https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/f60f9e53e945a3ed0050500d958a3350.pdf 9693ac633579ec2a5af64835caa6df1d PDF Text Text 1975 1 A fe ls z a b a d u lá st k ö v ető e ls ő é v e k nógrádi krónikája F ejezet a z MKP tö r té n e té b ő l Mit o lv a sn a k a le e n d ő szakm unkások? A fia ta l m űszaki ér telm iség b e ille sz k e d é sé r ő l Bejáró m unkások m ű v e lő d é se K em ény é s Pál J ó zse f prózai Ján o sy é s B anos Ján os D ezső írásai, István versei Am atőr szín játszók ta lá lk o zó ja — le n g y e l irodalom M agyar m u n k ásszociográfiák Utoljára a Makráról H elytörtén et, 1974. PALOC FÖLD K özösségek és eg y es em b erek é rté k re n d je a la k u l á t m o s ta n á b a n : eg y re tö b b e n n em csa k jo g u k n a k , d e te rm é sz e te s k ö te lesség ü k n e k érzik, hogy felelős m ódon v egyenek részt a z e g é sz o rsz á g o t érin tő tervek k ia la k ítá s á b a n , az e g é sz n é p s o rs á t é rin tő elk ép z elé sek m e g fo rm á lá s á b a n . Új, t á g a b b é rte lm e t k a p n a k az „ e n y ém ” g o n d ­ jai, sz á n d é k a i és te rv ei. A k özösség — b á r sokszor észrev étlen ü l, s n é h a m ég a k elletén é l la s s a b b a n — eg y re e rő s e b b , eg y re n e h e ­ z e b b e n e lté p h e tő sz ála k k al k a p c so lja az e g y e st az e g é sz h e z — a g o n d o lk o d á s b a n is. k et is á llá s fo g la lá s ra k észtették - m o n d h a tjá k a „kívülállók". Két­ s é g te le n is, hogy a rendkívüli alk alo m rendkívüli ak tiv itá st vált ki: a z elm ú lt évek erő feszítéseirő l, e lő re h a la d á s u k ró l készült érté k elé s, g o n d ja in k á tte k in té s e , s egy fél év tize d re szóló ten n iv aló ju k su m ­ m á ja ta rta lm a s v élem én y n y ilv án ításra hívja fel a z e m b e re k e t. A b e ­ leszó lás és te n n ia k a rá s s z á n d é k a a le g sz é le s e b b közvélem ényt is r e a g á lá s r a készteti. Ism ét szin te n a p o n ta ig a z o ló d o tt a ta p a s z ta ­ la t: am ik o r a k ö zö sség fo n to s k é rd é se k b e n , v a ló b a n e ld ö n te n d ő k é rd é se k b e n fo g la lh a t á llá s t - é re tte n é s fe le lő ssé g g e l teszi azt. Az elm últ h etek , h ó n a p o k felgyorsult politikai esem é n y ei, a négy év m u n k á já ró l készült szám vetés, a p á r t XI. k o n g re ssz u sá ra közre­ b o c s á to tt Irányelvek vitája m ég a nem „közéleti a lk a tú " e m b e r e ­ A fele lő s és h aszn o s, a k ö zö sség sz e m p o n tjá b ó l g y ak o rlati e r e d ­ m ényt hozó v élem én y n y ilv án ításn ak közism ertek a fe lté te le i — so k ­ szor és so k felé e s e tt m ár szó erről. A szo cia lista d e mo k rá c ia fej­ TÁRSADALOMPOLITIKAI, IRODALMI M ŰVÉSZETI FOLYÓIRAT �lesztések o r — m e g jelö lt és vállalt fe la d a ta in k v aló ra v á ltá s a é r d e ­ k é b e n — m ég n a g y o b b h a n g sú ly t k a p n a k azok a törek v ések , te v é ­ ken y ségek, am elyek a d e m o k rá c ia g y a k o rlá sá h o z sz ü k ség e s kész­ sé g ek é s já rta s s á g o k fe jle sz té sé t szo lg álják . S u gyanígy igénylik és feltételezik közösen k ia lak íto tt terveink a d em o k ra tik u s fó ru m o ­ k at m ű k ö d tető szervezetek, intézm ények felelő s é rd e k lő d é sé t, fi­ gyelm ét. S m egk ív án ják a közvélem ény, a kollektíva e lé v itára b o ­ c s á to tt k érd é sek g o n d o s m é rle g e lé sé t — a valós k érd ések , fontos p ro b lém ák felelő s k iv á la s z tá sá t is. M o s ta n á b a n g y a k ra n ju tn a k e s z e m b e M óra fe le jth e te tle n pa­ rasz tja i, akik a politikát „úri h u n c u ts á g n a k ” ta rto ttá k , melytől a b e c sü le te s , d o lg o z ó e m b e rn e k ó v a k o d n ia kell, m ert k ü lö n b e n úgy já r, m int M ihály, ak i „ fo ly a m atb a té te te tt” . . . Egy em b erö ltő , vagy an n y i sem kellett hozzá, s m illiókban o ld ó d o tt ez a közügyektől való id e g e n k e d é s, a közéleti te v é k e n y sé g e t fékező g ö rcs. A n a p i é le t f o rg a ta g a , a tá rs a d a lm i szü k ség le te k é s a z a z o k a t felism erő, hozzájuk tu d a to s a n a lk alm az k o d ó politikai g y ak o rla t o l­ d o tta fel sokak ta rtó z k o d á s á t és e lő íté le té t, h o zta felszín re közös­ s é g e t g y a ra p ító érté k eik e t. S m a m ár g a z d a s á g és k ö zség fejlesz­ tés, id e o ló g ia és kultú ra, te rm elé k en y sé g és ta k a ré k o s s á g — eg y ­ szóval az é le t kis és n ag y — k é rd é se ib e n m o n d a n a k vélem ényt azok, akik n a p o n ta m u n k a p a d m ellett, a m e z ő g a z d a s á g b a n , a b o l­ tok p u ltjai m ö g ö tt vagy m á su tt m unk áju k k al, tettek k el is ig azo lják szav aikat. A szo cialista fo rrad a lo m b iztató tá v la ta it, terveink, sz á n d é k a in k m e g v a ló s u lá sá n a k g y ak o rlati g a r a n c iá já t je len ti a fele lő ssé g , am ellyel sok e z re n szólnak hozzá az o rsz á g o s fe la d a to k h o z , Ö tle ­ teikkel, ja v a sla ta ik k a l é s kritikus vélem ényükkel jelzik: a d o lg o zó em b erek so k a n , eg y re tö b b e n tu d já k : a szo cialista tá rs a d a lo m é p í­ té s e n em csa k értük, h a n e m velük, velünk történik. D e a z is k é ts é g te le n : a köz ü gyeinek fo rm á lá s á b a n já rta s e m ­ b erek , a kollektíva s o r s á b a beleszólni szán d ék o zó k sz á m a — h a n ő tt is — m ég nem e lé g . Sok gyűlés, fórum , ta n á c s k o z á s fu llad az u n alo m sz ü rk e sé g é b e , so k a n szólnak b á tra n o rsz á g o s d o lg o k ró l, s h a llg a tn a k környezetük g o n d ja iró l akkor is, h a szólniuk kellen e. Felelős és b á to r észrev ételek szorulnak ki a folyosói b e s z é lg e té ­ se k b e, okos ja v a sla to k , jó ö tle te k m a ra d n a k k im o n d a tla n u l. Ké­ nyelem ből, ó v a to ssá g b ó l, rossz ta p a s z ta la to k m iatt. N em vált m ég a közéleti sz e re p lé s m in d e n n a p o s m e g n y ilv á n u lássá, a z em b er egyik le g fő b b a la p v e tő létezési fo rm á já v á. K ülönösen sok a te e n d ő a felnövekvő és a m a ifjú nem zed ék ek , azok é rté k re n d jé n e k a la k í­ tá s á b a n . A szo cia lista d e m o k rá c ia fe jle sz té se nem g e n e rá c ió s kér­ d é s u g y an , d e a jövőnkről kialak u lt tervek új ig én y ek et tá m a s z ta ­ n ak a h o ln a p e m b e re iránt. Egyebek között azt, hogy n e az a lk a ­ lom révén é lje n le h e tő sé g e iv e l, h a n e m m a g a kezd em én y ezze, t e ­ rem tse m eg felelő s h o zz ászó lá sát, környezetform áló sz á n d é k a i m e g v a ló s ítá s á n a k külső- és b első feltételeit. N em csak a z elm últ hetek, h ó n a p o k ta p a s z ta la ta i a la p já n , h an e m a d o lo g te rm é sz e té b ő l f a k a d ó a n fo g a lm a z h a tó m e g : a közéleti sz erep lé s, tev ék e n y ség nem cél, h a n e m eszköz. A sz erep lé s, a vé­ lem én ynyilvánítás alk alo m a közösség d o lg a ib a n való felelő s részt­ v á lla lá sra . Alkalom , am ely b ő l a cselekvés sz á n d é k a fa k a d . A lka­ lom, a m ely b e n a közösség m egszületik, s n a p ró l n a p r a erősödik. Kiss A urél 1975 1 TARTALOM VÁLTOZÓ VALÓSÁGUNK 3. 6. 8. 10. 11. S ch n eid er M iklós: A z élet m eg ú ju lása N ógrád m egyében. Belkó Józsefné: Mit o lv asn ak a leendő szak m u n k áso k ? Sólyom Istv á n : A fia ta l m űszaki értelm iség. C sik P á l: V áros és környéke. H an n F eren c: Ezt a v id ék et n em földm űvesek lak ják . SZÉPIRODALOM 13. 14. 14. 16. 16. 17. 20. K em ény Dezső: Sebek. Ján o sy Istv án : Bolondok k irálya. P á l József: S zenteste; Tej, köcsögben. Bencze József: C sák Erzsébet. A nyám , N yár. Banos Já n o s: Szerelm esvers. Va len t József: N yugtalan éjszakák. N ap F áb iá n : N octurnes. HAGYOMÁNY 21. Balogh S án d o r: Az M K P szervezeti m egerősödése és p ro g ram ja (1945). MŰVÉSZET ÉS KÖZÖNSÉGE 23. M áté L ajo s: Lengyel irodalom — m ag y ar színjátszók. 24. L ó rá n t Já n o s k iállításá h o z (P app Lajos). 26. „G yertek, m e sélü n k !'’ (Tóth Ilus). KÖ RKÉP 27. M agyar m unkásszociográfiák (1888—1945), M olnár G éza: K ü lv á­ rosi b aran g o lás (H orpácsi S ándor). 29. H ely tö rtén et, 1974 (Sch. M.). 29. U to ljára a M akráról (Csongrády Béla). A cím oldalon és b o rítókon po litik ai p lakátok. (Fotó: G ugi László) PALÓ CFÖ LD TÁRSADALOMPOLITIKAI, IRODALMI MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT A NÓGRÁD MEGYEI TANÁCS MŰVELŰDÉSUGYI OSZTÁLYÁNAK LAPJA M egjelenik kéthavonta Ezúton közöljük a P alócföld olvasóival, szerzőivel, m indazokkal, akik b a rá ti figyelem m el kísérik la p u n k m un­ k á já t, hogy 1975-től sz erk esz tő sé g ü n k a S a lg ó ta rjá n , A rany Já n o s ú t 21. szám ú la k ó é p ü le tb e n m űködik (föld­ szint). A SZERKESZTŐSÉG Felelős szerkesztő: Végh Miklós. S zerkesztőség: 3100 S alg ó tarján , A ran y Ján o s ú t 21. T elefon: 14— 13. K iad ja a N ógrád m egyei L ap k i­ adó V állalat. Felelős kiadó: V ida Edit. T erjeszti a M agyar Posta. E lőfizethető b árm ely po stah iv ataln ál, a kézbesítőknél, a posta h írla p ­ üzleteiben, és a posta K özponti H írlap Iro d án ál (KHI B udapest V., József n á d o r té r 1. sz. P o stacím : 1900 B udapest) közvetlenül, vagy p o stau talv án y o n , v alam in t á tu ta lá ssa l a K H I 215—96162 p én zfo rg al­ mi jelzőszám ra. Egyes szám á r a 5 Ft, előfizetési d íj fél év re 15, egy év re 30 Ft. M egjelenik kéth av o n ta. K ézirato k at és rajz o k at nem őr ­ zü n k meg és nem k ü ld ü n k vissza. �VÁLTOZÓ VALÓSÁGUNK Az é le t m e g uju lá sa N ógrád m e g y é b e n A szovjet Vörös H adseregnek a fasiszta ném et haderőre m ért csapásai, az ország fokozatos felszabadítása lehetővé tették, hogy az élet — im m ár az új, dem okratikus M agyarország felépítésén fáradozó erők vezetésével és irányításával — m inél ham arabb visszatérjen a rendes kerékvágásba. Nógrád m egye felszabadulásának időpontjáig az ország jelen­ tős területei (a tiszántúli megyék) m ár szám ottevő eredm énye­ ket értek el a dem okratikus fejlődés ú tjá n : így m indenekelőtt em lítést érdem el, hogy a K om m unista P á rt 25 évi illegalitás után ú jra szabadon folytathatta m űködését, m egkezdte tevé­ kenységét a Szociáldem okrata P árt, és létrejö ttek — nem egy helyen a kom m unisták ösztönzésére és segítségével — a Nem­ zeti P arasztp árt és a Független K isgazdapárt helyi szervezetei is. Ezzel rendelkezésre állott az a szilárd bázis, m ely a további fejlődés alapjául szolgálhatott. A feladatokat legvilágosabban is­ m erő és azokat a legkövetkezetesebben végrehajtó MKP 1944. novem ber 30-án hozta nyilvánosságra a nem zeti újjászületés program ját, m elyben többek között sürgette a fasiszta N ém etor­ szággal való szem befordulási, a hazaárulók felelősségre vonását, a dem okratikus szabadságjogokat és legfőképpen a földreform ot, mely a m agyar parasztság évszázados követelését volt hivatva megoldani. Az MKP kezdem ényezésére a korábban m űködő M agyar Front p ártjai M agyar Nemzeti Függetlenségi F ront néven új politikai szövetséget alak íto ttak k i: ezt az 1944. decem ber 3-án Szegeden rendezett nagygyűlésen jelentették be. Ekkor nagy erővel indult meg a M NFF helyi szerveinek, a nem zeti bizottságoknak a lét­ rehozatala. A nem zeti bizottságok szervezése egyébként m ár egyes helyeken közvetlenül a felszabadulás utáni napokban meg­ indult, ebben nem kis része volt azoknak az idősebb p ártm u n ­ kásoknak, akik még az első m agyar p ro letárd ik tatú ra idején te­ vékenykedtek és elevenen élt em lékezetükben a helyi tanácsok, direktórium ok m űködése. Em lítést érdem elnek ezenkívül az üzemi bizottságok is, m elyek szintén 1944. év decem berétől kezd­ tek alakulni, és — csírájában — m agukban foglalták a MKPnak a nagytőke korlátozását célzó pro g ram ját is. Jelentős lépés volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülte Deb­ recenben 1944. év decem berében, m ert ezzel létrejö tt az új ál­ lam hatalom m egtestesítője, a születő dem okratikus M agyaror­ szág szilárd politikai tám asza. Az Ideiglenes N em zetgyűlés leg­ fontosabb lépése az volt, hogy elfogadta és egyhangúlag m a­ gáévá tette a M NFF program ját, m egválasztotta az ország Ideig­ lenes K orm ányát. Ezzel egyidőben a felszabadult területeken m egtették az első lépéseket az élet norm alizálása ú tjá n : a te r­ m előm unka m egindítása, a közélelmezés biztosítása, a közigaz­ gatás legelem ibb szükségleteinek ellátása jelen tette az új népha­ talm i szervek tevékenységének legfőbb m ozzanatait. Az erre vo­ natkozó erőfeszítések eredm énnyel is jártak , és így a tiszántúli m egyékben nagy erővel fogott hozzá a lakosság az elm aradt őszi m ezőgazdasági m unkák elvégzéséhez, a b etak arítatlan term és m egvédéséhez; a nem zeti bizottságok eredm énnyel szorgalmaz­ ták a régi közigazgatási apparátus m unkájának m egindítását — egyelőre jórészt az ittm arad t régi közigazgatási személyzet al­ kalm azásával. A városokban kigyulladt a villany, és az iskolák­ ban m egkezdődött a tanítás. M indezek az erőfeszítések és eredm ények azt jelentették, hogy az ezután felszabaduló területek m ár kész tapasztalatokat vehet­ tek át az élet m egindításával, az új, dem okratikus M agyarország felépítésének reáju k háruló részfeladataival kapcsolatosan. Nógrád m egye teljes felszabadítása (m int azt az előző szá­ m unkban közölt tan ulm ányban láthattuk) közel egy teljes hó­ napot v ett igénybe, és term észetes, hogy m indaddig, m íg a m e­ gye területén a harci esem ények folytak, a helyi erők m egszer­ veződésére alig k erü lh etett sor. Jól m u tatja ezt az, hogy az or­ szág felszabadult vidékein ezekben a hetekben m ár oly’ fontos szerepet játszó nem zeti bizottságok megszervezése meglehetős késéssel indult. Sajnos, a rendelkezésre álló forrásanyag hiányos­ ságai nem teszik lehetővé, hogy teljességében m egrajzolhassuk e fontos népi szervek létrejöttének és m űködésének m inden m ozzanatát. A nnyit azonban a meglevő írásos dokum entum ok alapján is m egállapíthatunk, hogy a nem zeti bizottságok létre­ jöttében, különösen a salgótarjáni járásban, az M K P-nak jelen­ tős szerepe volt. A m egye m ás részein, így többek között az ak ­ kori m egyeszékhelyen, B alassagyarm aton, valam int jó néhány m ezőgazdasági jellegű községben (amilyen pl. Bokor, C serhátha­ láp, C serhátszentiván, Csitár, G algaguta, Őrhalom . Ipolyvece, Nézsa, Palotás stb.) viszont a legeltérőbb világnézetű és a leg­ különbözőbb rétegekből szárm azó elem eket töm örítő Független Kisgazda P á rt rag ad ta m agához a kezdeményezést, és szerezte m eg a többséget, m egsejtve nyilvánvalóan azt, hogy a nem zeti bizottságokban elfoglalt vezető szerepük nem kevés segítséget jelent szám ukra a töm egbefolyásért vívott küzdelem ben. A Kis­ gazda P ártn ak erre a lépésére egyrészt az adott lehetőséget, hogy a m egyében m ár a kész, tiszántúli példa nyom án in d u lh a­ to tt m eg a nem zeti bizottságok szervezése és így azok létrejö t­ téhez nem volt feltétlenül szükség arra, hogy alapítóik k izáró­ lag a dem okratikus átalakulást a legkövetkezetesebben követelő m unkás-paraszt rétegekből kerüljenek ki, m ásrészt pedig a Füg­ getlen Kisgazda P árt, m int a M NFF tagja, azokkal is el tu d ta fogadtatni ekkor még m agát, akik ugyancsak őszintén kívánták a dem okratikus újjászületést, de esetleg a kom m unistákkal szemben bizalm atlanok voltak — nem utolsósorban a negyedszá­ zados ellenforradalm i propaganda eredm ényeképpen. A megye nemzeti bizottságainak m egalakulását ném ileg h á t­ rá lta tta az a körülm ény, hogy a felszabadulás időpontjában a m egye területén az őszi m ezőgazdasági m unkák nagyobbára m ár el voltak végezve. A V iharsarokban ugyanis a népi szervek gyors m egalakulását döntő m értékben a sürgető mezőgazdasági m unkák elvégzéséről való gondoskodás tette szükségessé. Ez az akció term észetesen nem csak mezőgazdasági problém a, hiszen ezzel függött össze a lakosság ellátása, a Vörös H adsereg h a r­ coló egységeinek tám ogatása és ezzel a fasizmus elleni harcba való közvetett bekapcsolódás, és nem utolsósorban az általános néphangulat norm ális m ederbe terelése, m elyre az élet m inden területének rendezése céljából akkor ott m indennél nagyobb szükség volt. A m egyében tehát, m ely egyébként is csak rész­ ben mezőgazdasági jellegű, az em lített körülm ény nem hato tt olyan erővel, m int a Tiszántúlon vagy a V iharsarokban. A m ásik körülm ény pedig, m ely ugyancsak azt eredm ényez­ hette, hogy a nem zeti bizottságok alakulása késve kezdődött és hónapokig elhúzódott, az, hogy 1944. decem berében m ár m egala­ k u lt az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti K or­ m ány, és így a spontánul m egalakuló népi szervek m űködése nem jelentkezett olyan parancsoló szükségszerűséggel, m int az októbertől decem berig felszabadult területeken. Így nagyrészt érthető, hogy a m egye nem zeti bizottságai igen eltérő időpontokban alak u ltak meg. Egyes ellenőrizhetetlen adatok szerint néhány községben (Ko­ zárd, Ősagárd), m ár 1944. decem berében létrejött, ugyanakkor viszont S algótarján városban a fennm aradt jegyzőkönyv sze­ rin t ja n u á r 28-án alakult m eg a nem zeti bizottság. F eb ru árb an jö ttek létre B alassagyarm at, M átraszőllős, B aglyasalja, Lucfalva, Zagyvapálfalva, B ocsárlapújtő, K arancskeszi, N agybárkány, Ho­ m okterenye, K isterenye községek nem zeti bizottságai. A közsé­ 3 �gek nagy részében azonban m árcius-április hónapokban került sor a nem zeti bizottságok m egalakulására, sőt, néhány község­ ben (Alsópetény, Diósjenő, E rdőkürt) valószínűleg csak 1946. év­ ben. A nem zeti bizottságok m egalakulásának viszonylag késői idő­ pontja azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a m unkásság nem le tt volna kellőképpen ak tív és nem te tte volna meg a szükséges lépéseket arra, hogy a Vörös H adsereg felszabadító harcai u tá n közvetlenül létrehozza szervezeteit. M ár 1945. ja n u á r 2-án m egérkezett S algótarjánba a D ebrecenben székelő Központi Bizottság kiküldötte, és az illegalitásból ism ert elvtársak bevo­ násával m egkezdte a p á rt szervezését. A salgótarjáni pártszer­ vezet (m elyet a Liget u. 5. sz. házban alak íto ttak meg) volt a m egyében az első, m elyet azonban rövid egym ásutánban követ­ ték a többi pártszervezetek. H iánytalan kép a rendelkezésre álló adatokból nem állítható ugyan össze, de a dokum entum anyag és a községek tájékoztatása alapján az állapítható meg, hogy né­ hány község kivételével (m int pl. Bér, Csitár, Debercsény, Iliny, Ősagárd, P atak stb, te h á t főként m ezőgazdasági jellegű telepü­ lések) az M KP m ár 1945. év első felében valam ennyi községben m egalakította szervezeteit: S algótarján u tá n talán legkorábban Szécsényben, ahonnan egy beérkezett jelentés ja n u á r 12-re teszi az MKP helyi szervezetének m egalakulását. Itt em líthető meg, hogy a m egye terü letén az 1945. év első fe­ lében az M K P-n kívül még a Nemzeti P arasztpárt, a Szociálde­ m okrata P á rt és a Független K isgazdapárt végzett széles körű szervező m unkát, m elynek eredm ényeként az em lített párto k a községek nagy részében kialakították helyi szervezeteiket. (Az N PP -nak nem volt szervezete B árna, Cered, Dorogháza, Etes, K arancsalja, K arancsberény, Bocsárlapujtő stb. községekben, te­ h á t főként a salgótarjáni iparm edencében, nem jö tt létre 3ZDPpártszervezet Alsótoldon, Csitáron, Debercsényben, Ilinyben, P a ­ lotáson, Szandán, Szécsénkén, V arsányban és más, elsősorban m ezőgazdasági jellegű községekben. Az F K P -nak sem sikerült m ind enütt a szervezés, így k im arad t pl. Cered, Csécse, K arancs­ alja, Kazár, Kálló, T ar stb.) Az M KP első pártszervezeteinek személyi összetételére jellem ­ ző, hogy azokban a legális m unkásm ozgalom ban tevékenykedők szerepeltek a legnagyobb számmal. A rendelkezésre álló adatok szerint a m egye 12 jelentősebb helységében alak u lt pártszerve­ zetek vezetőségi tagjainak a száma összesen 75 fő volt, közülük az illegális KM P ta g ja , volt 25, a legális m unkásm ozgalom ban tevékenykedett 34 és a Tanácsköztársaság aktív résztvevője volt 14. A pártszervezetek m egalakulása teh át az első fontos lépést je­ len tette az élet m egindulásának folyam atában. Az ő hatékony tevékenységük nyom án létre jö tt nem zeti bizottságok viszont fo ly tatták a m unkát, és tevékenységükkel nagyban hozzájárul­ tak ahhoz, hogy az élet m inden területén rendeződjenek a vi­ szonyok. Term észetes az, hogy m unkájuk főként gazdasági jel­ legű problém ák m egoldását jelentette. Itt is, m int az Alföldön, nagy gondot kellett fordítani a m ezőgazdasági m unkák m egindí­ tására, igen fontos feladatuk volt továbbá a közellátás m egszer­ vezése és e téren a helyi lehetőségek felkutatása. Jelentős szere­ pet töltöttek be a nem zeti bizottságok a földosztás m egindításá­ nál azzal, hogy segítettek a földigénylő bizottságok m egalakítá­ sában és a parasztság egy részénél a földreform m al szembeni bizalm atlanság eloszlatásában. M indezek m ellett szociális, egész­ ségügyi feladatok ellátásával is törődniök kellett, am i elsősor­ ban a Nemzeti Segély akció tám ogatását jelentette, és gondos­ kodno k kellett bizonyos kulturális problém ák m egoldásáról is. Ezek sorában döntő fontosságú volt az iskolákban a tan ítás meg­ kezdése. S ik erü lt is pl. a salgótarjáni iskolákban m ár 1945. feb­ ru á rján ak m ásodik felében a tan ítást m egindítani. A nem zeti bizottságok tevékenysége m ellett feltétlenül emlí­ tést kell ten n ü n k egy m ásik fontos népi szervnek, az üzem i bi­ zottságoknak a m űködéséről is, m elyeknek különösen az iparvi­ déken m utatkozott m eg nagy fontosságuk. M int köztudott, a felszabadulás időpontjában a hazai és így a Nógrád megyei ipari üzemek is kifosztva állottak, hiszen a né­ m et hadvezetőség és a velük szövetkezett m agyar fasiszta kor­ m ányzat m inden igyekezete a rra irányult uralm uk utolsó hetei­ 4 ben, hogy a gyárak leszerelésével, energiaterm elő és -szolgál­ tató részek megsem m isítésével tegyék egyrészt lehetetlenné azok term előm unkáját, m ásrészt az elhurcolt gépek és anyagok segítségével a végsőkig folytathassák a ném et hadigépezet tá ­ m ogatását. A pusztítás nagyságát érzékeltetik a következő ada­ tok: a S algótarjáni K őszénbánya összes k á ra kb. 60 m illió pen­ gő (1938-as értékben), m elynek ere dm ényeként az 1945-ös te r­ melés az 1942. évinek m indössze csak alig egyharm ada leh etett; az acélgyár vesztesége term előgépeiben, -eszközeiben, -anyagai­ ban közel 60 százalékos, pedig légitám adások és egyéb harci cse­ lekm ények következtében alig sérült meg valam i. A kárösszeg itt kb. 20 millió pengőt tesz ki, de igen szám ottevő a B udapest— S algótarjáni G épgyár és Vasöntő (a Hirsch-gyár), valam int a Zagyvapálfalvi Ü veggyár károsodása is. Nyilvánvaló, hogy eb­ ben a rendkívül nehéz helyzetben, m elyet m ég az is tetézett, hogy az ipari üzemek m unkáslétszám a is nagym értékben m eg­ csappant, a m unkásság rendkívüli lelkesedésére és h atáro zo tt fellépésére volt szükség, hogy a term elés m egindulhasson. A tő ­ kés tulajdonosok, ill. üzemvezetők egy része elm enekült, az itt­ hon m ara d t vezetők és tulajdonosok első ténykedése elsősorban a B udapesten levő anyavállalatok ügyeinek rendbehozatala, a csúcsvezetés stabilizálása volt, és csak később kezdtek foglalkoz­ ni a m egye területén lévő vállalatok problém áival. Így a m un­ kásosztály soraiból a kom m unisták kezdem ényezésére létre jö tt üzemi bizottságok szinte akadálytalanul, egym aguk lá th a ttá k el az üzem ek irányítását. Az üzemi bizottságok létrehozásában a hazai és nemzetközi tapasztalatokon kívül jól hasznosították az üzem ekben az 1919es tapasztalatokat is. Ennek jele többek között, hogy az acél­ gyárban és az üveggyárban először m unkástanács néven kez­ d ett m űködni az üzemi bizottság. A tagság többsége a politikai­ lag legképzettebb m unkások soraiból k erü lt ki, term észetesen helyet k aptak a szellemi dolgozók is. Az üzemi bizottságok leg­ fontosabb feladata a m egrongált bányák, gyárak helyreállítása, üzem képessé tétele, a term elés m egindítása volt. M indenekelőtt m eg kellett indítani a villam osáram -szolgáltatást, m eg kellett szervezni a helyreállítási m unkákat. Előszedték és beépítették az e lre jte tt gépeket, és így fokozatosan m egindulhatott a term elés — volt rá eset, hogy kézi erővel h a jto tt gépek segítségével. A term elés m eginditásán túl fontos feladatot jelen tett a dol­ gozók élelemm el való ellátása. Ennek érdekében az acélgyárból héttagú küldöttség kereste fel D ebrecenben az Ideiglenes Nem ­ zeti K orm ányt. S ikerült is tehergépkocsikat szerezniök, m elyek­ nek segítségével az üzemi bizottságok közvetlen term ékcserét bo­ nyolíthattak le. Az acélgyár vasárut, az üveggyár üvegárut, a tűzhelygyár pedig tűzhelyeket és kály h ák at szállított az Alföld­ re élelm iszer ellenében. M indezeken túl az üzemi bizottságok tevékenységének lénye­ ges részét képezte a tőkés term elés és elosztás ellenőrzése. Ezzel párhuzam osan fontos feladatukn ak tek in tették a szocialista m unkaviszonyok kialakítását, az új m unkaerkölcsre való neve­ lést is. Term észetes az, hogy a tőkés tulajdon feletti ellenőrzést az üzem ek nem egyform án értékelték. N ézeteltérések m utatkoz­ tak az ellenőrzés körének kijelölésében és végrehajtásában, ezért igen nagy jelentősége volt a M inisztertanács 1945. feb ru ár 3-án elfogadott rendeletének, m ely kim ondta, hogy az üzem i bizott­ ságok hatásköre kiterjed a m unkaviszonyt illető összes ügyek­ re, az alkalm azottaknak a m unkaviszonyból folyó jogainak é r­ vényesítésére, közös gazdasági és jóléti érdekeire (családvéde­ lem re, üzem biztonsági, egészségügyi berendezésekre, k u ltu rális és jóléti intézm ényekre stb.). K iterjed a bizottság h atásköre az al­ kalm azottakkal való bánásm ódra, az álkalm azottak fegyelm i ügyeire, a m unkaviszályok békés elintézésére, a m u nkafeltéte­ lekre stb.) M indazokat a teendőket, m elyeket a vonatkozó rendelet az üzemi bizottságok feladataként jelölt meg, az üzemi bizottságok m egalakulásuk óta gyakorolták, s így a rendelet tulajdonkép­ pen a m ár kialakult gyakorlat szentesítése, rendezése volt. A nem zeti és üzemi bizottságok teh át m inden erejükkel az élet m egindításának és normális m ederbe terelésének m u n k áján fáradoztak. Eredm ényességüknek az M KP következetes elvi irá­ nyító tevékenysége m ellett sikeres előmozdítói voltak legtöbb esetben az újonnan m egindult közigazgatási szervek is. �nyák bányafaszükségletének biztosítását, sőt, a szovjet és rom án alakulatok szám ára őrölt lisztből a lakosságnak is ju tta tta k . Mindez a néhány kiragadott példa is érzékletesen m u tatja, hogy a m egye területén m űködő népi szervek, a nem zeti és üzemi bi­ zottságok súlyos és felelősségteljes feladataik végzése során nem álltak m agukra hagyatva. Az új, dem okratikus M agyarország felépitéséért küzdő m un­ kásosztálynak azonban legfőbb segítőtársul, szövetségesül a pa­ rasztságot kellett m egnyernie, m ert csak így v álh ato tt teljessé a m unkás-paraszt dem okratikus dik tatú ra, a népi dem okratikus forradalom kiinduló alapja. A megye ittm arad t vezetői m ár 1945. ja n u á r végén összeültek és az egyik árvaszéki ülnököt megbízt ák az alispáni teendők végzésével. S algótarjánban a helyi nem zeti bizottság feb ru ár 24én szervezte meg a városi képviselőtestületet, a helyi önkor­ m ányzat testületi szervét. A kom m unisták szorgalm azására feb­ ru árb an m egkezdte m űködését a pénzügyigazgatóság, az adóhi­ vatal, áprilisban pedig az Állam építészeti H ivatal, m elynek fő­ ként az u tak k arb an tartásáb an volt fontos szerepe. A régi közigazgatási ap p arátu s teh át m egindult, de keretei között a régi személyi összetétel új elemekkel, a m unkásosztály és parasztság soraiból kik erü lt személyekkel gyarapodott. Feltétlenül em lítést kell tennünk arról a segítségről is, m elyet az élet m egindítása területén a szovjet hadsereg tanúsított a la­ kossággal, illetve a vezető szervekkel szemben. M ár az első n a­ pokban m egjelent a Vörös H adsereg plakátja, am ely leszögez­ te, hogy a Vörös H adsereg nem m int hódító jö tt M agyaror­ szágra, hanem m int olyan hadsereg, am ely a ném et elnyom ók igája alól szabadítja fel a lakosságot. A kim ondott szónál azon­ ban sokkal hatékonyabban bizonyította segíteniakarását kézzel­ fogható tényekkel. Így a helyi szovjet parancsnokságok nem egy helyen szorgalm azták az ottm aradt közigazgatási vezetők m unkába állását, segítséget ny ú jto ttak a közbiztonsági szervek megszervezésénél. Különösen fontos volt gazdasági tám ogatásuk: a súlyos igavonóhiányt a lóállom ány egy részének m entesítésé­ vel és a lókórházból szabaduló lovak kiutalásával enyhítették, am ikor a tavaszi m unkák végzése azt m egkivánta, a m egye te ­ rü letén m egszüntették a kötelező m unkaszolgálatot (az ún. ro­ botot), a Vörös H adsereg részére term elő üzem eket fokozatosan visszaadták polgári használatra, a nagyüzem eket (m int pl. az acélgyárat) m egrendeléseikkel tám ogatták, elősegítették a b á­ A parasztság m egnyerésének alapvető feltétele volt, hogy k i­ elégítést nyerjen az évszázados földéhség. Ezt a kérdést sehogy m ásképpen nem lehetett m egnyugtatóan m egoldani, m int a nagybirtokok m egszüntetése és a föld szétosztása útján. A m un­ kásság vezető rétege, az MKP, valam int a befolyásuk alatt álló nem zeti bizottságok világosan látták ezt, és tu d ták , hogy nem ism étlődhet meg az 1919-ben elkövetett hib a: a nagybirtokból nem szabad rögtön term előszövetkezetet alakítani. Az M NFF 1944. decem beri program ja is kim ondotta a széles körű földre­ form szükségességét; Nógrád m egyében is — még a földreform ­ rendelet m egjelenése előtt — határo zato t hoztak a föld felosztá­ sáról. A S algótarjáni Nemzeti Bizottság m ár feb ru ár 28-án ki­ nyilvánította a nagybirtok felosztásának szükségességét. Nógrád m egye területén, b ár nem kifejezetten mezőgazdasági jellegű megye, a földosztás rendkívül sürgetőnek m utatkozott, hiszen nagy szám ban voltak itt találhatók jelentős nagybirtokok (az esztergom i érsekség, a váci püspökség, gróf Pappenheim , báró Prónay, Degenfeld—Schom burg, Osztrolucky, T ornyay—Schossberger stb.), m elyek területéből, valam int a hazaárulóktól, nyila­ soktól stb. — a földosztás során, az 1945. m árciusában m inden községben m egalakult földigénylő (más néven földosztó) bizott­ ságok közrem űködésével — közel 200 ezer k atasztrális hold te ­ rü letet koboztak el, illetve v áltottak meg. Sajnos, még ez a m ennyiség is elég kevésnek bizonyult, hiszen a jogosult föld­ igénylők igényeinek a kielégítése is nehézségekbe ütközött. 23 683 igényjogosult földigénylő volt a m egye terü letén (közülük a legnagyobb szám ban m ezőgazdasági m unkások, törpebirtoko­ sok és gazdasági cselédek találhatók), akik közül ju tta tá sb a n ré ­ szesült 22 081, a m egyebeli népesség 9,5 százaléka (az országos átlag 6,6 százalék). Részükre kiosztottak közel 60 ezer kh. föl­ det (a többi terület állam i tartalékföld, legelő, házhelyek stb. céljaira m arad t vissza), am i azt jelenti, hogy egy igénylő átlag­ ban alig kapott 2—3 holdnyi földterületet. Az egyes földigénylőknek ju tta to tt földm ennyiségekben azon­ ban m eglehetősen nagy az eltérés. O lyan községekben, ahol nem volt elegendő a rendelkezésre álló föld. csak egészen kevés ju ­ to tt (pl. M ihálygergén 800— 1000 négyszögöl, Etesen 500 négyszög­ öltől 3 holdig, M átram indszenten 1 hold, Hasznoson 1—2 hold, Szilaspogonyban 1,5 hold, Hollókőn 1,5—3 hold igénylőként), m á­ su tt viszont általában 3—6 holdnyi terület. Egyes községekben pedig m ég ennél többet is ki tu d tak osztani az igénylőknek (pl. B erkenyén 6—10, D orogházán 6—8, G algagután 3—9, N ógrád­ m egyeren 3— 11, Szendehelyen 6—10, Szirákon 5— 15 hold kö­ zött ju to tt átlagban, sőt, C ereden egyes igénylőknek még 20 hold is). A földosztás azonban így is jelentősen m egváltoztatta a nóg­ rádi falvak arculatát, hiszen m egszűntek a parasztságot évszá­ zadok óta kiszipolyozó nagybirtokok, és jóval m egnőtt a kisbir­ tokosok száma. Nyilvánvaló, hogy ez a réteg, az új ju tta to tta k tábora sokkal határozottabban állt ki a dem okratikus M agyarország építésének program ja m ellett és szilárd bázisát képezte a m unkás-paraszt szövetségnek, mely a további szocialista fejlő­ dés egyik alapvető feltétele volt. Az eddig elm ondottak néhány kiem elt kérdés bem utatásával igyekeztek rávilágítani annak a néhány hónapnak a jelentőségé­ re, m ely a m egye felszabadulása, 1944. decem bere és az ország teljes felszabadulása, 1945. április 4. között eltelt és m elynek so­ rá n N ógrád m egye lakossága m egindult a népi dem okratikus forradalom útján. Schneider Miklós 5 �Mit o lv a sn a k a le e n d ő szak m u n kások ? T ársa d alm u n k a közm egbecsülés egész érté k re n d sze ré t a m u n k á ­ ra alapozza. A term előtevékenység: alkotás, am ihez egyre bővülő szellem i ism eret, képesség és tehetség kell. A hogy v an tehetséges o r­ vos, m érnök és tudom ányos k u tató , úgy v an tehetséges m u n k ás: esztergályos, kohász, bányász. A m űszaki tudom ány o s fo rrad alo m fokozatos té rh ó d ításá v al egyenes ará n y b an nő a m ü v elt, nagy szak ­ m ai k u ltú rá jú m u n k ás értéke, tá rsa d a lm i ran g ja . Az ifjú n em zed ék ­ kel szem ben tám aszto tt igények egyben a feln ő tt nem zedéknek az ifjúsággal kapcsolatos fela d ata it is m eghatározzák. N yom atékosan hangsúlyozandó, hogy a d ifferen ciáltság k övetelm ény ein ek m egfelelő­ en vegyük figyelem be a különböző ifjú ság i rétegek eltérő ad o ttsá g a­ it, m űveltségbeli szin tjét, am ik o r péld áu l a k ö n y v tá r első ren d ű fe l­ ad a ta i között ta rto z u n k pótolni az ösztönző k u ltu rá lis k ö rn y ezet h iá ­ nyát a h átrá n y o s ind u lású gyerm ekek és fiatalo k szám ára. M indezekből k iin d u lv a lá ttu n k hozzá 1973-ban a sz a k m u n k á sta­ n u ló k , e fontos olvasóréteg k ö n y v tá ri tagságának, o lv asm án y án ak , érdeklődési körén ek felm éréséhez a m egyei kön y v tárb an . A B alassi B álint M egyei K ö n y v tárn a k 1973-ban 5500 olvasója volt. Ebből szak m u n k ástan u ló 760 fő, ez összolvasóink 14 százaléka. A v árosban m űködő két szakm unkásképző in tézetben az 1973/74-es t anévben összesen 1550 fő ta n u lt. A ta n u ló k szám a a k ap o tt felv ilá­ gosítás sz erin t a k o ráb b i évekhez képest jelentősen (kb. 200 fővel) csökkent. V izsgálódásunk első részében az érd e k elt b en n ü n k e t, hogy a két iskolából h án y a n és m ilyen m egoszlásban já rn a k hozzánk a tanulók. A m egyei k ö n y v tá rb a b eiratk o zo tt 760 fő a ta n u ló k 49 száza­ léka. Ebből a Mü.M. 211. In tézetből az össztanulók 48,1 százaléka (fiú 45.9 százalék, leán y 63,0 százalék), a kereskedelm i és v en d é g lá­ tó p ari intézetből 47,2 százalék (fiú 60,8 százalék, leány 42,5 százalék) olvasónk. (A K ohász M űvelődési K özpont összes olvasói közül 6,5 százalék, az ö b lö sü v eg g y ár 11,6 százalék, a S íküveggyár 6,1 százalék szak m unkástanuló. Ö sszevetve: a négy intézm énynél 930 fő, azaz az össztanulók 60 százaléka b eira tk o zo tt olvasó. F eltételezh ető a tö b b ­ szörös beiratkozás lehetősége is: jelen esetben ezt nem vizsgáltuk.) A kölcsönzési esetek szám át 659 ta n u ló n ál egész évben, h av o n ­ kénti bontásban figyeltük. E sz erin t 3610 alkalom m al v ittek ki köny­ vet, azaz átlag b a n egy ta n u ló több m in t ötször kölcsönzött. A leg fo r­ galm asabb hónap o k : m árciu s (445), novem ber (427), d ecem ber (399), o któber (374), fe b ru á r (363), m á ju s (355 alkalom m al). Jú n iu s b a n 115, jú liu sb an 163, au gusztusban 108 alk alo m m al v itte k k i k ö n y v et: ez term észetesen összefügg a szünidővel, am ikor a vid ék i d iákok r i t ­ k ábban jö n n e k be a városba. Az összes szak m u n k ástan u ló olvasónk közül h uzam osabb ideig, nem , vagy csak egy alk alo m m al kölcsönzött 273 fő. S ajnos, ez a szám magas: csoportos látogatások alk alm áv a l b eiratkozn ak , de a to v á b b i­ akb an nem lá to g a tjá k k ö n y v tá ru n k a t. F e la d a tu n k n a k te k in tjü k ezen fiatalok m egnyerését a n n á l is inkább, m e rt az em líte tt intézm ények közötti kollek tív m u n k áb an — helyzetünkből adódóan (központban van a kön y v tár, v a sú t- és buszállom ástól 100—150 m é terre, o lvasó­ terem m el, h irlapolvasúval és nagy könyvállom ánn y al rendelk ezü n k ) legfőképpen a b ejáró fia ta lo k szabad id e jén ek hasznos eltöltéséről, olvasóvá neveléséről kell gondoskodnunk. O któber—novem ber h ó n ap b an részletes sta tisz tik á t v ezettü n k a szak m u n k ástan u ló k á lta l kölcsönzött m űvekről. A vizsgált időszak­ ban 271 fiú és 103 leány, azaz 374 fia ta l 746 alkalo m m al 2053 k ö n y ­ vet v itt el. Á tlagosan te h á t 2 esetben és egy olvasó 5,4 könyvet kölcsönzött. A 271 fiú összesen 1543 könyvet választo tt, ez az össz­ kölcsönzések 75,1 százaléka, a lányok 510 kötetet, am i a kölcsönzések 24,8 százaléka. A kölcsönzött m űvek összetételében a szépirodalom 70,3 száza­ lékban, az ism eretterjesztő 29,7 százalékban volt k épviselve a szakirodalom m al együtt. A legtöbb könyvet, 867 k ö te te t (42,2 százalék) az I. osztályosok kölcsönözték. A fiú k tö b b et olvasnak. N agyon jó a szakirodalom ol­ v asásának ará n y a, 29,7 százalék. Az irodalom m egoszlása sz erin t a fiú k kölcsönzéseiben az ism eretterjesztő irodalom 37,1 százalékban, a lányok kölcsönzéseiben csak 7,1 százalékban szerepel. A rán y aib an nézve legjobb a II. osztályos fiú k kölcsönzése, szépirodalom 55,7 százalék, ism eretterjesztő irodalom 44,2 százalék. U gyanez m o ndható a II. osztályos lányok kölcsönzésének v izsg álatán ál is, b á r itt csak az összeshez viszonyítva jo b b ak az a rá n y o k : szépirodalom 88,4 szá­ zalék, ism eretterjesztő irodalom 11,5 százalék. Az ism eretterjesztő irodalom kölcsönzésénél öröm m el á lla p íth a ­ tó meg, hogy a legolvasottabb a m űszaki irodalom , m ásodik helyen a társad alo m tu d o m án y . A lányok könyvkölcsönzésénél első helyen a társad alo m tu d o m án y , m a jd az iro dalom tudom ány áll. M int m á r em lí­ t ettü k a lányok érdeklődése a szakirodalom irá n t sokkal kisebb. Itt kell a jövőben tö b b e t te n n ü n k érdeklődésük felkeltésére. A kikölcsönzött 245 m űszaki könyv közül — am i az ism e re tte r­ jesztő irodalom 40,2 százaléka — legtöbbet (96 könyvet) az elek tro ­ technika, 73 könyvet a já rm ű te c h n ik a , és 54 könyvet a h íra d á ste c h ­ n ik a tárgyköréből v itték el. 6 Az ad o tt időszakban a szépirodalom ból a lányok átlag b an 4,6, a fúk 3,5 könyvet kölcsönöztek. A klasszikusok,, v alam in t a m ai m a­ g yar irodalom m agas szám át főleg az a já n lo tt és kötelező irodalom teszi ki. Jó ered m én y n ek te k in th e tjü k a m o d ern k ü lfö ld i irodalom irá n ti ig én y t és azt, hogy a k rim ik fo rg alm a alacsony. Az egész évi kölcsönzések á tla g á t te k in tv e , kétség telen ü l legtöbbször R ejtő ­ könyveket kölcsönöztek. A felsorolásból az is k itű n ik , hogy a legtöbb m ű az iskolai tan an y ag h o z kapcsolódó irodalom . A szórakoztató iro d alm at m a is elsősorban a ro m an tik u s és k alan d o s tö rté n ete k képviselik (Jókai Mór, Rónaszegi M iklós, B erkesi A ndrás, G ergely M árta, Szilvási L ajos, D ékány A n d rás, F eh ér T ibor m űvei). Ö röm ­ m el ta p asz taltu k , hogy a m ai m ag y ar író k közül S án ta F erenc, G al­ góczi E rzsébet írása i k ed v eltek a tan u ló k körében. A legolvasottabb k ü lfö ld i írók V erne, Cooper, H em ingw ay, D u­ m as. Ried, London, M oravia, Lem , C hristie, M oliere, Zola, M erle, Sienkiew icz, A m adó, T rav en , Solohov. Összevetve a k o ráb b i évek ta p asz talata iv al, v alam in t m ás in téz­ m ények hasonló felm éréseivel, a sz ak m u n k ástan u ló k szépirodalm i igényei jelen tő sen nem v álto ztak . A fejlő d ést ab b an lá tju k , hogy ezek az olv aso tt m ű vek többségében m agasabb ízlésszinten h elyez­ k ed n ek el. Az érdeklődési sk á la széles, de a k o n k rét o lv asm án y él­ m ény hiányzik, am it az érzelm i nevelés h iá n y án a k vélünk. Ezek a p ro b lém ák legjobban az egyéni beszélgetések során, azaz a k érd ő ­ ívek k itö ltések o r k e rü lte k felszínre. A kölcsönzések reg isztrálásáv al p árh u zam o san ugyanis k ét h ó n a ­ pon k eresztü l kérdőíves felm érést is végeztünk. Szükségesnek ta rto ttu k a kiegészítést egyrészt az igények feltérk ép ezése m ia tt, m ásrészt — s ez sz ám u n k ra a legizgalm asabb k érdéscsoport volt — a r r a v á rtu n k választ, jól ism e rik -e k ö n y v tá ru n k a t, és a kölcsönzésen kív ü l igénybe veszik -e egyéb szo lg áltatásain k at. H árom fő cso p o rtb a osztott, 25 k érdésből álló kérdőívet á llíto t­ tu n k össze, am ely re írásb a n k ellett válaszolni név n élkül. A k érd ő ­ ívek 70 százalék án ál beszélgetéssel k ö tö ttü k össze a válaszad áso k at. A 90 k érd ő ív et 61 fiú és 29 leán y tö ltö tte ki. A v álaszadók közül 7 fiú érettség izett. A v álaszadók életk o ra 15—16 év, am i az iskola I —II. osztály án ak felel meg. A fiatalo k 74,4 százaléka m u nkásszülők gyerm eke. A lányok 44,8 százaléka, a fiú k 39 százalék a olvas rendszeresen, a legtöbbjük, össze­ sen 27-en 4 évnél régebben. A k érd ő ív en fe lte tt „M ióta olvas re n d ­ szeresen ?” és „M ás k ö n y v tá rn a k ta g ja -e ” k érd é sek re nem k a p tu n k pontos választ, ill. a k ét k érd é st úgy értelm ezték , hogy jelen leg is la ­ kóhelyi (községi, falusi) k ö n y v tári tagok ugyan, de o n n an csak a lk a l­ m a n k én t kölcsönöznek könyvet, s itt a m egyei k ö n y v tá rb a n ren d sze­ res olvasók. A sa já t k ö n y v tá rra vonatkozó tá b lá z a tn á l a k érd ő ív nem — így a válaszok sem — tesz különbséget a fiatalo k sa já t és a család könyvállo m án y a között. A k ö n y v v ásárlást alap v ető en d e te rm in á lja a m ű ­ veltségi szint és a jövedelem . A 90 fiatal közül 74 válaszolt pontosan. M eg állap íth ató , hogy az 1—50 k ö tetes házi k ö n y v tá r a leggyakoribb (39 esetben). A családi k ö n y v tá ra k állo m án y án ak összetételéről részletes ad at nem áll ren d elk ezésü n k re, de a beszélgetésekből k itű n t, hogy jelen tő s részü k elsősorban kézikönyveket, szakkönyveket vásárol, ezek m ellett az olcsó k iad ású zsebkönyveket, sorozatok ta g ja it és k rim ik e t. A „M ilyen céllal olvas?” k érd é sre m in d en válaszadó tö b b in d í­ ték o t is m eg jelö lh etett, így egy k érd e zett két, h áro m k ateg ó riáb a n is �szerepel: a szórakozás, időtöltésre 96 válasz, a m űvelődési igényre 48 válasz érkezett. Az időtöltés, szórakozás m egjelölése, sajnos, 38 eset­ ben szerepelt egyedüli indítóokként, főleg a lányok válaszában. H árom esetben jelö lték egyedüli o kként a m űvelődési igényt. A „ H ogyan v á la sz tja ki o lv a sm á n y ait?” k érd é sü n k re nagyon m a ­ gas szám ban (a k érd ezettek 57,7 százaléka) jelölik az ö tletszerű v á ­ lasztás m ódját, ugyan ak k o r a k ö nyvtáros ta n á c sá t csak 7,7 százalék k érte, ill. fo g ad ta el. Ez az a rá n y a lányoknál sokkal jo b b (13,7). A b ­ ban, hogy a m á r ism ert szerzőtől szívesen olvasnak a fiatalo k (a v á ­ laszadók 53,3 százaléka), m egnyilvánul bizonyos tu d ato s olvasás, b ár ez nem je le n t m inden esetben igényességet is. Je len tő sn ek te k in tjü k a rád ió b a n (28,8 százalék), a tv -b e n (15,5 százalék), az ú jsá g b an (7.7 százalék) szerzett inform áció k a la p já n v álaszto tt olvasm ányok a r á ­ nyát. A beszélgetések során főleg a ro m an tik u s rád ió játé k -so ro z ato ­ kat, ifjú sági regények a la p já n készült folytatásos h an g játé k o k at, a tv -b ő l az izgalm as sorozatok iro d alm át jelö lték olvasásuk in d íték áu l. A m eg k érdezettek 34,4 százaléka szereti a tö rtén elm i regényeket, el­ beszéléseket. S ajnálatos, hogy a tá rsa d a lm i p ro b lém ák k al foglalkozó szépirodalm i m űvek irá n t kicsi az érdeklődés (12,2 százalék), b á r ez a lán y o k n ál valam ivel m agasabb, 13,7 százalék. T alán a k érd és nem volt egyértelm ű, m e rt a kikölcsönzött könyvek között pl. a m ai m a­ g yar irodalom 30 százalékkal, a m odern külföldi irodalom 25,9 száza­ lékkal van képviselve. E nnél a k érdéscsoportnál lá th ató a legtöbb ellentm ondás, m e rt pl. a fan ta sztik u s m űvek irá n ti érdeklődés 45,5 százalékos, u g yanakkor a kölcsönzésben ez az irodalom 15 százalékban jelen tk ezik. M agyarázat az lehet, hogy igazán jó fan ta sztik u s regény az utóbbi időben kevés je le n t meg, a régebbieket pedig m ár olvasták. U gyanez a helyzet a kalandos és krim iiro d alo m m al is. S okkal több, igényesebb ifjúsági m ű re lenne szükség, am i a m ai fiatalo k tá rs a ­ dalm i, egyéni problém áiról szól — fogalm azódott m eg több beszél­ getés alk alm ával. A „legkedveltebb szerzők” k érd é sre válaszolva nem csak p rózaíró ­ kat, h an em költőket is em lítettek , b á r a lista szegényes és félő, hogy a k érd ésfeltevéskor m in t kötelező irodalom „épp ez ju to tt az eszü k ­ be”. A kölcsönzésekben a költészet 5,3 százalékban van képviselve. A két kedvenc olvasm ány m egnevezésére az a láb b ia k b an k iem el­ tü n k illu sztrá lás céljából egy-egy világosabban fogalm azott választ. (A legtöbb fiataln á l azt ta p asz taltu k , hogy sz u b jek tív élm ényekről n e­ hezen nyilatkoznak.) „A p árm a i k o lo sto r.. . tan u lság o s és szórakoztató volt és tö rté ­ nelm ileg g az d ag íto tta ism ereteim et.” (16 éves lány, ü v eg ­ csiszoló.) „Az élet k o m é d iá s a i...: m egrázó és em beri p ro b lém ák k al fo g lal­ kozik a könyv.” (17 éves lány, szakács.) „Az em beri s o r s .. . : b e m u ta tja a h áb o rú u tá n i nyom orúságot, a szegények életét.” (Lány, 15 éves eladó.) „K osztolányi és Ady v erse it szeretem nagyon és én is szoktam írni. . ”(16 éves lány, női szabó.) „H ázasságból e lé g sé g e s...: m e rt szeretem m egism erni a velem egykorúak életét.” (17 éves lány, könyvkötő.) „A f á r a ó ...: történelem m el, m ű vészettel kapcsolatos szép könyv.” (14 éves lány, eladó.) „ S o lá ris.. . : az em beriség v á rh a tó és reális problém áiró l sz ó ln a k .’ (19 éves fiú, m űszerész.) „É letem (G orkij m ű v e ).. . elolvasás u tá n gondolkodtam ra jta , m a ­ gam előtt látom és szinte beleélem m a g a m .. . ” (15 éves fiú, fűtésszerelő). „Az ara n y e m b e r.. .:k alan d , ro m a n tik a m e lle tt m ély érzelm i m egnyilvánulások, tö rtén elm i valóság.” „Az öreg halász és a te n g e r ...: m e rt nagyon izgalm as és beleéli m agát az e m b e r .. . ” (16 éves fiú, asztalos.) M elyek a legkedveltebb tém ak ö rö k az ism eretterjesztő iro d alo m ­ b an ? Az e k érd é sü n k re ad o tt válaszok igazolják a kölcsönzéseket. A k iv itt ism eretterjesztő irodalom 40,2 százaléka a tech n ik a, 16,5 száza­ léka a társad alo m tu d o m án y , 10,6 százaléka a term észettu d o m án y , 10.3 százaléka a sp o rt irodalm a. A te ch n ik a sz akirodalm án belül egy-egy szakm ához kapcsolódó m űvek irá n ti, ilyen a rá n y ú érdek lő d és ö rv en ­ detes. A tá rsa d alo m tu d o m á n y i irodalom kölcsönző la p ja ib a n b ö n ­ gészve azonban, sajnos, m ég m indig azt lá th a tju k , hogy kevés a k i­ m o n d o ttan tö rtén elm i, p o litik ai vonatkozású könyv sz ak m u n k á sta n u ­ lóink kezében. T ov áb b ra is k ed v eltek a bűnügyi könyvek. A 101 k ö l­ csönzött m ű között h árom esetben szerepelt N ógrád m egye tö rté n ete , k ét esetben Z sukov E m lékek, gondolatok, k ét esetben H an n I stenek, nép ek cím ű könyve. A szívesebben olvasott könyvek m a is J a c ta H í­ res an g ol—a m e rik a i bű np erek , P in té r B o trányok a X X . században, Cook Az ism eretlen F B I stb. A term észettu d o m án y o k iro d alm áb a n az a já n lo tt olvasm ányokon k ív ü l is nagy az egyéni érdeklődés. S ik er­ könyvek: B ertino A ten g er m élye, K leibl Á dám nyom ában, A dam son könyvei, az O roszlánhűség. A petty es S zfinx stb. A könyvolvasás m e lle tt izgalm as kérd és volt sz á m u n k ra az, hogy a fiatalo k m ilyen m é rték b en olvassák a sa jtó term ék ek et. A m eg k ér­ dezettek közül 6 kivételével, h a nem is rendszeresen, de m in d en k i ol­ vas n ap ilap o t. A táblázatokból k itű n ik , hogy — és ez az eddigi a d a ­ to k a t te k in tv e m eglepő — a lá n y o k nagyobb százalék b an ren d sz ere­ sen újságolvasók. A leg olvasottabb n apilapok a N ógrád és a N ép­ szabadság. A legkedveltebb fo ly ó irato k : a M agyar Ifjúság, Füles, K é­ pes Ú jság, N ők L apja, Ifjú ság i M agazin, L udas M atyi, K épes Sport T ükör, Szabad Föld, V ilág Ifjú ság a, O rszág-V ilág, É let és T udom ány, E zerm ester, D elta, A utó-M otor, L ab d arú g ás, P a jtá s, F ilm -S zín h ázM uzsika, R ád iótechnika. A felso ro ltak b ó l lá th a tju k , hogy b á r a m eg k érd ezettek érd e k lő d é­ se sokoldalú, a legtöbben a szórakoztató, képes fo ly ó irato k at, h e tila ­ po k at kedvelik. Figyelm eztető, hogy iro d alm i fo lyóirat, h etilap egy sem szerepel a listán. A tv ren d szeresen és legszívesebben n ézett m ű so rai: D elta. K ék fény, T elesport, T v -h írad ó , A H ét, N y ito tt könyv, R ad ar. Tv G aléria, Fórum . A felsorolás ad o tt volt, aláh ú z ásá v al több m ű so rt is m eg jelö l­ h e te tt a válaszadó. Az „egyéb” k é rd é sre a T éka, R ólad van szó cím ű m űsorok, v alam in t d o k u m en tu m film ek , vetélkedők, színházi k ö zv etí­ tések, já té k film e k szerep elnek legtöbbször. A 90 k érd ő ív en ad o tt v álasz a la p já n 55 fő h aszn á lja re n d sz e re se n az olvasóterm et. Ez az összes v álaszad ó k 61 százaléka — a fiú k 65.5 százaléka, a lán y o k 51,7 százaléka. Ig én y b ev ételk én t 32 esetben a kézi­ könyvek, lexikonok, 14 esetb en a képesújságok, fo ly ó irato k h aszn á­ la tá t és 8 esetben a ta n u lá st írtá k . A k ö n y v tárk ö zi kölcsönzés fo g alm át nem ism erték , így m in t könyvkölcsönzést jelö lték . A k ataló g u st és felép ítését nagyon kevesen ism erték . Az igennel v álaszo ltak is csak elvétve h aszn á lják . (A beszélgetések so rán jó leh ető ség ü n k ny ílt a katalógus h asz n á la tá n a k b e m u ta tá sá ra , am it m aguk a fiatalo k is k é r­ tek.) R endezvények irá n ti érd ek lő d ésre ad o tt v álaszaik so rren d b en a k ö vetkezők: p o litik ai előadások, v iták , irodalm i rendezvények, író-olvasó találk o zó k ; tu d o m án y ró l, m ű v észetrő l á lta lá b a n ; „m in d en tém a érd e k li”, szak m áv al kapcsolatos előadások, fiatalo k p ro b lém ái­ val foglalkozó előadások, k ö n y v ism ertetés á ltaláb a n , vetélkedők, v ersh allg atás. A válaszad ó k közül tö b b en fé lre é rte tté k a k érd ést és nem a k ö n y v tá r a d ta lehetőségeket v ették figyelem be. így: színházi előadás, han g v ersen y , k iállítás, k lu b d é lu tá n , tánc, szórakozási ig é n y t is jelö ltek . F igyelm et érd em lő : sokan jelezték, hogy vidékről já rn a k be, így — b á r érd ek eln é őket sok m in d en — nem tu d n ak részt venni ren d ezvényeken. V élem ényünk, hogy a sz ak m u n k ástan u ló k ilyen m agas ará n y ú je ­ len léte az olvasók között (a m egyei k ö n y v tá rb a n 49 százalék, ill a a vizsgált k ö n y v tá ra k k al eg y ü tt 60 százalék) jó eredm én y n ek te k in t­ hető, és e csoport sokkal p ozitívabb m eg ítélésére k észteth et b árk it, m in t eddig, hiszen k ö zism ertek azok a v élem én y n y ilv án ításo k , am e­ lyekkel á lta lá b a n a szak m u n k á sta n u ló k képességeit, tö rek v éseit, m ű ­ velődési a k tiv itá sá t illetik . T erm észetesen a to v á b b iak b a n is a rra tö ­ rekszünk. hogy m ég nagyobb a rá n y b a n íratk o zzan ak be a k ö n y v tá r­ ba, m a jd ren d szeres o lv asó k k á v áljan a k , hiszen a ta n u ló ifjú ság e cso­ p o rtjá n a k jövője, tá rsa d a lm i fe la d a ta i és hely zete nem hagy kétséget m űvelődésük szükségességének, elen g ed h etetlen ség én ek m egítélésében. Az elem zés to v áb b i a d a ta i fe lh ív já k a fig y elm et a k ö n yvtárosok felelősségére. M agas az in a k tív olvasók szám a. Ez a té n y az éves figyelés fo r­ galm i m u ta tó it lényegesen csökkenti. Az ak tív olvasók k ö n y v tá rlá to ­ g atása in ak gyakorisága, v a la m in t a kikölcsönzött k önyvek m ennyisége jó n ak m ondható. A kölcsönzött m ű v ek elem zéséből azonban m á r a r r a is leh et k ö vetkeztetni, hogy ízlésszin tjü k nem té r el az ism ert sa b ­ lontól, a szak- és ism eretterjesztő iro d alo m m egoszlása pedig — k ü ­ lönösen a lán y o k n ál — nem felel m eg eg y értelm ű en az elv árh ató (vagy in k áb b elérhető) szak m ai érdeklődésnek. A k érd ő ív kö n y v táro so k sz á m á ra egyik legizgalm asabb k érd ésére — „H ogyan v á la sz tja k i o lv a sm á n y ait?” — „ A k ö n y v táro s a já n lá s á ra ” és az „O lvasott ró la az ú jsá g b a n ” tip u sv ála sz azonos érté k k el — 7,7 szá­ zalékkal — szerepel. Ez a tén y to v áb b i m u n k á n k fő m eg h atáro zó ja. T o­ v á b b ra is szorgalm azzuk te h á t a sz ak m u n k ástan u ló k k ö réb en az o l­ vasószervezést. A ta n á ro k k a l eg y ü ttm ű k ö d v e egyes csoportok, o sztá­ lyok fo g ad á sára k észü lü n k fel: előzetesen tájék o zó d u n k , hogy m ilyen szak irá n t érd ek lő d n ek legjobban, és az állom ány b em u tatása k o r a z ad o tt té m áb a n so k o ld alú an h ív ju k fel a figyelm et az iro d alo m ra. Szol­ g á lta tá sa in k ism ertetésén k ív ü l a k ö n y v tá r h a sz n á la tá ra (pl. k atalógus h a sz n á la tá ra stb.) ta n ítju k a fiatalo k a t, az olvasó terem b en pedig a lexikonok, b ib lio g ráfiák h a sz n á la tá t ism ertetjü k , ú jság o k at, fo ly ó ira­ to k a t és szak lap o k at m u ta tu n k be. A ren d szeres olvasóvá n ev elés fontos láncszem e le h et az „első találk o zás” a k ö n y v tá rral, a k ö n y v tá ­ rossal. T örek szü n k a szem élyes kap cso lat m eg terem tésére, hogy o lv as­ m á n y aik ra vonatkozó ta n á c sa in k a t m inél többen igényeljék, elfogad­ ják . A hhoz, hogy m in él több fia ta l b iz alm át m eg n y erjü k , tá jé k o z o tt­ n ak kell le n n ü n k a m ai ifjú ság i iro d alo m b an . F okozott felelősséggel kell k u ta tn u n k az iro d alo m b an és felfed n i azokat az érté k ek e t — érzelm i, etik ai ta rta lm a t —, am ely ek et a fiatalo k igényelnek. M indent figyelem be véve te h á t n em csak az irán y elv ek , re n d e l­ kezések, de a valóság is — am ely et felm érésü n k b irto k á b a n k o n k ré t ad a to k is alá tá m a sz ta n a k — in d o k o lják a sz ak m u n k ástan u ló k kö n y v ­ tá ro n belül te rv szerű k u ltu rá lis nevelésén ek szükségességét. Belkó Józsefné 7 �A fia ta l m űszaki értelm iség A cím ben m egjelölt fogalom m ögött egy tá rsa d a lm i réte g je le n ­ tősen le szű k ített része áll. M ielőtt m élyebb elem zéshez fognánk, cél­ szerű á tte k in te n i a leszűkítés ta rta lm á t. A fiatalsá g — állap o t, az élet fo ly a m a tá n a k egy szakasza. Az életk o r a szociológiai tan u lm án y o k , sta tisz tik a i k im u tatá so k egyik független változója. Az általán o s értelm ezés sz erin t a fiatalság k o n k ­ ré t életk o rral — 30 évvel — b e h a tá ro lt. A zt a kiegészítést, hogy a fiatalság o t nem a kor, han em az érzelm ek, cselekedetek h atáro zzák meg, itt ny u g o d tan m ellőzhetjük, a rró l a z időszakról v an szó, am ely a la tt a fia ta l m u n k á b a lépésétől kezdve a m unkam egosztásban elfoglalt helye, tu d á sa és képességei á lta l m eg v aló sítja (vagy m eg v a­ ló síth atja) vágyait, elképzeléseit, m egalapozza egzisztenciáját. E cikk té m á ja szem pontjából elsőrangú jelentősége van az életk o rn ak ab b an , hogy a fia ta l a p á ly á ja kezdetén, vagy ahhoz m ég közel van. V iszonylag egyszerűen b e h a tá ro lh a tó az is, m it je le n t m ű szak in ak lenni. A m u nkam egosztásban elfoglalt hely — am ely et elsősorban a képzettség h atáro z m eg — ezt többé-k ev ésb é m eghatározza. A k ép ­ zettség — vagy iskolai végzettség — m a e n n e k alap v ető m e g h atá ro ­ zója, hiszen m egterem tv e a kellő szám ú és a tá rsa d alm i szükségletek­ nek m egfelelően szakosodott intézm ényeket, lehetőség n y ílo tt a fog­ lalkozási te rü le te k te ch n ik a i szín v o n alán ak rögzítésére és érv én y re ju tta tá s á ra . A technik um ok, szakközépiskolák, m űszaki főiskolák és egyetem ek a fiatalo k a t célirányosan ezekre a m űszak i p ály ák ra k é­ szítik fel. H angsúlyozottan em eltem k i az iskolai végzettséget, m in t m e g h a­ tározó k rité riu m o t, hiszen a v állalato k szem élyzeti osztályai az erre alap o zo tt te rv sz erin t h a tá ro z z á k m eg tá v la ti szakem b erig én y ü k et és a m u n k á b a lépő fia ta lt is e sz erin t irá n y ítjá k a gazdasági m u n k a k o n k ­ ré t te rü lete ire. Az idősebb k o rosztálynál term észetesen ez az össze­ függés lazább, m e rt egyrészt a k o ráb b i o k ta tási ren d szer m a ra d é k ta ­ lan u l nem felelt m eg az igényeknek, m ásrészt jelen leg elfoglalt h e­ ly ü k re a b izonyítvánn yal nem , vagy alig igazolható irán y ítási, szer­ vezési, döntési készség, a ta p a sz ta la t is jelentős befolyással volt. V alam elyest közelebb k e rü ltü n k m á r az értelm iség m e g h atá ro z á­ sához is, leg aláb b is általánosságban. H asznos lesz felidézni, hogy a közfelfogás m inek a la p já n m inősíti az értelm iségit. H árom jellegzetes felfogás él, m elyek sz erin t: — értelm iségi a m ű v e lt em ber, — értelm iségi az isk o lázo tt em ber, — értelm iségi az isk o lázo tt m ű v e lt em ber, és ezek a la p já n túlnyom órészt szellem i m u n k á t végez. M indhárom felfogás ta rta lm a z lényeges elem et, azonban közös hiányosságuk, hogy m eg m arad n a k a felszínes ism érv ek kiem elésénél, állap o to t áb rá zo ln ak . K iin d u ln i term észetesen in n e n le h et és kell, hozzátéve a szelle­ m i m u n k a fu n k ció it: — ú j szellem i é rté k e k alk o tását, — a m eglevő szellem i é rté k e k alkotó m ódon való közvetítését, és alk alm azását, Ezekkel kiegészítve és érté k elv e az előbbi leeg y szerű sített felfo ­ gásokat, világossá válik, hogy értelm iséginek len n i nem állap o to t jelen t, han em fo lyam atot, a szellem i képességek m ozgásform áját. A p á ly á já t kezdő fia ta l — te ch n ik u s vagy m érn ö k — m indezek potenciális lehetőségét m a g áb a n h o rd ja. Hogy ezeken az alap o k o n valóban értelm iségivé v áljék , eleget tegyen a tá rsa d a lm i m u n k a m eg ­ osztásban v álasz tása sz erin t elfoglalt helyéből adódó fela d ato k n a k — am elyek sem m iképpen sem sz ű k íth e tő k le a szakm ai fe la d a to k ra —, ren d elk ezésére áll 8—10 év. A CÉLOK M ilyen elképzelései le h etn e k sa já t céljairól a tin tasz ag ú dip lo ­ m áv al p á ly á já t kezdő fia ta l m é rn ö k n e k ? V ilágot m egváltó te rv e k k e l in d u l, hiszen olyan ism erete k et ho­ zott m agával az egyetem ről, am elyek in k áb b a jövő te c h n ik á já n a k feleln ek meg, m in t a m a te c h n ik á já n a k — am elyről rá a d á su l olyan sokszor k im u ta ttu k m ár, hogy nem k is m érték b en hordozza m ag á­ ban a m ú ltat. O lyan készségre te tt szert, am elynek b irto k á b an eg y a rán t képes a ta n u lta k h o z hasonló és ezekre alapozva újab b , b o n y o lu ltab b fe l­ ad a to k m egoldására. Hogy az előbb m egfogalm azott cél reális-e, vagy csak a tú lz o tt önbizalom tá p lá lja ? F o rra d a lm i cé l-e vagy elérh ete tle n álom ? A zt m e g állap íth atju k , hogy ez életk o ri sajátosság a fiatalo k te r ­ m észetes törekvése, úgy is érzik, hogy ennél kevesebbel nem is le ­ het n ek iin d u ln i. A körülmények is megadják ennek lehetőségét, sőt szükségsze­ környezetünkben körülnézni: a régi 80—100 éves gyárak megfiatalodnak, új, korszerű technológiák hono­ sodnak meg , m intha az idő múlásán lennének úrrá; a szántóföldek helyén új gyárak épülnek, amelyekbe életet kell lehelni, amelyeket mozgásba kell hozni. rű v é is teszik. Elég a szűkebb Mind csodálatosan szép feladat, „csak” észre kell gét. 8 venni szépsé­ Hogy mindez nem egy-egy ambiciózus mérnök, vagy technikus feladata és nem az ő tevékenységének eredménye? Ma egyre kevésbé kapcsolhatók a nagy tettek, egy-egy kiem elke­ dő személyiséghez. Egy tudományos felfedezés, vagy annak alkotó alkalmazása, egy rekonstrukció megtervezése és sikeres végrehajtá­ sa, egy gép megtervezése, egy újítás-kollektívák összehangolt tevé­ kenységének eredm ényei. Ennek részesévé válni — az előbb kissé fe nnkölten megfogalmazott cél realizálását jelenti. Hogy ez sikerül-e, sok m indentől függ, s még ha sikerül is, ak ­ kor sem mindig érzik ezt át. BELÉPVE A GYÁRKAPUN Kicsit ünnepélyes pillanat — megrázkódtatással. Olyan mint am ikor mozgó vonatra szállunk fel. Rögtön magával ragad akkor is, ha csak sejtjük, hogy a rra felé halad, am erre mi is menni szándéko­ zunk. Utasai m ár ism erik egymást, céljukat, többeknek az utazás m ár rutin, néhányan egykedvűen csinálják. Ilyen mozgásban levő rendszerbe kerül a fiatal műszaki is, am i­ kor kissé m egilletődötten a kollégák jártasságától, magabiztosságától, bekapcsolódik a munkába. Mint m ár sző volt róla, céljai nagyok, am it sokszor ironikusan, „világot megváltó” jelzővel illetnek. S am it olyan sokszor kézlegyin­ téssel elintéznek, vagy lépten-nyomon arról igyekeznek a kezdőt meggyőzni, hogy erre képtelen. Elm ondja ezt az idős szakmunkás, akinek kisujjában van szakm ája m inden csínja-bínja; elm ondja a vezető is, megfeledkezve arról, hogy az ő m unkája is benne van abban, hogy 15—20 év alatt m egújult a gyár; elm ondja az is, aki a m unkájáról nem tud egyebet mondani, csak azt, hogy naponta hattól kettőig tart. Pedig, am ikor még bátortalanul megjegyzi, hogy ez, vagy az az üzem korszerűtlen, a berendezés, amelyet tanulm ányaiból ismer, sok­ kal többre is képes — nemcsak bírál, azt a szándékát is kifejezésre juttatja, hogy kész részt vállalni az általa felvetett feladatok megol­ dásából. Az indulás többé-kevésbé egységes m indenki szám ára, leszám ít­ va a kezdő fizetés tanulm ányi eredménytől függően kis m értékű és in­ dokolt eltérését. Egyre inkább gyakorlattá válik, hogy az első évben mindenki a m unkahelyétől kapott konkrét feladat m egoldásával ad számot képességeiről, felkészültségéről, a gyakorlat ideje alatt szer­ zett tapasztalatairól, azok alkotó alkalm azásáról. Ez, m int az első találkozás a gyakorlattal, ha nem is mindent eldöntő, de nagy jelentőségű. Á ltala lemérhető a bizonyítványban m ár nehezebben felfedezhető alkalm azási és problém a-felism erő készség. A diploma, vagy oklevél „személytelen” tulajdonosának ki­ rajzolódik az egyénisége is, a neve nem „egy fiatal m érnök” lesz, hanem X. Y. Ebben a vonatkozásban a gyakorlati idő és az elvég­ zett feladat nem egyszerű felm érés — igen komoly és felelősségtel­ jes személyzeti munka. Az első bemutatkozó beszélgetés ugyanis — különösen, ha csoportos — nem sokkal egészíti ki a kartonon rögzí­ tett nacionálét. Mint ahogy a feladatok elvégzése sem pótolhatja a további sze­ mélyes beszélgetéseket. Ú jra szükséges a két fél véleményének egyez­ tetése, most m ár egymás alaposabb ism erete alapján. A fiatal a vál­ lalat egészére vonatkozó átfogóbb ism eretekre tesz szert, szűkebb szakmai területén mélyebb összefüggésekben is jól tájékozott, a vál­ lalat pedig m egism ert képességei alapján megalapozottan tu d ja a megfelelő em bert megfelelő helyre tenni. Ekkor szükséges tulajdon­ képpen eldönteni, ki hova kerüljön, összhangot terem tve abban, hogy kire hol van szükség, illetve ki hová szeretne kerülni. Bizonyá­ ra kevesebb lesz a gond később, h a a felvételkor elhatározott vá­ lasztást m egváltoztatják mindezek figyelembe vételével, nem m ere­ vítik meg a helyzetet bárm elyikük a k arata ellenére. A pályakezdőkkel való foglalkozás vázolt folyam ata nem ilyen egységes, a különböző vállalatoknál különböző fejlettség fokozatai alakultak ki. Jelentőségét talán fölösleges is hangsúlyozni, elég á t­ lapozni a nemrégiben lezajlott ifjúsági parlam entek jegyzőkönyveit: szembetűnő, hogy a fiatalok m ennyire érzik ennek szükségszerűségét, m ennyire fontosnak ta rtjá k nemcsak saját maguk, hanem a vállalat érdekében is. Hiánya vagy hibái vezethetnek a befelé forduláshoz, apoliti­ kus m agatartáshoz, a közösség gondjai iránt érzéketlenséghez, am iket nagy hiba csak a fiatalok, fiatal értelm iségiek életkori sajátosságai­ nak tekinteni. Körülbelül egy év elteltével tapasztalható m ár erőteljes diffe­ renciálódás, am it nemcsak a m unkahely jellege vagy az egyén m aga­ tartása határoz meg, hanem egymáshoz való viszonyuk is. Ez a vi­ szony az egyik fiatalnál abban nyilvánul meg, hogy csupán megszok­ ja a m unkáját és ennek megfelelően végzi, míg a m ásik megszereti úgy, hogy meg is ak arja változtatni. A KEZDEMÉNYEZÉS LEHETŐSÉGE A gyakorlati idő letelte után m indenki valam ilyen beosztásba kerül, a beosztásnak megfelelő önállóságot kap és megnő a felelőssé­ ge is. Milyen viszonyban van az önállóság és a felelősség egymással? �A fela d ato k önálló m egoldását l eh e tő'vé teszik az e lsa já títo tt m ű ­ szaki ism eretek, az ism erete k alk alm az ásá n ak te ch n ik a i lehetőségei. U g yanakkor a m űszaki előírások, szabványok, m unk av éd elm i sza­ bályok, v á lla la ti rendelkezések, a közvetlen vezető elképzelései és az an y ag i és erkölcsi felelősség az önállóság érvényesülési te rü le té t je ­ lentősen k orlátozza. N em m a ra d t m ozgási terü lete , az önállóság a fe ­ lelősség b ö rtönébe k erü lt. Látszólag. E llen tm ondás ez, am i m a g áb a n hordozza a m egoldást is, h i­ szen az önállóság nem azonos a b e ta n u lt m ozzanatok felügyelet n él­ k ü li m egism étlésével. L egalábbis az alkotó önállóság nem azonos az önálló kezdem ényezéssel. M iért em lítettem ellen tm o n d ást? A fe la d a t hordozza m agában, vagy a fia ta l? A k ettő találkozása. És az ellentm ondás felo ld ásán ak m ó d ja je l­ lem zően m eghatáro zza a m űszaki tevékenység jellegét. M eg le h e t h á trá ln i, m eg le h et elégedni az egyszerűbb m egoldás­ sal, p ap íro n eleget té v e kötelességünknek. Ily en term észetesen a leg­ k iválóbb alkotó tevékenységben is előfordul. M indennap nem lehet nagy dolgot m űvelni. A veszély ab b an van, hogy h am ar m eg leh et szokni — hisz’ v o ltak ép p en kényelm es — ki leh et zárni az összeütközések leh ető sé­ gét. A tevékenység ism étlés lesz v álto za tla n fokon. Az így n y ert nyugalom felszínes és h am ar felbom lik. L eggyakrabban úgy, hogy az egyén ön m agával k erü l összeütközésbe. Szám os példával b izo n y íth atja, k i-k i a m a g a körn y ezetéb en is, hogyan fu to tt zá to n y ra egy p á ly a azért, m e rt m egszokva a k én y e l­ m esen végzett tevékenységet, elvesztette a v á ra tla n helyzetekhez való alk alm azk odás képességét. N agy á r a nyugalom ért. Az önállóság érvényesülési te rü le te v alóban eléggé szűk. Csak az önálló kezdem ényezéssel bővíthető. A lapos felkészültséggel kö­ vetkezetességgel és b átorsággal elin d íto tt kezdem ényezéssel.. M ind­ ezekkel ren d elk ezh et a fiatal, fe lté te le it m ag áb an hordozva, tu d v a azt, hogy az éppen k iem elt m űszaki m egoldás nem örökké való, v a ­ lak i létreh ozta. Az idő esetleg m á r e ljá rt felette, m in t ahogy a m ú lt eredm ényein alapuló m egállapodások — szabályok, technológiai elő­ íráso k — fe le tt is. L egjellem zőbb p é ld á ja enn ek az ú jító tevékenység, am ik o r a ja ­ v aslat szem bekerül a technológiai előírásokkal, rö g zített b eru h ázási p ro g ram m al sz en tesített g y ak o rla tta l, vagy elképzeléssel. Izg alm as te rü leth e z é rtü n k ezzel, az alk o tás területéh ez. Az ú j születéséhez, am in él báb ásk o d n i a m űszaki p á ly á t választó h iv atása. E rre k észü lt évekig, ezzel a céllal in d u lt el p ály áján . M inden születő ú j v alam ily en m é rték b en tú lh a la d az ism erten , a m egszokottan, az általán o s g y akorlaton, ebből következően ta rta lm a z bizo n y talan elem eket, kockázatot. Az elm életi k u ta tó m u n k á t folytató tu d ó sn a k ez term észetes közege, m ozgási lehetősége. K evésbé m o n d ­ ható el ez a m űszaki g y ak o rla t te rü leté rő l, különösen h a a m egvaló­ sítás egyetlen k rité riu m a : m ennyi n yereséget hoz a következő évben. S h á n y ja v a sla t m e rü l feledésbe azért, m e rt eredm énye ugyan je le n ­ tő sn ek íg érkezett, de n éh á n y po n to n bizo n y talan volt. Sokszor a rró l sem győződünk m eg, hogy ez a b izonytalan po n t v aló b an az-e. A kezdem ényezésnek pedig az elm ondottakon k ív ü l fontos feltétele az is, m e g k ap ja -e a tévedés lehetőségét is. N em a felelőtlen k o ck á za tra gondolok, han em a rra , am i m inden ú j elem et ta rta lm a z ó döntésben ben n e van. Ez a lehetőség az ú ja t k eresőnek ritk á n a d a tik meg, k ü ­ lönösen, h a fiatal, ta p asz talatlan . M egcsontosodott szokásokkal, szak ­ m ai féltékenységgel k e rü l szem be. P edig ez a h arc — nevezzük így — olyan, hogy m in d k é t fél n y erte sk én t k e rü lh e t ki belőle. A v állalat, a nagyobb közösség g azd a­ gabb le tt n em csak a m űszaki m egoldás eredm ényével, h an em a m u n k á jáv a l, lehetőségeivel elégedett és ezáltal további k ezdem énye­ zésre ösztönzött m űszaki dolgozóval. E gyéni érv én y esü lésén ek leh ető ség eit — a m ag áv al hozott és a v á lla la t á lta l n y ú jto tt lehetőségeket vizsgáltuk. H a m in d en tö rek v és csak e rre irán y u l, csak a sa já t érd ek ein ek érv én y esítése a cél, h am aro san v álság b a k e rü l a k k o r ö n m agával is, és a közösséggel is. M ert belép ése p illa n a tá tó l kezdve közösségbe k erü l, am ely et fo rm á ln ia kell, s am ely őt is fo rm álja. F e la d a ta n em csak a szűkebben v ett szak m ai tevékenység lesz, h an em ezen tú l és v ele összhangban — szélesebb k ö rű tá rsa d alm i h i­ v a tá sa v an : k u ltu rá lis, k u ltú ra k ö zv etítő te rü le te n , a közéleti és p o li­ tik a i tevékenység te rü le té n . A ko llek tív a, ah o v á k e rü lt, nem csak k ollégák serege, han em k ö ­ zösség, közös felad ato k k al, gondokkal, öröm ökkel. U gyanígy a v á lla ­ la t sem elk ü lö n ü lt csoportok összessége. E zeknek a közösségeknek életéb en alkotó m ódon rész t v en n i a m űszaki értelm iség tá rsa d a lm i h iv atása, en n ek te lje síté sév e l eg y ü tt és á lta la lesz v aló b an értelm iségi. Ez a bevezető részben k ife jte tt fo ly am atn ak , a szellem i képességek e m o zg ásfo rm áján ak elv ála szt­ h a ta tla n része. A m u nkam egosztás — am ellett, hogy elv álaszt, elk ü lö n ít — a szakm ai és em b eri k ap cso lato k széles s k á lá já t teszi szükségessé, am elyekben a szak m ai vélem ény, ítélet, állásfo g lalás is. S ezek a v é­ lem ények szü n telen ü l ö ssz eh aso n líttatn ak a közösség vélem ényével. E redm énye fo k m érő je an n a k , hogy az egyén m e n n y ire tu d o tt azono­ su ln i a közösséggel, hogyan szolgálja a közös érd ek ek et, hogy illesz­ k ed e tt b e a közösségbe. E rre szám os lehetőség v an , m in d e n ek e lő tt a szak m ai te v ék e n y ­ h alad , egy-egy lépéssel m in d ig lem arad u n k . A k ettő között erm észeség m aga. — am ely sz erin t v ázo ltu k az előbbiekben, összetett k ap cso ­ lat fo rm á ja — ezeken k ív ü l pedig a különböző töm egszervezetek m u n ­ k á já b a n való ak tív részvétel. A szűkebben v e tt szakm ai te rü le te n p é l­ d áu l az FM K T m u n k á já b a n , ú jító k o lle k tív á k ta g jak é n t, a k ö zv et­ len m u n k a te rü le té n pedig a szocialista b rig ád o k b an . Ezek által é rh e ­ tő el a közm egbecsülés — am ely n ek csak része a szakm ai tek in tély — s a n n a k b irto k á b a n lesz képes befolyásolni k ö rn y ezetét és k ép v i­ seln i is azt. L épten-nyom on ta lálk o zu n k e n n e k olyan m egítélésével, hogy v a ­ la k i csak az ért nyüzsög, hogy egyengesse egyéni érv ényesülésének ú tjá t. E bben term észetesen v an „v alam i”, de n em úgy, ahogy a p a s z­ szívak felfogják. T ársa d alm i elism erésb en egyre in k á b b az részesül, ak i felism eri, hogy egyéni b o ld o g u lásán ak feltéte le a tá rsad alo m gy a­ rap o d á sa — és (ennek m egfelelően cselekszik. S ezt az elism erést a tá r ­ sadalom nem m egelőlegezi, h an em az össztevékenység érték elése a la p já n m egadja. A zt is észre k ell v en n ü n k , hogy am íg tö p ren g ü n k arró l, m i a so rre n d : előbb legyen az elism erés és u tá n a a te tt (fizessenek meg jó l, m ajd a k k o r m eg m u tato m , k i vagyok, m ire vagyok képes), az idő h alad, egy-egy lépéssel m in d ig le m arad u n k . A k ettő között te r ­ m észetesen k ö lcsö n h atás van, d e az előrelépés feltéte le sem m ik ép ­ pen sem az, hogy v árak o zu n k , m a jd tö rté n ik valam i. K i kell tu d n i h aszn áln i azo k at a lehetőségeket, am ely ek et a v á l­ lalat, tág ab b a n a tá rsa d alo m m a a fiatalo k elé tá r, s am elyek ma való b an nag y o b b ak m in d e n eddiginél. Ez sem csak a v állalato n m úlik. Sólyom István Az egyén, m e g találv a szám ításait, továb b i érvényesülési le h ető ­ ségeit, szükségesnek érzi m agát, szívesen végzi m u n k á já t. Szakm ai von atk o zásban szilárd k ap cso lata jö n lé tre a v á lla la tta l. Ism eretei n em csak g y arapodnak, h an e m m inőségileg is fejlődnek. Ezt elérni m ár nem csak siker — élm ény. E lérve a h arm in cad ik életévét, v isszatek in tv e jóleső érzéssel á lla ­ p íth a tja meg, hogy le te tte a n évjegyét — egy re k o n stru k cós fela d at sik eres v ég re h ajtá sá v al, egy ú j elképzelést m egvalósító b erendezés m egtervezésével, ú j technológia kidolgozásával, az ezekben való k ez­ dem ényező, alkotó tevékenységgel. M egvalósultak azok az elképze­ lései, am ik kel 8—10 évvel azelő tt b izakodva kezdte m eg h iv atását. Az ú jr a való törekvés nem kivétel lesz, h an e m g y ak o rlatéltető elem, cél. S ez n em csak a v állalato n m úlik. S a já t m agán is. KÖZÖSSÉGBEN ÉLNI Eddig fő k én t a szakm ai tevékenységen k eresztü l k ísé rtü k a fia ta lt p á ly á ja kezdetén. végig 9 �Város é s környéke S algótarján földrajzi-közigazgatási h a ­ tárait a 21-es ú t egy-egy pontja, s a hosz­ szan elnyúló városközpontot övező dom ­ bok vonulata, a közöttük húzódó kis völ­ gyek beszögelései rajzolják meg. Valósá­ gos h atárai azonban ennél tágabb teret fognak át. Ezért a város k u ltu rális életé­ nek irányítói, szervezői szám ára m ár ré­ gen tudatosan v állalt program a négyes célkitűzés: részt venni Észak-M agyaror­ szág k u ltu rális arcu latának alakításában, betölteni a m egyeszékhely kulturális, irá­ nyító és példaadó szerepét, átfogni-szer­ vezni a vonzáskörzet szellemi életét, s ki­ elégíteni-form álni a vár oslakók kulturális igényeit. Ebből a sokrétű, jelentős energiákat kí­ vánó feladatsorból alighanem a legbonyo­ lultabb a vonzáskörzet szellemi életének alakítása, s benne a bejáró m unkások kul­ tu rális szokásainak form álása, igényeik és művelődési feltételeik fejlesztése. Bonyolult, de kötelező feladat, m ert S algótarjánban évek óta term észetes tö­ rekvés a m unkásközpontú k ulturális gya­ korlat m egterem tése és fejlesztése. Ez pe­ dig a bejáró m unkások gondjainak meg­ oldása nélkül aligha valósítható meg. De term észetes kötelességünk azért is, m ert sok em bert érintő kérdésről van szó. Na­ ponta több, m int tízezer em ber ül vonat­ ra, „civil”, vagy m unkásjáratú autóbu­ szokra, hogy a város üzem eiben a m unka­ kezdésre készen álljon. Több m int 30 köz­ ségből jönnek dolgozni m unkások. Van aki 5 kilom éterről, van aki 40-nél is tá­ volabbról utazik, s átlagosan napi két, két és fél órát tölt úton. M unkánk felelőssé­ gét növeli, hogy a városban dolgozók m in­ tá t és érték ren d et is visznek m agukkal ha­ za — gondolkodásuk, m agatartásuk, igé­ nyeik és szokásaik példát jelentenek sok falubeli ismerős, ro k on vagy szomszéd szám ára. Nem hanyagolható el term észe­ tesen a kölcsönhatás m ásik oldala sem : a bejáró m unkások is alak ítják a város lég­ körét, az üzemek, m unkahelyek belső vi­ lágát, ezért életform ájuk, szokásaik ala­ kítása a város fejlődése szem pontjából sem közömbös. A bejáró m unkásság k ulturális viszo­ nyainak fejlesztését célzó program évek óta alakul, s m a m ár a közm űvelődés-poli­ tikai p árth atáro zat u tá n fő vonalaiban ki is rajzolódott. E program nál abból kell ki­ indulni. hogy tartós, sok éves m unkára kell felkészülnünk, nem csak azért, m ert a k u ltu rális nevelés m aga is hosszan tartó folyam at, hanem azért is, m ert a város ipari üzemei m unkaerő-szükségletüket hosszabb távon a városon kívüli lehetősé­ gekre építve elégíthetik csak ki. A fel­ ad at m egoldása sokeszközű és sokszínű m u n k át igényel (iskolai végzettségi h iá ­ nyok pótlása, cigánydolgozók kulturális igényeinek m egalapozása, szakmaszerzés, életm ódform álás). T ennivalóinkat, s p a rt­ nereinket valós, s nagyon is kon k rét ér­ 10 A bejáró m unkások m ű velőd éséről dekeltségi viszonyok befolyásolják — ezek az érdekek a politikai, gazdasági és k ultu­ rális életben gyökereznek. A város, az üzemek és a lakóhely együt­ tes felelősségéről a bejáró m unkások kul­ turális nevelésével kapcsolatban az el­ m últ években sok szó esett. Voltak ta­ nácskozások. am elyek m egerősitették a kö­ zös cselekvés szándékát, s vannak jó kez­ deményezések, am elyek tám ogatásra mél­ tóak (pl. az SKÜ kom m unista szom batja a bejáró m unkások m űvelődési feltételeinek javítására, öntevékeny m űvészeti csopor­ tok tájoltatása, TIT-előadások „exportja” stb). Ezek azonban tapasztalataink sze­ rin t nem elégségesek. Ma a vonzáskörzet községeiben a m űvelődési lehetőségek n a­ gyon eltérőek. Csak a nagyobb községek­ ben van egységes m űvelődési terv, függet­ len ített m űvelődési ház igazgató, alkalm as objektum . Ahol e lehetőségek még m egen­ gednék, ott is további erőfeszítéseket kí­ v án a m űvelődési igények kibontakoztatá­ sa, a kulturális közélet kialakítása és erő­ sítése a korábbi korszerűtlen szemlélettel, konzervatív tradíciókkal, életm óddal, m ű­ velődési szokásokkal szemben. A községi tanácsok nem jelentkeznek igényekkel a város felé, s ez nehezíti a kulturális álla­ pot feltárását, a helyi m űvelődéspolitika kialakítását, a város és a vonzáskörzeti községek kulturális, m űvelődési lehetősé­ geinek, h atásán ak szervezését és koordiná­ lását, a helyi m űvelődéspolitikai igények hatékony kialakítását. A községi tanácsok nem m ondhatnak le a városba bejáró dol­ gozók m űvelésének, közéletbe történő b e­ kapcsolásának rá ju k háruló feladatairól. A m egyeszékhely által potenciálisan k í­ nálkozó m űvelődési intézm ényhálózat k o ­ rántsem jelenti azt, hogy egyben m inden­ ki szám ára konkrét m űvelődési lehetősé­ get is nyújt. Ez a lehetőség csak a m un­ kahelyre bevitt, vagy a lakóhelyre közve­ títe tt tevékenységen, illetve a m űvelődést orientáló propagandán — m ely vonatkoz­ na a városban elérhető, a legtágabb érte­ lem ben felfogott m űvelődési lehetőségekre és a tömegközlési eszközök által n y ú jto tt m űsorokra is — keresztül jöhet szám ítás­ ba Nem h ag y h atju k azonban figyelm en kívül, hogy a város által n yújtható k u ltu ­ rálódás lehetőségét még inkább szűkíti a közlekedés, m int az üzemen belüli tevé­ kenységet. Az üzemen belüli művelődési lehetősé­ gek a legjobban kihasználható, szervezet­ ten is a legm egközelíthetőbb terület. Mi­ vel a dolgozó nap ján ak döntő részét — szervezett közösségben — itt tölti, ezért a m unkahelyén kell olyan közművelődési m otivációs rendszert — a kom plex m űve­ lődési hatások rendszerét — kiépíteni, am ely befolyásolni, változtatni tu d ja gon­ dolkodását, életm ódját, m űvelődési igé­ nyeit és szokásait. E terü leten rendkívül nagy szerepük lehet — elsősorban közvet­ len közösségi hatásukkal — a szocialista brigádoknak. A m unkát elsősorban a felnőttoktatás újjászervezésével célszerű elindítani. E rre m ár számos jó kezdeményezés, egyre több biztató példa van (Síküveggyár, Öblös­ üveggyár). Jelentős m unkásrétegeket érint a szakmai és politikai képzés rendszere. (Itt érvényesül legjobban az üzemek konkrét érdekeltsége.) Ezek azonban kez­ deti lépések. A cél — am int azt a KB közm űvelődés-politikai h atáro zata jelöli meg — nem csupán az ism eretek, a k u ltú ­ ra terjesztése, hanem a szocialista m aga­ tartás, gondolkodásm ód és életform a szé­ les körű elterjesztése. Ezért a három té­ nyező együttes felelősségét, cselekvési le­ hetőségeit kell m egkeresni. A m ostani m unka során m indenekelőtt szervezetté és rendszeressé kell tenni a községi tanácsok és a városi tanács szer­ veinek m unkakapcsolatát. Ebben tovább­ ra is a városi tanácsnak kell kezdem é­ nyeznie, s a városban m űködő intézm é­ nyek és szakem berek ad jan ak segítséget a vonzáskörzeti községeknek az elemző m un­ kához, a program ok kialakításához, s a 3 fő terü let (m unkahely, lakóhely, város) le­ hetőségeinek szám bavétele alap ján koor­ dináltan hozzá kell kezdeni a bejáró m un­ kásság szervezett képzéséhez. Úgy gondolom, hasznos lenne annak tisztázása, hogy egyes területeken mi le­ gyen a m eghatározó jellegű képzési-m űve­ lési igény. A bejáró dolgozók politikai, általános és szakm ai képzése, illetve továbbképzése a �m unkahelyen látszik legm egoldhatóbb­ nak. Egyrészt azért, m ert a m unkahelyen kialakíthatók azok a m otivációs rendsze­ rek, m elyek érdekeltté teszik a dolgozót m űveltsége m egalapozásában, illetve el­ m élyítésében, m ásrészt a szervezési-szer­ vezeti problém ák — helyi konkrét intéz­ kedések alapján — a m unkahelyen könynyebben feloldhatók. Ezeken túlm enően pedig a városi oktatási intézm ényekkel való együttm űködés révén — a személyi feltételek is többnyire biztosíthatók. Az iskolák és üzem ek között létrejö tt szocialista szerződésekben ennek konkrét form áit is meg lehet határozni. S az erősö­ dő üzemi dem okratizm us, a szocialista brigádok dinam ikusan növekvő szerepe és hatása, az egészségesen fejlődő üzemi lég­ k ö r — m elyben kiem elkedő szerepük van az üzemi p á rt- és társadalm i szervek ak ­ tiv itásán ak — jó feltételeket terem t a m űvelődés szám ára. A KB 1974. m árciusi h atáro zata a v ártn ál is nagyobb érdeklő­ dést váltott ki az üzemi pártszervezeteink­ ben. Az üzemben, illetve az üzemmel együtt­ m űködve a szervezett o ktatás több form ája terje d t el a városban, az igények örven­ detesen növekszenek, de ezekben még ma is viszonylag kis számm al vesznek részt bejáró dolgozók. A távolm aradást leg­ gy akrabban közlekedési, életm ód- és élet­ form abeli okokból indokolják. Éppen ezért vizsgálni kell a lakóhelyen kínálkozó lehe­ tőség felhasználását. A form ákat, az idő­ Ezt a v id é k e t nem fö ld m ű v esek lakják Rákóczi-telep tíz percnyire fekszik Kis­ terenyétől. Hegyek közé ékelődnek az u t­ cák, a házak változatosak: a m agyar falu­ ra annyira jellem ző uniform izált sátorte­ tős épületekből itt keveset látni. A telepet körülbelül annyi em ber lakja, m int egy közepes nagyságú nógrádi falut. A kerítések m ögött parányi kertek. Mé­ retükből látszik, ezt a vidéket nem föld­ m űvesek lakják. Rákóczi-telep a huszas évek elején épült, akkoriban nyíltak itt a bányák: a Józsefés G yörgy-akna, Szurdokbánya és a töb­ bi. A lakosok napjainkig szinte kizárólag bányászattal foglalkoztak. X — A bányák lassan kim erültek, egyre kevésbé volt gazdaságos a term elés. A ztán p á r éve m eg is szűntek az itteni tárók — meséli Valent József tanító. Régi em ber a telepen, több m int 20 éve él itt, „falube­ lin ek” számít. — Az em berek m ind a bányából éltek. Aki nem a föld a la tt dolgozott, az is több­ n y ire közvetett kapcsolatban állt a szénnel — folytatja. — Hogy mi lett az em berek­ kel? Á ltalában azt hiszik, hogy az új élet­ pontot, az időtartam ot úgy kell k ialak íta­ ni, hogy m egfeleljen a bejáró m unkások igényeinek és körülm ényeinek. Tapaszta­ lataink azt bizonyítják, hogy azok a for­ m ák a legkedveltebbek — m ert konkrét perspektívát adnak —, am elyek összekap­ csolják az általános képzést a szakképzés­ sel. E kedvező légkör: a m űvelődési tevé­ kenység tekintélye, az üzemi közéletiség erősödése nagy jelentőségű a m unkássá válás folyam atának m eggyorsításában is. Ezzel szinte törvényszerűen együtt já r az életm ódváltás igénye is, am inek segítésé­ ben a legnagyobb szerepe a városnak és a városban m űködő intézm ényeknek le­ het. Az életm ódváltás zökkenőinek csökken­ tése vagy kiküszöbölése tu d ati tényezőkön és konkrét ism ereteken m úlik. Ehhez alapvetően szükséges a helyes ér­ tékrendnek — a közösségi m agatartástól a szocialista szokásokon át a lakáskultúráig, a családon belüli viselkedés és cselekvés­ form áig — m egism ertetése és elfogadtatá­ sa. A város sok olyan lehetőséggel rendel­ kezik, am elyek következetes felhasználását m indezidáig elm ulasztottuk. Az igazság kedvéért meg kell azonban jegyeznünk, hogy az üzem ben is. a város életében is léteznek és hatn ak olyan jelenségek, am e­ lyek negatív példát szolgáltatnak. Ezek felszám olása és hatásu k ellensúlyozása form ára való átállás kom oly gondokat okozott. Az igazság az, hogy sokan m a is bányászok; Szorospatakra vagy K ányásra járnak, egy részük nyugdíjba m ent. Vi­ szonylag kevesen helyezkedtek el m ás te­ rületen. Az idegenek m eglepődve állap ítják meg, hogy nap közben jobbára idős és közép­ korú férfiakkal találkozhatnak az utcán, nőket viszont csak elvétve látni. A zért van így, m ert több olyan üzem nyílt a környéken, m ely elsősorban női m unka­ erőre számít. Az asszonyok eljárn ak K a­ zárra a varrodába, és a nagybátonyi h a­ risnyagyárba. Régen otthon kellett m aradniuk, m ert ha jö tt az em ber a bányából, meleg ételt kellett tennie az asztalra, meg legelőbb is forró fürdővizet készíteni, hiszen vala­ m ikor szénporosan jö ttek m eg a férfiak a föld a ló l... Ez persze m ár a régm últ. M ostanában reggelente több az asszony a buszon, m int f é r f i... Bizony, napközben elég nehezen telik itt az idő. A paraszti m unkához nem szoktak az itteniek, a könyvhöz sem , m aradnak h át a hosszú beszélgetések, sörözgetés, m eg a kártyaklub. Aki m unkához — m ég­ pedig igen kem ény m unkához — szokott, nehezen viseli a tétlenséget. A nyugdíja­ sok szinte valam ennyien eljárn ak idény­ m unkára, s többségük nem a pénz m iatt sokoldalú és hosszan ta rtó m u n k át követel a város életének m inden területén. A hazautazás előtti kényszerű várak o ­ zási időt hasznossá teh etjü k , ha egy-egy k iállítást — legyen az képzőművészeti, lak ­ ber endezési, könyv vagy egyéb — szerve­ zünk az üzemben, s összekapcsoljuk elő­ adással, tárlatvezetéssel vagy konzultá­ cióval. A ko ráb b i próbálkozások bizonyít­ ják, hogy csak akkor hatékonyak ezek a rendezvények, ha a dolgozókat ténylegesen foglalkoztató problém ák m egoldásához adnak segítséget. V onzáskörzeti községeinkre is jellemző a m odern technikai és urbanizációs vív­ m ányok töm eges megszervezése. Ezek felhasználására, alkalm azására úgy kell m egtanítani a falusi közösségeket, hogy valóban az életm ódváltás eszközei legye­ nek. Ma az életszínvonal falun általáb an nincs összhangban az életm óddal, az élet­ m ód elm arad az életszínvonal — a jöve­ delem — által biztosított lehetőségek mö­ gött, még akkor is, ha figyelem be vesszük, hogy a falun élő em ber életkörülm ényei m a is — és még sokáig — objektíve szük­ ségszerűen bizonyos eltérő vonásokat m u­ tatn ak a városiakétól. Ism ételten hangsúlyozom , hogy a tém a megközelítése és m egoldása csak a három terü let szoros együttm űködése, tervszerű, koordinált és rendszeres tevékenysége ú t­ ján lehetséges. Csík Pál (hiszen a nyu g d íjak ra igazán nem lehet pa­ nasz), hanem , hogy értelm esen teljen az idő. V an aki az A lföldre jár, meg Sza­ bolcsba alm át szedni, az egyik szomszéd Nagyorosziba utazgat egy építkezésre. Na, de efféle m unkák rövid ideig ta r ta n a k ... Az egyik öreg szobrokat farag, a m ásik kertitörpéket g y á r t... A „társasági élet" a kárty ak lu b b an zajlik. Alig v árják az öt órát. Évek óta rendszeresen, m inden nap leülnek az asztalhoz. Volt idő, am ik o r Ju ­ hász bácsihoz igazítottuk az órát. Am ikor elhaladt az ablak előtt, tu d tu k : öt perc m úlva öt. X A té r valóban a telep központja. Egyik oldalán az italbolt, a kultúrház, a m ási­ kon egy zöldségkereskedés. A fák alatt néhány pad. A szem erkélő esőben sem üres az ú t: öregek álldogálnak, beszélgetnek. Magas, széles vállú férfi csatlakozik hoz­ zánk, kezében m űanyag vödör. A „honnan-hová?” kérdésre válaszolva m ondja: — A k u ty án ak viszem az ételt. A régi R ákóczi-tárónál dolgozott. Most a Földtani Intézetnek van ott ra k tá ra. Száznál több lépcső m egm ászása u tán b u k ­ kan fel a lejárat. K ét hatalm as b ern áth e­ gyi ugrándozik körülöttünk. — Ez a táró annak idején a v ájártan u ló k tan b án y ája volt — m agyarázza vendéglátónk. — Ki­ tűnő m esterek o k tatták itt a gyerekeket három éven át. M indenféle m unkafolya­ m atot kipróbáltak, gyakoroltak, s közben term eltek is, m égpedig nem is akárm eny­ 11 �nyit. Úgy emlékszem. hatvanhét táján szűnt meg itt a bánya. Más tárók még éveken át m ű k ö d tek ... csa vize, cuppog a sár: falusias a h an ­ gulat. B elépünk a kertkapun. Az udvaron szobrok: Kossuth, Lenin. A szabad ég alatt dom boldalnak tám aszkodó alakok meglepik a vendéget. Úgy tűnik, m intha a földből nőttek volna ki. Valam ilyen p ri­ m itív kedvesség és tag ad h atatlan szobrá­ szi képesség keveredik bennük. A nyaguk nehezen m egm unkálható term éskő. X B udavári Károly, K ossuth-díjas v ájárt az utcán szólítom meg. M arkáns arcú, m egterm ett férfi. M ár nyugdíjas. Kész­ séggel beszél életéről, a telepről, a bányá­ szatról: ezek a fogalm ak szám ára szinte ugyanazt a tartalm at hordozzák. — Ifjú Tóth Józsefnek hívnak — kezdi a házigazda. — Így bizony, hiába ősz a hajam . Nem tanultam én senkitől a szob­ rászkodást, csak úgy m agam nak csinálga­ tom. A kkor kaptam rá igazán, am ikor nyugdíjba m entem . Meg, hogy a felesé­ gem is elhalt, egyszerre nagyon sok lett az időm . . . — N egyvenkét évig dolgoztam a bányá­ ban. Voltam küldönc, vájár, m ajd gépke­ zelő, végül brigádvezető. Az első bányák egyikében kezdtem . József-aknán, 13 éves korom ban. Nehéz idők v o lta k ... A felszabadulás u tá n m agam is rájö t­ tem : kell a szén az élet m egindulásához, az újjáépítéshez. A kkoriban frontm ester voltam , szerveztem az em bereket. K ato­ nák is jöttek, meg olyanok, akik nem so­ k at értettek a szénhez. Úgy csoportosítot­ tam az em bereket, hogy öreg bányászok m ellé osztottam be az újakat, így aztán m indig ki tu d tu k hozni valahogy a nor­ m át. Pedig nem volt azt gyerekjáték tel­ jesíteni. Nekem például volt tízcsillés nor­ mám, am i 70 m ázsa szenet jelent, m ert tíz m ázsa fért egy csillébe; később volt tizenhárom csille is, ez 92 m ázsa szénnek felel m e g ... M egmondom őszintén, nekem a m ai bá­ nyászat m ár szórakozás lenne, ha bírnám , hiszen m ár m inden gépesítve van. Én még sokat dolgoztam kézi erővel, különösen a m últ rendszerben. . . Ö tvenhárom ban je­ lentek meg az első gépek, de ahol én vol­ tam , csak K óta-féle rakodógép volt. Vit­ tü k m agunkkal egyik m unkahelyről a m á­ sikra. M otorral m űködött, lánc h ajtotta, m int a kerékpárt. L ábunk közé vettük, volt ra jta egy három m éteres kaparósza­ lag, a rra koto rtu k két oldalról a szenet. Ez m ár sokat jelentett. Egy em ber harm inc csille szenet is m egkapart. Aztán, ha odébb kellett állni, négyen m egfogtuk a gépet, és v ittü k az új m unkahelyre. . . Most m ár nagyon jó a bányászoknak, m egm ondom őszintén. A vége felé m ár nekünk is könnyebbede tt. Az volt a baj, hogy mi m ár elég gyenge kalóriájú sze­ net bányásztunk — a m últ rendszerben kiterm elték a jó szén j a v á t . . . Jóm agam 1965-ben m entem nyugdíjba, azóta a Föld­ tan i Intézetnél dolgozom, m int portás. A K ossuth-díj? Bizony az nagy esemény volt! Ötvenhárom m árcius tizenötödikén felhívtak B udapestre. Az Országház csar­ nokában, ott ad ta át a d íjat a nehézipari m iniszter. L eültettek szép sorban m ind­ nyáju n k at, meg volt számozva m indenki­ nek a helye, úgy szólítottak bennünket. Este a korm ány tagjai fogadták a küldöt­ teket. Vacsora volt, beszélgetés. Ezeket az ór ák at nem felejti el az em ber soha. Ahogy itt beszélgetünk, könnyűnek tűnik m inden, pedig sok m unka volt a 16 k itü n ­ tetésem meg a K ossuth-díj m ögött is . . . 12 Mi tagadás, eljárt az idő. Szerencsére, azért van m iről beszélgetni a régi m un­ katársakkal. Elhihetik, negyvenkét év nem kis idő, tö rtén t egy s m ás az em berrel... X Bedő Sándor bácsi neve fogalom a tele­ pen. 1924 óta él itt. 79 éves, de kedélye, hum ora — azt m ondják — sem m it sem kopott. M indenből tré fá t csinál, nem so­ káig m aradnak meg közelében a rosszked­ vű em berek. — A színház volt a szenvedélyem — meséli. — Persze, am atőrökkel, m űkedve­ lőkkel dolgoztam. M ár a háború előtt is tanítottam be darabokat, de a legszebb korszak a felszabadulást követő hónapok­ tól egészen 1961-ig tarto tt. Játszottunk mi m indenfélét, főleg népszínm űveket: A be­ ty á r kendőjét, a Cigányt, a Te csak pipálj, L ad á n y i-t... M ikor hozzáfogtunk, sem m ink sem volt. Összejött mégis m inden. A fiúk ho rd ták a vizet, a lányok súroltak, én m eg a kulisz­ szákat festettem , díszítettem a színpadot... Nagyon szerettem azt a gárdát. A cso­ port zöme bányában dolgozott, akadt egy­ két iparos, azok feleségei, lányai. J á r­ tuk a környéket is. V oltunk Mizserfán, N em tibányán, több környékbeli faluban. A kadtak nehéz p illanataink: a székeket úgy k u n yeráltuk össze az előadás kezde­ tén. M anapság könnyebb lenne az ifjú ­ ságnak, ha foglalkoznának ilyesmivel. De h át van m ár jobb szórakozás is: jönnek ide színészek, énekesek, itt a tévé, mozi is van. . . A m ikor befejeztük a m űkedvelő színjátszást, k erü lt ide egy keskenyfilm es vetítő, azt kezeltem egy darabig, aztán „rám fogták”, hogy öreg vagyok . . . — Fiatalos elgondolásai vannak az én u ram nak — szól közbe S ándor bácsi fele­ sége. — A tánczenét szereti. Húz enge­ m et is, hogy gyere, táncoljunk . . . — Látod, m ár m egint kibeszéled az em­ b ert — kacsint S ándor bácsi. — Hiába, az asszonynép csak nem tu d ja ta rta n i a száját. X Az eső rákezdett. M ár zuhog, am ikor sé­ tálu n k fel az emelkedőn. Fröccsen a tó ­ Ez itt Rákóczi lenne. M agam öntöttem ki bronzból, aztán u tán a csiszolgattam. Elég sokat m olesztáltak, csúfolódtak, hogy ilyesm ire adtam a fejem. M ondtam is Szabó Pista b áty ám n ak : Voltam B ükk­ széken, átm entem a p arkon és u tánam súg­ tak : „O tt megy ifjú Tóth József, szob­ rászm űvész”. P ista bátyám m eg azt m ond­ ta, ne törődj vele. H át nem is törődök én, de azért csak bánt a dolog. X Fiatal, energikus em ber Jak a b Gábor, a telep K IS Z -titkára. Az olaj kályhával bíbe­ lődik. Ma este összejönnek a fiatalok, itt a klubban, s k in t bizony érződik m ár az ősz. — Nem m ondhatnám , hogy sokan va­ gyunk, harm inchárom tag ja van az alap­ szervnek. Igaz, hogy sokan a m unkahelyü­ kön, az iskolákban tagjai az o ttan i KISZnek. Sokan eljárnak. A klub hétfő kivételével m indennap nyitva van. A program k ö tetlen. Öt-h at éve nagyon jól m ent a klubélet. Most, saj­ nos, valam ilyen form aság m iatt elakadtak igazolványaink Terenyén, nem kap tu k meg a m űködési engedélyt, ezek nélkül pedig hivatalosan nem létezhet sem m iféle klub. Pedig m eglennének a feltételeink. Nem panaszkodhatunk a felszerelésre sem, és a kedvvel sincs hiba. X A posta falán hatalm as, furcsa form á­ jú telefonkészülék. Fölötte zom ánctábla: Segélykérő telefon. E különös szerkezet valam ikor a föld a la tt m űködött: távoli m unkahelyek, különféle fejtések között létesíthettek általa kapcsolatot. Ma a „pol­ g á ri” lakosságot szolgálja: közvetlen kon­ tak tu st terem t Salgótarjánnal. T alán egy kicsit a Rákóczi-telepiek m eg­ változott életét is jelképezi: egy valam i­ kori életform ából — h a nem is könnyen — sikerrel — válto ttak át egy újba, m ás­ féle —, s nem kevésbé jelentős — hasz­ not hozva a társadalom nak. Hann Ferenc �K em ény D ezső S e b ek A fegyelmi bizottság elnöke a gépírólányra nézett, tovább dik­ tált. — . . . az ütés következtében Rolf Schneider m egtántorodott, fejét beverte a harántgyalugépbe. A m ellékelt üzem orvosi látle­ let szerint arcán zúzódásokat és nyolc napon túl gyógyuló sérülé­ seket szenvedett. A lány kihúzta a gépből a jegyzőkönyv első oldalát, m egnézte az ötödik m ásolatot: h alvány volt, elmosódott, m int egy régi em­ lék, de azért olvasható. — V árjon — m ondta az elnök. — Nem tudom elképzelni, hogy csinálhat ilyet valaki. H allja, V ereb? — a sem m itm ondó külsejű, ünneplő ru h ás férfi hallgatott. — Nézze, m aga nagyon jól tu d ja hogy ebből ügyészségi ügy lesz. — A férfi nem felelt. — Még­ hozzá idegen állam polgár az illető, kiküldetésben, olyan ez, m in th a az üzem volna a vendéglátó. Szép kis vendéglátás! — A férfi ném án állt. — Em ber! M ondjon m ár valam it! — semmi vá­ lasz. Az elnök hom lokát törülte. — M agának lesz rossz, Vereb, ha nem beszél. A rendőrség is ki fogja hallgatni. K izárólag azért nem vették őrizetbe, m ert az üzem olyan vélem ényt adott m a­ gáról... A férfi felnézett. — M ilyen vélem ényt? — Na, végre! Szóval tud beszélni, m i? E lv árh atju k m agától, hogy m indent és őszintén. Ahogy kell. Nő volt a dologban? — Én nő m iatt nem ütök. — H át akkor? — Nehéz rá visszaemlékezni. És nem is jó. — Ne bolondítson, em ber! Tegnap történt, még egy napja sincs! E rre nem képes visszaem lékezni? — Nem erről beszélek. — Mi? Na jó. Olvassa fel neki, am it eddig leírt. A sem m itm ondó arcú férfi akkor ennyit m ondott, egészen hal­ kan: — Nyolc napon túl gyógyul. Cirkusz az egész. — Hallja, V ereb? A lány olvasott. Éneklő hangon, a sorok végén m eg-m egállva. — . . . az ebédszünet végefelé Rolf Schneider és a két m ásik ném et szerelő, valam int az üzemi lakatosok játszottak. Egyikük krétáv al k ö rt rajzolt a földre, és néhány lépés távolságból pénzzel célbadobtak. Vereb Lajos nem vett részt a játékban. Rolf Schnei­ d er első dobása a célba talált. M indenki nevetett, kiabáltak, s ak­ kor V ereb Lajos közelebb lépett és öklével Rolf Schneider arcá­ ba vágott. Az ütés k ö v etk eztéb en ... — A vére lecsurgott a trik ó jára — vágott közbe a bizottság elé idézett, sem m itm ondó arcú férfi. — Zöld volt a trikó, a piros vér fekete lett rajta. X H ajnal óta folyt a m unka a birkalegelő kötéllel k e ríte tt d arab ­ káján, a lakókocsik között a sem m iből em elkedő sátor körül, kö­ telek, húzd meg, csiganyikorgás, tom pa puffanások, cölöpök, a két kopott m edve enni kap, bűz, az úristenit, hova rak táto k a kék festéket. A KÉT TARGET, akartok potyajegyet a délutánira, bá­ csi, mi az, hogy illúzionista, kígyójuk is van, húzd azt a k u rv a kötelet, még, még, m ég öt gyerek jöhet, vizet a lovaknak, h a tudtok valahol kutyakölyköt, azt is hozhattok, jegyért vagy ötven fil­ lérért, pénztárkocsi, A KÉT TARGET, délután féláron, m ert a m edvék pihennek, a m űlovarnőt G ruber M áriának hívják, a cukrászné, hogy sváb vagy zsidó, na és ha zsidó, ez a cukrászné m int a falu farka, ti is eljöttök este? A szájkosaras m edvék kibicikliznek, fénylik a cilinder, te kö­ lyök, nem voltál te itt délután is, két vén bohóc, m ár csupa szap­ panhab a manézs, a nő a ló h átán tizenöt éves, a bejelentőlapon negyvenkettő, csöndet, p a tta n az ostor, dobpergés, egy-kettő-há­ rom szaltó, tus, fénylik a cilinder, w as schon beginnen? Öten jönnek beszélgetve, leülnek az első sorban, a két feketeruhás meg a három szürke, az egyik, az öreg, nézd csak, az osztrák, a cuk­ rászné, az egy rendes em ber, az h a civil volna, halkabban, úgy tu d n a felszolgálni az üzletben, hogy a zserbóban se jobban, azért a sapkájukat levehetnék a fejükről, h alkabban, tu d az m indent a k á rty a trü k k tő l a tótágasig, de ilyen egy rendes em ber, csend le­ gyen ott hátul, kölykök, ugye lehet itt a szünetben szódavizet k apni, m ost aztán ta k a ríth a tjá k a m anézst. Szignál, fénylik a cilinder, A KÉT TARGET. Ezüstpikkelyes dresszben a nő, nyak án csokorra kötött ezüstszalag, a férfin fekete trikónadrág, zöld tri­ kó, m egint a bohócok, a kifutó elé állítják a nagy fekete táb lát és a szövetdarab is fekete, a nő m eglobogtatja, előrefut, a férfi szé­ les bőrtokból tíz szélespengéjű tőrszerű k ést vesz elő, a K ék Du­ na-keringő és fénylik a cilinder, mosolygós h angulat, a pikkelyek ezüstösen dobják vissza a fényt és a nő szőke, m eghajlás fekete nadrágban, zöld trikóban, m ég m indig a D onauw alzer, a férfi odakínálja a késeket az öt ném etnek, ősi ri tus, az egyik fek eteru ­ h á s k iv á la s z t egyet, m egm utatja az osztráknak, az bólint, és a Kék D una harm adszor, a férfi bókol, h átratáncol, villan a kivá­ lasztott kés és a kifeszített szövet reccsenve hasad ketté, tus, a nő ugrik, bókol, m ár a tábla előtt áll szétterpesztett lábbal, szétve­ te tt két karral, aranyszőke m adonna-fej a fekete h á ttéren és mo­ solyog míg a férfi kim éri a tíz lépés távolságot ak k o r h á tra fordul, balkezében kilenc kés, a jobban egy és nincs m ár Kék Duna, csak a dob pereg h alk an és kezdődik a játék a nő bokájánál. Egy jobbra, egy balra a bokák mellé, a dobpergés lassan erősö­ dik, egy jobbra egy b alra a combok m ellé s egy pontosan a két comb közé, egészen fent, de nevetni senki sem m er, ez eddig öt, a férfi teljesen a sötétben áll, csak a késeket látod villanni a sem ­ miből, repülni a sem m iből és heggyel beleállni a fekete táblába a nő bőre m ellett, egy jobbra és egy b alra a csípő mellé, egy jobb­ ra, egy balra a két hónaljba és a dobpergés m ost m ár az agyad­ ban dörömböl, a férfi v ár egy pillanatig az utolsó kés előtt, csend, m it akarsz, figyeld, a tizedik jön, azt m ondták, hogy délután bal­ ról dobta, m ost biztos jobbról, és a tizedik is elővillan és bal olda­ l on, közvetlenül a nyak bőre m ellett átvágva az ezüst szalagot, rezegve áll meg a deszkában, és cin tán y ér és dob és három trom ­ bita recsegi a tust. H ajlongás egym ás kezét fogva, zúg a taps, a ném etek állnak és ordítanak, tenyérverés, a kis osztrák átlép a lábnyi kötélkorláton és rázogatja a zöldtrikós kezét és az egyik fek eteru h ás is átugrik, az nem n y ú jt kezet hanem kézzel-lábbal m agyaráz és a nézőtér kíváncsian lecsendesül. A feketeruhás ném et. A fekete táb lára m utogat, a m ellére ver, száját csucsorítja, pénzt vesz elő. Az ar­ tista h átrál, szeme olajos-rém ülten rebben, éles m etszésű orra m ost hófehérnek tűnik, m egfordul, két keze a levegőben, de nincs fal, am inek nekitapaszthatná, és a ném et kezében m ár száz pengő, és a kis osztrák m ár tö rt m agyarsággal m ondja, hogy a Schar­ fü h rer ú r száz pengőt ad, ha őt is ugyanígy körüldobálja, fe jrá­ zás, rettegő hátrálás, a fekete S ch arfü h rer üvölt, keze a zöldtrikós vállán, a tábla elé löki, also dann du w irst h ie r stehen bleiben du Schw einehund és futó léptek, fénylik a cilinder az igazgató ke­ zében, görnyedt hát, az osztrák szabódik, a fekete m egint ordít, az osztrák vállat von, tanácstalanul körülnéz, a cukrászné, ez m eg tu d ja csinálni és m ég száz pengőt is k ap érte a zöldtrikós, az igazgató m agyaráz és kér, az osztrák eltolja, a S ch arfü h rer odébb taszítja és szétvetett lábbal, csípőretett kézzel áll a m anézs közepén, in t a zenekarnak, a kis osztrák pedig kim éri a tíz lé­ pést, a pikkelyes nő öklét szájára szorítva kuporog a m anézs szé­ lén és pereg a dob. Jobb boka, bal boka, jobb comb bal comb, egy kés a k ét comb közé egészen fent, de nevetni senki sem m er, ez eddig öt, a kis osztrák a sötétben áll, sem m iből villannak a kések, jobb hónalj, bal hónalj, a zöldtrikós m ost k in y itja a szemét, a kis osztrák zsebkendőt vesz elő, a gallérja alá töröl, m egfogja a tizedik kés hegyét, a dobpergés m ost m ár a zöldtrikós agyában dörömböl, a cukrászné, neki nem kötöttek szalagot a n y ak ára és villan a tize­ dik kés és a zöldtrikós hirtelen m ozdulattal jo b b ra billenti a fe­ jét, a nyaka is vele mozdul, nem bízott-e az osztrák kezében és távolabb ak arta-e vinni n yakát a balról v á rt késtől, vagy azért-e m ert öt perccel k orábban nem m erte vállalni a sunyin felajánlott ölési lehetőséget, egy öröklét egy szem pillantás a la tt és a kés be­ leáll a nyakába, de rögtön ki is hullik, a v ér m agasra szökken és feketére festi a zöld trikót. A pikkelyes nő odarohan, a férfi ad­ 13 �digra lecsúszik a földre, hatszáz em ber sóhaja lebbenti a ponyvát, de szó nincs, a férfi szája torzan félrehúzódik, az osztrák csak áll, lassan és félszegen elvigyorodik, a feketeruhások hangosan rö­ högnek, a S ch arfü h rer a com bját csapkodja jókedvében és az utolsó padsorban, közvetlenül a ponyva előtt és közvetlenül a h á­ ború vége előtt egy sovány, tíz év körüli fiú visítva felröhög és röhög, röhög, am íg ki nem vonszolják. X A lány leírta az utolsó szót, v árta a folytatást. A sem m itm ondó arcú férfi azonban hallgatott. Az elnök odébb lökte a h am u tar­ tót, előrehajolt. — Nézze, van aki azt m ondja, hogy sebet csak sebbel lehet or­ vosolni. Lehet, hogy igaz, de én nem hiszek benne. És most m ondja, m it csináljunk mi m agával? Jánosy István B olond ok királya Firinc Képére 1. Világ előtti végen van egy viselős szikla, az előtt sóhajt, zokog az A nya: M indent m egtett, am i kellő, mégis m arad t m éhe m eddő; nem ak ar fia m egszületni! M intha nyílnék M ennyből ajtó, hangot hallott a sóhajtó. Amíg, anyám , itt sóhajtasz, m eddő m éhhel csak óhajtasz, nem szállhatok ki a kőből! Szerrel szerezz arany seprőt, söpörd vele Ég perem ét, a Föld szín ét! H árom szor üss a sziklára! És az A nya valahára három szor ü tö tt a sziklára. És a szikla m eghasada, kikelt onnan édes fia. 2. A hadból hazatérvén, hol em bert nem ölt de a pergőtűzbe m int szanitéc kikúszott, hova m ás senki se m e r t.. . . tétova tám olygott lyukas tüdejével. Senki sem törődött szent betegségével. Kis k ály h áját lopott gallyal fűtötte. V ásott kölykök m elegedtek körötte, meg egy ledér lány, — az m osta gönceit, szeszelte tetveit, s ő m egáldotta, de nem élt vele. Fölkelni is m ár alig volt ereje. Csak k án tálta százszor naponta: „Ne dúlj, ne árts, még állatot se bánts!” 3. M indent m ásképpen tett, m int a többiek; rám o n d ták : „kőbölcsőben született”, és becsukták a bolondok közé, de ő m inden bolonddal tisztelettel beszélt, m in t em berfenséggel. M int em berfenséget szerették őt viszont: a bolondok álorcás karneválján a Bolondok K irályának őt választották. O tt állt az álcás m askarák közt (volt o tt csodafiúszarvas: nappal, holddal agancsán; ordító oroszlán, nyers kakadú, fényes sisakos vallon zsoldos), s ő tűnődve nézett a semmibe, a bolondok borús királya. 14 soha, Pál József Szenteste T ágult szemekkel szorongtak a vaksötétben. A lövöldözés kezdete óta a gyertyát sem m erték égetni. Az ajtó t stangával, használt kocsitengellyel tám asztották ki, s m ost feszült várako­ zással m eredtek abba az irányba, am erre a pinceajtót sejtették. Csillagok gyúltak szemeik előtt az erőltetéstől. Az asszony várakozása m ás v olt, m int a többieké. Am ikor a front hangjai átszivárogtak a hegyeken, m ár egy éve m últ, hogy nem jö tt h ír a férje felől. Ahogy sűrűsödtek a szekerek, gépjárm űvek, m enetoszlopok, asszonyi bizakodással egyre in­ kább úgy érezte, fé rjét is hazahozza ez az em beráradat. Napok óta, éjjel és nappal özönlöttek a visszavonuló kato­ nák, lovak, trénszekerek. F áradtságot és tisztátlanságot árasz­ tó em bertöm eg, fegyverek, sisakok, sapkák, hátizsákok, tép ett bakancsok végeláthatatlan, cél nélküli árad ata hullám zott végig a falun. M int a kora tavaszi szennyes ár, am ely elárasztja a k erte­ ket, és az otthonok küszöbéig nyomul. Ebből az áradatból v ár­ ta, m int gyerm ekkorában az öregek m eséinek m egism étlődését, az öregekét, akik szerint harangot hozott a hólé még az ő ifjú­ ságuk idején. A k itartó lövöldözés zaját egyszerre két, egym ást gyorsan követő detonáció vágta k etté; belenyögött a pince erős faajtaja. H allani lehetett, ahogy a rosszul odatám asztott, használt kocsitengely dübbenve hull a döngölt földre. — A híd — hallotta az asszony apja h an g ját, — A híd — is­ m ételte az öreg. Rögtön nem is értette, m it ak ar m ondani az apja, csak a rém ületére figyelt fel, arra is futólag, m ost gondo­ latai a híd felé torlódtak, am elyhez lánykorának annyi em léke tapadt. A kiáltás nyom án a vasárnapi, ünneplős híd, legények­ kel és lányokkal fészkelte be m agát gondolataiba. A nnyira, hogy felugrott a sötétben, am ikor egyszerre világosodott meg előtte, hogy a híd nincs többé és az apja fél. M ióta a férje távol v an tőlük, a gyerekek az öreggel együtt azt ették, am it ő előte­ rem tett. Az öreggel csak a következő száj volt több, m int tiszte lett volna, abból csak rigolyás jogai jö ttek elő. Elszégyellte m a­ gát az öreg m iatt, m intha m egleste volna valam i elrejtenivaló titkos és bizalm as cselekedet közben, és visszakucorodott a fészkelődő gyerekek mellé. A napok óta benne növekvő bizonyos­ ság azonban, hogy fé rjét hazahozza az áradat, egyre erősödött. A falura m ár rátelepedett a decem beri korai szürkület, am i­ kor az öreg felderítése nyom án kim erészkedtek a pincéből. M iután a gazdának m egköszönték a helyet, a két m egszeppent gyerekkel együtt hazatértek. A falu ism ét tele volt katonákkal, m ost sem értették egyi­ k ü k beszédét sem. a házukba is ú jak települtek. Az ajtó körül nagy volt a töm örülés, mégis szokatlan csendesség fogadta ő k e t; a figyelem érezhetően valam ilyen benti esem énynek szólt. Am ikor közelebb értek, a katonák nyilván m egértették, hogy az érkezettek otthona ez, és ú t nyílt előttük. Bent, az öreg fekvőhelyén fekü d t valaki szétvetett, sáros csizm ájú lábbal. A rcát nem láth atták , kato n aru h ás lány h ajo lt a melle fölé. V érrel á titato tt kötésen m atato tt. A gyerekek is meg­ értették, hogy a csönd és a figyelem a sebesültnek szól. Az öreg beterelte őket a kam rába. Rézsűt falnak tám asztotta a teknőt, a láb ú jtatta m indkettőt. A nagyobbat, a lányt szorosan a fal m el­ lé guggoltatta, a kisebbet, a fiút nővére elé, két oldalt pedig rongyokkal fedte le őket. — Mit csinál apuka?! — n y ito tt rá ju k az asszony. — Nem hallottad a plébános úrtól, m it csinálnak a gyere­ kekkel? — suttogta fojto ttan az öreg. — Ugyan m ár! V énségére kezd el hinni a p apnak? — sza­ badította ki az asszony a gyerekeket. A kam rából azonban nem m erészkedtek ki. Összebújtak ism ét, m in t a pincében. A két gyerek azonban nem felejtette el, m ilyen nap van, a bátorságuk is m egjött, követelőzni kezdtek. Nekik is csak k a­ rácsony lehet, fontolgatta az asszony, h áth a szívesen is veszik, ha készít valam it. Nem igen volt sem m ijük, hacsak a kevéske fa­ gyott krum plit nem szám ítja, m eg a doboz m arm eládét, am it még a ném etektől lopott az öreg. Az jól jön a gyerekeknek, nekik �attól igazi karácsony lesz. K im erészkedett a konyhába, hogy vi­ a gyűjtem ényt. Valahogy a m egégetéshez m égsem volt kedve. zet tegyen fel. Egykedvűen figyelte, am int a konzerves dobozból szétm ásznak, A sebesült besötétült szemgödörrel, félig nyitott cserepes elrugaszkodnak a bogarai, szertehurcolva a züm m ögést az alko­ szájjal feküdt. A tehetetlen várakozásban m ellette gubbasztó n y at ban. k ato n aru h ás nő m egigazította a férfi haját. Lehúzta a csizm áját A lbert k itartó an köpködött, csak úgy m aga elé. képzeletben is. Az asszony szeme a sáros, elárvult csizmákon állapodott meg. jelölte ki a legyőzendő távolságokat. Úgy látszott, nem ú n ja Az ilyen csizmák m indig férfib ajt jeleztek a háznál, férfiakét, m eg soha. N yugodtnak látszott, tudta, hogy legfeljebb a M ise­ akiknél nincs esendőbb testi bajaikban. Á polta m ár nem egyszer hegyről és a K endergátból hallatszik ide a hívás, a K áposztás­ ap ját is, férjét is — ism erte jól azt, am ikor a férfiem ber gyá­ kertből hiábavaló érte kiabálni, b á r az an y ja őt is szólongatni m olításra szorul. Nem is gondolt arra, hogy ennek sebesülése fogja, h áth a a környéken van. van. Meleg kell neki, a csizm ája sem m arad h at így — ez fog­ Zoltán nehezebb helyzetben volt, m ert a saját udvarukon lalkoztatta. Levette a buzogni induló vizet, m ajd kezére húzta a játszottak Tojással, Toncsival és A lberttel. A nyja eln y ú jto tt hí­ csizmát. Szaporán já rt a kefe. vása nem sokáig hagyta kétségek között. A többiek is kászá­ K opogtatás nélkül nyílt az ajtó, az asszony keze m egállt a lódtak, in d u ltak haza. Még segítettek Z oltánnak és an y ján ak a levegőben. Szikkadt paraszt állt az ajtóban. garicsból beterelni a higany-virgonc kism alacokat és a kocát. A — No, lyány, látom , m ár m egbarátkoztál velük — m indig serdülő jószágok egyszerre roham ozták meg a b ejáratot, úgy, így szólította: ,,lyány”-nak, m int napszám os k o rá b a n ; olyan hosz­ hogy eleven torlasz keletkezett az ólajtóban. Az egyik addig-ad­ szan n y ú jtv a a szót, ahogy csak olyanok tudják, akik ad ­ dig izgett-m ozgott, fú rta m agát előre, míg egy m ásiknak a h á­ h atn ak m u n k át m ásoknak. Ettől „lyány”-tól m ost is arcába tá ra került, és félreérthetetlen farm ozgásba kezdett. Toncsi vi­ szökött a vér szégyenében. — H át az ünnepi vacsorát megcsi­ hogott, Tojás tárgyilagos kíváncsisággal szem lélte a jelenetet, n áltad-e m ár n e k i k ? A lbert tu d ta, am it tudott, és lekicsinylően nézett végig a töb­ — Nincsen nekünk sem m ink, jól tu d ja maga. bieken. Zoltán az anyja m iatt nem tud ta, m it tegyen. — A disznó, am it az urad vett tőlem még a m últ télen, am i­ — No, nézd csak a pondróját! Mi nem kéne m ár ennek is! k o r itth o n volt, h á t az semmi? — m ondta az anyja, és a vesszővel a m alachalom közepébe csa­ — Fias. Hogy lehetne azt levágni. A zért v ette az uram , pott. A torlasz m eglódult, be lehetett csukni az ajtót. A gyere­ hogy eladhassuk a kicsiket, az anyából meg élhessünk, míg h a­ kek hazaindultak, Zoltán a tejre várt, am it még m egszűr az zajön. M agunknak is alig van m it ennünk, nem m ég a disznó­ anyja, aztán köcsögbe önt, és am it még habos-m elegen a ta n á r­ nak. Talán meg se ellik szegény. nőnek fog vinni. — Fias vagy nem fias, a többieknek ennyi sincs. M inden­ k it tö n k rete tt a háború. Engem is. Ide kell adnod. Hadd vendé­ — No, itt van. Vigyed — lökte Zoltán kezébe az anyja — geljük m eg e z e k e t . Vigyed a tanárnődnek — m ondta (olyan hanggal, ahogy a m a­ — D ehát m agának, meg az egész rokonságának ott a sok lacokat korholta), m intha a fiú nem tudná, hogy vinnie kell és hízója elrejtv e a hegyek között, a tanyákon, ahová e z e k a hová kell vinnie. Oda hordta m ár évek óta, tan árn ak , tan árn ő ­ katonák se igen ju tn ak el! M indenki tudja, még a gyerekek is. nek, m ikor ki lak ta a szobát. Ha az egyik távozott, az anyja — Gyere, vagy elv itetlek ! E z e k k e l . K ülönben kiabálj felkereste az újonnan érkezettet, és közölte vele, hogy az elődje csak, ha azt hiszed, hogy m egérti közülük valaki is. M ielőtt tőle vette a tejet, és Zoltán esti tejhordás a folytatódott. A jelen­ rán k sötétedik, nálam legyél a disznóval! legi tan árn ő azonban egészen m ás volt, m in t az előzőek. M ióta Nem teh ete tt m ást, kötelet kötött a disznó nyakába és el­ neki hordja, m inden este m egújuló izgalom m al v ette kezébe a h ajto tta. A kötelet akkor is tarta n ia kellett, am ikor egyetlen lö­ köcsögöt. A fiatal férfi tan áro k at nem szerette a zoknibűz és a véstől oldalára fo rd u lt az állat. Még látta, am ikor a felm etszett rendetlenség m iatt. A rra pedig nem em lékezett, hogy az előző hasból szétgörögtek a csapos kis állatok. Gőzük felszállt, szét­ tan árn ő k ilyen rendezetten, tisztán ta rto ttá k volna a szobát. Még foszlott, sem m ivé lett a hidegben, m int m eg nem született éle­ a levegője is m ás volt a tan árn ő óta. Ami azelőtt szintén nem tük. tű n t fel szám ára, azok a vaságy végére vagy a kályha fölötti K áb u ltan tám olygott haza. A szürke égen v arjak úsztak a kötélre tereg etett kicsiny, finom, könnyű, illatos ru h adarabok falu felé éjszakára. Az erőlködő m ad arak at visszavetette a szél. voltak. Az illat ugyan jö h etett a m osdósarokból is, ahol a tü k ö r Néha úgy tű n t, m intha belefagynának a légbe. H avazni készült. előtti üvegpolcon a szappanon kívül sok m inden m ás — doboz­ Az orosz tiszt h alott volt, m ire hazaért. Lábára felhúzták a kák, üvegcsék — sorakozott, de elképzelhetetlen volt, hogy ezek csizmát, am it az asszony bokszolt fényesre. Tehetetlenségében a puszta érintésre is biztosan kellem es ru h ad arab o k ne lennének k itö rt belőle a sírás. illatosak. A tisztet a sötétedés és a m egindult havazás ellenére elte­ A szoba érzékeiben m egrajzolódó képével lép ett ki az utcá­ m ették. B iztosan azért, m ert késő éjszaka ism ét hallották az is­ ra. A többiekre gondolt. Úgy érezte, m intha m eglopná őket. m erős zajt: seregek vonultak az utakon. Újra m agukra m arad­ Titkos szégyene rákvörösen ült ki az arcára, am ikor a besűrű­ tak. A fé rjét nem hozta haza az áradat. södött orgonasövényből sakálüvöltéssel Toncsi u g ro tt elő. Még m indig nem tudta, mi lesz velük. — Tele van a gatya, m i? — kérdezte, m ire vigyorogva a többiek is előbújtak. Zoltán tudta, hogy eg yütt kell velük vin­ n ie a tejet. Toncsit m ár akkor felism erte, am ikor kiv ált a bok­ Tej, k ö c sö g b e n rok közül, és ahogy alakja kibontakozott, úgy lett nyilvánvaló a m ásodperc tö rt része alatt, mi a szándéka. Cseppet sem ijed t H atározottan u nták a lövész- és páncélos alakulatok ütköze­ meg, csak ra jta k ap o ttn a k érezte m agát. M aga sem tudta, min, tét. Tojás a fedélzeti golyószóróval még belekaszált a sűrűsödő m ert valahogy m ás volt ez, m int m ikor az an y ja érte tetten v a ­ félárn yékokba, aztán bejelentette, hogy kiszáll a játékból. A lam in. Mégis, m intha m enthetetlenül ra jta k a p tá k volna, m ent­ csapatok egy része szétszéledt, hazafelé v ette az irá n y t. Ők né­ séget nem talált, m enekülési lehetőség nem kínálkozott, m ert gyen együtt m aradtak, m intha valam inek m ég történnie kellene. nem tudta, m ire keressen m entséget és m iért kellene m enekül­ nie. Az anyák hívó szava, am ely m int az esti harangszó, véget vet a napnak, késett. A szürkületben titkos, meleg légáram latok A m ikor bekopogott a tan árn ő ajtaján , nem n y ito tta ki, úsztak, m eg-m egcsapták arcukat. A tavaszi sim ogatást játéktól m int m áskor, hanem hangosan, hogy a csukott ajtó n áth a lla t­ k ip iru lt arcukon is érezték. A fűzfa m ár elhányta b ark áját, és szon, bekiáltott, hogy „hoztuk a te je t”. A tan árn ő nem válaszolt pihéi szálldostak az estben, m egrajzolva a levegő láth atatlan rögtön. A csönd értelm ezte a m ondatot: „V árjatok egy kicsit. mozgását. Rögtön nyitom ”. Zoltán tudta, hogy az ajtó nyitva van. M iután m eghozta a tejet, távoztában szokta hallani, am int fordul a Toncsi cserebogár gyűjtésbe fogott. Bő aratása volt, a m eg­ kulcs a zárban. Most m indannyian füleltek. Gyors, zavarodott­ éledő föld és a zsenge lom bú fák egyre nagyobb rajokban on­ ság nélküli lépések, k in tfelejtett ru h ad arab o k összekapkodásá­ to ttá k a telt, kem ény bogarakat. Toncsi a kocsikenőcsöt is elő­ nak zaja és szekrénynyikorgás hallatszott. V alam i olyan tö rté n t készítette, am inek frecskelő, pattogó pezsgésében elem észti m ajd 15 �bent, am i sohasem előzte m eg Zoltán belépését, s am inek egye­ dül Zoltán tu d ta az értelm ét. B encze József versei M ajd a lépések közeledtek, és Toncsi erőlködve próbálta összetartani szétszaladó száját. A tan árn ő kinyitotta az ajtót, be­ hívta a társaságot. Zoltán figyelte, ahogy a többiek lopva kö­ rülnéznek. A szobát, igen, a szobát nem ak arta, hogy lássák — öltött benne h atáro zo tt alak o t a viszolygás kísérletétől. Tojás, Toncsi és A lbert tekintete, m intha nem is a barátaié, hanem a nyolcadikos lányoké lenne, és őt tapogatnák végig, m iközben átöltözik a testnevelés órára. F elm érte a szobát, a rejtőzködés lehetőségeit, a kályha fölötti kötélen nem száradt fehérnem ű, az ágy végén a vas ugyancsak csupasz volt, a m osdóállvány sar­ k á t elhúzott negyedkörnyi függöny tak arta, Zoltán azonban így is m egérezte a szappan, a sam pon és a többi piperecikk elegy, női szagát. A szám bavételtől valam ennyire m egnyugodott. Egé­ szen m agára talált, m ire a tan árn ő visszaadta az üres köcsögöt. — L áttátok!? — tö rt ki Tojásból a kérdés az utcán. Bizo­ nyos volt benne, hogy csak ő láthatta. Esküdözött, hogy a sa­ rokban átlósan állított szekrény m ögött valakit látott. — Csókás volt — lökte ki hosszas unszolásra, kellő h atás­ szünet után. Csókás, a jobbösszekötő a kedvencük volt. A járási bajnokságot őt b iztatva szurkolták végig. Nevét a m egyei lap ­ ban is olvasták a bajnokságról készült összefoglalóban. Toncsit rögtön letorkolták, am ikor azt javasolta, vissza kell m enni és m egnézni a függönyön keresztül. Zoltán készült m ondani, hogy a tan árn ő nem olyan, és a szekrény mögé nem is férne be egy em ber, de ak k o rra Tojás m ár kész volt az ötletével. C s á k E rz sé b e t — Mivel, h a ak arnánk, m egzavarhatnánk őket, rá ju k zörget­ hetnénk, bedobhatnánk az ablakot, ezért teljesen tőlünk függ, eg yütt m arad h atn ak -e vagy nem. Ha úgy veszem, m egajándé­ kozzuk Csókást. Em lékezzetek az őszi bajnokságra, am ikor nem tu d tu n k neki m it venni, m ert csak cigaretta, konyak, meg ilye­ nek ju to tta k eszünkbe. Egy sportem ber pedig nem iszik és nem dohányzik. M ost itt az alkalom az ajándékozásra. Nem fogja t udni, hogy aján d ék és h ogy tőlünk kapta, de így szebb az egész. E gyetértünk? Zoltán m egkövülten hallgatott, Toncsi lelkendezett, csak A lbert te tt ellenvetést. E m lékeztetett arra, am ikor a csapat az M NK-ban m agasabb osztálybeli csapattal k erü lt össze, és a ko­ pasz, kövér városi drukker, akinek a szavait ittá k a helybeliek, azt m ondta: „A sörtől meg az éjszakázástól — huncutul hunyo­ ríto tt — becsipásodik az ember. A ztán csodálkozik, ha nem megy a foci.” — Csak sim ogathatja — m ondta Toncsi, akit könnyen le­ h etett befolyásolni. — Esetleg meg is csókolhatja. — Le is vetkőzhetnek és egymás m ellett fekhetnek, m int s film ekben, hogy beszélgessenek. Úgyse szokott senkivel a t a ­ nárnő — javasolta Tojás, aki nehezen a k a rt engedni a saját öt­ letéből. — Az nem jó, m ert akkor rágyújtanak. Emlékezzél csak! A bban a film ben is először lefeküdtek, aztán meg rágyújtottak — lett okos egyszerre Toncsi. — Ti teljesen hülyék vagytok — szögezte le Albert. — Az sem jó. A bátyám m ondta, hogy o ly an k o r... — nyelt egyet. — Csak nem m utatják. T ojást érzékeny pontyán érték A lbert szavai. Méghogy ő A lbert b áty ján ak a felvilágosítására lenne szorulva!? Meg k ü ­ lönben is! Az ötlet jó? Jó. M egérdem li Csókás? Meg. A kkor m i­ nek okoskodni. Egy m arad: oszolni! A m ikor Z oltán belépett a konyhába, ap ja az asztalnál ült. H áttal az ajtónak. Evett. A füle és jobb orcáján az ételdudor le-föl mozgott. Lapockái között kihűlő, három szög alakú izzadt­ ságfolt sötétlett. A háromszög hegye a gerincárok vonalában a h áta közepéig ért. — Hol kódorogtál eddig? — kérdezte az anyja. — El kellett mosni a lábast, hogy kiönthesse. — No, hiszen, ha m ost m osta e l...! L ábát mosni, enni, az­ tán m ars az ág y b a! Zoltán kiöblítette a tejes köcsögöt, aztán tette, am it az any­ ja parancsolt. 16 Csák Erzsébet m esszire m ent, írnék neki, de nem lehet, elküldenék, de nincsen kit, m agam m ennék, de nem illik. Elküldeném én a Holdat, hogy m ondja el bánatom at. A Hold kevély, bizony nagyon, nem érti meg a bánatom . K üldeném a csillagokat, értessék m eg a gyászomat, a csillagok m ég kicsinyek, nem értik meg, hogy szenvedek. A nyám Szerette a rendet sublót tisztaságot, dolgos keze mérges lúgban v ért virágzott. N yár Szaladj m eleg zápor, fárad t a lom bsátor. R epedt a föld, sárga, tik k ad t a Nap lángja, fá ra d t a sok gyökér szenved a gyüm ölcsér’. B anos J á n o s S z e re lm e s v e rs Elek veled lázadásban torkig töm ött hallgatásban nikotin-felhő m agányban nélküled is m indig nálam R ánt m agával a világba idegeim lavinája fulladok arcod tavába s kivet melleid hullám a C söndjeim ha szétdobáltad reszket szétszórt szavam nálad karod gyökeréből fák at növessz — köztük fújdogáljak Legyek szellőd hogyha n y ár vagy viharod ha ü tnek árn y ak csillagokba v etett ágyad álm odd fénybe éjszakám at �Va lent József N yu gtalan éjsza k á k A városba a fodrászhoz huszonkilencedikén m entem . Ez volt anyátok halála előtt kilenc nappal. Ekkor m ár nyolc éve bete­ geskedett, nem tudhattam , hogy éppen utolsó n ap jait éli. Anna nénéteknek m eghagytam , hogy nézzen át hozzá, am íg én odale­ szek; egyszer legalább szabadítsa fel a kötéseket, és főzzön teát is bőségesen. Lomb utca tizenegy: ez volt annak a valakinek a címe. akiről ti is hallottatok. (Zöldre festett kerítés veszi körül a portát, be­ lül szőllőlugas, dísznövények, betonlapokból járdák.) Három szor is csöngettem, ugyanaz a kiszáradt, szemüveges öregasszony n y i­ to tt ajtót, aki m áskor is szokott. Kripogó hangon énekelte, hogy m egint hiába jöttem , és m ár csukta is be az ajtót. K értem , azért csak engedjen be, inkább várok; vagy adjon p ap írt és tollat, o tt­ hagyok néhány sort. E rre ideges lett, m agából kikelve kiabálni kezdett. E kkor egy pillanatra m egm ozdult a függöny, és mögöt­ te alig észrevehetően ott láttam őt. Látszott, ahogy mozog. Elő­ ször azt hittem , talán tévedek, jobban m egnéztem : ő volt. L át­ ta, hogy látom , h irtelen oldalt lépett. Ezzel nagyon m egsértett. K i ő tulajdonképpen? Mivel érdem eltem ezt ki, am ikor én m in­ dent, de m indent m egtettem érte? M elléálltam a nagy bajában, am ikor m ár m indenki eltávolodott tőle. Kedves voltam hozzá. kedves, engedékeny. Ő tudja, csakis ő. Szabad időm et lopva rá ­ áldoztam, vállaltam a kockázatot a világ előtt, de főleg előtte­ tek. A szégyent. Sokszor elviseltem a nehéz pillantásokat, am it Anna nénétek m ért rám . M egérdem eltem . H azudtam anyátok előtt, m ondhatom , hazugságban éltem. Legtöbbször a fodrásznál voltam , o tt volt bizonyíték a hajam . Mindig sok volt a vendég, m indig sok volt. E lindultam csavarogni. (Az lehetetlen, hogy ilyenkor hazajöjjek, én ism erem a saját term észetem . Azt hiába is m ondja A nna nénétek, ő egy nő, én meg férfi vagyok. Én ilyenkor csak kújtorgok. jövök-m egyek. legjobb, ha nem is szólnak hozzám. Megállok a k ira k a t előtt, ott állok egy kicsit, jönnek arra, köszönök, leszegem a fejem , to­ vább megyek. Visszafordulok, akko r eszmélek, hogy m iért for­ dultam vissza; a m enésem nek semmi célja, én m égis megyek. E ljutok a V ásártérig, ott m ár érzem a lábaim at, o tt a pad, el­ nyújtózkodom . Jönnek a rra sokan, elsietnek, én is felállok, és m agam tól is azt kérdezem , m iért?) B etértem a kocsmába. Sajnos, tényleg többet ittam a kelleténél. M uskotályt re n d el­ tem, ott voltak Jan iék is, azok is kértek. Elkezdték volna m on­ dani a régit. K önyököm ön jön ki. Jan i m ár be volt állítva, nyom ta a szöveget. Én oda sem hallgattam , nekem m egvolt a 17 �m agam baja. K értek még egy kört, én visszakértem . Nyom kod­ ták bele a szódát, m ondtam , m uskotályba nem szeretem. Jan i erőszakoskodott, m int m indig, ha többet iszik: hogy én így le­ nézem őt, úgy lenézem. Azt m ondtam neki, kom plexusa van. m ire azt felelte, nem tudja, mi az a kom plexus, de. hogy őt le­ nézem, arról meg van győződve, és neki én ne is beszéljek. Be­ lem elegedtünk az ivásba, én is kértem , ők is visszakérték. Ne­ kem m ár szédült a fejem , azon voltam , hogy m iham arább ott­ hagyjam őket. A kkor m ár elm ent a három huszas. Kellem esen zsongott a fejem. Ilyenkor föltám ad a mocskos term észetem . (Nem tudom , illetlenséget követek-e el, de én meg­ nézem a nőket. Meg bizony. K iállok a sarokra, végignézem, ahogy így elhaladnak előttem . A nnyit m ár csak m egengedhet az em ber m agának. O tt bám ulok ó rák at is. Azt meg kell hagyni, jó nők vannak, csinosabbnál csinosabbak. Jó alakúak, meg m in­ den. V alam ikor? V alam ikor nem kellett nekem így m eg úgy. Az em bernek volt, am ennyit csak akart. V asárnaponként elm en­ tü n k Janiékkal, ki a Dolinkába, ott volt a fiatalság színe, java. Hej, de szép világ volt is az! Én valahogy mégis szégyellem az egészet. Sokszor azon va­ gyok, ugyan jó t teszek-e én m ost? Ugyan nem fog-e engem az utókor kinevetni? Hogy lenne jobb, így vagy úgy? Ki ad ehhez nekem tanácsot? Ki ad?) Még aznap m egism erkedtem M agdolnával. Takaros, szem revaló terem tés, olyan M anci-féle alak, csak nem szeplős. O tt lakik, ahol Kovácsék, Kovácsék a nyolcadikon, ő a hatodikon. Három szobás főbérleti lakás, beépített bútorok. A neve ki van írva az ajtóra, fekete m árvány lapon aranyozott be­ tűk. M agdolna egyedül él, csak arra vár, hogy neki megfelelő tá rsa t találjon. De m indez bizonytalan, én nem voltam bent ná­ la. Kovácsékhoz m entem , abban a hagyatékügyben, am iről m ár ti is hallottatok. Mindig halogattam , de m ost jól jö tt ki, Mag­ dolna m iatt is. Nagyon szívesen szóbaállt velem, mosolygott, kö­ zel jö tt hozzám, és együtt kerestük Kovácsék nevét a névjegy­ zéken. — Ism eri őket? — kérdeztem . — V árjon csak, várjon csak — próbált emlékezni. — M agas férfi. — M agas? — Szőke, göndör. — Szőke, göndör? — Felesége cigányos. — Felesége cigányos? — G yerek is van, erősen rövidlátó. — Ahá, ahá, tudom ki az, ne is folytassa! M agdolna fölvitt engem a liften, azután elváltunk. Találkozás másodszor. K ét n ap ra rá m egkíséreltem a M agdolnával való újbóli talál­ kozást. Végigm entem ugyanazon az útvonalon, m int először, és ugyanabban az időben. Feltevésem szerint M agdolna az első ta ­ lálkozásunkkor a m unkából jö tt haza. M inden úgy volt, ahogy elgondoltam , csak nem m ertem m egszólítani. M ásnap ugyanoda m entem , ugyanakkor, de akkor bevettem előtte egy kis bátori­ tót. Meg is jö tt M agdolna a szokott irányból. M egnyújtottam a lépést, így pontosan egyszerre értü n k a kapu alá. M agdolna ez esetben kiábrándítóan viselkedett. Nyom a sem volt a kedves, bársonyos hangjának, lenézően kezelt, és láth a­ tóan idegesítette a jelenlétem . T ürelm etlenül sietett, nagyon sü r­ gős és fontos dolga lehetett, am i m ellett az én személyem csak jelentéktelen p onttá zsugorodott. Ez így látszott. Nem volt jo­ gom kifaggatni, így m indenről csak találgathattam . Lehet egy ügy halaszthatatlan, és ak k o r a saját édesanyját is m ellőznie kell pillanatnyilag, viszont lehetett ez m ásképp is. Én jóhisze­ m űen bíztam , m int egy kisgyerek. M iért gondoljak m in d járt a rosszabbra? Ez adta az ötletet, hogy döntsön egy harm adik le­ hetőség a sorsunk felől, írok neki levelet: 18 „Kedves, Magdolna! Ne haragudjon, hogy írok, de fontos dologban akarok M agá­ val találkozni. Emlékszik, ott a liftben. Én m entem a nyolca­ dikra, Maga a hatodikra. Lehet, hogy nem is M aga az, akinek írok, de még egyszer kérem , ne haragudjon, meg a rra is k é­ rem, jöjjön el a P itypalattyba szombaton. M ondjuk ötkor, vagy hatkor. Legyen hétkor, m ert akko r m ár sötétedik, és M aga rá ­ ér. M ajd én ott leszek ham arább, középen, a harm ad ik asztal­ nál. Nem engedek addig senkit m agam mellé, affelől nyugodt lehet. A rról lehet m egtudni, hogy én vagyok, hogy egyedül ülök, és csak M agát nézem. Várom, nagyon várom , siessen! Üdvözli Istv án ”. Szom bat volt, június hetedike. Egész éjjel esett az eső, verte az ablakot. Elkezdte még este, el nem állt reggelig, és én m inden csepp koppanását hallottam . Még éjfélkor is égett a villany, olvasást erőltettem , azután m ér­ gem ben kim entem a konyhába. Az étel m eghidegedett; koloncol­ tam a fazekakban, ím m el-ám m al lenyom tam néhány kanállal, aztán vissza az ágyba. Az alvás nem m ent, csak nem m ent, el­ kezdtem szavalni Petőfi A nyám tyú k ját. A kkor k ib ú jt Anna né­ né tek a m ásik szobából, hogy „m i az, mi az, m it k atatok, kivel beszélek”. Visszaküldtem , aludjon nyugodtan, „csak a m acskát abriktoltam kifelé, m ivel véletlenül bennm aradt, és hányni a k a rt”. A nna nénétek m orogva visszam ent, azt hajto g atta, hogy anyátok „félrebeszél, nem lehet tudni, alszik-e, vagy fölvan, m ert a kérdésekre nem válaszol”. Á tm entem én is hozzá: en­ gem m egism ert, nekem válaszolt — m indenben úgy volt, m int m áskor. Ekkor m á r végleg kim ent az álom a szememből, a felgyújtott lám pánál csak a falat néztem . B ántott, hogy nyúzott leszek m ásnap és kialvatlan, ez a nő szóba sem áll velem. K italáltam , hogy sétálok egyet a friss levegőn, az m indig jót szokott tenni. A nna nénétek ezt végleg nem állhatta, elkezdett veszekedni, hogy begolyósodtam, h a m ár kin n caplatok az esőn. „Begolyó­ sodtál, te”, dobtam neki vissza, „a vécére csak kim ehetek” . Ak­ kor elkezdtem szaladni, m int akinek nagyon sürgős. A hátralevő időt az ágyban töltöttem félig alvással, félig te r­ vezgetéssel. Reggelre fárad tan ébredtem . Este fél hét. A P itypalattyba valóban elm entem , o tt ültem a harm adik asz­ talnál. Ha azt a kérdést firtatjáto k , hogy m iért, am i szerintem nem kérdés, azt is firtath a tn á to k , hogy m iért zöldül a fű. Nem akarom én mellébeszéléssel az egészet elhom ályosítani, de tu d ­ notok kell, hogy mi anyátokkal hogy voltunk. Úgy voltunk, ahogy egy betegségtől ágyhoz szögezett asszony és egy egészsé­ ge teljében levő férfi lehet. Mellesleg h atv an h at m ájusáról nem beszéltek, am ikor orvostól-orvosig szaladoztam , külföldi gyógy­ szerekért rim ánkodtam , fölvittem any áto k at a k lin ik ára időt, fá­ radságot nem sajnálva. A rról sincs szó, hogy m ilyen anyagi ál­ dozatokat hoztam ezért, pedig a k an d id átu s m egm ondta m ár m in d járt az elején, hogy gyógykiút ebből nincs, csak idő k érdé­ se, hogy m eddig húzza. De még ak k o r is rem énykedtem , még m indig. Másik, am i nem mellékes. A nyátok m aga is m egértően vélekedett, de én ezt nyíltan nem használtam ki, részben nem volt lehetőségem , de ha lett volna is, tudtam , hogy ha közszáj­ ra kerülünk, ez anyátokat eltak arítan á az élők sorából. Egyik napról a m ásikra. Én azon a bizonyos szom baton ennek a tu d a­ tában léptem be a P itypalattyba. N agyon is a tudatában. Em elt fővel körül sem m ertem nézni, m eghúzódtam csendesen egy üveg bor m ellett. Iddogáltam . Olaszrizlinget kértem . Tudom, ak k o r jól­ esett, isten bocsássa meg, jólesett. És ha valakinek kellett az ital, akkor nekem kellett. Közben g y ak ran az ajtó ra néztem nyugtalan nézéssel, jöttek-m entek m indenfelé em berek. Magdol­ na sehol. Egyszercsak nyílik az ajtó , k it látn ak szemeim. Jan ié­ kat. Egy nagy csapat. H úzták a csíkot befelé. Nagy üdvözlések, tettü n k az asztalhoz pótszéket, elhelyezkedtek. Mit isztok, m it isztok? B elem elegedtünk a beszédbe, ottragadtak. Magdolna később sem jö tt meg. Nem csodálom. Az a levél m inden volt, csak nem levél. Az egy eszelős agy sületlen m ellék­ �term éke, egy félnótás dilihopp szellemi kínja, restellem , hogy ilyen bárgyú fogással ak artam nőt halászni, és ha ez a nő el­ hozza és elém tárja saját soraim at, vagy elém sem tárja , csak fö­ lényes m agabiztonsággal kigúnyol, a győztes pozíciójából rám ­ ölti a nyelvét, egy szavam sem leh etett volna, legfeljebb m egalá­ zottan kioldalgok a m ellékajtón. Részeg voltam , fiaim. Ez az egy, am ibe belekapaszkodhatok. M ást nem tudok és nem is akarok m entségem re felhozni. K eserű ez nékem. M indent sum m ázva, ahogy én közeledtem a nőkhöz, a m egje­ lenésem a beszédem, a hallgatásaim , a megjegyzéseim, kezek érintése, oda-odanyúlás, tapogatás, feszesség, félszegség, incsel­ kedés, csipkelődés, bám ulások, szemek ügyetlen mosolya, mind, m ind naiv kezdőre vallanak. Ezért, ezekért nem lett volna sza­ bad an n ak m egtörténnie, am i m egtörtént, azoknak rosszindula­ tú n belejátszania az ügybe, akik jóform án nem is illetékesek, durván, darabosan belegázolni mások, jelen esetben az én m a­ gánéletem be. Jan iró l sem tételeztem volna föl, am it m egkaptam tőle, érdem telenül, m éltánytalanul, ha ezt előre tudom , le sem ülök vele egy asztalhoz, soha, egy pohár bor erejéig sem. A szomszédok pedig, akik szembe m ézes-mázosak, hízelgők, előzé­ kenyek, adják a m egértőt, velünk együttérzőt, diszkrétek, lojá­ lisak, és így tovább, valóban aljas kárörvendők, m ost tudom , akik csak azért hízelegték testközelbe m agukat, hogy m inél több intim itást, belső problém át m egtudjanak, és azon csámcsogja­ nak. De ti, fiaim, ti hogyan k erü lte te k a m ásik oldalra, am ikor gő­ zötök sem volt a helyzetről? Nem tudom , hol tű n tetek el a sze­ m em elől, m ikor vesztettelek el benneteket? Ti tulajdonképpen hosszú h a ja t és divatos nadrágot viseltek, ugyanakkor elég nek­ tek az innen-onnan érkezett suttogás? A pátokról van szó, és mi férfiak m indig férfiasan m eg értettü k egym ást. V ajon m ost az értesítésem alap ján m ernétek-e úgy vélekedni, hogy apátok k u r­ vahajcsár? V ajon az én jóhiszem ű élnivágyásom ekkora bűn? Rosszul esik ez nekem, igen rosszul, m ost különösen, hogy egye­ dül m aradtam . A P ityp alatty b an poharaztunk. Jan iék koráb b an fölcihelődtek m int én, készültek m ég egy helyre, közben abból nem lett semmi, hazam entek. O tthon va­ lahogy összefutottak A nna nénétekkel, leadták neki a drótot, hogy én így meg úgy viselkedtem , ital, nők, m inden, ott fetren ­ gek a városban részegen és a pénzem et is elrabolták, a rendőr­ ség m ár körözi a tetteseket, de m ég nem találták meg, h a regge­ lig sem k erülnek elő, k u tyákkal is m egindítják a nyomozást, de az még nem biztos. A nna nénéteknek nem kellett m ás, körül­ lárm ázta a szomszédokat, lehordott engem m indennek, ingyen­ élőnek, k u rvahajcsárnak, feleséggyilkosnak. Hazaértem . Látszólag nyugalom volt a portán, csendesség, a villanyok leoltva. H átul a kutya fogadott, m egnéztem a szerszámost, m in­ den a legnagyobb rendben, m agam hoz vettem a baltát. A rra m ár nem emlékszem, hogy m iért vettem m agam hoz, m ert ir­ tózatosan fájt a fejem. Csak azt tudom , hogy kopogtam az aj­ tón, talán az ablakon is, de inkább az ajtón. V alam i m in th a m egriasztotta volna a tyúkokat, még gondoltam is, hogy h átra m egyek, de an n y ira hasogatott a fejem , hogy csak b e m inél h a­ m arább, és bevenni valam it. M ár sokszor zörögtem , m ire elő­ kászmál ódott A nna n énétek, h allottam a m atatását. — — — — — — — — — — — — — M it akarsz? Engedj be! Tőlem te ne akarj sem m it! Anna, ne bolondozz, fáj a fejem ! Menj oda, ahol eddig voltál! Nyisd ki, szépen kérlek! Részeg vagy, hol ittál? Még egyszer m ondom, engedj be! Nekem te nem parancsolsz, parancsolj a ku rv áid n ak ! U toljára m ondom, Anna, gondold meg! Részeg vagy! Nem nyitod ki? Nem. Csak ezután törtem be az ajtót. M indenre h alványan em lék­ szem, de ha jól tudom , a b altát használtam . A kezem azonban véres lett. M ajd hirtelen m egszédültem , kiszaladt alólam a föld, talán nekiestem valam inek. K örülöttem zűrzavar tám ad, honnan, h o n n an nem , ott term ettek m ások is, valaki lódobogás­ sal szaladt h átra , onnan vissza, m it szaladoztak, azt nem tu ­ dom. A tyúkok vad rikácsolásba kezdtek. Az ólaknál Jan i b ú j­ kált. Úgy nézett ki, m intha az egészet m egrendezték volna. Ne­ kem legalább úgy tűnt. A nna nénétek vijjogott, vijjogott, m int egy vad indián és a fogait vicsorgatta. L apátnagy fogai voltak. A ztán csak annyit hallottam , gyilkos, gyilkos, m ajdnem m eg­ gyilkolt. Végre m inden elcsendesedett. A nna nénétek azóta nem lakik nálunk, anyátok pedig m á r ak­ kor éjjel az utolsón volt, és m ásnap m eghalt, m in t tudjátok. Rám nehéz napok vártak, m eg k ellett próbálnom az egyedüllét sótlanságát. B ár a mi családunk anyátok halálával és A nna né­ nétek elköltözésével szétforgácsolódott, a súgás-búgás azóta is fennm aradt. Nyíltan vagy bu rk o ltan szállítják felétek a hírek et az akkori napok körülm ényeivel kapcsolatban, m ondanom sem kell, hogy m ilyen céllal. Engem befeketítenek, benneteket elle­ nem hergelnek. Sajnos. M egvan a talaj is hozzá, az az őszinte, és tiszta érzés, am i benneteket anyátokhoz fűzött. Én ezt meg­ értem . Legjobb, ha tiszta vizet öntünk a pohárba. S aját érde­ künkben. Én igyekeztem érzékeltetni veletek azon bizonyos na­ pok zavarosságát, ha m indez nem sikerült, nem ra jta m m úlott. G yertek el, tárgyaljunk szemtől-szembe, én állom a sarat, m ert ha zavarodott is voltam , a szándékom tiszta m aradt, affelől nyu­ godtak lehettek. V árlak, nagyon várlak benneteket. �N ap Fábián N octurnes 1. 6. balkáni csend fehérség leszakad rólad a blúz áju ltan gubbaszt m elleden a nyár hiányod m egtölt hold és nap vacog földig csüng le az ég a hom okban csillagszögek 7. oldozz meg párnád elfelejtett tél van fagyott gyöngyöt perget Azazel 2. fehérben, kékben állsz pásztorsíp torkából k en tau r fu t elő Khloé sajtot, v ajat ejt a fűbe szigetünk zöld és óarany 3. kezedben a tárgyak a fények sokasodnak kötényed alatt felhő hová tettél? 4. az ajtó derm edten áll sós szél pereg lábad nyom ában három tüzes m adár 5. lédám juditom salom ém vagy + m iféle hangokkal barátkozol + m iféle írt hord hom lokod + halántékodon az ér m it cipel + és a m elled a vállad . . . . hasad hogyan kedvelhet + botlásaim közben m ire mozdul a szád + egy iram odásnyi ten g er vagy 20 8. N üktim osz m egfeszítve + a bor ecetes lőre + Párzik az ősz + F ut a csend delelő + Párzik az ősz + F u t a csend delelőre + Ázol nem ér a n ap + Bomlik arany inged + Isten ül zsebem ben + Átfoglak átfogsz m inden N ugátszínű 9. H ER O : a mécs friss olajjal telten lángol a tú lp art m álékony köd m ögött Leandros! érzed-e arcom a szélben LEANDROS: fan y ar álcák a h ín ár útvesztőiben csikóhal táncol H ero ! hom lokig é r az éj �HAGYOMÁNY Az MKP sze rv eze ti m e g e r ő s ö d é s e é s program ja (1945) Az ország felszabadított területein a M agyar K om m unista P árt kezdte m eg elsőnek szervező m unkáját. A p á rt azért tu ­ dott — negyedszázados kényszerű illegalitása ellenére — előny­ re szert ten n i a többi politikai irányzattal szemben, m ert poli­ tikailag sokkal jobban felkészült a háború u tán i feladatokra és az ország jövőjét illetően világos, m egalapozott célkitűzései vol­ tak. M unkáját jelentősen m egkönnyítette az a körülm ény is, hogy állásfoglalásait az esem ények lényegében igazolták. Poli­ tik ai befolyása, különösen a háború végén, többszörösen na­ gyobb volt szervezeti erejénél. A szervezést olyan terü leten in­ d íth atta meg, ahol a forradalm i fejlődés viszonylag m agas fokot ért el. De kedvezett szám ára a nem zetközi helyzet is. Hiszen a kom m unista p árto k befolyása világszerte, s ezen belül a szom­ szédos országokban is erőteljesen növekedett, hazai tevékeny­ ségét pedig a felszabadító szovjet hadsereg bizalm a övezte. A p á rt szervezeti fejlődésének gyors ütem ét m u tatta, hogy 1945. fe b ru árjá b an a taglétszám m egközelítette a 30 000 főt, de még ugyanezen év m ájusában elérte a 150 000 főt.1 A m ájusi konferencia u tá n országosan kibontakozott „tagfelvételi verseny” eredm ényeként azonban 1945. októberében a kom m unista p á rt tag jain ak a száma m á r m eghaladta a félm illiót. S ez azt jelen­ tette, hogy az ország lakosságának 5,7 százaléka az M K P-ban helyezkedett el.2 Egyidejűleg term észetesen a szervezetek száma is növekedett, és jóval m eghaladta az 1945. évi m ájusi 1500-at. De a kom m unista pártszervezetek m ég m indig elég messze vol­ tak attól, hogy az egész országot „behálózzák”. Hiszen 1946. ja­ nu árjában, am ikor 4000 pártszervezetet ta rto tta k nyilván, sem leh etett teljes szervezeti kiépítettségről beszélni. 1945. derekán a D unántúlon a kom m unista p á rt szervezett­ sége messze elm aradt az ország többi részétől. O któberre ez a helyzet valam elyest javult, de az elm aradás továbbra is fenn­ állt. A Pécsi T erületi Bizottság tagságának viszonylag m agasabb szám a nyilvánvalóan a pécsi iparvidéken, elsősorban a bányá­ szok között végzett eredm ényesebb szervező m unkával függött össze. G yőrött és környékén azonban a p á rt m ár közel sem tu ­ dott ilyen sikereket felm utatni. Jellem ző, hogy 1945. júliusában egyedül N ógrád m egyében több tag ja volt a kom m unista p á rt­ nak, m int a Szom bathelyi és a G yőri T erületi Bizottság hatókö­ rében együttvéve. Azt a tényt, hogy a kom m unista p á rtb a első­ sorban a m unkások léptek be, kétségkívül igazolja a B udapesti és a Miskolci T erületi Bizottság, valam int a N ógrád m egyei bi­ zottság taglétszám a. A Debreceni, Kecskem éti és főleg a Sze­ gedi T erületi Bizottsághoz tartozó kom m unisták nagy szám a pedig arról tanúskodik, hogy a p á rt a tagszervezés teré n a Ti­ szántúlon, teh át a döntően m ezőgazdasági jellegű vidékeken, igen kom oly eredm ényt ért el. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az M KP kezdettől fogva nem csak a m unkásság, de a paraszt­ ság körében is figyelem re m éltó befolyással rendelkezett. Igaz, ez a befolyás a parasztság körében közel sem volt egyenletes. Hiszen a D unántúl — ellentétben a Tiszántúllal — éppen a kom ­ m unista paraszti befolyás gyengeségére h ív ta fel a figyelm et. A D una—Tisza közének vidéke pedig valam iféle átm enetet je­ len tett az előbb em lítettek szem pontjából. A kom m unista p á rt szervezettségének a foka azonban a m unkásság körében sem volt teljesen kiegyensúlyozottnak m ondható. A sokkal jelentő­ sebb észak-dunántúli iparvidék ugyanis m ég 1945. októberében is mindössze 7—800 fővel já rt Nógrád m egye előtt. D e ez utób­ bi m ellett a Miskolci és a Pécsi T erületi Bizottság számai is a bányavidékek különleges szerepére utaltak, ti, arra, hogy a kom m unista p árt a bányavidékeken volt a legerősebb. Em el­ lett főleg a budapesti taglétszám alakulása tanúskodott a nagyüzem i m unkásság kom oly pártbeli szerepéről. A m unkások közötti kom m unista befolyás m éreteit és jellegzetességeit is ér­ zékeltette a p ártn a k a különböző szakszervezetekben elfoglalt helye. A kom m unista p ártn a k szinte kizárólagos befolyása volt a bányászszakszervezetben, döntő többsége az építőm unkások és a vegyipari m unkások szakszervezetében, valam int részben a tex tilip ari m unkások körében és több kisebb szakszervezetben. U gyanakkor viszonylag alacsony volt a p á rt befolyása a vasas­ szakszervezetben. A nyom dászok és a városi és várm egyei alkal­ m azottak szakszervezetében pedig szinte elenyésző volt a kom ­ m unisták szerepe. De alig valam ivel volt kedvezőbb a helyzet a közalkalm azottak szakszervezetében és néhány m ás, kevésbé je ­ lentős szakszervezetben.3 Ez utóbbiak viszont m ár átvisznek bennünket m ás társadalm i rétegekhez, m indenekelőtt a közép­ rétegekhez, ahol a kom m unista befolyás 1945. első felében még rendkívül csekély volt.4 Ezen a helyzeten az sem változtatott, hogy helyenként kisebb-nagyobb szám ban kisiparosok és kiske­ reskedők is csatlakoztak a párthoz.5 A kom m unista p á rt taglétszám a azonban nem csak a p árt szociális bázisa szem pontjából alakult sajátosan, hanem tagjai­ nak politikai tap asztalatait, elm életi felkészültségét és m ú ltját illetően is. Az illegális kom m unista m ozgalom ban résztvevők közül m integy 3000-en kapcsolódtak be a felszabadulás u tá n a p á rt m unkájába.6 E m ellett 1945-ben és u tán a a koráb b an Cseh­ szlovákia, valam int részben R om ánia és Jugoszlávia terü letén élt m agyar kom m unisták közül is nem kevesen lép tek be a pártba. Továbbá a hadifoglyok körében végzett politikai neve­ lőm unka eredm ényeként hazatérésük u tá n szám osan kom m u­ n istaként vettek részt a m unkásm ozgalom ban. Az előbbiekhez csatlakoztak még term észetesen a nyugat-európai országokból h azatért kom m unisták is. Új színt és egyúttal kom oly erőt képviselt a m agyar kom ­ m unista m ozgalom ban a szociáldem okrata p á rt tag jai egy részé­ nek átlépése a felszabadulás u tán .7 De nem volt kisebb jelentő­ ségű a p á rt szem pontjából a volt vöröskatonáknak, d irek tó riu ­ mi tagoknak, s általában Tanácsköztársaság idején szerepet vállaltaknak az újbóli aktivizálódása. Ez utóbbiak, különösen vidéken, országszerte az elsők között jelentkeztek a kom m unis­ ta pártba, vagy egyenesen ők kezdem ényezték a helyi szerveze­ tek m egalakítását. Mindez azt jelentette, hogy a M agyar K om m unista P árt, a negyedszázados illegalitás ellenére, úgyszólván a felszabadulás pillanatától rendelkezett azokkal az erőkkel, köztük igen tapasz­ ta lt és képzett forradalm árokkal, am elyek viszonylag rövid időn belül eredm ényes pártszervező m u n k át voltak képesek végezni, illetve végeztek. A fentiekből k itűnik azonban az is, hogy a p árt tagjainak többsége olyanok közül k erü lt ki, akik koráb b an a kom m unista mozgalom m ezsgyéjéig sem ju to tta k el, legjobb esetben valam ilyen haladó szervezetnek, egyesületnek voltak a tagjai. Sőt, az esetek többségében csak a kom m unista p árt fel­ szabadulás u tán i tevékenysége keltett b ennük pozitív visszhan­ got. A kom m unista p á rt volt az egyetlen, am ely ténylegesen kö­ vetelm ényeket, feltételeket tám asztott a p ártb a való felvételkor. A párto k közötti versengés, a koalíciós időszak körülm ényei azonban nagyon m egnehezítették nem csak a szigorú m érce al­ kalm azását, de esetenként a véletlen elem eknek a határo zo tt el­ u tasítását is. A párttagság jelentős részének politikai tapasztalatlansága a rra figyelm eztette az M KP vezetőségét, hogy a tagság körében is igen nagy szükség van a politikai nevelő m unkára, m ert — a legjobb szervező m unka m ellett is — csak így lehet a p á rt el­ m életi és cselekvési egységét biztosítani. A kom m unista p á rt vi­ lágos célkitűzései, a p árto n belül folytato tt intenzív nevelő m un­ k a és a párttagságnak a m indennapi politikai küzdelm ekbe va­ 21 �ló bevonása lényegében biztosították a M agyar K om m unista P á rt gyors ütem ű fejlődését. Viszonylag rövid időn belül sike­ rü lt elérni, hogy a p á rt a legszervezettebb és a legütőképesebb „osztaga” legyen a felszabadulás u tán i m agyar politikai életnek. A kom m unista p á rt felszabadulás utáni közvetlen politikai és gazdasági célkitűzéseit 1944. novem ber 30-án Szegeden hozta nyilvánosságra a „M agyarország dem okratikus újjáépítésének és felem elkedésének program ja. Az M KP jav aslata” című dokum en­ tum ban, am elyet később a M agyar Nemzeti Függetlenségi F ro n t­ ba töm örült pártok, kisebb m ódosítással, közös program ul fogadtak el.8 Ez a program ta rta lm á t tekintve antifasiszta, antifeudális, antiim perialista dem okratikus program volt. Lényegében ennek a végrehajtásában szerzett tapasztalatok alapján fogalm azta meg a p á rt — 1945. m ájus 20—21-i országos értekezletén — azokat a feladatokat, am elyeket „A M agyar K om m unista P á rt országos értekezletének h atáro zata a politikai helyzetről és a p á rt felada­ tairó l” címen hozott nyilvánosságra, és további tevékenységének az alapjául szolgált.9 A határozat leszögezte, hogy az országos é r­ tekezlet teljes egészében jóváhagyja és a jövőre nézve is érvé­ nyesnek tek in ti a K özponti Vezetőségnek az ország dem okra­ tikus és hazafias erőinek az összefogását, együttm űködését szol­ gáló politikáját, am elynek döntő szerepe volt az Ideiglenes Nem ­ zetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti K orm ány m egszületésében s az általu k hozott döntésekben, vagyis az új, dem okratikus Ma­ gyarország alapjainak a lerakásában. „Az országos pártértekezlet u tasítja teh át a pártvezetőséget — hangzott a határozat — , hogy p olitikájának tengelyévé a jövőben is a dem okratikus erők szo­ ros együttm űködését tegye. M élyítse el és szilárdítsa meg a m unkásegységfrontot, a szociáldem okrata p ártta l való szoros együtm űködést a két m unkáspárt április 27— i nyílt levelének szellemében, és utasítson el m inden kísérletet, m ely ennek az egységnek m egbontására irányul. M űködjön szorosan együtt, a M agyar Nemzeti Függetlenségi F ront többi p ártjaiv al is, a füg­ getlen kisgazdapárttal és a nem zeti p arasztp ártta l”. Az orszá­ gos értekezlet a p á rt és az ország előtt álló központ feladatul az ú jjáép ítést jelölte m eg: „Az újjáépítés a fiatal m agyar dem ok­ rácia tűzpróbája, erre kell összpontosítani a nem zet m inden ere­ jé t”. A konferencia helyeselte azt a konkrét célkitűzést is, am ely az újjáépítés során a vasú t és a postai hálózat helyreállítására fek tette a fő súlyt, s em ellett az építőipart és a m ezőgazdasági gépipart helyezte előtérbe. K övetelte az újjáépítés m eggyorsítása érdekében a nyilasok, fasiszták vagyonának, üzem einek azonnali elkobzását és a szénbányák állam osítását. Egyidejűleg rám u ta to tt azonban a rra is, hogy bátorítani és tám ogatni kell azokat a tő­ késeket, akik részt vesznek, vagy részt ak a rn ak venni az or­ szág gazdasági talpraállításában. Az ú jjáépítés alapvető politikai feltételeként a fasiszta m aradványok következetes felszám olását jelölte meg. A fentiekkel összefüggésben különösen az igazolási eljárások eredm énytelenségére és a népbíróságok tevékenységé­ n ek az elégtelenségére h ív ta fel a figyelm et. Az ország nem zetközi helyzetét és k ilátásait illetően a kon­ ferencia azt fogadta el alaptételként, hogy az ország politikai súlya és nem zetközi tekintélye egyenes arán y b an áll azzal, hogy „m ilyen alapos m unkát végzünk itth o n a fasizm us és a reakció gyökereinek kiirtásában, a m agyar dem okrácia kiépítésében és m egszilárdításában”. K iem elte továbbá a m agyar—szovjet b arát­ ság jelentőségét és állást foglalt a fegyverszüneti szerződésben vállalt jóvátétel pontos és m aradék talan teljesítése m ellett. Üd­ vözölte P. Groza rom án m iniszterelnöknek az erdélyi m agyar­ sággal kapcsolatos jóindulatú m egnyilatkozásait és Tito m arsall Jugoszláviájának a m agyar nép irán t tan ú síto tt b aráti érzelm e­ it. S rem ényét fejezte ki atekintetben, hogy a Csehszlovák Köz­ társaság is hasonló szellemben fogja kezelni az ott élő m agyar nem zetiségű lakosságot és ezzel is elősegíti a jó viszony k ialaku­ lását a két szomszédos állam között. A m ájusi konferencia külön h atáro zatb an rögzítette a kom ­ m unisták feladatait a szakszervezetekben. Döntő jelentőségű vívm ánynak tek in tette a szakszervezetekben m egvalósult m un­ kásegységet, am ely a kom m unisták és a szociáldem okraták szo­ ros együttm űködésében fejeződött ki. Éppen ezért különösen fontosnak tarto tta, hogy a kom m unisták és a szociáldem okraták a jövőben is együttesen h árítsák el a helyenként jelentkező „kü­ lönállási ” kísérleteket. A h atáro zat — a sztrájkjogról való le­ m ondás nélkül — az újjáépítés érdekében elv etette a m unkabe­ szüntetés eszközének az alkalm azását. U gyanakkor síkraszállt azért, hogy a m unkaközvetítés joga kizárólag a szakszervezete­ ket illesse m eg.10 A M agyar K om m unista P á rt első legális konferenciája, ha nem is ad o tt a nem zetközi és a belpolitika m inden kérdésére ki­ m erítő választ, alapjában véve helyesen vázolta fel a p árt poli­ tikáját, feladatait az elkövetkező időszak szem pontjából. Balogh Sándor * Részlet a szerző „Parlamenti és pártharcok 1945—47” című, előkészületben levő könyvéből. 1. Szabó É va: A M agyar K om m unista P árt. L egyőzhetetlen erő. A m ag y ar k om m unista m ozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. K ossuth K önyvkiadó, Bp. 1968. 162—163. old. 4. B alogh S án d o r: A M agyar K o m m u n ista P á rt értelm iség i p o litik áján a k felszabadulás u tá n i tö rtén etéb ő l. Századok. 99. évf. 457— 484. old. 2. A p á rtta g sá g létsz ám á n ak fejlődési ü te ­ m ét és fö ldrajzi elhelyezkedését 1945. m ájus és o któber között az aláb b i tá b láz at szem ­ lélteti: 5. P á rtm u n k a , 1964. áp rilis 15. II. évf. 3. sz. 97. old. taglétszám (fő) jú liu s október 7. K éth ly A nna a felszab ad u lás u tá n i első szegedi ú tjá ró l szóló tá jék o z ta tó jáb a n arró l szólt, hogy o tt a „régi e lv tá rsa k ” közül tö b ­ ben az M K P -b a lép tek be. (P l A rch. 253/1—1.) Bán A n tal az SZDP 1945. m áju s 10-i k ib ő ­ v íte tt p ártvezetőségi ülésen, a k é t m u n k á s­ p á rt szervezeti fejlő d ését és viszonyát ele­ m ezve, szintén azt hangsúlyozta, hogy a h á ­ ború elő tti szociáldem okrata m ozgalom ban részt vevők közül többen a k o m m u n ista p á rtb a lép tek be a felszab ad u lás u tán . (Pl. A rch. 253 1—5.) S ág v ári Á gnes könyvében (Töm egm ozgalm ak és p o litik ai küzdelm ek B u dapesten 1945—1947. K ossuth K önyvkiadó 1964. 103 old.) ugyancsak arró l ír, hogy „N agy-B udapest te rü leté n m á r az első h ó n a ­ pokban 3000-nél tö b b re em elk ed ett a kom ­ m u n ista p á rt m u n k á jáb a n részt v állaló volt szo ciáld em o k raták szám a”. Új elem ekkel gaz­ 40 000 76 673 M iskolci T erü le ti B izottság 17 637 70 736 Szegedi T erü leti B izottság 18 000 55 109 D ebreceni T erü leti Bizottság 75 000 136 890 B udapesti T erü le ti Bizottság 35 625 85 763 ebből N agy-B udapest 32 000 62 695 K ecskem éti T erü leti B izottság 5 500 18 760 S zom bathelyi T erü le ti B izottság 6 000 24 105 G yőri T erü leti B izottság 16 637 40 280 Pécsi T erü le ti B izottság 15 803 23 553 N ógrád m. Összesen: 3. P l. A rch. 253/1—67. 22 226 577 508 801 6. Szabó É v a: lm . 163. old. Magyarországon d a g ítja idevonatkozó ism erete in k e t S tra ssen ­ re ite r E rzséb et is „A Szociáldem okrata P á rt ú jjászerv eződ ése” c. ta n u lm á n y áb a n . ..Sze­ geden, B ékéscsabán, H ódm ezővásárhelyen és O rosházán az átlép és oly' m é re tek e t öltött, hogy n o v em b er—d ecem ber folyam án a helyi szo ciáld em o k rata p á rté le t csak n éh án y em ­ b er kezdem ényezésére in d u lt meg...” ( P á rt­ tö rté n eti K özlem ények, 1971. szeptem ber. X V II. évf. 3. sz. 6. old.) Szabó É va pedig — 1945. jú liu sá ra vonatkozóan — 20—25 000-re becsüli a k o m m u n ista p á rt azon ta g jain ak szám át, ak ik k o ráb b an a szociáldem okrata p á rtb a n , a szakszervezeti m ozgalom ban, vagy a T anácsk ö ztársaság id ején szerep et v á lla l­ tak. (Szabó É va: im . 163. old.) 8. F elszab ad u lás 1944. szep tem b er 26. — 1945. áp rilis 4. D okum entum ok. S zikra Bp. 1955. 170 old. 9. A M agyar K om m unista P á rt és a Szo­ ciáld em o k rata P á rt h a tá ro z a ta i 1944—1948. K ossuth K önyvkiadó Bp. 1967. 81. old. 10. Uo. 89. old. �MŰVÉSZÉT ES KÖZÖNSÉGE L en gyel irodalom — m agyar színjátszók Tíz évvel ezelőtt, m ikor B alassagyarm a­ ton m egrendezték az első irodalm i színpa­ di napokat, az elnevezés pontosan fedte a fogalm akat. 1964 az irodalm i színpadi mozgalom virágzásának kora volt. Ebben az időszakban „irodalm i színpadon” kizá­ rólag szerkesztett, jo b b ára lírai m űsort é r­ tettünk. M integy négy-öt év telt el addig, amíg — a később Debreczeni Tibor által orátórikus színjátéknak elnevezett — lírai szerkezetű m űsorok m ind több drám aiság­ gal, közéleti érdeklődéssel telítődtek. Ez­ zel párhuzam osan sok együttes fordult különböző pódium játékok (novella-, kisre­ gény-, dokum entum anyag-adaptációk) fe­ lé, s a popularitás igényének megfelelően m egjelentek az am atőr színpadok m űsorán a népi vagy vásári kom édiák is. Nem be­ szélhettünk többé „irodalm i színpad” -ról, hanem egységes színjátszásról, színjáték­ ról, m elynek egyes csoportok inkább ora­ tórikus, mások drám ai fa jtá já t m űvelték. Az új színjátéktípusok beérésének ide­ je az első „Szóljatok, szép szavak” rádiós­ pályázat, m ajd az ennek sikereire épülő 1972-es nagy országos fesztivál volt, m e­ lyet K azincbarcikán rendeztek meg, s egy korán elhunyt, tehetséges am atőr rendező­ ről, ifj. H orváth Istvánról neveztek el. Ezzel párhuzam osan folytak különböző rétegfesztiválok (egyetem i és főiskolai, középiskolai diák-, m unkás- és falusi szín­ padok találkozói), folytak tovább a „Szól­ jatok. . . ” pályázatok. Ezért szembe kellett nézni azzal a kérdéssel, hogy e sokféle, és jellege, stílusa szerint egyénített arculatú találkozó között m ilyen feladat v ár a ba­ lassagyarm ati M adách Im re Irodalm i Szín­ padi N apokra: az a veszély fenyegetett ugyanis, hogy a m ásu tt m á r szerepelt anyagoknak m integy repriz-fesztiválja lesz csupán. Az első kísérlet az volt, hogy 1972-ben m eghívásos forgatókönyvi pályázattal előz­ tü k meg a fesztivált. A kiírás tem atikus volt és ez m erőben ellenkezett az elneve­ zés ad ta fogalommal. A kiírás ugyanis pó­ dium játékokra szólt, am i azt jelentette, hogy lírai oratórium m al nem leh etett Ba­ lassagyarm aton színpadra kerülni. S ajn á­ latos m ódon azonban, igen sok gyenge forgatókönyv k erü lt a forgatókönyvi zsü­ ri elé, s az előadásra m eghívott produk­ ciók sem m ind készültek el, vagy nem fe­ leltek meg a követelm ényeknek. Így a kiírás ellenére meg k ellett hívni m ás m ű­ fajú produkciókat is, hogy a fesztivál szín­ vonalát biztosítani tudjuk. Az 1972-es irodalm i színpadi napoknak azonban volt egy nagyon biztató vonása: a m ai am atőr színjátszó élvonal mögé felzárkózni készülő m ásodvonal jelentke­ zését regisztrálhattuk. Itt biztosította K a­ zincbarcikán elnyert ra n g já t a pécsi A m a­ tő r Színpad a m egyei vándorserleg el­ nyerésével, itt tű n t fel a veresegyházi F orrás Színpad és új stílust kutató rende­ zője ifj. Dániel Kornél, itt bizonyított ú jra a tiszaföldvári B ányai K ornél Diákszín­ pad, s itt m u tato tt érdekes színeket a deb­ receni Alföld Színpad. Az 1973-as fesztivált az 1972-eshez h a­ sonló elgondolásokkal szerveztük meg. Most m ár vállalva, hogy a M adách Im re Irodalm i Színpadi Napok a felfedezés örö­ m ét hozhatja m ind a szervezőknek, m ind a szakem bereknek. A pécsi A m atőr Szín­ pad m egtartotta a vándorserleget, s olyan új együttesek tű n tek fel, m int a zala­ szentgrótiak, a m egújult balassagyarm ati M adách Színpad, feltű n t a megyéből a vanyarci színpad, kísérletező kedvét meg­ őrizte ifj. Dániel Kornél a F orrás Szín­ padon. S ha nem is tu d tak teljes értékűt nyújtani, friss, új tehetségek jelentkeztek, m int Szőke Pál (Csili Stúdió), vagy m int sikeres bem utatkozása u tá n néhány héttel tragikusan elhunyt Csaba Ju d it és Boldi­ zsár P éter közös rendezése (Ke Színpad). Volt teh át mód a felfedezésre, joggal örülhettünk az új tehetségek jelentkezésé­ nek. Ö röm ünk azonban nem lehetett tisz­ ta, aggodalom vegyült bele, féltünk, hogy nem leszünk képesek m indig új és új fel­ fedezéseket tenni. U gyanakkor az ad o tt réteg- és országos fesztiválok m ellett sze­ re ttü k volna egyedülvaló tartalom m al m egtölteni a M adách Im re Irodalm i Szín­ padi Napokat. Így m erü lt fel F ábián Zol­ tánban, az Írószövetség titk áráb an , a ba­ lassagyarm ati fesztivál több éven át volt elnökében és Debreczeni Tiborban, a Nép­ m űvelési Intézet osztályvezetőjében a gondolat, hogy B alassagyarm at legyen a jövőben a baráti, szocialista népek irodal­ m ának tem atikus találkozója. A X. irodal­ mi színpadi napok ideje egybeesett a vá­ ros harm inc éves felszabadulási évfordu­ lójával, s a b aráti lengyel nép felszabadu­ lásának is harm incadik fordulójával, Ön­ ként adódott, hogy a sort a lengyel nép irodalm ával, a hagyom ányos lengyel—m a­ gyar b arátság tém akörével kezdjük. Az ötlet Nógrád m egye és B alassagyar­ m at állam i és pártvezetői, valam int a Lengyel K u ltú ra vezetői részéről egyaránt nagy m egértésre talált, s így 1974 m ár­ ciusában m egszületett a m inden am atőr rendezőhöz szóló pályázati felhívás, mely a M adách Im re Irodalm i Színpadi Napok tarta lm i és m űvészi m egújulásához veze­ tett. 2. A budapesti Lengyel K u ltú ra — sze­ m ély szerint B arb ara Wiechno, igazgatóhelyettes — az első pillanattól kezdve nagy segítséget n y ú jto tt: a Lengyel K u ltú ra forgatókönyvi d íjak at és a fesztivál első díját, egy lengyelországi utazást aján lo tt fel a fesztivál szám ára. A hath ató s anyagi tám ogatásnál azonban sokkal jelentősebb volt az a szellemi tám ogatás, am it B ar­ bara Wiechno elvtársnő személyes közre­ m űködése biztosított. E lkészített eg y p o n ­ tos és hasznos lengyel irodalm i bibliográ­ fiát, m elyet m inden pályázónak m egküld­ tünk, pontos irodalm i ízlésről, nagy szín­ házk u ltú rájáró l tanúskodva részt v e tt a forgatókönyvi zsü ri és bem utatózsüri m un­ kájáb an is. A pályázatra hetvenegy forga­ tókönyv érkezett be, melyből a forgató­ könyvi zsü ri tizennyolc anyagot bem uta­ tásra is javasolt. A b em utatóra készülő produkciókat főpróba-bem utató állapot­ ban újabb előzsüri tek in tette meg, mely azonban csupán egy produkciót nem ja ­ vasolt bem utatásra, többen viszont m a­ guk léptek vissza, felkészülési idő hiá­ nyában. Ezek közül legsajnálatosabb a pécsi A m atőr Színpad visszalépése, mely így nem elvesztette a vándorserleget, h a­ nem önként m ondott le róla. Végülis 15 színjáték k e rü lt a közönség és a bírálóbizottság elé. A tizenöt bem utató igen széles képet n y ú jto tt a lengyel irodalom ról. Felölelte az élő és klasszikus írók igen nagy körét, s szinte m inden m a létező am atő r színpa­ di form ában igyekezett megszólalni. Ta­ lálkoztunk A ndrzejew ski, Nowak, Gowacz­ ki, Odojewski, Zsukrovszkij m űveivel épp úgy, m int Miczkiewicz vagy Sienkiewicz m űveivel; Rozewicz verssel, prózával és színdarabbal is jelentkezett a m űsorban. L áth attu n k lírai, epikus és drám ai orató­ rium ot, pantom im m el kiegészített pódium ­ játékot, szatirikus parabolát, lengyel tém á­ ra író-szerkesztői anyagból m agyar pó­ dium játékot, s drám ai színjátékot is. T agadhatatlan azonban, hogy a Ma­ dách Im re Irodalm i Színpadi Napok to­ vábbra is a m ásodvonal felzárkózni igyek­ vő fesztiválja m aradt. Most azonban k i­ egyenlítettebb volt a színvonal, s valójá­ ban csupán egyetlen olyan produkció ak ad t (A rany róka — Jászberény), mely nem ü tö tte m eg a fesztivál átlagos m ér­ tékét. 3. A bem utatósorozat legnagyobb értéke, hogy hitelesen rag ad ta meg, h ív en tükröz­ te a m ai lengyel irodalom sokrétűségét. Hiteles és valós lengyel világot m u tato tt be. ak á r a S urányi Ibolya szerkesztette „M uzsikás Ja n k ó ”, ak á r a Zala K ornélia rendezte és szerkesztette „Levelek Ma rc 23 �Chagallhoz” produkcióra gondolunk, m e­ lyek lírai oratórium a form ában egy-egy té­ m a k ö ré (zene a lengyel irodalom ban, il­ letőleg a fasizmus elleni h arc a lengyel m űvészetben) csoportosítottak lírá t és pró­ zát. Sajátos szint m u tato tt fel a szom bathelyiek Borowski m űveire szerkesztett, pantom im m el kiegészített koncentrációs táb o r em lékképe, s ugyanezt fejezte ki m agasabbrendű m űvészi form ában a kecs­ kem étiek Odojew ski „A messzeségbe vész” című produkciója. Mai társadalm i problé­ m ák at tárg y a lt a veszprém iek H erbert „Egyszerű tö rtén e t” című novellájából készített pódium játéka és a budapesti P e­ rem Színpad „A m etszőpont” című eklek­ tikus pódium játéka, m ely Gowacki-novel­ la adaptációjára épült. Ennek a bem utató­ nak külön értéke, hogy a figurákban, a szituációk légkörében hiteles lengyel vilá­ got m u tato tt be. Pontosabban, B arbara Wiechno auten tik u s vélem énye szerint, ebben a produkcióban volt leghitelesebb a lengyelség. — A szatíra, parabola vilá­ gát a balassagyarm ati M adách Színpad „Legenda a dicsőséges feltám adásról”, a veresegyházi „Az objektív vétek” című pódium játéka, v alam int a balassagyarm ati Ex Libris együttes Rozewicz „A félbesza­ k íto tt já té k ” cím ű szatírája m u tatta be. Érdekes tapasztalat, hogy a tizenöt be­ m utatóból négy az em beri lélek m élysé­ geit k u tatta, saját testére szabott pszicho­ logizáló stílu st kísérletezett ki. Legsikere­ sebben a kecskem étiek „A messzeségbe vész” cím ű produkciója, legelvontabban a tatabányai „Tiszta m u n k a”, egységesen, de kissé kezdetlegesen a szom bathelyi be­ m utató, és legvitathatóbban a Szabó Lő­ rinc Színpad. Lehet, hogy a pszichologiz­ Lóránt Já n o s k iállítá sá h o z M it b íz h at itt, a k ép ek között az em ber a szav ak ra? Szíves köszöntést, azoknak szólót, ak ik eljö ttek , s eljönnek m a jd L ó rá n t Jáo n s, a S alg ó ta rján b a n élő festőm űvész (békésszent­ an d rá si születésű, h a rm in c h a t éves, nős, két g yerm ek ap ja, ta n u lm á n y a it Szegeden fe ­ jezte b e a ta n árk ép ző főiskolán stb.) tá r la ­ tá ra a Csók Istv án G alériáb a, s m egtekintik k iá llíto tt 50 m u n k á já t, az utóbbi négy év ja v a term ését... Á m több ez az alkalom k on­ vencionális ta lálk o zásain k egyikénél, „hogy­ vagyszervuszos” összefutásainknál. H iszen nem csak n é z n i — lá tn i in v itá lt m agához. S így tu d ó sítást is. É rzések, gondolatok k ö zv etítését; gyors lélek tő l-lélek ig futó in ­ te ru rb á n kapcsolással. E lm ondását, pontos m ond ato k k á szabályo­ zását, egyszerűsítését m in d an n ak , am i lé te ­ zésében, m ozgásában szabály o zh atatlan és u to lérh etetlen , stru k tú rá já b a n sokrétűbb, hajlék o n yabb, alak változásokban és á rn y a la ­ tokban gazdagabb, sem hogy e m o n d a t-p ász­ torok befogadhatnák, s valam ely ítélet, m eg h atározás korlátozó k a rá m já b a te re l­ hetnék. 24 mus jelentkezése irányzatot ígér, de való­ színűbb, hogy ez csupán a választott m ű­ vek, a lengyel irodalom ra jellem ző lélek­ elemzés adekvát színpadi form ájának ku­ tatásából ered. A kecskem étiek rendezője, Köves Zsu­ zsa először m utatkozott be nagy fesztivá­ lon egy jellegzetes együttessel. Színpadán a cselekm ényt játszó halló- és beszélőké­ pes színjátszók m ellett a pantom im ikus elem eket süketném a színjátszók oldották meg. Túl a m űvészi értékeken, m elyet a valóban tehetséges rendező színvonalasan oldott meg, ez a tény önm agában is je­ lentős szociális és pedagógiai tett. Túlzá­ sai, Jancsótól és a 25. Színháztól átv ett eszközei ellenére nagyon biztató rendező­ ígéret a tatabányai Szóda Sándor. Öröm ­ mel üdvözöltük az évek óta hallgató Csi­ kász István (Ex Libris) újrajelentkezését és m egújult, szatirikus stílusát. Tám ogat­ juk és segítjük ifj. Dániel K ornél egyéni rendezői stílusát; örülhettünk, hogy nagy­ m últú együttesét odahagyva Éless Béla régi rendezői kvalitásai m egújhodásra képesek (Perem Színpad). 4. Ha a B alassagyarm aton tapasztaltakat belehelyezzük a m agyar am atőr színjátszó mozgalom egészébe, a kép akkor is na­ gyon szép és sajátosan egyéni. Úgy talál­ kozhattunk itt m inden m a élő színjáték­ típussal és jellegzetes stílusjeggyel, hogy alkalm azói egyéni látásm ódról, sajátos rendezői terem tő fantáziáról tettek tan ú ­ ságot. Természetes, hogy a m ost bontako­ zó, vagy m ost jelentkező rendezők követ­ nek bizonyos példákat, „hozott anyagból”, panelelem ekből is építkeznek. Nem lehet előzm ények nélkül kirobbanni, já rt u ta­ kon kell tovább haladni. M indegyikük színezte egyéniségével az átv ett elem eket, sőt tovább gondolta, továbbfejlesztette azokat. Egyetlen egy sem volt köztük, aki az átv ett m ódszereket ne egyénítette volna a m aga képére. Tévedéseikkel is a fejlődést szolgálták. Bizonyos, hogy a tem atikai kiírás, je ­ len esetben a lengyel irodalom színpadi m egjelenítése, tenm ékenyítőleg h ato tt az egyes csoportok m u n k ájára, ezen keresz­ tül az egész m agyar am atőr mozgalom ra. A lengyel nép m ásodik világháborús hősi küzdelm ei irán ti tisztelet, az irodalm i anyag gondos válogatása, a pályázat meg­ hirdetéséből áradó politikai felelősség tet­ te, hogy az egész fesztivál eszmeisége pél­ dam utatóan tiszta, zavaros eszmék, félre­ értések nélküli volt. Szereplő együttesek, előkészítők és a zsüri egyaránt nyugodt lelkiism erettel, a jól végzett, felelősségtől á th ato tt m unka m egnyugtató érzésével té rh e te tt haza B alassagyarm atról. A X. M adách Im re Irodalm i Színpadi Napok közm űvelődési h atását fokozta, hogy az egyes produkciókat nem csak a fesztivál-közönség, hanem a város nagyközönsége, sőt üzemek, falvak közönsége előtt is bem utatták. R em éljük, hogy a XI. M adách Im re Iro ­ dalm i Színpadi Napok, — m elynek hazánk felszabadulásának 30. évfordulójához k ap ­ csolódva a szovjet népek irodalm a lesz a tém ája — ezen a jól kezdett úton, még több eredm ényt felm utatva zárul m ajd. Máté Lajos �A való ságnak, a létezésnek szám talanszor több részegysége, anyagi p o n tja van. s ezek között szám talan szo r több összefüggés, v i­ szony, k ölcsönhatás, m in t am en n y it például a geom etria a m é rta n i helyek felism ert sza­ bályszerűségeiben szám on ta rt, felsorol. Az alkotóm űvészet m indig több a n n á l, am i r a ­ cionálisan, oksági összefüggésekbe ágyazot­ ta n fe ltá ru lh a t a logikai m egism erésben. Több is és — m ás is. F énygyújtás, villanó láng, m ely egyszerre v e tü l r á nem csak az ism ert-láto tt, s em berivé v álto ztato tt világra, h an em a tá v o li fo rm á k ra, rejtelm e k re, a csodák irracio n ális, m isztikus v aló szín ű tlen ­ ségeire, n em ism étlődő, s n em ism ételhető egyediségére; s ezért is n ém ul el a beszéd igazi alk o tások előtt, igazi m űvészet előtt. A ki az A lföldről jö tt, g y erm ek k o rát ott élte, ism eri, érzi a síkság az ég és föld sza­ bad összeölelkezésének, egybeolvadásának és e lvegyülésének ú tjá b a sem m it sem állító, tiszta h o rizontú tágasság varázsát. A hajós élm énye hasonlít tá n ’ ehhez; lá tv a ég és te n ­ ger egym ást tü k rö ző kékségét, s tu d v a, hogy a h atáro n tú l — am eddig az em beri szem el­ lá t — is csak ég v an és te n g er van, m elyek nagyságához képest az érzékelő em beri pont elenyészően kicsíny, térben, időben egyszerű­ en észrev ehetetlen. C sakhogy itt föld van a ta lp u n k a la tt, s nem hullám zó és fe n e k e tle ­ n ü l, á tlá th a ta tla n u l m ély bizonytalanság. S zilárd és biztonságos föld, k ezü n k n ek en­ gedelm eskedő, m űvelhető és term ékeny. Asszony- és anyaterm észetű , ki re n d íth e te t­ len tö rv én ye sz erin t szüli, te rm i m agából növényeit, á lla ta it, em bereit. T űri, hogy r a j­ t a , belőle éljenek, cibálják, tapossák, föléljék energiáit. V égtelen tü relem m el, szeretettel h ag y ja m indezt, és így, egyfo rm án fogadja vissza te re m tm é n y eit m a g áb a végül. L ó rá n t k ép eirő l az alfö ld i tá jn a k a m eg­ értése, átélése su g árzik rá n k . N em a tá j lá t­ v án y á t festi ő, a tá j lényegét k ere si; a lé ­ nyeget, am ely n ek m eg értése rév én véges és végtelen, rész és egész k o n flik tu sá n ak em ­ beri tra g ik u m a is feloldódhat, a re n d e t és h a rm ó n iá t hozó k a ta rz is által. E k atarzis m egkeresését. m egvalósítását á llíto tta célul ő a m űvészetében. S rag aszk o d ik hozzá, h a la d elő re m a k a ­ csul, k ö vetkezetesen a célhoz vezető úton. N em m ossa k i m ag áb ó l felesleges beszéddel, szavak k al ezt a konok a k a rato t. S zűk szav ú ­ sága is k o n cen tráltság , s nem p u sztán a lk a t és k a ra k te r vonása. N em této v ázik , és nem v ib rál szín ek és stílu so k sokféleségével, nem öltözködik változó d iv ato k b a. G ra fik a i la p ­ jai, színes fam etszetei: a m ű h ely t gazdagító stílu sta n u lm á n y e p en zu m ai egyben a d a lé ­ kok: rész tan u lm án y a i a kö v etk ezetes és m in ­ dig ö n m ag ára, ö n erejére, lelk iism eretre és m eggyőződésre h allgató, szu v erén m ódon épülő go n d o latren d szern ek . B elülről táplálkozó, ö n m a g át belső é rté k e i­ ből fejlesztő m űvészet az övé. S alig h an em filozofikus alap v etése teszi oly’ m eggyőzővé, szuggesztívvá, ebben v an ereje, v o n zása és szépsége is. A gon d o lato t to v áb b kell gon d o ln i; a d ol­ goknak a v ég ére k ell já rn i. V égére já rn i a dolgoknak... F alu siak , t a ­ nyasiak , alföldi p a ra szte m b e re k sz a v a já rá ­ sa lám , a rs p o eticáv á leh et, s lesz ebben a m űvészetben. F elem elő és m eg tartó erő v é: m e rt csak a végig n em gondolt gondolat h itv án y o d ik frázissá, szóvirággá. S ugyanígy, nem lesz m űvészet a félig -te tt, félig -csin ált m esterkedésből, a k alam oló ügyeskedésekből sem. Ű jab b kép ein szín ek et p ró b ál k i L ó rán t. T iszta-k ék és rőtes, m e leg -b arn a színeket. F ig u rális kom pozíciókban em b er és tá j k a p ­ cso latán ak áb rázo lásán , s a hozzá legköze­ lebb álló k arcát, a la k já t m osolygós sz e re te t­ tel m egörökítő p o rtrék o n tú l m egpróbálkozik m ásféle em beri, tá rsa d a lm i m o n d an d ó t h o r­ dozó szituációk m eg jelen ítésév el. S ajáto san groteszk em b erala k ja i nem id eg en íten ek el m aguktól, az elrajzo ltság in k áb b vonzóvá teszi ezeket a fig u rá k at, ro konszenvet éb ­ reszt irán tu k . Í gy em beriek, s k ö zü lü n k v a ­ lók, ham is m egszépítések, érzelm es eszm é­ n y ítés és rik ító pátosz n élkül. Színei sem hivalkodó, m a g u k ért való csil­ logások. Ú gy tű n ik , a m e g talált cél és ú t, a küzdelem m el eln y ert belső re n d és erény, egy a k o ráb b in ál ta lá n szelídebb, s h a rm o ­ n ik u sab b szem lélődés — a n y u g ta lan és lo b ­ ban ék o n y tav asz u tá n a te rm é st beérlelő n y á r sugarai. L ó rá n t Já n o s m űv észetén ek e n y a ra gaz­ dag a r a tá s t ígér. Papp Lajos ⃰E lh a n g z o tt a C só k I s tv á n G a lé r iá b a n , 1974. n o ­ v e m b e r 6 -án , a t á r l a t m e g n y itó já n . 25 �G y ertek , „m esélünk"! I. O rszágos Bábjátékos B em utató-színpad é s A nim ációs Filmszemle Különös találkozás volt: k ét m űvészeti ág egy közös cél érdekében vállalkozott három napi együttl étre, hogy a szó legszo­ rosabb értelm ében versenyt fusson, zász­ lajára ezt írv a: „G yertek, m esélünk!” De vajon időszerű-e m a m eséről, báb­ játékról beszélni? — kérdezhetjük. Hiszen különös kor, m elyben élünk: látszólag nem kedvez a m esének. Jobban szereti, kedveli a konkrét dolgokat, hogy az érte­ lem csillogásában kauzálisan kísérhesse végig az esem ényeket. A csodaszerűt ra ­ cionálisan fogja fel, éppen ezért könnyen konfliktusba k erül a mesével — ennek következtében a bábjátékkal, illetve m in­ den anim ációs m egjelenítési form áival. A mese kezdetben olyan költészet, m ely egyúttal kozmogónia. A prim itív gondol­ kodás k u tató ja Lévy-Bruck Lucien világosan elemzi azokat a jelenségeket, jellegzetességeket, m elyek m ind a mesé­ ben, m ind (bizonyos m értékben) az anim á­ ciós m űvészetekben fellelhetők. A prim i­ tív em berek életében jelentős tényezők a term észetfeletti erők: szinte m indent a m isztikus hatalm aktól eredőnek tek in te­ nek. A mai k u ltú rem ber szám ára az egyetlen elviselhető m ítikus form a a mese, és ez is csak azért lehetséges, m ert a m e­ se szépségeszm ényt is meg tud valósítani. A szépség pedig kikezdhetetlen. A m űvé­ szet sok rem eke igazolni tudja, hogy re á­ lisnak, csodálatosnak, tényszerűnek, illu­ ziónak — a k á r kauzális vagy nem az — m egvan a képessége, hogy valam i szépet hozzon létre. Ezek szerint nem kell a m ai em bertől féltenünk a m esét, s ennek an i­ mációs m egvalósításait. A m ai em ber is sokszor él át olyasm it, am inek konkrét fogalmi leírása egyre bonyolultabb — nem beszélve annak m űvészi érzékeltetéséről. A m odern tudom ányos világkép m atem a­ tikai m egfogalm azásai során is, a közért­ hetőség érdekében, nagyon sokszor kell költői hasonlatokhoz nyúlni. Olyan kife­ jezésekkel, absztrakciókkal találkozunk, m elyek h a nem is m eseiek, de nincsenek távol tőle. (A tudós, tú l a m atem atikán, a „negyedik dim enzión”, h a feltételezéseiről képet szeretne terem teni, akaratlanul is m eseinek tűnő fikciókba téved.) A tudo­ m ány egyre jobban bővíti a term észet jobb m egism erését. A tudom ány eredm ényei felborították a m ítikusa t, m egfejtették. Ezért elkövetkezett az az idő, am ikor a me­ sét a vele rokon m űfajokat szükségszerűen m odernizálni kell. Időszerű-e h á t m a a m ese? Igen! Job­ ban, m int valaha, m ert form anyelvéről nem kell lem ondania, de új tartalom m al töltődhet, kifejezési eszközeit bővítheti. Ezért áll az anim ációs m űvészet (BÁB és FILM) oly közel m indennek a m egvalósí­ tásához, m ert absztrakciói, jelzései a m ai em berhez szólnak. 26 A gyerm ek látásm ódja anim isztikus. Úgy „éli m eg” a környező világ tárgyait, lényeit, m int önm agát. M indent anim ál, élővé lelkesít, vagy h a úgy tetszik: v ará­ zsol. Igényli a csodát, ezért szereti a báb­ játékot, m ert a bábu m egelevenedési cso­ da. É rtelm i meggyőzéssel az indulatok nem közelíthetők meg, nem csak a gyer­ m eknél, de még a felnőttnél sem. A hato­ dik életévét m egközelítő em berkében a fogalmi gondolkodás kezd kialakulni. Ho­ gyan lehet az elvont fogalm akat (m int jó­ ság, becsület, szorgalom stb.) szám ára fel­ ism erhetővé, érthetővé tenni, ak k o r am i­ kor tudjuk, hogy messze áll m ég az elvont gondolkodás képességétől. Az animációs alkotások dram atu rg iáján ak követelm é­ nye, hogy cselekvéseket — am ennyire le­ hetséges — szöveg nélkül is m egértesse­ nek. A színészek a m aguk testi jelenlété­ vel akadályozzák a m ese végső megköze­ lítését. Az élő szereplő, bárm ily tehetsé­ ges, m indig belekever a fiktív drám ába valam i attól távol állót, azaz önm agát. A bábszinpad és a film végletesen a mesei­ nek a m egvalósíthatósága. A bábuk — ak á r valóságosak, a k á r rajz, m int a film en — elérhetnek m agasabb reális régiókba. Az erkölcsi nevelés m ellett az anim á­ ciós m űvészet az esztétikai neveléshez n y ú jtja a legtöbb segítséget. Ezt kom plex volta határozza m eg: a társm űvészetek töm örülése, összefonódása (irodalom, kép­ zőművészet, zene,, tánc és nem utolsó sorban a színjátszás) sokoldalú érdeklődés­ re késztet, és ezáltal ízlést fejleszt. Alapot ad a vizuális kultúrához. Első, m ásodik osztályban a gyerm ek m inden feltűnőt észrevesz. Gyakorló pe­ dagógusok ism erik a figyelem csúcsponto­ sításának. vagy elvonásának lehetőségeit, m elyhez egyetlen mozgó figura is elegen­ dő. Az anim ációs lehetőségek végtelenek. A tárg y — nevezetesen bábfigura — ak ­ kor éri el célját, ha cselekszik, mozog, „él”. A szöveg csak kísérője a cselekvés­ nek. A film forgatókönyvében az indulás­ tól kezdve benne van az egész m űalkotás, anélkül, hogy abban az író a szóbeli kife­ jező eszközökkel k ívánna hatni. A képi m egfogalm azásba át tu d ja tenni a saját, egyébként szóban kifejezhető gondolatait. Az elm ondottak után, azt hiszem, m ár felesleges ism ételten is m éltatni a két m ű­ vészeti ág — bábosok és film esek írásunk cím ében jelzett — első, salgótarjáni társu ­ lását. A három nap b em u tato tt produkcióit a vártnál nagyobb siker koronázta: diadal­ m askodott a „mese”. A mai, nem kis g o n d : az elkövetkező m unka színvonalának to­ vábbi emelése. Ezt k ív án ja tölünk a fel­ növekvő nem zedék, am elynek igaz em­ berré válásáért mi, felnőttek vagyunk a felelősek. T anítsuk meg a m ese szárnyain repülni, hogy tere t n y ú jtsu n k fan táziájá­ nak, hogy m inél nem esebbé csiszolódva, m egtanulja a szépet és jót, legyen hasz­ nos tagja az eljövendő társadalm unknak. Ehhez m integy hitvallásul idézzük m eg ide Váci M ihály gondolatait: „Itt járjon, és itt vezessen, ha azt akarja, hogy köves­ sem !” Tóth Ilus �KÖRKÉP M agyar m u n k á sszo cio g rá fiá k (1888 — 1945) Még tö rténelem tanárok is zavarba jön­ nek sokszor, ha egy-egy lelkesebb tan ít­ ványuk a m ag y ar m unkásság történetéről, életéről k ér olvasnivalót. M ert valljuk be, még a szépirodalm i m unkák száma is el­ enyészik, m ondjuk, a parasztság vagy ép­ pen a polgárság életét bem utató m űvek m ellett; az olvasm ányos, a szélesebb köz­ vélem énynek is szánt tudom ányos m unkák szám a azonban m ég kevesebb. Sok oka volt ennek. M indenekelőtt el kell m on­ dani azt a m a m ár közhelyet, hogy a m un­ kásság a legfiatalabb társadalm i osztály történ elm ü n k b en (a m ai értelem ben véve m integy „100 éves”). A dott kitűnő írókat, politikusokat is (csak F ra n k el Leó, K as­ sák Lajos, József A ttila nevét em lítjük itt utalásszerűen), ám a tudom ányos felm éré­ sekbe csak kevesen m ertek belevágni. M ondjuk k i rögtön azt is, hogy sokkal ne­ hezebb a dolga (s ezt is sokan elm ondták m ár) annak, ak i a város, a m unkások szo­ ciográfiáját ak a rja m egírni, m int a p a­ rasztsággal foglalkozónak. B elátható, m iért. A falu m ég m a is zártabb, á ttek in t­ hetőbb közösség, m in t egy város vagy gyár. A vagyoni különbségek tagolták ugyan, de végeredm ényben az egész kö­ zösség létalapja azonos volt: a föld, a föld­ művelés. Sokkal bonyolultabb m unka- és em beri kapcsolatok, viszonyok vannak egy-egy gyáron, városnegyeden belül. Bo­ nyolulttá teszi a szakm ák, foglalkozások, a m unkások eredetének, szárm azásának sokfélesége stb. Ezzel is m agyarázható, hogy a m unkásokkal foglalkozó szociográ­ fus csak ritk á n vállalkozik kom plex, átfo­ gó elemzésre, s az esetek többségében csupán 1—1 jelenséget, problém abokrot vizsgál meg. (A szépirodalom helyzete persze m ás, K assák: Egy em ber élete cí­ m ű önéletrajzi regényéből az olvasó nem csupán a század eleji m unkássorsokat is­ m erheti meg, de képet k ap az egész k o ra­ beli társadalom ról is!) N ehezítette a szo­ ciográfus dolgát m agának az uralkodó osztálynak az ellenszenve, ellenséges be­ állítottsága a m unkásosztállyal szemben. A m unkásság sztrájkharcai, s aztán 1918— 1919 esem ényei félelem mel és gyűlölettel töltötték el a hatalm on levő osztályt. S mégis az első felm éréseket éppen az ő m egrendelésükre, kifejezetten praktikus célokkal készítették (pl. Rézler Gyula, So­ m ogyi Manó stb.). A kialakuló, fejlődő m a­ gyar kapitalizm us — m a m ár hihetetlenül hangzik, hiszen tu d ju k , hogy közben „ki­ tán to rg o tt m ásfél millió em berünk” — m unkaerő-hiánnyal küzdött. M iközben a m agyar parasztok százezrei kihajóztak A m erikába, hogy ott napszám osként, se­ gédm unkásként „szerencsét pró b áljan ak ”, s elvesszenek a m agyarság szám ára, a m a­ gyar gyárakba külföldön toboroznak szakm unkásokat! Így áll elő az a p éld át­ lan helyzet, hogy a hirtelen m egnövekedett B udapest (és m ás városaink) m unkássere­ gének jelentős hányada nem m agyar a század végén! M iért érdekes ez? M ert a külföldről bevándorolt m unkásréteg egy­ részt „hozza m agával” az akkor a m iénk­ nél fejlettebb technikai szintet, tudást, de osztályharcos tapasztalatait is. (Gondol­ ju k meg, hogy nálunk csak — gyakorlati­ lag — 1848 söpri el az elavult céhrend­ szert!) A m unkás teh át — kezdetben — k ét­ szeresen is idegen volt a m agyar társad a­ lom ban, am ely még sokáig (1945-ig) vele­ jéig feudális m aradt. A század végére, az első világháborúig persze lényegesen m eg­ változik a m unkásság etnikai összetétele is. A m unkásm ozgalom hullám zó jellegét nem csupán a m indenkori gazdasági (vi­ lággazdasági) helyzet h atáro zta meg, de az is, hogy m ilyen m értékben „hígult fel” a faluból beáram ló nincstelenekkel, akik sokszor az éhhalál elől m enekülnek a falu­ ból. A kötetben több tanulm ány is elemzi ezt a jelenséget. S arkalatos kérdés volt ez sokáig, m ert a k ét dolgozó osztály — m unkások-parasztok — viszonyát, a m un­ káspártok politikáját (sokszor negatívan is!) m eghatározta. A kim eríthetetlennek tűnő agrárproletárság olyan óriási m un­ kaerőpiacot jelen tett, am elyet az uralkodó osztályok m indenkor fel is használtak cél­ jaik érdekében. Így alak u lh ato tt ki az a sajnálatos helyzet, hogy a m unkásság és a parasztság osztályharcai egym ással p árh u ­ zam osan folytak, s ezt a kettősséget, lá t­ szólagos ellentétet m ég 1919 hibás paraszt­ politikája sem tu d ta feloldani. A kötetben olvasható tanulm ányok jelentős része az „első generációs” m unkásokkal foglalko­ zik. Hogyan, m ilyen fejlődési fokozatokon keresztül lesz a faluból bekerülő a g rá r­ proletárból (elszegényedett kisparasztból) öntudatos m unkás? Olyan kérdés ez, am ely m a is izgalm as tém ája a szociográ­ fiáknak. A szerzők három fokozatot külön­ böztetnek meg, s ez a három fokozat rész­ ben a m unkásság tö rtén eti fejlődését, helyzetét és (öntudati) m inőségét is jelö­ li: A napszám os (m a: segédm unkás), aki­ nek sem m iféle szaktudása nincs, csak a fizikai erejét hozza az iparba. Ennek a szám ban jelentős rétegnek a kötődése erő­ sebb volt a faluhoz. Sokszor csak idény­ jelleggel m egy dolgozni az iparba, tavasz­ szal, a m ezőgazdasági m unkák indulása­ kor, egyszerűen hazam egy. A század végén nem egy g y ár kénytelen em iatt nyáron csökkenteni a term elést is! Ennek a réteg­ nek a kötődése az iparhoz, a gyárhoz, a m unkásosztályhoz igen laza. Ön tu d ati foka is alacsony, a sztrájk - és bérharcokban nem ism eri fel az egész m unkásosztály é r­ dekeit. E m iatt is fogadják sokszor ellen­ ségesen, meg nem értéssel a m unkások. F ejlettebb öntu d attal rendelkeztek a beta­ n íto tt m unkások, akik állandóan az ip ar­ ban dolgoztak, de tan u lt szakm ájuk nem volt. Ez a réteg verbuválódott részben a napszám osokból, de válságok idején a szakm unkásokból is. A szakm unkás ugyan­ is, h a nem k ap o tt a tan u lt szakm ájában m unkát, kénytelen volt m ást is elvállalni. A kapitalizm usban, a roham osan fejlődő technika századában a m ár egyszer elsajá­ títo tt szaktudás h am ar devalválódik, a m unkás, hogy megélhessen, kénytelen ál­ landóan újabb szakm át is tanulni. Ugyan­ akkor ez, tudniillik a szakm unkásréteg a m unkásosztály legöntudatosabb, h a rc ­ rakészebb eleme. A tőkés viszony­ lag őket fizeti meg a legjobban, a korabeli statisztikák szerint mégis ez a réteg a legm ozgékonyabb (és a b etan íto tt m unkások rétege a legstabi­ labb). Az oka nyilvánvaló: csak azt a né­ hány m unkafogást ism eri, am ivel máshol nem boldogul. A válságok, sztrájkok, b ér­ harcok m iatti és általi mozgások azonban állandóan em elték az egész m unkásosztály tudását, egyben ö n tu d a tszin tjét is. M agya­ rá n : a kollektív tudás, tap asztalat egyre halm ozódott, an n ak ellenére, hogy a tőkés (kezdetben különösen) nem sok gondot fo rd íto tt a m unkásság (akárcsak szakmai) tan ítására, m űvelésére. Így lehet az, hogy noha a m unkásosztály etnikai összetétel és osztályszárm azási szem pontból sosem volt egységes (egymás m ellett élnek a 2., 3. m unkásgenerációk és a m indig új m un­ kásseregek), az osztálytudata m indig is erős volt. E rősítették ezt a szakszerveze­ tek, kulturális tevékenységek. A m u n ­ kásság eleve ki volt szorítva az iskolák­ ból, m űvelődési lehetőségekből (lásd: Föl­ des Ferenc: A m unkásság kulturális hely­ zete Magyarországon), ezért ezeket m agá­ nak k ellett m egszerveznie, pótolnia. Így a m ozgalom szerepe kettős volt: szervezte a m unkásság harcát a jobb m egélhetésért, em beribb körülm ényekért, ugyanakkor (előadásokkal, dalárdák, színjátszókörök, szavalókörök, sportegyesületek stb. alakí­ tásával) em elte a m unkásság m űveltségi szintjét is. Nem egy m unkás éppen a k u l­ turális tevékenységén keresztül ju t el m a­ gához a mozgalomhoz is. Nem véletlen, hogy az uralkodó osztály és h atalm i szer­ vei egyform án üldözik, igyekeznek elfoj­ tan i m indkettőt (a m ozgalm at is, a k u ltu ­ rális tevékenységet is). Lehetetlen a k ö tetb en szereplő 33 (a m agvas előszóval 34) tanulm ányt, csaknem 450 oldalas könyvet érdem ben ism ertetni, elemezni. Ha van m ég értelm e ennek a k i­ fejezésnek, akkor feltétlenül hiány-, h é­ zagpótlónak neveznénk, hiszen m ég a be­ vezetőt író szakem ber — L itván György 27 �— is csak három ilyen, illetve rokontém á­ jú válogatást tu d megnevezni. Így aztán értelm etlen és tisztességtelen akadékos­ kodás lenne bárm ilyen bírálat, észrevétel a szerkesztő m unkájáról. Csak öröm ünket fejezhetjük ki azon, hogy a K ossuth Kiadó vállalta (az MTA Történelem tudom ányi Intézete gondozásában) a könyv m egjelen­ tetését. V annak tanulm ányok, am elyek po­ rosak m ár, nehezen olvashatók, a szemlé­ letü k is m eghaladott (nem m arxista szer­ zők), de ezek is értékes dokum entum ok. Az egész k önyv hallatlanul izgalmas, he­ lyenként szívbem arkolóan szomorú és le­ hangoló. De, aki pl. a jelenlegi lakáshely­ zetünk m iatt türelm etlen, vagy a m unká­ sok körében tapasztalható jogos öntudatot ak a rja m egérteni, s egyáltalán az elm últ 100 év m agyar történelm ét akarja érteni, an nak feltétlenül át kell tanulm ányoznia ezt a könyvet. S akinek felkeltette az é r­ deklődését a tém a iránt? Az türelm etlenül v árja az újabb, a m ai m unkásszociográfiá­ kat! (Kossuth, 1974.) M olnár G é z a Külvárosi b a ra n g o lá s M agyarország fe lfe d e z é s e A „K ülvárosi jelad ás” című antológiával együtt egy éven belül im m ár a második kötettel jelentkezik a XX. kerület. A k ri­ tika annak idején (1973) alig vett tudo­ m ást a K árp áti K am il szerkesztette, kiállí­ tásában is kitűnő kötetről. Pedig ez a könyv sokkal több volt, m int am it a ha­ gyom ányos „táj-antológiák” ígérnek. Nem kevesebbet bizonyított, m int azt, hogy a külváros, a m unkásnegyed és a m unkás­ sors, -életform a is m egterem theti, meg is term i a m aga sajátos folklór jellegű, fol­ klórt is terem tő m űvészetét (éppen a szer­ kesztő: K árp áti K am ii verseire jellemző leginkább a „pesterzsébetiség”). Sokszor beszélünk a m unkásm űveltségről, a m un­ kásirodalom ról, u g y anakkor m intha nem figyelnénk eléggé oda, nem tám ogatnánk eléggé okosan, hath atósan a szemérmesen jelentkező h ajtásait. Felpanaszolja ezt K árp áti K am il, de M olnár Géza is a Ma­ gyarország felfedezése sorozat legújabb kö­ tetében. Alá kell itt húznunk a szem érm es jelzőt, m ert ezek a költők, írók, festők a világ legterm észetesebb dolgának tartják , hogy hűségesek m aradnak (Erzsébet, a XX. ker. esetében m ég „topográfiailag” is) a felnevelő osztályhoz, m ikrotájhoz és eh ­ hez nem kérnek sem m iféle anyagi, vagy erkölcsi tám ogatást, a vállveregető elis­ m eréstől meg éppen irtóznak. Tessék csak belelapozni a napilapokba, folyóiratokba, hán y tudósítást olvashatunk pl. a m unká­ sok képzőm űvészeti szakköreiről (Miskol­ con pl. több is van), am elyek am ellett, hogy értelm es hobbyt jelentenek sok száz m unkásnak, nem egy élvonalbeli m űvészt is fölneveltek, szárnyra segítettek?! Igaz, nehezen szólalnak meg ezek az em berek, „érteni kell a nyelvükön”, m ert nem sze­ retik a „nagy szavakat”, a sznob fanyal­ gást, vagy pajtáskodást. De érdem es vég­ 28 re elgondolkodni azon, hogy, ha , a paraszti sorból jelentkezik egy tehetség, az tudja, hogy kikhez fordulhat tám oga­ tásért, m egértésért, míg a m unkássorból kikerülő festegető, írogató tehetségek leg­ többször m egrekednek a hobby szintjén? M olnár Géza — részben — válaszol erre a kérdésre is. M ert beszélgessünk csak el egy m unkással! A legritkább eset, hogy a m unkájáról beszél (pláne értelm iségi kör­ nyezetben!). Nem m intha szégyellné — sőt! —, de m egint nem találunk jobb szót: visszatartja valam iféle szemérem a k itá ­ rulkozástól. A m aguk körében: az üzem­ ben, vagy egy fröccs m ellett, teh át ahol evidens am iről beszélnek, m egtárgyalnak ők m indent, éles szakm ai v iták at is foly­ tatnak, ám a „kívülről” érdeklődő előtt becsukódnak. Csak találgatásként vetjük fe l: nem ez a m agyarázata annak is, hogy aránylag kevesebb regény, szociográfia stb. jelent meg az ő életükről? M ondjuk ki rögtön, hogy lényegesen nehezebb is át­ tekinteni egy gyárat, vagy m unkásnegye­ det (a csupán csak érdeklődőnek), m int — m ondjuk — egy téeszt, vagy falut. László-Bencsik kitűnő, s egyben példa ere­ jű könyve u tán azonban nem lehet meg­ kerülni a kérdést: De hiszen nem kerülte meg annak idején Nagy Lajos és Illyés sem, am ikor a K iskunhalom -ot, a Puszták népét í r ta ! A jelenlét, a tém ával való azo­ nosulás nélkül nem lehet valam irevaló szociográfiát (m ást sem) í r n i . . . Ha m ost M olnár Géza könyvét a nagy elődökkel próbáljuk összevetni, akkor az illyési példát (akiről M olnár is nagy tisz­ telettel, szeretettel ír) látszik követni. Mol­ n ár Géza bennszülött Pesterzsébeten. Ide fűződnek gyerm ekkora, felnőtté-íróvá éré­ sének élményei, ugyanakkor ez a ragasz­ kodás tudatos is. A helyhez is persze, de még inkább a még m indig elm aradott (a belvároshoz képest az) m unkásnegyed la­ kóihoz. A kötet hangvétele (s ebben is hasonlít a László-Bencsikéhez) végig sze­ m élyes: egyes szám első személy, holott választhatta volna (a tárgyism erete meg­ van hozzá) a hűvösen objektív szemléle­ tet, stílust is. Igen, de akkor pontosan az „m aradt volna k i” a kötetből, am i élteti, am i különleges helyet biztosít szám ára a sorozatban: a líra. Líra még olyan prózai tények leírásában is, m int pl. Pesterzsébet urbanizációs, civilizációs elm aradottsága, gondjai. Csupán a han g u latu k ért idézzünk néhány sornyit az erzsébeti antológiából. Ezek a versek egyszerre idézik Pesterzsé­ betet, de a m unkássorsot is. Földeák János: K ülvárosi kiáltás verséből pl. című „Hé! Tudtok-e rólunk? Láttok-e bennünket? A b etyár irgalm át! — még mi is é lü n k ! Nem selyem gatyában tartju k a testünket s kétszer m egnézzük, m ennyi a b érü n k !” stb. A lbert Zsuzsa így fogalm az Pesterzsébet c. versében: „Boráros tértől az Ady E ndre térig m ásik ország ez, m ásféle em berek lak n ak erre, m ásképp beszélnek és m ásképpen öltözködnek.” s csupán néhány sornyit Béri Géza versé­ ből. m ert kitűnően jellem zi Pesterzsébet (és általában a m unkásnegyedek) lakói­ nak az „eredetét”. (Ősök nélkül) „Nekem nincs ősöm A nagyanyám fél évszázada jö tt fel Pestre. M ert terhes volt. És m inden este könnyebbülten oldotta le a kendőt derekáról”, stb. Nem, a versek idézésével nem lehet .elspórolni” a recenziót, de — úgy érez­ zük, hogy — m inden m éltató jelzőnél töb­ bet m ondanak, jobban jellem zik M olnár Géza könyvét is. Közhely, hogy a m un­ kásság a legfiatalabb osztály tö rtén el­ m ünkben, következésképp a m unkásne­ gyedek is. Pesterzsébet — noha ma m ár B udapest része — településszerkezetét, la­ kóinak a városhoz fűződő kapcsolatát te­ kintve még m a is kisvárosi jellegű a szó pozitív, de negatív jelentésében is. A tö r­ ténészek k im u tatták ugyan, hogy m ár a róm aiak idejében is település volt itt; E r­ zsébetfalva, K ossuthfalva, 1919-ben Lenin­ város!, Pesterzsébet fejlődése, léte, jellege mégis csak a m últ század végén m egindult iparosításnak köszönhető. M int Bp. többi külvárosában is, itt is a vidékről feláram ­ ló, m unkát kereső és a környező g y árak ­ ban (Csepel!) alkalm azott h ajdani parasz­ tok, sum m ások, iparosok telepedtek le, építették a m aguk kis egy-szoba konyhás házikóit. Ezzel m agyarázható, hogy P est­ erzsébet (és m ás városok m unkásnegyedei is!) hosszú évtizedeken keresztül földszin­ tes város volt, zsúfolt, szegény és elha­ nyagolt is egyben. Utcái porosak-sárosak (300 km -nyi utcáiból csak 40 százaléknyi aszfaltozott), já rd a és vízvezeték nélkül. M indent m ost kell pótolni, m iközben ki kell elégíteni a félelm etesen m egnőtt la­ kásigényeket is (ezt is a feudalizm ustól örököltük: ezt a lehetetlen, N yugat-E ur ó­ �pában ism eretlen lakásszegénységet), ki kell alakítani egy, a m odern követelm ények­ nek is megfelelő városm agot is (jellemző, hogy pl. a m ásik m u n k ásv áro s: Miskolc is hasonló gondokkal küzd). M olnár Géza azonban — am ellett, hogy alaposan elemzi ezeket a kérdéseket is a tanácselnökkel, p á rttitk á rra l készített in ­ terjú ib an pl. — író lévén elsősorban m a­ gára az em berre kíváncsi. A legkézenfek­ vőbb m ódszert választotta: a saját élmé­ nyei, im pressziói m ellett, m integy azokat kiegészítendő, ellenőrizendő is, in terjú k at készített a szám ára oly’ kedves, vagy éppen jellegzetes, érdekes pesterzsébetiek­ kel. Igy a könyv törzse tulajdonképpen ezekből az életsorsokból, életszeletekből áll össze. M egism erjük Pesterzsébet élő és m ár elhunyt m unkásm ozgalm i harcosait, v eterán jait: Vadász K árolyt, a Subiczokat, A lbert G yuláékat, a k erület közéleti veze­ tőit, de m űvészeit is (akiknek az antoló­ giája a m ár em lített K ülvárosi jeladás). P ontatlan, rossz kifejezéssel élve (m ert m iért ne kellene erről is beszélni?!) „ké­ nyes tém ák a t” is érint, m int pl. a m u n ­ kások közérzete, vagy éppen a cigánykér­ dés. Nem idilli képet rajzol a m unkások­ ról, akik között bizony akadnak „nehéz fiú k ” is, a talponállók, sőt, olykor a bör­ tönök „vendégei” is. (Miért és m eddig isz­ nak ezek az em berek? László Bencsik b ri­ gádvezetője sem tu d o tt erre válaszolni, pedig az alkoholizm us népbetegséggé tere­ bélyesedése ellen sürgősen tenni kell vala­ m it!) Egy állandóan változó — m ennyisé­ gében is, hisz’ a beáram lás a városba ma is szakadatlanul ta rt — közösséget m utat be az író, am elynek éppen a m unkához és a társadalom hoz való viszonya a legjel­ lem zőbb állan d ó : ti. az, hogy aktívan és a két keze m unkájával vesz részt a term e­ lésben. Ön tu d ata és — jogos — elégedet­ lensége is ebből fakad. Nem a hatalom ­ ban való részvételről van itt szó (azon nincs, nem lehet vita), inkább az erkölcsi elism erésről és m egbecsülésről. Kezdve azon, hogy nagyobb publicitást — m ond­ juk, hogy kegyeletet? — k ér a szerző a m unkásm ozgalom m a még ism eretlen, mél­ tatlan u l elfeledett m ártírjainak, vagy ép­ pen szerény nyugdíjból éldegélő, m agukra m ara d t öregjeinek (csaknem 20 000 nyug­ díjas él a kerületben!), kisebb gőgöt, keve­ sebb packázást a bürokrácia íróasztal­ bástyáitól. A lbert G yula özvegye pl. alig 1000 Ft-nyi nyugdíjat „élvez”, az író, de az olvasó sem érti pl., hogy m iért kell be­ zárni a m unkáskerületben („költségfedezet h íjá n ”) egy ifjúsági klubot, am it a fiata­ lok építettek társadalm i m unkában? M iért nem lehet egy m unkáskerületnek (volt!) saját lapja, antológiája, m úzeum a (ellenez­ ték), m ikor nem egy jeles alkotó él ott?! M iért félünk ettől a lokálpatriotizm ustól, am ely egyetem esen is érvényes szellemi (és politikai, erkölcsi) értékeket tu d fel­ m u tatn i? (R átkaynak pl. nem volt m ű ter­ me, Czétényi, Földeák elköltözött, m ert m áshol k apott lakást, K árpáti K am il albérletben nyomorog, a saját kiadásában jelent meg a m ásodik kötete!, am ikor fűz­ fapoéták is bizalm at kapnak kiadóktól), lásd Bulla K., H orváth stb. Politikus, ízig-vérig közéleti és elköte­ lezett írás ez a könyv. Azzal a jótékony izgalommal teszi le az olvasó, am elyet csak a „nostra r es a g itu r” írások váltanak ki. Végigolvasva elfeledjük, hogy bosszan­ kodtunk a helyenkénti henye fogalm azá­ sok, ismétlések, szájbarágós m agyarázatok m iatt. V áltozatlanul várjuk, m ert nagy szükség van rájuk! a hasonló írásokat Miskolcról, Salgótarjánról, K azincbarciká­ ról, tehát a régi és a fiatal m unkásváro­ sainkról, a bejáró m unkások, az első a betelepülő m unkásnem zedékek gondjairól, életkörülm ényeiről, vagy ak á r a sokat v itato tt cigánykérdésről is! A tém a — sü r­ getően — „kínálja m agát”, csak a László Bencsikhez, M olnár Gézához hasonló toll­ forgatók szükségeltetnek hozzá. . . (Szépirodalm i, 1974.) Horpácsi Sándor H elytörtén et,1974. Az elm ú lt év n agy h e ly tö rtén e ti e re d m é­ nye, a m eg y etö rtén et IV. k ö te tén e k m eg je­ lenése cseppet sem sz o ríto tta h á tté rb e in té z ­ m ény ein k ezirán y ú tevékenységét és így ú j ­ ból k ét k ia d v án y m egjelenéséről szám o lh a­ tu n k be. A m egyei m úzeum i szervezet MÚZEUM I KÖZLEM ÉNYEK 1974/20. cím en k ia d o tt k ö ­ te te soha m egyénkben m ég n em lá to tt m ű ­ faj, a m úzeum i évkönyv nagyon szép p é l­ d ája. Az ilyen évkönyvek á lta lá b a n az ad o tt m úzeum vagy m úzeum i szervezet m u n k a ­ tá rsa in a k a m aguk érdeklődési te rü le té n el­ é r t ered m én y eirő l ad n a k h írt. M ivel az el­ sődleges cél éppen a rész k u tatáso k részeredm én y ein ek közzététele, az ily en év ­ könyvek á lta lá b a n nem szo k tak érdekesek lenni a szélesebb olvasóközönség szám ára, in k áb b csak a szűkebb szak m a figyel oda rá ju k . Nos, a N ógrád m egyei m úzeum i év­ könyv szerkesztésénél sik e rü lt olyan anyagot összeválogatni, hogy az az előbb e m líte tt célkitűzésen (a tudom ányos rész k u tatáso k eredm én y ein ek közzétételén) tú l m ég két célk itű zést is k itű n ő en m egvalósít. E gyrészt k eresztm etszetét a d ja a k ö te t a N ógrád m e­ gyei m ú zeum i szervezet legfőbb te v ék e n y ­ ségi te rü lete in ek , m ásrészt p ed ig a hely es anyag v álo g atás rév é n a nem szak em b erek sz ám á ra is élvezettel olvasható közlem én y ei­ vel nagyon fontos h ely ism ereti, h e ly tö rté n e ­ ti tu d n iv a ló k a t tu d közölni és ezzel k ö zv et­ lenül is nagy fontosságú közm űvelődési fel­ a d a to k a t ellátni. A k ö tet első, nagyobb része, m ely a k ü ­ lönböző sz ak te rü lete k n éh á n y k érd ésérő l szám ol be, sok érd ek eset ta rtalm a z. Z ólyom i József a m egye tá rg y i n é p ra jz a tá rg y k ö ré ­ ből, az 1700—1850. évekből szárm azó le v él­ tá ri an y ag felh aszn álásáv al eddig soha n em láto tt, h a llo tt dolgokról beszél. K ap ro s M ár­ ta a k ét v ilág h áb o rú közti időszak h ied elem v ilá g án a k egy m o m en tu m áró l, a g y erm ekkel kapcsolatos m ágikus szokásokról ir. S zv ir­ csek F e re n c a m ag y ar ip a rfejlő d és h a tá sá t vizsg álja a X V III—X IX . századi N ógrád m egye ü v eg ip arán a k fejlő d ésére és ezzel (a la p u n k b an m á r k o ráb b a n közölt hasonló t a ­ n u lm á n y áv a l együtt) m e g n y itja a so rát azok­ n ak a m u n k á k n ak , am elyekben a m úzeum i szervezet az elkövetkező évek fo ly am án a m egye te lje s g azd aság tö rtén etét fel k ív á n ja dolgozni, sz a k ítv a kissé az eddig ta lá n tú l­ zo ttan b án y a ce n trik u s szem lélettel, m elynek fényében az egyéb ip a rá g a k ra a m eg érd e­ m eltn él kevesebb figyelem ju to tt. Szabó B éla — a h e ly tö rtén e t té m ak ö réb ő l — sz in ­ tén ú j k u ta tá s i ered m én y ek re tám aszk o d v a egészíti ki a m eg y etö rtén etb en (és u gyancsak la p o k b an is m eg jelen t hasonló te m a tik á jú ír á sa iban) az 1848/49-es fo rrad alo m és sza­ b ad ság h arc kérdéseivel foglalkozó m e g álla­ pításokat, elsősorban a jo b b ág y felszab ad ítás fogy aték o sság ain ak a m egye jo b b ág y lak o s­ sága k örében ta p a sz ta lt v isszh an g ja v o n a t­ kozásában, m ásrészt pedig a rró l a n agy lel­ kesedésről, m ellyel a m egye n ép e 1849-ben csatlak o zo tt a fo rrad alo m ügyéhez. B elitzky Já n o s a m u n k á séletm ó d -k u ta tás fontos tárg y k ö réb en , szin tén le v éltári fo rráso k felh aszn álásáv al m ond el olyan jellem ző rész­ le tek e t a nógrádi bányászokról, am elyek sok­ ban h o zzásegíthetnek a k ö zelm ú lt viszonyai­ n a k a m egértéséhez. Az évkönyv m ásodik része az intézm ény felad ataiv al, m u n k á já v a l foglalkozik. K iss A urél alap o s elm életi fejteg etéséb en a m ú ­ zeu m n ak az ideológiai, k u ltu rá lis nevelő­ m u n k á b an b etö ltö tt szerepét vizsgálja. Do­ m onkos A lajos a m úzeum i közm űvelődés ered m én y eirő l és n éh án y p ro b lém ájá ró l szól, M olnár P ál pedig az ip a rtö rté n e ti g y ű jtő te­ vékenység h elyzetéről és to v áb b fejlesztésé­ nek fela d ata iró l ír, m a jd ism erteti a m egyei m úzeum i szervezet 1973. évi m u n k á ját. M in d ­ ezek az íráso k a r r a a n agy e n e rg iá t k ö v e­ telő, rokonszenves erő feszítésre v ilág ítan ak rá, am ely az im m ár re á lis közelségbe k erü lt, 1975. év elején m eg ép íten i k ez d ett ú j sa l­ g ó ta rjá n i m úzeum m egfelelő szak m ai előké­ szítését szolgálják. Az év m ásik k ia d v án y á t a N ógrád m egyei L ev é ltá r te tte közzé. FO RRA D A LM I H É T ­ K Ö ZN A PO K cím m el a m egyében 1919-ben tevékenykedő d irek tó riu m o k n ak a leg k ü lö n ­ bözőbb ren d elk ezéseit ta rta lm a z z a a k ia d ­ vány. M ár a cím is u ta l a rra . hogy ezú ttal nem olyan v álo g ato tt d o k u m en tu m o k m eg je­ le n tetése v o lt a cél, m ely ek a n ag y fo rra ­ d alm i változások, m ozgások leg h ív eb b tü k ­ rei, h an e m szin te a teljesség igényével k í­ v á n ja fe ltá rn i m in d azo k at az eddig tö b b n y i­ re m ég lap p an g ó — vagy k iseb b fontosságuk m ia tt a k o ráb b i p u b lik áció k b an m ellőzött — m eg nyilatkozásokat, m elyek így egy ü ttesen m égiscsak igen n ag y bizonyító erővel b ír ­ n ak : m in d e n k i sz ám á ra világosan m u ta tjá k , hogy a p ro letáru ra lo m fo rra d a lm i szervei az élet m in d en te rü le té n re n d e t k ív á n ta k te ­ re m te n i és a m u n k á sh atalm a t úgy m eg ala­ pozni, hogy az v aló b an m in d en jószándékú em b er sz ám á ra elfogadható legyen. M in d ­ ezek az erőfeszítések, a fo rra d a lm i szerv ek h étk ö zn ap i ügyekben te tt intézk ed ései an n ál rokonszenvesebbek, a n n á l hősiesebbek, h a figyelem be vesszük, hogy m ilyen ren d k ív ü l nehéz, szorongató h elyzetben k e rü lt sor azo k n ak m eg h o zatalára. Ú gy v éljü k , hogy ez az összeállítás is m éltó n já ru l hozzá ahhoz, hogy tö rté n elm i m ú ltu n k e kiem elkedő k o r­ szak át m ég jo b b an m eg érth essü k , a ró la a l­ k o to tt k ép et egyre teljeseb b en k ib o n tak o z­ ta th assu k . Sch. M. Utoljára a Makráról A P alócföld 1974/3-as szám áb an k ö zzétett jeg y zetü n k m á r cím ében — „M ég egyszer, d e n em u to ljá ra a M a k rá ró l” — előlegezte, m integy b eh aran g o zta ezt az ú ja b b a t, am ely ­ nek v á rh a tó ap ro p ó ját, — hogy tu d n iillik film is készül belőle — u g y an csak je lez tü k m á r a Szigligeti Színház elő ad á sán a k m é lta ­ tásakor. A film et a m ú lt év vége felé b e m u ta ttá k , s ezzel m ás-m ás m űvészeti ág fo rm a ny e lvén, váltakozó — k ép zelet-szü lte, ille tv e szak em ­ b ere k -c sin álta — k o sztüm ökben és díszletek között m eg jelen ítv e ugyan, de em b eri lén y e­ gét, belső ta rta lm á t te k in tv e u g y an az a M ak ra F eren c h arm a d szo r k é rt beb o csátást a szocialista m ű v észetet értők, k ed v elő k , s 29 �egyszersm ind form álók m indegyre gy arap o ­ dó „okos gyülekezetébe”. A regénybeli b e­ m u tatkozáskor erőteljes, határozott, ere d en ­ dően őszinte han g to m p á b b ra sik ered ett a m ásodik jelen tk ezésk o r a színpadon, s b á ­ to rtalan, alig h allh ató a film béli M akra h angja. A végeredm ény te h á t sajnos, ezúttal is szinte képletszerűen felírh a tó : k itű n ő r e ­ gény, kevésbé jó d rám a , közepes film . E nnek a m á r-m á r „axióm a-szerű” jelenségnek okait elem zi nincs m ód e reflexió keretei között, célunk egyébként is m indössze a M a k ra cí­ mű ú j m agyar film ről az eddigiekben som ­ m ásan m egfogalm azott é rté k íté le tü n k á r ­ n y altab b k ifejtése; ez azonban term észete­ sen nem n élkülözheti a regénnyel m int alap an yaggal való összevetést. K esergünk, hogy m e g to rp an t „d iad alm en e­ té b en ” a m agyar film , m agas m ércéhez sza­ b o ttak elv árásain k . De m á r a „csúcson” v i­ tá ztu n k : a tegnapot is idéző m ai v alóságunk­ ról, a szebb h o ln a p u n k ért k ell film e t is csi­ n áln i, közérdeklődést k iv áltó t, elevenbe v á­ gót, k ö zérthetőt — a szó igazi értelm ében. Ilyen íg éretet hordozott a film esek szám ára M ak ra F erenc v a rg a b e tű t já r t sorsa: egy olyan m unkáshősé, ak i nem tipikus ugyan a szó elk o p tato tt értelm ében, de elh iv a to tt­ sága, gondolkodni tu d á sa és alkotókészsége, alakoskodásra, m e g alk u v ásra képtelen g erin ­ cessége, negyedszázadnyi közvetlen m ú l­ tu n k b a n gyökerező feszültsége révén „hús­ 30 v é r” fig u rak én t, életü n k b ő l táplálkozó, valós konfliktusok alan y a k én t „k ív án k o zo tt” a legszélesebb nyilvánosság elé, a film v ászo n ­ r a is. A film lá ttá n egyszerű azt k o n sta tá l­ ni, hogy egy jó regény — m in t m á r a n n y i­ szor — „e lle n állt” a m egfilm esítés szándé­ kán ak , sőt enn ek o k ait sem tú l nehéz e k o n k rét esetben felfed n i: a sok belső m o ­ nológra, g o n dolatokra és em lék ek re épülő virtuóz reg én y k eretb en egyértelm ű m o n d a n ­ dó a film epizódok h alm azáb an szétesik, h i­ te lét veszti. Iro d a lm u n k b a n ritk a m an ap ság a m u n ­ k ástém ára fogalm azott, pro b lém aérzék en y al­ kotás. K ertész Ákos regénye ilyen volt. E zért k ellett vo ln a — sa já t és egy m u n k á sh ős érdekében — a csáb ítás ellen ére „m egkím él­ n i” M ak rát a film től (sőt ta lá n m á r a szín­ háztól is?). M ost m á r tu d ju k : n em elszalasz­ to tt lehetőség volt a M ak ra film rev itele. h a ­ nem egyszerűen tévedés. K ertész Á kos lá t­ ható an nagyon szereti hősét, in n e n a „ tú l­ ho rd ás”. K evesebb — te h á t csak a regény — ezú ttal is több le tt volna, hiszen nagy k ö n y v élm én y ü n k et is b eá rn y ék o lja egy k i­ csit e kevésbé sik e rü lt film . Ebben többek között olyan „apróságot” is lu d asn ak érzünk, hogy R ényi T am ás (aki p á ­ ly a fu tása so rán a m u n k á sté m ájú film ek re n ­ dezésében nem kis érd em ek et szerzett és ez­ ú tta l is h iteles atm oszfé r á t te re m te tt M akra körül té rb e n és illőben eg y arán t) sz erin tü n k tév ed ett a cím szereplő m egválasztásakor. J u ­ hász Já c in t v élem én y ü n k szerin t alk atilag nem alk alm as a reg én y b eli M a k ra F eren c m egfo rm álására, in te lle k tu á lisa b b a kelleténél. Érdekes, hogy a Szigligeti S zínház előadása kapcsán pedig azt te ttü k szóvá, hogy P iró th G yula a lak ításá b an kevéssé érv én y esü lt M ak ra okos em bersége. Ez is bizonyítja, hogy a reg én y b eli M ak rát k ere stü k a színpadon is, a film b en is — h asztalan . A szolnokiak elő ad ásán ak ism eretéb en zavaró volt. hogy P iró th G yula epizódszereplőként a film ben is feltű n ik . K edvezőbb összeh aso n lításra ad viszont m ódot Csomós M ari já ték a , ak i Szolnokon is és a film b en is V alit — ezt a M ak ra életét felk av aró , különös jellem ű , ú rilán y b ó l le tt m ozgalm istát — k elti életre, ezú ttal v isszafogottabban, de kevésbé él­ m ényt adóan. T ovább kell te h á t v árn u n k , am íg film en — film re ír t té m a k é n t — m eg jelen ik hétk ö z­ n a p ja in k valósága, a m unkáshős igaz figu­ r á ja olyan színvonalon, ahogyan azt a tö rté ­ n elm i tá v lato t igénylő tém ák feldolgozásánál m á r többször tap asz taltu k . A M ak rátó l p e­ dig m ost m á r ab b an a rem én y b en búcsúzunk, hogy n etán tv -já té k nem lesz belőle. Csongrády Béla �POLITIKAI PLAKÁTKIÁLLÍTÁS Balassagyarmat 1974. december — 1975. január �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/85e06162c95f55de45b1ef4f7580eafc.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Végh Miklós Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1975 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 1975/1. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 1975 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika