kell említenem a karácsenyi ünnepeket: életemben akker ettem elöször löcsabait. Persze akker ezt még nem tudtam, de egyébként í.s megettem velı`ıa, mert akker már kinöttem a finnyáskedásböl. Meg nagyen is finem velt. .. Vácröl visszatérve már jebb viszenyek uralkedtak a Gyüjtöben is. Nem hiába múlt az idö. Már csak négyen velt-unk egy zárkában, mindenkinek velt ágya, kisszéke, lett kisasztal, és a kiibli helyett angel WC. - Az etfegleltsrige, e serse itegıyert elekelt Vácett? - Elöferdul t, hegy uszályekat raktunk ki, szenet és egyéb anyagekat. A buli munkán egy örát taliızskáztunk, egy örát pihentünk. A váci. jelenlét számemra szerencsésen alakult, mert hamar a kenyhán delgezhattam. Így az ember szabadabban mezeghatett, hezzájuthatett a kajáhez, a szumán ruhája alatt csempészhetett a társainak is. A kaját egyébként mindig tisztességesen elesztettuk egymás között. Fekete Laci barátem, hadmüveleti tiszt, akivel a Gyüjtöben együtt veltunk, már raktárvezetö velt, 31 �megtudta, hegy Vácen vagyek, és le tudett vitetni a kenyhai elökészitöbe; veltak elyan kapcselatai. Amiker pedig megalakult a bélyegüzem, átkerültem a filatéliáhez. Eélyegeket rakttmk bélyegalbumekba, berakökönyvekbe, tasakekba. `v'elt, amelyik kimendettan csak Nyugatra ment. 5-ek bélyeg elöször nálunk jelent meg Magyarerszágen. Csedálates bélyegserekat láttam. Hiresek veltak a San Marinö-i és a Karibtengeri erszágek bélyeget. Ettöl a munkátöl annyira kifinemedett az ujjunk, hegy megéreztük, ha két bélyeg összeragadt. A szerttrezöböl késöbb hatunkat kiemeltek, és bélyegtiikör-tervezést bíztak ránk. A kinti Filatéliátöl járt be egy férfi, elmendta, hegy mit szeretne, melyik bélyegnek hegyen, mennyire kell látszania, milyen legyen a bélyeg fermája, mintázata az albumekban. Érdekes mtmka velt. Négyünket azzal bizta tett, hegy b-élyegtükör-tervezök leszünk. ltt jöttünk rá, hegy a bélyeggel milyen csalásekat tudnak elkövetni. Velt egy spanyel bélyegserezat, rettenetesen öriiltünk neki, hegy a spanyelek nem felejtet- tek el bennünket. Az egyik bélyegen egy kislányt és egy kisfiút ábrázeltak szevjet szurenyek alatt, a magyar szabadságharc emlékére adták ki Spanyelerszágban. Ebböl bizeny leptunk, és becsempésztük a hazai eladásra készitett tükrökbe meg müanyag tasakekba, a többi bélyeg mögé, hagy lelkesüljenek a kintiek is. A gyerekeknek készülö tasakek egy részébe becsempésztünk egy nagyen szép svájci spert- bélyeg-serezatet, egy másikba az angel királynöröl készitett serezatet, egy harmadikba San Marinö-i bélyegeket. Érték velt ez, biztesan nagyen örültek a kisgyerekek. Én is heztam haza a szabadulásemker bélyeget, spertbélyegeket. Felvágtuk a könyv iedelét, beraktuk a bélyegeket, majd a fedelet újra összeragasztettuk. Senki nem tudta, miker jön haza, de hát velt könyvem, majd jö lesz az a bélyeg valamire. Így gendelkedtunk. Itthen aztán elajándékeztam. Egy év és hárem hönapet töltöttem Vácen. Amiker a Gyújtöben létrejött az autövillamessági és a meterüzem, összeszedték az összes villany- és meterszerelöt, hegesztöt meg a kemelyabb szakembereket. A közelebbi társaim közül egyedül Mede Lajes barátem maradt Vácen, külön engedéllyel. Csedálates szakember velt, ö tudett alumlniumet hegeszteni, így ö a gembüzemnél nélkülözhetetlen velt. - Hegyen történt e szelıerinláse? - Az asztalesmúhelyben delgeztam, mint villanyszerelö. Érezni lehetett, hegy valami van a levegöben. A civil munkavezetönk ugyanis, egy BM-alkalmazett titekzates arccal kezdett járkálni közöttünk, gyakran meselygett, megváltezett a viszenya hezzánk... Amiker megtudtam, hegy szabadulek, gyersan összeirtam minden vagyenemat a zárkatársaknak, cigarettát, kaját, mindent etthagytam, és kértem, esszák el egymás között... Kihezták a ruhám, öt évig velt naftalinban. .. Amiker felszálltunk a villamesra, elhúzödtak töltlnk az emberek, a villames egyszerüen kiürült. Büdösek veltunk, mint a dög. Persze tudták, hennan jövünk... de nem azért húzödtak el, a szaget nem birták elviselni... Beértünk a l-(eletibe. Ott is úgy néztek ránk az emberek, mintha a világűrböl jöttünk velna: seványak veltunk, sápadtak, görbén mentünk, a ruhánk elyan ödivatú... ne meg az a naftalinszag... Made Lajes ugyanazen a napen szabadult Vácról, a Keletiben találkeztunk össze. 32 �A visszanyert szabadság ıznámera (?l - Szrtbedirlé levelében ez áll, hegy száz ferinttel becsátették ritre, velernelyest teleit gendeskedtek eregrirál, ntegnltrál. - Hát igen... Kezdetben sekáig nem fizettek senunit, késöbb pedig mindent le- ventak a bérünkböl. Meg kellett tlzetnünk a villanyt, a mesatást, a kaját, az örzésünket. A váci filatéliában 3ÜÜ ferínt körül kerestünk, de ett is elvették a pénzt, maradt haventa öl] ferintunk spajzelásra, cigarettára, fegkrémre, vécépapírra és ílyesmikre... De amit mi kaptunk, az nem velt pénz, az csak papíren létezett, ök számelgatták el maguknak a különbözö tételeket, ahegy akarták, a BM, kész röhej.... A meterüzem megszüntetésével a KÖMI-asztalesmühelybe kerültem tmkszerelönek. ltt is ugyanúgy csináltuk a rádíö- és televízíö-kávákat, amibe a Duna, a Kékes meg a mit tudem én milyen készülékeket építették be, mint a kíntiek. De a mi bérünk mindig a minimális velt... - A szecielíznıns lrerrinelr gyekerlete velt, hegy e börtánböl szebednltelaeelc jelentlteznitil: kellett, éltelélant 43 énrin beltil, ez ettlreni rendörí szereeknél. Ez e kötelezettség szerepel ez Öt: szalıednlá leeelélen is. - Szigerú rend szerint mentek akker a delgek. Munkára azen a munkahelyen kellett jelentkezni, ahennan az embert elvitték. A rendörségen pedig kaptam két elhárítö tisztet, Beres Sándert és Pajer századest, s meghatárezett idöközönként náluk kellett jelentkeznem. Az utasitásaik szerint kellett eljárnem. Ha ök úgy találták ki, hegy este nyelcker itt meg itt legyek, akker nekem ett kellett lennem. Nem mend- hattam el senkinek, heva megyek, núért megyek, kivel találkezem, még a feleségemnek se. Ök aztán megkérdezték, hegy vagyek, mi újság, nincs semmi, ne akker jö, hazamehet. Szörakeztak velünk... 1968-ban, anıiker a Varsöi Szerzödés tagállamai úgymend testyérí segítségképpen tankekkal bevenultak Csehszlevákiába, történt egy érdekes eset. Hivatett a Beres. Allandöan ö írta a jelentéseket rölam. Elkezdett kérdezösködrıi, mit szelek a csehszlevákíaí eseményekhez. Mihez? Milyen esemé- nyek vannak? Hát az ellenferradaleml Milyen ellenferradalem? Eljátszettam neki a hülyét. Akker elmesélte, az internacienalnmus jegyében _bevenultı.mk Csehszlevákiába, hegy megvédjük a szecializmus ettani vívmányait. En szándékesan nem hallettam senmıiröl semnút, és eléggé elhatárelöd tam tölük. Hallettuk ugyanis, hegy egyes szabadult társainkat megkömyékezték, be akarták szervezni besúgönak. Úgy ekeskedtak, hegy az emberek velünk öszinték, előttünk kitárulkeznak, pelitikailag is, és mi majd arröl szépen beszámelunk nekik. De hát, ha a börtönben nem tudtak belöliink besúgöt faragni, akker hegy lehetett velna itthen! Persze azt elérték, hegy egymással is csak futtában találkezhatnmk. Kerek perec megmendták, nem járhattmk össze. Mert ök állandöan szervezkedést feltételeztek, hegy mi meg akarjuk dönteni a szecíalizmust. És bizeny ez még a 70-es években is ment. - Mivel bízetıyftje? - Azzal, ami a júzsef Attila Megyei Müvelödésí Közpentban történt velem. Egy erszáges munkásörgyülésnek adett helyet az intézmény. Tíz öraker hívatett az igazgató, Venesz Ernö, és azennali hatállyal kirúgett, merthegy én fel akarem reb- bantani az épületet. Déli 11 öraker már a kezembe is nyemták a munkakönyvet. - Miért netn velt áeeteselılsl e munkat.-irseival? - A munkatársainmak ehhez semrni közük nem velt. Mint mindíg, mest is a rendörök predukálták magukat. Ha elelvassa a kerabeli, szigerúan bizalmas rendőrségi 33 �jelentéseket, hihetetlen delgekat tud meg, akár önmagáröl is az ember, elyan marhaságekat írtak össze. A jegkört leadták a megyéknek, feljebb pedig nem néztek utána a jelentéseknek, nem ellenörizték. Azt írtak rólunk, amit akartak, ki veltenk szelgáltatva a kényüknek-kedvüknek. Dlya nekat megcsinálta k, és ez is a 70-es évek elején történt, hegy nem hagytak levizsgázni autóvezetésböl. Pedig már megvelt a KRESZ-vizsgám, már vagy 6-7 órát vezettem is. Behivattak az autöiskela iredájába, és visszaadták a pénzt, mit képzelek én, nekem nem szabad levizsgáznem. Miért nem? Nem indekelták. Ekkeriban támadt egy ötletünk Kirner Rezsóvel, a kiváló ,,Sese"-atlétával. Tarjánba hezták az erszáges sí vidékbajnekságet, és arra gendeltunk, ez jó alkalem lenne arra, hegy az 1944. január 13-án szerencsétlenül járt acélgyári levente sí csapatról megemlékezziink egy versenyszám keretében. Serleget akartunk az emlékükre. lčlesúgták a rendórségnek, majdnem megütöttiik a bekánkat. Én akker még ref alatt álltam. Mit gendelunk mí, mendták, fasiszta emlékeket feléleszteni? De hát ezek mind munkásgyerekek veltak! Csak hát leventék. Az ö idejükben az a mezgalem létezett. Nagyszerű sízök veltak, sek erszáges levente versenyt megnyerték. Az akkeri Magyarerszág legmagasabb pentját, a 2303 méter magas Herthy-csúcset akarták megmászni szüz üten, elyan eldalról, ahennan még senki sem, egy lavina azenban maga alá temette mindahányukat. Juhász józsef nevü, 33 éves nagybátyám is edaveszett. Acélgyári müvezetö, levente örvezetö, fiatal házas ember. Csak az a társuk maradt életben, aki a gyengélkedése miatt kimaradt a vállalkezásböl... A családunkban egyébként nagy hagyemánya velt a síelésnek. Apámék mind a négyen sieltek, csak a hárem lány nem. lstván nagybátyám velt talán a legjebb közöttük. Tragikus az ö élete is. Az eresz frenten megfázett, elyan tüdöbetegséget szedett össze, hegy itthen, még a háberú vége felé meghalt... Az acélgyári leventék emlékére végül ZÜÜ3 nyarán sikerült egy kepjafát állítani a szerencsétlenség helyszfnén, a Meselygö-tónál. Egy busznyi ember vett részt, az utazás költségét a salgótarjáni pelgármesteri hivatal fedezte, az emlékeszlepet a Pefesz készíttette el. Elénekeltük a Himnuszt, a Szózatet, és leröttuk végre ötvenéves tartezásunkat. - Az ecélgyérbe hegyen fegedtálc vissza? - Visszakeriiltem a villames közpentba, de ett Berkes Pista nem tudett elviselni bennünket. Ha valami prebléma velt a villames telepen, nem úgy mentek a gépek, ahegy kellett velna, az esetek kivizsgálásaker mindig arról faggatták a kellégákat, hegy a Juhász nem ment-e eda, nem lˇérhetett-e a delgek közelébe, nem szándékesan idézett-e elö termeléskiesést... Atkerültem aztán a hengermübe... Sek mindent a szememre vetettek, de elengedtem a fülem mellett, mert a börtönben megtanultam a delgek között különbséget terıni. Sek embert megértettem, de nem becsátettam meg nekik. Abból indultam ki, ha én talpen tudtam maradni, ha az én gerincemet nem tudták megtörni, akker nekik miért kellett azt megtenni, amit megtettek, miért kellett megjátszani magukat. Veltak, akik nem fegadták a köszönésemet. júl van, gendeltam, nem halletta. Másedszer is köszöntem, akker se fegadta, ne akker többet nem köszöntem neki. Közülük '38-ban egyik-másik már kezdett elöre köszönni, de mest én nem fegadtam, jeleztem ezzel, felejts el a jövöben. Elöferdult, hegy jött velem szembe a feleségével, az asszenynak köszöntem, kezét csókelem, fegadta is, de a férjnek nem köszöntem... Öt évet bírtam ki ilyen légkörben. 34 �- jebb sere lelt e trnnicsépitóleıél ? - Egy nagybácsim, édesanyám unekatestvére vitt el eda villanyszerelönek. Nemsekára edajött Penyí Józsi barátem is, akivel együtt ültem. Jó hely velt, jól kerestünk, élveztük azt a munkát. Akker épült a kemping, a Tó-strandnál. Az összes villanyszerelést, kábelezést mi csináltuk józsival. Utána anyagbeszerzö lettem. Egy ídeig rendben ment minden, de jött a nógrádgárdenyi eset. A tüdögendezó intézetnél delgezett egy építöbrigád, s én mint elökészítö, a szekáses rátartással bíztesítettam minden szükséges anyaget. Egyszer jönnek az anyagesztályról, hegy hiányzik 3ílÜ méter herganyzett csö, 3l`.l-='-lÜ négyzetméter csempe és még néhány deleg. Kiderült, hegy a brigád feketén megcsinálta az elnök úr fürdöszebáját, még a malacólat is kicsempézték. Rámtapadtak, hegyan merem én ezt szóvá termi. Kisvártatva az egyik raktáresunk kölcsön adett 3-4 szál padlót egy családiházépítönek, akinek hirtelen szüksége támadt rá, papír nélkül, viszent páran tudtunk róla. A fóraktáres ennek ellenére feljelentette. Hiába gyözködtük, nem történt sibelás, visszahezzák a padlókat, a raktárest fegyelmível elküldték. Erre én nagyen kiakadtam, és csúnyán lerámeltam a föraktárest, nem szégyelli magát, hegy tehet ilyet egy emberrel. Másnap már ett velt nálam Nagy István, a pelítikai rendörség vezetöje, aki miker hazajöttünk, tartetta a nagy hegyi beszédet, mihez tartás végett, és már nagyen kemelyan megfenyegetett a nógrádgárdenyi esetnél is. Mest is ugyanazt hajtegatta, nekem semnü közöm az egészhez. Ugyanazt mendtam én is: már hegyne lenne, nekem kell az anyagekat újra beszerezni. Így buktam meg mint anyagbeszerzö. Egy hét után kikerültem az épülö csillagházhez karbantartó vil- lanyszerelönek. Délutánes müszakba jártam, mindennap fehér ingben és nyakkendöben mentem be. Kadlöt, a munkaügyi esztályvezetö tajtékzett a dühtöl, hegy jár ez a Juhász... Végiil innen is elpatereltak. - Hel felytetle ? - A müvelödési közpentban - s velt szó már róla - egy hónapig sem maradhattam. Az élelmiszerkiskerhez kerültem villanyszerelönek. Hihetetlen, de igaz: öt évig szecialista brigádvezetöként delgeztam. I-láremszer rendezték meg a választást, mert nem tudták elképzelni, hegy a brigád megválaszt egy piszkes ellenferradalmárt. Mind a háremszer engem választettak brigádvezetönek. Titkesan. A tit- kessághez a csapat ragaszkedett. Eirtekemban is van egy szép nagy brigádkönyv, a tagek nevével. Ajándékba adták az eljövetelemker. Egy idö után Ketreczó Vili, aki az acélgyárban velt már müvezetöm, elhivett a Gelkáhez. Salgótarjánban akker ment a közpenti antennázás. Vili se értett hezzá. Ide figyelj, ez az erósító, ez az elesztó, a többit meg majd megláted, nem vagy te hülye gyerek, majd megtanuled, mendta. Ütt álltam, mint Bálám szamara. Kaptam aztán könyveket, ne meg a gyakerlat, a végén tényleg nem is lettem elyan hülye szerelö... Tarjánban én vezettem be elöször a szlevák adót, akker még Peprádról... Antennáztuk a Beszterce-lakótelepet. Schulz Zelinak, a Gelka fömémökének beadtam a pályázatet egy közpenti berendezésröl, egy térfigyeló rendszer kiépítéséröl. A mama csak átkapcselt velna a tévéröl a játszótérre, és látta velna a gyermekét. A váresi tanácsen azenban megfúrták az ötletet, túl medem, érveltek, ide még nem való. A öli-as évek elején jártunk... Kaptam egy hangra, képre tökéletes gépet.. s Hegyi Zelival, aki pestai alkalmazett velt, ett lakett a Meszes-tetöi tévéadónál, befegtuk az esztrák tévét. Elózöleg ugyanis Köszegen jártam sízö gyerekekkel az úttörö elimpián, velük társadalmi munkában feglalkeztam, és esténként betértünk 35 �egy kiskuesmába, aha! fógták az ósztrák adót. gendeltam, miért ne lehetne nálunk is. Be tudnánk mi is adni a várósba, móndhatrıánk rá. hógy ez fejlódés. hiszen ak- kór a tarjáni adót Pálfalván, a Górkijón nem lehetett venni. éppen egy hulttérbe esett. nem körsugárzás fólyt, ezért a vevóantermákat a Kékesre kellett irányítani. Na, de több ebben a témában nem történt. A Nógrád Kereskedelmi Vállalat karbantartó részlegéhez elkerülve ismerkedtem meg közelebbröl a kereskedö munkával. Nem velt már elyan stabil a szóeialista gazdaság. új szelek kezdtek fújdógálni. kezdödött a bóltók gebinbe adása. Kivettem egy karbantartó részleget én is.. de eléggé megégettem magam, mert róssz szerzödést kötöttem. A dólgózókat azenban tlsztességgel kifizettem. a vállalat viszónt legómbólta rólam a maga fórintjait... A pásztói Béke tsz kereskedelmi iredáján pár hónapót bírtam ki. Benne veltam a bulikban, amíg jógi következmények nem fenyegettek. a meredek hiizásók azenban nekem nem kellettek. Egy barátem víkendházának villanyszerelési munkálatai vittek el 1936-ban Tiszaesegére. Sok tarjáni épített att, hirdették a házakat. A nejem javasólta. nézzünk meg néhányat. Az egyik helyen annyira megtetszett a ház, hógy lefóglaltuk. Eladtam az autómat. és 198? februárjában visszatértünk. Amiker bejeientkeztiink a tanáesón. a titkár megkérdezte, látta a papírókat. a feleségem is kereskedó. pamutüzlete velt a piaeón, nem akarnak egy „bótót” nyitni. Üsszedugtuk a fejünket. Bórósék fenyegetóztek. megütöm a bókárnat. s hógy rnegjártarn a Nógrádkerrel, góndóltuk, eltünök egy idöre, és megpróbáljuk Tiszaesegén a kereskedelmet. Béreltünk egy üzlethelyiséget. és használt kóparsón meg élelmiszeren kíviil mindent árultunk. 1996-ban aztán infarktust kaptam. elsö-hátsó falit, szívkószarü-gyulladást. kinyugdíjaztak. A nejem és a fiam vitték még a Tisza Aruházat. mert közben átmentek az áfészhóz. a lányóm viszent. aki Pesten dölgózótt. nagyen fnrszírózta. hogy jöjjünk haza, a feleségem kistarjáni. én acélgyári. ógyhógy 1993 júliusában visszaköltöztiink. De nagyön jól éreztem magam ótt. A falu segített. lvlásabbak ótt az emberek. Ütt. ha valaki feküdt az uteán, nem lépték át. nem móndták rá, hülye részeg. Odamentek, megnézték. felemelték. Szerettem att lakni. Vólt egy esódálatas kertem. el tudtam bfbelódni a növényekkel.. a gyümölesfákkal; és jó sznmszédaink is veltak. - Akker ınast a lánya az alfa nrlnáennelc. .. - Andi 1965-ben született. nagyen jó pedagógus lett velna belóle. Az esztergemi tanitóképzöben felvételizett19B3-ban. Olyan jól sikerült a felvételije. hegy a rektór helyettes nö keresett bennünket. a Iuhász Andi szüleit. Gratulált. Nem esak a tananyagról tudtak beszélni vele. üjságulta. a felvételi bizóttságtól a mazimális póntszámót kapta, vegyük ágy, a lány fel van véve... És nem lett felvéve... Elmentem segítséget kérni a megyei tanáesra. l-lantósné Évát, a tanulmányi ósztályról, egy spórtbéli barátem révén ismertem. sikerült a lányómat képesítés nélkiili tanítóként elhelyezni Bárnában. Az igazgató a legjóbbakat írta a jellemzésbe. felvételiztünk másódszór is. Hely hiányában nem vették fel a lányómat. Ennél többet nem írtak. Így lett Andi kereskedő. jelenleg Pesten helyettes vezetö egy nagy ABC áruházban. - Kíilánós. Ha 19.70 eláll fórléııllc. rnnílrar lılálıa kérte a lnlnlefell elóélellıez ﬁrzerla nál- rányas jagkáaelkezrnányek alál a felnreatásél, imíalflás nélklil elatasüaftrílr, talán szá néllrill elrnegy mellette az enılıer. De Önt, az apát 1971 jánías 1-jével raentesltetlélr, elsszaállllaltál: teljes állanipalgárí jagaíba. Kíiliinlren ls, mindig minden lıatalarn arrál beszél, lragy a gyerekek nem liíbázlallıatálc az apák tnlneíért. 36 �- lvlás a jóg, ós más a valóság. Az eddig elmóndcıltakból megértheti. Én gyakurlaiilag csak 1990-tól, a szabaden választcıtt parlament megalakulásától móndhatcım magamat szabad állampólgárnak. Én seha nem fegam azt az érzést megélni, amit a mai iiatalök rnegélnek: bemeruıek egy iródába, kinyilják a szájukat, azt möndanak, ami jön. l-la én bemegyek egy iradába, ma is, még mindig tisztelettudó vagynk, tudem, hcıgy nekem van igazam, de az én gycımrcınıban mindig van görcs a hiva- tales helyiségekben. Ez lelki nyamcırüság, mindarmyiunknál, akik bent vóltunk a börtönben. Ütt - mint mendtam - neviink nem velt, csak számunk.. lvlikór öt év után hazajöttem, újra meg kellett tanulnam ermi késsel és villával. Tiikörcserepek fényében - Falytan a fiileatbeır mataszlrál, nagy irregkéráezzttrrı: megérte? Nem naiv lcisgyerelrlrént cselelaedıitl és lcaclráztatatti' - Bizcınycıs dólgókat, egyértelmű, másképp csinálnék, végsõ sórón azenban nem tagadnám meg a rntiltamat. Fiatal vcıltam, ilyen vóltam. Az akkóri körülmények között, az akkeri stilusnak megfelelöen cselekedtem, azt, amit kellett, amit a többiek is. Jóhiszemüen tettük, amit tettünk, nem kalandvágyböl, és egy kicsit tudatesan is. 1-liszen az órszágról, a hazáról, a magyarókról vólt szó. Én elég nemzeti érzelmű ember vagyók. lvla sem tudem például elviselni az ólyan embe- reket, akik csak azért hangaztatnak nemzetjabbító szövegeket, hegy róluk beszëljenek, rájuk figyeljenek. Lehet elöre vinni a dalgekat csendben, szépen, akkurátusan. Ahegy Széchenyi mendta: nem az az érdekes, hagy ki csinálja, hanem hegy az órszág haladjcm elöre. Nem érzem, hagy valaki is belerángatótt vcılna a dalgakba. Mindannyian önként mentiink, nem rlumált senki, nem szólt a párttitkár, már pedig gyerünk... És azcık vállaltunk feladatöt, akik keresztiilmentiink Budapesten, akik láttunk és hallóttunk. - Az emberek tóbbsrige - más káráıis, lıagy a Kádár-remlszer .rnanipnlált világa svlcalckal eU'eleyˇlettr* - ugyanilyen vagy nagyen lmsanlá ntat járt lıe 1956-ivmt. Persze ntimlig vannak másként gvntiallcaalók. Kevesen kitartattalr, vagy rövid rttegfiitgás után aáaállíak az iijraszervezett szavgiel lcamnntnista rendszer ınellá. A restannill egypárlrentlszer elsö lriınaszai a karitatalntistálr, vagy ahegyan meleg téli rnlrázatnlr alapján a lcóznép nevezte: a jrnfajkıisak valfalt. Milytvı lfiiiliiirtlságtit lát a ptgfajlfásalt és a farratiialmárak között? - Mi, nemzetörök fiatalók vóltunk, jóval fiatalabbak, nem egy generáció velük Közöttük sakan veltak alyanak, akik füle mögött velt valami, akikben dalgózótt a hatalamvágy, s ügy gcınclalták, elégtételt vesznek vélt sérelmeikért azakón, akik meg merték mandani nekik az igazat, vagy akik nem úgy táncaltak, ahegyan ök fiityiiltek nekik. Törvénytelenségek sarazatát követték el a nemzeten. Gyakran szórakaztak a hatalómmal. Sakan emlékeznek az Ürasz lestvérekre. l-la bementek a Déryné cukrászdába, az emberek tudták, mindenkinek le kell fekiidni a földre, mint a vadnyugatón, mert ha ezek isznak, akker garázdálkódni kezdenek... Kádárék átvették az ávósakat, és velük végeztették el a piszkes munkát. Majd amikar tülhaladt rajtuk az idó, megszabadultak tőlük, mert nem veltak szalónképesek. - A lrarltatalntistálc a kammanista párt tagjai veltak, hittek a szecialista rentlszerlıen, lıitlélc azt, amit a párlvezeták mandanak nekik. Rendszerint parancsra cselektvﬂek. Alert: leltet egyfarnnin lnitıós valamennyi lfvnnnnn ista. . . 3? �- Igen, nem lehet egy kalap alá venni a kómmunistákat. Azctk bűnösök, akik tevölegesen részt vettek a fórradalóm leverésében, az emberek megalázásában, megfélemlítésében. A mezei párttagcık - hadd mcındjam így, ahegy egymás között szóktuk - nem lehetnek felelösek, mert ugyanúgy meg veltak félemlítve, mint bárki más, jóllehet a hatalcım támaszát jelentették. Óket nem veszi ellenségnek az ember, nem részesültek semmiféle külön elönyben, egyszerüen meg akartak élni. Persze a párttitkárek kategóriája más, ámbár közöttük sem mindegy, milyen közegben és milyen szinten működtek. De ne feledjük, a fórradalcımban ugyanúgy részt vettek párttagók is, mint pártónkíviiliek, kiálltak mellette, börtönbe keriiltek, velt, akit kivégeztek. Akker egy nemzet állt ki a szabadsága mellett. Az arszág lakósságának 95 százaléka. Ezért nem beszélhetünk ellenfarradalamról. A pufajkásak szinte mindegyike régi kammunista velt, régi artadaz bales, akinek csak annyit kellett mandani: tüz, és minden meggandelás nélkül el kezdett löni. A mi góndcılkódásmódunk más vólt. Nem akaróm Ienézni öket, távcıl áll tölem, de divatcısan most azt mandanák rájuk, hegy az IQ-juk nem érte el azt a szintet, amelynek sórsdöntó kérdésekben meg kell lennie az embernek, hagy dönteni tudjón. A pufajkásók szerintem nem veltak döntóképesek, éppen ezért a fejük felett döntöttek, ök pedig végrehajtötták. - Nem egy esetbett - történetesen a sarttlzeltlatl - etttberíségelletti laintettet ltajtattak végre, mégis nagyen meggamlalantló, néven nevezziik-e öket. Személyiségi jagm ltittatkazttak. ._ ök - és véfieltnezóilc -, akik ltajtlatt kóptelc - és tm mégﬁnatn lttfejeztis - a személyiségi jagvlrra. - Örök tiiske marad ez bennünk. Túl hamar alkatták meg azcıkat a törvényeket, amelyek alapján nem lehet bíróság elé állítani öket; a személyiségi jógcık miatt az nmbudsman is mindig közbelép-ett. Bezzeg minket meg lehetett nevezni, minket mindennek le lehetett hórdani, ami nem is velt igaz, azcıkat az embereket pedig, akik Ezanyatós bűnöket követtek el, löltek és lövettek az emberekre, meg sem lehet nevezrú. Mert ha netán feljelent, akker még engem ítélnek el. Kinek az érdeke ez, móndjai... Túl sctkan maradtak a jógi pályán, akik a régi, az ilyen törvényeket hezták. Meg hát att vannak a pólitikusatnk, akik a maguk érdekeit védve hezták meg ezeket a törvényeket. Elmaradt a nagytakarítás. Bizónycts mértékig engedtek ugyan, egy kicsit megnyitótták a túlfeszült ballan csapját, hagy ne rebbanjan. Érthetetlen, hagy ne lehessen elítélni pufajkásakat Salgótarjánban, ahal majdnem 143 embert lóttek agyan?! Magam is ismerek alyant, aki ett velt a téren, és lött, és nem nevezhetem meg: te, macskas gyilkns. Hát már bacsánatat kérek: ez nem igazság! Ne úgy vegye, hegy bcısszúra szamjazam. Francakat, én már ezen túltettem magam. Végsö sórón a végtísztességet szeretném megadni azcıknak, akiknek kialtatták az életüket, és hagy azek is megszenvedjék róssz döntésüket, akik eddig csak élvezték a következményeit. - lnfarl-:tassal a ltáta mögött is kiáll sarstársainalc éráelceiért. Mintler visszamenöteg igazalja kölyölrltari felariatváilalásánalr kamalyságát is. Tiszaesegéröl visszatérve, már 1993 szeptetttlterélnm ntttgválasztatták az érdelcvétlelmi szervezet, a Pafesz salgótarjáni elnölcénelt, tttajct Panyi József letttattáása tttán, 20111. márcitts 16-álál Ött a Nógrád megyei elnök, tagja az erszáges vezetóségnelt. Hegyan lépett be a Palitilcai Feglyak Országvs Szövetségéttei' - Nagy lmre és mártírtársai újratemetése utáni napen, 1939. június 17-én hivatalós veltam egy rendezvényre a ]urta Szinházba. Találkóztam Fónay Ienövel, az egykóri halálraítélttel, aki több társával hivatalasan már február 19-én megalapí- tatta a Pafaszt, és a legutóbbi idókig a szervezet elnöke valt. Akkariban szervezte 33 �gözerövel a szervezetet. A tömegben jenö köszönt rám: Helló Attila! Ha sürgősen be nem lépsz, nem mehetsz többé havas lejtö felé, és el is felejtelek, pedig nehéz. Ö a llenvédban sízett, én a ,,Sesé"-ben, s miután megkegyelmeztek neki, a zárkatársam lett. Jó barátságban vagyunk. Így léptem be. - tltıgy érzi ntast, tizettttégy évvel a renzlszerváltás tttán, atttilcar már - mint említette -~ igazán sraltatl rnttter: a társmittlattt megltersiili ltttjtlttttt` áltlezatát, nteg,litlelóett lairpótaltált az elszenvealett, igttzaigtttltttt ttáttttisalairt? - Engem nem kárpóteltak. Nekem adtak papírekat, azeken valami ha tszázezer ferinlel. A kárpótlást akker értékeltem velna, ha be-hívnak a bankba, és kiszámelják elém azt a p-énzt, hadd döntsem el én, mire költöm, amit éppen csurrantettak. Ehelyett adták ezeket a papíreka t, a kárpótlást jegyeket. Vannak elyan bajtársaim, rengetegen, akiknek ezek a papirek löbb százezer ferint értékben elvesztek. Üdaadták egy brókemek, majd befekteti, sza petitja, aztán egyszer csak arról értesiiltek, hegy a brókerire-da már nincs meg, és elveszett a -“l-5[lÜ ezer ferint. Ök kárpótlásul így egy huncut vasat sem kaptak... llegyan került az a rengeteg köztulajden magánkézbe? l~í.iknek velt akkeriban az erszágban pénze? Az új rendszerbe á tépiilt pártha ta lem embereinek. Ezek felvásárelták, brókerek útján is, a kárpótlást jegyeket 3--ﬂltltl ferintért, sót kétszázórt is, és ebböl vásárellak elcsón állami cégeket. De nekik még 25 százaléket rátett az állam, így az llltltl ferintes kérpóllási jegy 1250 ferintet ért. Ha én akartam beváltani az ezer ferintes kárpötlási jegyemet, nekem csak Stltl ferintet kínáltak érte. Így jött létre a mai magyar tökés gazdaság... Nem akarem azt a látszatet kelteni, hógy én zserúális pénzügyi ember vagyek, de én - ekulva terv- és békekölcsönjegyzéseken - két héten belül megszabadultam a kárpótlást pa pirjaim nagyebb részét-öl. Méghezzá banki áren, tehát jó áren. Vettem földet, nagyen jó helyen, kisegítettem a barátemat. Persze a maradéket adtam már én is 303 ferintért, de mégsem jártam tigy, mint rengeteg serstársam, aki szarértlıúgyért edaadta. Végsö véleményem tehát az, hegy amit velünk csináltak, az minden velt, csak nem kárpótlás... Nézze, nem vagyek antiszemita, csak figyelni kell. Bebizenyesedett, hegy a magyar állam addig nem depertálta a zsidókat, amíg a németek meg nem szállták Magyarerszáget. Azután pedig már az akkeri világ legfélelmetesebb hatalma, a Német Biredalem diktált, és a magyar államtól követelik a jóvátételt. Kapják a hetedik vagy hetedik kárpóllásukat. S ha nem él már az illetö, és bizeny se k an meg . haltak már, megkapja a kárpótlást a zsidó hitközség, a Mazsihisz. Szektam ıs mendanı, ' ` ' nem kapja ˇ meg a Pefesz. Tudem, a ket ' merveze tel nem az 'Só-esek kárpótlasát miert szabad szetnbeállítani, de mindenképpen valamiféle párhuzamet kell venni. Az igazságtatanság, a jegtalanság velünk is megesett. - A lcöreltmiltltan a vezetó szecialista palilikai erólı: részéról két entlttesre melta, ltazerzetjavitó lettre is sar lteriilt: 2003. elttóber 23-án Hiller lstvátt kttltttszmnttszter, 2004. ' * tt',tatit tt'i és j'tinta-2. ló - án Mnıigyessy . Péter miniszterelnölr kért bacsanatat 1956 megalaza nttirtt'r;`aitöl. Ez azért már valami. Mint érintett, ltagyatt értékeli ezeket a rsetelfeáetelaet? ' ' vélem é nyét isme- A miniszter fiatalember, a velem kapcselatban levö serstársaım rem, mi elfegadtuk a be-csánatkérését úgy, mint a baleldali érzelmü ﬁatalek bünrbáríıatát. A miniszterelnök becsánatkérésével viszent nem tudunk mit kezdeni. Nem ertjule núért kért ö becsánatet. Hiszen ó az események idején tizennégy éves velt, és mest nem ` ` * pártnak sem. Élnek ugyanakker még elyan em be re k.z akik bünt ta tl]'a egyetlen pelttıkaı követtek el a nemzet ellen, akikrıek illene becsanatet kernı. Gendelek peldaul egy velt szecialista miniszterelnökre, vagy azekra, akiknek fényképe hiányzik a nevuk alól a Terrer Háza lvlúzeumban... mert még élnek... mert védi öket a személyiségi jeg, 39 �amivel ók kerábban senmıít sem törödtek... Vagyis gesztusértékünek tartjuk mind a két esetet, valójában nem nekik kellett velna becsánatet kémi. - Befejezésiil egy igazán kényes kérdés: miért nincs egyetértés az egykari '.56-as ltarcasek között? Rengeteg szervezetet tntlködtetnek, a legtöbbjtiik alig tttcatnyi taglétszánni. Közeleg az ötvettedik évferdnló. Összefagva, egytitt eróselıbek lennének. - Valóban nagyen nehéz kérdés. Külön cikkben, sót tanulmányekban lehetne ki- fejteni az ekát, nü miért történt. Röviden, én ett Iátem a preblémát, hegy a Pefesz vezetésében veltak bizenyes hibák, elyan felvetések, véleménykülönbségek, amelyeket nem tudtunk megeldani. Többen rangekat, címeket akartak, s minthegy nem kaptak, megsértöd tek, és élve a törvény adta Iehetöséggel és jegukkal, újabb és újabb szervezeteket alakítettak. Mindennek ismeretében hangsúlyezem: a Pefesz az egye- düli szervezet, amely az alapszabályban lefektetett elvek alapján delgezik, alulról építkezik, ahel az történik, amit a tagság közösen elfegad, vagyis ez egy igazi demekratikus szervezet, igazi demekratikus működés. A Pefeszra érdemes figyelni, és érdemes lenne hezzá is tartezni núnden bajtárstmknak. if A Nrtgy lmre Értlentrendet másatiik alkalvnmtal, 2333 vktólteréiten a következö öt sze- ntély kapta: Balassagyarmatról dr. Kiss Tamás, a Pafasz társadalatttpalitikai alelnöke la jtittins I?-i ktiltltittgytilés óta kfilpelitikai elnökltelyeftes), Kesáry Üetneltas történész, akadémikus, Lócsei Pál szecialógns, tijságiró, Pncltert lánas tábernak és Sölyem László, az Alkattttáttybiráság velt elnöke. A 233-tt. évi kitiintetettek: Bali Sándarné, az '56-as Eatlékliizattság tagja, Debreczeni lászló, a Pécsi Ürvastttdataányi Egyetem nyngalmazatt nmnlratársa, Király Béla nyngalmazatt vezérezredes, Litván György, az ELTE egyetemi tanára és Mádi lenó nyttgalmazett ezredes, a Pvfasz tagja. Stefanevits Péter: Interaktív tennészettudemányes rajz Il., 2334. 43 �KÜTI ISTVÁN ,,A fehér csúcs estreına" és mai emlékezések Az események Az idó elöre haladtával egyre kevesebb azek száma, akik emlékeznek az 1944. ja- nuár 13-án történt tragikus eseményekre (a kataszlrófára). Ugyancsak kevesekhez jutettak el a múltat lelkesen és fáradtságet nem kimélöen faggató helytörténeti kutató, tz-'erticlt ,lázsef kis példányszámban megjelent munkáiáé (Tudemásem szerint Szekács László újságíró ma is feglalkezik a témával.) A váres és környékének kedvezó adettságai miatt már az 1923-as években többen kötöttek silécet a téli hónapekban (többek között vezetök, értelmiségiek is). A levente egyesület teremtette meg a szervezett keretek között felytatett spertelás lehetöségét. Trianen után, amiker a magyar henvédség minimális létszámban került meghatárezásra, levente egyesületek alakultak. A cél hármas velt: hazafias nevelés, testileg, lelkileg edzett ifjúság és a katenai szelgálatra való felkészítés (erre utalt a katenás egyenruha és az alaki kiképzés heti gyakerlása). Minden esetre a síelés szervezete s anyagi támegatettsága az Acélgyári Levente Egyesület keretében valósult meg. 'Támegatást kaptak a felszerelésekre, azek javítására és nagyebb sitúrák, edzötáberek utazási, elhelyezési költségeihez. Az elsö (1933) és a másedik (1943) bécsi döntés után visszakerült erszágrészekben (Felvidéken, Erdélyben) sek síelésre alkalmas terep akadt, ahel már megépített felvenókkal felszerelt pályáken lehetett edzeni, gyakerelni. Ezek egyike velt Bersa és Bersafüred térségében a Magyar Siparadicsem néven üzemelö na gyterületü síközpent lesiklópályákkal, turista és menedékházakkal. Ebben az idóben a Henvédelmi Minisztérium itt szervezte meg a katenai kiképzö táberait és e létesítményeket használta a Magyar Síszövetség is. A salgótarjáni sizók több ízben felkeresték a környéket, ahel a sielés magashegyi gyakerlását és a csúcs téli viszenyek közötti megmászását tűzték ki célul. A cél megvalósítására hárem túrát terveztek. Az elsö két alkalemmal sitalpaikat végig magukkal vitték, a harmadik alkalemmal a Meselygó-katlan bejáratánál hagyták, és hágóvassal felytatták útjukat. Az elsö túra 1942. január 23-3-0 között velt. A táv elsö részét szánen tették meg a S-ebes-patak völgyében, majd sivel felkapaszkedtak a Fehérkö gerincére és így értek fel 1942. január 29-én a csúcsra, a Nagy-Pietreszra (akker Herthy Miklós csúcs, 2335 méter magas). Ott egy kis táblácskát helyeztek el, mint sikeres vállalkezásuk hirdetójét. Az elsö túrán öt fó vett részt. A cimet Vertirlt ,lát-:seflól kölrsönöztetn 41 �A ınásödik túra 1943. április 17-24 között vcılt, melyen hat fös csapat vett részt. Április 22-én indultak és feljtrtattak a Puzdra és a Galac csúcsa közötti névtelen magaslatra. Nehéz körülmények között a Nyerges-tetön sielve, mászva elérték a Repeda csúcs-at. Ezután egy nagyebb déli kanyarral feljutattak az Obersia-Rebra csúcsra (2052 m magas}, majd innen jutcıttak fel a Nagy-Pietrcısz csúcsára, ahel elhelyezték a neveiket tartalmazö táblát. Visszafelé új, rövidebb útcın - a Meselygó- katlan felé tették meg az utat. Mind a két túrán találkoztak a lavina jelenségével, szerencsére töltik tável. A harmadik túrára 1944. január 5-13 között került sör. január 13-án a helyi edzések és gyakcırláscık után 1.7-en indultak el a csúcs ismételt meghöditására. Az elözö túrák alkalmával és mest is a helyiek, a turisták, spartelök, katcınák, favágék igyekeztek lebeszélni a csapatet a merész vállalkcızásröl a rcıssz iclöjárás, a rendkívül hideg, az erös és kellemetlen szél és a lavinaveszély miatt. A csapat bizcıtt felkészültségében, edzettségében és bátörságában, a 13-ára venatkezö meg- jegyzést pedig csak megmeselyegták. A Köves-patak vunalán lö-an eljutcıttak a lvieselygö-katlarüıcız (egy elözö nap megsérült sizö nem vállalta a tevábbi utat). ltt sitalpaikat lecsatıalták és hágövasakkal, síbbtekkal kapaszke-dva indultak a csúcs felé. Fél 12 óra felé hatalmas dörrenéssel leszakadt két hatalmas hötábla, amely, mint lavina legyezö-szerű csúszásba kezdett. A lavina a csupbrt tagjait- hiába próbáltak eszközeiket elddbálva kutyaúszáscıs mezgással menekülni - elscıdcırta és betemette. Egyedül dr. Varga Kálmánrıak - aki minclhárem túrán részt vett - sikerült élve megmenekülrúe. Öt a lavina egy hatalmas szikla heltterébe sodcırta és betemette. A hö alöl keserves kiˇncık közepette kiásta magát és sietett a faluba értesíteni a katönákat, hegy a mentést mielöbb megszervezhessék. A mentési munkák scırán 4 sizö helttestét és egy élöt találtak, de élesztése nem vezetett eredményre és 3[l perc múlva nála is beállt a halál. 1944. január 24-én újabb mentési akciú indult az eltűntek helttestének felkutatására. Ekker 9 áldcızatcıt találtak meg. A 15. fiú hcılttestét csak 1944. június 23-án szabaditetta ki egy lelkes kutatö csapat a hé fegságábél. éilljen itt is a bátcir, merész, vállalkcızö, életüket kcıckáztatú fiatalcık névscıra, akik részt vettek azen a túrán, amely többiiknek a végtelent jelentette: Bacsa Mihály, Bagyinszky Iáncıs, Elcımbai Pál, Farsang Jáncıs (visszafcırdult), Fehér Gyula, Fényszarusi jözsef, Györe Iúzsef, Huszár Béla, Juhász Iúzsef, Köjnök István, Liptay Pál, Orcısz Imre, 'v'ankö lstván, dr. Varga Kálmán {túlélö), Vlacsil Béla, Vlacsil József, Völgyvári Mártön. 13-an a Salgótarjáni Köztemetö diszsírhelyén nyugszanak, Liptay Pál csapﬂlvﬂ-IEH5 a refarmátus temető kriptájában, Orcısz Imre századcıs pedig a budapesti Farkasréti Temetöb-en pihen. A tülélö dr. Varga Kálmán Caracasban hunyt el ZOÜÜ. május B-á.n. A hir hallatára az Acélgyár és a váres is gyászalt. Az elsö öt fiatal temetése 1944. január 22-én, a tcıvábbi 9 áldcızat temetése január 30-án, Györe Iözsef temetése pedig június BÜ-án vcılt. Én Salgétarjánba kerülésem után (1963) a lavina szerencsétlenségröl és áldcızatairöl legelöször A Salgátarjiini Kalaiszati Üzerrrek száz éve 1353-1969 c. kiadványban cılvastam.3 Elöször nem értettem, hegy egy gyártörténetben miért kell két cıldalt szerıtelrıi egy spcırtkatasztréfának. Késöbb, ariúkcır Vertich József könyvét élcıtvastam, világes lett elöttem minden. Idézek a gyártörténetböl: ,,A telep népének hangulata 42 �hesszú henapek után csillapedett, de a szemerú emlékü katasztröfa még ma is él az emberek között. Az Acélgyár fiatalsága 14 elyan élvenalbeli spertemberrel lett szegényebb, akik munkahelyiikön is megbecsültek veltak." Ennek ellenére a rendszerváltásig nem velt szabad megemlékezni a lavinaszerencsétlenségröl, mert a levente egyesületnek is tagja velt az álclezatek egy része. Ehhez talán az is hezzájárult, hegy a lavina-szerencsétlenség álclezatait síjárörcsapatnak „keresztelték” el, már pedig a járörözés katenai, illetve rendörségi, abban az idöben esetleg csendörségi tevékenység velt. Ebböl egyes tájékezatlanek úgy gendelták, hegy a fiatalek katenai szelgálatet teljesítettek. Ülvad a jég Ötven év után, 1994. január 13-án velt az elsö megemlékezés Salgútarjánban. Ezt követte a 212103. január 13-í megemlékezés, amelyet a salgötarjáni közpenti Temetöben szervezett meg a Förster Kálmán Váresvédö és Váresszépitö Egyesület a Fiatalek Együtt Salgútarjánért Egyesülettel közösen. A sirekra gyertyák és virágek kerültek, és a refermátus temetö kriptájában Liptay Pál sírjára is felkerült a virág, a hezzálartezúk keszerúja és a mécses. A váres vezetése is felkarelta a kezdeményezést azzal, hegy megjelentette Vertich Jézsef új könyvében a ku ta tásainak eredményeit tartalmazö írást mivel az elsö minden példánya elfegyett. Az új kiadvány ismét ráirányítetta a figyelmet a síelö fíatalek katasztröfájára és a POFOSZ, a Nögrád Megyei Spertigazgatúság, Salgötarjáni Erdélyi Kör és a lvlagyarek Világszövetsége helyi szervezetének kezdeményezésére a váres támegatásával alkalmi bizettság alakult a 60. évferdulö méltö megürmeplésére. A bizettság vezetöje dr. Praznevszky lvlihály lett É megkezdödött a munka. A pregramban azt szerepelt, hegy készül egy emlékeszlep, amelyet sízökböl, hegymászökbél, turis- tákbél, hezzátartezökbúl állö csepert 2l}ü3 júliusában elszállít a helyszínre és felállít. Az elsö elképzelés szerint csak egy ideiglenes emlékeztetö jelet készíttettünk velna, és a helyszínt, a helyi körülményeket, elöírásekat megismerve 2004-ben a BD. évferdulö alkalmával egy végleges emlékrnü felállítására kerül ser. Hegedüs Gyula mátraneváki fafaragö elyan smp emlékeszlepet faragett, és a felállítását technikailag sikerült júl megeldani (a helyszínen már csak a felcsavarezett kereszttalpat kellett kövekkel rögzíteni), hegy véglegesnek tekinthettük az emlékeszlepet. Az emlékeszlep két szembeferdített silécet ábrázel (messziröl nézve imádkezö kéz}.t A bizettság minden tagja megmezdult ki miben tudett segített (autöbusz, szállás, idegenvezetö biztesítás, tájékezúdás a helyi elöírásekröl stb.). A bizettsági öléseken elökerültek a kerabeli felvételek, újságcikkek és ismételten alapesan áttanulmányeztuk Vertich Jézsef könyvét, hegy az emlékeszlepnak megfelelö helyet tudjunk kiválasztani lehetöleg a katasztröfa helyszínén. Az emlékeszlep állítás 2003. július 30-án indult el a csepertunk IB fövel az önkermányzat által biztesitett 19 személyes busszal. Sajnes egy fö az utelsö pillanatban egészségi ekekból lemendta az utazást és a jelentkezettek közül már senkit nem tudtunk értesíteni, 43 �hegy felszabadult egy hely. A cseperttal utazett lvléhes András alpelgármester úr, a 32 éves 'vílacsil Ferenc, aki annak idején a másedik túrán részt vett és két testvére lett a lavinaemlás áldezata. Az iclösebb keresztály (hetvenesek) képviselték a sí- és spertbarátekat, illetve azekat, akik ismerték a fiatalekat (köztük Enreiter Béla Kanadában élö henfítársunkj. A fiatalabb keresztályt a hegymászúk képviselték, akik jelentös terhet vállaltak az emlékeszlep helyszínre szállításában. Július 3l]-án szemerkélö esöben indultunk el Salgetarjánbél, hegy egész napes utazás után, estére megérkezzünk Bersára, ahel a Bersa-Cemplez elnevezésü részen, a Meclve Fanziöban (Ursus) elfeglaljuk szálláshelyíinket. Nagybányán felvettük Ratiu Krisztián túravezetönket, akit az Erdélyi Kárpát Egyesület - Gutin esztálya biztesített számunkra. Javaseltam a csepertnak, hegy ne döntsiik mest el, hegy helnap, vagy helnap után visszük ki a helyszínre az emlékeszlepet, várjuk meg a reggelt. Szö sem lehet rela, hangzett el az egységes liltakezás: „ha cigánygyerekek hullnak az égböl"', akker is felvisszük helnap - hangzett el a megfellebbezhetetlen döntés. Éjfélig esett, zuhegett az esö és akker mintha elvágták velna, elállt. lvtásnap derült égre ébredtünk és vidáman vágtunk neki az útnak. Az elindulásker persze még nem tudtuk, hegy milyen útra vállalkeztunk. Az autöbusz elvitt a körházig, ahennan a jelzett turistaút indul a NagyPietreszra. innen az emlékeszlepet elöl hátul hevederrel átfegva két-két ember vitte kisebb-nagyebb pihenökkel és természetesen váltással. A rögzitö vasakat, csavarekat szétesztva cipelték a csepert tagjai. A többörás felfelé egyre nehezedö gyaleglás közben a csepert egymást eddig alig ismerö tagjai gyersan igazi csapattársakká váltak kertöl, rangtúl függetlenül. Ebben minden bizennyal szerepet játszett a közös célért vállalt egymásraiıtaltságé A IB tagú csepertböl csak ketten ferdultak vissza, ketten pedig egy félreértés (remánul nem tudván) a Meselygó-katlan szélén lévö Meteerelögia állemástöl ferdultak vissza az utat elzárö serempötúl. A csepert ugyanis széthúzödett, ki mennyire bírta a tempút, elyan ütemben haladt a kítüzött cél felé. Így 14-en értünk fel a Meselygö-katlanba, ahel természetesen lö is van. Az ettheni elképzeléseknek megfelelöen prebáltuk behatárelní, hegy hel lehetett a lavinakatasztröfa. Rövid keresés után Fancsik föerves úr talált egy hatalmas kötömböt, amelynek fedezékébe, úgy helyezhetö el az emlékeszlep, hegy téli köemlás, vagy lavina esetén is biztenságban megmaradhat. Az emlékeszlep felállítása és rögzítése titán megtartettuk megemlékezésiinket. Elökerültek az etthenröl hezett keszerúk, mécsesek és a Valískö Feri által készített - az áldezatek nevét tartalmazö - nemzetiszín zászlöcskák. Rögtönzött kis ünnepségünk a Himnusz eléneklésével kezdödött, majd Méhes András alpelgármester úr a váres pelgárai és az önkermányzat nevében emlékezett, utána Vimián Gyula a Magyarek Világszövetsége salgötarjáni csepertja, Valiskö Ferenc a Salgötarjáni Erdélyi Kör nevében szölt. A keszerúk, virágek elhelyezése után a Szözat és a Székely Himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés. Mindenkit mélységes öröm feltett al: SIKERÜLT! Ebéd után csapatunk 9 tagja vállalkezett a Nagy-Pietresz ,,meghödítására" is. Aki mászett már hegyet, az tudja, hegy lefelé sem könnyebb az út, mint felfelé. Egyszerre indultunk el, de ismét széthúzödett a mezöny. Ennek következtében 44 �bizeny veltak, akik eltévedtek (egy háremirányú turistajelzés miatt: felfelé, lefelé és jebbra mutat a nyíl). Természetes, hegy mi a lefelé utat választettuk, ahel aztán beleütköztünk a karámekba és az ugatú kutyák keserítették utunkat. Pröbáltuk a karámekat kikerülni, hátha megtaláljuk a jelzett utat. Nem találtuk meg, pedig már erösen sötétedett. Katena Krisztina vállalta, hcıgy visszamegy a jelzésig. Visszament és ennan kiabált, hegy menjünk mi is, és jebbra kell eltérniink. Természetesen veltak, akik úgy tévedtek el, hegy egy egész más völgyön értek le a váresba. Az autúbusznál Vlacsil Feri bácsi várt beımünket és núndenkít átölelve, megcsökelva köszönte meg, hegy sikerült a kítüzött célt teljesíteni és áll az emlékeszlepf* Alljen itt az emlékeszlep háremnyelvü (angel, remán és magyar) feliratáböl a magyar szöveg: ,,1944. január 13-án, ezen a helyen 14 salgötarjáni spertelö lett a lavina áldezata. Ezt az emlékjelet Salgótarján pelgárai nevében helyeztük el. 2003. július Í.-E9." A felirat elkészülte után kellett médesítanunk az indulás idöpentját, innen van a keltezésben eltérés, azaz a tényleges felállítás napja július 31-e. lvlásnap reggel eljött a búcsú pillanata, a buszbúl megtekinljiik a laktanyát, ahennan sízöink végzetes ütjukra indultak, és a Visé felyú völgyén irány hazafelé (érkezésker az lza völgyében közelítettük meg Bersátl. Az út serán tettünk egy kitéröt a nagybányaiak kedvenc kirándulehelyére a mesterségesen létesített Fernezelyi töhez (Lacul Firíza). Nagybányán a MURES áruháznál vettünk búcsút és mendtunk köszönetet mest már mendhatem barátként - Krisztiánnak, aki lelkes és fáradhatatlan kísérönk velt, mindenben segített, eligazített és gördülékennyé tetté vállalt feladatunk zavartalan teljesítését. Azt is vállalta, hegy az emlékeszlepnak figyelemmel kíséri az állapelát és jelzést ad, ha rengálást észlel, vagy valami más baj történik vele. Óradnai barátaink gendeskedtak arröl, hegy a lavinaszerencsétlenségröl, az emléktúráröl, az emlékeszlep állításáröl a helyi lapban is tájékeztatják az elvasúkat. Ez megtörtént a Besztercei Híradú 2llÜ3. szeptember havi számában? 2004. a hatvanadik évferdulö Január 13-án a lavinakatasztröfa eü. évferdulúján a salgötarjáni köztemetöben meg- emlékezö ünnepséget tartettunk. A megemlékezés Csákvári Lászlú szavalatával kezdödött, majd Puszta Béla pelgármester úr köszöntötte a megjelenteket és megadta az alaphangját az ünnepnek. Ezután az alkalmi bizettság elnöke dr. Praznevszky Mihály mendett megemlékezö beszédet. A müser keretében került ser az emléktábla felavatására, amely örök emlékeztetöül a lavina áldezat neveit tartalmazza. Az emléktáblát Baffi lstván rem. kat. esperes-plébánes átdetta meg és könyörgö imát mendett az elhunytakért. A Kehász Fúvöszenekar zenéjének kíséretével helyeztiik el a megemlékezés keszerúit, virágait és gyújtettunk mécsest az emléktábláná 1, a síreken, valamint a refermátus templem kriptájábané A következö rendezvény Szilváskön velt január 17-én, ahel téli tömegspertnap és emlékverseny keretében emlékeztünk meg a lavina katasztrófa áldezatairölé' A rendezvényre kiadvány is készült az áldezatek fényképeivel, a lavinaemlás és az emlékeszlep állítás történetével, amelyet egy kitüzövel együtt a résztvevök megkaptak.” A kitüzön az emlékeszlep láthatö. 45 �Közben az emlékbizettsá g is megkezdte tevékenységét és hezzáfegtunk a hely- színre utazás, az emléktúra szervezéséhez. Ratiu Krisz tiá ntöl csak jö hírek érkeztek: az emlékeszlep áll, sem az arra járúk, sem a viszentagságes tél nem sértette meg, javításáröl, pútlásáröl nem kell gendeskednunk, ezért véglegesnek tekintettük a megemlékezés tárgyát és helyét. A váresi önkermányzat ismét anyagi támegatással járult hezzá az utazás költségéhez. A túrán résztvevök között elsöserban a hezzátartezéknak (Liptay Pál özvegye és fia, Vlacsil Béla leánya, Györe Jözsef rekena, stb.), majd az emlékeszlep állitásban résztvevöknek biztesítettuk a helyet. Ezt követték a spertbarátek, majd a tisztelettel megemlékezni szándékezök. Az utazás célja így lett meghatárezva: a Radnai havasekban lavina szerencsétlenség áldezatainak emlékére 2Ütl3-ban felállített emlékeszlep megkeszerúzása a 60. évferdulö alkalmáböl. Végül összeállt az emléktúrán résztvevö 32 fös csepert, amelyböl az utelsé nap egy fö lemendta az utazást. A csepert elöször az indulás elött az autöbusznál találkezett. A régiek ismerösként köszöntötték egymást, az újakkal pedig megkezdödött az ismerkedés. Egyhamar kiderült, hegy valamilyen kötödésük van az Acélgyárhez (a sízök annak idején az Acélgyár keretében, támegatásával edzettek, utaztak). Kinek az apja, kinek a nagyapja delgezett a gyárban, velt, aki a spert kapcsán talált ísmerösökre. Július 2?-én indultunk el a Nögrád Velán kényelmes légkendicienált autöbuszán. Az egy napes út serán már összerázédett csapatként érkeztünk Bersára, ahel az Ursus (magyarul lvledve) Panzió kedves genclneka többünket régi ismerösként üdvözöh. Az utazás serán, az egészségügyi pihenökön kívül, csak Szatmárnémetíben és Barcánfalván álltunk meg. Az elsö helyen a pénzváltás velt a feladatunk, Barcánfalván pedig a kelester együttest tekintettük meg a 62 méteres faternyú templemmal, amely 1993-ban épült és ma a legmagasabb faternyú templem Eurépában. A kelester területén ma is felyamates az építkezés. Másnap az egész napes út fáradalmait kipihenve, szemerkélö esöre ébredtiink. A tavalyi tapasztalatek alapján dehegy mertem javaselni, hegy halasszuk el a mai túrát. ,,Túlélöcsemagek"'-kal felszerelkezve vágtunk neki az útnak, hegy utazásunk fö célját megvalósítsuk. Az erönléttöl és edzettségtöl függöen nehéz fáradtságes úten, esöben 4-5 éra alatt 26-an jutettunk fel a Meselygö-katlanba, majd a Meselygö-töhez (1825 m) kísérönkkel együtt. A kísérönk pedig nem velt más, mint a gendnekunk, a panziöban elhelyezettek (öten egy közeli panziöban nyertek elhelyezést) ugyanis teljes létszámmal indultak a túrán, így nyugedtan bezárhattuk a panziöt erre a napra. Mindnyájunknak jélesett a ,,szárazalja”, meg a ferrö tea, amellyel a meteerelúgia figyelöállemás delgezéi kedveskedtek nekünk ltt szárazruha csere közben mendta Nemcsik Laci, hegy mest már tudja, núért nevezik a tavat Meselygö-ténak: mert aki ide felér, az már meselyeg azeken, akik még csak felfelé kaptatnak. A szárazfedél alatt egy kicsit rendbe szedtük magunkat, majd hátízsákból megebédeltünk. A rendületleniil szemerkélö esöben indultunk el utunk végsö célja felé, az emlékeszlephez, amely egy év alatt a napfény, a szél és hú hatására világesabb lett. Az eszlepet és a tavaly elhelyezett keszerúkat sértetlenül találtuk. 46 �Az utazás alatt az autöbuszban „ráhangelás” címén már ismertettem a katasztröfa történetét, ezért a Himnusz éneklése után itt csak a következö rövid megemlékezést mendtam el: i~'.'n.flrres salgötarjáni megemlélrezál-El Fiiradtsiiges lit van ínégéttiink, fáraritságesaltli :it van eláttiínlc. Így jntettnnlt el ide a Nagy-Pietresz lálninál jelcvé tvieselygá-tállez, hegy lerájnl: kegyeltiinlfet a tavaly felállitett eínltikvszlvpliríl. Ez az eszlep jelzi és emlélfezteti az erre járá tnristálcat, természetet és hegy- vidél-:et lfedvelá emlzıereltet az 194-4. jannár 23-án bekövetkezett tragilcas eseményre. 60 éve történt, ltegy lavina szerencsétlenség álflezata lett 14 életerés salgötarjáni és egy l)iaiapestiﬁataleinlier. Frirarltsiignnlrlail tisztelgriiik elátttilt, akik laiterságlvél, merészséglnil lrittináre vizsgáztalt, íííe'gkr'sérr'lltik a szinte lelteíetlent, a ,,jelrér csrics"-el erröl az eldalrál télen megleíízelíteni. l'*~lelcı`ink még nyári idétlen is nehéz feladatnak tıinilf, igaz nem is vagyunk már elyan ﬁatalvír. Hiába velt a hideg, hiába velt a lieíytıetíek és a tapasztalt lienvédelc jigyeiıireztetése. Nelcivágtat: a csiics niegltddí'tásának, amelyet más iráiíyizíl, a ifarátttıi évelrtten, a gerincen már két allatlenmntl sil<erı`ílt lv:vetrrtii'ilt. Hiába velt sperteláinlt erás ellratárezása, alcaratereje, legyézte éket a nálnlc erésehlt természet. itt ieltélr lialiílnlrat a tviaselygá tá közelrilvít, amelyet, ha naidvnlc velna szivesen lferesztelnénlr el Siratá-tének, vagy Szenieriitııinalc. A lralrilesetet követõ gyász, a feleségek, édes-anyálc, testvérek, gyereleeic, spertlıarátalr, nmnkatársalr, kedvesek könnyei, ha ide felyltattak velna, talán a tá vizszintíét is ntegemeltél: velna. Kedres tragikusan elimnyt sportelálf, akik a silgátaıjáııí lftíztetiretátıen, a refermátus templem ltriptájiífviraı és Budapesten nyngesztel: e kis megemléltezésbél is látlmtjátek, hegy liásies vállaíkanísvtatc nem valt ltiálıavalá. Tettetel: és íialálatek példa az atékorfiataljai számára. Az emlıer íníndíg magasalrttra ttír, igyekszik a maga mádjrín a természet erejét megttírni irtrig alflrer is, lıa tudja, ltegy vállalt-:ezása keckázattal - jelen esetben - nagy lreclcázaítal járt. Emlélfeteltet érizzıilc, példáíeltat ﬁainlrnalz, leányainlcnalc teváltlı adjak. E jellfépes temetési ltelyen, lıaláletelr ltelyszinén az emlélceszleprrál rájuk le lEegy'i=lett`itrlcet. Nyıigedjatek lJékességl)en." Elhelyeztiik a keszerúkat: a váres pelgárai és a váres önkermányzata nevében Eísler Ferenc képviselö és dr. Danyi Sander megyei nyugdíjbiztesítási igazgató, a Salgötarjáni Erdélyi Kör és a lvíagyarek Világszövetsége salgötarjáni csepertja nevében Valiskö Ferenc és dr. Kúti István keszerúzett. Elhelyeztük a hezzátartezök, rekenek, bará tek virágait. Mindenkinek kömıy szökött a szemébe, anúker Emí néni (Liptay Pál özvegye) - aki Péter fiával tette meg az utat- remegö kézzel helyezte a Sa lgöta rjánbúl hezett píres rúzsáit az eszlep tövébe. A lvíiatyánk közös imájával, majd a Székely l-Iirrmusz eléneklésével ért véget a megemlékezés. Eléttünk velt még az út neheze. A szemerkélö esöben, amiker már a kijárt út közepén is felyt a víz, le kellett jörmünk a váresba. Ez is egy emberprúbálö út velt. Lefelé jövet Hemega Jöska megkért, hegy idöben széljak neki, ha legközelebb valamilyen utat szervezek. Miért kérdeztem? Azért, hegy nehegy véletlenül jelentkezzek - velt a tömör válasza. Amiker beértünk a település már könnyebben járhatö utcájába Valiskö Ferivel esöt, fáradtságet feledve nötázásba kezdtünk. Meg is bámultak a helybeli lakesek (gendelem magukban azt fentelgatták, ,,nermálisak ezek'i'"). 4? �Szükséges külön kiemelnem a Langa házaspárt, akik már felfelé is segítettek Emí néninek, de lefelé is végig vele maradtak. ldegenvezetönk - Sanyi a gendnekunk pedig elöresietett, majd személygépkecsijával eléjük jött, ameddig tudett. Az össze- fegás, a szelidaritás már egy kis cseperten bel iii is megmutatkezhat. A következö nap reggelén a nap sugarai sikerrel igyekeztek áttörni a tegnapi esöfellegeket, ezért azt javaseltam, hegy cseréljük fel a délelötti és a délutáni pregramet, mert várest és temetöt esernyö alatt is lehet nézni, de libegön utazni nem. Szé sem lehet röla, tartjuk: a pregramet. A délelötti pregram szerint Szaplencán a ,,l.f'idám temetöt" (remánul Cimitirul Vesel), Máramaresszigeten pedig a föteret és környékét terveztük megtekinteni. A ,,meselyge" vagy inkább ,,meselyegtatú" temetöben a fejfák az elhunyt feglalkezását, vagy halálának következményit ábrázelják vidám, élénk színekkel megfestve. A képet rövid versbe szedett és nem ritkán irenikus leírás követi a néhai életéröl és hibáiröl. A fejfákat a 3tl-as évektöl egy helyi népmúvész festette 1977-ben bekövetkezett haláláig. A hagyemányt mest egyik tanítványa felytalja. lvláramaresszigeten már rövid idö jutett a fötér megtekintésére. A búcsúvacserán a csepert kenyhamüvészeinek (Eisler Ferenc és Kevács lstván gépkecsivezetö) remekét élvezhettük gulyás fermájában. A jé hangulatú búcsúesten már egy egységes csepert vett részt, ahel szeretettel köszöntöttük Petres lvánrıét (Liptay Pál özvegyétj, akinek a kereszmeve Edit, de a régi ismerösei mind Emí néninek szölítetták, ezért én is követtem példájukat. Egységesen kikiáltettuk az emléktúra hösének, hiszen Btl évesen vállalkezett az útra, melyen fia és menye is részt vett. lvleghatettan mendta, remélt, hegy az unekáí is követni fegják példáját. A fíatalek is derekasan helytálltak a túrán. Arra biztattuk öket, hegy örizzék meg, és adják tevább a bá ter és merész fíatalek történetét, emléküket pedig ápeljá k. Útközben Emí nénivel beszélgetve elmendta, hegy a férje határezett, céltudates egyéniség velt, nagy akaraterövel megáldva. Például kitúzte az esküvöjük idöpentját. Igen ám, de a frentrdl nem kapett szabadságet, ennek ellenére meg kellett tartani az esküvöt, amelyen jelen velt a menyasszeny, egy széken a katenatiszti sapka és kard, valamint két tanú, és az anyakönyvvezetö megtartetta az esketési szertartást. Ö úgy emlékszik, hegy a sízök másedik túrája alkalmával (1943-ban) Bersafüreden, az Anikö Panziöban veltak és a férje találkezett is a csepert tagjaival (sekuknak munkahelyi fönöke, levente- és spertparancsneka is velt). Feleségét Enú nénit - azzal biztatta, hegy ö lesz az elsö nö, aki télen sífelszereléssel megmássza a Nagy-Pietreszt. Ezen teljesítrnénypröbára csak azért nem került ser, mert akker már a fiát a szíve alatt herdta. Valaki megkérdezte tölem, hegy mi közöm nekem mindehhez, hiszen csak 1963-ban kerültem a váresba. 1944-ben még pelgárísta veltam Putneken, tehát a sízöket nem ismerhettem, a lavina szerencsétlenségröl tudemásem sem lehetett. Így igaz, de Salgútarjánba kerülve, elvastam a gyártörténetet, majd megismerkedtem Vertich Jözsi bácsival, Fancsik föerves úrral, akik ismerték a történetet, ismerték a fiúkat. Vertich Iúzsi bácsi a lekálpatriöta, helytörténész kutatásba, levelezésbe kezdett, hegy minél alapesabban feltárja az események. A maga módján így prébált emléket állítani nekik. Elgendelásukat támegatva, valöszirıü ezért kerültem be az alkalmi bizettságba és ismeretségeímet, kapcselataimat felhasználva segítettem 43 �megszervezni az utazás technikai feltételeit (szállás, idegenvezetés, belépö, biztesítás és pregramkészítés). Nem kell azért Salgótarjánban születni, hegy váres-szeretö legyen az ember és tá megassa a helyiek nemes és tiszteletre méltó kezdeményezését. eeaaásivıunicázz l. “éerti-ılli József: `v'i;ilt egyszer egy fegaskerekü... A fehér imi'ıi:s estzrema. Salgótarján, 199t]. l'vli'ızeiLmbaráti könyvek l. 2. 3. Veriicii József: Tarjání einlékképek. Balassi Bálint Könyvtár, ..'1üüE. Lizsnyánszky Antal: A Salgótarjáni Kehászati Üzemek száz éve löófš-i9óB. Salgótarjáni Keliászati Üzemek, 19óB. 4. 5. ó. ?. B. Cserhalmi Adél: Emlékeszlepet készít a fafaragó. Nógrád megyei Hírlap 2lÍiü3. július 31. Fancsik jánes: Emléktúra a Radnai-havasekba. Nógrád megyei Hírlap ÉÜÜB. augusztus ló. Kepja ta áll a havasekban a leventék emlékére. Interjú Méhes Andrással. Nógrád Megyei tlíria p .'iüü3. augusztus 5. dr. Kiiti lstván: A fehér csúcs estrema. Besztercei Híradó 4. szám 2üü3. szeptember. Emléktábla a liatvanadik évferdiilóra. Nógrád lvlegyei Hirlap EÜÜ4. január 14. 9- Téli tömegspertiiap és emlékverseny Szilváskön. Nógrád l"-*legyet Hirlap EÜÜ-`i. január 12. lü. Téli tömegspertnap és enilekverseny. Salgótarján [Szilváskö}. 2Llt14. január 17. Szerkesztette: Balás Róbert. l~'~Íiadó: a Nógrád ivlegyei Spertigazgatósá g i'rlegjegy:`.és.` 2íIl5 janiairjálıin keriilt ki a iiyamdálzíl Saaiaics Lríszlé Tragédia a Nagy-Pietreszen ctniıi miive. A iránya a szerzrí laitatái enaiiitéayeit tartalmazza, valamint beszélgetéseket a tiiiéliildceí és a ralraaaltlfal. ..I" .ılrıı ılıııl-'rlı|ı |I"' I Ji. 'I' .I 'sfásárhelyi Antal: Architektüra II., IÜD3. 49 �Bozó GYULA Kcıjnek Nándorröl, kissé szubjektív módon És kissé tírtös rrtádaıı is. Mari rısrrtesak szırlıjeltlitrek, de ,,árıösal<" is az általam leirt emlékrzá saralc. Azért, mert csakis arrtil szálaalc, amit magam éltem fit, raagam tapasztaltaat Kajaalt Nairıdarral kaprsalatasart. Ugy van elállam minden, ıariıtl armaltidejérı. Mirıtlıa mest is látrırirrı, :-'aasl is ltallattárrt. 'lbaribb adaat. A FU. sziilelásuap akrirı, s rgyélılairtt is. Lılltrlstigtts, ltagy nem nmtalrrt tij iırune, de rnindart aalás, lıilalas. A gimnáziumban Középiskölás kara öta ismertem. Amiker 1951 szeptemberében a salgötarjáni gimnáziumba kerültem, ö harmadikas, III. Á-s. Nevét azannal megjegveztem, személviségének súlyát már kezdetben tapasztalhattam az intézmény falai között és azen kivül is. Elismert a tanáreık részéröl, népszerű a diákök körében. Elönyös külsö tulajdönságökkal rendelkezett: magas, arányas termet, duzzadö izmak, kispartalt testalkat. Neve elsösarban spartbeli sikerei révén válik ismertté. A legkedveltebb spertágban, a Iabdarúgásban jeleskedik. A sek tehetség közül is kitünik teljesitzményével, azzal, amit a pályán mutat. Az velt ö a futballban, ami Gerelyes az atlétikában és az ökölvivásban - a tarjáni ginmázium sztárja. A régi SBTC-pálya vörös salakján többször láttam öt játszani. Rabasztus alakjával, teehnikájaval, kitünö labdakezelésével, eselezöképességével állandö veszélyt jelentett az ellenfél kapujára a középesatár pnszljáröl. A spart és a tanulás mellett a mazgalmi munka kötötte le idejét és energiáját. Tagja a D152-nek, söt abban különbözö vezetöi tisztségeket visel, és különbözö feladatokat vállal: szervez, agitál, beszédeket mönd. Emiatt aztán Hajnal imre tanár úr -aki, ﬁnöman szölva, nem nagy híve az akkari rendszernek - kifigurázza, gúny tárgyává teszi öt. A gimnazista Kajnak Nándar köztudattan iradalamkedvelö. 1952-töl a Herald Lászlö tanár ür vezette lradalmi Önképzökör diákelnöke. Ilyen minöségben is tartja a kapeselatat Gerelyes Endrével és Nagy Pállal, akik szintén mélyebben föglalkaznak szépirödalnmmal. Egy évfalyamra járnak mind a hárman, de nem asztálvtársak és nem barát-ak. Ez azenban nem gátelja meg öket abban, hagy egyazen eél felé mözduljanak, s induljanak el a gimnázium elvégzése után. Kajnak Nándeır iredalmi érdeklödésének bizönyitéka az is, hagy dölgnzatnt készít Madách Imréröl. Nem valamiféle megbízatasnak eleget téve, nem az önképzökör elnökeként, hanem kíváncsi, érdeklödö diákként. A salgötarjáni gimnázium felvette Madách Imre nevét. Éppen ekkar, 1952 elején. lvléghnzzá Kmettv Ferene 5Ü �igazgatö, Mikuska Imre igazgatöhelyettes és lvlészárcıs Zöltán tanár eröfeszitései- nek eredményeképpen. A vállalt feladat nem lehetett egyszerü Kcıjnak Nándar számára. Madách nem tananyag az iskalákban, a nevét viselö salgötarjáni gimnáziumban sem. Madáchiredalem errefelé nemigen létezik, azt fel kell kutatni, annak utána kell járni. Ennek ellenére elkészíti dölgcızatát, amely akár úttörö-munkának is tekinthetö ezen a téren és ezen a környéken. Szívesen alvasnánk az ifjü ember gcındcılatait, megállapitásait lvladách lmréröl ma is, de sajncıs a dc:-lgcızat nincs meg. Az egyetemen Az elsö ismerös arc.. amelyet az egyetemen felfedeztem az övé velt. Pantasabban szölva a diákcttthcmban találkıaztam elöször vele. Ugyanarra az egyetemre jártunk Budapesten - az ELTE Bölcsészettudcımányi Karára -, és egy fedél alatt laktunk a lvlénesi üti Eötvös Iözsef Köllégiumban. Igaz, csupán két esztendeig. Gyakran találknztttnk, föként az elsö idökben. Soha nem mulasztcıtta el, hagy érdeklödjön hngylétem, pesti életem, s nem utcılsö snrban tanulmányi elömenetelem felöl. Ilyenknr a vizsgákra és a vizsgáztatö tanárcıkra vcınatkcızöan látcıtt el értékes tanácsökkal. Ma is fülemben csengenek intö szavai: „Leginkább a nyelvészetre ügyelj, a Finnugcır Tanszékre, mert ett leselkedik a legnagyebb veszély a gyanütlan és tapasztalatlan elsöévesrel" Nem mindeımapi jelenség itt sem. A knllégiumban ö ,,a palöc". Nemegyszer tölem kérdezte, aki nem ismerte: - lvlcındd, hagy hívják azt a srácat, aki elyan érzékelhetö palöcsággal ejti a szavakat és a magánhangzökat? Neked földid, nyilván tudtad, kiröl van szö?l Máscık még hözzátették: ,,ldaje lenne, hcıgy elsajátítsa a köznyelvetl" Nem sajátítatta el, abban az értelemben semmiképp, ahegyan gcındcılták. Nem azért, mert nem tudta, hanem azért, mert nem akarta. Tudatcısan örizte palöcságát. Nem feltünésvágyböl, hanem meggyözödésböl, és makacsul. Nem völt hajlandö lemcmdani arröl, ami az övé. Nemcsak a tájszölással, de a spörttal sem szakítcıtt egyetemi évei alatt. Aktív játékcıs, igazcılt labdarügö a fövárusi egyetemisták csapatában, a Budapest-bajncıbágban szereplö BEAC-ban. Középcsatár, mint Tarjánban. Hetente kétszer edzésre jár a Fehérvári üt mellett lévö BEAC-pályára, vasárnapi mérközéseire ugyanoda. Természetesen megmaradt számára az ircıdalctm is, szélesebb kitekintéssel, nagyabb lehetöségekkel. Sahasem vc:-lt tülbuzgö ,,filasz”, de a magyar- és világirödalmat érdeklödéssel és akarattal tanulta. Tanulta, de nem müvelte - mint tették azt egyes knllégista társai: Györe Imre, Ladányi Mihály, Lázár Ervin és az elsöéves Nagy (Agh) lstván, akikkel lényegében baráti kapcscılatökat épített ki a diákatthan falai között. És att vall Csukás István is, aki ugyan nem lakcttt a lvlénesi üti köllégiumban, de ada nagy rendszerességgel bejárt, mivel szívesebben látcıgatta kallégista barátait, mint az egyetemi elöadásakat. Az viszent kissé furcsának tünt, hagy a szintén salgötarjáni Gerelyes Endrével, a vcılt iskalatárssal Knjnak nem tartcıtta igazáböl a kapcsalatcıt. Talán azért (illetve azért nem), mert Gerelyes akknrtájt valahcıgyan mindig külön utakcın járt, s csak ritkán tarlözködött szálláshelyén. 51 �Ü tvenhatban Elérkezett 1956 - ott volt velünk és általunk az egyetemen és a cliákotthonban. Üsz volt már, a Ménesi üt fáirol hullottak a levelek. Arra persze nem gondoltunk, hogy ez az ösz nem olyan lesz, minta megelözö. Nagyon jöl emlékszem az akkori Kojnokra. Arra, hogy élénk figyelemmel kísérte a nagy fontosságú hazai és világpolitikai események menetét, az SZKP XX. kongresszusának határozatait. arra is júl emlékszem, hogy rendszeresen olvasta - tanulmányozta - az Irodalmi Ujság egyre merészebb és egyre érdekesebb írásait. Köztudott volt röla az is, hogy szobatársaival a Petöfi Kör üléseire meglehetös gyakorisággal eljárt. 1956. oktöber 23-án pedig, a többi egyetemistával karöltve, vonult Petöfitöl Bem Jözsefig. A koszorút vivö két diák és az ,,Eötvös Loránd Tudományegyetem" nevét hircletö tábla mögött az ötödik-hatodik sorban. Negyedikes, azaz utolso évfolya- mos hallgatö ekkor. Kojnok Nándor 1956. oktöber 29-étöl nemzetör. Géppisztolya, igazolványa van, beıkefjae nem-.eseaea Reeeeeıeg. o ie erre ee as-e ıepea, eeeeıyee ee Est-eae Keuegiem laköinak körülbelül egynegyede. Akik a Deák téri Budapesti Rendörfökapitányságon, a nemzetörség létrehozásáröl szölö döntés értelmében fegyverhez jutottak. Megjegyzendö, hogy az egyetemista nernzetörök nem vettek részt harci cselek- ményekben, nem az volt a tisztük. Nem harcoltak, de fontos és nemes feladatokat láttak el: épületeket, objektumokat öriztek, a rendre, a biztonságra vigyáztak. Salgútarj ánban 19515. oktöber 30-át követöen sokáig nem találkoztunk, söt hosszú hönapokig még csak nem is láttam öt. Nem tudom ma sent, hogyan vészelte át a november 4-ei fordulatot, hogyan élte meg az 1956-os esztendö végét és 195? elejét. Ellentétben a többi nögrádi egyetemista és kollégista társakkal (nem voltak sokan), akikröl rendszeresen kaptam a híreket. Gerelyes Endréröl elsösorban, aki Schlattner Edittel már oktöber utolsö napjainak egyikén hazaérkezett, s volt tanárainak, Lénárt Andornak (a megyei forradalmi bizottság egyik tagjának), valamint Szentgyörgyi Zoltánnak felkérésére Salgötarján pedagögıısai elött beszámolöt tartott a budapesti eseményekröl a közgazdasági technikumban. És Ravasz István tragikus haláláröl is azonnal értesültem. Kojnok Nándorröl azonban semmi hírem nem volt. Feltételezhetö, hogy nem tartúzkodott Salgötarjánban, hanem Budapesten, a kollegiumban huzta meg magát. Erre az idöszakra eshet disszidálási kísérlete, amelyröl megint csak nem ö beszélt, másoktöl hallottam röla. El akarta hagyni Magyarországot. Kísérlete azonban ktıdarcba fulladt, a határrúl visszatoloncolták. Nehezen megfejthetö, miért akart elmenni. Szerintem, nem a felelösségrevonás elöl menekült, attöl nemigen kellett tartania, inkább saját szabadságát szándékozta ily mödon megvalösítani, és biztosítarıi, mivel korlátozva érezte magát. 52 �1957 koratavaszán láttam viszont. Akkor már a lvlénesi üti kollégiumban lakott, s járt az egyetemre. 195? júniusában pedig befejezte egyetemi tanulmányait, s középiskolai tanári diplomát szerzett magyar-történelem szakon. Aztán oldödott a légkör. Lazultak a kötelékek, döltek a korlátok, Kojnokban pedig szüntek az aggályok. Hatását azonnal észlelte, jelentöségét felfogta. Ekkor már tudta, hogy haza kell mennie. Pedig maradhatott volna - képességei, tudása és a sport révén biztonságos állással fövárosi lakos lehetett volna. A bizalomra alapozva visszatért Sal- götarjánba. Élni akart, örömet akart, úgy érezte, ez csak a szülőföldön lehetséges. 195? szeptemberében tanítani kezd a Csizmadia úti általános iskolában (ma Dornyai Béla nevét viseli). Közben - 1959 nyarán - újságíröskodik az akkor heti két alkalommal megjelenö megyei lapnál. Megtisztelö megbízatás, és merész vállalkozás a részéröl. De megállja a helyét, a szerkesztök, a munkatársak és a felettesek (megyei pártvezetés) megelégedésére végzi munkáját egy egész nyáron át. Riportokat készít, cikkeket ptıblikál, viszonylag könnyedén, lazán. Az egyik - orvostémájú - írása osztatlan sikert arat, arra büszke, azzal egyértelntüen meg van elégedve. „Kezdem megtalálni egyéni stilusomat" - mondta. 5 valöban, akkor, 1959 táján egyre választékosabban, egyre karakteresebben irt. És ettöl kezdve kezdte mások papírra vetett sorait elöszeretettel böngészgetni, olvasni és birálni. Lényeges momentum az is, hogy az 1959-es nyári újságíröi gyakornokoskodása idején alakulnak ki kapcsolatai a megyei lappal és annak munkatársaival. Amelyek aztán utána hol szorosabbá válnak, hol lazulnak, megszünni azonban nem szúnnek meg sohasem. Ezt követöen Kojnok Nándor útja messzire vezetett, pályája meredeken ívelt felfelé. Rövid idön belül ,,igazi karriert” csinált. Következett a megyei- majd a városi tanács, késöbb a megyei könyvtár. Neve egykettöre ismertté vált a „szakmában", és azon túl is, a városban, a megyében. Kapcsolatom Kojnok Nándorral Salgötarjánban már nem annyira közvetlen, mint korábban, mint az egyetemi évek alatt. Pedig egymás közelében éltünk és dolgoz tttnk, emtek ellenére mégis valahogyan távolabb kerültünk egymástöl. Valöszinü, hogy a környezetünk - a világ - változott, lett más, és nem mi. De ekkor is volt egy idöszak, amikor egészen harmonikus volt közötl1'.'ı.nk a viszony. Ekkor szinte rendszeres munkakapcsolatba kerültünk egymással. Ez az 1960-as évek második felében és az 197Ü-es évek elején történt. Amikor majdhogynem intézményi szintre emelkedett az együttműködés a megyei könyvtár és a salgötarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola között, ahol akkor tanítottam. Az emlékekben Az én emlékeimben Kojnok Nándor többféleképpen is jelen van, számos alakban él. Él, mint a kttlttira tttttttltása, a salgötarjáni kultúráé, müvelödésé. Mivelhogy azt szolgálta élete során. Ö okkal és joggal gondolta, hogy Salgótarjánban kultúrája (benne müvészete, irodalma) az ö kezében is letétetett. Talán ezért is figyelt annyifelé, ezért vállalta fel a sokféleséget, az egymástöl olyannyira eltérö, de valahol mégis összekapcsolödö munkákat. Nagyon régen például annak a vékonyka kis füzetecskének kiadatását, 53 �amelyben a három nögrádi származású költö - Jobbágy Károly, Polgár István, Vihar Béla - a tarjáni üveggyár mttnkásai (egyben a nehéz fizikai munkavégzés) elött 1961 -ben verseivel tiszteleg. Él, tninl iradalatti-barát. Kojnok Nándor érdeklödésének legnagyobb részét az irodalom foglalta el, és le. Azon belül a költészet, a XX. századi modem líra. lmádta a verseket, egyben tisztelte öket, alkotoikkal, a költökkel együtt. Vallotta (olykor bizonyította): mindennemü müvészeﬁ ágak - müfajok - között a vers az igazi, a zártságával, szigorú elöirásaival, formai követelrnényeivel, igényességével. Hogy a versrajongö Kojnok Nándor maga is pröbálkozott volna a versirás gyakorlatával, arröl nincs tudomásom. Nem volt költöi alkat. Versszeretö volt, nem költö. Nem a poéta Vihar Bélához, inkább az irodalomkritikus Komlös Alaclárhoz állt közel lélekben és mentalitásban. Él, tnint lalailpatriála. Nagyon szerette a földet, ahol született, ,,amelyböl vétetett“. Az ö lokálpatriotizmusa szinte példanélküli. „Nekem már Hatvannál honvágyam van, amikor el kell tıtaznom Tarjánböl", nyilatkozta az egyik alkalommal. valami predesztináciö-félét érezhetett abban, hogy éppen ide született, és nem máshová. Éntudata teljes egészében együtt volt jelen tarjánifnögrádi tudatával. A mindennapok során is, söt a mindennapok során föként. Él, mint ttazclö. Kojnok Nándor komoly, megbühato és felelösségteljes tisztségeket töltött be. ]öl és lelküsmeretesen látta el ebben a minöségében is a feladatát. Többnyire reálisan tudta megítélni a kialakult szituáciökat. Amikor tehette, feltárta a hibákat, keményen fellépve küzdött ellenük, mintha egy szörnyröl rántaná le a leplet. Amikor tehette. Üe vezetöként sem mindig tehette. lvlagas ntércéket állított, nemcsak mások, de önmaga számára is. Úgy gondolta, amit az ember nem ismer be önmagának, azt sohasem fogja megérteni. És ál, ntint aki szerencsés ttall. Abban Kojnok Nándor mindenképpen szerencsés volt, hogy számára is egy igen kedvezö idöszakban kezdltette el, majd folytathatta munkáját. Nem problémamentes, de mégiscsak egy igen alkalmas ciklusban cselekedte azt, amiröl azt gondolta, hogy cselekednie kell. És abban is szerencsésnek mond hatö Kojnok Nándor, hogy egész életében olyan területen dolgozhatott, amelyhez kedve, tehetsége és ambíciöja volt, amelyet magáénak érzett. És él, mint aki iilrclntas aalt. Az élet kisebb dolgaira Kojnok Nándor nemigen tttdott várni, a fontosabbakra azonban igen. Vannak, akik rosszul várakoznak, ö viszont jöl várakozott. lvlegértöen, ugyanakkor aktívan. Lásd: könyvtárépítés. A problémákat igyekezett mindenkor alaposan köriiljárni, s lemérni azok igazságértékét. Türelmes és higgadt magatartása általában eredményeket hozott. És él, mint aki sikeres és alisatcrt tolt. Kojnok Nándor élete és sokoldalú tevékenysége nemegyszer kenlilt reﬂektorfénybe. lvltmkáját - s öt magát - nemcsak a „szakma” kísérte megkülönböztetett figyelemmel, de a hivatalos, vagyis a párt- és az állami vezetés i.s. Kojnok Nándort megbecsiilték. Volt része elismerésben, jutalomban, kitüntetéseket is kapott. Amtak ellenére, hogy nem volt párttag. Nála nem a párttagságot, hanem a munkát ismerték el. És annak ellenére is, hogy az 1970-1930-as években vállig érö hajat viselt, amivel egészen bizonyosan nem önmagára, hanem egészen másra igyekezett felhívni a figyelmet. 54 �És él, mint aki ltasarii és ltcllrrnallen nali. Sikerei ellenére nagyon sok fájdalom, harag, bosszúság halmozódott fel benne. Gyakran vett eröt rajta a rosszkedv, a kiábrándultság érzése. Akkor, amikor nem úgy mentek a dolgok, ahogyan metutiük kellett volna. Nagyon dühös tudott lenni, amikor falnak ütközött. Amikor elöntötte a düh, nem volt képes finom modorban megnyilvánulni, véleményt mondani. A szemé- lyét ért sérelmeket elviselni, magában higgadtan feldolgozni. Lehetséges, hogy azért, mert jöl ismerte azok forrásait és okozóit. És él, mint példa. Salgötarjánt nemegyszer emlegették - emlegetik? - rideg városként, amely nem becsüli, nem tartja meg értékeit. Amely valósággal elüldözi a tehetségeket. Lehet meditálni, söt vitatkozni is lehet rajta: jogosan, avagy jogtalanul, minden ok nélkül állítanak-e ilyeneket és ezekhez hasonlökat azok, akik ilyeneket és ezekhez hasonlókat állítanak? Kojnok Nándor személye, életúlja - egész itteni munkássága - viszont egyértelmüen arra mutat, hogy ez másként is lehetséges. Ezért minta, ezért eszmény. Arra példa, hogy Salgótarjánban (Nógrádban) is megvalósítható az értelmes életcél. lılılı l '_-.|, I- ;„â;-ägtfs. ' .- el . _ ein _ "Z , __-e-f=,. . ál' 1- äýi »tet 1 o~7`l,ã,B"t`*'ıhu Í r-~..l'ã? -"'-'::_"' _ - i',,_.. _. ,H' .gıl aﬂ '*«. ` '___ H y Il ` -f "“H'-ı “ ` "_ıı; ,r H ı_ Év.- __.. I, ııH-':."1'"~ıt` Hr -uj _] . . 'Iı .r.` J' "'-. ...r gy "“ `--:;. fi* ~ lt “ ll ııı ' _ *“' *r _, Its* z- u\\'_.ˇ t ...Ü ` `* _ "` `__.-1%* Ã _ .,.._,`,Í.,._._.. _ tt' `-:ea-e-. Í`ˇ"""`* rk \ ~.Í?<.. l)= \ ) 1!) I. . ,,-L F. ' 1-«i|""Í`__hıgiı-_ I ,Í-...F .ıfııı 'É-_ + ...JF f/Jg "-3* H --"-- . -*it az 'Í-l'.ı_1._ ` l ~.„ '_ '«;::...<ÍI-Ja ˇ*-A-z~ g I H Í F *_,.-ıı *__ ' ""'\,v\ "~ - i )ﬁ Ú 0 , B _ kzf á ı I '- Élj.:--Á „E.L uj _ Ll T„ezf@`T"-' " 'I' II- *'11;-, -_ I ll- Szerényi Gábor: lvletróuniverzum, 2ílD3. 55 �FALUDI ADÁM Mint a pinty Miiit liajalaii Argasz, aliiiagjniiik liaziiiiklitil iiiassze iniir, tataiii, tatain, tataiii, falain, az rlraiiygyapjii tirir. (jack Laiidaii: Mint liajrlan Argasz -ford.: Szász liiirr) Pinty többnyire söprögetöt játszott a csapatban. Egyedül ö tekintette játéknak min- dazt, ami a többieknek keserves munkát jelentett, csupán egyetlen dolgot vett véresen komolyan. Le akart számolni a Vörös Disziiótial, immár második éve. A nyomá- ban volt, üldözte, de a Vörös Disznó - ahogyan nevezte - mindig túljárt az eszén. A döntõ pillanatban eltünt, felszívódott, kereket oldott, hogy szinte azonnal egy másik helyen bukkanjon elö. Fütyült az illegalitásra, biztonságban érezte magát, és amerre csak megfordult, pttsztulást hagyott hátra. Egy pusztulás névjegyet: itt jártam, tönkretettem, megsemmisítettem, szétromboltam. Pinty, a képén állandó csodálkozással hol itt, hol ott tünt fel, takarította a szárító üzemet, de más segédmunkák is az ö hatáskörébe tartoztak. A csodálkozás minden tartalmi háttér nélkül lakta az arcát, ilyenre sikeredett a fizimiskája, cso- dálkozva nevetett, csodálkozva dühöngött, csodálkozva aludt, ha olykor a raktárban a zsákokra heveredve sunyt pár percet. Hivatalosan anyagmozgató beosztásban, amolyan mindenesként ténykedett a szárító üzemben. - lvlint a pinty - hangzott a válasza rendre, ha egy feladat megoldhatóságáról tudakozódott nála az üzemvezetö_ - Mint a pinty - hajtogatta okkal, ok nélkül. Pintyekkel telt meg az üzem, amikor a csapat pályára lépett. Pintyek fészkeltek a tetöt tartó vasgerendákon, pintyek egyensúlyoztak a merevítö sodronyokon, pintyek repültek rajban melegebb égtájak felé, pintyek pottyantottak nyomjelzö pöttyöket a szállításra váró papírzsákokra. A csapat tíz nöböl, valamint négy férfi munkaeröböl állt, és terményt szárított a közel száz méter hosszú, húsz méter széles, vasvázas csarnokban. Pinty, a söprögetö anyagmozgató, saját szerzeményü énekét énekelgetve, jó gazda módjára járta végig ezt a csarnokot többször is a műszak alatt, hogy akkor is legyen munkája, amikor éppen az égvilágon semmi dolga. - Mozgás iiélkill anyag nincs, anyag iiéllcíil iiiazgás sincs, falain, falain, falain, tataiii ezért olyan iiiegliaió iiiiiideii anyaginazgató tatain, tataiii, tatain, tatain - énekelte, dudorászta saját szerzeményét Pinty, miközben valamilyen szerszámmal a tnarnok egyik célba vett pontja felé bandukolt. Cllykor megfejelte mtınkadalát a Vörös Disziió, ittiitt az óriiil - falain, falain, falain, laiaiii zárótétellel. Ilyenkor mozdulatlanná dermedt, lecövekelt ott, ahol éppen állt, 56 �és óvatosan leemelte válláról az aktuális szerszámot, hogy aztán araszolva közelít- sen oda, ahová tekintetét szögezte. A terményszárítás idényjellegü munka, összel a lucerna, télen pedig répaszelet az alapanyag. Egy görgökön forgó hengerbe adagolja a szállitószalag a lucernát vagy a répaszeletet, a hengerben az olajégöknek köszönhetöen ezer fok várja a zöldségeket, hogy zörgösre száradva szórja ki öket magából a túloldalon, ahol a kalapácsos darálök porrá zúzzák az érkezö sziirlliiiriityt. Mindez pokoli zajjal jár, kezdetben éjjel nappal szólnak a darálök az ember fejében, legyen bármilyen távol is a hangforrástól, aztán fokozatosan akklimatizálódik, vagy armyira megromlik a hallása, hogy rá se hederít. A szárító henger sem akármekkora, némi túlzással egy levágott süvegú, fekvö boasterrakéta méretéhez közelít. A boasterrakéta az ürsiklót nyomja fel az ürbéli bizonytalanba, csakhogy a szárító hengerböl nem kifelé süvítenek a lángok, hanem befelé és három müsza kban folyamatosan. A folyamatosság csak akkor szakad meg, ha elbambul az égöfejeket kezelö müszakvezetó, túlhevíti a hengert, vagy éppen ellenkezóleg. lvlindkét eset felér egy kisebb katasztrófával. A túlpörkölt szárítmány izzik, miként a legnemesebb pipadohány, és akár napokig is ezt teszi, antíg végre fel tudja gyújtani az egész üzemet raktárkészletestól, palatetöstöl. Ezt megelözendö, több órás locsolás követi a túlhevítést, a zsákoló nök szentségelnek, mert úszik a teljesítménybér, úszik az egész üzem, ráadásul a tetöról nyakukba csorog a lemosott trutymó_ Ha ezer fok alá ereszkedik a müszakvezetó figyelme, akkor felvisítanak a darálök, kiverik az összes létezö biztosítékot és leáll- nak. Darabokra kell öket szedni, hogy magukhoz térjenek. Ezer darabból állnak, ezer darabjuk jelent beteget egyszerre és igényel gyógyászati beavatkozást, névre szóló dédelgetést és babusgatást. A legnagyobb rutin mellett is legalább két óra hosszat eltart egy ilyen szakrendelés, hasonló zúgolódást elöidézve, mint a locsolkodás_ (tatam, tatam, tatam, tatam) A darálókan túl granulált nyúltáp kerül ki a présgépböl, bele a papírzsákokba, kis barna rudacskák, akkorák, mint egy pisz- tolytöltény hüvely. Allítólag a nyulak odavannak érte. Pinty megállt a müszakvezetó mellett, aki hol a zöld, hal a piros gombot nyomta meg, a hömérö mutatöjának mozgását figyelve. - Megint nem sikerült - harsogta túl a zúgást Pinty a lapátnyélre támaszkodva. - Rafinált vén dög - bökött a müszakvezetó a zöld gombra. - Ott szimatolt a csöveknél, egészen közel tudtam lopödzni hozzá hátulról, aztán lemaptam a lapáttal. Még csak el sem szaladt! Arrébb ugrott, mint a pinty, aztán szimatolt tovább. Ütöttem újra, erre megirtt csak arrébb ugrott. I-larmadszorra is megpróbáltam, szembefardult velem, vicsargatt, aztán eltünt a csövek között. Mint a pinty. - Nem felejtette el, hogy mitöl lett púpos. - Pedig akkor nem is lapáttal próbáltam, hanem a pajszert vágtam hozzá. Már második éve nem tudom elkapni a rohadékot. - Én is utálom, ekkorát még nem láttam soha, vöröset meg pláne. -- A vörösökkel mindig baj van. lvlég én sem láttam vörös patkányt. Ez még a mérget sem zabálja meg, a többi meg két pofára tömi magába, mint a pinty. Az is lehet, hogy megzabálja, de másként hat rá. Hízik töle_ - Soha nem kapja el senki. Végelgyengülésben fog elpusztulni. - Ki van zárva. Egyszer rajtaveszt, elsöpröm a föld színéröl, mert a pofátlanságnak is van határa. Vörös Disznó. Mindent tönkretesz, amihez csak hozzáér. Hogy 57 �nem üti agyon az áram! Lerágja a szigeteléseket, aztán semmi. Nem lehet örökké büntetlenül tnegtiszni mindent, franc a kártékony fajtájábal Pinty vállára londítette a lapátot, aztán eloldalgott a raktár irányába. - A pofátlanságnak nincs határa - gondolta Sváb, a ntüszakvezetö, aki har- madik napja duplázott, helyettesítette a hiányzókat. A répaszelet szezon a végét járta.. ritka hideget hozott a január. Éjszakánként odakint mínusz huszonöt is elöfordttlt, a csarnokban ennek a fele, a váltás müszakvezetöi betegállományba vonultak, csak a délutános szak maradt talpon. A duplázás tizenhat óra munkát jelentett egyhuzamban, aztán nyolc óra pihenést, és este tlztöl újabb tizenhat órát a csarnokban. A fennmaradó, kiterjedését vesztett idóben a Pihenés vacogott ócska munkásrttltájában_ Sváb állva bóbiskolt_ Néha odatartotta az égöfejekhez a kezét, de nem érezte a meleget, akkor hagyta abba a sütkérezést, amikor párologni kezdett mindkét kéz- feje. - Mielött teljesen felszlvódnék innen - dörzsölte össze érzéketlen tenyerét, és lassított a piros gombbal. A szárító dob túlsó végénél lvlócártot látta közeledni, a helyettesét, aki a zsákolásnál segédkezett, hogy a lehetö legtöbb pénzt hozzák ki a folyamatosan leborogatott répaszelet halmokból. Látta, hogy Mócárt valamiért integet, látta a sapkáján virító piros filc feliratot. Tisztelet a komlónak. Lassan elindult feléje, aztán arra riadt, hogy Mócárt vállon veregeti. - Alszol? Alttdt. Lehet, hogy nyitott szemmel. Már legalább az ötödik métert tette meg álmában, amely álom arról szólt, hogy elindult Mócárt felé, aki a forgó szárítódob mellett lépkedett, sapkáján a tisztelet a ltaiiilöiialc rikító pirosával, de egy tapodtat sem haladt elörébb_ Ö maga is hasztalanul emelgette a lábát ebben az álomban, a valósággal ellentétben úgy érezte, hogy helyben jár. - Egy hónap alatt sem fogom magam kialudni, ha még sokáig tart ez az elmebaj. - Sémeddig sem tart. Ma éjjel már biztosan nem, de a délelöttösben se kell majd tnegszakadttunk. Elfogyott a répa, nem tudni, mikor hoznak újabb adagot, az elöbb telefonáltak. Gondoltam, Ieállunk, aztán döngetünk egyet, jobban telik az idó. A traktor-matuzsálent, egy kiselejtezett zöld Zetor, a csarnok elött pöfögött éjjel nappal. Ezzel ttıdták a szállítószalag feletti betonvályúhoz vontatni a megrakott pótkocsikat. Csak leállítani lehetett, tijraindítani nem. A Zetor leállítása hasonló katasztrófát jelentett, mint a beizzított száradék, vagy a darálök eltömése nyers alapanyaggal. Megállt a munka, úszott a pénz. Ráadásul csak délelött volt esélye a traktor feltámasztásának, délután és éjszaka nem. Ha leftılladt, valami épkézláb jármüvel kellett körözni vele a csarnok körül, és ilyen gép csak délelött fordult meg a kombinát udvarán. A beszállítók mindig rohantak, nem voltak hajlandók segiteni. Olykor fél órát is vonszolta egy MTZ traktor vagy IFA teherautó, mire beadta a derekát, kiböffentett egy gomolyfelhöt magából, és dohogni kezdett. A folyamatos üzem miatt azonban melegedönek is megtette a vezetöfülkéje, alig ment fagypont alá benne a hömérséklet Ebben a metszö szelekkel felfegyverzett, havat nem hozó januárban kincset ért. Sváb megvárta, amíg az utolsó, fagyott répaszelet kupacok is eltünnek a dobban, végighaladnak az útjukon, aztán leállította az üzemet. Négy óra múlt néhány perccel. - Mára ennyi, mehetnek haza - mondta a nóknek, morgolódásukat meg sem hallgatva benyitott az irodának nevezett, a raktárból pozdorja lapokkal leválasztott fiilkébe, és kicserélte a papirzsák pakolást a tornacipöjében. 53 �A papirzsák darabek remek höszigetelönek bizenyultak, eleinte csak legyintett, amiker Pinty ajánletta neki, de aztán titekban kipröbálta, és el kellett ismernie, hegy a gyakerlat ismét gyözedelmeskedett az elmélet felett. A döngetés az átlásidö szörakeztató eltöltését jelentette. A karbantartó mühelyek elött húzódó, derékmagasságü betenkerités maradványainak gépi erövel történö ledöntését takarta a kifejezés. A gépi eröt a Zeter képviselte. A startvenal a esarnek elött, a eél - a betenkerités - jó száz méterre szemben az Ltdvaren. Az nyert, aki kevesebb nekiiramedásböl képes vett kiferditani a kerítés egy tömbjét a talajból. Aki leftıllasztetta a trakter-matuzsálemet, plusz egy láda sört fizetett a tét sörei felett (tisztelet a kemlönakl sülyes baklövéséért. A Zeter nagyjából negyvenre gyersult fel az ütközésig, ha hezzáértö tapesta a gázpedálját, A cél elött páres lábbal rá kellett állni a kuplungjára, amirıek Ienyemása nagyjából épp akkera eröt igényelt, mint amekkera az ütközés pillanatában létrejött. Közben a versenyzö elszántan markelta a kermányt, hegy edabent maradjen a fülkében. Ez a vetélkedö csak reggel hatig tarthatett, akker jöttek a délelöttösök a műhelyek- be. Úgyis mindig fegást kerestek a száritóseken, irigyelve herribtlis összegûnek tartett keresetiiket, ezért nem kívánt senki újabb alapet szelgáltatni a panasztételeikhez. Sváb és lvlöeárt háremnegyed hat körül kiegyezett döntetlenben, és a Zeter átmeneti- leg visszakenlilt átlernáshelyére. Olajes renggyal ietörölgették a lökháritöra tapadt eementpert, hegy nyema se maradjen szabadidejük hasznes eltöltésének. Az álem kiszállt a szemükböl, a fáradtság azenban újabb és újabb területeket vett birtekba testük azaddig még érintetlen vidékein. Eligazitetták a következö műszak asszenyait - répaszelet nincs, tegyék rendbe a raktárt -, aztán megállapodtak, hegy döntésre viszik a delget. - Gyersulási verseny - javaselta Móeárt, aki kincset érö lemezgyújteménye és zenemániája miatt lett lvlöeárt. Mélyen hemlel-cába húzta a sapkáját (tisztelet a kemlónak), és kérdö tekintettel várt a válaszra. - Rendben - értett egyet Sváb, aki már magával hezta nevét az ismeretlenségböl, amiker idejött delgezni évekkel ezelött. A huszadik születésnapján kezdett, de a huszenötödiket már máshel szándékezett megtartani, a lehetö Iegmesszebb keriilve innen. Oda, ahevá a darálök dúbörgésének még az emléke sem hallik el. - Ez az utelsó szezen - fegadkezett minden egyes alkalemmal, anúker kitapegatta az ébresztööra gembjá t, hegy elnémitsa. A gyersulási verseny a esamek mellett körbefetö földúten zajlett, természetesen nem elöször, és valójában a futarnidö mérését és összevetést jelentette. Hárem kör, s a leggyersabb számit. Pinty hangja kihallatszett a valószerütlenül csendes esarnekból. - Mozgás riálkiii anyag itirres, aiıyag ıtéllfill ittezgás sinrs, tatam, tatam, tatam, talent, ezért elyan rneglaıtá irtiltdett artyagtttezgetá tatam, tatam, tatam, tatam. - Ez a Pinty seha nem áll le? - kötötte szeresabbra gembjait vesztett munkáskabátján a madzaget Möcárt. - Pinty szelidáris, velünk tart. Mint a pinty. -- A dupla bér a fáradtság egyik ellenszere. - A mellékhatásekról kérdezze meg ervesát vagy gyögyszerészét. - Gendeltál már arra, hegy mi lenne, ha ham`ıineszer gyersabban feregna a föld? 59 �- Nem. - Napenta kapnánk fizetést. - Na igen, csak a nök lennének bajban. Régi vicc. Elszivtak egy cigarettát, aztán pénzfeldebással eldöntötték a serrendet. lvlócárt kezdett. Sürü, kékes füst csapett ki a Zeterból, felzúgett az elpusztíthatatlan meter, és Mócárt nekilódult. A csarnek végénél állt egy fából készült budi, még az építkezés idejéböl maradt itt, mellette kellett az elsö kanyar ivét jól felmérni, és megbecsülni a hezzá illö sebességet. Sek múlett ezen az elsö kanyaren. F Negyven másedperc - közölte Sváb. - Elég vacak futam, megcstiszett ttileldalt a jégen, aztán csak riszália a farát, akár a Rezi - vette át Sváb stepperes óráját lvlócárt. Rezinak - Közltasznü Rezinak - hívták az egyik zsákeló nöt, aki minden különösebb rábeszélés nélkül hajlandó velt hanyatt dölni és szétrakni lábát a zsákek halmán hátul a raktárban. Sváb ajánletta lvlócártnak. - Akkera muffja van, amekkera lvlisi mókus lehetett az örökké termö fa alatt. Iilézmesásnyi idö alatt kicsavarja a citremedat. Mint a pinty. Rendszeresen rájártak mindketten. Sváb a végletekig felpörgette a metert, a kuplungról az tllésbe lökte magát, és elviharzett. Ttilságesan is viharzett, és iúlságesan közel a deszkából tákelt budihez. lvlócárt csak azt látta, hegy a budi felröppen a levegübe, és átzuhan a vezetófülke felett, egyenesen a trakter elé. Sváb csak azután tudett megállni, hegy szilánkekra törte az egészet. A lefulladást azenban megúszta. - A ménkú essen beléd - meregta. - Egy kör mínusz tette üresbe a sebességváltót, aztán kikászálódett, hegy felmérje a helyzetet. Alig fegett talajt, Pinty nyávegó hangú éneke titötte meg a fiilét. - Mezgás nálkiil anyag nincs, anyag rıiillriil nıezgás sincs, lnnnn, tnlnni, innnn, tnnnn, ezért elyan iiiirglialá ininfien nityngntezgntá intnni, tntrnn, lnlnni, intnni. A hang irányába nézett, és majdnem leesett az álla. Pinty letelt gatyával trónelt a budi sértetlenül maradt ülókéjén a dermesztö hidegben. Az örök csedálkezás dicsfénye ragyegta köriil ábrázatát, jebbjával a Iapátnyelet markelta - jegar a királyi kézben -, baljával pedig lassan felemelte farkánál fegva a púpes, vörös patkányt. A szél himbálta a döglött állatet, s felkapta Pinty diadalittas hangját, hegy körbeherdezza a csarnek és a mühelyek felett. - Vörös Diszná iilált az árádr' - letan: tntnin, talent, talent, niint a _ninty, lntnni, intnni, talent, tntrnnl - clalelta Pinty, miközben maga is hintázni kezdett a budi ülökéjén, akár a csapatukat biztató nézök egy zsúfelásig megtelt lelátón. 60 �Kaeeesó Taıvı.-is Babics Csével „1\levern Babics László. Nem ts-sel írem, mint néhai Babits Mihály, a nagy magyar iró, aki mellesleg, jó ideig szintén tanár velt, hanem Csével." „Csével", súgta eda nekem, hangjában vibráló kuncegással Fityfiritty, a padszemszédem, az esztály behóca. ,, Ez lesz a beceneve: Csévell" Üj magyar tanárunk kepettas sötétkék öltönyt viselt, kifényesedett börkönyöklóvel, sötétkék mellényt és újat, de tükörfényes fekete félcipöt, valamint egy sekdieptriás szemüveget vékeny, nemes metszésü errán. jóindulatú és jebbára vidám társaság velt a miénk, az egyik mintaginmázium Llfb esztálya. Nem minden, csak minden másedik tanárnak velt bece- vagy gúnyneve. Az eresztanárt, aki elyker latin rébuszekban beszélt, Penzum-nak hívtuk, a fizika ektatóját (aki mielött a szerzetesrendeket szétkergették egy felekezeti iskelában tanitett) szórmók mivelta miatt: llezambó-nak neveztük. Csével egy fiatalemberhez illö lelkesedéssel tátett neki feladatának, helett negyven is elmúlett már, amiker a mi iskelánkba helyezték. ,,Azt szeretném, ha mindannyian egy lelki tarisznyára való kincset vinnétek magatekkal az életre, a magyar nyelv és iredalem maradandó szeretetét.” Ez elyan ünnepélyesen hangzett, hegy Fityíiritty magasba emelte aktatáskáját és megkérdezte: „Aktatáskába is belefér az a sek kincs?” Az esztály fölvihegett, de szeretett Babics tanár úr is, a könnye is kicserdult, ekuláréjának üvege is bepárásedett. Bal felsö kabátzsebéböl kivette kifegástalanul tiszta zsebkendöjét, megtörölte a szemüvegét és jebb keze mutatóujjának magasba emelésével csendet kért. „A nyelv, fiaim, valóban ki.ncs, ha makulátlan és remlatlan úgy fénylik, mint az arany, ha mint a lencse zsizsikkel, tele van szórva hamispénzzel, értékét sót érvényét veszti, vége a magyares fegalmazásnak.” 1951-et írtunk a kis kóces, Rákesi pajtás, és a nagy grúz pestarabló, Sztálin elvtárs kerszakát. A rádióban és az újságekban nyüzsögtek az ilyen szavak: a kelhez, szefhez, tevaris, barisnya, sztahanevista, burzsuj, kulák és disszidens. Ez utóbbi nem velt ugyan eresz eredetű szó, de a fegalem ellenséget jelzett, akit gyülölni kellett vagy legalábbis illett. Hevatevább ltl perc alatt 36:-=: mendták azt, hegy káder. „A régi, a refermkeri vagy éppenséggel a Nyugat kerszak iredalma szerencsére nem velt aláaknázva újkeletú divatszavakkal. A latin tudás beleivódett a magyar szókincsbe, az lett az elmagyaresedett szavak rétege, más része cikernyaként élt a magyar mendatekban, és mire Krúdy, Babits, Kesztelányi megélesítették szablyájukat, már-már másek is kiköszörül ték ezeket, mint kardjuken a cserbát." Ezt írtam egy delgezatban, melynek a Éló' Magyar Nyelv velt a címe és Babics tanár úrtól csíllnges ötöst kaptnin ni. Szerda délutánenként minden kéthétben egyszer, de két órán át, önképzókört vezetett Babics tanár úr. A párhuzames esztályekból a legjebb magyaresek jártak ide. Egy ízben gyüjtenünk kellett a gnrritnde szó hasen szavait. A IV/ a Purger nevü 61 �kese hajú eminense nyerte a háziversenyt. Ízelitóül adek néhány mendatet abból amit felelvasett: garmada = sek hajó egy tlettazászlóval: garmada armada: bely = a hangyák, vagy a megzavart szurkeló sereglete: sereg = katenák tömkelege: rét felett kerengó varjak: tömeg = május elsején kisereglök, egy adett könyvben szereplö betúk összessége: megszámlálhatatlan: az égen a csillag, a réten a fü, az emberi gyarlóságból adódó hibák száma. Egy másik alkalemmal új rímeket kellett találnunk vagy kitalálnunk. A versenyt Pátkai nyerte ezzel a bök verssel: Kecsinn Kecsma micseda egy ecsma hely. Vagy tán inkább ecsmány, büzös, füstös kecsmány, hej! (Késõbb Pátkai ismert költõ lett.) Az önképzó körbe egy-kétszer Fityfiritty is bedugta pisze errát, berzas barna fejét. „Egy különleges gyűjteményt heztam, tanár úr, a bölcsészkarról. Bátyám ugyanis edajár és összegyűjtött a szeretkezésre utaló igék közül hatvannégyet." Elóhózett egy kis debezt, benne fehér kártyalapekkal. Babics Lászlónak a szeme sem rebbent: „Gendelem eme tevékenység igéinek fele az áltatek cselekedeteire utal." ,,Igen. De vannak köztük igen szépek és régebbiek is, mint gynlr, vagy nász.” „Ha már akker, ez az utóbbi ikes ige, nászik. De úgy vélem kerai erröl az igecsepertról a középiskelában értekezni." A téma le lett zárva. Babics tanár úrnak Vörösmarty velt a kedvence. ,,lvlár negyven éves elmúlett a költö, amiker megnösült“, mendta szinte meghatettan, mielött felelvasta velna a Mereıigáliáz cimü verset. Én veltam az egyetlen, aki tudtam Babics tanár úr titkát: udvarelt egy özvegynek, aki a szemszédes leánygimnáziumban tanitett és egyedül nevelte fiacskáját. A példával ektatás fénypentja a Vén cigáiiy felelvasása velt. Az óra elején Babics tanár úr végigsétált a padserek között. (Talán elöször.) „Tedd el fiam a gembekat, ma kivételesen ne gembe-1I".~ müﬁfllﬂ lllhäﬁlﬂﬂlivagy inkább kérte a nagy darab szöke lebenc hajú fiút. „Feder, kérlek, ha eddig nem, mest ne preparáld ki az eresz szavakat.” Aztán az esztályhez ferdult: „Lám itt egy latin szó, amely tökéletesen beleilleszkedett a magyar nyelvbe: preparálrú, illetve kipreparálni. Bátran élhetsz vele." Fityfiritty kidugta berzas fejét a tankönyv lapjaiból. „Ha lehet kipreparálni, akker kipótelni is lehet. Ugyebár tanár úr?" ,,l_.ehet, ám nem ajánlates, a páielni szó elegendó." Tevább sétált a padek között. ,,Wéber fiam, tedd el ezt a kis fekete könyvet és figyelj a l/'án cig.-:iiıyrn." Wéber eltelte a kis fekete neteszt, melyet csak padszemszédja ismert belülról, amiker Weber, egy gyenge pillanatában felelvasett neki egy jelentést: „December 4. A tízpercben W.C.`.-re mentem, ez közvetlenül az esztályunk mellett van, melynek falán a következö felirást talaltam: ÉLJEN TRUMAN. Ezt a reakciós megnyilvánulást rögvest jelentettem Palásti elvtársnak, az aligazgatónak, az iskela 62 �párttitkárának. Ö azennal kijött, az igazgatóiból, hegy szemrevételezze nálunk a delget. De amire edaért, a felírást átpingálták. KEFÉLJEN TRUMAN, így festett. jött az igazgató, vén tretyakes. „Ez csupán trágárság" mendta, és az iskelaszelgával átfestette az egészet.” A padserekkal végezvén Babics tanár úr fellépett a debegóra. Így sem velt nagyebb, mint Hegedüs, aki felállt az elsö padban és tiszteletteljesen átnyújtett a ta- nár úrnak egy csillegó ötferintest, melyet a katedra sarkában talált: „Köszönöm fiam", mendta Csével és elvasrú kezdett. Ressz szó ez, ugyanis bele se nézett a kinyitett Vörösmarty könyvbe, fejböl szavalta a költeményt. Sek év telt el azóta, hallettam ezt a verset lemezról, Ascher Oszkártól, Latinevits Zeltántól, Sinkevits Imrétöl. Az emlékek összehasenlithatatlanek. Kesztelányi írja valahel, hegy a gyermekkerban tátett égö szalmakazal Szabadkán nagyebb hatással velt rá, mint felnött kerban egy new yerk-i felhökarceló égése. Babics tanár úr szavai elénk varázseltak egy öreg prímást, óden mulatóban, ahel Vörösmarty íeghíjas asztaltársasága búsengett egy meszely vörösber fölött, kesergett a szabadságharc elvesztén, és rettegett az új háberú, a krimi összecsapásek kimeneteléért. A szemüveg ismét behemályese-dett, újból meg kellett törölni. Talán egy egész perc némasága titán (Svebeda sem kaparta a hátsó padet, egeret utánezva) Csével serra vette a versszakekat és megmagyarázett minden utalást. Közvetlenül Wéber mögött ülve meghallettam a fiú metyegását. „A békeharcról egy szava sem velt, se mest, se másker." Wéber párttag velt és hallatlanul öntudates. Akker még nem tudtuk, hisz jóval 56 után derült ki, hegy Wéber apja, núnt népi német, a Wermacht-ban szelgált a háberú alatt, majd idóben civilbe öltözött, s amig lehetett Münchenböl küldött csemagekat etthenrnaradt „özvegyének” és „árva” fiacskájának. Bernát ugyanis hadiárvának val- Ietta magát- a csemagek is elmaradtak 1948 után - és 1951-ben belépett a pártba. Lett minálunk a párt bizalmi embere, egyébként csendes fickó és közepes tanuló. Az esztály java spertelt, néhányan felsö szinten. Az erszáges bezártságból a külföld áhített szabad levegöjére jutni úgyszólván csak a spert révén lehetett. Pete ökölvivó velt, Nuszpl asztali terúszezö, Karika és Ferbáth jól pólóztak, Bessenyei kerékpárezett én türhetöen úsztam. Egy élsperteló is velt közöttünk, Demján, aki kijutett az elimpiára. „Egy magyar tanámak, manapság, külföldi út nem juthat esztályrészül”, mendta sóhajtva Csével, akivel egy este véletlenül összeakadtam, a Magyar utcában. Elrneséltem neki hány órát töltök napenta az uszedában edzéssel és hányat a Széchényi könyvtárban, hevá elvasójegyet az ó ajánlására kaptam. ,,Miker befejeztem az egyetemet, magyar-francia szaken, a másedik év után hárem hónapet Párizsban tölthettem.” Csiicsörített és csendesen fütyiilni kezdte a francia hirrmttsz dallamát. ,,Mi lehet az emberböl, ha jól fegalmaz?", kérdeztem tóle tudván tudva, hegy a fegalmazás, a jó magyar stílus a szívügye. ,,lró, újságíró, ektató, azaz töltótell keptató." Rámnézett. Arcán megjelent a teknósbéka mesely. Hemlekán hárem' ránc összefenódett, szája szögletében két-két ránc szétugrett, mint amiker bugyellárist nyitja ki az ember. Fülembe súgta: „Nem lesz ez mindég így fiam. "ˇ (tvtindég-et mendett mint Mikszáth, csak elyker mindig-et). ,,Mnj`á iin n nismly elvérzík n csntiiiani akker lniza' ineg iijrn, ietkescáee, isteneleiek ieljái: benne iteátrc." Lesz még 63 �becsülete a tellnak, már ahegy velt is, Móricz Zsigmend, Krúdy Gyula kerában. Ne feledd, a szabadságharcet az elnyemás követte, ennek zálega a Walesi báráek, viszent az elnyemás a l-(iegyezésbe terkellett. És ennekutána egy gyümölcsözó félévszázad következett. Halkan kérdeztem tevább: „Azt mendja tanár úr, hegy félévszázad múlva itt lesz a l<ánaán?" A kis ember erõsen megrázta nagyra nótt fejét. „Nem azt mendem. Csupán úgy remélem, hegy a jó és ressz kerszakek ciklikusan váltják egymást. Ezt látta lvladách. .." Hiszen róla velt szó a következö magyar órán. A hivatales irány akkeriban lekiesinyelte a drámaírót, az érettségi tételek között éppen hegy megbtijt. Az eiitber tragááiájáról több resszat illett mendani, mint jót. Babics tanár urat vártuk, a tízperc vége felé és hangeskedttınk még az esztályteremben. Fityfiritty rikeltezett, ki-kikandikálván az ajtóban fúrt luken, a hesszú felyesón: ,,]ön a tanárunk, Babics tanárttnk, nem ts-sel, Cséve!! Ti bárdelatlanek, élesítsétek a tvalesi bárdekat, jön a Cséve!" És jött, már itt is velt. lvlesellyal a szája szögletében. „Csé-vel? Hát kielvasta ót közöttetek, ki gendelt Csével'~?” A félreismerés felismerésre vitlámlett át rajtam. A jó Babics tanár úr Cs. Szabóra gendelt, mivel önön becenevét nem ismerte, amiker a Ciséeel szót, illetve nevet meghalletta. És már mendta is, saját kérdésére felelve: „5zázadunk elsö harmadában a magyar esszé írás hárem alakját csillagként tartettam számen: „Gyergyai Albert tanár urat, aki az egyetemen franciát tanít ma is, Halász Gábert, akit meggyilkelt az önkény és Cs. Szabó Lászlót, aki jelenleg Angliában él." Wéber hegyezte a fülét és a pad alatt elóvette a fekete neteszt. Aztán ftlıltette a bal kezét, mert balkezes velt. „Hegy lehet csillag az elya n, aki disszidált?" Csével megfeledkezett az akker csaknem kötelezó óvatesságról és így felelt: „lvlikes Kelemen is a bujdesók közé tartezett, vagy ahegy te mendanád disszidált. És még egy: „l`~le énekelj fiam." Wéber ugyanis az utelseelótti szótagra tette a hangsúlyt. Babics: „Az eperában kell énekelni." Wéber: ,,Oda nem tartezem, de a Vörös Csillag kórusba igen." Babics: ,,Ne, láted, ett helyén van az éneklés! A magyar beszédben az elsö szótagen van a hangsúly." Az erntıer lregéáiájának elemzése serán az is kiderült, hegy nem csak lvladách Imre hitt Istenben, hanem Babics László is. Wéber szergalmasan jegyezgetett a fekete neteszben. Végzós évünkben Babics számba vette a majdan érettségi tételként szerepló irókat és mûveiket. Bessenyei Györgyre hamar ser került: „Ment-e n Feleilágeseáás által n világ elébb? ” velt a házi delgezat címe. Babics tanár úr felelvastatta Ferbáth delgezatát. Ferbáth Péter éles eszú, de lusta fiú velt, egyébként esztálytitkárurtk. A delgezat néhány mendatát idézem: „A Felvilágesedás nérni fényt hezett a viszenylages sötétség henába. Tinódi Lantes Sebestyén kerában gyertyákkal, mécsesekkel, fáklyákkal és faggyúlámpákkal világítettak. Bessenyei kerában, Nyugaten, már rájöttek arra, hegy a gáz is világít. Ami a haladást illeti: Tinódi kerában is leven jártak meg szekéreü. Beasenyei 64 �kerában legfeljebb a kecsik veltak jebbak. Namár mest erkölcsileg: a IB. században legalább arınyi háberti velt, rrúnt a ló.-ban. Jóllehet, ha néhány felfedezésre gendelek, mint például a vérkeringés megértésére, akker azt mendanám, valamicskét mégis ment a világ elébb." Ferbáth erre a delgezatára ötöst kapett, amit többiink szerint nem érdemelt meg. Aztán egyszer, az év közepén, elmaradt a hét elsó magyar órája, majd a máse- dik is. Kiszivárgett: Csével beteg. Nem náthás, nem influenza, hanem, Ferbáth kinyemezta, másféle baja van, azaz bajba került. Hegy mibe és hegyan, csak utólag állítetttık össze, Só tttán. Tehát: l952 februárjában a kerületi párttitkár áttelefenált az igazgatóhelyettesnek, hegy Babics László magyar tanárt reakciós mivelta miatt a mintagimnáziumból el kell távelítani. Bizenyítéknak ett állt a fekete kis könyvecske, azaz a balkezes Wéber naplója. Babicset megidézték az igazgató iredába, ahel az igazgatóhelyettes kifaggatta és számen kérte tóle a italaáá sreiientiság hiányát. Babics hallgatett. A következö kihallgatásen már a kerületi párttitkár is rész vett. Így szólt: „Babics László, maga állítólag nagy fegalmazás-tanár. Hát fegalmazza meg nekem, mire akarja tanítani a rnintaiskela végzös esztályait." A kis ember hangja remegett, ahegy válaszelt, de kerek mendatekban beszélt, mint aki jól érti a delgát. „Elsöserban arra akarem tanítani a rám bízett diákekat, hegy jól megállják a helyüket az érettségin, majd ezt követöen az életben is. Tólem telhetöen elmendem nekik, megértetem velük, hegy a magyar nyelv talizmán, kincs, s ezt örizni, ápelni kell. Igyekszem megtanítani öket a helyes beszédre, a jó fegalmazásra, a magyar nyelv szabates használatára. Nyelvünk, a francia és az elasz mellett talán a legszebb, szókincsében összetett és gazdag, magában herdezza egész történelmünk utalásait, kultúránk teljes szövetét és minden szövegét, a Haletti Beszédtöl Kesztelányi Haletti beszédéig.” „Ne papeljen tevább Babics. Eddig egy szót sem hallettam arról, hegy mivel tartezik a magyar kultúra a Szevjetuniónakl" ˇ A kihallgatást lezárták. Babicset elküldték. A távezása utárú ülésen meghányták-vetették a sersát: a kerületi ember elbecsátást javaselt: az aligazgató felfüggesztést és tevábbi vizsgát:-ıtet, az igazgató (jómaga együtt velt egyetemista Csével) kerai nyugdıjaztatást. Ezt a határezatet közölték az esztálytitkárral, Ferbáth Péterrel, jóval hamarább, mint Babics Lászlóval. A tanár hazament és várta, hegy pálcát törjenek felette. Egy kis budai lakásban lakett, melyet szüleitöl örökölt és esténként özvegyasszeny menyasszenyával együtt töprengett jövöjén. „l-la kirúgnak, elmehetek francia kereskedelmi levelezönek. Kulimunka, viszent jebban fizet, mint a tanárság." A vékeny kis özvegyasszeny megszerítetta Csével csentes kezét: „Tudja mit? Ne várjunk a nyárig. Házasedjunk össze mest." „A bizenytalanságbani" Én nem tudtam tıgyan semmi biztesat, de felkerestem Csével tanár urat. Kis zöld irka velt a kezemben, gendeltam tartalmával fölvidítem öt. „Tanár úr kérem, hegy fekezztık azt, hegy resszi" „Ressz, resszabb, legresszabb." „lgen.” Am van egy helybeli váltezata ennek: ,,ressz, resszabb, pririiitkár." Fölemelkedett a mutatótıjj: ,,Fiam, te is az én sersemra akarsz jutttii" „Tanár úr. Az ön sersát még nem fenták meg a párkák. És ami engem illet én csupán óvóhelyeken vagyek szabadszájú. ó5 �Tehát: hegy fekezzuk a liiilyt* szót? .|"ı|' Csével élt a gyanúperrel és ezt felelte: „l:lüIye, hiilyébb, aligazgató.” „Inkább genesz, mint hülye", mendtam. ,,Nem hinném, hegy ebben igazad van. Nem hiszem, hegy arról van szó, hegy egyes emberek feltétleniil geneszak és ártani akarnak embertársaiknak. Inkább arról, hegy van egy tévesen értelmezett eszme, vagy részben téveszme, melynek szelgálatába állnak, ennek révén belekeriilnek egy tapesómalemba, alterman nem lehet kilépni.” Ferbáth Péter az igazgató elött a sarkára állt. „Babics László tanár úr kiváló szakember. Lehet, hegy régimódi, de mi mest - négy párhttzames esztály - az érettségi elött állunk. llyenker nem lehet egy tanárt eltávelítani." Ezt kijelentvén sarken ferdult, berentett az esztályba - majd a párhtızames esztá- Iyekba is - és aláirásekat gyüjtött. Babics Lászlót visszahívták, leérettségiztünk. A bankettet követöen Fityfiritty elmendett mindent, amit tttdett Csével tanár úrnak. Az megköszörülte terkát és így szólt: ,,báter, bátrabb, Ferbáthrabb." Feszt László: Alakváltók I., 2üü3. óó �MÜLTKÓSTOLO SZIGETHY Gasok Versfaragványek „E versek fóérdeke, hegy Katenától származnak, iredalmi becsük csekély" - irta Abafi Lajes 1BBü-ban Katena József verseinek elsö kiaclásaker. Érdemben többet nem is mend nemzeti drámaírónk lírai életmüvéröl: magyarázatek nélkül, pentattanul, szöveghibásan, de közzéteszi mind a huszennégy ránk maradt költeményt. Némely iredalemtörténész Abafinál megértöbben itélkezik, van, aki a remantika kerának jelentös iredalmi teljesítményét látja a drámairó sajátes hangvételű költészetében, de a tttdósek ekeskedó ítéletével szemben Weöres Sánder érzékenysége, iredalemértése jebban eligazít I-(atena József lírai labirintttsában. Régi magyar költöi furcsaságekat egybegyüjtö antelógiájában (Hárern trerált ital szennnei) az önttıdatlan magyar góngerizmus megtestesülésének tartja Katena józsef szcrtcien niestcriredássei megalketett, és egy füzetbe kalligrafikus írással összerótt huszennégy költeményét. iredalmi csedabegámak, amely a magyar szellem fejlódéstörténetének ma is megismerésre és töprengö elvasásra érdemes különlegessége. „Katena igazi góngerista, pedig tán sese hallett Góngeráról.” Ma már csak iredalmi ínyencek elvasnak négyszáz éves Góngera verseket: a metaferák tengerében beldegan lubickeló, virttıóz spanyel fermamüvész a 19. század elején sem velt népszerú költö Hungáriában. De igaza van Weöres Sándernak: hasenlíthatunk valakire, akit nem is ismerünk. Katena József versei 19. század eleji lírán.knak s az akkeri hangttlatna k, a mindennapi értelrniségi élet szellenú szikrázásaittak, nyelvi mórikálásainak, intellektuális mó- dizásának nagyen pentes és sértetlen - mert kerabeli kritikusek véleményétöl nem kerlátezett-alakitett, és elvasók fitymálásától nem befelyáselt - kövületei. Drámaírónk költeményei igazi elözmények és értékelhetö következmények nélküli lírai különcködések a sekszinü magyar líra egészében, s ahegy eddig, ezután is jól megbújnak majd szellemi életünk valamelyik hemályes, kevesektól belygatett ztıgába n. Lehet, hegy csak azért jelent meg az elmúlt százhúsz évben négy alkalemmal is ÜBBÜ., 1959., 1991. és 2lÍltl1.) e htıszennégy költemény, mert nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzóje vetette papírra öket? lgaz, abban a néhány évben - 1B15 és 1B1B között -, amiker Berzsenyi Dániel már hallgatett és Vörösmarty Mihály még nem szólalt meg. A zsáktttcák hezzátarteznak a váresszerkezethez: cél nélkül, de nem véletlenül jönnek létre - s a betévedónek nem szabad meglepödnie, ha a zsákutcában sétálgatva azt tapasztalja: csak visszafelé van kiút a falaktól körülhatárelt, néha barátságes, néha barátságtalan tttcabugyerból. Katena József verseit elvasva az elsö pillanatekban úgy érzi az ember: zsákutcába tévedt. Aztán rá kell döbbenrúe: útvesztóben belyeng. Kézirates verseskötetének elsö eldalán Marüaüs szavaival figyelmeztet a költö: án azt szereicrn, ha keeeseicfíilénck ictszetn. 6? �Kérdés: szeret-e a verselvasó a icettrselr közé tartezni? Érték vagy különcködós a többségtöl ltarsányan különbüzés? Katena József versgyüjteménye elánersébeıt semmi jóval nem kecsegteti a költészetével ismerkedöket: „Gördülj Elmegyümölcsl bárha fanyar vagy is, ,Í hisz' már a Magyar elnyelni iantilt fanyart.” Ülvasáshez nem kifejezetten kedvcsináló ajánlás. Elrrti=gyt'irirálcs - végtére is a vers az elme gyümölcse, de mert a költészetról maga a költö állítja, hegy a lírai ntüben „szükségtelen a nyalka cikernya"', a Katena József verslabirintttsára kíváncsi elvasó nem kell, hegy megriadjen a ityaikit t`ikerıt_ya kifejezéstól, bármennyire is úgy érzi az elöverset elvasva, hegy a kifejezés már önmagában nyaika cikernya. ,,l'y'yitika - nyalánk, terkcıskedó; rátarti, hetyke, egyszersmind csinesan felöltözött" - elvasem Ballagi Mór 1373-ban megjelent értelmező szótárában. A cikernya viszent ,,sallang, ízléstelen cifraság, különösen a beszédben és énekben." A sallang - még egy csavar - Ballagi Mór szerint cifraság, cikernya az irályban vagy beszédben. Ha szétrebbantjuk hangulati elemeire lfíatena József jelzós szerkezetét, akker a vers nem lehet csinesan felöltözött, sallangekkal felékesített, ízléstelen cifraság, a zaz ttyalier t`ikern_ya. Hiszek Katena Józsefnek, hiszek Ballagi Mórnak. De a Vágy cimü verset elvasva (,,lfágyakaa'ási Gyermeki bábek után kacsaledó képezetl") nem tudem eldönteni, hegy a seha nem hallett, szótárakban föl nem Ielhetö szó: kacsaieáé, vajen nyalka cikernya, ízléstelen cifraság vagy csines sallang? A „Szerelmese enyltii eldala mellett /' álmet tırbikeló kis Gerlicehím" talán jebban tenné, ha inrlıákeiria, mert akker a gerlicenó (és az elvasó) is jebban értené, mit szeretne ntadárnyelven megvallani a gerlicehim (és a költö) hón imádett szerelmének. Katena József szerint a szúnyeg áinınyag. Ballagi Mór szerint másfélszáz éve ez a szó azt jelentette: erráltái lıeszái. Próbálem elképzelni az errából beszélö szúnyeget. Herrtátyes szennnnﬁiggesatttáiı iarnlira egy áeriıbra iiiiltre liallgaiern csak, niini rlnrntyeg a sziinyeg. Lehet, hegy igaza van Katena Józsefnek. Larntrra, áarntıra, áirnnyag, szúnyng hatásesan rafinált. ritmusában fineman megbillenö rlmser, és a természet lágy ölén merengó költövel együtt töprenghetünk: vajen tud-e errábál beszélni a fiiliink tövére szállt szúnyeg, amelyet éppen mest készülünk agyencsapni. lredalemtörténeti pillanat: Katena József elött egyetlen magyar költónek sem jutett eszébe azt állítani, hegy a peéták közelében álemittas nyári déltttáneken errtıkból beszélnek a szti- nyegek. A csend pedig lyíityiirálail. Az áleierá icifagy: elt, lrel az áicicel heájelerlá italent eldala kálcel, iíinánltre egy elfekettlii diiieiiáitifill csak a siket esitleii csend lyi`ilyíirákei. l-la az ember érdekes, feltünö, eredeti, mindenkitöl különbözö akar lenni, elyker a mindennapi életben is hajlames nyakatekert szófacsarásekra, szóviccek fabrikálására, nyelvtani szabályek látványes megsértésére, felrúgására. Pesztmedern író, ha kicsit is ad magára, feltétlenül gyárt néhány többértelmüen egyértelmű szót, elterzített mendatszerkezetet, ftırcsán jelentészavares kifejezést. 63 �Nincs új a nap alatt: az elsö magyar ,,pesztmedern" költö Katena József! Mélabús naplementével körített tpesztmeclernj szerelmi bánat 1313-ban: csendes fájdairnain aáázzeit eniléicednelt, altányszer a napnak sziicrái erednek alnızini a iengerlte. Kedvesünk tükörképe a patak vizében: Siei .iisztte a paiakecsita ltatılja, ttagyita eziistiis arcttlaiaáfiirıi rezgá tetejéit. Szerelmünkért hullajtett, seha el nem múló iredalmi könnycsepp: Lányira, még ntesi is ragyeg a szeiitetitbett szines entlékenı lreseriin leiengá györtgye. .. Rejtjelezett, keserü bejelentés versei méltatlan fegadtatásáról: nem sek elvasója lesz, és elöljáróbeszéde sem fegja megmenteni költeményeit az elvasók fejbekólintóan szigerú bírálatától: nem sek icétnre találsz - s Úti Levéllel is ntegirannnani, kinek a balta kezébe' trár. Vannak kerszakek, amiker a vers ablak: a költö kitárja lelkét az égre. Vannak kerszakek, amiker a vers szárnyas ajtó: ég és föld, Isten és ember között eda-vissza sétál a peéta. Vannak kerszakek, amiker a vers kapu: a kettéhasadt falen át az utcára tódul a peezıs. Néha vakablak a költészet: elrejti a világ elöl menekülö, önmagában bujdesó költöi. itt - ital élteni iirönteii inina'en lıaicren ialáiáin, s a Terentiés lrelleineii egy kis lıazngyán csea'álárn. Kivételes pillanatekban a költészet már a halál elószebája. Egy nyalka cikernya nélküli versser Katena József legtttelsó verséböl: Eitrált lrennent az Élet a Ttidásial. Peéták néha a vakablaken át is látják az eget. 69 �Pákovıcs MIKLÓS Mindenki sepreni Uram, tudja ritkán megyek a pályattdvarra. Azen a napen is csak kikísériem valakit. A peren feketéllett a rendöröktöl, a kemmandósektól. Nem tudtam mire vélni a delget. Allamfót, arab elajsejket nem jeleztek. Kérdezösködni nem velt idö, de nem is velt rá szükség. Pár perc múlva feltünt egy szerelvény a kanyarban. Az ablakek- ban ökliiket rázó fíatalek százai. Üvöltésiik elnyemta a venat zakatelását. „Mindenki sepreni! Mindenki sepreni!" Képzelje Uram, a ftttballcsapat sztırkelói veltak. Bizeny márkanév lett a váres neve. Ezt aligha sejtette a XI. században Suprun, az elsö helyi várispán, a váres névadója. Azóta többször gendeltam erre a jelenetre. Legutóbb éppen Seprenban a Fövényveretn utcában. Betértem egy kisvendéglöbe. Tudja, elyan családias hely. Kis ablakek, hangtılates belsö, lecsiszelt, gyékényfenatú székek, az asztalen a nagymama abresza, hallja, ahegy a kenyhán klepfelják a pecsenyét. Nádszöke, népviseletes pincérlány röpködött a vendégek körül. ,,Apttkám, inkább kenyakek röpködnének” - hallem megbeldegult Szapudi Bandi dehegását, akihez inkább a Gödör, a Cézár, a Kékfrankes és talán a Gulyás illett, ha már Seprenról van szó, ahel ó a Berzsenyiben érettségizett. Berzsenyi mellesleg a kedvenc költöje velt. lviákesgubát rendeltem uram, s hezzá kékfrankest. Elismerem, nem éppen kapuvári bicskáspecsenye, vagy böllérmáj nyakig aranyló szaftban. Meg is róna érte Szapudi Bandi. „Apukám, fröccsöt mákes gubárai" Tudem, rögtön ö velna az, aki megnyugtatna, ,,apttkám, még a fröccsre is lehet fröccsöt kertyelgatni". A szöszke pincérlány többször elviharzett mellettem. Megkérdezhettem velna tóle, jár-e futballmeccsre. S azt tttdja-e, hegy mindenki sepreni? Egyébként mindegy. Ha jár, ha nem jár, ö is sepreni. Egy váres, ahel még a sepreniak is sepreniak. Mert Uram a hüség váresában a hüség kétszer számit. Civitas fidelissima. A hüség váresa. Ürszág-világ így ismeri. Tttdja, nem mindenki örül ennek. A balassagyarmatiak, Markó lván, Michel Gyarmathy szülöváresa idónként kifejezetten dühösek, amiker a sepreni hüség a téma. Mit akarnak ett Seprenban, Balassagyarmaten a vasutasek puszta ököllel verték ki a betelakedó eseheket. Csak a tudatlanság lehet ennyire magabiztessá embereket. Mert a deleg valójában úgy áll Uram, hegy azt a hüséget nem adták ingyen. A népszavazást a váresukért mindenre kész sepreniak kikényszerítették. Seprent és vidékét a trianeni békediktátum Attsztriáhez csatelta. Ebbe a régió lakói seha nem nytıgedtak bele. Fegyveres csepertekat szerveztek, és valóságes ltáberút viseltek az esztrák karhatalemmal szemben. A csendöralakulatek, munkásek, tisztviselök ellenállását hallgatólagesan az Antant Bizettság elasz és francia tagezata is támegatta. Az ellenállás hatására renclelték el az 1921-es népszavazást, amely a már ismert eredménnyel végzódött. Történelmi lecke Uram, Ie is öblitheijük még egy kékfrankessal, már tudja a hüséges elödök egészségére. Az esztrákek kezdetben fenderlates csalásról beszéltek, cikkeztek, aztán lassan megnytıgedtak. Seprent napenta ezrével megszálló, vacserázó, bevásárló, fegat javfttató, lakedalmazó, hajat vágató és még ki TU �tudja, mi mindent müvelö utódaik, talán hirböl sem tudnak minderröl. Ha végigmegy uram a sepreni piacen, két nap alatt leteheti németböl a középfekú nyelvvizsgát, de a mindenki sepreni elv alapján már ök is sepreninak számítanak, hiába fanyaleg itt akárki. A legseprenibbak persze a sepreniak. Ezen nincs mit vitázni. Jó ideje már annak, hegy Franz Antellal, az alighanem már a kilencvenet tapesó esztrák filmrendezövel a Várkerületben sétáltunk, mellesleg a sepreni esztrák filmnapek alkalmából. Antel elókelö Cadillac-jét, amivel a többi rendezó körében némi resszallást keltett, a szálleda közelében hagyta. Az évszázades macskakövekhez, a mesebeli házakhez, utcákhez sekkal inkább illik a gyaleglás. Egyesek múzetımet emlegetnek, nem lepödnének meg, ha a teremör hirtelen elölépne és kérné a jegyet. Másek életet, lelket akarnak lehelni a környékbe. Mindenkinek igaza van, ahegy mindenki sepreni. Mégis érdemes elgendelkedni azen, amire tanítanak a több évszázades kövek. A világ nem velünk kezdödött Uram, hanem jóval régebben. Szerénységre int, ahegy az öseink épitkeztek, ahegy emberléptéküre szabtak egy várest, aheva ma erszág-világ zarándekel. Talán erröl beszélt akker az esztrák filmes vendégeknek Friedrich Karcsi bácsi, Sepren tudós idegenvezetöje, az esztrák filmek szinkrentelmácsa. Ezért nem hagyta el Seprent Seprent I-Ierváth József, a híres akvarellista, aki az idén éppen százötven esztendös Széchenyi Gimnáziumban Friedrich padtársa velt. „Eljönni erınan, ahel a Friedrich Kari velt a padtársami" Egy váres kövekból, emberekból épül. A kövek szegényesek emberek nélkül, az emberek kövek nélkül. Annak idején, amiker az ifjú hírlapfrót bemutatták az Elökapuban a Tüzterenyhez és a l-leffmann Cukrászdáhez közel a tudós müvészettörténészek, Csatkai Endrének, a festöi külsejü Csatkai annyit mendett: „Szóval te vagy az, nöjjél nagyra barátem!" A bíztatás kimendatlanul arra is szólt, gyere minél többet Seprenba, légy sepreni, érezd magad megtisztelve a hüség váresában. Ütt, ahel a hüségnek elyan példát vannak, mint a kilencvenhét esztendös Anna néni a Frartkenburg körúten, akit a sers messzire sedert Seprentól, Magyarerszágtól ötvenkét esztendöre. Az elsö hazatérésker több, mint hárem évtized után ült a Széchenyi téren, és feltette magának a kérdést: mit keresek én itt? Újabb húsz év múlva meglelte a választ, talán a sepreni jégen lejtett ifjúkeri tánc emlékében, és végleg hazaköltözött. Mindenki sepreni, ahegy a lelkes szttrkelók kántálják, de legföképpen a sepreniak azek, mert mint mendettuk a hüség Seprenban duplán számít. E SZAMUHˇK SEEREŰ-'li Pekár István 1'Bp.-Herencsény): Tözsér Árpád fPazserty),: Kevács István (Bp.),: Kevács Erzsébet (Salgáiarjártl: Kiseseri Mihály 1'Saígátarjáitl; Kenczek józsef faáagyantártderi; Jebbágy Kárely (Balassagyarmat 1921-Budapest 1993); Jtıhász Ferenc fBp.l,: Sulyek László fSaigöiarján,l,: Kúti István (Salgótarjáni: Bezó Gyula Űšalgáiarjártl; Faludi Adám fTaiabánya); Kabdebó Tamás (Dttblirtl: Szigethy Gáber (.Bp.); Pákevics Miklós (Gyári: Nyilas Atilla fBp.l.: Lukács Gergely Sánder (Bp): Kaiser László (.Bp.),: Széki Patka László f 1/eszprénnl: Mátis András fäziráld: Baráthi Ottó (Saigátarjáitl: K. Peák Ildikó (Saigáiarjátt): Kevács Tiber fkiinaszanitiatl: I-Iatvarú József fSalgáiarján,l 71 �NYILAS ATILLA Talkshüw (kJ-(3 SMS, ICE H) Ceftnferı fergehmı. IF Neeõ ter. ill A Eerıtrııırııít. Góg es Üenregúg. 'III Grııtufrı báró. III Nee bárki. Egye messzebb ver: n legközelebbi fnıezíj ll! Lerfívídíterrı ne: utat. 11! A rrıeegálepeeő ıiﬂ. A Uffıíg Isten eebe. (Be3yógıJııI?) III Idõzﬂeﬂ bürrıbıríkürı ırıfszeﬂı. IF Fäıﬁizett E hideg egekbe. �Erőiiııíveszei. * Hﬂremıibeseeiiiirfebıesz. ill irbdniiiiiiriir. Tiiice-s ezbigriinibi; ll „ Viıgj Heiiifegjıik ifimeiıteiii Vereıit Seiberie kezébe!H" ll! Veiee iriete. „KiieiiL`beiie:.1:er biiriiiıy iiiimiı meredi IIIII Riikbsreﬂdeziíi bei. I* Siiıpiirim. {'Leı:ii`iii begre,) kipibeimi er ii.-:ip ferreeieiimıii. III Fegyverııemeeiiriet. il ,,SzıiriıyfEiiˇr". Iãolymüsi Bálint] A bicska keEbesı'ieee. IF Triple ciupiebe, pont. Wii.: wamseızj ll! Meeiái :mir gybmbrezcijet? .rıl' �Akker is mimıieiı ifiibiiieterktíiıei Dti eseiiiiic. ll* Ferkss Herieimi fejiiieese. itt Lekiiıiiireeett. Csak hit által ismerhető fel, hogy e nemi szeretet Isten kegyehnëııek és Ítisägeinek eı peıreıcligmäje. ll! De gyerrrıekäldeis hiányában sem *eeseit semmit e mega meltűságából. ll* És megtepesetalhetfı sı berfıtsägeıkben is. „I<t'iiibˇ nem vese ei, esek eiieieimi. ” ill Ksrei kiiiteseete 1'Unit ii) icesei. fllli É. ii. Eiieiıpeidekep. if Eitiıiiıisi* iıbriebiit. III Pesetmesiem Tniiciıig. [(33 1-Lkebeıi lciránt] if = Ü (Ü = P) III Ejttienıybeiii -emyızi iieikıii (egy tenyér im essttsiı). llﬁ „Hbsszıi ez :it ez egyseresbkig. ” �Dezbsisrem iezerfegyberetiei iuirinijbiı irririititiitif. ill* Ftibe iıšititiíiir rmtgrtin berettztitebbni. lt! Mbsbiii fegsiiimt. Beiiiremies. ti Éiete regeiıyet rzzrgebeiiiififei irtsı. ill Egyszer Ü ez. 1'Neil: rﬂitigin. ll* Seiemre iteiıﬁctieit. ill (Nemi nagy geirtmi. Pere biife. tl! Miiiiissziir. itt Csriszririiisrzsrt. 1'Lehet, iıbgy nem sikeriiii viirigbsmr kifejteiti ii1sgeiir.J III Teˇrjiirii: ii iıiiıyegre. III Az egy ızieieg. �Ne psrrizzririikedj. Il! Ne geiideikbzz: geıiibeikbzz. III Ne szıiricbijlf iıribbrıizzi [Szepessy Akes] Diigrezzisirıis. III Szeiiemi termet. ll! Verbımkti. Nrırzirii esbiıiekfeirerieneic rt iryriri iıepsı`itesbeii =l'I A iiimiiırekat n tıiiiigpsrieiiieiıtbeiı iıeiiriiıy ireifericrts IiJ kepziiseite. III GÉNKULCSMÁSÜLÁ5 A iritbrirıy iieizziıry. li! Ket iimiembiıiı iiriiitiiiık. III Tiigıtibk iiırteiı. A niıibeszet iiiiiiimımm rt miﬂiiımm iiırieeszete. ll! Keteiy iiiiiitegy perrmesra. *ll A kes tiie beﬁiieˇ iteiz. �Ernytikëpszüró. il Tirrimgbesi-ieiıieiıi. =|= Megniiirrt zieiei-:. Diigiegy iii rı iciszrietıirriiı. (Lueilis ezeseır.) `-ll Griinit nrniımk iiiere iıeggedt iiieseiyriiisk i'zzfeiiye IF Veifuezeiiı' piibiiii (erre nebeitiiki. Lent jritszik ri terei: egyferﬁ spertegyiiitesben. III! Nngyságren.-:iet rigrbtt ir szememben. IH Mesteriiririiies. Fbgninrszrisgűtió. IF [Hibzl A hieztkezeisi forrás nem tziälhztıíl ll! Mıigbıici. Áibirtiiiifiir. il Teeirribkeiógie. IF Dregtriiıs. �Hegy szeigrii it 1'ketiees) betegsegesi _? III Megmeiszeni iniiıyszerek bbicrrit. =I'= Meiıieiiiigieirti. [(2) Pintér Tiber] Seiiisztikns rsitets. 1! Pedﬂitiir. li! Ziigiigei. Keiieertinsgıiny. til! Énekes imiett. iA jiiiıiiiyii :il Piiiiksziiiv. Hnregkereszi. [Bzrneı T. Attila] III Digi iteriieieriipis. zs Deiirbkrticrti rsbbrmris. Egyre esiikken tr zrbiıziiskiirzeteti. III Gravitációs tčisszebiiıiıis. llﬁ Kejii res ieir. �Deiientktirtő. ll-' Kepfstiiıtiz. ii Betlűfe. Ígeretesen betertettenı neki IF Pnbiiieieitisjeketeiisin. 1* Az irtiic tnenteitni jege. Liri pessie. Ü Centintirinin. li Agyiteitii. A pepir en eegyeic. III Deknntentıtiiıreiiteiıy. ll* Ödipttsz keiefenben. irtﬁeszfıtit. ill Hererneter. III Mi rent neiteti. �Agyterneterein. ll He tninden iciitei szeizeci. *il Kezen ıíiini. Ten iıiize. ll Meditációs ttirgıjet. II* Eeitiencing. Verskiisziib 'lt Strófe. ll! Szrijzıirszá. _. : . 5 T L___. -ıi' 1-. I*Ef- J: ~.-_§.f.~"'' ı1.'l' I' Il -IL gt' zi I- Il -`f-. fı :É ` 'É-`7.:-«_Š-f-:_`i7;..-. l' ".ıı. . I 41| .ll I--Ăilıf. .IIÉIIGIIIÍII .fl"'l- lfüg ı. 11 i -r Í . .I ır.'I. r I .J ' illı -1 ı l__ı '*Í' 'lıhl--'.-"_-lg;-_"ı-1'.' „r.,'-'-I-is -nb... | . ı-'“' Il' Lı-' ı-I -l'ı_' ı 1- ;Iı:. .IL f . .I-ıılıh- " "'-. 1-?J- -. zf :ts-_1ı:`; .}'.`zı.„.ı _* -*."..: .._`_-e F .esi;i_*`tiEe"«r-iQ 'I-Í' '~{-243'-`-ˇ 'i',Iı_|_ ıı .-J' 11-“IT '='L ı.-: -5:;-f.-Í.J--IL ıl 'If 'lıı ki - I"IıI-"J- äfífıtäf IJıı* ' ' ll *-lrqııı-1. . z .if '|ı.L int Árkessy István: ûstrern, 2003 . ll- 1 -'F -ı' ı-. 'ˇ ı'|I Ez �LUKÁCS GERGELY Sánnüe Fënyrom az arcom huszeniit haiku. Tiikrüm megveıkult. áles cserápen eiszcım. Fányrcım az árcem. H-H-li' Mikor már erccım sem iürdeti fány: mályen. málven zlszcım án. III-III-2+ Kikzpcselek. Nem örül ez ész, szívemben ez Ősz elidűz. Il-Il-ll* áııek behenekem hegyálen. Megem 1-cihıılit. Szálkerhács vercles. Tetteröm cscırbul. Reskzteg ekerzt Elöl párnámrz. Nyugszclm? Cyürsulú időm: életem, mint hcımcık el vizet ıfigy nyeli. I-H-lt Idõm s Életem, mint e hemnkrz kitintütt viz: elsziváreg. 11'* Vágyemlák ébred iclöszántc:-tt rcım zrcen május melegit. Ifltl' �Idöm ellebeg ji:'ınnek siitét fellegek hatvanadik év. Heinapemen vész. gycırsulé icléı emészt- egv nap csak az év. H-H-Si Szivem fiirtisztüm ergena illat árad elmúlek nyárban? iii- Abiak: dérhályag. Héra helett hellé hullt szivmeleg cidriz. Fehériil arcem. Csitnl harccım. Mıilás vedd vissza sers sarcüm. lfllflf Csak télen félem dérhalcıtt fiivek üvegjég tekintetét? #11' Itt az ész itt van Lijra. Szemerulhatak magamba hallva? I-til* Margitem meg én két dér ferrasztett levél. Földet együtt ér. lflfl- Május mágus int csikékeram elküsztint, sehse jön megint. Il'-Il-I* Tudni és félni: törékeny jnssem csupán a megérkezés. 11-1- �Éjjel lecsap-ett a dér: fűben és fában megfagycıtt a vér. #11' Ha akarem, ha nem: életem, mint báb a bölcsöt levetem. I-1--'P Vig kedvem kushad. csikél-:arcım itt hagyett: stirényemen dér. l'II|'il' Káprázat játszik velem: magam ifjúnak, vignak képzelem. H-H-1 Scırsem a fnglyak sersa. Semmi vasmarka tartja õt fcı-gva. H-ii' Kedvemen rezsda fcıltja né mind nagycıbbra apadé élet. I-Ifi* Mint szeptemberi kisnyiii, hasztalan futek. Utelér a dér. �KAISER LászLÓ Te többet tudsz Te többet tudsz a gverekszebában, amennyit én valaha is tudhat-el<, utam az, hegy elötted elmegyek, tiéd, hegy tudásed egyszer elhagyed. igy van ez rendjén, felejt a gyermek a titkekbél mégis tfiriz valamit, ami maradt, segit elviselni a fugyé idűnek szürnyü kinjait. SZÉKI PATKA L.-i.szLO .ıfl Csekenai Vitéz Mihály gordiuszi csemcıja (Kétszáz éve halt meg) csá-ndpalutákban lármázett kcıldusszegényen kitették a szü rét a tuclemány templemábúi mindmáig megtürt vagabund püffeszkedü metálhintéık fényesen suhané árnyékában sirverset iabrikál nétárius uramék ad netam néıtcıriusan tevább hazuduznak ligd-Idgd sárga csillages uniés zászléıkra pcıgány szemiil-cl-:el csimpaszkedva iirmeplendik butaságaikat lfeszprtini, .EÜÜ-i. eicteber 3] �MáT1s ANDRÁS A kultúra fejlesztésének lehetőségei e vidék Magyarerszágán Nincs eurépai kultl.'lra.l Van-e hát akker egyáltalán Euröpa, vagy csupán egy klasszikus stilusröl, netán a többitöl eltérõ kentinentális hagyemányek köréröl, vagy a kerábban csak a tájra jellemzö mediterráni vallási kultusz-körröl, a kereszténység kultürájáröl van szö? Sokáig hittetett definiciö szerint a kereszténység földrajzi határai jelentik egyszersmint Euröpa területét is. E zavarba ejtö kerláteltság azenban Euröpa tényleges határait ett feszegeli leginkább, ahel szét kell ejtenünk például a mi euröpai krisztianizmusımleıál tán még aıutentil-cusabb keresztény kept egyházröl, mely köztudettan Etiöpia-tipikusl, vagy akár ha a keleti szertartásü görögkatelikusekkal egy lélegzettel emlitendö eresz erte-dezekra gendelek, akik több rnilliönyian, jámber keresztényekként ugyan, de a mediterráni bölcsötöl euröpai léptekkel már-már mérhetetlen távc-lságban élnek. A legfrissebb ukrajnai választásek után egyre kemelyabban merült föl az euröpzi egyesült államek lehetséges kandidátusaként Ukrajna. Nes, az Euröpai Llniö Régiök Bizettsága 2ÜÜ5. február 23.i'2=1-l-én seren következö plenáris ülésének egyik napirendi témája még ennél is tevább megy, mert egy - krypteeıırepaer - eresz (igaz, távelinak jöselt) tagielvétel esélyeit Iatelgalja. Kentinentálisá anemáliáink serát ugyan nem zá ıja, de jellemzi az a tipikusan francia nenﬁti elkötelezésb-öl (gyalázates gyarmattartök tipikus lelkiismereti válságábél) eredö pregram-tervezet, amely saját egykeri, s egyéb náciök velt (?) gyarmatainak mai gazdasági és kulturális jüvöjéért érzett felelösséggel, s együttérzéssel ferdul a klasszikus európai határektöl már több idözönányira táveli földrészek felé, amelyek (pl. FranciaGuayana) egy lehetséges majdani féltagsági státusz reményében, az eu-tagsággal já rö elönyök öket illetö részéért egykeri gyarmattartöik kasszái elött máris serban állnak... A tipikusan eurépai ,,...és mégis..." azenban erre biztat, hegy ez is belefér (?) Euröpába, mert gendeljıınk saját paradez helyzetünkre, az „egyetemes eiıröpai kultúra” védelmében egyker, s ma kifejtett atavisztikus höstetteinkre. Amiker az Eger alöl elüzött, majd jöval késöbb már NATÜ-tag törökök küszöbön állö uniés csatlakezásának elötárgyalásai serán, a 'I35 évi török uralem eurepai kultúrára gyakerelt hatása szempentjából sem közömbös magyarcıkal is megkérdezik majd... Igaz, a mi csatlakezásunk elött meg azek az elaszek nyilatkeztak, akik hazájukban, mendjuk a velencei Szent Márk székesegyház jötékeny félhemályában ugyan, de még ma is ilyeneket elvashatnak rölımk: ,,...a magyarek nyilaitöl ments meg Uram minket...” fsclfksdjt Aztán jött Merseburg, Sanktgallen, majd Szent Gellért, s végül l. lstván, ez a Szent Euröpai, s nekünk azóta varmak elyan kényszerképzeteink, mintha mégis velna valamilyen egységesnek mendhatö, egyetemleges, de tipikusan magyar eurépai kultúra! Van ugyanakker Euröpában számtalan nyelvü, szinü, kulturális jelenség hegyemányesan ösrégi kulturális felyamat, vagy az éppen helnap felbukkanö, Euröpába 85 �ködelt kincs, felfedezésre várö szellemi kincses tár. Tárháza sekféle népi, nemzeti, etnikai kulturális örökség zárványainak, manilesztumainak, vagy éppen eztatikusan lüktetö, erganikus perfermenszeinek. llyenekröl szöltak a geszták és miteszek, pröfétálnak a Biblia igazságai, a talán sehsem velt alexandriai könyvtár egykeri művei, vagy a Mátyás-i ködezek hiányá- nak fájdalmas emlékezete. S éppen ezért, az Enrápei Egyesiiit Aiirnneic már több tekintetben sem tud ,,a népek nagy elvasztdtégelye" (USA) leımi, mert ahhez elégségesen kemely történelmi múlttal és igen eltérő kulturális hagyemányekkal rendelkezõ államek lettek, s vál- nak tagjaivá e közösségnek, amely deklaráltan is a sekiéleség az egységben biztatö, megörzést parancselö elvét szabja meg az egyes nemzetek gyakerlati kultúrpelitikáját múvelök számára is. A hazánken kivíili, ismert euröpai helyszíneken lelszívhatö kulturális élményeink, szellemi gyarapedásunl-<. rapszedikus, mendhalni egzaltált illemét kerábban az aktuális pelítikai légkör diktálta. Míg lassan 15 éve már, hegy összehasenlítú kulturális pertyáinkat alapvetöen szellemi érettségünkhöz mért elhívatásunk, pelitikai kíildetésíink, saját anyagi helyzetünkkel nem mindig arányes szellemi éhségünk, vagy akár a sekak számára ely fentes társadalmi elfegadettság szintjén, valami látens, vagy akár az ilyen-elyan csaternák által szergalmasan iniciált, kultértékú sznebéria szabályezza s diktálja. E mendat után számemra vigasztalö az a tudat, s remélem máseknak is megnyugtató, hegy kulturális éhségem egyetlen eredöje mégis csak kiváncsi önmagam, aki vidéki tanitö és erves-Iakek, parökiák szellemi légkörében fegant érzékenységemmel, szellemi gazdagedásemmal, az egyre szaperedö kulturális élmények „terhével” arányesan növekvö, s a kerral járé egyre sürgetöbb tartezás-tudattal kivánem, tipikusan euröpai vidékiségemet napenta értelmezni magamnak, majd lisztázás után gyermekeimnek és szeretteimnek, vagy éppen az aktuális hallgatöság számára önfeledten átadni. A vidék Euröpája, Magyarerszág Az elasz Velence pelgára, ha kiteszi a lábát a kentinensre, vagyis elhagyja váresát, még ma is btlszkeséggel vegyes nemes egyszerűséggel idézi egykeri henfitársát, a hatalmas ivüre sikeredett, indulásig titekban tartett felfedezö útjára induló, s éppen hajöra szállö Marce Pelet, aki búcsúölelésker barátja „hevá mész'i'” kérdésére csak armyit válaszelt: ,,`l«'idékre." Eddig fél évszázades vidéki létem meghatárezásáhez a 20 év vidéki parökus lelkészi szelgálat is kellett, amelybe a ma már felnötté. söt szülökké érett gyermekeink vidéki léte is beletartezett. Ök mind a nyelcan napenta az elé a hatalmas dilemma elé állitettak, hegy szabad-e vidéki lelkészi szelgálatem, hivatásem beteljesítése, amúgy sziszifuszinak túnö küzdelmek örökké remélt gyözelme érdekében, a falu emberéért itt élé papjuk mellett Ü]-:et is itt tartanem, ahel az engem beiktate püspököm szavai szerint is, azért legalább hárem deleg van, ami Nögrádban marasztalö: a palöcek szeretete, a pálinkája, meg a sár... B6 �Akker hát a vidéki kultúra a lemendásek kultúrája? A vidéki ember megváltezett szekásai, ahegy lakik, delgezik, eszik, televiziézik, nem elvas, stb., nem magu ktöl remlettak el. Másik hivatásem területéröl vett példa és több évtízednyí tapasztalat alapján állitem, hegy aıniker egy szállodában szakemberként már észreveszed a búterzat, vagy az abresz amúgy még nem is szembe túnö, aprö hibáit, akkor az ett szelgálé személyzet romlása már sekkal kerábban elkezdödöttt A kultúra mibenléte abszelút személyfüggö, és feltétlenül társakat keres a múveléséhez, amit már csak ezért is jebb kurzusektöl, négyévente önmagáböl is kiferdulé pelitikai auráktél mentesiteni. (Jaj, de a szpenzerekt...) Ezen a vidéken, Euröpában tehát szekás, de legalább is illik valahogyan a szellemünket, a világlátásunkat müvelni, karban tartani. Például illene a vidéki ember televiziés szekásain és lehetőségein túl a vidékiek víziéjárűl, jövöképéröl is szét ejteni, amit szergalmas szecielögusek idönként tényleg megkutatnak, de velna még néhány tipikusan vidéki értelmiségi, akiket megkérdezve, bevenva ebbe a munkába, teljesebbé válhatna a kép. Lehet, hegy itt vannak, de az elözetes felkérésben felserelt kultúraközvetítö szakemberek között nem találtam a teelögusekat. Nem kellene annyira félni tölük, hiszen természetükböl adédik, hegy a negyedik lépésben tényleg transzcendens síkra terelhetik a vidéki ember kulturális esélyeit Iatelgatö szakembert, de az elsö hárem lépésben biztesan jé mediáterek, infermáterek, söt kellégák lehetnek. Az én vitlékem egyik kulturális jelensége Sziráken a „leánykori” nevén Erkel Ferenc Múvelödési Ütthen mára csak egy személytelen kötödésú, meglehetöségen sivár jelentést herdezö Klubkönyvtártá silányult, neha kullúrettlıenurık névadása, majd késöbb szellemi kisugárzása is, elséserban azen múlett, hegy a éÜ-as és 7Ü-es években, egy zenét is szeretö és lelkesen (l) tanitö házaspár e patinás nögrádi vidék kéruszenei kultıfuájának meghatárezé múveléje velt. E mérsékelt zenei kultúra karbantartása mellett, kerábban a népi színjátszás, söt a buffe, e kissé burnferdi, az együgyű cselédek önfeledt, de értö szellem és kéz által elöadhatévá összefésiílt, empatíkus játékát is fölkarelé ,,kisváresi“3 szinlﬂasdi sem velt nélkiilözött kulturális esemény itt, ahel többnyire zsidé' kereskedök ékszerbeltet, kalapos múhelyt, vendéglöket múködtetettek, míg az ipartestiiletnek, a strand melletti teniszpályás sörkermek, s a Bíróság melletti úri ,,kászinénak", s az evangélikus egyleteknek is megvelt a maga kultúrköre. A vidéki báje itt altél velt kerek, hegy Sziráken a XVII. század öta szintén űshenes vályegveté, de föleg zenész cigányok abszelút integ- ráns szereplöi veltak e vidéki kisváres közéletének, ünnepelnek és mindermapjainak. Az ö szempenljukbél is szörnyúséges 60-as években, a cseléd mentalitásával intézkedö tanácselnök és vb titkárek elthatatlan ügybuzgalma (pénzsövársága) következtében drámaira sikeredett cigánypregram végzetesen szétzilálta az egész falu még maradék kurázsiját, és a 80-as 90-es évek végére teljesen kihunyt a civil szervezödési hajlam, vagy közösségteremtö szándék szikrafénye, csaknem örök sötétségbe beritva falusi kultúránk etthenát. Fentes felismerésekhez vezethet ezen a téren az a jelenség is, ami az alig öt km-re fekvö Vanyarcen, a szirákihez hasenlé arányú cigány populáciö mellett figyelhetö 8? �meg. A protestáns Veres Pálné mai utödai buzgö hitú, templomba járo evangélikussággal, erös szlovák nemzetiségi hagyományokkal, jé néhány civil szervezettel (alapítvány, daloskör, polgárörség, egyesület stb.) a sokféle kulturális lehetöséget komolyan igénylö faluközösséget tartanak össze. Látványos fejlesztés, építkezés, de föleg hosszú távon tervezhetö és kivitelezhetö falufejlesztés zajlik ott, ahol ennyi civil kurázsi egy sokkal kult-uráltabb közösséget tud összetartani. szzjza vieekıaeae via-.ezren-e már szemei-eee a ıswsny. így kemeıy ıazı-sza kell sh- hoz, hogy még ebben is meglássuk a múvelésre méltét, érdemest. A 35 cigány és 12 „paraszt” gyermek tanítását fölvállalé helyi általános iskola az MTA könyvtárát saját készletével megalapito, de sok szállal Szirákhoz is kötödö grof széki Teleki Jozsef nevét vette fel, s nem ama Jézsef föhercegét, a magyarországi cigány nyelvi kultúra önzetlen mecénásának és múvelöjének nevét, pedig eme kulturális múintézményben tanulö 35 cigány kisdiák számára a föherceg életműve talán beszédeeebb, kézenfekvöbb lett volna. A Teleki leszámzazottak között még akad élö is, aki évente egyszer, a Teleki Napok- ra megtisztell intézményürıket, pedig armak idején jobban szerettem volna, s javasoltam is, hogy az iskola névadé az a szirákon született s élt-halt Rátiı ,leironno legyen, akinek életmúvét a szomszédos Béren 42 évig szolgált néhai evangélikus lelkész, id. Révész László, egy nagyszerű, díjnyertes helytörténeti dolgozatban fel is tárta. Az EU csatlakozást a május elsejei, - de már nem a szovjet mintájú kötelezõ! - or- szágos mámor lassú, természetes multával, mi itt Szirákon csak 2004. május 1-El--1 é-án ürmepeltük. Igaz, három napen át, így két héttel késöbb csatlakozván, sokkal jobb volt a sajténk is! 'v'alljuk azért is, mert ezúttal Szirák helyi kult`ú.rája iránt érzett adésságemat is törlesztendö, a már 200 évvel korábban is europai léptékben gondolkodó és cselekvö Roth jehannát állítottuk az ürmeplés közepébe, tudományos elöadásokat tartattunk templomában, söt a sziráki eurora is az Ö arcképét nyomtatluk. Azért is lett a sziráki europai egyesülési ünnep központi szereplöje ez az „isme- retlen” asszony, mert emelkedettebb egyházi körökönf* kivül szinte senki sem nıdott réla semmit, de még a Szirákon rola elnevezett utcában lakök sem. Így válhatturık részeseivé a hatalmas, megterrnékenyítö europai kulturális áramlatnak is, miközben sajtos médon vidéki kulturális kincsünket is a felszínre hoztuk. Mi sem volt hát ter- mészetesebb, mint az europai országok politikai közösségéhez frissiben csatlakozö egyik tagállam vidéki kulturális ünnepségen, itt Szirákon föszereplövé megtenni ezt az europai nöt, akíröl most csak annyi álljon itt, mint amennyi az ünnepségen felavatott, elsö hiteles* nıagyarországi túzzománc emléktáblájára ráfért: RöTH]oHaHNa 1741 -1313 Kiráiyfaiei Ráth Tarnás és Wottoy Borbála leánya, gróf Teleki jázsef méitá ititeese, nagyeonalá mecénás; az enrápai kttittira több nyelvét beszálá-irá ,,práfétanáje", IA792-ben kelt oiapitoányáeel máiﬁi éeszázoa'on át 7000 magyar diákot ásztiinziitt Earápn egyetemeire. Eeangélikas iskolák és intézmények bákezá támogatáje, é'pittetáje Szirák eeangiikns teınpientártak, s o jang tereezte Teleki sirboitnak is, amelyben immeoi nyagszonak. Naova.aHEcsÜLÉsÜm:'. |ELÉüL, zözaoakozáseöL Mátis András polgármester Szirák Község Peigárai 2004. S3 �Ezen a háremnapes kulturális ünnepség-serezaten megkérdezte tölem egy újságirö, hegy mit akarek ezzel üzemii Eiıröpának? Ezt feleltem: Szirák pelgárrriesterekáıif elászár ls :eeglllelárlee geıidelek ezekre e lreglkirs, eiegelázá áelizedekre, emelyek :eietl lrleetelesee esel: mest Uállietirıik legjeleá ennek e közösségiiek, eırielyhez iiilridlg is lertezleek. Eblıál ez ellceleieliál ezt lriˇeárierri ez e:.:rájJel :lépek lcázásségéiiek, lregy l:eL`s:llje meg e ıriegyert, mert e lörtárieleriı sersferdftá pillerietefbeii eddig is jöl járt eele, geirdeljiriik esek Náirilerjelitiniárrfi; diL`sáség:`l::le:t riiáig lıirdelllf ııleleele ez eurápel liererigek. Nele`l::k, eerápel rriegyerelfııirk egriszságesebl: öiilıeeslllást lrfeáiielr, rilregyeii .egy :eei ruelesl lıárd beeiterri e Lerdelc Házáliee állee elreeedell elsö lieszáılelfer, e rerm'lf:':ell eleeseuy termelére eélzesre (,..e Házban lllikjlviiiállee l:eszál:ill"l :Így eáleszelt: ,,ille::e e lelzbee eellál e riegyságet iryekeri ﬁíllll riiárei". .. - páldáitl, lie :el is számlın ueurréiik eiegyer Nelıel-drjjeselıılcetl Ez e esellelfezás eelrijrilıerr eere riiegkésve lJeteljes:`ilt szerelem, :Hely már IÜÜÜ áee lertje láelieii e nemzetet, eietlrvllje szellemét, de leeetelesee esek :eeˇre eellietett friggye' ez, eee eddig ls ésszetertezelt. Az EU Régiök Bizettsága Nemzeti küldöttség tagjaként négy évre blztak meg többek között azzal is, hegy az EU RB hat szekeiöjáböl az Üktatás és Kultúra (EDUC) szakbizettsagban képviseljen a magyarek, de föleg Észak-lylagyarerszág kulturális érdekeit. Legutöbb éppen Geneva (GE NÜV,-f-'-H. Ü4), a 2004. évi „Euröpa Kulturális Féváresa" adett helyet annak a szeminariumnakl, ahel az ifjúság anyanyelvi és idegen nyelvi kultúrájának fejlesztési lehetöségeiröl velt szö. A múlt évi esatlakezás öta a búettságek tematikájával, pregramjaival ismerkedtünk, s tanultuk meg különös nyelvezetüket azért, hegy a jövö henaptöl mar akar a nögrádi kultıırális kérdéseket, vagy értékeket is a bizettsági pelitika részévé emeljük. Kultúrafejlesztés: kerlátek és lehetöségek ı A vidéki értelmiség és ,,vezetek" helye, megbeesülése, tisztelete a mai magyar pelitikában {lereusse 1932: „a pelitika és szeciális és kulturális közélet szervezésének eszköze“, míg az Érlelmezá Szátár ma valahegy így fegalmaz: „pelltika = a hatalem megteremtése és megtartása). I ıı ı 1 lskelai rendezvényszervezö pedagögusek kultúraközvetltö felelössége. A vidéki eivil szervezetek közösségfermálö, metiválö szerepe. A vidék lehetõségei itt kitágulna k, mert az elszemélytelenedés urbánus átka helyett, vagy után a köszönö viszenyban kulturálödö vidék embere aktivizálödik (ipartestület, daleskör, felnött színjátszás stb.). Az integráeie búvöletében az etnikai kultúra és életmód súlyes veszteségeket kénytelen elkönyvelni, mert a többségi kultúra természetes keretei és határai nem ugyanett húzednak, ahel az etne-kultúráké. A vidéki turisztikai és idegerıfergalmi-vendéglátö pregram-kínálata sekat elárul abböl, hegy mit lát a magyar vidék civilizált, vagy éppen nemád, magyaresan rusztikus kultúrarık értékeiböl a szervezé átadásra érdemesnek, vagy kifizetédének. Sejthetjük, hegy ez utóbbi dönti el, mit kezvetítsen, mert a ,,külföldi" azt keresi, amiröl már hallett harangezni (még ma is: geles, peste, de újabban: Csfeselirıe, fleelflııe, Kulesárl (1.: Brüsszel, Schumami Zircus) 39 �Ezért van rend kivül fentes szerepe azeknak a kulturális intézményeknek, s föleg vezetöiknek, akik szerte a világban, s föleg Európa féváresaiban (Lenden, Ráma, Párizs, Benn stb., s újabban Brüsszel) éppen a magyar vidék kulturális értékeit lıivatettak missziéjuk serán közvetíteni. Érdemes ebböl a szempentbél is áttekinteni, pl. Nögrád megye turisztikai kínálatának ,.Knltnrális eseniényelc" fejezetét. A külföldi magyar kultúrintézetek pregramszervezöi ilyenekböl merítenek. Fenntarthatö fejlesztés Fenntartani azt a kulturális felyamatet lehet és érdemes, aminek még van szellemi értékeket herdezö petenciája, helyi igényeket kielégitö lerrriéke, és a tájhez kötödé fejfyesztáje. Kulturális hagyemányekat örizni, fenntartani és fejleszteni azen a vidéken érdemes, ahel az ett élők mai ismeretébe integrált tudású, a közösség által elfegadett személyiségek, jebb esetben a vidéki értelmiség képviselői azt felvállalják. 2004-ben Euröpa Kulturális Föváresává válhatett Geneva, mert '92-ben sikerült teté alá hezniuk egy társadalmi közmegegyezést, amelyben a váres vállalkezái és pelitikusai közös érclekböl egyszerüen fejet hajtettak a kulturális pregramfejlesztö szakemberek által feltárt valóság és viziék elétt. Ez utébbiakböl ma is láthattunk beteljesülni néhányat. Úgy hiszem, ugyanezt remélve-várva a magyar vidéken is, már mest fejet hajthatek a kulturális felemelkedésünkért kemely felelösséget érzö szakemberek elött. IEG YZETEK l. 2 3. -i itt: ,zl lcnlhire 1' a naprakészen pallérezett emberi személyiség elsö serban szellemi-lelki létfeıuıtartásáhez nélkülöﬂﬁetetlen kultusza, tehát a lrnltáre némileg szükitett tartalmú jelentése értelmében. Eeeterben [dny. Anglia.f'Deven, 1931) többször hallettam angel könyytáres barátemat az „eerájıeri lre:n'í.In`ns "-rül beszélni, de ugyanett elvashattaın öríásplakáten is a dupla ablak elönyeirül, hegy ,,Prálrr-We le.-' Eerápıiiren már lIrivilli"' Szirák lilül -tö] mezöváres, késöbb az lüöü-as évekig járási székhely velt. A sziráki Helecaust Emlékbizettság EDU-l-ben gyűjtötte össze és delgezta fel a 44-ben elhurcelt és megölt mintegy IIÜ íényi sziráki ﬁidéságrel meg éle hagyemányt és emlekezetet. 5. á I F' Dr. Fabinyi Tibet, evangélikus egyháztörténész prefesszer egyik kedvenc luteránus nagyasszenya éppen a mi Reth Jehannánk, akiröl veretes mlvü elöadást tartett ÍÜÜ-=.l. május 14-én a helyi ev. templemban. A sziráki evangélikus ıfprelestánsl templemban lil-ll áta láthatö emléktáblán az 1741-ben sziiletett gráf széki Teleki Iözsefné, sz. Ráth Jehanna Iıalálezásí éve tévesen 1531, de valöjában már 1513-ban, tehát F2 évesen elhtuıyt. Gyakran visszatérö, furcsa élménye az egykeri „keleti tömb" mai uniös tagjainak, nekünk, amiker ebben a tipikusan nyugatveuröpai fermáciöban tanácselnökökkel, párttitkárekkal talál kezunk, és szemíná riumra járimk... .`Selgáterj`án, Eüüö. jeneár l ?., Belessí Bálint Megyei' Könyvtár 90 �BARÁTHI Orró A környezetvédelem magatartás és mentalitás is Beszélgetés dr. Kecskeméti Sánder kömyezetvédelmi szakértövel Megı_,iererszágen ez 1980-es ének eégétöl mélyrelietö tiirsedeliei-gezrieeigi áteleknlás inánlt eleg, s 2004-bei: ez Enrápei Llniéliez nelá esettekezıisniik, e közös nermeremrlszerliez eelá illeszkedésiink iijebl: kihieást jelentett. Ennek része e természet és társeáelein niszenyreiidszerének iijregendetáse, egy eiyen környezeipelitike nregeelásiláse, emelyben e jenntertlretö jejlöriés közpenti szerepel kep, s ez erszáges, regiemiiis és térségi politikák összeﬁliggö remlszerének is elketáeieméné nálik. E felismerés részese inteıjirielenyem, dr. Kecskeınéti Sánder, környezetvédelmi szekértö, szrlkeiiti pátriájiánek e szekmálien megyeiretáreken till is ismert és elismert közéleti személyisége. Az elepképzettségét tekintzie gépész-repiilöniérnöki diplernánei, milszeki tnrtemányek dektere cinnnel rendeikezö szekemlıer rnintegy lrárem éntizede emlier és környezete lrermenikns szimiıiázisánek rnegvelásitásrinel fnglelknzik. A természet szeretetét száleitöl örökölie, egy szépséges kis mátrei felnbái, Sznlıárál liezte inegánel. A környezet nértelme iránti elkötelezettsége pályájának egyik áltennisán, liieetásként tekintett szelenájánek gyekerláse serán nált élete szerees részéeé, szeneedétyéné. - Selgöterján negy lierátjekéiit, tekátpetrkiteként könyveinek el. Mi érdekeset látsz te ezen e neiiirégitlen még e „piszkes l2" serelt, többek szerint zenitjén tiltjirtett náresen? - Salgótarjánban érettségiztem, láttam ezt a várest félévszázaddal ezelött, elhanyagelt gyermekként és aztán láttam serdülni és felnótté érni is. Visszaemlékszem az "5Ü-es évekbeli váresra, amely lelakettnak tünt, elhanyageltnak, bár ez utóbbi jelzö nem a legjebb rá. Ugyanis inkább csak a jelentés ipari tevékenység - kehászat, gépipar, üvegipar - hezta magával ennek a látszatát. Persze nem velt kerszerü infrastruktúra, kiépített kemplez közmúrendszer sem, nem veltak mi- nóségi utak, füstös, ressz levegó jellemezte ezt az egyébként gyönyörü természeti adettsággal rendelkezö völgyben fekvö várest. Viszent mindig is vallettam és vallem: a kultúra, a kiművelt ember környezetét technikailag is átalakítja és magát az embert gendelkedásában is megválteztatja. Ez a váltezás kitapinthatóan és szemmel láthatóan megtörtént, ma is jelen van Salgótarjánban. Egy fiatal, alig több mint nyelcvan éves váres nem lehet túl a zenitjén - hegy a kifejezésedet és az ellenpárját használjam - legfeljebb a nadírján, ami szerintem a '9Ü-es évek közepén velt. Ezen a mélypentján - nem minden áldezatek nélkül - túljutett a váres és azóta a fejlödés jelei egyes területeken újra megmutatkeznak, még ha a gazdasági háttér ehhez nem is a legkedvezóbb. Sekkal többször kellene a váres régi arcát kiállításeken, az iskelákban bemutatni, fetók, íráses dekumentumek, filmek felhasználásával demenstrálni azt, hegy ez a váres csak az elmúlt 40 évben hennan heva fejlödött. Azt hiszem, velna mire büszkék lenni az itt lakóknak, különösen azeknak, akik ebben a felfutásban, ebben a fejlódésben és új értékteremtésben részt vettek. Hatalmas erkölcsi ereje leruıe ennek az épített környezet védelmében, értékeink megóvásában. Ezt én nagyen fentesnak tartem, jóllehet 91 �elfegult vagyek, mert én nagyen szeretem ezt a várest. lvlegtisztelö, ha lekálpatriótaként emlegetnek - egyébként meg az is vagyek. Ezért is a „piszkes 12" minösítés puszta megemlítése is felháberedassal tölt el. Ma sem értem, ezért is visszautasítem. Ez a '9ll-es évek elejének túlzó, szándékesan dehenesztáló jelzóje velt. Ez a váres nem piszkes velt, a látvány és az érzet elsöserban a kerábban még csúcsra járatett kapaeitásml delgeze, energiafaló és meglehetósen kerszerütlen terınelö ipari üzemek nagymértékü szennyezés-kibocsátásának a következményeként keletkezett. Emiatt a váres szemiyezett velt, de nem piszkes, a kettö között különbséget kell tenni. Egyébként már kerábban elyan kerszakes váltezásek történtek a levegöszennyezés visszaszerításában - a földgáz és kerszerû technelógiák bevezetésével, amiról késöbb szólni szeretnék -, hegy a légszennyezettség jelentés mértékben csökkent. Ezzel egyidöben azenban a meterizäció növelte a szennyezettség mértékét, elyannyira hegy az - az egyes közlekedési csemöpentekban - a megengedett határértéket is túllépte. Napjainkban viszent a levegöszennyezettség mértéke minden kerábbinál nagyságrenddel kisebb. Az is igaz, hegy nem elsöserban és feltétlenül az emberi beavatkezás eredményeképpen következett be, hanem azért, mert Salgótarján ipara jócskán leépült. Ma azenban a váres Ievegöje - függetlenül attól, hegy a kencentráció esetenként megnö - a legszigerúbb határértékeknek is megfelel. - A környezet:iéelelemliez eezeiá szekmei pályefntáserl ez Aeélgylirlieı: kezdáilött. -1961-ben kerültem a vállalathez és 25 évet húztam le különbözö vezetó beesztásekban. Blóször a TMK-t vezettem, majd a beruházási tevékenységet irányitettam, végül föenergetikus lettem. Ebben a beesztásemban közel tíz évig delgeztam. ltt kerültem szeres kapcselatba a környezetvédelemmel. A gyár szerteágazó, sekszínü tevékenységében a környezetkáresíló hatásek kivédése, kibecsátási preblémák megelözése és megeldása új és új kömyezetvédelmi eljárásekat igényelt. lvlunkatársaimmal sikerült elymértékben rendbe hezni a gyár szennyezéskibecsátását, hegy az messze a megszabett határérték alatt maradt. Mindegyik területen szívesen delgeztam, de legbüszkébb a beruházási tevékenységre vagyek, hiszen az irányításem alatt épült meg a I-(ehászati Üzemek egyik bíiszkesége, a kisterenyei cségyártó üzem. ltt végzett tevékenységem idöszaka alatt szereztem meg hidraulikus vezérlésból a műszaki tudemányek dektera címet. lvlegtanultam németül, aminek nagy használ vettem külföldi hivatales útjaimen, amelyeken telmácsra sem velt szükség. - Az Acélgyár melyik teeékeıiysiigfejtáje eelt e legiıegyebb szennyezés-kitieesritá, emetyet ,,rene'isfe kellett iiezni Mennyire eelt eliliırii pertnered e gyár nezetése? - A vállalatnál a hideggyártás - például hideghengerlés, dróthúzás - velt az egyik tö prefil, egyben ez velt az egyik legszennyezöhb tevékenységfajta is. Hegy a hidegalakítás tökéletes legyen, úgynevezett revementes trezsebmentes - B.Ü.l anyaget kell elóállítani, amelyet kénsavas pácelással végeztünk. Az eljárás végén ezt az 5-6 "°ˇ'l-E--es kénsavtartalmú páclevet kellett - közömbösítés után - a Tarján patakba vezetni. Még beruházói beesztásemban, az irányításemmal megindult a közömbösító üzem létesítése, ahel késöbb már minöségileg jól tudtuk semlegesíteni a pácie- vet. ltt el kell eszlalnem egy tévhitet. Ha a patakba szép fehér felyadék ment, akker mindenki tapselt, pedig az ekker velt szennyezett. Amiker mészhid ráttal közömbösítettük, akker velt sötét szinü, amiröl azt gendelták, hegy szennyezett. Ezt nem igazán tudtuk a lakesság számára érthetövé tenni. Megépítettük a kerszerü sósavas 92 �páceló üzemet, ahel a kerábbi kénsav helyett sósavat alkalmaztunk, ezzel a pácievet regenerálni tudtuk. Ki tucltuk verı.ni a leeldett vasat, a szemetet, és a regenerálás után már csak tiszta ipari víz került a patakba. Ez a beruházás gazdasági szempentból indult, s e precedensértékű beruházás után a vállalat vezetése az új fejlesztéseknél már preferálta környezetyédelmet is segítö beruházásekat. Ennek köszönhetöen - másedik lépcsóben - az ugyancsak az én irányításemmal megvalósuló kisterenyei csógyártó üzemben már teljesen szabad kezet kaptam a technelógia megvalósításában, így itt már teljes prieritást kaphatett a kömyezetvédelem. 'ltilágessá vált: nem elsöserban erveselni kell a bajekat, de meg kell elözni azekat, kerszerü környezetkímélö technelögia alkalmazásával. - Melyek neltek e tegszennyezátıli nálteletek, illette tevékenységek Selgáterjánlien? - Azek a cégek, amelyek generátergázzal fűtötték a kehóikat és kemencéiket. azek bizeny-bizeny jelentés Iégszennyezök is veltak. Így például nálunk a kevácseló gyár, és a két üveggyár is generátergázes eljárást alkalmazett. Ezek kíséröjelenségei a hatalmas salakhegyek veltak, amelyek. amig ki nem hűltek, szennyezték a levegót és környezetűket, hiszen a szél szétherd ta a perrá váló salaket, félelmet és aggedalmat keltve a lakesságban. - A generátergázt tfálteitátek ki eztán e kerszerá jöldgázzel. - Pentesan, és ez kerszakalketó váltás velt Salgótarján életében. A '60-as évek elején megvalósuló váresi gázpregram - amelynek realizálásában még TMK vezetó keremban vettem részt - fekezatesan került végrehajtásra. Az acélgyártól indult, mégpedig azért, mert saját tervezóiredája velt. ltt tervezték meg a bekötéseket, a kivitelezési pedig mi TMK.-sek végeztűk. Büszke vagyek arra, hegy a gázpregram gendelatának megszületésétöl a kivitelezésig bezárólag részese lehettem ennek a környezetvédelmi szempentból kerszakes és nagyjelentöségű beruházási pregramnak, amely nagyságrendekkel javitetta Salgótarján és környékének légszeruiyezettségi értékét. - Közlieeetee: melyek nepjieinklien e nárest még szennyezá eállelkezásei, minel káresit,iák környezeiiiket és bennünket eáreslekákeii' - Az SVT-Wamsler Rt jelentös szén-meneeid és etil-benzel emisszióval bir. Az ST Glass Öblösüveggyártó és Fergalmazó RT a nitregén ekid és per kibecsátásban ,,jeleskedik". Az ICO Rt és a BRG Rádiótechnikai Rt tetra-klór etilérmei terheli a környezetet. Végül az egyik legnagyebb szennyezöanyag kibecsátó a Salgótarjáni Üveggyapet Rt. (nitregén-ezid, ammónia, per, metilén-klerid, fermaldehid, fenel). Megjegyzem: a szennyezés-kibecsátás tömege már lényegesen kisebb, mint néhány évvel ezelött velt. Az emisszió az elöírt határértékeken belül van, és már nem veszélyezteti a környéken lakók egészségi állapetát. - Egyszer mégis csak geiideltái egy negyet és merészet: önállásitetteel rneged. - lgy történt. A kömyezetvédehni preblémákban való elmélyülés, a kehászattal kapcselatban álló cégek és a váres más vállalkezásainak vezetóivel való felyamates kentaktus és kenzultácíók serán meggyözödésemmé vált, hegy a kömyezetvédelemben egy-egy vállalkezás, egy-egy kis terület nem tud elszigetelten és önállóan érvényesülni, hatékeny kömyezetvédelmi intézkedéseket tenni. Azt gendeltam, létre kell hezni eg: elyan vállalkezást, amelyben a kömyezeti preblémák közös feltárása és szakszerű megeldása minden kerábbinál jebban elösegitené a környezeti kárek megelözését és kivédését. Így heztuk létre 1933-ban az Észak-magyarerszági Kömyezehfédelmi Egyesiilést, egri székhellyel, 15 vállalkezás - mint alapító tagek - részvételével. Az azóta 93 �eltelt idöszakban az egyesülés taglétszáma jelentösen változott - nött, majd stagnált -, de ami a lényeg, szakmailag elfogadott eredményeket produkált. Ma az egyesülés 1999 öta salgötarjáni központtal - a szakmában és a megyében, de mondhatom, az országban is ismert és elismert. - Barnrrtatrnid nagyon riioia'en az egıyesiilést, arnelynek rvilasztott elniike targyi' - Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elömozditására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapitott, jogi személyiséggel rendelkezö kooperáciös társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghalaclö tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Tevékenységét a tagok képviselöiböl állö igaz- gatötanács, illetve az elnökség irányítja. Szerteágazö tevékenységünkböl csak néhányat emlitek: természettudományi, müszaki kutatás és fejlesztés, müszaki tevékenység, tanácsadás, vizsgálat és elem- zés, oktatás és szakmai érdekképviselet, mint fötevékenység. Konkrét környezetvédelemi tevékenységiink soráböl a szennyvízelvezetés, - kezelés, telepíiléstisztasági szolgáltatás, folyékony hulladékkezelés, szilárdhulladék, köztisztasági szolgáltatás és veszélyes hulladékkezelés feladatokat emelem ki. - liizonyrira az eg1_;esı`ilés eredıırényességérı is felllnzdırltta, és annak lnizisrin ls, kezrlernényezésedre az elnnllt én végén átadásra keriiit az Eszak-rriagıyarorszrigi l-'legionrilis Hérnyezettrédelrrri Kiizpont. Milyen koncepciéoal és célokkal? - A Regionális Környezetvédelmi Központ Alapítvány átfogja és összehangolja a régio környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, lehetõséget biztosít, és segítséget nytˇijt minden hozzáfordulö, a környezetvédelem problémái iránt érdeklödönek. - A Technika Hrizn enrépai szinoonalri, eléarfri- és konferenciaterrnekkel, korszerli szérnitógépes rnnrikalrelyekkel. Enrripai rrrirráiıi lesz az alapitoriny tetrékertysége is? - Szándékom szerint igen. Technikai bázisunk, szellemi potenciálurık is biztosíték erre. Jelesül arra, hogy továbbképzéseket, szakmai konferenciákat rendezzünk, és egyben megfelelö helyet biztosítsunk az alapítványi célok között szereplö pályázati és egy problémákkal kapcsolatos segítségnyüjláshoz is. Tevékenységiínkben központi helyet kap az oktatás és ismeretterjesztés, ennek keretében elöadássorozatok, konferenciák szervezése, a szakmai közönség részére ismertterjesztö elöadások és szemináriumok tartása. Feladatunk a környezetvédelennnel kapcsolatos pályázatok elökészitése, tanácsadás a hozzánk fordulöknak. Segítséget nyújtunk a környezetvédelmi problémák megoldásához, feladatvállaláshoz. Az alapítvány biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesüljön szolgáltatásaiböl. A Központ szakmai háttere pedig az Egyesülés. - Üe épilerl a térsadairni li.-:itteret is, lriszen a minap kétöltél egylittrniikédési nreg.-:illapodést Négrrirli Média Kiadói Kﬁ-net. El szeretnéri ,,aa'ni” a sajtrinak tenékenységeteket? - Nem „eladni” szeretném, de közkinccsé akarom termi tevékenységünket. Ennek jegyében kötöttük az eddigi megállapodásainkat az Egererclö Erdêazcti Rt. (Eger), a Károly Robert Föiskola (Gyöngyös), a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártök Szövetsége, Salgótarján Megyei Jogú Város és Nögrácl Megye l(özgyülÉ'5E„ s most legutöbb az említett Nögrádi Média Kiadöi Kft képviselöivel. - Mi a konkrét célja a niétiirioal oalé egıyıittrrnikádésrrek? - Közös célunk az Észak-magyarországi Régié és elsösorban Nógrád megye környezeti állapotának javítása érdekében bövíteni a kömyezetvédelem- és gazdálkodás, 94 �valamint a média területén a szakmai, gyakorlati és tudományos együttműködést. Elösegíteni a környezehfédelemmel kapcsolatos tudatformálás széles körü terjesztését. Folynak az elökészületek és egyeztetések a Regionális Fejlesztési Tanáccsal és Heves Megye Önkormányzatával valö kapcsolat felvételére és az együttműködési megállapodás megkötésére. - ll/lilyerr rrapjaiitkbait Négrád rnegye környezeti állapota? Ha .rnár rárnntattál Salgátarján legnagyoiıllı kárnyezelszerriryezáire, lássnk ,,áket" inegyei szinten lsl - Balassagyarmaton a Magyar Kábelmüvek gyára a város nitrogén-díoníd és szilárd por kibocsátásának közel 60 “fa-áért, szénmonozid kibocsátásának több mint feléért felelös. öátonyterenyén a szén-mononici emissziö több mint SÜ *itt-át két cég, a Nordmetál Kft és a Iolimpen Kit adja. Ez utöbbi társaság meghatározö a település szilárd por szermyezésében is. Rétságon az egész megye kén-diozid emissziöjának 1/3-át a Nögrádi Erdökémiai Kit. Produkálja. Romlıányban a Korall Csempe Kft jelentös szén-mononid, nitrogén-onid és szilárd por kibocsátö. További jelentös szén-mononid, illetve porkibocsá tö üzem a Zalai Kerámia Rt gyáregysége és a Ráköczi MGSZ vegyi iizeme. Bercelen, Drégelypalánkon és Keszegen találhatök még jelentösebb környezetszermyezö vállalkozások. - Milyen a légszerrriyezettség rnértékei' - Összességében Nögrád megye levegötisztasága, ezen belül Salgötarján levegöje is megfelelö. Az a mindig visszatérö megjegyzéssel, hogy az ipar leépülése ezt a folyamatot mindenütt, kiváltképp a megyeszékhelyen nagyban elösegítette. Elöfordulnak persze, olsösorban a városainkban és föleg a közlekedés területén határértéken felüli kibocsátások. Gondolok itt elsõsorban a közlekedési lámpák]-:al védett ıjitkeresztezödésekre, csomöpontokra, ahol viszont a légszennyezés mértékét jobb közlekedésszervezéssel lehetne csökkenteni. Tennészetesen lenne tenni`valönl< az erdök úgynevezett karbantartása, a fakitermelés utánpötlásának biztosítása, bövitése érdekében. Ez a tevékenységünk még nem olyan mértékü, mint amilyen szükséges lenne, vagy amilyen lehetne. Ha a megyénket és székhelyvárosát felelös emberek irányítják, gondos emberek lakják jö lesz élni itt. És az tınokáinknak ügyszintén... Hogy számadatokkal ne terheljük az olvasot, kollégáimmal az alábbi - minöségi jelzökkel operálö - kimutatást készíttettem, amelyben Nögrád a Heves megyével történõ összevetésben is megállja a helyét. Lészenn ezcttsé értékelése az szak-rna arorszıiii-?.éiálmn 'ri.-. l N nes U11 .":.Íl ala-:sa armat Kıválö(l ö 2 o 2] z on teren e Kıválö 1 ö (2 Kıválö sztö Kıválö 1 Kıválö 1 öl! EE “ii _ l-'. l"J-a ı-Iı-._ öta ı1 an on 1 os a ravıdékı Höerömu Bükkszentkereszt azıncbarcıkzı ıskolc z Ü-. Tıszau város Kıválötl Kıválö 1) Kıvalö [I ö (2 ö (2) Kıválö 1 Kiválö 1 ö 2 Kıválö tl Krválö ll] Kıválölll Kıválö 1 Kıválö [H Kiválö {l ö 2} á 2 ö 2. Kıválö 1 ö (2) Iö (2) ö 2 ö 2 Forrás: Országos Légszernıyeeettsági áááráliáiázat 95 �- Valélrarı rnegnyngtatá városaink levegétisztasága. lsinereteini szerint azonban alíglia arlliaté ilyen niinésités terrnészetes vizeinkrél. - Az ntöbbi pár évtizedben mindkét folyönk vize a gonclatlanság, az ipari szermyezés, a nem megfelelö víztísztitás miatt szennyezettebbé vált. Az Ipoly folyö vize esetenként ellenörizhetetlen, indokolatlan szennyezödéssel terhelt. Az Uniös elöírások Szlovákia részéröl is kötelezö betartása jö irányba változtathatja az Ipoly vízminöségét is. A Zagyva vizgyüjtö területére települt ipari üzemek sem megfelelöen gondoskodtak a folyöba kerülö ipari vizek tisztitásárol. A romlás egyértelmúen a korszerütlen ipari technolögiáknak volt a következménye. A folyö vizmi- nösége korántsem olyan mint egykor, amikor még halban is gazdag volt, s partjait horgászhelyek szegélyezték. Ma már azonban szerencsére ott tartunk, hogy sikerült megállítani a romlást, de hosszú idö szükséges még ahhoz, hogy ezt a folyamatot megforditsuk. Mindezt a beömlö vizek állandö ellenörzésével, a szennyvizek tisztításával lehet elérni. Merem remélni, a természet lassú öru`eagálásán, öntisztításán keresztül helyre fog állni a korábbi vízminöség. - Fontos teriilete a telepiiléskiiriryezeti inﬁastrrrkiiiráirak az ivávíz és szernr_yvi'zcsatorna-lrálázat. Ezek egyrnáslioz valé viszonyítása az án. kiiznniollá. He tnflnárl ezt nnrtatni régiárikbarit - Igen, hiszen erre vonatkozöan a KSH-nak is vannak adatai: Kázrníiollá lıelı zete a ré iétlan MF'-WE Üüﬂsi orsod-A-Z eves rad z svaz ıös átla 1 Forrás: KSH :s_v- II '_ lvévíz lıálázatra csatlakozott lakások aránya Szennyvízcsatorna tnilázatra kapcsolt Szeri nyvizcsatorna lfáiázatra kapcsolt lakások arán a lakások száma 2 Cilll 92 2? 36,9 3? B 'lllı'ilı. 'F1 49,3-6 1495'93 55-S95 39933 Összes Eiwﬁmi Szíggüyvif Ü láázırrriollá mJ 26526 1 19 ~=lé.'?B 9 32 42 38 A fenti táblázat adataiból kitünik, hogy az Észak-magyarországi régióban sem érte még utol a szennyvízcsatorna hálözat kiépítettsége az ivövízhálozat kiépítettségének szintjét. A három régiöba tartozö megye közül Nögrád megye közmúollöja a legnyitoltabb, megyénkben legalacsonyabb a szennyvízhálözatra kapcsolt lakások aránya. - Folyarnatttan van a 200?-2ÜI3 kázátti idöszakra szálá országos szintfi - Enropai Unr- ás tervtrez csatlakozó kárrryezetvádelrrii tervezés. - A Kormány 1076/ZÜÜ4. (`v'lI...'12.} sz. határozatával elindította az említett idöszakra vonatkozö tervezési folyamatot. A tervezés valöban régiönként, S témakörben, úgynevezett tervnyalábokban történik. Ennek környezetvédelmi része az ,,Élhetö környezet" címet viseli. Eddigi munkánk elismerését is jelenti, hogy mi kaptuk meg az Észak-magyarországi régio „Élheté környezet" tervfejezetének elkészítését, mtuıkatársairrıanal már javában dolgozurık is rajta. A tervnyaláb a kömyezet- és természetvédelmet számos aspeknısbél közelíti meg, így figyelemmel van többek között az agrár-és egészséges-környezetvédelem, valamint a kömyezetipar kérdéseire is. Ebbõl is kitűnik, amit én mindig is hangsúlyoztam, és sokadszor is el kell 96 �mondanom: nem szabad a környezetvédelmet önmagában kezelni, mert minden mindennel összefügg. Összeﬁigg a kultúrával, összefügg a müveltséggel. A kör- nyezetvédelem egyfajta magatartás és mentalitás is. - Érielnieznérl az „éllielé körriyirzeti' fogalmát és kilıontanáa' tartalmát? - Az ,,élhetö környezet" megteremtése a legközvetlenebbül kapcsolödik az életminöség javításához. Tartalmazza, magában foglalja a térségi és települési környezetvédelem, így a levegötisztaság-védelem, a vizminöség-védelem és a vízgaz- dálkodás, a vízrendezés, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem, a települési zöldfeliiletek védelme, az épített környezet védelmének szakterületeit. A biodiverzitás - a biolögiai sokféleség - védelme, a természet és tájvédelem, az élettelen természeti értékek megörzése, a vidéki környezetminöség javítása, a terület és földhasználat fejlesztése is mind-mind az ,,élhetö környezet” feltételeinek megteremtését szolgálja. Egyébként a tervnyaláb 7 „címzett” lejezetrészt tartalmaz. Ezt nem tudom itt részlelezni, de szívesen beszélek arröl, hogy mit jelent az én felfogásomban - csak többek között persze - ,,élhetö környezet". Azt jelenti, hogy például az épített környezetet is védjük. Hogy a ,,vissza-visszahúzödö" játszötereket újböl töltsük meg élettel, hogy mondjuk a Üolinkál újra tegyük Salgötarján laköinak kedvenc idötöltési helyévé. De az „élhetö környezet" jelenti azt is, hogy megfelelö kultúrát, megfelelö müveltséget adjunk gyermekeinknek. Tovább megyek: jelenti azt is, hogy munkahelyekre van szükség, és sok minden mást is jelent még. Ennek érdekében dolgozunk munkatársaimmal közösen, mondhatnám elkötelezetten. - A helyi prolilénniktál az egész Földiinket érintájelé llalarlva vessíink egy pillantást a Földfinket jenyegelö környezeti veszélyekre. Melyil.' ezek közíil szerinted a lirgtlésztitrlieseltlt, és ntiiyennek itélerl a lekiizrlésére kibontakozá nemzetközi összefogás liatékonysiigát? - A globális környezeti problémák közé sorolják többnyire például a savas esöket, az esöerdök kíméletlen pusztitását és az úgynevezett üvegházhatást. Mind nagyon súlyos és vészterhes, én itt csak a harmadikröl szölnék. Az utöbbi évtizedekben az üvegházhatású gázok koncentráciöjának fokozatos növekedése a felgyorsította globális felmelegedés folyamatát. Ez azt is jelentheti, hogyha az iivegházhatású gázok (ezek közül a CG; - a szén-dionid a legmeghatározöbbll kibocsátását a jövöben sem tudjuk korlátozni, a sarki jég jelentös része elolvad, a tengerszint megemelkedik, a Föld éghajlata és hőmérséklete is nem kívánt mödon megváltozik. Az átlaghömérséklet növekedésével megnö a Föld felszíni párolgása és a levegö csapadéktartalma, ami megint csak jelentösen befolyásolja az idöjárási viszonyokat. Ez erösebb széljárást és szélsöségesebb csapadékeloszlást eredményez. A felmelegedés a termöterületek eltolödását eredményezheti. Egyes növény- és állatfajok eredeti élöhely-feltételei megváltoznak, ami a fajok fennmaradását kockáztatja. Talán ez a néhány példa is elég a veszély kapitális voltának érzékeltetésre. Klímakutatök legújabb elörejelzései szerint csak 2015-ig van ideje az emberiségnek arra, hogy megállítsa a globális felmelegedést. Ha a jelenlegi tendencia nem változna, akkor 2050-re több mint 1 milliö állat- és növényfaj pusztı.ılna ki a Földön, ami beláthatatlan következményekkel járna az egész emberiségre. A 70-es évektöl kezdték felismerni a globális veszélyeket és kezdödött meg egy széleskörü mozgalom (a „Zöldek” részéröl az USA-ban és egyes nyugat-euröpai országokban) a nemzetközi összefogás kezdeményezésére. Egyszerüen abböl a tényböl indultak ki, hogy a globális környezeti veszélyeket, de a környezetszennyezés terjedését sem lehet országhatárok közé szorítani, közigazgatási határokkal korlátozni. 9? �Egyre másra születtek a nemzetközi megállapodások, köttetnek azöta is a multilaterális egyezmények. Ezeket felsorolni itt lehetetlen, csak példaként említek néhányat a legjelentöseb- bek köziil. Az úgynevezett Riöi Nyilatkozat az 1992-ben a brazíliai nagyvárosban rendezett Környezet és fejlödés ENSZ Konferencián. Feladatok a 21. századra (AGENDA): környezetvédelem, valamint a társadalmi-gazdasági problémák sokoldalú összefoglalása, nyilatkozat a közös alapelvekröl. A Kiotöi jegyzökönyv {199?) volt a legmarkánsabb, amelyben 33 iparosodott, illetve átalakulö gazdaságú ország vállalta a jegyzökönyvben rögzített üvegházhatású gázok kibocsátásának meghatározott mértékű csökkentését a 2003-21112 közötti idöszakban. Magyaroszág például 6 “fa-os korlátozást vállalt, az akkori EU tagállamok egyíitles vállalása 8 “fa-os volt. jellemzõ, hogy az egyezményt éppen a két legnagyobb légszennyezést kibocsátö ország: Oroszország és az USA nem írta alá. Egyébként pedig kötteltek további egyezmények például a biodiverzitás védelméröl, a környezetkímélö technikák bevezetéséröl és számos más környezetvédelmi intézkedésröl. Az összefogás megtörtént, a megállapodások megköltettek, csak épen a végrehajtás nem elég hatékony, söt egyáltalán az egyezmények betartása is sok kivánnivalöt hagy maga után. Ettöl is sokkal nagyobb gondnak látom, hogy napjainkban is a pillanatnyi gazdasági érdekek elöbbre valöak, mint a környezet érdekei és védelme. - Beszélgetésfink végejirlé kérlek, beszélj még a köntyezett.réd'elerrr szerepéröl, jelentéségéröl. - Szoktam mondani, a környezetvédelem olyan, nıint a futball, tízmilliö ember ért hozzá, mégis csak ott vagyunk, ahol... Mondok egy ezt alátámaszté példát is. Magya rorszá gon több mint tízezer vállalkozás van, amelynek a nevében szerepel a környezetvédelem. Ugyancsak sok ezres nagyságrendü azon civilszervezödések száma, amelyeknek a cégnevében is ott van a környezetvédelem kifejezés valamilyen alakja. El lehet képzelni, ha ezen szervezetek valöban hatékony környezetvédelmi tevékenységet folytatnának, nem itt tartanánk. De: ez csak a látszat, a piaci érdekeltség jelenik meg a ,,tömeges környezetvédelemben" is, mint ahogy könnyebben meg lehet jelenni a piacon egy termékkel, ha hozzáteszik - környezetbarát. Az is lehet, hogy örunagában a termék valöban környezetbarát, csak éppen nem rendeltetésszerüen használják, helytelenül tárolják, nem megfelelöen hasznosítják. Ezen a magatartáson és szemléleten is szeretnénk változtatni kollégáirrunal. Szeretnénk ezt a fajta mentalitást, rossz beidegzödést is kellö ráhatással megváltoztatni munkánk során. Mindenkinek tudnia kell, hogy környezetímket: ezt a várost, ezt a megyét, ezt az országot az tmokáinktöl kaptuk, azzal, hogy majd vigyázztuık rá, hogy építsük, és úgy adjuk tovább, hogy ök is boldogan élhessenek benne. Ennek érdekében hoztuk létre az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központot is. Többek között egy olyan adatbázis létrehozását terveztük többé-kevésbé már össze is állítottuk -, aminek alapján bárhol, bármikor itt a régiönkban - és ez vonatkozik Borsod, Heves és Nögrád megyére is - meg tudjuk állapitani és mondani a beavatkozás szükségességét és mértékét. Központunkban több civil szervezetnek is helyet adunk, munkaterveík megvalösításába bekapcsolodunk, nem csak szakmai, de anyagi támogatást is biztosítunk ahhoz, hogy ez megvalésuljon. Ez a központ kifejezett szakmai jellegû, de civil szervezeteken keresztül foglalkozunk élö vizeink minöségével, a megye környezetvédelmi szennyezödéseinek összefogásával, szeretnénk olyan hatékony tevékenységet prodttkálﬂi, ami 93 �valöban a már többször emlitett unekálnktöl megkapett világet biiszkén adhassuk vissza nekik. Ezért is figyelemmel leszünk munkatársaink tudati fejlödésére is: megvalösul a gyöngyösi Kárely Röbert Föiskelával szeptemberben egy felsöektatási tagezat, és a pregramunkban szerepel a felnöttképzés, tevábbképzés, átképzés terve is. - Kiurlc, mit kellene teiiiii a lförityezettiridelriii lialékeiryságáiielr növelése iñrdekélirrii? Lfiisz es.-:ilyt az eialırrrlc atriıtelilrisriimlr megaálieztrıtrisrira? - Én alapvetöen eptimista embernek tartem magam. Hiszek abban, hegy az emberek gendelkedása - és a környezetvédelem jelentös mértékben mentalitás, tudati átlapet is - je irányba válteztathatö. Ehhez mindenkinek hezzá kell tennie a magáét, minden szervezetnek és mindenkinek a maga helyén a saját feladatát kell maradéktalanul ellátnia. Az államnak, az önkermányzatnak, a szakmának, a eivil szervezeteknek. És be kell tartani és tartatni a környezettel és annak védelmével kap-eselates törvényeket, jegszabályekat, írett és iratlan nermákat. Sajnes nem kerülnek végrehajtásra még a törvények sem. Ennek egyik eka, hegy a gazdasági érdek és a möködö töke hatalma rátelepedett a társaclalemra, az emberre. Ez esetenként azzal a következménnyel jár, hegy erdöket vágnak ki, mert szükség van a fára, zöldteriileteket vennak el a természettöl, parkekat, spertpályákat szılintetnek meg. Csak a rendszerváltás eta az erszágban mintegy 300 futballpályát számeltak lel, ezek helyén nem ligetek, játszöterek létesiiltek, hanem lakriparkek, kereskedelmi közpentek, plázák. Salgötarján az atlétika egyik vidéki fellegvára velt, ma nines atlétikai pályánk. Felszámelták a sikiiveggyár futball pályáját, használhatatlan az erszág egyik legszebb környezetében fekvö Kehász-stadien. Ezek visszaferdithatatlan felyamatek, valahel ezt számen is kellene kérni... A jegszabályek semmibevétele is napi gyakerlattá vált. Például léteznek a hı.ılladékgazdálkedással kapeselates törvények, jegszabályek. Hegy milyen lerakökat kell építeni, hegy a hulladékel: csak lerakön lehet elhelyezni, hegy a hulladéket nem az uteára kell kirakni, hegy a szennyvizet nem a termöterületre kell kiönteni, hegy a levegöszennyezés büntetendö és így tevább. És mi történik? Tessék csak végig gendelni, minden tavasszal a kertes házaknál tömegesen égetik a nyesedékeket, a faleveleket, a hulladékekat. Ez egy bevett szekás, ressz beidegzödés, pedig, ugye senkinek nem kell magyarázni, mit jelent ez. És még azek is esinálják, akik egyébként hanges szöval pretestálnak, a glebális felmelegedés ellen, az egészségtelen környezet ellen. Ez is egy magatartás. A közterület fenntartás egyik fö feladata a parkelö autök megfelelö parkelási helyre valö terelése. Ez rendben is van. Ne, de ugyanezen az emberek miért nem veszik észre és miért nem teszik szövá, hegy a parkelöba beállö autös ne söpöıje ki a szemetet az autöböl? Miért nem figyelmezteti a szemetelöket? Azért, mert van egy elyan felfegás, hegy az nem az én feladatem. Az uteánkban lehetöség van kiskertek létesitésére, nem közvetlenül a ház elött, hanem a ház és a közút között Hallettam a meegyzést miért feglalkezzunk mi ezzel, ez közterület, ez a váres feladata. Ez is magatartás, ez is egy szemlélet. Tevább megyek: még nem hallettam arröl, hegy rendőr megbüntetett velna még valakit azért, mert piszkes velt a keesija, belülröl. Vagy ha látta, hegy a palaeket, a papírt, a esikket kidebált az ablaken. Pedig, ügy érzem, hegy mindenkinek a maga területe mellett ez is ,,beleférne". A jöérzés ezt diktálnám. Ha csak ezt esinálnánk, nem kellene ,,szemeteskemmandet” Iétrehezni. Hel vannak a közterület-felügyelök, het 99 �vannak az erdészek, hel vannak a vadászek, het vannak a közrend-biztenságiak? lis hcıl van az emberek jö ízlése? Ha ebben nem történik váltezás, akker bizeny a büdzsé az mindig üres lesz, nem lesz annyi pénz, hegy a magatartásböl eredö preblémákat megeldhassuk. - ryleırlijıik a l<öru_ıfezrltiiilfiflltrii ri _f(;rizdng erszrigelf és railarrrlr plissziéjit. 'iii pvrlig arra iıjiellıilsz - im jöl nrszem ki e szetlriirfliál -, lregt; ez nem csak pénz lrérdésr. - I`*entesan. Lépten-nyemen hallhatö, hegy nincs pénz rá, kevés a pénz. Számításaim szerint a környezeti preblémák öt] iii-a tudati, magatartásbeli ekekra vezethetö vissza. Hegyan lehet ezen válteztatni? hleveléssel, a tudat fermálásával. Amit már kerán el kell kezdeni. Óvedákbarı, iskelákban, munkahelyeken, és etthen a sztilöi házban, a családban. Hiába tanulja a gyerek, hegy ne szemetelj, ha etthen egészen mást lát. Vagyis magyarra ferditva az egészet: ha nem történik meg egy tudati összetartás, egy szemléletváltás, akker a technika rehames terjedésével, ami nem is környezetbarát igazáböl, a remlás megállithatatlan, visszaferdithatatlan lesz. ıﬁı' .ı|' B iıﬁl.."l ı. Š :Íiis 'Í-ı. E' Il.-1. - 1.-ll-ZF .'ı- .-I Butak András: Növekvö építmény VI. IÜÜ �K. PEÁK ILDIKÓ XII. Országos Rajzbiennálé (2004. nevember 20-2005. február 5.) ismét rajzkiállítás Salgötarjánban, a Nögrádi Történeti lvlűzeumban! Újra meggyőzödhetűnk a hazai kertárs egyedi grafika virtuöz váltezatesságáröl, ismét találkezhatunk a kiállitö művészek között már ismert ,, nagy nevekkel" s örömmel tapasztalhatjuk, hegy még a megelözö, XI. Ürszáges Rajzbiennáléhez képest is több fiatal, tehetséges, friss szemléletű alketö jelentkezett e rendezvényre grafikai alketással. 2ÜÜ-l-2Üt]5-ben közel száz grafikusművész több, mint másfél száz alketását láthatjuk. A rendkívül szigerú zsűri munkája eredményeként ez az anyag talán számszerüleg kevesebb, mint a kerábbi biennáléken bemutatett alketásek mennyisége, ugyanakker a bírálök által bemutatásra javaselt grafikák valöban a hazai kertárs rajzmüvészet legjavát képviselik. Közös venása a kiállített műveknek - a kimagaslö technikai és művészi színvenal s a kidelgezás sekfélesége, váltezatessága mellett - a ,,befejezettség". Valamennyi, a Rajzbiennáléra bekerült mű önállö, kenkrét egész, szinte nem is találkezunk vázlates rajzessäggﬂll edavetettnek tűnö grafikákkal. Ezzel szemben számes mű rendkívül mívesen kidelgezett, vagy összefegett, feltszerü hatásával a festményhez közelít. A másik, tetten érhetö közös jellemzöje a XII. Ürszáges Rajzbiennálén bemuta- tett alketáseknak, hegy szinte teljesen eltűnt a klasszikus értelemben vett ,,szép rajz". Az a rajz, amely naturálisabb fermában felismerhetö alakzatekat, fermákat ábrázel, a venalak szemet gyönyörködtetö játékának, finemságának segítségével. Talán - a már évek öta Salgötarjánban rendszeresen kiállítö - Maracskö Gabriella és lvluzsnay Ákes grafikát örzik a rajz hagyemányes, a szö jö értelmében vett kenvencienális értékeit. Műveiken a figurák tulajdenképpen realisztikusnak tekinthetök, a témát e művészek a venalak rendkívül finem játékának segítségével bentják ki. Mendhatnánk talán - ezek alapján -, hegy a rajz hagyemányes értékei elvesztek. Felvetödik a kérdés, kapunk-e helyette valami mást, újat? Tuciemásul kell vennünk - tárlatlátegatöknak és szakembereknek egyaránt -, hegy a ma technicizált világát már nem lehet a grafika megszekett eszközeivel megjeleníteni. A rajznak napjainkban egy digitalizált ,,szép űj világga|", harsegö reklámekkal kell versenyre kelnie. Tűnöclhetünk azen, hegy je-e ez, vagy ressz, a tényen már nem tudunk váltezta tni. Hegy az alketök megörökíthessék a mát, üj eszközökhöz kell ferdulniuk s ezt bátran, kisérletezö kedvvel meg is teszik. A képzőművészet műfajai közül kiilönösen érvényes ez az egyedi rajzra, mely rögtönzésszerű veltánál, viszenylages technikai egyszerüségénél fegva a legkönnyebben, leggyersabban tud reagálni a váltezásekra. Fentes és lényeges ebben a ferdulatban az, hegy a grafikus hegyan tudja kezelni ezeket az űj eszközöket, tuclja-e a művészi szintjére emelni a hagyemányes rajztöl idegen technikákat - a kátrányt, a vakelatet, a ragasztást, meg tudja-e örizni a rajz öntörvényű spentaneitását, egyediségét. S végezetül, tud-e mindebböl 101 �,,müvészetet csinálni", elyant, amely már nem elsöserban a szemet gyönyörködteti, hanem elgendelkeztat. Annyi bizenyes, hegy a XII. Országes Rajzbiennálén bemutatett alketásek müvészi erövel, magas színvenalen képviselik a kertárs hazai grafika - a fentieken alapuló - legűjabb írányzataít. Összevetve Közép-Euröpa Iegrangesabb hasenlö jellegű renclezvényével, a Plzeni Nemzetközi Grafikai Hiennáléval - ahel Euréıpán kívüli alketök is bemutatkeznak - a Rajzbíennálénak s vele a kertárs magyar rajznak nincs szégyellnivalöja. F -1 _.. *I `f_.*='l *-Í-*if -ıI;')_|ıI"':if .F-Jrı' r ' 'li -ılıı ._ 1--ı_ rr_ 'l-:'til'I ııııillbl: 'E- `i_~'~ˇ. Í "l.ı l' 1IıılılI"" l llıŰ-.ı._ J- -. I . .ı.| ı ...Il - - -` '\,,-~ -.E-:-='-' L ÉV H.-.„` 1 ` ı ..,ü|_ rı . ._ - _ _. -'*_-. T _ .,` --- _ ` Gelencsér jánes: Helóta, 2ÜÜ4. lÜ2 fal'-ı l I"'Iı .| �Kovács TIBOR Egy különleges ,,há1`mas-könyvre Jil!! A sziintelen gazdagedö Bettes lstván élennüböl egy különleges könyvet szembatban akker, amiker elkezdödött emelnék ki, amelyik igazáböl nem is Bettes - alketás, hanem „csak” Elettes - a Iözsef Attila Emlékév. Ugyanis az emlékév budapesti nyitö eseményeker válegatás, amit a Iézsrf Atilla Eiiilékétt elején, a költö születésnapi centenáriuma örvén űjra elö lehet venni. Bettes lstván egy kötetbe válegatta Jözsef Attila szubjektíve kiválasztett a rimaszembati Váresi Galériában még verseinek egy-egy serát, versszakát és a szövegek mellé Dűder lstván, az 198? öta a dereski temetöben pihenö festö- művész rajzait rakta, amelyeket a festö a lekéri elmegyögyintézetben készített. Dtidert ,,jöakaröi" 1934-ben fél évre záratták elmegyögyintézetbe -írja Beites a válegatás végén - s ahel az intézménybeli serstá rsak pertréin keresztül Jözsef Attila világának büvkörében próbálta meg a szellemi szegénység megrenclítö állapetát megfegni. A rajzekat nézegetve Bettes lstván ,,megkísérelte, hegyan szölalna meg Dűder Iözsef Attila hangján". Ez a „hangzás”, szöveg és rajzek, vagyis kötet 2űÜ3-ban jelent meg a Lilium Aturtufn-nál Gyriiiiiiiitlii'gı_,ırii címen. Bettes Üüder pertréit ügy „helyezte” a jözsef Attila életműre, hegy a rajzek megtalálták elképzelése szerint azekat a szövegeket a művekböl, amelyek a lét elyan helyzeteit, mféráit, hangzásait láttatják meg a két életrnűben, amelyek összecsengenek, ugyanazt a létharcmödezatekat szölaltatják meg, ugyanarröl szölnak, még ha más „nyelven” is. Hüsz év telt el 1984 öta, s a rimaszembati Váresi Galéria mintegy a lekéri félévre emlékezve kiállítást szervezett a festö képeiből. Szellemi eröterek találkeztak Rima- mindig láthatö velt a Gömör ellegáría címet viselö Düder kiállítás. A Gyriiririiitlirgyeitben megjelent rajzekat is beleképzelhettíik a kiállítás anyagába. A szellemi eröterek találkezása a Gyéniéirilieigyeitben (is) fökuszált: a gömöri festö és a ferencváresi költö életrnüpárlatában. Még akker is, ha mi, gömöriek sem figyeltíink fel igazán Bettes kötetére. Ez a másik ek, hegy Bettes lstván válegatását üjra lepereljuk, átlapezzuk, s megálljunk a ,,gyémánthegyen” - gendelatban számelga tva a ,,kavicsekat zsebünkben" s kibentva az angyalek „vánkesekba tömött fehér szá rnyait. . .". Mik is a kavicsek? S kik vagy mik az angyalek? Az életművekben a válasz. Lehetetlen viszent nem megemlíteni a „mitikus allegöriák"-at, ha már a kiállítás címe is tartalmazza azt, és visszamehetnénk akár Tempa Mihály ,,allegerikı.ıs gölyájáhez"', vagy Rainer Maria Rilke ,,látemáses allegöriáihez" az értelmezés labirintusvilágába, hegy megpröbáljuk kibegezni ezen fegalmak szavak művészi üzenetét, de ez mest nem feladatunk. Csak Werner Günthertöl „Iepurık el” egy metaferikus ínterpretáciöt, s ezzel ügy gendelem, megelégedhetünk ezen írás szintjén: ,,...az Angyal ...az a világes vetítövászen, amelyre a legláthatöbb kentrasztban tükröztetjük rá az emberi életet és emberi serset.. 1Ü3 �lsmemünk kell Düder lstván és jözsef szánalmáért. A Megy-'erek-bál idéz vers- Attila életművét, azen tül is, hegy a költöi talán még mindig „preletárköltöként" tanítjuk és (legfeljebb) idézni tudjuk a részletet Bettes a tizenegyedik rajz mellé „legnagyobb” versserait. Persze, ha ügy vesszük ez is valami. Düder képeit pedig manapság nem ely gyakran látjuk a lítötenrnekben. A rimaszembati müzeurnban l99Ü decemberében létesített Ecce Hama cimet viselö valamikori állandó Düder-kiállítást megszüntette a mtheiun következö igazgatöja. Szegényebb ezzel a váres, meg mindenki. Farkas '-Jerenil-ta írta Düder halálának ötéves évferdulcijára készített kis kötetben: „Befejezödött egy űjabb életpálya s végérvényesen kiegészült a triász Szabö Bamkai - Üüder. Egyként valletták, hitték és tették, hegy egyetemes, igm müvészetet lehet teremteni a previneián is, Nögrádban, a Medvesalján és Gömörben. A lezánılt életpályák igazolják hitvallásukat. lvlüvészetük az egyetemes magyar kultüra részévé vált. Sajnes a jelenlegi magyar kultürpelitika alig vesz tudomást erröl." (Ahegy ma sem.) Az Emlékév alkalem egy űjabb ütra, fel a ,,gyémánthegyre". Bettes lstván lözsef Attila 39 verséböl kiválasztett szöveggel és a 49 pertrérajz válegatásával „tett egy türát” ama bizenyes ,,gyémánthegyre", s mi vele tartunk. Szöveg és rajz összhatására figyelünk. A kötet elsö két szövegrészlete - a gyérnánthegyi bevezetö után - a Megyemkböl van. A megszelítás és felszólítás az elmúlás köszöntését követeli. Igazi „lírai vészjel" a legény az ásöval metívum kiválasztása. A szöveg rajzpá rja közönyös bölesességgel - egykedvüen szemlélödö arc, magas hemlekkal - akárha entellektüel vonásokkal néz a világba. A második rajz mintha „régi dicsöséget idézni" nézeget tágranyílt szemekkel, kíváncsi várakezással. Reménykedik az Uristen 104 is, akár a legelsö arcet látnánk más pezíci- öban, megvilágításban Az ötödik ,,serstársnak” nem látjuk az arcát, az asztalra könyökölve ,,bökel" - a Téredék-ből van a szövegpáıja. Asztal mellett ül a tizenhatodik is. Őt a szöveg jellemzi: ,,...száraz töfenék az arc, de ember." (Taıiiilıiiáiıyjizfl. A tizenharmadik és a huszenharmadik ismét a Tfireelélcböl „szülal meg” Iözsef Attila hangján A hatodik „látneki” pertrérajz mellé a Gyöiıyánit liitirtm-böl idéz a „válogatö“. Düder életművében központi motívum a l(rEztus-élmény. Ezt kiemeli a rimaszembati galéria kép-összekempenálása is. A Krisztus-metívmn Jözsef Attilánál a kiválasztett versrészletek közül a Nem emel föl négyseresaiban (is) feilelhetö a hetedik és nyelcadik pertré mellett A hetedik rajz edafigyelö, érdeklödö tekintet, a nyelcadik rnaga a sátán pillantása karikás szemekkel, eszelös tekintettel A vers mind az öt ströfája - Bettes az elsöt és utelsöt választetta ki a rajzek mellé megszölítás, közvetlenül Istenhez szölás. Az elhagyott gyermek felkiáltása: ,,Fegarij ﬁaditak. „is a Krisztus - én iredalmiasítása talán. A ,,kegyetlen time” jelzös szerkezetének ellentétes hangulata feszültséget éleszt. ,,lf'fzsgále' meg az íigyemei" idöhatárezdi metlékmendata, a vers záröakkerdja - mielött megaıii ﬁtláldeznrial" is a krisztusi önfeláldezásra utal. Az ide tijrrt smretet jött versrészlete mellett „jöságes anycika" könyököl, kinek szemei démeniak, de az El imiea két kétseresának rajzpárja is a basáskede under és gyűlölet képmása - sötét kari kás szemekkel. A Tél a tizenötödik részletet adja. A szöveg „interpretálöja" egy sapkás, dinamikus képmás. A Parasztarıyákıı versrészletei mellé hárem nöi pertré került egymás mellé. �Az Ajt.-:it iryitelr visszatér az anya halálának élményéhez, l9l9 decemberében - ekker már nincs történelmi Magyarerszág - jözsef Attila szabadszállási rekenaihez utazett élelemért családjuknak. lvtire hazaért Budapestre, a ferencvárosi etthenukba, az anyját már el is temették. Attila balatenszárszöi utelsö napjai valamelyikén „szemrehányásekat tett magának", hegy miért nem maradtak a Ferencvárosban. Mi hiányzott neki? Az Eliigíában - a versböl nem választett részletet Bettes - ett a kérdésszerü válasz: ,,Tudod-e milyen öntudat kepár öröme hüz - venz, hegy e táj nem enged, és nüféle gazdag szenvedés taszít ide?" Az Ajtát iiyitekböl vett négyseres mellett lehunyt szemű, lehajteti fejű férfi a rajzen. A Kﬂráaal jöttél - az utelsö versek egyike - ekítö, tanitö négysera mellett egy állig begembelt kemely teldntetű, legy-eıeeeız eegeeee eeeei ızeıeıeeiz. íieıjek meg, hegy egy tanár pöza rejlik-e ebben a rajzban, vagy nagyon eröltetett a belelátás? A vers önmagát, mint seha igazán felnötté nem vált valakit szölít meg, a gyermekkor kép- és szökincséböl építkezik a vers. A hliiics becsriiiat cimü költemény is Jözsef Attila utelsö hönapjaiban írödett. A vers dialögus, de mintha csak az egyik fél beszélne, a másik felet csak belehalljuk a szövegbe. A vers elején kemény hangsülyt kap a tételmendat: „Légy, ami lennél: férfi." I-la megpröbáljuk értelırıezni: az legyél, ami nem vagy, s azzá akkor lennél, ha körülötted levö világ megengedné: önrn.agát megvalösítö, személyiségét megalketö férfi. A személyiség elvesztését bűnként éli meg. A harmincaclik és a harrnincötödik portrék mellett találunk e versböl idézetet. Bettes válegatásában a harminchetedik és az utelsö szöveg-rajz páresának versrészlete az fine, lelt iiiegleltitiii lmzrimrit... kezdetű költeményböl valö, ami valöszinűleg Jözsef Attilának is utelsö verse. Összegzö költemény, bücsüzás alaphanggal. ,,E föld befegad, mint a persely" - a világ helyett. A világ rendjében nincs helye az „üj világ"-röl ábrándezö költönek, s a ,,belendnak". A felesle- gesség érzetének megvilágesedrisa. lvleghiüsult minden „pröbatétel" - „belenclet játszettak" vele, sekat „vétettek ellene". A szöveg düderi rajzpárja egy a „szeme sarkáböl" gytuiakvön - mintegy eldalröl figfelö, claces ıáncvenalla_I a száj körül, ajkait keményen összezárö férfipertré. Az utelsö szöveg-rajz kembináciö szinte ,,szájbarágö" möclen tartalmazza a kötet üzenetének - a Jözsef Attila Düder lstván gendelati-művészi párhuzamának lényegét. 1955-ben - Iözsef Attila meg nem élt születésnapján - Nagy Lászlö idézte fel nagyszerűen a Iözsef Attila-igény szükségességét Az iiriik lrizfiny kiiszénijeiı című versében. (Ez a vers mest Stl éves.) Ehhez a vershez hasenlö Jözsef Attila - igényt jelez llettes István Gyéarriirtltegıyeii cimü ,,szöveg-rajz intarziája" szellemi, lelki rekenságet feltételez a költö és a festö között. A kötet egy ,,iredalmi kávéházat" megérdemelt velna (vagy még megérdemelné). Rimaszembatban míg a kiállítás tartett - éppen a falakra aggatett Düder-képek között (ha már állandö kiállítás ninc.s),a Városi Galériában. A válegatás - így a recenzens is - erösen szubjektív, és nem is feglalkezik minden szöveggel és rajzzal, de a Jé-zsef Attila Emlékévben egy hivatales Jözsef Attila - kép mellett kell legyen mindenkinek egy szubjektív Jözsef Attila - képe is. Amügy ez van Bettes Istvánnak is. t'lJıa:ter lstván-Iázsef Attila: Gyémıintliegyen. A rejzelret és e költeményeket rlálegetta Elettes tstnrirı. Lilium Aıiram, Dımeszerrialiely, 2Üt?.3.,l ÍlÜ5 �HATvANı Józsee Barangolás évszakról évszakra A nógrádi vidékét sajátjának, a tájat ma- szinte felfoghatatlanul gazdag, szines, génak valló, természetkedveló, -szeretö és gyönyörű világába vezeti és avatja be -tisztelö ember nagy örömére a közel- az olvasót. múltban jelent meg Faragó Zoltán Négy E könyvében közzétett írásainak egy éosmkityi bareitgolás cimű, a szerzó szemet-lelket gyönyörködtetó, színes fotói- részét olvashatnık és élvezhettük már a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain. A Te- val gazdagon illusztrált könyve. A külsöre is kellemes, karcsú (123 oldal terjedelmü, 16 oldal színes melléklettel illusztrált) kis kötet kora tavasztól tél végéig minden hétre kínál egy színes, szívhez szóló, lélekemelö kis elbeszélést. A könyv a Dióhéj könyvműhely gondozásában, a Nógrádi Média Kiadói Kft. és az URSA ritpjáré cimü sorozata 1993 óta - több- Salgótarjáni Üveggyapot Rt. támogatásá- vál jelent meg. A nyomdai elökészítés iííalcsó István érdeme, a nyomtatás a HÍRASZ Kft balassagyarmati nyomdaüzemé ben, Hajdú józsef vezetésével történt. Ennyit röviden a fontosabb ,,formai" tudnivalókról. A fiatal szerzöt, Faragó Zoltánt, a Nógrád Megyei Hírlap föszerkesztó-helyettesét, újságírót pedig már aligha kell bemutatni az olvasónak. nyire a szombati lapszámban - mintegy kétszáz kis darabjával tette kellemesebbé olvasói hétvégéjét. A magamfajta rest-lustának, egy-egy megeróltetöbb terepjárást, akár kisebb kirándulást is nehezebben vállaló idösebb embernek, vagy éppen a természet veszélyeinek még kitett kiskorú gyermeknek, óvodásnak vagy kisiskelásnak ki sem kell mozdulnia biztonságos etthonáböl, hogy az általa esetleg még soha nem látott, fel nem fedezett csodálatos természetben találja, érezze magát. Könyvének szerintem fölöttébb fontos felvezetöjében a figyelmes olvasó Faragó Zoltán egész habitusáról képet al- lvlegtettiik ezt ugyanis e lap hasábjain elsö, Öregtoroiiy cimü történelmi regényének méltatása kapcsán (Pelácﬁild, kothat. Gyermekkorának egy pillanatfelvételszerű, ám meghatározó emlékképét idézi, ami megfogalmazása szerint „vélelienttl fennakadt az idö rostáján". 20133. 3. szám, 349-354), amely múvében a XVI. század vérzivataros idöszaka Kész szerencse - monclha tnánk -, mert a szerzö ebböl táplálkozik, merít, örökit. föleg nógrádi történéseinek árnyaltabb megismeréséhez szolgáltat hiteles adalékokat. A szerzö második önálló köny- Ahogy írja: „Az élmény, a természet egy-egy apró titkának megfejtése, szépségeinek felfedezése kárpótol núndenért, amit az élet egyébként nem adott vében ,,csak" műfajt és témát vált, hely- színt nem, hiszen marad szeretett szúkebb pátriája berkein belül, a nógrádi tájakon, ám most a történelem titán a természetet veszi nagyítólencséje alá. Azzal foglalkozik, amihez igazán ért, amit nemcsak tud, de minden porcikájában érez. A táji környezet, a természet 106 meg - de létezik-e az elöbbieknél na- gyobb adomány? Kincsek ezek -, ha nem is a Kincs-völgyból származnak -, s pénzben kifejezhetö értékük sincs. A következö történetek erdei és vízparti séták, vadlesek, madarász kirándulások, természetfotós túrák emlékét örzik. . �Bizony, aligha létezik e könyvben leirt természeti kincsektöl nagyobb adomány - válaszolhatnánk Faragó Zoltán fentebbi, feltehetöen költöinek szánt kérdésére, mintegy fogadatlan prókátorként. És erröl azonnal meg is gyözödhetűnk, ha belelapozunk a szerzó könyvébe. Mindjárt az elsö oldalak egyikén plasztikusan fogalmaz. „A záporszerű esöt verófényes napsütés követi, a hideg szél bárányfelhöket hoz, a derült idö ellenére sürüszemú hódara hull... Március eleje van, s ehhez képest hideg. A napokban láttam egy érdekes természeti jelenséget is a Bükkben, igaz, jó messziröl: egy sötét kis felhöból keskeny pásztában érkezett az égi áldás a hegyoldalba, miközben az égbolt másfelé jórészt derült, tavasziasan kék volt..." Miközben tallózok Faragó Zoltán könyvében, eszembe jut, hogy volt több kiállítása is a szerzönek a Trtrepjáró fotóarchíviunából. Ezek egyikét a Nágriid Megyei Hirlap hasábjain dr. Csongrády Béla méltatta is. Érdemes öt idézni, mert a szerzö fotóiról írt sorok a könyv minden mozzanatára, mondatá ra, megfogalmazására is érvényesek. Íme egy részlet Csongrády írásából: ,,...valamennyi itt kiállított fotó azt bizonyítja, hogy Faragó Zoltán az intim részletekre, az emberléptékú, olykor alig észrevehetó gyönyörűségekre, a kézzel fogható, kezünk ügyében lévö, de - micsoda paradozen ez éppen ezért nehezen észrevehetó értékekre is figyel..." Akár itt be is fejezhetném a könyv recenzióját, hiszen a fentiektöl szemléletesebben aligha ismertethetem azt. De azért engedtessék meg még néhány nekem különösen tetszó, vagy inkább engem megkapó idézetei közreaclni a kötetból - mintegy' az elöbbiek igazolásaként is. Mondjuk az Ipoly folyócskánk környékéröl. Az Égerıilolloz, bíilrlrrrialclf-ktipacs cimü kis elbeszélésében így ir a szerzö: ,,Lomhán, vizét alig mozditva folydogál az Ipoly l*-lógrádszakál alatt. A folyók ugyan, föleg ha lomhák, hömpölyögni szoktak, de az Ipoly legfeljebb áradás idején esinál ilyet, általában kora tavasszal, de olyankor sem minden évben. Egyébként megmarad medrében, aszály idején és egyes helyeken legfeljebb patakra emlékeztetö méreteket mutatva." Ezt a pár sort azért idézem - miként a többit is -, hogy rámutassak, ez a kis kötet, nemcsak lélekemelö és szívmelengetó, de helyenként gendolatébresztö is lehet a figyelmes olvasó számára. Mert, hogy például miért olyan kiraboltnak, kifosztettnak, elesettnek, elhagyettrıak és árvának tünik esetenként és egy-egy szakaszán az egykor tiszta és bövizü, halban gazdag, parten álló égereitöl ékesített, fűzfával felkoszorüzott, idötlen idöktól ismert lpolyunk? A szerzö könyvében - kimondva-kimendatlanul - erre is utal. Tehette volna ezt kritika tárgyává is, mint környezetét érzó, örzö és féltö ember akár keményebben, karakterisztikusabban is. Csakhogy a szerzö olyannyira szereti a természetet, hogy talán csak a szépségei ragadják meg igazán, árnyékban szinte sohasem látja és láttatja azt. Ezért is, no meg az idójárás szeszélyessége, mostanában inkább „rendellenessége" folytán is érdemes felvillantani néhány sort könyvének más részeiból is. Faragó Zoltán ezen most és itt nem meditál, söt határtalan természetszeretete miatt szinte elismeréssel adözik az idöjárás és a klíma kiszámíthatatlanságának. lvlert - mintha éppen a múlt év végiról szólna - ezt íı`ja könyvének a Decemberi veröfény cimü részében: „December elsó napját mutatja a kalendárium, de amikor az ember a naptár lapja után az ablakra pillant, azt mondja: ki látott már ilyen telet? 10'? �A természetben persze éppen ez a hihetetlen szeszélyesség szép, különösen nem: minden várakozás és vágyakozás olyankor, amikor senki sem szenvedi meg a nagy hideget, a havat, a jeges, ember elöl, az enyhe déli fuvallatok csúszós téli utat, mint más években münkbe, langyos esó helyett hódarát permetez, a napsütést meg elrejti vala- ilyenkor... Késö délelött, amikor kisüt a nap, és felszáll a sűrű reggeli köd, meseszerű, földközeli párán keresztül érkezö fényekben fürdik erdö-mezó." Ami Faragó Zoltán habitusából faka- dó, feltehetöen fölöttébb tudatesan megtervezett útjain, „négy évszaknyi baran- golásai" közepette, jártában keltében lát, azt élet-, már-már kaleidoszkópszerűen láttatja is, mi több érzékelteti olvasójával. Talán újságírói vénájának és közvetlen természet-tapasztalatának is köszönhetóen roppant racienálisan, lényegre töröen, színesen, élrnényszerüen fogalmaz. Fara- gó Zoltán szívesen nyúl a metafóra írói eszközéhez, és színesen alkalmazza azok halmazát. Ezekkel nemcsak hitelesen és életszeríien ábrázolja a természetet, de életre is kelti, söt humanizálja, emberi ıiaejaeeeagekkeı ie felfele-:eee eeı. íme néhány a ,,telitalálatos" metaforái közül: „A felhö egy nagy dézsa, amit láthatatlan égi kezek megbillentenek...", ,,Többször is kiszakadt a felhök hasa..." „Fény buj- kál a lombok között, és színes falevelek táncolnak a levegöben. . ." Hogy milyen lesz ez évi tavaszunk, még nem tudjuk. Könnyen lehet hogy hasonló, mint a szerzö néhány évvel ezelötti Káprásalja fejezetcím alatti interpretácíójában, ahol újabb szép metaforákkal irja le az idójárást. „Tavasz tündér nem hagyja becserkészni magát, megfogni meg végképp' 108 ellenére hosszú idószakokra elbújik az helyett viharos északi szelet vág a sze- hová a köpenyege alá... Március vége ilyen az idén.. ." A szerzö ,,szikéjével" szinte élve boncolja a terınészetet, ám paradoz módon, nemhogy fájdalom nélkül, de az olvasó nagy gyönyörűségére. A mikrokozmosz egy szeletét vizsgája, amelyben, mint tudjuk kicsiben benne foglaltatik a makrovilág minden mozzanata is. Ez az igazán nagy érdeme Faragó Zoltánnak, aki egyébként új könyvein dolgozik: Kró címmel egy újabb történelmi regényen, Ríigyfalmdristól lióoloadlisig cínunel pedig egy, fentiekben méltatott könyvéhez hasonló összeállításon. Ezek megjelenését is várva most a Négy éaszaloiyi liaraagalris című kötetét ajánlom jó szívvel és érzéssel mindenki szives figyelmébe, kiváltképp a környezeti ismereteket is tanító pedagógusok és a természet rejtelmeivel, csodáival közelebbröl most ismerkedö legfiatalabb nemzedék, az iskolák tanulói számára. Hogy mihamarabb megtanulják tisztelni, szeretni és óvni természeti környezetűnket, amellyel oly' íidvös lerme barátságban lenni, harmóniában élni. Faragó Zoltán e könyvében ehhez is utat mutat. föalgótarjáii, Eűűé. Üiólıéj Köfıyoiiiiilielyl �Palóc Í-Ö1dkö11}.Tcl~: Eiidig nicgji*lc:it: Iibrcsztó idó fantólógia), Szcrk. Kassai-Vógh Miklós, Salgótarján, 1980. Kelemen Gábcır: Bakszekér {ripcırtók), Salgótarján, 1981. Laczkó Pál: Szalmakómisszár (elbeszélések), Salgótarján, 1981. M. Szabó Gyula: Bórdásfalak (ripcırtcık), Salgótarján, 1983. Szepesi József: Elszórtan, mint a gycım (versek), Salgótarján, 1983. Bódi Tóth Elemér: A mesék kapujában (versek), Salgótarján, 1983. Praznımfszky Mihály: Madách és Nógrád a refórmkcırban (tannlmánycık), Salgótarján, 1984. Banós Jánns: Széthasadt szájjal (versek), Salgótarján, 198ó. Lancelót nélkül. Enılékkónyv Gerelyes Endréról (Szerk. Baranyi Ferenc, Kójnók Nánclcır, Laczkó Pál), Salgótarján, 1986. Tamás istván: istent-'ert (versek), Salgótarján, 1986. Kcınczek józsef: Egy szó (versek), Salgótarján, 1987. Nagy Zóltán: Póruljárt szerelmesek. Trófás palóc mesék, Salgótarján, 198?. l-lórváth István: Mezsgyén állva lftanulmányók), Salgótarján, 1988. Ádám Tamás: Gyókerek lélegzése (versek), Salgótarján, 1988. Erdós István: Párkányjárás (nóvellákj, Salgótarján, 1989. Németh jáncıs lstván: A demcıkrácia tragédiája (Esszék), Rétság, 1990. Szókács László: I-lüségben a szűkebb hazáhóz (interjúk), Salgótarján, 199.7. Dnkay Nagy Adániz Szcıbrcık az esónek (versek), Salgótarján, 1998. Lijfólynnr.` Az ember tragédiája és az európai emberiség kóltemény (tanulmányók), Salgótarján, 2002. Praznóvszky Mihály: Idóról idóre {esszél-:), Sal góta rján-Veszprém, 2002. A jelzók kózótt éló várós {szóciógráfiák}, Salgótarján, 2002. Nyéki Lajc:-s: Párizsi vallómásók (emlékezés), Salgótarján, 2002. Balázs Iánós: Versek vallcımáscık, Salgótarján, 2002. Kózma Üezsó: Madách (tanulmányók), Salgótarján.. 2003. Sólymár József: Palóc lakóma (Ízek és emlékek), Salgótarján, 2003. Marschalkó Zsc-lt: Hóldkirály (órámák), Salgótarján, 2003. Sólymár József: Palóc lakóma, Salgótarján, 2003. Akit ismertek a fák. Icl. Szabó István emlékére, Salgótarján, 2003. Csóngrády Béla: Vigaszágón (interjúk), Salgótarján, 2004. Solymár József: A szalmaszállal megkótótt szekér, Salgótarján, 2004. Scılymár József: Mekegó güdór (palóc aóómák), Salgótarján, 2004. Hórváth lstván-Prazncnfszky Mihály: Ketten egy várósról, Salgótarján, 2005 �HH J ___m _ _ _ H Í _ _ IJF__ __* \_ _* _ _? j_QJı“__fu _ _ı__*___:__i___|II*_ﬂ____ _ __n_`ı_'F________U____J_ _____:` _ü “J ` ___ ___.___1_uHil* _ _ I__ JIff.________ ___ _ __ %__í_ iir______.__ "L ____I_ __ ____ __ v 1}* Irr . _ll ı I ri' '_% ___ W____mÍ '_____J_`__`, ___U_ÉÉ__ h_H_L_V g_____Í___P_I_____: ñ_|I h_ ,H_ﬂmgf _lgI IJkinuwﬂEJ_H_g“*Hi ﬂ»_|_ ___`_ _/_j__ %“Í ﬁH |_ ___; H “I:W___ __ﬂ_ﬁW_F_r_ E__Üugy* _*_HI_w M én WH_gi_'g_i41_nij_*_J ü_ı_an? E 1 .___-_ gi* 1_l______ä“ ____________ ____lL__ _ __'“______. _-_|___-.__ I'I_______w___H____H__ç ____L__ |___w I__J _Il F__;__I_l4I_|I _ __„ _'„_gI_ A, ﬂl “ül _.II|___'H II _í__' -_ __1_ L_____.______ __{w_~ﬁı ____ jı I'_' ____1H___ _-__ ____ _ |HFi_hg_ Hl_gÜ_y lg_rJ_"w_ vg_ J I___'_1_ _______ Il-II *______” Jlﬁm __1_Í I:H __|_*| _h.I_P____.|I _ -i_I|H__-___' “_ I*__ i____|-l___„I| P_1 _l_jj___ _ _ | |_ 1___1'I_______ *___'*___|_ﬂ_ 4* ill* I.ıl'*/ __1_ :__ 1"* __.____fl _I11 |_H_ä_____ _: ___ m _*_ _H_rh_h___l IÉ _ _le ____,_ __:;_ıí __|- I_'Li H 1 li* F II. *_ ___ ir.___`__. `__w _ldltı _`ı___ ._“.___.*_ 1 'll' __ __._-__ __ I ___1ı_*________n___ H _' _"Í; _m`_____. _“____“_______+ _rI_._ __“"H__ _____l r___________ __I___ __r_ _ __'_,__“|__ı_;`_ _|l *___ J__;_ _|IJ_Hfñq_#_ __:ffIF___Lg*_*__________ ı_1`l__?_I_|P1I ____ug`_____:n|_jt` L:_ /l_d*Iﬁ_ülg.lıH_ ﬁrH_M`_Hﬂ :_TI_H ﬁ_____+rﬁ_ﬂı___r_ã“I_Jä_HH__ '_-_r' 1 P* -ll_-ll.1`_ -_I '_ `_ _? __ ._ * 1-çı___I_I`_` _IlIÉ__|`__ _'I__ä_.-_' 1.1* _.__`____ _-_ I-.l_ _l-|_-_-| I_tı|J1Il _`__`| :]*l||I|lﬂl` Iı_ı -HAF 1ı'I*I_dIlgFil1u_ıinli ıwgä Wwä HHÜ H'IH Ej_j_ıi___b|_ _hl_ _u_` _u| ___*__ _''__.F _-I______-___ * I_._I____l _II_I '-Iilûlr 1I_l|_ ._ _ I_ 1 1 __- TM H EU “___ _! I 5 Wá W F Il k E *Ü 1 L -1 I H ı_ _ _ ______I_“|_| ___L Ü i |______I ıj|`_ J_ _ ı___l___ ll-'_ _.I.I_| _____.I._ .' _|_F_ _ _ li' “NHH HH Hú l|__ ll I l ll l5 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/77fd8ca242d926ff14454dedb0c8031d.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005/1. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/92598dfcb42211530cc5979ce21ad9a1.pdf 07cdc3adb0c54b2dc11927ded4623b3e PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/8219f13e6f30e218efe161d9dc5e3c10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005/2. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/1ae27eacca3ef132b5d98184e12139b5.pdf 4d14beca8017028a36a30428e7b26b2a PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/1de18a25b093f0171e09b79115c37ece.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005/3. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/c11783b0e5fb9046dfdd62ebc13b50ce.pdf 547a06f713b8d7db8fd6659638fb3aea PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/cdfe39bdbd4831bfa7cdef9c4ea706bf.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005/4. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/c1e41083719362143c59dc846868b80c.pdf 3194b349ad74f258652aa5a2f680ab71 PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/be0fd38660f522b28a0e2483886f3084.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005/5. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/33a1077e07d7ddad1572355aa38fd3bb.pdf 983e4306c04de84436a7b4fb4bc7d33a PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/b522d3fa3e69f08612894da59175438a.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005/6. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/e1186bd8e469b7e4e20ad328ea074609.pdf 5fd96ec35cd154539138640ceb8ca0af PDF Text Text �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/8b92c1d3c874e81d025d05eb1cd1d9d5.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2006/1. szám - Magyar Kultúra Napja Type The nature or genre of the resource folyóirat 2006 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/9176ac0b692e7635250eb82beffb918a.pdf 7fad0609ddef8f6723bdf73cb03c6e7a PDF Text Text “Í A TARTALOMEÜL Tõm Árpád uızza.-iz Puıısnnybúl Balassagen-matra, E Madáııh-ünnepségre Ham Gyõzõi. Papp Tim: ma A szıãz:s.~§n_ı_.fí kacsmıírıııs Iıínyıı Solymár Ičızsef pnrlzréia Ács lrénrűl Drngheíyzzt Nãgrúdbım Sulyuk László tényfeltáró Íıúsának része Mikszáth Augíﬂíbnn Pwﬁızi Éva fra,-zz l 'I- Várııdí Pčírr Pıilfotújıı: f if * ffëﬂkﬂ ˇ . "' Í _ F f ~ ' Í' ıi' 1-..- t �M13G1EMLÉKEzÉ5 MADÁCI-I IMRE SZÜEEÁNÁL 201113. janııar 1?-én, Balaaaagyarmatan Í I'ﬁ5Eii*f) Miııdaıı ııanıaatnak vannak ııagy pillanatai, aıTıikıaı` a aura külünlL=gEa kagyı: fcılytaıı ınagaaiilatnak a aaaaaıiukra lıataaaal hiıwj aaullaıni ııag}'~ siigıık. ISE3 ilyen L:-aaﬁtuııılíi vall. faiıiiıii' 1'-jıiii magaaiilatik a [aı`ıgl1ı-lkii Iiıfiıˇfﬁ, jairnıir 31-Lin M'miıiL`iL Ft kút ikarcsillag, [~:iI<ı`ıı2[~:. aı::ır:=_`„a ıaly kíiliäııbüaıffi, aı`ıı`ıjfira mas, lıngy amfnızia ul[ıTnp=:`ılı1aaı1ak is rı1ı:1~ııı.1|1atj1ık ükıat. Ha ijstüküakúııt faltiiııfi és rfıgyngıä Patñfi ırıallııtt ı`.ılil` latjul-: a tılinı:'iı.{ű, tapalñıífi, ünırıagat aıı1EÍ=:-mti?-, giııııicıkkal és gaııfhılatcıkkal kiiaakiiıiči Madaclmt. MiI'ıLI|-:L-*ll:ıCi.~jiil~ı ı.'?i~E*Íf.'.*hı.*:*'f ı1ııL?gi*ıaia-.izrı`ı:f.i"i Drıävıal hír ıııajıi 1343. ha ıﬂﬂjfik életét adja a aaabad:-ıagűrt, a nıaaik aa allıııkııtt Iuı`radalnrı`ı, aa alóli aaaııvaıičauk, a aauııııﬁlyca :a`ıı`5caapaaal-: lıatasara magı'rja A: ıfmbrr imtqﬁffiiijrit. Nfi-ha a turıııúaaut Lıíikuaiicıı hanil-f. a ııagyaagukkeıl: Egy úvlwıı, Egy luinapban két ilyaıı nagy afırara :-11-:fınt életet ind it útjára! Nm: pazfirifis fr? Úgy hiazaam ııum, aa irıl-:abb [~.-üizfs ulüralataaa a sarsnak: l`ıatalnıa5 a fcriadat, amit Eli'-jiik állít :Ea aaanıit arra, ha aa Egyik karan Dlınugy, a ırıaaik fıılytaaaa a mugkaaılutt ulat. l.zı:g;yf:ı1 tanúja ti"ıı`túı1alıni.iı1lc lagıíicafãlılı rıapjairıal-1, aaanıaijcın ha rúlaı. Maıiıãulı lasa 17'.-.ıtz-fifi Iıilúııuk i_ga:a-.1|ı'ıjzı+ Eíiakıˇiriia és Alačıaatragcıva Egymaatıãl tavuli tülapiiléaak, ınűgi:-1 1323 talúııal-E, jamıarjaııak lagfúııjfaaabb EaiııhDl}fEi+ A fiúk nıagaaiiiatnak, a falaclat alñttíil-: all, a aura keveri a lapul-zat, Egyéni draıııak ııııãlyílílif Üfüliičik aaiııaaik člalükat, dc- aa Lıtúknr aaanıara a taljasilnıü-ı1}f mal'f1L`1.- El ÍŐÍFEl1D:a-.all úlulnıii, a ıı`ıi-:gınarad!.` Eı:ıı`+.:ıl-Ez, a varaflk, 21 Íüvﬂlülëf il LÍ1'ä111ii|-C. Ha élı:tıı1iivDk Elñtl`ıliı1l»:. allrıak, iaıııurjiik, taııııljuk., taııítjul-if l'HJ'!-.=?Ič~ lünk ı`úla! UL: iaıııarjiii-:-E igaaaıı? MEgtan1ıIlLık-D értıani a aaı`akal`? Hﬂﬁipiilt-E Iiatűfi és Madách igaaaaga aa űlatiiııklıa? Hivatkcııaııııkaa ulagal rajıık? Maııtﬂë altalul-: a vilag alčbb? Igaıı! Ifíčrdčaak aarjaanalc aa aıııb-Urban, 5 must, 2006. jammir I?-EH, Bafaasagy:ıi`iiıaiaiı„ Mri'af:iL`ii i nm* aaallniiiıii, a Madách uııılčkiinııapaügaıı jüggal és batraıı vatlıctjiik fel Eaakut a kérdéseket, és tű-tüvaıı, nıiııdanki magában valaaaakat is karuahat a kčrdčsakra. fijiiiiliﬁffr. Hifi! Éifiill �Tartalom Papp Tiirar öüvös négyzetek (versek) ifíávéházi szövegek Jözsef Attila IDÜ évére l'HaHı:iá Péirr' Drrrre itˇriraiy; Grriczi-Eselries Erriköl ıl' I ııl- Hairir Üyeze Fülöp herceg szinevaltözása ír-ara-ar, aarraafar, „ysaaar Fariar iviiiciris ,irriraai Nagy ,iıirras Virágöt legelö szabadság (esszé) Girriii Tiller Hyelvvilágvége? (esszé) Szépireclaimi máiaje-k napjainkban (tanulmány) Tőzsér Aqrrriri Érzelmes utazás az Északi Géniusz régiöiban Pa léc tfilcrfi r Hairis RtliJr'ri Kasza Martcın Lajes verssel köszöntötte a EÜ éve Kasza Marian i_ajes ilezti flmzirea várnssá avatütt Salgötarjánt (interjú) Salgö köriil A triannni határön átívelö kapcsölatcık a lvlecives alján (tanulmány) Barriiiri-Üiiá Fél évszázad a gyógyitás szcılgálatában ,Í Interju .I rlr. Cseplák György föervessal Srriyelr i_ıiszic`i Drög - a pénzért vett halál 1' 3. rész Ireriairrri ırrriireiylrarrgek Szalai .flnriraa Udvardy öairizs Csák Györrgıyi Dörmirıy Vererrika igrrácz líˇrisziiriit Mrrrinyi i-írisziiria lfiözépköri miniatűr Az álrneclezö kertészek; Szép társamban valami meg ha sacit.. . iversek) Míg pergett iclöm„.; hlapek cita (versek) Lltöisö világ; Kérés {versek) Hesztalgia és a többi (vers) A pcıntyöhalfaj kihalása [eies pairicek Selyirrrir ,lcizsrf A széesényi kecsmáres lánya z' Lapezgatás Ács Irén ietöalöumában "56 ritzrerr éve Eriterıyi Lriszici Közös ünnep legyen közös fcırradalmlank (interjú) Körryeszeırrle iíatrics Tiiıar lviikszáth csapást vágcıtt magának Tájtörténet két iaiumenegráiia tükrében Cs. Varga isitrrirr A szeretet és a remény könyve Peiráczi Érra Pályázati felhívás �E számunkat Váracli Péter Pál fntöival illtıszlrálrnk. Nögrácl megye ireklalmi, miivészeti, közéleti fnlyöirata I Föszerkesztö: Praﬂvavszky Mihály; fömunkatársak: Nagy Pál (P.-irizsi Mrıgyrrr Mıiirrlyl, Pál ,lözsef iãalgátarjárrl; szerkesztöl-1: I-lanclö Péter, Keller Tamás, Bagyinszky Istvánné {szer.kr'sziáségi iiilair; ir-ieﬁnı: BEEBIÜ-lriöi ı Kiadja a Balassi Bálint Megyei Könyvtár ičllﬂö Salgöiarjáır, iörssar ser 2.); Felelös kiaclö: Böcli Györgyné clr. ı Készült a Pölar ölüctliöban fﬁalgálarjrirıl Levélcim: B löl Saigötarján, Pi. EFÜ; Teleien: 32!416-TFF; Fas: 32r'~°l1I5-áB2; intemet: www.hbmk.hur'palecie|d; e-mail: |::ıalecielcl@l:|:~mk.hn ı Terjeszti a Balassi Bálint Megyei Könyvtár; elöiizethetö ugyanitt ı Budapesten megvásárnlhatö az Írök Höltjában IˇW. krriiiri rlrnirássy til' 45.) I Ellüö-ban megjelenik ö alkalnmmal I Egy szám ára BÜEL- lit; elöﬁzetési clij egy évre 1 5ÜiÍl,- Ft ı Píéziratekat és rajzekat megörziink, rle nem kiilcliink vissza ı lSSl*~l ilöööö-536? 1 llHlÜEl{ 25925 Támngatönk: A Pairitﬁiiri elismeréseiı Nögrád megye Iviadáciı-dija {2Üil4} és Salgötarjáﬂ F"fÜ Uflifi-'*ÜÍlé {2ÜÜ5l I T- "'ı-I I'I' -irsz 11... ÍŠaz _. 'UI-ılı-. |_ı_ �PAPP Ttacra Bűvös négyzetek n" 9 J A V A M A P A P Á V A 5 Á R A P Á C A M Á R A D Nekem nincs javam. Nincs javasasszenyem. A költészet aranypénze minrlen vagyenem. Pál Pál árpa, pá! lvlenekitltömben vasár- és ünnepnap kihullanak zsebemböl a csillagcık. Eljön ltezzám a böjt, miként a vas ár, csak a költök elcsöbbak, elcsölzıban kínálják magukat. Ritmikus apáca. Szerelmes szem. Lira-törclelék. Aki már ati valamit magára, acljen rám ruhát. ÉS acljnn enni - kerpám, darám fegyöban. Fél tölent a cápa. Föleg mióta rá sav fröcsögött. Á papa, jeges ltömlnkuclnn a nagy pcıstalaélyeg tegnap zsir vult, talán elaj, ma vaj és szél füjta betüsercık. Lelkizést rentöölö útlıengerek. Az éöreüö ezüst legyen velünk, ne az apáca nyemerúsága és szemünkben legyenek terenycserlák. �né 11 R A K Ó S A Z A H Ó K A J A K Ó H A Z A S Ó K A R l'-lagyc:ın rakás az a hé. Kirakös. lvlint a fecskék lturekja :ız atkenyat szürke taván. Fürciik benne az élvezet. Biklik benne a kajak, 'v'iz1`.ˇınkön a napstıgarak keresztruvása. Reggeliziink egy képzelt virraclatlaan. Ft tökéletes eredet elsö villanása vajen milyen vcılt? lvlilyen velt az áhaza? 5 milyen mcrst? A kökemény sé kar. Az vigasztal, hegy a Ieányuk nagyen övatusak. Csak ajkaikat nedvesitik kapcırral. Hajamat az idö fésüli, ltajadat az iclö iésüli. A tettek megvetik bizalmasukat. A hulcl sarlöja elvágja a nyakacl. Mire az égröl eltünsz - én már vak vagyek. �Kávéházi szövegek Iözsef Attila 100 évére Úgy gendulem, a jelenlét a lét egyetlen autentikus fermája, melyben nem valahel, hanent övéi között van az ember, elt, ahnl a hallgató a beszélöt, a beszélö a hallgatöt jelenlétével tünteti ki. Úgy vélem tehát, ebben a közegben ez kiemelkedöen fnntes; s azzal, hegy kitüntetö iigyelmük elött mint jelenlévö nyilvánulhatek meg, számc:-mra megtiszteltetés. lvlegtiszteltetés többszörösen is, hiszen az Önök értö és diskurzusra fegékeny tekintetét tudhatem magamen, s igy szerepem kiváltságes szereppé lép elö, még akker is, ha nem hiszem-hihetem azt, hegy az adett témában bárkinél illetékesebb lennék. lvlegtiszteltetés, mivel akiröl, akivel kapcselatesan beszélnem kell, megértésherizentemen (vagy inkább eszmélésherizentcımcın?) belül kiváltságus pcintnt inglal el: ugyanis a J-:fızsef Attila-i költészet egyetemes egyedisége az egyik lehetséges határt jelöli ki a lira egén, mely felé magam is idön- ként kivánkezem. lviegtiszteltetés, mert az e hely teremtette együttgendelkedás elyan intellektuális örömmel páresul, ami a világböl egyre inkább kiveszöben van. ami nélkülözhetetlen ahhc:-z, hegy az ember ember maradhassen. Hegy miért is mendem ezt? Talán Ünök jebbaıt tudják: nem csak egy tˇıj évezredbe, egy üj kurszakba is léptünk, amelyben a pnlgári értékrend és a pnlgári ma- gatartás egyre láthatöbban szerteic-szlik, s amelynek ma még nehéz lenne megmcındani az emberiségre vnnatknztathatö kimenetelét. lvlindeneselre az ide vezetö ielyamat a jözsetˇ Attila-i idöbe ve.zethetö vissza. Abba az idöbe. amiker a világ két legnagyc:-bb katarzisa között - krizisek scıruzatán esik át. rltbba az idöbe, ami Attilánk eszmélését és munkásságát hatja át, illetve határezza meg. Ma már köztudett, ám akker még csak néhány gendeikcıdö számára velt világes, nem lehet a kerábban elfcıgadettnak tekintett möden leirni a világet, a benne zajlö eseményeket, fnlyamatcıkal. A világ több és mérhetetleniil benyultiltabb, mint a benne zajlö delgek összessége, s pusztán ek-ekezati összefüggések láncelataként nem ragad hatö meg, söt a felé iranyulö megértö-szándekunk eleve hcımálytöl övezett, mert nem tudunk máshennan szentlélödni, mint ahul eleve vagyunk. Ez pedig az a történeti és kulturális ágy, amelybe belesziilettilnk, intézményei révén belené- velödtü nk, s amelynek eszközkészletéböl felépitettük saját magunk. Eszméletünk. világban valá jelenlétünk tehát épp annyira miénk, mint a világ, amit a benne talált delgek megnevezésével realizálunk. lvlint ahegy azt Wittgenstein az elsö világháberti lövészrirkaiban készitett jegyzeteinek könyvbe rendezett váltezata nyitötételeként megicıgalmazza: ,,a valöság a ieliegett tények összessége". vagyis a tudatasult, mendatekban rögzült tényeké. amit végülis a közben eltelt idö, a - már bekövetkezett vagy még ielyamatban lévö - kerszakváltás alapesan devalvált, ugyanis a tájékeztatás, a tájékezöclás új mödjai révén a szé icıkezatesan háttérbe szerult, s egyre inkább a képileg rögzitett vált kizárölag valöságessá, vagyis a nyelv, a nyelviség elveszítette meghatárezé-szerepét, s talán jelentöségét is. Pedig a képi beszéd közlö, lÍr"'t Falüc Parnassztıs Illtlö. december 22-i rendezvényén elhangzutt geıncicilatuk és vallcımásek Jess-zi Airiı.-nem ltlö �kijelentö. és csöppet sem pelémikus. Egy rendszert ntüködtetni képes, de nem képes elöre vinni, nem képes értelmezni és vitatni, Emecienális érzelmeket generál, cle intellektuálisan parlagen hagy. Jé-zsef Attila esztétikai irásaiban - mint arra Fehér lvl. István fetlu'vja a figyelmet - egy hármas iegatmi tért alket meg, melynek legalsci szintjén a kenkrétra, az egyesre venatkezö intuiciö áll. A következö ntezöt a fegalem tölti Fel, a megértö médban valö lét, amelyben mindig és minden újra értelmezödik, új és új értelmet kap, illetve ahel az egyes iegatmak kicserélhetök, mivel a valöságet csak tárt-atják, cle seha nem érik el. ,lt legiölsö szintje ennek az intellektuális térnek az ihlet, amely belsö szükséglet által vesz fel szöalaket, azaz a valéság rögzült állapetaként maniiesztátödik, vagy talán egyenesen maga a valéság. ,-'thegyan jcizsei ,attila iegalmaz: „A iegatem idétlen örökkévalöságával szemben az i.hIet határelt végtelcnség". *vagyis az ihlet a végtelent jeleníti meg, miközben végterméke, a költemény minden egyes pentja, jele, szököze, sera rögzitett, kimért, és csak a végtelen megsemmisitése árán válteztathatö meg. Ebben az összefüggésben talán fegalmazhattınk ügy is, a vers maga az öröklét, az örök jelenlét. igy méltán vélem ügy, Iözsef Attila jelen van. Nem csak itt és mest, hanem mindig és mindenütt. És örökké. lvliképpen Hamvas Béla egy helyütt kifej- tette: az ember nem pusztán egy papiˇrra ir, hanem a világra; amiker szavasit, megnevez vagy néven nevez, nem csupán tesz valamit, hanem világöt is teremt, s ez a világ nem elpusztithatö, mert a vegtelenröl és a végtelenbe Irödik. A papírt meg lehet semmisiteni, de a szö rendje, tökéletes furmába szervezödése innentöl van, jeleit van, jelenlévöséggel bir. Ahegyan Lászlö Ervin fegalmaz: a lét szellemi lenyumata minden te- vábbi világek számára ett marad a kezmeszban, s mintegy katalizátera lesz azel-rnak. Bár szavaink tülnyemé többségét készen kapjuk, s jelentése árnyalásánál ritkán jutunk messzebb használata serán - hiszen a hezzá kapcselödö kenvenciö ezt csak akkur igényli, ha az eredeti közegétöl nilzettan eltávelitjuk -, a szöval valö éles teremtömágia. 5 ha a mindennapi használatban az, százszeresan is az a versben, a tagelt, ritmizált szövegben. Ft versben valö beszéd tehát elyan teremtöaktus, amely a világban uralkedö kaetizmussal szemben a rendet, az anyag-szellem-lélek hármasának egységét teremti meg. Ft vers a tökéletességre, az istenülésre törekvö jelenlét. 5 miképp az tisztán láthaté, Jcizsei .attila számára - élete utelsö éveiben egyre inkább - az egyetlen hiteles és élhetö jelenlét. Vagyis a lira kristálytökéletességü képletét mutatja föl a megbemlett világrenddel szemben. Nem tudc:-m, hegy létezik-e ennél stllyesabb kiildetéstudat, de a item mitizáltan ismert történetböl - s itt hangsülyezettan nem történelmet mendek, mert a történelem egy szelektálö értelmezöi magatartás következménye, a történet viszent elyan narrativa, amely az ember által beláthatö idöherizenten belüli eseményekböl táplálkezik, személyes arculata van, igy önmagát értelmezi - nehéz lenne hasenlö kaliberü vállalknzásra lelni. Iözsef ftttila mindenröl temend a peézisért, életét kültészetté teszi, feláldezza a költészet eltárán. lflnrtársai, elemzöi számtalanszer leírták, Iözsei Attila költészete iránt elég nagyiekti érdektelenség mutatkezett életében, s ezt halála szinte egy csapásra megválteztatta. lvlitöl lett a halál ily mértékben átértékelö? lvlert ami értéket létrehezett, azt életében, jelenlétében, jelenvalölétében tette. lvlégis fizikai jelenvalöléte megszünte hezta el számára azt a létezést, amelyben mindig is jelen vett, amelyröl kevesen tudtak, s talán ök sem vették keınelyan. lilti- �Úgy gendelem, nem eveznék vak vizekre, ha párhuzamekat prcibálnék kimu- tatni Krisztus életmüvévei. Azzal az életmüvel, amelyet annak kemplezitása, realizálödása és végkiiejlete igazel. Az az egyszeri áldezathezatal, amely a szö - a men-:lett szö, az irett szö - végsö jelentésére rávilágít. Nem ezt a példát heznám, hanem egy iredalmit. Bizenyára többen - meglehet sekan ianyalcıgva - elvasták Határ Gyözö abszurd regényét, az Éjszaka mi:-nien raegné cimilt. Bizenyára emlékeznek arra az emberre, aki egyszer csak arra ébred, az emberi létezés megszünt körötte, övé a világ, belak.hatja, uralhatja, kiélheti; saját birája és mértéke lehet. Aztán arra eszmét, hegy az emberi világ elöbbre valö, mint önnön létezése, önnön jelen- valösága. Aldezatet kell heznia. nm az áldezat csak önmaga lehet. 5 miker tudatesul ez benne, ennantöl képtelen másra gendelni, a belsö zajt, elhivatettságet képtelen elnyemni, eliejtani. ,-'tmire sehasem érezte elég erösnek magát, hirtelen minden idegszálával aielé ntezeg. Tudja, hegy sersa elöl nem térhet ki, mégis menekül. lvlenekül, miképpen Iözsei .attila lvlártáhez, Iudithez, Edithez, Flöráhez. rá. Határ Gyözö-i embertelen térben még lvlárta, Judit, Edit, Ft-ára sincs {s meglehet a Jözsei Attila-i intellektuális térben sem vett). l*-„Iincs menekvés, meg kell kenstruálnia megfeszittetése keresztjét. 5 az készülhet akár hungarecellböl is, ami- nek el kell jönnie, eljön. Csupán csak halegathatö a végsö tett: majd helnap. Ezen a penten nem segíthet sem Flöra, sem a tökéletlen szerkezet, az elhibázett alap- anyag-választás. ,,...játszani is engedd szép, kemely fiadat!" .ft kisértés nagy: a müvet be kell fejezni, meg kell pröbálni, hegy müködik-e. Könnyü szülés kell a rendhez. lviintha „csak” megtörténne. Csak igy és csak akker... Jön a szerelvény vagy elindulnak a csörlök... Véletlen és ballagás? Ki állíthatja meg a venatet? .tt ressz helyre szaladö lándzsát? ,,Ime, hát megleltem hazámat. Határ Gyözö müvében az álclezathezatal által az emberiség kapja vissza jelenvalélétét. jézsei Attila „tette” által költészete válik jelenvalövá, jelenvalölétté. Talán ez utébbit hangsülyezzuk mestanj jelenlétünkkel. tvlert tagadhatatlanul - és visszavenhatatlanul - jelen vagyunk, s jelen van Iözsef .attila is. lvléghezzá abban az egyetlen Iermájában a jelenvalölétnek, amelyben a tökéletesség iránti vágyﬂr ÉS ennek elérésére valö törekvése beteljesülhetett, vagyis eleven költészetként, a maga szöbazárt idöszerüségében. Eszméléseben ,,hibátIanul". Haridri Péter lö? �A halál ereszlánbajszát cibálö, majd zsákmányává válö költööriás lözsef Attila költészete aıTa késztet, hegy azel-uıt a ferrásekat kutassam, melyböl az fakacl. Ebben kiindulási penta költészelrréil alketett személyes meggyözödésem. Azek közé tartezent, akik a felszínen megjelenö delgek mögé szeretnek tekinteni. 5 nem csupán öncéllal. Amit látek, értek, azt többnyire láttatnem, az általam elérhetö közelségben levökkel ntegisntertetnem kötelességem. Ami életemet gazdagítja, beldegílja, másek örömére tevábbad nem lrelsá lrényszer hajt. Ami veszélyeztctheti az emberi élet kiteljesedését, vagy egyenesen támadást jelent ellene, attél örizkednem kell, de a mellettem élöket is intenem felelásségctir. lvllndez a megfeszített, de feltámadett, élö Krisztussal valö közösségemböl fakad. Mindnyájan tudjuk, hegy ami látszölag taszıitö, kerántsem biztes, hegy értéktelen, és ferditva is igaz, ami gyönyörködteti a „külsö embert", a ,,belsö embert” remlásba viheti, elveszejtheti. Édesapámnak vett egy különös szekása. Amiker számunkra ismeretlen vidéken jártunk, azt a vizet köstelgatta, amelyböl az elt élök isznak. I"~len'ı csupán a szemjıiı- ság kielégítésére tette ezt, hanem elsöserban azért, hegy azeknak az embereknek mintegy az életmödját is alapvetöerı meghatárezö tényezöt isnterjen meg. Nem tartem elvetendönek következtetéseit. A költöi „szellem” ferrása széles felyammá növekedve enrlrerrrrilliékrralr rfrililr ser- sel, sál nemzetet frissilé eráferrrissri, nagy éppen a lét értelmét csak pillanatnyi testi örömökben ajánlé, az emberi képességeket meghaladé, a ,,íelülröl" érkezö segítség elvelésével a lirrlril-pecselyrr lelszciásert jaalackezell iinlritai. Aki ,,költö" szakmát választ - miként Iézseí Attila -, annak iariaiesaa kell az earbcrl elérni, .Irirgszálíiaui, az ÉLET érlrlméiirk rlérésélrcir segíteni. Ehhez elsö serban emberismeretre van szükség. A iıilıliai aiılrepelégia elvetése miatt sek költö elbukett a célba vezetés terén, mivel az ember életének értelmét és célját meg sem sejtette. Az embert alketja a tesi {sa rz = hüstestj, a lélek lpsyché = értelem, érzelem, akarat, az ember énjének, önludatának székhelye), és a szellem' lpneuma = örökkévalöságra megmaradö rész, amely a Teremtö Szellemének munkája a Krisztus váltságának megismertetése által az istennélkiiliség alvásáböl lelébresztve, lvlegváltöjával eggyé válva örök istenközelségre, ÉLETEE, vagy ennek elvetése által örök szenvedésre, HALALEA jut). Az eralrer piıeasaijrílrez Isten az ember tudates részén, az ajtön át lép be, amennyiben Fia helyettes áldezatát ellegadva megnyílik elötte. Az Isten és ember ellensége nem vár ajtönyitásra. Az ember tuclatalattiján keresztiil pröbálkezik betörni (pl. álmek, babenaságek, jöslatek, spiritizmus stb.], befelyását gyake- relni, a teljes kétségbeesés „egyetlen megeldásába" az öngyilkesságba juttatni. Nırgy a jielelássége Isten és emberek cláll azel-:nal.:, alril-: az ember lelki, szellemi lerrllclriIrez nyrilnalr. (Ezek közé tarteznak a költ-ök, írék, miként a tanárek, pelitikusek, az un. mûvészeti világhez tartezök, ervesek, és minclazek, akik ,,nevelnek”, még ha csak egyetlen saját gyermeket is.) Kriszttis ismerete és vezetése nélkül, szrikrterríatlarttrl lielenyrilni az ernlıer ,,lıclsé rrilágriba" - lragériirilrez rrezel. lvliként pl. egy kiválé kertész, akinek beeltett gyümölcsíái gyönyörü termést heznak, nem alkalmas egy szivmütét lebenyelítására. IÜB �Lehet a sanyarú sers ábrázelásával beletörödöttséget elöidézni. De lehet fiatal sziveket lázitani, ferraclalmi szikrát bennük elhelyezni, söt így felhevitve prédává az ellenség elé vetni, s ezáltal a Teremtötöl felkíıtált megeldást meg sem ismerve elveszíteni. A „testi vágyak” lcencupistentiaj kiélését elösegitö ,,költemények”, ,,megjelenitések". ,,reklámek” a szabadesság mélységeibe taszitanak, a másik embert csak tárgynak tekintö eröszakes önzés világába, s ezzel együtt psychikai zavarekat idézhetnek elö, az ember pneumatikus részét mélyebb álemba nyemva. Ellenben a pneumatikus rész íelébresztése által az ember értelmi, érzelmi, akarati része céltudatessá vá ük, a sars pedig szelgai szerepet tölt be a valösá g, mint örökkévalöság elérése érdekében. ,lézsizf rtttilrin rit egy „szelIemí_t'elyaiti'ˇ rirari. A szegénységböl, árvaságbél, ,,sanyarú sers”-bél fakadhat állande halálközelsége, de ugyanakker a költöi dicsvágy - a legtökéletesebbet alketni, a legnagyebbak között helyet kiérclemelni - is. tr'erseilien iaegjelenik a ferina és a tartalein közötti ıiririsi kiiiiinbség. Feriaailag költészetében csúcsra törekvö. léerselése könnyed, kifejezésvilága nagyen gazdag. Fegalınak, új szavak báter alketöja. 'viáltakezö verselési ritmusekkal ringatja hallgatöit, elvasöi t, így teszi átélhetövé leirásait; még a mezdulatlanságet is. lvlin-dez csedálatra méltö, megragadö. Ö ezt tudja, ezért nem is érti, hegy miért nem kapnak versei titán, s miért nem jelennek meg mecénásai. Llgyanakker verseinek gyakeri tartalma nyers, intelligenciát nélkiilöz, érzéketlenül nyúl az élet és halál kérdéseihez, söt könnyedén táncel az élet és a halál mezsgyéjén. Több verse alapján úgy tünik, hegy nem érték szrinirira az élet, ezért nem is vigyáz magára. Szívének e vakmerö tartalma miatt iskelát veszített, barátekat, támegatökat kellett nélkülöznie. Llgyanakker megjelenik a megváltezhatatlanba valö beletörödés gendelata: iaegliajlris a szegénység és a lialril lratalma eiétt. A Hali tridrikben irja: „Kis szebában kis parasztek. r' Egy pipázik, de harasztet. ,t Ezeken nem segít az ima. .l Genclelkedva ülnek im a r' sötétben.” [1932] liiönrıyed gendelatekat röpit ki szívéböl a lialrillal len'érlrerir=a (Tiszta szíˇunelj. „Tiszta szívvel betörök, ,i ha kell, embert is ölök. ,rf Elfegnak és felkötnek, ,r' áldett földdel elíöcinek ,Í s halált hezö iii terem 1' gyönyörü szép szívemen." ['l"šl2ö] Kettösségét vállalja: ,, Isten vagyek s a leghitványabb keld us! ” (ltföltászereleiii taremtá estje [lEl23]}. ltlöil-ban kapcselatba lép az illegális kemmunista párttal. Reménysugár ébred benne költöi álmainak megvalésulására. A inarırizinas klasszikusait megkedvelte. A hányatett életút, a nélkülözés készteti arra, hegy a serstársakkal együtt kiutat találjanak, majd mutassanak az „urak” elnyemö hatalmának szerításábél. Hamaresan rá kellett döbbennie arra, hegy a kemmunista pártek irányítéi között is ett vannak a teljhatalemmal rendelkezök. „hlem tartják öt eléggé esztályharcesnak”, mivel nem az ö szlegenjüket fújja. l-lem térnek meg egyénieskedö, sajátes hangvételt. Hegy ,,ressz löra ült”, csak akker kezdi észrevenni, amiker a német balelcial csúfes szereplését látja a fasizmus terjedésével szemben, és öt lvleszkvábél a fasizmus táberában látják. I A fretrriizririts hatásának enged ekker. Lljemtan szerzett ismereteivel bírálja a marzizmust: - nem ferdít kellö figyelmet a tudarrnezgásekra, nincs igazi lételmé- lete, egyeldalú a történetfilezöfiája, stb. Bírálja a belsevizmust. A freudizmussal ,,átnyergelt egy másik löra”, melynek gyeplöjét ugyanaz a szellemi hatalmasság tartja kézben. lilll �Iézsef Attilának a psychikiıs része nagyen beteg velt. Ürvesi megállapítás szerint személyiségzavarban szenvedett. Elöidézhette ezt hányatett sersa. Hárem évesen apátlanná lett. Öt évesen menhelyre adja anyja - kisebbik lánytestvérével - Üicsödre. lvlajd nyemergö ferencváresi évek következnek. Kilenc évesenl!) kísérli meg elöször az öngyilkesságet. Tizennégy éves, amiker elveszíti édesanyját. Éryámja kispapnak kiildi Nyergesújfalura. Ta niilmányait a körülmények - valamint egyénisége - miatt nem tudja felyamatesan végezni. lvlakéra kerül gimnáziumba. Egy-egy támegatöja, báteritéja, biztatcija akad csupán. Tizenhét éves, amiker megismerkedik Juhász Gyulával, aki ielkarelja öt. Tizennyelc évesen a Lrizarzici Krisztus c. költeménye miatt per indul ellene közbetránycikezás és istenkáremlás vádjával. Tizenkilenc évesen szegedi bölcsészhallgatö magyar-francia-filezöfia szaken. Azenban a Tiszta szitrttel cimü költeniénye miatt eltanácselják a tanári pályátöl. A megpröbáltatásek - de a rendszertelen, felelötlen életmöd léjszakázásekj, valamint a csalödásek - következménye a beteges állapeta ıfpl. gyemerbetegség, idegrendszeri zavarekj az öngyilkessági kísérletek, a pszichiátriai kezelés. Tagadhalatlan, hegy van sek egészséges költöi szüleménye, de életütja és alke- tásai, mint megnyilatkezásek egyiittvéve jeleznek valamit ebböl, hegy a fsrrris zariares. Akik ebböl a ferrásböl isznak, valamilyen „iertözö betegséget" kaphatnak. Ezzel magyarázem, hegy a Jözsei Attila kútiöjéböl iakadé ,,vizet” késtelgaték közül vannak, akik nem kívánnak belöle sekat, és újra inni. Eizektak beszélni istenes verseiröl, istenkereséséröl. Nem keresést ledezek fel nála, hanem inkább szembesülést az Isten-kérdéssel. A nyemerúság, az árvaság, a nélkiilözés szembesíthet az istenkérdéssei. Az menhelyen milyen hatás érhette? Édesanyjának elvesztése titán mit tapasztalhatett Nyergesújfalun? Csak sejtéseink lehetnek erröl. Az isterrkeresés egyik alajilrérrlése a riyitettság, a lehetõség megadása annak, aki ha valöban létezik, ha valöban mindennek alketéja, ha valöban szeret, akkur meggyözliessen erröl. Az isterilreresés rraisik alaplrérriése a szin irrélyébálfeljiikadé kiriitris. A mély kútba esett életnek kimentöje csak elyan valaki lehet, aki nincs a kútban. Erötlenségben, tehetetlenségben az egyedüli élö-reménység hangja a kiállás. Sek embernek ez az elsö imádsága. Bizalmamat vetem abba, akit még nem ismerek. Az egész erriberiség lialrilrrrélységélrái csak az errrelliet ki, rrlrirrelr lratairrra earr a lralril felett. Gyermekként ismerkedik meg Ady verseivel, ami miatt elkötelezi magát a költöi pálya mellett. {Aclynál talál az istenes versekre, de Petöfinél és Babitsnál is.) Még a filezcifiát nem kezdi el tanulni, de istenképe már filezeiikus. A filezéfia kiindulásában tagadja istennek, mint örökké élönek a létét. Keresi az archét, hipetéziseket fegalmaz meg, de magát az embert helyezi mindenek fölé. 1926-ban, párizsi tanulmányai alatt nagy hatással van rá léillen szabacles gendelkedása. A marzizmussal valö leglalkezása, majd Freud hatása sem készteti istenkeresésre, csupán az istenkérdéssel valö szembesülésre. Bibliaifegalrrrakat gyakran allerlrriaz, Istent sekszer megszölítja, de úgy, mint aki a nem-létezövel beszél, mintegy az emberi elme szüleményével ílsteir jtšiiöll, ezért lltl �hangvétele többnyire esüföiödö, einikus, az istenféielemiııen élök iülének erköles- telen és istenkaremlö. Emiıer is; iiregyar is; rrrırgıftrrı is eimü verse Istennek [a nem-iétezönek?} a hibázta- tésa (a „ha van Isten, akker az esak göneısz lehet"-mödjanfi. ,,He, valaki itt szép rakasra herd ta I' A szenvedést- s ez élet? és örök?”; „5 Istent keresni: Nagy iiiˇröt, ki t`ıüntet..."; „S az égre fölhörögni, nem talalvrin, f' És szitknzödni - hatha észre vesz E' 5 tevabö lehelni etrügettan, arviin, I Mert Ismeretlenünknek tetszik ez!"; „Ü azafnva Úr, 1-za ember sales ısiaa, ,f Nem gamyeaetz mar :aza ıaanaiız, ,E aaazzmjen össze szazezer vilaged, ,f Nem lesz itt ügjvse beldegabh vilag!" A Lıizaalızí iérisztrrs 11923] Istennel valö perlekedés, és mint aki möresre tanítja a mindenség Urat: „Tanulhatnal még tölem is, Uram. .."; „S munkamban, Uram, érek annyit, mint Te ,Í Nagy passziödban...". A Iain [19E'.-51 hitvallasat tˇegalmazza meg: ,,2'.erd bünös vagvek, azt hiszem, ,Í de jöl érzem magam. ,F Csak az zavar e semmiben, ,Í mért nines bünöm, ha van. ,F ...lirı istent nem hiszek s ha van, if' ne Iaradjön velem; K' majd én fölölde-zöm magam; K' ki él, segit nekem." Tudöd, hegy .IHˇirfs Iıeesrie Hat [l'93'?]: ,,Emlékezz, hegy hörögtél ,Í s hiaba könvörögtél. .Í Hamis tantivé lettél I' sajat igaz pörödnél. ,f' Atvat hívtal elesten, ,F embert, ha ninesen isten. J' S remleıtt kölkökre leltél if' psziehöanalı'zist:ıen." Urarii! [1'Í:l23]: ,,.éitIatsz, nıdem, a bűnök eifra gyölesan, _,-*' Erénv rnngyan, hater- sag mentebörén, ,-*ˇ Mégis mindent levetkezem, Uram, ,I 5 elödbe küldöm letkeni sziizi pörén." ft laünlatasböl e versében sem ér el a következö ..Iépesöfökig”, a bün- tianatig. Pedig eljuthatett veılna ilven atlapetban a tiüntzıriesanat ettegadasatial fakadö új életig is mar IB évesen. Luther híres éneket, az evangélikus-ak himnuszat a következöképpen ferctitja, hizenjvös részeket nem értve: Martin Luther Erös var a mi Istenünk Erös var a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk. Inségben egyiitt van velünk, Erös var a mi Istenünk, Jö fegyverünk és pajzsunk. Ha, Ü velünk, ki ellenünk, Ivtegvalt és hareeıl értünk. Ű a mi eltatmunk. Két az ösi ressz, az ös ellenség Hgjvgtrﬁ gnnnsz, I'v'ID5i is IÍICIÜE még, Csel vad fegyvere, Eröszak övele. Nagy a serege Clsalardsag feg}"vEI'E„ A földön ö az elsö. I*-lines ilyen több a földön. Önnön erönk esak délibati, És tiizeınv esnénk esten; Erönk magatian mit sem ér, Mi esakhamar elesnénk. De hareba küldte Egy Fiat De küzd értünk a hös Vezér, Él-'[Ü11].ç maga az I5lı_=_!f|_ IÍII ISIEI1. IEIZHIEII lTlEIIÉI'lIt.'.. Hérded-é, ki az? Pfﬂérdezed: iii az? Iézus, az igaz. Iézus Fčrisztus az, 111 �Sek had, Egy a fö, Isten szent Fia, Nincs isten mas esak Ű, Az ég és föld Ura, lírisztus, a Gyözedelmes! Ö a mi diadalmunk. 5 ha földön ördög nyiizsgene, És elnyelni akarna, tvteg nem riadnank - ellene E vilag minden ördöge Ha elnyelni akarna, Minket meg nem rémilene, Gyöz hitünk diadalma. lvlirajtunk nines hatalma. A vilagi úr E vilag ura Teımtielhat vadul, Semmit sem tehet; Ciytiljen hessztira: hlines ereje mar, Ö megtteltetett. I-tea netet var, lvlegrendül egy szavunkra. az lge pertzıa dönti. Él, all az ige igazul, Az Ige köszalként megall, ,étkarki vesse-hanyja. lvlegszégyenül, ki ltıantja. Tabörainkra szall az Ur Szent Lelke, ademanya. '-.félünk az Ur tabörba szall, Szentlelkét rank lmeszitja. Jöhir, nö, esalad, Hiıteset, életet, Iöszag, test, vilag Hitvest, gyermeket: Veszhet - vihetik Mind elvehetik, Veszendö kinrseik' lvliénk marad az Ürszag. lvlit ér ez önekikl lvlienk a menny örökre! Lferd. jézsefilttlilal ılˇEtz. Érıekesköiıytt 2515. éneke.) Tanulsagek, következtetések a magam szamara: Jözsef Attila nem ragadta meg azt, aki felemelhetle velna. Ünmagatöl egyetlen ember sem képes ki tömi a materialis vilagböl és altalmenni a transzeendenshe, a lathatö vilagiııöl a lathatatlantıa, ami nem jelenti azt, hagy ,,kivütröt" jövö segítség se lenne. Ezért tellal hareel reménytelenül, s nyeli el az a hatalem, amelyet bar nem tisztelt, de legyözhetetlen erejében hitt. A tragikus sersü költöörias költészetében sem lehetett diadalmas. Ezért az a személyes véleményem, hegy ,,esak tisztitö szürön" keresztül kínalhatö, fagyaszthatö iredalma. Deme löireiy rtfeiıgélikiis lelkész 1 12 �Iözsef A ttita id ielektusa röl Tanulmanyaim, nlvasmanyaim seran sekféle, egymastöl gyakran eltérö Jözsef Attilaértékeléssel, megközelítés- és latasmöddal talalknztam. lvl:-ir gyermekknrban szinte minden kicsinek skandaljak szülei, nevelöi a gyermekverseknek titutalt .rlltalat és Mrnarit, hegy aztan gyönyörködjenek gyerniekeikben, amint megtanalva ismételgetik e versek serait. r-ˇ'-„bban a kerban veltam altalanes iskelas, amiker kisdebesként, üttöröként - edaillöen vagy éppen az eszméhez nem is közelitöen - ünnepségeken szavaltuk verseit. Gimnazistaként szeretett magyartanarem és a tankönyv tijabb és üjabb szempentekat adett a Jözset' Attila-költészet megismeréséhez. lvlagyar szakes egyetemistaként Szöke György tanar ür psziehelögusiredalemtörténészként a lélektani venalat erösttette bennünk Mindeközben az iredalemtörténeti tantılmanyök, az akadémiai és a ,,nem hivatales" megközelítés- mörtek alakítettak a bennem kialakult Jözsel .attila-képet. .aztan jött a nagy feladat: magyartanarként meg kellett fnrn-ıalnem cliakjaimnak a sekat vitatett, sekféle szenıpöntbél megküzelithetö életrnü reeep-eiöjat. Ielen ,,ötletelömben" (ahegy a Palöe Parnasszus élö iredalmi üjsag szerkesztöi nevezik) egy meröben új szempnnt ltalöjaba helyezem a nekem eıly kedves ]özseI Attila-i költöi nyelvet. Ülyan latésmödtlal közelitek felé, amely vitatlıatö ugyan, de belölem fakad. fliezzateszem: a szerkesztök is ezt vartak tölünk, amiker megkértek egy-egy üj vagy legalabbis egyéni Jözsef .attila-kép megalketasara.) A dekteri iskela évei alatt szükségszerűen eltaveledtam az iredalem tudemanyes müvelésétöl; a nyelvészet, többek között a szeeieliiigıiisztilzt területén végeztem kulatasairrıat. E nyelvészeti diszeiplina a tarsadalörn, ezen belül a szneinlirıgyisztikai tényezök (üm. életker, feglalkezas, isketai végzettség, szarmazas, vallas, nem) és a nyelvhasznalat összeiiiggéseit vizsgalja. lvlegközelitésmödemnak is ez adta az alapjai, ti. a szeeielingvisztikanak azen elve, amely szerint a nyelv és a kullıira szeresan összefügg egymassal. liíıiltiira alatt ez esetben mindazt a tudasmennyiséget értjük, amelyet egy személynek birtekelnia kell ahhez, hegy meg tudja eldani a mindennapi élet feladatait, amit tudnia kell alıhez, hegy tarsadalmi lény legyen. Garai Laszlö azt irja a szeeialis identitasröl, hegy egy tarsadalemban a személyeknek és a esepnrtöknak a masekhez valö visznnya érdekes, mert ök meg ezek a masek nem azenes tempöban valteznak, igy szeriélis irirratilristık e visznnyek valtezasa seran masként alakul.' .azt allitja, hegy Jözsef .éittilanak nem velt egyetlen, egyértelmű viszenya, identitasa semmihez, mert ugyanabban a delegban benne van az ellenkezöje is. Ezt a kategerikus kijelentést meg lehet tamadni, én magam is vitatkezem egyértelmüségével, ugyanakker példat lehet talalni költészetében az ellentétparek megjelenésére. rt liiiii eimü verse paradezenekra épül: „Eerd bünös vagyek”, ugyanett: „lvli bünöm van, ha van?”,: ,,e bünt keresem én", „bar szivem nem kemény"; ,,l.eszürtam az apam. f Elnéztem, amint vére felyt ,F az örök éjszakan." és a vers végén: ,,bünöm gyermekes ,F és együgyü nagyen.”.7= A nyelv és a kultüra kapesetataval feglalkezö egyik elmélet szerint, amelyet Sapir-Wherf-hipetézisnek nevezünk, a nyelv strukttiraja [grammatikaja] meghatarezza a nyelv hasznalöiaak vilagnézetét, illetve egy nép kultüraja ıftudasaj tükrözödik adett nép nyelvében. Eszerint a természetet az anyanyelvünk altal lefektetett vnnalak mentén elemezzük, ezaltal nyelvünk kerlatezza vagy éppen kiterjeszti 113 �vilagnézetünket. (Pl. a magyar nyelv többes szamü mennyiségjelzö utan egyes szamti jelzett szöt hasznal, a parös szervek nevei is egyes szamtiak, szemben az indeeuröpai nyelvekkel, amelyekben a szöszerkezetek többes szamü meghalarezri tagja utan minden esetben többes szamti alaptag all. .az indegerman nyelvek alarendelöek, a magyar alapvetöen mellérendelö nyelv.) Anyanyelvünk ennek következtében Iatasmödbeli és gendelke-dasi szekasökat kényszerit rank. lvlegfegalmazhatjuk az elmélettel egyetértö megjegyzéseinket, vagy éppen feltehetjük azt bíralö kérdéseinket. Minden magyar nyelvü beszélö nyelvhasznalatat egyferma jegyek jellemzik? jözsef .attila költöi nyelve, gendelkedas- és latasniödja semmiben sem különbözik egy atlag magyar beszélötöl? Györsan meg is valaszelhaljuk ezeket a költöi kérdéseket: dehegynem. Minden nyelvhasznalönak van esak magara jellemzö beszédniödja, ı.in. idielektusa. lvlivel nines két ember, akinek a története azenes, még ha ugyanannyi idösek, ugyanelyan isknlai végzettségűek, netan ikrek, akker sem azenesak tudattarlalmaik. A nyelvünk (az a jelrendszer, amelyet gendelataink kifejezésére hasznalunk} annyira egyéni, mint a génallemanyunk. Ugyanaz a kemmunikaeiös és a szlmbölumrendszeríink, mégis minden ember szamara mast jelent akar egy hétköznapi szö is. Ha azt mendjuk: pnhar, mi magyarul beszélök értjük a szét, mégis mindannyiunk gendetataban masfajta pehar képe jelenik meg (egyikünk egy beres peharra, masikunk egy kupíeara vagy egy egyszerü vizes peharra gentielj, azaz masek az asszeeirteitiiiılr. .et pszielieliiıgtiiszlike elméletét hívhaljuk segítségül, ha ennek nyelvi venatkezasait akarjuk feltarni. E tudemanyag müvelöi szerint a beszédtevékenységnek két kempenense van, amelyek szeresan kapeselödnak egymashez: a beszéd megalketasa és a beszédértés. A beszéd tétrehezasanak felya mataban megkitlönböztetiink egy szemantikai szintet (mit akarek mendani) és egy szintaktikai szintet lhegyan, milyen fermaban). Ha azt allitjuk, hegy a szavak minden embernél mas tııdattartalmat hívnak elö, akker hegyan értjük meg egymast? Természetesen ügy, ltegy a kíilönbségek ellenére nagy atfedések vannak minden ember belsö tudattartalmai között. Csak a bennünket körülvevö valösag azenes, de azt egyénileg masként éljük meg, így mas- ként is fejezzük ki szavainkkal. Létezik a szö, amely tulajdenképpen egy szímbölum. Ezötaraink leirjak hasznaiati körét, mégis egyénenként, helyzetenként, be- szédszituaeiönként masképp hasznaljuk azt fel. Elméleti bevezetömet egy gimnazista kerem öta kísérö versrészlet szövegén keresztüt szeretném bemutatni. lvlagyartanarnöm emelte ki annak idején lézeef ötlıila költészetéböt azt a néha ny sört, amelyet azöta legkedvesebb versseraimként eltalek. Véleményem szerint ez a versrészlet a magany, az elídegenedés egyik leghívebb kifejezése a vilagíredalemban: ,,,e. semmi agan iil szívem, kis teste hangtalan vaeeg, köréje gyülnek szelíden s nézik, nézik a esillagek." lllriiiértylrlriıiílj Ime, egy idielektusl tvlendliatta velna így is: maganyes vagyek. Csak az nem fejezné ki azt a sek-sek belsö turlattartatmat, amelyet rejt és su gall ez a nehany ser. 114 �Ft safe Jözsef .attila költészetében sajates metafera, szimbötum. ölyelvlinkben léteznek hétköznapi metaferak is a safe szöval, melyeket egy-egy masik kifejezéssel könnyedén helyettesíthetünk: pl. elszerul a szíve 'elszemeredik", köböl van a szíve 'érzéketlen', valakiért debug a szíve 'szeret valakit', és serelhatnank. De pröbatjuk meg a Jézsef .attila-i tudattartalmakat egy szöba vagy akar esak egy szökapeselatba sürlteni! Nem sikerülne, mert az egyéni gendelatek szépségét, igazat, tisztasagat nem tudnank teljesen pentesan visszaadni. 192-El-ben el lrgirtelsé liarees eimü versében ezt írja: „Szép szivem örias, pires virag ,Í És villames hullame-k lengetik ,Í Vilagbelengö, kitarult szagat.". Az 1925-ös év végén lslen eimü versében így ír a költö: „Szeretnék nagy lenni, hnzzad hasenlé, E' Hegy küszöbödre íilhessek, Uram. K' Üdatenném a szívemet, ,f De aprö szivem hegy tetszene néked? ,f Reppant hegyeld debegasaban ;' Elvész ö gyönge dadegasa". Íme, egy év eltéréssel a gendelati paradezen: az erös, nagy és a gyönge, aprö szív kettössége. Sekalg nem talalknztam jözsef ,ftttilanak elyan szövegével, amelyben a nyelvröl, nyelvünkröl tesz megjegyzést. lvlest, az emlékév kapesan, egy fölyöiratban bukkantam ra - Lengyel rftndrasnak egy készülö kötetröl szölö közlésében - egy eredeti kézírasü szövegre. Ez a nem túl jöl lathatö kézíras egy eddig még nyilvanessagra nem keriilt szöveget takar. lvlendandöm zarasaképpen ajandékként atnyüjtem hallgatösagemnak ezt a részletet. Igy vélekedik Jözsef Attila a magyar nyelvröl, a költöi nyelvröl, de ennél tevabb is mutat ez a nehany set: felsejlik benne egyfajta magyarsag-elemzés. ,,hlyelvünk ízei gazdagen kiferrtak. A magyar szöbél finem müszer lett, zajlalan sebességü gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fegalmait. De a lélek he-malyes vidékeit is lagyan kiemeli mélyeiböl költöink ihlete. l'~Iyelvünkkel megmintazhaljtık a kövagö meter-ak pergö zajat, s az udvar sarkaban gubbasztö mareıknyi szalmaszemét alig-alig zizzenö rebbenését. Egyszöval nyelvünk ösi és medern, erdei, mezei és varesi, azsiai és eurépai. lvli is ösiek és medernek vagyunk, euröpai ma gyerek. lvlérnökök, üzletemberek, szantövetök és költök népe."3 Gréez.-ˇ-Eselrles Enílrö egyelerrrí erljirnlztirs Jsermeie l. Ezénasi Ésöfia: ,,f'i-tegrsrrllrtk, :igy szereltek, rseilaf s igy nem szeretftetsz”. Interjtí Garai Laszlöval jözsef Attila identitasairöl. In: líönyelıét, Eüüã. mareius, lüö. p. 2. 3. _l'özse_,f elltlffrt összes tfersef. Budapest, Szazad vég ilíiadö, 1993, 53'?-535. p, Lengyel and ras: _lézsı;f rfltlifır ftıirent tfi'dt`fa:iefı:ij`tt. In: ffönytlltét, Illlllö- mareius, 111. p. 115 �Haraıt Gvözö Fülöp hereeg színevaltezasa líedélyes hazirendezvény a félrömös, kétemeletes hazban, altöl az elesavarl vaskeırlalök szurkai közt, a hianyeıs lépesöfeke-ken atugralva, nehéz közlekedni. A remnkat benövik az akkanlusz-förmajü kapösztalevelek, az nrnamentalis kutat középen felveri a eiganyzab, a bereszlan, a gynm; a zöldezüst penésszel teli díszmedenee körül bezötes krisztustövis, a kökerités mentén nadbuzögany. (elt magas mennyezetekröl ítélve valamikör patrieius-hajlék lehetett, de he-l van az mar?) Cirktıszra, ünnepi emlék-megemlékezésre alkalmatlan, a szögletes pöreınd majdhngy- nem jarhatatlan: kinek jutna eszébe itt esztrad-müsert rendezni, behöe-rajkökkal, híizkarikan atugrasztett lüznyelökkel? l'lat kinek: az Ün-keırmanyzatnak. Ft szedett-vedett müsernak vége, a szedett-vedett közönség eszlariezlk, a zsebtelvajek elparelegnak: de a dtszpahelynak beillö remnyílas a masedik emeleten még mintha élne. annak félhemalyaban mintha alakek mezegnanak, dfszarany székeken mintha ülnének. Nem gyözök amuldezni rajta: mar latem is. Űk azek: Fülöp edinburghi hereeg, a Fejedelmi I-tan-l~litves és ujjnyival magasabb trénszékén lvlasütlik Erzsébet, a kiralynö. Amilyen üde friss, ki hiı1ı1é, hegy nyölevanadik életévében van. ltt-ült bukdaesölva ugyan a re:-me-s agyasökön, de sebaj; fel a barlang- építmény eldalaba iktatett, szabaden lögö lépesökaréjen, amiböl még kilögnak az ettfelejtett betönvasak - sikerül felvergödnöm Öfelségéékhez, az ö esörba szintjükre és két ernamentalis öriasvaza maradvanya közt elölépve, udvarlasukra jarulek. Szívesen fegadnak. van is egy kulaese-:ska nalam, izelítö mintanak. Elömutatem, mi mindennel sznlgalhatek: Törköly. Szilvörium. Fütyülös baraek. De van kisiistim is. Heli' .ft tülültlalün van a szallaseım. Böven, min-clenböl. Heızzak? Egy köstelöt. Hat persze! l-~le~zze~n! [Ile melyikböl? (Serra köstelgatjak; adegatjak egymasnak a kulaesneskat.} Miridliéff Nyaktörö röhanas, bukdaeselas alattnmös indaken, parajeseımökeın. Egy esater- naszembe kis híja beleesem [hianyzik a fedlapjal; de majemügyességgel sikerül felkapaszke-dnem atlösan edaal a sarekban lögö visztarian - a felyendarköteg aprökat le-leszakad velem, mégis apartraérekrr, kilépek a masediken, a szallasunk ahel van. ,et szebaban a tarsak mar ninesenek sehel, esak a jöpefa I-lebö {?} [vagy l`lı.ıbi?] épp frissen sütött rösejbnit tölt egy fényes böriszakba, a masik kezében demlzsen. ldeadnad? Úgy is elyan nehéz; meg sek is. lvlest sütötted? Sek is. Csak szabaduljak töle. _ ldeadja; szalad, eltünik a sekadalemban: a közönség arad kifelé. blesza amilyen sebesen esak tölem telik, rehanek a rösejbnis szütyövel meg a fenates demizsennal llö �vissza fel öfelségéékhez, mert a fejedelmi par nem var: ki tudja, még ett talalem-e öket. Légveınalban alig ötven méter: de egy félremes kétemeletes alemépüietben félöras örökkévalösag. 'll A feneség, hegy a dfszudvar megannyi tartasz. Jebban jarek, ha kiugrnm az ı_iteara, megkerülöm a ltazat és a tülfelén behatölek a melléklépesö hatsö bejaratan. Az am, aliglıngy kiérek, belekeveredem valami közkett vagy ntaganpa rk kiszögellésébe. Hekenıjön és ramakaszkedik valami biizös-rengyös esavargö, italös allapetban, valami esölakö és talan drögus is. iiiötözködik. Eizenygalja, hegy dehegy is haragszik ram, amiért elszerettem a kurvajat: épp az kellett neki. Fiszkes titeılsö völl: ha letejell, masnak tejelt le: ilyen lubnya veılt. Kinek kell? Fene se fttttatja. Lllölsö rihönya Hagyjön kérem. Hagyjen nekem békét. Eresszen! tvlasek is felfigyelnek_ Dani! Danil -~ Hagyd az urat. Radhezem a zsarut. Dani ne kekeekedj. Dani-iií! lëareırrunal kapaszkodik belém. Végre letépik rölam és ödaigazitjak a padjahez, amin az éjszakakat tölteni szekta. öetakarjak a me-rgö rengytömeget, tölem meg jöindulatönıat kérik: Dani a keriilet közismert esavargöja, a kiesikkel el-eltréfalkezik: szere- tik, etetik; mindenki-belendja. Valahara, hegy Dani karmaiböl szabadulek, vaglazva futek vissza a masik sarekra, ahel a masedik emeleten, ha szerenesém van, a fejedelmi par még elt var ram. Felérek. Eeteppanek a rempadlös dfszpahelyba. Sehel senki. Egy arva szarnysegéd lézeng, az is esak tanene. Öfelségéék? Merre vannak? Elınentek mar. lvliker? lvlar régen? lvlég tegnap. lvlég tegnap. Dlyan régen. Hat. Én esak takaritek utanuk. Nagy üggyel-bajjal leereszkedent a rörnhagesöken, térdig gazeıleık a zöldpenész dísz-medencében s a sedrasban edavész amit eipeltem, demizsen, ferrö zsíres rösejbni, minden. hlines mas hatra, mehetünk haza. Haza, ahel az enyéim mar va rnak_ De höl? Ft vilag masik végén, valahel a l_.igetnél. lvleredek, elökelö üteın felfelé baktatek_ líétfelöl magas-partazatú pal-alak, mélyerkélyek, marvanyös sör. Egy elökelö limuzingarazzsa atalaklteıtt sziklabarlang elött katönai kamiönök meg egy han:keesi_ Dreszek_ Earatsagesak. Baratsagesak annyiban, hegy ügyet sem vetnek ram. Tölük aztan hiaba kérdezném, merre a földalatti, merre van a Liget. Tereferél- nek, vastaghangü eresz bariten, majdnem sa ljapíni_ hitt-da! l`-leuzseli!. ._ Enajetye Fjetr lvanevies Cimbalemszkave? hlyikagda nyeszlusal eleve... hlyikakeve tfjimbalemszkave. _. Szkazsika! l`vlödreszly agyfn... Gltipuszt agyin... ldieıt!._. 'v'et ímennet... “v"erejatne__. Szamave sziblya razuméjetszja... lvadja! hlagyjezsda! Ve fszjakim öbraznm__. Velegya! Velegyuska! 'vet szabeır. (A szavak végét a szél elkapkedja_} ll? �Kapiskaletn mar: eresznak ugyan nem eresz, ez inkabb valami tavelkeleti, rentett eresz, szibirjanszkíj estıkesen vagy merdvin; de tetiszajü, szép dallames tajszölas. Mar én is latem, amit ök: hagymakupelas, reppant székesegyház, amelynek esiriesaré szinpempaja, majelikatetös, esupaszebres, agyenara nyzett tarkasaga sehegy sem illik Lendönhöz. Nem is ttidtam, hegy a szeımszédemban ilyen is van; de bemenni must? Nines idönt iteresném a földalattit, és persze nynma sines, sehul-de-sebet. Lefele baktatvast, ügy szaz lépésnyire gyérülnek az elökelö partazatek_ rtlaeseny parkanymagassag, falfirkak, gyarnegyed. l-la nem velnék lendeni, elmennék mellette; de ösztönöm résen van: ihel a lejarat hema_ ,ft Tube. el földalatti. liiíesike if-tiskapu: inkabb lyuk, mint kapu; vaslép-esö, azen le. A jegypénztar ablakpultja szekatlan magas; pipis- kedve érem el. l-leva? - kérdi valaki; a hang reesegös, gutturalis, a eifferblattja lalhatatlan. .et Liget felé. Harem hatvan. Ft harmasra atszallni. Fipiskedve felnytijteım: lesztirnm a harem hatvanat (Ientban), hegy majd a harmas- ra atszatlva, elérkezem valahel a Liget tajara lferintbanj. De hennan tudem, mi az a harmas, hell és miker kell miesinalni? S-ebaj: majd kidertll: valahel ki lesz irva. Ft vaganyök mellett, edébb, leiilök az öntöttvaspad raesülökéjére (hideg), de leg- alabb mest van idöm, megfegalmazhatem a Levelet {Felfelyamedvanyt}, amelyben megmagyarazem késedelmem ekat {Danít, a kerületi esavargötl és kimentem magam. Egyben Mit i>egyben«?l Ime az Irasl: lﬂtfitéz Nagybányai Herthy Mikiös, a itermanyzö Úr Öföméltösaga (és a Kegyelmes .assznnyj-r - >rFömagassagü Uram! Pötelhatatlan veszteségnek érzem késedelmeskedésemet mind a törköllyel, mind a sziivériummal, mind pedig a filtyillös baraekkal, a kisüstiröl nem is beszélvear lparkedtam szélsebesen eleget termi Megtisztelö Magas iiiíérésüknek, de mentségemre szelgaljen, hegy közbejött Dani, a keriilet rekenszenves esavargöja, aki tíz körömmel kapaszkedett belém egy maganügyéböl ktfelyölag, mellyel a Fenséges Cimzettet terhelni nem all szandékemban.<r Természetesen H-barmiker kész vagyek kiköszörülni a eserbat, ejtettem légyen akar a múltban, akar a jövöbenrz, esak hegy megnyerjem Föméltösaged (5agtek} Magas Tetszését - - »líívanatra tzeli tö mintak a fütyülös italekböl megint, frissen sült repegös röseibnie megint, és így tevabb, és így tevabb _. .- a többit kígyelmetek képzelöerejére bizem. [Míg fentieket a fenékhütö hideg vaspaden, a vaspalya mellett üldögélve fe- galmaztam, figyelmes lettem az elömnndettak kísérözenéjére zsigereimben_ Hegy tam, ime: valamiker - ügy jö hetven éve - vérígsértö vítrieles szatirat irtam Mü tiömagassagü Llrunkröl, miért ö hadbirai altal halalra itélni kegyeslseﬂlell- ÜE ﬂlüãil hegy így megöregedtiink, mi két fehér-hajü öreg aggastyan mar megenged hetjiik azt a fényüzést, hegy összemelegedjünk és ügy berítsunk fatyelt a mtiltakra, mintha a jöviszönyt közöttünk mi sem zavarta velna meg. Í Mag |1e,;r;ra iinfyen íras! lö. szazadi kalligrafikus remeklés: a Nagy Ha alatt sujtasus-kaeslsaringös, sekenıeletes eirkalum. llö �Ebben hat ni nes semmi bökkenö_ Csak azt az egyet nem értem - valtig pröba- lum szétszalazni-kielemezni, de hasztalan. Hegy miker történt és hegyan: miért lett Fülöp edinburghi hereegböl Herthy Miklös, magyarheni Gtıbernater és Masedik Erzsébet must uralkedö angel kiralynöböl fnynlevanadik életévébenj a I~'-Íermanyzö Úr Magas Hitvese, a Fömagassagü kiegyelmes rf'tsszeıny_. .?! fril`erii:.1tltÍl5_ lö. 26.,! ?'.ı:--*zsy-r-` 1':E _,.. ' Jiıı 1-I' '"l. rzIis-. :.35-2,'-?' "ı._"'- .ıılıI"""'H' --r""'ﬂ""IılllIı"l""' -"l-Iıı. __“`"tr' llilı-:gr..y 'E =; _f:*-~4r-`es. -I-ı-ı-I-ı-ı “L:.'T'~Í'; -ı'P _r A Bemadi György villa kapuja, Szevata 119 �feözeet,köLTekaöL,nvELvaöL Feeea Miktös Viraget legelö' szabadság Nagy Laszlö: Köd-kenda támadt Nagy Laszlö peétikajaban a barki altal megélhetö élethelyzet szinte minden esetben verskezdö elem. E kezdetet talajként értelmezzük. Ülyan helyként, aheva a müal- ketas gyökerezil-t. A megélt élethelyzet azt jelenti, hegy a müvész az éppen-mestadett valösagban minden érzékszervévet és minden lelki szervével jelen van. Eeszélhetnénk lazas müvészi jelenlétröl is. Ft versszövegben idöben egymas utan megidézödö képek, gendelatek és érzések elyanek, mint a fa évgyürtii: egyre gaz- dagabb keneentrikus jelentéskörökké bövül a mendandé_ Egyre mélyebbre hatel a müvész abba a drámai történetbe, amit a XX. századi nyugati ember megél. Ft jelentés mûvészek müvekbe itt élettörténésein keresztül az altalabarı vett emberi lélek sersa tarul fel. Ft müvészi én a teremtö lélek jelképe. Ebböl következöen a befegadas is - legyen az müélvezet vagy értelmezés - rituális jellegü, képzeletbeli famaszas. Ft közönség beavatödik abba a tapasztalatba, melyet a vers megidéz. Ezt a feılyamate-t akker nevezhetjük rituálisnak - tehat szentnek -, ha a mü altal megidézett lélekállapet valöban a ker szívében lakik. Ekker ugyanis a befegadök mindennapisagban elmerült lelket a teremtö-befegadö Lélek fényébe emeltetnek. Ezt a felemeltetést végzi el a mü varázsa. ,ft varazs egyfajta érzés. Dlyan, mely éppen akkur keletkezik, amiker a lélek mélyebb és egyetemesebb hatalmat megszalljak a felszíni rétegeket. De ez esupan szerkezeti és egyfajta eröaramlasi magyarázat velna. Huzzá kell füznünk a tartal mit is. A lélek a müvészi varazs alkalmával a teremtö - vilaget, lelket, tarsas rendet üjjateremtö - erövenalakkal is érintkezésbe lép. Szekasa a költöknek, hegy két [esetleg több) képet egymasra vetitsenek_ Az egymasra vetített képek magukkal liezzak jelentéseiket is. Ft müvészi-esztétikai hatast a különbözö jelentéskötegek feszültségéböl érthetjük meg. Az igy lélfehlvett értelmi-érzelmi feszültség megint esak nem pusztán fermai történés. Az esztétikai hatast keltö jelentésfeszültség hatteréböl a valösag vaisaga nyemul elötérbe. Ha nem akarjuk a müvészetet öneélü jatszadezasnak, a verselvasö müvelt közönség puszta szörakezasanak gendelni, akker nem kerülhetjük meg el kérdést! miféle valöságvenatkezást herduz? A müalketásek, életntüvek éppen azért válnak jelentössé, mert két valösag között képeznek hidat. A teremtett-létrejött valösag háttere és a teremtödö valösag elöre vetített tere - múlt és lehetséges jövö - között. Nem esak arröl beszél a tnüvész, hegyan érzi magát az altalaban vett lélek az adett vilagban, hanem arröl is, mit sejt vagy mit szeretne a jövö-ben. itt tényleges valösag jelentéssíkja feszült viszenyban áll a félt vagy vagyett jövöbeli valösag jelentéssikjaval. el tényleges valösa g fenyegethetí a vagyképet azzal, hegy elnyeli; a vágyett valösag adhat ely eröt, mellyel a lélek hareba szall a tényleges megvalteztatasáért. IEÜ �blagy Laszlö Had-keitds friirierff eimü versében köd és kenda képeinek egymasra vetítése révén fngalmazödik meg a müvészi mendanda. ,,l'=Zöd-kenda támadt ,f rétemre, f virágaimat Í megette". .él köd és a viráges rét reális élethelyzetet idéz. 'tfalaki kinéz az ablaken, és azt látja, ködbe beırult a viráges kertje. Valaki kimegy a rétre, és azt látja, disznöeserda legel rajta. at köd elyan, mint egy kenda, a kenda elyan, mint egy ködfelhö. Ha a két jelentéskört egyetlenként értelmezzük, alap- mendatunk az lesz: ködböl valö kenda. E képrö! azt mendhatjuk, bár a valösag két ismert eleniéböl származett, megis képzeleli valöságet idéz. Ft képzelet! kép altalában valamilyen lelki valöságra utal. A lelki valösag pedig valamilyen viszenyra_ Milyen viszenyban áll az általában vett lélek az adett világgal? Heıgyan érzi magát, mitöl fél, mit szeretne, milyen serset vel maga elött? Mindennapi tapasztalatunk szerint a köd leszáll, majd felszáll. A viráges rétre leszállé köd lehet szép, lehet szeıreıngast keltö. r"t viragek létét azenban nem fenye- geti. Ebben a versben viszent éppen a virágek - a virágzás - tragikus elpusztítasa a közpenti történés. Ha esak ködröl eilvasnank, akkur a világ természetes rendjének felbnrulasát észlelnénk_ Ez esetben a vers hatásának hátterében az az érzés húzödna meg, amit létszeıreıngasnak nevezhetünk_ A létszeırengas annak a rejtözködö igazságnak a kifejezödése, mely szerint a vilag rendjének felberulasa végsö suren nem lehetetlen. .él létsznrnngás érmének pnzitiv eldala viszent azt sugallja, hegy a teremtés eröi - amíg a világ fennáll - gyöznek a lebnnté erök felett. étltalánesságban is igaznak tünik a felismerés: létszerengás és létteremtés vágyának kiirthatatlan drámája ekezza az alketö emberben azt a feszültséget, mely közlés- és fermateremtö vágyként szabadul fel belöle. A müvészet mindig is bensöseges viszenyban allt az eredendö emberi let- és ertékféltéssel. am a köd, nemesak köd - egyben kenda is. Mint kenda megtámadja, lelegeli vagy letipeırja a virágekat_ Úgy viselkedik, mintha közönséges és eröszakes hatalem velna. ft támadás és a pusztítás kép- zetei elöhivják a hadsereg képzetét. Ez a képzet azenban háttérben marad, hiszen a virágeık nem fegyverrel pusztittatnak el. Az evés közönséges életfermtartö esetekvés_ A kenda tehat nem genesz. Ptısztftö eselekedetét nem a kíméletlen hatalem akarasa, hanem az ártatlan élni akaras vezérli. r“tz életkép mitikus szinezetü képpé vált, s mint ilyen, alkalmas lett egy mély létfélelem vagy immár bekövetkezett léltörténés megidézésére, mely szerint a durva közönségesség - itt és mest - letiperja a virágjában lévö, érzékeny szépséget. .ft ködkenda kép köd eldala a valösag káeszba hullasanak rémét idézte, míg a kenda eldal arröl szölt, hegy a közönségesség a szépség kifinemtılt, emberi érzékét fenyegeti. Ha e kétféle félelem között kapeselatet teremtünk, akkur arra jtitunk, hegy az etnlierf szépség létét rt il*ereleif rifiiiˇrri, szrtlnttf ifözöitségesség r=eszr.=ilj_rezieft`_ Miért nem velt elkeritve a viráges rét? Miért nem terelte kendás a disznökat? E kérdésekkel a ,,mi tette lehetöve a tragédiát?” altalánesabb kérdésére keressük a választ, mely a következöképpen tárul elénk: a megszeke-tt kulturális keretek hiánya tette lehetöve a szabadság eldisznösedását. E keretek hiánya rejtetten arra a történetfilezöfiai drámára is utal, melynek seran a természet szigerú szabályezasáhez alkalmazkedö, arra raépülö szakrális kultüra-típust legyözi az egyéniség [ezáltal a mesterségesen létrehnzett esepertek, például eégek) szabadságát elönyben részesitö kultúra-tipus. Egy egységes rend- szert alketö, jöl múködö kultúra letünésével számelunk, amiker arra is felhívjuk a 121 �figyelmet, hegy már a szavak alapjelenlését sem értjük. l-tenda? 'viráges rét? Mik ezek? Az archaikus, magyar kultúra legtöbb élménye már esak filmekböl, egyéb müalketásekböl, visszaemlékezésekböl, tudemányes leirásekbél idézhetö fel. Tehat nem közvetlen, hanem emberi alketásekban közvetített élményként. De mintha ebben a fermájaban még nagy szükségünk lenne rá... Mintha a könyvbe (és könnybe] költözö természetes és közösségi kultúra jelensége is megidézödne a késöbb értelmezendö virágzö betü képe által! `v'an elyan elmélet, mely szerint megérteni valamely emberi jelenséget, azt jelenti, megérteni, mely kérdésre adett válaszként született. E gendulatet az egyensúly érdekében ki kell egészítenünk azzal, hegy mely létválaszra rákérdezö kérdés. Egy jé müalketás kérdezi is a mindenkeri hallgatöságat, válaszel is kérdéseire. hlézetem szerint azenban a kérdés-válasz fegalemkörnél tagabbra van szükségünk, hiszen az ember nem e_supán fej, nem esupán értelem, hanem akarat, telt, érzékelés, ítélkezés, képzelet, vagy és érzés is egyben. A megértést vezérlö alapkérdés teltát inkább így hangzik: mi mezgatja a verset? E kérdés arra a hemályes pnntra mutat, ahennan a versteremtö [kezmikus-társadalmi-lelki] erök elé-törnek. Mi hezza mez- gasba a versteremtö eröket? Milyen gendelati, milyen érzelmi, milyen akarati, milyen eselekvö igény? Eieszéltünk már a létszerengas rejtözkiidö, tudattalan érzéséröl, melynek pezitiv eldala a teremtés esedalata. Beszéltütik arröl a mindenkeri tlrámáröl, melynek keretében az emberi minöség a természettöl elkeriti a kultúrát, avagy ellenreakeiéként a természet áttöri e mesterségesen megalketett kereteket. Említést tettilnk a medernizáeiönak is nevezett kulttiraválságröl. Nem beszéltíink azenban arrél a vágyképröl, mely az emberi alketást delejesen venzza: nem beszéltünk a virágzö rét képzetéröl. Ez a képzet általában az ember gyermeki világára utal. A gyermeki világnak az a legtöbb jellemzöje, hegy még nem ismeri az emberlét nagy szakadékát: a biztenságes világra rászállö deres stıgallatet, az emberi szabadsággal kart karba öltö elképesztö gatlástalanságet (például a mödszeres kin- zástj. E vágykép bizalmat áraszt. ltt még az élni akarással együtt jár a szépséggel eljegyzett életüt reménye. E vers mnzgatörugöi között a gyermeki világ elvesztésének tapasztalata és visszasírása lényeges szerepet kap. A viráges rétre ködkenda támad. E megidézett lelki dráma hatására venul vissza a lélek a betúk - a versek, a müvészet túlparti - világába. Mert a lét már esak itt virágzik. iitérdés, meddig virágezhat a lét a müalketásban, ha edakint lelegelik? ,,Mar esak a betú ,Í virágzik, ,if eredö könnytöl ,r' elázik“_ ,él jelképnek latett virágzás a valösag minden terén müködö életmegújitö akarat jele. Ez az akarat min- dig reménnyel terhes. A remény a kibentakezas, a vaiöra valtödás reménye. Dlyan jövöre iranyulö várakezás, mely abban lıisz, hegy a jövö biztenságes. lé. biztenság igénye - és így a remény is - az ember gyermeki világába! származik. ra remény drámája egyben az érett-lét drámája is. .az érett téthez hezzátarteznak a kudareéimények, a ktıdareekkal valö számelás hezzaállása is. De hezzatartezik az a feladat is, hegy a következö nemzedék számára reményteli társadalmi-kulturális világet hezzen létre. Ha ez utöbbi feladat a valösag mezején esatat, esetleg háberút veszít, akkur merül fel a reménnyel terhes világ képének müalkntásukba, illetve könyvekbe rögzítése. De mit ér az üvegkepersöban esüesülö kenzervvirág? - kérdezhetnénk. Legfeljebb annyit, hegy melegıjti a lelkeket, akikhez eljut, a végsö kihúlés tele ellen - és ez nem kevés, adett esetben pedig a legtöbb, amit egy müvész a következö 122 �nemzedékekért tehet; bár ez a melegítés nem keesegtet a valamikeri kibentakezás reményével. .et Nagy Laszlö-i remény léiekbe zárt remény, melyet talán a végtelen messzeségben felsejlö utödeknak tartegat az idö, de az is lehet, hegy senkinek... nt verset a müvészi személyiség felszínén a veszteség fölött érzett fájdalem telszakadásának igénye mezga tja. ,et gyermeki könnyek elengedésének vágya a íériiasan összeszeritett néma ajkakkal szemben. rftz írás, a mü megalketasa, elvasása, átélése és megértése a remény {a virágzö kibentakezás) utelsö menedéke. Egy elyan világhelyzetben, ahel az eldisznösedett - szakrális kereteit, terelöit elveszített - szabadság került uralemra, a reménynek nines realitása. Ez a fajta szabadság lebentja azekat a kulturális és lelki építményeket, amelyek az emberi minöséget a természet közegében és a saját társadalmi viszenyai közepette megör- zik illetve újjá teremthetik. „Puszta világra ,f jön a tél, K' árvaságemra ,Í nines födel." el tél ebben az összefüggésben a végsö kihülés, a halál eröit idézi, a födel az élet és az ember védekezö rendszerét. el gyermeki lélek beavatödett Lami kezdett. lvlegismerte a világfermálö eröket, hatalmi viszenyaik rendjét, jé és ressz végleteit. Ft virágzásröl, más szöval a ,,tündérkedésröl", a kifinemult értékérzékenységröl és értékteremtésröl azenban nem tudett és nem akart lemendani, mert akkur az emberi minöség akarásáröl is le kellett velna mendania. Egyedül maradt. Többé nem remélheti, hegy védelmet kap a világ durva, közönséges és eröszakes hatalmaival szemben. A természeti-kezmikus és történelmi-ktılturális kitettségben - mely serset a köttönek vállalnia kell - nem adatik szürö. Saját személyisége és az istenkép sersa - Nagy Laszlö költöi világlátásában arehaikus viszenyban áll egymással: az ihlet igézö állapetában a költöi én azenesul lelke lényegével, az istenképpel. A mindennapi élményfelyam fergatagáböl azek a képek, érzések, gendelatek és történések emelkednek ki, melyek alkalmasak arra, hegy az istenkép 'világban valö jelen állapetát és sersesélyét példázzák. el valöságban elmélyült, érzékeny jelenlét az a költöi állapet, melyben ihletre varakezik a személyiség. Ez az ihletödés annyiban szakrális, amennyiben a létezés alappárbeszéde, alapvitája, küzdelme és szeretete -+ Isten és a Világ sekrétü viszenya - ben- tal-fezik ki benne. A valösagérzékelés bugyraiba merült Lélek a Világ rejtözködö, de legégetöbb kérdését kérdezi. Hegy a Teremtö éppen erre válaszeljen. Hegy közvetíthesse a választ - éppen eda, éppen azt a választ -, ami egyedül gyögyít_ Hegy kérdezhesse a legégetöbbet, hát hessegeti a dögmadarakat, félretelja a töviseket, sebzödik halálra. végezetül néhány tételmendatban összegzem azt a müvészet-, tágabban kultürafilezéfiai irányt, mely a fenti értelmezésben rejtetten vagy kimendettan körvenalazödett: .él nninész ny-itett rr szentség rne_gnyifailcezásrire_ A müvészi ftáltesszerüj képviselet az istenkép evilági sersára utal. E nyitettsrigre a tiaíöságliari tralii ttiférnikeiıy jeienféttef törekszik. A táltesalkatú müvész elmerül a Valöságban: mindent a lelkébe szív. Fel is sebzödik. Lelkében érzékeli a közönségesség (esak természet) és a müveltség (elkerített tér] drámáját_ Érzi a terelö, keretbe fegö szabályrendszer hiányát. Erzi, hegy nines a Léleknek védelme: elbentettak a kultúrát. 123 �Tereittfé fiaiitfeirt, f-:nlliirri-rtllrrtrrtt, ferrnészel-sziihéglei és rt lélek egység-egyeirsilly eri- gy-áitnk iiiigyszerepfás rírrinirijrif ltftfriiijrt sejteiiii az arfett ker jeil-:eˇpeftké érlelt élinértyefrt keresztül. Ft kultúra lebentása esetén a természeti külsö-belsö felyamatek felfalják az emberi minöséget. Természet és iliultúra viszenyát rituális möden játssza el a lélek: miközben megalketja, illetve befegadja a művet, beavatödik e mélyebben zajlö drámába, maga is írni kezdi. ftézörtsiigélrert ez egyes lelf-:e.ltet szrrbad nrilaszlrisre liítrjir elé. Teremtö és Világ párbeszédét a müvész megélt, illetve élövé, lefelytathatövá teszi az adett kultúra jelene számára. .ft Lélek teremtö tevékenységének szépséget és értelmes veltát az adett világban nem, ,,már esak" a müvészet túlparti világában élheti meg. Az adett világ fennállása bizenytalan. Ft müvész létszerengas és teremtö vagy feszültsegében alket_ .et szentség választása a tét. A választás kérdése: melyik eldalra álljnn a Lélek? A jé vagy a ressz eldalára? ,et valösag mely hatalmait tartsa jönak, illetve resszna k? Művészi varázslattal (föként képzeleli és érzelmi hatáskeltésselj sugallja, hegy a jöt érdemes választani, és hegy adett helyzetben, mi a jö. Felrajzelödett a müvészet - és általában az igaz-igézö beszéd - parntiezeiia: a müvész meghagyja a befegadö szabadságát, de sugallja a helyes választást. el Terenitö nevében kíván megszölalni. Az Ű nevében mendja kimendatlanul a men- dalet: „bár azt szeretném, ha engem követnél, mégse azért ismerd fel és válaszd a jöl, mert én akarem; hanem legyen meg a Te akarated". Szabaden engedés és su- galmazás drámáját a szeretet drámajaként értem. E dráma vége nyílt, hiszen a valösagban éppen mest is vívjtik_ iz ,-- ˇ '~'t'_- ı|,||i..Jı-. I -if ıI'll.|ııf'Iır" -'I Csíksze ntgyörgy 12-fi �Junanı Naev James Nyelvvilágvége? lilihalö nyelvek Nemigen hiszem, hegy élne még a már negyedszazaddal ezelött is betegeeske öregasszeny, az utelsö szejrinf szisiriejiirf, de egyetemi prefesszerem még találkezett vele az 1920-ben Tallinnban megtartett finnuger kengresszusen_ Megrenditö élmény velt, mesélte, hegy a különrepülövel a nyelvtudösek nemzetközi förumára repített nénike, aki férje halála öta legföljebb esak csöndes esti nötázgatása közben vagy háziállatait szölítgatva használta kairiassz anyanyelvét, amelyet rajta kívill nem értett már senki sem, hirtelen kérdéseket kapett - katnasszul. {Ezt a nyelvet már 19!-t-ben is mindössze nyele öreg beszélte a Szaján-hegységben fekvö rltbalakeva faluban.) Pi. nénike sírva fakadt, s megilletödve valaszelt a szajáni szamejéd nyelvet kerábbi nyelvjárásgyüjtések és néprajzi feljegyzések alapján úgy- ahegy elsajátített tudös nyelvészeknek. .at nénike halálával egy nyelvvel kevesebb lett a földön. S ki emlékszik az ÚjZélandhez tartezö Cltathant-szigetek elsö lakeira, a Pelitiéziáböl származé nterferffzra? E nép utelse fia, neha ösei több mint ötszáz évig minden háberús kenf- liktusbél kiventák magukat, 1933-ban meghalt. Sírba vitt magával egy nyelvet is. akáresak l9.'él-ben az az ember, aki - utelsöként - még anyanyelvének tartetta a .~nrni.rt, a Man-szigeten az lötlfl-as évekig általánesan beszélt nyelvváltezatet. A nyelevanas évek elején Alaszkában már esak hárman beszélték az eyrik nyelveket. Az ,,ulelsö mehikánek" név szerint is ismeretesek: .anna Nelsen Harry, S-ephie lleredkín és Marie Jenes. Mivel nem egy tetepiilésen éltek, anyanyelvtlket gyakerlatilag már nem is használták. A felmérés idején mindhárman a hatvanas éveikben jártak, igen valöszinü tehát, hegy az eyakra is keresztet vethetiink. Miehael iitrauss, az Alaszka Egyetem prefesszera szerint „Ülyan katasztröfa ez, mint a bielögíai fajtahalal. - Az eyak vagy az irliyrlt nyelv eltíinése elyan, akár a pandáké vagy a kenderkeselyüké" jaremej Danyilevies .-*ijpin keleti hanti írö már esak ereszul ért szöt a manysi, hanti és nyenyee atyafiakkal. Es míg a kihalással fenyegetett növény- és állatfajekat természetvédök eltalmazzák, a nyelveknek még ez sem jár ki. Tagadhatatlan tény, hegy a Földiinkön beszélt nyelvek száma egyre esökken. az azenban meg sem ferdulna a fejünkben, hegy századunkban, a huszenegyedikben, minden masedik beszélt nyelv eltünhet. klihalöfélben lévö nyelv Sztriában az rirrnnenus, Szibérában a nganasntn, és az alaszkáhez tartezö .áleut-szigeteken már esak néhány százan beszélnek ıtfentul. Egyes feltételezések szerint esupán zílü-Eitlü nyelv esélyes arra, hegy fennmaradjen a mestani körülbelül tiílliü közül. Háremezer még ebben az évszázadban eltünhet - figyelmeztetett egy nemzetközi tekintélyü nyelvészkutaté David Crystal. el walesi egyetemi prefesszer szerint kéthetente kihal egy nyelv valahel a világban. Crystal prefesszer - aki lvyeltiiiafrif eimü könyvével éles nemzetközi vitát inditett el - a gyarmatesltás kései örökségének minösitett kulturális 125 �benlvasztást tartja a nyelvek elleni legnagyöbb fenyegetesnek. A szakertö ketli, hegy a kihalás szempnntjáböl biztcınságban vannak mindazök a nyelvek, amelyeket legalább százezren beszelnek. Eilenpeldának a bretant hezza fel, amelyet a HH. század elejen meg egymilliöan beszeltek, ám múvelöinek száma mára ennek negyedere csökkent. l-la nem tesznek külön eröfesziteseket a bret-an megmentesere, ötven even belül ez a nyelv is kihalhat - veli David Crystal, lvleg ezer evvel ezelött is beszeltek riparasztıl, az Adria partján pedig virágzö nyelv völt a dafmrit, an1elynek utölsú beszelöi a múlt század vegen haltak meg, Egy evezrede meg valöszinúleg beszeltek ket rökcın nyelvünk-et, a mt'r_,frit es nmrömrit idöközben ezek is elt`úı1tek, beleölvad tak az öket környezö nyelvekbe. Harminc eve az egyetem finntıgc-r szakán meg úgy tanultam, hegy az egyik legkisebb finnugnr nep, a várak nyelvet mindössze húszan beszelik valaheıl Észtarszág es Szentpeten vár között, a ifriek pedig tizenkel halásziaiuban eiszerödva ötszázan lehetnek, mig a maröknyl irilwrfeknek vagy izstirnknak kevesebb, mint fele beszeli anyanyelvet. l5'39~ben az izsörcık ezren, a livek százötvenen, a vötök egy tucatnyian vnltak. Napjainkra ök is elfögytak, kipusztultak. Livönia hajdan nagy számú, erös pöpuláciöja beleölvadt a lelt nepbe. Liv nyelvkönyvem immár muzeális ertek, a vet grammatika szinten, Az ugyancsak finntıger erpszelrnek 'l'-333 öta gyakorlatilag nincs lehetösegük nemzeti nyelvttk, kttltúrájtık ápnlására: a Szevjettiniöbaıt akker nacienalistának belyegeztek nemzeti törekveseiket, megsztintettek felszáz vepsze iskelát. Az „eredmeny": a karjalai nyelv közeli rcıkönát ket evtizede már csak E231 vepsze 34 százaleka beszelte... Ft magyarak legközelebbi nyelvrcıkenairıknak tarte-tt vegulak (rrrrmysjk) közül talán ha lıáramezren beszelik anyanyelvtiket, Ettröpa nemelyik felltökarccılöjában többen laknak, mint ahányan az Üb es ntellekfnlyöi menten anya nyelvtikön szólhatnak egymáshez: a másik öbi-ugar nyelvet, az nsztjáket legföljebb ha 13 ezer lamti erti. Heves az elyan szerencses, mint Anna fltmitrijevna lácınykeva, aki a manysik ritka nyelvjárását, a lreıaziei vegul! sajátitc-tta el anyanyelveúl, A hetvenes éveiben járt, sekáig azt hitte, ö az utelsö, aki meg beszelt ezt a nyelvet, Egy napan aztán látegatök te-ppantak be hezza, s csedák csedája, az ö szavával szöltak: valahöl a táv-ali tajgán eltek meg negyen-öten, akik ugyancsak a köndai vögult beszeltek. De vajnn elnek~e meg? 5 mi van vajön az eıtyecekkel, akik 1926-ban meg 3?S+an vcıltak? És mi lehet az afrikai Zimbabwe es Entswana határán szinte megközelithetetlen 5-enyave falucska ket evtizede száz föt sem számlálö törzsenek saját nyelvevel? Mi a helyzet a Hekkajdö környeki szigeteken nehányak által meg beszelt es semmilyen más nyelvvel nem rökön ejııırval? Hascınlö peldák szinte számnlatlanul emlithetök a földkerekség minden tájáröl, Egy kelta nyelv, a carrrraaffi fknrnij utnlsö be-szelöje ketszáz eve halött. Egyre kevesebben vannak a rartfesi, az fr es a sfrrit nyelvet b-eszelök is l"~.lagy-Britannia angel nyelvi környezeteben. Edward lvfillward nyelveszprcıfesszar szerint a vvalesit kb. felmilliöan beszelik, vagyis minden ötödik walesi - mig a század elejen meg minden nıásedil-:uk ertett ösei anyanyelven, Csak irttl negyvenezren beszelnek lrcırszág nehany járásában, ger-'iiil pedig - az ir kerai leágazása ez - 19öl~ben El ezren beszeltek Sköciában, De mert a legtöbben úgy vagyunk vele, hegy meg az Euröpában használat-as ti-=t nyelv felsarelása is fejtörést akezna, hegyan tudnánk például a Pamir területen beszelt iráni nyelvek vagy diaiektusek sersáröl: a tölúnk távali 126 �ltegyseg falvaiban ket evtizede l lll`ltÍ.l-l 5Üt"l ember beszelte a lrszrıjfit, l öflö-2 ÜÜÜ az arasarit es 3--ttlötl a lıarraırgit. 15 tltlü ember ertett rasaai, ketszer annyian srrgai nyelven. Aztán: litván-ukrán teriileteken lÉl5'5'-ben meg vagy kilencszázan beszeltek lraraiutııl (ez az altaji nyelvcsalád török ágának iripcsak csepertjáhez tartezö nyelv). .ft kelet-kaukázusi Karacsai felye felsö felyásának völgyeben már l-:etszázan sem beszelik a larrlufi nyelvet iaz azerit használják iredalmi nyelvi-cent) es Azerbajdzsán mindössze hárem falvában beszelnek ıaiitıl. Szarlaıl nehány tizezren tudnak meg a Eiprce Felsö felyása menten, ám a keleti ﬁık aktiv beszelöi ezren sincsenek. .ft Tajvantöl delre, az Ürchidea-szigeten elö _ıjfa.Inf törzs fiai, akik evezredek öta halászalböl tartják fenn magukat es el lenállnak a civilizáciö ,,támadásárıak” - saját irásuk nincs - háremezren sincsenek. Hi leg emlekezni rájuk a harmadik evezred Hábeleben? ,,,eı. másek köze ekelt, kisszámú magyareknak századek múltán talán majd a nyelvet sem lehet felfedezni” - hangzett el t-lerrler lıírhedett, gyászes jeslata l?9l -ben ifalrru :ur Plrilaseplıir' rılrr t'I]rsclrir`lrtr= rfrr Mr:-ıs:.`fıl:ı'il]. lelet evszázaddal kesöbb százezer földlakö köziil 330 beszelt magyarul [vagy magyarul is). hles, a magyart meg mindig több mint tizenöt milliean beszelik szerte a világen. lleszeltseg tekinteteben meg minclig az elsö ötven nyelv között vagyunk. Teveclett-e Herder? t-la nem a magyarral pelrlálezett velna, jöslata annyiban igaz, hegy a különbözö nepek között elö kisebbsegek anyanyelve elöbb-utebb beleölvad a löbbsegebe. ft. szamejed nepek körebe tarteznak - es igy táveli nyelvreke- naink - a furcsa nevü ıigairaszaıiek, nehány százan csupán, akik szetszörödva, nagyebb nepek szerltásában örlödve elnek Sziberia földjen. Hagyemányes, sámánisztikus biedelemmel átszött világukat csak a legutöbbi evtizedekben erin- tette meg a HK. század. De haláles suhintással. A nyelvhalál aka nem mindig az asszimilácie - lehet járvány, háberú, miegyeb. :kz utöbbi nehány evezred felyamán szinte a ,,szemt`tnk elött" nyelvek százai tön- tek el - a tudemány számára örökre kibegezhatatlan meden. Törtenelmi tamılmányaink serán számes kihalt nyelvvel találkezhattttnk, gendeljunk csak a suuuirra az emberiseg legregibb ismert nyelve -, a kisázsiai lirllifa nyelvekre, a rejtelyes elruszlrra, az ez- es közepiráni nyelvek köziil a sz.l:fla, afriu es szarirrata nyelvre, a balkáni flffrre (melynek csupán háremszavas felirata maradt meg), lltrrikra es frfgre, aztán az öitáliai iuurlıer es a ketszáz feliratet hátrahagyö t=rriet_stb.} es a germán iuarirlríf, gepfds, gel, faiigeberd, perasz stb.) nyelvekre. Számös nyelv hajdani letere csupán nehány kö, sirfelirat a bizenyitek. líihalt az aialeid es - a medern asszirt kiveve - az arriru nyelvek csepertja is; a jenyiszeji nyelvcsaládnak pedig minden egyes tagja. A guausek veltak a Kanári-szigetek egyedüli laköi, mielött az euröpai- ak ett megtelepedtek velna; berber nyelvük a Ilv-IV. század felyaman ,,elt1'int". Észak- es líözep-.amerika indián nyelveinek nagy resze a XVIII-Kik. században kihalt, az Antillák indián nyelvet is szinte teljesen elenyesztek. A török nyelvcsalád halettai többek között a tfirlr, ırjgrrr, csagatáj (eüzbeg}, iıeseuye. Alaszka húsz ösi nyelve közöl tizet ma már egyáltalán nem beszelnek (a másik tizet - melyekböl a szakemberek jeslata szerint a itt?-tl. század közepere je, ha öt megmarad - is csak alig tizennegyezreni. Afrika törzsi nyetveit is elnyemja az angel, a francia, az arab es a szuaheli. A 3,6 milliö lakesú Új-Zeland felmillies raaeri nepessegeböl már csak körülbelül tizezren beszelik felyekenyan öseik nyelvet, ez pedig az ENSE merceje szerint Hair nem elegeurle egy nyelv fennmaradáshez. l2Í? �el maeri idiöma nincs egyedül. hlenızetközi nyelvtudesek szerint a világen beszelt kb. ti Üötl egyedi nyelv közül százakat fenyeget kihalás, egyes jeslatek szerint csak ttz százaiekuk ell meg a következö evszázadet. Egyre szegenyebbek leszünk: a következö evszázadban több mint lıáremezer nyelv nen1ul el a földlakek ajkán. Ft következö evezredben már csak háremezer nyelven lesz kepes megszölalni az emberiseg. A ma ismert nyelvek legalább Eü (más becslesek szerint 5tÍl} százaleka el fög tünni, mert ezeket már nem tanítják meg a szülök gyermekeiknek. liár nehányan ezt a felyaınatet ,,a tökeletesebb kemmunikáciöt szelgálö pezitiv fejlemenynek" tartják, a szakemberek többsege úgy veli, hegy a nyelvek kihalása tragikus kulturális veszteseg. lvlinden kihalö nyelvvel adatferrásek szú nnek meg - es már jelenleg is csupán ti ezer ilyen adalferrásröl lehet beszelni. lÍJavid ffrystal szerint sek nyelv hasznáia ta már túlságesan elservadt ahhcız, hegy meg lehessen menteni, de új eröfeszttesekkel számes közösseg meg újjáelesztheti nyelvet. A walesi prefesszer úgy veli, már evi lüü ezer deliárral nagyet lehetne eiörelepni a 3 ezer veszelyeztetett nyelv megvedelmezesenek erdekeben. l-lesszú táven összesen till-l] milliö dellárnyi anyagi támegatást tartana sziiksegesnek e celra, es bár maga is elismerte, hegy ez seknak hangzik, de hezzátette: „Ez az összeg alig több, mint az elajtermelö erszágek egynapi elajbevetele egy átlages evben”. ,,Nyelveben el a nemzet” - fegalmazza meg ismert szállöigenk. ,et nyelvek sekfelesegenek megörzese elsöserban a különbözö kultúrák fennmaradása miatt igen fentes. lvlivel az a kultúra, amelyet a servade nyelvek herdeznak, nem kepes a nyelvtöl elszakadva fenrın1aradni, sejthetö, núfele szegenyedesi fnlyamat ez valöjában. Meg akker is, ha nyelvek nemcsak pusztulna k, de születnek is meg újjászület- nek. lﬁíetezer eve meg nem velt emberfia, aki franciául, spanyelul, pertugálul, etaszul, katalánul, szárdttl, releremánttl beszelt velna, es nem velt sved, dán, nerveg, izlandi nyelv sem, hegy Euröpa legfiatalabb nyelvet, a gagauzt ne is említsük. ,ft basafc, amelyet France fasiszta rendszerenek evtizedeiben tiles velt nyilvánes helyen haszrıálni, ma hárem tartemány hivatales nyelve, Napjainkban kap elöre az rtieny iebenl es a pl.-as-ics (fenetika} szavak összeelvasztásával elkeresztelt újszülött, az elleni.-.`s, az amerikai feketek angel zsargenja, amelyet a kaliferniai Üakland me- gyeben már hivatalc.-san ektatási nyelvnek ismertek el. 123 �Ga-.rrLt Trees Szépirodalmi mfifajek napjainkban Elöadásem bevezetö reszeben arra a kerdesre szeretnek röviden kiterni, hegy milyen szempentböl látszik erdemesnek megközelíteni a múfajiság es a kertárs ire- dalem összefüggesenek preblemaköret. A ci m eisökent bizenyára elyan várakezásekat ebreszt, melyek a mai magyar iredalem meghatárezö müfajai katalögusának vagy - a puszta felserelásen túl - egyfajta mü faji rendszerenek ismertetesere számita nak. Ezert nem árt rögtön az elejen leszögezni: nincs szándekemban sem ilyen elvárásekat kelteni, sem ezeknek megfelelni. lvlegitelesem szerint ugyanis elsöserban nem a gyaknri múfajek felemlitese segítheti a kertárs iredalem ertö befegadását, hanem sekkal inkább a múfajiság jellemzö letmödjának körüljárása. Azaz annak hezzávetöleges ıneghatárezása, hegy a n1ai magyar iredalemban a műfaji jel- leg milyen összefiiggesekben s milyen keretek között ervenyesttl, illetve mikent venhatö be a ntüfaj kategöriája releváns ınöden az egyes müvek ertelmezesenek felyamatába. Ha már szet ejtettem az elöadás cimerel, helyenvalenak látszik egy másik rövid ertelınezö megjegyzest füzni hezzá. Jelesül azt, hegy napjaink (sze-p)ireclalmán ebben az esetben a pesztmedern - gyakran vitatett, de megis szeles körben elterjedt - kategöriájával jelleınezhetö iredalmat ertem. Ezt azert tartem fentesnak elöre jelezni, mert a ket fegalem kerántsem fedi le egymást. Elterjedt felismeres a kultú- ra-tudemányekban, hegy egy adett kerszakban nem csupán szinkren jelensegek elnek együtt. Az egyidejúseg elyan különbözö ferrású, elterö eredetü s törteneti ınegjelenesük idöpentját tekintve egymást-:Íıl tável esö jelensegcsepertekat kapcsel össze, melyek között sem a genetikus eredet, sem a nıüveszetertelmezes, sem a letszemlelet tekinteteben nem mutatkezik számettevö kapcselat. A nem egyidejü jelensegek egymásmellettisege vegigkiserte az iredalem törtenetet, csak a kezi- könyvek lapjain választhatök el egymástöl a gendelkedástörteneti kerszakek, kerstilusek vagy stilusirányzatek. A különbözö kerszakekböl eredö, elterö ,,kerú" iredalmi diskurzusek egymás mellettiseget különösen paradigmaváltásek idösza- kában refleklálja elenken az iredalemkritika, illetve a tágabb iredalmi közvetemeny. Ülyan idöszakekban, amiker a kerábbiakhez kepest alapvetöen újszerû peetikai megközelttesek menten jönnek letre múalketásek, melyek a kerábbi befegadöi stra tegiák segftsegevel nem venhatök erdemi párbeszedbe. Ft ?ü-es evekbeli - elsöserban Tanderi Dezsö nevehez kapcselhate - kezdemenyek után a magyar iredalem a EÜ-as evek elejen ilyen váltezáseken ment keresztül, ezzel magyaráz- hate, hegy az elvasöközönseg es a szerzek különbözö csepertjainak viszenyulása a pesztmödernhez igencsak elterö. Amiker a napjaink iredalma kifejezest a pesztınedern frásmdd szinenimájakent használem, nincs szándekcımban a kerábbi dis- kurzusekhez ka pcselödd müvek es alketek leertekelese.. ugyanakker aligha ketseges, ' ,ez elöatlás a Magyar lienyvtáresek Egyesülete Hetyismeretl tfiönyvtaresak Sas-rvezetenek küÜrszáges Ta nácskezásán hangzett el Veszpremben. 12'? �hegy ez az „irányzat” a magyar iredalem legfrissebb, kertárs ,,születesú" es talán legizgalmasabb fejlemenye. Ebböl a szempentböl tehát az azenesitás, ha nemikepp pentatlan is, nem teljesen megalapezatlan. .et peetikatörtenet felöl közelitve megállapithatö, hegy a nıöfajekrel alketett rendszerszerü elkepzelest - mely azek számbavetelet, minel vllágesabb elkülöníteset es viszenyuk (hierarchikus) struktúrálJa feglalását tekintette feladatának - elsökent a remantika iredalemfelfegása kerdöjelezte meg. Ft remantika tehát ezen a teren is mutat elyan jellegzetessegeket, melyeket a pesztmedern íredalemertes önmaga elözmenyekent feghat fel. Ft klasszicizmus szigerú múfaji hierarchiát, múfaji tisztaságet valle nezeteivel szemben a remantika meghirdette a nuiifajek, ntiineınek, nıiiveszeti ágak, söt a meghatárezö jelentösegü nek tekintett társadalmi tudatfermák - a költeszet, a vallás es a bölcselet - határainak eltörleset az egyetemes költeszet jegyeben. Ft remanlikus peetika szerint egyetlen valamire valö iredalmi alketás sem feleihet meg elöre meghatárezett, nermatív elváráseknak. A müfaj ezzel elveszítette rögzített karakteret, illetve megszünt a szövegek egyertelınú múfaji beserelásának lehet-ösege. A belsö ferma remantikus kencepciöja a rögzített ınúfaji elöirásek tagadásakent is felfeghate, akárcsak a töredekesseg igenye, amely nemhegy egy adett müfaj szabályainak, hanem meg annak a müalketással szemben Arisztetelesz öta támasztett egyetemes elvárásnak sem felelt meg, amely a befejezettseget a megalketettság elengedhetetlen feltetelenek tekintette. ismert, hegy a remantikus múveszek es elmeletirök elyan prögressziv univerzális költeszet letrehezását kencipiálták, melyben valamennyi iredalmi mü egyetlen hatalmas egysegben eldedik fel megszíintetve a szövegek elkülönüleset. hlem szökseges reszietesen felserelni azekat a remantikus mü fajekat sem, amelyek eppen a mü faji vagy nıöneıni határek átlepese reven jöttek letre, mint a drámai költemeny, a verses regeny vagy a rapszridía. ez összefüggö szöveguniverzum, a miifajek egybemesása, szepiredalem es bölcselet elktllönitesenek tagadása elyan mezzanatek, melyek több tekintetben rekenságet mutatnak a pesztmeclern iredalemfelfegásával. Ft párhuzamek jelzese mellett azenban nem kevesbe fentes azeknak a meghatárezö jelentösegú eltereseknek a megemlitese sem, melyek a ket jelensegcsepert peetikai elöfelteveseit elvá- laszlják egyınástel. r-'t remantika tiszta müfajíságet tagade belsö ferma kencepcieja nagyreszt az lndlvidualilás kttlttıszának jegyében fegant. E megközelites szerint a müalketás akker rendelkezik esztetikai ertekkei, ha sajátes, egyetlen más múre sem jellemzö egyediseggel bir. ez alketás egyeni jelleget gyakran az eimenyfermával hezták összefüggesbe, azt a peetikai elvet fegatmazva meg. hegy az indíviduum egyszeri, megismételhetetlen elmenyenek jelleget az erröl tudösttö szöveg szerke- zetenek is tükröznie kell. Ft mü ebben az összefüggesben egy nagyszabású költöszemelyiseg lettörtenetenek dekumentumakent ertetmc-zöclött, tehát vegsö seren alárendelödött az alketö indivíduumának. .ft pesztmedern latásmöd szerint azenban az eredetiseg es az individualltás elve cstıpán metafizikai kenstrukcie. A teremtes analegiájára elgendelt alketö-mü viszeny elyan szemleletmedra utal, mely nincs tekintettel a szövegek es a szemelyiseg nyelvi megelözöttsegere. E megközelites szerint az új szövegek mindig ınegelözö szövegekböl jönnek letre, függetlenül attcil, hegy ez az imitácíös felyamat tudates vagy reﬂektálatlan. Másreszt a szubjektum nem rendelkezik azzal a lenyegiseggel, melyet a remantika tutajdenített l3Ü �neki, illetve amelynek megalketásátfújraalketását elvárta töle. ,ft szemelyiseget nem az eszthatatlan egyseg jellemzi, mert termeszete eredendöen széttartö jellegű. .et szubjektum diszparát fragrnentumaiböl különbözö fnyelvij eljárásek teremtenek relatív es temperális egységet. et szemelyiseg összetartözása tehát alapvetöen fikcienálö akttısek nyemán jön letre- .et szubjektumet ilyen közeppent nelküli felfcıgása kimezditja a (mitikus) eredet peziciöjáböl, így az iredalmi mü sem lehet e szemelyiseg kiáradásának vagy teremtö aktusának következmenye. lvlásreszt a mü ilyen rnöden ertelmezett letrehezöja, nem uralkodik alketö zseníkent a nyelv felett, mintegy átszabva annak termeszetet, hanem eppen ferditva: ö maga is a nyelv letre híve mü ködesenek ered menyekent születik meg. A szöveguniverzttm remantikus kepzeteben ugyancsak találhatö elyan kenstitutiv mezzanat, amely elhatárelja a pesztmedern mriden értelınezett szövegközisegtöl. .ft pregresszív univerzális költeszet peetikai pregramjának háttereben az egyetemes egyseg esztetikai megragadásánakfmegaiketásának, illetve élmenyszerö átelesének miszticista gendelata is felfedezhetö. Ft lét egyetemes egysege niegragadásának metafizikai kísérlete azenban alapvetöen idegen a pesztmedern ireclalemfelfegástöl. .ft szövegunivemumhez valö viszenyulás nem egyfajta tınie mistica jegyeben törterıik, hanem a belyengás, a ,,teblálJelás" telt nem tetelezö tevekenységeként. ,-'t szövegek végtelen viszenyrendszerének teljessege seha nem lesz áttekinthetö a müvek elvasöja számára. l'~lyemen követhetetlen szövedekben fenednak össze egymással a különbözö szövegek, melyeknek hálözatrendszere már csak azért sem irhatö le ,,ebjektiven”, mert ezt a szöttest jelentös reszben a befegadöi ertelmezes teremti meg. Az a kerdes. hegy egy szöveg más szöveget-:nek milyen körevel hezhate összefüggésbe, alapvetöen megválaszelhatatlan, mert a kenkret idezeten, utalásen ttil összefenödásuk más, egyáltalán nem kevesbe jelentös mödjai is leteznek. A hagyemány ilyen meden mindíg újrateremtödik, egy adett szöveg befegadása mintegy átírja a tradíciöt azzal, hegy mely szövegek összefüggesebe helyezi el az adett müvet, melynek mintegy ,,elözmenyeiként" tekint rá a szövegközi kapcselatrendszerbe bevent alketásekra. .et szöveget más szövegek találkezási penljakent felfege interteztuális megközelítés következményekkel jár a múfajiságra nézve is. Ft szövegközi kapcselateknak ugyanis egyik jellegzetes váltezata eppen a müfaji hagyemányhez valö viszenyulás.' Az alketás mindig kapcsölödik valamilyen müfaji kenteztushez, akár a mü tudates imitáciös eljárásai, akár alcimként feltüntetett müfajmeghatárezás, akár az elvasöi ertelmezes reven. Ahegy egy új iredalmi alketás letrejötte kerábbi szövegek találkezásakent feghate fel, ugyanü gy a befegadás felyamata is. Az értelmeze kerábbi elvasati tapasztalatai alapján közelit meg bármely kerábban meg nem ismert szöveget. Ülvasási stratégiáját alapvetöen meghatárezza, hegy a kerábban fergatett müveknek milyen csepertjaíval hezza összefüggésbe az elötte fekvö szöveget. Az ilyen kapcselatteremtesek több siken és elterö möden müködhemek. Ft szövegek összeelvasása megvaiösulhat például tematikus, szerkezeti, stiláris stb. szinten, illetve reflektált vagy öntudatlan meden. A kerábbi elvasmányelmenyek értelmezest befelyásele hatása kikerülhetetlenül müköclesbe lép akker is, ha a befegadö nem igyekszik - vagy nem képes - önmagában tuclatesítani, hegy mely kerábban elvasett müvek kenteztusába helyezve közelítette meg az adett alketást. A befegadás irányát alapvetöen meghatárezza, hegy milyen müfaji tradiciökba véljük bekapcselhatcinak a 131 �müvet, ,ftz elvaseban felidezödö nıöfajek irányt szabnak az értelmezés hangsúlyai- nak. ,et befegadeí tevékenység serán ugyanis felytenesan döntések sziiletnek, melyek bizenyes szöveghelyeket és peetikai jellegzetességeket kiemelnek, ınig máse- kat némiképp hangsúlytalanná tesznek vagy eppen erdektelennek itélnek. Ezeknek a választáseknak a rıyemán alakul ki a szöveg aktuális elvasata. Ft müfajjal törtenö identifikáciö kijelöli a szöveg nyelvi jeleinek egy meghatárezett köret, melyek a müfajra venatkezé elöfeltevéseínk és elvasati tapasztalataink szerint az ilyen tipusú alketásekban közpenti szerephez jutihatjnak. Ft játékba hezett mü fajek tehát a tevábbiakban irányt szabnak az elvasás felyamatána k. ,et jelentesttılajdenitást elyan elemek fegják beielyáselni, melyek a miifajképzetekhez kapcselhatek, amelyek tehát a :nüfajhez kapcseletle nézöpentbet váltak beláthatövá. ft müfaj ezert mindig is fentes szerepet kapett az elvasö erientálásában. Újszerü venásnak leginkább az tekinthetö, hegy mig az alteritás iredalmában többnyire egy adett müfaj vagy egymással rekennak tekintett nıüfajek keretei köze helyezte el az alketöi intencie es az elvasei magatartás az adett müvet, addig a remantika öta az egyértelmú hevatartezás eldöntése lényegében inadekvát preblémának tekinthetö, A pesztmedern peetikai eljárásek annyiban lepnek túl az emlitett remanliktıs fejleményeken, hegy általánesan elterjedt gyakerlattá teszik a müfajek sekasának játekes szövegbe idezeset. Ennek a peetikának a hátterében a kerábban már emli- tett intertestuális szöveguniverztımröl alketett elképzelés áll, mely szerint a szövegek megállithalatlanul áramlanak át egymásba, mintegy kiismerhetetlen labirintust alketva. Ami a szövegek felbemlö identitásárel elmendhatö, az áll ennek egyik aspektusára, a múfajiságra is. éthegy az egyes müvek kapeselatet létesitenek egymással, úgy egy adett szöveg is sekféle müfaji jellegzetesség átmeneti találkeze helye. Azaz egy bizenyes mü keretei között a müfajek is rendre áttünnek egymásba. A pesztmedern irásmdd gyakran reflektál a szöveg nyelvisegere, iredalmi meg- alketettságára. Ennek a reflesienak egyik vetülete a müfajek megídezesevel felytatett játék is. ltt nem csupán a hagyemányes müfaji ,,szabályek" megtartásának mimeléséröl és szubverzív hatálytalanitásárel lehet sze. A müfaj egy-egy elyan alketö beszéclmödjának imitálásával is a szövegbe irödhat, akinek nevével a hagyemány az adett fermát szinte azenesitetta. A mai magyar iredalemban részben éppen ezert válhalett elterjedt peetikai maga tartássá a klasszikus iredalemböl már jel ismert imitácie fegalma. Ennek pesztmedern váltezrita ugyanakker jelentös különbségeket mutat alteritásbeli elözmenyéhez képest. át klasszikus imitácie többnyire a feltétlen nagyrabecsüléssel kezelt elödök elötti tisztelgés velt, akiknek miiveihez az utelérhetetlen tökéletesség kepzete kapcseledett. Ez a 'magatartás a jelent lényegében hiera rchikusan alárendelte a mtiltnak, a kiemelt peziciöba helyezett eredetnek, melyböl minden értéket származtatett. Az imitácie pesztmedern eljárása egyfelöl kikezdi a hagyemány statikus képzetét, s a b-eidezés révén gyakran annak radikális átértelmezésere törekszik. Másrészt az imitáciés játéktel tável áll a kultusz jellegü tisztelet emelkedett pátesza, sekkal inkább az ireníkus hangeltság jellemzi. ,ez irönia felfeghate a szöveg önreflesiejaként, amennyiben látványessá teszi a beszédmö-dek érvényességének temperalítását. Ft kerábbi szerzöktöl származe idézetek kifergatása és az iclézetet alkalmazé mü beszedmedjával törtenö kentrasztba állitása az elvaset - akárcsak a szerzöt - rögzült iredalmi elvárásainak fetülvizsgálására ösztönözheti. Ezt az ireniát azenban nem jellemzi a fölény érzete, 132 �hiszen az fzles váltezékenyságának jelzese es egy-egy beszedmöd tepeszainak felemlitese a temperális érvényességét az iredalmi alketás általánes törvényszeröségeként mutatja fel, mely alel a megszélalö mü sem képez kivételt. lvlásrészt az egyedi ferdulatek, esetleges me-deresságek kipecézése az individuális nyelvhasználattal szemben támasztett ketely jelzesekent is elvashate. A látványesan egyeni nyelv igénye ugyanis nem egyeztethetö össze a pesztmedern nyelvre venatkezé elöfeltevéseivel, amelyek nem fegadják el az individuális, teremtés-elvú egyediseget, s egy-egy alketás vagy alketö beszédmedjának sajátszerüségét elsöserban a szöveguniverzum elemeinek variativ ,,kempilálásában“ látja. Az imitácie eljárása másfelöl állandean emlékezetünkbe idézi, hegy megalketett szöveget, iredalmi müvet tartunk a kezünkben, nem valamiféle ebjektív valeság leírását, amely a nyelvre csupán, mint semleges közvetitö eszközre támaszkedik. Az íredalmiság, a nyelvi megalketettság hangsúlyezása tehát rámutat a nyelvi megelözöttségre, arra a tényre, hegy számunkra minden csupán a nyelvben s a nyelv által felkínált látészögekböl mutatkezik meg. Az ireníkus játék persze nem zárja ki az imitácienak azt a váltezatát sem, amely kerábbi szerzöket az elöd peziciéjába helyez. Több kritikus a napjaink epikájában leggyakrabban megidézett két prözairönak líeszte- lányi l`Jezsöt és l-“iredy Gyu lát tartja. Az ö esetükben például felvethetö, hegy részben éppen a beszédmécljukra jellemzö játekes irenia az, amely hangjuk gyakeri evekálását magyarázza. Bár bevezetömben utaltam rá, hegy nem áll szándékemban a mai iredalemra jellemzönek tekintett müfajek katalögusát adni, ezen a penten mégis kivételt te- szek. Az imitácie játekes peetikai eljárása ugyanis néhány möfajt kitüntetett peziciéba helyez. Termeszetesen ezeket sem a tiszta mü faj anakrenisztíkus fermájában. hanem inkább, mint gyakran visszatérö müfaji elemeket, fragmentumekat, melyek megannyi más ferma jellegzetes mezzanataival vegyiilnek. A parédia, a travesztia es a pastiche azek a müfajek, amelyek per definitienem interteztuális jellegüek, ahegy azt már Genette is jelezteﬁ' A kerábbi szerzök álarcainak felöltését a kertárs iredalemmal feglalkezö kritikttsek gyakran kenstatálják, s természetesen az sem véletlen, hegy egyik neves kepviselöjüket, Tarján Tamást regöta feglalkeztatja a parödia újabb keri magyar iredalemtörtenetenek megirása. Ha az utöbbi két évszázad magyar iredalmára tekintiink, láthatjuk, hegy a müfajiság fent vázelt átalakulása nálunk is ereztette hatását, s az iredalmi hagyemánynak egyik markáns venulatát képezte. lvlörösmarty epikus töredékei, Petöfi Apesieia, Arany fleleııd lshziltja líra és epika határainak egybemesására, a Csenger és Tiiıtde, Az rrrilarr tragédiája líra és dráma vegyitésére nytijtett példát. Sziikségtelen az ismert remantikus példák fölemlitésének felytatása, inkább arra a tulajdenképpen kézenfekvö, de mégis ritkábban emlitett tenyre hívnám föl a figyelmet, hegy a jelzett tendencia a hlyugat kerszakában is eleven hagyemány maradt. Juhász Gyula és Téth Arpád költeményeit még talán többé-kevésbé el lehetne helyezni a dal, elégia, eda hagyemányes müfaji hármasában, ugyanakker az Ady-versek müfaje- nak meghatárezása már nehézségei-:be ütközik, s kevés érdemi eredménnyel kecsegtet. Füst lvlilán költöi beszéd medja pedig kiemelt peetikai eljárássá teszi a sekféle müfaji hagyenıány megidézését, illetve a dramatikus menelög és a lírai beszéd vegyftesét. Kassák peemája ttgyartcsak ketsegesse teszi a münemi kategeriák elválaszthatöságát. De meg liabits jltiitris köttjﬂle cimü alketását sem lehet hemegén müfajú 133 �szövegnek tekinteni. S ekker meg nem szöltunk a lirát a preza fele mezdftö eljárá- sekrel, melyek például Karinthy vagy a kései Kesztelányi verseiben is jelentkeznek, s melyek Iezsef Attila utelsö kerszakában, valamint Szabe Lörinc Te rrieg e effrig cimü kötetében teljesednek ki. Az epikus szerzek közül megemlíthetjük például Chelneky lvliktert,-akinek kisprezája gyakran a nevella és a publicisztika különbözö müfajait ötvözi. Iebb híján nevellának nevezett elbeszélö szövegei rendre eltérö mű fejek és különbözö kerstílusek játekes megídezesevel telitettek. Krénika, legenda, kisértettörténet, anekdeta, mese, példázat, levél vagy naplö imitálása egyaránt megjelenik prezájában - hegy csupán néhány ötletszerüen kiragadett példát emlitsünk. Krúdy estében ugyancsak a müfaji beserelhatatlanság jellegzetes tüneteivel találkezunk. A szakiredalemban eltérö vélemények elvashatök arröl, hegy a Szindbád-történetek különbözö köteteit regényként vagy nevellagyüjteményként célszerü-e elvasni, s ugyanígy sekan vetették fel, hegy az elyan regények, mint például A veres pesielrecsf, regények-e valöjában? A kertárs kritikusek - és gyakran a késöbbi ertelmezök is - lirai prözaként apesztrefálták Krtidy elbeszelesmddját. E vitathatö kategerizáciöbdl annyi minden bizennyal érvényesnek tekinthetö, hegy Krúdy elyan peetikai megeldásekkal is élt - mint például a rendkívül intenzív képszerüség és metaferizácie -, melyek sekkal inkább az akkeri líra beszedmedjára veltak jelleınzöek, mint a pröza köznyelvére. Kesztelányi Esti Keruefja a peetikai megvalösitás es a tematikus refleziö venatkezá- sában egyaránt a müfaji átrnenetiség mellett kötelezi el magát. Szerb Antal Prrtrlragen lrgemririja pedig majd fél tucat müfaj tepeszaira játszik rá, Szentkuthy Frei'-je pedig addig seha nem látett mértékben tágitetta ki a regény müfaji kereteit, ami azért is figyelemre melle a múfajiság nézepentja felöl közelitve, mert a regény eleve egy hatalmas müfajcsepert gyüjtöfegalmaként feghate fel. liahtyin például elyan állandean válteze fermaként írja le, melynek jellegade tulajdensága éppen a felytenes elmezdulásban rejlik.-Í' hlapjaink pesztmedern iredalınának múfajiságet érintö eljárásai tehát távelabbi iredalemtörténeti kentestusba helyezhetök. A müfajisággal felytatett játék ugyanakker idöközben reﬂektáltabbá és kiterjedtebbe vált. A münemek határainak átlépése tevábbra is jellemzö eljárás maradt, az utöbbi évek ismertebb művei közöl itt emilthetö Kukerelly Endre Tiiialérl»"ölg1y vagy Rakevszky Zsuzsa A kigıye rintyiilra cimü könyve, melyet több kritikusa a líra és epika határteriiletére helyezett. .A nagy könyv- sikerek között számes elyan találhate, amely a regény és a rövidebb prezai müfajek összjátekát nyújtja. Esterházy Peter Heretenie crtrfesiis cimü könyve elvashate regényként vagy akár benyelult szerkezetű, összetett anekdeta-gyüjteményként is. Vagy egy másik példa: tleder Adám Saints:-:ira itiirzeie egyaránt müködésbe hezza a regényre és a nevellagyüjteményre venatkeze elvasei elvárásekat. A müfajisággal felytatett játékba újabban elyan müfajek is bekapcselödtak, melyeket kerábban már csak az iredalemtörténethez tartezö, lényegében élettelen fermaként tartettunk számen. Eávada Pál jaduigrija a családregény bizenyes sajátesságait idézi meg, ely möden azenban, hegy a szöveg egésze mégis pesztmedem jellegzetességeket mutat. A generácieken át tarte hanyatlástörténetet nem egy mindentude eibeszélö narráciejábel ismerjíik meg, hanem egymással sajátes párbeszédbe állitett én-elbeszélések révén, amelyek egymást het megerösitik, hel megkérdöjelezik. Az egymást kemmentále szövegek az egész-eivü müalketás tagadásával 134 �felszámelják az ebjektfv igazságra venatkeze igényt, s a befegadö kénytelen szá- met vetni minden értelemtulajdenítás relatív érvényességével. Témánk szempentjábel az is jelentöséggel bir, hegy a müfaji hagyemány megidézése mellett, más irányban hate imitácie is szerephez jut a regényben. hleglehetösen látványes a Füst lvlilán A ﬁ*feségt'iit törléiırte cimü regényére törtenö rájátszás, illetve ,ladviga szelamában Gárdenyi elbeszélö hangjának megidézésef paredizálása. Térey ,lánes Paulusa több mint egy évszázada tetszhalett müfajt támasztett új életre, amiker Puskin .rltiyrgftiét követve a verses regény müfajáhez nyúlt. itt már maga a választett ferma is szavatelja a müfaji köztesseget, melyet azután az intertestualitás eljárásai, a pastiche, a parödia, az eda-vissza hate irönia emelnek hatványra. A Térey-féle verses regény még a puskini váltezatnál is tágabb fermának nuıtatkezik. Egyaránt megfér benne a teelegiai ,,értekezés" és történelmi regény imitálása. A föhös, Pál mellett ket másik névrekennak, az apestelnak és a sztálingrádi estremgyürübe zárt nemet hadsereg parancsnekának, Paultts táberneknak is fentes szerepet szán a narrácie. A személyiség-megeszlás jegyében ugyanis e hárem figurának az összjátékában rajzeledik ki a középpentba állitett alak arcképe. A történelmi regény újraéledesét az utöbbi idöben számes alketás jelzi, ezek között említhetö például Darvasi Lászle A kötiuyatutettviuyesei: frgrutfrije cimú könyve vagy lvfárten Lászle regénytrilegiája, a Trstttériseg. E remantikus eredetü müfaj bizenyes peetikai jellegzetességeinek játekes megidézését valeszinúleg a történetiség újfajta megközelitese szabadftetta fel. lvlaga a történelem ebben az összefüg- gésben nem a múlt tényeinek tökéletesen ebjektfv elbeszélése, hanem a narrácíénak egy sajátes váltezata, melyböl kizárhatatlanek a fikcienalizálás bizenyes aktusairl A történelem megalketettságában szövegszerüvé válik, ami megnyitja annak a lehetöségét, hegy az iredalem és a történelem egy dískurzusen belül találkezzék egymással. A saját fikcienált jellegét reflektále iredalem azzal a történeiemmel alakit ki termékeny kapeselatet, amely önmagát is alapvetöen elöállitettnak, meg- írtnak tekinti. Mint az utöbbi példák is jelzik, a pesztınedern tiszta müfajiságtel elferdulö, a kiilönbözö müfaji elemeket szabaden megidézö és variále eljárásai egyáltalán nem szegényitik el, hanem éppen ellenkezöleg bövitik és gazdagitják az iredalnü beszedmedek leheteségeit. A napjaink iredalmáben tapasztalhate gazdag sekféleség megerösiti azt a meggyözödéet, hegy a magyar iredalem történetének kertárs fejezete egyben annak egyik legkiemelkedöbb kerszaka. Ezt már csak azért sem árt hangsúlyezni, mert a köztudatban még mindig eléggé elterjedt az a nézet, mely íredalmunk legjelentösebb idöszakaként a lt-.lyugat kerát, söt ezen belül is az elsö nemzedék alketöi évtizedeit tekinti, melyhez képest a késöbbi fejleményeket hanyatlásként vagy visszaesésként értékeli, miközben éppen egy új iredalıni aranyker idejét éljük. JEG TEEFEK: l. Gerard t§Ie~.|[~Tl'TE1 Traeszlmiuafitris. lleliken, ltıl"š`»'tır" l-I, 32-lzlll, i.h. E5. 2. GEs:ETrE, i.m.,'šl'ti. 3. tvlihail llAll"t"ı'lh.': A: ı'_tIes: és it regény frt nzgéııy lrtılalásrirtal: eit'ledefri_girijáréll = Az iredalem rfmtilr- tei lff. szerk. Tıteatt-`:.a Eeála, Pécs, jelenker, lö9?, 2?-ti-E, i.h. Ítö. -l. Hayden 'All l1TE: A történelem lcrftr. ftp., Üsiris, l'šl*}Tf', '.?ll. 135 �Tözsea Azeáe Érzelmes utazás az Északi Géniusz régieiban IÜÜ6. január 17'. 6.33. Pezseny, a .llıitftery-jtjyerslleit. A venat másedpercrıyi pentessággal fe.Ü?-kerj indttlt. Éppen hegy csak elértem. A 2tÍl1-es treli hajnalban húsz percenként jár. Az egyik járat az errem elött ment el {5.Ü2-ker), a következö meg csak 5.22-ker indult. Hét perccel a venat indulása elött veltam az állemásen. Tegnap este meg akartam. nézni a reggeli buszek menetrencljét. Kár, hegy nem néztem meg. A vak sersra semmit sem lehet bízni, a véletlen célellenes. 6.46. filejirrt. Jegyezgetek a venaten, múiatem az idöt. Hesszú út áll elöttem: Ealassagyarmatra, a palec megyeszékelyre vagyek hivatales. Köszöntöt mendek az idei lvladách-íinnepségen. - Rajkát Amade Lászle szavaival köszöntöm: ı'ler*i:ltr*iıdeif,Ű`, Rajka, lfef ez sek fejti rfejlte. Azért uit'gyr'ıt erre e sejlat, Hegy ategzsi'resttljeti ez ajka. lvieresztgetem a szemem a hajnali iélhemályban: hel perladhat a ,,selt tejrl rl'ayˇíra”, akinek bájain a hajdani rekekö peéta ,,rtj`.bt zsfresıtit"? A falu szélén, a helynévtáblán magyarul is, németíil is ki van irva a község neve: Rajka, Reckfieitdeıfjjﬁ lvlintha az Amadé-versböl máselták velna eda. ".it.'l 6. lfˇeleltef Hfcslrr táján, jöval Györön túl járunk, döcögtink, Kiderült, hegy ez a lláthery-gyers lvlagyarerszágen már csak afféle gyersitett venat. A ,,Kálmán imre" (megáll az esz: milyen legika alapján kapnak a gyersvenatek ilyen neveket?; azt még megértem, hegy van ,,'-Ísızirdás" gyers is; a ıni .,l3átl`ıerynkal" ilyen alapen persze ,,Lassú csárdásnak" kellene nevezni), szeval a Kálmán imre-ezpressz, amellyel Üyörböl a Keletibe kellett velna rebegnem, elrebegett az errem elött, ez a Lassú Körmagyar meg csak 9.35-ra ér be Pestre. Azaz a 9.«:ttl-essel nem tudek tevább utazni Gyarmatra. 'v'árhat rám Dr. Samu istván a Keletiben (igen, az lãtliíi-as balassagyarmati túszdráma heséröl, a váresi kerház idegesztályának egykeri föer- vesárel, a Rimajánesíröl elszármazett kedves földímrel van sze), s viheti a hírt Üyarmatra, hegy nem megyek. Pedig hát menni megyek, csak idöre nem leszek ett: 1-Ltltfl öraker kezdödik az ünnepség. - De adjam meg a császárnak, ami a császáré, s Bicskének is, ami liicskéé: Csekenai Vitéz lvlihály il-79?-ben többször is járt a bicskei iskela rekteránál, Kevács Sámuelnél. innen keltezi 1?Et?. ekteber 21-én egy Lillának irt szerelmes levelet. Csak az ö ajka sehasem zsíresult meg Lilla bájaítöl. 111.12. 'v'egre rt lieltautf eeuaietir' Nagy a gyanúm, föleg azért vállaltam a balassagyarmati utat, hegy ezt a hatvani vasútvenalat újra bejárhassam. lvlennyit sze- rengtam itt valamiker, isteni Ha t-iagybátenyböl bevenateztam Pestre, vagy Pezsenybei [Pesten keresztül] llátenyba utaztam (és mennyit utaztamt, 1969, azaz anyám halála titán tulajdenképpen már csak öáteny velt biztes pent az életemben, ha haza vágytam, akker csak liátenyba, a növéremhez és segeremhez mehettem, 136 �akár Jezsef Attila jelán növéréhez és Makai Ödönhöz, csak nekem, hálistenl, sehasem mendták, hegy ,,többé itt ne lássam"j, szeval ha Pezsenybel Eátenyba utaz- tam, akker mindig ezen a venalen mentem. S mindig tele veltam szerengással, íélelemmel. Figyelem magamat: érzek-e mest szerengást? Mesi is van valami sötét fenyegetés a tájban, a térben, az idöben. Sötét van, hideg van, he van, sár van, s Sátenyban immár régen nem vár senki. A számemra bizenyes venatkezásban ressz emlékü Balassagyamtat vár rám. 19?ü-ben ugyanis két hönapet feküdtem ett, idegösszereppanással, Samu dekter keze alatt. S a kerház szerges ervesai közben arra is rájöttek, hegy gennyes mandulagyulladásem van, s könyörteleníil kieperálták a mandulámat. És Samu Pistán és a bátenyi növéremen kivül senkinek abban a kemer, kegyetlen, idegen világban nem veltam fentes. - Samtt dekterral egyébként ezúttal valeszinúleg már nem találkezem. A Keletiben nem várt: vagy eluta- zett a Etslü-essel Gyarmatra, vagy haza ment. Kár. 12.34. Az Aszeri-liaiassagyerrrtat-f raeteres eeuetee. Aszödrel [pentesabban az aszedi vasútállemásrölj felhívtam Üreszlánné Mészáres Agnest, a Madáchünnepség fö szervezöjét. fhlagábel a váresböl semmit sem iáttaın. hlem csináltam benne verset s nem veltam benne szerelmes - nem ügy, mint egyker az ifjú Petöfij Agnes asszenytöl megtudtam, hegy Samtı dekter még szintén nem érkezett meg Gyarmatra. - itt, a venaten büz van és vidékiség. Kint már dembes a táj. Kezdödik Palecerszág. 13.Üü. Gafgegtrta is nem ,,huta"!, a teleptilés tehát minimum 12. Századi, vö.: ga-h.). A kertek alatt megy a venat, a venatböl leskelödö utas a palec házaknak a lemeztelenített hátulját (mendhatnám: a fenekéti látja. S az egyébként takares perták igy gyámeltalanek, mint a szükségét végzö vadállat. tvliker épültek, még az erszágút jelentette a világet, afelé kellett mutatni az ünneplö arcet, a takares külsöt. S hátul, a világ szeme elöl elrejtve serakeztak az istállek, a gazdasági épületek, s legınesszebb velt az úttel a budi, az árnyékszék. Aztán jött a vasút, jöttek a sztrádá k, összevissza szabdalták a parasztság életteret, megbelydult az évszázades térrend, ma már nem lehet tudni, hel van az elöl és hel a hátul, s ami addig rejtve velt, egyszerre láthatö lett. Láthatevá vált a btıdi, a hátsö, a fenék. Szegény, szegény megszégyenített, s immár gyámeltalan parasztvilág! 13.29. Megyaritriitder. hle, ezek itt már kemely hegyek, erdök. Szinte felek a ve- natban, ebben a nyíkergö alketmányban, ahegy füjtat, zörög, csörtet át a Cserhát öserdein: mi lesz, ha éppen itt esik szét valahel, s mi egy sötét, havas szakadékban találjuk magunkat? Egy mezögazdasági telepet mellözünk: Mikszáiit-irtejer - áll a kapuja fölött. Hát igen ez már Mikszáth Üörbeerszága. 13.39. Meltera és íI.`srsztt.v. Az erszághatár túlelcialán Szklabenya és Esély lehet. Cstıpa iredalemtörténet. ífisesztvén a lviadách-kúria ma is áll, Meherára, a hajdani lvlauks-kúriába járt ttdvarelgatni Mikszáth Kálmán fa kúriában irta a Leliinei ﬁl cimü elbeszélésétj, Szklabenyát, a nagy palec szülöfaluját 1íi1í1 és líšüü között Mikszálhfalvának hívták, Esély a szlevákiai magyar iredalem ,,átkezett köitöjé- nek", Es. Nagy Lajesnak a szülöfaluja és végsö nyughelye. (Gendel-e rá vajen valaki, hegy a szláv „zel” jelentése ,,bánat, fájdalem"?) - Az elöbb egy hesszú, tekintélyes alagútbel futettunk ki. Mesi egy évszázades, mehes-havas tölgyet mellö- ziink, rajta hatalmas, sötét madár gubbaszt. Jebban megnézem: bagely. Adynak ugyan nem sek köze van e tájhez, de mest úgy érzem, hegy az én lelkem is eden, 13? �babenás vár, mehes és elhagyett, s hegy ámyak suhegnak a sötétben, s elátkezett had nyöszörög. tá.1t1. Baiassagyarırtat. Esik a he. A talpig feketében utazö, kedves-szép arcti Maczke Mária müvésznövel, népdalénekessel együtt kászáledunk le a venatrel. Ű is az ünnepségre igyekszik. A höfüggönyön átsejlö vasútépület akár Fedelin is lehetne. Kísérletek, havas hegyek, rejtélyes szépasszeny - minden együtt van Krúdyhez. Keresem, hel a behavazett vörös pestakecsi, de csak egy fekete mikrebttszt látek. Beszállunk: irány a Blues-szálle, mendja a seför. 'l5.l}ll. A Medáclt frttrr 'A-iresf Könyeirir lrıtpelett'rmr. Egy elöadás közepébe cseppe- nek. S természetesen a nyitö ünnepséget, a lvladách-szeber megkeszertizását is lekéstem. Gyersan helyet mutatna k. Ülyan kupelaterme van a könyvtárnak, mint az Ürszágháznak. Megilletödve ülök a helyemen, s tájékezödni prebálek: tulajdenképpen mit is hallek a pecliumrel? hlézetn a miiserfüzetet: Gembár Endre ny. egyetemi decens a íilöpltr furi: c., helyi szerzök, irök, költök müvelt tartalmaze antelegiárel beszél. Az elhangzett szemelvények többnyire valöban ,,röpkék”, alig érint meg belölük valami. De lehet, hegy csak fáradt vagyek az íredalemhez, a vershez. S egyébként is: lvlallarmé szerint nincs haszentalan vers, mert hisz mennyi resszat csinálhatna az ember a versirás helyett! 1ı5.3ü. Miksaitír Kziimriu Milarlérlési Közpeat. Dr. Kerényi Ferenc iredaleıntörténész megnyitja Farkas András festömüvésznek Az eurlier iragiidféjéhez készitett illttsztrácieibel rendezett kiállítását. Kerényi dekter szabaden fegalmaz, szövege veretes, súlyes, a kiállítás anyaga is egyszerre jelesöen prefesszienális és mélyen, egzisztenciálisan ihletett. Sehel videkiség, sehel mükedvelés. S miker "v"ánderfi Lászle szinmúvész Fetöfi Ler.=él Arany jéttesltezának remek elöadásával mintegy fölteszi a délután müvészi teljesitményeire a kerenát (ebböl az elöadásbel érzen'ı meg, hegy a vers befejezésében micseda Shakespeare-i erö dübörögj, azt mendem magamban: igen, valöban Madách és Mikszáth hazájában vagyek. S a hallgateság seraiba edakepzelenı az említett helyi talentumeken kívül még a régie megannyi néhai szellemi nagyságát: nemes Gyarmathi Balassi Bálint uramtöl Szabö Löríncig és az Anyegin zseniális magyar ferditöjátel, a szintén gyarmati illetöségú Bérczy Kárelytel a szimbelista Kemjáthy Jenöig mindenkit. 13.45. Még mindig a Mtinefúrlésfrrizbari. Kava reg az ünnepség utáni fegadás se- kadalma. Új barátaimmal és Samu István dekterral (akiröl kiderül, hegy az iretlelemban is rendkívíil jártas] a ,,l'vladách-rejtélyt" vitatjtık: hegyan hezhatett létre egy ,,srirlıaragarit kis falusi _töltiesiir" (András Lászle) egy ma is érvényes vílágdrámát? Elöször Pista barátem herkan föl: Aki nyelc nyelven elvassa a világiredalmat, az nem ,,sárbaragadt“' és nem „falusi” - mendja, és igaza van. A helybeli, Mézesszakállti hlémeth Péter lvlykela (akinek a témárel éppen mest jelent meg a Patricﬁzílrfben egy alapes tanulmánya) Hamvas Béla ,,északi géniuszával" hezza össze- függésbe Madáchet. S az ,.északi géníusz" kifejezéssel egy kicsit nevet kap a balas- sagyarmati Madách-ünnepség is. Igen, 2í1ü6. januárjában, Madách imre sziiletésének 133. évferdulöján, Balassagyarmaten az Északi Géniusz ünnepelt. 133 �2üÜ6. január 13. 6.55. A ltelessegyaruretf tlestitrilleturisett. Lliltart vissza. isten veled, templem, látlak- e még, nem t'em. Úgy megjártam Balassagyarmatet, hegy a váresi tulajdenképpen nem is láttam. hlem tisztelegtem Madách szebránál, nem jártam be Gyarmat szá- mes iredalmi emlékhelyét. Csak a máig jé állapetban levö hajdani megyeházát jártam körül, ahel annak idején Madách jeggyakernek, majd jegyzö és föbiztes velt. - A Blues-panzieban veltam elszálláselva. Kellemes hely, a friss faburkelat erdöillatü, a kiszelgálás nagyváresi. illetve hát nagyen is vidéki-med nyájas: a íönök a saját kecsijával hezett ki az állemásra. Jel aludtam, reggelire kitünö tejáses senkát kaptam: ıni kell még a beldegsághez. A hö pentesan úgy hull, úgy ereszkedik sejtelmes íiiggönyként a tájra, mint az érkezésemker. indulunk, zötyög a venat, ugrál a tell a kezemben, nem tudek írni. Hegyhegy idetelé meg tudtam? 3.5ú. Az aszedi uasiitáliaraáseıt. I-lát ilyet még nem pipáttam. Aszöden nem írtam verset, nem veltam szerelmes, de legalább immár haldeklem. (Egy l-ˇlejtö-könyvnek a címe: Mrgynl: Fárfaslia, altal még egyszer sr-ur lıalríel:eitaar.} Ebben az átkezett meteres venatban egyszerüen fereg a gyemrem. Eddig csak az au töbuszekban szektam ressztıl lenrıí, mest már a meteres venatban ist A bal kezem és a fél arcem el van zsibbadva. Meg a tarkem is. A reggeli idill eda. Megint tele a táj fenyegetéssel, szerengással. De azért egy kis zsibbadástel már csak ne nyavalyegjakl 9.t16. Isaszeg. Annyi minden, annyi kemelyabb baj, betegség is elérhetett velna ezen az álleképességemet ugyancsak prebára tevö kirándulásen (tegnap tkp. hajnal négytöl kesö estig talpen veltam, s közben még elöadást is tartettamj, kitörhetett velna a lábam, felfázhatett velna a vesem, elkaphatett velna egy hasnyálmirigyre- ham, a betegségek egész hada verhetett velna tönkre, ahegy itt, lsaszegen 1349. április 6-án Klapka és Aulich hadai tönkreverték Windischgraetzet. És kitörhetett velna a harmadik világháberú is persze! S ehelyett csak az arcem-fejem zsibbad. Kész beldegságt - Közben a htisdarálenk (mert hát miért is velna kávédarálö egy venat, ha az tttasnak a húsát-csentját rázza péppé) becsörömpöl a Keletibe. 1z.ö6. lmrnár megint venaten, mest a Gyár-Rajta:-Peaseııy-í gyersea- Szünik lassan az arczsibbadásem. Közben veltam a közeli Libri Könyvesbeltban, de semmi érdekeset. semmi újdenságet nem találtam. Visszafelé megnéztem az egykeri Baress-szeber he- lyét ímindig megnézem, ha elmegyek mellette): valamü-ter, nagyen régen, beldegult ürfikeremban, egy áhmılatett éjszaka titán a szeber tövében aludtam ki a íáraclatrnaimal. Ha mest eda heverednék, hajléktalannak vélnének. S belepne a közben már megint huile, söt szakade he. ideje lesz befejeznem a sarki ezpediciet, érzelmes utazáse- aaa az eazaıa eaalaaz régieiban. ti-say Fa.-easy. a-any ta-.zsi 19.2ö. Pezseuy. Megint ítthen háti Vége a balassagyarmati bluesnak. Rendezgetem a jegyzeteimet, újraelvasem a Gyarmaten elmendett köszöntöm szövegét. igy kezdödik: „elem tudnm, velt-E még év a magyar iredalem történetében, amely egyszerre két géniuszt is adett az iredalmunknak. Az 1323-as esztendö mindenesetre ilyen velt: köztudett, hegy Madách Imre is, Petefi Sánder is 1B2.3-ban, söt az évnek ugyanabban a hönapjában, januárban született." 139 �li'Al.ÜL` TU Kül-t B.aL.-is Rtfiiiezr Kasza Marian Lajes verssel köszöntötte -iııl a 30 éve váressá avatett Salgetarjant Egy fzig-vérig lekálpatrieta - Kanadábel 1 Salgetarján tékezle fia nemrégiben l1aza lá tegatett szülöváresába a világ túlse szegletéböl, hegy a Gizellatelepi szülöi házban édesanyja, húga, a család és a régi barátek körében új alkete energiákkal töltödjön fel, és kipihenje a tengerentúli élet, a tisztes kanadai létért felytatett mindennapi tapesemalem fáradalmil. Elvégre már nem fiatalember Kasza Marian Lajes freköltö, aki 1956 ziirzavarában, tizenéves fejjel intett búcsút szülöföldjének, a „palec Ülimpesznak”, hegy attel kezdve táveli, választett hazájában, a mtıllikulturalizmtıs virágzú etthenában, a minden érdekeset és értékeset szívesen befegadö Kanadában is évtizedeken át hüségesen megörizze és tevábbvígye a magyar kultúra és iredaleın nagyszerü hagyeınányait. Az Üntarie-tö partján, Terenteban él Kasza Marten Lajes, aki a Kanadai Magyar lröszövetseg elnöke és a tengerentúli magyar iredaleın egyik legtöbb szervezöje, aki már eddig is számes költeményben, kisprezában emlékezett meg elha- gyett, de seha el nem feledett szülöföldjéröl, erre kaphatunk bizenyságet a költö Elster és tullauiris cimü, 1939-es keltezesü vereses kötetéböl, amely a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban is meglalálhate. Döreség azenban lenne azt hinni, hegy Kasza Marten Lajes eddigi földi léte a világ zajátöl tável, afféle alketöi eleíántcsentterenyban telt el. Életének számes epizödja kalandregenybe kivánkezik. hle, de menjünk serjában. A müvészi elöször az indulásárel és a sztilöföldjéhez fúzödö kapcselatárel kérdeztük, amelyröl így vall: - Eddigi, érzésekkel teli életemben versek, helységnevek, évszámek rögzítették az indttlásekat, s a mindenkeri megérkezéseket. A száraz, hivatales valeság ennyit mend: 1939. április 21-én születtem Salgetaıjánban. Ez egyszerüen hangzik, szinte közhely, hiszen százak és ezrek születtek és sziiletnek ebben a váresban. Ele szá- memra Tarján minden más váresnál lentesabb, mert itt születtem, és minden mtiltjával, jelenevel - állandean vajtide palec életével - bánatával, örömevel, a faluk életet felszippantú fiisliis gyáraival együtt szerettem, szeretem. Emberi érzés ez, amihez nekem is jegem van. íliyermekkerem a Gizella-telepen - a régi SBTÉpálya szemszédságában - tell el. Klettgatyás, mezítlábas kisgyermekkent arröl 1-til �iílmadeztam, hegy egyszer én is elyan nagy fecista leszek, mint Szejka, Dávid, Éstıberda, Kiss Gyuszi és a többi akkeri tarjáni kedvenc. Az élet azenban máshevá sedert. Egyszerű családban nöttem fel, s az acél gyári iskelában szivtam magamba az elsö ismereteket. Ezután Szentesen végeztem el a mezögazdasági technikiimel, majd a varsáıtyi szövetkezetben, agrenemusként helyezkedtent el. Elsö verseimet is a szülöi házban írtam. l"-lagynn meglepödtem, és rettentöen megörültein, amiker a hiigem serra kitelte eléin az asztalra a megsárgtıll lapekal, amelyek a pályakezdésemröl. elsö zsengéimröl tanúskednak. - így iírlirzrti ri, iigyrlair, 1955 elitölvrr és a ferrarlalaui... - Fiatalentberkent örültem ennek a földindulásnak, mert azt öhajtettam, hegy véget érjen az addigi elnyeinás, és a magyar nép emberibb körülmények között élhessen. Salgetarjánban és a föváresban részt vettem a ferradalmi eseinényekben. A szabadságharc lelörése után a varsányi szövetkezet párttilkára kaján vigyerral ennyit mendelt: ,,Látja, lvlarten elvtárs: az nevet, aki tıteljára nevet". Ekker rádöb- bentem, hegy semmi jöra nem számíthatek. Választanem kellett a biztes börtön és a ınenekiiles között. Másnap reggel a tejes atitet felkisértem Budapestre, majd né- hány társaınmal nekívágtam a nyugati határnak... - Affi'gltvziiiiilöli a lleiyiuigiis iifesziif-:a. - Kalandes úten, árken-bekren keresztiil, húsz kileméternyi belyengás titán jtitettiink át a zöld ltatáren Ausztriába, ahel egy menekülttáberba kerültünk. Még kískerti veltam, ezért édesapám mindenképpen haza akart hezni, de szerencsére az utelse pillanatban seren kivül feltuszkeltak egy repülöre. A gépmadár a kanadai Mentrealba repített. A francia nyelvü nagyváresban beiratkeztam az egyetemre. Azt hittem, hegy révbe értem, de néhány hönap múlva feleszlatták a Fetöfi Házat, és az elt take nyelcvan magyar fiatalt - velem együtt - szélnek eresztetlék. Ekker elszegödteni a kikötebe rakedöntunkásnak, de már nem velt maradásem. Ezért többedmagammal elmentem Üntarie államba, a Delhi környéki dehányföldekre. Két évig egy magyar gazdálkedö földjén végeztem a nehéz testi mtınkát. 1959 öszén merészkedtem be a közeli nagyváresba, Terentúba, ahel meghallettam, liegy a kanadai hadsereg önkénteseket teberez. Én is mtindért öltöttein, és öt évig a fegyveres erök szelgálatában álltam. - .fflni ezzel még frariiiilsria ért iiiigct a frateitai piflyaﬁilifsa.. .f - Sötl De haladjunk serjában... 196-ll-ben átköltöztem az Egyesült Aliamekba. hietv "i'erl-iban, majd hiew Jersey magyarlakta részén éltem, de csakhamar elt is katenákat tebereztak, és így én is beléptem az amerikai hadseregbe. Geergia államban kapttik meg az alapes kiképzést, majd átvíttek benníinket a dél-kaliferniai San Diegeba, hegy ett döntsenek a tevábbi serstinkrel. Egyenként behívattak bennünket a kapitány iredájába, ahel hárem lezárt beríték feküdt az asztalen. Htiznunk kellett közülük, hegy a bennük lévö cetliröl kiderüljön, hevá esztanak be szelgálatra: Ciprusra, hlémeterszágba, vagy ifietriamba. Szerettem velna visszakerülni Etirépába, de amiker kinyitettam a berítéket, az állt beiuie: ,,"i«'ietrıam"l Hirtelen úgy éreztem magam, mint akit leferráztak. De alig, hegy kiszédelegtem az ajtön, valami szöget ütött a fejembe. Visszakéredzkedtem az iredába, és megkértem a tisztet, hadd nyissam fel a másik két berítéket is. A kapitány intett, nézzem meg nytigedtan. És igazam lett: mind a háremban tigyanaz állt: ,,"i.iietnam"! Nem velt mese: a tável-keleti hadszíntérre kellettek az emberek. 1-111 �- igy itamarasatt a ttitftttami irriiierıi pakiriiatrt iaitiita ttiagtit. - Riíıvid úten átdcılatak laenniirıkel Saigcmha, maÍd - mivel mesterliiiveaz veltam pillarıatcık alatt a frentcm, azaz a dzsungellıáb-Orú kellüs küzeperı találtam magam. Egymást követtek a legvadabb eles bevetesek. A dzstıngelben minden az ellensegüıık velt: a hüseg, a menszun, a vadállatcık, a pekek, kigyek., revarek es a mindenre elszánt vietkengcık- A vijriis agyag úgy ráragadt a láhhelinkre, hegy lepni sem birtuttk. itt csak a búlelesert lehetett imádkcızni. 5 mindenre lettünk, ami mezgett. Sztfırnyii esemenyeket eltem át. llullcıttak mellettem a társaim, es az eletem szárntalanszer veszelyben fergetl. Elefnrdult, hegy es százhúsz emlaerbel csak nehányan maradtunk hirmcınclenak. A pekel sem lehet emtel sz-árnyúhb. - .ft itritiartis pakei ttzattlaıtt ttriita raraatttiirtts kezjáteizaitimi is szeigrii. flriagy ez csttpritt a iteiiyrttaetiifiiittai: sajtitssstiga? - Reııdben, elmendcık egy ilyen türtenelet. Egyszer egy isten háta mügiiitti kis ialtıba száliáscılták he a századtmkal. lvlegpillantettam egy lányt, aki magasabbra nı'.'itt a telalııieknel, es az arca is kerekebb velt a tátsaientll. Kerdezesküdni kezdtem, kicseda a htilgy. Megtudtant, hegy egy francia katcına lánya, aki meg az eleze há- bertiban szeigált Vietnamban. A lány terve beszelt angelttl, es valahegy úgy mııtatkezett be, hegy ,,{`.Íhilly". Hamaresan ifisszemeiegedtúnk. Ket henap múlva viszent egy nagy efiettzivába keriiltilnk, es teváhbvezenyeltek a századunkat. Eirtritt a lány, majd azt mendta: mest úgy búcsúzik el telem, ahegy tele az edesapja. 5 ahegy megszelalt, elakadt a ieiegzetem. I'-ien1 aﬂgühli DESIÉÍÍ; ﬂgëﬁãeﬂ ÍLITCSH Kiejtessel, de jel ertheteerı ezeket a szavakat mertdta: ,,lJrága kis csillagem, nagy-:in vigyázz magadra!" :amiker vegre levegeıt kaptam, nagy nehezen kibektem: ,,Te magyarul heszelszi" Erre e eresküdütt, hegy nem, e franciául beszel, ahcıgyan az edesapja lanitetta. Megkerdeztem, van-e ieteja az apjárel. Hazaszaladt, s hezett egy regi kepet, amelyen ferj, feleseg es egy kislány velt láthate. .Ftzt irták a hátára: „Csilla {utána egy másik nei nev, amire már nem emlekszem) es en” {igy, magyarul). Majd az aláírás: ,,l"-iichelas Kcirey". "-.iagyis a francia tiszt valejáhan magyar ember velt! Ésillávai, a vietnami „magyar lármyal" viszent seha többe nem láttuk egymást... - Ha egyiıattyrtraarti_ﬁiıtti1t~it iritraittt rzt a jtdeittfttft, azt irtamiaiıriirı: if: már itiiiyrsrig. .. - .A legvadabb terteneteket mindig az elet adja, de a vietnami kaland emlekere kesebb a kisiányemat is Csillának kereszteltem el. Vegül Vietnantet viszenylag ep berrel megúsztam, majd az idem leteltevel leszereltem, s visszatertem Karıaclálaa. - Mttgıyararsztigrtt arritt is ietagıttatt ni? - Else alkalemmal Welt-ban Íártam idehaza. lvlcındhatcım, eppen jeker jlittem. .az egyik ejszaka azt hallettam, hegy páncelesnk dtihtirtignek vegig a váresen. A magyar hadsereg akker venult be Csehszlevákiába. Nem is velt srikáig itthen maraclásemr. - Az Lijttiitighrm kivette tt reszrit rt ttatgyrtr krieeiethei? - igen, akkoriban már aktívan bekapcseládtam az iredalmi etetbe, es serra jelentek meg a verseim, írásaim az emigráns magyar lapnkban, a tcırentei iredalmi Szemleben, a Kanadai lvlagyarságnál es különösen a Magyar Életrtel, amelynek szerkeszte-jevei, Áchim Andrással je barátságban veltam. ldektizben Miska Jánes etletere l9e3-ban megalakitettuk a Kanadai Magyar lreszevetseget, amely rendszeres idektizenkent antelegiát jelentetett meg a magyar trek, keltek verseilzıe-t, kisprezáibet. 142 �Kezdetben a l-leliken lljúsági Ker lapját szerkeszlettem, majd elinditetttık a Táre- gatet, amelybe] kesebb kinett a Kertisi Csema Sander Társaság. Ezután a Kepes Világltirade terentei szerkeszteje veltam, es reszt vettem a Terentei Magyar Kultúrkezpent lapjának eikesziteseben. A cserkeszmezgalemban is aktivizáltam magam, eletem párját is így ismertem meg. Pittsburghben rendeztek az evenkenti szekáses cserkesz dzsemberit, ahel hatszáz amerikai es más feldreszekreıl erkeze magyar fiatal találkezett. ]utka az egeszsegtigyiekhez velt beesztva, es egyik alkalemmal velellentil a kezemre entelte a ferre teát. Barátem, Beke lmre - aki szinten ird es a Mew Yerk-i magyar iskela alapitdja - a leferrázett kezemre mutatva azt menrlta: ,,}utka, mest már egy eteten át ápelhated Lajestt” Fel ev múlva megeskiidtiink. Ft regi, úri családbel származe lelesegem kiiivetelt eletem szinterere, a Terenle kernyeki erdeszetbe. - rtliei ,,.-itettesteg" a ttrit királyi jairrat is kap.-:seiattra irertttt. _. - Egy helyi mullimilliemesnál clelgeztam, aki lıáremezer heldnyi birtekán leva- kat tartett, mikezben rám bizta az erdeszetet es a kertek ápelását- itt rendeztek az “l9'?2-es etttısa-világbajnekságet. ftz el-íitte vale evben ellátegatett hezzánk li. Erzsebet brit királyne es ferje, Fülep herceg, aki a levak nagy kedveleje es a lespert kiválesága. Ft pazar fegatltatásbúl kivettem a reszem: en veltam a seför. t"tmiker uralkedei pár bevenutt, az eppen nálunk vendegesketiti edesanyám az else serban állva nehány henapes Geza 1'iamat tartetta a kezeben. Egyszer csak edaiepett hezzájuk Fülep herceg, es e szavakkal szett a kisiiamhez: ,,Ugye, nem lehet eleg kerán elkezdeni a levak szeretetet?!" Édesanyám majd' elájtılt a beldegságtel es a biiszkese-gtel... - Miiaűzlıert Tererrte káetytikert r'nl-eszitetti, irertıijtitekettt deigezett, szalattiitiejeiafrt leraiiılirtt is reiıa'tiietietıttl irt. t*~It*rtt is irerdezteiit eleg: lieımaa jtitt a eersek, az iratiatera szeretete? - Neha edesapám egyszerü munkásember velt, e eltetta belem a kenyvek, a versek szeretetet. Tizennegy evesen irtam az else verseimet, amelyeket, a húgem a minap serra elem rakta, mendván: „Lajes, itt van a mı.'lltad”. Hirtelenjeben El]-25 verssel szembesiiltem, amelyeket reg elleledtem. Azt sem tudtam, hegy leteznek. Az iredalemmal 1961-ben kezdtem kemelyabban feglalkezni, es azeta a már emlitett antelegiákban, újságekban felszáz versem jelent meg a nagyvilágban. Gyüjtemenyes versesktttetem, az Álmet idezdk 1933-ban látett napviláget. - el te rmeszet legy tiieıt elet- bizetıyrira irtimtyetı jtitt az ihiet. .. - Igen, ez így legikus, másek viszent eppen azt vetettek a szememre, hegy kivenultam a nagyváresbčıl, felrehúzedem az elet sedra etel. Egyik alkalemmal vala- ki megjegyezte: „Lajes, te eltemeted magad a ieldbe, ahelyett, hegy itt elnel, itt irnád verseidet kezetttink, ahel az elet van." Istenem, ekkerát csak ember tud tevedni... Élni es irni nem csak nagyváresban lehet. Terentet nem is tudtam seha megszekni. A termeszet eten el tem, ke-zel a ieldlıtiz, kezet az Istenhez, de kezel az emberekhez is. Minden versemben tınmagamat adtam, de minden versembel ember szčılt az emberhez; es hiszem, hegy e perszemnyi, erdekszferákra szaggatett itildgeiyen csak az ertelem, s az erzelem szabad áramlásán keresztül biztesithatjnk a magunk, gyermekeink, tmekáink számára a gendtalanabb, ielelemmentes hetnapet. - Ez aﬂiiie ars peetieriaair is tıeitierte, ira urat tttdrtárrt, itegy az ıtttilrlii eeekiien gytiireresett tttegzráitezett az tiiete, es ttitıeialrlt kertˇilt az ,,artyaﬁiltitel." - A sikeres kertepitá vállalkezásemat akker kellett fetadnem, amiker 1939-ben súlyes kezlekedesi balesetet szenvedtem. Az ervesek azt mcmdták: cseda, hegy 143 �eletben maradtam, de keszüljek fel arra, hegy eletem hátraleve reszet telekecsiban kell teltenem. Nem tudták, hegy belíilem meg ennyi idei táveilet után sem veszett ki a szives palec ember, es ek is elcsedálkeztak, hegy talpra álltam. Vettem egy kamient, azeta azzal járem Kanada es az Egyesült Allamek erszágútjait. "v'erseim egy reszet is vezetes kezben, a terdemen irem. Hadd biiszkelkedjem el azzal, hegy egyszer Las "-.iegasbdl - ahennan búlert szállitettam - ket nap alatt felertem hlevv “íerl-zba. igaz, negyvennyelc árán át megállás nelkíil tapestam a gázpedált. - Úgy italiattaat, hagy aeatregiíieit egás:-:ea I-:t`iitiaieges faeart tiaayatitatt le, airaelynnt :rem csektily magyar entıatkezıisa velt. .. - Az egyik alkalemmal Éhicagdba velt egy fuvarem. 'Üdaerve annak rendjemddja szerint letettem a szállitmányt, es beálltam a várakeze-ba. Éppen kenyelembe helyeztem magam, amiker jeleztek a sza telliten, hegy menjek ki a repterre, keres- seın meg a Luíthansát, es vegyek fel egy íuvart. Azt az utasítást kaptam, hegy a rakemármyal megállás nelkíil hajtsak a kanadai l-lamiltenba. hles, a Lufthansánál a kezembe nyemták a fuvarlevelet. lfielepillantva meglepetten láttam, hegy az irıdu- lehely iiudapest, es a ielade a debreceni Deri Mtizeiım. Nagyet debbant a szívem, es furdatt a kíváncsiság, vajen mi lehet a rakemányban. Ekker piltantettam meg a felirást; lvlunkácsy Mihály: Krisztus Piiátus elett. (Mint keztudemású, a debreceni Üeri Múzetımban láthate lvlıııtkácsy-trilfúgiának csupán egyik darabja, az Ecce Hama van az intezmeny tulajdenában, mig a Üeígateert amerikai magyar tulajdenesa egymillie dellárt ker. Az itt szereple, Krisztus iiiíriíus elett cimü alketást a szinten magyar származású kanadai Jeseph Tanenbaum azert szállittatta átmenetileg vissza a hamilteni galeriába, mert a keppel kapcsela- tes adezási pretitemáit rendezze. A íestmenyt repiilevel vittek vissza a tengerentúlra, es ekker keritlt vele kapcselatba a magyar ka mienes - a szerk.) - Ütt állt a papiren a biztesítás esszege is: 3,5 millie USA dellár - íelytatja az elbeszeleset Kasza Merten Lajes. - „Szent lsten!”, mendtam magamban, es kicserdult a kennyem. lvliert epp' egy magyarnak kell visszavinnie a legendás íestmenyt Kanadába? Kesebb kiderült, hegy nem velt ebben semmilyen irányítás. En veltam keznel. Tíz era alatt tettem meg az llt}Ü km-t, a kepet a hamilteni Art lvlnseumba vittem. A megerkezesker felhívtam lvtr. Tanenbaumet, aki megkeszente a munkát, es elmendta, hegy a kepet restaurálásra hezták vissza. A tulajdenes igazábei azert kerte vissza a festmenyt. hegy azt a hamilteni mázeumnak ademányezza, s így megszabacluljen a súlyes adeterltetel. Ezután a hamilteniak kelcsenszerzeclessel visszaadták a kepet a Üeri l'vlúzeumrıak. - Ezt fagja _,ı'i:i' egy szep magyar lrıtltttniiis utisszieualr. És a kelte, irerirtitrti szereeze irrattapság milyet! tttaltat jár? e A Kanadai Magyar lresztivetseg 1953-ban választett elnekeve. Ebben a minesegemben adtam ki legutebb, Almet idezek címmel a szevetseg tizenegyedik an- tcıtegiáját, amely ireink, kelteink miiveibel kezel váiegatást. Én szerkesztem az Úri.-iz cimü, negyectevenkent megjelene iredalmi es kulturális felyeiratet is. Kerábban nagyen elenk magyar iredalmi elet felyt Kanadában, es ezt a regi nagyjaink ktizül fekent Faludy Gyergy, Fáy Ferenc, Kiss Üdífin, Tüz Tamás, Egri Gyergy es 'tfegh Gyergy neve temjelezte. A k'aaariai Magyarság, a Magyar Élet es a Metıára szerkeszteivel, valamint a magyarság szepircıdalem kincseit kiade Veresváry tstvánekkal rendszeresen találkeztunk. Eajlett az elet. lvla már kevesebben vagyunk, de meg 144 �elmendhatjuk, hegy a sajátes kanadai magyar iredalem enálle, ám szerves resze az egyseges magyar iredalemnak. A ma is aktív aiketek kezül tvtiska Jánes ı'ret, alapite elnekünket tenrıern az else helyre. A legutebbi antelegiánkban rajta kivül tlaráth Anna, Bebek Jánes, Büszürmenyi Zeltán, Esernyi jezseí, Dancs Rúzsa, Demenkes M. Mária, Gábri Elemer, Grandpierre Kárely, Gyimesi Gyula, l-lerváth Leráncl, Kulcsár Lajes, Üláh Lajes, Radnethy Kárely, Sári Gál Imre, Sárvári Eva, Simen Izfeltán, Sevári Szerena, Tapelczay Lukács, Turchányi Sánder, Esigevics Ferenc es jemagam szerepelünk verseinkkel, kisprezáinkkal. Sajnes a tagság zeme megeregedett, a tehetsegek kezül Bali Brigitta es Sajgú Szabelcs hazakeltezett, újabb fiatalek pedig már alig-alig túnnek fel. De amig bírjuk, letezünk. - jelenleg atiiyett iredalmi ratierlreu tielgezik? - Az Üster es vallemás eta nem adtam ki ünálle kütetet, de már esszegyült ket kenyvre vale versem. hlevellákkal is prebálkeztam, ezek kezül tübb is megjelent a helyi lapekban. hlemregiben fejeztem be egy türtenelmi szinjáteket, amelynek címe: Utelse szer a telek kerenel. A ket felvenáses darab henieglalás kert temát delgez fel, 112 jelenetben, es 1035-tel játszedik napjainkig. Ezt meg nem sikerült ittl1en kiad nem, de remelem, elebb-utebb napviláget láthat. Mest egy remantikus temájú kisregenyen delgezem, amely Satgetarjánban es Kanadában játszúde tˇerdulates szerelmi tertenet. A címe: Katica. A terentei magyar társadalmi eletbel váltezatianul kiveszem a reszem, az erdelyi magyarságet támegatú Urbán Balázs Társaság igazgateságának elneke vagyek. - ri aiagyararszrigí, illetve a itágrádi iraatalrai eíetteí tartja a kapeselatet? - Hegynei A Kanadai Magyar lreszüvetseg kerábban tagja velt a tviagyarek világszevetsegenek. Je ka pcselatekat ápeltunk a kertárs magyar iredalem meghatáreze szemelyiseget kezül - tebbek kezelt - Csedri Sánderral es Cstırka lstvánnal, kerábban Pilinszky Jánessal, akik kinn is veltak nálunk, Kanadában. Úgy velt.. hegy a Magyar Íreszüvetsegbe is belepiink, ám ezt vegiil nehányan megterpedezták. A negrádiak küzttl l9áá-ban ismertem meg tiedi Teth Elemer kellet, akinek a jeveltábel tebb versemmel is szerep-ettem a hlúgrádban. Egy alkalemmal a Paiticjiildben is megjelentem. (Kasza tvlarten Lajes vegül elmendta, hegy iden nyáren ismet hazalátegat, így Salgetarjánban is találkezhatnak vele az ireclalembarátek.} 145 �Kasza tviaatert Lajes Salge kerül hlezem, ahegy a nappal estenek ı'geri magát, ahegy a deınb felel - nagy ívben -- esthajnat mutatja felem bíberá t. A Karancs felel árnyak jennek, setetbarna szinben, s ahegy a harmat erkezik, úgy kemelyedik felettem az estet eszte isten. Bzerıhaldákat, falukat fest A kesei clerenges, Mint nászej titán menyecskek, lfirul a held fenyeben A túleldali rekettyes. Estet jeleznek a csillagek. Lámpák gyúlnak itt is, ett is - messzirel figyel a váres - es Salge kerül már az eg a rettel határes í l 966) �Beze Atvenea A trianeni határen átiveleˇ kapcselatek a Medvesalján A Eü. század nem minden ek nelkül viharesnak nevezett tertenelmi esemenyei es pelitikai váltezásai felytán került ser az else világháberú után a Kárpát-medence radikális átrendezesere, amely hesszú idere rányemta belyeget az itt ele nepek eletere. A trianeni diktátum {szı`:irny}szitl-emenyekent letrehezett határek az erintett tersegek addigi viszenyainák teljes átrendezedeset ekezták, szetzúzva a termeszetesen fennálle es mükede kulturális, gazdasági es rekeni kapcselatekat, elidegenitve egymástel a termeszetes küzessegben ele nepcsepertekat, elinditva a század türtenetebett egy tevábbi jegtiprásekhez, berzalma khez vezete ese- menylavlnát, amelynek küvetkezmenyei a mai napig, es meg beláthatatlan ideig hatnak. A Kárpát-medence EÜ. századi esemenyeinek, s keztük a trianeni határmddesi- tásek kevetkezmenyeinek tudemányes feldelgezása nem kis feladatet jelent, s a társadalem kutateinak hatalmas, meg feltáratlan területek állnak rendelkezesiikre. Mivel a rendszerváltás eletti evtizedekben a ten'ıa tabunak minesült, a 'ÉÜ-es evekben indultak csak meg ezt a ránk nezve nagy herderejü traumát külenbeze szempentekbel megkezellte kutatásek. A jelen tanulmányban megprebálem felvázelni azt, hegyan belelyáselta a határ jelenlete az elszakített területek küzetti kapcselateka t, s a hesszú evtizedekig tarte elzártság ellenere mennyire veltak kepesek a külenfele kapcselatek fennmaradni, illeteleg új kapcselatek szüvedni a határt illete legújabb váltezásek hatására (gen- delek itt a rendszerváltásra, esetleg az Eiırepai Uniehez vale csatlakezásra). Vizsgáledásem kezeppentja a Salgútarjántel mintegy EÜ km-re elhelyezkede Cered kezseg, valamint a vele szeınszedes, de már a határ másik etdalán találhate Tajti falu, amelyek egyker egy nyelvileg, neprajzilag, kulturálisan es gazdaságilag is szervesen esszetartezú, a Medvesalja neven ismert tájegyseg reszet alketták. Kuta- tásem nem az intezmenyes kapcselatrendszerekben ekezett teresekre, váltezásekra irányul, antrepeleguskent sekkal inkább a nem fermális, a mindennapi eletben szerepet játszd szemelykezi kapcselatekban türtene váltezásek, valamint a határrál vale gendelkedás feiterkepezese a celem. Ehhez alapvete ferráskent szelgálnak a külenbeze keresztályú falubeliektel az interjúk keszitese serán felgyüjtett határnarrativák, azaz az emberek emlekezeteben megerzett határrál kápcselates elmenyek elbeszelesei. Ennek kutatása - velemenyem szerint - a huszenharmadik erában van, aminek ekai nyilvánvaleak. Napjainkban az else világhábcırút küvete esemenyeket (azaz a demarkácies venal, majd a bekediktátum aláírása utáni határ letrejettej, ill. azek megeleset, hatását a mindennapi eletre már nem tudjuk kezvet- len elmenybeszámelek alapján rekenstruálni, hiszen erre a kerszakra venatkezú narrattvák ma szinte egyáltalán nem gyújthetek, mivel az azt felnettkent vagy fiatalkent megelt generácie javareszt kihalt. A ket világháberú kezetti helyzet is csak kerlátezettan rekenstruálhate ezzel a medszerrel, mivel a jelenlegi legidüsebb generácie tagjai is már csak gyerekkeri emlekeket idezhetnek fel errel az ideszakrel, 14'? �esetleg küzvetve, szüleik elbeszeleseibel tudhatunk meg valamivel tübbet arrel, ahegyan akker az esemenyek lekepezedtek az ett elek tudatában. Az else világháberú után a gyeztes nagyhatalmak jeveltábel meghúzett triane- ni határ egeszen abszurd helyzeteket teremtett a határ ket etdalán elek eleteben. Termeszetesen az egesz erszág helyzetet gyekeresen megválteztatták az új viszenyek, a mindennapekban azenban a határmenti területeken eleket erintette a legradikálisabban. Az e helyzetük minden átıneıtet nelkül periferikussá vált: az utak, amelyeken szabaden jártak-keltek, egyszeriben nem vezettek sehevá, az elcsatelt szemszedes települesek lakei, rekenek, ismeresük egy másik erszág lakei lettek, s ennek a másik erszágnak a míiküdesi rendszeret az itt maradettak nem ismerhettek. A határ családtagekat, rekenekat, barátekat, ismereseket választett el, s hiába minden füldrajzi kezelseg, ezek az emberek megis tável kerültek egymástel, már nem lehettek jelen egymás mindennapjaiban. A határen túli terület - lett legyen az eladdig szemszedes falu - az átjárás es a kapcselatek megszüntevel fnkezatesan ellenerizhetetlen feher felttá vál t, amelyhez már csak emlekek kütüdtek, amik lassacskán elhalvá nyultak. Ezzel elkezdedütt az elszigeteledes, es vele az elidegenedes lelyamata, amely generácierúl generáciera fekezedett, ahegy a fiatalabbaknak egyre kevesebb szemelyes kapcselata es elmenye akadt a határ túleldalán elekkel. Ezt a felyamatet fekent a másedik világháberú utáni állapetek eresitettek fel, ebben az ideszakban ugyanis (gyakerlatilag Íl95Ü-tel a rendszerváltásig terjedeen) a határ csak a minimális átjá rást tette leheteve, azt is csak a hivatalesan kijelült átkelehelyeken. A trianeni határ elyan területeket szakített szet, amelyek hesszú evszázadekig erganikus, benyelult kapcselatrendszerekkel átszett területi egysegeket, venzás- kürzeteket kepeztek, s teljesseggel figyelmen kívill hagyta a nyelvi, kulturális, es tübbnyire meg a füld rajzi adettságeknak küszünheteen kialakult terrneszetes ha tárekat is. A legszelsesegesebb pelda esetünkben talán a szlevák-ukrán ltatáren el- helyezkerle Szelmenc nevü magyar ajkú települes sersa, amelyet egyenesen a falu kezepen szel keresztül a határ, egy-egy fele a szlevák-ukrán határ ket etdalán hlagy- es Klsszelmenc (szlevákul Velke Slemence) neven szerepel. A manapság ely sekat hangeztatett medern eurepaiság es emberi jegek tiikreben az itt uralkedú helyzet illusztrálására nehez megfelelö kifejezest találni. Ezt bizenyitja az uteıbbi ideben az a teny, hegy egyre inkább ráirányult a világ figyelme erre a ,,kettezárt falura”, mígnem Eüllă. december E3-án vegre [jelentes amerikai magyar diplemáciai kapcselateknak küszünheteen is) vegre ser kerülhetett a ket falu resz kezetti kishatár megnyitására. De a szetszakitettságet illeteen gendelhatunk akár Kemárem vagy Sáteraljaújhely esetere is. A pelda illusztrálásáhez azenban nem kell elyan messzire menniink. A terteneti hlegrád megyet ketteszele határ ugyanis, ha nem is hasitett szet falvakat, megis szetszakített egymással szeresan üsszefügge neprajzi-, kulturális- es gazdasági területi egysegeket, igy az itt leve települesek ma kiválean szemleltetik a periferiára szerulás állapetát. Ez a helyzet a kutatásaim fekuszpentjába helyezett lvledvesaljával, amelyet kisebb megszakítással idesteva nyetcvanhat eve esztja kelte a határ, kerlelhetetlenül elválasztva egymástel szemszedes, alig nehány kilemeterre fekve falvakat. Ceredtel mintegy egy kilemeterre fekszik a határeﬂn túli Tajti es Hiclegkút, üket serban a tübbi medvesalji falu kevetı: Vecsekle, Ujbást, 1-áll �Óbást. Cercdet es Tajtit azelett ieiclet ketette essze, amit a rendszerváltás után, a határátkele mielebbi megnyitása erdekeben a szlevák eldalen is leaszfalteztak. Aki ett já r, alig hiszi el, hegy a szep új aszfattezett auteúten a begarak es bekák kezlekedhetnek csak zavartalanul. A határátkele Ceredtel mintegy EÜ km-rel távelabb, Semeskeújfalunál találhate, ugyanez a határátkele Tajtitdl mintegy negyvenel kmre esik, így a szemszed faluba tervezett rekeni látegatást eda-vissza csak l5ü km-es kerülevel lehetseges lebenyelitani. A rendszerváltás eta leheteseg nyilt ugyan a ket falu kezetti serempekat az ev bármely napján megnyitni, ezert a szelgáltatásert azenban Éered kezsegnek (ill. a magyarerszági eldalrel a határnyitást kezdeme- nyeze illetekesnekj a tervenyek ertelmeben kiadás esszegeket kell fizetnie a magyar határersegnek. Ennek keszenbete tehát. hegy a gyakerlatban csak kerlátezettan nyilik leheteseg a határnyitásra. azaz az evnek csak bizenyes, kiemelt napjain - nagyebb ünnepekker, falunapekker nyitják meg. É-zlevák fel reszerel ellenben az - ettani szabályeknak küszenheteen - ugyanez a szelgáltatás nem kerül penzbe. Legtebbszür azenban ezek a határnyitásek adnak leheteseget arra, hegy a rekenek meglátegassák egymást, a íiatalek áljárjanak az ettani szerakezehelyekre stb- Arra azenban nem elegendek, hegy nagyebb számban szevedjenek új ismeretsegek, kapcselatek, így a regi rekeni szálak erzeset - az idesebbekkel együtt - a kihalás veszelye fenyegeti. Medvesalja a terteneti blegrád es Üemer megyek találkezási pentján teriil et, s a szükebb ertelemben vett lvledvesalja neven a neprajzi szakiredalem az egymás kezeleben csepertesule et falut említi, melyek mindegyike jelenleg Szlnvákiá hez tartezik: Üjbást vagy Egyházasbást [hlevá BaŠta}, Űbást lfštará Baštaj, 'lfecsekle (Veeelkev), lvledveshidegkút (5tudená}, Tajti {`Tachty}. ldenkent ide serelják meg a kezeli Almágyet íﬂemersky Jablenecj, Debfeneket ı[Dubne} es Peterfalát {F'etrevce]. Ajnácsket [Hajnáeka), valamint ket pusztát, Bakeházát {Bakev] es Belezserpusztát (Beleilıir) is. Erthetetlen meden nem serelják a szükebb ertelemben vett lvtedvesaljáhez a Tajtihez es Hiclegkúthez alig egy kilemeterre, de már a magyarerszági eldalen fekve Üeredet llfaládi-Kevács Attila is csak a Medves-viclek külse, deli zenájába serelja'}, betett neprajzi szempentbel eppen elyan szeresan kapcseledik az említett falvakhez. Ez a nem egy lapen emlites velemenyem szerint a határ jelenletenek keszenhete, leven hegy a neprajzi kutatásek zemet már a határ meghtizása után vegeztek. A medvesaljai falvakat is erintettek kisebb mertekben a tertenelem serán lezajld migráciek, tebbnyire azenban inkább nepessegkibecsáte szerepet teltett be. A tertenelem egyik legzavarcısabb kerszakát, a 'lá-'l?'. századi terek ideket is átveszeltek az itt elek, amint a terseg egyik legjelesebb kutatója, Paládi-Kevács Attila írja: ,,Medvesalja... küzepkeri nepessegenek nagyebb reszet megürizte a Ílá-Íl'?. század felyamán.”-"i Bár vannak a tersegben szláv es egyeb nepesseg jelenletere utale elne- vezesek, lvtedvesalja lakessága azenban a kezepkertet kezdve a mai napig megerizte magyar nyelvet es identitását. Tajtin pl. az ettaniak elmendása szerint egy szlevák el, aki eda nesült es azeta tekeletesen elsajátitetta a helyi magyar nyelvet. hlezzük meg, hegy melyek azek a kulturális venásek, amelyek a hajdani szerves kulturális egyseget kepeze szetszakített területeken a mai napig fennmarad tak. megha kisse átalakultak is. Jelenleg, a regienalizmus világában eppen ezekre a kezes venásekra vaie ráeszmeles teremtheti meg újra az esszetartezás kezüssegi 149 �elmenyet, es a határek várhate eltúntevel elesegltheti az újbeli egymásratalálást. Termeszetesen a legkezenfekvebb es legáltalánesabb kezes jellemze az anyanyelvi azenesság es a magyar identitástuclat. ltegies szinten azenban ezek az általánes venásek is differenciáledna k, helyi jellegzetessegek adúdnak hezzájuk, ráadásul a határ meglete eta a ket terület külenbeze utakat járt. ami a hely_i_ nyelv es identitás alakulására is rányemta belyeget. Alább megprebálem felvázelni a kezes jellemzeket es a határ meghúzásával letrejeve különbségeket. A medvesaljai magyarság a palec nyelvjárásnak egy helyi váltezatát beszelt, amely a gemeri es a negrádi dialektusnak egy sajátes -igen sek archaizmust erze kevereke. El kell azenban mendani, hegy a Medvesalja tájnyelvevel meglehetesen mestehán bánt a nyelvtudemány. A debreceni egyetem prefesszerának, az egyeb- kent úbásti származású Kevács lstvánnak a visszacsatelás eveiben ugyan megjelent nehány ertekes tanulmányal, rendszerezesre azenban nem került ser. A kezelmúltban Cs. Nagy Lajes ketete mutat elürelepest a temábanri ltt mest csak nehány alapvete jellegzetesseget szeretnek illusztráciekeppen bemutatni, a teljesseg igenye nelkül. A palec nyelvjárás általánes es legismertebb jellemzein túl (amilyen pl. az ,,a" es hangek, valamint a ketfele hang sajátes ejtese] else-serban a helyi jellemzeket prebálem meg felvázelni, amelyek rendszerint a tágabb kernyekhez is hezzákapcselják a medvesaljai tájszelást. ilyen pl. a lágy ..,i" hang meglete, amit a negrádi paldcság {a gemeri viszent nem) a legutebbt idekig megerzett mint ma- gyar nyelvi archaizmust. Sajnes már a lvledvesalján is csak a legidesebb-ek hasznalják fíyáay, csitailtya, raecseiya, gatya, atíyaa stb.}, velük együtt a „ly” hang ettú nik a magyar nyelvbel. A nyelvjárás egyik karakteres jellegzetessege az ereteljes diftengusek használata, ami viszent a gemeri paldcság nyelvi sajátessága fjatt=_jt5, eaat=eatt, taı'tlerrr=tálerır stb..l: az hang nyitett ejtese [szei*p=sze,a. eru=ea stb.]: tájjellegű szevegzedesek í..Mri' ltˇaitriayi ,f=Kataiitaz.f nem taerek kiateuayi, raer' trttfitarap a i`iartgyi:"', teleH=tat='ett}; tájszavak, kifejezesek {etted=tiesi, eícseitittt=eı'csett, atacsatya=ireaa`errirtatri pet-selya stb.}. A tágabb ertelemben vett medvesaljai falvak mindegyikeben ezt a nyelvjárási beszelik, beleertve termeszetesen Ceredet is. Az idesebbek szájábel hatá ren innen es túl ma meg ezt a jel felismerhete medvesalji tájszelást hallhatjuk, amelyet az ava tett tisztán el tud küleniteni a távelabbi videkek palec falvaietel. Szúlni kell azenban a nyelv felyamates váltezásárel, a mai állapetának felterkepezeserel is. A fiatal generácie eseteben a tájszeláshez vale viszenyt illeteen más a helyzet a határ ket etdalán. A szlevákiai reszet-ten a fiata- labb generáciek sekkal ereteljesebben megeriztek nyelvjárásukat, mint a magyarerszági palec videken elek, igaz, ek is már kisse sematizáltabb fertnában. Magyarersz-ági reszeken azenban [es ez erszágszerte ervenyes) egy-ket kiveteltel eltekintve a ftatalabbak szinte teljesen kivetkeztek a tájszelásb-el, elyannyira, hegy szlevákiai feldijeik jel meg tudják külünbeztetni eket saját csepertjuktel (a szlevákiaiak a magyarerszágiakra azt mendják, ,, milyen szep magyaresan beszel", saját csepertbelitel azenban rendszerint nem veszik je neven, a külünbezni akarás ereszakelt jelekent ertelmezik, „minek affektál?"}. A nyelvjárás elhagyása legfel-:eppen a tanultabb magyarerszágl fiatalekra jelleınze, ek már szinte keptelenek szüleik. nagy- szüleik nyelvjárását beszelni, míg a kevesbe iskelázettaknál inkább megfigyelhete a tájszelás megerzese. Sajnes ez sekszer helytelen ertekiteletekhez vezet, miután a nyelvjárás meglete a magyarerszági fiataleknál lehet egy negativ ntüveltsegi mutatú. lel] �Másreszt viszent újabban felfedezhetek a nyelvjárásek újraelesztesere vale terekvesek is, elseserban ertelmisegiek reszerel. Ami az identitást illeti, itt is megtalálhateak a hagyemányekhez vale ketedesek fa határ mindket eldalán a magyar identitás felytenes), amelyet azenban a határek meglete-tel tarte kü len utaken járás kisse árnyaltabbá tett. Míg a magyarerszági reszen megmaradt a tebbseghez vale tartezás tudata, amelyet azenban a periferiára vale keriiles tudata árnyalt. Szlevákiai reszen szinten ervenybe lepett a perilerla tudata, Llgyanakker a magyar identitástudat innentel kezdve náluk a kisebbsegi let tudatesitása menten ervenyesült. enmagukat immáren megkülenbeztetve az anyaerszágiaktdl. Ezzel azenban a magyar identitástudat egyáltalán nem ertekeledütt le a Medvesalján, set, saját cse~ pertjukat ma is pezitivabban ertekelik. mint más kernyeze etttikumek csepertját, ami annak is keszenhete, hegy Medvesalja szlevákiai resze meg ma is nyelvileg hemegen teriiletet kepez, valamint az anyaerszág kezelsege, az anyaerszághez füzede pezitiv attitúdük is gátelják a tübbsegi nemzetbe vale asszimiláledást. lellemze meden az anyaerszágiaktel sekszer zeken veszik, ha szlevákeknak nevezik eket, a szlevákság iránt azenban rendszerint egyáltalán nem táplálnak negativ attitüdeket. Ahegy már eınlitettem, az anyaerszágiakat leginkább a nyelv alapján kiilünftik el, ha azenban a Medvesalja magyarerszági reszerel erkeze a helyi nyelvjárással szet, es tertenetesen meg a rekeni rendszer hálezatába is van nemi bepillantása, akker a külenbsegek eltűnnek, s az illete számára megnyilnak a kemmunikácies csaternák bensesegesebb fermái is. Egy másik üsszeketükapcset alket a medvesaljai falvakat átfcıge rekensá gi háldzat. Ceredet alig egy kilemeler választja el Tajtitdl, de a szeresabb ertelemben vett Medvesalja valamennyi falujára ervenyes, hegy alig tebb mint l-ll km távelságra fekszenek egymástel. A ket falut (de a lebbi medvesalji falut is} szeres rekeni szálak kapcselják egybe, ami annak velt keszenhete. hegy a határ meghúzása elett. ill. '33-as megszünese után is a Med vesalja egyseges házasedási kerzet velt, falvai- nak lakei tebbnyire a saját. illetve a lebbi medvesaljai falubel választet tak házastársat. Ennek keszenhete az a benyelult, de megis nyemen kevethete rekensági rendszer, amelyben a falvak idesebbjei meg ma is jel tudnak tájekezedni, s az ennan szá rmazekat be tudják helyezni a Medvesalja rekeni kapcselatainak szevedekebe. A ket falu küzetti erszághatár azenban a trianeni bekediktátum ervenybe lepesetel kisebb megszakítással gyakerlatilag a mai napig elzárta egymástel a ket szemsze- des falut, megszakítva a kapcselatekat, aminek kevetkezteben a rekeni szálak meggyengültek. hlemcsak azert kevetkezett be a rekeni kapcselatek elhalványulá- sa, mert a határ jelenlete miatt a kapcselatek ápelását szelgále találkezásek leheteseget drasztiktısan kerlátezva veltak, hanem az elzártság kevetkezteben ezek a rekeni szálak nem repredukálúdhattak, mivel új házasságek már csak nagyen elenyesze mertekben születtek a ket külünválasztett resz kezelt. Letezik azenban a rekeni szálaknak egy elyan reprezentácieja, amely csak az elyan elzárt, belse eletet ele küzessegekre lehet jellemze. mint amilyen Medvesalja velt evszázadeken kereszttil. Ez pedig a „ragadeknevek” rendszere, amely sajátes tervenyszerúsegek szerint szervezedik. Eagadványnevek használata szinte minden elyan települesen letezik, ahel a hesszú együtteles felytán differenciált kapcselatrendszerek alakulhattak ki az ettlakek kezütt, amelyek generácieken keresztül egyre inkább ebnelyiiltek. A medvesaljai falvaknak is vannak jellegzetes családnevei, amelyek nemelyike szinte 151 �csak erre a videkre jellemze. A helybeli családneveknek megvan a falvankenti (bár ma már kisse laza) lekalitása. sekszer már ezekbel sejteni lehet, melyik falubel származik az illete, vagy legalábbis valamelyik felmeneje. Ha pl. Mag Istvánnak hívnak valakit, akker valeszinúleg hidegkúti az illete, es a kevetkeze kerdes az lesz, hegy ,,irtelyikltaril1á?", amire pl. jehet egy elyan válasz. hegy a ,.í_`.`sia.-a" lrattlıá így teljesen világessá válik az illete kilete bármelyik medvesalji faluban. Ez a rendszer a hesszú ideig tarte patrilekális házasedási fermának velt keszünhete, ti. a palec hadak eseteben az ifjú pár rendszerint a velegeny apjának házáhez keltezett, a menyasszeny innentel a ferje hadáhez tartezett, szigerúan át kellet vennie a család minden szekását. Übástban pl. a leggyakeribb családnev a Kattrics, Tellt, Üalbecs velt (ezek külünbeze ragadványnevvel ellátett hadakra bemlettak, mint pl. Kaatirs- zasa, Tata-eaae sin), üjsssıaaa a aa-ai-, seat aev gyaıtaa, rttatz-gtaıtaa a Mag, a tfirág, Vecseklen a tiazá es a Detk, Tajtin a Pál, a tltisti es a Metarir, Ila kúházán a Pelle, Éereden a lfette, a Tajti, valamint a Siateu családnevek terjedtek el a leginkább. A keveredes, migrácie, benesülesek felytán azenban ezek a nevek elkerültek más falvakba is, így határen innen es túl megtalálha tek a szeles kernyeken. A llaze nev pl. szinte csak ezen a videken ferdul ele, pl. Vecseklen fﬁzlevákiaj, vagy a küzeli Eabaren [lvlagya rerszágj szinten az egyik leggyakeribb családnev, de megtalálhate Salgótarjánban, Füleken. Leserıcen stb. is. Ezek a családnevek hadak szerint csepertclsulnak, az azenes vezeteknevü hadakat ragadványnevekkel külünbeztettek meg egymástel. Míg azenban a családnev csak apai ágen erekledik. a ragadványnev anyai ágen is erekledltet, set, házasedás útján jünnek letre az esszetett ragadeknevek lpl. a Pril-Matye-Gt'czii. A család- es ragadványnevek ezen esszefe- nedása a meg ma is nyemen kevethete leszármazási venalak rendszerei takarja, s a palecságra egyker ely jellemze családíerma, a nagycsalád-had intezmenyenek emleket erzik. Bár ez a családferma a EÜ. század else felere a Medvesalján is fel- beınlett, tersegiinkben mind a mai napig jelen van a keztudatban, eppen a családes ragadványnevek által reprezentált rekeni kapcselatekban. Tajtin pl. esszesen ee ,,ragadeknevet" sikerült felgyüjtenem, de tevábbi váltezatekat kepeznek az essze- tett ragadványnevek (pl. Pál-Matyá-Gerzt, Gazsi-Ferenc stb.). Egyes ragadeknevek tebb evszázadra vezethetek vissza (pl. a Geﬁi, Vidretzki, Matye nevek Tajtirel es Ceredrel), masek viselejenek gyermekkerában keletkeztek {pl. a tajti Calrres, Les:-:ek nevek). Az ides tajtiak meg jel ismerik a ceredi hadak család- es ragadványnev szerinti fetesztását es ferdítva. Terepmunkám serán számes esetben nyüt alkalmam ınegbizenyesedni arrúl, hegy a ket falu lakei kezelt meg ma is az egy küzessegbe vale tartezás erzeset, az ismeretlen helyebe lepe ismeres elmenyet adja a hadak ragadványnevek szerinti emlegetese. A túleldalrel jeve idegent hamar az ismeresseg kellemes atmeszferája fegadja, amint kilete után erdeklede helyiek beazenesit- ják a felmeneit a család es ragadványneve alapján. Egyik ceredi interjúalanyem elmendása szerint úgy ismerte meg egy idesebb tajti nerekenát, hegy Tajti utcáján setálva egy ides asszennyal szeba elegyedett, aki erdekledett a kileterel. Miután a fiatalember kezelte szülei nevet es ragadványnevet, a neni regvest eleteremtette egyik idesebb nerekenát, akivel seha azelett nem találkezett. ldesebbekkel beszel- getve gyakran szúba kerültek a hatá ren túli medvesaljai falvakbet ismert keresabb adatkezleim, akiknek felemlitese számes esetben regi kezes emleket-:et idezett meg. llyenker tebbszer láttam kennyet csillegni ezeknek az üregeknek a szemeben. Eár 152 �szeretnenek találkezni határen túli rekenaikkal. fiatalkeri ismereseikkel. ennek akadályát a határ megleteben látják, ides kerukra hivatkezva pedig már nem vállalják a hesszú kerüleutat. Egy-egy elveszettnek hitt rekertnal vagy ifjúkeri ismeressel vale találkezásra nekik tübbnyire csak az az evenkenti nehány alkalem nyújthat velet- ienszerúen leheteseget, amiker a ket falu kezetti határ megnyílik. Esetenkent pedig a rendszerváltás úta megelenkült szentkúti búcsúi. ahevá az utebbi másfel evtizedben ismet megújultak a határen túli települesekbel indule búcsújárásek is. A nyelvi-identitásbeli jellemzeken es rekeni kapcselateken túl hasenlekeppen a kezes kulturális egyseget bizenyítják a ma már egyre elhalványule neprajzi jelleg* zetessegek: nepszekásekﬁ, nepzene, neprlalek es a tárgykultúra, valamint a tájjellegü etelek is {a herecet. makes fentet. juhtúres csuszát, szepes kápesztát. savanyú krumplilevest szepeveli' a határ mindket etdalán jel ismerik). Ezeknek a jellegzetes* segeknek a tevábbelese tersegünkben is egyre inkább csak a hagyemányerzes mai fermái, a palec videk biztesı'tett`a azenesság es az arra reflektále faluturizmus szinljen lesz leheuteges, ám ettel függetlenül segíthetik a kezes regies identitás fetepiteset. ffelyt..l ]EG`t'lel:ˇ1`EK: 1. l"aládi-Kcıvács Attila: Metftresırija fiilıije es rıepe. ln.: {Lle.}: Trijalr, rrtjurk, ntij'Jt'separtek. Akademiai Kiadú, Bp., Étlllﬁ. Bee. e. I. 3. -l. 5. fi. T. F'aládi-Kevács Attila; lm. Be-l. e. Kevács lstván: Metinesaíja es iráimyelte. ln.: Mıttahviıty a magyar ayeltltıllasz preltttgytijtıfsrit!ál_ l5zerk.: Bárczi Eiezal Debrecen. Cs. hlagy Lajes: i.ez`ı`kaiegiat tvzsgtilatalt a Mrdeesalján. Fúrum Kisebbsegkutate lntezel - Lilium Aurum Künyv kiade, Kemá rem - lIh.u1.a szerdahely, Efllilﬁ Mátraverebely-Szenlkút vcılt a Medvesalja es kernyeke legfübb búcsújáre ktlzpentja. a halárerl vale átjárás ınegszigerttásttııiık, valamint a regi remlszer vallásellenessegenek ktlszenhetecn azenban megszakadt ez a kapcselati szál is. Ketics lúzse f: láalrrıririris szelrrisaii: a Metieesaljrla. la.: Gerntir aeprajm líi., Deb recen, 195e. Szept* - a paleceknál a vargányát nevezik igy. Eláﬁzetáialr, air.-asáiiılr es a sajtá-liilrtiegrtifasak tájekaztattistiıtl kárátjtik, hegy la_aatıi-: els.-zi szánta jaaaár 22-en tıitatt aapeílrigat es a tapszátitazás 1.-elyett ezt a ttte_gj`eláitist aiseti: Mt'gjelertt a Magyar ítttíttira hlapjára. 153 �Baaáral OTTO Fél évszázad a gyógyitás szelgálatában Inte1'jLi dr. Cseplák György nyugalrnazött börgyögyász föörvössal Bcszéigcfétfirsar:-:ai ciséseriıan areeslténi. gyágyité mnıırieija réaén immfir iálvlı mint két éaiizcdé ismerem. Magrincrrrberként pedig ágy, mint ala' a aiirigra rryiteit, a ırıindéıı ininı' érfiékléıfé személyiség nıegieslesr'lájc. éiiíglıır iiirrııé rıiiia .ivirki is, hegy :mir több mint lis éttc ııyrıgdifiıtrfı rvnı. G`y.el-:rım lalıiilceziıal naiv az émiılcr lfétıfis.-irlris, jéízıi cscacgés kézlıcri ri saigéiarjéııi tvisércsarıreicivnı is. iııiérjıiaieııyeııi rérıdi:it.=iil összetett siket: elismert erees és régész, rmiaclt és inteliigéns szsicicifinlély, kritilnıs és érzékeny szer.-ıélyiség, rıgyaıııikker egyszeri? és itözeéllén, ndtrarias ıiriemlıér. - F-:iarves tirl Erıiltikszík még gyt'rım'ltifariir:alc ıriifgiııılıirazti iiltıitirtyeiré? Mit kfıptıit pé!ıifiul' szıilciiél és .lréztfcilcrı kérrıyczclélél s:-:cllcmı` érélcségfii? - 1929-ben láttam meg a napviláget egy cltınántıiili értelmiségi családban. Gyermekkeremat, benne elemi iskelás éveimet a Eakeny hegység gyönyörü völgyében nytijtözköclű. szép kis faitıban, a lıelelepitett felvidéki löiök lakta H-akönycsernyén töltöttem, ahevá a szlevák származású, ungvári születésű édesapám iskelaigazgatönak történö meghívása és kinevezése után költözött. Az ugyancsak szlevák gyökerű és az egykeri nemesi családböl származö édesanyám Szarvasröl került a dunántúli kisközségbe, ahei aztán a késöbbi szüleim megismerkedtek és összeházasödtak, és ahel anyai nagyapám evangélikus papként szelgálta a gytilekezetet. Szüleim és iˇelmenöim származása, nagyapám és apám rangös társadalmi pözi- ciéja. a község népességének összetétele, nem különben a varázslates természeti környezet különös jelentöségü, söt meghatárcızö velt neveltetésem és szöcializáciöm szeınpönljáböi is. Az akkeri idökben a tanitöt - különösen, ha iskölaigazgatö is velt egyben, mint apám - a falu eszeként, meghalárözö szeınélyiségeként trırtötiák számen. Ha valakinek göndja völt, hcızzá fcırdult ianácsöt kérni, ha öröme, meg- hívta abban esztezni. én szerencsétlen trianeni béke, majd az erszág megcsenkitása, a nemzet megalázása titán az akkeri tanitöknak és így apámnak is völi egy „házi l1ivatása": a ma- gyarságtudat ébrentartása és a nemzetgenclelat n1egerösítése. Az egy külön szerencsés helyzet völt, hegy a nemzetiségi és vallási hövaiartözást is tekintve vegyes összetéteiü kisközségben söha semmiféie ellenségeskedés nem ütötte fel a fejét. Triancın után is a békés egymás mellett élés velt jellemzö a falu közösségre, s nıivei különösebb anyagi göndjaink sem veltak összetarté és szeretö család unkban, nyugödt, szép gyermekkerra emlékszem vissza. Az elsö és nagyen fentes szeliemi örökségem is ebben a faluban megélt és a csaiádban megtapasztalt összetartözás, a békességre és nyugalemra valö törekvés kitapinthatö életérzése velt, ami máig is betölti bensörnet. Apám jölelkü, de szigerü és következetes ember velt, katenás rendet és fegyelmet követelt, az iskelában és a családban is. Tisztelte a múltat, megörizte annak a lö-1 �tanítványai révén is hezzákeriilt lenyematait, tárgyi emlékeit. étpámtél ezt a múlt iránti tiszteletet és gyüjtöszenvedélyt, a következetességet és a fegyelmezettséget örököltem. Édesanyám, aki seha nem állt munkaviszenyban, de mindig nagyen sekat delgezett, mintegy kehéziös eröként, faradságet nem ismerve gendeskedett a családrcil, amelyben a hét éves körában elhalt kishtigem után csak__hárman maradtunk. Édesanyám a munka mindenhatöságát, a kitartást, a gendöske-ciö ember szerepét hagyta nekem örökül. A család az érzelmi fútöttséget, az egymás iránti érzékenységet és tiszteletet, a szeretetérzést, a hitet és a bizakedást plántálta belém. liiisgyermekkeremban megismertem a betyárremantikát, felkerestem és bújtam azekat a bakenyi barlangeka t, arnelyekröl az élt a falu népének ajkán, hegy egyker a belyárek birtekelták. „bérelték” azekat. Szinte napenta kimentem az erdöbe. s mindig úgy éreztem, hegy egy nagy templemban vagyek. Ft természet számemra elyan velt, mintha a testvérem lenne. beszélgettem a fákkal, miként ma is testvéreimként köszöntöm azekat. Üyermekköremböi a remantikát és a feltétlen természetszeretetet is magammal heztam, mindkettö itt van ma is velem, az unekámat is erre nevelem. - Az ember szcrıitilyistigériek ﬁijládésiilreir, szet`ializáciájiil1riıi jelentés szerepe van az fs- lrelénalr is. - az en eıeiembea is meghzuafeze veıi miaaegyiiz iskela. öt elemi eszisiyi helyben, Hal-aenycsernyén jártam, ahel, hegy úgy mendjam illett a legjebbak közé tarteznem, példát mutatnem. Már itt megéreztem a tanulás izét, a tudás szükségességét, a természettudemányes ismeretek jclcntöségét, azek praktikus értékét. lvlegtanultam például a kenyérsiitést, a mészégetést, ezekkel egyiitt a gyakeriatias gendelkedásmödet. Sziileim l94Ü-ben Seprenba, az Evangélikus Liˇceumba irattak be. Büszke is veltam, hegy a jó nevú. ösi gimnázium lépcsöit már Berzsenyi Dániel is keptatta. Sepreni iskelás éveim alatt megismertem a szűkebb értelemben vett tanrenden és tanlárgyaken kivul a társadalmi egyiittélés irett és iratlan szabályait, a pelgári élet etikáját, nermáit és értékeit. él. kellégium, ahel laktam, felkésztilt, pedáns, nagy tudású nevelötanáraival az életre készi tett fel. - i"-.feliéz eeit ri iıeillcszlci-'riés a licemn jírgyelmébe? - Bizeny, nem velt könnyü, mert az akkeri társadalem leképezödött az iskelában is, ám én szerencsére nem veltam seha elkényeztetve. Testileg-lelkileg is erös és edzett veltam. Az iskela hierarchiája szerint a másöclik esztályba járö már meg- állithatta és ielelösségre venhatta az elsö esztályest, hegy miért nem köszön vagy miért nem hallgat rá. Ha rendetlenkedtem vagy valami hun-:utságöt követtem el, akker a felsöbb évesnek jega velt este magáhez rendelni, kiektatni és akár egy pefennal is fegyelmezni. él. párbajké-deset is a liceumban tanultam meg, aminek késöbb hasznát is vetteın, amiker ,,bajt vívtam" egy kislány miatt. líatenás rend és fegyelem, a test és lélek tisztasága és harmciniája állt a liceumi nevelés középpentjában. lvla is úgy érzem, esetemben nem hiába. Egyébként pedig nagyen megsze- rettem és megismertem Seprent, gyakran és szivesen kirándulta m, a kisváres környéke a hazai tájra emlékeztetett. - l la ját' szriiiraleiit, Sapratiltaii érlrelle a imisetıiilf uilágliflberii. - lgen, söt a háború kitörése után Söprenban éltem át Magyarerszág 1944. március 19-ei német megszállását is. Az alacsenyan szállö repülökre, a német ejtöernyösök 155 �megjelenésére, meg az akkeri izgalınas, vészterhes eseményekre ma is jöl emlékszeın. Ft sepreni utelsö, 1'9-fl4f45-ös tanéveınet már meglehetösen berús hangulatban kezdtük. él. tanörákat légiriadök szakitetták meg, idönk egy részét, nappal és éjszaka egyaránt a légeltabni pincékben éltiik meg. llletöltöttem tt tizenötödik életévemet, kezdtem másként, már-már felnött fejjel látni a világet. Ft háberú hetei-hönapjai feszült hangulatban teltek. - [Ile s:erenr.`séseu tilléltéic. aztıin mi tértıinti' - .ft háberű utelsé idöszakában, 194-l. szeptenılııerében, 5eprenban iratkeztam be az ötödik esztályba. Szemtantija veltam, ahegy a németek lezárták a határt; akker apám eljött értem, összepakett és hazamentiink. Érdekes emlékem: láttam azt a venatet, amivel l~'lerthy lvliklést kivitték az erszágböl. A hábertˇuıak 1945 márciusában lelt vége, májusban pedig már Székesfehérváren, az Ybl lvliklés Állami Gimnáziumban felytattaın a tanulmányaimat. Ez egy sekkal szabadabb szellemű iskela velt, jebban is tetszett nekem, mint a kenzervativ sepreni, egyházi gimnázium. velt egy cseclálates magyartanárem, lffselı .étntalnak hívták. Aztán emlékszem Fladeczky Jenö tanár úrra, aki ernitelögiával feglalkezett, hires madárszakértö velt. Részt vettünk az iskela helyreállitásában, amely a háberúban eresz katenai körházként müködött. [Je a fehérvári kérház rekenstrukciéjáböl is kivettiik a résztinket. ltt igazán megszerettem a tanulást, a tantárgyak közül leginkább a magyart és a bielégiát kedveltem, meg a matematikát. - Ha a iriagyar n_ıjeltret és iredalmat szerette, - édi'sapja ritfiitalja titán - miért nem ta- nérnal: tanult? tvtilcé.-ıt iientátt az ereesi li.-ˇaatés melletti' - Két etképzelésem is vett, az egyik, hegy magyar-történelem szakes tanár teszek.. a ı'násik elgenclelásöm, mivel a biölégia 14-15 éves köröm öta nagyen érdekelt, hegy ervesnak tanulek. Üöntésem elözménye egy megrázö történet velt. A háberú alatt légvédelmi ttizérként szelgáltam. Harci körülmények között is kipró- báltam magam, amiker blyúlen. Üyör alatt egy amerikai gép került a tátekörünkbe. liertöszentmiklösön pedig az áilemást védtü k, amiker egy bernbatámadás után egy sebcsiilt német katenát ápelhattam. Emlékszem, sekkes állapetban velt, fölemeltem a fejét, megitattan1. Láttam az arcán a szenvedést, majd az élni akarást és a bizaködást is. étkker és ett, abban a pillanatban végigfutett rajtam, hegy örves leszek. .étztán egy tehergépköcsit leállitva bevltettem a még mindig súlyes állapötban lévö katenát a sepreni körházba, s remélen1, életemben elöször életet mentettem. Úgy éreztem, a háberú berzalmai felnötté tettek. Megkettözött erövel tanultam. a gimnáziumi évek gyersan elszaladtak. 1943-ban kitüntetéssel éretlségiztem, és szeptemberben már a Pécsi Ürvesttıdemányi Egyetem hallgatéja és a Szent tvlér léellégium laköja veltam. lăét nyarat famulálással (körházi gyakerlattal) töltöttem, tevábbi kettön pedig katenai kiképzést kaptam. Negyedévesen ezternista {kütlag} lettem a pécsi egyetem ll. számú belklinikáján, ötödévesként pedig a lvlútéttani intézetben gyakernekként részese tehettem az ervestanhallgatök ektatásának. Ütödik év végére minden szigerlatet letettem. Ezzel gyakerlatilag véget értek az egyetemi-ervestanhaIlgatcii éveim, amelyek csedátatesak veltak. blagyen szerettem tanulni, bújtani az ervesi és más könyveket, a szak- és a szépiredalmat, szivtam magamba az új ismereteket. lvla is túdbörös vagyek, ha valami újat fedezek fel az interneten. F - étzttiit .kilépett a :-nrgylietils Eletlıe. 156 �- Igen. lvlint intézeti tagnak felajánletták a pesti akadémiai kutatöintézetben a szövettani kutatö-ervesi állást. amit rövid gendelkedás titán elvállaltam. étllamvizsga elött Szentágethai prefesszer lntézetében és a belklinika laberatöriumában delgeztam, tanultam. Így vált leltetségessé, hegy az erszágban, söt úgy tudem, a világen egyedül én tehettem államvizsgát szövettani és laberatűriumi ismeretekböl. valamint fejlödéstanböl is. él. tanultakat felhasználva szereztem meg a laburatöriumi ervesi szakvizsgát, a börgyégyász, nemibeteg-gyégyász és kezmetelögtıs szak- vizsga mellett. - Teliıit' l3iitlı1pt'steri ltezdte meg eraesi liittrtriszit? - Nem, mégsem. Ugyanis röviddel ervessá avatáse.m elött tudtam meg, hegy a pesti intézet még nem készült el, igy ,,szabaddá" váltanı. Dr. lvtelczer lvliklös börgyögyász prefesszer szövettanásznak hivett a pécsi klinikára, ahel közvetlenül az avatásem elött- 1954 májusában - ki is neveztek klinikai ervesnak. - ivlilyen érzés rielt egy aiyen ttilágliirii arttest, mint Szentágatlmi lánes prefesszer lmllgetni, féle tmmlni, l;i'inı_ı,rezetélieii tlalgazitii' Hegyan emléltsziir raˇ? - .ft pécsi egyetemi tanulmányaim serán Szentágethai prefesszer tanitetta nekünk két évig az anatémiát, a szövettani és a fejlödéstant. étz akker 3? év körüli prefesszer példakép velt számunkra. Tudása, alketöképessége, mtınkabirása miatt bálványként tiszteltük- Amiker hatedéves keremban kutatöervesnak választettak csaknem egy teljes tanévet 'Eizentágethai intézetében delgezhattam. 'vfenzö egyénisége mindenkire nagy hatással velt, aki csak kapcselatba került vele, igy rám is. Clyakran kértem tanácsait, mindig megnézte mivel feglalkezem, milyen eredmé- nyeket értem et. Nagyszerű, nyilt és öszinte emberként örzöm az emlékeim között. lvlelczer prefesszer mellett is nagyen jöl éreztem magam. 5zövettani ktltatásekat végeztem és közben gyögyithattam is az esztályen. 195?-ben bör-, nemi beteg gyögyászatböl, létét-ben laberatúriumi ismeretekböl szakvizsgáztam. 195?-ben neveztek ki tanársegédnek. lvlunkámrél tudemányes közleményekben, kenfereneia-elűadáseken száıneltam be. - lál érezte iitagili a pécsi kliitikiiit, niegliecsiiltélr, aztán iitiigis tviiteit. Miért? tvlilrer és lieg-yen lceriitt Salgétarjıiıitvté - .ft klinikán esztályvezetö tanársegéd veltam, és rövidesen el kellett döntenem, hegy hesszabb távön a klinikán maradek-e, és megváreın, hegy valakinek a távezásával, nyugdijazásával, az állás megüresedésével léphetek elöre, vagy pedig úgy haladek a szakrnai ranglétrán, hegy kiválek ennan és elmegyek máshevá. Ez utöbbi történt, mendhatem a véletlen fölytán. Egy debreceni tapasztalatcsere alkalmával megismerkedtem a salgötarjáni Elör- és lﬁlemibeteg-gendözé intézet vezetöjével. dr. Lukács ldávat, akinek a férje a saigötarjáni kerház igazgatéja velt akkeriban. lvleghivett, látegassak el Salgötarjánba, nézzem meg az épűlö körházat, az esztályt.. ahevá vezetö föervest kerestek. blögrád megye székhelyváre-sában a 'éli-as évek elején hirdették meg az „Ezer szakembert Salgötarjánbal”-mezgalmat, fiatal szakembereket invitálva a váresba, az elörehaladás, a perspektíva, és - többek között - lakás igéretével. Tucatjávat jöttek is mérnökök, jegászek, pedagögusek, közgazdászek és ervesek is a váresba. A sztves meghivásnak eleget téve.. elöször csak ellátegattam Salgötarjánba. étmiker utaztam ,,iölfelé" a venattal, még nem tudtam, hegy milyen lesz a kérház, a munkahelyi miliö. él táj azenban elyan csedálates velt, emlékeztetett ,,felnevelö dajkámra", a 15? �llakeny környékére is, hegy én már a venalen elhatáröztam, idejövök. Aztán úgy is történt. - él:-:ért aiiglm csak rt tıiji lröriiyeztit metieiilta ii n't`iutéslten, uj,-'iltiiiri rieltak erés szalmmi espiriiciéi is. évli ﬁıgıtillti itt, emil-:er ii tlimtés .utıin elöször betette ti iiiltıit ii ltérlıiizlm? - .étkker még álltak és ,,üzemeltek" a régi épületek. Én még a szétszörtan, több épületben elhelyezkedű régi kérltázkenıplezumban kezdtem el ervesi tevékenységemet- .ft körház igazgatási része a mestani vásárcsarnek melletti, késöbbi kiegészi tö parancsnekság és a mellette lévö életmiszer-kiskereskedelmi vállalat épületében kapett helyet. él. körház másik része a kerábbi acélgyári körház épületében müködött (ami késöbb a Éialgötarjáni Tervezö és Épitöipari Szövetkezet iredaépiilete lett). él harmaıdik része az ún. laktanyakörház velt, benne a börgyégyászati esztállyal. [Ebben mest a művese állemás találhatö.) Ez a hárem körházi részleg kapett etthent az új körházban, ami kerszerű, refe- rencia körházként is ismertté vált. Emlékszem, többek között még Jerdániáböl is jöttek ide szakemberek tanulmányezni az épiiletet, annak erves-szakmai st`rtıkttirájat, berendezéseit és működését. étz én szemem elött már ez az új, kerszerű kör- ház látványa lebegett, amelyet lllé?-ben adtak át, és ez is metivált a dönlésben. Ele leginkább - természetesen - határezett és erös szakmai ambiciöim inspiráltak. He, és még a lakás ígérete is elösegitette a döntésemet, amit az elsö látegatás után vég- leg meghezta m. Nézze, veltak kitűnö szakmai ismereteim, biztaın a tudásemban, gyakerlatemban, mindezek alapján a börgyégyászatet saját elképzeléseim szerint akartam megszervezni. lvlivel a családi, egyetemi, mttnkahelyi indittatás önállöságra nevelt, ez így igazán tetszett nekem. é-.z önmegvalösitás esélyét láttam, söt kezeim között éreztem. 1'-Ézlé-l tavaszán, harmincnégy évesen azennal kineveztek esztályvezetö föervesnak, ami akker ritkaságszámba ment. Je fegadtatásban részesültem, szabad kezet kaptam, magam választhattam meg munkatársaimat és rövid idö alatt jöl müködö esztályt sikerült kialakitanem, megszerveznem. Úgy éreztem, itt megvalö- sithatem szakmai elképzeléseimct. ltiülönösen, amiker llié?-ben aztán átadták az új kérházi épiiletet. az erszág akker legmedernebb körházát. - élztriu, iilıegy ltenilılıi iieszélgetéseiultliél kivettem, lmmaresmı és ttiimtltmul telrilkezett a szal-:met irigysiiggfft. - Nem nevezném irigységnek, armak egy enyhébb, de mégis kellemetlen fer- májával kellett szembenéznem. ltlinevezésem titán szinte azennal, tehát még 1964ben tagja tettem a kerház tudemányes bizettságának, aminek örültem. étrröl nem tehettem, hegy a bizettság tagjai közti] csak egynek velt négy publikált tudemányes közleménye, amiker nekem már tizenkilenc. Ezt valahegy nem vették jé néven, miként azt is éreztették velem az idösebb ervesek, hegy az én munkatempé- mat ök nem feltétlenül tartják követendönek és kivánatesnak. Ráadásul én egy egészen más szellemiségét is heztam magammal, egy klinikai gendelködásmödet, amit fölöttébb kritikusan kezelt az itteni ervesgárda. .étz ö mentalitásuk, minden megitéléstik más velt. Szávai valöban némi preblémát jelentett a beilleszkedés. lvlendek két kenkrét esetet. Kezdetben az esztályen laktam, benn a föervesi szebában, minthegy csak egy év múlva kaptam meg a lakást. Egyik esti, váratlan ellenörzésem alkalmával kiderült, hegy az egyik növér úgy hagyta el az esztályt, hegy a váltéja még nem érkezett meg. lvlásker észrevettem, hegy a takarlténö la-eleeszlk a 153 �betegek ételébe. És atniker mirıdezekért felelösségre venást alkalmaztam, azt nem jé szemmel nézték az erveskellégák, szekatlan velt a szerintük szigerú intézkedésem. A munkahelyi fegyelmi szabályek, fineman fegalmazva kiferratlanek veltak, és ez nekeın a fegyelınezett klinikai élet után hiányérzetet, gendet ekezett. - i`fegyırit telıilteﬁíl insgıit aéreslal:álaént? zlzl kapta a erirestéf, mnire s:einn'tstt? - Egyáltalán nem, mert nem kaptam jöszerivel semmit, amit elvártam velna. Neltezen ment a beilleszkedés a váres életébe. Söt, ha nagyen öszinte akarek lenni, azt kell mendanem, ez a mai napig sem sikerült igazán. Rövidesen rájöttem, a vá- rest nem véletlenül hívták lilis-lvleszkvának. A nehezen szűnö bales szemlélet következtében az értelmiségnek sekáig csak kiszelgálö szerep jutett. A váres vezetöi ebben a szellemben kezelték az értelmiséget. Salgötarján egy elyan szecialista iparváres velt, ahennan sek helyröl jöttek az emberek, mégis az velt az én gendem, hegy nem tudtam salgötarjánivá válni - az ö szemükben. lvlendek még egy pélclát: a kérházban megszervezték a törzstag (ami nem tévesztendö össze a törzsgárda taggal) találkezöt, ahevá csak azekat hívták meg, akik salgötarjániak veltak vagy legalább nögrádiak. jellemzö az is, hegy rám esztályvezetö ervesként, jelentös tuclemányes munkát, publikáciös tevékenységet kifejtö szakemberként sem veltak seha kíváncsiak sent a váres. sem a megye vezetöi, seha meg nem kérdezték, ki vagyek, hegy érzem magam. Egyébként nem csak engem, de aki az erszág más részéböl jött, és más szellemiségét hezett. más igényei és elvárásai veltak, mást. többet és jebbal akart, mint a helybéliek. azt sem fegadták szı'vesen. Amiker párttitkár lettem, meg akartam szüntetni ezt a fajta megkülönböztetö szemléletet és gyakerlatet. Persze, nem sikerült. Úgy vélem, hegy az elmendettak hatása - általában az értelmiséggel kapcselatban - a mai napig is érezl1etö. lvla sincs igazán értelmiségi lét, alketö szellemi élet, nem alakultak ki az igazi értelmiségi förumek vagy nem működnek. Ma sem igazán kíváncsi a váresvezetés az értelmiség véleményére, nem számítanak a fiatal kvalifikált szakemberekre sem. Az értelmiség napjainkban is legy, mert sekan különösen a fiatalek - elmennek a váresbél. Nincs elég és megfelelö munkalehetö- ség, a váres nem venzé, nincs pezsgése, hangulata, nincs varázsa. - Krı`tiz:iij:i e „lmles szeinléietil" tvirest. nnign is ,,lt`is-i'vfeszll'tvirmlt" tititliilje, nem tml mlnpt.-iláiliıi, liíeják mıisltetvi, iiitigis inarmi. Sét _nı`irttiilair lesz. Azt gemfeltn, hegy n ,,_fnnul:ciéleil" riiajd tini tvilteztatni e riıelgak meneténi* - biagyen nem szeretem azekat az embereket, akik utéiag mindenröl tudják, hegy valami mért nem velt jé, és mit kellett velna csinálni. Én ett és akker meg akartam mutatni, hegy min és mit kell megválteztatni, hegyan kell és lehet kerszerűen és hatékenyan működni egy szervezetnek. Az alapgendelatem az velt, hegy ha mindenki letesz valamit az asztalra, ha mindenki csinál valamit a körházért, a váresért, a maga helyén, akker abbél kijöhet valami jé. A pártnak akker az velt az álláspentja, nagyen helyesen, hegy szakmailag is megfelelö emberek kerüljenek be a párt apparátusába.. és hegy a pártvezetés is ilyen emberekböl álljen. l"littem abban, hegy célirányes, átgendelt, ésszerű és hatékeny munkával lehet jé irányban válteztatni az életiinkön. üért veltam az lvl5Zl^elF tagja 1966-tél 1939-ig, és ezért fegad tam el, hogy 19?i-ben a kerház párttitkárává választettak. Én akker lettem párttag, amiker már föerves veltam. jellemzö velt azenban a gendelkcıdásra, hegy a pártvezetésben valaki megkérdezte: ha már föerves vagyek, ald-ter miért is akarek 159 �pártlag lenni? A párttagság ugyanis általában és elsöserban az elörehaladás, az etörelépes egyik eszköze velt akkeriban. Nekent azenban, ,,csak" egy lehetöség, hegy tegyek valamit, többet, mint esztály`vez.etö föervesként tehetek a körházért, a váresért. - .5ˇileerıill letemtie a iiéajegyéi piirttitkárl:ént is? Milieiı nnitatltezett ez rne_t';? - Az az igazság, hegy a párttitkári funkciömban és esztályvezetö föervesként végzett társadalmi munkám eredményét nem tudem élesen szétválaszlani, de a kettö manifesztumát jé néhány példán keresztül is be ttıdem mutatni. iíezdeményezésemre leraktuk az erszág elsö körházmúzetmıának az alapjait: a leselejtezett ınár-már muzeális értéket képviselö - müszereket összegyüjtöttük, kiválegattuk és a kerház földszinti aulájában elhelyezett üvegszekrényekben kiállftetluk. lvla a gyüjteınény a váres történeti múzeumának pincéjében várja feltámadását. A kérház felyesöin képzömüvészeti galériái rendeztünk be, ahel sek ranges művész alketásában gyönyörködhettek a betegek és a látegatök. llililötiösen büszke vagyek a gyermekrajz-kiállitásainkra. A rentlezvényröl és a tapasztalatekröl a Rajztanftás c. szaklapban szánt-al tam be. i-lesszú éveken keresztiil irányitettam a kérházi egészségnevelési munkát, azzal a mély meggyözödéssel, hegy az egészség megörzésének, a betegségek megelözésének alapja és egyik legfentesajbb eleme a tájékeztatás és a tájékezettság. Egyik szerkesztöje veltam a líérlnízi Hiei cimü újságnak. Ebben a kerház működéséröl, mindennapi életéröl, a tapasztalatekrél és tennivalökröl el- vashattak a kerház rlelgezöi és láthatták a fényképes beszámelökat. A lap 3-l évig jelent meg, aztán váratlanul, indekelás nélkül és így kideríthetetlen ekekböl be- venták a megjelenéshez szükséges engedélyt. Sikerült elérnem, hegy az ervesek elömenetele a tudemányes mu nkátöl, a szakiredalem ismeretétöl is függjön. Csak az elött nyíljen meg a pálya, az elörelé- pés esélye, aki szakmailag képezi magát. veltam könyvtári tanácsadö, a kerábbihez képest magasabb szinvenalra emeltitk a könyvtári tevékenységet. lvlegszer- veztem „A húszezer munkanapet Salgetarjánért”-mezgaimat. lvlegszépiilt a kerház és környéke, még a közeli utcákat is rendbe tettiik, és ınindezért kaptam egy aranygyürüt. Ezzel be velt fejezve minden. Ekker sem mendták, hegy te bizenyí- tettál, tettél a váresért valamit, mi a véleményed erröl, vagy arröl, nem tudnál-e csinálni a váresért ezt vagy azt? Pedig rengeteg ötletem, javaslatem lett velna, hegy mit lehet egy értetmiséginek csinálni. Nem tudem, hegy a ınai fiatal értelmiség jelentkezik-e ilyen igénnyel? - vagy inkább, mivel tudja, hegy igazán nem számítanak rá, elmegy a váresbél, ahegy erröl kerábban már szöltam is. Javaseltam, hegy a szeciális etthen létesítése helyett részesitsük elönyben a kazánház felújítását, ezt (is) elvetették, söt emiatt kenﬂiktusaim támadtak. líésöbb azenban mégis megépült a kazánház. l*-.léhány év után fekezatesan elszigetelödtem, másként alakultak a delgek, mint ahegy azt én elképzeltem. I9?.5-ben egészségi állapetemra valö hivatkezással lelmentésemet kértem, amit egy szé és egy kérdés nélkül elfegadtak. Természetesen az egészségi állapetem kifegástalan velt. Mégsem tekintem visszalépésemet ınegfutamedásnak, „csak” egy kényszerű lépés velt a részemröl. Ugyanis úgy éreztem. hegy nagyen keveset tudek megvalesitani azekböl az elgendelásaimböl, amiért én egyáltalán a párttitkári funkciöt elvállaltam, és amelyek még bennem veltak. Nem is velt ez cseda abban a ,,pá rtkultúra" környe- zetben, amelyben egy elyan magas beesztású váresi pártvezetö ,,ektatett ki", aki demegráciának nevezte a demekráciát. Ekker éreztem úgy, ebböl elég velt. lét] �- Akiter nairarlj`ınılt atıtian, nem-íny éetizeri nnilea eisszatéríinlt erre a lténlésre. Atttiig is teeiilrli lteliemetíenknleni: tmíem, nem silterıilt az clsé laízassiiga. - Az elűzö feleségem egy pécsi születésű, reprezentatív, úgymend jö családböl származö hölgy velt. Az egyik nagyapja a pécsi kesztyűgyár tulajdenesa velt, az édesapja pedig bölcsészdekter. 1955-ben nösültem meg és 1963 nevemberében jöttünk ide. lfčlésötib derült csak ki: egyszerűen nem veltunk egymáshez valök. Furcsa személyiség velt - neveltetése, zűrös családi viszenyai és genetikus tulajdensá- gai miatt is. Aztán közelebbi kapcselatba került az alkehellal, s elváltak úljaink. Tudja, nem ismertem a párválasztás szabályait, amiker feleségül vettem. Többek közt azt, hegy a testillateknak nagy szerepe van, aıniröl mest készülök egy delgezatet is irni. Llgyanis a heme sapiensnek a testillat meglehetösen nagy preb- lémát ekezett. A ruházat, a szekásek, aztán például a cuker és a ptıskaper, stb. föltalálása, ez mind a természetes élet tönkretételét eredményezte. Az állateknál a pá rválasztáshez hezzátartezik, hegy körbeszagelják egymást, mert genetikai jelzö- rendszerük figyelmezteti öket, hegy az idegenszerű szagek esetén a .,kapcselatbel" egészséges, jö utöd nem származhat. - Telnit a testillatelt a prirlzapcseiat esetében taszitétti is tvillmtnak? - igen, elyannyira, hegy házasságek mennek tönkre, csak az emberek döntétöbbsége nem tudja, hegy ennek egyik eka lehet a testitiat is. A párek elidegenedhetnek, a kapcselat akár ellenségessé is válhat. Ha egy férfi vagy egy nö visszaem- lékezik az élete felyamán megélt párkapcselatekra, nemi együttlétre, akker az is élhet az emlékeiben, hegy egyes ellenkezű nemüeknek milyen kellemes velt, vagy mennyire kellemetlen velt a testillata. És ebben a pillanatban szimpatikus vagy nem szimpatikus is egyben az illetö. - lérilrisrin ttillépta' iijrri nésilit és mest lreldeg lnizassrigtmri él. - igen, így van. lvtásedik feleségemet, Eseldes Eézsát kera gyermekkera öta ismerem. lialatenszepezden egymás mellett laktunk. lvliker ervessá avattak, ö még gimnazista velt. Szüleink nagyen egymásnak szántak bennünket, egy szilveszteri év-múlatén is egy társaságban veltu nk - szervezésüknek köszönhetöen. líésöbb én megnösültem, ö pedig férjhez met`ıt, két szép lánya született, Helga és Anna. Ük színészek, szinkrenhangjukat nap mint nap hallani lehet a tévé müseraiban. Aztán mind ketten elváltunk. liiésöbb hirt hallettunk egymásrél, megkerestem, megörültünk egymásnak. 1932. augusztus 13-án házasedtunk össze, elötte a kezét is 13-án kértem meg. Azöta mendhatem, hegy van két lányem és egy unekám, Ülivér, aki 11 éves, kitúnö tanulö, jöl úszik és hárem kék csikkal dtszitett, sárgaöves karate spertelö. Büszke vagyek rá, akár csak lányaimra. - A ıiiagyar né_m'sség tzgriszségi állapeta kırtasztrefális. A lialálezrisi arfiny iiiagas. a daganates iitegbett'gi'dése.t'. n lteríngési rena'szer betegséget, a ızlepresszié, az allralraliznnts szedi riltlezntait. Stilszcriien: nn'g_yéttk a legsıilyesalılı esetek közé tartezilt. Melyek betegiillapeL limit mélyen gyiikerczé, félrii ekai? - Talán furcsa lesz, amit mendek, de a legnagyebb gendet abban látem, hegy a mai világban az emberek nem ismerik az Elég fegalmát. A meglévönél magasabb házat, újabb, kerszerűbb autöt, öltözködésükben valami eztrát akarnak. Ami még önmagában nem is lenne valami ördögtöl valö, csakhegy az ennek elérésére tett erön felüli eröfeszitések rendkívüli mértékben igénybe veszik az emberi szervezetet. Ez jelentös stresszállapetet, pszichés zavarekat, következésképpen szervi megbetegedéseket ekez. A másik végletes és szinte végzetes társadalmi jelenség a lél �nagyınértékü munkanélküliség, amely szintén hasenlö tünetekkel jár. A tartös stresszállapet.. a jövö bizenytalansága, söt kilátástalansága jelentös mértékben kihat a népesség egészségi állapetára. - tvleg kell sziintetni a stresszes eiilapetat és rttirideit rentllien lesz. - Sajnes a helyzet nem ilyen egyszerű. A házasságek negyvenöt százaléka vá- lással végzödik.. a munkanélküliség felszámelásának beláthatö idön belül esélye sincs, a versenyhelyzet nem hegy nem szüntethetö meg, de fekezödik, mindez azt jelenti, hegy a stressz nem számelhaté fel. Az integrálöclö világ napröl-napra új preblémákat hez felszínre, új kihívásekal jelent, az eddig megszekett életrend a tevábbiakban is váltezik, akár fel is berulhat. Az Euröpal Llniúhez valö csatlakezás és a glebalizáciö elyan - elöre még tisztán és pentesan nem is láthatö - váltezásekat hezhat az emberek életében, amelyet félö, hegy sekan egyszerűen nem fegnak tudni átvészelni. l`-legy csak egy példát mendjak: a mezögazdaságban delgezö emberek sekasága kerülhet nagy bajba a méztermelés várhalö válsága - a hatalmas mennyiségű, elcsö kínai mézbehezatal - miatt. Ele emllthetrıém a tej, a gyümölcs és más - kerábban csak hazai elöállitású és fergalmazású növényi és élelmiszeripari termékek hazai gazdaságekat és gazdákat tönkretevö, mértéktelen mennyiségű beáramlását. Félelmetes fenyegetésnek tartem a szenvedélybetegségek terjedését, nıindenekelött az alkehel és a dehányzás mértéktelen, és a dregek mind szélesebb körben történö fegyasztását. Ebben a legnagyebb vétkesnek az ismerethiányt tátem. Nem nagyen van elyan förum, ahel a kerábbihez hasenlci mértékben lenne möd az ismeretek terjesztésére. Elég, ha csak a TIT megyei egyesületének e kerábbi szakterületén valö visszafejlödésére, szereptévesztésére utalek. Az egészségnevelési hálezat - amelynek én egyker nagyen aktiv tagja veltam - nem müködik, vagy legalábbis messze nem elyan hatékenyan, mint kerábban. - lsmét eéltsnitk térmit, Éetizeifclc éta nallatjit a ltésá rézlteri és az rijltari etlényelren talrillmié kézityarrielmt. Hagyitrt liezrléifött, és mi trilte ni erre a lmtiiléiiiiiıiltrlrrt? - Gyermekkeremtöl furdalja az eldalamat a kíváncsiság. A régi kerek megidézésének, a több ezer évvel ezelött élt ember életébe valö betekintésnek a vágya mindig is munkáit bennem. Ciyermekkeremban gyakran nézegettem a llakenycsernye közeli Facmán demben lévö titekzates remekat. Pacmán, azaz llázmán levag, meg a vörösbarátek ett éltek a képzeletemben. A közeli Székesfehérvár pedig Ezent Istvánt és kerát idézte föl nekem. líésöbb régészeti kutatömunkám serán ezek az ifjúkeri emlékképek gyakran eszembe jutettak. Elöször a kökerl edénytöredékeket, az azen lévö ujjlenyematekat és dfszltéseket vettem szemügyre, aztán a körmök bemélyedését vizsgáltam. Ezeket méricskélve megtudtam, milyenek veltak eleink kezei és ujjal. lvlegüzenték nekem, milyen magasak veltak az ösemberek. Edényeik cserepeit nézegetve rájöttem, llügy már közöttük is veltak művészek és kentárek. - liıitatási eredményeit lrözértltetáen és eltrasmrinyesan feglalta össze Arulkedö ujjnyemek - 1-éallatera íegett kökeri cserepek eínni leinyeélreri. l-tenmm az iréí lreatre? - Az íráskészségem fekezatesan alakult ki. Már ginmáziumi éveim alatt több pályamunkát készítettem különbözö műfajekban, és irtam jé néhány nevellát is. Szakmai tevékenységemet az elmúlt évtizedek alatt '.72 tudemányes közlemény és 1:52 �92 tudemányes elöadás fémjelzi. lvlár az 1*šl.7Ü-es években tartettam elöadásekat régészeti ktıtatásaimröl, amelyeket szakmai közlemény fermájában is megjelenlettem, neha akker még nem tudtam, hegy könyvet fegek irni. Sek-sek lráses elözménye velt tehát ennek a könyvemnek is- lvlintegy tíz éve merült föl a megírás gendelata, amihez böven kaptam blztatást a barátaimtöl is. Végül nekiláttam, intenzív munkával, kb. egy év alatt, megírtam, miközben többször átdelgeztam, átszerkesztettem azt. - Azt iitaitríjiilt, - mér elnézést! - Ün egy kicsit ınnntern.-riníás, hegy er-:in feliil is teljesít. é-'líltiizlreri ereesltént jöl tnrija, a szerttezetet nem lehet kizsıíkiitártyalııi. - Én a munkámat mindig csak egyféleképpen tudtam, tudem végezni: teljes edaadással, egész emberként, fegyelmezetten, nagy figyelemmel. Üsztályvezetö föervesként is ezt vártam el és követeltem meg a munkatársaimtöl. Ha valaki ezért munkamániásnak tart, akker én erre büszke vagyek. Egyébként magam észre sem vettem a feszes munkateınpémal. Talán azért, mert nagyen szerettem, szeretem hivatásemat, gyögyíté ervesi munkámat, amit egyfajta alketásnak érzek. tvlás verset tud írni, megint más szebret faragni ~ én a gyögyitást tartem alketásnak. Apám ilyen tanítö velt, egyetemi prefesszeraim is hasenlöak. Azen mtınkatársaiın, akik így íegadtak el, nagyttıdású szakemberekké váltak, akiknek ez nem tetszett, megváltak tölem. És még egy érdekesség: azek az egyetemi tár- saim, akik nem szerettek tanulni, az élet könnyebb eldalát választetták, már nincsenek köztünk. Néhányan infarktusban haltak meg, mert talán nem bírták azt a feszültséget, azt a stresszt, amelyet a gyégyításhez szükséges ervesi tudás, felkészültség hiánya ekezett. Amiker nagy ritkán úgy éreztem, hegy erön felül delgezem, akker csökkentettem a mttnkatempömen. Ez történik, amiöta nyugdíjas vagyek. Páremmal együtt, 1993-ban mentünk nyugdíjba. ltlétévi pihenés után gendezöintézeti föervesként, a hét két napján, az elmúlt év végéig delgeztam. Heti két alkalemmal várem a ma- gánrendelömben pácienseimet, betegségeik gyögyítására és a magam agykéregcsiszelására. Ezzel együtt sem zsákmányelem ki - ahegy ön fegalmazta - szervezetemet, amely szerencsémre még nem is fáradt el. tvta is úgy érzem, tele vagyek energiával, tenni akarással. Je idöbeesztással jut idö mindenre, a pihenésre és a kikapcseléclásra is. Lltöbbi miatt is gyakran kijárunk feleségemmel a piacra.. ahel senki nem siet, nem ldegeskedik. Nincs kiabáiás, veszekedés, az emberek barátságesak. A többnyire növényi termékek gusztuses látványa a természet szépségét, iideségét idézi. - Felylatea a megkezdett, élefiiiédjáttal és életeiteléuel .larpcselates gemíelatsert: talán lnisz éect is tetagaaliiatna a kerátrát. Kérem, rirnija el a iítleítf - Titkem nincs, de talán Fertuna kegyeltje vagyek, minthegy a ,,hezett anyag" is számit, az ember testfelépítése, szervezete, habitusa, testi-lelki alkata. Az is szerencse, hegy a feleségem kezdetben, mielött bielégia-földrajz szakes tanár lett, védönö velt. akinek a higiénés szemlélete döntö életvitelünk szem- pentjábél. minthegy arra magam is nagyen igényes vagyek. Ahegy arra már utaltam, nagyen fentes az étrend, az ételek megválasztása, annak minösége. Feleségem nagyen szeret íözni és azt jel, váttezatesan teszi. lvlagunk is a könnyűvegyes táplálkezás híve vagyunk. Gyakran van fözelék, tejás és húsétel, tészta különbözö fermában, sek gyümölcs. Egészségesen élünk: a feleségemmel a napet 163 �egy kis lernával kezdjük, nem deh.iı`ıyzı.ınk, alkehelt mérléktelenül nem fegy."ıszlunk és sekat kiı'ándul1.ınk. Nytıgndta n, kiegyenstilytıztittan élünk. _|timag.ım .ı tévét is csak a legritkább esetben nézem. `v`iszent szívesen hallgatek kemely. klasszikus zeııet: a zungera- és l`iegı.u.lű'-.fı.*rsı:ı`ıy a kedvencem. IÍ_`lıupiı1t` hallgatum. ha rnerengeni akareık, lleetlıeveııl, ha gramliúzus felépítésű zenét szeı`etnél-., ll--lentlelsselmt, ha lendületet és ımızikalitást kívánuk meg. A zene megnytıgtat. felüdil. éltelSrilyélriıyliii, .?llltö. jamnír ltl. s *mm r A két világháberú enılékműve, lvlakfalva lö-l �Sutvett L.-tsztö Dreg - a pénzért vett halál 3.rész' A mai lvlagyarerszágen -~ helyesen - csak jegállami eszközökkel lehet fellépni a bűnözök ellen. Ez érvényes minden hatalmi ágra, a törvényhezásra és a végrehajtásra éppúgy, mint a szankcienálásra. láövetkezésképpen, ha nincs kellö bizenyíték, nincs bű nös sem. Ez a társadalem keckázata. A „népi demekrácia" négy évtizedes ellen-, illetve felemás gyakerlata után mára megtanultuk a jegállamiság já- tékszabályainak az alkalmazását. tvledve Iudit rendör alezredes, a hlögrád lvlegyei Rendör-fökapitányság bűnmegelözési esztályának ifjúságvédelmi elöadöja több mint két évtizede kötelezte el magát a bü nüldözés. lvlunkájának tíz éve képezi fe részét a kábitöszer-megelözés. Amiker még csak kezdett felfelé araszelni a hivatali grádicseken, a rendörségnek nem ekezett gentlet a kábítöszerezés, neha használata szerepelt a büntetötörvénykönyvben, és már áldezatet is szedett a szipuzás. Erröl a statisztikák mélyen hallgaltak. ldillinek beállített prepagandafüzet-társadalem - alkalmasint kezmetiká- zett - tényeit ismerhette meg az állampelgár. A rendszerválteztatás után történt ugyan némi elörelépés, ledölt a pelitikai kerlát, sekkal többet tudhatunk meg ebben a témában lis), mégis tevábbra sem lehet tiszta képünk a valöságes viszenyekröl. Az alezredes asszeny sem tudja teljességgel kielégíteni kenkrétum iránti igé- nyemet, adatai azenban néhány jellemzö venásra mégis élesen rávilágitanak. - Lehetetlenség megmendani, hányan fegyasztanak kábítészert, hányan fliggök. Az egészségügyben azért mérhetetlen, mert a jelentkezés névtelen, és egy személy egy helyen többször jelentkezhet, vagy több helyen jelentkezik, míg sekan egyáltalán nem jelentkeznek. Nálunk, a rendörségen 2l]ü2-ben 31 eljárás in- dult ,,visszaélés kábitészerrel" bűncselekmény miatt, Eüüil-ban 49, azaz 53 százalékes az emelkedés. De mend ez valamit is a valeságröl? A tényleges bűncselekmény lelıet, hegy 32111 velt, lehet, hegy 3 Eüü. A büntetötörvénykönyv tizenegy elkövetési magatartást serel fel, de az elkövetés többsége be sem kerül a bűnügyi statisztikába, mendjuk azért, mert ez elyan speciális bűncselekmény, amelyben nincs sértett. Például aki eladja vagy átadja.. aki megveszi vagy átveszi a kábítészert, egyfermán bűncselekményt követ el, következésképpen egyiknek sem érdeke a bejelentés. Ezért ennél a bűncselekményfajtánál a legmagasabb a látencia; akár százszeres is lehet. Üsszehasenlitö adataim az elsö kilenc hönapra vannak - felytalja az alezredes asszeny. Az ismertté vált összes bűncselekntény EÜÜ-3-ban SU? el-51 velt erszágesan. Negrád megyében 4 böl, zűű-1 ugyanezen idöszakában erszágesan 13198 557-", a megyében st 311, vagyis csökkenés tapasztalhaté mindenütt. Éppen ferdített viszent a ' Az elsö és a másedik rész a Frrlétjlöfıí 2tl[l5 ,t5. és a 211115 r'ö. szá mában elvashaté. lö5 �helyzet a „visszaélés kábitészerrel" bűncselekmény esetében: 2l]Ü3 elsé háremnegyedévében 2 4l]'l, illetve 43, EÜÜ4 azenes idészakában 4 9-'-13, illetve F3 büneselekményre derült fény, a nüvekedés mind erszágı:-san, mind megyei szinten jelentés. - .r"tz eiiereiés riiszeiiyiirg rij leitelésiig a iringyar i1i`iriieléi'igj,rlTriı, e iérriiitrrrl feglnilteztik egyéitletiirir riiriiiiárryireir irrrtjl-iii. - Én nem egészen tartem üjnak. Amiker az úgynevezett 'EB-as törvényt elészür megválteztatták, a rendszerváltezásker, már akker belekeriilt az elterelés intézménye, persze nem ebben a fermában. Herálıban csak a függük vehették igénybe, aki elszivett egy marihuánás cigarettát, az nem. lvtest az alkalmi fegyaszté is élhet az úgynevezett elterelés lehetéségével, ha hathénapes megelézé kezelésen vesz részt, a függé pedig elvnnékezelésen. Ez a válteztatás szerintem is jé. Annak ellenére, hegy fennáll a visszaélés lehetésége, és akad diler, aki erre valti hivatknzással megtissza. - Az eiiiliieii eijvirrisi eseie.l:lieir ,,irirgy irni " akırdl-t* a itnregnr? H Ft büntetéieljárásnk ttibbsége ebben a tárgykürben a kábitészer-fegyasztást je- lenti. A küzelmultban azenban két elyan büntettieljárás is indult, amelyben jelentés mennyiségû kábitészert fnglaltak le kellégáink. Bizenyára sekan hallettak arrél, hegy a 21-es üten egy rendéri ellenürzés serán elyan személyek kerültek rendörkézre, akik Eudapestrél - mint késöbb kiderült - heti rendszerességgel heztak több száz Estasy tablettát és más kábitészereket is Salgétarjánba. Ez az eliegás „hiányt” ekezett a piac-an legalább, arra a hét végére... I*-légrád megyére ugyanakker általában jellemzé, hegy nagy veiumennel üzletelé düer nines a iergatmazrik kiiztitt. Üka ennek az is, hegy megyénkben nines elyan közpenti elnsztás, mint mendjuk lvlis- keleen, Pécsett vagy más nagyváresban. A ktizelség miatt mi Budapesttel vagyunk kapesnlatban, ett müktidik a ffi elesztéküzpent, ennan hezzák ide a szert, snkadik szálen. Eleinte ezért velt lassúbb a kábitészer megjelenése a megyében. lviáshel már nagyban ment, mi pedig büszkén mnndhattuk, nálunk jé a helyzet... És hlégrádban jelenleg sin-rs annyi pénz. l'vIig Pesten például pakettben árulják a speedet, addig nálunk esikekban is kaphaté, vagyis megbentják a pakettet. Ft terjesztük alkalmazkednak a fizetüképes kereslethez. Ha kevesebb megy el a drágább dregbél, hnzzák az elesébb fajtát. - A prirrzii'ieiıság ririait tı'*rjedlii'i iljra a sziprizıis? - Valéban elrsé, és könnyen beszerezheté hi:-zzá a szer. I~`:'.áviszi a gyerekeket a divat, az egymás utánzása, a tudatlanság. Nincsenek tisztában, mekkera veszélyekkel jár, és nem tiirčidnek vele. il. kábitészerekbül el-:ﬁállitáske-r igyekeznek kivnnni a nem kívánt mellékhatásnkat nkezé anyagnkat, amelyek nem az eufóriát fnknzzák, a szipuban viszent, a szerves eldészereket tartalmazé anyagban ezek mind benne vannak. - Mi ri tvileiiiéiryt' ri iriariliuiiiriirtii ? .'Í-ielern iilliˇijrilr, hegy nem ressznllit az rrllrelıeimil, sát rirtiiiiiiailaiıaliii. . . - Ezeket az tisszehasenlitásekat én nem tartem elfe-gadhaténak. Nem heznám egy szintre a szereket az alkeheilal. Az alkehel évezredek éta elingadett drag, alkalmazásának kialakttlt szekásai vannak, még aki-:er is, ha sekan lülléˇpik a határekat. Mindez hiányzik a kábitészer esetében. Másik ebjektív tény: bárrnennyire is bertigunk, husznnnégy éra múlva az alkehel nem rnutathaté ki a vérb-él, a szervezetünk lebentja. Egy marihuánás cigaretta elszivása titán még négy héttel is kimutathaté a léé �szervezetben a THÉ.. a nüvény hatóanyaga. 5 innentél kezdve men-:that nekem bárki bármit, hegy csak néhány árán át hat; ha egyszer ett a THC a szervezetben, akker az hat, ha látja rajtam valaki, ha nem. A szervezet hezzászekik, csak a szerrel együtt tud müküdni. _. Szerintem nincs elyan, hegy lágy ctreg, és azt [egalizálju k. .ft THC az idegrendszernek azt a részét káresítja, amelyik a szeciális értékek kialaki- tására, mükedésére hat, s már csak ezért sem lehet egyeni ügy a használata. A kernyezetemben van elyan személy, aki a marihuánátél ecláig jutett, hegy fel sem fegja cselekedeteinek a súlyát. Eleferdult, hegy a felyeséra piszkelt, éjfélker bembültette a zenét. Nem azért tette, hegy besszantsen vele. Egyszerűen már nincs a tudatában, hegy együtt él valakikkel. Ez társadalmi prebléma. És akker a büncse~ lel-ıményrél még nem is beszéltem... Nem azt állttem, hegy egy marihuánás cigi elszivása után mindjárt hereinista lesz valaki, de azt igen, hegy tiz megkérdezett hereinfügge kezül kilenc azt mendja, akker kezdedett dregkarrierem, amiker eiszivtam az else marihuánás cigarettát. Ezért hangsútyezem, hegy társadalmi szempentbel nincs lágy és kemény dreg. Csak a rembeléha tás szempentjábet lehet ilyen ktllenbséget tenni: az egyik lassabban, a másik gyersabban pusztitja az idegrendszeri, a szervezetet. - Eznt szerint n.-.va a lieilenti iiirgeleiás ln'ar, altal ltiiliin száralrezáliriyrlafıi, legálisan ieiret' iiezzrijirlrii rrfiiliáz? - Hellandiában is csak azért engedélyezték a marihuána használatát, mert az élvezetének a méreteivel nem tudtak mit kezdeni, és a bű nüldii-zés, a bizenyitási eljárás rengeteg pénzbe kertilt. lviest akker hagyjuk szabadjára mi is? ÉS akker nem lesz százezres ktillségl... Lesz több. lvlint Hellandiában... lvlár õk is bánják, hegy engedékenyek veltak. Egy hatékeny bünüldezési rendszer ezen a máclen nem mükiíıdhet. - iiriaiiılı az eráiyitselilhﬁrliıipés iiitte? Mettdjttk eiyasjiiltiirelr, mint arriiiyeir a legttilili rizsiai erszrighaii lienes? - Az állampetgáreknak egyszer s mindenkerra tudemásul kell venniük, hegy kábitúszert nem szabad fegyasztani. lvtint ahegy ttıdemásul vesszük: embert nem szabad ülni. Egyszerűen nem igaz az, amire a liberalizáciút hirdeték hivatkeznak, hegy egy szál marihuánás cigaretta elszivásáért nálunk bürtünbe zárna k. Nem láttam elyan esetet sem, hegy akár egyetlen fiatalt is elkaszált velna ezért a bireság. Ez mese. Az ügye el se került a t:-ireságig. viszent az igenis legyen világes mindenki elött: a renderség kihallgathatja. házkutatást végezhet nála, s errel legyen tude- mása a szemszédnak, ezért szégyellje magát, mert bűncselekményt kevetett el.. és hassen rá a család, hegy a tevábbiakban ezt ne tegye. A kábitészer-tegyasztás rengeteg pénzbe kerül, aki pedig függévé válik, bűncselekmény árán is megszerzi rá a énzt. P - i'v'linrltvr lieszril_griéslaTir felrvftéiiilt a pénz, iaégperiig a rengeteg jiérız. Egy része enneir iiiagiiitjairiz, miisilr része az rrririjizetéttiél sz.-irniazilr, így leij`esiti az tiltani a t.-irsadalirii ﬁiia- riatrit. Rriıdjtirr is r.-an, de iiieafriig ineiiei ez: a aiigit~ieiisıigig? Seiten iieliezrnárıyeziir, nagy a riregeselr gıfégykezelásriiiek káltségeii iláıriéeir nekik italt'ﬁıiartszirezriialr. - Ez engem is felháberit, de hát mit tehetek... A nemzeti dregstratégia elfegadása elétt vitaférumek zajlettak, azeken is hangsúlyeztam: egyetértek, kell a stra- tégia, kell a rehabilitácié, de azt is nézzük meg, mire van anyagi leheteségünk. Egyetértek azzal is, hegy sek rehabilitáci-ás intézetre van szükség, adjunk meg mindent a kábitészer-tegyaszté kezelésére... Ha tehetjük... De amig a rákes gyerekeknek nem lé-'F �jut elég lélegeztetö készülékre. addig én azt mendem, hegy lélegeztetöt vegyünk. Dönteni kell, mire adunk pénzt, és mire többet. lvtint a családban. Tudem, hegy a fiam chipset szeretne, de nekünk nem jttt rá... 5 milyen alapen adunk annak, aki önmaga hibájáböl keriiit eda, aki aszeciális egyén?... Ez a személyes véleményem. - el reridárség milyen anyagi keridiciriklcal rieszi fel a rier`senyl a ,,dreglıeirékkal" és a t:iiiere.i:i:el szeıalıen? - A rendörség költségvetése ma már nem titek, napenta jelenik meg cikk rúla. Közismert, az állam, a társadalem teherbirö képessége szerény. A leggyengébb diler kezén is napi százezrek feregnak. 5 hegy van megfizetve az öket üldözö kellégánk? lvtilyen auteval, milyen felszereltséggel mehet felderiteni? tvli még elyan telefent nem is láttunk, amilyen nekik van. Ami egyszer külföldön feltűnt, eszköz- ben, médszerben, azt átveszik. Ez egyetem, uram. I-iemelyan mendem. Nézze meg, micseda grafikák vannak az LED-s bélyegeken. Hihetetlenül ügyes emberek készitik. Persze elltélem öket, és arra genclelek, jebb helyen is hasznesithatnák müvészi érzéküket. - Tiitfjiilr, a tfii?t*r és a fegyasztá nem agyaiıaz a szerrieiy, iırir a szerepei: sekszer egı_,fi1eriıestiiliatlt, s nrirnflreité lniiicseieia.Iiéri_yt itétiet el. A diler tette a siiiyesalili, riissmél' a kiszal- gaitatetisaggai, és árai az ariyagi i.-aszen. ivtiat emiiı'et'te, ivágrrid aiegyelien iigyrıeeezeit lzisrilfiereirfeigaiéditair. Mi _ieile.vtzi terjesztési aa.ia'szereiin't? - lsmétlem: ez egyetem. Elles, tanul, alkalmazkedik. Például ha csekély mérték- ben van nála kábitészer, akker megűszhatja, tehát igyekszik csak ilyen mennyiséget magánál herdani. lflialakttlt az a médszer, hegy leteszik az ariagekat egy bizenyes helyre, jön az ügyfél, edaadja a pénzt, a diler pedig a helyre mutat. Aztán, ha ügy lesz belöle, méltatlankedik: ,, Ugyan kérem, én düer? Hát kezemben sem velt az anyag." Közben, mendjuk, a fenti meden elartett öt zacskeval... Eláferdult elyan, hegy a diler a szájával adta át a szert. A kellégák henapekig delgeztak az eseten. A fiú a diszkúban edament a lányhez, megcsékelta, és az E1-:tasy a lány szájába került. l..elepleztük... De mi történik? Üten állnak a helyére. Alig várják, hegy serra kerüljenek. Ha este tizker elfegtuk a düert, ll-ker a helyén állt, örömmel, a másik. lvlert akkera pénzekröl van szé. Huszenéves gyerekek húszmilliös autéval jönnek-mennek; meg aztán hegy' élnek az éjszakai életben! A rávalöt kábitciszerrel keresik meg. - .hlincs elég rannlra, se ﬁal.rtlnait`. se irféselllnieit, élni meg lreil. Ugyaiiakker tienzti rr i-:iirnıyrl élet, a csiilegas, a flanr. Geiıdaijeiı a iérférelrlriiiieirrrrl Merirfiraijiik, itegy né a tiilerelr száma? - Nem nö. hlent engedik. Ebbe a körbe bekerülni ugyanis: státus. Heni mindenki lehet düer. De innen kikerülni sem igen lehet. Aki abba akarja hagyni, arra nagy veszély leselkerlik. Azért, mert ebben az esetben nagy veszély vár a többiekre, a bent maradékra is. A kiszállás biztes megeldása: a halál. - ivleiiiiyire siilyes hiágriiti iiiiegye leiliiiászeresﬁfriázáttségeil - lvlegyénk az egyik legjebb helyen áll e tekintetben. A közeli Egerben, Hatvan környékén elöbb jelent meg a dreg, és Heves megyében ma is nagyebb mértékben van jelen. Az eseti bűncselekmények száma talán nálunk a legalacsenyabb az erszágban, és ez jellemzö a százezer lakesra jute arányra is. lvlás szeval: hlegrád megye biztenságes erszágrész, az egyik legkevésbé fertözött terület. Két dflercsepert alakult ki, részben a váresek távelsága, részben a fizetöképes kereslet miatt: Salgti- tarjánban és lialassagyarmatnn. A pásztei terjesztö be tud jönni Salgetarjánba, és lét? �mivel Pásztehez köret van Gyöngyös, elöferdul rivalizálás is. Rétság környéke inkább Pest felé erientálúdik. 5 épp a föváres közelsége ekezza, hegy a fertözöttség elterjedt a megyében... De hegy kenkrétumet is mendjak: lludapest, Miskelc diszköiban ötven százalékes a fertözöttség, nálunk öt százalékes velt, mest elyan tiz körüli... A gyerekek kerábban pszichés ekek, linédzserkeri ilyen-elyan preblémák miatt fegyasztettak kábítöszert, ma ebböl az ekbél egyre kevesebben, sekkal inkább szekásböl, mert a diszközás ezzel jár. Ahegy az emberek nyelcvan százaléka azt mendja a születésnapján: mest akker keccintunk; a tinédzser azt mendja: hétvége van, diszkúba megyek, Estasyt kell vennem. Tehát úgy genclelja, ez az élet velejáröja. ffsakhegy ez nagyebb prebléma, mint velt a kerábbi hétköznapi ivászata, mert ez nehezebben kezelhetö, és fegyasztásnövekedést jelent. - el laihítászer;j'ˇej.j_ı,ıf:rsziiis fiatiissal leiiei az erszág liriirrigyi helyzetére? - A statisztikának van egy passzusa: ..kábítászer hatása alatt”, de ez még annyira kezdetleges nálunk, hegy a gyakerlatban alig jelenik meg. l*-.lögrád megyében Eüül-b-en tíz ilyen bű ncselekınényröl tudunk, mig 2üü3-ban 14-röl. Altalában elyan mélységben nem vizsgálunk egy rablást, egy közlekedési balesetet, hegy megállapíthatö legyen a kábítószer alatti hatás. Ebböl a szempentbel nagyen terz képet mutatnak a statisztikáink. Emlegetik például a haláleseteknél, hegy ebben az évben Étfl-arı haltak meg kábiteszer-túladagelás következtében, csakhegy elöferdult elyan eset is, hegy valaki az l.5lJ hatása alatt kiugrett az ablaken, ö azenban az öngyil- kesek statisztikájában szerepel. Üdaírják ugyan, hegy a vérében milyen kábitöszert mutattak ki, de a szakértö egyértelműen azt nem mendhatja, igenis a kábítöszer miatt tette... Egyébként már az elsö l_5D-bélyeg elfegyasztásaker meghalhat az ember, ha a szervezete érzékeny. Van, aki hárem felestöl a padlún van, mig más vígan u grabtı grál töle... Másik esetet mendek. ﬁztvelégtelenségben meghalt valaki, ınert Estasy hatása alatt halálra táncelta magát... vagyis sekkal több a szer haláles áldezatainak a száma, mint huszennyelc... Manapság vannak elyan ,,jöl nevelt" bünözök, hegy hiába sejtjük, tudjuk, bűncselekményekböl él, képes kin1esni magát a lepás vádja alöl, bfröság elé pedig csak igen megalapezett bizenyítékekkal állít- hatjuk, ezt követeti a jegállamiság. Amerikában már kifinemedett az ügyintézés.. eligazíté a statisztika. kíimutatásaik szerint a lepásek nyelcvan százaléka összefüggésbe hezhate a kábítészerekkel, az emberöléseknek pedig a hatvan százaléka. - Mfiyeir eiiilarrel-:nelr ismerte meg a l:ıilrilészerest'la.'l.? Hegyan lrnimi jelleniezni öket? - Abszelút könnyelműek. lieszéltem néhány velt függövel, elmesélték: kirabeltam egy embert, megvettem és elvettem töle a pénzt, mert kellett nekem, de mi ressz van ebben? A kábitöszeres nem érzi, hegy a másét veszi el. Ünmagával szemben sem talál semmi kivetnivalét abban. hegy ,,hött" mecskesan. maga alá csinálva döglik az aluljáröban. Ha megölne egy embert, s annak fájna, kit érdekel, neki szüksége velt a másik tulajdenára, és az nem adta. A kábitöszeresek így fegják fel. hlenı úgy gendelkednak, mint mi, és mi sem tudjuk azt érezni, amit ök. El kell rettenteni, van, aki ezt mendja a környezetemben is. Én vitatkezem ezzel. lvlert figyelembe kell venni, hegy a másik másképp reagál, mint te, vagy én, a 42 éves, kélgyermekes családanya. Plakátekat adtak ki, ilyen leszel mint hereinista, szürke, leseványedett. A tizenéves lányek szebájuk falára rakták ki mintának. Majd viszem nekik a videeíelvételt, íme, nézd, napenta ötször szúrja magát, már nincs vénája, tükörböl szúrja magát, ide, mutatem nekik. I*-la végre valami! - mendta erre vagy lé? �tizenöt gyerek. - l*-lemcsak dumál, hez is valamit, végre vér! lflettö berzadva eltakarta az arcát, s az esztályböl mindössze öt gyerek vélekedett úgy, hegy ez ször- nyúség. A többségre nem tudtam hatni. Ez is azt bizenyítja, hegy nem magamböl kell kiindulnl, ha segíteni akarek, hanem az illetö érzéseib-öl és gendelataiböl. - Ugy eéleni, aiaprtetá nnnıitaeleel fegrririiirzett meg, s erröl jnl eszemlte: niflyeinteit tartja a leiltíttiszeres szala'ırtilerelr ninnkaniegasztiisrit, egyfitlinilieétlését? - Eekat számítanak a személyes kapcselatek. Sek a hiba a kábítöszerügyek kezelésében. Nem a szabályezással van a baj, hanem az emberi gyarlösággal. Allandö a szakmai íéltékenység, rendszeresek a szakmai átcsűszásek. Én nem féltem a helyem, ezen túl ttıdem tenni magamat.. ilyen az egyéniségem. Tudern, meddig terjed az én kempetenciám, meddig a másiké. A kábítöszerrel feglalkezök nyelcvan százaléka elyat szeretne tenni, ami látványes, például kiheztam ezt a függöt, lám, embert csináltam belöle. l-letett azt kellene látni: a bűnügyeseknek az a delguk, hegy aki elköveti a bűncselekményt, azt üldözzék. Es nem azt kellene mendani: rendör kelléga, ezt az ügyet nem viszem be, mert a bírú úgysem fegja elitélni. Szerintem azt, aki fegyasztett, szívett, igenis eda kell vinni az ügyész, a bíró elé, és nem ítéletet fegalmazni helyettük, elözetesen. Ez azt jelenti, hegy szerinte-nı nincs rendben az együttműködés. Persze, egyébként mendhatnám, hegy jé a kapcselatunk az egészségüggyel, a szeciális közpenttal, mert a rendezvényeken jöl együtt- delgezunk, csakhegy a gyakerlatban nagyen zavares ez az egész. - Hegyan lelielne jeiiiı az egyiittrriilitériés, és a ıiregez.-is elleni trirsariahvn iniztielern? - Emberi gyarlöságainkat kellene leküzdeni, és a célt helyezni elötérbe, az egyé- ni sikerek hajszelása és az érvényesiilés elé. igazi eredményt csak a keresletcsökkentéssel tudunk elérni, ez meggyözödésern. Tehát nem szabad feladni, üldözni kell, benne kell lenni a büntetötörvénykönyvben: a dilereket el kell fegnia a rendörségnek. I*-lagy eredmény persze csak attöl várhatö, hegy nem akarunk kábftöszert fegyasztani. Hiába állít le az utcán minden másedik ember. lla ilyen nermarendszer alakul ki, akker jé, a keresletcsökkenést így befelyáselhatjuk. A felvilágesításl ezért már a családban el kell kezdeni, kétéves kertöl, amiker elkezd beszélni a gye- rekem. Ülyan erkölcsi értékrend kell, amely azt mendja mindenkinek: kábítöszert nem szabad fegyasztanem. - Szépen iiaiigziit, amit mend. Csai: liıit az enriier sekszer azt iatjrt, li-egy nem e szép ineg.`;* tt jé érrtéityt'stll, ltanenr rr liamis, a iiazng, a rsalé, s az éi júl. .-il térrtéıtytiszlelti lnizza a rali- igtit, és ınintiennapes szi`ii:stigiitfiı, szegti.-ı_ı,fstigl.v'ri telik et ez élete. .. - Ha az állampelgár azt látja maga körül. hegy aki bűnözik.. jehban él, akker nagy a baj. Zavarban van az a gyerek is, aki tudja, mi a helyes. Es mi, cselekvö felnöttek hezzuk zavarba, akik ezt a helyzetet akarva-akaratlan létreheztuk. A bi- zenytalanság a legkártékenyabb érzés egy 1-ft éves gyerek számára. És itt mest megint a megelözés jut az eszembe, s látem nagy hibáját... játsszunk el a gendelattal, vegyünk egy öüü fös iskelát. Ötven gyerek semmilyen körülmények között nem lesz kábitöszerfüggö, mert elyan a személyisége, a családi háttere, és minden egyebe. Van ötven gyerek, aki az lesz, és már átesett az idevezetö grádicseken. Ütt tanul még négyszáz gyerek, akiröl nem tudjuk, melyik csepertba íeg kerülni. Mit csinál a megelözés? Abba a nagyen veszélyeztetett ötven gyerekbe öl mindent, közben a négyszáz kettészakadt a jö, illetve a ressz felé. Pedig ha rájuk ferdítettuk velna az energiát, ez nem így történne. A rehabilitáeiö tapasztalatai talán nem véletlenül 1.'?ü �sikertelenek: tíz rehabilitált közül nyelc két éven belül visszaesik, és csak kettöte mendhatjuk, hegy visszaállt a nermális élete. - A trirsaiialem léliizsége talrin ezért is till a iailıitászert ellenzék eldaitin, még ha nem is megy ifi az ntı`tirir_ﬁ`ilyriiiii, iterepeltti. .itz tiltani ttezelá intézményei és tisztségeiseiéi eiszent minliia nem keilé eréllyel liallatniik a iıengjnkat eltiten a irérriéslren. Mit jelezhet ez? Telletelienséget, ﬁileiiiiel, nagy eaianti naist? -'- hlem tudem. Ilie azt lá tem én is, hegy a társadalem többsége a kábítöszer ellen van, és nem látem, hegy az erszággyútés, a kermány határezettan kiállna, képviselné a társadalem többségét. Felmérések készültek szerte a világban: a szemszé- ded alkehelista, rablögyilkes, vagy kábitöszeres, melyiket fegadnád el a legkevésbé? Mit gendel?... A kábitészeresre szavaztak az emberek. inkább egy gyilkes legyen mellettem.. mint egy kábitöszeres, mendják. Mert a gyilkes tiszta képlet: tudjuk, hibázett. de a kábítöszeres kiszámíthatatlan, nem látja, hegy hibát tesz. A kábitöszerfüggö számára nincs sperl, nincs másik ember, nincs tisztaság, becsület. csak az anyagröl tud beszélni. A nap huszennégy örájában csak az anyag létezik számára. Senki nem érdekli, semmi nem fentes. Abszelút semmi. Lakást vesznek neki, és elúszik a lakás. Számára egyetlen valösag van: beszerezni és beadni az anyaget; .,ez milyen anyag, milyen velt, neked milyen van.. és kezdödik az egész mindig elölröl. A kábitöszerfüggö emberek számára az anyag az élet. If A törvényeket pelitikusek alketják, kicsit mindig utána ka paszke-dva a valöságnak. A törvények, minthegy emberi alketásek, vitathatöak, megválleztathatöak. Persze azek, akik a törvények végrehajtásáért és betartatásáért, illetve a törvényszegök elitéléséért, vagyis a szankcienálásért felelösek, nem vitatkezhatnak, nekik érvényt kell szerezni a törvénykönyvnek, alkalmazniuk kell a jegszabályekat. A demekráciában természetesen lehet személyes véleményük, de ha ez az egyéni értelmezés gyakran tér el a paragraíusektöl, az szerencsétlen, söt kifejezetten káres helyzet, mert nagymértékben hátráltatja a bűnüldözést és az igazságszelgáltatást. A törvénycikkek akker jék, ha könnyen áttekinthetöek. egyértelmüek, ha megfelelnek az adett ker szellemének, a m'mdenkeri valöságnak, az erkölcsnek és a társadalem igazságérzetének. Ha túl sek az ilyen-elyan átfermálás, a mödesitás, az nemcsak a hétköznapi embereknek ekez gendet, hanem az ítélkezöknek is, és gyengiti a jegbiztenságet, a rendörség és a bireságek iránti bizalmat. A jegalkalmazö nem lehet zavarban, hegyan értelmezze az ,,írást". A pelitikának ebben minden lehetséges eszközzel támegatnia kell. hléha azenban kemelyan úgy találja az ember, „üvegzseb törvény" meg egyéb jöl hangzö szlegenek dacára, hegy pelitikusaink még a tölük telhetöt sem teszik meg az általánes tisztánlátás érdekében, és nem kibegezzák, hanem éppenséggel összekeverik a szálakat. A nyüt szökimendásnak, az egyenes beszédnek mintha maga a jegatketö - illetve a személyiségi jegek nem igazán ésszerű, mint inkább álszent, körmönfent cétzatú alkalmazása - velna a legnagyebb kerékkötöje. Ülyker mintha egyéni és szűken vett csepertérdekek hálöjábarı vergödne napjaink igazságszelgáltatása. hlagy visszhan- get kiváitett sikkasztási ügyek húzödnak el hesszú éveken keresztül, és érnek furcsa - ha viccelödni velna kedvünk -, mendhatnánk: mulatságes véget. Következésképp különösebben nem csedálkezem azen, hegy az igazságszelgáltatás delgezei, bár rendkívül készségesnek mutatkeztak, övatesan fegadták érdeklödésemet, 1171 �és beszélgetésűnkben mindvégig megpröbálták kerülni az egzakt, tételes megnyil- vámılásekat. Amiker a rendörség, saját megítélése szerint, kelte bizenyítékekkal felderitett egy bűnesetet, azt vádemelésl javaslattal átküldi az ügyészségnek, ahel az állam képviselöje, az ügyész eljár a közösség, a társadalem védelme érdekében. A hlúgrád Megyei Föügyészség tehát a rendöri szakasz után kapcselédik be az igazságszelgáltatás ügyfelyamába. A negrádi ügyészek elöször 1994-ben emeltek vádat „visszaélés kábítöszerrel" bűncselekmény tárgyában. Az adett évben maradt is ez az egyetlen eset, míg 1995-ben és l99ö-ban nem vittek ügyet a birösághez; 199?-ben hat esetet regisztráltak- 1993-ban a václemelésc-k száma négyre mérséklödött, a következö évben viszent több mint háremszeres növekedés következett be, egészen pentesan: a bíröságnak átadett ügyek száma tizenhárem velt. Egy évre rá, Etiütl-ben 1-i, ztlüt -ben 22, Ettük-ben 1-t visszaéléses bűncselekmény ügyében emeltek vádat. Érdemes lcnne egyszer valakinek elgendelkedni azen, hegy a bírösá g elé került íigyek száma és a kermányváltásek között van-e valamilyen összefiiggés, s ha van, miféle. 1994-ben a gyöztes Magyar Szecialista Párt a liberális szabad demekratákkal alakített kermányt, 1995-tél a Fidesz Magyar Pelgárl Párt, illetve Szövetség a Magyar Demekrata Förtunmat és a Független hlisgazdapárttal kermányzett, s 2tlü2-ben újra az l'vtS.il'.P-S.Íl'.l3SE kealiciö nyert, ami azt jelenti, hegy négyévenként váltezett a kermányzati stratégia, jelentös befelyást gyakerelva a kábítöszerröl valö társadalmi gendelkedásra, az egyéni hezzáállásra és igazságszelgáltaté magatartásra egyaránt. Az ügyészségi statisztikáböl hiányeznak a rcııdörségnek pötnyemezásra visszaadett ügyek. lvlesszemenö következtetések levenására nem alkalmasak a rendelkezésünkre állö adatek, annyi azenban szembetúnö, hegy anıiöta dekumentálja ezt a bü nügy-típust az ügyészség, azöta szaperednak a bünesetek, esetenként ugrásszerűen. A kiugrásek a nemzeti-kenzervatív-keresztény kermányzati szakaszhez köthetöek, más szöval egy, a kábttöszer-terjesztés és -élvezet visszaszeritásában elszántabb és aktívabb dregpelitlkai elmélethez és gyakerlathez. líitűnik az is, hegy a kermányváltezásek évében lényegesen csökkentek az esetszámek, ami a bűnüldözö szervek természetes reakciöjával. az övatessággal, a kivárással magyarázhatö. A bűncselekmények szankcienálását a társadalmi munkamegesztás a bírösá- gekra bízta. A bírák csak akker feglalkeznak érdemben egy üggyel, ha az ítélethez elégséges bizenyitékekat látnak. Ennek megítélése egyéni és társadalmi meghatárezettságú egyszerre, tehát pelitikai és erkölcsi tényezök egyaránt metiválják. Egyébként a vádképességet mérlegelik a rendörök és az ügyészek is, s mindig a legjebb meggyözödésük szerint kerül egy ügy a következö igazságszelgáltatási szakaszba. A rendörnek érdeke a minél alapesabb feltárás, mert erkölcsi és anyagi elismertsége az úgynevezett vádképes ügyeinek a számátöl függ. A vádképességet az ügyész állapítja meg. De a következö szakaszban is elöferdulhat, hegy egy adett ügyet eltéröen itél meg az ügyész és a btrö, jelesül az elöbbi szerint vádképes a cselekmény, az utöbbi szerint nem. A bíröságek háza tájáröl nincsenek adataink. Balassagyarmaten a kellégittmvezetö btré nem rendelkezik aktuális infermáciöval a vádképes megyei kábitöszeres l'.?.."t �ügyekröl. Decentralizált a statisztika. Annyit azenban megtudtam, hegy a ,.visszaélés kábítöszerrel" bűncselekményben az elsö ítéletet 1995-tlö-ban hezták; s a kifejezetten hlögrád megyei ügyek eddigi száma tíz körül van; és jelenleg is felynak perek. l"-lögrád megye egészében véve nem tartezik a bűnügyileg kemelyan fertözött területek közé, erösitik meg a rerıdörségí állítást. Ritkák a nagy pert kavaré bűncselekmények. A rendszerváltás utáni évek pásztöí géppisztelyes, rrıaffia-szerű leszámelása - ez velt lvlagyarerszágen az elsö ilyen jellegű bűneset - a ritka kivételek közé tartezik. hltigrátiban a vagyen elleni bü ncselekmények deminálnak, és jelentös mértékű a „megélhetési bűnözés". Ez a szegénységböl, az emberek kilátástalan helyzetéböl következik. S miközben törvény tísztelö állampelgárként egyfelöl elégedettek lehetünk szűkebb pátriánk bűnügyi jellemzöivel, látnunk kell, hegy a remlö erszáges tendenciáktöl nem mentes a mi régiönk sem. Egyenesen tegalmazva: hlögrátt megyében is drámai mértékben megnött - önmagáhez képest különösen - a bűnözés. A büntetö bírö két eket említ ennek índeklásául: a nyitett pelitikai rendszert (vagyis ugyanaz játszödik le Magyarerszágen az eltelt másfél évtizedben, mint ami lejátszödett kerábban hlytıgaten] és a világúttevelek bevezetését {azaz megnyíltak a határek a tisztességtelen emberek, a szervezett bűnözök elött is). S micseda csúf grimasz: mindkét ek a pelgári clemekrácia térnyerésével kapcselates. Mintha éretlenek lennénk a szabadságra, mintha bizenyes köröknek ebböl eredhet a passzivitásuk - érdekük lenne, hegy az egzisztenciális biztenságet vesztett ınilliök megutálják a demekráciát. Eár felmerülhet elyan gendelal is, hegy az a pelitikai struktúra, amelyikben mest él a magyar társadalem, igazi demekrácia-e. Eibö istván-i megközelítésben biztesan nem, mert szerinte demekrácia ett van, ahel nem félnek az emberek... tiirö beszétgetöpartnerem a kábiteszerügyet a íecihez hasenlitja: mindenki azt hiszi, ért hezzá, következésképpen szenvedélyesen krítizál. A íegyasztás, a terjesztés, a kezelés és ítélkezés témáít a pelítika bevltte a köztudatba, s az emberek többsége ezt követöen már pelitikai szempentbel feglalkezik velük. Ez is átpelití- zátödett a végeiáthatattan pártcsatárezásek serán, mint annyi más a mai lvíagyarerszágen. Esetenként nem is mindíg a lényegröl beszélünk, nem is mind ig a prebléma megnyugtaté rendezésére ferdítjuk energiáinkat, hanem ennek az átpelitízálással mesterségesen kialakített helyzetnek, ennek a terzképnek a fenntartására. Ahegyan a pelitikusek hezzányúlnak a dregtémáhez, azzal választökat lehet nyerni. Legalábbis így gendelhatja több pelitikus. A hatályes magyar törvényi szabályezás nemzetközi jegí alapeken áll. A magyar állam csatlakezett az 1961-es hlevv "r'erk-i egységes kábitöszer és az 19?1-es bécsi pszichetrép anyagekra venatkezö egyezményhez, melyek elöirják büntetenelö cselekménnyé nyilvánitását a kábítöszerrel valö visszaélésnek. Llgyanakker a magyar büntetötörvénykönyv nem határezza meg a kábitöszer fegalmátgs ennek egyenes következménye, hegy a szö hasznátatában különbségek vannak Altalánesan elíegadett meghatá rezás azenban, hegy minden elyan anyag kábitöszer. amely az agy, illetve a közpenti idegrendszer működésének befelyáselása által természet- ellenes váltezást ekez a szervezetben, és hezzászekást válthat ki. A törvényi szabályezás váltezásait szakmai precízitással taglalja a kellégitunvezetöbiré. A „kábítöszerrel visszaélés" bűncselekmény alaptörvénye 1S"?tl-ban született, ez a 1?3 �llt'-es törvény, s 1939-ig stabílnak tekinthetö a Eıtk. Ekker azenban felgyersultak a pelitikai és társadalmi váltezásek, és az átalakulás természetszerűleg érintette a ,,cerpus jurist“ is. Még a kemmunista idöszakban megkezdödött a válteztatás, a népköztársaság utelsö, hlénıeth lviiklös vezette kermánya által, és felytatta az elsö szabaden választett, rendszerváltö kabinet, Antall Iözseffel az élen. A helyzettel függ össze, hegy a cselekmények minösítése nem bírösági, hanem jegpelitikai akaratra váltezett, és általában enyhültek a büntetések. Az erszággyűlés - szükségszerűen és índekeltan - több mint négy tucatszer nyúlt hezzá a Etk.-hez, s kencepcíenálisan, tehát mélyrehatöan mintegy öt-hat esetben. Az 19'?-S. évi l`v'. törvény jelenleg is hatályes, egyes fejezeteit azenban - például a gazdasági bűncselekményekröl széle IE. fejezetet - a törvényhezö teljesen átrajzelta. 199?-ben a jegpelitikában elkezdöciött egy súlyesítö - azaz szigerítö - tendencia, mert szaperedtak a bűnesetek. Ez a szemlélet érvényesült a kábítöszerezés ınegítélésének a gyakerlatában is. A Htk. i999-es tavaszi ıncidesítása a bilntetéskiszabást érintette: irányadövá tette a középértéket. A bírák általában nem lelkesedtek érte, ugyanis adett esetben át kellett lapezniuk minden ítéletet, amely lvtagyarerszágen töltö öta, a Cscmegikédez, azaz az elsö magyar büntetökönyv alapján megszületett, és egyúttal pluszindeklást is jelentett, mert a középmértéktöl valö eltérést indekelni kellett. Addig viszent a törvényhezö által megszabett keretek között a legjebb tudása és belátása szerint, szabaden ítélkezhetett a bíröság. Az újabb mé-desítás Eüüfi tavaszán történt, eltörölte a középmértéket, és nagyebb teret adett az eltcrelés intézményének feleddig csak a függök vehették igénybe). A legfrissebb fejlemény, hegy az Alketmánybíröság Eüüá. december közepén pár - egyes balliberáiis körök által enyhítésként ürmepclt - parlamenti mödesítást megseınmisitett. F. tltintésböl legikusan következik, hegy senkinek sincs alketmá- nyes jega a kábítöszer-használathez, a mesterséges mámerhez. És talán mendani sem kellene: az alkelmánybírésági állásfeglalást igen fanyalegva fegadták a szabacles gendelkedásü társadalmi-pelitikai körök, s dühílkben megpröbálták kikezdeni a legföbb taláres testület keınpetenciáját és pártatlanságát. A jegászekkal felytatett beszélgetéseimben szöba került, hegy a iitk.-ban tapasztalhaté enyhülés és szigeritás tendenciát az éppen regnálö kermányek jegfíle- zöíiai és jegpelitikai genctelkedásáböl következnek. Az egyik meghatárezö pelitikai erö szerint a társadalem érdekei állnak a középpentban, ezert a közösségi értékeket nem sérthetik a személyiségi jegek és a személyes törekvések, a másik fél szerint viszent az egyéni szabadságjegek helyezendök elöbbre. Eeszélgetötársam véleménye szerint keránt sincs elyan nagy különbség a két fél kábítöszerrel alketett felfegása között, mint amilyent a közvélemény feltételez és hangeztat, legföképpen a szenzáciöhajhász média gerjesztö rehamaí következtében. Az igazán veszélyes bűncselekményeket mind a szeciállibcrális, mind a kenzervatívkeresztény eldal kermányzata életfegytiglannal bünteti. Üszintén taglaltuk az ítélkezés preblémáit, mindazenáltal úgy éreztem, kerek perec fel kell tennem a kérdést: hegyan látják helyzetüket a bírösági clelgezök, milyen gendekkal kénytelenek nap mint nap megkttzdeni a bírák? Feleletkezdésként képszerű választ kaptam: a bírösági alkalmazettak a paragra- fusek által gúzsba kötve, a pelítika, a közvélemény és saját maguk lelkiismeretének örlökövei között egyensűlyezva cselekszenek. Hétköznapi szinten fegalmazva, 1?«'-l �arröl van szö, hegy a sekszeri mödesításek következtében szinte átláthatatlan a törvényi szabályezás - és a legnagyebb gendet éppen ez jelenti. Ma kevesen ismerhetik teljesen a szabályezást, ezért állandean mankökra kényszerül az ítélkezö. A jegállamiság egyik eleme, hegy a cselekmény megítélésében az eikövetésker hatályes törvényt kell alkalmazni, csakhegy figyelembe kell venni a jelenkeri szabálye- kat is, mert ha az elbíráiásker a cselekmény nem minösül bűnnek, vagy kedvezöbb elbírálás alá esik, akker az utöbbi szempent szerint kell ítélkezni. A törvény több típusú magatartást fegalınaz meg, például: kábítöszert behez, fegyaszt, termeszt stb., s ezekhez a cselekvésekhez differenciált biintetéstételeket rendet, tehát ezeket is pentesan kell meghatárezni. Más megítélés alá esik, ha iii éven alulinak adnak át kábíttˇiszert. Az eseteket össze lehet venni többrendbeli cselekménnyé, s így már halmazati, tehát súiyesabb büntetés szabhatö ki. Mindebböl láthatö, a differenciátás jé is, meg ressz is, hiszen számes értelmezési kérdést vet fel, és máris megvan a feszültség az igazságszelgáltatás résztvevöi között. t..átni kell mindenkinek, fegalmazza meg a bírö (is): a kábitöszer-kereskedelem öriási üzlet, és az ügyekben sajnálatesan sekszer háttérben maradnak az igazi terjesztök, a nagy bűnösök. A kellégiumvezetö-birö két kábítöszeres ügyben ítélkezett eddig. igyekezett a legjebb teljesítményt nyújtani, ami másképpen fegalmazva azt jelenti: eljárása bravúres alkalmazkedás velt. egyfajta - dröthálö nélküli - kötéltánc. A díler kapta a legsúlyesabb büntetést, hárem év börtönt. A fegyaszté fiatalekat prcibára becsá- tetta. Az itélet megfelel a társadalem igazsagérzetének: igazi fenyegetö veszélyt valöban a terjesztés jelenti, míg a fegyasztö sekak szemében áldezat. A büntetö biré - s véleménye szintén sekak felfegásával megegyezik - nagyen szerencsétlen delegnak tartaná, ha bizenyes kábítöszereket legalizálnának, mert akker megítélése szerint (is) növekedne a fegyasztás, illetve ö sem rekenszenvez azzal a kermányzati megeldással, hegy mind több adöferintet ferclítanak a kábítöszeresek kezelésére. Fegytán a szönak, ntegtudakellam, mi a birö személyes szakmai kívánsága. l-.iálasza legikus, mindamellett kézenfekvö: nagy szükség lenne a minél határezettabb és egyértelműbb szabályezásra, a stabilabb lšitk.-ra. Ülyanra, amely két év (tl múlva is gend nélkül ha tályes. 'tiégül beszélgetöpartnerem nem hallgatta el fájö tapasztalatát sem: a bíröságekkal szembeni - esetenként nagyfekű - szeciális bizalmatlanságet; ezért nem is kívánta, hanem kifejezetten kérte: bízzen a társadalem jebban a bíröságekban. Il* A diler-történetek mögött - legalábbis szűkebb pátriánkban - sekszer ugyanelyan családi tragédiák htizödnak meg, mint a dregfegyasztökéban. Személyüket és tevékenységtiket, a deleg természeténél fegva, a legnagyebb titek övezi. Rendsze- rint csak sejteni lehet, bizenyes külsö, illetve viselkedési jelekböl, hegy valaki közéjük tartezik. S ha már valami biztesat is tudunk a dílerröl, akker neki régen ressz: elcsúszett a banánhéjen .. . le eszü, gyers beszéctü, sármes férfi, túl az ötvenen is. Évtizedekíg megszállettan gyűjtötte a nöi skalpekat. Mindenáren be akarta bizenyitani, legföképpen talán önmagának, van elyan, mint más... akár különb is. lel jövedelmezö italbeltet vezet. fergatmas helyen. Vidéki lányt vett feleségül, tanárnöt; van egy húsz év körüli fiuk. Üendtalan, beldeg... lehetne... ha egyetlen szemefénye, örököse: a „kisfia” nem l.'?5 �szekett velna rá a kábftöszerre. Mindent megadett a srácnak, ezért ma már minden beavatkezás -- fejmesás, apai sziget, könyörgés, ajándék, pénzfgéret - hatástalan. Semminek sincs feganatja. [tár elyker, mintha... ldönként a fiú elhiteti a szüleivel, a dreg már a ınúlté. Csak amiker az apa elmegy a spiritiszta beszélgetésekre - úgy két-háremhaventa rendszeresen ,,elbeszélget" halett édesanyjával vagy az örangyalával -, :akker döl össze a hazug ábrándvilág. A szellemek ugyanis - ezt minden spiritiszta hirdeti - nem hazudnak. Üttlien persze a fiú elöször tagad, végül beis- meri. tevábbra is él a szerrel. Es ez így megy évek öta. Pedig sekra vihetné a gyerek. lvlegvannak hezzá az eszközök: a nertnálís családi háttér, a pénz és minden más anyagi; a szülöktöl örökölt intelligencia és ész, megnyerö megjelenés. Csak hát tanulni kellene. l-Iesszabb ideig azenban nem tudja lekötni a figyelmét semmi, csupán az eltitkelt „csedaszer". Friss és kicsattanö lehetne, akár az alma, a dreges fiú azenban gyakran fáradt, erötlen és kedvetlen. Zörög rajta a ruha, szárad a böre. Htıszenkét évesen fegást talált rajta az öregedés. ltuszenéves fiatalemberek, ugyanezen a Iakötelepen laknak, ugyanabba az iskelába jártak pár év különbséggel. Ök hárman egy galerit alkettak. Tipikus, kétgyermekes lakötelepi családböl valök. Az egyik édesanyja eladö a zöldséges beltban. a másiké könyvelö, a harmacliké úgynevezett föfeglalkezású anya. Az apák több-kevesebb sikerrel keresik a pénzt. elég sűrűn szűnik meg a munkájuk; az egyik íiveggyári mtınkás, egy ideje éppen mtınkanélkíiii, a másik szahadúszö fényképész, a harmadik háztartásigép-szerelö, amelyan ezermester. A srácekat az una- lem és a buli hezta közel egymáshez. i-lét végén kitörtek a panellakás szerításáböl, és királynak érezték magukat. Megköstelták a füvet, majd jött a többi: a bélyeg, a tabletta, a herein. Aztán valaki - minthegy látett a fitikban fantáziát -, felajánletta nekik, természetesen külön-külön, a dregterjesztés lehetöségét. Mindhárman elfe- gadták. Ügyesek veltak, jöl kerestek, gyarapedtak. Minimálisra kerlátezták saját fegyasztásukat; mindig tudták, mit miker, miért vesznek he, a terjesztegfg 5553pentesítettak. Hárem évig ment az üzlet simán. Akker az cgyikükre valamiért fel figyelt a rendörség. Nem szöttak. csak körülötte fergelödtak, s igy kerültek látökörbe a barátek is. A fiatalek kezdték egyre resszabbut érezni magukat. Tavasszal történt, péntekre virradöra. A düerek gépkecsijukkal végigszántetták az egyik gyár tizenöt méter hesszú díszkerítését, majd nekiütköztek egy vasbeteneszlepnak. Eipityára tört az autö. Az emberek azt beszélték, intézkedni akarö rendörök elöl menekültek, alkalmasint eránként tiiü kilemétert meghatadú sebességgel, át a váres föutcáján. Az összetört au tö láttán hihetetlen, hegy csak egyikük számára fejezödött be a földi pályafutás. ltletten felépültek, igaz, teljes értékű ember már egyikük sem lesz. Az egyik fiatalember mind a két lábára lebénult, és a jebb kezét sem tudja akarata szerint mindenre használni; a másiknak szép, ifjú arcát csúfítetta el az ütközés, és jel észrevehetöen húzza a bal lábát. Egy harmadik eset... A büszke szülök élspertelöt kívántak faragni a fiaikbúl. Nem látszett akadálya. A valamiker jöl fecizö apa gyerekeit a sízés venzetta, és helytálltak erszáges versenyeken is. Rendszeresen az élmezönyben végeztek. egyikíik még keresztálybajnekságet is nyert. Versenyekre elkísérve a fiait, az apa nem ivett. l-Césöbb pételta. Túl jé, túl népszerű erves velt. Az ajándékba kapett márkás italekat végül is valakinek meg kellett imıi. Feglalkezási ártalemként lett az alkehel rabja. Hesszú ideig tudta leplezni. De az idö, a rendszeresség és a mennyiség elvégezte 1'?é �a maga dolgát. Az adjunktus úr alkalmazásának huszadik éviorduloját még megtinnepelte a kérházi osztály, jé fél év múlva azonban útilaput kotoltek a talpára. Háziorvosként dolgozott tovább. Hét honap múlva piás ügye kerekedett. él. kollégák segiteni akartak rajta, és álianclú iigyeleti helyeltesitéssel bizták meg, remélve, a készenlét leszoktatja a túlzott italozásrol. "v'ágyálom maradt. Az orvosnak el kellett lıagynia a családját, a megyét. Egy év ınúlva azonban visszakonycirogte magát a régi tigyeletbe. .étkkor már súlyos beteg volt. 5 továbbra is párhuzamosan iutottak az események. .áhogyan az apa egyre lejjebb csúszott a hierarclıiában és a minden» napokban, úgy kanászocitak el a fiai, s egyre gyatrábban sieltek, mig végiil felhagytak a versenyszerü sporttal. Ft tehetségesebb, a kisebbik fiú zuhant mélyebbre. Még aktiv versenyzéı korában itaifogyasztásorı kapták, az LSI]-bélyegek árusítását viszont nem tudták rábizonyitani. Az ismerosbk körében ekkor kezdték emlegetni az alma és fája ktizmondásos hasonlatot. Ft iiút valahogyan beszervezték dilernek, s kiválo családi indittatásának és kiterjedt sportos kapcsolatainak kosztiıihetéen, gyorsan és jol ilieszkedett be a terjesztfilıálozatba. Teklntély lett, helyi viszonylat~ ban mindenképpen az. I'-. banánhéj azonban ott hevert az ii lába elött is, és tudjuk, ha az a héj ott van, akkor azon egyszer el is csúszik az ember. Két és fél év béirtiiitibüntetést mértek a gyerekre. l*-ien1 sokra rá az apa halálhirét hozta a megyei újság. Nem volt még hatvan. De micsoda blamázs volt az a temetés! A diler fiút rabomillal hozták a helyszínre, egyenesen a büntetés-végrehajtási intézetbéi. r*-. ravataltál kissé távolabb, két smasszer ktizé tiitették le, osszebilincselt kezel-tkel. Népıııüvelo, pedagogus édesanyja méltányosságbol annyit elért, hogy a szertartás után tiz percet beszélgethetett vele a rabkocsiban. Szerencsésebbnek mondhatják magukat azok a fiatalok, akiknek tigyében felmentıá ítéletet hozott a Salgotarjá ni 'v'árosi Eiréıság. Tanulságos, napjaink társadal- mi-pulitikai-igazságszolgáltatási bizonytalanságára jeilemzıfi az alábbi ügymenet: ,,.éı.z elséi rendii vádlottat, 5. Zoltánt és a harmadrendú vádlottat, El. Gábort egy-.. illetve kétrendbeli kábitészerrel visszaélés vétsége miatt a biroság egy évre prábára bocsátotta mint Fogyasztokat, mig a másodrendű vádlottat, P- Tamást felmentette a kábitészerrel valo visszaélés büntette miatt emelt vád alol... Hizonyitott tény, hogy eltéréi kornyezetben és eltérõ mennyiségben minclhármuk lakásán és autojában találtak elenyészá mennyiségû kábitászert. Az elsérendii vádlott elfogásakor háromfajta drog volt nála, melyrél állította: li-II ezer forintért Budapesten vette, saját fogyasztásra a tobb adag kábit-ászert. A biréság ilélete szerint lehetséges, hogy 5. Eoltán értékesíteni akarta a szert, de mindez nem nyert bizonyítást. A vád szerint EÜÜE-ben F. Tamás ismeretlen helyen, ismeretlen szeniélytol, ismeretlen eredetû kábitoszert vásárolt, melyet késobb 5. Zoltánnak terjesztés céljábıfıl átadott, Ü pedig a drogot a lakásában tartotta. A biroság rámutatott: a nyomozo hatéság nem vizsgálta, hogy valés lehet-e B. lfiábornak az az állitása, hogy 5. Eoltán és I-"'. Tamás tiıibb tucat alkalommal, esszesen mintegy túl]-i5ti ezer tˇorint értékben ingyen adott át neki marihuánát, s azt é fél év alatt elfogyasztotta, noha saját vallomását alapul véve az majdnem három évre elegendo lett volna. Ráadásul B. Gábor az elso tit kihallgatáson még tagadta, hogy kapott volna 5. Eoltántél kábitoszert, illetve.. hogy tud arrol: a barátja terjeszti is a drogot: majd késébb az ellerıkezéjét vallotta, s a változtatásnak nem adta indokát. Az itélet szerint nem lehet kizárni, hogy az elso és a harmadrendû vádlott foglalkozott kábitészer-terjesztéssel, cle kétséget kizáréan lil? �megállapítani sem, mert bár a vádlottak védekezése nem volt mentes ellentmondásoktél, a terhelíi vallomások sein hitelesek, s ezért konkrét bűncselekmények elkovetése nem bizonyíthato." il' Neve van a szakmában, nem csak szűkebb kűrnyezetében. Sokan ktiszűnhetik neki megváltozott - szebb és jobb - életiiket. Elf. Iíadosa Ildiko, a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Korház addiktelogiai és rehabilitácios osztályának vezetű foorvosa tapasztalata több évtizedes, szakértelıne és véleménye megkerülhetetlen. Az addiktologlai fekvo részleg 'F5 ágyas, kilıaszrıáltsága éves viszonylatban hul- lámzé, de mindenkor jelentös. A beutaltak kozott általában egy-háronı személy á kábítoszerbeteg. A íoorvos asszony adatai szerint a magyar lakosság 3,6 százaléka alkoholbeteg, a drogbetegek száma viszont ismeretlen, mert - mint másoktol is hallhattuk - a kábítoszeresek nem szívesen jelentkeznek az egészségiigyi ellátásban. Az alkoholbetegek számát a jellinek-formula szerint számolják ki, vagyis a májzsugorban elhaltak száma szerint. Ilyen viszonyítási alap nincs használatban a drogbelegekre vonatkozoan. - ívlíiıíí az aílroltol-, miim' rt tiroglfetitgrlt iwzelésı* tet.:=mrs iisszr'gíie la=`rı`íl. Topasztaíatri szerint iiııiiiiiyilvi' - A drogbetegek kezelési koitségét pontosan nem isınerem, de íeltételezem, nem haladhatja meg az alkoholbetegekét, mivel az utobbiak általában joval idosebbek, és sok sziávoıılményiik van, s ilyenkor a kezelésllk már igencsak kűltséges. .. A betegek aktív felvételét az úgynevezett HBCS alapján íinanszírozza a társadalombiztositás, vaglíis a diagnézistol függ-áen állapítják meg a korház számára terített űsszeget, amely bizonyos ido elteltével változni szokott. A megállapított összeg a minimális ápolási idotol - alkoholíűggoség esetén ez négy nap - a íelso liatárnapig - ami negyvenot nap - ugyanaz, jelenleg ?5 353 forint egy ápolási esetre. Ehhez hasonloa n, itt négy naptol hatvan napig, a drogbetegekért is fizetnek térítési, de ez kisebb osszeg: ű-3 314 íorint. A rehabilitáciás ágyon naponkénti finanszírozás tűrténik, szakterűlettül tűggoen; ez az űsszeg az addiktologián naponta ti Elit] íorint. - Ezt az iaíoﬁzetok péiizéliol ﬁzetíir, lioíott ez ,,oiilrént tlrilíalt" betegség. Ön szerint nem oisszatrtszé dolog ez? - A betegek gyogykezelése nem az adoílzetok pénzébol tűrténik, hanem a társadalombiztosítás íinanszírozza. Magyarországon azt is gyõgykezelik, aki semmiféle bizto- sítást nem tizet, mert az ellátás állampolgári jogon jár mindenkinek... Ami pedig az „űnként vállalt” betegség gondolatát illeti, nem vezet sehova, minthogy a betegségek jelentos része űnként vállalt. Például a dohányzásbol eredo hűrghurut, tűclorák, érszűkület, a kűvérségb-él eredű cukorbetegség, magas vémyomás, a túlhajtott életmodbol, a ldelégithetetlen szerzési vágybol küvetkezéı külonbozči lelki és keringési betegségek, akár az infarktus, a laza nemi erkélcsbél kovetkezű nemi betegségek és életveszélyes szűvodmények, a túlzott sportolásbol eredo ficamok, tűrések... Remélem, ezután be- lálja, mit jelent az „íıinként vállalás”... Úgy vélem, mindenkor a társadalom teherbíro képessége és szemlélete szabja meg, mit tud vállalni tagjai érdekében. - Hogyan la-zeíiıelr ma egy írriíiítészerﬁiggát? tvlíliél riíl ri ifrzetés? - Beszéljünk inkább a drogíűggokrol, mivel a kábitoszerek csak a drogok egy részét jelentik. A drogbetegek túlnyomo része ambuláns kezelésben részesül, ha egyáltalán íordul valahová. A gyogykezelés a fogyasztott szerektűl függ, tehát nem 1.73 �általános. A kezelés lehet onkéntes, vagy úgynevezett elterelés ha tosági kezdeményezésre. A drogíogyasztonak orvosi vizsgálat alapján kell drogambulanciára, vagy megelozo-íelvilágosíto szolgáltatásra járnia. Az elterelésért a térítési a TH vállalja. A rendelet szerint, úgy emlékszem, hétezer forintot íizet az államkassza egy személy után abban az esetben, ha fél éven át kéthetente megjelenik az illeto személy a két-két orás íoglalkozáson. Az ido rovidsége miatt még nem itélheto meg, mennyire hatékony gyakorlat ez. A bíroság egyébként Csak azt kérdezi, hogy az illeto az eloirás szerint járt-e a számára eloirt találkozásokra. - Frrrzisálrrrir sziinros súlyos és tragikırs eset is eioforrínlt. Űn szintén azt toposztaijo, hogy egyrıfjioíainíib irorivni nyiiírailr tiltott szrrr'lriiez az erirlarrıflr? - Az eddigi legfiatalabb hlográd megyei betegem 12 és fél éves volt. Budapesten a vlll. kerületben már drogíogyasztok lehetnek akár nyoicévesek is- Az általam vezetett osztály beteg torténete szerint általában 15-1? éves korban kezdik a drogfogyasztást, és Él]-24 éves korban kerülnek hozzánk, néha harmincas éveikben, s íiűk-lányok vegyesen. hlagy részük egészségesen született, bár a családi hátteríik sokszor, foleg lelkileg, igen károsíto. Némelyik még iˇoiskolára, egyetemre is jár. Ök jelentik a jovot. Nem sajnáljuk a pénzt semmilyen emberi lénytol, aki rászorul, bármennyire is kilátástalan a kezelésiik... hlem gondolja, hogy értük, a drogbetegekért is kell áldoznia a társadalomnak... a magunk érdekében is? - Az rrtélilii iiíében lrezrirriel: einlr'gr.'lni egıy irutrisosnrrlc nrorníott ellenszert: az ibogrit. Egzotikirs riotiriiiy, iiéinisziiíott törzsek ailraíirrazaik, rfílítáírrg lriiniiyen, rrreiíéklratıfsoi: néilrííl szoírtrrt le rr kriíiítriszerrril ... - Nem ismerem az iboga novényt. lvlagam csak olyan szert alkalmazhatok, amely az orvosi gyakorlatban engedélyezett. A drogok kozott sokféle hatásű szer van, ezért azt gondolom, hogy egyféle novény, nevezetesen az iboga csak bizonyos esetekben hathat. - Egyes trírsrrriainri íríirtitr propagoridái folyratrral: rr drogok lrozotti iri'itorıűségrk elfogadtritrisríérí, sát rıeˇrrrelyik iıasznriiutrinaír ío.roéiryésítiiséért. Az orvos ltogymı tesz loiloiriıseˇget i-:onnyri és neliéz drog kozott? - Ürvosi szempontbol nincs konnyü vagy nehéz drog, ez laikus fogalom. A íü hatoanyagának, a kannabisznak is van receptorá az agyban, s ı.igyanügy kozvetlen modon hat, mint számos más drog. A kannabisz egyszeri ha tása sokban hasonlít az ittasságra, ezért a kozlekedésben is igen veszélyes. A tartos kannabisz fogyasztás ugyanakkor az elso állomást jelentheti az egyre súlyosabb drogkarrierben, bár nem feltétlenül. Tartos fogyasztása személyiségkárosodást, a tanulási folyamat zavarát okozhatja, és egy-két év alatt kialakulhat az a motivácios tiinetegyüttes, az érdektelenség. Tehát senkinél sem kívánatos a íogyasztás, a tanulo iíjúságnál a legkevésbé. - Ugy értsrnr tel.-rit, hogy a .vrrrrilrırrrna íegaíiaríirisrt rííerrfoglaí állást? - Visszakérdezek: nem elég az alkoholizmus népbetegség szintü elterjedtsége: nem hal meg elég ember a dohányzás kovetkeztébent... lvlikozben egyre csokken a sziiletésszám... Ezek titán énis megkérdezem: Ön legalizálná a marihuánátt. ._ lt Egy nyugdíj elott állo tanár ,,prüszkolésel" - avagy akinek már nincs veszítenivaloja: - iskolánk a legutobbi idokig a ,,béke" szigete volt. A tanuloi rendbontások nem lepték tűl a hagyományos kereteket, Eüílz ota azonban csaknem havonta, szinte 1179 �menetrendszerűen torténnek rendkivülinek nevezheto események. Tanártársaimmal egyetlen nap sem lehetünk biztosak abban, hogy megússznk plusz idegesség nélkül. Azt joval régebbtül, karakteresen legalább egy évtizede tapasztaljuk, hogy évrol évre gyengébb felkészültségü gyerekek jelentkeznek továbbtanulni az iskolánkba. Sok tanulonk olvas docogosen, hadd ne mondjam: makogva, sok ir ákom- bá komokkal, rengeteg helyesírási hibával, és sokan számolni sem tudnak a kívánt színvonalon. Persze bánná is az ember, ha nem nálunk kéne nekik megtanulni valamilyen szakmát, vagy nem itt kellene leérettségizniiik. Tiirelmetlenek a diákjaink; szinte szünet nélkül szovegelnek, akkor állnak fel a székrol, amikor akarnak, padot cserélnek az orán, a besozottak sétafikálnak, papírgombocokkal, néha tízorai maradékokkal dobálják egymást, némelyikük nyerít, kukorékol, boíűg, s van, ki káromkodik, trágár szavakat szajkoz mero jopofaságbol. Az ora nagy része fegyelmezéssel telik. S alig van foganatja. Talán egy-két percig, legyen otig, aztán kezdo- dik az egész elolrol. lla az egyik abbahagyja, kezdi a rendetlenkedést a másik. Ha a nevelo szaktanári figyelmeztetot lr be a naploba, legtübbjllk a vállát vonogatja: ,, na és, akkor mi van". Hasonlokat tapasztaltam sok szülo esetében is. Nem mondhatom, hogy a tübbségnél, mert a szül-ok szinte alig türodnek a csemetéik iskolai tanulásávai. A szülo- értekezletekre jo, ha eljon az egy ha rmaduk. S eredménytelenek a havi íogadoorák is. Pár szülo veszi csak a fáradságot, hogy tiszteletét tegye az intézményben, jollehet kínosan igazcalunk a kornyékünkon szokásos, általános munkaido-gyakorlathoz. A gyerekek egy része nagy kedvvel nyelvet a tanárral, mert a visszabeszélést, a ,,jogvédelmet", azt kiváloan megtanulta, csak a kotelességek ismerete, teljesítése nem smakkol. Eınlékezetem szerint régen nem így volt, akkor számítottak a dolgok, akkor hathatűs segítség is adodott, a rossznak volt érdemleges kovetkezménye. lvlost jobbára a szocséplés megy, koltséges és teljesen folosleges ievelezgetés folyik a szülokkel, a külonbüzo hivatalokkal, hatoságokkal. lvlarékkal dobjuk ki a pénzt az ablakon. Rontja a helyzetet, hogy a fegyelmi eijá rással sem tudunk megíelelo hatást elérni, mert a hasonlo képzést folytato tanintézmények nem sﬂvesen veszik át a nehezen kezelheto gyerekeinket. Egy kivétellel, mindegyik partnerünk felmondta az évekkel korábban kotott szerzodést... Régen egy-két gyerekre sütüt- tük rá a bélyeget: nehezen kezelheto, manapság meg... De hagyjuk... Úgy szaporodnak ezek, mint a gomba... És a lányok sem jelentenek kivételt. Úgy látom, rtincs hatékony fegyelmezési-nevelési eszkoz a pedagógusok, az iskola kezében. Üe azt hiszem, a szülo kezében sincs. Nagyon sok papa és mama ugyanis állando munka nélkül, létbizonytalanságban, segélyekfﬂ Saüflllva él. helyesebben mondva: vegetál. liiovetkezésképpen a szülo elvesztette tekintélyét a gyermeke elott, de - s ez legalább akkora baj - saját maga elott is... elvesztette az onbecsülését. líényszerpályán téblábol, szenved, vergodik... és reménykedik élete jobbra fordulásában... lvlint a társadalom nagyobbik része... 5 ezzel a kor bezárult. Ma már ügy látom: ha nem javul a kornyék szellemi, kulturális színvonala, akkor nem is fog lényeges változás bekovetkezni a mi vidékünkon soha. Akkor marad továbbra is a kín, a le- és az elmaradottság, az egymásra mutogatás. Amit mondtam, nem igazán csak a magam nevében mondtam. 5 továbbra is fo- galmazhatnék a kollégáim nevében, ha lenne felhataimazásom... Szoval nem érzem, hogy az onkormányzatok eredményesen tudnak hatni a problémás gyerekekre. 1SlÍl �Pedig varmak torvényeink, ám a ti:irvény legtübbszor írott malaszt marad. Valami miatt, valamiért. Felmérések híján csak találgathatttnk... Annyi azonban bizonyosnak mondhato: az oktatás minden résztvevoje tobb és határozottabb támogatást vár el a nagypolitikátol, és nagyon rosszul éli meg egy fals szokásrend, egyfajta fordított világ létrejoltét mind az iskolákban, n'únd a hivatalokban. A pedagogusok -~ de ide vehetnek más társadalmi szrereploket is - ezeket a gondolataikat azonban nem képe- sek nyilvánosan kommunikálni, részben azért, mert a médiák és az űjságok érdektelenek, részben és foként pedig egzisztenciális félelmeik miatt... Szerintem a demok- rácia nem íejetlenséget, nem rendetlenséget jelent, a szabadság nem korlátlan szabadosságot. lvlagyarán kimondva: a demokráciában is a nagymamának kell eltenni a befottet, és nem fordítva... Ez a kiindulo alap, ehhez kell igazodni... Ez csak egy diktatorikus rendszer árnyékában furcsa... Csak addig nehéz, amig az ország vezetoi inkább egymással foglalkoznak, mint velünk és foleg értünk, amig vajúdik a szép, új világ. Addig a társadalom nagyobb részében a bizonytalanság az úr, ki szoljon az értelem, a hagyományos értékek mellett? lvlerjen-e szolni valaki? Széllel szemben. .. De ha hiányzik a szokimondo bátor és igaz, akkor ki szerez érvényt erkolesnek és jognak; ki koveteli meg a becsületes, a tiszta és szép életet?... lvlert bizony kovetelni kell. lslelle- ne! itovetelmény nélkül nincs iskola, nincs nevelés, nincs egészséges társadalom. Engedelmével most pedig feltalálom a spanyolviaszt, azonfelül egy kicsit moralizálok: mtınka kellene az embereknek. Minden embernek, akinek az egészsége és a kora engedi. Visszaállítanám a megélhetés és az érvényesülés eredeti forrását: a tudás, az ész és a kéz hatalmát, s üldozném a szoﬁsztikus, haszonleso űgyeskedést, a bocsánatosnak feltüntetett hazudozást, a másik ember tudatos félrevezetését. hla és a munkát tisztességesen megfizetném, hogy ne csak családot lehessen a bérbol tarta- ni, hanem felfrissülni, kirándulni, sportolni, nyaralni, iidiilni és íélretenni is - nehezebb napokra - lehessen belole. iskolánkban folyamatosan no a sokszorosan hátrányos helyzetű, rendkívül in- gerszegény családokbűl érkezo tanulok száma. Óriási türelem kell hozzájuk. Ezek a gyerekek nem szoktak hozzá az érvelo beszédhez, a higgadt beszélgetéshez. lviajdhogynem csak az ero hatalmát ismerik. Azt hiszik, mindig annak van igaza, aki kozottük a leghangosabb, vagy aki fizikailag erosebb. i'-.le csodálkozzonl ilyen világ veszi korül oket. Ebben a kozegben a kulturált, jobb érzésü emberek külonccé vál- nak, s veszit értelmébol a normális élet. Az utobbi két-három évben rendszeresen hallgattunk eloadásokat a kábítészerfogyasztásrol. Nagyon idoben jottek a felvilágositok, mert tavaly a kábitoszerbol már botrány kerekedett. Addig csak sejtéseink voltak... Ez kényes téma, nem feszegeti az ember, nehogy problémái származzanak belole. Akadnak ugyanis, akik szívesen nagyobbítgatják a torténeteket, vita esetén pedig a tanár ellen fordulnak és rühogve elmeszelik... Szoval Eüüá tavaszán megtortént az elso kábltoszeres botrány, pár hétre rá pedig egy másik, majd még egy. Három a magyar igazság. Fü és alkohol együtt. Ülyan dolgok kerültek akkor elo, amilyenekrol még álmodni sem mertem. Persze nem is kellett. Más idok voltak... Hiszi, vagy sem, nem irigylem fiatal kollégáimat. Ha rágondolok, n'út kell még kiállniuk... Elofordulhat, hogy motozás után lehet majd belépni a mi iskolánkba ls. Globális problémának érzem: értéket és mértékét veszített a világ Uj, az emberek magukra maradtak {!}, tobzodik az onzés, a hedonizmus (I), élesen szétszakadtak a lol �társadalmak, horizontálisan és vertikálisan ugyanúgy! A maroknyi, ınérhetetlenül gazdag ember ,,gorillákkal" védi pozícioit és vagyonát, mikozben rossz a lelkiismerete, mert tudja, miként gazdagodott meg, s fél. A tobbiek meg nem értik, mi végre az a határtalan anyagi jolét, mire fot az o megtopásuk, kisemmizésük, s nem értik, miért nem tehetik ezt szová. lvíi marad nekik valodi érdekvédelem és széles nyilvánosság híján, megíosziva a hatékony véleményformálás és a reálisan biztato életalakitás lehetoségeitol? Marad, hogy egyre stabilabban belebetonozodnak a testi és a szellemi mocsokba, és gyonyorrel szétárad bennük a nihil. Soha nem gondoltam volna, lesz ido, amikor üres frázisnak érzem, ha diákjaimal a tanulásra nogalom. A tanításra eskiidtem fel... mint á mind méltatlan,-,ıblzı korüimények kozott goreolo egészségügyi dolgozok a gyogyításra... Llár még hiszek a tudás életsorsot formálo, jobbíto erejében - és hinni is fogok, mert hit nélkül nem élhet a pedagogtts -, de egyre kevesebb konkrét példát látok rá magam koriil. Iobbá ra azt tapasztalom, hogy az egzisztenciateremtésben az ismeretség, a haver- ság és komaság, a pártlınz valo tartozás, a kirakat-szépség és a tudj'isten miféle kiil-Lin szempont számít még, és legfeljebb utoljára veszik tekintetbe a megszerzett tııdást, a szakértelmet. Tanítványaim megérzik, üsztonükkel is, valami nincs rend. ben a társadalmunkban, s ez lecsapo-:lik náluk. Hiszeın, ezért olyanok, amilyeneknek nem szeretjiik oket. Eiinıükben ezért nem munkái pozitív elhivatottság, értelmes oríentácio. Nincs lelkesito jovoképük. Ezért annyi az agresszív, deviáns, drogozú ifjú. Ezért lenne sz ilkséges újrágombolni a nagykabátotl Sok eloadást hallottam már a drogozásrol, sok riportot olvastam és láttam a médiában. Sokszor éreztem, hogy nem ásunk le eléggé a mélybe, a problémák gyo- keréig. ivlintha attol tarianánk, valami szornyűséges dologra bultkaıııınk, és ki kellene mondani. A felszín ,,csiklandozása" pedig szimpla potcselekvés. Ezzel nem lehet megállítani vagy visszaszorítani a kábítoszerezést. De úgy sem lehet, hogy politikusaiuk nem lépnek fel határozottan és kovetkezetesen ellene. 'valo igaz, nem a fogyásztokra kell zúdítani az ossztüzet, legtobbjük szerintem is áldozat, és jéra valo ember. A dilereket kell tűzzel-vassal üldozni, és - hogy legyen visszatarto ereje - példásan megbiiutetni. A politiktısoknak nem szabadna fedezéket nyújtani a büriosoknek, azoknak a nagy p-énzembereknek, akik a kábitoszerüzlet mügott dolyíolnek. Nem szabadna, hogy a pénz zsebre tegyen mindnyájunkat. Az esak a diiltol, az elkeseredést, a reménytelenséget táplálja az emberekben, és végzeteseıı meggyengíti a küztük lévo kohéziot. liabits verssora oríik érvényű: „vétkesek küzt cinkos, aki néma." Aztiu igaznak érzem az olyan kozhelyes kozmondásokat is, mint: a nagy halak megészik a kishalakat.: a fejétol bűzlik a hal; ne szolj szám, nem fáj fejem. Nem hiszem, hogy szüksége lenne a társadalomnak tijabb drogok legalizálására. Türtént, ami türtént. Legalább most vonjuk le a tanulságot Noé apánk torténetébol. Mi értelme volna a bor, a cigaretta, a kávé mellé további tudatmodosíto szere- ket hivatalossá tenni? Nincs rá pénze a társadalomnak. hlem vagyuıık gazdagok. Ne tetézzíik onszántunkbol a bajt. ˇ Sz.inom a meglévedt embereket; betegek, a legaljasabb és legocsmányabb kortol fertozottek. Felháborit, hogy vannak, akik az eddiginél is jobban ki akarják lıasználni e gyengébb akaralú honfitársainknak a szerencsétlenségét, és a filvezés állami engedélyezése mellett l-:ampányolnal-L Azt hirdetik, hogy a`megbotlott emberek védelméért lo? �mennek ki tiintetni. Ezt Tartuffe-i magatartásnak tartom. Feltépésük mogott onzü, anyagi érdekeket gyanltok, alattomos haszonélvezük, Az egyéni szabadságjogok pajzsa mogott tündokülnek. Flillonben is gyakran érzem úgy, hogy a személyiségi jogokra valo hivatkozás pusztán ürügy egyesek száján, bizonyos bünos szá ndékok vagy bűnok leplezésére. Ez a varázsszo például a karhatalmista gyilkosok védelmében. Torvényeink nem engedik, hogy nyilvánosan néven nevezziik a kommunista manipulátorokat és kiskirályokat, mondván sértené a jo hírnévhez valo jogtikat... De mondja meg: lehet jo hírneve annak, aki okkal és ok nélkül internálta, bürtonbe zárta vagy akasztofára küldte politikai ellenfeleit, aki haszonlesésbol családokat tett tünkre?... Persze abban az idoben ok hánytak a személyiségi jogokra, most pedig ezek védik meg oket, a sárba tiprokat. lvlondják, ez a demokrácia. El is fogad nám, ha nem látnám, hogy ugyanolyan jol, egyesek még jobban élnek be- lole, mint a diktatűrábol. S hogy másik példát is hozzak: egyes politikai sakkmesterek fittyet hánynak a személyiségi jogra, ha politikai ellenfeliiket kell bemocskolni, akkor sikítanak, ha a saját magukrol van szo. Úgy spekulálnak, hogy a bírságot majd csak kifizeti egy pénzes támogato. Az a fontos, hogy gyanút keltettek, aınibol talán politikai toke is kovácsolhato. A piszkos játékokra mindig találni jelentkezot és nyilvánosságot. Ezért lehet sztár a mai Magyarországon a 'valo valag - pardon: világ - című valoság shovv Senki jancsija, Nulla Pistája vagy Feküdj Büskéje, ezért lehet hír az, amit a bulvárfirkászok éppen kitaláinak az anyagilag, szellemileg és érzelmileg kifosztott emberek folyamatos kábítására. Azt hangozlatják szerteszét, nem célravezeto a torvényi szigorítás, mert nem tart kelloen vissza a bünelkovetéstol. Gondolja? Allíthatjuk-e, hogy Szent istván vagy Szent Lászlo kozismerten stilyos ítéletet nem szilárdították meg az államot? A frissen keresztény és feudális magántulajdonú magyar államot. Épp ésszel alig. A súlyos biintetések kilátásba helyezése nélkül Magyarország nem lett volna olyan gyors léptekkel és tartosan stabil keresztény állam, melyet a korabeli Europa part- nernek tekintett és irigyelt. Ha az ember tudja, mi várhato egy adott cselekedetéért, tartja magát hozzá. Ermek ellenére, tudom, valamikor mégis elkovetheti a rosszat, a bünt - mert végül ügy hozta egy adott helyzet, az ellenérdekelt fél spontán reakciéja... A szigorúság +- és a kovetkezetesség - a legnagyobb visszatarto ero ezen a foldün. Goncz Arpád iro, műfordito, a rendszerváltás elso koztársasági etnoke, a Hibo-per másodrendű vádlottja sem viccbél nyilatkozta, hogy élete legboldogabb pillanata volt, amikor halál helyett életfogytiglani bortonbüntetést kapott. Az élet a legnagyobb érték. A tomeggyilkos is ragaszkodik hozzá, fut, menekül a felelosségrevonás elol... Ilyenekre gondolva bánt, amikor mellébeszélnek, és osszemossák a diktatúrák gyakorlatát a demokráciákéval, a koztorvényes bűnozo tettét a politikai fogolyéval, a bizonyított bűncselekmények itéleteit a bizonyítatlanokéval. Azt gondolom, hogy a bűnok egy bizonyos szintjén, elégséges bizenyítékekkal ajátámasztva jogos a legsúlyosabb büntetés: tessék megnézni az Amerikai Egyesiilt Allamok számos államát! S innen már csak egy lépés kimondani: a kábitoszer-terjesztési, a belole valo élést a legsülyosabban büntetném. Utána aztán megvizsgálhatnánk, milyen hatással volt intéz- kedésünk a bűnozésre, a kábitoszerezés terjedésére, sikerült-e megállitanunk a negativ tendenciákat. Amig azonban erre nincs kello politikai akarat és hezitálás folyik, addig marad számunkra továbbra is a puszta dohogás, a kábítoszer-rém magabiztos elore arasaoiása. lE3 �a maga minden kínjával együtt. Ezért érzem kotelességemnek, hogy szoljak ellene. Üzenem tehát valamennyi volt és jelenlegi tanitványonmak, hogy álmábol felkelve is tudja: aki a drogozás mellett dont, az a halállal kerül pajtási viszonyba, és lényegében saját halálos ítéletét írta alá. Nincs fellebbezés. Az ítélet-végrehajtás lassti, fájdalınakkal, gusztustalan szimptomákkal terhes. Ilyen ítéletvégrehajté ugyanis a kábítoszer. Gyerekeim! Annyi szép dolog van ebben a rongyos életben - kábítészer nélkül kiitonosen. hle a drogot szeresd hát, hanem magadat! Csak sokkalta jobban, mint eddigi ˇ ˇäi,-. ,j._ _, I J % ı ı I_ Í* `ılI""I. 'I-. -I- W _- ıgı-J _--" -.-fi” ııılıl- -I- lfío- - -11 `,f.'.-I* ˇir.é?l`á`Íii~ Öreg ház, izireg kapu, Székelyszenttamás lli-Il il-- �teoor-.Laıı t-.ıonstrıtarrooz Szaso Atvoasa Küzépkori rniniaűr if-Íozottiik Cselényi jános volt a leghangosabb, a reggel még oly szolid étekfogo, a Simon fia, ahogy ez ido tájt ot a királyi udvarban számon tartották. Hogy miként szorult belé hirtelen ekkora dühüdt harci ero, azt ezekben a pillanatokban nem kutatta senki. S-em a király, sem Erzsébet, sem a lihegü, riadt tekintetü testorük. Ami egy pont felé rántotta arcukat és megkototte gondolatokat, az a palota kovezetén szétkaszabolt véres test volt. lvíeg a négy csonka a királyné jobb kezén, amit elért az acél pengéje, amikor az eszét-vesztett nemes a királyra rontott. A vérben űszo holttest űgy nyült el elotttik, mint aranyozott szentképeken a sárkány Szent Gyorgy lovának patái alatt. Domborodott, felpiiffedt, behorpadt, tekeredett kiilonüs vonalakban, mintha nem is emberi test lelt volna percekkel ezelott. Ebben a kusza osszevisszaságban csak a száj maradt nyugodt és határozott. A pillanat csendje tovább sűrűsüdott. A rettenet, az iszony a halott test látványa felett elnémította a fájdalmat a királyné kezében. A gyerekek a falhoz laptıltak, egyik a függony mogé fűrta be magát. És akkor, akárcsak az esotol vemhes felhokben a zápor, vajı.idva kiszakadt a király száján az átok: - Vesszen el .Each Felicián minden sarja. Ne maradjon írmagja nemzetségénekl És űtnak eredtek az udvari legények - valamennyi egy-egy Eách lányért és 2'.ách fi űért, hogy írmagjı.ık se maradjon. Legeloszür a fiút érte el a halál. Lent állt két felnyergelt konnyü lovával a vár aljában és az apját várta, amikor a testorok kardja orvul végzett vele. Estére már a legtávolabb élo rokont is elérte a végzet. l-ilegyetlenül lemészárolták oket és házaikat felgyűjtották. Sebét, Felicián legidosebb asszonylányát hajánál fogva vonszolták az udvarra, meggyalázták és megolték. Legutoljára hagyták a királyi udvarhoz iegküzelebb lévot, Klárát, Eách büszkeségét, szeme csillogásának, medvésen kedélyeskedü jokedvének okozoját, Erzsébet udvarholgyét. Alkonyodott, amikor Cselényi János cimboráival megérkezett a klastromkertbe. lvíár számon tartott ember volt: elsok kozott suhintotta acélját a megvadult nemesre. Sűrű nép fogadta oket a királyi palota kertjében. A fákon és falakon logott a sok kiváncsiskodo. Ütt volt kozottük egy eros fához kütozve az utolso Each is, lilára. Lassan, engedelmesen hűzodott szét a bámész csocselék, ahogy a frissen jottek tttat vágtak kozottük. Egyikük, bizonyos Somorjai Péter oldani kezdte a kotelet Eách lilára derekárol. Cselényi jános enyhén szétvetett lábakkal, kozvetlen Péter mellett állt és a lányt figyelte: a szemét, a mellét, a derekát, s hirtelen delejes rezdiilések járták át a testét. Azok az éjszakák villantak fel benne, amikor Felicián lányát kívánta az ágyába. 135 �A kütél lehuppant a füldre és Eách lilára nagyot zuhant elore. Alighogy elesett, Somorjai Péter felemelte és máris üjabbat taszított rajta. lvlost egy nytilánk, szakállas férfi ugrott ki a sorbol, hirtelen mozdulattal hátrarántolta a lány fejét és a mar- kában levo késsel l-lilára arcába vágott. "v"ékony, metszon éles sikoly ltallatszott. A kovetkezo pillanatban a szakállas két ujja küzé csípve emelte az egyre hangosabb tomeg feje folé a lecsipett testrészt. Óriási rivalgás támadt. Cselényi még mindig egy kicsit távol a torténtektol, kezét szája elé tartva, hunyorítva figyelt. Az elnyújtott kiállás küzepette ismét lehajolt a férfi. I-iisvártatva valaki lovat ttiszkolt át a tomegen. A lo megállott a kor kozepén és akkor az alélt, megkínzott lányt a nyeregbe emelték. Egy orr és ajak nélküli lény nézett le kék szemeivel a szitkozodo, üklét rázo sokaságra. Ekkor valaki azt ajánlotta: kotüzzék a lányt a nyeregbe és vigyék el a városokba, oktilására mindenkinek. De gyenge lehetett a kotél, vagy a csomét ko-to kéz bizonytalan, mert a lo egy- két lépése titán a lány megingott és a füldre ztthant. Ahogy magatehetetlenül cstiszott lefelé a megcsonkitott test, a kengyelvasban femia kadt és kihasadt a gyonggyel kiliányt áldozoí ruha. A kovetkezo pillanatban már karok erdeje emelte tijra a magasba, de mindez mégsem tortént olyan gyorsan, hogy Cselényi jános figyelmét az elotte felbuko alakon meg ne ragadta volna valami. Az a valami pedig egy testrész volt, egy vértol és piszoktol mentes hotisztaságti testrész, ami csodával határos modon a test meghurcolása, véres meggyatázása ellenére is megorizte makulátlan fehérségét. Az egyik csípo lankás, finom clombű ive villant elo a vértül átitatott, hasadozott rongyok kozül olyanformán, hogy mindjárt maga mellett láttatni engedte a has egy részét is, mely dacára az embertelen fájdalmaknak, szabályos idoküzokben lüktetve és ringva adta hírül a benne áraınlé életet. Cselényi jános felorditott. Üntudatlanul, osztonosen szakadt ki belole a kiáltás, maga is elcsodálkozott rajta. Este, amikor hangos szoval korülülték a tüzet és a társak trágárságokkal egybevegyitve Each merényletérol és a megtorlásrol beszéltek, Cselényi ]ános volt koz- tiik a legcsendesebb. ltlé �Uovaaor Batázs Az álmodozo kertészek Ezek a kertészek merengo emberek, ok nem kelnek fel reggelente, és mégis eljárnak dolgozni, képzeletük zengo piros erdo, mikor loesolják a novényeket, a virágok tekintete ürümmé hímezi ruhájukat, lelkiismereltik az árnyékok, s szeles idoben a teníszezok ütéseinek hangját vétloburának sohajtják a virágokra. Szép társamban valami meghasadt... Szép társamban valami meghasadt, ahogy a roncs jégen megtorik a kacaj, aliogy langyos szelet tép ossze a házteto. Ahogy a fájdalomban meghasad a sohaj, ahogy a sovány fény elhajlik az aszfalton, ahogy a kedvesség a díih kardján vérzik el. Szép társam mindig hallgatagon járt haza, szerették lépteit a kutyák, a karján elaludt a szürkiilet, de mostanában meghasadt valami benne, s már dideregve nézik a fák, és morzsolják türzsüket. �Csák Gvouori Míg pergett idom... Ezerfelé szakadva akartam élni, nem hagytad Llram, iníg pergett iríoni a fáradhatatlan rokkán, angyal és űrdog jellemét külcsünüzvén számüztél zabot hegyezrıi az ironikusba. Napok ota Kétségbeesve figyeled amint a lét lova erolkodik alattam, majd ítljtatva lerogy. Hangosan recsegnek kürbe-kűriilottünk a mítoszt tarto oszlopok. Heroiktis pozra váltasz, elszántan imádkozik kezedben az ostor. �Doiiénv vsıtoiiika. Utolso világ li-Ío a neved, felém tiobod. Ivlélyrol zu hano csillagok nyoma tapad szemembe. Mindig élo bizonytalan siitkérezem ágaid kozt. Lépek barázdáidon, lesimitom, veled érzek. Lassan oldom képletedet, mint cipofüzot a kisgyerek Néha belega balyodo m, világom tartod a válladon Elsztınnyadsz hajamon. litigyovorosre gyűlt leveled, eltemetsz vele. Nem akarod, mast nem tehetsz. Lehtinyod eszméimet is. Lélegzeted lélegzetem, kezünk kiégett kályha: végso leheletem. Kérés A hofelho tisztaságát, a mindig-jora-türekvés tisztaságát. a kanyargo utakat egyenesre váltás tisztaságát, a folyamatos meghalás és feleszmélkedés tisztaságát Add meg nekem. ._ �lot-iácz Kziszrián Nosztalgia és a tobbi az egyre inkább terjeszkedo fozelékesek mint isten lelkes küldottei megszolítják a hambtirger-mázban és koros éttermi lázban szenvedo budapesti kozép- és also bugyrokban senyvedo koszos utcákon magukat fontosnak de legalábbis a halálra érdemesnek tarto polgárságra hajlo olykor az oncsalásig siiket és harsogo porfogo teszeni-a-dolgomde-minek meg hát ha-addig-élek-is élek is meg nem is de hát ügy se meg így se lesz jobb bár a tüneteket azért olykor mentesftjiik s a metron an`úkor üsszenézünk akad egy-egy mosoly a reklánihajtásti pávakék-másodpéldány-htls alatt szánalmas rovidzárlat a foltlalattin aliogy kiérsz a liosok terére nem érdekelnek a vezérek a tágitlo világegyetem kockakoves síkján gordeszkás-bringás halottas mintás kod-füzérbe font útján a plúto utánig az olélek-esszenciás tengeren tűl de azért az ontudattol egy kerékbilinccset visszább egészen a hátamig leíilnék egy percre talán még a városligetbe is kimennék felírnám a nevem minden padra itt járt itt hált bermem a joindulat itt küszüntott rám valami fénylo fázé csoda valami tett amit talán jobb lenne ha le se írnék visszamegyek hát a Hollán Erno utcába az Üdeonon tülra kérek egy sárgababfozeléket házi fasirttal kérek engedélyt abba hagyni s kérem hogy ne zaklassanak tovább �Msasuví Katsz“rt.-i.r-.i A pontyohalfaj kihalása Almomban Pontyo barátom hallá változik. Abrázata megdtizzati, párnás szája csiicsorívé alakul, feje eldeforinálodik. ivtásnap tanácstalantil báıntilom. lvlititáıi a zsúfolt talponálloban végztink ebédiinkkel, megkérdezem tole: - Nem kajáltál volna inkább kukoricát? - ltjlenj a hiilyeségeddeli lvli ez a baromság? - Almomban hallá változtál és felettébb idiota mosollyal úszkáltál egy lropttsi loban. - Szerinted én hal vagyok? Úgy kérdi, mint aki retteg a választol. - Néha olyan vagy, mint aki tényleg halasodik. Pontyo osszeráncolja hoinlokát. - Erdekes, ezt mások is pedzegették a koleszban. il' Reggel teleíoncsengetés ébreszt. Pontyo zokog a telefonkagyloba: - Nem hittem az ok nélkiili átváltozásban. A franc essen belel Épp a vizsgák elott! De mitol? lvíi a fészkes fenétol? Alárendelem magam. lleérem annyival, amennyi jár. Lemondok terveimrol. Valahol messze, egy langyos tavacskában kívánom leélni az életemet. lvleggyoz, nem kételkedem oszinteségében. Naprol-napra igénytelenebb. lievallja, hogy nem bírja sokáig. liíonyorog, hogy segítsek. Űriásikat tátog: légszomj gyotri. Tomondatokat büffent üblüsodo hangján. Szavait alig érteni. Pontyot másnap vidékre szállítom bátyám nyaralojába. Nem ártılhatom el a tervemet, a kozelgo tortűra elriasztaná. Testvérem borral kínál minket. liarátom mohon horpinti fel. Az italba kevert altatotol hamarosan áloniba merül. li-ecipeljük a műtohelyiségbe. Leválasztjuk a fejet a testrol. Az asztalra pakolt agy nagyobb részét testvérem találomra a hulladékgyüjtobe dobja. Csupán a helyet foglalta. A kloákaként funkcio- nálo béinytilványt, a gyomor egy részét, a szívet és néhány létfontosságti, leegyszerüsitett belso szervet a fejbe műtjük. Az agymaradványt visszaoperáljuk. A csücsori szájat még csiicsüribbé nyújtjuk. így komiyen szippanthatja fel az iszapban hemzsego férgeket és csigákat. Az anyagcserével sem lehet gond. Az üsszeillesztett fejre toponty-uszonyokat varrunk. Hisszűk, hogy a testidegen mell, farok, és hátúszo megfeleloen fogja mozgatni a duzzadt fejet. Az ér és idegsebészeti műveletek a legkomplikáltabbak. A testet hütokamrába fekteljük. Az átalakított kába Pontyo egy benedvesített szivaeson szendereg. Sokszorosítjuk, majd a létrehozott hasonrnásokat vizsgálgatjuk. Testvérem tinottan: - "v'alamit elsztlrtam, a tübbiek mérete eltér a szabványtol. 191 �A pontyomásokat a furgon egyik hordojába ontjük. A bugyborékolo fejhalak a fenékre silllyednek. barátomat vizes rongyba csavarjtik. láocsiba pattantınk. Óvatosan haladunk, neliogy osszekoccanjanak. Súlyuk az egykilostol (ilyen Pontyo] nyolckilosig terjed. A napfényes, elhagyott tavat néhol sürű nádas borítja. liiorüskorül zold fü, vadvirágok, üblok. ideális élettér. A példányokat a vízbe zúdítjuk. Az agy nagyobb felét eltávolítottttk. A hangszálak megmaradtak, reménykediink, hogy talán némelyik ttid beszélni. liátyám ismét felmordul: - lilocs, de a kopoltyúval nem volt tiirelmem szarakodni. Tűdüvel lélegeznek. Ha nem jonnek fel hamarosan, akkor kipttrcanta k. líalkulácioink szerint mazimum ot percig bírják osigén nélkiil. Felszínre emel- kedik az elsű. l-ftábultan slukkol a levegobol, majd alámerül. Sorban érkeznek. Engem cstıpán a farkttszonyánál piros inasnival megjelült barátom érdekel. Remélem btitttlásának mértéke nem lesz nagyobb az eltávolított agy arányánál. Nagy sokára felbukkan Pontyo. Almosan harap a levegobe. Piavartan küroz a felszínen, sumákul leplezi, hogy felismert. Elégedettnek tűnik, tiiagatartása rideg. Ez inkább afféle durcás kozonyosség, mintsem az elhiilytilés jele. Akárhogy ha ngsúlyozom a szava- kat, iigyet sem vet rám. 'v'égül egy felém irányzott bugyuta mosollyal társai kozé meriil. Elcsendesedik a víz. f.-iotétségbe borul a komyék. A felszínre emelkedo átmatag fejhalak apro korokben úszkálnak, melluszonyukat lebegtetik, háttal a víz színére fordttl- nak. llecsukodik szemük, csiicsori harmonikaszájttk kinyílik. Alvás kozben sem merülnek el, vagy biilennek oldalra. Puha bülcsoként ringatja oket az éjstitél víz. Ú- l-lajnalban kikocsikázom a tohoz. A még alvo példányok távolabb sodrodtak egymástol. A tobbiek bizonyára a fenéken kotorásznak zsenge táplálék után. Az életrevalobbak a nádrostok küzé, a csendesebb oblokbe, vagy a vízbe nyúlo fák ágailioz íészkelik be magukat. Pontyo az egyik legfrekventáltabb obol tavirozsái kozott laptıl. l-tozelembe csalom kedvence, Batári Gábor versével; nagyot csobbant a katarzis-élménytol. Sze- meit tigy mereszti, mint egy vadidegenre. I-tevés értelmet fedezek fel tekintetében. lvlelluszonyait alig mozgatja, helyben lebeg. lvlintha csak azt kérdeznék: „lvíi jogon mersz engem, a to tirát megzavarni?" Felé nyújlom megmaradt csokoládémat. Nemes pozt eroltet magára. - Fenébe is! Ne nézz már ostobának! Tudom, hogy kéred! vedd ell Üarabig még játssza a dtucás arisztokratát, de az olvadozé csokoládé láttán nem bír magával, osszes idegszálával az édességre osszpontosít. Eitmustalanul pislog. - Tobb nádastl ide a csokit, te szemét! Csupán felületes problémák foglalkoztatják. A csokoládét odadobom neki. lvlásnap, ahogy a füre telepedek, így fogad: - Hol a csoki, te szemét? Csoki kell! Francos férgek és csigák, félévet nem vizsgáztam. Se zene, se mozi. Anyu kereshet. Hétvégén horgászni kezdek rájttk. Legalább szorakoztassanak, ha már ennyi energiát ol tem beléjük. 192 �Fegek egy négykilesat ktıkaccal. Amint kiakasztem szájábéıl a herget, áradni kezd beltile a szé; megállás nélkül verseket szavai. ftmulva nézem a fitvttın vergédé, vérzifı egyedet. Benne üreklüdütt Pentyéı lfrai vénája. A meghatettságtel visszaeıtgeclcm. Miután nem válik be a kukerica és a kenyérbél, tejcsnkeláciét tiizük a hercıgra. twlemse-kiira egy valamivel aprebbal fegek, ám az aljas, a hereg kiszabaditása ker az tıjjamba harap. „Ez még arra sem méltéı, hegy felfaljaml" Visszavágem a teba. Aldterát csattarı, mintha paiacsintasütéıvel sújtanél: a viztükiirre. Ftlighegy elmerül, kiugril-f. a tébél, fintergé pnfácskájábél iszapns latyaket spriccel a képembe. Levegévétel után terebélyes karikákat rajzet a felszinre. llekéıttizüm kezemet és felytatem a pecázást. It kitivetkeze áldezat lefelel amerilsanisztikábél. léiválcian teljesít, útjára engedem. Fegek még négyet, de nem visz rá a lélek, hegy megegyem öket, mindegyikben van valami perttyes. Fentyú tavirézsával a fején jelenik meg. - I-leztát cseki t, te szemét? Üdaadeın a szekás-es fejadagját, így legalább tisztességesen eégigietvgi mendandéıırıat. Hétvégére haza tıtazem. Este teiefencsiirgés. - l~lallc`i, ki az? - Szervusz, Gabi néni vagyek. Ttıdsz valamit a fiamrál? Állitelag veled látták uteljára. - Nem l`ıirıném... na jé, minek tagadjam, egyszerűbb, ha tisztázzul-f.. Bizenyára c".-nnek is feltűnt, hegy az utebbi idékben mennyit váltezett. - Hegy mit csinált? - l-lát. .. a szája lcicsücsiíırtidifıtt, az arca párnásabb, szeme vizenyüsebb. _. - Miféle dereségeket herdasz rássze? A fiam elyan, mint bármelyik fiatal. Árulcl el, hel van! - Fejhallá műtüttiik. Nem bírta elviselni az entberi létet, fulladt, értelmetlenségekct zagyvált. -Üsszehezttık az álmát, halként élhet tevább. Testét hil:-ernáltuk... De kérem, ne zaklassa! Retteg émtéli - Llramistenl Hegy tehettetek ilyet? Ehhez nincs jcıgetekl Elsirja magát. Azzal nytıgtatem, hegy amennyiben fia a szárazen marad, el- pusztul. Nem figyel rám, leteszem a kagylét. Serra érkeznek a teiefenhivásek. I-lel Fentyci barátai, het a rekenek zaklatnak. Másnap reggel az anya ismét estremel: - Ti vagdaltá tek szét, tessék rendbe termi! léérjetek bármit, kivéve pénzt, mert erre nincs, de egy vasárnapi ebédet izttéttikre is megfézük, csak egyezzttnk meg végre! Nem mehet igy tevábbi Legalább a testet adjátek vissza. Az idegkimeriiltség hatására az anya hangnemet vált: - Figyelj, te szares! Dutyiban végzed, ha nem értesz a szébélt!! Il' barátem tartja azt a jé titvenes intelligenciaszintet, nem ekeseclik, nem butut. Ctıdarttl beheriıl; frentek venulnak át felettiink. `v'aclul diiheng az északi szélvihar. hládszálak szakaclrtak ki az iszapbel, fiizfaágalc csapkednak esterként. Az anyavízbül kiemelkedıii vfztaréj néhel egybekel a levegűvel. 193 �A fejhalak ábrázatán félelem, bizeıtytalanság, és a szekásesnál is estebább kifejezés. lienlyö sem fest kiilönbiil a többieknél. igyekszem szöra bírni. Csak pisleg, mintha azt gendelná: ,,l"-lem ártana ntenekülıti. lsten tudja, mi készül lesújtzani az égbölf' Fettlyöék a partvenalitez lapttlnak. hléhányaıt a nádcsenkekrıál és a növényzet között találnak menedéket. Egyikük a lö közepén lubicköl. Ft vigan ficánkelö fejhal nem a bálerságet örökölte. hanem azt az emberi tapasztalatel, miszerint a természet kisebbfajta viszetttagságaitöl szükségtelen rettegni. ltiihúzek egyet a partközelben billegök közül, beszélek hezzá. de az csak összeÍiiggésteleniil sereija a szavakat. Az övatesan kientell llentyö a középsö ujjantba harap, szentel bckancsaledtta k, görcsösen remeg, mintha elbtttulásának stilyesságával azenesulna. "v'é-gtagek híján, pánikba esve kivánja megértetni velem tehetetlen iázadását. Visszahullik a vfzbe. Fejhalak emelkeclttek a viz színére, majd újabb példányek löködttek fel életteleniil. A köres butulás végezhelett veliik. Vagy talán szfviik lázadhatett fel: item jstttrrprilem tetvilrl: it tﬂtirt az estelat agjfba. Peittye bujöcskát, majd fegöcskát játszik; eltűnik a kövek között, letiıszik a mélybe, visszaevickél, mielött elkapltatttánt, tevasiklik kezeim közül. .ft seclrödö tetemek között sent unja meg az incselkedést: - Ugye lteztál csekit, te szentét? áttfagyett kezemmel a naclrágzsebemben keterászem. Úgy startel az édességre, akár az iiiepen szúrt páviáıt. ivlcthéságának csapdájába esik. Etkapem. igyekszik ismét úgy fickándezni, hegy megharaphassen. .ft ltázltez vezetö úteıt fél métereket ugrál az autö. Barátemat négy öra alatt emberré ntötjük. .ft száj csöcsöri marad, szeme halvány vizenyös. Ft frissen elvadezö test összeregy a teher alatt. lzetöpikusan ingereljii k, hegy elbirja saját súlyát. Bátyám ismét: - Becs, megint elcsesztem valamit, de szarıti és zabálni azért feg tuclni. Kamatyelni sajnes tutira nem! Barátem csakugyan elyan bamba lett, mint egy széttapesett ttirös rétes. Pentyö édesanyja az ajtö elött várt ránk. lányai ösztöne söghatta neki, hegy hantaresan megérkezik a fia. Átkarelja gyermekét, és a tévé elötti fetelbe iilteti. hlapenta telefenálek. Az anya eptintistán: - Sekkat jebb a szine, igaz még nem eszi, amit régen. - Heszél? - Nem, de csak idö kérdése... Évfelyamtársai és tanárai is benéznek hezzá, de nem maradnak sekáig. Én is elláte+ gatek Penly-ehez. Llgyanabban a fetelbaıt gubbaszt, lassan, sipelva veszi a levegöt. Édesanyja csészével kezében érkezik a kenyháböl. Tartalmát kevergeti, igy szöl: - Tudeci, hegy a jövö héten lesz a születésnapja? Szép nagyfitt, bizcıny ám. Gyermekét simegatja és elkezdi az etetést. - Ez az egyetlen, amit hajlancté enni. Mennyit kisérletezgettem, amig végre... Sekat fegyett, mest pöteljuk a kilökat. lvlegcsörren a telefen. Az asztalra tett csészében kitlönféle fajtájú férgek nyüzsögnek. 194 �_lEl..F.5 l?.ö.l.ŰtZ'Üls'. SeLvt.táz Jözsee A szécsényi kecsmáres lánya Lapezgatás Ács Irén fetöalbumában Mikszáth Kálmán mindent megírt, amit a palöcekröl megírni érdemes, Á.-:.'.s lrén pedig minden lefényképczett. Tudem, hegy ttilzás ez az állítás, de jöl hangzik, és van is berme igazság. Van azettban a palöceknak elyan tulajdensága, amelyet Mikszáth nem vett és nem is vehetett észre. Igaz, arröl már ö is számet adett, hegy az öreg Filesik és a többi leábrázelt figurája büszke velt és nagy barátsággal fegadta. amiker a ,lö palöcek öriási sikere után rajzelöval tért vissza Szklabenyára. De Mikszáth bármely ravasz fény csillegett is a szemében nem figyelhette meg, menrtyire természetesen, jökedvüen és szivesen üzennek a palöcek az örökkévalöságnak. A palöc falvakban készitett több örányi dekumentumfilmem készítése közben tapasztaltam, hegy a kiszemeltek felvétel elött mörikálják ugyan magukat. elöadják, hegy mennyire izgtılnak, de aztán a kamera jelenléte, ahelyett, hegy megbénítaná öket, ha lehet, még nyiltabban, öszintébben viselkednek, prefi szinészeken is tültéve játsszák saját szerepiiket. Ugyanilyen meghitt barátságban vannak a fényképezögéppel és a magnetefennal is. Az 1924. ektöber 24-én Szécsényben született Ács lrénröl elmendhatjuk, hegy kitörölhetetienül beirta nevét a magyar fetegráfia történetébe. Az általa készitett hetvenezer felvétel negativját gendesan feldelgezva a Magyar hlerrtzeti Mtizeum Történeti Fényképtára örzi, és munkáiböl eddig kilenc szép fénykép album jelent meg. Mivel fetöriperterként a leghesszabb idöt az ûrszég-Viiágttál töltött, elmendhatjuk, hegy bejárta a Földet. Mégis, a képanyag feldelgezásaker kiderült, hegy a legvaskesabb desszié hlögrád megyei, patöccırszági. Igaz, azt is érdemes megjegyezni, hegy ha Szécsény kört mendjtık egy harminc klleméteres kört vennánk, ezen kivülröl már sekkal kever sebb képet találunk. Heves és Bersed palöc népéröl és a határen ttiliakröl részben ebjektív ekek rniatt szegényesebb a tudósítás. Ha csak az albumek címeit nézzük - Paiécerszrig, iviigéréi képek, Heiléfré, istenek a Frıléc Ülítnpeszen, ,,Úrízrf meg. . ." (amelynek címlapján ett van Szécsény neve) szintén bizenyság arra, milyen erös a szülöföldhöz valö kötödése. Hellököröl készült fényképeit Tihanyban, Párizsban, Jeruzsálemben, Prágában és Lendenban is kiállflütták. Találkezásunkra készülödve elelvastam majdnem mindent, ami röla meelent. és zavarba jöttem. Olyan értö személyiségek írtak röla, méltatták munkásságát, elemezték egyes képeit, készítettek vele interjút, mint Heiclizsár Iván, Praznevszky Mihály, Szarka lsitára, Habarczy Eszter, Terda István, Levendel Júlia és másfélérás 195 �dekumentumfilmet készített vele Spielberg. a ltires amerikai filmrendezö megbízásáböl 'tí. Bálint Éva. Ezek után mendltatek-e még valami tijat és érdekeset? Ezen aggedalmamat el is mendtam lrénnek, aki értetlenül nézett rám. - Miért, te se szívesen ismétled meg egy jeles személyt bemutatva azt a beállítást, amit már egy kellegád jöl megcsinált! adtam magyarázatet. Erre már rábölintett. Pröltáljunk meg hát új vizek felé evezni. Acs lrénnek van egy keclves mendása, miszerint a fénykép nem regény. Ez nagy igazság, annak kivédésére, hegy nem leltet számen kémi a fetöripertertöl azt, ami az adett piilanaten inıten és túl van. Mégis vitába szállnék vele, éppen a saját képei alapján. Mert vajen a szemünkkel a világböl egy adett pillanatban nem ttgyanígy csak egyetlen képet látunk-e? És ha filmet néziink, az se más, mint a fe- tegrátˇiák egymásba kapcselödö hesszti sera. Elmendtant lrénnek, egy ide kapcselödö régi élményemet. l95l-ben a SZÜT által meghirdetett regénypályázat egyik gyöztese veltam. jelentkeztem egy filmrendezöi, öpera töri álmekat dédelgetök számára pályázatra, s valösággal átsétáltam a nagy resták kiválasztettjai közé. Isiét vagy hárem napra beköltöztiink a irlerváth Arpád Szlnészkellégiumba. (Az ett lakö színész és rendezö növettdékek számára tanítási szünet velt akker.) Ve] tak ett különbözö elöadásek, feglalkezásek, de a legtöbb idöt líevács And- rás. a keilégiunt igazgatöja töltötte velünk. Egy alkalemmal különbözö fényképeket mutegatett. kérdezve, hegy ntelyik lehetne egy film kiemelkedö jelenete. Amiker az egri nök hösies harca az estrentlö török sereggel megjelent a diavetitö vásznán, az egész társaság körusban mendta, hegy ez igen, ez nagyen jö lenne. (Meg is csi- nálta késöbb 'tfárkenyi .iieltán az Egri t`síliagei:at. ) Aztán. mint késöbb kiderült, tteugraté kérdésként láevács a bentutatett képek közé kevert egy francia itnpresszienista festményt. A képen egy kalapes, nagysza~ kállas, szenterú ember áll, érezhetöen nyirkes, esös idöben egy ívelt kis köhld mellett. Én a méla. téteva csendben elrikkantettam magam: - Ez lehetıte egy nagyen szép film egyik keckája! Am ekker még nem velt (vagy nálunk nem velt] szalenképes a neerealizmtts, és eme megnyilatkezásem után líevács átnézett fölöttem. lílésöbb, életem serán. a fergatökönyvírás és a dekumentttmfilmek készítése némiképp kárpötelt. De én azért csak szidtant léevács Andrást, amiker csak megtehettem. Csakhcıgy aztán Cseres Tiber regényéböi megcsinálta a Hfrıirg ttapefrat. Kevés magyar film váltett ki akkera társadalmi vitát. sekakbél ntély ellenzést, söt gyülö~ letet. Miért kell így kiteregetni a szennyest? Ezemszédaink nem teszik, csak mi vagyunk ilyen estebán önmarcangelök. Én pedig máig azt tartem történelmünk fényes, dicsö esentényének, hegy egyrészt számen kell tartani történelntünk fényes, dicsöséges eseményeit (s ezeket ne mecskelja be senki), de a búnökre emlékezni és emlékeztetni kell, hegy sem mi, sem utödaink el ne kövessék tljra. A Hideg ttnpel: nagy film, emlékezetes karakterekkel és neerealista képserekkat. Mindezt pedig azért mendtam el Irénnek ilyen részletesen. hegy hitelesebb legyen azen állt'tásem, hegy képeit nézegetve sekszer támadt az az émésem: egy szép film egyik keckáját látem. És ez nemcsak az utelsö szécsényi várúr, Üdelschalchi Eugénie hercegnö. vagy a nagy népi tehetség, idösebb Szabö lstván szebrász esetében történt igy, akiknek önéletrajzát eivastam és életútját is ismerem, liiö �akikröl tuditatem. mi rejtözik szemerú meselyuk mögött. 5-ejteni vélent azek élettörténetét is, akiket elevenen sesem láttam, akik talán már nincsenek is az élök serál:ıan. A karbidlámpájával cigarettára gyújtö bányalakates akár egy elmúlt, sekaknak kenyeret aclö neltéz mesterség jelképe is lehetne. A feszületet vivö búcsús öregasszeny, a feketekendös, imakönyvét vivö szügyi néni, mind-mind személyes is- nteröseim lettek. 5 talán leginkább megszerettem a kapájával határba indulé vasi-:es ltellököi paléc asszenyt, aki a kép elkészülteker még nem is tudta, hegy egyszer majd világiirökségként tartják számen a faltıját. Tttdetn, ınest igazságtalan vagyek Acs lrénnel, amiker képei közül csak a pa léc témájtiakat emelem ki. De hát ezen a nyemen indultam el, s ezen ftıtek tevább. Testvérenttöl hallettam egyszer nagyen régen, hegy az az igazán jö költö, akitöl akker is tudunk serekat, versrészleteket, ha nem az iskelában kütelezöen bifláztatták be veliink. Példát is hadd mencljak. I*-lagy Lászlö verse (úgy vélem, emelgethetem Laciként), a Ki níszí :il rr szerelmei, amely az Élet' és iredalerrtban jelent meg, aztán szinte napek alatt tíz vagy százezrek idézték föl, jöl, resszttl, és választetták kedvenc költeményüküi- lrén ripertképei [elsöserban Weöres Sánderrúl és Zelk Zeltánröl), a tattyasi iskela gyermekei, a hajlett hátti pannenltalmi bencés szerzetes, a pesti kiilváres figttrái, de az agrárpreletár vöröskatena, Httnya bácsi, fetöja is emlékezetes marad. A dús választéken belül két könyvröl külön is szölni kfvánek. Ezek kicsit eltérnek a többiektöl. Az egyik az fstrttcf: rt Flaldc Ülírttpaszetı. A könyvböl megtudhatjuk, hegy a pa lé-cek szent hegye a Iizé méter magas Karancs, a két ett fgnt tanyázé paléc isten pedig Madách és Mikszáth, amivel csak egyetérteni lehet. Acs lrén fáradhatatlanul járta be "Karancs vármegye" váresait, falvait, s gyüjti, fényképezi a hely- színeket, a megmaradt emlékhelyeket. Szép idézeteket passzít melléjük, a két paléc isten föpapja, akit eme felyöiratban nem illendö túl gyakran megnevezni. De nem szegényes-e a mi Palöc Ülimpeszttnk? Ütt lenn, az achájek földjén, az a másik valamelyest talán magasabb hegy nemcsak Zeusz és a föistenek, istennök lakhelye velt. de népes társaság vette körül, szelgálta öket. Mivel az istenek és istennök szivesen ltáltak emberekkel, végül még félistenek is részt vehettek a lakemáken. Köstelgathatták a nektárt és az ambröziát. Félek, ltegy ami két nagy pa léc isteniink nagyen magányes lehet. Néha ugyan átinteget nekik valamelyik kicsit edébb lévö csúcsröl lialassi Bálint, de különben mivel töltik az idöt? lülll öta sekan eiszánták már magukat, hegy feijutnak a paléc Ülimpeszra, de sikerült-e ez eddig valakinek? Én meg nem mendhatem, mert elakadtam Karancslapujtönél. Vannak. akik egész közel jutettak hezzájuk, hiszen megirták, lerajzelták vagy szeberrá fermázták öket. Hegy eda jutettak-e. hegy ett jártak-e csakugyan.. talán idövel ez is kiderül. Az, hegy Acs lrén kitúttö fetúriperter és a patécek húséges krúttikása, az nem velt újdeıtság szántentra. A rendszerváltás után fél évig 124. föszerkesztöje lehettem a majd másfél évszázadös múltú Ürsnig-Világ cimü hetilapnak._ (Az egyik elödöm rövid ideig Mikszáth Kálmán velt.) itt együtt delgezhattam Acs lrénnel. He nteg kedves könyveint között öriztem a F':tldcers'.-:ég album egyik ma már könyvritkaságnak szántitö példányát. Mivel a beszélgetésünk serán kiderült, hegy a szerzötöl ellturcelták az tttelsö pélclányt, s tttdem, milyen keserves, ha az ember elveszejti ily l'E`l? �möden egy-egy kedves múvét, ez esetben én ajándékeztam meg öt. De nem bántam meg, mert kaptam helyette két másikat, és ráadásul egy jökera adag szeretetet is. llég elmúltak már azek az idök, amiker lestem az antikváriuntek pelcait, s pröbáltant ntegszerezni a kedvemre valö új müveket. Az öreg ember könyvtárra is vele öregszik. Mit sem tudtam az ,ﬁrízti .vreg..."' kötet megjelenéséröt. Fedi g ez a könyv nem maradt visszhang nélkill, hiszen az Üktatási Minisztérium a diákek számára ajánlett elvasmánynak ntinösi tette. Elöbb az album képeiröl. Acs lrén saját felvételeiböl alig találuıtk benne kettöthárntat. A többség antatör fetö. Sek képre ö talált rá, sekat S-emegyi Magda gyújtött össze. lriázaspárek, családek, nya ra tásek, vidám összejövetelek. Becskai ruhás diákek, fejiikön címeres, kerenás egyensapkában. Kislányek magyar ruhában. Sek csines és kevésbé csines kisasszenyka. lileldeg tttlajdenesek itzletiik ajtajában. Egy népes, magyar zsldö vagy zsidö magyar kelönia életének deríis, késöbb fájdalmas emlékei. Fetegráfiákat látttnk szécsényi zsidökröi, akik a helecaust áldezatai lettek, s azekröl a kevesekröl, akik túlélték. A kötet egyik eldalán lrén édesapja és barátai vannak lefényképezve. A kép 1933-ban késziilt. Alatta láthatö egy másik felvétel, amely Szentivánptısztán készült til-l-`l. augusztus zü-án mtınkaszelgálates szécsényi zsidökröl. ntég a szörnyü menetelés elött. Háremszázan vesztek eda közülük a rémtıralem idején. Találkezástınkker féltem kimenclani az igazságet, hegy rám az album képeinét ıtagyebb és ntegrázöbb hatást gyakereltak a betük, az Acs lrén által elmendett, s Levendel Júlia által lejegyezett szöveg. Még jé, hegy öszintén mindjárt hezzátehe- tem, miszerint az én. szttbjektív véleményem szerint ez a munka nagyebb hatású, meggyözöbb erejü a Serslıtlatısrfgntil. Címe akár sersvállalás is lehetne. Mert Acs lrén nem éri be az üldöztetés lszenyú következményeinek bemutatásával, de beavat abba is, hegy szülei, testvére, barátai, kedves ismerösei, az annyira szeretett Szécsény zsidö közösségének elvesztése után, ltegy keresett és talált magának újra szerethetö világet, élitetö életet. Amiker szitlei beleegyezésével lrén a hábertis években a föváresban vállalt fetölaberánsi munkát, senki nem sejtetle, hegy talpraesettsége - ha úgy tetszik vagá ttysága - mellett ennek a döntésnek köszönheti majd az életét. Mert a kerábban könyvárus, késöbb a szülöi kecsmát átvevö ntüvelt apa iclöb-en észrevette, hegy a ntegbújásnak, a megntaradásnak vidéken gyakerlatilag nincs esélye. Nem az erdö, a világváres kínálhat esetleges búvöhelyet. Es nem engedték a szlllök, hegy lrén hezzájtık csatlakezzék. Csak a háberús viltar elmúltával ment haza Szécsénybe, a szülöket várni, majd hagyta el szülöföldjét fájdalentntal és haraggal megterheit lélekkel. S azzal az érzéssel, hegy vissza se néz már selta többé. Az életben ma radl zsidök közül sekan elhagyták az erszáget, mentek Amerikába, lzraelbe. s ki tudja még ltevá, merre. Hivták lrént is, s ö már néha elbujdesett a távezni készülök elöl. Kérdezték, miért nem tart velük? Nem akarek ntesszi menni. Messzi, de heıtnan? Akker még nem ntendta ki Szécsény nevét. De aztán velt egy a ripertút Nögrád ba. Aztán egy ntásik. S végül már a szerkesztöségben tréfálkezás tárgya lett, hegy lrén minden fentes témát Görbeerszágban pröbál fellelni. Immár újra ettlten érezte magát a palöcek között. lllö �Acs lrén az ,.Ű'rf'.-.`rf ttrt*g..." ltátsö beritöján maga emelte ki és irta alá a következö mendatekat: ,,Mint fetöriperter utaztam az elmtilt években Nögrádban és másutt is. A ripertek, a fetözásek serán sek kedves isnterösöm, barátem akadt. Gyakran megltívtak, többen tijra, meg újra hívtak az etthenukba, és egyre nteghittebb beszélgetésekben ıtélta nteséltent a gyerekkeremröl. Egyszer például a zsidö elemi iskeiáröl. Es Pireska, egy hellököi fiatalasszeny, akit akker hárent éve isntertent, ltitetlenkedve rám bá mttlt: vAz lrén néni zsidö?v Meg kellett értettem, hegy miután lvlagyarerszágen a vidéki zsidökat elvitték és megölték, a késöbb születetteknek a zsidö sehasem látett idegen. Fireskának én egy kedves, szécséttyi születésü fetöriperter veltam - dehegy zsidö!" Dlyan vallemás ez, amelyet érdemes tevább gendelnttnk. Falöc falvainkböl, kisváresainkbúl is ely tökéletesen sikeriilt kiirtani és kizavarni a zsidúkat. hegy nta már nemcsak a gyerekekröl, de a közép generácie tagjairúl is elntendhatjuk, hegy nem láttak még életükben eleven zsidöt. Pedig Mikszáth vészjöslö megfigyelése szerint nincs nagy jövöje az elyan tájéknak, amelyet a zsidök is elkerülnek. fis mint megrögziitt, vén fileszemita [tévedés ne essék, ez az antiszemita ellentéte), ltadd tegyek ntest egy geneszkedö megjegyzést. Nem biztes. hegy szerencsés, ha a magyar vidék laköi itta már csak a televíziö csaternáin keresztül láthatnak zsidúkat. És ınest nem a valláses ntüserekra, jö erkölcsöt prédikálö szakállas rabbi kra, a fájdalntas énekeket mendö kánterekra és nem is a magukat önttıdatesan zsidöknak vallú tehetséges szittészekre gendelek, mint Garas Dezsö vagy Kézdy György. (I-ta negatív példát kellene ntendanent, az elesö, a gagyi szörakeztatás területéröl venném.) van egy képe Acs lrénnek, amelyet - ha én valami nemzetközi fetúpáiyázat zsú rijének az elnöke lehetnék -, minden bizenıtyal a legeslegnagyebb aranyéremmel jtttalntaznám. Ezzel a képpel a nemrég megjelent Légyelf f-lettiíczeetts cintú kö- tetben találkeztam. lrén 1991-ben repülö útján találkezett egy Üreszerszágböl lzraelbe bevánderlö zsi- dö cseperttal. Az emlegetett felvétel lenızsálemben, a tlen Gurien Eepüiötéren készült. Dtt áll a kép közepén egy idösebb férfi, divatböl rég kiment kalapbatt, öltönyben, nyakkendö nélküli ingben. Kissé meggörnyedve, jökera böröndjét cipelve. Hal szemén kötés és a ntellén sek kitüntetés, emlékérem. Fzeket feltehetöleg mint ifjú harces. a szevjet haza védelmében, a fasiszták elleni harcban szerezte. Ezért érezte iegesnak, hegy eme jelekkel ékesitve érkezzen új ltazája földjére. Amiker a gépet etkattintetta, Irén is tudta, hegy a derék öreg beilleszkedése aiiglta lesz könnyü. Acs lrén élettörténetével még adös vagyek, és adös is maradek. l-leménytelen lenne akárcsak érzékeltetni is azt a sek élntényt, ferdttlatet, amelyben része velt. A derü, az emlterszeretet, az együttérzés sesent ltagyta el. Ennek bemutatására talán egyetlen példa elegendö lesz. l9:`lö-batt a .ı`*~lé_ttftaiíst'reg cintü katenai napilap egyetlen nöi ntuttkatársa velt. Születésnapja ntegü nıteplését követöen késve érkezett a szerkesztöségbe és revatvezetöje ntittdjárt kiküldte. hegy a Múegyetemröl iıtdulö tüntetésre indulö diákekat lefényképezze. Késöbb, a gyözedelntesnek ltitt napek egyikén a Éervin közben is készített felvételeket. Nagy velt akker ett a nyüzsgés. Csapatesan jöttek a kiilföldi újságírök, filmesek, kíváncsiskedök. S mintha összebeszéltek velna (mivel ez itthen még újdenságnakj rágöguntit esztegattak. A srácek pedig rágtak, rágtak önfeledten 199 �és persze lrént is megkinálták. Nem lehetett tudni. hegy a hárent kilött tankra vagy a rágúgumira biiszkébbek-e. lréıt nem tttdhatta, de történelnti tapasztalatai alapján érezte, hegy jönni feg a tragikus ltarıttadik felvenás. Szemerúan ült a Cervin mezi lépcsöjén és rágözett a fiúkkal együtt. (Mivel a megszépitö ntesszeségben elkepnak, elvesznek a kivételes részletek, fentesnak éreztem eme élntény lejegyzését.) hegyan él a ül éves fetöriperter asszeny? Természetesen delgezik. Az idén két újabb albuma jelent meg. Segi t elrettdezni a Nemzeti Múzeumban a gyüjteméttyét. Neves kellegáival egyiitt fényképezi egy baranyai faltt életét. (Azért nem elyan szép itt a táj, nem ely érdekesek az emberek, mint Görbeerszágban...Ít Különben lrén tömegköziekedik, rendszeresen úszni jár és keres] a kellemes társaságet. Atniker bticstizásker megajándékeztam én is palöc témájú mttttkáimmal, az egyik könyvem hátán meglátta, ahegy a herpácsi kúria mellett az ifjú Szabö lstván jöveltáböl szeberrá keméıtyedett Mikszáth mellett ülök a brenz paden. Dekttmenttımfilmjeint keretjátékaként nemcsak Kálmán bátyánk csúfendáres megjegyzéseit viseltem jö kedvvel, de a Nagy Ilalé-cel papramergöval is megkínáltam. - Én is elmegyek, lefényképeztetettt magam Mikszáthtal - közli ltatárezettan lrén. - Az bizeny jöl teszed - feleltent neki. - Kálmán bátyánk örülni feg a látegatá- sednak. tftéírat: itt lenne alkatmates és szép befejezni ezt a pertrét, viszent ntest adédik leltetöség rá, ltegy etmendjam régen érlelödö gendetatemat. Tudem, Palöcföldnek szép számmal vannak kegyhelyei, jeles pentjai. Am örülnék, ha egyel több lenne. Ha divatba jönne, ha a környékbeli fiatal házasek, családi ünnepek résztvevöi idelátegatnának és a mi palöc szentünkkel együtt fényképeztetnék le magukat. A szép fiatal lányek, met'tyecskék netán megsimegatnák Mikszáth szivarját. A kezében ltantvadö ltrenz szivarra gettdelek, arra hegy a kultikus ntnzilulat böséget, szaperaságet és sek derül, lttıntert hezzen számukra az elkövetkezendö esztendökben. Kálmáıt bátyánk nem sértöd ne meg, ha a sek simegatástöt kifényesedne, s ragyegna az a szivar, akár Salamen ilstöke. Hiszen Kálmán bátyánk többször bevalletta, hegy a babenás szekásekban valö hit nem idegen töle. Ha a paléc családek fetöalbumába ily ıttöden bekerülne mindannyiunk mesélö kedvü nagybácsikája, az semmiképp sem lemte ártalmas. jö, jö, tudettt, hegy a Nagy F'alöc ıtépszerüségének, az iránta tttegnyilvánuiö és nem szünö szeretetnek ilyen ntattköra nincs szüksége. Ele azért annak is örülni fegek, ha látem majd a fetegráfiát, ltegy a brettz paden att aı ára nes az., at-.t zees at.-t tvagrsa megye aaapaıgst-a. Acs Irén eddig megjelent fetéalbtımai: Fttlécarsztig. Cervina, Ep., 1934. ı Ncigrtidi l:épe.lt. Nögrádi Múzeum, Starján, i935. ıt l-íelltiiré. Eervina, ll-p., l99Ü. ı istenek rr i-'ttlétı Üfímpeszen. S.tarján, 1994. ı Mngyararszrig Dllítetı. lövendö Kiadú, Ep., 1999. ı ,,Drizti nteg...". Liget Múhely Alapítvány. Bp., Etlöü. ı iaigyalt. lNTEliLAl~l'I` Stúdiö Kft., Hp., Itlöö. ı Keep ít snﬁu' (,,lÍlrizti meg. .. ",l. lieulevard lleeks, 2994. (angel nyelven] ı Fril: között, pttdett. Liget Múltely Alapitvány, llp., 2t]ö5. ı Azul: ıt jé kis ltrtittatttts értek. Lllpius-Ház, Bp., EÜ-D5. Eilfl' �'Sa öTvE:-. Eve üáretvvt L.t.szLö Közös ünnep legyen közös ferradalmunk A jubileuıtti esztendöben számes rendezvénnyel emlékezik meg a magyarság. Középpentba kerülnek a sersalakitö idészak egész társadalmat tendületbe hezé eseményei, a tánterltltatatlatt húség, a ltelytállás, a pálferdulásek és az árulásek téıtyei, ınegemlékezüıtk az igazak és a jök eltiprásáröl, bememkelásáröl, a magyar történelemben példátlan indulatú, - ennek megfelelöen - páratlan mértékü besszúállásröl. A llelitikai Feglyek Ürszáges Szövetsége fennállásának eddigi legnagyebb rettdezvényére készül: az l95ö-es ferradalem és szabadságharc félévszázades évferdttlöjáttak a méltö megiiıtneplésére. Nögrád megyei szervezete kiilöttös gendet ferdit a rendezvényekre, legföképpen azért, mert elyan véres leszántetás a ferradalentmal, tt népakarattal sehel másitttl az erszágban nem törtéıtt, mint éppen megyeszé kltelyéıt, Sa lg öta rjánban- A 2tltlé-es rendezvényeikkel kapcsetates kérdéseiıttmel kerestem fel lniais: .átfíiril, a l't`.ÍlFÜS3l'. Nögrád megyei szervezetének elnökét, aki a Hadady-Hargitai-féle salgötarjátti acélgyári fegyveres rendfermtartö csepertban valö részvételéért sek- éves börtönbiintetést szenvedett. Juhász Attila a FDFÜSZ alapítö tagja, mtııtkálkedett salgötarjáni váresi elnökként, 2991 márcitısátöl megyei elnök, 2992-ben az elsök között kapta meg a Nagy lıttre Érdemrendet, 2994 nevemberétöl az erszáges elnökség tagja, csaknem egy esztendeje pedig megbízták az emlékév PÜFÜSErendezvényeinek a keerdiıtálásáva I. - Míkéttl fagtrltttıtzltik meg it: tlmtepí rettrleztıértyeíık ereifetuíé L`éh`.ril, larlnlmrit? - Azt szeretnénk, ha az évferdulö nem csupán az egyre fegyatkezö résztvevök és egyéb közvetlenül érintettek, hanem a szabadságra és igazságra törekvö egész magyar nemzet közös ntegentlékezö ünnepe lenne. A ferradalent jellege diktatúraés szevjetellenes, azaz kentntuttistaellenes és netttzeti szabadságra törekvö velt. Ezért ttıdta, és ezért mezgösítetta Magyarerszág szinte egész népét. Azt akarjuk, hegy az állam és a pártek emelkedjenek felül a ferradalemnak saját pártszempenljaik és érdekeik szerinti tnegftélésétt. A visszaemlékezések a ferradalem eredeti, valödi tartaltttát elevettitsék föl, kinek-kinek ötven évvel ezelötti álláspentja és szerepe szerint. Ezért tartjuk kivánatesnak. hegy az ünneplés eseményeitöl tartsa magát tável minden elyan személy, aki a ferradalmi és szabaclságharces cselekvésért járú tttegterlásban, diszkrintittáciöban bármilyen szerepet játszett, vagy késöbbi szerepvállalásával, nézeteivel elárttlta, megtagadta eredeti, a ferradalemban vállalt szerepét. "v'ˇégül is ıni, a PÜFDSE tagjai.. az eseményltez méltö és hiteles meg- emlékezések szervezésében vagytmk érdekeltek, és ebben gendelkedttnk, az ilyen jellegü ünnepségek ınegrendezését szergalmazzuk. - f-`eíféit'íe:evn, .kíentefl szritntékttír aﬁalalelr ltettenıisa az etnlékétt rıvtdezeéttyeíltıt. 291 �- Pentesan ebböl a meggendelásböl találkeztunk a középiskulák igazgatöival. A megyei közgyülés elnöke ltivta össze a pedagögusekat, nti pedig, a IJÜFÜSE. ltáreıtt megyei vezetöje, tájékeztattuk az intézményvezetöket az entlékév tervezett rendezvéıtyeiröl, a kapcselödási pentekröl és lehetöségekröl. Azt kértük és kérjük, hegy az iskelák sekszinű és sekféle pregrantmal entlékezzenek. Szervezzenek versés prözamendö versenyt, rajz- és fetöpályázatet, kiállitásekat, relikviagyüjtést. interjú- és ripertirö-versenyt, szellemi vetélkedöt, rendhagyö történelemörákat, találkezásekat egykeri 'Sö-es elítéltekkel. Ezekhez a rendezvényekhez megyei szervezetünk kettkrét szellemi segítséget nyújt, esetenként még anyagit is a díjazásekban valö részvétellel. A rendezvények egy részét felntenö rendszerben szervez- hetik, vagyis megyei döntöket rendezünk. - Hegyes itépzelil: el a si'gı'lségedést? - A versmendöknak kérésre ide iilö verseket ajánlunk, kiadványekra ltivjuk fel a figyelmüket. Kérdéseket állltunk össze a szellemi vetélkedök lebenyelitásáltez, és a helyes válaszekal, az ajánlett ire-rlalınat is mellékeljiik. A rajzpályázat meghirdetéséhez is szívesen adunk ötleteket, akár még a témák vettatkezásában is. A fetö- pályázat kiírltatú az *Sö-es emlékhelyek. illetve börtönbüntetésre ítélt, még élö résztvevök pertréinak, valamint a meghaltak sirjainak a fetegrafálására. A kész ntüveket helyi és települési kiállításeken közkinccsé lehet tenni. - Az iskeiiilr, lrttlfnniiis inlézrnéttyelı: meilell .ltiirre sziimffmtalr rttég? - l-livatkezhatek a váresek pelgármestereire, alpelgármestereire, akik közül löbbekkel találkeztunk már, és egyeztettiik elképzeléseinket. Mazintálisan táme- gatják törekvéseittket. Ugyanígy nyilatkezett a Nögrád megyei közgyülés elnöke, Drirıt Ülté úr, aki menteri felkérésiinket is el legadta- S;-ılgötifırján megyei jegú vá res vezetésével hagyemányesan jé a kapcselattınk. `l`yt=.h`=icsiat .r'trpr.ít:i, a Megyei levéltár igazgatöja és munkatársai kitűnö ntunkapregratttet állitettak össze, s a maguk eszközeivel bennünket is segítettek. Kerilf Ferenc, a jözsef Attila Múvelödési Köz- pent igazgatöja is tá megatja rendezvényeinket. Répássy Lriszié megyei spertigazgatö segítsége kiváltképpen a lttıgyagi emlék-ftttöversenyek megrendezésében hasznes a számunkra. - fíttgyngatt, eltlten tt kis l`pef_t,r ment i ﬁtittltrtn .lrínezitilr lmfrilrn et snigéinrjátti ra-.Téigyriri ji*gyrrert's érség két pa.rmtt“s.'tnlail.` i`ı'ntimi_ı_r ilıidaiftiıi és ilrtrgit.-ti Lnjiesl. - Emlékük örzésére emlékmúzeumet avatttttk, közösen a helyi önkermányzatlal. Kımyd Tiber pelgármester dicséretes munkát végez. azenban várjuk a megyei önkermányzat anyagi támegatását is. Fentes feladat hárul .Presils Attlal kiállításrendezö grafikusra, aki kivételes értékű munkát végzett már az öszi salgötarjáni emlékkiállítás megrendezésével is. Ezt a kiállı'tást - mint említettem - vánderkiállílásnak szántuk, és bemutatjuk a megye mindazen településén, ahel igény mtttatkezik rá. Söt. megyén kivül is. - Közismert Snlgélıtrjétt .kieéteies szerepe az 39.55-ns :ing-teríiisekltatt. el tiecemlter ll-ai jtitfzjktis serlíizelr az ttrragritts, tijjtiszt'mt*zt'il lraiseník tiilclaltira iegaljiestrblt cseieia-*rártei közé lnrfeztml-:. .Mi.Itösifése: emberiség elleni ltíittfell. A szíirrtytl esemétty .ltelyszittén mest Sznlté Ttumis saigdlnrjétti sz-tˇileiésti szeiırriszrminész szép ttlirelrisn irilimlé. Hírlílr, ltegy .-itépílil: az tgykeri ttristirleret. - A PDFÜSE megyei vezetöségének kezdeményezésére Salgötarján Ünker- mányzata átépítteti a December li-ai emlékparket. Az évferdttlös nemzeti iinneptlnkre ltefejezödik a munka. A háremrészes emlékegyüttes elemei egy venalba 292 �kerülnek, lántpákkal lesznek megvilágítva. Zászlötartökat állítanak fel, dísz- és ivökút épül, kigyöpadekat helyeznek el, keckakö burkelatet kapnak a járdák, felfrissítik a növényzetet. .iélárt hely lesz, kutyákat nem lehet az emlékpa rkba bevinni. Gyakerlatilag ez temetö, itt emlékezni kell, hisz' annyi ember lelte e helyen halálát. 'Dk nélkül, ártatiatttıl. A váres is ezért tartja íentesnak az átépitést. lvléltö hely kell az áldezateknak. A terv ahtpjáıt úgy gnndelem, venzö, szép parkja lesz ez Salgötarjánnak. Társaim nevében is remélem, ltalettak napján is kijönnek majd az emberek emlékezni, gyertyát gytijtani, egy szál viráget hezni a véráztatta földre. Szeretnénk, ha a megemlékezés mindeıtki közös ünnepe lettne. pelitikai párttöl és hevatartezástöl függetlenül, mint altegyan a nemzet közös fellépése velt a ferradalem és szttltatlságharc. Flgyelöre azenban erröl, sajnes, nem beszélhetünk. Talán majd must. Meghívtuk Stiiyınttt ltisziri köztársasági elnök urat a december S-ai jubileumi etttlékünnepségüttkre, s a ttteghívásttıtkat elfegadta. - Kiis:-:`ím`im tt ttijékttzlttttísl. Ha-if __ || |.|_'|_._. .|_ ._- -_.1_._|. .|....ı-.|_.ı..Lı.ı|.-ı.'ı.ı.|.l .ı _-t.--.ı|ı.-el J- .ı--lıll-.-I-|.r|-lrıl-'ıll-lı-II-ll-l-l'lı|'-l-I 'Í-I'-'Í'-|'l-Í'-'ll'-"""l'Í'l""'-'H'i"'|' Iı- 4'-'IÜIÍ-'|ıÍı4-l-ı|-lı"ı'ı'l'.ı.ı.ı.ı|ı.|.-.I-ı 11"-' _-_*_ lı _ ı #5-|:-Á-ıl-I' if' I-I-_-. __I"-í. 'I.=",j_ -ı. .ı.Zı-Z - _ -.__.-_s - -; * *,r..lÍ. J. -I'-ıl-ı -r_l- J' '-ı. - I- _- - '-"* Í _ '..'..j-' 'T il d .Í 'Ír ÜF -. „..:Í:I _-'- -r._-;','_, '-„'.j.,I_' __*-E _-,I jég- _ II- ıl' ıll-If ll .=ı. 'J' '.`- -` -.-_-.“" ~,„"\.`ı: ,. =,.'..*- 1. i";ı.""'I""""'.-_ ... ."-_'. :`.": .ı- I-.-. _||_.| ı_"|. I- J' .-il.-`- 1 '-.-fe te tjä-ír_.:-tltiff' _ '-'lt _ - _ -.Ép .- '- .l Iabelal ácsek ajándék kapuja a tapelcaiaknak 293 �keMvvszEmLE Psrzeczt Éva Mikszáth csapást vágett magának ,,Mikszáth nem vágett csapást magá- címlapra végül mégis ez került: Tire nak...” elvashatjuk e szemerkás sttm- ítíeszt_ı,f Heyls Ajjltir tvitlt Mari Töllt. Mendem, ez a cím eleinte kimödeltnak, idegettnek tünt, de végül ráéreztem. mázö félmendatet az Árgtts Etlölzíö-ös számában, Kabdebö Tamás A lníöerıi ttlrini tttngjyttr ferdilöiretirtlattt ítiagy- örilamtirílvm cimü. értö és érzékeny irásában, Fatécerszág mesemendöjának veltaképpen milyen szellemes angel szöjáték rejtözik benne: Neszty Bey - nem éppen kedvezö angliai recepciöjá- nasty bey, azaz: Neszty fiti, ressz fiú! csintaian fiút A íerclitö baráti közlése röi. Ez a kijelentés bizeny sekáig - al- szerint e cim kerántsem tudates költöi kalmasint szinte mindmáig - érvényes lelentény velt részéröl, de ha spentán maradt, a Tire Gena' Peeple af Faíecz-cai írt já paiöcelt: erösen leiterjakabesített címe ez!) - vagy éppen a Títe lllvmtnm tm Herseltacl:-kel, amely a kísértet iatiıién telitalálat, az csak annál jebb! Ez a játé- szinkrenizált filmváltezatának nem ttlt szerencsés, inkább Hitchcecket, mintsem Mikszáthet idézö angel cittte. Mindezen mélabús elözmények után Bernard Adams - aki elsöserban a kesság ötvözödik a ferdításban, méghezzá a klasszika-filelögtts Adamshez méltö pentessággal; ferdítúnk semmit nem bíz a véletlenre, mindig csak ett és akker lábjegyzetel, ahel a ,,magyares" és „tötes” ferdulatek, helyiérdekü történelmi-közéleti események és anekdeták, esetleg titulusek (mint a fö- és régi magyar iredalem - llejhlen lvlildös. alispán) feltétleniil tisztázásra szerul- Szepsi Csember Márten, Arva Bethlen Kata, Mikes Kelemen, Aper Péter, Ke- nak. Arröl igazán nem Bernard Adaıns mény Jánes - avatett és elkötelezett ferdítöja, el leltínai ﬁl cimü Mikszátltkisregény áttiltetése után mest arra vál- tehet, hegy a „kurjantás” nem teljesen egyenértékű a ,.trumpeting" szöval. Tatálé és ötletes megeldás ellenben az, hegy a magyar megszélításekat hellyel- lal.kezett, hegy Mikszáth egyik kulcsre- közzel eredetiben is közli a ferdítö, a gényét mutassa be az angelttl elvasöknak. Neki köszönhetöen el Neszty fitt figyeiemfeikeltés céljábúl ezeken a he- esete Téli: Marinal elyan színvenalen látett napviláget, hegy Mikszáth müvészete elött immár megnyilltatnak a távelságtartö angel elmék és szívek. Életteli adaptáciöjának csak a címével ,,Mísl:a lailytittt". Ez a megeldás a ma- lyeken kurziválva a szöveget: például gyarul nem tttdök számára is kiválö hanguiatfestö eszközként müködhet. 'tíattnak persze elyan esetek, amiker csak a köriilírás segíthet: egyebek kö- készülö könyv még Yeırttg Neszty ami zött ett, ahel Mikszáth a puiiszka tötes (bár remántıl is ltasenlöan ltangzöl becenevét, a mamaligát említi, ett Mari Töfi! fedönéven futett, a stilizált Adams ezt írja a lábjegyzetben: ,,a barátkeztam meg nehezen. Egy, a ferdítöval készült kerábbi interjtlban a 294 �mythiı:a| tlelit:aey", vagyis: „egy titeksates finemság”. Vale igaz, egy angel el-:nst'ı seánızira a ptıliseka legalább annyira rnisztikus etel (mellesleg: a tıires esusaa islfı mint számunkra - mencljelt - a walesiek kedvelt, tengeri meszeatbúi stitütt kenyere. lliztes lertilitei erael-tet sejtete, ettheııesság-eraetet kellõ megeldás végül aa is, hegy a re+ geny egyik, yaleseíııüieg egy l-ıeralııeli magyar netat is felidesü sáre ınentlatának egy reseet - Serlıturtli s:-ıt'tıt1ı*ir, n:lı*sı*lr- nulmányekat yegeñ diák saamára is, hála a saijyeg elettelisegenek, ,,fnii~;|ürisstikus" saineinek-ieeinek; egyszeiyal annak, hegy a temperamenttımes és '-.firtu-:fia Bernard Pttiams szerencsésen I-:ikeriilte a „steril” saeyegátiiltetes l-:e» nyelmesebb ierelitekat tıreg-ııregkisertü, elesá és sápadt megeidásait. A lÍeryiı1a iíiaclánál EÜÜS-ben megjelent künye íezleses es l-teriıü cím- es eltlseklepjai azt lEiÜB~as else l-tiatiäs láteányvilágát icleatik. Jeges iıtgalemmai lınl: [t.i. a lányektlı - ugyancsak magya- várjuk a felytatást, a már etkeszttlt, s rtıi közli Adams. A keres;-:tneyek kü- EÜÜE-ban eetkeıetes eredetiben-hagyása lyen feran es vegkepp elitiegeniteen ﬁfkete erires-t, amely aztt tıiE:enyı'tja, hegy Mtkszáﬂı aiapesan n1eghetlı'tetta tlemard ,ﬂtdants ssíyet. Eınıtán ınár esak az an- esengene Mary Tóth vagy Ftese Veil-ce*-.~'iE:s vagy akár Aunt Amelie ne- gel anyanyelvű vagy angeiui elvase ktiiltilcliekhen kell a sekiabenyai mes* ve... Bernard Adams lerctítása - Mik- temek hasenie eraeseket keltenie. Ie száth szövegének minüsegi telmáeselásán kiytii - alkalmas arra is, hegy feikeltse aa angelsaása elyasek ertleklűde- ektınk van remélni, hegy így lesz, mest, set Magyarerszág és a „jó pateeek” tübbi már a nem-fakultfı mesere lıíahattii, csaknem s:-rás. esztendővel a regeny elsö is az atüitetü érdeme: képzeljük csak el, mi- kisyiiága iránt. Ugyanígy hasznára- üremere lehet tevátzıtıá e keny-„f trıárrnety nenıeetisegü nıagyarságtııtleıııányi ta- E ssástune seereret: renıelhetüieg megjelenõ .ft hegy Adams tanár úr immár „-:sapást vágett" Mikseáthnak Albien feleljen. A rnegjelenese után, de kerántsern elke5Ell`E'ﬂ. _H | Balás Rt.'il1ı'rt' {Šalgetarján}, Bnrritlti Üttti {5algetarján}, Hrilenyt Lıiselti {hlagybáteny], Here .flmlren {Ftiiek}, tˇ_`.'s. lfﬁrgn istrrirr (Eger), Csák Gyertgyi {B|:ı.}, Derrre iflrirely (Salgótarján), Dömárry lfererriiırr (Lucfatva], Ferler Miklós {lÉlp.), Giiıtli Tilzfer {Hp,], Gresei-Eselrles Eııike t5aigetaı`ján}, Hetıde Páter ıfE"ı-tfıshartyán), Hetıir Gyıízš t_`Lent:len}, Igrreez Krisziirin [Biaterl:ıágy}, ,itrlreıri Nagy ,irirres (Bp.}, iíettrics Tiller' ﬁlﬁlimaszembati, Mı`rčıtyi tlfrisztirin (Hp), Papp Tiber (Párizs), Petrãe.ri Éve (Bp.}, Seiynrrir )'e:s:jl(5el}fn1ár), Stilyﬂlr Lıisziti {Éa|getarján), Smlıi ftrrılrm tišalassagya n`nat}, 'ltirsár /lrpríıl {Peaseny}, Urltnrrly Bırlıiıs flip.) 21215 �Kövács Tisött Táj történet két falumenegráfia tükrében G. Kevács Gyula: Feied és Serke A Gurtva menti falvak teleptiléstörténetének rövid feldelgezását G. líuvács Gyula már egy - a rimaszembati Ütirntiri Hírlap hasábjain kerábban megjelent serezathan elkezdte, mely írtisuk akker jé néhány gömöri település történetét bemutatták egy-egy teljes tijságetdalen. l*-lagy érdeklödés kísérte e íalutörténeteket. Ft szerzõ az utöbbi években részletesebben - kötetnyi menegráíiákban ~ delgezta fel egy-egy gömöri község mtiltját. Elsö vátlalkezasa szttlöfalujanak Feleclnek - története, ami 1993-ban a lvléry llatie iãiaddnál jelent meg. Ezen ınunkákban azenesulnal-t a szerzök a megye késöbbi kialakításának tényével. á. megye - és így Feted - történetének kutatása kapcsán a szerzö íelíigyelt egy Ptnenymus elötti adatra, amely Szent Lászlö kerának határleirását tartalmazza, és említ egy „Feledseyre” (Feled sírja'-P] nevü helyet, települést, amelyet Demeszle herceg a pécsváradi apátságnak ademányez. A fenti adat alapján G. líevács Gyula a Gertvatö tájékára adatelja az elsö ismert települést Gömör megyében. Ezt a megállapítását Serke történetének kapcsán szintén kifejti. Feled történetét tlgyszelván napjainkig követö a szerzö böséges adatekkat szelgál nemcsak a település, hanem a Feled történetének elsö fejezete a magyar heníegtalás kárpft-medencei családek, az intézmények mtittjárdl is. általánes amelyben nincs adatelva a kiadö, de tsmert tény, hegy a kötetet Eierke község jellemzöivel kezdödik. lvtegállapitja, hegy a „szabad magyar elemek" Heves megye íelöl „teke- A Serke történetét tartalmazö kötet - önkermányzata adta ki ÉÜÜE-ben - heve- zatesan, l`ıullámekl:`:an" leglalták el megyénk íelyövölgyeit. l'~'Íerál:rl:ıan a zetö fejezete a Rima, Üertva, Éıajd, Eialeg. Sajö-völgyet a szerzö szerint - az avarek, majd a beigár kánság uralta. benépesités-történetével magyar heníeglalástöl a }f.l"v". század Ft kötet elejen felhívja a íigyelmet a kutatás nehézségeire a magyar közepéig, a Gertvatö megnevezés kialakulásáig, a Serkei nemzetség megjelené- henleglalás történetét követve: ,,...r-égészeti leletek nem állnak ren- séig. de|kezésitnkre...". lrett íerrásként idézi ánenymus művét a henfeglatás Gömör megyei eseményei kapcsán, s az emlitett „P” magister Gömörre venatkeze seratt ,,ertel- l-ianva íelyek és patakek völgyeinek leglatkezik a A Sajö völgye - irja G. l-(eváes Gyula Still-ig az Avar Etredalem szerves része, majd a belgár kánság végvidéke tett. A magyar heníegtaiás után a Saje vidéke mint gyepüelve szelgálta a magyarekat: ,,a lvtedves, a Gertva patak... gyepüve- használja lta Bálint és B. Flevács lst- nalnak számitett. A gyepük védelmére az állják kabar szállásterületérıfıl öröket ván rendeltek ide határvédelemre”. Ezt a mezteti" líttbinyi Ferenccel és íel- IDE kutatásainak eredményeit is. �megállapítását G. líevács Gyula földrajzi nevek etimeltigiájával támasztja alá. Ft szerzö szerint Géza fejedelem kuráböl {lll?'.'F"-ltˇitií-l szárntazö eklevélre, amelylaen utalás lalálhatö - „via us-L'|u ad Feledseyri" - egy elyan íıtra, ami a Tiszátél Feledseyre-ig vezet. G. líuvács alatt elkezdíidött a majdani Gömör Gyula feltételezi, hegy a Feledseyre meg- megye egy részének - a Eiajö, llaieg, llanva, Rima felyök déli teriileteinek berıépesitése. lgy a gyepíıvenal észa- nevezés a ,,l-lima menti Feledet" jelöli. Ezen íerrásek alapján a szerzö úgy véli, hegy ez a legkerábbi ismert feljegyzés egy Gömör ınegyei íaluröl. Ft fent említett tit mentén építik fel - a menegráfia szerint - a Serkei nemzetség várát. .ft birtekadeınányezásek idöszakát és eredményeit is ismerteti a szerzö a bevezetö fejezetben. .ft gömöri urak szine-java maradt a muhi csata után heltan - írja G. kabbra teltidett. Ezt a felyamatet is a földrajzi nevek történeti szöetimelö- giájával bizenyitja. az elsö íeglalek a Hanvák, ınajd a l-langenyiak. istván király halála után feltehetöen a Rima-medence is ben épesiilt . Gömör megye kialakulásának idejét a szerzö - elfegadva El. l-llevács lstván kutatásainak eredményét - a itt-ltll. század ferdultijára teszi. Feltételezi, hegy l. András idejében telepedett meg a llaleg nemzetség, amelynek öse a tiıiiringiai származá- láevács Gyula. lv. Béla a megyén kereszttil menektilt nyugat felé - rövid pihenöt tartva a lialeg nembéli lvliklös rimaszécsi birtekán -, a via Ferensisnek nevezett megyei titen Fiilek-Salgö irányába. P-. tatárjárást követöen kövárépítések kezdödtek az erszágban, Hirtekademá- stl Friedburgi .étltnıann páncéles vitéz, s akinek uradalma magába feglalta a Gertva terkelatvidékét, így nyekban részestiltek gömöri és nögrádi urak is. W. lléla elvette Fiileki Eiimenfia Serkét is. Nincs egyértelmûen pentes Fulcustel a íiileki uradalmat és tvléric fia dátuma Gömör megye kialakulásának, melynek teriiletét Bersed és llent teriileteiböl hasítetták ki. lfitiz- lvlöric íöpehármesternek ademányeztaEbben a dekumentumlian találjuk az elsö íráses említést - terra Eirque - 5-erkeröl pentja föajéjgömör lehetett`, aminek líiée. január ltl-ei dátummal. vára egy tnreny, sánccal védve. tié- söbb kapcselták ide a lvledves kör- Serke a gömöri vár íennhatesága alá tartezett. G. iíevács Gyula bemutatja a nyékét (akker a belendd-cl vár birte- zömében várnépek lakta helység kerabeli ka) és a pelsöci uradalmat [akker az aternai erdöispánság része). mindennapjait, A megye élén az ispán állt. Ft legnagyebb tömeget a vá rnépek képez- ték, akikböl kialakult a szabadek egy csepertja és a várjeblzigyek rétege lakei gendelkedását. életnttfitlját. Ft szerzö feltételezi, hegy „harci tevékenységük"-kel szerzett érde- meik miatt emelkedtek ki a várnépek seraibel a Serkeiek. .él kötetek megvásárelhaték a feledi illetve a serkci önkermányzatek hivata- (az ö feladatuk a katenai szelgálat lesz). lf-Éiilön csepertet képeztek az laiban. udvarnekek és szelgarendûek. A megye benépesitésének felya- G. iáevács Gyula jelenleg a rimaszembali váresi lapnak, a tlltimeri i-lírlapıiak a matát követve a szerzö a Heves me- föszerkesztöje, gyei határleírrisek (Fegyvernek) kö- jelenleg Újbást [kerábban Egyházasbást) zött történetét kutatja. rábukkant egy Szent Lászld saját bevallása szerint EÜ? �Cs. vaatta. Isrváu A szeretet és a remény könyve Hubai Gruber lvliklós tittjefjıtttk iaiizeieitlt t*gyttttisitez és Útitteplórttlttilttttt cimi_'ı nevelláskötete titán, Ellfló. karácsenyára közre adta .-'littttódaf cimü, harmadik nctvellás kötetét. A témájukat illetöen történetei az elözö két könyvben közöltekének a felytatását képezik. lzliir l-lubai Gruber lvtiklós természettude- eltéró etttlteri sersak tiltrtizaitistitı .ia'tvsztt'ii tt ttttttttittttttt ttta kiifiittóstvt fetttes ériéiteirtt tisszpetttesit. A ttiriétteteitltett rtettt ﬁlazaíﬁai ﬁ'jtt'getést'k, itattettt egytirti sersek lritttifóatı tiitnizait rtiszteieitt itt-rt's:ı't`ii iiittsztniija azt, ltagy erkiiit.`s ás ltttttttittttttt: ttietiittszittatatittttek, eg_ı,fif: sittcs a ttttfsil: ttéilriif.” A szerzö által ely sekszer emlege- tl-:épesítése tett emberség, szeretet és egymás iránti szerint erdömérnök), történeteiben váltezatlanul az t'tttl.tt'r és t"tttltt'rt'it közti kapeselatet bencelgatja, vagy ha még ezt is szítktteni szükséges, akker azt hang- tíirelem ma már valóban ritkaságszámba megy. Eppen ezért, ha elyan ember- rel taláikezunk - akár a könyv lapjain is -, aki jebb, emberibb és szeretetre sıilyezem, hegy nála - ami a teliát is méltóbb vezeti - a szeretet a legföbb metiváció. Lehet egy szereplönek negativ tulajdensága, elválhat egymástól férj és könnyezni. lëlönyvajánlásában Kender lt'-Íatalin beltilról látó, magvas véle- mányes képzést kapett feleség, történtıet a cselekmény serán akár eröszak is, de biztesak lehetünk abban, hegy a szeretet, az emberség, a megbecsátás nem marad ki Hubai Gruber történeteiböl. ,,lf'égiil' is itriratttszer sírfartt végig tttittEfett tórtıittı.*tt'tfri. t'v1`t'rt itriretttszer elttasiattt el" - írja a szerzönek címzett levelében az egykeri gimnáziumi esztálytárs, a könyvtáressá és magyartanárrá lett Tekes Rezrilia. aki I-tender l-'Zatalin és Hámeri józsef mellett az elvaséknak is ajánlja az Airaiádait a berító negyedik etdalán. lvlintha csak a lvlagyarerszágen éle szlevák nemzetiség ltetilapjának riperterét idézte velna, aki azt kérdezte egy interjú serán az írótól, miért akar mindig mindenkit tttegrtkattti. Talán az agykutató l-lámeri József, a MTA alelnöke adja meg a választ a feltett kérdésre, aki ajánlásában ezt irja: ,,Httíttti Grtttıer ivliltitis - tttasi tttrgjeietıt iciittytttittai: 23 ttetteiirfjtiitatt - az rgyattistót Elltl az átlagesnál, hajlamesak vagyunk elérzékenyiilni, a tetteit meg- ményt fegaimazett meg: ,,Httittti Grtttter Miklós ttettt elószór ftiztttty-t'ijtt he, itagy icitarióatt itisz tt aitistttttlteriv tórttittiwiızltıitt. Atttt'iyt'k itt sziiittttteit kiizótiiittk, tittt tiiftltttyirt' észre settt itt-'ssziilt ezt'kef a ttitétltóz:tajti itósókete. lteitattttttk. Httltai Grttltcr Miklós ttettt reltatt. Pedig et`n:ieti szttlettrija, a nitıfióripertıiri tttesterség örökös sietségre f:titt_ı,tszert'fetté. De ö tttakacs t'ttti.tt*r, tttvtt itagyja tttagtit. Lrit, tirtiz, ttettt csak ttıiz. A szíttite tttttritslé, gyéttyárti ltirititteiei: ttteg tijlttif és tijltóf raltttf t'jft'ttek, tttegkóttttyeztrtttei: ltetttliittkei. S tttittfita tttégsettt ltvttte aiyatrfelszt'ttt's, rideg a ttiirig. . ." Hubai Gruber Miklós történetei valóban mélységesen érzelemgaz- dagek, de nem penyvaizöek, mentesek tt gtazs.-.-.-_-, aaııaagatttaı. it-:aza tt minaeanapek történéseit beszéiik el, még ha szerzöjük válegat is a mindennapek történéseiböt. Példát akar rögzíteni, a követendöt, a követésre méltet, azt tárja elénk. Teszi pedig ezt annak egy �csöppet sem titkelt szándékával, hegy általa közelebb kerüljön az Gllvasó lelkéhez. Es ha közben könnyet lát a tipusalketó érvényö jelenség Gsilti és l-`iisia*, zl fiittta lstvánja, amint az rliittióttal' Lenuecskája és a szereplök nagyebb szemiiııkben, biztes lehet benne, hegy megérintett, megnyert benniinket a jé részének személye is. ügynek. lvli más ez, ha nem a lehetö leg- a megminttizett ember már a könyv nemesebb célja egy kertárs szépirénak? megjelenése elött elelvashatja a róla szóló történetet. Tekes Rezália tanúsítja, hegy van is rá bizenyíték, hegy Ktilön is meg kell említeni az .-'titatótíai' térnaválasztásáról, hegy a 23 történetböl hat kötódik valamilyen móden a karácsenyhez. Egyesek szerint ez lehet véletlen, más-nk pedig a szerzö valláses nevelésével hezzák összefíiggésbe. Az utóbbit láezanak igazelni az elózö kötetekben már tapasztalt, az írásekba rejtett, istenfélö életet ttikrözö mendatek, személyes hitelíı vallemásek is. Hubai Gruber könyvfekjben rtigzitett terténetetnek gyakerta ismétlédö színhelyei: a tanya, az iskela, az autóbusz meg a többi is, mind-mind az átéltséget jelzik az elvasónak; azt, hegy ezek a történetek valósak, még ha azekat a saját bevallása szerint akár két-hárem eseményböl gyúrta is össze a szerzö. A 'litttyakıitlttttt elmesélt gyilkesság- rél iıajdanán a televízió is hírt adett; és - csupán a példa kedvéért - Hajnalka történetét is csak megfegalınaznia, de nem kitalálnia kellett az írónak. Alighanem ez igaz a szereplök személyére venatkezéan is: a Praﬁsszart - magától a szerzötöl tudjuk - a lvlagyar ltádió épületének közelében figyelte meg, de lvlindezért gyakerta elöferdul, hegy milyen reílezióval: ,,ivIt~3t-tttıtiitétitt sr.-`é_a ez a iftittytt. .Apró kis tiirtétıetet:, tttrir-tttrir ftttlftttfisztiiutsait. l-íóseit, az esetttfóket. tt tttegitittrdtt*kt't is tt szt'ttı`itıiclte ztirjttit, ttterı' éietiil: i-:*gtti*itt'zt=ltlJ piffattaiéltatt a szeretet tat erót a tatttiltltiépéstikltóz. Szetttélyes isıttrróstˇittl: ttttfatttettttyi: ttéttteiyiiaik, tttitttita a gyt'rt'kkaretttltói ltttkirtttti ttaitta elé. Egy szetttszéd, trgy ttitteli reltett rtttgy régi esztrilyairs. tíi a iegtt'etíttt'st'ltlt? l`~.lettt lıiltet tttiíasztattí. És ttettt feitet el ttettt ai- ttastti a iiéttyttet, az elejéiái tt ttégéig. A tériéttetekett ttil leˇilóttés gyóttyértiség tˇzlttlgtittti azt a sajrites ttyelrtei, attteiyett a szerepióit tteszéittek. Szattaík egysztrrtiek, t'zest'lı:, tele étzcitttt*ftltt'l. A szép szót, tiszta ctttlteri ltiiet, ószittie érzést szetttjazó elriasóttak iitlitó ieitet ez a kötet, tttitıi a ttízért sótttirgóttal: a tiszta ferrrís. 'ˇ Bibó lstván szerint ,,lÍ.`-ltftttai-rrata, aki ttetrtﬁil." Rejtö jenö szerint pedig „Csak az ttritttjiii, aitittelı: ttitttsett ﬁtttttizirijrt. " Nem baj. ha egy kicsit ,,féln.i" feg a nevellaíré Hubai Gruber lvli.klós, és jebban szabadjára engedi fantáziáját, még bátrabban vállalja tehetsége iránt a felelösséget. Segiteni feg valóságes személy az Egy-egy cselrar ttörös rózsa dunántúli tanárnöje is. (Hubai Gruber :teki kínálta föl elöször a történet elelvasását.} A _,ﬁeitér csakaltirıié cigányasszenyának története ugyan erósen a fantázia szüleménye, de maga a ttarrríctó, vagyis az afkattis ellteszéló része, saépirei íejtödésében a szabadabb, szinesebb, alketöi képzelet, hegy a rninızten eiettte személyes beszélgetés serán ala- ftéitatótial, Mırgtyar Rrtdió Rt. .líétria fíóttjntkiadó, Eger, EÜÜSJ kult ilyenre. Hasenlóképpen élö valóság, kezdetnél nehezebb felytatásban új, újszerű eldalröl tudja majd látni, láttatni. megjeleníteni alakjait és elbeszétni a velük történteket. EÜ? �,. lfalóftıttl csalt ttrerés: s rtfttfcitó szelfettt lteif egy rij rtiltigel lrittirtti elóttiittl.`. ˇ' ffvlıttfticir itttrel PÁLYÁZATI FELHivÁs blógrád lvlegye Ünkernıányzata, valamint a Pırlócjtitltl' irnt.lalmi, ntilvészeti, közéleti ft:-lyóiral szttrkesztöségtt n Eflílfı- évre nu."-gltirtleli a taaeáctı-rá Lváztvrer. A pályá za ten elyan, eddig nem publikált, ınáshel egyit.lt`ibetı be nem nytijtett esszévei, lanulmánrıyal, ripurtlal, szuciegráfiával, interjúval lehet nevetmi, amelyek elemzik, be- mutatják, fiiltárják a magyar szellemi és kulturális élet iredalmi értékeit, történeti jelenségeit és jelenkeri eretlntényeil, illetöleg amelyek lvlailáclı lmre kerára, életére, életttttivére, aı“ı_n.ak utóéletére vuna tkezó új gcırıclulata nyagnt, adaléket ta rtalma zna k- |'vta:-:iın.'i|is terjedeleınz 15 flekk (l flel-ck lfiátl karakter) A pályaıtıtııtkákat 3 példányban Etltlö. nevember 15-ig lelıet benyújtani a l'alöcföld Ezerkesztéségének círıiére [Ílttlti Salgótarján, tãassai ser 2.). A prilyázalet a Pttftirjititi fnlyóirat szerkesztö-sége által felkért zsíiri bírálja. A pályázat díjai: l. látl tllltl Ft ll. lﬁtl lltltl lit lll. lilfl lltlltl Ft Erednıétıyltirdetésre Iltlú? jaınrárjába n, a lvladáclı-ibtnepség keretében kerül ser. A tiijazntt míivek knztésétıek jegat a Pttlétyiiitt felyéirat fenntartja. l"-Jögrád Megye Üıtkermányzala Pttlöcftiltl Szerkesztö-sége ..f.;_ı,t ttetttzet itttt'tii_getttritija csak akkera ııagy, rttttrbtartittai: iretittiata ttttttatjtt- " ftlvlilísztitlt ftitlittttittl' PÁLYÁZATI FEL!-tivás blúgrtttl lvlegye Üıtknrnıáııyzata, valamint a Falöcfllld irndalnti, rıtövészeli, kllz- életi felyéirat szerkesztösége a Etltle. évre ıneglıirdeti a taızszáru-tvttvázarer. A pályázaten eddig nem ptzıbliktilt, ınásbel egyidöben be nem nytijtett s`zépirndalmi ıniivekl-:et lehet nevezni. lvla:-r.in1áli.'-`.leı`jt*delem:l5 Ílekk f l flekk lllóﬂ kara kterjı A pályamunkákat 3 példányban ztltllti. nevember 15-ig lehet benyújtani a Palöcföld Ezerkesztöségének cinıé re töltltl Salgeta rjáıt. líassai ser 2.). A pályázatai a Ftttétjiiiti felyóirat szerkesztesége által felkért zsűri bírálja. A pályázat díjai: l. l5lÍl Üllltl Ft ll. lll. litltltlllt Ft llllllíltltl Ft Eredrnényhirdetésre Iílﬁi? januá rjábﬂrt, a lvladách-iiırmepség keretében ken'.il ser. A Llljazett múvek közlésének jegát a Fafócfóid felyöírat fenntartja. blógrád lvtegye Ünkermá ny zata Paiócfötd Szerkesztösége �v áttaıtt Ptf-:Tt-:tt. Pár. lfietetttttéi tiitiitéjfttttt blagyváraden sziilettem IÉÍJ-`l-'l-ben, a július 2-i és szeptember ét-i amerikai beınbák földre érkezése közötti félidöben, augusztus lt-J-én, viszunylages nyugalemban. A zavares idöket csupán szitleitn etnlékei alapján isn`ıeı`em, az én nyila-.leze eltném kerán megmutatta késöbbi érdeklödésemet, ,,határtalan” természetszeretetemet. iskeláiıııat a -l. szátnıit`ıarı kezdteııı Nttgyvtirtttletı. Az elsök veltttnk, akiket remán nyelvü törtétıeletn és földrajz érettségire kötelezték, bár ez tanárainknak vult inkább igazi nagy próbatétel. A temesvári egyetemre nem keriilhettem be, resszul értelnteztem a remán rıyelven megfegalntazett vizsgakérdéseket a felvételin. ifšlá-l és It-lé? között a kulezs'-.-'ári egyetem agrármérnöki karán tanultam, aminek ered ményeképpen megszereztem az agrárınérnöki di plemámat. ll-ltÍ:é_-J. ektöberétöl l'ÉlÍ?2 ektóberéig a ntnldvai llntesán megye Heredistea ltelységébett a grenömus-gya kernekkérı t, majd föınérnökként dulguztam a helyi termelösziivetkezetben. Az itt eltöltött idöszak inkább ,,Gutág'“-, mintsem jöizü velt. lt`tF'.'É'. elején százezer leire büntettek csupán azért, hegy ne tudjak lvlttgyttrerszágra telepedni ltázasedási szándékkal. Sikerült kölcsönökböl kiiizetnem az összeget fegyhavi fizetésem l litˇlll lei velt) és áttelepíıltem. `v'égre tvtagyarerszágen éltem feleségemmel, Gaál Anikóval. tlázasságtınkttél tıárem gyermekünk született: lEI?3-ban l-tuner fiam, aki azóta angeltanár, l'ÍJF"5-ltett Anikó lányern, aki jelenleg hitektató, ltllf?-tteıt lletend, ö számítógép-p reg ralnekat készi t. Attelepiilésemtöl kezdve az agrár-ttgazatban dnlguztam, "v"eszpréntben veltam falu gazdász, innen mentem rıyiıgdijba 2tÍlÜ5-ben. lieleségetıtel ltnsszas betegeskedés után elvesztettem, kerunk gyógyíthatatlan ltetegsége vitle el l'-J'-.El-l. december 2-'l-én. l-iiésötttt éjbet házasságet kötöttem. lelenlegi feleségem Löwey Lilla, akinek két lánya van: Andrea és ildikó. lšltlll-till kezdve ltnnismereti fetóalbuntek készítésével feglalkezem 'v'áradi Péter Pál néven. A fényképeket Erdélyben, az adett tájegység tertiletén késziteın, a szöveget gyöjtömunka alapján feleségem, Gaál Anikó irta, majd az ii halála után, 1995-töl Lóvvey Lillával delgezunk egyiitt. (Ü látható a fetón is mellettem.) l*v'tLınkásságcımat Veszprént megye llre Getnitatu-díjjal ismerte elt Eddig Eü erdélyi feteaibumet adtunk ki, mest delgezunk a következön. A Székelyföldet szeretnénk megmutatni a világnak, ahegyan mi latjtık. �l-.fáradt lléter llál: lvlarttsv.is.`irl1el yi tentetiikapu l l l l l i l l il � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/f06fcdedf0ad4716fadd7010c2c94a01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2006/2. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2006 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika