<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="937" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/exhibits/show/a_folyoiratrol/item/937?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-08T15:58:03+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="1729">
      <src>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/0ffb4335ad962626b9f87442fa6d93f0.pdf</src>
      <authentication>3c49e18af831aab349d55fd81869eba8</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="52">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="28704">
                  <text>�É rte s íté s !
A forradalmi kormányzótanács XXVI.
sz. rendeleti alapján f. hé 7-én községünkben
megejtett választáson a munkás-, katona- és
földmives-szegények h e ly i tanácsába
megválasztattak:
Jó zse f d r .
Révész G á b o r
K is s G y u l a
F o r g á c s J ó zse f

T u s á k V ilm o s
Jónás János

M o ty o v s z k y

T ó th

S o m ló

Zana

P á l ifj.

L a jo s

A lb e r t

M ih á ly

T o rm a

K á r o ly

C s e rn i M ih á ly

G y ö rg y fy

Sándor

M ih á ly

B a b ka János
K is s

P e r la k y

Ö dön

D e m e te r P á l

P apácsy

Pál

M u rá r

L a jo s

T a t á r F e re n c

L á s z ló

L é g rá d y

V a rg a
E l f er

Ede

K o t u ly á k
T o rm a
S ik e t i

id.

L a jo s d r .

Is tv á n

F e k e te J á n o s
G y u la

K á r o ly

ifj.

Is tv á n

R e ucsá n Is tv á n
P ia tr ik

János

Szabó János

S c h le s in g e r V ilm o s

K r a jcsi

G á b o r ik

S e lm e c z y

József

Pál
Pál

K e c s k é s B é la

M u rá r S am u

H o lló

Sam u

Zsán

V encel

B a lla

M ih á ly

T ó th

József

K o p c s á n y i Lászlóné özv.
Lichtmanegger Nándor
S z u tó r is z
S till

Z o ltá n

József

S z t a n c s ik

János

Kiss Ferenc
Delics János
K o tre b a y
K obány

Gábor
Á rp á d

Vágó József

D ire k tó riu m .

�IRODALMI, MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT
III. évfolyam
1969.
1. szám
TARTALOM
Papp Lajos: Csillagot író testük

3

Ö rsi Ferenc: Legenda a páncélvonatről
(TV-filmforgatókönyv részlet)

22

Horváth István: A Tanácsköztársaság
Nógrád megyei szerveinek megalakulása

37

A Tanácsköztársaság helyi szerveinek
működése. (Dokumentumok, Ö sszeáll.
Schneider Miklós)
Gálfi Árpád: A Tanácsköztársaság
művelődési politikájáról
Habonyi Zoltán: Adalékok a Tanácsköz­
társaság megyei egészségpolitikájához
Horváth Istvánné: Az 50 éves évfordulók
kiadványaiból

45
55
61
64

KÖ RKÉP
Boros Sándor: A kulturális forradalom
lényegének kérdéséhez

67

Paku Imre: Vihar Béla: Párbeszéd az
Idővel

77

Csongrády Béla: Három könyv az
esztétika köréből

79

Csík Pál: Emlékművek között

82
EMLÉKEZÉS

Belitzky János: Kármán József

88

�VITA
Pásztor Emil: „Fog korlátozni az arasznyi
lét”
Bartha László: A palócokról

94
97

Belitzky János: Megjegyzés Bartha
László vitacikkéhez
Számunk illusztrációs anyagát a Nógrád M e­
gyei Munkásmozgalmi Múzeum és a Nógrád
megyei Levéltár tanácsköztársasági gyűjtemé­
nyéből válogattuk.

Irodalmi, művészeti, művelődési folyóirat.
A Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi
Osztályának lapja.
Megjelenik negyedévenként.
Szerkesztőbizottság:
Csongrády Béla, Csukly László, Czinke Ferenc,
Danyi Gábor, Erdős István, Gordos János,
Kerekes László
Felelős szerkesztő: Kojnok Nándor
Szerkesztőség: Salgótarján, Megyei Könyvtár
Kiadja
a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat.
Felelős kiadó: Vida Edit
Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető a postahivatalokban.
Egyes szám á ra : 5,— Ft

INDEX: 25 708

68 4066 NyVBgy 1700 d b — Fv .: B ednár Károly

�PAPP LAJOS

Csillagot író testük
Akik ott voltak úgy mesélik
nem is szó volt — csak valami
kibírhatatlan zúgás amit
türőn nem lehet hallani
s hallgatni amint hangosabb lesz
s már reszket tőle föld s az ég
hogy minden összetörnék tőle
ha senki nem szól rá — elég
Mások azt mondják Tompa és süket
és akik ott voltak e csendben
föltépték szennyes ingüket
Fegyvereik a sárba lökték
A földet vette föl kezük
Nap sütött éppen Enyhe szél volt
A föld kizöldült mindenütt
Azt is mondják akik mesélnek
nagy kert közepén állt a ház
Aztán leégett Üszkös rom volt
Kertjében rózsák dáliák
nyíltak fölpuffadt halottak közt
s a dongó aranyzöld legyek
halottról a virágra szállnak
s jaj aki látta nem lehet
hadra-képes katona az már
Az nem öl m ár! Az nem marad
a tűzvonalban parancsra sem
inkább meghal vagy elszalad
eszét vesztve bomlott futással
és nevet mivel nem remél
S mikor elesik hajszálain
meg-megül sírva majd a szél
3

�Feltámadni férgek nem szoktak
Pusztít és pusztul m indahány
Élősködő szaporaságuk
dőzsölt a világ halovány
m eghajszolódott gyermek-testén
és míg a világ éhezett
s kopott rongyai dideregtek
zabált-hevült ölelkezett
rikongatott a féreg-csorda
m agát h a lá lla l hizlaló
s a virág vére fogyott folyva
a háború m indenható
vas-harangjai dübörögtek
lán go lt közel s a messzeség
S egyszer a harcok közti csöndben
hangosat dobbant a szó — elég

És akkor ott halálraszántan
útrakeltek a katonák
Kirajzottak a mészkőhegyek
közül és futottak tovább
á tláb olta k hideg folyókon
és nem volt já rh a ta tla n út
előttük többé H itte mind hogy
már vége van már hazajut
Elég volt — m ondták ízlelgetve
a két szokatlan szót — e lé g !
A puskacsőben virág nyílt ki
a szájon ének s menedék
a falvakban amerre járta k
meg öröm — végre vége van
H öm pölygött m egállíthatatlan
hazafelé a világ-folyam

Jött hazafelé világ-hosszú
úton a tépett magyarok
serege is Komorak voltak
és jöttek rongyosan gyalog
Találgatták mi lehet otthon
az asszonynép mire ju to tt
Fél-Szerbián átbotladoztak
s többet még senki nem tu do tt
annál hogy a front keleten is
csöndesedik m int nyugaton
Hogy ta lán szárnyát bontogatná
a régvárt fegyvernyugalom
4

�és nem az ágyúk feleselnek
nem srapnell fröcsköl szerteszét
de akadozva szájtól-szájig
sze lidebb emberi beszéd
O tt fú jta to tt a gyaloglók közt
az ősz sarában ca platott
Pap Sándor huszonkettes baka
másképpen mindszenti lakos
Erős amolyan szívós fa jta
szikkadt csupaín-csupacsont
O tthon kubikolt vagy halászott
nyaranta részért aratott
Élt küszködve és tervezgetve
holnapra m int a többi más
Akkor jö tt a behívóparancs
hiába volt sírás-rívás
berukkolt Éppen harmadéve
A fronton kétszer sebesült
Szabadságon tavaly volt otthon
Az asszony négy hónapja szült
A szakaszban kilencen voltak
szentesiek szegváriak
földi-félék Kérges parasztok
kevésbeszédű férfiak
A király szavát tudom ásul
vették Így volt m indenkivel
S ölni kellett mert éln i kellett
mást tenni itt ugyan ki mer
Zuhogott tűz zápora rájuk
százféle halál sziszegett
köröttük hogy a rettegéstől
hánytak akár a részegek
s tántorogtak az iszonyattól
füsttől-vértől iszamosan
mentek elestek fe l-fe lállta k
S nem álltak fel már többé sokan

Tizenötben esett el Péter
Szabó Péter a szentesi
hosszú legény M ennyit mesélte
hogy otthon tíz lány szereti
de néki bizony egyik sem kell
Egy nyíres erdőben pihen
Kispál A n ta lt az ágyúgolyó
5

�tépte szét az út mentiben
Nagy verébfejű betűkkel rótt
levelét nem fejezte be
Szülei azt hiába várják
A földben porlik el vele
Nagy Andrást aki sebesülten
a folyóba fulladt szegény
négy gyereke lesi hiába
esténként hogy majd hazamén
S kettő veszett el tizenhatban
Gombkötő meg Tót Feri
A zengő torkú Gombkötő Pál
nevét mindenki ismeri
Szegvár környékén Mindszenten is
elhívták vőfélynek sokan
Tót Feriből kovács lett volna
rangos kovács ki módosa n
jól él csattogó műhelyéből
Egyszer itt furulyát faragott
s ha csend adódott játszott rajta
Most mindkettő hősi halott
A front továbbment ők maradtak
Befödi majd alakjukat
az idő mintha por takarja
a régen járatlan utat
A lövészárkok hálójában
az élők vergődtek tovább
mint a vízből kivetett halak
tikkadtan várták a csodát
amely mindennek véget vethet
egyetlen fölsejlő napon
S indulat gyűlt idegeikben
füstölgő feszült izgalom
kétségbeesett bátorságú
éini-készülő akarás
a hazugságot számonkérőn
lelkűkben izzott a parázs
Pap Sándor ott hallott először
forradalomról Szótalan
eddigvolt-életen töprengett
meg azon mi tán hátra van
Beiratták az iskolába
s eljutott a negyedikig
Jól fogott a feje s tanult is
6

�Aztán kisbéres lett s tízig
kilencszáztízig cselédkedett
volt summás volt szolgalegény
G ürcölt s hiába Félretenni
nem tu do tt sosem ál-remény
öncsalás volt az évről évre
Híg m int a nagygazdák bora
mit a béres kap karácsonykor
vagy m int a leves-vacsora
S arra g ondolt hogy akinek a
hasznára hajtotta m agát
hogy akitől csak szidást kapott
istállóban az sohase h ált
Tizenháromban házasodott
A Török Zsuzsit vette el
Jóravaló szorgalmas lány volt
annak a munka nem teher
Kerülgették is jónéhányan
Török Pál telkes gazda volt
igaz hét gyerek éhes szája
leste náluk a fa la to t
A házvéghez ott Törökéknél
ragasztottak még egy szobát
kettejüknek A bútor benne
egy asztal két szék meg az ágy
Több nem is kellett egyelőre
S hogy zokszó rájuk ne legyen
három helyett dolgozott m indig
apósával a földeken
Elszegődött a Tisza-gáthoz
M ajd négy hónapot kubikolt
kenyér-szalonna-hagymán élve
Esténként otthon m int a holt
aludni úgy zuhant az ágyba
Hányszor rítt m iatta Zsuzsi
A kkortájt kezdett nehezedni
terhével s bizony krisztusi
keserűség volt látni sokszor
m int küszködik kínjaival
Novemberben m eglett a gyerek
kis-Feri konok kis bivaly
Hogy döfködte az anyja m ellét
a fejével mikor szopott
s hogy böm bölt am int megéhezett
mikor meg a lu d t cuppogott
7

�A községházán adták oda
a papírt tizennégy telén
Csak nézte őket indulóban
míg a könny kiszökött szemén
Röstellte tán meg nem is hogy sír
Vásárhelyen lett katona
Ö t hétre rá hogy beöltöztek
onnan mentek valahova
le Szerbiába először ott
lőtt emberre S fél év után
onnan dobták át századukat
Galíciába miután
az oroszok támadni kezdtek
Túlélte Mit mondhatna még
Hogy becsapták hogy megalázták
ezerszer mióta csak élt?

Hogy becsapottak mindannyian
vele együtt a többiek
Krumplin-nőtt felvidéki tótok
rátarti székelyföldiek
a földet túró tiszamenti
zsellérek s azok kik a gyár
gépei mellől jöttek ide
s harcolnak három éve már
ölnek égetnek pusztítanak
Ez a parancs — pusztítani
Dehát neki mi haszna ebből?
Ki tudja ezt megoldani?
A főhadnagy úr talán vagy a
miséző vasárnapi pap?
Elég volt! — mondta s körülnézett
Mint a gyerek ha fél hogy kikap

A tiszt urak a fedezékben
ültek kártyáztak napra nap
álmodoztak kis színésznőkről
s földig leszopták magukat
Szívük fölött szagos levélkék
epedtek illedelmesen
s időnként ukrán parasztlányok
után koslattak éhesen
Ha szemle jött volt csattogtatás
sarkantyú pöngés-kardkikard
s mindhalálig kérlekalássan
kegyelmes úr hadunk kitart
8

�A letetvesült-rongyolódott
k. und k. baka laposan
a sárba köpött Megunta már
hogy hős legyen alaposan
S mint a víz hírek szivárogtak
feladta a bolgár sereg
a balkáni frontot szétszéledt
s rongyos—férges kiéhezett
falkákban hazafelé tódul
s Törökország kapitulált
az olasz fronton a támadás
megállt s verik a franciák
a poroszokat Nincs több remény
O da a jósolt fordulat
Gorlice Isonzó dicsfénye
végleg elfakult s kiutat
a vereségből Tisza gróf sem
talál Nincsen békekötés
Szaporodott a századoknál
a rendbontás a szökdösés
Suttogták hogy a 7-eseknél
egy buzgó tisztecske lelőtt
egy katonát ki visszaszólt tán
s a kis hadnagy még délelőtt
odalett mivel eltalálta
egy eltévedt puskalövés
Az eset után jó ideig
nagy volt ott a jövés-menés
De aztán csendben abbahagyták
Baj úgyis van éppen elég
Akadozik az utánpótlás
hitvány a frontélelmezés
így nem lehet háborút nyerni
így csak elveszteni lehet
S a tiszti karban egyre több volt
a hazakéredző beteg
A senki földjén odaátról
foglyok jöttek Nincs élelem
átterelték őket a muszkák
s jöttek éhesen betegen
fekélyektől elborítottan
szemükben vér-ködös harag
Jöttek hogy szenvedéseikért
most jogos bosszút álljanak
9

�Barakkokba hajtották mindet
s kutattak vörösök után
Kutyakorbáccsal kezelték ki
mukkanni mert vagy ki bután
naiv-őszintén azt gondolta
otthon van testvérek között
Fogsága után fogoly ismét
s üldözött hogyha megszökött
Ő k hozták a foglyok a hírt hogy
az oroszoknál valami
olyan történt mint negyvennyolcban
minálunk meg hogy mind aki
gyötörte őket elkergették
Nincs cár s földet kap a szegény
rendet tesz Lenin — mondogatták
s fölfénylett bennük a remény
Mondták hogy Lenin békét akar
a népeknek s több kenyeret
A mellek sóhajra tágultak
mint a mező a reggelek
köd-harmatában talprakelve
s mint csíra-keltő barna rög
Káplár őrmester kevesebbet
ordítozott mint azelőtt
S ezerkilencszáztizennyolcban
szeptember harmincadikán
kelt a parancs — a század elmegy
Hátramegy másnap délután
Nem tudták még hogy hazamennek
Hogy a megriadt hatalom
szuronyaik mögé szeretne
elbújni a forradalom
haragja elől — Felszereltek
s gyalogoltak három napig
Negyednapon vonatra szálltak
vártak még bealkonyodik
Akkor sípolt a mozdony s durván
megrándultak a vagonok
Pesten október nyolcadikán
az ezred már kirakodott
Aztán vártak egy
Néhánya n hosszú
írtak haza Mások
csapkodták mikor
10

laktanyában
levelet
a kártyát
lehetett

�Nem voltak pestiek közöttük
így nem bánták hogy senkisem
kapott kimenőt csak a tisztek
já rta k esténként peckesen
felkardozva és felbojtozva
a sokfényű városba ki
Pap Sándor is megírta jó l van
s hazamegy am int teheti
Az eligazításon mondták
hogy kinn a civil csőcselék
királyát és honát gyalázza
s a rendet óvni kell ezért

Óvták tehát Ki a hídfőkön
ki a postánál silbakolt
Három óránként jö tt a váltás
Az őrnek könnyebb dolga volt
ha sütött a nap Nézegette
a jövő-menő népeket
Látott fürge csikó-lányokat
s dám ákat büszke-szépeket
Csupán éjszaka rossz s ha esik
Ilyenkor d úd olqa tn i kell
és já rn i különben elalszik
az ember s aztán semmivel
ki nem b újha t ha rajtakapták
az öt nap áristom aló l
H írlett hogy egy őrt fejbecsaptak
amíg bóbiskolt valahol

És az a nap is úgy kezdődött
az az októbervégi nap
akár az előzők — Pap Sándor
a kőoroszlánok a la tt
á llt a sorban a többiek közt
A parancs az volt ha tömeg
közelit azt szorítsák vissza
A Várba senki nem mehet
Hatvan rendőrt küldtek Budáról
Kövérek voltak s hangosak
nagy fontoskodva kordont vontak
A tömeg sem késett sokat
Nyolc óra tá jban már vagy ezren
szidták Károlvt és Károlyit
éltették ki m ajd visszaszerzi
a magyarságnak jo g a it
11

�Jelszó harsant - gyerünk a Várba
a főherceghez! — s ment a nép
üres kézzel is m agabiztosan
s hivén hogy igaza elég
D iákform a suhanc legénykék
lobogó h a jja l lelkesen
asszonyok lépkedtek a sorban
s komoran és félelmesen
munkások öntők fémkovácsok
de mind mind fegyvertelenül
S a rendőrök vezényszó után
rájuk lőnek kegyetlenül
s nem föléjük a levegőbe
Szétfut a tömeg jajszavak
visszhangoznak a házak között
s húsznál több aki o tt m aradt

Ők nem lőttek Bénultan-kábán
nézték s nem hitték volna el
ha nem látjá k hogy a rendőrhad
a védtelen népre tüzel
s utánuk rontva puskatussal
üti-vág ja a kit elér
rugdossák a sebesülteket
s a kövön piroslik a vér
Ő k nem lőttek Ezt nem ők tették
Ilyet ők nem tettek soha
M ikor vége lett a holtakat
elvitték mind valahova
Este ahogy a váltás után
a laktanyába visszament
az őrszakasz nem beszélt senki
S nem a lu d t m ikor lepihent

S h ajna lod ni a lig kezdett még
fö lkelt Pap Sándor csöndesen
Felöltözött Am ije kedves
e lfért mind a zsebeiben
Kióvakodott a teremből
Nem neszelt fö l rá senki se
Az őrt nem látta Alszik nyilván
Nem lehet persze messzire
Átpréselte m agát a nyílás
élei közt és o dakint
Körülnézett Elindult aztán
Úgy érezte szabad m egint
12

�Nem fu to tt M ent ment egykedvűen
M inél messzebbre onnan e l!
Szerencsés volt Nem b o tlo tt belé
já rő r S nem beszélt senkivel
Egy ideig csak ment amerre
a lába vitte céltalan
Arcán mégis határozottság
feszült Nem volt ő nyugtalan
Haza in d u lt h át haza kell hogy
é rje n ! Később megszólított
egy asszonyt aki megmutatta
az utat s ment tovább gyalog
Fölkelt a nap rég amikorra
a város széléhez kiért
Egy szekérre fölkapaszkodott
Nem kérdezték hová s m iért
Ő meg nem m ondta Döcögtek hát
az úton egész Da basig
O tt is csak annyit szólt a gazda
szálljon le mert ő itt lakik
Nehéz volt ez az út hazáig
Rosszabb tán m int a háború
Később mikor eszébe ju to tt
a torka m indig elszorult
Hogy hasalt az útmenti gazban
s hány szárkup a do tt éjszaka
pár órányi nyughelyet neki
s Kecskemét ahonnan maga
tu do tt elszökni ötük közül
a kiem elt ablakon á t
a házból ahová bezárták
A többi m eghalt Nincs tovább
A nevüket se tu dja csak hogy
Illés Ferenc Jani M ihály
A csendőrök fogták meg őket
egy lite r híg hom okinál

Félegyháza után nyugodtabb
két napos út következett
Ez a környék már ismerős volt
S a tizedik nap érkezett
é jfél felé Pesttől Mindszentre
Bezörgetett az ablakon
Zsuzsi szólt ki — m it akar ki az
13

�s ria d t h a n g já t az izgalom
és öröm e lfojto tta mikor
visszafelelt rá óvatos
suttogással hogy ő az m egjött
Legyen csöndes — vigyázatos
világot ne gyújtson ne lássák
úgy eressze be S asszonyát
am int a m ellére ölelte
egy percre megszűnt a világ
Az ablakot később befödték
A lám pa halvány fényinél
nézte Ferit s a m ásodikat
kiről addig csak a levél
soraiból tudta hogy kislány
kis-Zsuzsi lett Épp úgy a lu d t
félig-kinyílt szemmel akár az
anyja szokott Nézte kigyúlt
arcú társát Zsuzsikáját aki
m egterített s ételt adott
elé és ettek újra ketten
m int azelőtt Még h a llg a to tt
még hinni se merte hogy itt van
hisz annyit m egálm odta rég
a hazatérést Félt ha szólna
eltűnne ez is ez a kép
Vacsora után fá ra d t volt bár
beszéltek egész reggelig
Vagyis hogy Zsuzsi beszélt ő meg
h allga tta h a n g já t szavait
nézte betelni nem tudóan
arcát nyakát vá llá t külön
hogy el is p iru lt szégyenlősen
mikor úgy csókolta fülön
lehellet-csókkal m int amikor
udvarló legényként sután
át-átkarolta búcsúzáskor
az ötödik szombat után
Hová lett az a félénk-régi
legényke? Fáradt férfi már
aki túl sokat lá to tt is tán
Korán jö tt rövid lesz a nyár?
S mi minden történt amióta
elm entek! Sok volt h allan i
Itthon már csak öregek vannak
14

�mesélte későbben Zsuzsi
A munkába ők járnak el meg
asszonyok lányok s gyerekek
Több a dolog a muskáskéznél
Dolgozik az is ki beteg
Szegény Rácz János bácsi m eghalt
június végén a mezőn
A ratott és rossz volt a szíve
Haza már a fia se jön
A csendőrök szaglásznak egyre
Fülelik ki hol m it beszélt
Kis Lajost a fogsága óta
kétszer is megverték ezért
Arról suttog m indenki mégis
hogy Károly nem marad király
hogy a szegénység földhöz ju t m ajd
Ki harcolt annak ez kijár
A bírónk máris szelídebb lett
beszél s kezel mindenkivel
a jegyző urat nézni is rossz
hogy a nép között m it művel
No de azért el nem fe lejti
a dölyfösségük senkisem
Így aztán csak nevetnek rajtuk
a hátuk m ögött csendesen
A levegőben van valami
Hogy mi az? M ajd kialakul
Várni kell Apám meg apád is
ezt m ondja Aki vár — tanul
Más kárán okul aki eszes
s nyugalm át-dolgát fö lle li
Ezt felelte apósa másnap
hogy rendre elm ondta neki
m iért szökött meg S m it é lt végig
a fronton három év a la tt
Hogy m it érzett am ikor rálőtt
egy emberre s az o tt m aradt
Hogy a társai m int estek el
és milyen hideg ott a tél
Bal lábán három u jja bánja
Elfagytak Persze fő hogy él
Erzsi mama az anyjáékhoz
átm ent délután Anyja ha
nem fá j a lába fu to tt volna
s könnyétől e lfult a szava
15

�Alig győzte megvigasztalni
hogy jó! van semmi b aja nincs
Esetefele öreg Pap után
kattant-csukódott a kilincs
Ipam éknál a nagyszobában
az asztalra bor is került
ettek-ittak majd számbavették
hol várhat míg a zaj elül
S még azon é jje l a sógorhoz
kimentek Jó messze lakott
a pusztán és o tt kint a tanyán
tö ltö tt el három hónapot
Nem tudva a fa lub an senki
hogy m egjött Keresték ugyan
február végén a csendőrök
s egyszer később márciusban

Hanem március vége körül
a csendőrőrs tű n t el s vele
az uradalm i intéző is
H át hiszen éppen ideje
só ha jtott rá megkönnyebbülve
mikor az apja hírt hozott
Nem is várt tovább összeszedte
m agát s máris búcsúzkodott
és ment haza az asszonyához
a kis-Zsuzsihoz Ferihez
Míg mentek azon tanakodtak
ezután m ajd hogy és mi lesz
Király nincs már november óta
most meg Károlyi adta át
a helyet a kommunistáknak
s így lett tanácsköztársaság

Éppen úgy m int az oroszoknál
villa n t fel benne hirtelen
a fron t emléke s Lenin neve
a szavak — munkásgyőzelem
proletárdiktatúra szovjet
Ilyesmi á llt a röplapon
amibe ő is belenézett
Meg az — világforradalom
Igaz lenne? H át mégse csak szó
visszhangos-üres szóbeszéd
volt az hogy béke lesz és fö lde t
meg szabadságot nyer a nép
16

�Vén Pap Ignác csak bólog atott
am íg ezt elm ondta neki
Hanem a föld - az csakugyan jó
volna ha még m egérheti
És csakugyan új rend kezdődött
Az újság napról napra több
a nép-érdeket védelmező
rendeletet törvényt közölt
Vásárhelyről Szentesről jöttek
egyszerű munkásemberek
hogy az új rendet magyarázzák
s ahol kell ott segítsenek
Felbátorítva-bátorodva
d öntött a falu — a m egúnt
bírót letették Létrejött a
mindszenti direktórium
S m int aki a dörgést már tu dja
Oroszországból — bekerült
az új tanácsba Pap Sándor is
és szolgált érte emberül
De fáradságot sosem érzett
Terveztek-égtek lelkesen
Nem csillapuló lázas hittel
határozták mi hogy legyen
Szerveződött a földbizottság
legeltetési társulat
a határ képét méregették
s az adóhátrálékokat
eltörölték A tanító meg
vállalta olvasni ta nít
felnőtteket is M indenki tett
mindenki akart valam it
Istenem! Milyen szép volt mikor
letűzték az első karót
a határban — ki hadiözvegy
vagy árva két h oldat kapott
Családoknak osztották persze
Ezt kapta mind ki hazajött
a háborúból — s ujjaikhoz
hozzásímult a barna rög
m int hogyha tudná-értené mind
a háborútól — s ujjaikhoz
A házas zsellérek is kaptak
m ásfél-két és fél holdakat

�hol milyen népes volt a család
A birtokrendezés nagyon
nem tetszett a vagyonosaknak
gáncsolták is ha alkalom
kínálkozott rá — de az élet
fékezhetetlen ment tovább
Fölemelve az erőseket
s kivetve gyöngét-ostobát
Akkor is dolgoztak amikor
a román szakasz bevonult
M intha a napot felhő födi
fölbukkant árnyékként a m últ
Az őrmester a biróéknál
kapott szállást Négy nap után
a csendőrök is m egjelentek
pont április huszadikán
M ásnap reggel sietve kezdték
a „b o ls ik a t” begyűjteni
A románok nem szóltak közbe
Látták hogy mind fo gá t feni
vad-dühödten a vörösökre
Sándor újra kinn a tanyán
b ú jt el O nnan in d u lt északnak
harm adnap reggel jó korán
Két napig egyre vitatkoztak
szegény társával — Zsuzsival
Zokogva kérte — ne menjen el
Nem bír már a gondjaival
bajával egyedül birkózni
éppen elég volt három év
Hogy a két gyerek apa nélkül
m aradjon? Ebből már elég
S hiába mondta-magyarázta
hogy nem tehet mást menni kell
hogy megölnék ha itt m aradna
Így bánnak el mindenkivel
ha visszajött a jegyző s kasznár
ha megjönnek a tiszt urak
Látta hogy gyilkolt passzióból
a tiszti kar s hogy gyújtogat
Nem is kellett messzire menni
A félegyházi útra á llt
O tt jelentkezett két nap múlva
s így lettek vöröskatonák

te

�azo n a napon háromszázan
kenyérért fö ldé rt — m indenért
Karszalag volt az egyenruha
Sokat a fegyverzet sem ért
Mégis bátran-halálrakészen
várták a harcot Győzni már
csak hulló vérük árán tudnak
m ondta sokszor a komisszár
Csongrád m ellett már gyülekeztek
az első vörös századok
A hatodik hadosztály á llt itt
C sapatuk ahhoz tartozott

S hány ismerőssel találkozott!
Érezte — nincs most egyedül
mennyire más volt így készülni
hadra m int kinn idegenül
G alíciában itt most tényleg
hazát és jövőt védeni
sorakoznak az ütközetre
nem kell senkit se kérdeni
hogy mért van itt hogy m iért fogott
fegyvert — Pap Sándor nézte csak
b ajtá rsa it a tábortűznél
Nem fé lt nem gubbaszt hallga tag
egyik sem Néha m ondogatják
már fogasolni kellene
Fésülgetni a zsenge búzát
hadd nőjön kövérebb szeme

Egyik este itt b o tlo tt belé
a tűznél Balog Feribe
Legénykedtek valaha ketten
a lányok után messzire
Szegvárra meg Lelére járta k
bálba búcsúra s ha néhány
kötekedővel összecsaptak
ott m utatta meg igazán
hogy nem fél még az ördögtől sem
Egyszer a bicska ott m aradt
az o ldalában szerencsére
a bőrbekecsén fönnakadt
M ásnap megyünk Tarjánba — m ondta
rendre fogjuk a cseheket
Rend is lett De hallotta később
hogy Balog Feri o tt veszett
19

�Az ő századuk délen m aradt
Ő k úsztattak á t a Tiszán
mikor a támadás m egindult
május huszonharmadikán
Eljutottak Vásárhely alá
és Szentes is felszabadult
Mindszent Szegvár újra vörös lett
Úgy tű n t m egvonhatatlanul
Törökék-Papék bárányt vágtak
Sándoruk úgy várták haza
Pap Sándor nem jö tt mert már nem élt
A szakaszukból egymaga
esett el még az átkeléskor
Egy román dum -dum lövedék
ta lá lta el összeroncsolva
fél m ellkasát és tüdejét
Még lépett talán kettőt-hárm at
aztán a fűre lerogyott
s szeme mind ködösebben látta
a fogyó hajna lcsilla go t
Pirkadt már az ég kelet felől
Négy óra volt A virradat
sápadt fényében tünedeztek
az égi lám pás-sugarak
Habos vér gyűlt a szája sarkán
s hörgött — valam it m ondani
szeretett volna — összerándult
s vége volt M ásnap valaki
o tt ta lá lta meg foltosa n már
és merev halott-hidegen
O lyan volt m int egy furcsa szobor
Néma nyugodt és idegen
H anyatt feküdt Két karja tárva
Az utolsó görcs lá b a it
szétrántotta és nem zárta le
szemét és elnyílt a jk a it
senki Úgy feküdt halálában
m int elhagyott ház üresen
20

�Szekérrel jöttek érte s otthon
úgy ha ntolták el csendesen
Nagyanyám mesélt róla — s látom
ma is néha még hogy pihen
a májusvégi puha fűben
o tt a folyópart mentiben
M in t a csillag olyan a teste
S várom várom hátha kigyúl
alkonyatkor a messzi égben
vörösen — o ltha tatla n ul

21

�ŐRSI FERENC

Legenda a páncélvonatról
A vonattól kissé távolabb, kukoricásban
Két lépésre á ll egymástól
komisszár és a parancsnok. H a lk a n beszélnek,
de a halk szavak mögött pokoli feszültség vib rá l.
— Ez á tm e n e ti a n a rc h ia — m agyarázza Széky. — N é h á ny m e g va d u lt ú rie m b e r
m agánbosszúja. H id d el, hogy ez nem le h e t intézm ényes. Ha mi e g yü tt m a ra ­
dunk, meg tu d ju k védeni m a g u n ka t, a d d ig , am íg le c s illa p o d n a k az ilyen buz­
galm ak.
A kom isszár to m p á n m o n d ja :
— A ztán kezdődik a nagy kivá lo g a tá s. A jók az isten jo b b já ra , a ko m m u n is­
tá k b a lra és a g ye h e n n á ra .
— A V örös H a d se re g n e k százezer k a to n á ja volt. Százezer em berrel nem te ­
h etik ezt.
A komisszár a m ozdony fe lé p illa n t. A fű tő épp e n fe lk a p a s z k o d ik a vezető
m ellé.
— Fogy a szén, fo g y a víz. D ö n te n ü n k kell. V agy szélnek eresztjük a em ­
bereket, vagy nem. H a e g y ü tt m a ra d u n k, ta lá n e lju tu n k Terenyéig, vagy T a rjá n ig ,
és o tt a bányászok és a vasasok között nem m ernek ilyen gazem berségeket
csin á ln i.
— Ez az egyetlen m egoldás. De m ilyen zászló a la tt fusson to v á b b a vonat?
— kérdi to m p á n Széky.
— K aptá l ú j p a ra n c s o t a h a d s e re g p a ra n c s n o k s á g tó l?
Széky fa n y a ru l elm o so lyo d ik.
— Nem.
— Nos? — néz rá a komisszár.
— H elyes - húzza ki m a g á t a p a ra n csn o k - m együnk to vá b b . T a rjá n ig .

A páncélvonat zakatolva halad előre.
Az ágyúskocsin egyik szélvédett sarokba húzódik a négy menekült. A másik
szögletben Vas Péter és Éles Egyed gunnyaszt.
— Mégis csak azt mondom, Egyed bátyám, amelyik katona eldobja a fegy­
verét, az mindent megérdemel. . .
Éles Egyed csak maga elé mélázva bólogat.
A kocsi elején a két fiatalember fogja közre Székyt.
— Itt csak egy út van — keresi mindjobban beletüzesedve a szavakat Egresi.
— A hősi halál! Menni, menni, menni, ameddig lehet; az utolsó töltényig, hogy
TV-film forgatókönyv (részlet)

22

�tu d ja meg a v ilá g : vo lt egyszer egy p á n cé lvo n a t, a m e lyik u tolsó le h e le tig a sza­
b a d ság bástyája m aradt.
M edve c in ik u s n a k tű n ő s ó h a jja l m o n d ja :
— Képzavar. A p á n c é lv o n a t le h e le te . . . Itt szembe kell nézni so km in d e n n e l.
1871-ben negyvenezer p á riz s it lő tte k agyon a fra n c ia csa p a to k. De ezzel nem
tu d tá k e lp u sztíta n i azt a g o n d o la to t, a m ely két évvel e ze lő tt elem i erővel ro b b a n t
Péterváron. Lehet, hogy mi is a m a g ya r negyvenezer közé ke rü lü n k.
— Ez a z! — csap a vagon perem ére Egresi. — Az u tolsó tö lté n y ig kell h a r­
co ln i!
Széky rá p illa n t.
— H ány gyereked van odah a za ?
— Nekem ? — csodálkozik Egresi.
— M e rt Éles Egyednek a Józsin kívül négy, Vas Péternek kettő, Vecsei M ih á ly ­
na k három , B ányiknak kettő, L ip tá kn a k három , a kom isszárnak ke ttő — k o p p a n ­
nak to m p á n a szavai.
Egresi kissé m eghökken, m a jd csendesen ké rd e zi:
— P arancsnok elvtársnak?
— Csak az anyám . . . Erdélyben.
A géppuskás kocsiban Józsi és Szántó hú zó d ik az egyik saro kb a . Látszik,
hogy m indketten beszélni szeretnének, de a nem rég á té lt esem ények b e lé jü k fo jt ­
j ák a szót. A ztán Szántó ö kle n de zik egyet, szájához kap, és ije d te n t á p ászkodik
fel, m ajd a v a g o n a jtó felé ló d u l. O tt m e gkapaszkodik, — az a jtó b a n á lló M ih á ly
m e g ra g a d ja a fiú ru h á já t, hogy ki ne essen — és h á n yn i kezd.
A tö b b ie k szánakozóan nézik, Bányik fe lu g rik, segíti ta rta n i a fiú t.
A m iko r kissé m egkö n n ye b b ü lt, M ih á ly a tyá sko d ó a n m egveregeti a v á llá t.
— Látod, a re p e ta !
— Nem. . . — kap a levegő u tán a fiú . - nem. Az az em ber a kötélen. . . A
lovasok kö zö tt!
Az asszony és a lánya fe lzo ko g n a k.
M ih á ly sze m b e fo rd itja m a g á va l a fiú t. és kem énység et m utatva rá fö rm e d :
— S zántó g é p p u ská s! M a g a nem taknyos g im n a zista , m aga k a to n a ! M a g a
m ár v o lt h a rcb a n is! Hányszor?
— Tizennég y szer — kezdenek p o tyo g ni a fiú n a k a kö n n yei, — de az más volt.
M ih á ly á tö le li a fiú v á llá t, és a vagon s a rká ig viszi. O tt a szemébe néz.
— Légy erős! Lég y e rő s e b b ! Nézd ezeket a szeg ény asszonyo k a t!
A fiú csak ném án b ó l i nt, és a vagon fa la m e lle tt lecsúszik a sarokba.
Józsi nézi a tá rsá t, aztán o d am ászik m ellé, és ráteszi a kezére a kezét.
A m ozdonyon a vezető fig y e li a v é g te le n b e fu tó párhuzam os síneket, am elyek
a tá v o lb a n enyhén ívelve k a n ya ro d n a k.
A kom isszár meg tö rli verejtékes h o m lo ká t, és k id u g ia a rc á t a szélbe.
G yo rsan közeledik a kanyar, és a ka n ya r u tán fe lb u k k a n a m ár lá to tt kis
va sútállom ás.
A m ozdonyvezető ö n ké n te le n ü l lassít. M a jd fékez, és hátraszól.
— T ilos a jelző.
A kom isszár a távcsöve u tá n kap.
— H iszen nincs vo n a t az á llo m á so n .
A mozdonyvezető h á tra fo rd u l.
23

�— Akkor is. A szabály az szabály.
- Lehet, hogy szemből jön valaki - szólal meg a fűtő.
A vonat lassít.
A parancsnok kezében is távcső. Figyeli az állomást. Az épület előtt senki
sem mozdul.
A vonat a jelzőnél döccenve megáll.
Az állo m á sép üle tb en

Görgényi áll a vasutas mögött.
— Figyelmeztetem, hogyha átengedi ezt a vonatot, mi visszajövünk, és magát
a szemaforra akasztjuk.
— És. . . és ha ők lőnek? Páncélvonat, ágyúja van.
— Megmondtam. A többi magánügy.
A százados kilép a házból, az ablakon keresztül látjuk, hogy a két rendőrrel
elvágtat.
A p á n cé lvo n a tn á l

A parancsnok a mozdony mellett áll.
Fentről a vezető szabadkozik.
— Én nem tudhatom, miért állították tilosra. Jön egy ellenvonat, és kész a
karambol.
— Nem látok füstöt sehol - mondja a parancsnok. - Állítsák le az ellen­
vonatot, be kell mennünk az állomásra.
A mozdonyvezető a fűtőre néz, majd a parancsnokhoz fordul:
— Kérem, mi az állásunkkal játszunk.
— Téved. Mi valamennyien az életünkkel játszunk — mondja a parancsnok.
- Szokott jelre indulási
A mozdonyvezető csak sóhajt, és a gép felé fordul, a parancsnok futva
indul előre, közben a géppuskás kocsiba kiáltja:
— Csak tűzparancsomra lőjetek!
Felkapaszkodik a kocsira.
— Péter, cél az állomásépület! Közvetlen irányzással gránát. Tüzelésre pa­
rancsot adok.
— Fiúk! - int Vas Péter, és az eredeti személyzet, Egresi és Medve, Vas és
Éles, elfoglalják helyüket a lövegeknél.
A lövegcsövek az állomás felé fordulnak, a parancsnok sípol, a vonat lassan
a kis épület felé gördül.
Az állom áson

A vonat megáll az épület előtt. A parancsnok hátrakiá lt a géppuskás kocsi
felé.

— M ihályi Két emberrel bemész az állomásfőnökért!
A géppuskás kocsiban Mihály körülpillant.
— Lipták! Kis Éles! Fogjatok karabélyt, oszt gyerünk! Bányik, biztosít!
— Szuronyt is? - kérdi Józsi.
— Csakis - ugrik le a kocsiról Mihály.
24

�L ipták és Józsi le u g ra n a k u tá n a , fe ltű z ik a szuronyt, és m ennek az á llo m á s ­
épülethez.
Az a jtó b a n fe le m e lt kézzel á ll a vasutas.
— Jö jjö n a p a ra n csn o k h o z ! - in t M ih á ly . - Tegye le a kezét! K utassátok át
az é p ü le te t! — szól a két fegyveresnek.
Az ágyúskocsiról lá tn i, hogy Éles Egyed a löveg m e llő l a g g ó d ó p illa n tá s s a l
kiséri az a jtó m ö g ö tt e ltű n ő Józsit.
— M ié rt á ll tilo so n a szem afor? — kérdi a kocsiról a p a rancsnok.
Az öreg vasutas verejtékezik.
— M e rt m eg p a ran cso ltá k.
— Ki p a ra n cso lta meg?
A vasutas m egszorultan m o n d ja :
— Egy százados úr és két rendőr.
A kom isszár m ost érkezett a vasutas m ellé.
— T ehát nem vasúti utasítás?
— Nem, nem kérem.
— A kko r m együnk to vá b b . K özölje a m ozdonyvezetővel, hogy nincs e lle n v o n a t
m
̶ o n d ja a kom isszár.
A vasutas a rc á t e lö n ti a rém ület.
— Ké re m, ne, ne m en je n e k to vá b b . Nem m ehetnek to v á b b — kezd rem egni
az idős em ber. — N ekem azt m on d tá k, hogy fe la k a s z ta n a k a szem aforra, ha to ­
vá b bengedem a vo n a to t. Kérem, nekem két évem van még a n y u g d íjig . Én b e ­
csü letben őszültem meg kérem. . . Engem fe la k a s z ta n a k a szem aforra. N e ö lje ­
nek meg egy öregem bert.
A kom isszár m e g n yu g ta tó a n p ró b á lja m o n d a n i:
— N ekünk to v á b b kell m ennünk. Felőlem tilo so n m a ra d h a t a szem afor.
Épeszű em b e r nem kérheti számon m a g á tó l . . .
— Épeszű nem, de m ost te g n a p óta sem é p ész, sem törvény, semmi semmi
- m otyogja a vasutas.
— Ö n t fo g s á g b a e jtjü k , és m a g u n kka l visszük — m o n d ja a p a ra n csn o k.
— Kérem, én nem hag yh a to m el az á llo m á s o m a t! Én vasutas va g y o k ! Ez az
á llo m á s nekem . . .
L ipták és Józsi visszaérkeznek.
— Senki idegen — je le n ti röviden M ih á ly n a k Lipták.
— H ol a c s a lá d ja ? — kérdi a komisszár.
— H a tv a n b a n . Város, nem úgy, m in t ez a m agányos á llo m á s.
A kom isszár a p a ra n csn o kra néz.
A m ozdony kém énye m e lle tt szabályos időközökben süvít ki a gőz.
— Fogy a szenünk, fo g y a vizünk N e kü n k oda kell é rn i - tö p re n g h a n g o sa n
a p a rancsnok. M a jd a vasutashoz fo rd u l:
— S zá lljo n fe l a vona tra .
— Nem tehetem - re b b e n meg az öreg.
— In d u lá s — fo rd u l a p a ra n c s n o k a kom isszár fe lé , m a jd az ö re g n e k :
— Jelentse a következő ő rh á zaknak és á llo m á s o k n a k : A h o l a p á n c é lv o n a l
nem kap szabad p ályát, tü ze t n y it!
A h a tá ro z o tt utasítás ö n ké n te le n h a tá ro z o tt választ eredm ényez.
— Igenis, kérem - tiszteleg a vasutas.
A p a ra n csn o k Vas Péterhez fo rd u l.
25

�- Jobb löveg, két lövés a le v e g ő b e i
Vas Péter veszi á t a vezényszót, fe lc s a v a rja a lövegcsövet a m agasba, e l­
dörren az ágyú, a vasutas kissé h á trá b b u g rik .
— T öbbet nem te h e te k ö n é rt — k iá lt le a p a rancsnok.
A m ásodik lövésnél m ár mozg ásban van a p á n cé lvo n a t, és e lg ö rd ü l a re ­
m egő, könnyező, re tte g ő á llo m á sfő n ö k e lő tt.

Vasúti őrház eg y híd m ellett
Egy kisebb vasúti híd mellett álló őrházhoz érkezik vágtatva a három lovas.
Az őr kíváncsian lép ki a házból.
— Jön a páncélvonat? — kérdi a százados.
— Alázatosan jelentem, jön.
A százados a két rendőrre pillant.
— Fogjátok közre. A híd második felén dobjatok ki egy sínszálat, és lökjétek
a vízbe.
A vasutas arca ijedtté válik.
— Azt az utasítást kaptam, hogy szabad u t a t . . .
— Kuss! Futás, mert szitává lőlek! - veszi elő a pisztolyát a százados. A
lóról szálló két rendőr lovát a kerítéshez köti, és a ház fala melletti ládából szer­
számokat, szögeket vesz elő. Maguk közt tartva a vasutast, futva indulnak a
hídra. A százados lóról száll, és lovát a ház mögött lévő kerítéshez köti a rendőr­
lovak mellé. Bemegy a házba.
Odabent két hosszút, két rövidet, majd ismét egy hosszút csenget. Fülel a
kagylóba.
— Foxner őrnagy urat kérem a telefonhoz !
A hídon bontják a sínt. Kiszedték a szegeket, és feszítővassal emelőzve taszi­
gálják a korlát felé.
Az őrházban a százados telefonál.
— Ha kisiklik, belezuhan a mederbe. Aki megmarad, ahhoz már elegen le­
szünk. . . — mint akit félbeszakítanak, elhallgat, a rckifejezése bosszankodóvá
válik. — De miért? M iért ne siklassam ki?
A hídon a sín már átcsúszott a korláton, majd egyensúlyát vesztve a patakba
zuhan.
A rendőrök a szerszámokat és a szögeket is a patakba dobálják a híd másik
oldalán.
A százados még telefonál az őrházban.
— M eg p róbálom . . . — akasztja vissza a kagylót, és kisiet.
Akkor érkezik vissza a három ember.
— Alázatosan jelentem . . . — kezdi az egyik rendőr.
A százados leinti, és a bakterhez fordul:
— Állítsa le a páncélvonatot! Mindenképpen akadályozza meg, hogy rá­
fusson a megrongált pályára!
— És ha nem sikerül? . . . Mi lesz énvelem?
— Lelövik! — néz a távolba a százados, ahonnan a vonat érkezése várható.
A rendőrök lóra kapaszkodnak, és a százados intésére mindhárman el­
vágtatnak.
26

�A vasutas ria d ta n
néz u tá n u k, az ő rh á zb ó l cseng a te le fo n . Besiet.
— Igen. . . Igen. Kérem, á llíts á k meg. A hídon m e g ro n g á ltá k a p á lyá t. H ogy
nem lehet? M á r e ljö tt? Igenis. Igenis — ve re jté ke zik a ba kte r, aztán kisiet az ő r­
házból, a szo lg á la ti öv b á d o g d o b o z á b ó l egy p a tro n t c ib á l elő, és e lő re fu tva a
sínre helyezi. Körülnéz, m a jd elkezd ro h a n n i a közeli e rd ő felé.
A tá v o lb ó l a közeledő v o n a t d ü b ö rg é se erősödik, a h o g y a sínek hozzák a
h a n g o t. A fig ye lm e zte tő p a tro n a sínen rem eg.
A p á n c é lv o n a to n
A m ozdonyon levők fig y e lik a p á lyá t, a tá v o lb a n má r jó l lá th a tó őrh á zat é s
h id a t.
A m ozdonyvezető szabályosan sípol.
— H ol a fen é b e n van az őr? — csa tta n fe l kissé in g e rü lte n , m a jd sűrű sí­
p o lá sokka l jelez. Ezzel eg yid ő b e n lassítani kezd.
Az ágyúskocsin a p a ra n csn o k távcsövezi a síneket és a h id a t. K özeledik a
vo n a t az ő rh á z felé, aztán rá fu t a sínre helyezett vészjelző tö lté n yre .
Egy dörrenés ha lla tszik.
A m ozdonvvezető le rá n tja a vészféket. D öccenve á ll meq a vonat.
A géppuskás kocsiban egym ásra esnek az em berek. Az id ő s e b b asszony
fe ls iko lt. A lány csak derm e d te n , görcsösen ö le li a n y já t. A két fiú a va g o n szög­
le té b e szorulva ném a ria d a lo m m a l k u p o ro g . Elsőnek M ih á ly té r m agához.
— A géppuskához, h é ! — riv a ll a két fiú felé.
Szinte a h a n g tó l lökve, ló d u ln a k a g é p p u ská k m e lle tti ra ka szokhoz.
Az e lő re fu tó kocsi kö rü l o szladozik a d u rra n á s s a l e g y ü ttjá ró fü stfe lh ő .
A m ozdonyvezető a kom isszárnak m o n d ja :
— Ez csak vészjelzés.
V a s ú ti ő rh á z e g y híd m e lle tt

A komisszár leugrik a mozdonyról, és előrerohan az ágyúskocsihoz. O tt már
várja a parancsnok.
— Mihály, hozzám! — kiált a parancsnok a géppuskás kocsi felé.
— Vigyázzatok! Biztosítsatok mindkét oldalra! — löki a szolgálatvezető a két
géppuskás felé a szavakat, majd leug rik a vonatról. A három ember fegyverrel
a kézben, indul az őrház felé. Az őrház üres.
— Ez megszökött, vagy már előre felakasztották — néz körül a komisszár.
Cseng a telefon. Egymásra néznek mind a hárman. Aztán a parancsnok
akasztja le a kagylót.
— Halló! Beszéljen, kérem. — Az arcán enyhe riadalom látszik, majd bólint.
- Igen értettem. Tehát a román katonavonat mögöttünk jön a pályán. Állítsák
meg. ha tudják. — Kis szünet után felcsattan. — Azt mondtam, ha tudják. Ha
nem tudják, jöjjön.
V is s z a a k a sztja a te le fo n t, M ih á ly h o z fo rd u l.

— A fűtővel vizsgáld át a hidat!
— Igenis — csattan katonásan Mihály, máris száguld kifelé.
— Mégis erre jön az a vonat? — kérdi a komisszár.
— Ezek szerint — indul kifelé a parancsok.
27

�O d a k in t a fű tő és M ih á ly m ár a híd fe lé fu tn a k . A p a ra n csn o k a m ö g ö ttü k
lévő szakaszt nézi. Távcsővel vizsg á lja a széles ívben ka n ya ro d ó sínpárt. M a jd
gőgös és k a já n m osoly je le n ik meg a szája szögletében.
— Egész jó kilövésünk van. Négy, négy és fél k ilo m é te rrő l tu d ju k tűz a lá
venni ő ke t az á g yú kka l — m o n d ja e lke se re d e tt fe ls z a b a d u lts á g g a l.
A kom isszár nézi a v a g o n o k perem e fe le tt és a jta ja ib ó l fig y e lő em bereket.
— M ég egyszer tű zb e viszed őket?
A p a ra n csn o k keservesen rá n t a v á llá n .
— Nem a d ju k meg m a g u n k a t!
A kom isszár h a lk a b b a n m o n d ja :
— Itt lenne az id e je tiszta vizet ö n te n i a p o h á rb a . Beszélnünk kell az em ­
berekkel.
— H iszen m ár m in d e n ki tu d ja , hogy mi van - néz rá a para n csn o k.
— C sak mi nem tu d ju k , hogy ők m it a ka rn a k .
A p a ra n csn o k szem ében kis gő g ö s fé n y v illa n .
— A m e d d ig k a to n á k, p a ra n c s o t te lje síte n e k.
— És a két asszony?
A p a ra n csn o k a rca kissé tö p re n g ő v é válik.
Ekkor érkezik vissza M ih á ly és a fű tő .
— Jelentem , egy sínszálat felszedtek, és a p a ta k b a d o b tá k .
M in th a fe ls z a b a d u lt vo ln a a p a ra n c s n o k :
— L á to d ! Nem m eh e tü n k to v á b b !
— Igy nem - szólal meg a fű tő , - Ha ism ét h e ly re ra k ju k a sínt, a k k o r ig e n .
— M ennyi id ő b e te lik ? - néz rá a p a rancsnok.
— A vízből kiszedni nehéz lesz — fo n to lg a tja a fű tő .
A p a ra n csn o k h arsányan k iá ltja :
— A vo n a t m e lle tt sorakozó.
A kocsikról le u g rá ln a k az em berek, és a szerelvény m e lle tt fe lso ra ko zn a k.
A p arancsn o k te k in te te végigpásztázza a m e g g y a ra p o d o tt legénységet.
— Ti négyen, és ez a fia ta le m b e r — m u ta t a m e n e kü lt v ö rö ska to n á kra és a
civilre , — az ő vezetésével - m u ta t a fű tő re — h e ly re á llítjá to k a p á lyá t, M a g u k
asszonyok, m egnézik, hogy mi van a ko n yh a ko csib a n . N em sokára itt az ebéd
i d e je . A tö b b ie k kö ré m !
— G verünk, em berek — in d u l a fű tő a négy vö rö ska to n á va l és a c iv ille l.
M ih á ly a két asszonyt vezeti a ko n yhakocsihoz. F é lre rá n tjá k a v a g o n a jtó t.
A vagon p a d ló já n a fe lb o ru lt fa zé kb ó l k ifo ly t a b a b és a víz.
— H á t csak nézzenek kö rü l. . . T a lá lja n a k ki va la m i o ko sa t - h a g y ja m a­
g u kra őket.
A p á n c é lv o n a t e re d e ti legénysége a p a ra n csn o k köré g yű lt. Széky a ko­
misszár fe lé fo rd u l.
— Kom isszár elvtárs, tájékoztassa az em b e re ket a le g u tó b b i n a p o k esem é­
n y e irő l!
A kom isszár b ó lin t.
— Elvtársak, az e lm ú lt ó rá k b a n o lyan h íreket ka p tu n k, hogy a T anácskorm á ny
le m o n d o tt, és egy szakszervezeti korm ány vette á t a h a ta lm a t — m o n d ja to m p á n ,
nehezen, g yű jtö g e tv e a szavakat. — H o g y ez p o n to sa n m it je le n t, azt még nem
tu d ju k .
28

�— V a la m it a zé rt m ár lá ttu n k b e lő le . . . hogy m it je le n t — fa k a d
és egy akasztásszerű m o z d u la to t tesz.
S zántó m e g in t n a g yo k a t nyel, d e Józsi m egszorítja a kezét.

ki Lipták,

A kom isszár fo ly ta tja :
— Nem á lta th a tu n k ben n e te ke t. Egyelőre olyan e lle n ő riz h e te tle n h íre in k v a n ­
nak, hogy a Vörös Ő rsé g e t fe lo s z la ttá k , a rom ánok B udapest fe lé ta rta n a k , vagy
m ár meg is kezdték a b e vo n u lá su ka t, és az is tu d o m á su n kra ju to tt, hogy régi
csendőrök, re n d ő rök, k a to n á k ig énybevételével ú j k a rh a ta lm i o s z ta g o ka t a la k í­
ta n a k . Ebben a helyzetben kell e g ye té rte n ü n k a b b a n , hogy m it teg yü n k.
— Szóval vége, vége m in d e n n e k ! — tö r ki L ip tá kb ó l.
— Nem m in d e n n e k ! — néz rá a kom isszár.
— L á ttu k ! Láttuk, hogy mi következik! — cs ik o ro g ja Lipták.
A p a ra n csn o k veszi á t a szót.
— Csak azokkal, a k ik e ld o b á ljá k a fegyverüket, a k ik e g y é n e n ké n t m e n e kü l­
nek, a k ik m egszöktek a c s a p a tte s tje ik tő l - m o n d ja h a tá ro z o tta n .
Az id ő se bb Éles Egyed em eli fe l a kezét.
— S zólhatok?
— Tessék — m o n d ja a p a ra n csn o k.
— C sak azt kérdezném , hogy m ost ki az ú r ebb e n az orszá g b a n ? Az a b izo ­
nyos szakszervezeti korm ány, ezek a lovasok, a rom ánok, az a n ta n t vagy ki az
isten h a ra g ja ?

-

Kis csönd utá n a
— A k in e k fegyver
— De m iért, kié rt
to rp a n meg L ipták

p a ra n c s n o k felszegi a fe jé t.
van a kezében, és a k i nem veszti el az eszét.
legyen a fegyver a kezünkben? M á ju s b a n tu d tu k , m o s t . . .
kifa k a d á s a .

— Ö n m a g u n ké rt, az é le tü n k é rt, a b e c s ü le tü n k é rt! - lo b b a n fe l a p a ra n csn o k.
— A „fő h a d n a g y ú r” b e csü leté é rt, vagy a mi m u n ká sb e csü le tü n ké rt? — v á ­
laszol h asonló lo b b an á ss a l Lipták.
— A m agyar b e csü le tü n k é rt - vág vissza a p a rancsnok.
— Azok a lovasok is m a g ya ro k v o lta k ! - csa tta n fe l Lipták.
A p a ra n csn o k m e g p ró b á l n yu g o d t le n n i.
— M i ezzel a p á n c é lv o n a tta l sok ütközetben ve ttün k részt. E gyütt! M o st ezek­
ben a nehéz ó rá kb a n és n a p o k b a n ro h a d h a t szét az a b a jtá rs i ka p cso lat, am i
az e lm ú lt h ó n a p o kb a n k ia la k u lt köztünk. Én fe le lő s n e k érzem m agam m inden
k a to n á m é rt. De csak a kk o r v á lla lh a to m a fe le lő sség e t, ha to v á b b ra is m egbíz­
nak bennem .
— Nem a bizalm on m ú lik - szólal meg Éles Egyed. — De tö rté n h e tn e k olyan
d o lg o k, am elyek a p a ran csn o k elvtárs a k a ra tá n kívül esnek. A k k o r mi lesz, ha a
le g kö zele b b i á llo m á so n olyan p a ra n c s o t kap, hogy m in t régi tiszt, á lljo n be
e n nek a századosnak a b a n d á já b a , és c s in á lja azt, a m it ő p a ra n cso l. V a jo n
m e g ta g a d ja -e m a jd ezt az ú ja b b para n cso t?
A p a ra n csn o k a rca e lb o ru l.
— Nem akarom én m e g b á n ta n i a p a ra n c s n o k e lv tá rs a t — fo ly ta tja Éles
Egyed, — de azt tu d n ia kell, hogy egy ilyen helyzet bekövetkezhet. A k k o r p e d ig ,
ha ka to n a , a p a ra n cs: para n cs. A k k o r nincs te g n a p i b a jtá rs , a k k o r csak kom m u­
n ista le sz!
29

�Az őrház fe lő l te le fo n cse n g e té s h a lla tszik. A p a ra n c s n o k a kom isszárhoz
fo rd u l, m a jd kissé tétova m o z d u la tta l in t n e k i:
— G yere.
A kom isszár még végignéz az em bereken.
— A d d ig is beszéljék meg egym ás között.
Bem ennek az ő rh á zba. A kin tle vő k c s o p o rtja la zá b b á válik, szinte a re g g e ­
lin é l k ia la k u lt körökbe rendeződik.
— Én h a llo tta m , hogy a ro m á n o któ l f é l n e k . . . A d d ig a k a rjá k e lin té z n i a
ko m m u n istá ka t! — szólal meg Bányik. — A százados m ondta. H a lk a n , d e m eg­
h a llo tta m . A ro m á n o któ l, meg a fra n c iá k tó l.
M ih á ly és Vas Péter egym ásra néz. Ő k ketten hivatásos régi katonák.
— M it a k a r ezzel m o n d a n i, János bátyám ? — szólal meg Egresi.
— Én csak a n n y it, h o g y . . . — körülnéz, aztán k ib ö k i: — Jobb h a d ifo g o ly n a k
le n n i, m in t aka szto tt em bernek.
Az őrh á zb a n a fő h a d n a g y beszél a te le fo n b a .
— Á llíts a meg a rom án szerelvényt, és közölje a p a ra n csn o ká va l, hogy egy
m agyar p á n c é lv o n a t á ll a p á lyá n, és ha m egközelítik, szétlövi ő k e t . . . Ezt ön csak
to vábbítsa, ezt én m ondtam . . . Széky M ik ló s n a k hívnak.
O d a k in t Egresiben lo b o g a vér.
— T ehát t űzzük ki a fe h é r zászlót, a d ju k meg m a g u n ka t?
— Ne k ia b á lj v e le m . . . nekem gyerm ekeim v a n n a k ! H a k ik e rü lö k a fo g o ly ­
tá b o rb ó l, csak hazaérek, Irkutszkból is hazaértem . A d d ig ra m a jd m e g c s illa p o d ik
a vilá g .
— A zokná l keresnél védelm et, a k ik e lle n te g n a p h a rc o ltá l — lo b o g Egresi.
— A zok e lle n keresek védelm et, a k ik ma le a k a rn a k bu n kó zn i — vág vissza
Bányik.
— És m it várhatsz tő lü k? M ilye n védelm et?
— A h a d ifo g o ly n a k k ijá ró t. O tt én m agyar h a d ifo g o ly vagyok. V an V öröskereszt, meg m in d e n — érvel Bányik.
— O tt u g ya n o lya n kom m unista vagy. m in t itt. M it gondolsz, a ro m á n o k a t
ta lá n a bukaresti p ro le tá ro k vezetik?
— A m i igaz :igaz. M i vörös zászló a la tt h a rc o ltu n k , és nem a m agyar lo b o ­
g ó t tű ztü k a vo n a tra — szól b ele M ih á ly.
B ányik m e g m a ka csolja m a g á t:
— A kko r i s . . . a kko r is azt m ondom , hogy most m ár csín já n b á n ju n k a
rom ánokkal.
— Talán e lfe le jtik , hogy e ze lő tt ö t n a p p a l F ürednél szétszórtuk egy lovas­
d a n d á rju k a t — vág vissza Egyed.
— D e m ost va la m i egyezm ény van, biztos van va la m i egyezmény, ha ezek a
hóhérok a d d ig a k a rjá k e lin té zn i, a m it tu d n a k — b iz o n y ta la n k o d ik Bányik.
A p a ra n csn o k és a kom isszár visszaérkezik.
— Em berek! — m o n d ja a para n csn o k. — Egy rom án k a to n a v o n a t közeledik.
H a nem á ll meg lő tá vo lság o n kívül, felvesszük a harcot.
Az em berek a rc á t lá tju k , tétovaság, b izo n yta la n sá g tü k rö z ő d ik a te k in te tü k ­
ből, csak M ih á ly és Vas Péter á ll merev a rc c a l. Bányik to m p á n m egszólal.
— M inek?
— M e rt ez a p a ra n c s ! — o rd ít a para n csn o k.
B ányik fe llo b b a n .
30

�— K inek a parancsa ?
— A h a d se re g p a ra n csn o ksá g utasítása a la p já n az enyém ! — h a rs o g ja a
p a rancsnok. — Az u tolsó p a ra n cs az v o lt: h a rco lva visszavonulni.
— H ova? — csa tta n fe l Bányik. — Az a ka sztó fá k a lá ? A k k o r m ár in k á b b
m egadom m agam a rom á n o kna k.
A pa ra n csn o ko n látszik, ho g y vissza fo jtja ro b b a n ó dü h é t, m a jd kissé m eg­
fékezve m agát, a kom isszárhoz fo rd u l:
— Tessék! — m ajd elkese re d e tte n sze m befordul az e m berekkel. — M a g u k
is?! M a g u k is le a k a rjá k te n n i a fe g yve rt? !
Éles Egyed szólal meg.
— A János csak a le h e tő sé g e ke t fo n to lg a tja . Tessék b e lá tn i, h irte le n jö tt
m inden.
A p a ra n csn o k kissé pózolva órazsebéhez nyúl, és előhúzza ó rá já t.
— Ö t perc g o n d o lk o d á s i idő. A d d ig ra a ki meg a k a rja a d n i m agát, h a g yja el
a v o n a to t! - a kom isszár fe lé fo rd u l. — M a ra d j itt velünk. — A ztán kem ényen
h á ta tfo rd ít a csoportnak, és e lin d u l a híd fe lé .
A híd a la tti p a ta km e d e rb ő l h a n g o s hórukkozás h a lla tszik. D e ré kig , v á llig
vízbem erülten p ró b á lja fe lje b b és fe lje b b csúsztatni a sínt a fű tő -ve ze tte öt
em ber.
— B e le fú ró d o tt az isza p b a. D e m ost ta lá n m e g fo g tu k — k iá lt fe l a fű tő .
— Ember kéne még.
— Ö t perc m úlva lesz — m o n d ja zá rkó zo tta n a p a ra n csn o k, aztán kem ény
lé ptekkel fe l-a lá sétál a p a rto n . Lentről ism ét h a lla ts z ik a hórukkozás.
A v o n a t m e lle tt lévők között m ár fe szü lt a vita .
— M ost m ár csak azé rt is azt m ondom , hogy nem s z á llh a tu n k szembe a
ro m á n o kkal — h a rso g ja Bányik. — M i é rte lm e van, ha e lk e z d jü k lő n i őket? M e g ­
á lln a k . A ztán erősítést kap n a k, és jö n n e k to vá b b . De ezzel e ljá ts z o ttu k az
u tolsó lehetőségünket.
— M in e k az u tolsó le h etőségét? — kérdi a kom isszár.
B ányik kissé m e g to rp a n , a ztá n k im o n d ja :
— Az é le tb e n m a ra d á s é t. - A szótól szinte le n d ü le tre kap. Éles Egyedhez
fo rd u l: — Egyed b á tyá m ! M a g a ta lá n itt a k a r e lp u s z tu ln i a fiá v a l e g yü tt? —
rá n tja Egyed m ellé Józsit. — L ip tá k ! Az e lő b b te lő tté l rá ju k , azt hiszed, nem
k u ta tjá k ki, hogy ki nyom ta meg az e lsü tő b ille n ty ű t? N e kte k k ö n n yű ! — fo rd u l
a két fia ta le m b e r fe lé . — De K á lm á n ! - p e rd ü l a kom isszárhoz - te ta lá n szí­
vesen h a ra p n á l a fű b e ?
M e g ra g a d ja a kom isszár zu b b o n yá t.
A kom isszár n yu g o d ta n m egszorítja a fé rfi c s u k ló já t, és kem ény m o z d u la tta l
e llö k i a kezét.
— Ez a la p is benn e vo lt a p a k lib a n .
— A kkor, a m ik o r még v o lt m ié rt! — o rd ít Bányik.
A kom isszárt e lö n ti a d ü h . M e g ra g a d ja B ányik m ellén a zubbonyt, m agához
rá n tja , és szinte az a rc á b a m o n d ja :
— B erogytál, B ányik János?
kor az ig ló i géppuskáso k lő tté k
B ányik szeme még m in d ig
— D e ja n u á r után m árcius
a h ová hívtak, a h ol kelle tt.

J a n u á rb a n egész m áshogy beszéltél, p e d ig a k ­
a s a lg ó ta rjá n ia k a t.
va d u l v illo g .
is jö tt! - sziszegi — én o tt voltam m in d e n ü tt,

31

�- A kko r m it g ya ló zod meg a rühes é le te d legszebb h ó n a p ja it ezekkel a
bo lo nd p e rce id d e l? Nem szégyelled m agad az inasod e lő tt? - m u ta t Józsira.
- H á t nem é rtite k meg, hogy v a la m it c s in á ltu n k , a m it még senki sem mert
ebben az orszá g b a n e lő ttü n k I
- D e e lb u k o ttl — nyöszörgi Bányik.
- C sak akkor, ha m in d e n ki úgy viselkedik, m in t te, ha fe la d ja . H a leteszi
a fegyvert I
— A m e d d ig v o lt rem ény . . . - csu klik el B ányik h a n g ja .
A kom isszár Éles Egyedhez fo rd u l.
— Egyed bátyám , m aguk négy n a p a la tt c s in á ltá k meg ezt a p á n c é lv o n a to t.
H árom h ó n a p ig e g y ü tt h a rc o ltu n k . M o st egy p erc a la tt o d a a d n á k az e lle n ­
ségnek?
Éles Egyed na g y s ó h a jja l m o n d ja :
- Az ellen sé g n e k . . . Te tu d o d , hogy ki az ellenség?
- A csüggedés, a b etojás, a p á n ik, az eszeveszettség, ez most ebb e n a
p illa n a tb a n a le g n a g y o b b e lle n sé g .
A m ozdony te te jé n élesen m egszólal a síp. A kom isszár és a tö b b ie k a rra
fo rd u ln a k .
— V o n a tfü s t! — k iá lt a m ozdonyvezető.
A p a ra n csn o k gyorsan érkezik. Az ő rh á ztó l kissé tá v o la b b fu tva , távcsövezi
a vasúti p á lyá t.
A tá v o lb a n m ozdonyfüst go m o lyo g .
M e lle tte á ll m ár a kom isszár, a tö b b ie k is o d a siette k.
A p a ra n csn o k szem befordul a cso p o rtta l.
- Vas P éteri
- P arancs! - je le n tk e z ik .
- A tüzérekkel lö ve g re ! Bem éred a közeledő vo n a to t. Ha lő tá v o ls á g b a ér,
tű zp a ra n cso t kapsz.
— G yerünk, fiú k l — ló d u l Vas Péter.
Egresi és M edve követik. Éles Egyed keze sím ogatásra in d u l Józsi fe jé n ,
de fü lé n é l m eg a ka d , kissé m e g rá n tja a fiú fü lé t.
— N a Józsi, mars a v a g o n b a !
Józsi m eglöki Szántót, és a két fiú fe lu g rik a vo n a tra .
A kom isszár a pa ra n csn o kh o z fo rd u l.
- A sínnel hogy á lln a k ? C sak ez az egye tle n m egoldás? - in t az á g yú k felé
— H a a sínt e lő b b Felrakjuk . . . — von v á lla t a para n csn o k.
— A k k o r . . . a kko r nem kell — csak egy m o z d u la tta l je lzi B ányik a g o n d o la tá t.
— H a á t tu d u n k ju tn i, a k k o r nem — b ó lin t a p a ra n csn o k.
B ányik m eglöki Lip tá ko t, és ro h a n n a k a p a ta k m e d e r felé.
— M ih á ly, segíts n ekik te is — fo rd u l a szolgálatvezetőhöz a p a rancsnok.
— Igenis — tiszteleg M ih á ly , és az e lő b b ie k u tán siet.
A p a ra n csn o k a kom isszárhoz fo rd u l.
- Nos, hogy d ö n tö tte te k?
—
A
A
32

I ly e n k o r . .. ily e n k o r a vége fe lé m in d e n ki tú l a k a rja é ln i,
p a ra n csn o k keserves g ő g g e l:
Nem m in d e n ki.
kom isszár m egérti, aztán kis szünet u tán to m p á n m ond ja :

�— Téged és b á to r em bernek
vagy, m int a Bányik János.

ism ertelek

m eg, de

m ost u g ya n o lya n

gyáva

— M ié rt? - m erevedik meg a para n csn o k.
— M e rt egyform án fé lte k a ttó l, am i bekövetkezhet. Te egy ön g yilko s pózzal ,
ő meg alázatos m egadással p ró b á l s za b a d u ln i a ttó l, a m irő l még nem tu d ju k ,
hogy mi. A m irő l csak a n n y it tu d u n k , hogy más. m in t am i e d d ig volt, és lá ttu k ,
hogy néhánya n hogy é rtelm e zik ezt a mást.
— Tévedsz. Én nem fé le k sem m itől, am i lesz — m o n d ja kissé fity m á ló a n a
para ncsnok. Én csak e g yü tt a k a ro k p u sztu ln i azzal, am i v o l t . .
Ezzel a p o k o l­
verte o rszággal. Nos, ha a ka ro d , h á t ta rtsd gyá va sá g n a k — fo rd ít h á ta t a k o ­
misszárnak, és gyors lépésekkel az ágyúskocsi fe lé ta rt.
— Vas P éter! M it látto k?
— Jelenleg 9 200 méter, lassan közeledik.
— Lövegeket négyezer—ötszáz m éterre irá n y o z n i!
— Igenis, n é g ye ze r-ö ts z á z méter.
A kom isszár tétován nézi a p a ra n csn o ko t, aztán az á ro k fe lé siet. O d a ­
le n t m ár M ih á ly is de ré kig á ll a vízben, és a sínt lassan csú szta tjá k fe lfe lé .
— Ez m ár a m ienk! - k iá ltja fel M ih á ly.
A kom isszár a p arton le d o b ja d e ré kszíjá t és piszto lytá ská já t. Belecsúszik a
vízbe a tö b b ie k m ellé.
— H ó -ru k k , hó-rukk - vezényel szinte vid á m a n M ih á ly.
A sín lassan csúszik fel a p a ta k p a rtjá ra .
A p arancsnok a m ozdony m e lle tt lépked a konyhakocsi felé.
A m ozdonyvezető szólítja m eg:
— Tessék szíves lenni m e g m o n da n i, mi lesz.
A p a ra n csn o k in g e rü lte n fo rd u l a han g irá n y á b a .
— M á r csak azért kérdezem , m ert fo g y a szén, fo g y a víz, és ha sokat vesz­
te g e lü n k, nem b írju k Terenyéig.
A parancsnok közönyösen m o n d ja :
— A kko r a d d ig m együnk, a m e d d ig b írju k. - És to v á b b lé p k e d a v o n a t m e n ­
tén. B e p illa n t a konyhakocsiba.
A két nő kissé ria d ta n fo rd u l fe lé je .
— Csak egy kis b a b o t k a p a rh a ttu n k össze, de még nagyon kem ény m o n d ja az id ő se bb asszony.
— V an Idő, m e g p u h u lh a t — m o n d ja egykedvűen a para n csn o k.
— H a iste n t ism er, m o n d ja meg, hova visznek b e n n ü n k e t — kérdi az asszony.
A p arancsnok nézi a két ria d t nőt, aztán kissé e n y h ü lte n m o n d ja :
— Talán T a rjá n ig .
Az asszony szeme k ö n n y b e lá b a d , és pihegve, nyüszítve fe lk iá lt:
— T a rjá n ig ! H ogy érek én a k k o r vissza? H ogyan tem etem én el a k k o r az
u ra m a t! H ogyan l e s z . . . fu lla d zokogásba a h a n g ja .
A p a ra n csn o k nézi a síró asszonyokat. M e le g e b b h a n g o n p ró b á lja m a­
g yarázni :
— A m i m egtörtént, m e g tö rté n t. M ost az a fo n to s egyelőre, hogy m a g u k é l­
nek. A ztán, hogy ki tem eti el az e m b e r t. . . hol te m e tik el. . . tu d ja , hány m a g y a l­
nak nincsen sírja tizennégy óta. . , m a jd m e g ta lá ljá k . Az ilyesm inek híre m e g y ...
M e g ta lá ljá k - in d u l tovább.
3

33

�A p a ta km e d e r p a rtjá ra hangos hórukkozás közepette fe lcsú szta ttá k a sínt.
A nyolc v á llig vizes em ber kissé e lé g e d e tte n szusszant egyet.
— A tö b b i m ár könnyebb lesz — rázza m a g á ró l a vizet a fű tő .
A kom isszár sürgetve m o n d ja :
— F ogjuk meg, em berek, fo g ju k meg, mert öt perc m úlva ta lá n m ár késő
lesz.
— N o ! H ó -ru kk — vezényel M ih á ly.
A sín csúszik a híd felé.
A tá v o lb ó l e ln y ú jto tt, hosszú v o n a tfü tty ö t hoz a szél.
Az em berek felegyenesednek.
— N yom juk m e g ! Az is te n fá já t, nyom juk m e g ! — rá n d ít a sínen Bányik.
A ztán h iá b a v a ló m u n k á já n elkeseredve, felegyenesedne, de m o zd u la ta fé l­
bem arad. M ih á ly vezényel:
— H ó -ru k k ! H ó -ru k k !
A p arancsn o k a vo n a t végénél távcsövezi a vasúti p á lyá t. A ztán m e g fo rd u l,
és n yu g o d t lépésekkel az ágyúskocsihoz megy.
— Vas Péter! H o l ta rtu n k ?

a

— N yolcezer-egyszáz — je le n ti a tüzér — négyezer-ötszáz m éter bemérve.
— H á n ya d ik lövésre ta lá lo d el a m ozdonyt? - kérdi kissé u g ra tó h a n g sú llya l
parancsnok.

— Ezzel az á g yúval — m o n d ja fitym á lva Vas Péter — kell három . De vo lt
nekem egy lövegem , K irli—B a b á n á l, azzal négyezer-ötszázról az elsőre kilőttem
volna. C sak h á t ezek m ár vén bodzapuskák. M in d e g y ik csőből m ár annyi lövés
m ent ki, hogy ha annyi a ra n yko ron á m lenne, a kko r életem végéig nem köpnék
a m arkom ba.
A sín felcsúszott a vasúti töltésre.
— M a g u k csúsztassák a helyére, én
in d u l sietve a b a kte rh á z felé.

a d d ig

kerítek

szöget,

k a la p á c s o t

-

A p arancsn o k m ellé érve csak úgy fu ttá b a n m o n d ja :
— Ö t-h a t perc az egész.
— H elyes — b ó lin t a p arancsnok.
— H étezer-nyolcszáz — ha n g zik Vas Péter kiá ltá sa .
A fű tő fe ln y itja az őrház m e lle tt lévő lá d á t.
A lá d a üres.
A fű tő a rc á t lá tju k . Kis tö p re n g é s v illa n á t ra jta , aztán a m ozdony fe lé siet.
— Illés bátyám — kapaszkodik fel a vezetőhöz. - A k a la p á c s o t meg a p á ­
szert! — Csak a m iko r o d a é r társa m ellé, a kko r kérdi h a lk a n :
— M i lesz? A h o g y én látom , ez m in d e n á ro n c s a tá t a k a r — vág fe jé ve l a
p arancsnok irá n yá b a .
— Ha sín van, to v á b b m e g yü n k - m o n d ja a vezető. - Ha nincs, a k k o r köny­
nyen ittm a ra d u n k . . . örökre.
A fű tő ránéz, aztán fe lrá n tja a szerszámos lá d a te te jé t, kiveszi a k a la p á cso t
és a feszítővasat.
— Bízza rá m ! - b ó lin t és m áris kapaszkodik lefelé.
A sín m éterről m éterre csúszik e re d e ti helye felé.
A verejtékező, vizes em berek u jja görcsösen fo g ja a keskeny perem et.
Közben egyre h a lk a b b a n h a lla tszik a hórukkozás.
34

�— Nos most, em berek, m égegyszer, u to ljá ra , m a rk o lju k m e g ! - lelkesíti őket
M ih á ly.
A sín becsúszik a helyére. M ih á ly kiegyenesedik, kezét le p o ro lja .
— K öllök még? — fo rd u l a fű tő felé.
— M ost m ár elvégezzük - m o n d ja a fű tő . - János, segítsen szöget húzni.
Ezek a disznók e ltü n te tté k a ta rta lé k s z ö g e k e t a lá d á b ó l.
B ányik készségesen segít szöget húzni a szomszédos sín m ellől.
M ih á ly a p arancsnok m ellé lép. C sendben k é rd i:
— F őhadnagy úr, a lá za to sa n . . . M i lesz e b b ő l?
A p a rancsnok M ih á ly ra néz. Látszik ra jta , hogy m e g é rte tte a m egszólítás
je le n tősé g é t. De csak a n n y it kérdez:
— H ová va ló vagy?
— S om ogytarnócára. . . De b e já rta m m ár az egész országot, hiszen tetszik
tu d n i, hogy én h iva ta lo s vagyok. K ilencszáztizenegyben m ár B ild u n g is k o lá n
voltam .
— És három vitézségi érem az e lm ú lt ö t évben - néz a szemébe a p a ­
rancsnok.
M ih á ly p ró b á lja á lln i a te k in te té t, aztán a n n y it m o n d :
— Nem tudom , hogy m o s t . . . szóval am i lesz, o tt számít-e.
— Én sem - m o n d ja szárazon a parancsnok.
M ih á ly fo n to lg a tja a szavakat:
— A fő h a d n a g y ú rn a k is van négy.
— Van.
A kom isszár érkezik.
— M egnézem , hogy p u h u l-e a b a b — m o n d ja zavartan M ih á ly , tiszteleg és
továbbm egy.
A kom isszár b ó lin t.
—
—
A
—
—
A
A
—
A
kezd.

H elyén van, szögeket keresnek, a ztá n in d u lh a tu n k .
H atezer-kilencszáz — h a n g zik fe n trő l Vas Péter szava.
p a rancsnok a kom isszár szemébe nézve m o n d ja :
Ö t perc m úlva az első lövés.
V agy o d a á t leszünk.
p a ra n csn o k v á lla t von, a híd fe lő l csattog a kalapács.
kom isszár felszól a m ozdonyvezetőnek.
Bárm ely percben in d u lh a tu n k .
m ozdonyvezető b ó lin t, m a jd egy kar u tán nyúl, és a m ozdony d o h o g n i

A vo n a t m e lle tt futva érkezik a négy
civil. F elkapaszkodnak e re d e ti helyükre.
A fű tő h a n g ja h a lla ts z ik a h íd ró l:
— Lassan jö h e t, jö h e t!
A p a ra n csn o k a m ozdony fe lé k iá lt:
— In d u lá s !

m e n e kü lt vö röskatona,

és a

fia ta l

Lassan, óvatosan g ö rd ü l a szerelvény a h id ra . A fű tő a h e ly re ra k o tt sín
m e lle tt á ll ,a ko rlá th o z húzódva. A para n csn o k, a kom isszár és M ih á ly gyalog
követik a vonatot.
Az első kocsik rá g ö rd ü ln e k a sínre. B ille g a lazán m egszögelt sín, de egy­
35

�más után ju tn a k tú l ra jta a kocsik, a m ozdony és az u tá n fu tó k . A híd másik
o ld a lá n pöfögve m e g á ll a vonat.
A p a ra n csn o k in t M ih á ly n a k :
— S zállj fe l — aztán a kom isszár fe lé fo rd u l: — Úgy m in t e d d ig .
A kom isszár nem mozdul. Nézi a p a ra n csn o ko t. Az kissé csodálkozva ké rd i.
— Parancsolsz?
— Csak kérni szeretnélek, hogy ne kockáztass feleslegesen . . . A kko r sem,
ha ebben a p illa n a tb a n úgy érzed, hogy szám odra m in d e n n e k v é g e . . . M ások
ta lá n m ásért érzik ugyanezt. De sem neked, sem nekik nem le h e t igazuk.
Hűvösen b ó lin t a p a ra n c s n o k :
— Köszönöm. Köszönöm a figye lm e zte té st az ágyúskocsira.

36

fo rd ít h á ta t, és fe lka p a szko d ik

�A Tanácsköztársaság
Nógrád megyei
szerveinek m egalakulása
A s z o c ia lis ta h a ta lo m á tv é te lrő l szóló h ír m e g é rk e z é s e a z t je le n te tte , h o g y t e l­
je s ü lt a m u n k á s o k , k a to n á k , p a ra s z to k k ív á n s á g a . A ké t p á rt — a K M P és az
M S zD P - e g y e s ü lé s é rő l szó ló tá v ira ti é rte s íté s t m á rc iu s 21 -é n k a p ta m eg S aly
E n d re k o rm á n y b iz to s . A h ír n y o m á b a n a m e g ye i és a kö zsé g i szervek a z o n n a l
lé tre jö tte k , a h a ta lo m vér n é lk ü l k e rü lt á t a d o lg o z ó o s z tá ly o k ke zé b e N ó g rá d b a n
is. Az e ln y o m o tt o s z tá ly o k e g y ö n te tű e n a s z o c ia lis ta fo rra d a lo m m e llé á llta k .
A v is z o n y o k a t jó l je lle m e z te a je g y z ő i je le n té s : „ A k o m m u n iz m u s k itö ré s e a la ­
ko ssá g , ille tv e a m u n k á s s á g k ö ré b e n ó riá s i le lk e s e d é s t v á lto tt ki. . . lá z a s iz g a ­
to tts á g g a l és a le g n a g y o b b s ü rg ő s s é g g e l a la k íto ttá k m eg a m u n k á s ta n á c s o t.” 1
B a la s s a g y a rm a t n é p e m á rc iu s 21 -é n este é rte s ü lt a fo r r a d a lm i v á lto z á s ró l,
a m e ly fe lrá z ta a m e g ye szé kh e ly la k o s s á g á t: „ A m ik o r m e g tu d ta m irő l is va n szó,
h o g y az o rs z á g te rü le ti é p s é g e m á s k é p p m eg nem m e n th e tő , s h o g y az a n ta n t
ő r ü lt im p e ria liz m u s a e lle n a h a rc így v e h e tő fe l, a fo r r a d a lm i k o rm á n y z ó ta n á c s o t
és a p r o le tá r d ik ta tú rá t ö rö m m e l ü d v ö z ö lte .” M á s n a p g y ű lé s t h ív ta k össze a v á r­
m e g ye h á z e lé , a h o l D r. S o m ló József a m u n k á s ta n á c s e ln ö k e , S a ly E n d re k o rm á n y bizto s, C s á szá r G é z a száza do s, a k a to n a ta n á c s e ln ö k e is m e rte tte a B u d a p e s te n
tö rté n t h a ta lo m á tv é te lé t, a ké t m u n k á s p á rt e g y e s ü lé s é t. A F o rra d a lm i K o rm á n y z ó ta n á c s u ta s ítá s á n a k m e g fe le lő e n a közsé g és a m e g ye irá n y ítá s á t a m u n k á s - és
k a to n a ta n á c s v e tte á t. A m e g s z ü n te te tt k o rm á n y b iz to s s á g h e ly e tt a m u n k á s ta n á c s
a m e g ye szé kh e ly és a v á rm e g y e irá n y ítá s á ra in té z ő b iz o tts á g o t — d ir e k tó r iu m o t —
v á la s z to tt. A „ f ő is p á n i jo g k ö r re l” fe lru h á z o tt m e g ye i irá n y ító te s tü le t m á rc iu s
2 3 -á n a la k u lt m eg , m e ly n e k t a g ja le tt D r. S o m ló József ü g yvé d , M u rá r L a jo s ács,
Révész G á b o r szab ó. A d ire k tó riu m h ird e tm é n y b e n te tte közzé a v á rm e g y e i ir á ­
n y ítá s b a n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s t, és a n é p g y ű lé s h a tá ro z a ta in a k m e g fe le lő e n
a re n d k ív ü li á lla p o to k a t : s z e s z tila lo m és fe g y v e rv is e lé s i tila lo m b e ve ze té sé t p ro k ­
la m á lta .2
A T a n á c s h a ta lo m h e ly i s z e rv e in e k m e g a la k u lá s a k o r a m e g ye k e le ti fe lé b e n a
p o litik a i é le t k ö z p o n tja to v á b b ra is S a lg ó ta rjá n v o lt. A m á rc iu s 22 -é n ta r to tt
n é p g y ű lé s k im o n d ta , h o g y a p ro le tá rá lla m le g fo n to s a b b fe la d a ta a p ro le tá rd ik ta tú ra m e g te re m té s e a fö ld b ir to k o k és ü ze m e k k is a já títá s a , a b a n k b e té te k
le fo g la lá s a . A n é p g y ű lé s résztvevő i és ve ze tő i jó l tu d tá k , h o g y az ú j s z o c ia is ta
szervek bé ké s é le té t, és íg y a fo rra d a lo m v é rn é lk ü li g y ő z e lm é t je le n tő s m é rté k b e n
b e fo ly á s o lja a kö z s é g b e n á llo m á s o z ó k a to n a s á g á llá s fo g la lá s a , e zé rt fo n to s
f e la d a tn a k t a r to ttá k a veze tők, a ja n u á r i te rro r ó ta itt á llo m á s o z ó k a to n á k

37

�m egnyerését. A népgyűlés á llá s fo g la lá s á t tükrözi a h a tá sá ra író d o tt vers, a m e ly
a katonákhoz szólva á llíto tta az új rend m ellé a fo rra d a lo m m a l szim p a tizá ló h o n ­
védeket.
„ Ledo b tu k a szolgaság lá n c a it.
S most a szabadság fénye vár reánk
Ha a k a rjá to k az az égi n a p
M in d e n nem zetre süthet e g y a rá n t
Ti nem hozh a tto k új ra b lá n c o k a t
M e rt nektek is szent kincsetek a jo g
H a e lle n ü n k h a jt izg a tó p a ra n c s :
N e lő je te k, fegyvert ne fo g ja to k !”
A katonasá g a fo rra d a lo m m ellé á llt. A népgyűlés h a tá ro z a tk é n t m o n d h a tta
ki, hogy a m unkások és ka to n á k ké p vise lő ib ő l m e g a la k u lt három ta g ú bizottság
az egységes á llá s p o n t, az a k c ió p ro g ra m a la p já n m egkezdhette tevékenységét. Az
in té ző b izo ttsá g b a n a következő ta g o k vettek részt: Priska Dezső a cé lg yá ri
m unkás, G ó liá n A n d rá s bányai pék, Bozó G yörgy a c é lg y á ri m u n ká s,4
A várm egyei d ire k tó riu m utasítása nyom án a já rá s i d ire k tó riu m o k is m u n ká ­
hoz lá tta k . A m árcius 22-én m e g a la k u lt rétsági já rá s i d ire k tó riu m Kelemen
S ándor építőm unkás, a 25-én lé tre jö tt szécsényi já rá s i d ire k tó riu m , Sextius Lajos
telekkönyvvezető irá n yítá sa a la tt d o lg o z o tt.5 B ala ssa g ya rm a t körzetében nagy
segítséget n y ú jto tt a községi d ire k tó riu m o k m e g a la ku lá sá h o z a megyeszékhely
szocialista p á rtk ö z p o n tja , a m e lyn e k vezetői m árcius 23-án, és a fo rra d a lm a t követő
n a p o kb a n a Csesztvén, C s e rh á th a lá p o n , D ré g e ly p a lá n k o n , Ecsegen. Érsekvad­
kerten, M a g y a rn á n d o rb a n , M o h o rá n re n d e ze tt népgyűléseken segítettek az első
lépések m e g té te lé b e n .6 A b e rce li szegényparasztokat a m e g a la k u lá s k o r az „a s z ó d i
kom m unista d ire k tó riu m ta g ja i, az aszódi re p ü lő g é p g y á r k ü ld ö tts é g e ” tá m o g a tta .7
B alassagyarm at községben a m e g a la k u lt ta n á cs Dr. Kiss Lajos törvényszéki bíró
vezetésével kezdte meg m űködését.8 Pásztón az id e ig le n e s d ire k tó riu m Kecsey
Lajos, Endrész S ándor, Sólyom K á ro ly.9 m árcius 25-én Szécsényben Bögözi A n ta l
bo rb é ly vezetésével jö tt létre az új d e m o k ra tik u s irá n y ító szerv.
Az őszirózsás fo rra d a lo m ta p a s z ta la ta i a la p já n a s a lg ó ta rjá n i d ire k tó riu m az
ip a rm e d e n ce községeiben segítséget n y ú jto tt a szegények ta n á c s a in a k m egszer­
vezéséhez. Sok h e lyü tt m e g h a g ytá k a nem zeti ta n á cso k m unkásokból, pa ra szto k­
ból á lló vezetőségét a d ire k tó riu m o k é lén is. M á traszelén a Bata István,
H a n d ó szent József, Tótok M ih á ly és Tóth K. S á ndor á lta l vezetett nem zeti ta n á cs
to vá b b ra is fo ly ta tta m u n ká já t, Z a g y v a p á lfa lv á n a kom m unista H a tva n i D. M ikló s
m a ra d t a d ire k tó riu m e ln ö ke is.10
A csehszlovák burzsoá c sa p a to k tá m a d á sa következtében a megye északi
részén a p ro le tá rd ik ta tú ra szervei viszonylag későn a la k u lta k meg. A losonci
já rá s i M unkás és Földm űves ta n á cs jú n iu s 17-én fo g h a to tt hozzá a m unkához.
Az a la k u ló gyűlésen dr. Nemes A n d o r p o litik a i biztos e ln ö kö lt, és a ta n á csb a
hatvan ta g o t vá la szto tta k. Köztük vo lt a losonci kom m unisták je le s képviselője
dr. Herz S ándor is.11
A régi közigazgatási a p p a rá tu s az új fo rra d a lo m h o z lo já lis m a ra d t, és g ya kra n
a tanácsszervek m u n k á já b a is b e ka p cso ló d o tt. A megyei vezetőség — élén Pong­
rácz G yörgy főjegyzővel - m árcius 24-én a d ire k tó riu m ta g ja i e lő tt k ije le n te tte :
„...h o g y a megyei kö zigazgatási a lk a lm a z o tta k m egszakítás n é lkü l to v á b b fo g já k d o l­
g a ik a t végezni, és tá m o g a tn i fo g já k a F o rra d a lm i K orm ányzótanácsot m u n k á já b a n .12
38

�A s a lg ó ta rjá n i h iva ta ln o k o k is to v á b b fo ly ta ttá k tevékenységüket, csak Pósa Istvánt,
a nagyközség fő je g yző jé t n y u g d íja z tá k .13 Pásztón a m e g a la k u lt ta n á csi szervek
ra d ik á lis a n já rta k el, fe lszá m o ltá k a községi bíró h iv a ta lá t, és a d ire k tó riu m
h a tá ro z a tila g kim ondta, „ hogy a p ro le tá rd ik ta tú ra é le tb e lé p té v e l a régi e lő l­
járóság m űködése m egszűnt, így b íróra nincs szükség.”14 A régi h a ta lm i szervek
képviselői a p ro le tá rá lla m helyi szerveinek m e g a la ku lá sa elé nem g ö rd íte tte k
a k a d á lyt. Az őszirózsás fo rra d a lo m nyom án k ib o n ta ko zó h iv a ta li le vá ltá sra , régi
tisztségviselők elűzésére m á rciu sb a n nem k e rü lt sor. A le g re a k c ió s a b b a k a t m ár
a p o lg á ri d e m o kra tikus fo rra d a lo m m egfosztotta h iv a ta lá tó l, az azóta kinevezett
tisztviselők nem fe jte tte k ki p o litik a i e lle n á llá s t.
M á rciu sb a n e gyedü l a szécsényi ferences re n d h á z la kó i kezdem ényeztek
fo rra d a lo m e lle n e s a kció k a t. A p ro le tá rfo rra d a lo m nagy ria d a lm a t k e lte tt közöt­
tük, és az első központi intézkedések m egjelenése e lő tt p o litik a i h iszté riá t szí­
to tta k, am e llye l elsősorban a község vallásos la ko ssá gá t a k a rtá k m egnyerni. Ki­
em elték a kom m unista p ro g ra m b ó l az á lla m és egyház szétválasztására u ta ló
p o n to t, és a va llásüldözé s v á d já v a l a k a rtá k a p o litik a i h a n g u la to t a fo rra d a lo m
szervei e lle n fo rd íta n i. R ia d a lm a t o koztak azzal az a kció va l is, a m elyben azt h ir­
dették, hogy az új á lla m m egszünteti a kötelező v a llá s o k ta tá s t és fe lo s z la tja a
szerzetes re n d e k e t.15 A k c ió ju k n a k ko n kré t eredm énye nem lett, a zo n b a n m eg­
nehezítették a d ire k tó riu m vezetőinek m u n k á já t és végsőfokon az e lle n fo rra d a lo m
m alm ára h a jto ttá k a vizet.
A szocialista fo rra d a lo m győzelm ét és békés je lle g é t n a g yb a n e lősegítette,
hogy a m u n ká sp á rt két irá n yza ta a kom m unista p ro g ra m a la p já n egyesült. A zo n ­
ban ham arosan bebizon yo so d o tt, hogy a vo lt szo ciá ld e m o kra ta vezetők egy része
az egyesülést fo rm á lis je lle g ű n e k ta rto tta , és nem h a g yo tt fe l a kom m unista és
d ik t a tú ra e lle n e s a kció kk a l.
A m u n ká sp á rto n b e lü l je le n tk e z ő két irá n yza t jó l e lk ü lö n íth e tő a megye m un­
kásm ozgalm ában is, különösen a megye k ö z p o n tja ib a n , B a lassagyarm aton és
S a lg ó ta rjá n b a n fig y e lh e tő meg az egyesülés u tán is éles küzdelem . A p o lg á ri
d em o kra tikus fo rra d a lo m id ő sza káb a n B a lassagyarm aton a b a lo ld a li szo ciá l­
d e m o kra tá k m aroknyi cso p o rtja , az orosz h a d ifo g s á g b ó l h a z a té rt M u rá r Lajos
ács vezetésével szervezkedett. A c so p o rt a p ro le tá rá lla m m e g a la k u lá s a u tán le g á ­
lissá kívánt vá ln i és e lh a tá ro z ta , hogy m árcius 22-én a sz o c iá ld e m o k ra tá k tó l fü g ­
g e tle n kom m unista p á rto t hoz létre. G yűlésükön a helyi szo ciá ld e m o kra tá k is m eg­
je le n te k, és e llenezték a külön p á rt m e g a la k u lá s á t. A m unkások fo rra d a lm i p á rt­
cso p o rtja ennek e lle n é re lé tre jö tt. A p á rt a la k ítá s t a k o ra b e li s a jtó a következő­
képp írta le : „ A gyűlés f. hó 22-én fo ly t le a városház n a g yterm ében m eglehetősen
zajosan, m ert hiszen, a m ik o r a ko m m u n istá k és szo cia listá k egyek lettek, külön
kom m unista p á rt a la k ítá s á ra semmi szükség nincsen, hacsak nem azért, hogy a
m agyar szocialista p á rt egységét m egbontsa. A je le n lévő szo cia listá k e n n e k k i­
fejezést is a d ta k, ez a zo n b a n nem zavarta meg azt az egy p á r »külön-kom m u­
nistát«, hogy ta g fe lv é te le k e t ne e szközöljön.” 16
A m e g a la ku lá st a szo ciá ld e m o kra tá k e d d ig i tevékenységével va ló e lé g e d e t­
lenség m agyarázza. A b a la ssag ya rm a ti s z o ciá ld e m o kra ta vezetőség egy részének
o p p o rtu n is ta , a m egyeszékhely p o lg á ra it kiszo lg á ló p o litik á ja vo lt a b a lo ld a li
szervezkedés a la p vető oka. M é g is lé tre jö tt a zo n b a n az egységes p á rt, és a külön
p á rto t kívánó kom m unistá kat a m árcius 23-án m e g a la k u lt M a g ya ro rszá g i Szoci­
a lista Párt szervezetének vezetőségében ta lá lju k . Az egységes p á rt vezetője Kiss
39

�G yula nyomdász lett, választm ányába b e k e rü lt M u rá r Lajos ács, Motyovszky Pál
nyomdász, G yőrgyffy S á ndor a d ó h iv a ta li tisztviselő, Dr. Somló József ü g yvé d .17
Az egységes p á rtb a n is je le n tő s szerepet k a p o tt Somló József, aki p o litik a i tevé­
kenységével sok k á rt oko zo tt a p á rté le t te rü le té n .
A S a lg ó ta rjá n b a n és környékén k ib o n ta ko zó szocialista szervezeti é le t d e m o k­
ratikus körülm ények között fe jlő d ö tt, a zo n b a n ez korántsem je le n ti, hogy p ro b ­
lém a n élkül a la k u lt volna meg az egységes m u n k á s p á rt helyi szervezete. A m ár­
cius 22-i s a lg ó ta rjá n i egyesülési népgyűlésen, azok a kom m unista vezetők sze­
rezték meg az irá n yítá st, a kik a pártszervezet de ce m b e ri m e g a la k u lá s á tó l kezdve
a m unkásm ozgalom balszárnyához ta rto zta k. A p á rte ln ö k i tisztséget G ó liá n A n d rá s
bányai pék kap ta , a p á rt választm ányába k e rü lte k : Bozó G yörgy. K om inek Lajo s,
O czel János a cé lg yá ri m u nkások.18
A szocialista fo rra d a lm i p ro g ra m v é g re h a jtá s a elé nem g ö rd ü lt elvi a ka d á ly,
hiszen a d ire k tó riu m i ta g o k nagy része, az egyesült m u n ká sp á rt te lje s vezetősége
a kom m unisták so ra ib ó l k e rü lt ki. M in d e ze k e lle n é re a kom m unista vezetőknek
igen nehéz vo lt a d o lg u k , sok nehézséget okoztak a vo lt szakszervezeti vezető­
ség a kció i. K ülönösen a Vas- és fém m unkások vezetőségének p o litik a i tevékeny­
sége re jte tt nagy veszélyt, m ert a szakszervezeti m ozgalom keretein b e lü l le h e ­
tőség vo lt a jó in d u la tú , de tá jé k o z a tla n m unkások megtévesztésére.
A jo b b o ld a li vezetőség tevékenysége b izonyította, hogy a m u n ká sp á rto n b e lü l
nem jö tt lé tre ta rtó s egység. A vasas szakszervezet vezetőségének ta g ja ib ó l: N é ­
meth Lajos, Ilek János, Csizi József tá m o g a ttá k a s a lg ó ta rjá n i c so p o rt eln ö két,
Percze Istvánt. Percze p o litik a i zá szla já ra a m inden erővel fo ly ta to tt ko m m u n ista ­
ellenes a g itá c ió t írta, gyorsan és h a tá ro z o tta n v é g re h a jto tt p ro p a g a n d a m unkával
kívánta m egaka d á lyo zn i a szocialista ta n o k terje d é sé t. A róla szóló későbbi je l­
lemzés kiem elte, hogy „le g e rő s e b b m űködést fe jte tt ki a bolsevista eszmék e lle n .” 19
Lényegében hozzájuk h ú zo tt — ha nyíltan nem is csa tla k o z o tt — H ack G yu la ,
az a cé lg yári üzemi ta n á cs e ln ö ke is, aki a szocialista fo rra d a lo m követeléseit és
cé lkitű zé seit nem tu d ta követni. A ko m m u n istá któ l a szakszervezeti m ozgalom
„e g ysé g é t fé lte tte ” , az elve ib e n m egm erevedett s zo ciá ld e m o kra ta fu n k c io n á riu s
„a kom m unistá kkal szemben m in d ig régi szakszervezeti szo ciá ld e m o kra ta fe lfo g á ­
sát h a n g o zta tta , és id e g en kom m unista ele m e ke t a g yá rtó l m inden erejével tá v o l­
ta rta n i igyekezett.” 20
Erősítette a jo b b o ld a lt, hogy az a cé lg yá ri m unkások között szélsőségesen
jo b b o ld a li elem ek ké p vise lő it is m e g ta lá ltu k A szakszervezeti m ozg a lo m b a n k i­
a la k u lt jo b b o ld a l, az a c é lg y á ri vezetőséget le g te lje s e b b m értékig kiszo lg á ló ún.
sárga szakszervezet ta g ja i, a p ro le tá rd ik ta tú ra m egterem tődése u tán sem fejezte
be tevékenységét. A vasas szakszervezet helyi vezetőségének m ozgalm ához, a m e ly­
lyel végeredm ényben H ack G yu la is egye té rte tt, nyíltan csa tla ko zta k ezek az
a cé lg yári „h a z a fia s g o n d o lk o d ó ” a lk a lm a z o tta k és m unkások „k ik n e k szíveikből
a keresztény szellem et k iirta n i” nem le h e te tt a fo rra d a lm a k a la tt sem .21
A p á rto n b e lü li e lle n sé g e i fo ly ta to tt h a rc o t nehezítette, hogy az őszirózsás
fo rra d a lo m során sok ka rrie ris ta , kis p o lg á ri elem k e rü lt a s z o ciá ld e m o kra ta p á rtb a ,
a k ike t az egyesült p á rtb a is átvettek. A m árciusi fo rra d a lo m u tán sem csökkent
az új ta g o k á ra m lá sa . J ó lle h e t a p á rt fe lh íg u lá s a e lle n a m árcius 23-i népgyűlésen
a bala ssag ya rm a ti kom m unisták is tilta k o z ta k , mivel olyan szélsőséges eset is
e lő fo rd u lt, hogy az á lla m ü g yé szt fe lve tté k az egységes szocialista p á rtb a . A
jórészt p o lg á ri kézben lévő s a jtó a m unkások tilta k o z á s á t ro sszin d u la tú a n m agya­
40

�rázta, az eset utá n a p ro le tá ro k e lle n i h a n g u la tk e ltő cikkb e n ro h a n t ki, hogy „ a
kézim unkások jó va l fe lé je helyezik m a g u k a t a szellem i m u n ká so kn a k.”22
A fo rra d a lm i szervekben, az új ta n á c s o k b a n azok a d e m o k ra tik u s m unkás,
ka tona és paraszt vezetők k e rü lte k a községek élére, a k ik m ár a p o lg á ri d e m o k­
ra tikus fo rra d a lo m b a n is tevékenykedtek, de a kko r még a vezetést nem tu d tá k
m egszerezni. A fo rra d a lo m vih a ra a p o litik a ila g in g a ta g , h a tá ro z a tla n p o lg á ri
vezetőket nagyrészt e lsö p ö rte ú tjá b ó l. Az új szervezetben csak a m egyei d ire k ­
tó riu m élé re k e rü lt dr. Som ló József ő rizte meg p o zíció ját. A szocialista kö zig a zga ­
tási szervek m e g a la ku lá s á b a n az üzemek, bányák m unkásai, a b a lo ld a li szo ciá l­
d e m o kra tá k je le n tő s segítséget a d ta k a községi d ire k tó riu m o k n a k , am elyek lé tre ­
jö tté ve l tö rté n e lm ü n kb e n először ju to tta k h a ta lo m ra az e ln yo m o tt osztályok. Intéz­
kedéseik, k ia d o tt re n d e le te ik b izo n yíto ttá k, hogy a fo rra d a lo m e lő tt nyilvánosságra
h ozott pro gram m egvaló sítá sá tó l nem a k a rta k e lté rn i. Az új vezetők a nép b i­
za lm ából kerültek irá n yító pozíció kb a , és ennek a b iza lo m n a k m egfelelve tevé­
kenykedtek a tan á cso k fe n n á llá s á n a k idő sza káb a n .

A F o rra d a lm i K o rm á n y z ó ta n á c s e lre n d e lte ,h o g y a d e m o k ra tik u s v á la s z tá s o k a t
o rs z á g o s a n á p r ilis e lső h e té b e n k e ll le b o n y o líta n i. A v á la s z tá s o k tö rv é n y e s íte tté k
a fo rra d a lo m e lső n a p ja ib a n id e ig le n e s e n m e g v á la s z to tt szerveket, ve z e tő s é g e k e t.
Az á p rilis 2-án m e g je le n t id e ig le n e s a lk o tm á n y ta rta lm a z ta a választhatóság
és a választás fe lté te le it. Ezen a választáson szavaztak először a választói jo g ­
ból a d d ig kire ke d t m unkások, a nők, a 18—24 év közötti fia ta lo k . A titk o s válasz­
tásokon négy és fé lm illió szavazó vett részt. Ez a szám az 1910. évinek négyszere­
sét te tte ki. A választás d e m o kra tizm u sá t em elte ki, hogy a v á la s z tó p o lg á ro k
visszahívó jo g g a l rendelkeztek. A d e m o kra tiku s v á la s z tó jo g b ó l csak a v o lt k i­
zsákm ányolókat, a p a p o k a t, e lm e b e te g e ke t, bű n ö ző ke t rekesztették ki.
N ó g rá d m egyében a taná csvá la sztá so k á lta lá b a n á p rilis 7 —8-án m e g tö rté n ­
tek, am elynek eredm énye ké p p m egvá la szto ttá k a községi, já rá s i, m egyei vezetőket,
és k ije lö lté k a Tanácskongresszusra d e le g á lt k ü ld ö tte ke t.
A b a la ssag ya rm a ti tanácsválasztás á p rilis 7-én volt. A szavazók két válasz­
tási bizottság e lő tt te tte k e le g e t kötelességeiknek. A b izottság e ln ö ke Ligeti
Ernő tá b la b író és K letzár Lajos törvényszéki bíró volt. A je lö lő listán ötven je lö lt
szerepelt, a k ike t az egyes szakszervezetek d e le g á lta k , és m ind a z ötven ta g o t
m egválasztották. A választás nyom án m e g a la k u lt ta n á c s n a k ö t földm űves - köz­
tü k volt azonban P ia trik János a v o lt úrbéresek e ln ö ke - , két vörösőr és két ka ­
to n a ta g ja volt. A tö b b i ta g az ép ítő m u n ká so k, nyom dászok közül k e rü lt ki. Som ló
József e lle n a választások a lk a lm á v a l b iz a lm a tla n s á g tá m a d t, am elynek során
fe lve tő d ö tt, hogy ne vegyék fel a je lö lte k lis tá já ra . A N ó g rá d vá rm e g ye á p rilis
9-i szám ában a védelm ére k e lt: „ . . . néhány kevesen — kik, hogy Bőhm népbiztos
szavaival é ljü n k — ko m m u n istá b b a k a k a rn a k le n n i Kun B é lá n á l — m e g so ka ltá k
volna m ár az ő szellem i vezetését. T udjuk, hogy ó riási tö b b sé g e lesz neki is, és
bízunk benne, hogy a töm eg pszichének szinte m e g m a g y a rá z h a ta tlan (vagy n a ­
gyon is könnyen m egm a g yará zh a tó ? ) je le n sé g e , m ellyel ez a szá m b a jö h e tő
egy-két em ber el a k a rt fo rd u ln i tő le , nem veszi el kedvét a to v á b b i m u n k á tó l”23
E s a jtó p ro p a g a n d á n a k je le n tő s szerepe le h e te tt, hogy b e k e rü lt a ta n á csb a .
S a lg ó ta rjá n

nagyközségben

n e g yve n je lö lt k e rü lt a s z a v a z ó lis tá ra, tú ln y o m ó

41

�részt a m unkások, bányászok s o ra ib ó l. A
szerint a következőképp c s o p o rto s íth a tju k :

listá ra

a bányászok képviselői
az a c é lg y á r képviselői
egyéb ip a ri üzemek
földm űvesek képviselői
kö za lka lm a zo tta k képviselői
é rte lm isé g képviselői

te lv e tt

je lö lte k e t

m unkahely

40%
25%
20%
7,5%
5%
2,5 %

A választójegyzéken a m unkásm ozgalom ból á lta lu n k is ism ert b a lo ld a li kép­
viselők m ind szerepeltek. Köztük v o lt G ó liá n A n d rá s, Priska Dezső, O czel János
stb.24
A választások során a je lö lte k a b szo lút tö b b sé g e b iz a lm a t ka p o tt a község
lakosságától. Az a cé lg yá ri je lö lte k közül csupán Kazár Józsefet és Suszter Lajost
nem vá la szto ttá k meg, a kö za lka lm a zo tta k képviselői közül p e d ig Záhorszky
Á rp á d ke rü lt le a lis tá ró l. A községi m u n k á s -p a ra s z t és ka to n a ta n á c s az e lő ző ­
ekben b e m u ta to tt a rá n y b a n kezdte meg tevékenységét. Az ügyek közvetlen irá ­
nyítására in té z ő b iz o tts á g o t hoztak létre, a m e lyn e k vezetője le tt Priska Dezső
a cé lg yári m unkás, G yörgy István a Somlyó -b á n y a te lep képviselője és Venczel G yula
a H irsch g yá r képviselője. Az in té ző b izo ttsá g m e lle tt lé tre h o ztá k a term ést b iz to ­
sító bizottságot, am ely D eák G a lg ó c z i János földm űves, a közm űvelődési b izo ttsá g o t,
am ely Fehér Vilm os m unkás, a közegészségügyi és városrendezési b izottságot,
am ely H raskó Károly S o m lyó -b á n ya te le p i képviselő, és a lakásügyi b izottságot,
am ely O czel János a c é lg y á ri kőműves vezetésével m u n k á lk o d o tt. Szecsey Ernő
vo lt já rá s i szolg a bíró ra az élelm ezési ügyek intézését bízták.25
Pásztón á p rilis 8 -án Cseri János e ln ö k ö t a le ln ö kké, Tari János a le ln ö k ö t a
község elnökévé v á la szto ttá k.26 B ercelen ugyanezen a n a p o n vá la szto ttá k meg a
községi d ire k tó riu m o t.27 A ta n á c s h a ta lo m községi szervei m e lle tt lé tre jö tte k a
já rá si szintű in té ző b izo ttsá g o k is, am elyek a reakciós s zo lg a bíró i h iv a ta lo k te vé ­
kenységét szám olták fel. A s a lg ó ta rjá n i já rá s h a rm in ce g y községének képviselője
az intézőbizottsá g e ln ö ké ü l választotta M a lo m h e g yi Dezső szo ciá ld e m o kra ta
a cé lg yári m unkást. Jegyző le tt V incze Ferenc S o m o s k ő ú jfa lu b ó l, ta g ja i le tte k
H raskó K ároly Somlyó -b á n y a te le p i képviselő, A gócs István g yurtyánosi bányász,
V erebélyi István M á tra v e re b é ly b ő l, Cseh Dezső L a p u jtő rő l és H a tva n i D. M ikló s
kom m unista kőműves Z a g y v a p á lfa lv á ró l.28
A bala ssag ya rm a ti já rá s i d ire k tó riu m Motyovszky Pál nyom dász vezetésével
fo ly ta tta to v á b b a m unkát. Az ú jo n n a n m egválasztott in té ző b izo ttsá g h iv a ta lá b a n
hagyta a vo lt fő szo lg a b író t, Küszner Z s ig mo n d o t, és a h iva ta l m inden d o lg o z ó já t
to vá b b a lk a lm a z ta .29 Szécsényben a ta n á cso k já rá s i irá n y ítá s á t Sextius Lajos
vo lt já rá s i telekkönyvvezető fo ly ta tta tovább.
A fo rra d a lm i ko rm ányzótanács re n d e le té n e k m e g fe le lő e n á p rilis 12-én v á ­
lasztották meg a megyei ta n á csb a k ü ld e n d ő ta g o k a t. A választás e redm ényeként
a bala ssag ya rm a ti já rá s b ó l: Som ló József. M u rá r Lajos, Forgács József, V arga
G á b o r, Kiss A n d rá s, Imrey Lajos, a rétsági já rá s b ó l: Kelem en S ándor, Lenkei
S ándor, Szabó István, Postpisel Lőrinc, D obos D ávid, Lami István, a S a lg ó ta já n i
já rá s b ó l: N ém et G yu la , T ra jb já r G á b o r, V erebélyi István, Szomszéd M átyás István,
Csizi József, G ó liá n A ndrás, Fehér Vilm os, G acza F erencné; a Sziráki já rá s b ó l:
Fekete István, Ba b ik János, Paskó Imre, Szita M ih á ly, N agy M ih á ly, Zím m er
42

�V ilm os; a szécsényi já rá s b ó l: M o ln á r István, Sextius Lajos, D ü sn ik A n d rá s, K irály
János, Pusztai Pál, D eák József; a fü le k i já rá s b ó l: M o ln á r József, S zilágyi Efrain
H avas János ke rü lt a megyei ta n á cs d e le g á lt ta g ja i közé. A k ik ü ld ö tt ta g o k á p rilis
14-én a várm egyeház kisterm ében m e g ta rto tt ülésükön m egvá la szto ttá k az ö t­
ta g ú megyei d ire k tó riu m o t: Som ló József ügyvédet, M u rá r Lajos ácsot, Forgács
József nyom dászt B alassa g ya rm a tró l, Lami István nagyoroszi é p ítő m u n k á s t és
Fehér V ilm os s a lg ó ta rjá n i m unkást.
Ezen a m egbeszélésen vá la szto ttá k meg a Tanácsok O rszágos G yűlésére k ü l­
d ö tt képviselőket is. A m u n k á s p a rla m e n tb e n N ó g rá d megye k é p vise lő iké n t d e le ­
g á ltá k : Som ló Józsefet, Kelem en S ándor é p ítő m u n ká st, M o ln á r Józsefet, Sextius
Lajost, G ó liá n A n d rá st, Szita M ih á ly t.30
A m egyei d ire k tó riu m b a , az országos kongresszusra m eg vá la szto tta k névsora
is u ta l azokra a p o litik a i e lle n té te k re , am elyek a T a n á csh a ta lo m id ő sza káb a n
to v á b b éltek. K özöttük volt a KMP s a lg ó ta rjá n i c s o p o rtjá n a k m e g a la k u lá s á b a n
tevékenykedő G ó liá n A nd rá s. M e lle tte kell e m líte n ü n k M u rá r Lajos, Lami István,
Kelem en S ándor é p ítőm u n ká so ka t. A jo b b o ld a lt Som ló József képviselte. A két
pólus között elég nagy szám ban ta lá lu n k a p o litik a i é le tb e n kevésbé já ra to s és
hiányos ta p a s z ta la tta l re ndelkezőket, ilyen vo lt M o ln á r József, Sextius Lajos,
Szita M ih á ly, Fehér Vilm os.
A megyei d ire k tó riu m sok fo n to s kérdésben á llá s t fo g la lt, irá n y ító tevékeny­
sége a zonban nem tu d o tt te lje s m értékben k ib o n ta ko zn i. Rendezte a h iv a ta ln o k o k
ügyét és h a tá ro za tb a n m ondta ki, hogy a „ m unkástanács fo g ja k ije lö ln i azokat,
a k ik e t a tanácsköztársasá g szo lg á la tb a átvesz.” E ltörölte az a d d ig h a szn á lt h iv a ta li
cím eket és h a tó sá g i m eg je lö lé se ke t, a várm egyei kö zigazgatási a p p a rá tu s t az in ­
tézőbizottság a lá re n d e lt kö zigazgatási osztályként m ű kö d te tte to vá b b . S zabá­
lyozta és a szegények bevonásával d e m o k ra tiz á lta a re n d ő rb írá sko d á st.31
A m egyében a d ire k tó riu m o k m u n k á já ró l igen kevés ko ra b e li doku m e n tu m
m a ra d t fenn, a m eglévők a zo n b a n ig a z o ljá k , hogy a szocialista szervek m e g a la ­
kulása a m agyar tö rté n e le m b e n e d d ig ism eretlen mélységű d e m o kra tizá lá s követ­
kezménye volt. V ezetőik tú ln yo m ó része a m unkások, a szegényparasztok közül
k e rü lt ki ők irá n y íto ttá k és m ű kö d te tté k a szocialista á lla m ig a z g a tá s helyi szerveit.
Előnyös helyzetben volt a s a lg ó ta rjá n i vezetők egy része, m ert közülük Priska
Dezső, O czel János, Jilek A n ta l m ár az 1918. év tavaszán le z a jlo tt községi ké p ­
v iselőtestületi választások m u n k á já b a n is részt vettek, te h á t ta p a s z ta la to k k a l re n ­
delkezve g y a k o rlo tta b b a n lá ttá k el a szervezési, irá n yítá si fe la d a to k a t. A nehéz
p o litik a i, g a zdasági, szociális, k u ltu rá lis viszonyok között végzett m u n k á ju k e re d ­
ményével a m agyar tö rté n e le m dicsőséges fe je z e té t írtá k meg.

HORVÁTH ISTVÁN
JEGYZETEK
1. G a jzá g ó -P o sta : A nógrádi szénmedence az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztár­
saság idején. 49. p.
2. Nógrádvármegye, 1919. március 26. 3. p
3. „M in d e n ki újakra k é s z ü l!..”
III. köt. (A Tanácsköztársaság irodalm a) Bp. 1960. 6 2 4625. p. N ógrádi Pap Dezső: Az idegen katonákhoz c. verse, melyet S algótarjánban írt.
4. Farkas József, Rusznyák Lajos visszaemlékezése. Saját gyűjtés.
5. Nógrádvármegye, 1919. á p rilis 2. 2. p.
6. Pl Arch. SZDP titkárság 1919/3.
7. Tormay C ecile: Bujdosó könyv II. köt. Bp. 1922. 44. p.
43

�8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.

Balassagyarmat város közgyűlési jegyzőkönyve 1917-1924. NmL.
Pásztó képviselőtestületi jegyzőkönyve 1915-1919. NmL.
G a jzá g ó -P os ta : im. 53. p.
Nógrádvárm egye H ivatalos Lapja, 1919. június 26.
Nógrádvármegye, 1919. március 26. 3. p.
S algótarján nagyközség ira ta i 1919. 253-1276 sz. NmL.
Pásztó képviselőtestületi jegyzőkönyve 1915-1919. NmL.
Kőnig Kelemen: Hatszáz éves ferences élet Szécsényben 1332-1932. Vác. 1931. 303. p.
Nógrádvármegye, 1919. március 26. 3. p.
Balassagyarmat a Tanácsköztársaság idején. Bp. 1959. 56-65. p.
Farkas József, Rusznyák Lajos visszaemlékezése. Saját gyűjtés
Pl. Arch. V. sz. 9/1920.
Pl. Arch. Rimamurány—Salgótarján Vasmű RT. 657. fond. 5. csop. vegyes iratok.
U. o.
Nógrádvármegye, 1919. áp rilis 2. 1. p.
Nógrádvármegye, 1919. áp rilis 9. 3. p.
S algótarján nagyközség ira ta i 1918. 11. 105-12 674. sz. a. NmL.
S algótarján nagyközség ira ta i 1919. NmL. Pl. anyag.
Pásztó képsivelőtestületi jegyzőkönyve 1915-1919. NmL.
Tormay Cecile: im. 72. p.
Népszava, 1919. áp rilis 13. idézi: MMTVD. 6/A. Bp. 1959, 163. p
N ógrádi Vörös Ujság, 1919. áp rilis 16.
A választá ssa! kapcsolatos anyagot tartalm az: Nógrádi Népszava 1919 á p rilis 20
N ógrádi Vörös Ujság 1919. áp rilis 16. száma.
31. N óg rádi Népszava, 1919. áp rilis 20. 2. p.

44

�A Tanácsköztársaság
sze rv ein ek m űködése
Dokumentumok

A b em utatásra kerü lő ere d e ti d o ku m e n tu m o k nem a Tanácsköztársaság
n a g yjele n tő sé g ű p o litik a i vívm ányaira, hősi h a rc a ira kívánnak rá m u ta tn i, hanem
képet a d n a k az olvasónak a rró l a h é tkö zn a p i m u n ká ró l, am e lye t a p ro le tá rd ik ta tú ra helyi h a ta lm i szervei, a megyei, já rá s i d ire k tó riu m o k , v a la m in t a köz­
ségi m unkástanácsok fo ly ta tta k a n n a k érd e ké b e n , hogy m űködési te rü le tü k ö n
biztosítsák a m unkásosztály u ra lm á t, hogy ú rrá legyenek a négyéves h á b o rú
okozta z ilá lt g azdasági helyzeten. Im p o n á ló a n ra jz o ló d ik ki e lő ttü n k az a c é l­
tudatos, h ig g a d t m unka, mely s a já t h ib á in a k fe ltá rá s á tó l sem félve fá ra d o z o tt
az e m líte tt célok eléréséért. K ülön fig ye le m re m éltó a s a lg ó ta rjá n i m unkástanács
m a g a ta rtá sa , mely még m egszűnésekor is meg tu d ta ő rizn i n yu g o d t m a g a b iz ­
tosságát.
Az itt fe ls o ra k o z ta to tt kisszámú szem elvényből nem d e rü l ki, de a fe n n ­
m a ra d t m unkástanácsi jegyzőkönyvekből v ilá g o sa n m e g á lla p íth a tó , hogy a helyi
szervek, elsősorban a községi m u nkástanácsok, a fo rra d a lm i je lle g ű ténykedések
és a h á ború u tá n i helyzettel ka p cso lato s kö ze llá tási te e n d ő k m e lle tt m inden ig y e ­
kezetükkel azon fá ra d o zta k , hogy zökkenésm entesen átvegyék és to vá b b vig yé k a
község ügyeinek intézését. Ezekben a le g a p ró b b kérdésekben is m in d ig a le g ­
n a g yobb fele lő sség g e l és ü g yb u zg a lo m m a l fo g la lta k á llá s t és hoztak h a tá ro z a ­
to k a t a község é rdekeinek szem e lő tt ta rtá s á v a l. Ez az igyekezetük, mely az é le t
m inden te rü le té n e k n o rm a liz á lá s á t célozta, azt m u ta tja , hogy a p ro le tá rd ik ta tú ra
h a ta lm á n a k helyi letétem ényesei, az országos szervekkel együtt, a zo ka t tá m o ­
g a tva, szilárd n é p h a ta lo m m egterem tésére le tte k volna képesek, ha a közism ert
külső és belső okok, elsősorban az in te rve n ció , nem sie tte tik a M a g y a r Tanács­
köztársaság m egdöntését.

1.
A

BALASSAGYARMATI

MUNKÁSTANÁCS

MEGKEZDI MUNKÁJÁT
1919. á p rilis 12.

Jegyrőkönyv. Felvétetett Balassagyarmaton 1919. évi á p rilis hó 12-én a munkás-, katona
és fö ld m íves szegények helyi tanácsának ü lé sé n . . . Kiss Lajos községi direktórium i tag
a direktórium nevében üdvözli a községi tanácsot és felkéri, hogy a direktórium ot, amely
m indig és minden esetben a közért működik, felelősségteljes nehéz m unkájában tá ­
mogassák, mert úgy a néptanács, valam int a közönség meg fog győződni arról, miszerint
a direktórium minden erejével azon lesz, hogy a termelést biztosítsa, mert a termelés
biztosítását lá tja egyik legfontosabb fela da tá na k . . .
Nógrád megyei Levéltár (a továbbiakban
jegyzőkönyve, 1919 áp rilis 12-i ülés.

NmL)

Balassagyarmat

munkástanácsának

45

�2.
A PÁSZTÓI MUNKÁSTANÁCS ELSŐ INTÉZKEDÉSEI
1919. áp rilis 8.
Jegyzőkönyv. Felvétetett Pásztón, 1919. áp rilis 8-an a Munkástanács gyűlése alkalm ával . . .
17. Elnök indítványára a tanács határozatilag kim ondja, hogy a pro le tá rdiktatú ra életbe­
léptével a régi e lőljáróság működése megszűnt, így a bíróra nincs szükség. Tanács e l­
határozza, hogy H alam a Bertalan volt községi bíró eddigi hosszas működését Pásztó
község élén nemcsak, hogy nem ité li el, hanem köszönetét fejezi ki működése felett azon
alkalom ból, m ikor öt állásá tól felm enti.
18. László G yula indítványára a tanács elhatározza, hogy a községi direktórium és M un­
kástanács intézkedéseinek gáncsolóit, vagy a tagok rágalm azóit a forradalm i törvény­
szék elé á llítja . . .
21. Zeke G ábor elvtárs indítványára elhatározza a Tanács, hogy úgyis minden ügy a d i­
rektórium és Munkástanács kezében van. Igy a közélelmezési bizottság működése is te l­
jesen fölösleges. Ha a direktórium azt nem volna képes elvégezni, úgy feljogosítja a
Munkástanács, hogy ta g ja i közül behívjon és azokat díjazza a közélelmezés terén végzett
m u n ká la to ké rt. . .
NmL, Pásztói mt. jzkve, 1919. ápr. 8

3.
INTÉZKEDÉSEK PÁSZTÓN A TERMELŐSZÖVETKEZETTÉ ALAKÍTOTT

BIRTOKOK ÜGYÉBEN
1919. áp rilis 15.

44. G azdasági megbízottak jelentik, hogy W ohl Sándorral és Missákka l meg vannak elé­
gedve a birtok kezelésénél, Braun Pálnál rossz az á lla p o t, birtokot nem jó l kezeli. Ind ít­
ványozzák, hogy a Braun féle termelőszövetkezet vezetésére szakember állíttassék. Tanács
az indítványt e lfo g a d ja és megbízza a direktórium ot, hogy a földmívelésügyi népbiztostól
a birtok vezetésére egy szakembert kérjen . . .
50. O lvastatott a termelést biztositó bizottsági tagok előterjesztése a birtokok vezetésére
vonatkozóan. Tanács megbízza a gazdasági biztost, hogy a birtokok átnézése után a
termelőszövetkezetekké áta lakított gazdaságok rajonokba való felosztásáról előterjesztést
tegyen és a vezetésre vonatkozólag akkor fog érdemlegesen határozni.
NmL, Pásztói mt. jzkve, 1919 ápr

15- i és á pr

23-i ülés

4.
MÁJUS 1. MEGÜNNEPLÉSE PÁSZTÓN
1919. á p rilis 23, 26.
55. Cseri János ismerteti a május 1-iki Vörös napra való előkészületeket és kéri a M un­
kástanács hozzájárulását. Tanács Földes Andor indítványát fo g a d ja el. Elhatározza a
tanács, hogy az ünnepség legyen egyszerű, minden fölösleges kiadást mellőzni kell.
Ezzel egyidejűleg tudom ásul veszi a Tanács Endrész Sándor azon bejelentését, hogy a
község részére egy db forradalm i vörös zászlót rendelt a d ire k tó riu m . . .
73. M ájus 1-i Vörös nap program jának m egállapitása. Elhatározza a Tanács, hogy május
1-én d. e. a községháza előtt ta rt ünnepséget. Délután pedig a volt grófi kastélyban
rendez népünnepélyt. Tekintve a nagy kiadásokra Tanács a be lé pőd íjat személyenként 4,
azaz Négy Koronában á lla p ítja meg olyképpen, hogy a gyermekek szüleikkel ingyen m e­
hetnek be.
NmL, Pásztói mt. jzkve, 1919. ápr. 23-i és 26-i ülés
46

�5.
AZ EGYSÉGES ÁLLAMI ISKOLA ÜGYÉBEN INTÉZKEDÉS DIÓSJENŐ N
1919. május 3.
Kliment Lajos h. jegyző felolvassa a Közoktatásügyi Népbizto sságnak 10. Ko. N. számú
rendeletét, mely szerint a nem á lla m i nevelési és oktatási intézetek a tanácsköztársaság
kezelésébe vétetnek. Kim ondja ezen rendelet, hogy az egy helységben levő iskolák egy­
séges vezetés alá kerülnek s mindazon községekben, ahol eddig 2 vagy töb b osztatlan
népiskola á llo tt fenn egymás m ellett, ezek az iskolák egységes iskolává alakítandók és a
pe dagógiai követelményeknek megfelelően csoportositandók. Köztudomású, hogy közsé­
günkben két felekezeti népiskola m űködött párhuzamosan egymással, a volt ref. és a volt
r . kath. szintén két tanítóval. Köztudomású azon tény is, hogy az összes m indennapi ta n ­
kötelesek száma 250-300 között váltakozik s így mostan ig egy-egy tanítóra. . . 70-30 ta n ­
köteles ju t o t t . . . Most azonban a Közoktatásügyi Népbiztosság a helybeli izr. szünidei
gyermektelep helyiségeit á lla m i iskola cé lja ira igénybe v e tte . . . (így) az ed d ig i 4 ta n ­
teremmel együtt 6 tanterem fele tt rendelkezünk. Indítványozza ennélfogva, írjon fel a Köz­
ségi Munkástanács a Közoktatásügyi Népbiztossághoz, hogy az e d d ig i 4 tanerő mellé a
jövő tanévtől kezdve már hat tanterem ben 6 tanerővel megkezdhető legyen az új kor
szellemének m egfelelő kulturm unka . . .
NmL, Diósjenő mt. jzkve, 1919. május 3-i ülés

6.
A

NÓGRÁDI

JÁRÁSI

DIREKTÓRIUM

KÖZELLÁTÁSI

INTÉZKEDÉSE
1919. május 5

A N ógrádi járás D irektórium ától, 1597/1919. szám
Községi D irektórium !
A p ro le tá rdiktatú rá ért közösen küzdő katonák, valam int a főváros lakosságának élelmezése
elősegítésére a já rási Direktórium elhatározta, hogy a most elosztás tárgyát képező cukor
nem pénzért, hanem tojás ellenében lesz a lakosság között elosztandó. A hatósági cu­
korra igényjogosultak minden kiló cukor után 6 db tojást kötelesek beszolgáltatni, s
csakis azok részére adható ki cukor pénz ellenében, akik a tojás előterem téséről végkép­
pen nem tudnak gondoskodni.
Az így összegyűlt tojás biztos helyen, gondosan megőrzendő, s azok átvétele és elszállí­
tása cé ljá b ó l m egbízottak fognak a községekben m egjelenni. A megbízottak a tojást d a ­
rabonként 1 Korona vételárért fizetik, minek folytán minden kiló cukor után körülbelül
2 Korona haszon fog jelentkezni a község javára, mely összeg a községi Direktórium ok
á lta l m eghatározott közcélra (szegényalap dotálása, hadiözvegyek és árvák, rokkantak
tám ogatására stb.) lesz fo rd íta n d ó . . . Ezen akció szükségessége a járás lakosságának
annyiban is érdeke, minthogy remélhető, hogy a beszolgáltatott élelmiszerek rekompen­
zációja címén egyéb, a falusi lakosságnál nélkülözött cikkek (petróleum , só, cukor) fo g ­
nak kiu ta ltatni.
Rétságon, 1919. évi május hó 5-én.
NmL, Diósjenői körjegyzőség iratai, 744/1919. szám

7.
A MEGYEI DIREKTÓRIUM KÖZOKTATÁSI REFORMTERVEI
1919. június 3.
A megszállás a la tt volt területek népművelésügye.
5176/1919. sz. Nógrádvárm egye direktórium ától
Az ellenséges megszállás a ló l felszabadult területek
tárgyában.

népművelésügyének

reorganizálása
47

�Valamennyi elemi, polgári, iparos-kereskedötanonc iskolának, a losonci tanítóképző intézet
és főgim názium vezetőségének és az összes óvónőknek.
A vármegyei direktórium a Munkás- Földmives- és Katonatanács Müvelődési osztályának
vezetőségével egyetértőleg az ellenséges megszállás a ló l felszabadult területek népneve­
lésügyének reorganizálása ügyében az érdekelt iskolákat és intézeteket az a láb bia król tá ­
jé koztatja :
Az ország 1919. évi március hó 21-e óta Tanácsköztársaság. Ügyeit a Forradalm i Kor­
mányzótanács intézi népbiztosai útján, akik a volt miniszterek hatáskörét töltik be.
A népkultura őre: a közoktatásügyi n é p b iz to s ... A közoktatásügyi népbiztos rendeletei
a „H iva ta lo s Közlöny” -ben jelennek meg. E közlönyben m egjelent rendeletek kötelezők,
a tanitóm unkásság onnan szerez róluk tudom ást és a szükséges jelentéseket a kívánt
helyre terjeszti fel minden további sürgetés n é lk ü l. . .
Felhívjuk az összes intézeteket, hogy a Közlönyt, mely minden iskolának és intézetnek
d íjta la n u l jár, azonnal rendeljék meg és kérjék az eddig m egjelent számokat is.
A vallásügytől füg getle nített közoktatásügy a nevelés új rendjét építi fel. Az oktató sze­
mélyzetnek tisztában kell lennie azzal, hogy csak akkor fog a forradalom szenvedésekkel
gazdag és mégis oly nagyszerű vajúdásaiból szebb élet m egterem tődni, ha az ország
gazdasági és p o litika i átalakulását nyomon fo g ja követni a lelkek forradalm asítása.
A közoktatásügy a népfelvilágositás hatalm as szervévé le tt és e téren is megszüntette a
vagyoni és gazdasági izgató egyenlőtlenségeket. Kulturszocializmus az a gondolat, mely
ma a közoktatásügy p o litik á já t irányítja. A néptanítók szellemileg, erkölcsileg és anyagilag
elnyomott helótái voltak a régi világnak. M a fel vannak szabadítva a nem szakszerű egy­
házi és közigazgatási hatóságok befolyása a ló l és részükre a Tanácsköztársaság emberi
megélhetést biztosított. A vármegye intéző bizottsága és a megye művelődési osztálya
elvárja az oktatószemélyzettől, hogy a forradalom nak attól a zászlajától, amelyen sok
fenséges ige m ellett ott fényesedik a legm agasztosabb gyanánt: az igazi népkultúrci
jelszava - nem fog eltántorodni.
Az eddig történt fontosabb intézkedésekről, melyek Címre nézve is immár kötelezők, az
a láb bia król szerezhet tudomást.
A Forradalm i Kormányzótanács intencióihoz híven a vármegye direktórium a a vármegye
területén levő összes iskolákban, intézetekben elrendelte a vallástan tanításának azonnal
való megszüntetését. A hitoktatás kizárólag a hitfelekezetek ügye és a jövőben csak az is­
kolán, intézeten kívül végezhető, de az órákon való megjelenésre a tanulók nem kénysze­
ríthetők.
Az eddig vallástan órákon világi tanító vagy tanítónő a növendékek értelm i fokához méri
tanításokat köteles ta rta n i az általános erkölcsi szabályokról, a munka jelentőségéről, a
felsőbb osztályokban pedig azokról az eszmékről, amelyek a jelenkor társadalm i f o r r a­
da lm a it szülték.
Egyházi személyek az iskolákban, intézetekben semmiféle tanítást, előadást nem ta rt­
hatnak.
Polgári iskolákban a királyok és hadvezérek története helyett a nép történetét kell ta­
nitani. Különösen súly helyezendő azoknak a gazdasági és társadalm i harcoknak a tö r­
ténetére, amelyek a mai osztályharcok történelm i előzményei voltak és am elyekből a
dolgozó nép p o litik a i és gazdasági elnyom atásáról nyerhetnek a tanulók alapos ismerete­
ket. A történelem tanítását a lángelméknek, nagyszivű em berbarátoknak ku lturhatásaihoz
kössük. Tárgyalandó D ó z s a G y ö r g y parasztforradalm a, M a r t i n o v i t s és tá rsa i­
nak élete és működése és az 1919. évi március 21-iki forradalm i átalakulás is. A tanulók
alapos ismereteket nyerjenek azokról a fogalm akról, amelyek a mai forrad alm i átalakulás
megértéséhez szükségesek. Tudnia kell minden tanulónak, hogy a k a p i t a l i z m u s
tőke-uralm at jelent, azt a termelési rendszert, amelyben a tökének ju t a vezér szerep,
melyben azok uralkodnak, akik a tőke felett rendelkeznek. Tudnia kell minden növen­
déknek, hogy a s z o c i a l i z m u s
terv- és okszerű szellemi folyam at, emberi eszmék
és vágyak fejlődése, amely az emberi társadalom nak új és jo b b alapokon való ú jjá ­
szervezését tervezi. Tudnia kell a növendéknek, hogy a p r o l e t á r o k teljesen vagyon­
talan, jo b b á ra testi bérm unkából élő népréteg gyermekei, kiknek joguk van az em ber­
séges élethez. A szellemi proletár szintén minden vagyont nélkülöző egyén, ki szellemi
munkával keresi kenyerét. M egvilágítandó, hogy a b u r z s o á k nem tartoznak a va­
gyontalan munkássághoz, tehát ők képviselik azt a felsőosztályt, mely eddig úgyszólván
kizárólagos birtokosa volt minden jognak és hatalom nak. A fenti elvek szerint vilá g ita n ­

48

�HIRDETMÉNY.
A forradalmi kormányzótanács felhatal­
mazása alapján az igazságügy i népbiztos

a balassagyarmati forradalmi törvényszék
elnökévé
K l e t z á r L a j o s t,
tagja ivá

Kiss Gyulát és Fogarassy J ózsefet,
vádbiztosává

É b n e t h L a j o s t,
jegyzőkönyvvezetőjévé

Zana L ajost
nevezte ki. Felhivjuk az összes tanácsokat és hatóságokat.

hogy a forradalmi tanács rendeletei ellen
vétő egyéneket
a la p o s

gyanú

egyéneket

e se té n

ta rtó zta ssá k

a z o n n a l

a d já k

le é s a le t a r t ó z t a t o t t
á t

( Á lla m ü g y é s z s é g , T ö r v é n y s z é k i p a lo t a

a
II.

v á d b iz t o s n a k .
e m e le t .)

Balassagyarmat, 1919. évi március hó 31-én.

Avármegyei direktórium.

�Elvtársak!
Proletárok!
Vörös katonák!
A m a g y a r tanácsköztársaság m indent elkö vet hogy a
proletárok, a vörös kato n ák a legteljesebb m értekben infor­
m álódjanak a bel- és k ü lp o litik a i helyzetről.
A zo n ki v ü l hogy a sajtó u tjan a legnagyobb nyilvá­
nosság előtt tá rg y a l m inden ü g y e t szükségesnek tartja,
hogy alkalmas időkben nyilvános népgyüléseken számoljon be
egyes fontosabb dolgokról. Ilyen nyilvános

népgyűlés

lesz folyó hó 18-án vasárnap délelőtt 10
órakor a városháza előtti téren, amelyre
e lő a d ó a b u d a p e s ti p á r t t i tk á r s á g tó l f o g k i j ö n n i .

E lv tá r s a k ! K a to n á k ! En n ek a népgyülésnek olyan h a talm asn ak
k e ll lennie, m int am ilyen h atalm as m aga a proletárok ereje. Ne legyen
egy proletár sem, a k i ezen a népgyülésen nem vesz részt.
Testvéri üdvözlettel:

A pártvezetőség.

�Értesítés.
Nógrádvárm egye d i r e k t ó r i u m a
több olyan dologról é rte sü lt amelyek
enm felelnek Meg a valóságnak és
az alkalm at n yú jt a nép széles réte­
geiben az elkeseredésre, ezen téves
Íhre k valótlanságára vonatkozólag a
ö
k vetkezőket közli:

m ilyen b izto s ítá s i kötvény van a b ir ­
to ku kb a n . a n n a k esedékes ré szle te it
tovább is fize ssé k, v a la m in t a p é n z­
in téze ti

részvén yek,

h a d ikö lcsö n ö k

m ind é r v é n y e s e k és a fo rra d a lm i
ko rm á n yzó ta n ács
ko d n i

a rró l,

m aga fog gondos­

hogy

m indezeknek a z

Ellenőrizhetetlen forrásból az ujás gokban az a hir je le n t meg, hogy
2 5 és 2 0 0 koronás bankjegyek
bevonásra kerü l nek. A pénzügyi nép­
biztos a közönség tájékoztatásául és
megnyugtatásául k ö zli, hogy a 25

e llenértékét a szegény m unkás nép

és 2 0 0 koronás bankjegyek b e v o ­
n á s á r ó l szóló hir n e m f e le l
m eg a v a ló s á g n a k . E z is egyike
azoknak a felelőtlen és tendenciózus
hireknek, amelyeknek célja az, hogy
oktalanul nyugtalanságot idézzenek elő
a közönség körében. A pénzügyi nép­
biztos egyrészt figyelm eztet minden­
k it hogy e hi r terjesztésétől t a r ­
tó z k o d j é k , m ásrészt figyelm ezteti
a közönséget arra, hogy a 2 5 és
2 0 0 koronás bankjegyeket m indenki
k ö t e le s e lf o g a d n i, illető leg vá­

g okat

sárlásnál fölváltani.
E zze l kapcsolatban értesítjük a
szegény népet hogy akikn e k bár­

a legközelebbi Vörös Őrség n ek, ho gy

m egkap ja,

mert a

m ányzó tan ácsnak

fo rra d a lm i
nem

az

a

ko r­
cé lja ,

hogy a szegény m unkásnépet tö n kre
tegye, hanem a z ho gy felem elje.
To vá b b á egyesek oly h a z u g s á ­
t e r je s z t e n e k

m agá n h ázta rtá so kb a n
seket annak
v ir á ln i.

idején

v a la m in t

,

hogy

h iz la lt
el

a

se rté ­

fo g já k r e k ­

a szá rn y a s jó s z á ­

go k is hasonló elbánásban fo gn a k ré­
sze sülni.
M indezeket a h íre k terj e s z tő i te ­
s z ik

a zza l a c é lza tta l, hogy a belső

rend

és

nyugalom

N ógrádvárm egye

fe lb o ritta ssé k .

d ire k tó riu m a

fe l­

h ív ja a n a g y kö zö n sé g e t hogy e téves
hi r

te rje sztő it

m é lt ó

a z o n n a l a d já k á t

b ü n t e t é s ü k e t k i é r d e­

m e ljé k .

B alassagyarm at 1919. á p rilis 16.

Direktórium.

�Hirdetmény.
Az utóbbi időben többször előfordult házkútatások megakadályozása végett Közhiré teszszük, hogy házkutatások elrendelésére kizárólag
a foradalmi törvényszék mellé kirendelt vádbiz­
tos vagy a vörös őrség parancsnoka illetékes.
A k i ezen illetékes szemé­
ly e k

irásbeli

nélkül

fe lh a ta lm a z á s a

bárkinek

a

lak ásában

házkutatást végez, azt mint csalót
kim élet nélkül a FORRADALMI TÖR-

VÉNYSZÉK ELÉ FOGJUK ÁLLÍTANI.
Balassagyarmat, 1919 április 21.
A

m egyei intéző bizottság.

�HIRDETM ÉNY.
A helyzet komolysága kötelességünkké teszi,
hogy városunk lakosságát a következőkre figyel­
meztessük :
A belügyi népbiztos parancsa folytán a me­
gyei intéző bizottság minden körülmények között
megmarad a helyén és az ügyek vezetését a kezéből
semmi körülmények között sem fogja kiadni. Az in­
téző bizottság vak fegyelmet követel a vörös hadse­
reg és a vörös őrség katonáitól, mert a proletárhazát
ak fegyelmezett öntudatos proletárok menthetik meg.
Minden esetleges ellenforradalmi moz­
galm at a legkiméletlenebbül lefogunk törni
és ezért felhivjuk proletártestvéreinket, hogy minden
ilyen mozgalmat azonnal jelentsenek be nekünk,
Éppen így kimél etlenül fogunk eljárn i azok ellen, akik a
törvényesen megválasztott tanácsok vagy azok bizottságai és ta g ­
ja i ellen izgatnak vagy pedig a tanácsok, ezek bizottságainak és
kiküldöttjeinek rendelkezéseit azonnal nem teljesitik.
A burzsoáktól és a proletároktól egyaránt vak

engedelmességet követelünk;

a kezünkben lévő rendkívüli hatalom súlya egyformán éri — mindenre való tekintet nél­
kül — azokat a kik rendelkezéseinknek nem engedelmeskednek.
A proletárság minden erejét szembeszegezzük az idegen imperialisták hóditó
vágyainak, de ugyanakkor minden erőnkkel fenn fogjuk tartani a forradalmi rendet és
fegyelmet. Ehhez a nehéz munkánkhoz kérjük a proletárság önfeláldozó támogatását.
Balassagyarmat. 1919 április 21.

A vármegyei intéző bizottság.

�balassagyarmati Kerületi Munkásbiztositó Pénztár.

H ir d e
A Forradalm i K orm á n y z ó ta n á c s X
I.K . T . E. s z á mu re nde le te értelim ében abeiés
é
s
g
te baleseti biztosítás hatálya
alatt áll minden munkás, aki köz­
vagy magánszolgálatban munkabér,
vagy fizetés fejében dolgozik.
A m unkaügyi é s n ép jóléti
népbiz to ssá g 3— M . N . N
szám u
re nde le te alapján
felhívjuk a munkaadókat és hivatalvezetőket, hogy az alkalmazottakat
folyó évi márczius hó 30-ik napjá­
tól kezdve haladéktalanul, de legkésőbb f. év május hó 1-éig. a Balas­
sagyarmati Kerületi Munkásbiztositó
Pénztárnál. Balassagyarmaton (Teleky-utca 22. sz.) jelentsék be. A
bejelentésre szükséges nyomtatvá­
nyokat a pénztár a hivatalos órák
alatt (d.-e. 8 - 2-ig) dijtalan
bo­
csájtja rendelkezésre, hol az esetleg
szükséges fel világositás is nyerhető.
A betegségi biztosítási járulékok,
melyeknek felét a munkaadók, felét
az alkalmazottak fizetik, a követ­
kezők :
A z I. napibérosztályban (5 ko­
rona napibérig bezárólag) napi 34
f.. heti 2 K 10 fillér.
A II. napibérosztályban (1 koronán felül 10 K -ig) napi 70 fillér,
heti 4 K 20 fillér.
A III. napibérosztályban (10 ko­
rona napibéren felül 14 K -ig) napi
84 fillér, heti 5 K 04 fillér.

tmény.
A IV. napibérosztályban (14 K
napibéren felül 18 K-ig) napi 1 K
12 fillér, heti 6 K 72 fillér.
Az V. napibérosztályban (18 ko­
ronán felüli napibér után) napi 1
K 40 fillér, heti 8 k 40 fillér.
zek járulékon kivül a kézmüves
iparosok, kik rendszerint 5-nél több
munkást nem alkalmaznak, minden
egyes alkalmazottért heti 35 fillér
balesetbiztositási dijat fizetnek.
A segélyeket a következő táblá­
zat tünteti fel.

E

Egyben figyelmeztetjük az érde­
kelteket. hogy a fenti hivatkozott
rendelet alapján azok, kik a bejelen­
tési kötelezettségnek egyáltalán nem
tesznek eleget, vagy azt késedelmesen teljesitik, vagy valótlan adato­
kat jelentenek be, forradalmi tör­
vényszék elé állíttatnak.

Balassagyarmaton. 1919. évi április hó 22-én.
A Balassagyarmati Kerületi Munkásbiztositó Pénztár

Igazgatósága.

�n ó g rá d i já rá s D ire k tó riu m á tó l.1597/1919 szám:-

Községi D ire któ riu m !

A p r o le tá r D ik ta tú r á é r t közösen küzdő k a to n á k ,v a la m in t a főváros l a ­
kosságának élelmezése e lő s e g íté s é re a já r á s i D ire k tór i um elh at á rozt
hogy a most e lo s z tá s tá rg y á t képező c zukor nem pénzért hanem to já s
ellenében le ssz a lakosság k ö z ö tt e lo sztandó. A hatósági czuk o r r a
ig é n y jo g o s u lta k minden k i lo czukor után 6 darab to já s t k ö te le se k b e
s z o lg á llt a t n i, s csa kis azok részére adható k i czukor pérnz el l enében,
a k ik a to já s e lő te re m té s é rő l végképen nem tudnak gondoskodni.
Az íg y összegyü l t to já s b iz to s h e ly e n , gondosan megőrzendő,s azok
á tv é te le és e ls z á llítá s a c z é ljából meg b izo t ta k fognak a községekben.
me g je le n n i. A m egbízottak a to já s t darabonként 1 korona v é te lá r é r t
fiz e tik ,m in e k fo ly tá n minden k i lo c zukor után k ör ü lb e lő l 2 korona
hasznon fo g je le n tk e z n i a község ja v ára m e ly összeg a községi D ire k­
tórium ok á lt a l m eghatározott közczé lr a / szegény al ap do tá lá s a , hadi özvegyek és á rv á k , ro k k a n tak t ámogat ás ár a s t b. / - lessz f o rd íta n d ó .

F elhi vom a községi Dire k tó riu m o k a t a já r á s i Di r e k tóriun n a k ezen elhatározása le lk iis m e re te s és ügybuzgó v é g re h a jtá s á ra ,s egyben u t a sít om,hogy az így egybegyül t to já s

menyisé g rő l hozzán j el en té st te g ye n.

Ezen a k t i ó szükséges ége a J á r á slakosságának an y iban i s érdeke,
minthogy rem éll hető,hogy a besz o g á l l t a t o t t é le lm iszerek r ekonpenzá-

t i ó j a c z ímén egyéb, a f a lu s i lakosságná l n é lk ü lö z ö tt c zik k e k / pe tr ó leum,s ó , cz u k o r/- fognak k i u t a l t a t n i . -

Rétságon 1919 évi május hó 5-én,

�Felh ivás.
F e lh iv om a megye összes földb irto k o s a it
h oldná l

é s f ö ld bér l ö i t .

nagyobb

k ik 100

bi rtokegységen

v e lé s ü g y i N é p b iz to s s á g N ó g r á d m r gyei k i r e n d e lt s é g é n e k te ljh a ta lm ú

m egbi z o ttja

e lő re is fig y e lm e z te -

nálam , m in t

l tem a megye, ille tv e já rá s fö ld b ir-

a szociía liz á lt gazdaságok k e rü le ti

t okosait és b é rlő it. hogy fe hív á -

k ö z p o n ti iro d á já b a n (T ö rvé n yszé ki

somnak m in d e n k o r pontosan tegye-

p a lo ta ) h a la d é k ta la n u l je le n tk e z z e ­

nek eleget. sem m iféle mentséget eI

nek. M in th o g y a term elés érdekei

n em fogadok és az engedetleneket

a központ szervezését te tte szük­

s k é s le lte tö ke t, m in t o ly a n o k a t, k ik

ségessé, a

ko rm á n yzó ta n ács re n ­

a term elést h á tr á lta tjá k . fo rra d a l­

deletére a lu li r o tt, m in t a F ö ld m i-

m i törvényszék elé fogom á l l i t t a tn i.

g a zdá lko d n a k, hogy

Figyelmeztetés!
F ig ye lm e zte te k m inden 100 h o l­
don feü l i gazdát, ille t v e in té z őt,

( T ö r v é n y s z é k i p a l o t a . ) Be­
je le n te n d ő továbbá, hogy m ilye n

hogy a gazdaságokból sem á lla to t,

m o to riku s, vagy gázüzemű gépek­

sem sem m inem ű term ést sem e l­

kel rendelkeznek, továbbá m in -

a d n i, sem k is z á llíta n i nem szabad.

den g a z d aság , á ru h á z ,
m a lo m , t e r m é n y k e r e s k e ­
d ő n a g y á r u s ító , v a g y b i z o m á n y o s t a r t o z ik ö s s z e s
z s á k , z s in e g é s p a n y v a k é s z l e té t törvényes következ­
mények terhe m e lle tt a s z o c ia z á l t g a z d a sá g k ö zp o n ti
v e z e t őj é n e k a z o n n a l b e j e le n t e n i.

M inden eladha tó készlet fe le tt a
szoc ia liz á lt b irto k o k ta nácsa k e rü ­
letének k ö z p o n tja fog in té z k e d n i.
M inden 100 holdon fe lü li gaz­
dák ta rto z n a k összes term ény, ve­
tőm ag. szén és benzin készletüket
bejelen te n i a szocía liz á lt gazdasá-

nó g r á d m e g y e i k e r ü l e ­
té n e k k ö z p o n ti Ir o d á já b a n
go k.

B alassagyarma t, 19 19 . évi má j us hó 15-én.

V á rm e g y e i d ir e k tó r iu m .

Mészáros Dezső,
földmívelésügyi népbiztosság gazdaság

�MEGHIVÓ.
A b a la s s a g y a r m a t i k ö z m ű v e lő d é s i t a n á c s

propaganda osztálya
folyó évi junius hó 9-én, pünkösd
hétfőjén este 8 ó r a k o r a
v á r m e g y e h á z a n a g y te rm é b e n
tartja harm adik

sorozatos előadását.
melyre városunk munkás társadalmát tisztelettel meghívja

a propaganda bizottság.

M űsor :
1. A d y - v e r s e k ,

Szavalja Fehér Endre.

2. S z a b a d e l ő a d á s. Tartja Schwarcz Zsigmond műszaki főmegbízott.
3 „ V á r a f i a m . ” Dramolet t 1 felvonásban irta: Mollynár y Gizella.
ESZTER
IVAN

SZ E R E P L Ő K:
MollynáryG
izela
VERA CSELÉD
Jávor Géza

Kisg y e rm e k e

4. Domib y Rezső zenekarának hangversenye.

Belépő-dij személyenként 4 korona.
Szakszervezetek tagjai jegyeiket a szakszervezetek
vezetőinél, valam int a párt titk á ri irodában 1 korona

��Hirdetmény.
M in t

k ö z is m e rt,

m unkáskorm ány
szün e ti

fo g la lta

a

korm á n yzó ta n á cs
el.

Az

lem ondott

országban

te lje s

a

s helyét

szocialista

nyugalom . A fegyver-

szerződés értelm ében az országot a n ta n t és rom án csapatok szá lljá k

meg néhány napon b e lü l. A d d ig a rend, személy és vag y o n b izto n sá g ró l az ed­
d ig i vörösőrség

gondo skodik. A z őrség egy hét óta ta r tó é jje l-n a p p a li nehéz

m u n k á já t kötelessége m in d e n kin e k tá m o g a tn i.
H ogy a m aihoz hasonló e s e t m ely a csehek fig ye lm ét Is a városra vonta,
elő ne fo rd u ljo n , elrendelem a le g szig o rubb

STATÁRIUMOT
Kávéházak, vendéglők to vá b b i intézkedé sig zárva

m ozi és az összes k a p u k 8 ó ra k o r bezárandók. A

ta rta n d ó k .

bujto g a tó k .

g a tó k vagy betö rő k a helyszínen agyonlövetnek. 8 óra után

Színház,

p o g ro m ra

az

csakis a városháza földsz. '21. a la tt k iá llí t o t t ig a zolván nyal le h e t.

iz ­

utcán já r n i
Az

összes

fegyverek u g y a n o tt beszolgálta tandók. mer t nem csak a vörösőrség, de a meg­
szálló rom án csapat is kegyetlen ül e lb á n ik

a zo kka l,

k ik n é l

fe g yve rt

Nappal az utcán való ácsorgás szigor u an tilo s . A m ai zavargás

ta lá l.

fe lb u jtó in a k

senki menedéket nem adhat, hanem köteles m inden öntudatos munkás és p o l­
g á r ő ke t fe lje le n te n i.

A fehérpénzt köteles mindenki elfogadni, ak i megtagadja fel­
jelentendő.
B a la s s a g y a rm a t 1919 an gu sztn s 4.

Szijá r tó

Lajos,

megyei parancsnok.

��dók meg a f e u d a l i z m u s és i m p e r i a l i z m u s fogalmak is. A ta nitás menetét
állandóan ellenőrizni és szükség esetén a fentiekben vázolt intenciók hatásosabb érvénye­
sítésére az intézkedéseket foganatosítani fogjuk.
A vármegye direktóriuma ezen határozatát közölte összes megbízottjaival és a járási mun­
kástanácsokkal is végrehajtás céljából. A vármegye művelődési osztályának a vezetője
pedig jelen határozatunk végrehajtását szintén ellenőrizni tartozik.
A művelődés és oktatás ügyét átmenetileg a Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rende­
lete szabályozza.
Minden községben, városban nyomban a helyi tanács megalakulása után megalakítandó
a falusi, illetve városi művelődési osztály, illetve iskolai intézőbizottság. A tanácsok
művelődési osztályai végrehajtják a vármegyei intézőbizottság és a vármegyei művelő­
dési osztály intézkedéseit. A művelődési osztályok megalakítása után a jelenlegi iskola­
székek, gondnokságok, felügyelőbizottságok, iparostanonciskolai bizottságok, főigazgató­
ságok stb. nyomban megszűnnek.
Miheztartás végett közöljük, hogy a vármegyei művelődési osztály megalakulása után a
vármegyei volt tanfelügyelői hivatal is megszűnik. Az osztály vezetője minden népnevelési
ügyben rendelkezésre áll és a közelebbi útmutatásokat megadja, akár a hivatalos órák
alatt, akár kiszállásai alkalmával a helyszínen.
A közoktatásügyi népbiztosság 7. sz. rendelete értelmében a nevelési és oktatási inté­
zetek és iskolák köztulajdonba vétetnek és elvben máris m i n d e n i n t é z e t á l l a m i
j e l l e g ű . A végleges átvétel iránt közelebbről történik intézkedés. További rendelke­
zésig az eddigi iskolafenntartók a helyi járulékokat fizetni kötelesek.
A tanítók és általában az oktató személyzet minden elmaradt illetmény ügyben fordul­
tának a vármegyei művelődési osztály vezetőjéhez.
Miheztartás végett közöljük, hogy minden oktató ezentúl a tanító címet viseli, de a be­
osztás jellege megkülönböztetendő (el. isk tanító, középiskolai tanító stb.) Az óvónők
új elnevezése játékiskolai tanítónő. A folyó és jövő évi tanévi oktatás menetét a közoktatásügyi népbiztosságnak 1531 1919. sz. rendelete szabályozza . E szerint a tanév 2000
lakoson felüli községekben 1919. július hó 12-ig és 2000 lakoson aluli községekben jú ­
nius hó 28-ig bezárólag tart.
Az 1919-20 tanévben a beiratás augusztus hó 21-23-ig tart, a rendes tanítás augusztus
hó 25-én megkezdendő.
A 10-ik életévüket betöltött tankötelesek a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkálatokra
szülőik vagy eltartóik kívánságára felhasználhatók, s így rövidebb időre az iskolába
járás alól felmenthetők. A felmentést az iskola helyi hatósáoa (községi művelődési osz­
tály) adja meg. Iparostanonciskolákban a tanítás szintén iúlius 12-ig, illetve június hó
29-ig tart. A tanítás idejjét önkényesen megcsonkító tanítók ellen fegyelmi eljárás fog
indíttatni.
Az oktató személyzetnek különösen a Hiva'alos Közlönv 17-22-iki számaiban foglaltakat
ajánljuk figyelmébe, ahol illetményeikre vonatkozólag is tájékoztatást szerezhetnek...
Az ellenséges megszállás alól felszabadult területeken működő népnevelőket felhívjuk,
hogy az összeomlott régi rendi világ romjain felépült tanácsá llamot szolgálják azzal a
erős elhatározással, hogy e szovjetország érdekeit és a proletárdiktaturát a végsőkig
menő küzdelemben is megóvják az ellenforradalmi áramlatokkal szemben és élni akará­
sukat a fentebb vázolt szellemben fogják növendékeik szivébe oltani.
Balassagyarmat, 1919. évi június hó 3-án
A vármégyei direktórium nevében:
Györgyffy
Nógrád megye Hivatalos Lapja. 1919. június 12 i (XLVIII. évf 24.) szám 2. old.

4

49

�8
A NÓGRÁDI JÁRÁS INTÉZŐBIZOTTSÁGA JOBB MUNKÁT VÁR A
KÖZSÉGI INTÉZŐBIZOTTSÁGOKTÓL
1919. június 4.
A N ógrádi járás Intézőbizottságától, 2299/1919. szám
Körrendelet az összes Községi Intéző Bizottságokhoz.
I. A járási Intézőbizottság, részint a m egtartott helyszini vizsgálatok, részint a feleknek
személyesen előterjesztett panaszaiból azon szomorú tapasztalatokra ju to tt, hogy egyes
intézőbizottsági tagok nem állan ak a Tanácsköztársaság szellemének m agaslatán . . . Altatalános érdek a nyugalom, a rend, a megértésnek, az emberségnek, a szenvedő és n é l­
külöző proletárok érdekeinek minél teljesebb és önzetlenebb megóvása. Ezen eszmekörbe
helyezett eljárással simán, minden zökkenés nélkül elintézhetők lesznek a községekben
egymás között felm erülő differenciák. Ö ntudatos, proletárhoz m éltó eljá rással nagyobb
lesz a kölcsönös megértés. Az áth id a lh a ta tla n n a k látszó ellentétek elsimulnak. M ié rt is
a járási Intézőbizottság utasítja a helyi intézőbizottságok ta g ja it, hogy mindenkinek az
ügyét a legtartalm asabb, proletárhoz illő önfegyelemmel, részrehajlatlanul, a legnagyobb
igazságos érzülettel, szeretette! vegye go n d ja ib a . . .
Elvárja a járási Intézőbizottság, hogy a helyi intézőbizottság minden ta g ja , b e le il l eszke
dve
a tanácsrendszer keretébe, nemcsak ta g ja, hanem lelkiismeretes képviselője lesz a pro­
le tá r önfegyelmezett szellemének, melynek képviseltjeire van bízva a fele tte fontos rende­
letek végrehajtása. O tt, ahol a járási Intéröbizottság az ellenkezőről g yőződne meg, a
legszigorúbban fog m egtorlást szerezni, ugyanígy torolva meg az egyes önkényeskedők
meg nem engedett ténykedéseit is.
Rétságon, 1919. június 4-én.
NmL, Diósjenői körjegyzőség iratai, 396/ 1919. szám

9.
GONDOSKODÁS A MEZEI MUNKÁSOKRÓL DIÓSJENŐN
1919. június 16.
Cs. Csurja János elvtárs indítványozza, hogy a járási intézőbizottsághoz kérelem intéztessék a tekintetben, hogy a szesztilalom korlátozása ném ileg enyhíttessék tekintettel a szor­
gos mezei m unkálatokra, am ikor a földmunkásoknak igen nagy testi erő kifejtésére van
szükség, am ire képtelenek a mostani gyenge táplálkozás m ellett, ha némi csekély mér­
tékben bort nem élvezhetnek. A munkástanács beható, élénk vita után kim ondja, hogy a
jegyrendszer m ellett minden felnőtt férfimunkás naponta 1 /2 lite r borban részesitessék. .
NmL, Diósjenői mt. jzkve, 1919. jún. 16-i ülés

10 .
A SALGÓTARJÁNI

TEVÉKENYSÉGE
1919. június 27.
Salgótarján nagyközség munkás, katona és földmívestanács intézőbizottságától, 2613/1919.
szám.
Rácz Béla tanító elvtársnak, Helyben.
A munkaügyi és népjóléti népbiztosságnak 42. számú rendelete folytán megkeresem,
hogy a hadirokkanta kat, hadiözvegyeket, hadiárvákat, továbbá az ip ari, mezőgazdasági
stb baleset folytán rokkantá váltakat, illetve m indazokat is, akik ily úton vesztették el
férjüket, az apjukat, anyjukat, az ide m ellékelt összeirási lapokon haladéktalanul össze­
írni és az összeíró lapokat Kováts József közigazgatási ügyosztály vezető elvtársnak f.
évi július hó 4-én m úlha ta tlanu l beszolgáltatni szíveskedjék.
Ö sszeírandók továbbá egy, az elvtárs á lta l lefektetendő külön kim utatásban a teljesen

50

MUNKÁSTANÁCS

HADIGONDOZÁSI

�munkaképtelen betegek, tüdőbetegek, elhagyott gyermekek és azon árvák is, akik
jótevők gondozásában á lla n a k . . .
Végül közlöm, hogy elvtárs összeirási körzete a következő: a 465-től 493-ig (terjedő) ház­
számok alatt.
A szovjet köztársaság emberhez méltó eltartásban és elhelyezésben kívánja az összeirandókat részesíteni és a pro le tá rdiktatú ra egy percig sem tűrheti, hogy ezeket a sze­
rencsétleneket továbbra is elhagyatottan és testvértelenül nézze. Az ügy érdekében tehát
pontos és lelkiismeretes összeirási munkát várok.
S algótarján, 1919. június hó 27. Priska. Az Intézőbizottság elnöke.
NmL, S algótarján

nagyközség

iratai,

2613/1919.

szám

11.
KÜZDELEM A LAKÁSÍNSÉG ELLEN BALASSAGYARMATON
1919. jú liu s 10.
A községi munkástanács határozatilag kim ondja, hogy a házak javítási költségei, tekin­
tettel arra, hogy 5 éven keresztül munkás- és anyaghiány m iatt javítva, tatarozva egy­
á lta lá n nem voltak, ezek helyrehozatala meg fo g ja haladni a mostani munka- és anyag­
árak m ellett a házbérjövedelmet. De a községnek nemcsak az a fela da ta , hogy a háza­
kat javíttassa, de ha ez végre lesz hajtva, munkáslakások, fürdő, más közjóléti intézménye­
ket m agában fo g la ló épületek emelése elodázhatatlan, mert Balassagyarmaton, ebben a
14 ezer lelket m eghaladó városban közfürdő nincs, továbbá semmiféle népjóléti intéz­
mény befogadására alkalm as épület.
A lakásínség némi enyhítése végett a munkástanács megkeresi a helybeli vörösőr ezred
parancsnokságát, hogy az összes vörös őröket a volt honvéd laktanyába, mely teljesen
üresen áll, helyezze át, hogy az igy felszabadult helyiségeket m agánlakások céljára
lehessen igénybe venni.
Egyben felhívja a munkás, katona és földmives szegények tanácsa a vörös őrség helyi
rendészeti osztályát, hogy az ide telepedett idegeneket kutassa fel, irja össze és kikitelepitésük iránt tegyen előterjesztést a községi intéző bizottságnak.
Az építési bizottságot felhívja a munkástanács, hogy építési program ját állítsa össze,
költségvetéssel szerelje fel és jóváhagyás végett terjessze a munkástanács elé. Egyben e l­
határozta a községi munkástanács, hogy szocializált házak javítási, továbbá munkás­
lakások cé lja ira igénybe vett és veendő épületek átalakítási költségeinek fedezésére a
községi direktórium semmiféle fedezettel nem rendelkezik, m iért is felkéri az országos
lakásbiztosságot, hogy a sürgősen foganatositandó építési m unkálatok költségeinek fe ­
dezésére 300 000 Koronát bocsásson rendelkezésre . . .
NmL, Balassagyarmati mt. jzkve, 1919. jú l. 10-i ülés, 69/1919. szám

A

HOMOKTERENYEI

MUNKÁSTANÁCS EGYES BIZOTTSÁGI TAGOKAT
AKTÍVABB MŰKÖDÉSRE SERKENT
1919. jú liu s 12.

Elnök közli a tanáccsal, hogy a járási munkástanács elnöke öt szóbelileg arra utasította,
hogy a m egválasztott bizottságokat, éspedig a birtokrendező és termelést biztosító, egész­
ségügyi, közművelődési bizottságokat, úgy testületileg, m int saját személyükben figyelm ez­
tesse kötelességeik pontos teljesítésére annál is inkább, mert esetleges mulasztásáért
minden bizottsági ta g saját személyében is felelősséggel tartozik. Ezideig egyetlenegy b i­
zottság sem, annak egyetlen ta g ja sem viselte a reábizott tisztséget azzal a lelkiism ere­
tességgel, ahogyan ezt a proletariátus érdekei kívánják. M indenki tehernek tekin ti tiszt­
ségét s ha tesznek is valam it, azt annyira lanyhán s minden am bíció nélkül cselekszik,
hogy jo g g a l feltehetjük a kérdést, hogy ki fog hát a proletariátus érdekeiért dolgozni, ha

51

�maguk a proletárok nem? Egyedül az élelmezési bizottság teljesíti kötelességét, a tö b b it
mind a nemtörődömség jellem zi.
Kéri ezért elnök a fentem litett bizottságoknak jelen lévő ta g ja it, hogy a reájuk bízotta­
kat innentúl teljesítsék azzal az odaadó buzgalom m al és am bícióval, ahogyan azt tőlük
a proletariátus, aki őket erre a tisztségre ültette, jo g g a l eivárhatja.
NmL, Homokterenyei mt. jzkve, 1919. jú l. 12-i ülés, 7/1919. szám

13.
NAGYBIRTOK

SZÉTOSZTÁSÁT TERVEZIK DIÓSJENŐN
1919. július 27.

Dalkó M ihály tanácstag indítványozza, hogy az immár szocializált Sváb-féle gazdaság,
mely szántóföld és rét területtel együtt mintegy 800 kat. ho ld at tesz ki, a nincstelenek ré­
szére szétosztassék azon elvek szem előtt tartásával, melyek an nak idején a Károlyi feie
földfelosztási törvényben lefektetve vannak.
Indítványozza továbbá, hogy elfogadás esetén a hozandó határozat a járási mező bizottság útján a Földművelésügyi Népbiztossághoz felterjesztessék azon kérelemmel,
hogy teljesithetés esetén a fö ld fe losztás már a folyó év őszén végrehajtható legyen.
Indokolja indítványát azzal, hogy a rop pant elhanyagolt gazdaság m egfogyott munkakedvvel csakis a földfelosztás fo lytá n tehető ismét virágzóvá s töb b termelésre alkalmassá,
annyival is inkább, mert erre a nincstelen munkásság körében nagy hajlandóság m utat­
kozik s ez találkoznék a legnagyobb tetszéssel.
A tárgyhoz többen szólottá k s az indítványt elfogadásra aján lották, mire a következő
véghatározat hozatott:
39. Véghatározat. Község M unkástanácsa Dalkó M ih ó ly elvtárs. t a n c stag indítványát a
legnagyobb lelkesedéssel magáévá teszi, azt egyhangúlag határozatra emeli és az in d ít­
ványában em lített fórumhoz felterjeszteni rendeli.
NmL, Diósjenői mt. jzkve. 1919. jú l. 27-i ülés

14.
GONDO SKODÁS

AZ

ORVOSOK

ELLÁTÁSÁRÓL
1919. július 29.

Nógrádvármegye Intéző Bizottságától, 6980 1919. szám
Tárgy: Az élelm i cikkeket és anyagokat elosztó helyeken orvosoknak á csorgás a ló l való
mentesítése.
Hogy a vármegye területén alka ln a z ott orvosok a közegészségügy terén hivatásukat a ka ­
dá lytalanu l, minden zavar nélkül elvégezhessék, szükséges, hogy az élelm i cikkeket
(tej, dohány, bor stb) s más anyagokat elosztó helyeken soronkívül kielégítést nyerjenek.
M iért is elrendeljük, hogy az orvosok a nógrádvárm egyei helyi csoport elnöksége á lta l
névre kiá llíto tt, vörös keresztette l és vörös színű átlószerű von allal m egjelölt igazolványok
felm utatása m ellett járandóságukat soronkívüi nyerjék el.
Ezzel kapcsolatban nehogy az orvosok működése és a helyszínen való gyors megjelenése
gátoltassék, a fentebb m egjelölt igazolványok m eg állap ított záróra után való kim aradásra,
továbbá az elválasztó Ipoly folyó vonal átlépésére, rekvirálás és lakásuknak igénylése
alul való mentesítésre jogosultsággal bírnak.
A vm. Intézőbizottság meg van róla győződve, hogy úgy a helyi direktórium ok, m int a
vörösőrség parancsnokai az orvosoknak az emberiség érdekében tett fontos hivatását
és szolgálatait m indenkor figyelem be veszik s közegeiket, valam int ta g ja ik a t fentiekre m eg­
felelően kio kta tják s az orvosokat fenti igazolvány előm utatása esetén hathatósan tá ­
m ogatni fogják.
Balassagyarmat, 1919. július 29. Vármegyei Intézőbizo ttság: Györgyffy
Nógródmegye Hivatalos Lapja, 1919. aug. 7-i (XLVül. évf. 32.) szám, 1. old.

52

�15.
FELOSZLIK

A

SALGÓTARJÁNI

MUNKÁSTANÁCS
1919 a u g usztus 9.

Jegyzőkönyv.
Felvétetett S algótarjánban a salgó ta rján i munkás, katona és földm ívestanácsának 1919.
évi augusztus hó 9-ik napján d. e. 10. órakor m egtartott ülésében.
Jelen voltak: Elnök Priska Dezső, György István és Venczel Gyula in tézöbizottsági tagok,
Csizi József, M alom hegyi Dezső, Fehér Vilmos, V ilezsál Antal, lH raskó Károly, Klepej Fe­
renc, Gastanek Ferenc, Kiss István, Szekeres János, Bordács Dánielné, Veigner Jolán ,
Gacza Ferencné, H aivani Miklós, Percze István, Kápolnai M ihály, Tóth István, Fülöp Pál,
Cibura István, G aló József, Hack Gyula, Tauschek Károly, Sztremen János, és Licskó Béla
tanácstagok, továbbá Szecsey Ernő járási főszolgabíró és Tóth Gyula községi bíró s végre
Kováts József községi jegyző, utóbbi m int ezen ülés alkalm i jegyzője.
Priska Dezső elnök a m egjelent tanácstagokat szivélyesen üdvözölvén előa dja , hogy az
utóbbi időben M agyarország p o litika i helyzete nagy változáson ment keresztül.
Tegnap még arról a m egállapodásról tud ott az intézőbizottság, hogy községünket cseh
csapatok fo g já k megszállni, míg a mai napon ezen csapatokat a román megszálló csa­
patok előzték meg.
M iután idegen megszálló csapatok jelenléte folytán nézete szerint a fennálló munkás­
tanács a közigazgatás vitelét továbbra már nem lá th a tja el, m iután továbbá az újonnan
a laku lt korm ánytól rendeletek egyáltalán nem érkeztek, arra nézve kellene a tanácsnak
határozatot hoznia, hogy a közigazgatás vezetését továbbra is m egtartsák-e, avagy nem?
M ie lő tt azonban a tanács e tekintetben határozatot hozna, felkéri M alom hegyi Dezső
elvtársat, m int a járási intéző bizottság elnökét, hogy szíveskedjék az ülésen nyilatkozni
arra nézve, hogy az újonnan mega la ku lt kormánytól esetleg a járási intéző bizottsághoz
nem érkeztek-e rendelkezések.
M alom hegyi Dezső, m int a járási intéző bizottság elnöke a hozzá intézett kérdésre be­
jelenti, hogy a járáshoz az újonnan a la ku lt kormánytól ugyan rendelkezések nem érkeztek,
de a maga részéről is csak azt tanácsolhatja, hogy a községi munkástanácsok és intéző
bizottságok m ondják ki feloszlatásukat és ad já k á t a községi közigazgatás vezetését a
volt Károlyi-féle kormány idejében m űködött tényezőknek . . .
A tanács a fe lte tt kérdésre egyhangúlag hozott határozattal kim ondotta, hogy feloszlik,
működését beszünteti és a község közigazgatásának vezetését az arra illetékes e lö ljá ró ­
ságnak á ta d ja . . .
Hack Gyula, m int az acélgyár ellenőrző munkástanács elnöke, felkéri a jelenlévő járási
főszolgabíró és község b i rá já t, hogy a hivatalokban működő tisztviselőket, úgyszintén a
község polgárságát is óva intsék a ttól, hogy a munkásság veeztőséget , a tanács ta g ja it
holm i a la p ta la n vádaskodásokkal a megszálló csapatok parancsnoksága előtt ne illessék,
mert ebből csak bonyodalm ak származhatnának, ami pedig nézete szerint a községre,
de senkire nézve sem kívánatos.
M egvan ugyanis felszólaló győződve arról, hogy a munkásság vezetősége teendőinek
ellátása körül a legnagyobb fokú szorgalmat, pontosságot fe jte tt k i; minden cselekedeté­
vel a község anyagi érdekeinek előm ozdítását célozta s éppen ezért igen sokszor a le g ­
messzebb menő méltányosságra támaszkodva, minden igyekezetével a község anyagi
fejlődését és a községi lakosság jó lé té t mozdította elő.
Priska Dezső elnök hasonlóan oda nyilatkozott, hogy úgy a tanács, m int az in té ző b i­
zottság és annak ta g ja i csak a köz érdekében teljesítették kötelességüket, szorgalom­
mal és m indent a legnagyobb mértékben mérlegelve igyekeztek azo n lenni, hogy a köz­
ség anyagi ja va it gyarapítsák és a községet a fölösleges költségtől mentesítsék.
Nyugodt lelkiism erettel ad já k á t tehát a község vezetését és a velük szemben tám asztandó
minden esetleges vádaskodással szemben helyüket m egállva, cselekedeteikért bárkivel
s z e m b e n is k é s z s é g g e l fe le ln i fo g n a k

NmL,

S algótarján

nagyközség

iratai,

3600/ 1919.

szám

53

�16.
A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSI INTÉZŐ BIZOTTSÁG ÁTADJA AZ IGAZGATÁST
1919. augusztus 9.
A salgótarjáni járási intéző bizottságtól, 3950/1919. szám
Községi Intéző bizottságnak, Salgótarján.
Értesítjük, hogy folyó hó 9-én szervezett munkásság képviselői kezébe a járási intézőbi­
zottság letette megbízatását a változott korm ányform ára való tekintettel. A szervezett m un­
kásság képviselői ezen lem ondásukat tudom ásul vették és elfogadták, ennélfogva hiva­
talu kat a mai napon a járási főszolgahiróságnak átadtuk. U tasitjuk a községi intéző
bizottságot, hogy hivatalukat a kör-, községi jegyzőknek, bíróknak hivatalos elszámolás és
le ltár m ellett hala dékta lan ul a d já k át.
NmL, S algótarján

nagyközség ira ta i, 3602/1919. szám

17.
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER KÉPVISELŐINEK ELSŐ ÉRTÉKELÉSE
A PROLETÁRDIKTATÚRA LEFOLYÁSÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN
1920. július 14.
. . . A kommunizmus kitörése a lakosság illetve a munkásság körében óriási lelkesedést
váltott ki. Lázas izgatottságot keltett ezen forduló pont, m inden munkás egy hősnek gon­
do lta m agát, mint aki a kommunizmus kitörésének egy-egy tám ogatója, felidézője és
létrehozó ta g ja . Lázas izgatottsággal és a legnagyobb sürgősséggel alap ították meg a
munkástanácsot. A munkástanácsnak elnöke 1919. év á p rilis 10-ig Bozó György volt, ezen­
túl a pro le tá rdiktatú ra bukásáig Priska Dezső, Tagjai voltak György István, Vencel Gyula,
Csizi József, M alom hegyi Dezső, Fehér Vilmos, Vilezsál Antal, Hraskó Károly, Klepej Fe­
renc, Gastanek Ferenc, Kis István, Szekeres János, Bordás D ánielné, Vajgner Jolán,
G aca Ferencné, H atvani M iklós, Perce István, Kápolnai M ihály, Tóth István, Fülöp Pál.
Czibora István, G a lo József, Hack Gyula, Tauschek Károly, Sztremen János, G ólián András,
Tóth Pál, Licskó Béla.
A munkástanács m egalakulása után a közigazgatását átvette, á lta lá b a n m inden intéz­
kedés az ő kezében összpontosult. Senki más, mint a munkástanács semmiféle intézkedést
nem tehetett.
Később a munkástanács kebeléből az ügyek intézésére egy öttagú intézőbizottság alakult,
ta g ja i voltak Priska Dezső, György István, Vencel Gyula, Csomor Mátyás és G ólián András,
később Tóth Pál is ezen intézőbizottságnak ta g ja volt.
Ezen kívül volt közművelődés-, egészségügyi és pénzügyi bizottság. A művelődés- és
pénzügyi bizottság elnöke Fehér Vilmos volt, volt még katonatanács is, ez 11 tag ból állott,
elnöke Mendelzon volt. A forradalm i törvényszék elnöke Fajd József volt.
A községből egyesektől bútorokat rekviráltak, de ezen rekvirálások a legnagyobb részt e l­
ismervény ellenében történtek. Erőszakos események egész sorozata á llo tt elő, hiszen az
egész ténykedésük az erőszakosság elvén alap ult.
Vörös katonák voltak a községben, itt alakították meg a salgó ta rján i munkásszázadot is
az acélgyári munkások sorából, ennek parancsnoka Czirbesz István volt. A vöröskatonák
a kommunizmusért lelkesedtek, annak feltétlen hívei voltak s azt gondolták, hogy a kom­
munizmust minden körülmények között fenntartják.
S algótarján, 1920. július hó 14-én. Jegyző.
NmL, S algótarján

nagyközség iratai,

1912/1920

szám

Összeállította:

S C H N E ID E R
54

M IK L Ó S

�A Tanácsköztársaság m űvelődési
p o litik á já r ó l
1919. m árcius 21-ével hősi, dicső korszak vette kezdetét a m agyar nép tö r­
té n e tében. Az új m u nkásha ta lo m első fe la d a ta v o lt az u ra lk o d ó osztály h a ta lm á ­
nak m egdöntése p o litik a i, g a zd a sá g i és k u ltu rá lis v o n a lo n . K ö z tu la jd o n b a vették
a term előeszközöket: g yá ra k a t, b á n yá ka t, üzem eket, fö ld e t, és b a n ko ka t. Az új
g a zd asági ren d d e l párhuza m o sa n kezdték k ia la k íta n i a szocialista á lla m re n d jé t.
L é tre jö tte k és m e g a la k u lta k az új h a ta lo m szervei. A term előeszközök köz­
tu la jd o n b a vétele, v a la m in t a szocialista á lla m re n d kia la k ítá s a m e g te re m te tte a
le h e tőségét és fe lté te le it a szocialista k u ltú rfo rra d a lo m kib o n ta k o z ta tá s á n a k . A
d o lg o zó k érdekei m egkívánták, hogy a le g sü rg ő se b b e n fe l kell szám olni az u ra l­
kodó osztály k u ltu rá lis m ono p o lh e lyze té t, m egterem tve ezzel a d o lg o zó k m űvelő­
désének lehetőségét.
A T anácsköztársaság a lko tm á n ya a la p e lv k é n t m ondta k i: „ A T an á cskö ztá r­
saság m egszünteti a burzsoázia m űveltségi k iv á lts á g á t és m e g n yitja a d o lg o z ó k
e lő tt a m űveltség megszerzésének le h e tő s é g e it.” (A M a g y a r S zocialista Szövetséges
T anácsköztársaság A lko tm á n ya a la p e lv e in e k X. §-a). Az a lk o tm á n y b a n b izto síto tt
jo g o k a la p já n szélesre tá ru lt a ku ltú ra k a p u ja a d o lg o zó k e lő tt. De nem csak a
le h etőségek nyílta k meg, hanem a g a zd a sá g i és p o litik a i irá n yítá s m e lle tt, a k u l­
tú ra irányítása is a d o lg o z ó k kezébe ke rü lt. Az e m b e rfö lö tti m unka m e lle tt —
m elyet g a zd a sá g i és p o litik a i té re n k e lle tt elvégezni — sok id ő t és a n ya g i e rő t
á ld o zta k arra, hogy m egterem tsék az o kta tá s és m űvelődésügy új rendszerét.
M agyarországon a fe u d á lis m a ra d vá nyo kka l te rh e lt, e lm a ra d o tt g a zd a sá g i és
p o litik a i helyzet rányom ta p e csé tjé t az o kta tá s ra és m űvelődésre is. M ég olyan
burzsoá fo rra d a lm i követelm ények sem v a ló s u lta k meg, m in t az á lla m és egyház,
egyház és o kta tá s szétválasztása. Nem vo lt egységes isko la i rendszer. A m a g á n ­
isko lá k és az egyházi isko lá k m e lle tt — m elyek az isko lá k zöm ét te tté k ki — csak
nagyon gyér szám ban le h e te tt ta lá ln i á lla m i isko lá ka t. A vidéki n é p o k ta tá s szín­
vo n a la rendkívül ala cso ny volt. A n e ve lő m u n ká t a sovinizm us és kle rika lizm u s je lle ­
mezte.
N em csak a d o lg ozó k vo lta k elzárva a k u ltú ra m inden le h e tő sé g é tő l, hanem
a h ala dó sze lle m ű tu d ó s o k a t és m űvészeket is h á tté rb e szorították. Az u ra lk o d ó
osztály é rdekei és az e le m b e rte le n ítő kizsákm ányolás m inden h a la d ó szellem et
g ú zsb a kö tö tt. Ilyen öröksé g e t k e lle tt á tv e n n ie a fia ta l T a n á csköztársaságnak,
u g y a n a kko r te lje se n já ra tla n ú ton k e lle tt e lin d u ln ia .
A m űvelődésügyi p o litik a központi irá n y ító ja és szervezője a K özoktatásügyi
N épbiztosság volt. A m űvelődésügyi re fo rm o t is a N épbiztosság készítette
elő. A vidéki k u ltu rá lis é le t irá n yítá sá ra a helyi d ire k tó riu m o k keretén b e lü l m ű­
velődésügyi osztályokat szerveztek. A N ó g rá d i V örös U jság 1919. á p rilis 23-i száma
közli hogy m e g a la k u lt a m egyei m űvelődésügyi osztály, és a m egyei d ire k tó riu m
m űvelődési m e g bízottnak Szabó Lajos középiskolai ta n á rt és T ettléri K ároly segéd­
ta n fe lü g y e lő t, elem i iskolai ta n ító t nevezte ki. A m űvelődésügyi osztályok kezdeti
m u n k á já t tükrözi a N ó g rá d i V örös U jság 1919 m ájus 15-i szám ában közölt
értesítés,
m elyben a
K özm űvelődési
Tanács é rtesíti
a
megye d o lg o z ó it,

55

�hogy
a
megye
n a g yo b b
te le p ü lé se in
m inden
va sá rn a p
d é lu tá n
e lő ­
adásokat
ta rta n a k
tá rs a d a lm i.
közgazdasági
és
művészeti
kérdésekről,
m elyeket a M űvelődési Ta n á cs szervez. A m űvelődésügyi osztályok m e lle tt n a g y­
szám ban d o lg o z ta k tá rs a d a lm i b izottságok, m elyekben a d o lg o zó k és é rte lm isé g ie k
százai vettek részt A N ó g rá d i Népszava 1919. jú n iu s 15-i száma fe lh ívá st közölt
a megye orvosaihoz, m érnökeihez és ügyvédeihez, hogy je le n tkezze n e k e lő a d á so ka t
ta rta n i.
A Közoktatásügyi N épbiztosság á lta l k id o lg o z o tt reform terv k ite rje d t az
o kta tá s és népm űvelés m inden lényeges te rü le té re . A szocialista m űvelődésp o litik a kib o n ta ko zá sá n a k egyik e lő fe lté te le v o lt egyes, d e m o kra tikus je lle g ű á t­
a la kítá so k vé g re h a jtá sa . Ilyen vo lt az á lla m és egyház szétválasztása. Az á lla m
a va llá st az á lla m p o lg á ro k m a g á n ü g yé n e k n yilv á n íto tta , a vallás szabad g y a k o r­
lá sá n ak jo g á t p e d ig az A lko tm á n y b a n b izto síto tta m in d e n ki szám ára: „ A d o lg ozó k
igazi le lkiism e re t s z a b a d sá g á t azzal védi a Tanácsköztársaság, hogy e lvá la sztja
teljesen a zegyházat az á lla m tó l, az is k o lá t az e gyháztól. A v a llá s á t m in d e n ki
g y a k o ro lh a tja .” (Az A lko tm á n y XI. §-a.)
A főváros K özoktatásügyi N ép b iztossá g a a következő re n d e le te t a d ta k i:
„E lrendelem , hogy az összes is k o lá b a n a va llá sta n ta n ítá s á t a zo n n a l m egszüntes­
sék és a fe ls z a b a d u ló ó rá k részben a mai tá rs a d a lm i viszonyok ism ertetésére,
részben közism ereti tá rg y a k ta n ítá s á ra fo rd íta n d ó k .” (Vörös U jság 1919. m árcius
28-i szám : „N in c s h ito k ta tá s a főváros is k o lá ib a n ” ).
A N ó g rá d i H írla p 1919. á p rilis 6-i szám ában je le n t meg a M egyei D ire któ riu m
re n d e le te a va llá s ta n ítá s á n a k m egszüntetéséről a megye is k o lá ib a n .

A Tanácsköztársaság m űvelődésügyi p o litik á ja m egvalósításának első és
fontos fe la d a ta v o lt az egységes, á tfo g ó á lla m i isko la i rendszer m egterem tése. Az
isko lá ka t a szocialista nevelés s z o lg á la tá b a á llíto ttá k . M in d e n is k o lá t á lla m o s íto t­
tak és kim ond tá k, hogy az o ktatás, a nevelés á lla m i fe la d a t. K ülönösen d ö n tő
je le n tő sé g ű vo lt az egyházi iskolák á lla m o sítá sa , m elyek a reakciós, fe u d á lis
nevelés fe lle g v á ra i voltak. A régi osztályta g o zó d á st tükröző isko la i rendszer
helyett az új rendszer a la p já n a k a nyolcosztá ly os, egységes, m inden 6 —14 éves
gyerm ek szám ára kötelező n é p is k o lá t te k in te tté k . M in d e n e lő ké szüle te t m egtettek
a Közoktatásügyi N é p b iztosság utasítása a la p já n , hogy az 1920/21-es ta névben
m egvalósuljon ez a terv. Erre a zo n b a n csak egy negyedszázad m úlva — 1945 után
— ke rü lh e te tt sor.
Igen fo n to s intézkedés volt, hogy ingyenessé te tté k az o kta tá st. Ez m in d e n ki
szám ára biztosíto tta a ta n u lá s i lehetőséget. Ezt tükrözi a fővárosi N épbiztosság
1919. m árcius 28-án k ia d o tt re n d e le te : „ A főváros összes is k o lá ib a n és ta n fo ly a ­
m ain a ta n ítá s ingyenes, m in d e n n e m ű ta n d íj szedést ezennel m e g szü n te tü n k.”
(B udapesti N épbiztosság H iva ta lo s Közlönye, 1919. ápr. 11-i szám, XlV-es re n d e le t)
Az iskolare fo rm keretén b e lü l nagy je le n tő s é g ű vo lt a K özoktatásügyi N é p ­
biztosság intézkedése az osztatlan isko lá k fe lszá m o lá sá ra . A re n d e le t k im o n d ta :
„A z osztatlan n é p is k o lá k a t a régi re n d n e k ezt a szégyenletes és szomorú in té z­
ményét, mely a ta n ító ra a lig m eg va ló síth ató fe la d a to k a t róva, a n é p fe lv ilá g o s ító
m unkának egyik fő a ka d á ly o z ó ja a K özoktatásügyi N épbiztosság rövid id ő a la tt
teljesen meg a k a rja szü n te tn i.” (K özoktatásügyi N épbiztosság, X.-es számú re n ­
d e le te, 1919. á p rilis 20.)
56

�A d o lg ozó nők helyzetének ja v ítá s á ra az ó vodák és napközi o tth o n o k h á ló z a ­
tá n a k széleskörű kiépítését tervezték. Nem fe le d ke zte k meg a beteg és gyenge
gyerekekről sem. Részükre sza n a tó riu m i n a p k ö z io tth o n o k a t terveztek. Az óvo­
d á ka t já té k is k o lá k n a k szervezték át, ez az elnevezés jo b b a n tü krö zte az a zo k­
ban végzett tevékenység ta rta lm á t és c é ljá t.
A Tanácsköztársaság isko la i és o kta tá si re fo rm ja kom oly je le n tő s é g g e l b írt
a ped a g ó g u so k szám ára is. A ta n ító k öröm m el fo g a d tá k az intézkedéseket, m ert
s a já t m u n ká ju k m egbecsülését lá ttá k bennük. Látták, hogy m e g te re m tő d ik az igazi
p e d a g ó g ia i m unka a la p ja . Ezrével vettek részt a k ü lö n bö ző to vábbképzésekben.
Az ország te rületén 15000 ta n ító v a l ism ertették a m e g vá lto zo tt p o litik a i és tá r­
sadalm i viszonyokat, az iskola szerepét a tanácsre n d sze rb e n . A megyék m űvelő­
désügyi osztályai ta n fo ly a m o k a t és e lő a dá s s o ro z a to ka t szerveztek a p e d a g ó g u so k
m inél g yorsabb átképzésének é rd e ké b e n . Egyik le g fo n to s a b b fe la d a t vo lt a p e d a ­
g ógusok vilá g n é ze té n e k m e g vá lto zta tá sa és á ta la k ítá s a . A N ó g rá d i N épszava
1919. augusztus 3-i száma h írt a d o tt a rró l, hogy a m egyében b e fe je z ő d ö tt a ta ­
nítók átképző ta n fo lya m a és 85 fő k a p o tt lá to g a tá s i bizonyítványt. K ülönböző
kézikönyveket és s e g é d a n y a g o k a t a d ta k ki a p e d a g ó g u s o k m u n k á já n a k segítésére.
Ilyen pl. a „T ö rté n e ti kézikönyv” és „ A term észet könyve” . M in d k é t kézikönyv a
szocialista szellem e lte rje d é s é t sz o lg á lta . Az egész isko la re fo rm keretén b e lül
nagyon kom oly helyet k a p o tt a g y a k o rla ti ta n tá rg y a k o kta tá sa . Az á lta lá n o s
is ko lá kb a n bevezették a kézim unka ó rá k a t, kö zé p iskolá kb a n p e d ig a p o lite c h n ik a i
o kta tá st. Ezen ta n tá rg y a k helyes ta n ítá s a é rd e ké b e n re n d e le tb e n e lő írt külön szakta n fo ly a m o k a t rendeztek a p e d a g ó g u so k részére. A p e d a g ó g u so k átnevelése és
o kta tá sa m e lle tt a T anácsköztársaság korm ánya nem fe le d k e z e tt meg a p e d a ­
g ógusok m egbecsüléséről, a n y a g i helyzetük ja v ítá s á ró l sem. Rendezték a ta n íto k
fizetését, m entesítették a n é p o k ta tá s b a n résztvevő ta n e rő k e t a s zo lg á la ti d íj, v a la ­
m in t bá rm ilye n cím en fiz e te n d ő n y u g d íjjá ru lé k fizetése a ló l. A Közoktatásügyi
N épbiztosság re n d e le te t a d o tt ki, hogy a nevelőknek szem élyenként 1000 korona
g yo rse lő le g e t kell fo lyó síta n i, m elynek visszatérítéséről később intézkednek. Az
iskolareform é rdekében h ozott intézkedések, v a la m in t a p e d a g ó g u so k m egbecsü­
lését célzó re n d e le te k tü krö zik, hogy m ilyen je le n tő s szerepet k a p o tt az egész
T anácsköztársaság m u n k á já b a n a szocialista isko la ü g y k ib o n ta ko zta tá sa .
Az iskolareform k ite rje d t a kö zé p iskolá kra és a fe lső fo kú o k ta tá s ra is. A
kö zépiskolákban m egkezdték a szocializm us a la p e lv e in e k ism ertetését. Kevésbé
fo ntos ta n tá rg y a k rovására kib ő víte tté k a te rm észettudom ányos o k ta tá st. A
N ó g rá d i Vörös Ú jsá g 1919. m ájus 1-i száma cik k e t közöl „ Ú j k u ltú ra ” cím mel
Dr. H o lló Dezső to llá b ó l. A cikk a te rm észettudom ányos o k ta tá s fo n to s s á g á t m él­
ta tja és rá m u ta t e tá rg y je le n tő s é g é re az isko la i m u n ká b a n . A b a la ssag ya rm a ti
g im n á ziu m b a új szo cio ló g ia i ta n á rt neveztek ki Dr. G e llé r Á rp á d szem élyében.
Bevezették az ingyenes z e n e o kta tá st és széleskörű ism ereteket n y ú jto tta k a ta n u ló k ­
nak önképző körökben, a k ü lö n bö ző művészeti te rü le te k rő l. A N ó g rá d i Népszava
1919. jú n iu s 8-i száma tu d tá ra a d ta a b a la ssa g ya rm a ti d o lg o zó kn a k, hogy jú n iu s
14-én a g im názium M a d á c h Im re iro d a lm i önképző köre A dy-estet ta rt. A M e g ye ­
házán rendszeresen rendeztek zenei hangversenyeket a d iá k o k részére. A g im ­
n á zium okban sok d iá k o t á th a to tt a fo rra d a lm i szellem. Kom oly m éretekben vettek
részt az aktív h a rco kb a n , je le n tke zte k a Vörös H a d se re g b e . A N ó g rá d i H irla p
1919. á p rilis 13-i száma D iá k o k a Vörös H a d se re g b e n cím m el cikke t közölt, s
57

�tu d ó sítá st a d o tt a rró l, hogy a b a la ssag ya rm a ti g im n á z iu m b a n
ség a la k u lt.

két k a to n a i egy­

Egyes ip a rá g a k n a k m e g fe le lő e n a Tanácsköztársaság korm ánya tö b b szak­
iskola m egszervezését tervezte. A szakiskolák p e d a g ó g u s a i szám ára á lla n d ó je l­
legű szaktanári képzést kívántak b izto síta n i.
Komoly fe la d a to t és fe le lő sség e t je le n te tt a fe lső fo kú o kta tá s átszervezése és
m egreform álása. Ezen a te rü le te n három fo n to s fe la d a to t k e lle tt sürgősen vé g re ­
h a jta n i: 1. b iztosíta n i a m arxista o tk a tá s t; 2. fokozni az egyetem i képzés szín­
v o n a lá t; 3. biztosíta n i a rá te rm e tt m unkásgyerm ekek egyetem i ta n u lá s á t. Az
egyetem eken a h ittu d o m á n y i fa k u ltá s t m egszüntették, a h ittu d ó s o k képzését egy­
házi fe la d a ttá tették. A m unkás és paraszt szülők g yerm ekeinek egyetem i ta n u lá s á t
azzal is segítették, hogy a fő is k o lá k o n és az egyetem eken b e lü l 3 h ó n a p o s e lő ­
képző ta n fo ly a m o k a t szerveztek. M a rx -E n g e ls m unkásegyetem eket hívtak életre,
ah o l a különböző á lla m i és p á rtfu n k c ió b a n lévő vezetőket képezték. A m unka s
és paraszt h a llg a tó k a t a n y a g ila g is tá m o g a ttá k , szám ukra m unkakedvezm ényt és
ö sztö n d íja ka t bizto síto tta k. Az isko la i o kta tá s m e lle tt kom olyan fo g la lk o z ta k az
ifjú m u n ká so k és ip a rita n u ó k helyzetével. Rendezték m u n k a id e jü k e t és bérüket,
va la m in t korszerű ta n u lá s i le h e tő sé g e t b izto síto tta k szám ukra. M eg szü n te tté k a
m u n k á lta tó k önkényeskedését is.

A m űvelődésügyi p o litik á b a n h a ta lm a s szerepet k a p o tt az isko lá n kívüli
fe ln ő tt o kta tá s és népm űvelés. V idéken a d ire k tó riu m o k á lta l lé tre h o z o tt n é p ­
m űvelési osztályok, vagy K özm űvelődési Tanácsok irá n y íto ttá k ezt a m unkát. Az
iskolánkívüli o kta tá s egyik le g fo n to s a b b célkitűzése az a n a lfa b é tiz m u s felszám olása
volt, m elyet a v ilá g h á b o rú e lő tti fé lfe u d á lis rendszer h a g y o tt ö rö ksé g ü l. Ebben az
időben a lakosság közel 3 0 % -a vo lt írá s tu d a tla n . Ezek szám ára a m egyékben
írás—olvasás ta n fo ly a m o k a t szerveztek. A ta n fo ly a m o k o n kívül ism eretterjesztő,
zenei és iro d a lm i e lő a dá so k, m ú ze u m lá tog a tá so k és ta n u lm á n y i k irá n d u lá s o k
bizto síto ttá k a m űvelődési le h etőségek széles s k á lá já t. A T anácsköztársaság fe n n ­
á llá s á n a k id e je a la tt vidéken 273 ism eretterjesztő e lő a d á s t ta rto tta k , m integy
250000 h a llg a tó részvételével. Az e lő a dá so ko n kívül 184 ip a ri és m ezőgazdasági
ta n fo ly a m o t in d íto tta k , am elyek résztvevőinek száma m integy 6000 fő t te tt ki.
V idé kre a kö zpontb ó l h e te n k é n t 9 0 -9 5 d ia p o z itív sorozatot ig é n ye lte k az e lő ­
adásokhoz. Pesten és környékén 56 zenei és iro d a lm i e lő a d á s t ta rto tta k , az e lő ­
adásokon a h aladó sze lle m ű iro d a lm i és zenei m űveket m u ta ttá k be. M e g le p ő
a d olgozók nagyszám ú részvétele az e lő a dá so ko n . (6 -8 0 0 fő egy-egy e lő a d á so n .)
Az ifjú m u n ká so k részére összesen 691 e lő a d á s t ta rto tta k művészeti, tá rs a d a lo m és term észettudom ányi, v a la m in t közism ereti tá rg y a k b ó l. N egyvenkét m ú ze u m lá to ­
g a tá s t szerveztek, m integy 1200 fia ta ln a k . (Jelentés a K özoktatásügyi N épbiztossag
m űködéséről). A számok m u ta tjá k , hogy a d o lg o zó k m ennyire é lte k a m űvelődési
lehetőségekkel. A K özm űvelődésügyi Tanácsok ú jsá g o k b a n , p la k á to k o n és a g i­
tá to ro ko n keresztül szervezték és népszerűsítették az e lő a d á so ka t. A N ó g rá d i
N épszava 1919. jú n iu s 1-i szám ában h ird e tm é ny je le n t meg a rró l, hogy a Köz­
m űvelődésügyi Tanács e lő a d á sso ro za tá n a k m ásodik e lő a d á sa jú n iu s 7-én lesz.
U gyancsak e lő a d á s t je le n te tt be jú liu s 9-re A te ch n ika fe jlő d é s e a jö vő tá rs a ­
d a lm á b a n cím m el. Az e lő a d á s t H o rvá th G y u la g im n á ziu m i ta n á r ta rto tta . M ikó
Pál ta n á r jú liu s 6-án A jövő is k o lá já -ró l ta rto tt e lő a d á st. Az e lő a dá sso ro za to k

58

�rendezése m e lle tt m egkezdték a kü lö n bö ző könyvek k ia d á sát, melyek a szocialista
eszmét terjesztették. Első ízben je le n te k meg m a gyarul M arx, Engels és Lenin
művei.
N agy példányszám b a n a d ta k ki term észettudom ányos és egészségügyi ism e­
re teket n yú jtó füzetsoroza to t. A N ó g rá d i Vörös Ú jság fe lh ívá st közölt, hogy a
d o lgozók olvassák azoka t a hasznos könyveket és új kia d vá nyo ka t, m elyeket a
K özm űvelődésügyi Tanács p ro p a g a n d a osztálya ad ki. A N ó g rá d i Népszava 1919.
jú n iu s 15-i száma cikke t közölt, m elyben m e g írja , hogy a tervszerű népm űvelési
m unka é rdekében a p á rttitk á ro k a t és a n e ve lőm u n ká so ka t (ta n ító k és ta n á ro k )
közös é rte k e z le tre hívták össze, melyen ö s sze h a n g o ltá k a m u n ká t és beosztották
az egyes tevékenységek id ő p o n tjá t. (Pl. egy heti p ro g ra m B a la ssa g ya rm a to n :
V a sá rn a p d é le lő tt az ifjú m u n k á s o k m ozgalm i n a p ja ; kedden n ő n a p i rendezvények;
csütörtökö n p á rtn a p ; hé tfő n , szerdán és pénteken a g itá to rk é p z ő isko la ). Az
a g itá to rké p zé sre nagy g o n d o t fo rd íto tta k . S orozatosan rendezték az a g itá to rk é p z ő
ta n fo lya m o ka t.
Az iro d a lo m , a művészet és a tu d o m á n y e re d m é nye it a d o lg ozó k közkincsévé
kívánták te n n i. Ez a p rog ra m ta lá lk o z o tt a h a la d ó művészek, tu d ó so k helyeslésével.
A p ro g ra m b a n a s a já t vágyuk m e g va ló su lá sá t lá ttá k , azt, hogy a lk o tá s a ik azok
szám ára vá ln a k elérhetővé, a k ik a le g jo b b a n m e g b e csü lik: a d o lg o zó k szám ára.
Az iro d a lo m , a művészetek és a tu d o m á n y o k le g k iv á ló b b képviselői részt vettek
a k u ltu rá lis é le tb e n : Juhász G yu la , Tóth Á rp á d , M óricz Z sig m o n d , aki öröm m el
üdvözölte a S om ogyba n m e g a la k u lt te rm előszövetkezeteket; a zenem űvészek közül
B artók Béla, K odály Z o ltá n , W e in e r Leó; a képzőm űvészek kö zü l: Ferenczi Béni,
Pór B ertalan, Vedres M á rk ; a színészek kö z ü l: Csortos G yu la , Ó d ry Á rp á d ,
S om lai A rth u r, Rátkai M á rto n . A T anácsköztársaság rendszeresen g o n d o s k o d o tt
az írókról, művészekről és tu d ó s o k ró l. M u n k á ju k m egbecsülését tü krö ző a n ya g i
tá m o g a tá sb a n részesítette őket.
A F o rra d a lm i K orm ányzótanács 1919. m árcius 22-én k ö z tu la jd o n b a vette a
m agánkézben lévő színházakat, s ezzel m e g n yito tta a színházak k a p u it a d o lg o zó k
e lő tt. A K özoktatásügyi N épbiztosság h a tá ro z a ta ta rta lm a zza a szín h á za kró l:
„ A színházjegyek tö b b sé g é t a d o lg o zó m unkásság részére ta rtju k fö n n , le szá llí­
to tt áron. Ezen le szá llíto tt árú je g y e k e t a szakszervezet ú tjá n k a p ja meg a m un­
kásság.” (P lakát archívum . P laká tg yű jte m é n y. V /130/919.). A ko ra b e li ú jsá g ok
hosszú cikkekben szám olnak be a d o lg o zó k sz ín h á z lá to g a tá s á ró l. Az új közönség
ig ényének m egfelelően, szám űzték a színházak m ű soráról a reakciós d a ra b o k a t.
Klasszikus és ha la d ó szellem ű m űveket m u ta tta k be.
A színészeket á lla m i státusba helyezték, ezzel biztosítva szám ukra a n yu g o d t
a lk o tó m u n k á t. A T anácsköztársaság nem csak a főváros szín h á ze llá tá sá ró l g o n ­
d o skodott, hanem kom oly fig y e lm e t fo rd íto tt a vidéki d o lg o zó k szín h á ze llá tá sá ra is.
V á n d o r tá rs u la to k já rtá k a zo ka t a vidékeket, a h o l nem vo lta k á lla m i színházak.
Erről ta n ú sko d ik a N ó g rá d i Népszava 1919. jú liu s 13-i száma, m elyben érte síte tték
a megye d o lg o z ó it, hogy keszthelyi színészek érkeztek B a la ssa g ya rm a tra , a h o l
színházi e lő a d á s t ta rta n a k . A színházak á lla m o sítá sá va l p árhuzam osan k ö z tu la j­
d o n b a vették a film ip a rt és film szín h á za ka t. A művészi já té k film e k g yártása m el­
le tt kom oly g o n d o t fo rd íto tta k a term észettudom ányos és ism eretterjesztő film e k
készítésére. Sok új m ozit hoztak létre a fa lv a k b a n . A ta n y á k e llá tá s á ra v á n d o r­
m ozikat á llíto tta k fe l. A gyerm ekek részére rendszeres m esefilm -vetítéseket rendez­
tek. Felism erve a film nevelő je lle g é t, re n d e le tb e n b izto s íto ttá k a rendszeres film ­
59

�e lőadások ta rtá sá t. K özoktatásügyi N épbiztosság 17-es számú re n d e le te szabá­
lyozta a m ozihelyiségek igé n ybe vé te lé n e k re n d jé t. N agy hatású vo lt a n n a k a hét
szovjet film n e k vetítése, m elyet Szam uely T ibor h a d ü g yi népbiztos h ozott re p ü lő ­
gépen S zo vje t-O ro s z o rs z á g b ó l. A hét film az orosz film g y á rtá s le g k iv á ló b b film je i
közé ta rto zo tt. A zenei é le t is fe lé lé n k ü lt. A T anácsköztársaság id e jé n nagy m eg­
becsülésben részesítették az előző id ő kb e n h á tté rb e szorított B artók B élát és
K odály Z o ltá n t. A zenei k u ltú ra terjesztése érde ké b e n o p e ra e lő a d á s o k a t és
m unkáshangversenyeket rendeztek. V idéken sorban a la k u lta k meg a m unkás­
d a lá rd á k és zenei tá rsa sá g o k. 1919. jú n iu s 22-én kam arazene estet rendeztek
B alassagyarm aton. Július 6-án ism ét hangversenyt rendeztek a M egyeházán. Jú­
lius 20-án m e g a la k u lt B alassagyarm aton a kam arazene társaság és a m unkás­
kórus. A m úzeum ok és egyéb k u ltu rá lis intézm ények á lla m o sítá sá va l is a d o lg ozó k
m űvelődését kívánta szo lg á ln i a T anácsköztársaság. A ku ltú ra te rü le té n e lé rt
eredm ények a d o lg ozó ko n kívül nagy h atással v o lta k az é rte lm isé g ie kre , ta n í­
tókra, ta n á ro k ra , tu d ó so kra , v a la m in t a művészekre. N agyrészük őszinte lelkesedés­
sel segítette a Tanácsköztársaság m űvelődési p ro g ra m já n a k m egvalósulását.

G Á LFI Á R P Á D

60

�A d a lé k o k a Tanácsköztársaság m egyei
egészség po litikájáho z
N ó g rá d megye a T anácsköztársaság e lő tt az egészségügy te rü le té n is igen
m ostoha helyzetben volt. A Fényes Elek á lta l szerkesztett „M a g y a ro rs z á g Statistiá k ja ” cím ű 1842-ben m e g je le n t könyvből k id e rü l, hogy 1839-ben az a u sztria i
nem m agyar ta rto m á n yo kb a n 22 m illió lakosra 4127 orvos ju to tt, M agyarország
12 m illió 880 ezer lakosára 640, e b b ő l N ó g rá d megye 181 ezer la ko sá ra 2 orvos.
1850-ben a N ó g rá d i Császári és K irályi M egye h a tó sá g kim u ta tá sa szerint a m e­
gyének m ár 7 orvosa van. 1900-ra ezek száma 50-re e m e lke d e tt.
A helyzetet jó l je lle m e z h e tjü k ha a m egyei a d a to k a t ö sszehasonlítjuk az
országossal. N ó g rá d m egyében a 7 éven a lu li h a lá lo zá so k száma évtizedeken á l
1 0 -1 5 % -k a l az országos fö lö tt já rt. Igy vo lt ez S a lg ó ta rjá n b a n is. S a lg ó -T a rjá n
nagyközség h a lo tti anyakönyvébe 1895. szeptem ber 30-tól 1896. szeptem ber 30-ig
395 h a lá le s e te t jegyeztek be. Ebből a hét éven a lu li h a lo tta k száma 260, te h á t
65,8% . Az országos á tla g 1895-ben 5 3% volt.
A 260 g y e rm e kh a lo ttb ó l 250 bányász, gyá rim u n ká s, kisiparos, cseléd, és
földm űves, te h á t — az a kko ri szóh a szn á la tta l élve — az „a ls ó b b n éposztály” g ye r­
meke. A hétéven a lu lia k tö b b m in t ké th a rm a d a gyengeség, b é lh u ru t, görcsök,
tü d ő - és m e llh á rty a g y u lla d ó s b a n h a lt meg. A fe ln ő tte k h a lá lo z á s i o ka i között
a tu b e rko ló zis 28,8 % -ka l szerepel.
A „fe re n cjózsefi b o ld o g b é k e id ő k ” -re a m e g d ö b b e n tő e n na g y csecsemőés gyerm ekhalálozás, az orvos és b á b a n é lk ü lis é g je lle m ző . Ehhez já ru lta k még
a le g k ü lö n b ö z ő b b já rvá n yo k - le g g y a k ra b b a n a „R o th a d ó H id e g ” (fe b ris p u t­
rid a ), a tífusz, kolera, kanyaró, vörheny — v a la m in t a nem zet „e ls a tn y u lá s a”.
M in dezek term észetesen k ih a tn a k a sorozási eredm ényekre is; évtizedeken á t jó
eredm énynek szám ított, ha az e lő á llíto tt sorkötelesek 2 9 % -a a lk a lm a s m inősítést
nyert.
Több, a m egyében é lő orvos e m e lt szót vagy írt cik k e t a tű rh e te tle n á lla ­
p o to k m egváltoztatása érd e ké b e n , sajnos nem sok eredm énnyel. Dr. M a n d e l
Ig n á c kórházi főorvos B a lassagyarm aton 1912. novem ber 24-én a M a g y a r T ár­
sa d a lom tu d o m á n yi T á rsu la t ülésén ta rto tt e lő a d á st. Itt tö b b e k között e lp a n a ­
szolta, hogy a közegészségügy irá n t az é rd e klő d é s nem na g y és azt a sa jtó
sem tá m o g a tja . M ég az olyan neves o rv o s -író k c ik k e it is. m in t Grósz Emil és
S chachter, csak rövidítve közlik. O rvosi d o lg o k ró l csak a kko r írnak, a m ik o r va­
lam i b o trá n y a d ó d ik. Az á lla m vezető fé r fia ib a n is kevés az érzék a közegész­
ségügy irá n t.
Az első v ilá g h á b o rú to v á b b súlyosbította a helyzetet. A lis p á n i je le n té s sze­
rin t 1915-ben az ázsiai kolera roham osan lé p e tt fel B alassa g ya rm a to n , Szécsény­
ben, Losoncon, S a lg ó ta rjá n b a n és Z a g y v a p á lfa lv á n , am e lye t az ország észak­
ke le ti vá rm egyéiből id e ö zö n lö tt k a to n a sá g h u rc o lt be. U g ya n e kko r az egészség­
ügyi közszolgálat 22 orvos h a d is z o lg á la tra való behívása fo ly tá n „s o k k ív á n n i­
v a ló t” (a lis p á n i szóhasználat) h a g y o tt h á tra . Egész vidékek m a ra d ta k orvos n é l­
kül. A S a lg ó ta rjá n -H a tv a n -i vo n a l m entén, v a la m in t az egész kékkői já rá s b a n
61

�egyetlen orvos sem volt. E m iatt a szennai, kisterenyei és fü le k i orvosi körzetben
ötödéves orvosnövendékeket a lka lm a zta k.
A ka tonaság , a fro n tk ö z e lb ö l m enekülők na g y m értékben te rje szte tté k a
n e m ibetegségeke t is. A N ó g rá d i H írla p 1916. évi 23-ik szám ában dr. Fischer
Á rm in rétsági já rá s i főorvos „ H a rc a venereás betegségek e lle n ” cím ű cikkét
közli. Ebben a főorvos tö b b e k között a következőket írja :
„ . . . Jendrassik egye­
tem i ta n á r szavai szerint a most d ú ló véres e u ró p a i h á b o rú ha a c iv iliz á c ió t
nem is vitte elő b bre , a s z ifiliz á c ió t igen. . . A várm egye lakossága 285845. Á t­
lagos szám ítások szerint eb b ő l 2 5 0 0 0 -n e k van va la m ilye n venereás b a j a . . . ”
Ingyenes rendelés, kezelés ezek szám ára a megye te rü le té n ezid ő be n nem vo lt
Ilyen közegészségügyi helyzetet „ö rö k ö lv e ” kezdte meg a Tanácsköztársaság
az évszázados le m a ra d á s felszám olását.
A F orra d a lm i K orm ányzótanács LXX. számú re n d e le te g o n d o s k o d o tt a kór­
házak, gyógyító-, re n d e lő - és g o n d o zó in té ze te k .szanatórium ok k ö z tu la jd o n b a
vételéről, helyi egészségügyi b izo ttsá g o k választásáról és a kórházi á p o lá s in ­
gyenességéről. 1919. m ájus 6-án készült el a M u n k a ü g y i és N é p jó lé ti N é p b iz ­
tosság re n d e le te az á lla m i kórházakban d o lg o zó orvosok fizetéséről. E szerint
az a l- és segédorvosok já ra n d ó s á g a lakás-, és b é rp ó tlé k k a l e g yü tt havi 1600
korona és c s a lá d ta g o n k é n t 100 korona pótlék. A d ju n k to s o k é és főorvosoké havi
2000 korona és c s a lá d ta g o n k é n t 100 korona pótlék. Az orvosok á lla m i a lk a lm a ­
zottak lettek, rendszeresen k a p tá k fize té sü ke t és d íjta la n u l á llta k a betegek
rendelkezésére. Kötelezővé v á lt a b e te g segélyző és a b a le setb izto sítá s m inden
d o lg ozó szám ára. A beteg m unkás n a p i 5—20 korona b é rt ka p o tt, a m u n k a k é p ­
te le n e k já ra d é k á t m agasra em elték. A társ- és b iz to s ító p é n z tá ra k a t á lla m o ­
sították, megszervezték a gyerm ekek ü d ü lte té sé t.
N ó g rá d várm egye D ire k tó riu m a még külön is g o n d o lt o rvo sa ira . A megyei
h iva ta los la p b a n e lre n d e lté k , hogy az orvosokat az é le lm isze ré rt va ló sorba n ­
á llá s tó l m entesíteni kell, hogy azok h iv a tá s u k a t a k a d á ly ta la n u l fo lyta th a ssá k.
Igazolvánnyal lá ttá k el őket és vöröskeresztes karszala g g a l szabadon közleked­
hettek.
A M u n ka ü g y i és N é p jó lé ti N épbiztossóg 42. számú re n d e le te a la p já n a
ta n ító k segélyezés c é ljá b ó l összeírták a h a d iro k k a n ta kat, a hadiözvegyeket és
h a d iá rv á k a t, baleseti ro k k a n ta k a t, ilyenek c s a lá d ta g ja it, á rvá it. A s a lg ó ta rjá n i
Intéző B izottság külön k im u ta tá s b a n íra tta össze ezen tú lm e n ő le g a m u n k a k é p ­
te len betegeket, tü d ő b a jo sokat és e lh a g y o tt gyerm ekeket is „ . . . A szovjet köz­
társaság em berhez m éltó e lta rtá s b a n és elhelyezésben kívá n ja az összeíran­
d ó k a t részesíteni; a p ro le tá rd ik ta tú ra egy percig sem tű rh e ti, h o g y ezeket a
szerencsétleneket to v á b b ra is e lh a g y o tta n és te s tvé rte le n ü l nézze . . .”
A T anácsköztársaság s a jtó ja , kia d vá n ya i szenvedélyesen ostorozták a le tű n t
rendszer nyom orúságos egészségügyi e llá to tts á g á t
A N ó g rá d i Vörös Ú jság 1919. jú n iu s 25-i száma közli Tóth József „T a lló zá s
a m agyar u g a ro n " cím ű cikké t. A szenvedélyes h a n g vé te l é rth e tő , a d a ta i m e g ­
d ö b b e n tő e k. O rszágszerte évente 7 0 -8 0 ezer em b e r h a lt meg tu b e rk u ló z is b a n
A csecsem őhalo tta k száma 130—140 ezer. M e g h a lt sok ezer szeg é n yem ber, m ert
id e jé b e n nem ju to tt orvoshoz. A sötét nedves, p rim itív lakások, a hiányos tá p ­
lálkozás ve rb u vá ltá k a tú lv ilá g i lé g ió k a t. Ezer a ris z to k ra ta -b u rz s o á ú js z ü lö ttb ő l
e lh a lt 57, ezer m u n kás ú js z ü lö ttb ő l 345. A hatvan évet m eg é lte az a ris z to k ra ta 62

�burzsoák 55, a m unkások 14% -a. Évenként százezrek javasasszonyok asszisztá­
lása m e lle tt költöztek a m á svilágra.
A K özoktatásügyi N é pbiztosság „ M it a d o tt a fo rra d a lo m ? ” cím ű kiadványa
még ennél is to v á b b megy. Egészségügyi vo natkozásban a rró l ír, hogy
„...a
p ro le tá r egészségével a burzsoá á lla m csak nagyon kevéssé tö rő d ö tt. A b e te g ­
p é n ztá ra k nem vo lta k elég vagyonosak, hogy e le g e n d ő orvost ta rts a n a k . Nem is
fize tté k jó l o rvosaikat, úgy, hogy a szegény em ber bizony csak nagyon gyenge
kezelésben ré s z e s ü lt. . . A g a zd a g em ber, ha m e g b e te g e d e tt, elegáns, fe h é r
sza n a tó riu m b a került, külön szobába. K ülön ta n á r vá g ta fe l a hasát, á p o ló n ő k
sü rögtek k ö rü lö tte . . . Ennek a „ szép” v ilá g n a k vége. A sza n a tó riu m o k a t köz­
tu la jd o n b a vette a p ro le tá r á lla m , k is a já títo tta a közkórházak k ü lö n szo b á it is;
a kórházak kezelésébe pe d ig em berséges szellem et v i t t . . .”
A T anácsköztársaság e g é s z s é g p o litik á ja ma is m inden elism erést m e g é r­
dem el. H ih e te tle n rövid id ő a la tt o ld o tt meg olyan p ro b lé m á k a t, am elyeken az
előző rendszer évtizedekig nem tu d o tt ú rrá le n n i.
Az e lle n fo rra d a lo m m egsem m isítette a T anácsköztársaság egészségügyi t é­
ren e lé rt e redm ényeit is. Visszavonták az á lla m o sítá si rendelkezéseket, h a tá ly ta ­
la n íto ttá k a m u n ká sjó lé t em elését célzó utasítá so ka t. E lu ra lk o d o tt az e m b e r­
te le nség, a m unkásság k is z o lg á lta to tts á g a . Szomorú pé ld a erre F. Gy. s a lg ó ­
ta rjá n i fa te le p i m unkásnak a b á n y a ig a z g a tó s á g h o z 1922-ben írt levele.
F. Gy. levelében azt írja , hogy tü d ő b a ja k iú ju lt. E ngedélyezett szabadsága
a la tt nem g yó g yu lt fö l, még le g a lá b b h a t h ó n a p i sza n a tó riu m i ü d ü lésre volna
szüksége. További sza bad sá g o t és pé n zb e li segítséget kér, m ert a n y a g ila g te l­
jesen kim e rült. „ . . . S zo lg á ljo n m entségem ül. . . hogy betegségem k iú ju lá s á t. . .
a p á lfa lv a i fűrésztelepi beosztásom nak köszönhetem , a h o l a hosszú, 1 2 -1 4 órás
n a p i sz o lg á la t a rettenetes fű ré szp o rb a n kü lö n b e n is g ye n g e tü d ő m e t rövid
négy h ó n a p a la tt tö n k r e te tte . . . Igérem a t. B á n ya ig a zg a tó sá g n a k, hogy a m in t
ebb en a beosztásom ban lázasan, vért hányva, egészségem m el nem törődve
m e g á llta m a helyem et, am íg csak betegségem le nem d ö n tö tt, gyógyulásom
u tá n . . . igyekszem m ajd á ldozatkészségét m e g szo lg á ln i. . . ” A le vé lb ő l nem
d e rü l ki, k a p o tt-e F. Gy. segélyt, azon sem m iféle jegyzet nem szerepel. Követ­
keztetni azért m égis csak lehet. 1922. o k tó b e r 29-én H o rth y M ik ló s S a lg ó ta r­
já n b a n já rt. A Piac téren e lm o n d o tt beszédében a m u n ká ssá g ró l szólva tö b b e k
között m o n d o tta : „ . . . H i t e m és m eggyőződésem , hogy b e lá th a tó időn b e lü l jo b b
n a p o kn a k nézünk elébe. De ehhez az kell, hogy rend és nyugalom legyen az
országban. . . Türelem és önfe g ye le m , kita rtá s és m egfeszített m unka segítenek
á t a mai nehéz helyzeten. . . A n a rc h ia ebben az o rszá g b a n tö b b é nem létez­
het és ha v o ln á n a k olya n ok, a k ik te rve ike t erre a la p ítjá k , azok legyenek tisz­
tá b a n azzal, hogy m in d e n k o r szemben fo g já k m a g u k a t ta lá ln i az á lla m h a ta lo m
k é rle lh e te tle n e re jé v e l. . ”.
V ilá g o s beszéd ez, s az F. G y.-k m e g é rth e tté k b e lő le , hogy vért hányva is
d o lg o zn io k kell . . .

H A B O N Y I ZOLTÁN

63

�Az 50 éves évfordulók kiadványaiból
A félévszázados ju b ile u m jó a lk a lm a t je le n t 19 1 8 -1 9 fo rra d a lm i eseménysorozatának pontos és a la p o s m egism erésére, a tö rté n e lm i m ú lt é lő ta n u ls á g a in a k
levonására. Az olvasóközönség é rd e klő d é sé t könyvkiadásunk az ú jo n n a n m eg­
je le n t művek színes és változatos sorával igyekszik kie lé g íte n i. E bő term ésből is
kiem elkednek, különös é rd e klő d é sre ta rth a tn a k szám ot: „ Az 1918-as m agyarországi p o lg á ri de m o kra tikus fo rra d a lo m ” a „L e g yő zh e te tle n e rő ” a „R e n g j csak,
F ö ld !” és az „Ö tv e n é v e s a P árt” cím ű kötetek. M in d a négy mű a Kossuth
K önyvkiadónál je le n t meg 1968-ban.
H a jd ú T ib o r: Az 1918-as m agyarországi p o lg á ri d e m o kra tiku s fo rra d a lo m című
m o n o g rá fiá ja hosszú és a la p o s ku ta tó m u n ka e redm ényeként első tudom ányos
je lle g ű m arxista ö s s ze fo g la lá sá t a d ja az őszirózsás fo rra d a lo m s az azt követő
p o lg á ri d e m o kra tiku s időszak tö rté n e té n e k.
Az I. v ilá g h á b o rú á lta l k iro b b a n to tt nem zetközi fo rra d a lm i válság id e jé n
vá lta k észlelhetővé a m agyar p o lg á ri d e m o kra tikus fo rra d a lo m o ka i, a m ár ta r t­
h a ta tla n O s z trá k -M a g y a r M o n a rc h ia - s ezen b e lü l - a m agyar tá rs a d a lo m
e lle n tm o n d á sa i. Tudom ányos a la p o s s á g g a l eleveníti meg a szerző a m o n a rch ia
u tolsó n a p ja in a k tö rté n e té t, az események sorával b izo n yítja , hogy M a g ya ro rszá ­
gon a régi re n d e t to v á b b nem le h e te tt fe n n ta rta n i, egyetlen út je le n te tt to v á b b ­
élést az ország szá m á ra : a fo rra d a lo m . A tö m e g m o zg a lm a k sokszínű, á rn y a lt á b ­
rázolása H a jd ú T ibor könyvének rendkívül nagy pozitívum a. Az őszirózsás fo rra ­
dalom k iro b b a n á s á t s m ár a p o lg á ri d e m o krá cia első p illa n a tá tó l m e g fo g a n t
szocialista fo rra d a lo m fe lté te le in e k te lje s m e g é rle lő d é sé t a tö m e g m o zg a lm a k
pontos rajzával érzékelteti a szerző. Az 1918-as m agyar fo rra d a lm a t „ a nép,
elsősorban a főváros p ro le tá rja i vitté k győzelem re és szám ukra a béke, a d e m o k­
rácia, a fü g g e tle n s é g csak a fo rra d a lo m első lé p cső fo ka i voltak. A zo ka t elérve,
to vá b b a k a rto k lé p n i: köztá rsa sá g o t követeltek, a tő ke és fö ld b irto k u ra lm á n a k
végét, nem csak a p o litik á b a n , de a term elési viszonyokban is, a régi g y ű lö lt
p a rla m e n t helyett a m unkások, k a to n á k és parasztok ta n á c s a it.”
A p o lg á ri d e m o kra tiku s korm ányok tevékenységének ism ertetésénél H a jd ú
T ibor nem követi a nép m o zg a lm a k le írá sá n á l a lk a lm a z o tt módszert, a pontos id ő ­
rendet. Tém ánként csoportosítva tá rg y a lja a p o lg á ri d e m o kra tikus rend in té zke ­
déseit, s ju t el a következtetéshez: a Károlyi vezette p o lg á ri tá rs a d a lo m nem o ld ­
h a tta meg a m agyar tá rs a d a lo m p ro b lé m á it, a n n a k e lle n é re , hogy to v á b b lá to tt
és tö b b e t te tt, m in t e d d ig m inden e lő d je , m ert a tö rté n e le m a n a kro n isztiku ssá
te tte a m agyar p o lg á ri d e m o k rá c iá t.
Az 1918 o któ b e ré tő l 1919 m á rciu sá ig követett p o litik a i tö rté n e te n tú l H a jd ú
T ibor gazd a g o n á rn y a lt képet ad a kor g a zd a sá g i és k u ltu rá lis é le té rő l is.
A szerző a la p m ó d sze ré n e k: a tények pontos, m arxista elem zésének tu d h a tó
be elsősorban, hogy a m o n o g rá fia tö rté n e lm i esem ényekbe, a fo rra d a lm i moz­
g a lm a k ism ertetésébe ágyazza be 1 918-19 vezető p o litik u s a in a k p o rtré já t, ezzel
m egitélésükben az egyetlen helyes u ta t választja, cse le ke de te ik m é rcé je : m e g ­
fe le lte k-e a kor tám a szto tta követelm ényeknek, a p ro le ta riá tu s érdekeinek.
A p o lg á ri de m o kra tikus fo rra d a lo m tö rté n e té b e n tö b b n ó g rá d i, elsősorban
64

�s a lg ó ta rjá n i esem énnyel ta lá lk o z u n k , így H a jd ú T ibor m o n o g rá fiá ja a kor á lta lá n o s
m egism erésén tú l konkré t h e lytö rté n e ti ism e re te in ke t is g a z d a g ítja . A kö te te t
rendkívül bő forrásjegyzék zárja.
A Legyőzhetetlen erő cím ű ta n u lm á n y k ö te te t H a jd ú T ibor m o n o g rá fiá já h o z
h a so n ló a n az M SZM P P á rttö rté n e ti Intézetének g o n d o zá sá b a n je le n t meg. Szer­
kesztői: Erényi T ib o r és Rákosi S ándor.
A szerzőkollektíva a m a g ya r kom m unista m ozgalom szervezeti fe jlő d é s é t
ra jz o lja meg, ezzel p á rtu n k tö rté n e té n e k e d d ig a közönség á lta l le g ism e re tle n e b b
o ld a lá t tá rja fe l. Természetesen a szervezeti é le t b e m u ta tá sa csak az eszmei fe j­
lődéssel szerves összefüggésben m u ta th a tó be helyesen, így a nyolc ta n u lm á n y b ó l
á lló kötet p á rtu n k p o litik a i tö rté n e té h e z is rendkívül fo n to s a d a to k a t, a szervezeti
é le t m eg vilá g ítá sá va l p o n to s íto tt összefüggéseket ad.
A hárm as é v fo rd u ló ra va ló te k in te tte l kiem elném G á b o r S á n d o rn é : A K om m u­
n isták M a g ya ro rszá g i P á rtjá n a k m e g a la ku lá sa . Az e g ye sü lt m u n ká sp á rt (1918 n o ­
vem ber — 1919 augusztus) cím ű ta n u lm á n y á t.
A tö rté n e ti tények bizonyító e re jé re építve m u ta tja be a m agyar kom m unista
m ozgalom kib o n ta ko zá sá t, e rő te lje se n érzékeltetve, hogy a m unkásm ozgalom
1918-as szervezeti szétválását a tö rté n e lm i helyzet kívánta meg, a kom m unista
p á rt a kor követelésére jö tt létre, a fo n to s szervezeti lépésnek mély p o litik a i gyö­
kerei és következm ényei vannak. A m agyar kom m unista p á rt lé tre jö tté n e k első
p illa n a tá tó l összeforrtak a le n in i szervezet kérdései a fo rra d a lm i ta rta lo m m a l, a
p á rt élete a m agyar tá rs a d a lo m sorsával.
S ajátos vonása a m agyar p á rttö rté n e tn e k , hogy a kom m unista p á rt m eg­
a la ku lá s á v a l egyidős a h a ta lo m é rt közvetlenül fo ly ta to tt harc. F o rra d a lm i válság
szülte a K om m unisták M a g ya ro rszá g i P á rtjá t, s a fia ta l p á rtn a k je le n tő s szerepe
vo lt a fo rra d a lm i válság elm élyítésében. A kom m unista p á rt lé tre jö tté t a lig pár
h ó n a p m úlva a m agyar m unkásm ozgalom m a g a sa b b szintű, kom m unista elvekre
é p ü lő, egy p á rtra tám aszkodó egysége követte. G á b o r S á n d o rn é ta n u lm á n y a
m eggyőzően bizo n yítja , hogy a m unkásegység m egvalósítására a p ro le tá rfo rra d a ­
lom győzelm e érdekében szükség volt, u g y a n a k k o r tu d o m á n yo s a la p o s s á g g a l tá rja
fe l az egyesülés kényszerű sietségből fa k a d ó h ib á it.
T a n u lm á nykö te trő l lévén szó term észetesen e lté rő módszerű és stílusú művek
a lk o tjá k a Legyőzhetetlen erő cím ű kiadványt. Az e lté rő m ódszerek és stílusok
m ö g ö tt azo n b a n közös a c é l: az 50 év szervezeti fe jlő d é s é n e k b e m u ta tá sá va l p á r­
tu n k m ai szervezeti é le té n e k jo b b m egism ertetése, s e zá lta l a p á rté le t to v á b b i
mélyítése.
A Rengj csak, F öld ! cím ű ju b ile u m i kia d vá ny kö zre a d ó ja Remete László. A
korszerű p o litik a i nevelés igénye szülte e művet. 1918 p o lg á ri d e m o kra tiku s fo rra ­
d a lm á t, a p ro le tá rfo rra d a lo m előkészítését sokszínű do ku m e n tu m a n y a g g a l, vissza­
em lékezésekkel, iro d a lm i és képzőm űvészeti a lk o tá s o k k a l m u ta tja be. A kö te tb e
összefogott fo rrá sa n ya g e d d ig nehezen h ozzáférhető volt, sok közöttük az egykorú
vagv a két v ilá g h á b o rú közötti e m ig rá ció s s a jtó b a n n a p v ilá g o t lá to tt újsá g cikk,
1945 e lő tt k ia d o tt - a közönség szám ára ma már ism eretlen - visszaemlékezés.
A sokrétű anyag a kötetben szerves egésszé fo rr össze, m a ra d é k ta la n u l közvetítve
c kor p ro b lé m á it, a kor h a n g u l a tá
t, a kor em berét. A kiadvány a h á b o rú -e lle n e s ­
ség e rő te lje s k ib o n ta ko z á s á tó l az első m agyar p ro le tá rá lla m m egszületéséig kö­
5

65

�veti nyom on az esem ényeket, s azok szeles p o litik a i és művészi visszh a n gjá t. Az
egyes fo rrá s a n y a g o k a t rövid, a le g fo n to s a b b összefüggéseket fe lv illa n tó össze­
kötő szöveg fűzi össze. Ez az összekötés nem m agyaráz, csak h á tte re t bizto sít
az é lm é n yta d ó fo rrá sn a k, s épp e n ezzel tö lti be m a ra d é k ta la n u l fe la d a tá t: k i­
em eli a dokum e n tu m je le n tő s é g é t, b izto sítja az események, érzelm ek s g o n d o ­
la to k fo lyto n o ssá g á t. Az esem ényeket szoros id ő re n d b e n b e m u ta tó v á lo g atá s
eszm eileg is következetes, z á rt ko n c e p c ió jú alkotás.
C satári D á n ie l — Esti B é la : Ö tvenéves a Párt cím ű kötete p á rtu n k 50 éves
tevékenységét tükröző le g fo n to s a b b d o ku m e n tu m o kn a k, a le g lé n ye g e se b b esem énye­
ket m egörökítő fén yké p e kn e k a vá lo g a tá sa . A tö rté n e ti id ő re n d e t követő, három
fe je ze tb ő l á lló a lb u m a ko ra b e li képek m e g d ö b b e n tő és e lg o n d o lk o z ta tó erejével
hat. A m it a szavak nem tu d n a k p o ntosan é rzé ke lte tn i, a m it az é v fo rd u ló k k a p­
csán nem tu d u n k a korból, a p á rt é le té b ő l szavakkal — frá ziso k és ism étlések
n é lkü l — e lm o n d a n i, azt frissen, é lm ényt a d ó erővel és őszintén tá rjá k fe l a
képek. Az alb u m szerkezete, összekötő szövege, a képek vá lo g a tá s a a szerzők
következetes, vilá g o s tö rté n e ts z e m lé le té t tükrözi.
Az ism e rte te tt négy ju b ile u m i kia d vá ny rendkívül hasznos segítséget ad
1918—19 törté n e té ve l fo g la lk o z ó h e ly tö rté n e ti k u ta tó in k szám ára, u g y a n a k k o r je le n ­
tős
m értékben
m egkönnyíti
a
m a g ya r
p o lg á ri
d e m o kra tiku s
fo rra d a lo m
időszakának külö n bö ző szinteken tö rté n ő m egism ertetését. Egymást kölcsönösen
kiegészítve lehetővé teszik a pontos m arxista értékelést, a le g ú ja b b kuta tá so n
a la p u ló széleskörű ism eretanyag szem léletes és színes to lm á cso lá sá t.

HORVÁTH

6

IS T V Á N N É

�KÖRKÉP

A kulturális forradalom lényegének kérdéséhez
A tömegek eleven alkotóereje — ez az
új társadalom döntő tényezője.
(Lenin)
A kulturális fo rradalom — m int a kultúra gyökeres, minőségi átalakulása a ka p ita liz­
musból a kommunizmusba való átm enet során — rendkívül sokrétű, összetett folyam at.
M egváltozik és jelentősen gazdagodik a kultúra objektív állom ánya, átalakuláson mennek
keresztül az ideológia, a tudományok, a művészetek, az irodalom , a munka és az életmód
kultúrája stb., változik a kultúra belső struktúrája, s a kultúra egészének a társadalom
és az egyes emberek életében be tö ltö tt szerepe A kulturális forradalom az új társad alm at
építő egész nép kulturális arcu la tá nak minőségi átalakulása, elsősorban a munkás és
paraszttömegeké, amelyek a kapitalizm usban nem fejleszthették ki m agukban azt a k u ltú ­
rát, amely a forradalom után előttük á lló fela da to k megoldásához szükséges.
A kulturális forradalom tém ájának szentelt t anulmányok többsége e sokrétűség kö ­
vetkeztében a kultúra különböző területein végbemenő változások párhuzamos leírásának
és elemzésének módszerével él, a fejlődést a szocializmus előtti színvonalhoz viszonyítja.
M ivel azonban a változások az egyes területeken nem azonos ütemben és eredménnyel kö­
vetkeznek be, ez a módszer megnehezíti a kulturális fejlődés egész folyam atának komplex
értékelését, annak m egállapítását, hogy a kulturális átalakulás eredményeként elért szín­
vonal m egfelel-e az egész társadalm i fejlődés á lta l tám asztott követelményeknek.
Bár a kulturális forradalom sokféle különböző folyam atot fog át, nem tekinthető
ezek egyszerű összegének. Az eqyes területeken végbemenő változások között belső össze­
függés, kölcsönhatás van, a kulturális forradalom - az átalakulási folyam atok egységes,
összefüggő rendszere. A kulturális forradalom kate góriája á lta l összefoglalt különböző fo ­
lyam atok sokrét űsége láttán felm erül a kérdés, hogy mi bennük a közös, mi az, am i össze­
füg gő rendszerbe egyesíti azokat? Felveti ezt a kérdést a kulturális forradalom időb eli le ­
folyása is: az egyes szakaszokban változnak a munka előterében á lló célkitűzések, az
egyes országok adottsága itól függően különbözők a m egoldandó konkrét feladatok. K ultu­
rális forradalm unk kezdetén fontos fe la d a t volt például a régi uralkodó osztályok művelt­
ségi m onopólium ának fölszámolása, a burzsoá ideolóqia hegem óniájának megdöntése,
az általános kulturális elm aradottság megszüntetése. Most más konkrét fela da to k állna k
előttünk a kultúra területén. A szocializmus a la p ja i lerakásának szakaszáról a te ljes fe l­
építés szakaszára áttérve, fontos látnunk mind a sajátos, új vonásokat, mind a folytonos­
ságot a kettő között, az átm enet egész korszakának közös tartalm át.
M indezek a körülmények azt az igényt tám asztják a m űvelődéselméleti kutatások
iránt, hogy pontosabban körvonalazzák a kulturális forradalom közös lényegét, amely
a különböző területeken és az átalakulás egyes szakaszaiban végbemenő folyam atokban
sajátosan je len ik meg, az újab b tapasztalatok figyelem be vételével h a tá rozzák meg azt az
általános és perspektivikus célt, amelynek megvalósítására a kulturális átalakulás egész
történelm i korszaka irányul. A kulturális forradalom lényegének és céljának pontosabb
körvonalazása aktuális kérdés azért is, hogy határozottabb viszonyítási alapot, kritérium ot
67

�kapjunk kulturális fejlődésünk egész folyam atának értékeléséhez; hogy elemzéseinkben és
feladat-m eqhatározásainkban ne csak a múlthoz viszonyítsunk, hanem a jövőhöz — a
lehetségeshez és szükség e h e z is; hogy közelebb kerüljünk kulturális munkánk társadalm i
hatékonyságának m egitéléséhez.
K ulturális fejlődésünk komplexebb és á tfog óbb szemleletének kialakulása néhány
meggyökeresedett előitéletbe ütközik. M indenek előtt abba az elég gé elte rie dt szem­
léletbe, am ely a társadalom életének különböző szféráiban folyó tevékeryséqet nem össze­
fü g g éseiben és egymásba való átm eneteiben lá tja , hanem egymástól elválasztva, aminek
következtében úay tűnik, hogy a gazdaság vagy a po litika területén napirendre kerülő
feladatok meg old h atók a dolgozók ku ltú rá jának minőségi átalakítása nélkül is. E nézet
képviselői á lta lá b a n helyesen lá tják az összefügg és egyik oldalát, azt ugyanis, hogy a
g a zdaság és a p o litika i rendszer fejlődése a kultúra fe jlődésének első számú feltétele.
Nem lá tják azonban, vagy gyakorlati munkájukban nem érvényesül az a felismerés, hogy
a kultúra is aktív szerepet játszik ebben az összefüg g ésben.
Ez jelentős mértékben m agáról a kultúráról k ia la ku lt egyoldalú szemlélet következ­
ménye, mely szerint a kultúra nem más, mint a történelm i fe jlődés során létrehozott é r­
tékek, a la p já ba n: szellemi értékek összesség e. Tény, hogy a kultúrának m indenkor létezik
egy történelm ileg k ia la ku lt állom ánya, azonban ha erre redukáljuk a kultúra egészét,
akkor pontosan a le g lényeg esebbet nem lá tjuk meg benne. azt, hogy a kultúra az em beri
tevékenység folyam atában keletkező és funkcionáló társadalm i ielenség . A kultúra le g ­
különfélébb jelenségeit összehasonlítva azt ta lá ljuk, hogy a közöttük lévő minden különb­
ség ellenére valamennyinek közös sajá tossáqa, hogy az emberrel és annak tevékenységével
fü g gnek össze, az emberi alkotótevékenység eredményei és az ember életének, tevékeny­
ségének valam ely szükségletét képesek kielégíteni. A ku lturális értékekben az élő emberi
tevékenvség fo lyam atában k ia la ku lt ismeretek, készség ek, alkotó képességek o b jektiválód ­
nak, rögzítődnek. Jelentőségük az ember és a társadalom számára abban rejlik, hogy az
elsajátítás folyam atában a tudás, a készség ek és a képesség ek történ elm ileg felhalm ozott
gazdagság a Ismét az egyének szubjektív erőivé, tudásává, készségeivé alaku l át. am elyek
a társadalm i és egyéni élet különböző területein folyó tevékenységükben, alkotó m unká­
jukban nyilvánulnak meg.
M a vilá g szerte v ita to tt kérdés, hogy miként értelmezzük a kultúra lényeg ét. Nincs
m ódúnk most ezt a vitá t részletesebben elemezni, a különböző á llá s pontok közül a zt
idézzük, am ely az utóbbi években szovjet kutatók egy csopo rtjá nak munkáiban ölt egyre
határozottabb alakot, s amely - nézetünk szerint — a helyes értelmezés a la p ja. „ A kultúra
— írja N Sz. Zlobin — az ember alkotó tevékenység e: m últbeli te v é k e n y ség, am ely kult u­
rá lis értékekben rögzítődött, tá rgyiasult és jelen te v é k e n y ség, amely ezen értékek elsajátítá sá n,
tárgytalanításán alapul, azaz. a tö rténelem g azdag ságát eleven egyének belső gazdagsá­
gává teszi és a lk otó m unkáju kban testesül meg .”1 D. I. Csesznokov „ A történelm i m ateria­
lizmus” c. könyvében a kultúra a lá b b i meghatározását a d ja : „ A kultúra - emberek
készségeinek, Ismereteinek, eszméinek és érzelmeinek történelm ileg
m eghatározott
összessége, valam int ezek rögzítése és m aterializálása a termelés és a s z o lg
á l­
tatások tech nikájá ban, a nép műveltség i színvonalában, a társadalom életét szabályozó
és szervező intézményekben, a tudom ány és technika vívmányaiban, az irodalom és a mű­
vészet alkotásaiban.” 2
A kultúrában m indkét o ld a lt látnunk ke ll: az élő képességek, ismeretek és készség ek
funkcionálását a jelen tevékenységben és a m últbeli tevékenységben m egnyilvánult képes­
ség ek, tudás és készségek o b jektiválódását a ku lturális értékekben. Csak ez utóbbira kor­
látozva a kultúrát, nem érthetjük meg fejlődési folyam atát és társadalm i f u n k c i ó já
t.
A kultúra különböző elemei és alkotásai nem önm agukban, nem meg merevedett értékek
a la k já ban, nem muzeális gyűjteményként hatnak a társadalm i folyam atokra, hanem a
történelm et form áló emberen, annak tevékenységén keresztül. Kulturális értékekként csak
azok az alkotások funkcionálnak, am elyek az elsajátítás révén ú j életre kelnek az em­
berek gyakorlati tevékenységében, elm életi vagy művészeti munkásságában, aktívan hatnak
életükre.
A kultúra társadalm i funkciója - a társadalm i fe jlődés aktuális fela da ta in ak m egoldá­
sában aktív tevékenységre képes személyiség formálása. Ezt a funkciót sokrétűen, a sze­
mélyiség különböző képességeinek és készségeinek, ismereteinek kifejlesztése útján tö lti

68

�be. Ebben az értelem ben beszélhetünk a kultúra megismerő funkciójáról, amely az o b ­
jektív valóságáról szerzett ismeretekkel és a megismerés képességeiv el ga zda gítja az embert,
kifejlesztve benne a változó helyzetekben valo helyes o rie n ta lod ás képessegét. V ilágosa n
kira jzoló d ik a kultúra szab á lyozó (norm atív) funkciója, amely a po litika i, erkölcsi, v ilá g ­
nézeti—ideo lóg ia i meggyőződés, szokások, m agatartási normák, a közvélemény kia lakításá­
val szabályozza az em beri együttélést, az egyénnek a közösség hez és más egyé nekhez, a
társadalom á lta l létrehozott értékekhez való viszonyát, kifejleszti benne a különböző szitu­
ációkban való fe le lősségteljes döntés képesseget. A kultúra fontos funkciója az emberek
kommunikatív képesség ének kifejlesztése, az emberiség egész fejlődésével való folyam atos
kontaktus, a szükséges inform a cio k cseréjének biztosítása, a kom m unikáció eszközeinek
á lla n d ó fejlesztése. A kultúra funkciói közé tartozik - s erről a technikai fejlődés h a ta l­
mas vívmányai, az előttünk á lló nagy es bonyolult term elési-te chnikai fela da to k id ő ­
szakában sem feledkezhetünk meg — az egyének érzelm i-p szichika i felkészítése a társa­
d a lmilag szükséges cselekvésre, am iben né lkülözhetetlen szerepet játszik az irodalom és
a művésze t, valam int a tá rsas-együttélés és érintkezés különböző form ai, hagyományai stb.
A kult úra funkciója továbbá — a fe n tiekből következően és velük szoros összefüggésben —
az egyének cselekvési készségeinek kiterje s z tése, melyek termelési, köz é le ti-p o l itik ai tevé­
kenységükben, életm ódjukban nyilvánulnak meg.
A kultú rát tehát — sem ered e tét, sem társa d alm i fu n kció já t tekintve — nem lehet e l­
szakítani az emberek társadalm i tevékenységétől. Egyoldalú és szűk lesz azonban a ku l­
túráról a lko to tt fogalm unk akkor is, ha csupán a tevékenység ob je ktiváló do tt term éke it
hipertrotizá lju k a kultúra egészeként, f igyelmen kívül hagyva az élő tevékenységben funk­
cionáló és tovabbfe jlődő ismereteket, készségeket és képességeket.
A kultúra belső struktúrá ját tekintve egy további lényeges összefüggésre kell fig ye l­
met fo rdít a nunk: a tarsada lom kultú rá já n a k és az egyes e mberek egyem kulturá j á nak
összefü g g ésére. A társadalom kultú rája a történelm i ha la dás eredményeként k ia la ku lt em ­
beri a lkotóerőkben, azok fejlettségi f okában, termékeiben testesül meg. M ivel az osztaly­
tarsadalm akban az egyes tá rsad
a l imi csoportok tevékenysége, helyzete lényegesen külön­
bözik, kulturája is ennek je gye it viseli m agá n. Az egyén kultú rája szubjektív erőiben,
tu d á sában, képességeiben, készségeiben fejeződik ki. A kettő között szoros kölcsön­
hatás á ll fenn a társadalom kultú rájána k elsődlegessége m ellett. Az egyén kultú rá ja
egyrészt a társadalom kultú rája elsajátításának, másrészt Saját önálló gyakorlati tevé­
kenységének folyam atában alaku l ki. M ivel minden ember élete az objektivációk egy
készen ta lá lt rend szeres en és tö rténelm ileg k ia la ku lt közösségekben kezdődik és bontakozik
ki, amelyek meghatározzák tevékenysége lehetőségeit es a lapvető irányát is, az egyén
kultú rája a tá rsad a lm i kultúrája á lta l feltételezett. U gyanakkor a tá rsad alom k u ltú rá já ­
nak gazda g ítá sa az egyéni kultúrákon keresztül történik, s maga a tá rsadalom kultúrája
tu la jd onképpen a társad alm ila g m eghatározott egyének a lko tó tevékenységének fo lya ­
m atában k ia la ku lt emberi ismeretek, képességek es készségek rögzítése, felhalmozása.
A tá rsadalom és az egyén kultúrája tehá t nemcsak különböznek egymástól, hanem egy­
séget is alkotnak, a történelm i mozgás folyam atában szüntelenül kölcsönösen átmennek
egymásba.
Ha a kultúrát a fenti értelem ben fo g ju k fel, azaz: m int az emberi tudás, képességek és kész­
ségek a lkotó tevékenység ben való keletkezésének. f unkcioná lá sá nak és tova bbfe jlődésé nek fo ­
lya matá t, valam int ezek o bjektivá ció it - akkor világosabban f eltá rul a kult úra és a tá rsadalom
közötti összefüggés két aspektusa. Egyrészt az. hogy a gazdasá g a d o tt fejlettsége és a
p o litika i hata lom végső soron megha tá rozza a tá rsadalom ta g ja i tevékenység ének lehető­
ségeit, je lle gé t, következésképpen: kultúrájuk színvonalát is. Másrészt: a termelésben és
a társadalom irányításában bekövetkező változások új követelményeket tám asztanak a
társadalom ta g ja in a k tevékenysége iránt, ami csak egyéni kultú rájuk és az ennek a la p ­
já u l szolgáló társadalm i kultúra átalakulása esetén elégíthető ki.
A kapitalizm usból a kommunizmusba való átm enet a tásadalm i szervezet egészében
gyökeres á ta laku lást eredményez, s a kulturális forradalom lényegét, c é ljá t csak ennek
a z átalakulásnak az egészéből lehet helyesen levezetni. Az álta lá nos tartalom kiemelése
érdekében az á ta la k u lá si f olyamat néhány jellem ző vonásának felvázolása során elvonat­
koztatunk azoktól a sajátos történelm i körülményektől és g á tló tényezőktől, amelyek az
egyes szocialista országok fejlődésében megmutatkoztak, továbbá a két társadalom
kife jle tt a la kjá ra jellem ző követelményeket vesszük a lapul.

69

�A kapitalizm us a munkást — társadalm i viszonyaiból következően — csak m int m unka­
erőt igényli. A tőkés gyárban a munkás a géprendszer holt mechanizmusának eleven fü g g e ­
lékeként funkcionál, kiszolgálja a gépet, k itö lti a géprendszer hiányzó láncszemeit, azaz:
e rendszer részét alkotja , a technikai mechanizmusnak van alárendelve. A term elés és
az egész társadalom irányítása a burzsoázia privilégium a. Ebben a helyzetben a dolgozó
emberek képességei, ismeretei, Készségei szükségszerűen egyoldalúan, korlátozottan fe j­
lődnek ki. M íg a tudomány, a technika, az irodalom és a művészetek ha la dá sa révén a
társadalom kultúrája egyre m agasabb színvonalat ér el, a dolgozó ember egyre kisebb
mértékben tükrözheti vissza annak növekvő gazdagságát egyéni élettevékenységében.
M ély szakadás á ll fenn a társada lom kultúrája és a társadalom többségének egyéni k u l­
túrája között, olyan viszony ez, amelyet Lenin a dolgozóknak a kultúrától való e l­
idegenültségeként jellem ez.3 Nemcsak arról van szó, hogy a burzsoázia hata lmi és kultu ­
rá lis -id e o log ia i szervezete elzárja a dolgozó tömegeket az igazi kulturális értékektől,
vagy a burzsoázia érdekeinek m égfelelő kulturális termékek fogyasztására korlátozza, —
bár m indkét körülmény alapvető jelentőségű —, hanem arról is, hogy a munkások és pa­
rasztok társadalm i helyzete: a munkamegosztásban e lfo g la lt helyűk, munkájuk jellege,
a társadalom irányításából való tényleges kirekesztettségük nem ad lehetőséget tudásuk,
képességeik szabad kinyilvánítására, nem is igényli azok harmonikus kifejlődését. A kul­
túra nem válik a dolgozó töm egek életének szerves részévé, mert nincs m ódjuk aktívan,
alkotó módon a társadalom és a maguk javára felhasználni élettevékenységükben a
kultúra értékeit.
A termelés technikai a la p ja ib a n bekövetkező fejlődés következményeként több új
vonással egészül ki ez a kép. A fe jle tt technika kezelése m agasabb intellektuális fe j­
lettséget, műszaki képzettséget és iskolázottságot igényel a munkásoktól, ennek biztosí­
tása a tőkés érdeke is. De a m agántulajdon és a burzsoá állam fenntartásának érdekei
továbbra is megakadályozzák, hogy a dolgozók az új technikai bázis á lta l lehetővé
te tt műveltségi színvonalat elérjék. A burzsoázia és állam a a dolgozó emberben csak a
termelés egyik nélkülözhetetlen elemét, a profitszerzés eszközét lá tja , s ennek m egfelelően
csak ezt a célt szolgáló kultú rájána k — a technikai mechanizmus követelményeinek
m egfelelő termelési képességeinek — fejlesztését ta rtja szükségesnek Az ú j körülmények­
nek m egfelelő form ában a dolgozó tömegeknek a kultúrától való elidegenültsége a mai
fe jle tt tőkés országokban is fennm arad, am int azt az e kérdésnek szentelt ú ja b b ta n u l­
mányok meggyőzően bizonyítják.’
A kommunizmusba való átm enet megszabadítja korláta itól a term elő erők fejlődésének
már a kapitalizm usban jelentkező tendenciáit, megteremti a term elő erők technikai és
személyi tényezői közötti új viszony érvényesülésének társadalm i feltételeit, s ezzel m ind­
kettő gyors ütemű fejlődésének a la p já t veti meg. A kommunizmus adekvát technika i
bázisát olyan gép és autom ata rendszerek képezik, amelyek kevés emberi m unkaráfordítás­
sal az anyagi javak nagy töm egét képesek e lőá llítani. Ezen a technikai bázison a la p já ­
ban változik meg a közvetlen term elők helye a termelési folyam atban, munkájuk jellege.
Az autom atizált termelés fejlesztését szolgáló munka magas intellektuális, erkölcsi és
érzelmi fejlettséget feltételez minden egyes dolgozóban, s csak akkor lehet eredményes, ha a
termelés fejlesztését szolgáló fela da to k megoldása a dolgozó belső, személyes szükség­
letévé válik, ha ennek során fizikai, intellektuális és erkölcsi erőit egyaránt képes m űköd­
tetni. Ezeknek az erőknek a harmonikus kifejesztése tehát a term előerők technikai tényezői
akadálytalon fejlődésének objektív követelményévé válik.
A kommunizmus társadalm i viszonyainak ta la já n a termelés ellenőrzése és irányítása
a társult term elők összességének funkciójává lesz, akik ezt valam ennyi egyén fejlődésének
érdekében valósítják meg. Az össztársadalmi fejlődés valamennyi egyén érdekeivel össz­
hangban történő tudatos irányítása eddig nem lá to tt mértékben szélesíti ki a társadalm i
haladás töm egbázisát, ösztönzi az egyének aktivitását, teszi személyes szükségletükké a
társadalm i haladást elősegítő tevékenységet. Az egyén részvétele a társadalom irányí­
tásában látókörének kiszélesedését a társadalom létfeltételeinek változása fe le tti á tte ­
kintését, magasfokú társadalm i felelősség tu d a tá t tételezi fel. A kommunista társadalom
termelési bázisa és társadalm i viszonyai egyaránt az egyének öntevékenységét igénylik
és ösztönzik, s ennek érdekében minden ember képességeinek, ismereteinek, készségeinek
harmonikus kifejlesztését teszik a társadalom haladásának szükségletévé.
Az öntevékenység, a harmonikusan fe jle tt személyiség társadalm i igénye gyökeres
változást tételez fel a társadalom kultúrájának és a dolgozó ember egyéni kuturájának
70

�viszonyában. Lezárul egy történelm i korszak — az antagonisztikus társadalm ak korszaka —,
amelyet a társadalom kultú rája és a dolgozók egyéni kultúrája közötti szakadék je lle m ­
zett, am ikor a kultúra csak az egyének a bsztrakt Közösségének kifejeződése volt, anélkül,
hogy min degyikük személyiségének valóságos tartalm ává, ö ntevékenysegének forrásává vált
voln a. A ku ltúrális ha la d á s új típusának az a jellem zője, hogy a társadalom kultúrájában
felhalm ozott emberi képességek, ismeretek, készségek egyéni elsajátítása minden ember
számara objektív szükségesség, hogy a társadalm i élet bármely területén eljusson a tá r­
sadalom á lta l tőle igényelt öntevekenységhez. A kultúra ezáltal minden egyén tevékeny­
ségének forrásává, é le tének szerves részévé válik.
A társad alom érdekeit szolgá ló ön álló tevékenységre, a „szabad, tudatos tevékeny­
ségre” — amelyet M arx az igazi emberi élettevékenység m egkülönböztetö sajátosságaként
je llemez'5 — képes harmonikusan fe jle tt ember k ia lakulása csak a társadalom kultúrája
elsajá titásának és aktív alkalm azá sá nak folyam atában lehetséges. A dolgozó tömegek
m inőségileg új kultú rájána k
kia la ku lá sa te hat gyako rla ti tevékenységük szükséglete. A
kultu rális á talakulas legtöbb jellem zőjét, következésképpen, abban lá tju k, hogy a kultúra
elsajá titá sa a dolgozó töm egek szamara nemcsak le he tővé válik, hanem o b je ktív szükség­
szerűségge, a kult ura szá mukra nemcsak hozzaférhetővé válik, hanem tevékenységük
objektív szükségletévé is. Míg korábban a társadalom ta g ja in a k nagy többsége teljesít­
hette a tarsada lmi munkamegosztásból ráháruló fe la d a to ka t a kulturában rögzített is­
meretek, készségek birtoklása és aktív műkö d tetése nélkül is, a d d ig az uj fe ltéte lek között
ezek e lsajá titá sa és aktív egyéni a lkalmazá sa m indenfajta tarsad a lmi ha la d á st szolgaló
tevékenység előfeltételévé vauk. A d o lgozó tömegek é le tét és tevékenység ét áthatva a
kultu r a a fe jlődés egyik döntő tényezőjévé válik az élet minden területen, megnő szerepe
a társadalom előrehaladásában.
A ku lturális forradalom lényege és célja a fentiekből következően: a dolgozó tömegek
olyan kulturáj á nak kialakítása — ismereteik, képessegeik és készségeik olyan színvonalra
emelése —, amely biztosítja a társadalom m ind en ta g ja a lko tó erő inek szabad kib o n ta ­
kozásá t az eg ész közösség ha la d á sa érdekében; a d o lgozó e m b erek szemé lyisé g é nek ha r­
monikus te rjesztése, am el ynek e red ményeként képessé vá ln ak a t á rsad a lom előtt a lló
fe la d a tok megoldásában való ö n á lló , a k tív, a lko tó részvételre. A kommunista t á rsadalom
harmonikusan fe jlett szemé lyisége a z a m űve ltsé g i eszmény, amelynek m egvalósítását se­
gíti e lő a kultu ra eg ész á ta la ku lá sa a k a p ita lizmusból a kommunizmusba va ló átm enet
id ő szakában. A ku lturális f orrad a lom célja az, hogy a kult ura eszközeivel céltu d
a to s a n
segítse elő ennek az uj embertípusnak a k ia la kulá sá t és általánossá válását. A ku lturális
fo rra d a lo m lényegé nek és céljainak ilyen értelmezését tartalm azza a MS. beszá m olója a
M SZMP VIl. kongresszusán, am ely a ku lturális átalakulás folyam atában bekövetkező m i­
nőségi változást ugy tekinti, hogy az „ k öz e l ed
s a jö vendő t á r s a d
é
a lom szocialista gond o l­
kod á sú, soko ld a l u a
n képzett, kultu ra lt emberehez — a szocialista f orrada lom győzelméhez
a Kulturában”6
Mi ennek a célkitűzésnek a közelebbi tartalm a? M it értünk harmonikuson fe jle tt
szemé lyiségen? A „harm onikus fe jle ttséget” — am int erre szovjet szerzők mar ismételten
rám utattak — nem helyes ugy értelmezni, m int a tarsad a lom eg ész kulturáj á nak be­
fog adá sát az egyes emuerek á lta l, m int az em beriség eg ész fejélődése során létrehozott
ku ltu rális gazd agsá g elsajátítását a tarsad a lom m inden ta g ja á ltal. A társadalom kultú­
rájának á llomanya a történelm i fejlődés eredményeként o lyan méretűvé nőtt (s ez a
növekedés napjain kba n egyre gyorsuló ütemben folytatódik), hogy az egyes egyén teljes
terjed elmében nem képes azt e lsajá t íta ni és élettevékenységé ben realizálni, ily en köve­
telm ényt á llíta n i a tá rsadalom ta g ja i elé irreális, utópisztikus képzelgés lenne, figye le m be
kell venni továbbá, hogy a tu d ományos kommunizmus a harmonikus fe jle ttség ét nem
egyes kiem elkedő tehetségek privilégium aként, hanem a társadalom minden egyes ta g ­
já n a k fejlődési perspektívájaként je llemzi. Ezért nem lehet eltekinteni a r emberek a d o tt­
ságainak és hajla m ainak sokféleségétől sem, ami tevékenységükben és kultúrájukban
kétségtelenül m egnyilvánul. A harmonikus fejlettség nem ennek a sokféleségnek a m eg­
szüntetését, nem az em beri személyiségnek egy társadalm i á tla g b a n való uniform izálását
je len ti, hanem a társadalom nak azt a szükségletét, hogy az egyén valam ennyi ad ottságát
és ha jla m át szabadon fejlessze ki oly mértékig, hogy egyéni tevékenysége alkotó módon
já ru ljo n hozzá a társadalom erőinek gyarapításához, előrehaladásának meggyorsításához.
Az újtipusú személyiséget m indenek e lő tt a rá jellem ző adottságoknak és hajlam oknak

71

�az alkotó aktivitás színvonalára való felemelése jellem zi. Nem az, hogy képességei a
társadalm i tevékenység minden területén egyenlő színvonalon nyilvánuljanak meg, hanem
az, hogy alkotó módon nyilvánuljanak meg a tevékenység egy vagy töb b területén.
Harmonikusan fe jle tt személyiségen teh át olyan embert értünk, aki képes alkotó módon
résztvenni a társadalom előtt á lló különböző fela da to k m egoldásában és ehhez kifejleszti
m agában — az egész em beri kultúra bázisán - a szükséges belső erőket, képességeket,
ismereteket. Jellemző vonásai között döntő fontosságúak: a kommunista tu d a tosság; a
korszerű általános műveltség, a magasfokú szakmai képzettség, ami az anyagi vagy
szellemi termelés egy vagy néhány ágának olyan mély ismeretében nyilvánul meg, hogy
annak továbbfejlesztésébe aktívan be tud kapcsolódni. A kulturális forradalom lényegét
és perspektivikus cé ljá t kifejező művelődési eszmény megközelítése és történelm i realizálása
ebből következően három alapvető fe la d a t - a kommunista tudatosság, a korszerű á lta ­
lános műveltség és a magasfokú szakmai műveltség kialakítása és á lla n d ó to v á b b fe j­
lesztése — megvalósításán keresztül történik.
A kulturális forradalom lényegének és céljának ilyen értelmezésével kapcsolatban
felm erül a kérdés, hogy a harmonikusan fe jle tt személyiség kialakulásának folyam ata nem
redukálódik-e ennek következtében a kultúra területére? Teljesen világos, hogy az ilyen
egyének tömeges kialakulásának felté te lei fe lö le lik a társadalm i létfeltételek egészét.
Kiinduló előfelté te le i a burzsoázia hatalm ának megdöntése és a term elő eszközök m a­
gá ntulajd on án ak megszüntetése. A fe la d a t megoldása azonban ezeken kívül feltételezi
a termelés technikai bázisának, a munkának, a társadalm i együttélés viszonyainak és a
közösségi élet form áinak, az életmódnak, a társadalom tudatának m egváltozását is.
Hibás lenne tehát a kulturális forradalom nak olyan széles értelmezést adni, hogy m ind­
ezeket a területeket a maguk teljességében m agába fo g la lja . A kultúra átalakulása e
feltételek megteremtésének egyik szükségszerű folyam ata, amely azonban elválaszthatat­
lanul összefügg az összes töb bi feltételek megteremtésének folyam atával azáltal, hogy a
dolgozó emberek személyiségének és tevékenységének átalakulásában szintetizálja m ind­
azokat a képességeket, ismereteket, készségeket, amelyek az e területeken folyó alkotó
tevékenység során és eredményeként keletkeznek. Ebből az összefüggésből következik, hogy
a kulturális forradalom célja nem valósítható meg a kulturális felvilágosító tevékenységre
korlátozva, hanem csak a dolgozó tömegeknek az új társadalm i létfeltételek alkotásában
és a társadalom irányításában való egyre szélesebb körű aktív részvételének útján Fel­
merül továbbá az a kérdés is, hogy a kulturális forradalom lényegének a személyiség
harmonikus fejlődéséhez, öntevékenységéhez szükséges kulturális feltételek m egterem ­
téseként való értelmezése nem ha gyja-e figyelmen kívül a társadalom kultúrájának, a
kultúra történelm ileg kia laku lt objektív állom ányának fejődését. A kulturális átalakulás
fontos fela da ta , hogy a szocialista forradalom előtt kia laku lt kultúra értékeit a dolgozó
tömegek tevékenységén keresztül az új társadalom építésének szolgálatába állítsa. A
tömegek alkotó erejének kifejlesztése azonban megköveteli a kultúra régi állom ányának
minőségi m egváltoztatását is, ami egyrészt gyorsütemű fejlődésében, új értékekkel való
gazdagodásában, másrészt eszmei bázisának átalakulásában nyilvánul meg. A kultúra
egész objektív állom ányának gyarapodása, fejlődése, nélkülözhetetlen feltétele annak,
hogy a társadalom ta g ja i elsajátíthassák, kifejleszthessék m agukban az új társadalom
építése során rájuk háruló egyre bonyolultabb fela da to k megoldásához szükséges tudást,
képességeket, készségeket. A kultúra objektív állom ányának és a dolgozó töm egek eleven
erőinek fejlődése a kulturális forradalom egységes folyam atának szervesen összetartozó
két oldala, s ebben az összefüggésben a kultúra objektív állom ánya fejlődésének éppen
az az értelme, hogy ala p u l szolgál a tömegek alkotó erőinek m agasabb színvonalához.
Ennek az összefüggésnek a felismerése tükröződik „Az MSZMP m űvelődéspolitikájának
irányelvei” -ben, amely hangsúlyozza, hogy a kulturális forradalom c é lja : „ A kultúra
eredményeinek közkinccsé tételével biztosítani, hogy szocialista társadalm unkban a nép
kulturális alkotó ereje sokoldalúan kibontakozzék, illetve tovább fe jlő d jé k.” 7
A kulturális forradalom minőségi változást je len t az egész kultúra eszmei tartalm ában.
Az uralkodó ideológia m indenkor m eghatározó szerepet játszik a kultúrán m int összefüggő
rendszeren belül, annak eszmei vázát alkotja. Ezért o munkásosztály érdekeit tükröző
szocialista ideológia uralkodó helyzetbe kerülése, a marxizmus—leninizmusnak fokozatosan
a társadalom minden ta g ja meggyőződésévé válása — az egész kulturális átalakulás
döntő területe. A tömegeknek a szocialista ideológia szellemében való nevelése m ellett
ez je len ti egyben a társadalom tudom ányoknak, az irodalom nak és a művészetnek a

72

�marxizmus—leninizmus világnézeti bázisán történő alkotó fejlesztését is. Az id e o ló g ia i fo r­
radalom teh át a kulturális forradalom szerves része, amely messzemenően érezteti hatását
a kultúra minden területén. A kulturális forradalom azonban nem korlátozódik az ideo lóg ia i
forradalom ra. Több annál, mivel a nem -ideológiai je lle g ű ismeretek, képességek és kész­
ségek kifejlődését is m agában fo g la lja , továbbá a kultúra területén kia laku lt objektív
társadalm i viszonyok (a kultúra alkotásának, elosztásának, elsajátításának és felhaszná­
lásának viszonyai) egész rendszerének átalakulását, valam int a kulturális intézmények
rendszerének fejlődését is. Ez gyökeres fordu la t — igazi forradalom a kultúra fejlődésében
a szó legm élyebb értelmében, olyan minőségi átalakulás, amelyet ebben a teljességben
még nem pro du kált a történelem , s csak a kapitalizm usból a kommunizmusba való á t ­
menet időszakára jellem ző Jelentős minőségi változások a kultúra egyes fontos területein
— az id eológiában, a tudom ányban, a technikában stb. — történtek és történnek a
nem szocialista társadalm i form ációkban is. Az egyes területek változásai — egyéb különb­
ségek m ellett — azonban nem képeznek ezekben az esetekben szerves egységet e ku ltúra
egészének, m int összefüggő rendszernek az átalakulásában, nem érintik továbbá a kultúra
területén kia la ku lt objektív társadalm i viszonyok minőségi old a la it.

A kultúra és a kulturális forradalom fent vázolt felfogása a la p já n a továbbiakban
a teljesség igénye nélkül néhány olyan összefüggésre szeretnénk felhívni a figyelm et,
amelyek a kulturális átalakulás gyakorlati m egvalósulásának folyam atával kapcsolatban
érintik fejlődésünk je le n le g i aktuális problém áit is.
A kulturális forradalom az új társadalom építésének olyan törvénye, amelynek é r­
vénye nem korlátozódik a szocializmus a la p ja i lerakásának vagy a szocializmus teljes fe l­
építésének időszakára, hanem kiterjed a kapitalizm usból a kommunizmusba való átm enet
teljes történelm i korszakára. Lenin a kulturális forradalom pro gra m ját felvázolva ismételten
aláhúzta, hogy ez a cél nem érhető el rövid idő a latt. Megvalósításához „egész fo rra d a ­
lomra, a nagy néptömegek kulturális fejlődésének egész időszakára van szükség. . . —
írja, m ajd e folyam at terjedelm ére vonatkozóan rám utat: „K ülön történelm i korszak lesz ez,
s nem érhetjük el célunkat, ha nem fu tju k be ezt a történelm i korszakot” .8 Azokban az
országokban, amelyekben a szocializmus építése a term elő erők és a kultúra viszonylag
alacsony fejlettségi színvonaláról indult, természetszerűen a kulturális forradalom cél­
kitűzésének megközelítése még több id ő t követel. Kulturális forradalm unk eddigi eredm é­
nyei minőségi változást eredményeztek népünk műveltségében a felszabadulás előtti szín­
vonalhoz viszonyítva. Az áta laku lás egész terjedelm ét látva azonban annak is tud atában
kell lennünk, hogy végső célunk megvalósítása még további hosszantartó folyam at. H ely­
zetünket és fe la d a ta in k a t ebben a tekintetben nemcsak a m últbeli elm aradottsághoz vi­
szonyítva kell meghatároznunk, tekintettel kell lennünk a kulturális áta laku lás egészének
stratégiai céljára is, hogy a magunk elé tűzött konkrét fela da to k megoldása is — ad ott
reális lehetőségeink keretei között — e cél felé közelítsen bennünket.
A kulturális forradalom megvalósítása során — különösen a viszonylag alacsonyabb
fejlettségi színvonalról in du ló országokban
— nagy hangsúlyt kap a kulturális e lm ara­
dottság felszámolása. Meg kell szüntetni az írástudatlanságot, kötelező általános oktatást
kell bevezetni, meg kell terem teni a m últbeli képzettségi hiányok pótlásának lehetőségét a
felnőttek számára stb. Előrehaladásunkat ezen a szakaszon a kultúra terjedésének meny
nyiségi ad a ta i önm agukban is szemléletesen tükrözték. Ennek a fela da tn ak a megvalósí­
tását a jövőben is minden erőnkkel szorgalmaznunk kell, hiszen — am int erre a művelődós­
szociológiai kutatások felhívják a figyelm et - a statisztikai átla go k m ögött még nagy egye­
netlenségek húzódnak meg, s nem tűntek el teljesen a fehér folto k sem kulturális
térképünkről. Mégis úgy tűnik, hogy egyre kevésbé elégíti ki fejlődésünk igényeit, ha
előrehaladásunkat csak a kultúra terjedésének mennyiségi a d ataival jellemezzük. A te r­
jesztési adatok nem tükrözik teljesen és pontosan a kultúra elsajátításának folya m atait
sem, s még kevésbé adnak hiteles képet arról, hogy az egyre szélesebb körben terjesz­
te tt kulturális értékek hogyan funkcionálnak a dolgozó emberek tevékenységében. A
műveltség színvonalának mércéje nem a passzívan e lsa já títo tt ismeretek összege, hanem a
gyakorlati tevékenységben m egnyilvánuló aktív képességek, ismeretek és készségek f e j­
lettségi foka. A szocialista művelődésnek az a célja, hogy „a tudás valóban a vérünkbe
menjen át, hogy teljes mértékben és igazán m indennapi életünk alkotó részévé váljon .” 9
Kulturális forradalm unk fejlődése azt az igényt tűzi napirendre, hogy eredményeinket ehhez

73

�a kritérium hoz viszonyítva is értékeljük és munkánkban keressük azokat az eszközöket,
amelyek a cél elérését hatékonyabban segítik elő. Előre látható, hogy az ilyen igényű
vizsgálat sok bonyolult problém át, nehézséget vet fel, mivel a művelődés eredmenyeit
a művelődés területén kívül is kénytelen vizsgálni: a munkában, a p o litik a i-k ö z é le ti
aktivitásban, az életm ódban, olyan területeken, amelyek fejlődésében a kulturális fe j­
lődés csak egyik tényező egyéb más komponensek m ellett. További nehézséget je len t
az a körülmény, hogy a művelődés hatásai nem nyilvánulnak meg azonnal és közvetlenül
az emberek tevékenységében, hanem a személyiség már kia laku lt struktúráján átszűrődve,
olykor csak évek múlva és több-kevesebb teljesseggel je lennek meg a tevékenységben.
Sokoldalú elm életi—m etodológiai kutatóm unka, további kísérletek szükségesek olyan
elemzési elvek és mod szerek kidolgozásához, amelyeknek a segítségével pontosabb képet
alkothatunk művelődési munkánk hatékonyságáról, arról, hogy mennyire sikerült kultúrális
forradalm unk első szakaszában a kultúrát a tömegek eleven alkotó erejének tényleges
forrásává tenni.
A kulturális forradalom szükségszerűsége, a korszak egészére vonatkozóan, a szocializmus
gazdasági és p o litika i fejlődésének tendenciáiból következik, de ezen belül egyes sza­
ka szainak kibontakozása a konkrét gazdasági és p o litika i (hazai és nemzetközi) feltételek
álta l meghatározott. A képességek kifejlesztesének lehetősége jelenlegi feltételeink között
is nyitva áll, ennek valóságáról azok a tíz- és százezrek tanúskodnak, akik az elm últ két
évtizedben váltak művelt, öntudatos, a „történelem ben je le n lé v ő ' aktív emberekké. A do tt
viszonyaink, elsősorban műszaki, gazdasági fejlettségünk színvonala, azonban még nem
ösztönzik minden te rületen közvetlenül érzékelhető m ódo n az egyének kultúrájának fe j­
lődését. A nem fog la lko zta to tt képessegek pedig nem fejlödnek ki . Nem növekszenek az
olyan erők, amelyek elé nem állíta na k f ela datokat. Ha a m indennapi munka még csaknem
kizárólag fiz ikai erőkife jtést kíván és napról napra ismétlődő fela da to k elé á llítja a
d o lgozó t, akkor ez a tevékenység ma még nem követeli meg az in te llektuáiis fejlettség
m agasabb fokát. A termelés műszaki színvonalának függvénye a munka termelékenysége,
a dolgozók fejlődéséhez szükséges szabadidő nagysága, az életszínvonal, az életm ód is.
M in d ez arra utal, hogy kultúrális forradalm unk tová b b i kibontakozásának is kulcskérdése
gazdasági fejlődésünk meggyorsítása, elsősorban a termelés műszaki színvonalának
emelése.
A műveltség funkcionálásának fontos területe és egyben nélkülözhetetlen ösztönzője
a p o litik a i—közé leti tevékenység. A doigozók mind szelesebb töm egeinek részvétele a
párt- és állam i szervezeteken keresztül a társadalm i fejlődés aktuális kérdéseinek meg­
vitatásában, a célravezető megoldások kialakításában és megvalósításában szélesíti
látókörüket, fokozza felelősségérzetüket, erősíti a szocialista célokkal való azonosulásukat
ösztönzi aktivtásukat a cselekvésben és a kulturális—ideo lo gia i önképzésben. A dolgozók­
nak a társadalom irányításába való bevonása szükségessé teszi számukra a társadalm i
fejlődés törvényeinek megismerését, a társadalm i érd ekek különböző összefüggésekben
való fe lismerését, hozzáértést az á llami és társadalm i szervekben tá rg ya lt kérdések elemzé­
séhez, a közéleti készségek fejlettségét. Elsősorban az új társadalm i viszonyok hatásával
m agyarázható az a nagy aktivitás, am ely a művelődés területén a proletárforradalom
győzelme utáni években m egnyilvánult, főleg a munkásosztály és a parasztság p o litika ila g
legaktívabb rétegei tudásvágyának tömeges megnyilatkozása. Ma az előtt a problém a előtt
állun k hogy nemcsak ezt a réteget, hanem mind mélyebbről merítve újab b és újab b
rétegeket kell bekapcsolni a közéleti tevékenységbe, felébreszteni érdeklődésüket, le­
küzdeni közömbösségüket és passzivitásukat. A szocialista dem okrácia továbbfejlesztése,
amelyen pártunk következetesen munkálkodik, — nélkülözhetetlen feltétele annak is, hogy
ú ja b b dolgozó rétegek érezzék szükségesnek műveltségük színvonalának emelését, mivel
a politikai-közéleti tevékenység egyre szélesebb lehetőséget nyújt ennek realizálásához.
A kulturális fejlődés irá nt egy-egy konkrét időszakban tám asztott objektív társadalm i
követelmények az egyének művelődési és alkotó tevékenységén keresztül realizálódnak.
A kultúra m agasabb színvonalra emelése csak az emberek aktív erőfeszítésének eredménye
lehet. A tömegek m inőségileg új színvonalának kialakításához nem elég ledönteni azokat
a korlátokat, amelyek elválasztották a kultúrát a dolgozó em bertől. Nem elég megnyitni a
művelődés lehetőségét, nem elég hozzáférhetővé tenni a kultúra gazdagságát. Nem
kevésbé fontos és bonyolult fe la d a t a töm egek kulturális szükségletei, művelődési igényei
színvonalának á lla n d ó emelése, ami ösztönzi aktív erőfeszítéseiket a kultúra e lsa já títá ­
sának és továbbfejlesztésének területén. Kulturális forradalm unk je le n le g i szakaszában

74

�az előrehaladás egyik fontos kérdése annak pontosabb feltárása, hogy milyen mechaniz­
musok útján közvetítődik a társadalom kulturális fejlődésének szükségessége az egyének­
hez, hogyan jö n létre személyes érdekeltségük a kuitúra fejlődésében, milyen közvetlen
tényezők hatására form álódnak kulturális szükségleteik, igényeik.
A társadalom alapvető p o litik a i- és tulajdonviszonyainak megváltozása létrehozza
az előfeltételét a dolgozók kulturális szükségletei emelkedésének, eltá volítja azokat a
gá tló tényezőket, amelyek visszatartották fejlődésüket a kapitalizm usban. Azonban ezek­
nek a „n a g y ” társa dalm i viszonyoknak a megváltozása nem váltja ki autom atikusan és
nem determ inálja teljességgel a kulturális szükségletek emelkedését. Ezek hatását az
egyes ember szükségleteire további társadalm i tényezők egész sora közvetíti. Elsősorban a
közvetlen élet- és munkakörülmények, az a mikrokörnyezet, amelyben az ember élete és
tevékenysége folyik. Továbbá az az id eo lóg ia i és szociálpszichikai klíma, amelyben nevel­
kedik és él a személyiség, társadalm i és szociálpszichikai kapcsolatai, azok a közösségek,
társadalm i csoportok, amelyekben tevékenysége kibontakozik, azok a szerepek, amelyeket
e csoportokban játszik.
A közvetlen munkahelyi körülmények - a termelés műszaki színvonalának emelkedése,
a dolgozó munkahelyváltoztatásra való törekvése stb - az elm últ évek tapasztalatai szerint
vezető helyet fo g la ln a k el a rendszeres tanulásra indító okok között. Ez a tapasztalat is
arra hívja fel a figyelm et, hogy a kulturális nevelőmunkának szervesen kell kapcsolódnia
a gazdasági fela da to k megoldásához azért is, mert csak így válik közvetlenül érzékelhetővé
a széles töm egek számára a kulturális fejlődésben való érdekeltségük. Az elm últ években
végzett hazai szociológiai felm érések10 eredményei feltá rják, hogy a művelődési igények
kialakításában milyen fontos szerepet játszik az életm ód, az anyagi ellátottság színvonala,
a d o lgozók rend elkezésére á lló szabadidő mennyisége és felhasználási m ódja, az egyes
közösségek szokásai, hagyományai stb. Ahhoz, hogy a társadalom minden ta g ja egyéni
szükségletként érzékelje a kultúra elsajátítását - az egész életm ód átalakítása szük­
séges. Pl.: az anyagi ellátottság alacsony színvonala, a tényleges szabadidő szűkös volta
vagy a hasznos eltöltését biztosító anyagi eszközök hiánya, az egyes közösségek tú l­
ha la dott szokásai és hagyományai felté tlenü l g á to ljá k az egyének ku lturá lis szükségletei­
nek a fejlődését. Valószínű, hogy a m űvelődésszociológiai vizsgálatok kiterjesztése az é le t­
mód tárgyi o ld a la in túleső területekre, a kis társadalm i csoportok id e o ló g ia i és szociál­
pszichikai légkörének, értékrendjének, beállítottságának, ta g ja i társadalm i tevékenységé­
nek tanulm ányozására — újab b értékes felismerésekkel gazdagítaná ed digi képünket arra
vonatkozóan, hogyan közvetítik ezek a körülmények a termelési és p o litika i viszonyok
hatását az egyénhez, ezen b e lü l: hogyan a la kítjá k kulturális szükségleteit, művelődési
aktivitását - következésképpen: kulturális színvonalát.
Ezeknek a mechanizmusoknak a feltárása szoros összefüggésben van a kulturális
forradalom lényegének és céljának megvalósítására irányuló erőfeszítéseinkkel. A tu d o ­
mányosan m egalapozott m űvelődéspolitikának az objektív társadalm i feltételek egész
komplexumának elemzésére kell épülnie, az objektív társadalm i szükségletek ki­
elégítésére
kel
irányulnia,
úgy
hogy
biztosítja
ennek
szubjektív
felté te lét
is:
a dolgozó tömegek érdekeltségét és aktivitását a kultúra fejlesztésében. A kulturális
forradalom célja csak akkor valósítható meg eredményesen, ha biztosított ez az érde­
keltség és á llan dó an emelkednek a kulturális szükségletek, a művelődési aktivitás, ha a
kultúra fejlesztésének ügye a dolgozó töm egek ügyévé, töm egmozgalommá válik. E tö ­
megmozgalom kibontakozása nem ösztönös folyam at, hanem a kommunista párt és a
szocialista állam irányító és szervező m unkájának eredménye, amelyben központi helyet
fo g la l el a zokna k a feltételeknek a megteremtése, amelyek ösztönzik a társadalom minden
tag ján ak a kultúra elsajátítására és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit.

BOROS

SÁNDOR

JEGYZETEK
1. Kulturnaja revoljucia v SzSzSzR. „N a u k a " kiadó, Moszkva, 1967. 43. old. (A szerző
kiemelése).
2. D. I. Csesznokov: Isztoricseszkij m aterializm . „M ü szl” kiadó, Moszkva, 1965 391. old.
3. Lenin Művei 5. kötet, Szikra, Bpest, 1953. 137. old.

75

�4. Hermann István: A modern elidegenedés és a kultúra. „K ritik a ” 1965. 391. old.
Licsnoszty, obscsesztvo, otcsuzsdenyie. „Inosztrannaja Lityeratura” c. folyóirat, 1966.
1. sz. Moszkva.
A. I. A rnoldov: Revoljucionnüj gumanizm szocialiszticseszkoj kulturi. „Voproszi F ilozofii”
c. folyóirat, 1967. 7. sz. Moszkva.
5. K. M arx: G azdasági—filo zófia i kéziratok 1844-ből. Bpest, 1962. 50. old.
6. MSzMP V Il. Kongresszusának Jegyzőkönyve. Kossuth, Bp., 1960. 55. old
7. Az MSzMP határozatai és dokum entum ai 1956-1962. Kossuth, Bp., 1964. 232. old.
8. Lenin Művei 33. kötet, Szikra, Bpest, 1953. 470. old.
9. Lenin Művei 33. kötet, Szikra, Bpest, 1953. 490. old.
10. „ A nap 24 ó rá ja ” KSH 1965. Bpest
„Társadalm i rétegződés Magyarországon” KSH 1966. Bpest.
„A dem ográfiai tényezők hatása a művelődésre” KSH 1967. Bpest.
Szántó M iklós: Életmód, művelődés, szabadidő. A kadém iai Kiadó, Bp. 1967.
A TÉMÁVAL FOGLALKOZÓ ÚJABB IRO DALO M :
Sz. Kovaljov: Kommunyisztyicseszkoe voszpitanyie trudjascsihszja. „Szocek. Izdat” Moszkva,
1960.
A. I. A rnoldov: Szociollzm i ku ltu ra. Akadém iai Kiadó, Moszkva, 1962.
Sztroityelsztvo kommunizma i problemü kulturi. Akadém iai Kiadó, Moszkva, 1963.
Kultur in unserer Zeit (Zur Theorie und Praxis der sozialistischen Kulturrevolution In der
DDR.) Dietz Verlag Berlin 1965.
Kommunyizm i ku ltu ra. (Zakonomernosztyi form irovanyija i razvityija novoj kulturü) „N a u k a ”
kiadó, Moszkva, 1966.
E. M. Stajerm an: Kultura v zapodnoj szociologii. Voproszi Filoszofii c. folyóirat, 1967. 1. sz.
Durkó M átyás: G ondolatok a kultúra marxista meghatározásáról és legfőbb tartalm i
jegyeiről. Debrecen, 1960.
Bencze László: A kultúra m eghatározásának problém ái. Népművelési Értesítő. 1964. 4. sz.

76

�Vihar Béla: Párbeszéd az Idővel
Némi általánosítással nevezhetjük csak V ihar Bélát önm aga-kereső költőnek. M inden
költő nyílt-leplezett vágya, hogy önm agát fejezze ki, ezt teszi rokonszenvesen o mi
költőnk is: ő a tér és idő hatalm as távla taib an mozogva fürkészi, zengi-boronaja költői
létezésének csodáját, emberi küldetésének titka it, művészi hitvallásának igazát, költészeté­
nek eredendő-egyéni jelentőségét. A tér és idő fog alm á t a gondolkodók bizonyára jo bb an
meg tu d já k határozni, alaposabban is ismerik a lírikusoknál, azonban csak a költők fe jez­
hetik ki m indkettő mérhető arányait, érzékelhető súlyát vagy lá th ató lebegését, fá jó ­
andalító múlását, röppenő változását, vissza-visszatérő olyan állom ásait, amelyekhez köl­
tőinknek élményei fűződnek (az élmény érvénye örökebb, id ő á lló b b a tud ásná l): a tudós
jo bb an értheti, a költő jo bb an érzi. ez az utóbbi lényegesebb a hagyományos — Arany
János alkotta — meghatározás érvényességét tekintve.
V ih ar Béla életének terei elég gyakran változtak az idők folyam án, a szülőföld
sejtelmes tá ja után Nógrád szelíd halm ai közt te lt el gyerm ekkora: versei tanúsága sze­
rint, serdülő m ajd fé rfi korában — 1937—1944-ben — a szenvedés útjá t já rta , ahogy azt
néki a felette megnehezült idők járása d ik tá lta : a tér és idő rövidülései vagy kitárulásai
hozták meg az érés id ejé t az ő számára. A boldog gyerekkor szárnyraeresztő, szív­
derítő élményeihez mindenkor, különösen élete nehéz vagy emlékező korszakaiban vissza­
tér, a fé rfiko r élményei kohóforrón, állan dó an izzanak benne. A reg élő halm ok fölö tt
kékellőn feszülő égboltozat a m aradandó végtelenség tá v la ta it sug allja neki, a szálló
fellegek szeszélyesen idom uló alakzata a változatosság érzetét-képzelet kelti benne, az
évszakok következetes visszatérése a születésnek és elmúlásnak, m agának a létezésnek
kérlelhetetlen törvényeit példázza; az egyszerű nógrádi embereknek a csöndes külszín
m ögött zajló viszontagságos élete úgyszintén a térhez és időhöz kötődő emlékeket idézi
fel, a költő sorsa valam ennyiénél fájó bb an , m egpróbáltabban, csaknem vég zetesen alaku lt
szülőföldjéről vagy életének más és más állom ásáról gyakran messzire sodortatva: gyerek­
korának boldog ó rá i, sugaras na pjai, serdülő korának derűs évei egyéniségének kib on ta ko­
zását, a művészi pálya választását eredményezték számára: csak költő válhatott beiőle:
hogy annak meg tud ott m aradni, azt m indenképpen azoknak az erős. eltéphetetlen köte­
lékeknek köszönhette, melyeket a szülőföld vagy életútjának töb b feltételes meg á llóhelye,
valam int a meg pró báló kor, m int tér, az emlékek, m int az időben felsorakozó élményak,
jelentettek vagy hoztá k meg számára — emberi sorsának le g nehezebb korszakaiban. Vihar
Béla teh át a fá jdalm ak, szenvedések elzokogó, e lkiá ltó költőiének rendeltetett, tá gabb
származásának rendjét tekintve, évezredeken á t m eg-m egújuló üldözések keservének je remiádos zsoltárírójává emelkedett. Természetesen ezek — a térre és időre vonatkozó fogalm i keretek aszerint bővültek ki, ahogy költőnk költészete mélyült, csiszolódott, ahogy
a nagy példák utat m utattak, és főként ahogv személyes sorsa azt alakította, befolyásolta.
Nagy, központi szerepet játszik m indebben V ihar Béla műveltségének folyvást tá g u ló köre,
nem poéta doctus ő közhelyszerű értelemben, hanem olyan költő, akinek egyaránt élményt
szereznek a művelődés és a humanitás világá bó l származó akár zordon ténvek, akár lírai
hevületű közléstartalmak. Itt érkeztünk el annak a m egállapításához, amely szerint az
em leg etett tér-, időfogalom egyetemessé tá g u l: a jelen a m últat idézi meg, a színhely kö­
zeli és távo li tá ja k felé von összekötő vonalakat.
Szécsény mosolygó do m bjainak helyére - illetve azok mellé - lép tehát Európa egyes
tá ja az id ő viszont visszanyúlik a b ib lia i szent h a jd a nkorba, az ótestamentumi próféták
koráig, akként és olyan érvénnyel, am iként azt az egyénileg áté lt események, korfordulók,
válságok, kisebb-nagyobb szomorú események, egyetemes szenvedés m agukban hordozzák:
az érzeteknek meg a képzeteknek ilyen mérvű sokszorozódósa, súlyosbodása ú jabb lírai
form ákat teremt, hagyományos m űfajokat éleszt fel költőnk s z ín v o n a lá
n ak emelkedése szá­
mára. Am int tapasztalható, e változásban megnövekszik az idő ielentőség e: költőnk küzd
az idővel, emlékeivel szegül szembe, élményeit szembesíti elődeivel, v a lla tja a múltat,
párbeszédre idézi meg: kutatja sorsalakító je lle g ét, számon kéri egyes korszakok
irányítóinak felelősségét, az elembertelenedés iszonyatát, a fenevaddá züllés folyam atának
fokozatait. A torlódó, kitörő keserv, fájd alom szétbontja költőnk hagyományos form áit,
oldó -kötő form aváltása szabad vers művelésére készteti, olykor ped ig az ószövetségi

77

�jerem iá dok műformá ja válik költői közlésének nagyszerű eszközévé: lírai hevülete já rja
át, izzítja a kötetlen közlés sorait. Az emberi é let felsőbbrendűségét, a létezés csodáját
zengzetes zsoltárokban dicsőíti, amelyekben bizonyos zenei elemek, form a-sejtelmek
sorozatosan ismétlődnek, néha himnikus ma gasztalásba fordulnak át. M ind a költői hang,
mind a tartalom emelkedett, választékos: előkelő a stílus, a magasrendű, ma gasztos­
hivatá sú költészet légkörét árasztja , jóllehet eszközei egyszerűek, használatuk szabatos,
valójában súlypontjukon állanak, tehát m indenkor visszatérnek eredeti helyzetükbe.
Á ltalánosságban ez a jellemvonás azt a go nd ola tot v illa n tja elénk versei olvasása
közben, mintha a m indenséget vágyott volna versbe fo g la ln i, önm agán túl azonban nem
ju to tt. Nem ért messzebbre, egyéniségének határán kívül eső területre, de a térben, tájb an ,
időben, történelem ben önm agát, őseit rendszerint m egtalálta, még akkor is, am ikcr lé t­
bizonytalanság szorongatta, vészthozó sejtelem fo jto g a tta : korai kényszerű halál réme
fenyegette sorstársaival, hittestvéreivel együtt. Éppen az az ösztönös m agam egtalálás men­
tette meg számos emberi és művészi válságon keresztül, hozzá kell fűznünk nyom ban:
korának válságára kell gondolnunk. Ezek a külső körülmények továbbá azt is eredményez­
ték, hogy V ihar Béla nem élhetett az „á lla n d ó költés készenléti á lla p o tá b a n ” , ami azt
je lenti, hogy minden egyes versének megírása új mea ú jabb „kezdetet’ ’ je le n te tt neki,
tehát jól begyakorolt fogásait csak igen ritkán ismételhette meg. Nem olyan egyenletes
egyéniség ő, hogy sajá t színvonalán bárm ikor — tetszés szerint — írhatna verset: sorsa és
ha jlama egyaránt elért eredményei emelésére ösztönözte, ez azzal a további kedvező
előnnyel járt, hogy versei zártak, sem a m egütött hang nem visszhangozhat tovább, sem a
téma nem fejleszthető ú ja b b meg ú jabb részletekkel, erőszakolt to ld a lé ko kka l: az Idővel
folyta to tt párbeszéd végszavai kikerekítik meghozzák verseinek a fo rm a i-ta rta lm i tiszta egy­
séget, a teljes zártságot.
Világnézete, művészi elve, emberi bizalma valam ennyi m egpróbáltatáson edzetten,
emelkedetten ha la dt keresztül. Fájdalmasan megviselte őt ugyan minden, de engedm é­
nyekre sohasem csábította: költészete a maradandóság, a túlélés nyugodt reményétől te r­
hesen terebélyesedett, bom lott remeknél rem eklőbb változatokra, valóban számonkérő
párbeszéd az Idővel, ah g y an az a térre vetítődve m agát a történelm et sora koztata e lé je.
elénk, az Ismert vagy á té lt események tükrében. Csaknem öt évezredet fog á t az idő,
mely költőnk ön tu d a tá t alakította olyanra, am inőt költészete sugall.
„M é ly hát a kín. . . A szó csak buborék, hab, / jelzés a ja j örvénylő, hűs öléből. . . /
a száj dadog és a nyelv ínyre ta pa d . . . / hol lelnék szót, mely perzsel, pezseg, té p . öl?”
— kérdi a költő kétségeinek hullám völgyébe esve, honnan a költészet szárnyain békéltető
szavak erejével em elkedik a Szellem m egnyugtató, pihentető m agaslatára, ahol elhangoz­
ha tott egyik legszebb vallom ása: „Hiszek a költészetben, mert hiszek az emberi lélekben.
Hiszem, hogy túl a gyom or éhségén él bennünk az igény az igazság és a szépség ke­
nyerére” . Valóban eme mennyei manna, a költészet könnyel-vérrel ková szolt, fá jdalom m al
kelesztett, reménység kemencéiében sütött kenyere az ő üdvössége, életének értelme és
m indenkori m egm entője. Ezzel a „kenyér” -rel táplálkozva m ondja: ..Hiszek, hiszek az e ­bukottakban. / H iszem, hogy a mártíroknak vére, / s a költők to lla alól a tin ta / oly
mag ot öntöz, am elyből m aid fa nő, / ég igérő, lo m bjában m ad ara kkal." A költők m adarai
pedig az örökkévalóság da lla m át zengik. Ám, hadd szóljon még a költő, legyen még
övé a té r és az idő. „M e g h a jto m fejem et előtted életem ü llő je : Fájdalom . Ézzel tekintek
vissza utamra, mint egy hosszú elbeszélésre, amelyet tervszerű szerkesztéssel Te írtál éve­
im ből és perceimből, Sors, adván erőt, hogy elviselni tu d jam az Idő tip ró u jjának szag­
gatását, új leveleket szülve a virrasztó csillagok fe lé ” . Az új levelek az ú ja b b versek,
költőnk üzenetei a jövőnek, a virrasztó csilla g ok fénye m ellett reménykedő emberiségnek,
a hazának, mely „rím be öltözött / lelke a föld ne k: sors és t á j : a rög” , Még számos id é ­
zetet írhatnák id e : V ihar Béla m indegyikben arról a szeretetről beszél, amely őt e fö ld ­
höz, e hazához kapcsolja, nem hangoskodó pa trióta ő, mert tudván tud ja, hogy ván do rol­
jon bár a „m on da to k országútján” , vagy igyon az „őskirályok kapui e lő tt", vándorlása
végülis hazavezeti vagy Szécsénybe, vagy Budapestre. „B olyongó voltam, kerestem a fény
szigeteit / szigeteit, s itt állok va lla n i: / az em ber annyi, m int harcai / Bolyongó voltam
messzire megyek / s aki lát tusázó felleget, / virrasztó fá t a pusztán, az velem / találkozik
— engem p illa n t a szem —. / reám gondol — bár nem tu d ja nevem” . A költő igen szerény:
még sokáig tudni, ismerni fo g ják nevét erre biztosíték költészetének nemes értéke, az
emberi fájd alom megszólaló m elódiá jában az ő hangja benne csendül, borong j ajong,
míg érzékenység, részvét lesz a földön. A feledés viszont, melyről e vadkedvű kecses

78

�négysorosa — a M ozaik - szol, jó id e iq el fo g ja őt kerülni: ,.Az ifjú sá g : tervezés, / ö reg­
ség : emlékezés. / V ilágnagy, lombos fák a la tt / lebegő csuklyában halad, / éjszín lován:
a Feledés.”
A Párbeszéd az Idővel költőnk néhány sugárzóan nagy versét fo g la lja magába,
olyanokat elsősorban, am elyeket csak ő írhatott meg , az ő lelkének lehettek legszebb,
leváló d a ra b ja i. Az olvasó az egyikre döbbent ám u la ttal la poz vissza, a másiknak m egejtő
sorait idézi, a harm adikat és a töb bie ket nem tu d ja elfeledni. Néhánynak id e írjuk a
cím ét: ö n arcké p, 1927; Ö narckép, 1942; Egy katona megy a hóban; Ö narckép a K álváriá­
val, 1944; Az isten h a lá la ; Ö narckép , 1945; Elmélkedés a haza értelm éről; A perc fo g ­
lyaihoz; a Tájak tánca és az Eszmélések, csillagok című két ciklus versei; Káin temetése;
Jób tá n ca ; Flavius üzenete az ostrom lókhoz; A hegvek között; Istenek vetése; m ajd végül
az Ú j versek sorozatának legtöbb da ra b ja költőnk fe lfe lé ívelő pá lyá já t ig a zo lja : az Európa
vallatása, A ranyhold; Tíz intelem verskoszorúk legtö b b je kedvelt verse lehet mindazoknak,
akik szeretettel és meg értéssel közelednek a költőhöz, lega láb b akkora szeretettel és meg­
értéssel, am ekkorával ő közeledik olvasói felé. A kötet két záró verse: a Tíz intelem és a
cím adó Párbeszéd az Idővel az utóbbi évek kiem elkedő költői műve.
V ihar Béla mostani kötete régibb és ú jabb verseinek szemelg etett fo q la la ta s mint
ilyen költői arculatának meg határozó jellem vonásait élesen idézi emlékezetünkbe. Köl­
tőnk tisztes szándéka szabta meg a válogatás arányait, nem a szokásos időrendben,
hanem h a ng ula ti-te m atika i csoportosításban sorakoznak teh át versei: megírásuknak id ő ­
rendje, de nem az id őpontja, ezúttal mellékessé válik, az id ő b e li-té rb e li különbségeket
fele dteti csoportosításuknak nagyszerűsége, az a d o tt tem atikának sorozatossága; a form a­
váltások olykor-olykor m egbontják ugyan a hang u lati egységet, de éppen ezáltal h a ng­
súlyozhatja szerzőnk tém avilágának változatosságát — magasabb, emelkedettebb szem­
pontú egység jegyében, amely végső fokán nem más, m int a tiszta hum anitás: m eg­
m aradni embernek az embertelenségek riasztó, lélekemésztő évadjaiban. (Szépirodalmi
Könyvkiadó, 1968.).

PAKU IHRE

Három könyv az esztétika köréből
-

Lunacsarszkij, Balázs Béla és Lukács György válog atott írásai -

A kérdés tu la jdonképpen az: milyen művészet s milyen esztétika tölth eti be fe la d a tá t
a szocialista forradalom kibontakozásának és kiteljesedésének szakaszaiban, hogyan tö r­
ténik a valóság szellemi, esztétikai birtokbavétele a „g o n d o la t fo rra d a lm a ” korszakában?
E kérdésfelvetés — bár más és más m egfogalm azásban - nyomon követhető a ma rxista
esztétika művelőinek m unkáiban a XIX. század közepétől napjainkig, M arxtól és Engelstől
Ernst Fischerig. (Lásd például utóbbi Korszellem és irodalom című könyvének fülszövegét;
- G ondolat, 1966. —) A marxizmus klasszikusai válaszadáskor az emberek egymásközti
társadalm i viszonylatát tekintik a művészet a la p jának és tárgyának, m űalkotásnak pedig a
valóság lényegének széles skólájú visszatükröződését ta rtjá k. Az esztétikum ebben az ér­
telmezésben a világ megismerésének és a világra való hatásnak egyik lehetséges form áia.
Később tovább konkrétizálódnak a marxista esztétika alapelvei — egyes problém akörök
(főként Lenin á lta l) bővülnek, tisztázódnak, mások beszűkülnek, helytelen értelmezést nyer­
nek —, de valójá ba n Lafargue, M ehring, Plehanov, Lunacsarszkij, Gramsci, Lifsic, Lukács

79

�György — és mások — művészetteoretikusi tevékenysége is e centrális kérdéskomplexum
köré csoportosul.
Korunkban a társadalm i tu d a t szerepe a társadalom fejlődésében minőségileg m aga­
sabbrendű szintre emelkedik, következésképpen megnő az objektív társadalm i igény
- többek között — a bölcselet, a művészetfilozófia, az esztétika irá nt is. Talán az most
a legfontosabb vita kérdés világszerte, hogy van-e „autentikus marxista esztétika” . Ennek
mintegy részproblémája a közismert „K a fk a -p e r” , amelyben másként itélkeznek a szoci­
alista szándékú avantgardizm us szószólói - Roger G araudy vagy Ernst Fischer — és az
úgynevezett „n a g y realizmus” elméletének képviselői Lukács Györggyel az élen.
A m agyar könyvkiadásban is - dicséretére legyen mondva — nyomon követhető az
esztétikai gondolkodás megélénkülése. A Kossuth, a G ondolat és az Európa Könyvkiadók
szisztematikus program a la p já n részint a szocialista örökség hagyományozódósára törek­
szenek - és sorra je len tetik meg a gyűjteményes köteteket Plehanov, G orkij, M a rx-E n g e ls,
Lenin, József A ttila művészetelméleti írásaiból — másrészt igyekeznek nyomon követni az
aktuális, nagy jelentőségű vitákat. így került kiadásra - egyebek m ellett — Roger G araudy:
Parttalan realizmus című esszégyűjteménye és Ernst Fischer már em lített pam fletje.
A közelm últban újab b három jelentős könyvvel gazdagodott „esztétika fegyvertárunk” :
m egjelent az első olyan tanulm ány- és cikkgyűjtemény Balázs Béla m unkáiból, am ely­
ben nemcsak a film teoretikus van jelen, hanem a sokoldalú esztéta, publiciszta és kritikus
is — V álog atott cikkek és tanulm ányok
na pvilágot lá to tt az e d d ig i legteljesebb magyar
nyelvű válogatás Lunacsarszkij írásaiból - V álog atott esztétikai munkák —; és van má r
olyan gyűjteményes kötet is, am elyik keresztmetszetét a d ja Lukács György esztétikai
munkásságónak — Művészet és társadalom —.
A. V. Lunacsarszkij (1875-1933) és Balázs Béla (1884-1949) kortársak és sok vonat­
kozásban pályatársak voltak. Nemcsak pályaképük rokon, amennyiben mindketten a szá­
zad művészetének egyik lehetséges ú tjá t - a po lg ári ideo lóg iá tó l és művészettől a
szocialistáig, a m agánytól a közösség gond jaina k viseléséig — já rjá k be, hanem. — mint
K. Nagy M agda Balázs Béla kötetéhez írott előszavában m ondja - azonos típusú g o n ­
dolkodók is voltak. M ih a il Lifsic „tip o ló g iá já v a l’ élve nem annyira a kérdésekre ad ott vá la ­
szaiban erős ez a típus, hanem inkább abban, hogy érzékelni tud ja a megközelítően világos,
kézenfekvő válaszok korlátozottságát és kutató-kisérletező művei gondolkodni ta n ítjá k
az embereket.
Lunacsarszkijt e kötet a forradalm i kultúra agitátora kén t m utatja be. Érdeklődésének
középpontjában a „művészet és forrad alom ", a „művészet és proletariátus” viszonya áll.
Elemzi az új szocialista művészet megteremtésének fela d a ta it, vizsgálja a művészeti örök­
ség elsajátításának m ódozatait, és a modern polgári világ kultúrájához való viszonyt.
Kidolgozza a művészet pártirányítá sának elveit. Tanulm ányait, kritiká it a forrad alm i p á r­
tosság jegyében fogalmazza.
„Tézisek a marxista kritika fe la d a ta iró l” című értekezésében ma is rendkívül aktuális
problém ákat feszeget. Véleménye szerint a marxista kritika arra hivatott, hogy az iro ­
dalom m al együtt intenzíven, energikusan részt vegyen az új ember és az új élet kia la kí­
tásában. A marxista kritikusnak m indenekelőtt a mű ta rta lm á t kell vizsgálat tárgyává
tenni, azt a „tá rsa d a lm i lényeget” , amelyet kifejez. M eg kell ta lá ln ia az a d o tt mű
szociális alap te nd eciá já t. A kritikusnak meg kell á lla p íta n i, hogy milyen társadalm i cso­
portokhoz kötődik a mű, hogy milyen hatást fe jth e t ki a társadalm i életre a műben rejlő
szuggesztív erő, m ajd rá kell térnie a forma vizsgálatára, m indenekelőtt abból a szem­
pontból, hogy a form a mennyire van összhangban fő céljaival, vagyis mennyiben szol­
g á lja a maximális kifejező erőt, az olvasó maximális bevonását az a d o tt tartalom körébe.
Egyéb írásaiban továbbfejleszti Plehanov esztétikai elméletének legerősebb o ld a la it.
Gogol, Csehov és Scsedrin munkássága a la p já n elemzi a humor és a szatíra összetevőit,
és idejekorán kife jti véleményét a szocialista realizmus értelmezése kérdésében. Lunacsarsz­
kij írásait — S. Nyírő József szerkesztésében — kitűnő fordító-kollektíva tolm ácsolja a
m agyar olvasónak.
Balázs Béla munkásságát le g találó bb an Szabolcsi Miklós jellem zi az „A rcképek a
m agyar szocialista iro da lom b ól” című tanulm ánykötetben: „ ...m ű v é s z i alkata az in te lle k­
tuális, a racionális művészé, aki kora g o n d o la ta it mélyen á t tu d ja élni, de nem spontán
elemi erejű alkotó inkább a részletek ura, mint nagy összefoglalásoké: műveinek egy
része (mind 1919 előtt, mind azután) inkább jelzése, illusztrációja meggyőződésének, mint

80

�harmonikus alkotás.” E m egállapítás jogosságát Balázs Béla tanulm ányaiból és cikkei­
ből közzétett válogatás is igazolja.
A nagy műveltségű és rendkívül fe jle tt íráskészségű költő, író és teoretikus to llá b ó l
csak a film esztétika terén kerekedett ki egységes rendszer, egyéb írásaiban nehéz fe l­
fedezni a „vezé rfo na lat” . Széles körű érdeklődésére mindenesetre fényt vet, hogy ta n u l­
mányt ír Ady Endréről, Bartók Béláról, Dosztojevszkijről, G. H auptm annról, M. M aeterlinckről
és R. M usilról, kom m entálja Rosa Luxemburg börtönből írott leveleit; „A lírai érzékeny­
ségről” , „A versről” és „A hasonlatról” címmel értekezik az újkori líra, valam int a poétika
természetéről, felem eli szavát a bécsi emigránsok körében szervezkedő akadém ia érde­
kében, és odaadással, rajongással ír nagy szerelméről, a film rő l. Külön ki kell emelnünk a
Babits M ihályhoz írott levelét, amely arra mutat, hogy Balázs Béla 1938-ban már a
szocialista kultúra követe és szószólója. Azt írja : „A z az Európa, mely a ti célotok volt,
a szellem, o humanizmus hazája, nem föld rajzi fogalom többé. A nyugati civilizáció
Európájában Ázsia tört ki, oly sötéten és barbárul, amilyen keleten nem volt soha. És
ti, vakok, nem tud játok még, hogy ama kultúra, melyet ti kerestek, m ögöttetek, keleten,
a Szovjetúnióban de rült fe l.”
Balázs Béla hagyatéka — amelynek teljes feltárása még a jövő fela d a ta — végső soron
a kultúra „keleten értelm ezett" fogalm ának elfogadásán alapszik. Ez a válo g a to tt cikke i­
ből és tanulm ányaiból kiolvasható legfőbb tanulság.
És hogyan lehet összefoglalni Lukács Györgynek a XX. századi m agyar szellemi élet
nemzetközi méretekben is kivételes érdemeket szerző filozófus-esztétájának, a Művészet
és társadalom címszó a la tt m egjelent válog atott írásainak fő m ondandóját, központi
problem atikáját? Nem könnyű ugyanis kihámozni, a bár könyörtelenül racionális, de
mégis — vagy talá n éppen ezért - komoly szellemi iqénybevételt követelő, öt évtizedet
átívelő — 1908-1960 - magvas eszmefuttatások lényegét. A végülis — Fehér Ferenc g o n ­
dos válogatása révén - szerves egységet alkotó önálló művek, vagy szemelvények go n ­
dolatm enetének nyomon követésében az olvasónak maga a szerző nyújt támaszt, aki
tanulm ány-értékű előszavában felvázolja a po lg ári idealizm ustól a szellemét lángra
lobbantó igazi marxizmusig vezető fejlődésm enetét és kiemeli, hogy miyen korlátokkal
harcolva, melyeket elfogadva vagy továbbfejlesztve, melyeket tagadva fogalm azódtak
meg egységes filo z ó fia i—esztétikai nézetei.
„ A marxista esztétika önállóságának, elvi eredetiségének elismerése első lépésem
volt az új világnézeti fo rd u la t megértése és megvalósítása irányában.” - írja és m ind­
m áig az önálló, egységes - noha csak cikkek, levelek, feljegyzések form ájában kife jte tt
- m a rx i-le n in i esztétika igenlése képezi Lukács György esztétikájának egyik sarkalatos
tételét. E g o nd ola tát fe jti ki a „Bevezetés a marxi esztétikába” című tanulm ányában.
Szorosan összefügg ezzel az a felismerés, hogy a marxi esztétika a m űalkotást a tőle
elválaszthatatlan történelm i folyam attal egységben értékeli. Rámutat arra. hogy ennek az
esztétikának a legáltalá no sabb elveit a történelm i m aterializm usban ta lá lh a tju k meg.
Elsőként tisztázza a pártosság és a tendencia közti különbséget: „Az ellentét tehát
a közt a pártosság között van, mely a művészi m agatartás és alkotás lényegéből fakad
és a közt a tendencia között, melynek az igazi ábrázolás problém áihoz nincs szerves kap­
csolata, sőt éppenséggel m egham isítja az ábrázolt emberek és történések belső igaz­
ságát. . . A „te n d e n c ia " helyét e lfo g la ló pártosság egy olyan fontos pont, ahol áttörhetünk
és á t is kell törnünk a m arxizm us-leninizm usnak alkotómódszerünk számára történő ki­
aknázásához” (Tendencia vagy pártosság?) Ez a problém a mélyül el lényegében „A
különösség” című könyv itt közölt részletében is.
A különösség kategóriájának döntő jelentőséget tu la jd o n ít az esztétikai világkép
szerkezetében. (A művészet mint az emberiség fejlődésének öntudata). Esztétikája közép­
pontjában a valóság művészi visszatükrözése áll, a művészi alkotást és a műalkotások
igazi élvezetét is a visszatükrözéshez kapcsolja. (A valóság művészi visszatükrözése).
Arra törekszik, hogy a produktív és receptív esztétikai m agatartásnak és tételezésnek
helyét és fu n kció já t az emberi cselekvések valóságos rendszerében meghatározza. Az
ember egyéniségét és társadalm i lény m ivoltát kölcsönhatásban fo g ja fel, hiszen — mint
írja — „a z ember társadalm isága következtében válha to tt csak pusztán természeti egyed­
ből emberi egyéniséggé.” (Előszó).
A realizmus Lukács György á lta li értelmezésére a kötetben — többek között — „Az
avantgardizm us világnézeti a la p ja i” című tanulm ányban ta lá lu n k utalást, ahol kétel­

é

81

�kedését fejezi ki abban, hogy a mai polgári irodalom divatáram latainak elsajátítása
képes-e az írónak segítséget nyújtani azonban az esetekben, am ikor a hivatalo s e l­
mélet el aka rja őket téríteni az igazi művészi alkotás útjáról. Végkövetkeztetése, hogy a
szocialista irodalom egyedül a valóságban való igazi művészi elmélyedés útján ta lá l­
hatja meg önmagát.
Lukács György esztétikai munkássága révén a vilá g iro d a lm i kultúra propagátora is.
Elsősorban a z angol, a francia, a német, az orosz és a szovjet irodalom esztétikai ér­
tékeit tudatosítja.
Az idős filozófus legfrissebb m agyar nyelven m egjelent könyve - amelyet a G ondolat
ad ott ki — elsősorban elismerésre készteti a közvéleményt e gazdag életmű iránt. Luna­
csarszkij és Balázs Béla kötetei a Kossuth Kiadónál jelentek meg, az utóbbi az Esztétikai
Kiskönyvtár sorozatban.

CSONGRÁDY

BÉLA

Emlékművek között
Először jártam a Szovjetúnióban.
Míg szállt velünk a gép, a II. világháborúra go nd olta m ; a m egtiport orosz földre,
a szétvert városokra, s Kijev fö lö tt repülve nem az aranyos kupolá jú templomok, az e rő d­
falak képe merült fel bennem, hanem Babij Jár iszonyata, és belém hasitott a fasizmus
újrajelentkezésének veszélye.
Izgatott, hogyan él a II. világháború emléke a szovjet nép tudatában, hogyan hatott
a világtörténelm i jelentőségű győzelem fejlődésükre, mai m agatartásukra.
Természetesen E—10 nap csak arra elég, hogy az ember élményeket szerezzen, be­
illessze ezeket a már kia laku lt képbe, vagy éppen ezek a la p já n átrendezze és korrigálja
a korábbi véleményét, de nem lehetséges az élmények, új ismeretek és tapasztalatok e lle n ­
őrzése.
Este érkeztünk Moszkva fölé. A sziporkázó fények érzékeltették a város méreteit. Le­
nyűgöző látvány volt, csábított arra, hogy korábbi gond ola taim a t felváltsa a ma technikai
haladása iránti csodálat, egy kis ország fia számára, elképzelhetetlen arányok és —
későbbi tapasztalataim a la p já n mondom - távlatok tudatosítása.
Széles úton robogott velünk a gépkocsi Seremetyevóról Moszkvába, mikor egy emlékmű
visszazökkentett a korábbi gondolatokhoz: betontalapzaton nagy harckocsi akadály, amely
jelezte, hogy 1941. decemberében eddig ju to tta k el a németek. Hatásában nemcsak
„m é rfö ld kő ” , nemcsak a múltra emlékeztet, hanem a mára is figyelmeztet.
Sokat hallottam , milyen nagy gonddal ápolják, őrzik a szovjet emberek a mult em ­
lékeit. Természetesen nem m indent ápolnak és tisztelnek, ami régi, ami a m últból maradt.
Az értékelés alapvető kritérium a, hogy egy ad ott objektum m it tükröz a nép alkotó teh et­
ségéből, milyen - a z orosz nép, vagy az emberiség haladását szolgáló - történelm i ese­
mény fűződik hozzá, vagy az orosz történelem, kultúra, tudom ány melyik nagy a la k já n a k
élete, tevékenysége folyt fa la i között. Ezért láthattuk a hatalmas épületek árnyékában
Csehov kicsiny házát, Szmolenszkben az orosz építészet egyik remekét, az Uszpenszkij
székesegyházat, ahol kísérőink büszkén em lítették, hogy Oroszországban - ily módon
fejezve ki elrag adtatá sát - itt vette le először k a la p já t Napóleon. Feltűnt a múlthoz való
viszonyuknak az a rendkívül vonzó sajátossága, hogy a tárgyak, objektum ok hum anizált
tartalm a t kapnak, az ember és alkotás iránti tisztelet erősítését szolgálják, az em ber m eg­
becsülésére nevelnek,
82

�Moszkvában tö ltö tt első napunk — küldetésünknek megfelelően — kiállítások, m ű­
emlékek, emlékművek megtekintésével te lt el. Láttuk M anizer híres Zója-szobrát és a
partizán harcoknak emléket á llító többfigurás szoborkompozícióját.
Még nyitva volt a Komszomol m egalakulása 50. évfordulójának tiszteletére rendezett
— m éreteit és művészi értékeit tekintve is — hatalm as össz-szövetségi kiállítás, a Manézs­
ban. (Ez volt a cári lovarda, amely a f o rradalom győzelme óta jelentős kulturális esemé­
nyek színhelye. A nagyméretű és gyorsütemű városépítés során sem bontották le, nem is
tervezik ezt, hiszen már maga is történelm i emlékké vá lt.).
A képek, szobrok, m urális alkotások a képzőművészetek nyelvén ugyanazt hirdették,
am it a 30-as években M. G orkij fogalm azott meg: „Nagyszerű megbízatás embernek
lenni a Földön.”
Az elkötelezett művészet nagy seregszemléje volt ez. S éppen határozott eszmei
tartalm a erősítette meg bennem azt a felismerést, hogy a személyi kultuszt egy általános
emberközpontúság váltotta fel, a népért áldozatra kész, a hazájának hírnevet szerzett
ember mélységes tisztelete. Ez a m ondanivaló a m inőségileg új vonásokkal gazdagodott
demokratizmus légkörében egyre erőteljesebben érvényesül.
Nagyon sok mű tém ája volt a II. világháború, Jónéhány még a háború idején, vagy
közvetlenül utána készült. Ezek — természetesen — magukon viselték a kor ízlésének,
igényének és követelményeinek bélyegeit Voltak, amelyeket a közelm últban vagy n a p ja in k ­
ban alkottak. Ebben a teremben értettem meg a szovjet ember művészetéhez való érzelmi
viszonyát és a II. világháború emlékének hatását
Azok az alkotások, amelyek a hősi halottaknak á llíto tta k emléket, tele voltak v irá g ­
gal. Nálunk nem szokás kiállítási tárgyakat virá gg al borítani, sőt ezt a gesztust
itthon sokan naivitásnak, gyermetegségnek itélnék, de itt nem tűnt sem groteszknek,
sem idegennek. Természetes volt.
M egálltam M itljanszkij „Elesett osztálytársaim em lékére” c. öt-alakos szoborkompo­
zíciója előtt. A kamaszos vézna figu rák esetlenül hosszú karjukkal férfiasságot erőltetve
szorítják az aránytalanul nagy és súlyos fegyvereket. Válluk m egbillen, arcukon elszántság,
szemükben a túl sokat megéltek, túl sokat láttak különös szomorúsága. Gyerekek voltak,
diákok, nevük is úgy volt a talp aza tb a vésve, ahogyan annak idején belefaragták az
iskolapadba. Csak a városnevek — ahol elestek - jelezték, hogy m it kellett vállalniuk.
H atalm as erejű kompozíció, kifejezte m indazt az áldozatot, szenvedést, hősiességet, amelyet h a ­
zájáért hozott a szovjet nép. De hirdeti azt az erőt, elszántságot is, hogy ez a nép ma is
holnap is kész és képes megvédeni a szovjet földet. Hatásukban óriásokká, időtlenekké
és legyőzhetetlenekké váltak ezek a bronzba öntött kiskatonák.
Később találkoztunk a művésszel, aki elm ondta, hogy az egyik elesett osztálytá rs
m agyar volt, Raab G ábor egy m agyar internacionalista fia. Bárhol jártunk, bárkivel be­
széltünk, tapasztalhatuk, hogy a II. világháború emléke ma is ható tényező és sokoldalúan
befolyásolja az egész szovjet nép fejlődését.
Súlyos áldozatok és szenvedések árán élte á t az egész nép a szocialista társadalom
m agasabbrendűségének kollektív élményét, mely a Nagy Honvédő H áborúban ara to tt
világtörténelm i győzelemben csúcsosodott ki. A szovjet nép közös erőfeszítéssel kivívott
győzelme még szorosabb egységbe kovácsolta a Szovjetúnió népeit, erősítette szocialista
öntudatukat, a világ békéjéért, az emberi haladásért érzett internacionalista felelősségérzetüket. Ezeknek ez emberi és nemzeti értékeknek kialakulását és megerősödését más
történelm i tényezők is befolyásolták
Az orosz történelem honvédő és forrad alm i hagyom ányainak generációkra való á t­
örökítése az elm últ másfél évszázadban — a nemzetté válás folyam atának felgyorsulása
óta — folyam atos és intenzív volt. Hiszen a Napóleon elleni győzelem emléke — mint a
nép hazaszeretetének és hősiességének egyik legragyogóbb ténye - a századforduló idején
még eleven hagyomány volt, a szülőföldhöz való ragaszkodás történelm ileg kia laku lt érzése
telítőd ött a proletárforradalm ak korának szocialista tartalm ával.
H atalm as nemzetformáló erő a győztes honvédő és forrad alm i harcok tudatos közösségi
élménye és átélése. Ú gy gondolom , alapvetően ezekben a nagy győztes népi megmozdu­
lásokban ta lá lh a tju k meg a szovjet emberek és az orosz nép legsajátosabb vonásainak
forrását.
A szovjet nevelés rendkívül finom és sokoldalú eszközökkel á p olja, tudatosítja az
ifjúságban a haladó hagyományok társadalm i értékét. A Hadtörténeti Múzeumból azzal
a z érzéssel távoznak a látogatók, hogy minden szovjet ember véghez tud vinni nagy te tte ­

93

�ket, hogy o hősiesség, a haza védelme nem hadvezérek privilégium a, hanem az ember
képessége. Éppen ez az emberközeli bemutatás, a tárgyak, dokumentumok humanizálása
biztosítja az erős érzelmi hatást.
A Szovjetúnióban sokszor tapasztaltam , hogy a múzeumok, műemlékek, történelm i
emlékhelyek nemcsak a képzésnek, hagyományápolásnak, hanem az érzelmi nevelésnek is
hatékony intézményei. S szerényen, hivalkodás nélkül, de nagyon magabiztos ön tuda tta l
beszélnek a maguk do lg airó l.
Erről személyes találkozások is sokszor meggyőztek. A Szovjetúnió Művészeti A kadé­
m iáján Tomszkij elvtárs — neves szobrászművész, jelenleg az Akadém ia elnöke — ism er­
tette velünk a Szovjetúnió művészeti életét, program ját és problém áit. Innen Kerbel
Lenin-díjas szobrászművész műtermébe látogattunk, s tanúi lehettünk, hogy a szovjet állam
á lta l m eghirdetett művészeti program milyen magas színvonalú m űalkotásokat in spirál.
Kerbel alkotó művészete a modern portré- és emlékműszobrászat új korszakát nyitotta
meg. A moszkvai M arx-em lékm ű és a G agarin-em lékm ű az egész világ előtt bizonyította
ennek a művészetfelfogásnak és megvalósulásának magasrendűségét.
Moszkvából Szmolenszkbe, a Szovjetúnió egyik legrégibb városába utaztunk. Földrajzi
fekvésénél fogva — több mint 1000 éves történelm e során — sok hódítóval kellett m eg­
küzdenie, hiszen — ahogy mondták — Szmolenszk Moszkva kulcsa. Nemcsak a N a póleon
elleni küzdelemben volt döntő szerepe, hanem a II. világháborúban is a környék partizán­
mozgalmának egyik góca volt.
A város központjában szépen m intázott szobor áll, Kurilenkó, a partizán harcokban
19 éves korában hősi h a lá lt ha lt fia ta l tiszteletére A város szélén, ritkás erdő közepén
egyszerű m ozaikfal és egy szenvedő anya alakja emlékezteti a ma élőket arra, hogy azon
a helyen 30 000 em bert — hadifoglyokat, asszonyokat, gyerekeket — rejt a tömegsír.

Az épületek 93% -a teljesen elpusztult, s lakói közül kevesen érték meg a felszaba­
dulást. A háború után a város — ki tudná megmondani, történelm e során hányadszor —
fe lé p ü lt rom jaiból, tová bbfejlő dött, s ma a Szmolenszki terület ipari, kereskedelmi és kul­
turális központja, főiskoláin és egyetemein több mint 22 000 diák tanul.
A városképet a régi és az új sajátos keveredése teszi érdekessé. A régi orosz épít­
kezés remekei — a XII. században épült templom, a 12 méter magas erődfal — m ellett
ott állna k a modern, többem eletes új lakóépületek, közintézmények és üzemek tu ca tja i.
84

�A szmolenszkiek büszkék területük gazdag hagyományaira s különösen nagy gondot fo r­
dítanak a helytörténeti — régészet, archeológia, történelem, művészet, népművészet —
kutatásra,
Szmolenszktől 22 km-re van a Szovjetúnió egyik leghíresebb néprajzi gyűjteménye a
Tyeremók (kisérőnk következetesen Cirim oknak ejtette). Az orosz népművészet felbecsülhe­
tetlen értékű kincseit gyűjtötte i t t , össze egy régi orosz stílusban épített paraszt faházban
— „a meseházban” — egy földbirtokos asszony A forradalom után elhagyta az országot,
s a gyűjtem ényt is magával vitte Párizsba. De végrendeletében hazájára hagyta ezeket
az értékeket, s a szovjet állam fé ltő gonddal őrzi,
Következő állom ásunk Riga. Eltűntek az aranykupolás tem plom ok, s hirtelen olyan
érzésünk tám adt, mintha Budapesten lennénk, a Keleti pályaudvar előtt. Kissé tú l­
zsúfolt város benyomását keltette, m indenhol rengeteg ember nyüzsgött. Később m eg­
tudtuk, hogy a Lett Szocialista Köztársaság lakosságának csaknem a fele él Rigában.
Képzőművészetük és képzőművészeti életük nagyon fejlett. A Lett Képzőművészeti
Szövetségnek több m int 400 ta g ja van, akik rendkívül kedvező feltételek között végezhetik
munkájukat, sok megbízást kapnak, műveik m egtalálhatók a Szovjetúnió egész területén.
M űterem látogatásra kaptunk meghívást, s itt több rigai szobrászművésszel találkoztunk.
A ham ar kirobbant parázs vitában láttuk, hogy művészeti, m űvészetpolitikai kérdésekben
vannak közöttük véleménykülönbségek. Tetszett, hogy ezt a vendégek kedvéért nem h a llg a t­
ták el, hanem az alkotások tükrében vitatták meg. S megismert műveik a la p já n győződ­
tünk meg arról, hogy az őszinte elvi viták, felkészült véleménycserék a művésznek is és a
művészetnek is — hadd tegyem hozzá - az emberi kapcsolatnak is hasznára válnak.
A Rigában tapasztaltak a la p já n m ondhatjuk, hogy a le tt művészet fejlődéséhez és
jelenlegi fejlettségi szintjéhez - sok más tényezőn túl - az egészséges művészeti közélet
is hozzájárul.
A beszélgetés során sokszor elhangzott egy Riga környéki volt koncentrációs
tábor, Szalaszpilsz neve.

85

�Mementó Szalaszpilsz is! A h a jd a n i tábor bejárata helyén, ahol az „A rb e it macht
F rei!” cinikusan hazug jelszó jelezte az utolsó stációt, most egy óriás, félig leengedett
sorompóhoz ha sonló betonépítmény, s rajta a felírás „E fala k m ögött nyög a fö ld ”
fog adja a látogatót. A hatalm as belső téren, a volt „A p p e rp la tz” helyén hat alakb ól álló
monumentális beton szoborkompozíció á llít emléket a tábor áldozatainak. Az egyes alakok
szokatlan méretei és arányai, a gondolat, a m ondanivaló döbbenetes megfogalmazása
feledhetetlen hatású.

A tér b a lo lda lá n, ahol az akasztófák és a kivégző fala k álltak, nagy fekete márvány
sírfedő, közepén örökké lobog a láng. S a mélyből ritmikus dobogás hallatszik, mintha a
megöltek szíve dobogna, emlékeztetve: a múló idővel sem feledheti az emberiség a
fasiszta tébolyt.
Követtük tovább, visszafelé haladva térben és időben is a náci hódítók nyomát.
Következő s egyben — kőrutunk — utolsó állom ása Pircsupisz volt, ez a tragikus kis település
a Litván főváros, Vilniusz szomszédságában. M i tagadás, sohasem hallottam róla, pedig
sorsa Lidicéével volt azonos: a már menekülő fasiszták - szokásukhoz híven ártatlanokon
és fegyverteleneken bosszút állva — a partizánokkal való kapcsolat m iatt a fa lu t minden
lakójával együtt porig égették. A gaztett helyén ma emlékmű áll, Jakubónisz Lenin-díja s
litván szobrászművész „A n y a " című alkotása. A m eghaltak nevét em lékfalra vésték,
nekik még sírkövet sem lehetett állíta ni, nekik nem kellett temető.
A hamu és üszkös maradványok közül összeszedték a felism erhető tárgyakat, fe l­
kutatták és múzeumban helyezték el a fellelh ető dokumentumokat, fotókat. Évente
sokezer ember lá to ga tja, s a legtöb bje szinte fog ada lm at ír a vendégkönyvbe.
A pusztítás parancsát egy litván fasiszta adta ki. Jelenleg az USA-ban él.
Moszkva felé utazva a kényelmes express vonaton volt időnk megbeszélni és ren­
dezni a látottakat. Eszembe ju to tt, hogy am ikor a fasiszta Németország m egtám adta a
Szovjetúniót, H itle r rikácsolva jó so lta : amerre csapatai elvonulnak, emlékművek őrzik
m ajd tetteiket.
Ebben az egyben igaza volt.

6
8

�Emlékművek és m illiók emlékezete őrzi gaztetteiket. A Szovjetúnió németek tipo rta
területein m egszám lálhatatlan emlékmű á ll; az utókor tiszteleg az áldozatok és hősök
előtt, kegyelettel őrzi emléküket.
Még két napot tartózkodtunk Moszkvában. M ár nem volt hivatalos programunk, s is­
merkedni akartam a várossal. Nem vállalkozom le írására, ezt mások már jo bb an e l­
végezték. Nekem nagyon im ponált az a nagyvonalúság, ahogyan Moszkvát bontják és
építik. Modern, 20 emeletes beton és üvegcsodák között, világvárosi sugárutakon láttam
régi orosz faházakat. Zavarja a városképet? - „ Nyi csevó ! M ajd lebontjuk, még szükség
van rájuk egy d a ra b ig .” — Mi is lenne, ha néhány faház m iatt csökenteniö k kellene az
építkezés te m p ó iá t” Ezt nem engedhetik meg!
Elutazásunk előtt megnéztük P. Koncsalovszkij (1870-1956) gyűjteményes kiállítását.
Egy gazdag életmű hihetetlenül sok alkotását m utatták be. Nagytehetségű művész volt, a
Szovjetúnió népművésze, de művészetével nem szabott új irányt, s nem terem tett iskolát
a szovjet festészetben. Becsületesen szolgálta szovjet hazáját, s még ma is rendkívül
sok tisztelője van. Az Akadém ia kiállítási helyiségeibe a lig lehetett beférni, olyan tömeg
gyűlt össze, s ennek ellenére a művészetnek já ró á h ita t ünnepélyes csendje vett körül
bennünket. Hétköznap délután volt, de az emberek ünneplőbe öltöztek. Kicsit irigykedtem
is, hogy éppen Moszkvában, ahol világra szóló események történnek nap mint nap, egy
ilyen kiállítás is eseményszámba megy.

C S ÍK

PÁL

87

�E ML É KE Z É S

Kármán József
(1 7 6 9 . m á r c iu s

1 4 — 1 7 9 5 . jú n iu s

3 .,

A nagy történelm i évfordulók esztendeit éljük. - Ezek sorában szerény dátum ként
jelenik meg az 1769. esztendő március 14-e, ez a virágvasárnap előtti keddi nap, amikor
megszületett a losonci kálvinista pap és felesége — id. Kármán József és Szalay Klára —
József nevű fiúgyermeke. - Ez a szerény, családias jelle gű dátum, évtizedek múlva, be­
vonult a magyar iro d a lo m történet jeles na pjai sorába. - Kármán József azonban nem­
csak a magyar irodalom és a magyar színjátszás történetének egyik kim agasló egyénisége
Nagy ő a nemzeti újjászületés forrad alm i szellemű pro pa gálói sorában is.
Kármán József - műveinek és életútjának egyik legkiválóbb ismerője és kritika i fe l­
dolgozójaj, Gálos Rezső á lla p íto tta meg róla — a XVIII. század végének lángeszű tehetsége,
aki — Bessenyeivel, Batsányival, Kazinczyval és Csokonaival együtt — a legnagyobbak
közé tartozott. Erős akaratú, vezetésre term ett egyéniség volt, akinek tarsolyában szintén
ott van a „vezéri pá lca” , akárcsak a Kazinczyéban vagy a Batsányiéban. „H iva tva volt
rá — ha a gyilkos kór el nem viszi —, hogy ezeknek elfogatása után az élre álljo n,
irodalm i életet és modern m agyar iro da lm at teremtsen.” 1 Műveinek és életének ilyen
irányú kritikai elemzése után, kissé egyoldalúnak kell tartanunk azt az irodalom történetírásunkban gyakran előforduló m egállapítást, amely Kármán legfőbb jellem zőjének azt
ta rtja , hogy „a szentimentális prózánk legjelesebb képviselője.” 2 - Sokkal inkább ta rth a t­
juk Kármánt irodalm unk első tudatos kritikus — XVIII. század végi nemzeti sajátosságainkat
a maguk igazában felismerő, hibáinkat ostorozó, értékeinket azonban megbecsülő —
szépírójának, aki — sokszor metsző szatírával — kora társad alom filo zófiá ját messze tú l­
haladóan, előre is mutat.
Nem ez a legfőbb jellem ző Kármánra, hogy többek közt megírta a „F anni hagyom á­
nyai”-t, ezt a szentim entalizmus sugallta — és legtöbbször kiadott — kis írói remekművét,
hanem az, hogy ráeszmél a m agyar nemesi társadalom p a tó p á los elm aradottságára, a
feudalizmus sok sötét bűnére és hogy nagyon jó l lá tja a Habsburgok és tanácsadóik
szívósan és gonoszul fo lyta to tt nemzetgyilkos törekvéseinek, a gyarmatosítás po litiká já na k
átkát.
Életútjából ki kell emelni, hogy a családi kör pietista és Losonc kisvárosi köréből
Pestre, m ajd pedig Bécsbe kerülve, társadalomszemléietén először a II. József korára je l­
lemző antiklerikalizm us lett úrrá és hogy erről az alap ról elindulva ju to tt el korának
materializmusához és - mindezt összegezve - a „fö lvilá g o so d á s" ku lturájához. - „Eszmei
fejlődése — á lla p ítja meg Gálos — természetszerűen rokon az első köztársasági mozgalom
vezetőinek eszméivel.” 3 — Ő is magáévá tette azt a felismerést, hogy a felvilágosodás
eszméinek minél szélesebb körben való terjesztése egyedül a nép nyelvén lehetséges.4 —
Éppen ezért a „szógyártásnak” nem volt barátja. ” A nyelv — írja — nem tudomány, a szó
nem bölcsesség” , a fe jlő d ő irodalom maga végzi el a nyelv kiművelését. Nem a nyelv­
újításra törekedett, hanem művészi stílusreformra. — „Ezért tud ott egyszerű, ízléses és
purizmus nélkül is magyaros lenni.”5 - A jó magyarságra való törekvése tehát tud atos

88

�volt, „é s a maga elgondolásából ju to tt el a stílus kérdésében az egyéni szabadság gon­
d o la tá ig .” Stílusának szépségét - és ez a m egállapítás nem lényegtelen a nógrádi m ű­
velődéstörténet szem pontjából — az a szókészlet alapozta meg, am it hazulról hozott. „L o ­
sonc nyelvjárásában anna k szókincsében kellett fe ln ő nie — provincializmus mégis alig
aka dt nyelvében.”6
Kármán életművének csak torzóját ismerjük. Korai halála nemes célkitűzéseit derékba
törte. — M indazt azonban, ami e torzóban m egmaradt, és mindazt, ami Kármán h a lá lát
körüllengi, bizonyos titokzatosság övezi Kárm ánnal kapcsolatban m egoldatlan és
tisztázatlan kérdések egész sora merül fel és ezeknek p o litika i hátterük is van. Olyan
p o litika i hátterük, amelyek tisztázása az ország és a megye története szem pontjából te ­
kintve, egyaránt fontos lenne.
Kármán fo rra d a lm iságára — pontosabban a M artinovics-féle köztársasági mozga­
lomban való részvételére - nézve eltérőek a vélemények. — Gálos Rezső úgy véli, hogy
Kármán „nem volt fo rra d a lm á r". — Pedig — és ezt ugyancsak ő á lla p ítja meg — „az
elsők között volt azok sorában, akik nálunk a feudális társadalom m egváltoztatására tö ­
rekedtek, s ezt a felvilágosítás nevelő eszközeivel vélték elérni.”7 - Ezzel szemben mások
úgy vélik, hogy „m a g a Kármán is részese lehetett annak a köztársasági jakobinus szer­
vezkedésnek, mely 1793-ban in d u lt el egy kis értelm iségi csoport részéről, m iután a
nemesség táborának megalkuvása a radikális függetlenségieket és a felvilágosultakat
egyformán izolálta a töm egektől, s szélsőséges, forradalm i szervezkedésre kényszeritette.”8
Véleményem szerint az. hogy Kármán korának m aterialista filo z ó fiá já t va llja , a n ti­
klerikális, antifeud alista és szabadkőműves — teh át egy sok m indent takaró titkostársaság
ta g ja — nyilvánvalóvá teszi, hogy forrodalm ár. Az, hogy nem osztozott M artinovics és
társai szomorú sorsában, több tényezőre vezethető vissza. — Ezek közül néhányra rá ­
mutatok.
Kétségtelen, hogy Kármán csaknem egész baráti köre benne volt az összeesküvésben,
közülük nem egyet kivégeztek vagy börtönre itéltek. Lehetett azonban az összeesküvésnek
egy olyan vonala is — éppen azért, mert összeesküvés volt és így titkos is — amely nem
ju to tt a hatóságok tudom ására. — Benda Kálm ánnak — a M artinovics-féle köztársasági
mozgalom le galaposabb ismerőjének - legutóbbi találkozásunk alkalm ával az volt a véle­
ménye, hogy nem lehetetlen, hogy Kármán az öngyikosságot elkövetett Fodor szervezői
vonalához tartozott és így neve, terhelő vallom ás hiányában, nem került a vádlottak
listá jára .9 — Nagyon valószínűvé teszi Kármán részvételét a köztársasági mozgalomban az.
hogy unokaöccsét és egykori iskolatársát. Kármán Pált, Kiskunhalas főjegyzőjét, 1796-ban
a M artinovics-féle forradalm i káté terjesztése m iatt vád alá helyezték. - Nem lényegtelen
az sem, hogy a Frankfurter Zeitung 1795 á p rilis 2-i száma — tehát egy olyan újságszám,
amelyet Kármán József ha lá la előtt még olvashatott - szerelmét, Markovics grófnét, az
elfo go ttak közt sorolja fel, ami ugyan tévedés, de jellemző, hogy az újság szerkesztői a
grófnét is a mozgalom hívei közt lévőnek tudták, mégpedig Pestről kapott értesülések
a la p já n .10
Kármánnak az összeesküvésben való részvételét látszik igazolni egy 1884 óta ismert
ad at is. Baráth Ferenc - Kármán életét kutatva - levelezést fo lyta to tt Kármán József nő­
vérének, Zsuzsannának, Losoncon élő, akkor már 82 éves leányával, özvegy Joán Zsig­
mondnéval. - Jaánné édesanyja elbeszélése a la p já n közölte, hogy Kármán „résztvett a
M artinovics-féle összeesküvésben” és hogy „a sok munka, izgatottság és öröklött sorvadás
következtében egészsége nagyon meg volt rongálva” , am ikor a halála előtti időszakban
odahaza, Losoncon tartózkodott.11
Van ebben a Jaánné á lta l írt levélben egy részlet, ami szintén az összesküvésben
való részvételre u ta l: „Egy napon — ezt édesanyámtól sokszor hallottam em legetni —
kiment (Kármán) a kertbe sétálni és édesanyámat is kihívta. Nagyon le volt verve. K i­
vette ó rá já t zsebéből s azt percről-percre számolta, míg körülbelül két óra eltelte
után ezt m ondta: „ most már mindennek vége, óh, pedig á rta tla n u l szenvedtek!” - Akkor
végezték ki M artinovicsot és társait. — S azután azt mondta testvérének: „ Itt van e g y
ládika írás, ezt tedd el jó l. M a jd halálom után jönnek többen, kik tőled irom ányokat
fognak kérni, de senkinek ki ne add. Hanem ezen ládika tetejére van ragasztva egy e l­
szakadt papirosdarab. Csak annak add oda, aki ezen papírdarab hozzáillő hiányzó részét
neked e lőm u ta tja.” - Igaz, úgy volt. - Ő m eghalt M artinovics lefejeztetése után 14 napra.

89

�- H olta után jöttek többen — még a nádor is küldött egy m egbízottat —, hogy kell iro ­
mányoknak nála lenni és utána m aradni, de édesanyám eltagadta. Míg végre az igazi
eljött, ki nagyon sírt Kármán elhúnyta fölött, de soha édesanyám nem tud ta meg ki volt.
Úrnak kellett lenni, ruhájáról itélve, s ez elvitt minden irom ányokat.” 12
Ezek a Jaánné levelébe fo g la lt, Kármán utolsó n a pjairó l és titkos irom ányairól szóló
sorok igen nagy jelentőségűek és ezen felül egy eddig észre nem vett, vagy le ga láb b is
kellőképpen nem m éltányolt kapcsolatra mutatnak rá a „F ann i hagyom ányai” utolsó
soraival. — Eszerint - a LXIII. számú „bejegyzésben” - ezt írja naplójá na k Fanni: „ U to l­
jára teszem reád, titkaim m eghittje, sorvadó kezeimet - és csak azért, hogy véle szól­
j a k . . . Egyetlenem! midőn ezek a jegyzelékek kezeidbe jutnak, akkor már engem a
híves föld t a k a r . . . Bepecsételve hagyom néked azokat a könnyeket, amelyeket ide
hullattam , ezeket a gyötrelmeket, melyeket ide kiöntöttem . . . én néked hagyom azokat.
Érted szenvedtem a z o k a t. . . Nem szemrevetésül mondom azt. Sírom széléről mondom,
hogy örömest szenvedtem. . . Azzal a g o nd ola tta l szállo k le csendességem bo ltjá ba, hogy
hív v o ltá l. . . és ha az nem voltál — én megbocsátok . . . ” stb.13
Igen érdekes a Kármán és Zsuzsanna nővére közti beszélgetés - lepecsételt titkos
iratok, amelyek m ajd halála után jutnak el a címzetthez — és a Fanni titkos naplójának
halá la utáni, kedveséhez való eljuttatása közötti párhuzam. — Ezzel kapcsolatban több
lehetőségre kell gondolnunk. — Lehetséges, hogy Kármán Zsuzsanna vagy leánya; Jaánné
ismerve a „F ann i hagyom ányai" szövegét, ezzel a szentimentálisból romantikussá vedlett
részlettel gazdagították a Kármán utolsó na p ja ira való visszaemlékezésüket. — Ez a lehe­
tőség, ismerve a késői visszaemlékezésekben rejlő buktatókat, kétségtelenül fennáll.
Vannak azonban olyan feltevések is, amelyek nem vonják kétségbe a Jaánné á lta l köz­
vetített családi hagyomány hitelét. Ezek arra támaszkodnak, hogy Kármán szabadkőműves
és az 1795. május 5-én feloszlott - mert betiltás előtt á llt - . „ A nagylelkűséghez" című
pest-budai páholy ta g ja volt.14
A „F anni hagyom ányai” 1794 folyam án je len t meg az „U rá n iá "-b a n . A ba fi Lajos, a
szabadkőművesség történetének alapos ismerője, vetette föl annak a lehetőségét, hogy az
„U rá n iá ” -t a szabadkőművesek adták ki, am it irodalom történetírásunk ta g a d .15 Az
„U rá n ia " szerkesztői — Kármán József, Schedius Lajos és Pajor Gáspár — azonban mind
szabadkőművesek16 és hihető, hogy ennek a tulajdonképpen hatósági engedély nélkül
1794-ben három vaskos kötetben m egjelent „la p n a k " az olvasói körében is akadtak sza­
badkőművesek. — Ezért tételezem fel azt, hogy az „U rá n ia ” ennek a titkos, sokszor
„tito kza to s" társaságnak a szócsöve is volt. Vagyis: cikkeikben, eszmefuttatásaikban és szépirodalm i műveikben titkos, csak a beavatottak á lta l m egfejthető utasításokat, p o litika i és
társulati vonatkozású közléseket rejtettek el. - Ha ez így volt. akkor az a feltevésem is
nagyon valószínű, hogy a „F ann i hagyom ányai” — éppen szentimentális regény jellegénél
fogva a legkisebb gyanúra sem adván okot — a köztársasági mozgalom egyik po litika i
jellegű, titkos utasításokat is tartalm azó írásműve.
Néhány — feltevésemet igazolni látszó — apró momentumra kívánok csak most rá ­
m utatni. — A „F anni hagyom ányai” közlését bevezető és az „U rá n ia ” olvasóihoz intézett
sorok közt ezt olvashatjuk: „ . . hátram aradt írásait — (m egint a „h á tra m a ra d t” ) —
melyek, mint szent hagyományok, holta után nálam letéve voltak, imé itt küldöm. . . . Ha
jónak á llítjá to k, tegyétek közönségessé. Elszakadozott töredékek, apró gondolatok, de
amelyekből egy szép egészet összerakhat a — gondolkozó.” 17 A kötőjellel különválasztott
és így kiem elt „g o n d o lko zó " — a titkokat értő szabadkőműves, akinek a „kedves zöld
setétség, titka i m eg hittje” , akinek „titko s rejtekével átellenben nyugszik le a világ kirá ly­
néja pompás felséggel és véres lá ng ot gerjeszt setét m agányosságában"18 - A hihetőleg
1793-ban már kész írásmű az 1792-ben már szabadkőműves és akkor Pesten időző Kármán
páholym isztikára utalására és a francia forradalom tól „veres lángokat gerjesztő" vára­
kozására is vonatkoztatható. — Fanni elmélkedéseiben pedig mélységes társadalom bírálat
található. Csak egyet idézek: „M ié rt nincs annyim, amennyi elég lenne jó l tehetni m á­
s o k k a l!... A jó á lla p o t öszveszorítja az érzést, bebőrödzi a szívet. — Csak m agát szereti
a gazdag, fut látása elől is a nyavajásnak.” 19 - És így tovább. - Lehet, hogy ezek - főleg
mai szemmel nézve csak általánosságok. Eddig azonban még senki sem nézte át Kármán
műveit és az „U rá n ia " köteteit ilyen, a kor forradalm iságára és a köztársasági mozgalomra
jellem ző adatok, megjegyzések vagy levonható következtetések szempontjából. - Ehhez
kétségtelenül a szabadkőműves „virá g n ye lv" és Kármán személyi kapcsolatainak bővebb
ismeretére lenne szükség.

90

�Kármán személyes kapcsolatai sem egészen feltártak. - Nem lehetetlen, hogy Fanni
valóban Kármán egyik nógrádi szerelme és hogy igaza van Gálosnak, aki Ragyolcról
keltezettnek véli az egyes leveleket.20 Nem ismerjük eléggé Kármán nógrádi kapcsolatait
sem, vagy ha igen, csak egyes motívumokra tért ki irodalom történetírásunk, pedig ezek
egész pályafutása szem pontjából igen fontosak. - Itt csak Kármán és az ugyancsak Lo­
soncon született rettegi Ungváry János kapcsolataira szeretném felhívni a figyelm et, mert
ez Kármánnak a Kelem en-féle színtársulattal kapcsolatos ügyeiben nem lehetett közöm­
bös. A Rádayaknak, Kármánnak és Ungvárynak a színészethez való viszonya különben is
nógrádi gyökerekkel b ír és ezek a gyökerek nem jelentéktelenek.
Színháztörténeti irodalm unk feltá rta , hogy a XVIII. századi protestáns iskolai színját­
szásnak a losonci református gim názium volt az egyik fókusza. „ Losonc, Sárospatak, Marosvásárhely és Kolozsvár a színhelye ennek a m egújuló magyar színi gyakorlatnak.” — Többek
közt a Sárospatakon és Losoncon előa dott „P ha ed ra” , „ Pandora" és Szászi János „D id ó ” -ja
a legjellem zőbb képviselői a protestáns iskolákban dívó szatirikus m űfajoknak.21 — A
losonci iskola és a Kármán család egymást követő nemzedékei szoros kapcsolatban voltak a
Ráday csalóddal és így a magyar színészet és színjátszás ügyével is.22 Talán az sem
véletlen, hogy a Kelem en-féle színtársulat 1800-ban Losoncon bukik meg véglegesen és
iratai, hosszú huza vona után 1808-ban Losonc város tula jd o n á b a .kerülnek.23
Ungváry János 1763. november 28-án született Losoncon. Iskoláit ott kezdte es Sáros­
patakon folytatta. 1789. szeptember 15-én mérnöki oklevelet nyert Pesten. — Szinnyey
szerint 1779-ben „ő volt az első, aki a Pesten építendő magyar nemzeti színház eszméjét
m egpendítette. Ennek tervét és ja vasla tát e cím a la tt: „ M agyar nemzeti színház terve! —
Szózat a hazához” , s ajánlva a magyar nemességnek, la tinu l és németül is közzétette.
- Ráday Pál gró ffa l és Kazinczy Ferenccel 1790. szeptember 21-én m egalapította az
első magyar színjá tszótársaságot.”24 — A Székely György szerkesztésében m egjelent, a
nemzeti színház történetéről szóló mű szerint: „1779-ben Unghváry János — későbbi szí­
nész - háromnyelvű röpirata, a végül is német nyelven fennm aradt „Entw urf zu einem
ungarischen N a tio n a lth e a te r" hirdeti ilyen intézmény szükségességét.”25 — Eszerint U ng­
váry 16 éves korában már röp irato t írt volna a Nemzeti Színház ügyében. — Ú gy vélem,
hogy az 1779-es dátum téves, a Szinnyeinél nem ritka sajtóhibák egyike és sokkal hihe­
tőbb és valószínűbb, hogy a 26 éves mérnök - aki Rádayval éppúgy jó viszonyban van.
mint Kármán —, 1789-ben írta röp iratá t.26
Ráday különben 1789-ben a Bécsből visszatért Kármán József ügyvédet is belevonta
ezekbe a tervezgetésekbe27 — Ha tehát másutt nem is, de ezek során Kármán feltétlenül
találkozott a m űfordító Ungváryval, losonci föld ijé vel és csak az az érdekes, hogy kettő­
jük kapcsolatát Gálos —aki pedig foglalkozott Ungváryval is28 — meg sem em líti. Pedig U n g ­
várynak 1792 szeptemberétől 1793 szeptemberéig hat ismert fordítását m utatta be a
Kelem en-féle színtársulat.29 - Az is nagyon figyelem re méltó, hogy Ráday Pál, Kármánnal
együtt, 1792. augusztus 31-én lemond a társulat igazgatásáról. Erre az is késztette, „hogy
Sehy Ferenc alattom os cselszövéseit és a társaság ta g ja in a k nyugtalan, folyton mozgó
m agatartását nem bírta. Sehy a tagokat Ráday és Kármán ellen izgatta, s előfordult,
hogy a tagok nem akartak a hirdetett előadáson fe llé p n i.”30 - Ugyan melyik csoporthoz
tartozott Ungváry, a kinek színdarab fordítása it 1792-től ad já k elő? - Ez a Sehy Ferenc
jellem telen alak. Ő a jakobinus mozgalom egyik besúgója.31

A Kármán forrad alm i szerepével kapcsolatos homálynak egyik a la p ja tehát az, hogy
ed digi kutatóink elsősorban mint szépirodalm i művek alkotójával foglalkoztak vele és nem
vették kellőképpen figyelem be, hogy p o litika i célkitűzései is voltak. Talán ez is az oka
annak, hogy személyi kapcsolatainak feltárása — am it a kortársak, főleg Kazinczy, e l­
mulasztottak — eg yálta láb an nem m ondható teljesnek. Ez — talán m indennél jo bb an vonatkozik megyénkkel való kapcsolataira nézve is. - Nem tudjuk, például, hogy milyen
volt közte és az 1795. március 27-én börtönében m eghalt Ambrózy G ábor között a
viszony? — Nem tudjuk, hogy voltak-e kapcsolatai a M artinovics-per egyik védőjével,
M adách Sándorral? - Nem tisztázott az sem, hogy a Romhányban nevelősködő Öz
Pállal, akivel közös olvasmányaik voltak és akivel Pest és Losonc közti utazásai során talán
többször is talá lko zhato tt m iféle szálak fűzték össze? — Öz Pállal kapcsolatban még az is
figyelem re méltó, hogy őt éppen Ká rmán halálának napján - ha a Jaánné-féle közlésre
a la p íto tt számítás helyes - június 3-án végezték ki.32

91

�Feltételezhető az is — legutóbbi beszélgetésünk során indokaim at vázolva, Benda
Kálmán sem ta rt lehetetlennek —, hogy Kármán József öngyilkos lett. — Kármán halálának
dátum át ugyanis csak kikövetkeztetni tud juk — két héttel M artinovicsék kivégzése után mivel a losonci anyakönyvek 1849-ben elégtek. — H a lálán ak okául Jaáné az öröklött
sorvadást, vagyis a tü d ő b a jt hozza fel. - Schedius Lajos, egykori munkatársa, a Toldi Fe­
renccel folyta to tt beszélgetése során bizalmasan közölte, hogy Kármán elhanyagolt vér­
baja következtében halt meg.33 — Az elsőnek ellentm ond, hogy családjában a feln őtt kort
megértek mind hosszú életűek voltak, öröklött tüd őba ja tehát nem lehetett, le gfeljeb b
szerzett. A második lehetőség ellenőrizhetetlen, bár egyáltalában nem valószínűtlen.
- Ha ez így van, akkor Kármán a mozgalom leleplezése és ba rátai kivégzése után lelki
összeomlásban, de gyógyíthatatlan á lla p o ta m iatt is elszánhatta m agát a döntő lépésre.
Gálos Rezső ez utóbbi okot is figyelem be véve értékeli a lelkész Kármán Pálnak,
az idősebbik Kármán József unokatestvérének azt az ad atát, hogy Kármán nem Losoncon,
hanem Pesten halt meg és lehetségesnek tartja, hogy éppen gyógyítás céljából a pesti
kórházba kerülve, halt meg ott.34 - Az szinte alátám asztani látszik Kármán pesti halálát,
hogy a losonciak teljesen megfeledkeztek róla. Még Kazinczy sem em lítette Kármánt,
am ikor Losoncon já rt. - Ennek azonban lehetett egy másik oka is és ez az öngyilkosság.
Egy olyan kis városban, ahol az emberek nagyon sokat tudnak egymás d o lg airó l, bár­
mennyire titko lta a család az esetleges öngyilkosságot, annak híre kiszivároghatott és a
vallásos prüdéria a társadalm i illem kiközösítette - még az emlékezetből is - Kármán
Józsefet, aki istenhívő, nagytudású, vallásos műveket író apjával szemben, az istentelen
felvilágosodás szószólója, sőt a király, a társadalm i rend ellensége volt. - Merem ezt á llí­
tani, mert Kármán József sírját Losoncon a református temetőben - Joán Zsigmondné
ad a ta i a la p já n — 1884-ben valóban meg is ta lá ltá k .35
De nem is az a fontos, hogy hogyan halt meg Kármán József, hanem az a sorsdöntő,
hogy életében mit tett a haladásért, „a nemzet csinosodásáért” , a feudalizmus kereteinek
lerom bolásáért, a H a bsburg-birodalom ból szabadulni akaró magyarságért. — Am i tőle
tellett, azt a legjobb tudása szerint m egtette és ezért ott van a helye nemcsak a magyar
nép, hanem Európa haladószellemű embereinek sorában.

BELITZKY JÁ N O S
JEGYZETEK
1. Gá los Rezső: Ká rmán József — Budapest, 1954 - 134-135. I.
2. Klaniczay Tibor-S zauder József-Szabolcsi M iklós: Kis magyar irodalom történet. —
Budapest, 1965 (3. kiadás) - 79 I.
3. Gálos i. m. 134. I.
4. Vö. Kornis G yula: A magyar művelődés eszményei 1777-1848. Budapest, (1928.) I. k. 90. I.
5. Gálos i. m. 135. I.
6. Gálos i. m. 122. I.
7. Gálos i. m. 134-135. I.
8. Klaniczay—Szauder-Szabolcsi i. m. 81 I.
9. Gálosnak is az a véleménye — i. m. 132. I. — hogy „lehetséges, hogy a mozgalom
egyik szálának, amely Kreil, Kovachich, Schedius, Kármán vonalán húzódott, Németh
János (a fővádló) még csak nyomára sem ju to tt.” - Benda Kálm ánnal 1968. december
15-én, S algótarjánban vitattuk meg a lehetőségeket. Szíves észrevételeiért ezúton is
köszönetet mondok.
10. Gálos i. m. 130. I.
11. Baráth Ferenc: Irodalm i dolgozatok. — Budapest, 1895. — 357-360. I.: „Jegyzés. Kármán
József halála és annak körülményei. 1884.”
12. Baráth i. m. 359. I. - Gálos i. m. 131. I.
13. Kármán József írásai és Fanni hagyományai. Ú jra kiadta és bevezette D. Schedel
Ferenc. — Nemzeti Könyvtár. — Pest 1843. - 148. hasáb.
14. Gálos i. m. 50-51. I.
15. Gálos i. m. 62. I.
16. Vö. Gálos i. m. 50—51. I.

92

�17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.

30.
31.
32.
33.
34.
35.

Karmon József ír á s a i.. . i. m. 111-112. hasáb
Kármán József ír á s a i.. . i. m. 111-112. hasáb, I. és II. bejegyzés
Kármán József ír á s a i.. . i. m. 114. hasáb. V. bejegyzés
Gálos i. m. 72-73. I.
M agyar színháztörténet. Szerkesztette Hont Ferenc. - Budapest, 1962. - 81. és 83. I.
Gálos i. m. 141-150. I.
Erre vonatkozólag igen tanulságos Kerényi Ferenc: Dokumentumok Nógrád megye és az
első m agyar színtársulat kapcsolatának történetéhez c. tanulm ánya. (Kézirat)
Szinnyei József. M agyar írók élete és munkái. XIV. k. - Budapest, 1914. - 667. I.
A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. — Budapest, 1965. — 7. I.
A kiadványon l évő dátum ot eddig nem sikerült ellenőriznem. Az Országos Széchenyi
Könyvtár katalógusában nem ta lá lta m meg.
Gálos i. m. 44-45. I.
Gálos Rezső: Adatok a német költészet hatásához a XVIII. században. — Irodalom ­
történeti Közlemények, 1928. - 79. I.
Szinnyei József i. m. 667. - Rakodczay Pál: Szigligeti forrásaihoz. - Irodalom történeti
Közlemények, 1914. — 306-307. I. — Büky B é la -H a jn a l G ábor: Három magyar színmű­
fordítás az első m agyar színtársulat korából. — Székesfehérvár, 1967.
30. Gálos i. m. 47-48. I.
Réz Pál: Déryné emlékezései. Bevezetés, I. k. - Budapest, 1955. — 13. I.
M arczali H enrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig. M ill. Tört.
V III. k. - Budapest, 1898. - 562. I.
Gálos i .m. 132—133. I.
Gálos i. m. 133. I. - Baráth i. m. 353. I. - Arról nincs tudomásom, hogy bárki is utána
nézett volna a pesti anyakönyvi és kórházi adatoknak,
Baráth i. m. 360. I.

93

�VITA

„Fog korlátozni az arasznyi lé t”
(Arany János javításai Madách egyik sorában)

A Palócföld 1968. évi 1. számának Az élő M adách című részében több érdekes, f i ­
gyelemre m éltó cikket olvashattunk. Az a láb bia kba n Az ember tra g é d iá já n a k egyetlen
sorával, illetőleg Szabó József tanulm ányánok (Arany javításai Az ember tra g é d iá já n ;
90-95. lap) néhány megjegyzésével szeretnék foglalkozni.
Szabó József helyesen mutat rá Arany János szerepére a Tragédia fölfedezesé ben,
értékelésében, valam int abban, hogy Az ember tra g é d iá ja szövegén elvégezte a szükséges
nyelvi és verse lési „sim ításokat” . Avval azonban már nem érthetünk egyet, hogy Szabó
Arany javításainak egy részét helyt nem á llón ak minősíti. „ . . . Arany javításait — írja —
mi ma mór nem minden esetben fog a d h a tju k el helytállón ak." Küilönösnek találom ,
hogy éppen „m a i stílusesztétikánk jo g á n " a la ku lt ki ez a meggyőződése.
Nemrég a M agyar Tudományos Akadém ia Könyvtárában alkalm am volt tanulmányozni
a Tragédia eredeti kéziratát és benne Arany János javításait. Vizsgálódásaim azt a véle
ményt érlelték meg bennem, hogy „m a i stílusesztétikánk" egyre inkább és jóform án minden
javítás tekintetében igazat ad Arany Jánosnak. Szabó József ellenében M adách-csal értek
egyet, aki Arany javításait a Tragédiának minden, Szabó á lta l v ita to tt helyén elfogadta,
sőt m egtartotta e nyelvi és verselési javításokat Az ember tra g é d iá ja második k ia d á ­
sában is, melyet már nem Arany, hanem maga M adách rendezett sajtó alá.
A Palócföld cikkének szerzője tizenhárom pé ld át idézett és elemzett. Utolsó pé ld ája
a Tragédia tizenötödik színéből való. A 4078 sort így irta M ad ách : „H a d d korlátozzon az
arasztnyi lé t." De közismert fo rm á já t Arany adta m eg: „Fog korlátozni az arasznyi lé t."
Arany János figyelm ét a legapróbb nyelvi hibák sem kerülték ki, ezért húzta á t a
korlátoz- hosszú ó -já nak ékezetét meg az arasztnyi szó t betűjét. És miért nem tetszett neki
a hadd korlátozzon nyelvi forma, hogy kijavította így: fog korlátozni? Szabó József in d o ­
kolatlannak, nyelvi szempontból is helytelennek ta rtja ezt a változtatást, és m egjegyzi:
„A »fog« jövőid ejű segédszót kerülni, sőt irtani kell."
Valóban tan ítottak ilyen „nyelvhelyességi" szabályt a régi iskolák egyikében-m ásikában
(szerencsére ott sem fogalm azták ennyire szigorúan), de mai nyelvművelésünk különbséget
tesz a fog „seg éd ige” helytelen és helyes használata között. A Magyar nyelvhelyesség
című könyvében Kovalovszky Miklós alapos és kitűnő tanulm ánya („Az igehasználat kérdés­
köre címmel) többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozik.
Kovalovszky azzal kezdi a jövő idő tárgyalását, hogy „a Petőfiék korára még oly
jellem ző -and, -end jelű jövő” helyébe „a XVIII. század óta terje dő és egy időben hely
telenül németesnek ta rto tt összetett segédigével alkotott jövő lépett (látni fog)”. Aztán
így fo ly ta tja : „A jövő időnek általános és természetes kifejezője azonban m indig a jelen
idejű igealak volt nyelvünkben. Jövő értékét a beszédhelyzet vagy m egfelelő határozó
(majd, holnap, munka után stb.) vagy a mozzanatossógot, illetőleg befejezettséget k i­
fejező igekötő ad ja meg, p é ld ául: »M ihelyt készen leszek, olvasok«, »A hó végén előadást
rendezünk« , »Megyek megfürdök« . Ilyen esetekben, főként a mozzanatos, befejezett ér­
telmű igekötős igék m ellett tehát fölösleges á lta lá b a n a fog segédige” (Magyar nyelvhelyesség. Szerk. Deme László és Köves Béla. Második, módosított kiadás. Tankönyvkiadó,
1961. 188-189, lap).

4
9

�Elm arasztalhatjuk-e ezek a la p já n a fog korlátozni összetett igealakot? Szó sincs
róla! Arany János, aki nemcsak művésze, hanem tudósa is volt a magyar nyelvnek,
másutt is élt ilyen, fog-os jövő id e jű igealakokkkal. Kovalovszky M iklós is figyelm ezteti a
M agyar nyelvhelyesség olvasóit: „H asználjuk azonban az összetett jövőt is, főként akkor,
ha feltétlen, nyomatékos a kijelentés, vagy pedig valószínűséget akarunk vele éreztetni,
p é ld á u l: »Ne ag gó dj, el fog menni«” (189. la p). A Tragédia idézett sorára ez az
utóbbi „szabály” érvényes.
Szabó József elítélő véleményével szemben még Nagy J. Bélának, nemrég elhunyt
kiváló nyelvtudósunknak Nyelhelyességi babonák című értekezésére hivatkozom. Abban
olvashatjuk: „Ez a fog-os jövő a népnyelvben nem járatos ugyan, de a köznyelvben s
az irodalm i nyelvben egészen meggyökeresedett, és semmivel meg nem okolható babona
az az állítás, hogy ez a szerkezet rossz. Ne féljünk tő le !" (Iskolai nyelvművelő. Szerk.
Lőrincze Lajos. Tankönyvkiadó, 1959. 330. lap).
Az Arany János-i fog korlátozni ig e a lak helyessége még inkább kitűnik, ha nem ­
csak a kiem elt egyetlen sort, hanem a gond ola t egészét idézzük (a ja víto tt végleges
szöveg szerint):
. . . jövőd ködön csillogva át,
Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz,
Emel m ajd a végetlen érzete.
S ha ennek elragadna büszkesége,
Fog korlátozni az arasznyi lét.
És biztosítva áll nagyság, erény. —
Ennek a résznek minden igea lakja jövő időt fejez ki. Figyeljük m eg: az igekötős
legörnyedsz és elrag adn a jelen idejű form ával utal a jövőre. Ezekben a mozzanatosság
és a befejezettség értelem árnyalatát fedezzük fö l: ilyenkor valóban helytelen vo lna
összetett igealakot használni (le fogsz görnyedni, el fogna rag ad ni). Az idézet többi
igea lakja nem fejez ki mozzanatosságot és befejezettséget. Csodálatos összefonódása
költészetnek és nyelvművészetnek, hogy itt a jövőre vonatkozást a három esetben három
különböző nyelvi form a ju tta tja kifejezésre:
1 . „Emel majd a végetlen érzete." A jelen idejű emel igealak m ellett a m ajd határozószó
utal a jövőbeliségre. (Ezt a sort Arany gazdagította az emel majd nyelvi form ával;
M adách kéziratában ez á llt: „Emeljen , . .” ).
2. „F og korlátozni az arasznyi lé t". Itt összetett jövő igealakkal állunk szemben.
3. „ És biztosítva á ll nagyság, erény.” Az emel majd és a fog korlátozni után ez a
jelen alakú, egyszótagos ig e a la k: á ll - önmaga m utat a jövőre.
A fog korlátozni - a fog segédigével és a korlátoz ige főnévi igenévi alakjá val „fe lté tle n , nyom atékos" kijelentést közvetít, „valószínűséget” érzékeltet. Ilyen esetben
(különösen am ikor igekötő sincs!) nemcsak, hogy m egengedhető az összetett jövő haszná­
lata, hanem helyesebb is, mint ha puszta jelen ig ealakkal fejezné ki m agát a költő.
Ha az embert - mint az Úr m ondja Ádám nak - elragadná a „vé g e tle n " érzetének
büszkesége .akkor M adách fogalm azása szerint: „Hadd korlátozzon az arasznyi lét ."
Arany János a hadd indulatszóban még benne érezte eredeti jelentését: hagyd! Vagyis
pontatlannak látta azt a fogalm azást, melynek értelm e tulajdonképpen ez: 'hagyd (fig y e l­
mezteti az Úr Ádám ot), hogy korlátozzon az arasznyi lét'. Nyilvánvaló, hogy M adách nem
ilyen értelm et akart m ondatának, és valószínűleg örömmel fog adta, hogy Arany ezen a
helyen is olyan nyelvi form át tu d o tt a ján lan i, mely az eredetinél hívebben fejezi ki a
m adáchi gondolatot.
Igaza van Arany Jánosnak: nem Ádá m aka ratától függ (hagyja-e vagy nem?), hogy
korlátozza-e őt „a z arasznyi lé t” ! Az Úr itt egy természeti törvény könyörtelen érvénye­
sülésére utal, am ikor azt m ondja, hogy az arasznyi lét — akár tetszik, akár nem — az
embert korlátozni fogja. Bizonyára azért hagyta meg M adách a fog korlátozni nyelvi
form át Az ember tragédiája 1863. évi, második kiadásában is. mert az eredetinél jobbnak,
igazabbnak, kifejezőbbnek érezte.
„ És biztosítva á ll nagyság, erény." Itt már nem egy természeti törvény érvényesülésétől
van szó, hanem csupa emberi vonatkozásokról. Az előző hosszabb, összetett m ondatok
után az Ú r ezzel az egész emberi jövendőt átfogó, határozott, rövid egyszerű m ondatta!
fejezi be szózatát, mellyel Ádám ot akarta m egnyugtatni.

95

�A fog segédigével alkotott összetett jövő id e jű igealakokat — Hasonló használatban minden nagy költőnknél m egtalálhatjuk. Például Kölcseynél, a Zrínyi második énekében:
„Á ld á st adék, sok magzatot honodnak, M ellén kiket tá p lá l va la : S másokra vársz, hogy
érte vívni fognak? Ö nnépe nem lesz védfala?” Vörösmarty verseit is idézhetjük: „Ki
m ondja meg neked, hogy már reggel van? Ah Ki fog téged m egint fö lk e lte n i? ..
A ludni fogsz, s nem lesznek álm aid, Aludni fogsz, s nem lesz több reggeled” (Kis gyermek
h a lá lá ra ); „M é g jőni kell. még jő n i fog egy jo b b ko r. . ." (Szózat). Petőfi így ír A magyarok
istene című versében: „É lni fogsz, hazám, mert élned k e l l . . . ” Vagy ki ne ismerné Ady
híres m ondatát a M agyar jakobinus d a lá b ó l: „M ik o r fogunk már összefogni?"
Az ismert irodalm i példák többségében azért is helyes a fog-os jövő használata, mert
még érezzük bennük a fog igének régi 'valam ibe fog, valamihez kezd’ jelentését, mely az
ilyen összetett jövő idejű igealakok történeti kialakulását is m egvilágítja. „S másokra
vársz, hogy érte vívni fognak?” - ez a m ondat ugyanazt fejezi ki, mintha így fogalm aznánk:
„S másokra vársz, hogy érte vívni kezdenek?" A jelenben kezdődő vívás tulajdonképp
már a jövőben megy végbe: így ta p a d t ehhez, az ilyen nyelvi formához idők folyamán a
jövőidejűség képzete. Hasonlóképp A dynál: „ M ikor fogunk már összefogni?" Itt a fog is­
métlődésének szójátéka m ögött ez a go nd ola t á ll: „M ikor kezdünk már összefogni?"
Ady korának jelenében még nincs meg a nemzeti összefogás, sem pedig az itt élő és
egymásra uta lt nemzetek összefogása: ezt a költő hite szerint a jövő hozza meg.
Az ember tra g é d iá ja idézett m ondatában is ott lappang a fo g segédigének eredeti
'kezd' jelentése: „S ha ennek (ti. a végtelenség érzetének) elragadna büszkesége,
Fog korlátozni az arasznyi lét.” Ebben az a g o nd ola t is benne van, hogy attó l a p illa n a t­
tól kezdve, am ikor az embert a végtelenség érzetének büszkeséqe elragadná, attó l kezdve
éreznie kell majd, hogy „az arasznvi lé t” bizonyos korlátok közé szorítja az ember cselek­
vését. Létünk természeti és emberi „k o rlá ta ira ” figyelm eztet ezzel a sorral M adách és
Arany.
Fogadjuk el hát mi is jónak am it M adách és Arany képzelete és nyelvművészete
ebben a sorban együttesen a lko to tt! Ö rüljünk annak a „ többletnek” , am it M adách eredeti
sorához hozzáadott a m agyar nyelv eddigi legnaqyobb művésze. Arany János! És g o n ­
doljunk arra, hogy már több mint egy évszázaddal ezelőtt M adách Imre helyeslő hozzá­
járulása is a le gjo bb nyelvi formakén! szentesítette a Tragédiának ezt a halhatatlan
m ondatát!
Egyébként M adách is gyakran élt a fog-os jövő idővel. Csupán a tizenötödik szíriből
a következő példákat idézhetem (m indegyiket M adách Imre saját fogalm azásában)„M a egy tárgyért, holnao másért m egint A m áglyának meglesznek m artaléki, S meqlesznek,
akik gúnyolódni fognak” (3989-91. sor); „ Tudom, fel fog mosolyogni a rco d " (4022. sor);
„D e, oh U ram ! ki f og felta rta ni, Hogy m egm aradjak a helyes úton?” (4091-92. sor);
„ ...K ö lté s z e tté fog és d a llá szűrődni" (4104. sor); „G yanítom én is, és fogom követni"
(4138. sor).
Persze, Az ember tragédiája más színeiben is ta lá lu n k hasonló példákat. A sok
közül csak néhányat idézek még: „Kis határodon nagy eszmék Fognak lenni küzdelemben”
(55—56. sor, első szín); „H o l a ta g adós lá b á t megveti, V ilá g o d a t meg fog ja dönteni”
(150—151. sor, első szín); „ Szerelmeskedni nem fog tán az örd ög” (1870. sor, hetedik szín);
„ . . . Haladni fog a végzetes úton” (2136 sor, nyolcadik szín). M indezt M adách fogalm azta
így. mert úgy látsz;k, ő - szerencsére - nem tanulta, azt a „nyelvhelyességi" szabályt,
hogy a jövőre mutató fog-ot „kerü lni, sőt irtani kel” .
Aki a Tragédiának ezeket a m ondatait nyelvi szempontból mégis hibásnak véli, annak
végül A m agyar nyelv értelmező szótárá-t, illetőleg e hétkötetes mű II. kötetét ajánlhatom
tanulmányozásra. (Szerk, a M. Tud. Akadém ia Nyelvtudományi Intézete. Akadém iai Kiadó,
1960.). E szerint a fog segedigét helyes használnunk: 1. a nyomatékos jövő, ill. erős jö vő­
beli bizonyosság, meggyőződés kifejezésére, 2. jövőbeli valószínűség, esetlegesség k i­
fejezésére, 3. parancs, fenyegetés kifejezésében.
Meg kell még jegyeznem, hogy Szabó József po ntatlanul hivatkozik Sőtér István egyik ta n u l­
mányára. (M adách és a „koreszm ék"). Idézem Szabó cikké t: „S őtér István, egyik legjelentősebb
mai M adách szakértőnk, helyesen m utat rá a Kritika 1964 novemberi számában arra, hogy »M a ­
dách remekműve nem szorul tám ogatásra, még Arany Jánoséra sem ...«” Ezt így Arany ja v í­
tásaira lehet érteni. A m egjelölt helyen azonban nem Arany támogatásáról, hanem Arany
tekintélyéről van szó, ez pedig egészen más. Sőtér szó szerint a következőket írta : „Persze,
a Tragédia még Arany tekintélyére se szorul rá am iként értékét az sem csorbíthatja,

96

�hogy némelyik ellenzője Kossuth em igrációjábó l került ki.” Sőtér egyébként - néhány sor­
ral le jje b b - Arany János közreműködésének irodalom történeti jelentőségére is rám utatott„Az is bizonyos, hogy Arany közreműködése nélkül a Tragédia talán sohasem fo g la lta
volna el mai h e ly é t”
Szabó József végső következtetéseivel és javaslataival azonban egyetértek
„ . . . nem­
csak a kegyelet, ha nem az igazság is azt kívánja - olvassuk cikkének befejezésében - ,
hogy Arany János szakértő kezének tapintatos simításait még jószándékú restaurálással
se töröljük le M adách m űvéről." Abban is igaza van, hogy sürgeti Az ember tragédiájának
„egészen részletes, új, pontos kritika i kiadását", valam int azt. hogy fakszimile kiadás is
készüljön a Tragédia kéziratáról. (1960 tájá n Arany János híres Kapcsos könyv-ét
jelentette meg ilyen form ában az Akadém iai Kiadó, de - sajnos - olyan kis példányszámban, hogy a legtöbb könyvesboltban m in djá rt elfogyott, és ma már sehol sem
kapható).
E cikkemben a Tragédia M a d á ch -A ra n y m ondatai közül csak egyetlenegyről írtam
Am int a példa m utatja, egyetlen sor is bőven vet föl érdekes problém ákat. Szabó József
valamennyi példája vitára késztet: elemzéseivel ,illetve a cikkében szereplő M a d á ch -A ra n y
sorokkal részletesen foglalkozom Vitatkozás „Az ember tragédiája” néhány Arany János
javította soráról című értekezésemben, amely az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos
Közl em ényeinek 1969. évi kötetében jelenik meg.

PÁSZTOR

E M IL

A PALÓCOKRÓL
Hozzászólás Be litzky János cikkéhez

1. A Palócföldben BELITZKY JÁNOS A palóc nép és a palóc népnév eredetéről1
terjedelmes cikkben közli legú jab b kutatásai eredményét. A szerző m egállapítja, hogy a
témáról az 1800-as évektől kezdve számos cikk, tanulm ány je len t m eg; az elm últ más­
félszáz év a la tt azonban a palóckérdés nemhogy m egoldódott volna, hanem csak bo­
nyolódott, úja b b és ú ja b b elm életekkel, elképzelésekkel színesedett. Természetesen ezért
minden palóc tém ájú eredményt érdeklődéssel és várakozással figyel az olvasó, külö­
nösen akkor, ha - am int az em lített cikk címében is igéri — a palóc nép és népnév ere­
detéhez nyújt fogódzót.,
BELITZKY J. m eg állap ítja , hogy a palóc terület ha tárát á llan dó an tágították, s
ehhez a népnyelvi kutatás alaposan hozzájárult, mert néhány hangtani sajátságra
támaszkodva az északnyugati nyelvjárási területet azonosította a palóc településekkel.
Teljesen meggyőzőnek érzem BELITZKY J. azon állítását, hogy a palócok a mai
északnyugati nyelvjárási területbe beolvadt kisebb népcsoportok lehettek. A nyelvtudo­
mány és a néprajz ugyanis eltérő tartalom m al használja a palóc fogalm at, s a nyelv­
járáskutatásba n a palóc jelenségek sokkal szélesebb határon belül adottak, mint az
etn ográ fiai vizsgálatok során.- A szerző az összehasonlító nyelvtudomány, a történelem
írott forrásai, valam int a régészeti kutatások a la p já n alakította ki igen szellemes és ér­
dekes elm életét a palóc nép és népnév eredetéről.
BELITZKY J. gondolatm enetét követve azonban m aradtak bennem kételyek, amelyeket
úgy érzem, el kell mondani.
2. A cikkíró Kniezsá ra hivatkozva közelíti meg a palóc nép eredetét. Abból indul
ki, hogy a palóc egy szláv 'fakó, szőke’ jelentésű szóból származik, am ellyel orosz

7

97

�nyelvterületen a kunokat jelölték, viszont a magyar néptörzs nem kaphatta a kunok nevét,
mivel a kunokhoz semmi köze sem volt. A másik súlyos nehézség pedig az, hogy a
palóc népnév csak igen későn, és gúnynév alakjá ba n bukkan fel. A továbbiakban
GYÁRFÁS I. véleményével érvelve m ondja ki itéletét, hogy a kun szállások területe
nem azonos a palóc vidékekkel, s ott is vannak kun szállások, ahol palócok nincsenek.
„Ez a nehézség csa k úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy kisebb kun kabar — esetleg
XIII. századi kun - csoportok H o n t-N ó g rá d -G ö m ö r nyelvhatárán a szlovákoktól kapták a
„po lo vec” nevet. Ez esetben viszont — csekély számuknál fogva — nem lehettek ezek a
kunok a m agyar „p a ló c nyelvjárás k ia la kító i” — írja BELITZKY J.
A palóc szó m egfelelője minden szláv nvelvben — tehát nemcsak a szlovákban m egtalálható. Eredeti jelentéseként ' fehér kun, jász’ ismeretes.3 'Fakó, sárqa, szőke’ jelen­
tésben minden szláv nyelvben megvan, csak azt nem tudjuk, kiket je lölte k vele! Ép pen
GYÁRFÁS I. em líti, hogy a kunok is szőkék, a kabarok is szőkék, a türkök is.4 Pedig a
türk a görög és arab forrásokban m agyart je len t.5 Akár kunok, akár m agyar etnikumú
palócok már korábban — a honfoglalás előtt — is kaphatták nevüket. A le te le o iilő - jelen
esetben honfoglaló — nép
vagy néptöredék valóban nem lehetett .csekély számánál
fog va” elterjesztője egy m agyar nyelvjárásnak, de megőrzője lehet. A palóc nyelvjárás
hangképzésbeli, ragozási és mondatszerkezeti archaizmusa közismert. A nyelvjárási és
néprajzi szigetek is azt bizonyítják, hogy a megőrzött jellemvonások nincsenek szorosan
az őket kialakító közösség számához kötve. A rokonnépek is megőrizték finn ug or sa já t­
ságaikat, pedig egyik-másik csak néhány ezer.

BELITZKY J. tehát nem tudta meg cáfolni a kun—kabar elm életet sem. bár a to vá b b i­
akban megkísérli mégegyszer a palóc szó eredetének vizsgálata során.
3.
„Igen fontos Kniezsának az a m egállapítása is, hogy a m agyar palóc elnevezés
mint gúnynév bukkan fel, és senki sem a ka rja v á lla ln i". Szerintem itt van a kérdés
lényege elrejtve! — Vagyis: meg kell ta lá ln i azt a m agvarral rokon nyelvet, amelyben a
palóc szónak gúnynév vagy gúnynév jelentése is van. — Ez a nyelv a szamojéd! — olvas­
hatjuk tovább.
Kérdésem: miért éppen a m agyarral rokon nyelvből kell eredeztetnünk? A névadás
általános gyakorlata szerint a nyelvi elkülönülés, más népcsoportoktól való eltérés nem
a „rokonoknak", hanem a szomszédos idegeneknek t űnik fel. Ezért van minden népnek
saját neve és a más népek á lta l „adom ányozott" meg jelölő külön neve, esetleg qúnv­
neve. A cseremiszek saját népi neve mari. A cseremisz nevet maguk nem használják,
nem is ismerik, az oroszok terjesztették el. Az udm urt külső neve votják, az osztjákoké
chanti, a komié zü rjén. Sa já t népnév a manysi, külső a vogul, hogy csak a rokonoknál
m aradjunk.6
Nem bizonyítható, hogy a ma gúnynévként használt szó nom szenvedett jelentésváltozást s az egymástól távoleső, a nyelvi érintkezés semmilyen form ájában kapcsolatot
nem tartó m agyar és szam ojéd( !) nyelvben ugyanúgy m egmaradt, hogy alakult. A palóc
elnevezés eredeti fun kciója csak a megkülönböztetés lehetett, s ebben a jelentésében
ma is m egtalálható. Az O rm ánságban palócnak a Nógrád és Hont megyei disznókeres­
kedőket hívták,7 tehát a foglalkozásuk tűnt fel, s m egjelölésükre a N ógrád Hont megyei
kereskedők saját nevét használták, amely viselőik gazdagsága, vállalkozó kedve m iatt
nehezen képzelhető el gúnynévként, sőt az ormánság iak csodálatát vagy írigykedését
válthatta ki. Szeged környékén is ismerik a palóc melléknévi a la k ját, a palócost. Pa lócos­
nak tartottak m indenkit, akinek a szegeditől e lté r ő a nyelvjárása.8 Tehát itt sem gúny­
név, hanem a nyelvi eltérést je lö lő melléknévi alak.
Ha egy nyelvterületen belül sem egységes a szó jelentéstartalm a, hogyan lehet
összehasonlítani egy más, tőlünk távol álló, a m agyarral kapcsolatot sem tartó nyelvvel?
Az összehasonlítást talán a nyenyec-szamojédban is meglévő hasonló hanga lak és hasonló
jelentéstartalom csábítása okozhatta. A nyelvész számára gyanús a hasonló hangzás és
szóalak, s nem is a megegyezést, hanem a szabályos eltérést vizsgálja, és fo g a d ja el
bizonyítékként az összevetésben. „ . . . fölté tlenü l hibás minden olyan eljárás, amely mai
alakokat egyeztet egymással, akkor is, am ikor régebbi alakok is a rendelkezésünkre
állanak. M inden rokon nyelvből az összehasonlított elemek legrégibb adatokból m eg­
á lla p íto tt form áját, vagy a nyelvi törvényszerűségek ismeretében nagy biztonsággal k i­
következtethető régi a la kjá t kell tehát egymással összevetni.”9 BELITZKY J. az ösze­
hasonlítás során meg sem kisérli még a magyar palóc szó legrégibb alakjá na k k i­

98

�következtetését sem, nem is szólva a szamojédban vagy netán a szamojédok szétválása
előtti alapnyelvből nagy valószínűséggel kikövetkeztethető (?) szóalakról.
A magyar és rokonnyelvek viszonyáról BÁRCZI G. a következőket m ondja: „ A m a­
gyarban kedvező esetben a XI. századig hatolhatunk vissza, de ez még m indig nagyon
távol van attól az időtől, am ikor nyelvünk és a rokon nyelvek között a kapcsolat még
fennállott. M ég rosszabb a helyzet a rokon nyelvekben. . . a le gjo bb esetben a XIV.
századig mehetünk vissza. . ”10 BELITZKY J. könnyedén túlte tte m agát ezeken a nehéz­
ségeken, így azonban elméletének egyszerű hihetőségét sem tu d ja elérni. Ma még a
részkutatások eredményei hiányoznak, helyes összehasonlítási ala p nélkül pedig nem
lehet helyes következtetéseket levonni.
„ A paloc és palota (sz) 3., 4., 5. jelentése alkalm as gúnynév kialakítására. Az 1.
és 2. jelentése viszont hadrendi név, néptöredékek jelentő név képzésére.” - m ondja
tovább BELITZKY J.
E két m ondat ismét m agyarázatra szorul, am elyet hiába várunk. Ugyanis nemcsak
az em lített nyenyec-szamojéd szóalak 3., 4., 5. jelentése, vagy hasonló jelentéstartalm ú
szóalak, hanem minden szóalak alkalm as gúnynév kia la kítá sá ra ! A névadó közösség
dönti el, hogy milyennek érti, milyen jelentéstartalom m al ruházza fel. Gyakori a gúny­
névadós egy-egy nyelvközösségen belül, elsősorban az alkat és viselkedés m iatt. Először
gúnynevek, csúfnevek keletkeznek, később azonban elvesztik eredeti jelentésüket, s több
hasonló nevű egyén megkülönböztetésére ragadványnévvé, m ajd — előfordul - személy­
névvé válhatnak. Néhány p é ld a: Vinás Stikker szerette és meg is itta a bort, de fia ira
már nem mondják. Nagy Csordás hatalm as termetű ember, de lányai — bár magasak nem örökölték a nevet (N agytá lya, Heves m.). 11 PALÁDI-KOVÁCS A. is em líti, hogy a
Hangony völgyében ezt a m ondókát m ondják:
Domaházi kunok, kátó i cigányok,
hangonyi tatárok, szentsimoni rácok.
M egjegyzi még, hogy a rác és vadrác elnevezést Sajóném etire és Hevesaranyosra is
mondják, veszekedős, erőszakos embereknek tartottá k őket.12 Ezekből a falucsúfolókbó l
azonban nem lehet messzemenő következtetést levonni a lakosság eredetére vonatkozóan,
holott ezek igazi gúnynevek.
A jelentésváltozás elég gyakori a mai ragadványnevekben. BELITZKY J. sem tud ja
kikerülni a jelentésváltozás tényét, hiszen am ikor „a lka lm a s gúnynév kia lakításá ra” egy
szó, már gúnynév jelentést vesz fel, tehát jelentésváltozást szenved. így pedig az a
vékonyka összehasonlítási ala p is m egdőlt, amely a m agyar és szamojéd szóelemzés
jóhiszemű lehetőségét adhatta volna.
4.
Lássuk tovább a paloc 1., 2. jelentését! BELITZKY J. szerint hadrendi név, nép­
töredéket jelentő név, amely azonos a székely népcsoport nevével, s ez összefüggésbe
hozható a finn sekuli 'keverék' szóval. Bizonyításképpen a krónikák a d a ta it sorolja fel.
nagy hangsúlyt helyezve a hun—székely rokonság emlegetésére, amely a népi hagyomány­
ban is fellelhető. A göcseji „p a ló c hercegről" szóló monda ilyen összefüggésben nem
bizonyít többet, mint amelyben a palóc egy népcsoport neve. A népmesék burkus királya
a palóc herceg „ro k o n a ", nem egyéb a funkciója, mint az idegen megnevezése. A
palóc herceg szókapcsolat utó ta g ja ugyanis német eredetű.13 az ősi monda hercege
pedig igen fia ta l a szamojéd palochoz! Ezek után feltételezem, hogy a magyar eredet
m ondának sem kell történelm i hite lt adnunk, mert ha a palóc herceg összefüggést e l­
fogadjuk, e lőb b-utób b hinnünk kell az egyes népek anim ális leszármazásában is!
Érdekes színfolt a helynevek vizsgálatának felvetése, amely valóban sok vitás kérdést
eldönthet a palóckutatásban. Nem elegendő azonban csak a V I. századi helynevek vizs­
gá la ta — s ezek önkényes m agyarázata — m int ahogyan a cikkíró teszi, hiszen a mai
helynevek, de a mai határ- és dűlőnevek vizsgálata során sem tud juk m indig m eg álla­
pítani az ille tő fö ld ra jzi név eredetét. H át még a V II. századiakat!

„ . . . a palóc szó jelentése azonos a székely szavunkkal. Eredetére nézve viszont a
palóc egy nyenyec-szamojédhoz, a székely pedig a b a lti finnhez közelálló nyelvet beszélő,
vagy ezek szókincséből jelentős szókészletet átvett népcsoportnak a keveréken belüli
szuprem ációját bizonyítja," (Idézet a cikkből).
9

�A palóc szó jelentése - ha p illa n a tn yila g el is fogadjuk szamojéd eredetűnek —
sem azonos a székely keverék jelentéssel. Csak a paloc 1., 2. jelentéstartalm a és a
székely keverék azonos, de mint már említettem, ez akár gúnynév is lehelne.
A palóc és göcsej szó összevetése a gúnynév értelmezés a la p já n enyhén szólva
erőltetett, az összefüggés bizonyítása pedig hiányzik. Nem fog adható el a göcseji palóc
szó hadrendi értelmezése, hiszen a göcseji palóc herceg m ondában a palóc szó népnév.
A népnév és a hadrendi név — remélem nem kell külön bizonyítani — nem ugyanaz!
Messzemenően egyetértek BELITZKY J. m egállapításával, miszerint „természetesen egy
helynév többféle nyelvből is m egm agyarázható” . A Zabar helynév á zonban ennek
ellenére nem eredhet a hun nyelvből, mivel ilyen nyelv nem is volt! M ai példát hozok: o
jugoszláv nyelvből nem eredeztethetek, mert csak gazdasági—p o litika i, de nem nyelvi
egységet jelent. A ja p á n sawari 'a ka d á ly’ szóval való egyeztetése pedig közel áll a
„b á b e li nyelvcsaládhoz” .
Vác „é p ítő i szláv várjobbágyok le h e tte k ... Ugyanakkor tudjuk, hogy Kálmán király
Nagyorosziba és Kisorosziba oroszokat telepített, akik — királyi ajtó n á lló k voltak. Ez a
foglalkozásuk eredményezte azután azt, hogy a régi magyar nyelvben az orosz nemcsak
népet, hanem a jtó n á lló t is je len tett.” — idéztem a cikkből. Két o ld a lla l előbb a követke­
zőket olvashatjuk: „ Ez esetben viszont — csekély számuknál fogva — nem lehettek ezek a
kunok a m agyar »palóc nyelvjárás« k ia la kító i". Kisoroszi és Nagyoroszi orosz jobbágyai
azonban - feltehetően csekély számuknál fogva — mégis elterjesztik a „ré g i magyar
nyelvben” az orosz szó a jtó n á lló jelentését. Érzésem szerint BELITZKY J. terjesztette el
csak azért, hogy a hasonló értelmű szót összehasonlíthassa a palotás 'a jtó n á lló ' alakkal.
Ez az összefüggés tisztázásra szorul. Az izgalmas, érdekes gondolatsornak van egyéb
hibá ja is.
A palota szláv eredetű, az orosz 'u a ' valam ely török nyelvből átvett szó, valószínű
a kirgiz orus ’ua’14, az egyik épület, a másik népnév. BELITZKY J. szerint a palota (sz)
néha a jtó n á lló , néha 1., 2. jelentésében hadrendi név, néptöredék, 3., 4., 5. jelentésében
gúnynév. Pedig a szamojéd és magyar szó összehasonlítási a la p ja legalábbis kiin d u ló ­
pontja az eredeti (de 3000 év e lő tti!? ) változatlan szóalak és jelentéstartalom . M inél
több összefüggésbe igyekszik beágyazni BELITZKY J. a szamojéd palotát, annál jo bb an
om lik össze a pa lo ta hitele.
Valóban érdekes, és további vizsgálatra szorul az a jelenség, hogy a régi palóc te ­
lepülések a Zagyva folyó m ellett helyezkednek el. Egy helynévre azonban még nem ép ít­
hetük.
Szolnok város neve nem hun eredetű a már em lített ok m iatt. A szarvas, amelynek
a n a ló g iá já ra támaszkodik finn és ja p á n (!?) közbeeső adatokkal kiegészítve, nem á llja
meg a helyét. A szarvas 'fejedelem , fejedelm i hatalom ’ BELITZKY J. szerint a d á k -g é ta
nyelvből származik, pedig a szarv, szaru származéka, és finnugor eredetű15. A palotás és
szarvas, a zagyva palóc nem á llíth a tó etim o ló gia i sorba. Sem szabályos hangmegfelelés,
sem közös összehasonlítási ala p nincs.
5.
Elemzésem során BELITZKY J. elméletének ingatag o ld a la ira kívántam a figyelm
felhívni. E hozzászólás nem tette és nem is tehette m érlegre minden szempontból a cikket.
BELITZKY J. összefoglalását követve a következőket á llíto m :
1. BELITZKY J. a közölt adatok a la p já n nem tu d ja m egcáfolni a k u n -p a ló c rokonság
lehetőségét. Kniezsa figyelem rem éltó m egállapításai — a palóc késői megjelenése, v a la ­
m int gúnynév jelentése - csak a nyelvészeti adatok sokirányú vizsgálata után lehetnek
perdöntők. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az an alógiák a la p já n levont általános tö r­
vényszerűségek hogyan vonatkoznak a konkrét esetekre, itt a palóc szóra. A késői m eg­
jelenés esetleg több évszázados lappangás után következett, s akkor már teljesen más
a forrásértéke.
A palóc szó nem lehet szamojéd! Hiányzik a bizonyításhoz az adatok analógiás sora.
am int erre néhány sorban utaltam .
Szamojéd eredetű magyar szó sem válhatott tájszóvá, mivel az egységes m agyar nyelv
éppen a tájnyelvek in te grá ciójaké nt a la ku lt ki.
2. A magyarban a jelentésváltozás gyakori, m indennapi jelenség; a szóetim olágiai vizs­
gálódás során kizárólag erre támaszkodni nem lehet. A hangtörvények e llenőrző vizs­
g á la ta minden esetben szükséges.

100

�A palóc szónak is több jelentése van, még az „e re d e ti” palóc területen is.16 A
zagyva és palotás összevetésből hiányzik a szabályos hangmegfelelések á lta l kia lakított
etim o ló gia i sor.
3. A palóc nyelvjárás valóban nem azonos a régi palócokat jellem ző nyelvi normákkal.
Meg kell azonban vizsgálni a nyelvjárási jelenségek terjedési a d a ta it a palóc vidékeken!
4. A hadrenddé szerveződés vizsgálata során figyelem be kell venni az etnográfia eziránvú
kutatási eredményeit is! A hadas település éppen a palóc vidékeken, a D unántúl nyugati
részén és a székelyeknél á lta lá nos.17 O kvetlenül valam iféle határőri szolgálatot lá tta k el a
hadak, esetleg már a gyepük védelmét is A palóckérdés megoldása a hadak elhelyezke­
désének pontos meghatározását, az e lfo g la lt fö ld terület határ- és dűlőneveinek sokoldalú
vizsgálatát igényli.
E tém áról, m int BELITZKY J. hangsúlyozta is, településföldrajzi kutatásai töb bet mondanak,
m int amennyi az em lített cikkben talá lh ató. Az adatok - am ennyiben pó to ljá k a nyelvtudom ány számára még hiányos, sőt nem helyiálló m egállapításokat, valóbon alkalm asak
lesznek a palóckutatás új irányba terelésére.
5. Az elm ondottakból kitűnik, hogy BELITZKY J. cikkével kapcsolatos néhány gondolatom
azt az aggályom at fejezte ki, miszerint a palóckérdés a részadatok hiányában ma még
m egoldhatatlan. M inden m egalapozatlan, vagy valam ilyen szempontból hiányos, meg
tám adható elm élet csak bonyolítja a problém át. Ilyen esetben még azt a kockázatot is
kell vá lla ln ia a hozzászólónak, hogy esetleg valós m egállapításoknak mond ellent. Ezt
azonban megkívánja az ügy iránti szeretet, a szűkebb hazához való ragaszkodás. Ennek
nyomán elkerülhető az is, hogy olyan további elképzelések szülessenek, amelyeket később
meg kell változtatni.
Bizonyos vagyok abban, hogy a szívós kutatóm unka meghozza gyümölcsét, s BE­
LITZKY J. meg is ta lá lja azokat a bizonyítékokat, amelyek szükségesek a palóckérdés
végleges és m egnyugtató megoldásához. Ő szintén remélem, hogy ez a problém akör a kö­
zeljövőben m egoldódik, s nem kell többé sem a besenyőkkel, sem a kunokkal, kabarokkal
vagy más népekkel azonosítgatni. Az is remélhető, hogy mindazok, akik az ügy iránt ér­
deklődnek, a részadatok összegyűjtésével és feldolgozásával hozzájárulnak a sikerhez.

B A R TH A L Á S Z L Ó

JEGYZETEK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.

Belitzky J.: Palócföld, 1968. 3. 55-60.

Paládi-Kovács A .: Műveltség és Hagyomány, 1968. X. 177.
Bárczi G .: M agyar Szófejtő Szótár, Budapest, 1941.
Gyárfás I.: A jászkunok nyelve és nemzetisége, Budapest, 1882. 4-5.
Szabó D .: A magyar nyelvemlékek, Budapest, 1959. 10.
Zsirai M .: A finnugorság ismertetése, Budapest, 1958.
Kiss G.—Keresztes K.: Orm ánsági Szótár, Budapest, 1952.
Bálint S.: Szegedi Szótár I—II.. Budapest, 1957.
Bárczi G .: Bevezetés a nyelvtudományba, Budapest, 1957. 109.
Bárczi G. uo.
S aját gyűjtés
P aládi-K ovács A. i. m. 188.
Bárczi G .: M agyar Szófejtő Szótár, Budapest, 1941.
Bárczi G. uo.
Bárczi G. uo.
Szombathy V.: Csavargás palócságom körül. Palócföld, 1968. 3. 62.

101

�Megjegyzés Bartha László vitacikkéhez
Örömmel olvastam el Bartha László cikkét, mert ezzel -

remélem -

egészséges vita

veszi kezdetét. A vita nemcsak a palóckutatások előmozdítása, hanem Nógrád megye tö r­
ténete vonatkozó részeinek jó l megírása m iatt is szükséges. nem

győztek

meg

a

k u n -k a b a r

elm élet

helyességéről.

véletlen, laza fogalm azás m iatti tárgyi tévedései arra
-

Bartha László észrevételei

Föltevései,

e lírásai

késztetnek, hogy

és

nyilván

elképzeléseimet

amelyek szorosan összefüggnek a hu n -a va rko ri települési és hadrendi problém ákkal -

a Palócföld ezévi egyik számában alátámasszam és nézeteim helyességéről őt is m eg­
győzzem.

Dr. Belitzky János

102

�Elvtársak!

Polgártársak!

m a g y a r n ép fe ls z a b a d ítá s a é rd e kében fo lyta to tt

A

é vszázad os h arco k

1848. március hó 15-én
érte k

e l első i zben d ö n tő e re d m é n y t.

tehát m á rciu s idusa, a m ely en

M in d en m a g y a r em b eritek

d ia d a lm a s e r ő v e l t ö rt

szent

n a p ja

ki a né ps za b a d s á g é rt, a

v ilá g s z a b a d s á g é rt r a jo n g ó m a g y a r nép a k a ra ta .

Ma, a m ik o r má r testet ö ltö t t a z a fo r r a d a lm i eszm e, am ely

71 é vvel

e z e lő t t lá n g b a b o r i t o t t a az eg ész v ilá g o t, ma k e g y e le tt e l és lelk esed éssel k ell
m e gem lék ezn ü n k a n e g y v e n n y o lc a s fo rr a d a lo m
A

k e g y e le te s m egem lék ezés

tö r té n e lm i napjáról.

j e l é ü l a b a la s s a g y a rm a ti

N e m zeti-. M un­

ká s- és k a to n a ta n á cso k

március hó 15-én délelőtt 10 órakor
a v á rm e g y e h á z a
szó n o k a i fo g já k

n a g y te rm é b e n

együ ttes

m é lta tn i a m á rciu s

ülést ta rta n a k , a m ely en e ta n ácsok

15-ikének

tö r té n e lm i je le n tő s é g é t.

Ugyanazon napon d é l e l ő t t 11 ó r a k o r

a

városháza

előtti

téren

népgyülést tartunk.
Ugy a tanácsok együ ttes ülésére, valamint a népgyülésre ez uton hi v­
ju k meg városunk minden lakosát.
F elh ívjuk városunk
n o sa it. hogy
zá rva a

e

n em zeti

ü z le ttu la jd o n o s a it,

ünn epnapon

ta rts á k

to v á b b á ip a ri m űh e ly tu lu jd o ­
ü z le te ik e t, ille t v e

m ű h elyeik et

háztulajdonosokat pe d ig kérjük, h ogy h á za ik a t lo b o g ó z z á k fel.
Balassagyarmat. 1919. március hó 10.

A Nemzeti-, Munkás- és Katonatanácsok elnökei.

��Szavazó-lap.
A salgótarjáni munkás,-

p araszt- és katonatanács tagjainak megválasztá sáho z.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="1">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="1">
                <text>Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2">
                <text>A Palócföld szerkesztősége</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3">
                <text>ISSN 0555-8867</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4">
                <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5">
                <text>application/pdf</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="6">
                <text>HUN</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="7">
                <text>Folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="8">
                <text>ISSN 0555-8867</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Text</name>
    <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="23716">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/pf/7f3ee6133e997a2e890be70ec4aca120.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23701">
              <text>A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23702">
              <text>Nógrád megye</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23703">
              <text>Palócföld szerkesztősége</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="28416">
              <text>Kojnok Nándor</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23704">
              <text>1969</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23705">
              <text>application/pdf</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23706">
              <text>ISSN 0555-8867</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23707">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23708">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23709">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23710">
              <text>Irodalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="23711">
              <text>Művészet</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="23712">
              <text>Közélet</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="23713">
              <text>Társadalompolitika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23714">
              <text>Palócföld - 1969/1. szám</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="23715">
              <text>folyóirat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="76">
      <name>1969</name>
    </tag>
    <tag tagId="66">
      <name>folyóirat</name>
    </tag>
    <tag tagId="62">
      <name>Irodalom</name>
    </tag>
    <tag tagId="64">
      <name>Közélet</name>
    </tag>
    <tag tagId="63">
      <name>Művészet</name>
    </tag>
    <tag tagId="60">
      <name>Nógrád megye</name>
    </tag>
    <tag tagId="65">
      <name>Társadalompolitika</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
