https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/0ffb4335ad962626b9f87442fa6d93f0.pdf 3c49e18af831aab349d55fd81869eba8 PDF Text Text �É rte s íté s ! A forradalmi kormányzótanács XXVI. sz. rendeleti alapján f. hé 7-én községünkben megejtett választáson a munkás-, katona- és földmives-szegények h e ly i tanácsába megválasztattak: Jó zse f d r . Révész G á b o r K is s G y u l a F o r g á c s J ó zse f T u s á k V ilm o s Jónás János M o ty o v s z k y T ó th S o m ló Zana P á l ifj. L a jo s A lb e r t M ih á ly T o rm a K á r o ly C s e rn i M ih á ly G y ö rg y fy Sándor M ih á ly B a b ka János K is s P e r la k y Ö dön D e m e te r P á l P apácsy Pál M u rá r L a jo s T a t á r F e re n c L á s z ló L é g rá d y V a rg a E l f er Ede K o t u ly á k T o rm a S ik e t i id. L a jo s d r . Is tv á n F e k e te J á n o s G y u la K á r o ly ifj. Is tv á n R e ucsá n Is tv á n P ia tr ik János Szabó János S c h le s in g e r V ilm o s K r a jcsi G á b o r ik S e lm e c z y József Pál Pál K e c s k é s B é la M u rá r S am u H o lló Sam u Zsán V encel B a lla M ih á ly T ó th József K o p c s á n y i Lászlóné özv. Lichtmanegger Nándor S z u tó r is z S till Z o ltá n József S z t a n c s ik János Kiss Ferenc Delics János K o tre b a y K obány Gábor Á rp á d Vágó József D ire k tó riu m . �IRODALMI, MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT III. évfolyam 1969. 1. szám TARTALOM Papp Lajos: Csillagot író testük 3 Ö rsi Ferenc: Legenda a páncélvonatről (TV-filmforgatókönyv részlet) 22 Horváth István: A Tanácsköztársaság Nógrád megyei szerveinek megalakulása 37 A Tanácsköztársaság helyi szerveinek működése. (Dokumentumok, Ö sszeáll. Schneider Miklós) Gálfi Árpád: A Tanácsköztársaság művelődési politikájáról Habonyi Zoltán: Adalékok a Tanácsköz­ társaság megyei egészségpolitikájához Horváth Istvánné: Az 50 éves évfordulók kiadványaiból 45 55 61 64 KÖ RKÉP Boros Sándor: A kulturális forradalom lényegének kérdéséhez 67 Paku Imre: Vihar Béla: Párbeszéd az Idővel 77 Csongrády Béla: Három könyv az esztétika köréből 79 Csík Pál: Emlékművek között 82 EMLÉKEZÉS Belitzky János: Kármán József 88 �VITA Pásztor Emil: „Fog korlátozni az arasznyi lét” Bartha László: A palócokról 94 97 Belitzky János: Megjegyzés Bartha László vitacikkéhez Számunk illusztrációs anyagát a Nógrád M e­ gyei Munkásmozgalmi Múzeum és a Nógrád megyei Levéltár tanácsköztársasági gyűjtemé­ nyéből válogattuk. Irodalmi, művészeti, művelődési folyóirat. A Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának lapja. Megjelenik negyedévenként. Szerkesztőbizottság: Csongrády Béla, Csukly László, Czinke Ferenc, Danyi Gábor, Erdős István, Gordos János, Kerekes László Felelős szerkesztő: Kojnok Nándor Szerkesztőség: Salgótarján, Megyei Könyvtár Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Vida Edit Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető a postahivatalokban. Egyes szám á ra : 5,— Ft INDEX: 25 708 68 4066 NyVBgy 1700 d b — Fv .: B ednár Károly �PAPP LAJOS Csillagot író testük Akik ott voltak úgy mesélik nem is szó volt — csak valami kibírhatatlan zúgás amit türőn nem lehet hallani s hallgatni amint hangosabb lesz s már reszket tőle föld s az ég hogy minden összetörnék tőle ha senki nem szól rá — elég Mások azt mondják Tompa és süket és akik ott voltak e csendben föltépték szennyes ingüket Fegyvereik a sárba lökték A földet vette föl kezük Nap sütött éppen Enyhe szél volt A föld kizöldült mindenütt Azt is mondják akik mesélnek nagy kert közepén állt a ház Aztán leégett Üszkös rom volt Kertjében rózsák dáliák nyíltak fölpuffadt halottak közt s a dongó aranyzöld legyek halottról a virágra szállnak s jaj aki látta nem lehet hadra-képes katona az már Az nem öl m ár! Az nem marad a tűzvonalban parancsra sem inkább meghal vagy elszalad eszét vesztve bomlott futással és nevet mivel nem remél S mikor elesik hajszálain meg-megül sírva majd a szél 3 �Feltámadni férgek nem szoktak Pusztít és pusztul m indahány Élősködő szaporaságuk dőzsölt a világ halovány m eghajszolódott gyermek-testén és míg a világ éhezett s kopott rongyai dideregtek zabált-hevült ölelkezett rikongatott a féreg-csorda m agát h a lá lla l hizlaló s a virág vére fogyott folyva a háború m indenható vas-harangjai dübörögtek lán go lt közel s a messzeség S egyszer a harcok közti csöndben hangosat dobbant a szó — elég És akkor ott halálraszántan útrakeltek a katonák Kirajzottak a mészkőhegyek közül és futottak tovább á tláb olta k hideg folyókon és nem volt já rh a ta tla n út előttük többé H itte mind hogy már vége van már hazajut Elég volt — m ondták ízlelgetve a két szokatlan szót — e lé g ! A puskacsőben virág nyílt ki a szájon ének s menedék a falvakban amerre járta k meg öröm — végre vége van H öm pölygött m egállíthatatlan hazafelé a világ-folyam Jött hazafelé világ-hosszú úton a tépett magyarok serege is Komorak voltak és jöttek rongyosan gyalog Találgatták mi lehet otthon az asszonynép mire ju to tt Fél-Szerbián átbotladoztak s többet még senki nem tu do tt annál hogy a front keleten is csöndesedik m int nyugaton Hogy ta lán szárnyát bontogatná a régvárt fegyvernyugalom 4 �és nem az ágyúk feleselnek nem srapnell fröcsköl szerteszét de akadozva szájtól-szájig sze lidebb emberi beszéd O tt fú jta to tt a gyaloglók közt az ősz sarában ca platott Pap Sándor huszonkettes baka másképpen mindszenti lakos Erős amolyan szívós fa jta szikkadt csupaín-csupacsont O tthon kubikolt vagy halászott nyaranta részért aratott Élt küszködve és tervezgetve holnapra m int a többi más Akkor jö tt a behívóparancs hiába volt sírás-rívás berukkolt Éppen harmadéve A fronton kétszer sebesült Szabadságon tavaly volt otthon Az asszony négy hónapja szült A szakaszban kilencen voltak szentesiek szegváriak földi-félék Kérges parasztok kevésbeszédű férfiak A király szavát tudom ásul vették Így volt m indenkivel S ölni kellett mert éln i kellett mást tenni itt ugyan ki mer Zuhogott tűz zápora rájuk százféle halál sziszegett köröttük hogy a rettegéstől hánytak akár a részegek s tántorogtak az iszonyattól füsttől-vértől iszamosan mentek elestek fe l-fe lállta k S nem álltak fel már többé sokan Tizenötben esett el Péter Szabó Péter a szentesi hosszú legény M ennyit mesélte hogy otthon tíz lány szereti de néki bizony egyik sem kell Egy nyíres erdőben pihen Kispál A n ta lt az ágyúgolyó 5 �tépte szét az út mentiben Nagy verébfejű betűkkel rótt levelét nem fejezte be Szülei azt hiába várják A földben porlik el vele Nagy Andrást aki sebesülten a folyóba fulladt szegény négy gyereke lesi hiába esténként hogy majd hazamén S kettő veszett el tizenhatban Gombkötő meg Tót Feri A zengő torkú Gombkötő Pál nevét mindenki ismeri Szegvár környékén Mindszenten is elhívták vőfélynek sokan Tót Feriből kovács lett volna rangos kovács ki módosa n jól él csattogó műhelyéből Egyszer itt furulyát faragott s ha csend adódott játszott rajta Most mindkettő hősi halott A front továbbment ők maradtak Befödi majd alakjukat az idő mintha por takarja a régen járatlan utat A lövészárkok hálójában az élők vergődtek tovább mint a vízből kivetett halak tikkadtan várták a csodát amely mindennek véget vethet egyetlen fölsejlő napon S indulat gyűlt idegeikben füstölgő feszült izgalom kétségbeesett bátorságú éini-készülő akarás a hazugságot számonkérőn lelkűkben izzott a parázs Pap Sándor ott hallott először forradalomról Szótalan eddigvolt-életen töprengett meg azon mi tán hátra van Beiratták az iskolába s eljutott a negyedikig Jól fogott a feje s tanult is 6 �Aztán kisbéres lett s tízig kilencszáztízig cselédkedett volt summás volt szolgalegény G ürcölt s hiába Félretenni nem tu do tt sosem ál-remény öncsalás volt az évről évre Híg m int a nagygazdák bora mit a béres kap karácsonykor vagy m int a leves-vacsora S arra g ondolt hogy akinek a hasznára hajtotta m agát hogy akitől csak szidást kapott istállóban az sohase h ált Tizenháromban házasodott A Török Zsuzsit vette el Jóravaló szorgalmas lány volt annak a munka nem teher Kerülgették is jónéhányan Török Pál telkes gazda volt igaz hét gyerek éhes szája leste náluk a fa la to t A házvéghez ott Törökéknél ragasztottak még egy szobát kettejüknek A bútor benne egy asztal két szék meg az ágy Több nem is kellett egyelőre S hogy zokszó rájuk ne legyen három helyett dolgozott m indig apósával a földeken Elszegődött a Tisza-gáthoz M ajd négy hónapot kubikolt kenyér-szalonna-hagymán élve Esténként otthon m int a holt aludni úgy zuhant az ágyba Hányszor rítt m iatta Zsuzsi A kkortájt kezdett nehezedni terhével s bizony krisztusi keserűség volt látni sokszor m int küszködik kínjaival Novemberben m eglett a gyerek kis-Feri konok kis bivaly Hogy döfködte az anyja m ellét a fejével mikor szopott s hogy böm bölt am int megéhezett mikor meg a lu d t cuppogott 7 �A községházán adták oda a papírt tizennégy telén Csak nézte őket indulóban míg a könny kiszökött szemén Röstellte tán meg nem is hogy sír Vásárhelyen lett katona Ö t hétre rá hogy beöltöztek onnan mentek valahova le Szerbiába először ott lőtt emberre S fél év után onnan dobták át századukat Galíciába miután az oroszok támadni kezdtek Túlélte Mit mondhatna még Hogy becsapták hogy megalázták ezerszer mióta csak élt? Hogy becsapottak mindannyian vele együtt a többiek Krumplin-nőtt felvidéki tótok rátarti székelyföldiek a földet túró tiszamenti zsellérek s azok kik a gyár gépei mellől jöttek ide s harcolnak három éve már ölnek égetnek pusztítanak Ez a parancs — pusztítani Dehát neki mi haszna ebből? Ki tudja ezt megoldani? A főhadnagy úr talán vagy a miséző vasárnapi pap? Elég volt! — mondta s körülnézett Mint a gyerek ha fél hogy kikap A tiszt urak a fedezékben ültek kártyáztak napra nap álmodoztak kis színésznőkről s földig leszopták magukat Szívük fölött szagos levélkék epedtek illedelmesen s időnként ukrán parasztlányok után koslattak éhesen Ha szemle jött volt csattogtatás sarkantyú pöngés-kardkikard s mindhalálig kérlekalássan kegyelmes úr hadunk kitart 8 �A letetvesült-rongyolódott k. und k. baka laposan a sárba köpött Megunta már hogy hős legyen alaposan S mint a víz hírek szivárogtak feladta a bolgár sereg a balkáni frontot szétszéledt s rongyos—férges kiéhezett falkákban hazafelé tódul s Törökország kapitulált az olasz fronton a támadás megállt s verik a franciák a poroszokat Nincs több remény O da a jósolt fordulat Gorlice Isonzó dicsfénye végleg elfakult s kiutat a vereségből Tisza gróf sem talál Nincsen békekötés Szaporodott a századoknál a rendbontás a szökdösés Suttogták hogy a 7-eseknél egy buzgó tisztecske lelőtt egy katonát ki visszaszólt tán s a kis hadnagy még délelőtt odalett mivel eltalálta egy eltévedt puskalövés Az eset után jó ideig nagy volt ott a jövés-menés De aztán csendben abbahagyták Baj úgyis van éppen elég Akadozik az utánpótlás hitvány a frontélelmezés így nem lehet háborút nyerni így csak elveszteni lehet S a tiszti karban egyre több volt a hazakéredző beteg A senki földjén odaátról foglyok jöttek Nincs élelem átterelték őket a muszkák s jöttek éhesen betegen fekélyektől elborítottan szemükben vér-ködös harag Jöttek hogy szenvedéseikért most jogos bosszút álljanak 9 �Barakkokba hajtották mindet s kutattak vörösök után Kutyakorbáccsal kezelték ki mukkanni mert vagy ki bután naiv-őszintén azt gondolta otthon van testvérek között Fogsága után fogoly ismét s üldözött hogyha megszökött Ő k hozták a foglyok a hírt hogy az oroszoknál valami olyan történt mint negyvennyolcban minálunk meg hogy mind aki gyötörte őket elkergették Nincs cár s földet kap a szegény rendet tesz Lenin — mondogatták s fölfénylett bennük a remény Mondták hogy Lenin békét akar a népeknek s több kenyeret A mellek sóhajra tágultak mint a mező a reggelek köd-harmatában talprakelve s mint csíra-keltő barna rög Káplár őrmester kevesebbet ordítozott mint azelőtt S ezerkilencszáztizennyolcban szeptember harmincadikán kelt a parancs — a század elmegy Hátramegy másnap délután Nem tudták még hogy hazamennek Hogy a megriadt hatalom szuronyaik mögé szeretne elbújni a forradalom haragja elől — Felszereltek s gyalogoltak három napig Negyednapon vonatra szálltak vártak még bealkonyodik Akkor sípolt a mozdony s durván megrándultak a vagonok Pesten október nyolcadikán az ezred már kirakodott Aztán vártak egy Néhánya n hosszú írtak haza Mások csapkodták mikor 10 laktanyában levelet a kártyát lehetett �Nem voltak pestiek közöttük így nem bánták hogy senkisem kapott kimenőt csak a tisztek já rta k esténként peckesen felkardozva és felbojtozva a sokfényű városba ki Pap Sándor is megírta jó l van s hazamegy am int teheti Az eligazításon mondták hogy kinn a civil csőcselék királyát és honát gyalázza s a rendet óvni kell ezért Óvták tehát Ki a hídfőkön ki a postánál silbakolt Három óránként jö tt a váltás Az őrnek könnyebb dolga volt ha sütött a nap Nézegette a jövő-menő népeket Látott fürge csikó-lányokat s dám ákat büszke-szépeket Csupán éjszaka rossz s ha esik Ilyenkor d úd olqa tn i kell és já rn i különben elalszik az ember s aztán semmivel ki nem b újha t ha rajtakapták az öt nap áristom aló l H írlett hogy egy őrt fejbecsaptak amíg bóbiskolt valahol És az a nap is úgy kezdődött az az októbervégi nap akár az előzők — Pap Sándor a kőoroszlánok a la tt á llt a sorban a többiek közt A parancs az volt ha tömeg közelit azt szorítsák vissza A Várba senki nem mehet Hatvan rendőrt küldtek Budáról Kövérek voltak s hangosak nagy fontoskodva kordont vontak A tömeg sem késett sokat Nyolc óra tá jban már vagy ezren szidták Károlvt és Károlyit éltették ki m ajd visszaszerzi a magyarságnak jo g a it 11 �Jelszó harsant - gyerünk a Várba a főherceghez! — s ment a nép üres kézzel is m agabiztosan s hivén hogy igaza elég D iákform a suhanc legénykék lobogó h a jja l lelkesen asszonyok lépkedtek a sorban s komoran és félelmesen munkások öntők fémkovácsok de mind mind fegyvertelenül S a rendőrök vezényszó után rájuk lőnek kegyetlenül s nem föléjük a levegőbe Szétfut a tömeg jajszavak visszhangoznak a házak között s húsznál több aki o tt m aradt Ők nem lőttek Bénultan-kábán nézték s nem hitték volna el ha nem látjá k hogy a rendőrhad a védtelen népre tüzel s utánuk rontva puskatussal üti-vág ja a kit elér rugdossák a sebesülteket s a kövön piroslik a vér Ő k nem lőttek Ezt nem ők tették Ilyet ők nem tettek soha M ikor vége lett a holtakat elvitték mind valahova Este ahogy a váltás után a laktanyába visszament az őrszakasz nem beszélt senki S nem a lu d t m ikor lepihent S h ajna lod ni a lig kezdett még fö lkelt Pap Sándor csöndesen Felöltözött Am ije kedves e lfért mind a zsebeiben Kióvakodott a teremből Nem neszelt fö l rá senki se Az őrt nem látta Alszik nyilván Nem lehet persze messzire Átpréselte m agát a nyílás élei közt és o dakint Körülnézett Elindult aztán Úgy érezte szabad m egint 12 �Nem fu to tt M ent ment egykedvűen M inél messzebbre onnan e l! Szerencsés volt Nem b o tlo tt belé já rő r S nem beszélt senkivel Egy ideig csak ment amerre a lába vitte céltalan Arcán mégis határozottság feszült Nem volt ő nyugtalan Haza in d u lt h át haza kell hogy é rje n ! Később megszólított egy asszonyt aki megmutatta az utat s ment tovább gyalog Fölkelt a nap rég amikorra a város széléhez kiért Egy szekérre fölkapaszkodott Nem kérdezték hová s m iért Ő meg nem m ondta Döcögtek hát az úton egész Da basig O tt is csak annyit szólt a gazda szálljon le mert ő itt lakik Nehéz volt ez az út hazáig Rosszabb tán m int a háború Később mikor eszébe ju to tt a torka m indig elszorult Hogy hasalt az útmenti gazban s hány szárkup a do tt éjszaka pár órányi nyughelyet neki s Kecskemét ahonnan maga tu do tt elszökni ötük közül a kiem elt ablakon á t a házból ahová bezárták A többi m eghalt Nincs tovább A nevüket se tu dja csak hogy Illés Ferenc Jani M ihály A csendőrök fogták meg őket egy lite r híg hom okinál Félegyháza után nyugodtabb két napos út következett Ez a környék már ismerős volt S a tizedik nap érkezett é jfél felé Pesttől Mindszentre Bezörgetett az ablakon Zsuzsi szólt ki — m it akar ki az 13 �s ria d t h a n g já t az izgalom és öröm e lfojto tta mikor visszafelelt rá óvatos suttogással hogy ő az m egjött Legyen csöndes — vigyázatos világot ne gyújtson ne lássák úgy eressze be S asszonyát am int a m ellére ölelte egy percre megszűnt a világ Az ablakot később befödték A lám pa halvány fényinél nézte Ferit s a m ásodikat kiről addig csak a levél soraiból tudta hogy kislány kis-Zsuzsi lett Épp úgy a lu d t félig-kinyílt szemmel akár az anyja szokott Nézte kigyúlt arcú társát Zsuzsikáját aki m egterített s ételt adott elé és ettek újra ketten m int azelőtt Még h a llg a to tt még hinni se merte hogy itt van hisz annyit m egálm odta rég a hazatérést Félt ha szólna eltűnne ez is ez a kép Vacsora után fá ra d t volt bár beszéltek egész reggelig Vagyis hogy Zsuzsi beszélt ő meg h allga tta h a n g já t szavait nézte betelni nem tudóan arcát nyakát vá llá t külön hogy el is p iru lt szégyenlősen mikor úgy csókolta fülön lehellet-csókkal m int amikor udvarló legényként sután át-átkarolta búcsúzáskor az ötödik szombat után Hová lett az a félénk-régi legényke? Fáradt férfi már aki túl sokat lá to tt is tán Korán jö tt rövid lesz a nyár? S mi minden történt amióta elm entek! Sok volt h allan i Itthon már csak öregek vannak 14 �mesélte későbben Zsuzsi A munkába ők járnak el meg asszonyok lányok s gyerekek Több a dolog a muskáskéznél Dolgozik az is ki beteg Szegény Rácz János bácsi m eghalt június végén a mezőn A ratott és rossz volt a szíve Haza már a fia se jön A csendőrök szaglásznak egyre Fülelik ki hol m it beszélt Kis Lajost a fogsága óta kétszer is megverték ezért Arról suttog m indenki mégis hogy Károly nem marad király hogy a szegénység földhöz ju t m ajd Ki harcolt annak ez kijár A bírónk máris szelídebb lett beszél s kezel mindenkivel a jegyző urat nézni is rossz hogy a nép között m it művel No de azért el nem fe lejti a dölyfösségük senkisem Így aztán csak nevetnek rajtuk a hátuk m ögött csendesen A levegőben van valami Hogy mi az? M ajd kialakul Várni kell Apám meg apád is ezt m ondja Aki vár — tanul Más kárán okul aki eszes s nyugalm át-dolgát fö lle li Ezt felelte apósa másnap hogy rendre elm ondta neki m iért szökött meg S m it é lt végig a fronton három év a la tt Hogy m it érzett am ikor rálőtt egy emberre s az o tt m aradt Hogy a társai m int estek el és milyen hideg ott a tél Bal lábán három u jja bánja Elfagytak Persze fő hogy él Erzsi mama az anyjáékhoz átm ent délután Anyja ha nem fá j a lába fu to tt volna s könnyétől e lfult a szava 15 �Alig győzte megvigasztalni hogy jó! van semmi b aja nincs Esetefele öreg Pap után kattant-csukódott a kilincs Ipam éknál a nagyszobában az asztalra bor is került ettek-ittak majd számbavették hol várhat míg a zaj elül S még azon é jje l a sógorhoz kimentek Jó messze lakott a pusztán és o tt kint a tanyán tö ltö tt el három hónapot Nem tudva a fa lub an senki hogy m egjött Keresték ugyan február végén a csendőrök s egyszer később márciusban Hanem március vége körül a csendőrőrs tű n t el s vele az uradalm i intéző is H át hiszen éppen ideje só ha jtott rá megkönnyebbülve mikor az apja hírt hozott Nem is várt tovább összeszedte m agát s máris búcsúzkodott és ment haza az asszonyához a kis-Zsuzsihoz Ferihez Míg mentek azon tanakodtak ezután m ajd hogy és mi lesz Király nincs már november óta most meg Károlyi adta át a helyet a kommunistáknak s így lett tanácsköztársaság Éppen úgy m int az oroszoknál villa n t fel benne hirtelen a fron t emléke s Lenin neve a szavak — munkásgyőzelem proletárdiktatúra szovjet Ilyesmi á llt a röplapon amibe ő is belenézett Meg az — világforradalom Igaz lenne? H át mégse csak szó visszhangos-üres szóbeszéd volt az hogy béke lesz és fö lde t meg szabadságot nyer a nép 16 �Vén Pap Ignác csak bólog atott am íg ezt elm ondta neki Hanem a föld - az csakugyan jó volna ha még m egérheti És csakugyan új rend kezdődött Az újság napról napra több a nép-érdeket védelmező rendeletet törvényt közölt Vásárhelyről Szentesről jöttek egyszerű munkásemberek hogy az új rendet magyarázzák s ahol kell ott segítsenek Felbátorítva-bátorodva d öntött a falu — a m egúnt bírót letették Létrejött a mindszenti direktórium S m int aki a dörgést már tu dja Oroszországból — bekerült az új tanácsba Pap Sándor is és szolgált érte emberül De fáradságot sosem érzett Terveztek-égtek lelkesen Nem csillapuló lázas hittel határozták mi hogy legyen Szerveződött a földbizottság legeltetési társulat a határ képét méregették s az adóhátrálékokat eltörölték A tanító meg vállalta olvasni ta nít felnőtteket is M indenki tett mindenki akart valam it Istenem! Milyen szép volt mikor letűzték az első karót a határban — ki hadiözvegy vagy árva két h oldat kapott Családoknak osztották persze Ezt kapta mind ki hazajött a háborúból — s ujjaikhoz hozzásímult a barna rög m int hogyha tudná-értené mind a háborútól — s ujjaikhoz A házas zsellérek is kaptak m ásfél-két és fél holdakat �hol milyen népes volt a család A birtokrendezés nagyon nem tetszett a vagyonosaknak gáncsolták is ha alkalom kínálkozott rá — de az élet fékezhetetlen ment tovább Fölemelve az erőseket s kivetve gyöngét-ostobát Akkor is dolgoztak amikor a román szakasz bevonult M intha a napot felhő födi fölbukkant árnyékként a m últ Az őrmester a biróéknál kapott szállást Négy nap után a csendőrök is m egjelentek pont április huszadikán M ásnap reggel sietve kezdték a „b o ls ik a t” begyűjteni A románok nem szóltak közbe Látták hogy mind fo gá t feni vad-dühödten a vörösökre Sándor újra kinn a tanyán b ú jt el O nnan in d u lt északnak harm adnap reggel jó korán Két napig egyre vitatkoztak szegény társával — Zsuzsival Zokogva kérte — ne menjen el Nem bír már a gondjaival bajával egyedül birkózni éppen elég volt három év Hogy a két gyerek apa nélkül m aradjon? Ebből már elég S hiába mondta-magyarázta hogy nem tehet mást menni kell hogy megölnék ha itt m aradna Így bánnak el mindenkivel ha visszajött a jegyző s kasznár ha megjönnek a tiszt urak Látta hogy gyilkolt passzióból a tiszti kar s hogy gyújtogat Nem is kellett messzire menni A félegyházi útra á llt O tt jelentkezett két nap múlva s így lettek vöröskatonák te �azo n a napon háromszázan kenyérért fö ldé rt — m indenért Karszalag volt az egyenruha Sokat a fegyverzet sem ért Mégis bátran-halálrakészen várták a harcot Győzni már csak hulló vérük árán tudnak m ondta sokszor a komisszár Csongrád m ellett már gyülekeztek az első vörös századok A hatodik hadosztály á llt itt C sapatuk ahhoz tartozott S hány ismerőssel találkozott! Érezte — nincs most egyedül mennyire más volt így készülni hadra m int kinn idegenül G alíciában itt most tényleg hazát és jövőt védeni sorakoznak az ütközetre nem kell senkit se kérdeni hogy mért van itt hogy m iért fogott fegyvert — Pap Sándor nézte csak b ajtá rsa it a tábortűznél Nem fé lt nem gubbaszt hallga tag egyik sem Néha m ondogatják már fogasolni kellene Fésülgetni a zsenge búzát hadd nőjön kövérebb szeme Egyik este itt b o tlo tt belé a tűznél Balog Feribe Legénykedtek valaha ketten a lányok után messzire Szegvárra meg Lelére járta k bálba búcsúra s ha néhány kötekedővel összecsaptak ott m utatta meg igazán hogy nem fél még az ördögtől sem Egyszer a bicska ott m aradt az o ldalában szerencsére a bőrbekecsén fönnakadt M ásnap megyünk Tarjánba — m ondta rendre fogjuk a cseheket Rend is lett De hallotta később hogy Balog Feri o tt veszett 19 �Az ő századuk délen m aradt Ő k úsztattak á t a Tiszán mikor a támadás m egindult május huszonharmadikán Eljutottak Vásárhely alá és Szentes is felszabadult Mindszent Szegvár újra vörös lett Úgy tű n t m egvonhatatlanul Törökék-Papék bárányt vágtak Sándoruk úgy várták haza Pap Sándor nem jö tt mert már nem élt A szakaszukból egymaga esett el még az átkeléskor Egy román dum -dum lövedék ta lá lta el összeroncsolva fél m ellkasát és tüdejét Még lépett talán kettőt-hárm at aztán a fűre lerogyott s szeme mind ködösebben látta a fogyó hajna lcsilla go t Pirkadt már az ég kelet felől Négy óra volt A virradat sápadt fényében tünedeztek az égi lám pás-sugarak Habos vér gyűlt a szája sarkán s hörgött — valam it m ondani szeretett volna — összerándult s vége volt M ásnap valaki o tt ta lá lta meg foltosa n már és merev halott-hidegen O lyan volt m int egy furcsa szobor Néma nyugodt és idegen H anyatt feküdt Két karja tárva Az utolsó görcs lá b a it szétrántotta és nem zárta le szemét és elnyílt a jk a it senki Úgy feküdt halálában m int elhagyott ház üresen 20 �Szekérrel jöttek érte s otthon úgy ha ntolták el csendesen Nagyanyám mesélt róla — s látom ma is néha még hogy pihen a májusvégi puha fűben o tt a folyópart mentiben M in t a csillag olyan a teste S várom várom hátha kigyúl alkonyatkor a messzi égben vörösen — o ltha tatla n ul 21 �ŐRSI FERENC Legenda a páncélvonatról A vonattól kissé távolabb, kukoricásban Két lépésre á ll egymástól komisszár és a parancsnok. H a lk a n beszélnek, de a halk szavak mögött pokoli feszültség vib rá l. — Ez á tm e n e ti a n a rc h ia — m agyarázza Széky. — N é h á ny m e g va d u lt ú rie m b e r m agánbosszúja. H id d el, hogy ez nem le h e t intézm ényes. Ha mi e g yü tt m a ra ­ dunk, meg tu d ju k védeni m a g u n ka t, a d d ig , am íg le c s illa p o d n a k az ilyen buz­ galm ak. A kom isszár to m p á n m o n d ja : — A ztán kezdődik a nagy kivá lo g a tá s. A jók az isten jo b b já ra , a ko m m u n is­ tá k b a lra és a g ye h e n n á ra . — A V örös H a d se re g n e k százezer k a to n á ja volt. Százezer em berrel nem te ­ h etik ezt. A komisszár a m ozdony fe lé p illa n t. A fű tő épp e n fe lk a p a s z k o d ik a vezető m ellé. — Fogy a szén, fo g y a víz. D ö n te n ü n k kell. V agy szélnek eresztjük a em ­ bereket, vagy nem. H a e g y ü tt m a ra d u n k, ta lá n e lju tu n k Terenyéig, vagy T a rjá n ig , és o tt a bányászok és a vasasok között nem m ernek ilyen gazem berségeket csin á ln i. — Ez az egyetlen m egoldás. De m ilyen zászló a la tt fusson to v á b b a vonat? — kérdi to m p á n Széky. — K aptá l ú j p a ra n c s o t a h a d s e re g p a ra n c s n o k s á g tó l? Széky fa n y a ru l elm o so lyo d ik. — Nem. — Nos? — néz rá a komisszár. — H elyes - húzza ki m a g á t a p a ra n csn o k - m együnk to vá b b . T a rjá n ig . A páncélvonat zakatolva halad előre. Az ágyúskocsin egyik szélvédett sarokba húzódik a négy menekült. A másik szögletben Vas Péter és Éles Egyed gunnyaszt. — Mégis csak azt mondom, Egyed bátyám, amelyik katona eldobja a fegy­ verét, az mindent megérdemel. . . Éles Egyed csak maga elé mélázva bólogat. A kocsi elején a két fiatalember fogja közre Székyt. — Itt csak egy út van — keresi mindjobban beletüzesedve a szavakat Egresi. — A hősi halál! Menni, menni, menni, ameddig lehet; az utolsó töltényig, hogy TV-film forgatókönyv (részlet) 22 �tu d ja meg a v ilá g : vo lt egyszer egy p á n cé lvo n a t, a m e lyik u tolsó le h e le tig a sza­ b a d ság bástyája m aradt. M edve c in ik u s n a k tű n ő s ó h a jja l m o n d ja : — Képzavar. A p á n c é lv o n a t le h e le te . . . Itt szembe kell nézni so km in d e n n e l. 1871-ben negyvenezer p á riz s it lő tte k agyon a fra n c ia csa p a to k. De ezzel nem tu d tá k e lp u sztíta n i azt a g o n d o la to t, a m ely két évvel e ze lő tt elem i erővel ro b b a n t Péterváron. Lehet, hogy mi is a m a g ya r negyvenezer közé ke rü lü n k. — Ez a z! — csap a vagon perem ére Egresi. — Az u tolsó tö lté n y ig kell h a r­ co ln i! Széky rá p illa n t. — H ány gyereked van odah a za ? — Nekem ? — csodálkozik Egresi. — M e rt Éles Egyednek a Józsin kívül négy, Vas Péternek kettő, Vecsei M ih á ly ­ na k három , B ányiknak kettő, L ip tá kn a k három , a kom isszárnak ke ttő — k o p p a n ­ nak to m p á n a szavai. Egresi kissé m eghökken, m a jd csendesen ké rd e zi: — P arancsnok elvtársnak? — Csak az anyám . . . Erdélyben. A géppuskás kocsiban Józsi és Szántó hú zó d ik az egyik saro kb a . Látszik, hogy m indketten beszélni szeretnének, de a nem rég á té lt esem ények b e lé jü k fo jt ­ j ák a szót. A ztán Szántó ö kle n de zik egyet, szájához kap, és ije d te n t á p ászkodik fel, m ajd a v a g o n a jtó felé ló d u l. O tt m e gkapaszkodik, — az a jtó b a n á lló M ih á ly m e g ra g a d ja a fiú ru h á já t, hogy ki ne essen — és h á n yn i kezd. A tö b b ie k szánakozóan nézik, Bányik fe lu g rik, segíti ta rta n i a fiú t. A m iko r kissé m egkö n n ye b b ü lt, M ih á ly a tyá sko d ó a n m egveregeti a v á llá t. — Látod, a re p e ta ! — Nem. . . — kap a levegő u tán a fiú . - nem. Az az em ber a kötélen. . . A lovasok kö zö tt! Az asszony és a lánya fe lzo ko g n a k. M ih á ly sze m b e fo rd itja m a g á va l a fiú t. és kem énység et m utatva rá fö rm e d : — S zántó g é p p u ská s! M a g a nem taknyos g im n a zista , m aga k a to n a ! M a g a m ár v o lt h a rcb a n is! Hányszor? — Tizennég y szer — kezdenek p o tyo g ni a fiú n a k a kö n n yei, — de az más volt. M ih á ly á tö le li a fiú v á llá t, és a vagon s a rká ig viszi. O tt a szemébe néz. — Légy erős! Lég y e rő s e b b ! Nézd ezeket a szeg ény asszonyo k a t! A fiú csak ném án b ó l i nt, és a vagon fa la m e lle tt lecsúszik a sarokba. Józsi nézi a tá rsá t, aztán o d am ászik m ellé, és ráteszi a kezére a kezét. A m ozdonyon a vezető fig y e li a v é g te le n b e fu tó párhuzam os síneket, am elyek a tá v o lb a n enyhén ívelve k a n ya ro d n a k. A kom isszár meg tö rli verejtékes h o m lo ká t, és k id u g ia a rc á t a szélbe. G yo rsan közeledik a kanyar, és a ka n ya r u tán fe lb u k k a n a m ár lá to tt kis va sútállom ás. A m ozdonyvezető ö n ké n te le n ü l lassít. M a jd fékez, és hátraszól. — T ilos a jelző. A kom isszár a távcsöve u tá n kap. — H iszen nincs vo n a t az á llo m á so n . A mozdonyvezető h á tra fo rd u l. 23 �— Akkor is. A szabály az szabály. - Lehet, hogy szemből jön valaki - szólal meg a fűtő. A vonat lassít. A parancsnok kezében is távcső. Figyeli az állomást. Az épület előtt senki sem mozdul. A vonat a jelzőnél döccenve megáll. Az állo m á sép üle tb en Görgényi áll a vasutas mögött. — Figyelmeztetem, hogyha átengedi ezt a vonatot, mi visszajövünk, és magát a szemaforra akasztjuk. — És. . . és ha ők lőnek? Páncélvonat, ágyúja van. — Megmondtam. A többi magánügy. A százados kilép a házból, az ablakon keresztül látjuk, hogy a két rendőrrel elvágtat. A p á n cé lvo n a tn á l A parancsnok a mozdony mellett áll. Fentről a vezető szabadkozik. — Én nem tudhatom, miért állították tilosra. Jön egy ellenvonat, és kész a karambol. — Nem látok füstöt sehol - mondja a parancsnok. - Állítsák le az ellen­ vonatot, be kell mennünk az állomásra. A mozdonyvezető a fűtőre néz, majd a parancsnokhoz fordul: — Kérem, mi az állásunkkal játszunk. — Téved. Mi valamennyien az életünkkel játszunk — mondja a parancsnok. - Szokott jelre indulási A mozdonyvezető csak sóhajt, és a gép felé fordul, a parancsnok futva indul előre, közben a géppuskás kocsiba kiáltja: — Csak tűzparancsomra lőjetek! Felkapaszkodik a kocsira. — Péter, cél az állomásépület! Közvetlen irányzással gránát. Tüzelésre pa­ rancsot adok. — Fiúk! - int Vas Péter, és az eredeti személyzet, Egresi és Medve, Vas és Éles, elfoglalják helyüket a lövegeknél. A lövegcsövek az állomás felé fordulnak, a parancsnok sípol, a vonat lassan a kis épület felé gördül. Az állom áson A vonat megáll az épület előtt. A parancsnok hátrakiá lt a géppuskás kocsi felé. — M ihályi Két emberrel bemész az állomásfőnökért! A géppuskás kocsiban Mihály körülpillant. — Lipták! Kis Éles! Fogjatok karabélyt, oszt gyerünk! Bányik, biztosít! — Szuronyt is? - kérdi Józsi. — Csakis - ugrik le a kocsiról Mihály. 24 �L ipták és Józsi le u g ra n a k u tá n a , fe ltű z ik a szuronyt, és m ennek az á llo m á s ­ épülethez. Az a jtó b a n fe le m e lt kézzel á ll a vasutas. — Jö jjö n a p a ra n csn o k h o z ! - in t M ih á ly . - Tegye le a kezét! K utassátok át az é p ü le te t! — szól a két fegyveresnek. Az ágyúskocsiról lá tn i, hogy Éles Egyed a löveg m e llő l a g g ó d ó p illa n tá s s a l kiséri az a jtó m ö g ö tt e ltű n ő Józsit. — M ié rt á ll tilo so n a szem afor? — kérdi a kocsiról a p a rancsnok. Az öreg vasutas verejtékezik. — M e rt m eg p a ran cso ltá k. — Ki p a ra n cso lta meg? A vasutas m egszorultan m o n d ja : — Egy százados úr és két rendőr. A kom isszár m ost érkezett a vasutas m ellé. — T ehát nem vasúti utasítás? — Nem, nem kérem. — A kko r m együnk to vá b b . K özölje a m ozdonyvezetővel, hogy nincs e lle n v o n a t m ̶ o n d ja a kom isszár. A vasutas a rc á t e lö n ti a rém ület. — Ké re m, ne, ne m en je n e k to vá b b . Nem m ehetnek to v á b b — kezd rem egni az idős em ber. — N ekem azt m on d tá k, hogy fe la k a s z ta n a k a szem aforra, ha to ­ vá b bengedem a vo n a to t. Kérem, nekem két évem van még a n y u g d íjig . Én b e ­ csü letben őszültem meg kérem. . . Engem fe la k a s z ta n a k a szem aforra. N e ö lje ­ nek meg egy öregem bert. A kom isszár m e g n yu g ta tó a n p ró b á lja m o n d a n i: — N ekünk to v á b b kell m ennünk. Felőlem tilo so n m a ra d h a t a szem afor. Épeszű em b e r nem kérheti számon m a g á tó l . . . — Épeszű nem, de m ost te g n a p óta sem é p ész, sem törvény, semmi semmi - m otyogja a vasutas. — Ö n t fo g s á g b a e jtjü k , és m a g u n kka l visszük — m o n d ja a p a ra n csn o k. — Kérem, én nem hag yh a to m el az á llo m á s o m a t! Én vasutas va g y o k ! Ez az á llo m á s nekem . . . L ipták és Józsi visszaérkeznek. — Senki idegen — je le n ti röviden M ih á ly n a k Lipták. — H ol a c s a lá d ja ? — kérdi a komisszár. — H a tv a n b a n . Város, nem úgy, m in t ez a m agányos á llo m á s. A kom isszár a p a ra n csn o kra néz. A m ozdony kém énye m e lle tt szabályos időközökben süvít ki a gőz. — Fogy a szenünk, fo g y a vizünk N e kü n k oda kell é rn i - tö p re n g h a n g o sa n a p a rancsnok. M a jd a vasutashoz fo rd u l: — S zá lljo n fe l a vona tra . — Nem tehetem - re b b e n meg az öreg. — In d u lá s — fo rd u l a p a ra n c s n o k a kom isszár fe lé , m a jd az ö re g n e k : — Jelentse a következő ő rh á zaknak és á llo m á s o k n a k : A h o l a p á n c é lv o n a l nem kap szabad p ályát, tü ze t n y it! A h a tá ro z o tt utasítás ö n ké n te le n h a tá ro z o tt választ eredm ényez. — Igenis, kérem - tiszteleg a vasutas. A p a ra n csn o k Vas Péterhez fo rd u l. 25 �- Jobb löveg, két lövés a le v e g ő b e i Vas Péter veszi á t a vezényszót, fe lc s a v a rja a lövegcsövet a m agasba, e l­ dörren az ágyú, a vasutas kissé h á trá b b u g rik . — T öbbet nem te h e te k ö n é rt — k iá lt le a p a rancsnok. A m ásodik lövésnél m ár mozg ásban van a p á n cé lvo n a t, és e lg ö rd ü l a re ­ m egő, könnyező, re tte g ő á llo m á sfő n ö k e lő tt. Vasúti őrház eg y híd m ellett Egy kisebb vasúti híd mellett álló őrházhoz érkezik vágtatva a három lovas. Az őr kíváncsian lép ki a házból. — Jön a páncélvonat? — kérdi a százados. — Alázatosan jelentem, jön. A százados a két rendőrre pillant. — Fogjátok közre. A híd második felén dobjatok ki egy sínszálat, és lökjétek a vízbe. A vasutas arca ijedtté válik. — Azt az utasítást kaptam, hogy szabad u t a t . . . — Kuss! Futás, mert szitává lőlek! - veszi elő a pisztolyát a százados. A lóról szálló két rendőr lovát a kerítéshez köti, és a ház fala melletti ládából szer­ számokat, szögeket vesz elő. Maguk közt tartva a vasutast, futva indulnak a hídra. A százados lóról száll, és lovát a ház mögött lévő kerítéshez köti a rendőr­ lovak mellé. Bemegy a házba. Odabent két hosszút, két rövidet, majd ismét egy hosszút csenget. Fülel a kagylóba. — Foxner őrnagy urat kérem a telefonhoz ! A hídon bontják a sínt. Kiszedték a szegeket, és feszítővassal emelőzve taszi­ gálják a korlát felé. Az őrházban a százados telefonál. — Ha kisiklik, belezuhan a mederbe. Aki megmarad, ahhoz már elegen le­ szünk. . . — mint akit félbeszakítanak, elhallgat, a rckifejezése bosszankodóvá válik. — De miért? M iért ne siklassam ki? A hídon a sín már átcsúszott a korláton, majd egyensúlyát vesztve a patakba zuhan. A rendőrök a szerszámokat és a szögeket is a patakba dobálják a híd másik oldalán. A százados még telefonál az őrházban. — M eg p róbálom . . . — akasztja vissza a kagylót, és kisiet. Akkor érkezik vissza a három ember. — Alázatosan jelentem . . . — kezdi az egyik rendőr. A százados leinti, és a bakterhez fordul: — Állítsa le a páncélvonatot! Mindenképpen akadályozza meg, hogy rá­ fusson a megrongált pályára! — És ha nem sikerül? . . . Mi lesz énvelem? — Lelövik! — néz a távolba a százados, ahonnan a vonat érkezése várható. A rendőrök lóra kapaszkodnak, és a százados intésére mindhárman el­ vágtatnak. 26 �A vasutas ria d ta n néz u tá n u k, az ő rh á zb ó l cseng a te le fo n . Besiet. — Igen. . . Igen. Kérem, á llíts á k meg. A hídon m e g ro n g á ltá k a p á lyá t. H ogy nem lehet? M á r e ljö tt? Igenis. Igenis — ve re jté ke zik a ba kte r, aztán kisiet az ő r­ házból, a szo lg á la ti öv b á d o g d o b o z á b ó l egy p a tro n t c ib á l elő, és e lő re fu tva a sínre helyezi. Körülnéz, m a jd elkezd ro h a n n i a közeli e rd ő felé. A tá v o lb ó l a közeledő v o n a t d ü b ö rg é se erősödik, a h o g y a sínek hozzák a h a n g o t. A fig ye lm e zte tő p a tro n a sínen rem eg. A p á n c é lv o n a to n A m ozdonyon levők fig y e lik a p á lyá t, a tá v o lb a n má r jó l lá th a tó őrh á zat é s h id a t. A m ozdonyvezető szabályosan sípol. — H ol a fen é b e n van az őr? — csa tta n fe l kissé in g e rü lte n , m a jd sűrű sí­ p o lá sokka l jelez. Ezzel eg yid ő b e n lassítani kezd. Az ágyúskocsin a p a ra n csn o k távcsövezi a síneket és a h id a t. K özeledik a vo n a t az ő rh á z felé, aztán rá fu t a sínre helyezett vészjelző tö lté n yre . Egy dörrenés ha lla tszik. A m ozdonvvezető le rá n tja a vészféket. D öccenve á ll meq a vonat. A géppuskás kocsiban egym ásra esnek az em berek. Az id ő s e b b asszony fe ls iko lt. A lány csak derm e d te n , görcsösen ö le li a n y já t. A két fiú a va g o n szög­ le té b e szorulva ném a ria d a lo m m a l k u p o ro g . Elsőnek M ih á ly té r m agához. — A géppuskához, h é ! — riv a ll a két fiú felé. Szinte a h a n g tó l lökve, ló d u ln a k a g é p p u ská k m e lle tti ra ka szokhoz. Az e lő re fu tó kocsi kö rü l o szladozik a d u rra n á s s a l e g y ü ttjá ró fü stfe lh ő . A m ozdonyvezető a kom isszárnak m o n d ja : — Ez csak vészjelzés. V a s ú ti ő rh á z e g y híd m e lle tt A komisszár leugrik a mozdonyról, és előrerohan az ágyúskocsihoz. O tt már várja a parancsnok. — Mihály, hozzám! — kiált a parancsnok a géppuskás kocsi felé. — Vigyázzatok! Biztosítsatok mindkét oldalra! — löki a szolgálatvezető a két géppuskás felé a szavakat, majd leug rik a vonatról. A három ember fegyverrel a kézben, indul az őrház felé. Az őrház üres. — Ez megszökött, vagy már előre felakasztották — néz körül a komisszár. Cseng a telefon. Egymásra néznek mind a hárman. Aztán a parancsnok akasztja le a kagylót. — Halló! Beszéljen, kérem. — Az arcán enyhe riadalom látszik, majd bólint. - Igen értettem. Tehát a román katonavonat mögöttünk jön a pályán. Állítsák meg. ha tudják. — Kis szünet után felcsattan. — Azt mondtam, ha tudják. Ha nem tudják, jöjjön. V is s z a a k a sztja a te le fo n t, M ih á ly h o z fo rd u l. — A fűtővel vizsgáld át a hidat! — Igenis — csattan katonásan Mihály, máris száguld kifelé. — Mégis erre jön az a vonat? — kérdi a komisszár. — Ezek szerint — indul kifelé a parancsok. 27 �O d a k in t a fű tő és M ih á ly m ár a híd fe lé fu tn a k . A p a ra n csn o k a m ö g ö ttü k lévő szakaszt nézi. Távcsővel vizsg á lja a széles ívben ka n ya ro d ó sínpárt. M a jd gőgös és k a já n m osoly je le n ik meg a szája szögletében. — Egész jó kilövésünk van. Négy, négy és fél k ilo m é te rrő l tu d ju k tűz a lá venni ő ke t az á g yú kka l — m o n d ja e lke se re d e tt fe ls z a b a d u lts á g g a l. A kom isszár nézi a v a g o n o k perem e fe le tt és a jta ja ib ó l fig y e lő em bereket. — M ég egyszer tű zb e viszed őket? A p a ra n csn o k keservesen rá n t a v á llá n . — Nem a d ju k meg m a g u n k a t! A kom isszár h a lk a b b a n m o n d ja : — Itt lenne az id e je tiszta vizet ö n te n i a p o h á rb a . Beszélnünk kell az em ­ berekkel. — H iszen m ár m in d e n ki tu d ja , hogy mi van - néz rá a para n csn o k. — C sak mi nem tu d ju k , hogy ők m it a ka rn a k . A p a ra n csn o k szem ében kis gő g ö s fé n y v illa n . — A m e d d ig k a to n á k, p a ra n c s o t te lje síte n e k. — És a két asszony? A p a ra n csn o k a rca kissé tö p re n g ő v é válik. Ekkor érkezik vissza M ih á ly és a fű tő . — Jelentem , egy sínszálat felszedtek, és a p a ta k b a d o b tá k . M in th a fe ls z a b a d u lt vo ln a a p a ra n c s n o k : — L á to d ! Nem m eh e tü n k to v á b b ! — Igy nem - szólal meg a fű tő , - Ha ism ét h e ly re ra k ju k a sínt, a k k o r ig e n . — M ennyi id ő b e te lik ? - néz rá a p a rancsnok. — A vízből kiszedni nehéz lesz — fo n to lg a tja a fű tő . A p a ra n csn o k h arsányan k iá ltja : — A vo n a t m e lle tt sorakozó. A kocsikról le u g rá ln a k az em berek, és a szerelvény m e lle tt fe lso ra ko zn a k. A p arancsn o k te k in te te végigpásztázza a m e g g y a ra p o d o tt legénységet. — Ti négyen, és ez a fia ta le m b e r — m u ta t a m e n e kü lt v ö rö ska to n á kra és a civilre , — az ő vezetésével - m u ta t a fű tő re — h e ly re á llítjá to k a p á lyá t, M a g u k asszonyok, m egnézik, hogy mi van a ko n yh a ko csib a n . N em sokára itt az ebéd i d e je . A tö b b ie k kö ré m ! — G verünk, em berek — in d u l a fű tő a négy vö rö ska to n á va l és a c iv ille l. M ih á ly a két asszonyt vezeti a ko n yhakocsihoz. F é lre rá n tjá k a v a g o n a jtó t. A vagon p a d ló já n a fe lb o ru lt fa zé kb ó l k ifo ly t a b a b és a víz. — H á t csak nézzenek kö rü l. . . T a lá lja n a k ki va la m i o ko sa t - h a g y ja m a­ g u kra őket. A p á n c é lv o n a t e re d e ti legénysége a p a ra n csn o k köré g yű lt. Széky a ko­ misszár fe lé fo rd u l. — Kom isszár elvtárs, tájékoztassa az em b e re ket a le g u tó b b i n a p o k esem é­ n y e irő l! A kom isszár b ó lin t. — Elvtársak, az e lm ú lt ó rá k b a n o lyan h íreket ka p tu n k, hogy a T anácskorm á ny le m o n d o tt, és egy szakszervezeti korm ány vette á t a h a ta lm a t — m o n d ja to m p á n , nehezen, g yű jtö g e tv e a szavakat. — H o g y ez p o n to sa n m it je le n t, azt még nem tu d ju k . 28 �— V a la m it a zé rt m ár lá ttu n k b e lő le . . . hogy m it je le n t — fa k a d és egy akasztásszerű m o z d u la to t tesz. S zántó m e g in t n a g yo k a t nyel, d e Józsi m egszorítja a kezét. ki Lipták, A kom isszár fo ly ta tja : — Nem á lta th a tu n k ben n e te ke t. Egyelőre olyan e lle n ő riz h e te tle n h íre in k v a n ­ nak, hogy a Vörös Ő rsé g e t fe lo s z la ttá k , a rom ánok B udapest fe lé ta rta n a k , vagy m ár meg is kezdték a b e vo n u lá su ka t, és az is tu d o m á su n kra ju to tt, hogy régi csendőrök, re n d ő rök, k a to n á k ig énybevételével ú j k a rh a ta lm i o s z ta g o ka t a la k í­ ta n a k . Ebben a helyzetben kell e g ye té rte n ü n k a b b a n , hogy m it teg yü n k. — Szóval vége, vége m in d e n n e k ! — tö r ki L ip tá kb ó l. — Nem m in d e n n e k ! — néz rá a kom isszár. — L á ttu k ! Láttuk, hogy mi következik! — cs ik o ro g ja Lipták. A p a ra n csn o k veszi á t a szót. — Csak azokkal, a k ik e ld o b á ljá k a fegyverüket, a k ik e g y é n e n ké n t m e n e kü l­ nek, a k ik m egszöktek a c s a p a tte s tje ik tő l - m o n d ja h a tá ro z o tta n . Az id ő se bb Éles Egyed em eli fe l a kezét. — S zólhatok? — Tessék — m o n d ja a p a ra n csn o k. — C sak azt kérdezném , hogy m ost ki az ú r ebb e n az orszá g b a n ? Az a b izo ­ nyos szakszervezeti korm ány, ezek a lovasok, a rom ánok, az a n ta n t vagy ki az isten h a ra g ja ? - Kis csönd utá n a — A k in e k fegyver — De m iért, kié rt to rp a n meg L ipták p a ra n c s n o k felszegi a fe jé t. van a kezében, és a k i nem veszti el az eszét. legyen a fegyver a kezünkben? M á ju s b a n tu d tu k , m o s t . . . kifa k a d á s a . — Ö n m a g u n ké rt, az é le tü n k é rt, a b e c s ü le tü n k é rt! - lo b b a n fe l a p a ra n csn o k. — A „fő h a d n a g y ú r” b e csü leté é rt, vagy a mi m u n ká sb e csü le tü n ké rt? — v á ­ laszol h asonló lo b b an á ss a l Lipták. — A m agyar b e csü le tü n k é rt - vág vissza a p a rancsnok. — Azok a lovasok is m a g ya ro k v o lta k ! - csa tta n fe l Lipták. A p a ra n csn o k m e g p ró b á l n yu g o d t le n n i. — M i ezzel a p á n c é lv o n a tta l sok ütközetben ve ttün k részt. E gyütt! M o st ezek­ ben a nehéz ó rá kb a n és n a p o k b a n ro h a d h a t szét az a b a jtá rs i ka p cso lat, am i az e lm ú lt h ó n a p o kb a n k ia la k u lt köztünk. Én fe le lő s n e k érzem m agam m inden k a to n á m é rt. De csak a kk o r v á lla lh a to m a fe le lő sség e t, ha to v á b b ra is m egbíz­ nak bennem . — Nem a bizalm on m ú lik - szólal meg Éles Egyed. — De tö rté n h e tn e k olyan d o lg o k, am elyek a p a ran csn o k elvtárs a k a ra tá n kívül esnek. A k k o r mi lesz, ha a le g kö zele b b i á llo m á so n olyan p a ra n c s o t kap, hogy m in t régi tiszt, á lljo n be e n nek a századosnak a b a n d á já b a , és c s in á lja azt, a m it ő p a ra n cso l. V a jo n m e g ta g a d ja -e m a jd ezt az ú ja b b para n cso t? A p a ra n csn o k a rca e lb o ru l. — Nem akarom én m e g b á n ta n i a p a ra n c s n o k e lv tá rs a t — fo ly ta tja Éles Egyed, — de azt tu d n ia kell, hogy egy ilyen helyzet bekövetkezhet. A k k o r p e d ig , ha ka to n a , a p a ra n cs: para n cs. A k k o r nincs te g n a p i b a jtá rs , a k k o r csak kom m u­ n ista le sz! 29 �Az őrház fe lő l te le fo n cse n g e té s h a lla tszik. A p a ra n c s n o k a kom isszárhoz fo rd u l, m a jd kissé tétova m o z d u la tta l in t n e k i: — G yere. A kom isszár még végignéz az em bereken. — A d d ig is beszéljék meg egym ás között. Bem ennek az ő rh á zba. A kin tle vő k c s o p o rtja la zá b b á válik, szinte a re g g e ­ lin é l k ia la k u lt körökbe rendeződik. — Én h a llo tta m , hogy a ro m á n o któ l f é l n e k . . . A d d ig a k a rjá k e lin té z n i a ko m m u n istá ka t! — szólal meg Bányik. — A százados m ondta. H a lk a n , d e m eg­ h a llo tta m . A ro m á n o któ l, meg a fra n c iá k tó l. M ih á ly és Vas Péter egym ásra néz. Ő k ketten hivatásos régi katonák. — M it a k a r ezzel m o n d a n i, János bátyám ? — szólal meg Egresi. — Én csak a n n y it, h o g y . . . — körülnéz, aztán k ib ö k i: — Jobb h a d ifo g o ly n a k le n n i, m in t aka szto tt em bernek. Az őrh á zb a n a fő h a d n a g y beszél a te le fo n b a . — Á llíts a meg a rom án szerelvényt, és közölje a p a ra n csn o ká va l, hogy egy m agyar p á n c é lv o n a t á ll a p á lyá n, és ha m egközelítik, szétlövi ő k e t . . . Ezt ön csak to vábbítsa, ezt én m ondtam . . . Széky M ik ló s n a k hívnak. O d a k in t Egresiben lo b o g a vér. — T ehát t űzzük ki a fe h é r zászlót, a d ju k meg m a g u n ka t? — Ne k ia b á lj v e le m . . . nekem gyerm ekeim v a n n a k ! H a k ik e rü lö k a fo g o ly ­ tá b o rb ó l, csak hazaérek, Irkutszkból is hazaértem . A d d ig ra m a jd m e g c s illa p o d ik a vilá g . — A zokná l keresnél védelm et, a k ik e lle n te g n a p h a rc o ltá l — lo b o g Egresi. — A zok e lle n keresek védelm et, a k ik ma le a k a rn a k bu n kó zn i — vág vissza Bányik. — És m it várhatsz tő lü k? M ilye n védelm et? — A h a d ifo g o ly n a k k ijá ró t. O tt én m agyar h a d ifo g o ly vagyok. V an V öröskereszt, meg m in d e n — érvel Bányik. — O tt u g ya n o lya n kom m unista vagy. m in t itt. M it gondolsz, a ro m á n o k a t ta lá n a bukaresti p ro le tá ro k vezetik? — A m i igaz :igaz. M i vörös zászló a la tt h a rc o ltu n k , és nem a m agyar lo b o ­ g ó t tű ztü k a vo n a tra — szól b ele M ih á ly. B ányik m e g m a ka csolja m a g á t: — A kko r i s . . . a kko r is azt m ondom , hogy most m ár csín já n b á n ju n k a rom ánokkal. — Talán e lfe le jtik , hogy e ze lő tt ö t n a p p a l F ürednél szétszórtuk egy lovas­ d a n d á rju k a t — vág vissza Egyed. — D e m ost va la m i egyezm ény van, biztos van va la m i egyezmény, ha ezek a hóhérok a d d ig a k a rjá k e lin té zn i, a m it tu d n a k — b iz o n y ta la n k o d ik Bányik. A p a ra n csn o k és a kom isszár visszaérkezik. — Em berek! — m o n d ja a para n csn o k. — Egy rom án k a to n a v o n a t közeledik. H a nem á ll meg lő tá vo lság o n kívül, felvesszük a harcot. Az em berek a rc á t lá tju k , tétovaság, b izo n yta la n sá g tü k rö z ő d ik a te k in te tü k ­ ből, csak M ih á ly és Vas Péter á ll merev a rc c a l. Bányik to m p á n m egszólal. — M inek? — M e rt ez a p a ra n c s ! — o rd ít a para n csn o k. B ányik fe llo b b a n . 30 �— K inek a parancsa ? — A h a d se re g p a ra n csn o ksá g utasítása a la p já n az enyém ! — h a rs o g ja a p a rancsnok. — Az u tolsó p a ra n cs az v o lt: h a rco lva visszavonulni. — H ova? — csa tta n fe l Bányik. — Az a ka sztó fá k a lá ? A k k o r m ár in k á b b m egadom m agam a rom á n o kna k. A pa ra n csn o ko n látszik, ho g y vissza fo jtja ro b b a n ó dü h é t, m a jd kissé m eg­ fékezve m agát, a kom isszárhoz fo rd u l: — Tessék! — m ajd elkese re d e tte n sze m befordul az e m berekkel. — M a g u k is?! M a g u k is le a k a rjá k te n n i a fe g yve rt? ! Éles Egyed szólal meg. — A János csak a le h e tő sé g e ke t fo n to lg a tja . Tessék b e lá tn i, h irte le n jö tt m inden. A p a ra n csn o k kissé pózolva órazsebéhez nyúl, és előhúzza ó rá já t. — Ö t perc g o n d o lk o d á s i idő. A d d ig ra a ki meg a k a rja a d n i m agát, h a g yja el a v o n a to t! - a kom isszár fe lé fo rd u l. — M a ra d j itt velünk. — A ztán kem ényen h á ta tfo rd ít a csoportnak, és e lin d u l a híd fe lé . A híd a la tti p a ta km e d e rb ő l h a n g o s hórukkozás h a lla tszik. D e ré kig , v á llig vízbem erülten p ró b á lja fe lje b b és fe lje b b csúsztatni a sínt a fű tő -ve ze tte öt em ber. — B e le fú ró d o tt az isza p b a. D e m ost ta lá n m e g fo g tu k — k iá lt fe l a fű tő . — Ember kéne még. — Ö t perc m úlva lesz — m o n d ja zá rkó zo tta n a p a ra n csn o k, aztán kem ény lé ptekkel fe l-a lá sétál a p a rto n . Lentről ism ét h a lla ts z ik a hórukkozás. A v o n a t m e lle tt lévők között m ár fe szü lt a vita . — M ost m ár csak azé rt is azt m ondom , hogy nem s z á llh a tu n k szembe a ro m á n o kkal — h a rso g ja Bányik. — M i é rte lm e van, ha e lk e z d jü k lő n i őket? M e g ­ á lln a k . A ztán erősítést kap n a k, és jö n n e k to vá b b . De ezzel e ljá ts z o ttu k az u tolsó lehetőségünket. — M in e k az u tolsó le h etőségét? — kérdi a kom isszár. B ányik kissé m e g to rp a n , a ztá n k im o n d ja : — Az é le tb e n m a ra d á s é t. - A szótól szinte le n d ü le tre kap. Éles Egyedhez fo rd u l: — Egyed b á tyá m ! M a g a ta lá n itt a k a r e lp u s z tu ln i a fiá v a l e g yü tt? — rá n tja Egyed m ellé Józsit. — L ip tá k ! Az e lő b b te lő tté l rá ju k , azt hiszed, nem k u ta tjá k ki, hogy ki nyom ta meg az e lsü tő b ille n ty ű t? N e kte k k ö n n yű ! — fo rd u l a két fia ta le m b e r fe lé . — De K á lm á n ! - p e rd ü l a kom isszárhoz - te ta lá n szí­ vesen h a ra p n á l a fű b e ? M e g ra g a d ja a kom isszár zu b b o n yá t. A kom isszár n yu g o d ta n m egszorítja a fé rfi c s u k ló já t, és kem ény m o z d u la tta l e llö k i a kezét. — Ez a la p is benn e vo lt a p a k lib a n . — A kkor, a m ik o r még v o lt m ié rt! — o rd ít Bányik. A kom isszárt e lö n ti a d ü h . M e g ra g a d ja B ányik m ellén a zubbonyt, m agához rá n tja , és szinte az a rc á b a m o n d ja : — B erogytál, B ányik János? kor az ig ló i géppuskáso k lő tté k B ányik szeme még m in d ig — D e ja n u á r után m árcius a h ová hívtak, a h ol kelle tt. J a n u á rb a n egész m áshogy beszéltél, p e d ig a k ­ a s a lg ó ta rjá n ia k a t. va d u l v illo g . is jö tt! - sziszegi — én o tt voltam m in d e n ü tt, 31 �- A kko r m it g ya ló zod meg a rühes é le te d legszebb h ó n a p ja it ezekkel a bo lo nd p e rce id d e l? Nem szégyelled m agad az inasod e lő tt? - m u ta t Józsira. - H á t nem é rtite k meg, hogy v a la m it c s in á ltu n k , a m it még senki sem mert ebben az orszá g b a n e lő ttü n k I - D e e lb u k o ttl — nyöszörgi Bányik. - C sak akkor, ha m in d e n ki úgy viselkedik, m in t te, ha fe la d ja . H a leteszi a fegyvert I — A m e d d ig v o lt rem ény . . . - csu klik el B ányik h a n g ja . A kom isszár Éles Egyedhez fo rd u l. — Egyed bátyám , m aguk négy n a p a la tt c s in á ltá k meg ezt a p á n c é lv o n a to t. H árom h ó n a p ig e g y ü tt h a rc o ltu n k . M o st egy p erc a la tt o d a a d n á k az e lle n ­ ségnek? Éles Egyed na g y s ó h a jja l m o n d ja : - Az ellen sé g n e k . . . Te tu d o d , hogy ki az ellenség? - A csüggedés, a b etojás, a p á n ik, az eszeveszettség, ez most ebb e n a p illa n a tb a n a le g n a g y o b b e lle n sé g . A m ozdony te te jé n élesen m egszólal a síp. A kom isszár és a tö b b ie k a rra fo rd u ln a k . — V o n a tfü s t! — k iá lt a m ozdonyvezető. A p a ra n csn o k gyorsan érkezik. Az ő rh á ztó l kissé tá v o la b b fu tva , távcsövezi a vasúti p á lyá t. A tá v o lb a n m ozdonyfüst go m o lyo g . M e lle tte á ll m ár a kom isszár, a tö b b ie k is o d a siette k. A p a ra n csn o k szem befordul a cso p o rtta l. - Vas P éteri - P arancs! - je le n tk e z ik . - A tüzérekkel lö ve g re ! Bem éred a közeledő vo n a to t. Ha lő tá v o ls á g b a ér, tű zp a ra n cso t kapsz. — G yerünk, fiú k l — ló d u l Vas Péter. Egresi és M edve követik. Éles Egyed keze sím ogatásra in d u l Józsi fe jé n , de fü lé n é l m eg a ka d , kissé m e g rá n tja a fiú fü lé t. — N a Józsi, mars a v a g o n b a ! Józsi m eglöki Szántót, és a két fiú fe lu g rik a vo n a tra . A kom isszár a pa ra n csn o kh o z fo rd u l. - A sínnel hogy á lln a k ? C sak ez az egye tle n m egoldás? - in t az á g yú k felé — H a a sínt e lő b b Felrakjuk . . . — von v á lla t a para n csn o k. — A k k o r . . . a kko r nem kell — csak egy m o z d u la tta l je lzi B ányik a g o n d o la tá t. — H a á t tu d u n k ju tn i, a k k o r nem — b ó lin t a p a ra n csn o k. B ányik m eglöki Lip tá ko t, és ro h a n n a k a p a ta k m e d e r felé. — M ih á ly, segíts n ekik te is — fo rd u l a szolgálatvezetőhöz a p a rancsnok. — Igenis — tiszteleg M ih á ly , és az e lő b b ie k u tán siet. A p a ra n csn o k a kom isszárhoz fo rd u l. - Nos, hogy d ö n tö tte te k? — A A 32 I ly e n k o r . .. ily e n k o r a vége fe lé m in d e n ki tú l a k a rja é ln i, p a ra n csn o k keserves g ő g g e l: Nem m in d e n ki. kom isszár m egérti, aztán kis szünet u tán to m p á n m ond ja : �— Téged és b á to r em bernek vagy, m int a Bányik János. ism ertelek m eg, de m ost u g ya n o lya n gyáva — M ié rt? - m erevedik meg a para n csn o k. — M e rt egyform án fé lte k a ttó l, am i bekövetkezhet. Te egy ön g yilko s pózzal , ő meg alázatos m egadással p ró b á l s za b a d u ln i a ttó l, a m irő l még nem tu d ju k , hogy mi. A m irő l csak a n n y it tu d u n k , hogy más. m in t am i e d d ig volt, és lá ttu k , hogy néhánya n hogy é rtelm e zik ezt a mást. — Tévedsz. Én nem fé le k sem m itől, am i lesz — m o n d ja kissé fity m á ló a n a para ncsnok. Én csak e g yü tt a k a ro k p u sztu ln i azzal, am i v o l t . . Ezzel a p o k o l­ verte o rszággal. Nos, ha a ka ro d , h á t ta rtsd gyá va sá g n a k — fo rd ít h á ta t a k o ­ misszárnak, és gyors lépésekkel az ágyúskocsi fe lé ta rt. — Vas P éter! M it látto k? — Jelenleg 9 200 méter, lassan közeledik. — Lövegeket négyezer—ötszáz m éterre irá n y o z n i! — Igenis, n é g ye ze r-ö ts z á z méter. A kom isszár tétován nézi a p a ra n csn o ko t, aztán az á ro k fe lé siet. O d a ­ le n t m ár M ih á ly is de ré kig á ll a vízben, és a sínt lassan csú szta tjá k fe lfe lé . — Ez m ár a m ienk! - k iá ltja fel M ih á ly. A kom isszár a p arton le d o b ja d e ré kszíjá t és piszto lytá ská já t. Belecsúszik a vízbe a tö b b ie k m ellé. — H ó -ru k k , hó-rukk - vezényel szinte vid á m a n M ih á ly. A sín lassan csúszik fel a p a ta k p a rtjá ra . A p arancsnok a m ozdony m e lle tt lépked a konyhakocsi felé. A m ozdonyvezető szólítja m eg: — Tessék szíves lenni m e g m o n da n i, mi lesz. A p a ra n csn o k in g e rü lte n fo rd u l a han g irá n y á b a . — M á r csak azért kérdezem , m ert fo g y a szén, fo g y a víz, és ha sokat vesz­ te g e lü n k, nem b írju k Terenyéig. A parancsnok közönyösen m o n d ja : — A kko r a d d ig m együnk, a m e d d ig b írju k. - És to v á b b lé p k e d a v o n a t m e n ­ tén. B e p illa n t a konyhakocsiba. A két nő kissé ria d ta n fo rd u l fe lé je . — Csak egy kis b a b o t k a p a rh a ttu n k össze, de még nagyon kem ény m o n d ja az id ő se bb asszony. — V an Idő, m e g p u h u lh a t — m o n d ja egykedvűen a para n csn o k. — H a iste n t ism er, m o n d ja meg, hova visznek b e n n ü n k e t — kérdi az asszony. A p arancsnok nézi a két ria d t nőt, aztán kissé e n y h ü lte n m o n d ja : — Talán T a rjá n ig . Az asszony szeme k ö n n y b e lá b a d , és pihegve, nyüszítve fe lk iá lt: — T a rjá n ig ! H ogy érek én a k k o r vissza? H ogyan tem etem én el a k k o r az u ra m a t! H ogyan l e s z . . . fu lla d zokogásba a h a n g ja . A p a ra n csn o k nézi a síró asszonyokat. M e le g e b b h a n g o n p ró b á lja m a­ g yarázni : — A m i m egtörtént, m e g tö rté n t. M ost az a fo n to s egyelőre, hogy m a g u k é l­ nek. A ztán, hogy ki tem eti el az e m b e r t. . . hol te m e tik el. . . tu d ja , hány m a g y a l­ nak nincsen sírja tizennégy óta. . , m a jd m e g ta lá ljá k . Az ilyesm inek híre m e g y ... M e g ta lá ljá k - in d u l tovább. 3 33 �A p a ta km e d e r p a rtjá ra hangos hórukkozás közepette fe lcsú szta ttá k a sínt. A nyolc v á llig vizes em ber kissé e lé g e d e tte n szusszant egyet. — A tö b b i m ár könnyebb lesz — rázza m a g á ró l a vizet a fű tő . A kom isszár sürgetve m o n d ja : — F ogjuk meg, em berek, fo g ju k meg, mert öt perc m úlva ta lá n m ár késő lesz. — N o ! H ó -ru kk — vezényel M ih á ly. A sín csúszik a híd felé. A tá v o lb ó l e ln y ú jto tt, hosszú v o n a tfü tty ö t hoz a szél. Az em berek felegyenesednek. — N yom juk m e g ! Az is te n fá já t, nyom juk m e g ! — rá n d ít a sínen Bányik. A ztán h iá b a v a ló m u n k á já n elkeseredve, felegyenesedne, de m o zd u la ta fé l­ bem arad. M ih á ly vezényel: — H ó -ru k k ! H ó -ru k k ! A p arancsn o k a vo n a t végénél távcsövezi a vasúti p á lyá t. A ztán m e g fo rd u l, és n yu g o d t lépésekkel az ágyúskocsihoz megy. — Vas Péter! H o l ta rtu n k ? a — N yolcezer-egyszáz — je le n ti a tüzér — négyezer-ötszáz m éter bemérve. — H á n ya d ik lövésre ta lá lo d el a m ozdonyt? - kérdi kissé u g ra tó h a n g sú llya l parancsnok. — Ezzel az á g yúval — m o n d ja fitym á lva Vas Péter — kell három . De vo lt nekem egy lövegem , K irli—B a b á n á l, azzal négyezer-ötszázról az elsőre kilőttem volna. C sak h á t ezek m ár vén bodzapuskák. M in d e g y ik csőből m ár annyi lövés m ent ki, hogy ha annyi a ra n yko ron á m lenne, a kko r életem végéig nem köpnék a m arkom ba. A sín felcsúszott a vasúti töltésre. — M a g u k csúsztassák a helyére, én in d u l sietve a b a kte rh á z felé. a d d ig kerítek szöget, k a la p á c s o t - A p arancsn o k m ellé érve csak úgy fu ttá b a n m o n d ja : — Ö t-h a t perc az egész. — H elyes — b ó lin t a p arancsnok. — H étezer-nyolcszáz — ha n g zik Vas Péter kiá ltá sa . A fű tő fe ln y itja az őrház m e lle tt lévő lá d á t. A lá d a üres. A fű tő a rc á t lá tju k . Kis tö p re n g é s v illa n á t ra jta , aztán a m ozdony fe lé siet. — Illés bátyám — kapaszkodik fel a vezetőhöz. - A k a la p á c s o t meg a p á ­ szert! — Csak a m iko r o d a é r társa m ellé, a kko r kérdi h a lk a n : — M i lesz? A h o g y én látom , ez m in d e n á ro n c s a tá t a k a r — vág fe jé ve l a p arancsnok irá n yá b a . — Ha sín van, to v á b b m e g yü n k - m o n d ja a vezető. - Ha nincs, a k k o r köny­ nyen ittm a ra d u n k . . . örökre. A fű tő ránéz, aztán fe lrá n tja a szerszámos lá d a te te jé t, kiveszi a k a la p á cso t és a feszítővasat. — Bízza rá m ! - b ó lin t és m áris kapaszkodik lefelé. A sín m éterről m éterre csúszik e re d e ti helye felé. A verejtékező, vizes em berek u jja görcsösen fo g ja a keskeny perem et. Közben egyre h a lk a b b a n h a lla tszik a hórukkozás. 34 �— Nos most, em berek, m égegyszer, u to ljá ra , m a rk o lju k m e g ! - lelkesíti őket M ih á ly. A sín becsúszik a helyére. M ih á ly kiegyenesedik, kezét le p o ro lja . — K öllök még? — fo rd u l a fű tő felé. — M ost m ár elvégezzük - m o n d ja a fű tő . - János, segítsen szöget húzni. Ezek a disznók e ltü n te tté k a ta rta lé k s z ö g e k e t a lá d á b ó l. B ányik készségesen segít szöget húzni a szomszédos sín m ellől. M ih á ly a p arancsnok m ellé lép. C sendben k é rd i: — F őhadnagy úr, a lá za to sa n . . . M i lesz e b b ő l? A p a rancsnok M ih á ly ra néz. Látszik ra jta , hogy m e g é rte tte a m egszólítás je le n tősé g é t. De csak a n n y it kérdez: — H ová va ló vagy? — S om ogytarnócára. . . De b e já rta m m ár az egész országot, hiszen tetszik tu d n i, hogy én h iva ta lo s vagyok. K ilencszáztizenegyben m ár B ild u n g is k o lá n voltam . — És három vitézségi érem az e lm ú lt ö t évben - néz a szemébe a p a ­ rancsnok. M ih á ly p ró b á lja á lln i a te k in te té t, aztán a n n y it m o n d : — Nem tudom , hogy m o s t . . . szóval am i lesz, o tt számít-e. — Én sem - m o n d ja szárazon a parancsnok. M ih á ly fo n to lg a tja a szavakat: — A fő h a d n a g y ú rn a k is van négy. — Van. A kom isszár érkezik. — M egnézem , hogy p u h u l-e a b a b — m o n d ja zavartan M ih á ly , tiszteleg és továbbm egy. A kom isszár b ó lin t. — — A — — A A — A kezd. H elyén van, szögeket keresnek, a ztá n in d u lh a tu n k . H atezer-kilencszáz — h a n g zik fe n trő l Vas Péter szava. p a rancsnok a kom isszár szemébe nézve m o n d ja : Ö t perc m úlva az első lövés. V agy o d a á t leszünk. p a ra n csn o k v á lla t von, a híd fe lő l csattog a kalapács. kom isszár felszól a m ozdonyvezetőnek. Bárm ely percben in d u lh a tu n k . m ozdonyvezető b ó lin t, m a jd egy kar u tán nyúl, és a m ozdony d o h o g n i A vo n a t m e lle tt futva érkezik a négy civil. F elkapaszkodnak e re d e ti helyükre. A fű tő h a n g ja h a lla ts z ik a h íd ró l: — Lassan jö h e t, jö h e t! A p a ra n csn o k a m ozdony fe lé k iá lt: — In d u lá s ! m e n e kü lt vö röskatona, és a fia ta l Lassan, óvatosan g ö rd ü l a szerelvény a h id ra . A fű tő a h e ly re ra k o tt sín m e lle tt á ll ,a ko rlá th o z húzódva. A para n csn o k, a kom isszár és M ih á ly gyalog követik a vonatot. Az első kocsik rá g ö rd ü ln e k a sínre. B ille g a lazán m egszögelt sín, de egy­ 35 �más után ju tn a k tú l ra jta a kocsik, a m ozdony és az u tá n fu tó k . A híd másik o ld a lá n pöfögve m e g á ll a vonat. A p a ra n csn o k in t M ih á ly n a k : — S zállj fe l — aztán a kom isszár fe lé fo rd u l: — Úgy m in t e d d ig . A kom isszár nem mozdul. Nézi a p a ra n csn o ko t. Az kissé csodálkozva ké rd i. — Parancsolsz? — Csak kérni szeretnélek, hogy ne kockáztass feleslegesen . . . A kko r sem, ha ebben a p illa n a tb a n úgy érzed, hogy szám odra m in d e n n e k v é g e . . . M ások ta lá n m ásért érzik ugyanezt. De sem neked, sem nekik nem le h e t igazuk. Hűvösen b ó lin t a p a ra n c s n o k : — Köszönöm. Köszönöm a figye lm e zte té st az ágyúskocsira. 36 fo rd ít h á ta t, és fe lka p a szko d ik �A Tanácsköztársaság Nógrád megyei szerveinek m egalakulása A s z o c ia lis ta h a ta lo m á tv é te lrő l szóló h ír m e g é rk e z é s e a z t je le n te tte , h o g y t e l­ je s ü lt a m u n k á s o k , k a to n á k , p a ra s z to k k ív á n s á g a . A ké t p á rt — a K M P és az M S zD P - e g y e s ü lé s é rő l szó ló tá v ira ti é rte s íté s t m á rc iu s 21 -é n k a p ta m eg S aly E n d re k o rm á n y b iz to s . A h ír n y o m á b a n a m e g ye i és a kö zsé g i szervek a z o n n a l lé tre jö tte k , a h a ta lo m vér n é lk ü l k e rü lt á t a d o lg o z ó o s z tá ly o k ke zé b e N ó g rá d b a n is. Az e ln y o m o tt o s z tá ly o k e g y ö n te tű e n a s z o c ia lis ta fo rra d a lo m m e llé á llta k . A v is z o n y o k a t jó l je lle m e z te a je g y z ő i je le n té s : „ A k o m m u n iz m u s k itö ré s e a la ­ ko ssá g , ille tv e a m u n k á s s á g k ö ré b e n ó riá s i le lk e s e d é s t v á lto tt ki. . . lá z a s iz g a ­ to tts á g g a l és a le g n a g y o b b s ü rg ő s s é g g e l a la k íto ttá k m eg a m u n k á s ta n á c s o t.” 1 B a la s s a g y a rm a t n é p e m á rc iu s 21 -é n este é rte s ü lt a fo r r a d a lm i v á lto z á s ró l, a m e ly fe lrá z ta a m e g ye szé kh e ly la k o s s á g á t: „ A m ik o r m e g tu d ta m irő l is va n szó, h o g y az o rs z á g te rü le ti é p s é g e m á s k é p p m eg nem m e n th e tő , s h o g y az a n ta n t ő r ü lt im p e ria liz m u s a e lle n a h a rc így v e h e tő fe l, a fo r r a d a lm i k o rm á n y z ó ta n á c s o t és a p r o le tá r d ik ta tú rá t ö rö m m e l ü d v ö z ö lte .” M á s n a p g y ű lé s t h ív ta k össze a v á r­ m e g ye h á z e lé , a h o l D r. S o m ló József a m u n k á s ta n á c s e ln ö k e , S a ly E n d re k o rm á n y bizto s, C s á szá r G é z a száza do s, a k a to n a ta n á c s e ln ö k e is m e rte tte a B u d a p e s te n tö rté n t h a ta lo m á tv é te lé t, a ké t m u n k á s p á rt e g y e s ü lé s é t. A F o rra d a lm i K o rm á n y z ó ta n á c s u ta s ítá s á n a k m e g fe le lő e n a közsé g és a m e g ye irá n y ítá s á t a m u n k á s - és k a to n a ta n á c s v e tte á t. A m e g s z ü n te te tt k o rm á n y b iz to s s á g h e ly e tt a m u n k á s ta n á c s a m e g ye szé kh e ly és a v á rm e g y e irá n y ítá s á ra in té z ő b iz o tts á g o t — d ir e k tó r iu m o t — v á la s z to tt. A „ f ő is p á n i jo g k ö r re l” fe lru h á z o tt m e g ye i irá n y ító te s tü le t m á rc iu s 2 3 -á n a la k u lt m eg , m e ly n e k t a g ja le tt D r. S o m ló József ü g yvé d , M u rá r L a jo s ács, Révész G á b o r szab ó. A d ire k tó riu m h ird e tm é n y b e n te tte közzé a v á rm e g y e i ir á ­ n y ítá s b a n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s t, és a n é p g y ű lé s h a tá ro z a ta in a k m e g fe le lő e n a re n d k ív ü li á lla p o to k a t : s z e s z tila lo m és fe g y v e rv is e lé s i tila lo m b e ve ze té sé t p ro k ­ la m á lta .2 A T a n á c s h a ta lo m h e ly i s z e rv e in e k m e g a la k u lá s a k o r a m e g ye k e le ti fe lé b e n a p o litik a i é le t k ö z p o n tja to v á b b ra is S a lg ó ta rjá n v o lt. A m á rc iu s 22 -é n ta r to tt n é p g y ű lé s k im o n d ta , h o g y a p ro le tá rá lla m le g fo n to s a b b fe la d a ta a p ro le tá rd ik ta tú ra m e g te re m té s e a fö ld b ir to k o k és ü ze m e k k is a já títá s a , a b a n k b e té te k le fo g la lá s a . A n é p g y ű lé s résztvevő i és ve ze tő i jó l tu d tá k , h o g y az ú j s z o c ia is ta szervek bé ké s é le té t, és íg y a fo rra d a lo m v é rn é lk ü li g y ő z e lm é t je le n tő s m é rté k b e n b e fo ly á s o lja a kö z s é g b e n á llo m á s o z ó k a to n a s á g á llá s fo g la lá s a , e zé rt fo n to s f e la d a tn a k t a r to ttá k a veze tők, a ja n u á r i te rro r ó ta itt á llo m á s o z ó k a to n á k 37 �m egnyerését. A népgyűlés á llá s fo g la lá s á t tükrözi a h a tá sá ra író d o tt vers, a m e ly a katonákhoz szólva á llíto tta az új rend m ellé a fo rra d a lo m m a l szim p a tizá ló h o n ­ védeket. „ Ledo b tu k a szolgaság lá n c a it. S most a szabadság fénye vár reánk Ha a k a rjá to k az az égi n a p M in d e n nem zetre süthet e g y a rá n t Ti nem hozh a tto k új ra b lá n c o k a t M e rt nektek is szent kincsetek a jo g H a e lle n ü n k h a jt izg a tó p a ra n c s : N e lő je te k, fegyvert ne fo g ja to k !” A katonasá g a fo rra d a lo m m ellé á llt. A népgyűlés h a tá ro z a tk é n t m o n d h a tta ki, hogy a m unkások és ka to n á k ké p vise lő ib ő l m e g a la k u lt három ta g ú bizottság az egységes á llá s p o n t, az a k c ió p ro g ra m a la p já n m egkezdhette tevékenységét. Az in té ző b izo ttsá g b a n a következő ta g o k vettek részt: Priska Dezső a cé lg yá ri m unkás, G ó liá n A n d rá s bányai pék, Bozó G yörgy a c é lg y á ri m u n ká s,4 A várm egyei d ire k tó riu m utasítása nyom án a já rá s i d ire k tó riu m o k is m u n ká ­ hoz lá tta k . A m árcius 22-én m e g a la k u lt rétsági já rá s i d ire k tó riu m Kelemen S ándor építőm unkás, a 25-én lé tre jö tt szécsényi já rá s i d ire k tó riu m , Sextius Lajos telekkönyvvezető irá n yítá sa a la tt d o lg o z o tt.5 B ala ssa g ya rm a t körzetében nagy segítséget n y ú jto tt a községi d ire k tó riu m o k m e g a la ku lá sá h o z a megyeszékhely szocialista p á rtk ö z p o n tja , a m e lyn e k vezetői m árcius 23-án, és a fo rra d a lm a t követő n a p o kb a n a Csesztvén, C s e rh á th a lá p o n , D ré g e ly p a lá n k o n , Ecsegen. Érsekvad­ kerten, M a g y a rn á n d o rb a n , M o h o rá n re n d e ze tt népgyűléseken segítettek az első lépések m e g té te lé b e n .6 A b e rce li szegényparasztokat a m e g a la k u lá s k o r az „a s z ó d i kom m unista d ire k tó riu m ta g ja i, az aszódi re p ü lő g é p g y á r k ü ld ö tts é g e ” tá m o g a tta .7 B alassagyarm at községben a m e g a la k u lt ta n á cs Dr. Kiss Lajos törvényszéki bíró vezetésével kezdte meg m űködését.8 Pásztón az id e ig le n e s d ire k tó riu m Kecsey Lajos, Endrész S ándor, Sólyom K á ro ly.9 m árcius 25-én Szécsényben Bögözi A n ta l bo rb é ly vezetésével jö tt létre az új d e m o k ra tik u s irá n y ító szerv. Az őszirózsás fo rra d a lo m ta p a s z ta la ta i a la p já n a s a lg ó ta rjá n i d ire k tó riu m az ip a rm e d e n ce községeiben segítséget n y ú jto tt a szegények ta n á c s a in a k m egszer­ vezéséhez. Sok h e lyü tt m e g h a g ytá k a nem zeti ta n á cso k m unkásokból, pa ra szto k­ ból á lló vezetőségét a d ire k tó riu m o k é lén is. M á traszelén a Bata István, H a n d ó szent József, Tótok M ih á ly és Tóth K. S á ndor á lta l vezetett nem zeti ta n á cs to vá b b ra is fo ly ta tta m u n ká já t, Z a g y v a p á lfa lv á n a kom m unista H a tva n i D. M ikló s m a ra d t a d ire k tó riu m e ln ö ke is.10 A csehszlovák burzsoá c sa p a to k tá m a d á sa következtében a megye északi részén a p ro le tá rd ik ta tú ra szervei viszonylag későn a la k u lta k meg. A losonci já rá s i M unkás és Földm űves ta n á cs jú n iu s 17-én fo g h a to tt hozzá a m unkához. Az a la k u ló gyűlésen dr. Nemes A n d o r p o litik a i biztos e ln ö kö lt, és a ta n á csb a hatvan ta g o t vá la szto tta k. Köztük vo lt a losonci kom m unisták je le s képviselője dr. Herz S ándor is.11 A régi közigazgatási a p p a rá tu s az új fo rra d a lo m h o z lo já lis m a ra d t, és g ya kra n a tanácsszervek m u n k á já b a is b e ka p cso ló d o tt. A megyei vezetőség — élén Pong­ rácz G yörgy főjegyzővel - m árcius 24-én a d ire k tó riu m ta g ja i e lő tt k ije le n te tte : „...h o g y a megyei kö zigazgatási a lk a lm a z o tta k m egszakítás n é lkü l to v á b b fo g já k d o l­ g a ik a t végezni, és tá m o g a tn i fo g já k a F o rra d a lm i K orm ányzótanácsot m u n k á já b a n .12 38 �A s a lg ó ta rjá n i h iva ta ln o k o k is to v á b b fo ly ta ttá k tevékenységüket, csak Pósa Istvánt, a nagyközség fő je g yző jé t n y u g d íja z tá k .13 Pásztón a m e g a la k u lt ta n á csi szervek ra d ik á lis a n já rta k el, fe lszá m o ltá k a községi bíró h iv a ta lá t, és a d ire k tó riu m h a tá ro z a tila g kim ondta, „ hogy a p ro le tá rd ik ta tú ra é le tb e lé p té v e l a régi e lő l­ járóság m űködése m egszűnt, így b íróra nincs szükség.”14 A régi h a ta lm i szervek képviselői a p ro le tá rá lla m helyi szerveinek m e g a la ku lá sa elé nem g ö rd íte tte k a k a d á lyt. Az őszirózsás fo rra d a lo m nyom án k ib o n ta ko zó h iv a ta li le vá ltá sra , régi tisztségviselők elűzésére m á rciu sb a n nem k e rü lt sor. A le g re a k c ió s a b b a k a t m ár a p o lg á ri d e m o kra tikus fo rra d a lo m m egfosztotta h iv a ta lá tó l, az azóta kinevezett tisztviselők nem fe jte tte k ki p o litik a i e lle n á llá s t. M á rciu sb a n e gyedü l a szécsényi ferences re n d h á z la kó i kezdem ényeztek fo rra d a lo m e lle n e s a kció k a t. A p ro le tá rfo rra d a lo m nagy ria d a lm a t k e lte tt közöt­ tük, és az első központi intézkedések m egjelenése e lő tt p o litik a i h iszté riá t szí­ to tta k, am e llye l elsősorban a község vallásos la ko ssá gá t a k a rtá k m egnyerni. Ki­ em elték a kom m unista p ro g ra m b ó l az á lla m és egyház szétválasztására u ta ló p o n to t, és a va llásüldözé s v á d já v a l a k a rtá k a p o litik a i h a n g u la to t a fo rra d a lo m szervei e lle n fo rd íta n i. R ia d a lm a t o koztak azzal az a kció va l is, a m elyben azt h ir­ dették, hogy az új á lla m m egszünteti a kötelező v a llá s o k ta tá s t és fe lo s z la tja a szerzetes re n d e k e t.15 A k c ió ju k n a k ko n kré t eredm énye nem lett, a zo n b a n m eg­ nehezítették a d ire k tó riu m vezetőinek m u n k á já t és végsőfokon az e lle n fo rra d a lo m m alm ára h a jto ttá k a vizet. A szocialista fo rra d a lo m győzelm ét és békés je lle g é t n a g yb a n e lősegítette, hogy a m u n ká sp á rt két irá n yza ta a kom m unista p ro g ra m a la p já n egyesült. A zo n ­ ban ham arosan bebizon yo so d o tt, hogy a vo lt szo ciá ld e m o kra ta vezetők egy része az egyesülést fo rm á lis je lle g ű n e k ta rto tta , és nem h a g yo tt fe l a kom m unista és d ik t a tú ra e lle n e s a kció kk a l. A m u n ká sp á rto n b e lü l je le n tk e z ő két irá n yza t jó l e lk ü lö n íth e tő a megye m un­ kásm ozgalm ában is, különösen a megye k ö z p o n tja ib a n , B a lassagyarm aton és S a lg ó ta rjá n b a n fig y e lh e tő meg az egyesülés u tán is éles küzdelem . A p o lg á ri d em o kra tikus fo rra d a lo m id ő sza káb a n B a lassagyarm aton a b a lo ld a li szo ciá l­ d e m o kra tá k m aroknyi cso p o rtja , az orosz h a d ifo g s á g b ó l h a z a té rt M u rá r Lajos ács vezetésével szervezkedett. A c so p o rt a p ro le tá rá lla m m e g a la k u lá s a u tán le g á ­ lissá kívánt vá ln i és e lh a tá ro z ta , hogy m árcius 22-én a sz o c iá ld e m o k ra tá k tó l fü g ­ g e tle n kom m unista p á rto t hoz létre. G yűlésükön a helyi szo ciá ld e m o kra tá k is m eg­ je le n te k, és e llenezték a külön p á rt m e g a la k u lá s á t. A m unkások fo rra d a lm i p á rt­ cso p o rtja ennek e lle n é re lé tre jö tt. A p á rt a la k ítá s t a k o ra b e li s a jtó a következő­ képp írta le : „ A gyűlés f. hó 22-én fo ly t le a városház n a g yterm ében m eglehetősen zajosan, m ert hiszen, a m ik o r a ko m m u n istá k és szo cia listá k egyek lettek, külön kom m unista p á rt a la k ítá s á ra semmi szükség nincsen, hacsak nem azért, hogy a m agyar szocialista p á rt egységét m egbontsa. A je le n lévő szo cia listá k e n n e k k i­ fejezést is a d ta k, ez a zo n b a n nem zavarta meg azt az egy p á r »külön-kom m u­ nistát«, hogy ta g fe lv é te le k e t ne e szközöljön.” 16 A m e g a la ku lá st a szo ciá ld e m o kra tá k e d d ig i tevékenységével va ló e lé g e d e t­ lenség m agyarázza. A b a la ssag ya rm a ti s z o ciá ld e m o kra ta vezetőség egy részének o p p o rtu n is ta , a m egyeszékhely p o lg á ra it kiszo lg á ló p o litik á ja vo lt a b a lo ld a li szervezkedés a la p vető oka. M é g is lé tre jö tt a zo n b a n az egységes p á rt, és a külön p á rto t kívánó kom m unistá kat a m árcius 23-án m e g a la k u lt M a g ya ro rszá g i Szoci­ a lista Párt szervezetének vezetőségében ta lá lju k . Az egységes p á rt vezetője Kiss 39 �G yula nyomdász lett, választm ányába b e k e rü lt M u rá r Lajos ács, Motyovszky Pál nyomdász, G yőrgyffy S á ndor a d ó h iv a ta li tisztviselő, Dr. Somló József ü g yvé d .17 Az egységes p á rtb a n is je le n tő s szerepet k a p o tt Somló József, aki p o litik a i tevé­ kenységével sok k á rt oko zo tt a p á rté le t te rü le té n . A S a lg ó ta rjá n b a n és környékén k ib o n ta ko zó szocialista szervezeti é le t d e m o k­ ratikus körülm ények között fe jlő d ö tt, a zo n b a n ez korántsem je le n ti, hogy p ro b ­ lém a n élkül a la k u lt volna meg az egységes m u n k á s p á rt helyi szervezete. A m ár­ cius 22-i s a lg ó ta rjá n i egyesülési népgyűlésen, azok a kom m unista vezetők sze­ rezték meg az irá n yítá st, a kik a pártszervezet de ce m b e ri m e g a la k u lá s á tó l kezdve a m unkásm ozgalom balszárnyához ta rto zta k. A p á rte ln ö k i tisztséget G ó liá n A n d rá s bányai pék kap ta , a p á rt választm ányába k e rü lte k : Bozó G yörgy. K om inek Lajo s, O czel János a cé lg yá ri m u nkások.18 A szocialista fo rra d a lm i p ro g ra m v é g re h a jtá s a elé nem g ö rd ü lt elvi a ka d á ly, hiszen a d ire k tó riu m i ta g o k nagy része, az egyesült m u n ká sp á rt te lje s vezetősége a kom m unisták so ra ib ó l k e rü lt ki. M in d e ze k e lle n é re a kom m unista vezetőknek igen nehéz vo lt a d o lg u k , sok nehézséget okoztak a vo lt szakszervezeti vezető­ ség a kció i. K ülönösen a Vas- és fém m unkások vezetőségének p o litik a i tevékeny­ sége re jte tt nagy veszélyt, m ert a szakszervezeti m ozgalom keretein b e lü l le h e ­ tőség vo lt a jó in d u la tú , de tá jé k o z a tla n m unkások megtévesztésére. A jo b b o ld a li vezetőség tevékenysége b izonyította, hogy a m u n ká sp á rto n b e lü l nem jö tt lé tre ta rtó s egység. A vasas szakszervezet vezetőségének ta g ja ib ó l: N é ­ meth Lajos, Ilek János, Csizi József tá m o g a ttá k a s a lg ó ta rjá n i c so p o rt eln ö két, Percze Istvánt. Percze p o litik a i zá szla já ra a m inden erővel fo ly ta to tt ko m m u n ista ­ ellenes a g itá c ió t írta, gyorsan és h a tá ro z o tta n v é g re h a jto tt p ro p a g a n d a m unkával kívánta m egaka d á lyo zn i a szocialista ta n o k terje d é sé t. A róla szóló későbbi je l­ lemzés kiem elte, hogy „le g e rő s e b b m űködést fe jte tt ki a bolsevista eszmék e lle n .” 19 Lényegében hozzájuk h ú zo tt — ha nyíltan nem is csa tla k o z o tt — H ack G yu la , az a cé lg yári üzemi ta n á cs e ln ö ke is, aki a szocialista fo rra d a lo m követeléseit és cé lkitű zé seit nem tu d ta követni. A ko m m u n istá któ l a szakszervezeti m ozgalom „e g ysé g é t fé lte tte ” , az elve ib e n m egm erevedett s zo ciá ld e m o kra ta fu n k c io n á riu s „a kom m unistá kkal szemben m in d ig régi szakszervezeti szo ciá ld e m o kra ta fe lfo g á ­ sát h a n g o zta tta , és id e g en kom m unista ele m e ke t a g yá rtó l m inden erejével tá v o l­ ta rta n i igyekezett.” 20 Erősítette a jo b b o ld a lt, hogy az a cé lg yá ri m unkások között szélsőségesen jo b b o ld a li elem ek ké p vise lő it is m e g ta lá ltu k A szakszervezeti m ozg a lo m b a n k i­ a la k u lt jo b b o ld a l, az a c é lg y á ri vezetőséget le g te lje s e b b m értékig kiszo lg á ló ún. sárga szakszervezet ta g ja i, a p ro le tá rd ik ta tú ra m egterem tődése u tán sem fejezte be tevékenységét. A vasas szakszervezet helyi vezetőségének m ozgalm ához, a m e ly­ lyel végeredm ényben H ack G yu la is egye té rte tt, nyíltan csa tla ko zta k ezek az a cé lg yári „h a z a fia s g o n d o lk o d ó ” a lk a lm a z o tta k és m unkások „k ik n e k szíveikből a keresztény szellem et k iirta n i” nem le h e te tt a fo rra d a lm a k a la tt sem .21 A p á rto n b e lü li e lle n sé g e i fo ly ta to tt h a rc o t nehezítette, hogy az őszirózsás fo rra d a lo m során sok ka rrie ris ta , kis p o lg á ri elem k e rü lt a s z o ciá ld e m o kra ta p á rtb a , a k ike t az egyesült p á rtb a is átvettek. A m árciusi fo rra d a lo m u tán sem csökkent az új ta g o k á ra m lá sa . J ó lle h e t a p á rt fe lh íg u lá s a e lle n a m árcius 23-i népgyűlésen a bala ssag ya rm a ti kom m unisták is tilta k o z ta k , mivel olyan szélsőséges eset is e lő fo rd u lt, hogy az á lla m ü g yé szt fe lve tté k az egységes szocialista p á rtb a . A jórészt p o lg á ri kézben lévő s a jtó a m unkások tilta k o z á s á t ro sszin d u la tú a n m agya­ 40 �rázta, az eset utá n a p ro le tá ro k e lle n i h a n g u la tk e ltő cikkb e n ro h a n t ki, hogy „ a kézim unkások jó va l fe lé je helyezik m a g u k a t a szellem i m u n ká so kn a k.”22 A fo rra d a lm i szervekben, az új ta n á c s o k b a n azok a d e m o k ra tik u s m unkás, ka tona és paraszt vezetők k e rü lte k a községek élére, a k ik m ár a p o lg á ri d e m o k­ ra tikus fo rra d a lo m b a n is tevékenykedtek, de a kko r még a vezetést nem tu d tá k m egszerezni. A fo rra d a lo m vih a ra a p o litik a ila g in g a ta g , h a tá ro z a tla n p o lg á ri vezetőket nagyrészt e lsö p ö rte ú tjá b ó l. Az új szervezetben csak a m egyei d ire k ­ tó riu m élé re k e rü lt dr. Som ló József ő rizte meg p o zíció ját. A szocialista kö zig a zga ­ tási szervek m e g a la ku lá s á b a n az üzemek, bányák m unkásai, a b a lo ld a li szo ciá l­ d e m o kra tá k je le n tő s segítséget a d ta k a községi d ire k tó riu m o k n a k , am elyek lé tre ­ jö tté ve l tö rté n e lm ü n kb e n először ju to tta k h a ta lo m ra az e ln yo m o tt osztályok. Intéz­ kedéseik, k ia d o tt re n d e le te ik b izo n yíto ttá k, hogy a fo rra d a lo m e lő tt nyilvánosságra h ozott pro gram m egvaló sítá sá tó l nem a k a rta k e lté rn i. Az új vezetők a nép b i­ za lm ából kerültek irá n yító pozíció kb a , és ennek a b iza lo m n a k m egfelelve tevé­ kenykedtek a tan á cso k fe n n á llá s á n a k idő sza káb a n . A F o rra d a lm i K o rm á n y z ó ta n á c s e lre n d e lte ,h o g y a d e m o k ra tik u s v á la s z tá s o k a t o rs z á g o s a n á p r ilis e lső h e té b e n k e ll le b o n y o líta n i. A v á la s z tá s o k tö rv é n y e s íte tté k a fo rra d a lo m e lső n a p ja ib a n id e ig le n e s e n m e g v á la s z to tt szerveket, ve z e tő s é g e k e t. Az á p rilis 2-án m e g je le n t id e ig le n e s a lk o tm á n y ta rta lm a z ta a választhatóság és a választás fe lté te le it. Ezen a választáson szavaztak először a választói jo g ­ ból a d d ig kire ke d t m unkások, a nők, a 18—24 év közötti fia ta lo k . A titk o s válasz­ tásokon négy és fé lm illió szavazó vett részt. Ez a szám az 1910. évinek négyszere­ sét te tte ki. A választás d e m o kra tizm u sá t em elte ki, hogy a v á la s z tó p o lg á ro k visszahívó jo g g a l rendelkeztek. A d e m o kra tiku s v á la s z tó jo g b ó l csak a v o lt k i­ zsákm ányolókat, a p a p o k a t, e lm e b e te g e ke t, bű n ö ző ke t rekesztették ki. N ó g rá d m egyében a taná csvá la sztá so k á lta lá b a n á p rilis 7 —8-án m e g tö rté n ­ tek, am elynek eredm énye ké p p m egvá la szto ttá k a községi, já rá s i, m egyei vezetőket, és k ije lö lté k a Tanácskongresszusra d e le g á lt k ü ld ö tte ke t. A b a la ssag ya rm a ti tanácsválasztás á p rilis 7-én volt. A szavazók két válasz­ tási bizottság e lő tt te tte k e le g e t kötelességeiknek. A b izottság e ln ö ke Ligeti Ernő tá b la b író és K letzár Lajos törvényszéki bíró volt. A je lö lő listán ötven je lö lt szerepelt, a k ike t az egyes szakszervezetek d e le g á lta k , és m ind a z ötven ta g o t m egválasztották. A választás nyom án m e g a la k u lt ta n á c s n a k ö t földm űves - köz­ tü k volt azonban P ia trik János a v o lt úrbéresek e ln ö ke - , két vörösőr és két ka ­ to n a ta g ja volt. A tö b b i ta g az ép ítő m u n ká so k, nyom dászok közül k e rü lt ki. Som ló József e lle n a választások a lk a lm á v a l b iz a lm a tla n s á g tá m a d t, am elynek során fe lve tő d ö tt, hogy ne vegyék fel a je lö lte k lis tá já ra . A N ó g rá d vá rm e g ye á p rilis 9-i szám ában a védelm ére k e lt: „ . . . néhány kevesen — kik, hogy Bőhm népbiztos szavaival é ljü n k — ko m m u n istá b b a k a k a rn a k le n n i Kun B é lá n á l — m e g so ka ltá k volna m ár az ő szellem i vezetését. T udjuk, hogy ó riási tö b b sé g e lesz neki is, és bízunk benne, hogy a töm eg pszichének szinte m e g m a g y a rá z h a ta tlan (vagy n a ­ gyon is könnyen m egm a g yará zh a tó ? ) je le n sé g e , m ellyel ez a szá m b a jö h e tő egy-két em ber el a k a rt fo rd u ln i tő le , nem veszi el kedvét a to v á b b i m u n k á tó l”23 E s a jtó p ro p a g a n d á n a k je le n tő s szerepe le h e te tt, hogy b e k e rü lt a ta n á csb a . S a lg ó ta rjá n nagyközségben n e g yve n je lö lt k e rü lt a s z a v a z ó lis tá ra, tú ln y o m ó 41 �részt a m unkások, bányászok s o ra ib ó l. A szerint a következőképp c s o p o rto s íth a tju k : listá ra a bányászok képviselői az a c é lg y á r képviselői egyéb ip a ri üzemek földm űvesek képviselői kö za lka lm a zo tta k képviselői é rte lm isé g képviselői te lv e tt je lö lte k e t m unkahely 40% 25% 20% 7,5% 5% 2,5 % A választójegyzéken a m unkásm ozgalom ból á lta lu n k is ism ert b a lo ld a li kép­ viselők m ind szerepeltek. Köztük v o lt G ó liá n A n d rá s, Priska Dezső, O czel János stb.24 A választások során a je lö lte k a b szo lút tö b b sé g e b iz a lm a t ka p o tt a község lakosságától. Az a cé lg yá ri je lö lte k közül csupán Kazár Józsefet és Suszter Lajost nem vá la szto ttá k meg, a kö za lka lm a zo tta k képviselői közül p e d ig Záhorszky Á rp á d ke rü lt le a lis tá ró l. A községi m u n k á s -p a ra s z t és ka to n a ta n á c s az e lő ző ­ ekben b e m u ta to tt a rá n y b a n kezdte meg tevékenységét. Az ügyek közvetlen irá ­ nyítására in té z ő b iz o tts á g o t hoztak létre, a m e lyn e k vezetője le tt Priska Dezső a cé lg yári m unkás, G yörgy István a Somlyó -b á n y a te lep képviselője és Venczel G yula a H irsch g yá r képviselője. Az in té ző b izo ttsá g m e lle tt lé tre h o ztá k a term ést b iz to ­ sító bizottságot, am ely D eák G a lg ó c z i János földm űves, a közm űvelődési b izo ttsá g o t, am ely Fehér Vilm os m unkás, a közegészségügyi és városrendezési b izottságot, am ely H raskó Károly S o m lyó -b á n ya te le p i képviselő, és a lakásügyi b izottságot, am ely O czel János a c é lg y á ri kőműves vezetésével m u n k á lk o d o tt. Szecsey Ernő vo lt já rá s i szolg a bíró ra az élelm ezési ügyek intézését bízták.25 Pásztón á p rilis 8 -án Cseri János e ln ö k ö t a le ln ö kké, Tari János a le ln ö k ö t a község elnökévé v á la szto ttá k.26 B ercelen ugyanezen a n a p o n vá la szto ttá k meg a községi d ire k tó riu m o t.27 A ta n á c s h a ta lo m községi szervei m e lle tt lé tre jö tte k a já rá si szintű in té ző b izo ttsá g o k is, am elyek a reakciós s zo lg a bíró i h iv a ta lo k te vé ­ kenységét szám olták fel. A s a lg ó ta rjá n i já rá s h a rm in ce g y községének képviselője az intézőbizottsá g e ln ö ké ü l választotta M a lo m h e g yi Dezső szo ciá ld e m o kra ta a cé lg yári m unkást. Jegyző le tt V incze Ferenc S o m o s k ő ú jfa lu b ó l, ta g ja i le tte k H raskó K ároly Somlyó -b á n y a te le p i képviselő, A gócs István g yurtyánosi bányász, V erebélyi István M á tra v e re b é ly b ő l, Cseh Dezső L a p u jtő rő l és H a tva n i D. M ikló s kom m unista kőműves Z a g y v a p á lfa lv á ró l.28 A bala ssag ya rm a ti já rá s i d ire k tó riu m Motyovszky Pál nyom dász vezetésével fo ly ta tta to v á b b a m unkát. Az ú jo n n a n m egválasztott in té ző b izo ttsá g h iv a ta lá b a n hagyta a vo lt fő szo lg a b író t, Küszner Z s ig mo n d o t, és a h iva ta l m inden d o lg o z ó já t to vá b b a lk a lm a z ta .29 Szécsényben a ta n á cso k já rá s i irá n y ítá s á t Sextius Lajos vo lt já rá s i telekkönyvvezető fo ly ta tta tovább. A fo rra d a lm i ko rm ányzótanács re n d e le té n e k m e g fe le lő e n á p rilis 12-én v á ­ lasztották meg a megyei ta n á csb a k ü ld e n d ő ta g o k a t. A választás e redm ényeként a bala ssag ya rm a ti já rá s b ó l: Som ló József. M u rá r Lajos, Forgács József, V arga G á b o r, Kiss A n d rá s, Imrey Lajos, a rétsági já rá s b ó l: Kelem en S ándor, Lenkei S ándor, Szabó István, Postpisel Lőrinc, D obos D ávid, Lami István, a S a lg ó ta já n i já rá s b ó l: N ém et G yu la , T ra jb já r G á b o r, V erebélyi István, Szomszéd M átyás István, Csizi József, G ó liá n A ndrás, Fehér Vilm os, G acza F erencné; a Sziráki já rá s b ó l: Fekete István, Ba b ik János, Paskó Imre, Szita M ih á ly, N agy M ih á ly, Zím m er 42 �V ilm os; a szécsényi já rá s b ó l: M o ln á r István, Sextius Lajos, D ü sn ik A n d rá s, K irály János, Pusztai Pál, D eák József; a fü le k i já rá s b ó l: M o ln á r József, S zilágyi Efrain H avas János ke rü lt a megyei ta n á cs d e le g á lt ta g ja i közé. A k ik ü ld ö tt ta g o k á p rilis 14-én a várm egyeház kisterm ében m e g ta rto tt ülésükön m egvá la szto ttá k az ö t­ ta g ú megyei d ire k tó riu m o t: Som ló József ügyvédet, M u rá r Lajos ácsot, Forgács József nyom dászt B alassa g ya rm a tró l, Lami István nagyoroszi é p ítő m u n k á s t és Fehér V ilm os s a lg ó ta rjá n i m unkást. Ezen a m egbeszélésen vá la szto ttá k meg a Tanácsok O rszágos G yűlésére k ü l­ d ö tt képviselőket is. A m u n k á s p a rla m e n tb e n N ó g rá d megye k é p vise lő iké n t d e le ­ g á ltá k : Som ló Józsefet, Kelem en S ándor é p ítő m u n ká st, M o ln á r Józsefet, Sextius Lajost, G ó liá n A n d rá st, Szita M ih á ly t.30 A m egyei d ire k tó riu m b a , az országos kongresszusra m eg vá la szto tta k névsora is u ta l azokra a p o litik a i e lle n té te k re , am elyek a T a n á csh a ta lo m id ő sza káb a n to v á b b éltek. K özöttük volt a KMP s a lg ó ta rjá n i c s o p o rtjá n a k m e g a la k u lá s á b a n tevékenykedő G ó liá n A nd rá s. M e lle tte kell e m líte n ü n k M u rá r Lajos, Lami István, Kelem en S ándor é p ítőm u n ká so ka t. A jo b b o ld a lt Som ló József képviselte. A két pólus között elég nagy szám ban ta lá lu n k a p o litik a i é le tb e n kevésbé já ra to s és hiányos ta p a s z ta la tta l re ndelkezőket, ilyen vo lt M o ln á r József, Sextius Lajos, Szita M ih á ly, Fehér Vilm os. A megyei d ire k tó riu m sok fo n to s kérdésben á llá s t fo g la lt, irá n y ító tevékeny­ sége a zonban nem tu d o tt te lje s m értékben k ib o n ta ko zn i. Rendezte a h iv a ta ln o k o k ügyét és h a tá ro za tb a n m ondta ki, hogy a „ m unkástanács fo g ja k ije lö ln i azokat, a k ik e t a tanácsköztársasá g szo lg á la tb a átvesz.” E ltörölte az a d d ig h a szn á lt h iv a ta li cím eket és h a tó sá g i m eg je lö lé se ke t, a várm egyei kö zigazgatási a p p a rá tu s t az in ­ tézőbizottság a lá re n d e lt kö zigazgatási osztályként m ű kö d te tte to vá b b . S zabá­ lyozta és a szegények bevonásával d e m o k ra tiz á lta a re n d ő rb írá sko d á st.31 A m egyében a d ire k tó riu m o k m u n k á já ró l igen kevés ko ra b e li doku m e n tu m m a ra d t fenn, a m eglévők a zo n b a n ig a z o ljá k , hogy a szocialista szervek m e g a la ­ kulása a m agyar tö rté n e le m b e n e d d ig ism eretlen mélységű d e m o kra tizá lá s követ­ kezménye volt. V ezetőik tú ln yo m ó része a m unkások, a szegényparasztok közül k e rü lt ki ők irá n y íto ttá k és m ű kö d te tté k a szocialista á lla m ig a z g a tá s helyi szerveit. Előnyös helyzetben volt a s a lg ó ta rjá n i vezetők egy része, m ert közülük Priska Dezső, O czel János, Jilek A n ta l m ár az 1918. év tavaszán le z a jlo tt községi ké p ­ v iselőtestületi választások m u n k á já b a n is részt vettek, te h á t ta p a s z ta la to k k a l re n ­ delkezve g y a k o rlo tta b b a n lá ttá k el a szervezési, irá n yítá si fe la d a to k a t. A nehéz p o litik a i, g a zdasági, szociális, k u ltu rá lis viszonyok között végzett m u n k á ju k e re d ­ ményével a m agyar tö rté n e le m dicsőséges fe je z e té t írtá k meg. HORVÁTH ISTVÁN JEGYZETEK 1. G a jzá g ó -P o sta : A nógrádi szénmedence az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztár­ saság idején. 49. p. 2. Nógrádvármegye, 1919. március 26. 3. p 3. „M in d e n ki újakra k é s z ü l!..” III. köt. (A Tanácsköztársaság irodalm a) Bp. 1960. 6 2 4625. p. N ógrádi Pap Dezső: Az idegen katonákhoz c. verse, melyet S algótarjánban írt. 4. Farkas József, Rusznyák Lajos visszaemlékezése. Saját gyűjtés. 5. Nógrádvármegye, 1919. á p rilis 2. 2. p. 6. Pl Arch. SZDP titkárság 1919/3. 7. Tormay C ecile: Bujdosó könyv II. köt. Bp. 1922. 44. p. 43 �8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Balassagyarmat város közgyűlési jegyzőkönyve 1917-1924. NmL. Pásztó képviselőtestületi jegyzőkönyve 1915-1919. NmL. G a jzá g ó -P os ta : im. 53. p. Nógrádvárm egye H ivatalos Lapja, 1919. június 26. Nógrádvármegye, 1919. március 26. 3. p. S algótarján nagyközség ira ta i 1919. 253-1276 sz. NmL. Pásztó képviselőtestületi jegyzőkönyve 1915-1919. NmL. Kőnig Kelemen: Hatszáz éves ferences élet Szécsényben 1332-1932. Vác. 1931. 303. p. Nógrádvármegye, 1919. március 26. 3. p. Balassagyarmat a Tanácsköztársaság idején. Bp. 1959. 56-65. p. Farkas József, Rusznyák Lajos visszaemlékezése. Saját gyűjtés Pl. Arch. V. sz. 9/1920. Pl. Arch. Rimamurány—Salgótarján Vasmű RT. 657. fond. 5. csop. vegyes iratok. U. o. Nógrádvármegye, 1919. áp rilis 2. 1. p. Nógrádvármegye, 1919. áp rilis 9. 3. p. S algótarján nagyközség ira ta i 1918. 11. 105-12 674. sz. a. NmL. S algótarján nagyközség ira ta i 1919. NmL. Pl. anyag. Pásztó képsivelőtestületi jegyzőkönyve 1915-1919. NmL. Tormay Cecile: im. 72. p. Népszava, 1919. áp rilis 13. idézi: MMTVD. 6/A. Bp. 1959, 163. p N ógrádi Vörös Ujság, 1919. áp rilis 16. A választá ssa! kapcsolatos anyagot tartalm az: Nógrádi Népszava 1919 á p rilis 20 N ógrádi Vörös Ujság 1919. áp rilis 16. száma. 31. N óg rádi Népszava, 1919. áp rilis 20. 2. p. 44 �A Tanácsköztársaság sze rv ein ek m űködése Dokumentumok A b em utatásra kerü lő ere d e ti d o ku m e n tu m o k nem a Tanácsköztársaság n a g yjele n tő sé g ű p o litik a i vívm ányaira, hősi h a rc a ira kívánnak rá m u ta tn i, hanem képet a d n a k az olvasónak a rró l a h é tkö zn a p i m u n ká ró l, am e lye t a p ro le tá rd ik ta tú ra helyi h a ta lm i szervei, a megyei, já rá s i d ire k tó riu m o k , v a la m in t a köz­ ségi m unkástanácsok fo ly ta tta k a n n a k érd e ké b e n , hogy m űködési te rü le tü k ö n biztosítsák a m unkásosztály u ra lm á t, hogy ú rrá legyenek a négyéves h á b o rú okozta z ilá lt g azdasági helyzeten. Im p o n á ló a n ra jz o ló d ik ki e lő ttü n k az a c é l­ tudatos, h ig g a d t m unka, mely s a já t h ib á in a k fe ltá rá s á tó l sem félve fá ra d o z o tt az e m líte tt célok eléréséért. K ülön fig ye le m re m éltó a s a lg ó ta rjá n i m unkástanács m a g a ta rtá sa , mely még m egszűnésekor is meg tu d ta ő rizn i n yu g o d t m a g a b iz ­ tosságát. Az itt fe ls o ra k o z ta to tt kisszámú szem elvényből nem d e rü l ki, de a fe n n ­ m a ra d t m unkástanácsi jegyzőkönyvekből v ilá g o sa n m e g á lla p íth a tó , hogy a helyi szervek, elsősorban a községi m u nkástanácsok, a fo rra d a lm i je lle g ű ténykedések és a h á ború u tá n i helyzettel ka p cso lato s kö ze llá tási te e n d ő k m e lle tt m inden ig y e ­ kezetükkel azon fá ra d o zta k , hogy zökkenésm entesen átvegyék és to vá b b vig yé k a község ügyeinek intézését. Ezekben a le g a p ró b b kérdésekben is m in d ig a le g ­ n a g yobb fele lő sség g e l és ü g yb u zg a lo m m a l fo g la lta k á llá s t és hoztak h a tá ro z a ­ to k a t a község é rdekeinek szem e lő tt ta rtá s á v a l. Ez az igyekezetük, mely az é le t m inden te rü le té n e k n o rm a liz á lá s á t célozta, azt m u ta tja , hogy a p ro le tá rd ik ta tú ra h a ta lm á n a k helyi letétem ényesei, az országos szervekkel együtt, a zo ka t tá m o ­ g a tva, szilárd n é p h a ta lo m m egterem tésére le tte k volna képesek, ha a közism ert külső és belső okok, elsősorban az in te rve n ció , nem sie tte tik a M a g y a r Tanács­ köztársaság m egdöntését. 1. A BALASSAGYARMATI MUNKÁSTANÁCS MEGKEZDI MUNKÁJÁT 1919. á p rilis 12. Jegyrőkönyv. Felvétetett Balassagyarmaton 1919. évi á p rilis hó 12-én a munkás-, katona és fö ld m íves szegények helyi tanácsának ü lé sé n . . . Kiss Lajos községi direktórium i tag a direktórium nevében üdvözli a községi tanácsot és felkéri, hogy a direktórium ot, amely m indig és minden esetben a közért működik, felelősségteljes nehéz m unkájában tá ­ mogassák, mert úgy a néptanács, valam int a közönség meg fog győződni arról, miszerint a direktórium minden erejével azon lesz, hogy a termelést biztosítsa, mert a termelés biztosítását lá tja egyik legfontosabb fela da tá na k . . . Nógrád megyei Levéltár (a továbbiakban jegyzőkönyve, 1919 áp rilis 12-i ülés. NmL) Balassagyarmat munkástanácsának 45 �2. A PÁSZTÓI MUNKÁSTANÁCS ELSŐ INTÉZKEDÉSEI 1919. áp rilis 8. Jegyzőkönyv. Felvétetett Pásztón, 1919. áp rilis 8-an a Munkástanács gyűlése alkalm ával . . . 17. Elnök indítványára a tanács határozatilag kim ondja, hogy a pro le tá rdiktatú ra életbe­ léptével a régi e lőljáróság működése megszűnt, így a bíróra nincs szükség. Tanács e l­ határozza, hogy H alam a Bertalan volt községi bíró eddigi hosszas működését Pásztó község élén nemcsak, hogy nem ité li el, hanem köszönetét fejezi ki működése felett azon alkalom ból, m ikor öt állásá tól felm enti. 18. László G yula indítványára a tanács elhatározza, hogy a községi direktórium és M un­ kástanács intézkedéseinek gáncsolóit, vagy a tagok rágalm azóit a forradalm i törvény­ szék elé á llítja . . . 21. Zeke G ábor elvtárs indítványára elhatározza a Tanács, hogy úgyis minden ügy a d i­ rektórium és Munkástanács kezében van. Igy a közélelmezési bizottság működése is te l­ jesen fölösleges. Ha a direktórium azt nem volna képes elvégezni, úgy feljogosítja a Munkástanács, hogy ta g ja i közül behívjon és azokat díjazza a közélelmezés terén végzett m u n ká la to ké rt. . . NmL, Pásztói mt. jzkve, 1919. ápr. 8 3. INTÉZKEDÉSEK PÁSZTÓN A TERMELŐSZÖVETKEZETTÉ ALAKÍTOTT BIRTOKOK ÜGYÉBEN 1919. áp rilis 15. 44. G azdasági megbízottak jelentik, hogy W ohl Sándorral és Missákka l meg vannak elé­ gedve a birtok kezelésénél, Braun Pálnál rossz az á lla p o t, birtokot nem jó l kezeli. Ind ít­ ványozzák, hogy a Braun féle termelőszövetkezet vezetésére szakember állíttassék. Tanács az indítványt e lfo g a d ja és megbízza a direktórium ot, hogy a földmívelésügyi népbiztostól a birtok vezetésére egy szakembert kérjen . . . 50. O lvastatott a termelést biztositó bizottsági tagok előterjesztése a birtokok vezetésére vonatkozóan. Tanács megbízza a gazdasági biztost, hogy a birtokok átnézése után a termelőszövetkezetekké áta lakított gazdaságok rajonokba való felosztásáról előterjesztést tegyen és a vezetésre vonatkozólag akkor fog érdemlegesen határozni. NmL, Pásztói mt. jzkve, 1919 ápr 15- i és á pr 23-i ülés 4. MÁJUS 1. MEGÜNNEPLÉSE PÁSZTÓN 1919. á p rilis 23, 26. 55. Cseri János ismerteti a május 1-iki Vörös napra való előkészületeket és kéri a M un­ kástanács hozzájárulását. Tanács Földes Andor indítványát fo g a d ja el. Elhatározza a tanács, hogy az ünnepség legyen egyszerű, minden fölösleges kiadást mellőzni kell. Ezzel egyidejűleg tudom ásul veszi a Tanács Endrész Sándor azon bejelentését, hogy a község részére egy db forradalm i vörös zászlót rendelt a d ire k tó riu m . . . 73. M ájus 1-i Vörös nap program jának m egállapitása. Elhatározza a Tanács, hogy május 1-én d. e. a községháza előtt ta rt ünnepséget. Délután pedig a volt grófi kastélyban rendez népünnepélyt. Tekintve a nagy kiadásokra Tanács a be lé pőd íjat személyenként 4, azaz Négy Koronában á lla p ítja meg olyképpen, hogy a gyermekek szüleikkel ingyen m e­ hetnek be. NmL, Pásztói mt. jzkve, 1919. ápr. 23-i és 26-i ülés 46 �5. AZ EGYSÉGES ÁLLAMI ISKOLA ÜGYÉBEN INTÉZKEDÉS DIÓSJENŐ N 1919. május 3. Kliment Lajos h. jegyző felolvassa a Közoktatásügyi Népbizto sságnak 10. Ko. N. számú rendeletét, mely szerint a nem á lla m i nevelési és oktatási intézetek a tanácsköztársaság kezelésébe vétetnek. Kim ondja ezen rendelet, hogy az egy helységben levő iskolák egy­ séges vezetés alá kerülnek s mindazon községekben, ahol eddig 2 vagy töb b osztatlan népiskola á llo tt fenn egymás m ellett, ezek az iskolák egységes iskolává alakítandók és a pe dagógiai követelményeknek megfelelően csoportositandók. Köztudomású, hogy közsé­ günkben két felekezeti népiskola m űködött párhuzamosan egymással, a volt ref. és a volt r . kath. szintén két tanítóval. Köztudomású azon tény is, hogy az összes m indennapi ta n ­ kötelesek száma 250-300 között váltakozik s így mostan ig egy-egy tanítóra. . . 70-30 ta n ­ köteles ju t o t t . . . Most azonban a Közoktatásügyi Népbiztosság a helybeli izr. szünidei gyermektelep helyiségeit á lla m i iskola cé lja ira igénybe v e tte . . . (így) az ed d ig i 4 ta n ­ teremmel együtt 6 tanterem fele tt rendelkezünk. Indítványozza ennélfogva, írjon fel a Köz­ ségi Munkástanács a Közoktatásügyi Népbiztossághoz, hogy az e d d ig i 4 tanerő mellé a jövő tanévtől kezdve már hat tanterem ben 6 tanerővel megkezdhető legyen az új kor szellemének m egfelelő kulturm unka . . . NmL, Diósjenő mt. jzkve, 1919. május 3-i ülés 6. A NÓGRÁDI JÁRÁSI DIREKTÓRIUM KÖZELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSE 1919. május 5 A N ógrádi járás D irektórium ától, 1597/1919. szám Községi D irektórium ! A p ro le tá rdiktatú rá ért közösen küzdő katonák, valam int a főváros lakosságának élelmezése elősegítésére a já rási Direktórium elhatározta, hogy a most elosztás tárgyát képező cukor nem pénzért, hanem tojás ellenében lesz a lakosság között elosztandó. A hatósági cu­ korra igényjogosultak minden kiló cukor után 6 db tojást kötelesek beszolgáltatni, s csakis azok részére adható ki cukor pénz ellenében, akik a tojás előterem téséről végkép­ pen nem tudnak gondoskodni. Az így összegyűlt tojás biztos helyen, gondosan megőrzendő, s azok átvétele és elszállí­ tása cé ljá b ó l m egbízottak fognak a községekben m egjelenni. A megbízottak a tojást d a ­ rabonként 1 Korona vételárért fizetik, minek folytán minden kiló cukor után körülbelül 2 Korona haszon fog jelentkezni a község javára, mely összeg a községi Direktórium ok á lta l m eghatározott közcélra (szegényalap dotálása, hadiözvegyek és árvák, rokkantak tám ogatására stb.) lesz fo rd íta n d ó . . . Ezen akció szükségessége a járás lakosságának annyiban is érdeke, minthogy remélhető, hogy a beszolgáltatott élelmiszerek rekompen­ zációja címén egyéb, a falusi lakosságnál nélkülözött cikkek (petróleum , só, cukor) fo g ­ nak kiu ta ltatni. Rétságon, 1919. évi május hó 5-én. NmL, Diósjenői körjegyzőség iratai, 744/1919. szám 7. A MEGYEI DIREKTÓRIUM KÖZOKTATÁSI REFORMTERVEI 1919. június 3. A megszállás a la tt volt területek népművelésügye. 5176/1919. sz. Nógrádvárm egye direktórium ától Az ellenséges megszállás a ló l felszabadult területek tárgyában. népművelésügyének reorganizálása 47 �Valamennyi elemi, polgári, iparos-kereskedötanonc iskolának, a losonci tanítóképző intézet és főgim názium vezetőségének és az összes óvónőknek. A vármegyei direktórium a Munkás- Földmives- és Katonatanács Müvelődési osztályának vezetőségével egyetértőleg az ellenséges megszállás a ló l felszabadult területek népneve­ lésügyének reorganizálása ügyében az érdekelt iskolákat és intézeteket az a láb bia król tá ­ jé koztatja : Az ország 1919. évi március hó 21-e óta Tanácsköztársaság. Ügyeit a Forradalm i Kor­ mányzótanács intézi népbiztosai útján, akik a volt miniszterek hatáskörét töltik be. A népkultura őre: a közoktatásügyi n é p b iz to s ... A közoktatásügyi népbiztos rendeletei a „H iva ta lo s Közlöny” -ben jelennek meg. E közlönyben m egjelent rendeletek kötelezők, a tanitóm unkásság onnan szerez róluk tudom ást és a szükséges jelentéseket a kívánt helyre terjeszti fel minden további sürgetés n é lk ü l. . . Felhívjuk az összes intézeteket, hogy a Közlönyt, mely minden iskolának és intézetnek d íjta la n u l jár, azonnal rendeljék meg és kérjék az eddig m egjelent számokat is. A vallásügytől füg getle nített közoktatásügy a nevelés új rendjét építi fel. Az oktató sze­ mélyzetnek tisztában kell lennie azzal, hogy csak akkor fog a forradalom szenvedésekkel gazdag és mégis oly nagyszerű vajúdásaiból szebb élet m egterem tődni, ha az ország gazdasági és p o litika i átalakulását nyomon fo g ja követni a lelkek forradalm asítása. A közoktatásügy a népfelvilágositás hatalm as szervévé le tt és e téren is megszüntette a vagyoni és gazdasági izgató egyenlőtlenségeket. Kulturszocializmus az a gondolat, mely ma a közoktatásügy p o litik á já t irányítja. A néptanítók szellemileg, erkölcsileg és anyagilag elnyomott helótái voltak a régi világnak. M a fel vannak szabadítva a nem szakszerű egy­ házi és közigazgatási hatóságok befolyása a ló l és részükre a Tanácsköztársaság emberi megélhetést biztosított. A vármegye intéző bizottsága és a megye művelődési osztálya elvárja az oktatószemélyzettől, hogy a forradalom nak attól a zászlajától, amelyen sok fenséges ige m ellett ott fényesedik a legm agasztosabb gyanánt: az igazi népkultúrci jelszava - nem fog eltántorodni. Az eddig történt fontosabb intézkedésekről, melyek Címre nézve is immár kötelezők, az a láb bia król szerezhet tudomást. A Forradalm i Kormányzótanács intencióihoz híven a vármegye direktórium a a vármegye területén levő összes iskolákban, intézetekben elrendelte a vallástan tanításának azonnal való megszüntetését. A hitoktatás kizárólag a hitfelekezetek ügye és a jövőben csak az is­ kolán, intézeten kívül végezhető, de az órákon való megjelenésre a tanulók nem kénysze­ ríthetők. Az eddig vallástan órákon világi tanító vagy tanítónő a növendékek értelm i fokához méri tanításokat köteles ta rta n i az általános erkölcsi szabályokról, a munka jelentőségéről, a felsőbb osztályokban pedig azokról az eszmékről, amelyek a jelenkor társadalm i f o r r a­ da lm a it szülték. Egyházi személyek az iskolákban, intézetekben semmiféle tanítást, előadást nem ta rt­ hatnak. Polgári iskolákban a királyok és hadvezérek története helyett a nép történetét kell ta­ nitani. Különösen súly helyezendő azoknak a gazdasági és társadalm i harcoknak a tö r­ ténetére, amelyek a mai osztályharcok történelm i előzményei voltak és am elyekből a dolgozó nép p o litik a i és gazdasági elnyom atásáról nyerhetnek a tanulók alapos ismerete­ ket. A történelem tanítását a lángelméknek, nagyszivű em berbarátoknak ku lturhatásaihoz kössük. Tárgyalandó D ó z s a G y ö r g y parasztforradalm a, M a r t i n o v i t s és tá rsa i­ nak élete és működése és az 1919. évi március 21-iki forradalm i átalakulás is. A tanulók alapos ismereteket nyerjenek azokról a fogalm akról, amelyek a mai forrad alm i átalakulás megértéséhez szükségesek. Tudnia kell minden tanulónak, hogy a k a p i t a l i z m u s tőke-uralm at jelent, azt a termelési rendszert, amelyben a tökének ju t a vezér szerep, melyben azok uralkodnak, akik a tőke felett rendelkeznek. Tudnia kell minden növen­ déknek, hogy a s z o c i a l i z m u s terv- és okszerű szellemi folyam at, emberi eszmék és vágyak fejlődése, amely az emberi társadalom nak új és jo b b alapokon való ú jjá ­ szervezését tervezi. Tudnia kell a növendéknek, hogy a p r o l e t á r o k teljesen vagyon­ talan, jo b b á ra testi bérm unkából élő népréteg gyermekei, kiknek joguk van az em ber­ séges élethez. A szellemi proletár szintén minden vagyont nélkülöző egyén, ki szellemi munkával keresi kenyerét. M egvilágítandó, hogy a b u r z s o á k nem tartoznak a va­ gyontalan munkássághoz, tehát ők képviselik azt a felsőosztályt, mely eddig úgyszólván kizárólagos birtokosa volt minden jognak és hatalom nak. A fenti elvek szerint vilá g ita n ­ 48 �HIRDETMÉNY. A forradalmi kormányzótanács felhatal­ mazása alapján az igazságügy i népbiztos a balassagyarmati forradalmi törvényszék elnökévé K l e t z á r L a j o s t, tagja ivá Kiss Gyulát és Fogarassy J ózsefet, vádbiztosává É b n e t h L a j o s t, jegyzőkönyvvezetőjévé Zana L ajost nevezte ki. Felhivjuk az összes tanácsokat és hatóságokat. hogy a forradalmi tanács rendeletei ellen vétő egyéneket a la p o s gyanú egyéneket e se té n ta rtó zta ssá k a z o n n a l a d já k le é s a le t a r t ó z t a t o t t á t ( Á lla m ü g y é s z s é g , T ö r v é n y s z é k i p a lo t a a II. v á d b iz t o s n a k . e m e le t .) Balassagyarmat, 1919. évi március hó 31-én. Avármegyei direktórium. �Elvtársak! Proletárok! Vörös katonák! A m a g y a r tanácsköztársaság m indent elkö vet hogy a proletárok, a vörös kato n ák a legteljesebb m értekben infor­ m álódjanak a bel- és k ü lp o litik a i helyzetről. A zo n ki v ü l hogy a sajtó u tjan a legnagyobb nyilvá­ nosság előtt tá rg y a l m inden ü g y e t szükségesnek tartja, hogy alkalmas időkben nyilvános népgyüléseken számoljon be egyes fontosabb dolgokról. Ilyen nyilvános népgyűlés lesz folyó hó 18-án vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza előtti téren, amelyre e lő a d ó a b u d a p e s ti p á r t t i tk á r s á g tó l f o g k i j ö n n i . E lv tá r s a k ! K a to n á k ! En n ek a népgyülésnek olyan h a talm asn ak k e ll lennie, m int am ilyen h atalm as m aga a proletárok ereje. Ne legyen egy proletár sem, a k i ezen a népgyülésen nem vesz részt. Testvéri üdvözlettel: A pártvezetőség. �Értesítés. Nógrádvárm egye d i r e k t ó r i u m a több olyan dologról é rte sü lt amelyek enm felelnek Meg a valóságnak és az alkalm at n yú jt a nép széles réte­ geiben az elkeseredésre, ezen téves Íhre k valótlanságára vonatkozólag a ö k vetkezőket közli: m ilyen b izto s ítá s i kötvény van a b ir ­ to ku kb a n . a n n a k esedékes ré szle te it tovább is fize ssé k, v a la m in t a p é n z­ in téze ti részvén yek, h a d ikö lcsö n ö k m ind é r v é n y e s e k és a fo rra d a lm i ko rm á n yzó ta n ács ko d n i a rró l, m aga fog gondos­ hogy m indezeknek a z Ellenőrizhetetlen forrásból az ujás gokban az a hir je le n t meg, hogy 2 5 és 2 0 0 koronás bankjegyek bevonásra kerü l nek. A pénzügyi nép­ biztos a közönség tájékoztatásául és megnyugtatásául k ö zli, hogy a 25 e llenértékét a szegény m unkás nép és 2 0 0 koronás bankjegyek b e v o ­ n á s á r ó l szóló hir n e m f e le l m eg a v a ló s á g n a k . E z is egyike azoknak a felelőtlen és tendenciózus hireknek, amelyeknek célja az, hogy oktalanul nyugtalanságot idézzenek elő a közönség körében. A pénzügyi nép­ biztos egyrészt figyelm eztet minden­ k it hogy e hi r terjesztésétől t a r ­ tó z k o d j é k , m ásrészt figyelm ezteti a közönséget arra, hogy a 2 5 és 2 0 0 koronás bankjegyeket m indenki k ö t e le s e lf o g a d n i, illető leg vá­ g okat sárlásnál fölváltani. E zze l kapcsolatban értesítjük a szegény népet hogy akikn e k bár­ a legközelebbi Vörös Őrség n ek, ho gy m egkap ja, mert a m ányzó tan ácsnak fo rra d a lm i nem az a ko r­ cé lja , hogy a szegény m unkásnépet tö n kre tegye, hanem a z ho gy felem elje. To vá b b á egyesek oly h a z u g s á ­ t e r je s z t e n e k m agá n h ázta rtá so kb a n seket annak v ir á ln i. idején v a la m in t , hogy h iz la lt el a se rté ­ fo g já k r e k ­ a szá rn y a s jó s z á ­ go k is hasonló elbánásban fo gn a k ré­ sze sülni. M indezeket a h íre k terj e s z tő i te ­ s z ik a zza l a c é lza tta l, hogy a belső rend és nyugalom N ógrádvárm egye fe lb o ritta ssé k . d ire k tó riu m a fe l­ h ív ja a n a g y kö zö n sé g e t hogy e téves hi r te rje sztő it m é lt ó a z o n n a l a d já k á t b ü n t e t é s ü k e t k i é r d e­ m e ljé k . B alassagyarm at 1919. á p rilis 16. Direktórium. �Hirdetmény. Az utóbbi időben többször előfordult házkútatások megakadályozása végett Közhiré teszszük, hogy házkutatások elrendelésére kizárólag a foradalmi törvényszék mellé kirendelt vádbiz­ tos vagy a vörös őrség parancsnoka illetékes. A k i ezen illetékes szemé­ ly e k irásbeli nélkül fe lh a ta lm a z á s a bárkinek a lak ásában házkutatást végez, azt mint csalót kim élet nélkül a FORRADALMI TÖR- VÉNYSZÉK ELÉ FOGJUK ÁLLÍTANI. Balassagyarmat, 1919 április 21. A m egyei intéző bizottság. �HIRDETM ÉNY. A helyzet komolysága kötelességünkké teszi, hogy városunk lakosságát a következőkre figyel­ meztessük : A belügyi népbiztos parancsa folytán a me­ gyei intéző bizottság minden körülmények között megmarad a helyén és az ügyek vezetését a kezéből semmi körülmények között sem fogja kiadni. Az in­ téző bizottság vak fegyelmet követel a vörös hadse­ reg és a vörös őrség katonáitól, mert a proletárhazát ak fegyelmezett öntudatos proletárok menthetik meg. Minden esetleges ellenforradalmi moz­ galm at a legkiméletlenebbül lefogunk törni és ezért felhivjuk proletártestvéreinket, hogy minden ilyen mozgalmat azonnal jelentsenek be nekünk, Éppen így kimél etlenül fogunk eljárn i azok ellen, akik a törvényesen megválasztott tanácsok vagy azok bizottságai és ta g ­ ja i ellen izgatnak vagy pedig a tanácsok, ezek bizottságainak és kiküldöttjeinek rendelkezéseit azonnal nem teljesitik. A burzsoáktól és a proletároktól egyaránt vak engedelmességet követelünk; a kezünkben lévő rendkívüli hatalom súlya egyformán éri — mindenre való tekintet nél­ kül — azokat a kik rendelkezéseinknek nem engedelmeskednek. A proletárság minden erejét szembeszegezzük az idegen imperialisták hóditó vágyainak, de ugyanakkor minden erőnkkel fenn fogjuk tartani a forradalmi rendet és fegyelmet. Ehhez a nehéz munkánkhoz kérjük a proletárság önfeláldozó támogatását. Balassagyarmat. 1919 április 21. A vármegyei intéző bizottság. �balassagyarmati Kerületi Munkásbiztositó Pénztár. H ir d e A Forradalm i K orm á n y z ó ta n á c s X I.K . T . E. s z á mu re nde le te értelim ében abeiés é s g te baleseti biztosítás hatálya alatt áll minden munkás, aki köz­ vagy magánszolgálatban munkabér, vagy fizetés fejében dolgozik. A m unkaügyi é s n ép jóléti népbiz to ssá g 3— M . N . N szám u re nde le te alapján felhívjuk a munkaadókat és hivatalvezetőket, hogy az alkalmazottakat folyó évi márczius hó 30-ik napjá­ tól kezdve haladéktalanul, de legkésőbb f. év május hó 1-éig. a Balas­ sagyarmati Kerületi Munkásbiztositó Pénztárnál. Balassagyarmaton (Teleky-utca 22. sz.) jelentsék be. A bejelentésre szükséges nyomtatvá­ nyokat a pénztár a hivatalos órák alatt (d.-e. 8 - 2-ig) dijtalan bo­ csájtja rendelkezésre, hol az esetleg szükséges fel világositás is nyerhető. A betegségi biztosítási járulékok, melyeknek felét a munkaadók, felét az alkalmazottak fizetik, a követ­ kezők : A z I. napibérosztályban (5 ko­ rona napibérig bezárólag) napi 34 f.. heti 2 K 10 fillér. A II. napibérosztályban (1 koronán felül 10 K -ig) napi 70 fillér, heti 4 K 20 fillér. A III. napibérosztályban (10 ko­ rona napibéren felül 14 K -ig) napi 84 fillér, heti 5 K 04 fillér. tmény. A IV. napibérosztályban (14 K napibéren felül 18 K-ig) napi 1 K 12 fillér, heti 6 K 72 fillér. Az V. napibérosztályban (18 ko­ ronán felüli napibér után) napi 1 K 40 fillér, heti 8 k 40 fillér. zek járulékon kivül a kézmüves iparosok, kik rendszerint 5-nél több munkást nem alkalmaznak, minden egyes alkalmazottért heti 35 fillér balesetbiztositási dijat fizetnek. A segélyeket a következő táblá­ zat tünteti fel. E Egyben figyelmeztetjük az érde­ kelteket. hogy a fenti hivatkozott rendelet alapján azok, kik a bejelen­ tési kötelezettségnek egyáltalán nem tesznek eleget, vagy azt késedelmesen teljesitik, vagy valótlan adato­ kat jelentenek be, forradalmi tör­ vényszék elé állíttatnak. Balassagyarmaton. 1919. évi április hó 22-én. A Balassagyarmati Kerületi Munkásbiztositó Pénztár Igazgatósága. �n ó g rá d i já rá s D ire k tó riu m á tó l.1597/1919 szám:- Községi D ire któ riu m ! A p r o le tá r D ik ta tú r á é r t közösen küzdő k a to n á k ,v a la m in t a főváros l a ­ kosságának élelmezése e lő s e g íté s é re a já r á s i D ire k tór i um elh at á rozt hogy a most e lo s z tá s tá rg y á t képező c zukor nem pénzért hanem to já s ellenében le ssz a lakosság k ö z ö tt e lo sztandó. A hatósági czuk o r r a ig é n y jo g o s u lta k minden k i lo czukor után 6 darab to já s t k ö te le se k b e s z o lg á llt a t n i, s csa kis azok részére adható k i czukor pérnz el l enében, a k ik a to já s e lő te re m té s é rő l végképen nem tudnak gondoskodni. Az íg y összegyü l t to já s b iz to s h e ly e n , gondosan megőrzendő,s azok á tv é te le és e ls z á llítá s a c z é ljából meg b izo t ta k fognak a községekben. me g je le n n i. A m egbízottak a to já s t darabonként 1 korona v é te lá r é r t fiz e tik ,m in e k fo ly tá n minden k i lo c zukor után k ör ü lb e lő l 2 korona hasznon fo g je le n tk e z n i a község ja v ára m e ly összeg a községi D ire k­ tórium ok á lt a l m eghatározott közczé lr a / szegény al ap do tá lá s a , hadi özvegyek és á rv á k , ro k k a n tak t ámogat ás ár a s t b. / - lessz f o rd íta n d ó . F elhi vom a községi Dire k tó riu m o k a t a já r á s i Di r e k tóriun n a k ezen elhatározása le lk iis m e re te s és ügybuzgó v é g re h a jtá s á ra ,s egyben u t a sít om,hogy az így egybegyül t to já s menyisé g rő l hozzán j el en té st te g ye n. Ezen a k t i ó szükséges ége a J á r á slakosságának an y iban i s érdeke, minthogy rem éll hető,hogy a besz o g á l l t a t o t t é le lm iszerek r ekonpenzá- t i ó j a c z ímén egyéb, a f a lu s i lakosságná l n é lk ü lö z ö tt c zik k e k / pe tr ó leum,s ó , cz u k o r/- fognak k i u t a l t a t n i . - Rétságon 1919 évi május hó 5-én, �Felh ivás. F e lh iv om a megye összes földb irto k o s a it h oldná l é s f ö ld bér l ö i t . nagyobb k ik 100 bi rtokegységen v e lé s ü g y i N é p b iz to s s á g N ó g r á d m r gyei k i r e n d e lt s é g é n e k te ljh a ta lm ú m egbi z o ttja e lő re is fig y e lm e z te - nálam , m in t l tem a megye, ille tv e já rá s fö ld b ir- a szociía liz á lt gazdaságok k e rü le ti t okosait és b é rlő it. hogy fe hív á - k ö z p o n ti iro d á já b a n (T ö rvé n yszé ki somnak m in d e n k o r pontosan tegye- p a lo ta ) h a la d é k ta la n u l je le n tk e z z e ­ nek eleget. sem m iféle mentséget eI nek. M in th o g y a term elés érdekei n em fogadok és az engedetleneket a központ szervezését te tte szük­ s k é s le lte tö ke t, m in t o ly a n o k a t, k ik ségessé, a ko rm á n yzó ta n ács re n ­ a term elést h á tr á lta tjá k . fo rra d a l­ deletére a lu li r o tt, m in t a F ö ld m i- m i törvényszék elé fogom á l l i t t a tn i. g a zdá lko d n a k, hogy Figyelmeztetés! F ig ye lm e zte te k m inden 100 h o l­ don feü l i gazdát, ille t v e in té z őt, ( T ö r v é n y s z é k i p a l o t a . ) Be­ je le n te n d ő továbbá, hogy m ilye n hogy a gazdaságokból sem á lla to t, m o to riku s, vagy gázüzemű gépek­ sem sem m inem ű term ést sem e l­ kel rendelkeznek, továbbá m in - a d n i, sem k is z á llíta n i nem szabad. den g a z d aság , á ru h á z , m a lo m , t e r m é n y k e r e s k e ­ d ő n a g y á r u s ító , v a g y b i z o m á n y o s t a r t o z ik ö s s z e s z s á k , z s in e g é s p a n y v a k é s z l e té t törvényes következ­ mények terhe m e lle tt a s z o c ia z á l t g a z d a sá g k ö zp o n ti v e z e t őj é n e k a z o n n a l b e j e le n t e n i. M inden eladha tó készlet fe le tt a szoc ia liz á lt b irto k o k ta nácsa k e rü ­ letének k ö z p o n tja fog in té z k e d n i. M inden 100 holdon fe lü li gaz­ dák ta rto z n a k összes term ény, ve­ tőm ag. szén és benzin készletüket bejelen te n i a szocía liz á lt gazdasá- nó g r á d m e g y e i k e r ü l e ­ té n e k k ö z p o n ti Ir o d á já b a n go k. B alassagyarma t, 19 19 . évi má j us hó 15-én. V á rm e g y e i d ir e k tó r iu m . Mészáros Dezső, földmívelésügyi népbiztosság gazdaság �MEGHIVÓ. A b a la s s a g y a r m a t i k ö z m ű v e lő d é s i t a n á c s propaganda osztálya folyó évi junius hó 9-én, pünkösd hétfőjén este 8 ó r a k o r a v á r m e g y e h á z a n a g y te rm é b e n tartja harm adik sorozatos előadását. melyre városunk munkás társadalmát tisztelettel meghívja a propaganda bizottság. M űsor : 1. A d y - v e r s e k , Szavalja Fehér Endre. 2. S z a b a d e l ő a d á s. Tartja Schwarcz Zsigmond műszaki főmegbízott. 3 „ V á r a f i a m . ” Dramolet t 1 felvonásban irta: Mollynár y Gizella. ESZTER IVAN SZ E R E P L Ő K: MollynáryG izela VERA CSELÉD Jávor Géza Kisg y e rm e k e 4. Domib y Rezső zenekarának hangversenye. Belépő-dij személyenként 4 korona. Szakszervezetek tagjai jegyeiket a szakszervezetek vezetőinél, valam int a párt titk á ri irodában 1 korona ��Hirdetmény. M in t k ö z is m e rt, m unkáskorm ány szün e ti fo g la lta a korm á n yzó ta n á cs el. Az lem ondott országban te lje s a s helyét szocialista nyugalom . A fegyver- szerződés értelm ében az országot a n ta n t és rom án csapatok szá lljá k meg néhány napon b e lü l. A d d ig a rend, személy és vag y o n b izto n sá g ró l az ed­ d ig i vörösőrség gondo skodik. A z őrség egy hét óta ta r tó é jje l-n a p p a li nehéz m u n k á já t kötelessége m in d e n kin e k tá m o g a tn i. H ogy a m aihoz hasonló e s e t m ely a csehek fig ye lm ét Is a városra vonta, elő ne fo rd u ljo n , elrendelem a le g szig o rubb STATÁRIUMOT Kávéházak, vendéglők to vá b b i intézkedé sig zárva m ozi és az összes k a p u k 8 ó ra k o r bezárandók. A ta rta n d ó k . bujto g a tó k . g a tó k vagy betö rő k a helyszínen agyonlövetnek. 8 óra után Színház, p o g ro m ra az csakis a városháza földsz. '21. a la tt k iá llí t o t t ig a zolván nyal le h e t. iz ­ utcán já r n i Az összes fegyverek u g y a n o tt beszolgálta tandók. mer t nem csak a vörösőrség, de a meg­ szálló rom án csapat is kegyetlen ül e lb á n ik a zo kka l, k ik n é l fe g yve rt Nappal az utcán való ácsorgás szigor u an tilo s . A m ai zavargás ta lá l. fe lb u jtó in a k senki menedéket nem adhat, hanem köteles m inden öntudatos munkás és p o l­ g á r ő ke t fe lje le n te n i. A fehérpénzt köteles mindenki elfogadni, ak i megtagadja fel­ jelentendő. B a la s s a g y a rm a t 1919 an gu sztn s 4. Szijá r tó Lajos, megyei parancsnok. ��dók meg a f e u d a l i z m u s és i m p e r i a l i z m u s fogalmak is. A ta nitás menetét állandóan ellenőrizni és szükség esetén a fentiekben vázolt intenciók hatásosabb érvénye­ sítésére az intézkedéseket foganatosítani fogjuk. A vármegye direktóriuma ezen határozatát közölte összes megbízottjaival és a járási mun­ kástanácsokkal is végrehajtás céljából. A vármegye művelődési osztályának a vezetője pedig jelen határozatunk végrehajtását szintén ellenőrizni tartozik. A művelődés és oktatás ügyét átmenetileg a Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rende­ lete szabályozza. Minden községben, városban nyomban a helyi tanács megalakulása után megalakítandó a falusi, illetve városi művelődési osztály, illetve iskolai intézőbizottság. A tanácsok művelődési osztályai végrehajtják a vármegyei intézőbizottság és a vármegyei művelő­ dési osztály intézkedéseit. A művelődési osztályok megalakítása után a jelenlegi iskola­ székek, gondnokságok, felügyelőbizottságok, iparostanonciskolai bizottságok, főigazgató­ ságok stb. nyomban megszűnnek. Miheztartás végett közöljük, hogy a vármegyei művelődési osztály megalakulása után a vármegyei volt tanfelügyelői hivatal is megszűnik. Az osztály vezetője minden népnevelési ügyben rendelkezésre áll és a közelebbi útmutatásokat megadja, akár a hivatalos órák alatt, akár kiszállásai alkalmával a helyszínen. A közoktatásügyi népbiztosság 7. sz. rendelete értelmében a nevelési és oktatási inté­ zetek és iskolák köztulajdonba vétetnek és elvben máris m i n d e n i n t é z e t á l l a m i j e l l e g ű . A végleges átvétel iránt közelebbről történik intézkedés. További rendelke­ zésig az eddigi iskolafenntartók a helyi járulékokat fizetni kötelesek. A tanítók és általában az oktató személyzet minden elmaradt illetmény ügyben fordul­ tának a vármegyei művelődési osztály vezetőjéhez. Miheztartás végett közöljük, hogy minden oktató ezentúl a tanító címet viseli, de a be­ osztás jellege megkülönböztetendő (el. isk tanító, középiskolai tanító stb.) Az óvónők új elnevezése játékiskolai tanítónő. A folyó és jövő évi tanévi oktatás menetét a közoktatásügyi népbiztosságnak 1531 1919. sz. rendelete szabályozza . E szerint a tanév 2000 lakoson felüli községekben 1919. július hó 12-ig és 2000 lakoson aluli községekben jú ­ nius hó 28-ig bezárólag tart. Az 1919-20 tanévben a beiratás augusztus hó 21-23-ig tart, a rendes tanítás augusztus hó 25-én megkezdendő. A 10-ik életévüket betöltött tankötelesek a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkálatokra szülőik vagy eltartóik kívánságára felhasználhatók, s így rövidebb időre az iskolába járás alól felmenthetők. A felmentést az iskola helyi hatósáoa (községi művelődési osz­ tály) adja meg. Iparostanonciskolákban a tanítás szintén iúlius 12-ig, illetve június hó 29-ig tart. A tanítás idejjét önkényesen megcsonkító tanítók ellen fegyelmi eljárás fog indíttatni. Az oktató személyzetnek különösen a Hiva'alos Közlönv 17-22-iki számaiban foglaltakat ajánljuk figyelmébe, ahol illetményeikre vonatkozólag is tájékoztatást szerezhetnek... Az ellenséges megszállás alól felszabadult területeken működő népnevelőket felhívjuk, hogy az összeomlott régi rendi világ romjain felépült tanácsá llamot szolgálják azzal a erős elhatározással, hogy e szovjetország érdekeit és a proletárdiktaturát a végsőkig menő küzdelemben is megóvják az ellenforradalmi áramlatokkal szemben és élni akará­ sukat a fentebb vázolt szellemben fogják növendékeik szivébe oltani. Balassagyarmat, 1919. évi június hó 3-án A vármégyei direktórium nevében: Györgyffy Nógrád megye Hivatalos Lapja. 1919. június 12 i (XLVIII. évf 24.) szám 2. old. 4 49 �8 A NÓGRÁDI JÁRÁS INTÉZŐBIZOTTSÁGA JOBB MUNKÁT VÁR A KÖZSÉGI INTÉZŐBIZOTTSÁGOKTÓL 1919. június 4. A N ógrádi járás Intézőbizottságától, 2299/1919. szám Körrendelet az összes Községi Intéző Bizottságokhoz. I. A járási Intézőbizottság, részint a m egtartott helyszini vizsgálatok, részint a feleknek személyesen előterjesztett panaszaiból azon szomorú tapasztalatokra ju to tt, hogy egyes intézőbizottsági tagok nem állan ak a Tanácsköztársaság szellemének m agaslatán . . . Altatalános érdek a nyugalom, a rend, a megértésnek, az emberségnek, a szenvedő és n é l­ külöző proletárok érdekeinek minél teljesebb és önzetlenebb megóvása. Ezen eszmekörbe helyezett eljárással simán, minden zökkenés nélkül elintézhetők lesznek a községekben egymás között felm erülő differenciák. Ö ntudatos, proletárhoz m éltó eljá rással nagyobb lesz a kölcsönös megértés. Az áth id a lh a ta tla n n a k látszó ellentétek elsimulnak. M ié rt is a járási Intézőbizottság utasítja a helyi intézőbizottságok ta g ja it, hogy mindenkinek az ügyét a legtartalm asabb, proletárhoz illő önfegyelemmel, részrehajlatlanul, a legnagyobb igazságos érzülettel, szeretette! vegye go n d ja ib a . . . Elvárja a járási Intézőbizottság, hogy a helyi intézőbizottság minden ta g ja , b e le il l eszke dve a tanácsrendszer keretébe, nemcsak ta g ja, hanem lelkiismeretes képviselője lesz a pro­ le tá r önfegyelmezett szellemének, melynek képviseltjeire van bízva a fele tte fontos rende­ letek végrehajtása. O tt, ahol a járási Intéröbizottság az ellenkezőről g yőződne meg, a legszigorúbban fog m egtorlást szerezni, ugyanígy torolva meg az egyes önkényeskedők meg nem engedett ténykedéseit is. Rétságon, 1919. június 4-én. NmL, Diósjenői körjegyzőség iratai, 396/ 1919. szám 9. GONDOSKODÁS A MEZEI MUNKÁSOKRÓL DIÓSJENŐN 1919. június 16. Cs. Csurja János elvtárs indítványozza, hogy a járási intézőbizottsághoz kérelem intéztessék a tekintetben, hogy a szesztilalom korlátozása ném ileg enyhíttessék tekintettel a szor­ gos mezei m unkálatokra, am ikor a földmunkásoknak igen nagy testi erő kifejtésére van szükség, am ire képtelenek a mostani gyenge táplálkozás m ellett, ha némi csekély mér­ tékben bort nem élvezhetnek. A munkástanács beható, élénk vita után kim ondja, hogy a jegyrendszer m ellett minden felnőtt férfimunkás naponta 1 /2 lite r borban részesitessék. . NmL, Diósjenői mt. jzkve, 1919. jún. 16-i ülés 10 . A SALGÓTARJÁNI TEVÉKENYSÉGE 1919. június 27. Salgótarján nagyközség munkás, katona és földmívestanács intézőbizottságától, 2613/1919. szám. Rácz Béla tanító elvtársnak, Helyben. A munkaügyi és népjóléti népbiztosságnak 42. számú rendelete folytán megkeresem, hogy a hadirokkanta kat, hadiözvegyeket, hadiárvákat, továbbá az ip ari, mezőgazdasági stb baleset folytán rokkantá váltakat, illetve m indazokat is, akik ily úton vesztették el férjüket, az apjukat, anyjukat, az ide m ellékelt összeirási lapokon haladéktalanul össze­ írni és az összeíró lapokat Kováts József közigazgatási ügyosztály vezető elvtársnak f. évi július hó 4-én m úlha ta tlanu l beszolgáltatni szíveskedjék. Ö sszeírandók továbbá egy, az elvtárs á lta l lefektetendő külön kim utatásban a teljesen 50 MUNKÁSTANÁCS HADIGONDOZÁSI �munkaképtelen betegek, tüdőbetegek, elhagyott gyermekek és azon árvák is, akik jótevők gondozásában á lla n a k . . . Végül közlöm, hogy elvtárs összeirási körzete a következő: a 465-től 493-ig (terjedő) ház­ számok alatt. A szovjet köztársaság emberhez méltó eltartásban és elhelyezésben kívánja az összeirandókat részesíteni és a pro le tá rdiktatú ra egy percig sem tűrheti, hogy ezeket a sze­ rencsétleneket továbbra is elhagyatottan és testvértelenül nézze. Az ügy érdekében tehát pontos és lelkiismeretes összeirási munkát várok. S algótarján, 1919. június hó 27. Priska. Az Intézőbizottság elnöke. NmL, S algótarján nagyközség iratai, 2613/1919. szám 11. KÜZDELEM A LAKÁSÍNSÉG ELLEN BALASSAGYARMATON 1919. jú liu s 10. A községi munkástanács határozatilag kim ondja, hogy a házak javítási költségei, tekin­ tettel arra, hogy 5 éven keresztül munkás- és anyaghiány m iatt javítva, tatarozva egy­ á lta lá n nem voltak, ezek helyrehozatala meg fo g ja haladni a mostani munka- és anyag­ árak m ellett a házbérjövedelmet. De a községnek nemcsak az a fela da ta , hogy a háza­ kat javíttassa, de ha ez végre lesz hajtva, munkáslakások, fürdő, más közjóléti intézménye­ ket m agában fo g la ló épületek emelése elodázhatatlan, mert Balassagyarmaton, ebben a 14 ezer lelket m eghaladó városban közfürdő nincs, továbbá semmiféle népjóléti intéz­ mény befogadására alkalm as épület. A lakásínség némi enyhítése végett a munkástanács megkeresi a helybeli vörösőr ezred parancsnokságát, hogy az összes vörös őröket a volt honvéd laktanyába, mely teljesen üresen áll, helyezze át, hogy az igy felszabadult helyiségeket m agánlakások céljára lehessen igénybe venni. Egyben felhívja a munkás, katona és földmives szegények tanácsa a vörös őrség helyi rendészeti osztályát, hogy az ide telepedett idegeneket kutassa fel, irja össze és kikitelepitésük iránt tegyen előterjesztést a községi intéző bizottságnak. Az építési bizottságot felhívja a munkástanács, hogy építési program ját állítsa össze, költségvetéssel szerelje fel és jóváhagyás végett terjessze a munkástanács elé. Egyben e l­ határozta a községi munkástanács, hogy szocializált házak javítási, továbbá munkás­ lakások cé lja ira igénybe vett és veendő épületek átalakítási költségeinek fedezésére a községi direktórium semmiféle fedezettel nem rendelkezik, m iért is felkéri az országos lakásbiztosságot, hogy a sürgősen foganatositandó építési m unkálatok költségeinek fe ­ dezésére 300 000 Koronát bocsásson rendelkezésre . . . NmL, Balassagyarmati mt. jzkve, 1919. jú l. 10-i ülés, 69/1919. szám A HOMOKTERENYEI MUNKÁSTANÁCS EGYES BIZOTTSÁGI TAGOKAT AKTÍVABB MŰKÖDÉSRE SERKENT 1919. jú liu s 12. Elnök közli a tanáccsal, hogy a járási munkástanács elnöke öt szóbelileg arra utasította, hogy a m egválasztott bizottságokat, éspedig a birtokrendező és termelést biztosító, egész­ ségügyi, közművelődési bizottságokat, úgy testületileg, m int saját személyükben figyelm ez­ tesse kötelességeik pontos teljesítésére annál is inkább, mert esetleges mulasztásáért minden bizottsági ta g saját személyében is felelősséggel tartozik. Ezideig egyetlenegy b i­ zottság sem, annak egyetlen ta g ja sem viselte a reábizott tisztséget azzal a lelkiism ere­ tességgel, ahogyan ezt a proletariátus érdekei kívánják. M indenki tehernek tekin ti tiszt­ ségét s ha tesznek is valam it, azt annyira lanyhán s minden am bíció nélkül cselekszik, hogy jo g g a l feltehetjük a kérdést, hogy ki fog hát a proletariátus érdekeiért dolgozni, ha 51 �maguk a proletárok nem? Egyedül az élelmezési bizottság teljesíti kötelességét, a tö b b it mind a nemtörődömség jellem zi. Kéri ezért elnök a fentem litett bizottságoknak jelen lévő ta g ja it, hogy a reájuk bízotta­ kat innentúl teljesítsék azzal az odaadó buzgalom m al és am bícióval, ahogyan azt tőlük a proletariátus, aki őket erre a tisztségre ültette, jo g g a l eivárhatja. NmL, Homokterenyei mt. jzkve, 1919. jú l. 12-i ülés, 7/1919. szám 13. NAGYBIRTOK SZÉTOSZTÁSÁT TERVEZIK DIÓSJENŐN 1919. július 27. Dalkó M ihály tanácstag indítványozza, hogy az immár szocializált Sváb-féle gazdaság, mely szántóföld és rét területtel együtt mintegy 800 kat. ho ld at tesz ki, a nincstelenek ré­ szére szétosztassék azon elvek szem előtt tartásával, melyek an nak idején a Károlyi feie földfelosztási törvényben lefektetve vannak. Indítványozza továbbá, hogy elfogadás esetén a hozandó határozat a járási mező bizottság útján a Földművelésügyi Népbiztossághoz felterjesztessék azon kérelemmel, hogy teljesithetés esetén a fö ld fe losztás már a folyó év őszén végrehajtható legyen. Indokolja indítványát azzal, hogy a rop pant elhanyagolt gazdaság m egfogyott munkakedvvel csakis a földfelosztás fo lytá n tehető ismét virágzóvá s töb b termelésre alkalmassá, annyival is inkább, mert erre a nincstelen munkásság körében nagy hajlandóság m utat­ kozik s ez találkoznék a legnagyobb tetszéssel. A tárgyhoz többen szólottá k s az indítványt elfogadásra aján lották, mire a következő véghatározat hozatott: 39. Véghatározat. Község M unkástanácsa Dalkó M ih ó ly elvtárs. t a n c stag indítványát a legnagyobb lelkesedéssel magáévá teszi, azt egyhangúlag határozatra emeli és az in d ít­ ványában em lített fórumhoz felterjeszteni rendeli. NmL, Diósjenői mt. jzkve. 1919. jú l. 27-i ülés 14. GONDO SKODÁS AZ ORVOSOK ELLÁTÁSÁRÓL 1919. július 29. Nógrádvármegye Intéző Bizottságától, 6980 1919. szám Tárgy: Az élelm i cikkeket és anyagokat elosztó helyeken orvosoknak á csorgás a ló l való mentesítése. Hogy a vármegye területén alka ln a z ott orvosok a közegészségügy terén hivatásukat a ka ­ dá lytalanu l, minden zavar nélkül elvégezhessék, szükséges, hogy az élelm i cikkeket (tej, dohány, bor stb) s más anyagokat elosztó helyeken soronkívül kielégítést nyerjenek. M iért is elrendeljük, hogy az orvosok a nógrádvárm egyei helyi csoport elnöksége á lta l névre kiá llíto tt, vörös keresztette l és vörös színű átlószerű von allal m egjelölt igazolványok felm utatása m ellett járandóságukat soronkívüi nyerjék el. Ezzel kapcsolatban nehogy az orvosok működése és a helyszínen való gyors megjelenése gátoltassék, a fentebb m egjelölt igazolványok m eg állap ított záróra után való kim aradásra, továbbá az elválasztó Ipoly folyó vonal átlépésére, rekvirálás és lakásuknak igénylése alul való mentesítésre jogosultsággal bírnak. A vm. Intézőbizottság meg van róla győződve, hogy úgy a helyi direktórium ok, m int a vörösőrség parancsnokai az orvosoknak az emberiség érdekében tett fontos hivatását és szolgálatait m indenkor figyelem be veszik s közegeiket, valam int ta g ja ik a t fentiekre m eg­ felelően kio kta tják s az orvosokat fenti igazolvány előm utatása esetén hathatósan tá ­ m ogatni fogják. Balassagyarmat, 1919. július 29. Vármegyei Intézőbizo ttság: Györgyffy Nógródmegye Hivatalos Lapja, 1919. aug. 7-i (XLVül. évf. 32.) szám, 1. old. 52 �15. FELOSZLIK A SALGÓTARJÁNI MUNKÁSTANÁCS 1919 a u g usztus 9. Jegyzőkönyv. Felvétetett S algótarjánban a salgó ta rján i munkás, katona és földm ívestanácsának 1919. évi augusztus hó 9-ik napján d. e. 10. órakor m egtartott ülésében. Jelen voltak: Elnök Priska Dezső, György István és Venczel Gyula in tézöbizottsági tagok, Csizi József, M alom hegyi Dezső, Fehér Vilmos, V ilezsál Antal, lH raskó Károly, Klepej Fe­ renc, Gastanek Ferenc, Kiss István, Szekeres János, Bordács Dánielné, Veigner Jolán , Gacza Ferencné, H aivani Miklós, Percze István, Kápolnai M ihály, Tóth István, Fülöp Pál, Cibura István, G aló József, Hack Gyula, Tauschek Károly, Sztremen János, és Licskó Béla tanácstagok, továbbá Szecsey Ernő járási főszolgabíró és Tóth Gyula községi bíró s végre Kováts József községi jegyző, utóbbi m int ezen ülés alkalm i jegyzője. Priska Dezső elnök a m egjelent tanácstagokat szivélyesen üdvözölvén előa dja , hogy az utóbbi időben M agyarország p o litika i helyzete nagy változáson ment keresztül. Tegnap még arról a m egállapodásról tud ott az intézőbizottság, hogy községünket cseh csapatok fo g já k megszállni, míg a mai napon ezen csapatokat a román megszálló csa­ patok előzték meg. M iután idegen megszálló csapatok jelenléte folytán nézete szerint a fennálló munkás­ tanács a közigazgatás vitelét továbbra már nem lá th a tja el, m iután továbbá az újonnan a laku lt korm ánytól rendeletek egyáltalán nem érkeztek, arra nézve kellene a tanácsnak határozatot hoznia, hogy a közigazgatás vezetését továbbra is m egtartsák-e, avagy nem? M ie lő tt azonban a tanács e tekintetben határozatot hozna, felkéri M alom hegyi Dezső elvtársat, m int a járási intéző bizottság elnökét, hogy szíveskedjék az ülésen nyilatkozni arra nézve, hogy az újonnan mega la ku lt kormánytól esetleg a járási intéző bizottsághoz nem érkeztek-e rendelkezések. M alom hegyi Dezső, m int a járási intéző bizottság elnöke a hozzá intézett kérdésre be­ jelenti, hogy a járáshoz az újonnan a la ku lt kormánytól ugyan rendelkezések nem érkeztek, de a maga részéről is csak azt tanácsolhatja, hogy a községi munkástanácsok és intéző bizottságok m ondják ki feloszlatásukat és ad já k á t a községi közigazgatás vezetését a volt Károlyi-féle kormány idejében m űködött tényezőknek . . . A tanács a fe lte tt kérdésre egyhangúlag hozott határozattal kim ondotta, hogy feloszlik, működését beszünteti és a község közigazgatásának vezetését az arra illetékes e lö ljá ró ­ ságnak á ta d ja . . . Hack Gyula, m int az acélgyár ellenőrző munkástanács elnöke, felkéri a jelenlévő járási főszolgabíró és község b i rá já t, hogy a hivatalokban működő tisztviselőket, úgyszintén a község polgárságát is óva intsék a ttól, hogy a munkásság veeztőséget , a tanács ta g ja it holm i a la p ta la n vádaskodásokkal a megszálló csapatok parancsnoksága előtt ne illessék, mert ebből csak bonyodalm ak származhatnának, ami pedig nézete szerint a községre, de senkire nézve sem kívánatos. M egvan ugyanis felszólaló győződve arról, hogy a munkásság vezetősége teendőinek ellátása körül a legnagyobb fokú szorgalmat, pontosságot fe jte tt k i; minden cselekedeté­ vel a község anyagi érdekeinek előm ozdítását célozta s éppen ezért igen sokszor a le g ­ messzebb menő méltányosságra támaszkodva, minden igyekezetével a község anyagi fejlődését és a községi lakosság jó lé té t mozdította elő. Priska Dezső elnök hasonlóan oda nyilatkozott, hogy úgy a tanács, m int az in té ző b i­ zottság és annak ta g ja i csak a köz érdekében teljesítették kötelességüket, szorgalom­ mal és m indent a legnagyobb mértékben mérlegelve igyekeztek azo n lenni, hogy a köz­ ség anyagi ja va it gyarapítsák és a községet a fölösleges költségtől mentesítsék. Nyugodt lelkiism erettel ad já k á t tehát a község vezetését és a velük szemben tám asztandó minden esetleges vádaskodással szemben helyüket m egállva, cselekedeteikért bárkivel s z e m b e n is k é s z s é g g e l fe le ln i fo g n a k NmL, S algótarján nagyközség iratai, 3600/ 1919. szám 53 �16. A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSI INTÉZŐ BIZOTTSÁG ÁTADJA AZ IGAZGATÁST 1919. augusztus 9. A salgótarjáni járási intéző bizottságtól, 3950/1919. szám Községi Intéző bizottságnak, Salgótarján. Értesítjük, hogy folyó hó 9-én szervezett munkásság képviselői kezébe a járási intézőbi­ zottság letette megbízatását a változott korm ányform ára való tekintettel. A szervezett m un­ kásság képviselői ezen lem ondásukat tudom ásul vették és elfogadták, ennélfogva hiva­ talu kat a mai napon a járási főszolgahiróságnak átadtuk. U tasitjuk a községi intéző bizottságot, hogy hivatalukat a kör-, községi jegyzőknek, bíróknak hivatalos elszámolás és le ltár m ellett hala dékta lan ul a d já k át. NmL, S algótarján nagyközség ira ta i, 3602/1919. szám 17. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER KÉPVISELŐINEK ELSŐ ÉRTÉKELÉSE A PROLETÁRDIKTATÚRA LEFOLYÁSÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN 1920. július 14. . . . A kommunizmus kitörése a lakosság illetve a munkásság körében óriási lelkesedést váltott ki. Lázas izgatottságot keltett ezen forduló pont, m inden munkás egy hősnek gon­ do lta m agát, mint aki a kommunizmus kitörésének egy-egy tám ogatója, felidézője és létrehozó ta g ja . Lázas izgatottsággal és a legnagyobb sürgősséggel alap ították meg a munkástanácsot. A munkástanácsnak elnöke 1919. év á p rilis 10-ig Bozó György volt, ezen­ túl a pro le tá rdiktatú ra bukásáig Priska Dezső, Tagjai voltak György István, Vencel Gyula, Csizi József, M alom hegyi Dezső, Fehér Vilmos, Vilezsál Antal, Hraskó Károly, Klepej Fe­ renc, Gastanek Ferenc, Kis István, Szekeres János, Bordás D ánielné, Vajgner Jolán, G aca Ferencné, H atvani M iklós, Perce István, Kápolnai M ihály, Tóth István, Fülöp Pál. Czibora István, G a lo József, Hack Gyula, Tauschek Károly, Sztremen János, G ólián András, Tóth Pál, Licskó Béla. A munkástanács m egalakulása után a közigazgatását átvette, á lta lá b a n m inden intéz­ kedés az ő kezében összpontosult. Senki más, mint a munkástanács semmiféle intézkedést nem tehetett. Később a munkástanács kebeléből az ügyek intézésére egy öttagú intézőbizottság alakult, ta g ja i voltak Priska Dezső, György István, Vencel Gyula, Csomor Mátyás és G ólián András, később Tóth Pál is ezen intézőbizottságnak ta g ja volt. Ezen kívül volt közművelődés-, egészségügyi és pénzügyi bizottság. A művelődés- és pénzügyi bizottság elnöke Fehér Vilmos volt, volt még katonatanács is, ez 11 tag ból állott, elnöke Mendelzon volt. A forradalm i törvényszék elnöke Fajd József volt. A községből egyesektől bútorokat rekviráltak, de ezen rekvirálások a legnagyobb részt e l­ ismervény ellenében történtek. Erőszakos események egész sorozata á llo tt elő, hiszen az egész ténykedésük az erőszakosság elvén alap ult. Vörös katonák voltak a községben, itt alakították meg a salgó ta rján i munkásszázadot is az acélgyári munkások sorából, ennek parancsnoka Czirbesz István volt. A vöröskatonák a kommunizmusért lelkesedtek, annak feltétlen hívei voltak s azt gondolták, hogy a kom­ munizmust minden körülmények között fenntartják. S algótarján, 1920. július hó 14-én. Jegyző. NmL, S algótarján nagyközség iratai, 1912/1920 szám Összeállította: S C H N E ID E R 54 M IK L Ó S �A Tanácsköztársaság m űvelődési p o litik á já r ó l 1919. m árcius 21-ével hősi, dicső korszak vette kezdetét a m agyar nép tö r­ té n e tében. Az új m u nkásha ta lo m első fe la d a ta v o lt az u ra lk o d ó osztály h a ta lm á ­ nak m egdöntése p o litik a i, g a zd a sá g i és k u ltu rá lis v o n a lo n . K ö z tu la jd o n b a vették a term előeszközöket: g yá ra k a t, b á n yá ka t, üzem eket, fö ld e t, és b a n ko ka t. Az új g a zd asági ren d d e l párhuza m o sa n kezdték k ia la k íta n i a szocialista á lla m re n d jé t. L é tre jö tte k és m e g a la k u lta k az új h a ta lo m szervei. A term előeszközök köz­ tu la jd o n b a vétele, v a la m in t a szocialista á lla m re n d kia la k ítá s a m e g te re m te tte a le h e tőségét és fe lté te le it a szocialista k u ltú rfo rra d a lo m kib o n ta k o z ta tá s á n a k . A d o lg o zó k érdekei m egkívánták, hogy a le g sü rg ő se b b e n fe l kell szám olni az u ra l­ kodó osztály k u ltu rá lis m ono p o lh e lyze té t, m egterem tve ezzel a d o lg o zó k m űvelő­ désének lehetőségét. A T anácsköztársaság a lko tm á n ya a la p e lv k é n t m ondta k i: „ A T an á cskö ztá r­ saság m egszünteti a burzsoázia m űveltségi k iv á lts á g á t és m e g n yitja a d o lg o z ó k e lő tt a m űveltség megszerzésének le h e tő s é g e it.” (A M a g y a r S zocialista Szövetséges T anácsköztársaság A lko tm á n ya a la p e lv e in e k X. §-a). Az a lk o tm á n y b a n b izto síto tt jo g o k a la p já n szélesre tá ru lt a ku ltú ra k a p u ja a d o lg o zó k e lő tt. De nem csak a le h etőségek nyílta k meg, hanem a g a zd a sá g i és p o litik a i irá n yítá s m e lle tt, a k u l­ tú ra irányítása is a d o lg o z ó k kezébe ke rü lt. Az e m b e rfö lö tti m unka m e lle tt — m elyet g a zd a sá g i és p o litik a i té re n k e lle tt elvégezni — sok id ő t és a n ya g i e rő t á ld o zta k arra, hogy m egterem tsék az o kta tá s és m űvelődésügy új rendszerét. M agyarországon a fe u d á lis m a ra d vá nyo kka l te rh e lt, e lm a ra d o tt g a zd a sá g i és p o litik a i helyzet rányom ta p e csé tjé t az o kta tá s ra és m űvelődésre is. M ég olyan burzsoá fo rra d a lm i követelm ények sem v a ló s u lta k meg, m in t az á lla m és egyház, egyház és o kta tá s szétválasztása. Nem vo lt egységes isko la i rendszer. A m a g á n ­ isko lá k és az egyházi isko lá k m e lle tt — m elyek az isko lá k zöm ét te tté k ki — csak nagyon gyér szám ban le h e te tt ta lá ln i á lla m i isko lá ka t. A vidéki n é p o k ta tá s szín­ vo n a la rendkívül ala cso ny volt. A n e ve lő m u n ká t a sovinizm us és kle rika lizm u s je lle ­ mezte. N em csak a d o lg ozó k vo lta k elzárva a k u ltú ra m inden le h e tő sé g é tő l, hanem a h ala dó sze lle m ű tu d ó s o k a t és m űvészeket is h á tté rb e szorították. Az u ra lk o d ó osztály é rdekei és az e le m b e rte le n ítő kizsákm ányolás m inden h a la d ó szellem et g ú zsb a kö tö tt. Ilyen öröksé g e t k e lle tt á tv e n n ie a fia ta l T a n á csköztársaságnak, u g y a n a kko r te lje se n já ra tla n ú ton k e lle tt e lin d u ln ia . A m űvelődésügyi p o litik a központi irá n y ító ja és szervezője a K özoktatásügyi N épbiztosság volt. A m űvelődésügyi re fo rm o t is a N épbiztosság készítette elő. A vidéki k u ltu rá lis é le t irá n yítá sá ra a helyi d ire k tó riu m o k keretén b e lü l m ű­ velődésügyi osztályokat szerveztek. A N ó g rá d i V örös U jság 1919. á p rilis 23-i száma közli hogy m e g a la k u lt a m egyei m űvelődésügyi osztály, és a m egyei d ire k tó riu m m űvelődési m e g bízottnak Szabó Lajos középiskolai ta n á rt és T ettléri K ároly segéd­ ta n fe lü g y e lő t, elem i iskolai ta n ító t nevezte ki. A m űvelődésügyi osztályok kezdeti m u n k á já t tükrözi a N ó g rá d i V örös U jság 1919 m ájus 15-i szám ában közölt értesítés, m elyben a K özm űvelődési Tanács é rtesíti a megye d o lg o z ó it, 55 �hogy a megye n a g yo b b te le p ü lé se in m inden va sá rn a p d é lu tá n e lő ­ adásokat ta rta n a k tá rs a d a lm i. közgazdasági és művészeti kérdésekről, m elyeket a M űvelődési Ta n á cs szervez. A m űvelődésügyi osztályok m e lle tt n a g y­ szám ban d o lg o z ta k tá rs a d a lm i b izottságok, m elyekben a d o lg o zó k és é rte lm isé g ie k százai vettek részt A N ó g rá d i Népszava 1919. jú n iu s 15-i száma fe lh ívá st közölt a megye orvosaihoz, m érnökeihez és ügyvédeihez, hogy je le n tkezze n e k e lő a d á so ka t ta rta n i. A Közoktatásügyi N épbiztosság á lta l k id o lg o z o tt reform terv k ite rje d t az o kta tá s és népm űvelés m inden lényeges te rü le té re . A szocialista m űvelődésp o litik a kib o n ta ko zá sá n a k egyik e lő fe lté te le v o lt egyes, d e m o kra tikus je lle g ű á t­ a la kítá so k vé g re h a jtá sa . Ilyen vo lt az á lla m és egyház szétválasztása. Az á lla m a va llá st az á lla m p o lg á ro k m a g á n ü g yé n e k n yilv á n íto tta , a vallás szabad g y a k o r­ lá sá n ak jo g á t p e d ig az A lko tm á n y b a n b izto síto tta m in d e n ki szám ára: „ A d o lg ozó k igazi le lkiism e re t s z a b a d sá g á t azzal védi a Tanácsköztársaság, hogy e lvá la sztja teljesen a zegyházat az á lla m tó l, az is k o lá t az e gyháztól. A v a llá s á t m in d e n ki g y a k o ro lh a tja .” (Az A lko tm á n y XI. §-a.) A főváros K özoktatásügyi N ép b iztossá g a a következő re n d e le te t a d ta k i: „E lrendelem , hogy az összes is k o lá b a n a va llá sta n ta n ítá s á t a zo n n a l m egszüntes­ sék és a fe ls z a b a d u ló ó rá k részben a mai tá rs a d a lm i viszonyok ism ertetésére, részben közism ereti tá rg y a k ta n ítá s á ra fo rd íta n d ó k .” (Vörös U jság 1919. m árcius 28-i szám : „N in c s h ito k ta tá s a főváros is k o lá ib a n ” ). A N ó g rá d i H írla p 1919. á p rilis 6-i szám ában je le n t meg a M egyei D ire któ riu m re n d e le te a va llá s ta n ítá s á n a k m egszüntetéséről a megye is k o lá ib a n . A Tanácsköztársaság m űvelődésügyi p o litik á ja m egvalósításának első és fontos fe la d a ta v o lt az egységes, á tfo g ó á lla m i isko la i rendszer m egterem tése. Az isko lá ka t a szocialista nevelés s z o lg á la tá b a á llíto ttá k . M in d e n is k o lá t á lla m o s íto t­ tak és kim ond tá k, hogy az o ktatás, a nevelés á lla m i fe la d a t. K ülönösen d ö n tő je le n tő sé g ű vo lt az egyházi iskolák á lla m o sítá sa , m elyek a reakciós, fe u d á lis nevelés fe lle g v á ra i voltak. A régi osztályta g o zó d á st tükröző isko la i rendszer helyett az új rendszer a la p já n a k a nyolcosztá ly os, egységes, m inden 6 —14 éves gyerm ek szám ára kötelező n é p is k o lá t te k in te tté k . M in d e n e lő ké szüle te t m egtettek a Közoktatásügyi N é p b iztosság utasítása a la p já n , hogy az 1920/21-es ta névben m egvalósuljon ez a terv. Erre a zo n b a n csak egy negyedszázad m úlva — 1945 után — ke rü lh e te tt sor. Igen fo n to s intézkedés volt, hogy ingyenessé te tté k az o kta tá st. Ez m in d e n ki szám ára biztosíto tta a ta n u lá s i lehetőséget. Ezt tükrözi a fővárosi N épbiztosság 1919. m árcius 28-án k ia d o tt re n d e le te : „ A főváros összes is k o lá ib a n és ta n fo ly a ­ m ain a ta n ítá s ingyenes, m in d e n n e m ű ta n d íj szedést ezennel m e g szü n te tü n k.” (B udapesti N épbiztosság H iva ta lo s Közlönye, 1919. ápr. 11-i szám, XlV-es re n d e le t) Az iskolare fo rm keretén b e lü l nagy je le n tő s é g ű vo lt a K özoktatásügyi N é p ­ biztosság intézkedése az osztatlan isko lá k fe lszá m o lá sá ra . A re n d e le t k im o n d ta : „A z osztatlan n é p is k o lá k a t a régi re n d n e k ezt a szégyenletes és szomorú in té z­ ményét, mely a ta n ító ra a lig m eg va ló síth ató fe la d a to k a t róva, a n é p fe lv ilá g o s ító m unkának egyik fő a ka d á ly o z ó ja a K özoktatásügyi N épbiztosság rövid id ő a la tt teljesen meg a k a rja szü n te tn i.” (K özoktatásügyi N épbiztosság, X.-es számú re n ­ d e le te, 1919. á p rilis 20.) 56 �A d o lg ozó nők helyzetének ja v ítá s á ra az ó vodák és napközi o tth o n o k h á ló z a ­ tá n a k széleskörű kiépítését tervezték. Nem fe le d ke zte k meg a beteg és gyenge gyerekekről sem. Részükre sza n a tó riu m i n a p k ö z io tth o n o k a t terveztek. Az óvo­ d á ka t já té k is k o lá k n a k szervezték át, ez az elnevezés jo b b a n tü krö zte az a zo k­ ban végzett tevékenység ta rta lm á t és c é ljá t. A Tanácsköztársaság isko la i és o kta tá si re fo rm ja kom oly je le n tő s é g g e l b írt a ped a g ó g u so k szám ára is. A ta n ító k öröm m el fo g a d tá k az intézkedéseket, m ert s a já t m u n ká ju k m egbecsülését lá ttá k bennük. Látták, hogy m e g te re m tő d ik az igazi p e d a g ó g ia i m unka a la p ja . Ezrével vettek részt a k ü lö n bö ző to vábbképzésekben. Az ország te rületén 15000 ta n ító v a l ism ertették a m e g vá lto zo tt p o litik a i és tá r­ sadalm i viszonyokat, az iskola szerepét a tanácsre n d sze rb e n . A megyék m űvelő­ désügyi osztályai ta n fo ly a m o k a t és e lő a dá s s o ro z a to ka t szerveztek a p e d a g ó g u so k m inél g yorsabb átképzésének é rd e ké b e n . Egyik le g fo n to s a b b fe la d a t vo lt a p e d a ­ g ógusok vilá g n é ze té n e k m e g vá lto zta tá sa és á ta la k ítá s a . A N ó g rá d i N épszava 1919. augusztus 3-i száma h írt a d o tt a rró l, hogy a m egyében b e fe je z ő d ö tt a ta ­ nítók átképző ta n fo lya m a és 85 fő k a p o tt lá to g a tá s i bizonyítványt. K ülönböző kézikönyveket és s e g é d a n y a g o k a t a d ta k ki a p e d a g ó g u s o k m u n k á já n a k segítésére. Ilyen pl. a „T ö rté n e ti kézikönyv” és „ A term észet könyve” . M in d k é t kézikönyv a szocialista szellem e lte rje d é s é t sz o lg á lta . Az egész isko la re fo rm keretén b e lül nagyon kom oly helyet k a p o tt a g y a k o rla ti ta n tá rg y a k o kta tá sa . Az á lta lá n o s is ko lá kb a n bevezették a kézim unka ó rá k a t, kö zé p iskolá kb a n p e d ig a p o lite c h n ik a i o kta tá st. Ezen ta n tá rg y a k helyes ta n ítá s a é rd e ké b e n re n d e le tb e n e lő írt külön szakta n fo ly a m o k a t rendeztek a p e d a g ó g u so k részére. A p e d a g ó g u so k átnevelése és o kta tá sa m e lle tt a T anácsköztársaság korm ánya nem fe le d k e z e tt meg a p e d a ­ g ógusok m egbecsüléséről, a n y a g i helyzetük ja v ítá s á ró l sem. Rendezték a ta n íto k fizetését, m entesítették a n é p o k ta tá s b a n résztvevő ta n e rő k e t a s zo lg á la ti d íj, v a la ­ m in t bá rm ilye n cím en fiz e te n d ő n y u g d íjjá ru lé k fizetése a ló l. A Közoktatásügyi N épbiztosság re n d e le te t a d o tt ki, hogy a nevelőknek szem élyenként 1000 korona g yo rse lő le g e t kell fo lyó síta n i, m elynek visszatérítéséről később intézkednek. Az iskolareform é rdekében h ozott intézkedések, v a la m in t a p e d a g ó g u so k m egbecsü­ lését célzó re n d e le te k tü krö zik, hogy m ilyen je le n tő s szerepet k a p o tt az egész T anácsköztársaság m u n k á já b a n a szocialista isko la ü g y k ib o n ta ko zta tá sa . Az iskolareform k ite rje d t a kö zé p iskolá kra és a fe lső fo kú o k ta tá s ra is. A kö zépiskolákban m egkezdték a szocializm us a la p e lv e in e k ism ertetését. Kevésbé fo ntos ta n tá rg y a k rovására kib ő víte tté k a te rm észettudom ányos o k ta tá st. A N ó g rá d i Vörös Ú jsá g 1919. m ájus 1-i száma cik k e t közöl „ Ú j k u ltú ra ” cím mel Dr. H o lló Dezső to llá b ó l. A cikk a te rm észettudom ányos o k ta tá s fo n to s s á g á t m él­ ta tja és rá m u ta t e tá rg y je le n tő s é g é re az isko la i m u n ká b a n . A b a la ssag ya rm a ti g im n á ziu m b a új szo cio ló g ia i ta n á rt neveztek ki Dr. G e llé r Á rp á d szem élyében. Bevezették az ingyenes z e n e o kta tá st és széleskörű ism ereteket n y ú jto tta k a ta n u ló k ­ nak önképző körökben, a k ü lö n bö ző művészeti te rü le te k rő l. A N ó g rá d i Népszava 1919. jú n iu s 8-i száma tu d tá ra a d ta a b a la ssa g ya rm a ti d o lg o zó kn a k, hogy jú n iu s 14-én a g im názium M a d á c h Im re iro d a lm i önképző köre A dy-estet ta rt. A M e g ye ­ házán rendszeresen rendeztek zenei hangversenyeket a d iá k o k részére. A g im ­ n á zium okban sok d iá k o t á th a to tt a fo rra d a lm i szellem. Kom oly m éretekben vettek részt az aktív h a rco kb a n , je le n tke zte k a Vörös H a d se re g b e . A N ó g rá d i H irla p 1919. á p rilis 13-i száma D iá k o k a Vörös H a d se re g b e n cím m el cikke t közölt, s 57 �tu d ó sítá st a d o tt a rró l, hogy a b a la ssag ya rm a ti g im n á z iu m b a n ség a la k u lt. két k a to n a i egy­ Egyes ip a rá g a k n a k m e g fe le lő e n a Tanácsköztársaság korm ánya tö b b szak­ iskola m egszervezését tervezte. A szakiskolák p e d a g ó g u s a i szám ára á lla n d ó je l­ legű szaktanári képzést kívántak b izto síta n i. Komoly fe la d a to t és fe le lő sség e t je le n te tt a fe lső fo kú o kta tá s átszervezése és m egreform álása. Ezen a te rü le te n három fo n to s fe la d a to t k e lle tt sürgősen vé g re ­ h a jta n i: 1. b iztosíta n i a m arxista o tk a tá s t; 2. fokozni az egyetem i képzés szín­ v o n a lá t; 3. biztosíta n i a rá te rm e tt m unkásgyerm ekek egyetem i ta n u lá s á t. Az egyetem eken a h ittu d o m á n y i fa k u ltá s t m egszüntették, a h ittu d ó s o k képzését egy­ házi fe la d a ttá tették. A m unkás és paraszt szülők g yerm ekeinek egyetem i ta n u lá s á t azzal is segítették, hogy a fő is k o lá k o n és az egyetem eken b e lü l 3 h ó n a p o s e lő ­ képző ta n fo ly a m o k a t szerveztek. M a rx -E n g e ls m unkásegyetem eket hívtak életre, ah o l a különböző á lla m i és p á rtfu n k c ió b a n lévő vezetőket képezték. A m unka s és paraszt h a llg a tó k a t a n y a g ila g is tá m o g a ttá k , szám ukra m unkakedvezm ényt és ö sztö n d íja ka t bizto síto tta k. Az isko la i o kta tá s m e lle tt kom olyan fo g la lk o z ta k az ifjú m u n ká so k és ip a rita n u ó k helyzetével. Rendezték m u n k a id e jü k e t és bérüket, va la m in t korszerű ta n u lá s i le h e tő sé g e t b izto síto tta k szám ukra. M eg szü n te tté k a m u n k á lta tó k önkényeskedését is. A m űvelődésügyi p o litik á b a n h a ta lm a s szerepet k a p o tt az isko lá n kívüli fe ln ő tt o kta tá s és népm űvelés. V idéken a d ire k tó riu m o k á lta l lé tre h o z o tt n é p ­ m űvelési osztályok, vagy K özm űvelődési Tanácsok irá n y íto ttá k ezt a m unkát. Az iskolánkívüli o kta tá s egyik le g fo n to s a b b célkitűzése az a n a lfa b é tiz m u s felszám olása volt, m elyet a v ilá g h á b o rú e lő tti fé lfe u d á lis rendszer h a g y o tt ö rö ksé g ü l. Ebben az időben a lakosság közel 3 0 % -a vo lt írá s tu d a tla n . Ezek szám ára a m egyékben írás—olvasás ta n fo ly a m o k a t szerveztek. A ta n fo ly a m o k o n kívül ism eretterjesztő, zenei és iro d a lm i e lő a dá so k, m ú ze u m lá tog a tá so k és ta n u lm á n y i k irá n d u lá s o k bizto síto ttá k a m űvelődési le h etőségek széles s k á lá já t. A T anácsköztársaság fe n n ­ á llá s á n a k id e je a la tt vidéken 273 ism eretterjesztő e lő a d á s t ta rto tta k , m integy 250000 h a llg a tó részvételével. Az e lő a dá so ko n kívül 184 ip a ri és m ezőgazdasági ta n fo ly a m o t in d íto tta k , am elyek résztvevőinek száma m integy 6000 fő t te tt ki. V idé kre a kö zpontb ó l h e te n k é n t 9 0 -9 5 d ia p o z itív sorozatot ig é n ye lte k az e lő ­ adásokhoz. Pesten és környékén 56 zenei és iro d a lm i e lő a d á s t ta rto tta k , az e lő ­ adásokon a h aladó sze lle m ű iro d a lm i és zenei m űveket m u ta ttá k be. M e g le p ő a d olgozók nagyszám ú részvétele az e lő a dá so ko n . (6 -8 0 0 fő egy-egy e lő a d á so n .) Az ifjú m u n ká so k részére összesen 691 e lő a d á s t ta rto tta k művészeti, tá rs a d a lo m és term észettudom ányi, v a la m in t közism ereti tá rg y a k b ó l. N egyvenkét m ú ze u m lá to ­ g a tá s t szerveztek, m integy 1200 fia ta ln a k . (Jelentés a K özoktatásügyi N épbiztossag m űködéséről). A számok m u ta tjá k , hogy a d o lg o zó k m ennyire é lte k a m űvelődési lehetőségekkel. A K özm űvelődésügyi Tanácsok ú jsá g o k b a n , p la k á to k o n és a g i­ tá to ro ko n keresztül szervezték és népszerűsítették az e lő a d á so ka t. A N ó g rá d i N épszava 1919. jú n iu s 1-i szám ában h ird e tm é ny je le n t meg a rró l, hogy a Köz­ m űvelődésügyi Tanács e lő a d á sso ro za tá n a k m ásodik e lő a d á sa jú n iu s 7-én lesz. U gyancsak e lő a d á s t je le n te tt be jú liu s 9-re A te ch n ika fe jlő d é s e a jö vő tá rs a ­ d a lm á b a n cím m el. Az e lő a d á s t H o rvá th G y u la g im n á ziu m i ta n á r ta rto tta . M ikó Pál ta n á r jú liu s 6-án A jövő is k o lá já -ró l ta rto tt e lő a d á st. Az e lő a dá sso ro za to k 58 �rendezése m e lle tt m egkezdték a kü lö n bö ző könyvek k ia d á sát, melyek a szocialista eszmét terjesztették. Első ízben je le n te k meg m a gyarul M arx, Engels és Lenin művei. N agy példányszám b a n a d ta k ki term észettudom ányos és egészségügyi ism e­ re teket n yú jtó füzetsoroza to t. A N ó g rá d i Vörös Ú jság fe lh ívá st közölt, hogy a d o lgozók olvassák azoka t a hasznos könyveket és új kia d vá nyo ka t, m elyeket a K özm űvelődésügyi Tanács p ro p a g a n d a osztálya ad ki. A N ó g rá d i Népszava 1919. jú n iu s 15-i száma cikke t közölt, m elyben m e g írja , hogy a tervszerű népm űvelési m unka é rdekében a p á rttitk á ro k a t és a n e ve lőm u n ká so ka t (ta n ító k és ta n á ro k ) közös é rte k e z le tre hívták össze, melyen ö s sze h a n g o ltá k a m u n ká t és beosztották az egyes tevékenységek id ő p o n tjá t. (Pl. egy heti p ro g ra m B a la ssa g ya rm a to n : V a sá rn a p d é le lő tt az ifjú m u n k á s o k m ozgalm i n a p ja ; kedden n ő n a p i rendezvények; csütörtökö n p á rtn a p ; hé tfő n , szerdán és pénteken a g itá to rk é p z ő isko la ). Az a g itá to rké p zé sre nagy g o n d o t fo rd íto tta k . S orozatosan rendezték az a g itá to rk é p z ő ta n fo lya m o ka t. Az iro d a lo m , a művészet és a tu d o m á n y e re d m é nye it a d o lg ozó k közkincsévé kívánták te n n i. Ez a p rog ra m ta lá lk o z o tt a h a la d ó művészek, tu d ó so k helyeslésével. A p ro g ra m b a n a s a já t vágyuk m e g va ló su lá sá t lá ttá k , azt, hogy a lk o tá s a ik azok szám ára vá ln a k elérhetővé, a k ik a le g jo b b a n m e g b e csü lik: a d o lg o zó k szám ára. Az iro d a lo m , a művészetek és a tu d o m á n y o k le g k iv á ló b b képviselői részt vettek a k u ltu rá lis é le tb e n : Juhász G yu la , Tóth Á rp á d , M óricz Z sig m o n d , aki öröm m el üdvözölte a S om ogyba n m e g a la k u lt te rm előszövetkezeteket; a zenem űvészek közül B artók Béla, K odály Z o ltá n , W e in e r Leó; a képzőm űvészek kö zü l: Ferenczi Béni, Pór B ertalan, Vedres M á rk ; a színészek kö z ü l: Csortos G yu la , Ó d ry Á rp á d , S om lai A rth u r, Rátkai M á rto n . A T anácsköztársaság rendszeresen g o n d o s k o d o tt az írókról, művészekről és tu d ó s o k ró l. M u n k á ju k m egbecsülését tü krö ző a n ya g i tá m o g a tá sb a n részesítette őket. A F o rra d a lm i K orm ányzótanács 1919. m árcius 22-én k ö z tu la jd o n b a vette a m agánkézben lévő színházakat, s ezzel m e g n yito tta a színházak k a p u it a d o lg o zó k e lő tt. A K özoktatásügyi N épbiztosság h a tá ro z a ta ta rta lm a zza a szín h á za kró l: „ A színházjegyek tö b b sé g é t a d o lg o zó m unkásság részére ta rtju k fö n n , le szá llí­ to tt áron. Ezen le szá llíto tt árú je g y e k e t a szakszervezet ú tjá n k a p ja meg a m un­ kásság.” (P lakát archívum . P laká tg yű jte m é n y. V /130/919.). A ko ra b e li ú jsá g ok hosszú cikkekben szám olnak be a d o lg o zó k sz ín h á z lá to g a tá s á ró l. Az új közönség ig ényének m egfelelően, szám űzték a színházak m ű soráról a reakciós d a ra b o k a t. Klasszikus és ha la d ó szellem ű m űveket m u ta tta k be. A színészeket á lla m i státusba helyezték, ezzel biztosítva szám ukra a n yu g o d t a lk o tó m u n k á t. A T anácsköztársaság nem csak a főváros szín h á ze llá tá sá ró l g o n ­ d o skodott, hanem kom oly fig y e lm e t fo rd íto tt a vidéki d o lg o zó k szín h á ze llá tá sá ra is. V á n d o r tá rs u la to k já rtá k a zo ka t a vidékeket, a h o l nem vo lta k á lla m i színházak. Erről ta n ú sko d ik a N ó g rá d i Népszava 1919. jú liu s 13-i száma, m elyben érte síte tték a megye d o lg o z ó it, hogy keszthelyi színészek érkeztek B a la ssa g ya rm a tra , a h o l színházi e lő a d á s t ta rta n a k . A színházak á lla m o sítá sá va l p árhuzam osan k ö z tu la j­ d o n b a vették a film ip a rt és film szín h á za ka t. A művészi já té k film e k g yártása m el­ le tt kom oly g o n d o t fo rd íto tta k a term észettudom ányos és ism eretterjesztő film e k készítésére. Sok új m ozit hoztak létre a fa lv a k b a n . A ta n y á k e llá tá s á ra v á n d o r­ m ozikat á llíto tta k fe l. A gyerm ekek részére rendszeres m esefilm -vetítéseket rendez­ tek. Felism erve a film nevelő je lle g é t, re n d e le tb e n b izto s íto ttá k a rendszeres film ­ 59 �e lőadások ta rtá sá t. K özoktatásügyi N épbiztosság 17-es számú re n d e le te szabá­ lyozta a m ozihelyiségek igé n ybe vé te lé n e k re n d jé t. N agy hatású vo lt a n n a k a hét szovjet film n e k vetítése, m elyet Szam uely T ibor h a d ü g yi népbiztos h ozott re p ü lő ­ gépen S zo vje t-O ro s z o rs z á g b ó l. A hét film az orosz film g y á rtá s le g k iv á ló b b film je i közé ta rto zo tt. A zenei é le t is fe lé lé n k ü lt. A T anácsköztársaság id e jé n nagy m eg­ becsülésben részesítették az előző id ő kb e n h á tté rb e szorított B artók B élát és K odály Z o ltá n t. A zenei k u ltú ra terjesztése érde ké b e n o p e ra e lő a d á s o k a t és m unkáshangversenyeket rendeztek. V idéken sorban a la k u lta k meg a m unkás­ d a lá rd á k és zenei tá rsa sá g o k. 1919. jú n iu s 22-én kam arazene estet rendeztek B alassagyarm aton. Július 6-án ism ét hangversenyt rendeztek a M egyeházán. Jú­ lius 20-án m e g a la k u lt B alassagyarm aton a kam arazene társaság és a m unkás­ kórus. A m úzeum ok és egyéb k u ltu rá lis intézm ények á lla m o sítá sá va l is a d o lg ozó k m űvelődését kívánta szo lg á ln i a T anácsköztársaság. A ku ltú ra te rü le té n e lé rt eredm ények a d o lg ozó ko n kívül nagy h atással v o lta k az é rte lm isé g ie kre , ta n í­ tókra, ta n á ro k ra , tu d ó so kra , v a la m in t a művészekre. N agyrészük őszinte lelkesedés­ sel segítette a Tanácsköztársaság m űvelődési p ro g ra m já n a k m egvalósulását. G Á LFI Á R P Á D 60 �A d a lé k o k a Tanácsköztársaság m egyei egészség po litikájáho z N ó g rá d megye a T anácsköztársaság e lő tt az egészségügy te rü le té n is igen m ostoha helyzetben volt. A Fényes Elek á lta l szerkesztett „M a g y a ro rs z á g Statistiá k ja ” cím ű 1842-ben m e g je le n t könyvből k id e rü l, hogy 1839-ben az a u sztria i nem m agyar ta rto m á n yo kb a n 22 m illió lakosra 4127 orvos ju to tt, M agyarország 12 m illió 880 ezer lakosára 640, e b b ő l N ó g rá d megye 181 ezer la ko sá ra 2 orvos. 1850-ben a N ó g rá d i Császári és K irályi M egye h a tó sá g kim u ta tá sa szerint a m e­ gyének m ár 7 orvosa van. 1900-ra ezek száma 50-re e m e lke d e tt. A helyzetet jó l je lle m e z h e tjü k ha a m egyei a d a to k a t ö sszehasonlítjuk az országossal. N ó g rá d m egyében a 7 éven a lu li h a lá lo zá so k száma évtizedeken á l 1 0 -1 5 % -k a l az országos fö lö tt já rt. Igy vo lt ez S a lg ó ta rjá n b a n is. S a lg ó -T a rjá n nagyközség h a lo tti anyakönyvébe 1895. szeptem ber 30-tól 1896. szeptem ber 30-ig 395 h a lá le s e te t jegyeztek be. Ebből a hét éven a lu li h a lo tta k száma 260, te h á t 65,8% . Az országos á tla g 1895-ben 5 3% volt. A 260 g y e rm e kh a lo ttb ó l 250 bányász, gyá rim u n ká s, kisiparos, cseléd, és földm űves, te h á t — az a kko ri szóh a szn á la tta l élve — az „a ls ó b b n éposztály” g ye r­ meke. A hétéven a lu lia k tö b b m in t ké th a rm a d a gyengeség, b é lh u ru t, görcsök, tü d ő - és m e llh á rty a g y u lla d ó s b a n h a lt meg. A fe ln ő tte k h a lá lo z á s i o ka i között a tu b e rko ló zis 28,8 % -ka l szerepel. A „fe re n cjózsefi b o ld o g b é k e id ő k ” -re a m e g d ö b b e n tő e n na g y csecsemőés gyerm ekhalálozás, az orvos és b á b a n é lk ü lis é g je lle m ző . Ehhez já ru lta k még a le g k ü lö n b ö z ő b b já rvá n yo k - le g g y a k ra b b a n a „R o th a d ó H id e g ” (fe b ris p u t­ rid a ), a tífusz, kolera, kanyaró, vörheny — v a la m in t a nem zet „e ls a tn y u lá s a”. M in dezek term észetesen k ih a tn a k a sorozási eredm ényekre is; évtizedeken á t jó eredm énynek szám ított, ha az e lő á llíto tt sorkötelesek 2 9 % -a a lk a lm a s m inősítést nyert. Több, a m egyében é lő orvos e m e lt szót vagy írt cik k e t a tű rh e te tle n á lla ­ p o to k m egváltoztatása érd e ké b e n , sajnos nem sok eredm énnyel. Dr. M a n d e l Ig n á c kórházi főorvos B a lassagyarm aton 1912. novem ber 24-én a M a g y a r T ár­ sa d a lom tu d o m á n yi T á rsu la t ülésén ta rto tt e lő a d á st. Itt tö b b e k között e lp a n a ­ szolta, hogy a közegészségügy irá n t az é rd e klő d é s nem na g y és azt a sa jtó sem tá m o g a tja . M ég az olyan neves o rv o s -író k c ik k e it is. m in t Grósz Emil és S chachter, csak rövidítve közlik. O rvosi d o lg o k ró l csak a kko r írnak, a m ik o r va­ lam i b o trá n y a d ó d ik. Az á lla m vezető fé r fia ib a n is kevés az érzék a közegész­ ségügy irá n t. Az első v ilá g h á b o rú to v á b b súlyosbította a helyzetet. A lis p á n i je le n té s sze­ rin t 1915-ben az ázsiai kolera roham osan lé p e tt fel B alassa g ya rm a to n , Szécsény­ ben, Losoncon, S a lg ó ta rjá n b a n és Z a g y v a p á lfa lv á n , am e lye t az ország észak­ ke le ti vá rm egyéiből id e ö zö n lö tt k a to n a sá g h u rc o lt be. U g ya n e kko r az egészség­ ügyi közszolgálat 22 orvos h a d is z o lg á la tra való behívása fo ly tá n „s o k k ív á n n i­ v a ló t” (a lis p á n i szóhasználat) h a g y o tt h á tra . Egész vidékek m a ra d ta k orvos n é l­ kül. A S a lg ó ta rjá n -H a tv a n -i vo n a l m entén, v a la m in t az egész kékkői já rá s b a n 61 �egyetlen orvos sem volt. E m iatt a szennai, kisterenyei és fü le k i orvosi körzetben ötödéves orvosnövendékeket a lka lm a zta k. A ka tonaság , a fro n tk ö z e lb ö l m enekülők na g y m értékben te rje szte tté k a n e m ibetegségeke t is. A N ó g rá d i H írla p 1916. évi 23-ik szám ában dr. Fischer Á rm in rétsági já rá s i főorvos „ H a rc a venereás betegségek e lle n ” cím ű cikkét közli. Ebben a főorvos tö b b e k között a következőket írja : „ . . . Jendrassik egye­ tem i ta n á r szavai szerint a most d ú ló véres e u ró p a i h á b o rú ha a c iv iliz á c ió t nem is vitte elő b bre , a s z ifiliz á c ió t igen. . . A várm egye lakossága 285845. Á t­ lagos szám ítások szerint eb b ő l 2 5 0 0 0 -n e k van va la m ilye n venereás b a j a . . . ” Ingyenes rendelés, kezelés ezek szám ára a megye te rü le té n ezid ő be n nem vo lt Ilyen közegészségügyi helyzetet „ö rö k ö lv e ” kezdte meg a Tanácsköztársaság az évszázados le m a ra d á s felszám olását. A F orra d a lm i K orm ányzótanács LXX. számú re n d e le te g o n d o s k o d o tt a kór­ házak, gyógyító-, re n d e lő - és g o n d o zó in té ze te k .szanatórium ok k ö z tu la jd o n b a vételéről, helyi egészségügyi b izo ttsá g o k választásáról és a kórházi á p o lá s in ­ gyenességéről. 1919. m ájus 6-án készült el a M u n k a ü g y i és N é p jó lé ti N é p b iz ­ tosság re n d e le te az á lla m i kórházakban d o lg o zó orvosok fizetéséről. E szerint az a l- és segédorvosok já ra n d ó s á g a lakás-, és b é rp ó tlé k k a l e g yü tt havi 1600 korona és c s a lá d ta g o n k é n t 100 korona pótlék. A d ju n k to s o k é és főorvosoké havi 2000 korona és c s a lá d ta g o n k é n t 100 korona pótlék. Az orvosok á lla m i a lk a lm a ­ zottak lettek, rendszeresen k a p tá k fize té sü ke t és d íjta la n u l á llta k a betegek rendelkezésére. Kötelezővé v á lt a b e te g segélyző és a b a le setb izto sítá s m inden d o lg ozó szám ára. A beteg m unkás n a p i 5—20 korona b é rt ka p o tt, a m u n k a k é p ­ te le n e k já ra d é k á t m agasra em elték. A társ- és b iz to s ító p é n z tá ra k a t á lla m o ­ sították, megszervezték a gyerm ekek ü d ü lte té sé t. N ó g rá d várm egye D ire k tó riu m a még külön is g o n d o lt o rvo sa ira . A megyei h iva ta los la p b a n e lre n d e lté k , hogy az orvosokat az é le lm isze ré rt va ló sorba n ­ á llá s tó l m entesíteni kell, hogy azok h iv a tá s u k a t a k a d á ly ta la n u l fo lyta th a ssá k. Igazolvánnyal lá ttá k el őket és vöröskeresztes karszala g g a l szabadon közleked­ hettek. A M u n ka ü g y i és N é p jó lé ti N épbiztossóg 42. számú re n d e le te a la p já n a ta n ító k segélyezés c é ljá b ó l összeírták a h a d iro k k a n ta kat, a hadiözvegyeket és h a d iá rv á k a t, baleseti ro k k a n ta k a t, ilyenek c s a lá d ta g ja it, á rvá it. A s a lg ó ta rjá n i Intéző B izottság külön k im u ta tá s b a n íra tta össze ezen tú lm e n ő le g a m u n k a k é p ­ te len betegeket, tü d ő b a jo sokat és e lh a g y o tt gyerm ekeket is „ . . . A szovjet köz­ társaság em berhez m éltó e lta rtá s b a n és elhelyezésben kívá n ja az összeíran­ d ó k a t részesíteni; a p ro le tá rd ik ta tú ra egy percig sem tű rh e ti, h o g y ezeket a szerencsétleneket to v á b b ra is e lh a g y o tta n és te s tvé rte le n ü l nézze . . .” A T anácsköztársaság s a jtó ja , kia d vá n ya i szenvedélyesen ostorozták a le tű n t rendszer nyom orúságos egészségügyi e llá to tts á g á t A N ó g rá d i Vörös Ú jság 1919. jú n iu s 25-i száma közli Tóth József „T a lló zá s a m agyar u g a ro n " cím ű cikké t. A szenvedélyes h a n g vé te l é rth e tő , a d a ta i m e g ­ d ö b b e n tő e k. O rszágszerte évente 7 0 -8 0 ezer em b e r h a lt meg tu b e rk u ló z is b a n A csecsem őhalo tta k száma 130—140 ezer. M e g h a lt sok ezer szeg é n yem ber, m ert id e jé b e n nem ju to tt orvoshoz. A sötét nedves, p rim itív lakások, a hiányos tá p ­ lálkozás ve rb u vá ltá k a tú lv ilá g i lé g ió k a t. Ezer a ris z to k ra ta -b u rz s o á ú js z ü lö ttb ő l e lh a lt 57, ezer m u n kás ú js z ü lö ttb ő l 345. A hatvan évet m eg é lte az a ris z to k ra ta 62 �burzsoák 55, a m unkások 14% -a. Évenként százezrek javasasszonyok asszisztá­ lása m e lle tt költöztek a m á svilágra. A K özoktatásügyi N é pbiztosság „ M it a d o tt a fo rra d a lo m ? ” cím ű kiadványa még ennél is to v á b b megy. Egészségügyi vo natkozásban a rró l ír, hogy „...a p ro le tá r egészségével a burzsoá á lla m csak nagyon kevéssé tö rő d ö tt. A b e te g ­ p é n ztá ra k nem vo lta k elég vagyonosak, hogy e le g e n d ő orvost ta rts a n a k . Nem is fize tté k jó l o rvosaikat, úgy, hogy a szegény em ber bizony csak nagyon gyenge kezelésben ré s z e s ü lt. . . A g a zd a g em ber, ha m e g b e te g e d e tt, elegáns, fe h é r sza n a tó riu m b a került, külön szobába. K ülön ta n á r vá g ta fe l a hasát, á p o ló n ő k sü rögtek k ö rü lö tte . . . Ennek a „ szép” v ilá g n a k vége. A sza n a tó riu m o k a t köz­ tu la jd o n b a vette a p ro le tá r á lla m , k is a já títo tta a közkórházak k ü lö n szo b á it is; a kórházak kezelésébe pe d ig em berséges szellem et v i t t . . .” A T anácsköztársaság e g é s z s é g p o litik á ja ma is m inden elism erést m e g é r­ dem el. H ih e te tle n rövid id ő a la tt o ld o tt meg olyan p ro b lé m á k a t, am elyeken az előző rendszer évtizedekig nem tu d o tt ú rrá le n n i. Az e lle n fo rra d a lo m m egsem m isítette a T anácsköztársaság egészségügyi t é­ ren e lé rt e redm ényeit is. Visszavonták az á lla m o sítá si rendelkezéseket, h a tá ly ta ­ la n íto ttá k a m u n ká sjó lé t em elését célzó utasítá so ka t. E lu ra lk o d o tt az e m b e r­ te le nség, a m unkásság k is z o lg á lta to tts á g a . Szomorú pé ld a erre F. Gy. s a lg ó ­ ta rjá n i fa te le p i m unkásnak a b á n y a ig a z g a tó s á g h o z 1922-ben írt levele. F. Gy. levelében azt írja , hogy tü d ő b a ja k iú ju lt. E ngedélyezett szabadsága a la tt nem g yó g yu lt fö l, még le g a lá b b h a t h ó n a p i sza n a tó riu m i ü d ü lésre volna szüksége. További sza bad sá g o t és pé n zb e li segítséget kér, m ert a n y a g ila g te l­ jesen kim e rült. „ . . . S zo lg á ljo n m entségem ül. . . hogy betegségem k iú ju lá s á t. . . a p á lfa lv a i fűrésztelepi beosztásom nak köszönhetem , a h o l a hosszú, 1 2 -1 4 órás n a p i sz o lg á la t a rettenetes fű ré szp o rb a n kü lö n b e n is g ye n g e tü d ő m e t rövid négy h ó n a p a la tt tö n k r e te tte . . . Igérem a t. B á n ya ig a zg a tó sá g n a k, hogy a m in t ebb en a beosztásom ban lázasan, vért hányva, egészségem m el nem törődve m e g á llta m a helyem et, am íg csak betegségem le nem d ö n tö tt, gyógyulásom u tá n . . . igyekszem m ajd á ldozatkészségét m e g szo lg á ln i. . . ” A le vé lb ő l nem d e rü l ki, k a p o tt-e F. Gy. segélyt, azon sem m iféle jegyzet nem szerepel. Követ­ keztetni azért m égis csak lehet. 1922. o k tó b e r 29-én H o rth y M ik ló s S a lg ó ta r­ já n b a n já rt. A Piac téren e lm o n d o tt beszédében a m u n ká ssá g ró l szólva tö b b e k között m o n d o tta : „ . . . H i t e m és m eggyőződésem , hogy b e lá th a tó időn b e lü l jo b b n a p o kn a k nézünk elébe. De ehhez az kell, hogy rend és nyugalom legyen az országban. . . Türelem és önfe g ye le m , kita rtá s és m egfeszített m unka segítenek á t a mai nehéz helyzeten. . . A n a rc h ia ebben az o rszá g b a n tö b b é nem létez­ het és ha v o ln á n a k olya n ok, a k ik te rve ike t erre a la p ítjá k , azok legyenek tisz­ tá b a n azzal, hogy m in d e n k o r szemben fo g já k m a g u k a t ta lá ln i az á lla m h a ta lo m k é rle lh e te tle n e re jé v e l. . ”. V ilá g o s beszéd ez, s az F. G y.-k m e g é rth e tté k b e lő le , hogy vért hányva is d o lg o zn io k kell . . . H A B O N Y I ZOLTÁN 63 �Az 50 éves évfordulók kiadványaiból A félévszázados ju b ile u m jó a lk a lm a t je le n t 19 1 8 -1 9 fo rra d a lm i eseménysorozatának pontos és a la p o s m egism erésére, a tö rté n e lm i m ú lt é lő ta n u ls á g a in a k levonására. Az olvasóközönség é rd e klő d é sé t könyvkiadásunk az ú jo n n a n m eg­ je le n t művek színes és változatos sorával igyekszik kie lé g íte n i. E bő term ésből is kiem elkednek, különös é rd e klő d é sre ta rth a tn a k szám ot: „ Az 1918-as m agyarországi p o lg á ri de m o kra tikus fo rra d a lo m ” a „L e g yő zh e te tle n e rő ” a „R e n g j csak, F ö ld !” és az „Ö tv e n é v e s a P árt” cím ű kötetek. M in d a négy mű a Kossuth K önyvkiadónál je le n t meg 1968-ban. H a jd ú T ib o r: Az 1918-as m agyarországi p o lg á ri d e m o kra tiku s fo rra d a lo m című m o n o g rá fiá ja hosszú és a la p o s ku ta tó m u n ka e redm ényeként első tudom ányos je lle g ű m arxista ö s s ze fo g la lá sá t a d ja az őszirózsás fo rra d a lo m s az azt követő p o lg á ri d e m o kra tiku s időszak tö rté n e té n e k. Az I. v ilá g h á b o rú á lta l k iro b b a n to tt nem zetközi fo rra d a lm i válság id e jé n vá lta k észlelhetővé a m agyar p o lg á ri d e m o kra tikus fo rra d a lo m o ka i, a m ár ta r t­ h a ta tla n O s z trá k -M a g y a r M o n a rc h ia - s ezen b e lü l - a m agyar tá rs a d a lo m e lle n tm o n d á sa i. Tudom ányos a la p o s s á g g a l eleveníti meg a szerző a m o n a rch ia u tolsó n a p ja in a k tö rté n e té t, az események sorával b izo n yítja , hogy M a g ya ro rszá ­ gon a régi re n d e t to v á b b nem le h e te tt fe n n ta rta n i, egyetlen út je le n te tt to v á b b ­ élést az ország szá m á ra : a fo rra d a lo m . A tö m e g m o zg a lm a k sokszínű, á rn y a lt á b ­ rázolása H a jd ú T ibor könyvének rendkívül nagy pozitívum a. Az őszirózsás fo rra ­ dalom k iro b b a n á s á t s m ár a p o lg á ri d e m o krá cia első p illa n a tá tó l m e g fo g a n t szocialista fo rra d a lo m fe lté te le in e k te lje s m e g é rle lő d é sé t a tö m e g m o zg a lm a k pontos rajzával érzékelteti a szerző. Az 1918-as m agyar fo rra d a lm a t „ a nép, elsősorban a főváros p ro le tá rja i vitté k győzelem re és szám ukra a béke, a d e m o k­ rácia, a fü g g e tle n s é g csak a fo rra d a lo m első lé p cső fo ka i voltak. A zo ka t elérve, to vá b b a k a rto k lé p n i: köztá rsa sá g o t követeltek, a tő ke és fö ld b irto k u ra lm á n a k végét, nem csak a p o litik á b a n , de a term elési viszonyokban is, a régi g y ű lö lt p a rla m e n t helyett a m unkások, k a to n á k és parasztok ta n á c s a it.” A p o lg á ri d e m o kra tiku s korm ányok tevékenységének ism ertetésénél H a jd ú T ibor nem követi a nép m o zg a lm a k le írá sá n á l a lk a lm a z o tt módszert, a pontos id ő ­ rendet. Tém ánként csoportosítva tá rg y a lja a p o lg á ri d e m o kra tikus rend in té zke ­ déseit, s ju t el a következtetéshez: a Károlyi vezette p o lg á ri tá rs a d a lo m nem o ld ­ h a tta meg a m agyar tá rs a d a lo m p ro b lé m á it, a n n a k e lle n é re , hogy to v á b b lá to tt és tö b b e t te tt, m in t e d d ig m inden e lő d je , m ert a tö rté n e le m a n a kro n isztiku ssá te tte a m agyar p o lg á ri d e m o k rá c iá t. Az 1918 o któ b e ré tő l 1919 m á rciu sá ig követett p o litik a i tö rté n e te n tú l H a jd ú T ibor gazd a g o n á rn y a lt képet ad a kor g a zd a sá g i és k u ltu rá lis é le té rő l is. A szerző a la p m ó d sze ré n e k: a tények pontos, m arxista elem zésének tu d h a tó be elsősorban, hogy a m o n o g rá fia tö rté n e lm i esem ényekbe, a fo rra d a lm i moz­ g a lm a k ism ertetésébe ágyazza be 1 918-19 vezető p o litik u s a in a k p o rtré já t, ezzel m egitélésükben az egyetlen helyes u ta t választja, cse le ke de te ik m é rcé je : m e g ­ fe le lte k-e a kor tám a szto tta követelm ényeknek, a p ro le ta riá tu s érdekeinek. A p o lg á ri de m o kra tikus fo rra d a lo m tö rté n e té b e n tö b b n ó g rá d i, elsősorban 64 �s a lg ó ta rjá n i esem énnyel ta lá lk o z u n k , így H a jd ú T ibor m o n o g rá fiá ja a kor á lta lá n o s m egism erésén tú l konkré t h e lytö rté n e ti ism e re te in ke t is g a z d a g ítja . A kö te te t rendkívül bő forrásjegyzék zárja. A Legyőzhetetlen erő cím ű ta n u lm á n y k ö te te t H a jd ú T ibor m o n o g rá fiá já h o z h a so n ló a n az M SZM P P á rttö rté n e ti Intézetének g o n d o zá sá b a n je le n t meg. Szer­ kesztői: Erényi T ib o r és Rákosi S ándor. A szerzőkollektíva a m a g ya r kom m unista m ozgalom szervezeti fe jlő d é s é t ra jz o lja meg, ezzel p á rtu n k tö rté n e té n e k e d d ig a közönség á lta l le g ism e re tle n e b b o ld a lá t tá rja fe l. Természetesen a szervezeti é le t b e m u ta tá sa csak az eszmei fe j­ lődéssel szerves összefüggésben m u ta th a tó be helyesen, így a nyolc ta n u lm á n y b ó l á lló kötet p á rtu n k p o litik a i tö rté n e té h e z is rendkívül fo n to s a d a to k a t, a szervezeti é le t m eg vilá g ítá sá va l p o n to s íto tt összefüggéseket ad. A hárm as é v fo rd u ló ra va ló te k in te tte l kiem elném G á b o r S á n d o rn é : A K om m u­ n isták M a g ya ro rszá g i P á rtjá n a k m e g a la ku lá sa . Az e g ye sü lt m u n ká sp á rt (1918 n o ­ vem ber — 1919 augusztus) cím ű ta n u lm á n y á t. A tö rté n e ti tények bizonyító e re jé re építve m u ta tja be a m agyar kom m unista m ozgalom kib o n ta ko zá sá t, e rő te lje se n érzékeltetve, hogy a m unkásm ozgalom 1918-as szervezeti szétválását a tö rté n e lm i helyzet kívánta meg, a kom m unista p á rt a kor követelésére jö tt létre, a fo n to s szervezeti lépésnek mély p o litik a i gyö­ kerei és következm ényei vannak. A m agyar kom m unista p á rt lé tre jö tté n e k első p illa n a tá tó l összeforrtak a le n in i szervezet kérdései a fo rra d a lm i ta rta lo m m a l, a p á rt élete a m agyar tá rs a d a lo m sorsával. S ajátos vonása a m agyar p á rttö rté n e tn e k , hogy a kom m unista p á rt m eg­ a la ku lá s á v a l egyidős a h a ta lo m é rt közvetlenül fo ly ta to tt harc. F o rra d a lm i válság szülte a K om m unisták M a g ya ro rszá g i P á rtjá t, s a fia ta l p á rtn a k je le n tő s szerepe vo lt a fo rra d a lm i válság elm élyítésében. A kom m unista p á rt lé tre jö tté t a lig pár h ó n a p m úlva a m agyar m unkásm ozgalom m a g a sa b b szintű, kom m unista elvekre é p ü lő, egy p á rtra tám aszkodó egysége követte. G á b o r S á n d o rn é ta n u lm á n y a m eggyőzően bizo n yítja , hogy a m unkásegység m egvalósítására a p ro le tá rfo rra d a ­ lom győzelm e érdekében szükség volt, u g y a n a k k o r tu d o m á n yo s a la p o s s á g g a l tá rja fe l az egyesülés kényszerű sietségből fa k a d ó h ib á it. T a n u lm á nykö te trő l lévén szó term észetesen e lté rő módszerű és stílusú művek a lk o tjá k a Legyőzhetetlen erő cím ű kiadványt. Az e lté rő m ódszerek és stílusok m ö g ö tt azo n b a n közös a c é l: az 50 év szervezeti fe jlő d é s é n e k b e m u ta tá sá va l p á r­ tu n k m ai szervezeti é le té n e k jo b b m egism ertetése, s e zá lta l a p á rté le t to v á b b i mélyítése. A Rengj csak, F öld ! cím ű ju b ile u m i kia d vá ny kö zre a d ó ja Remete László. A korszerű p o litik a i nevelés igénye szülte e művet. 1918 p o lg á ri d e m o kra tiku s fo rra ­ d a lm á t, a p ro le tá rfo rra d a lo m előkészítését sokszínű do ku m e n tu m a n y a g g a l, vissza­ em lékezésekkel, iro d a lm i és képzőm űvészeti a lk o tá s o k k a l m u ta tja be. A kö te tb e összefogott fo rrá sa n ya g e d d ig nehezen h ozzáférhető volt, sok közöttük az egykorú vagv a két v ilá g h á b o rú közötti e m ig rá ció s s a jtó b a n n a p v ilá g o t lá to tt újsá g cikk, 1945 e lő tt k ia d o tt - a közönség szám ára ma már ism eretlen - visszaemlékezés. A sokrétű anyag a kötetben szerves egésszé fo rr össze, m a ra d é k ta la n u l közvetítve c kor p ro b lé m á it, a kor h a n g u l a tá t, a kor em berét. A kiadvány a h á b o rú -e lle n e s ­ ség e rő te lje s k ib o n ta ko z á s á tó l az első m agyar p ro le tá rá lla m m egszületéséig kö­ 5 65 �veti nyom on az esem ényeket, s azok szeles p o litik a i és művészi visszh a n gjá t. Az egyes fo rrá s a n y a g o k a t rövid, a le g fo n to s a b b összefüggéseket fe lv illa n tó össze­ kötő szöveg fűzi össze. Ez az összekötés nem m agyaráz, csak h á tte re t bizto sít az é lm é n yta d ó fo rrá sn a k, s épp e n ezzel tö lti be m a ra d é k ta la n u l fe la d a tá t: k i­ em eli a dokum e n tu m je le n tő s é g é t, b izto sítja az események, érzelm ek s g o n d o ­ la to k fo lyto n o ssá g á t. Az esem ényeket szoros id ő re n d b e n b e m u ta tó v á lo g atá s eszm eileg is következetes, z á rt ko n c e p c ió jú alkotás. C satári D á n ie l — Esti B é la : Ö tvenéves a Párt cím ű kötete p á rtu n k 50 éves tevékenységét tükröző le g fo n to s a b b d o ku m e n tu m o kn a k, a le g lé n ye g e se b b esem énye­ ket m egörökítő fén yké p e kn e k a vá lo g a tá sa . A tö rté n e ti id ő re n d e t követő, három fe je ze tb ő l á lló a lb u m a ko ra b e li képek m e g d ö b b e n tő és e lg o n d o lk o z ta tó erejével hat. A m it a szavak nem tu d n a k p o ntosan é rzé ke lte tn i, a m it az é v fo rd u ló k k a p­ csán nem tu d u n k a korból, a p á rt é le té b ő l szavakkal — frá ziso k és ism étlések n é lkü l — e lm o n d a n i, azt frissen, é lm ényt a d ó erővel és őszintén tá rjá k fe l a képek. Az alb u m szerkezete, összekötő szövege, a képek vá lo g a tá s a a szerzők következetes, vilá g o s tö rté n e ts z e m lé le té t tükrözi. Az ism e rte te tt négy ju b ile u m i kia d vá ny rendkívül hasznos segítséget ad 1918—19 törté n e té ve l fo g la lk o z ó h e ly tö rté n e ti k u ta tó in k szám ára, u g y a n a k k o r je le n ­ tős m értékben m egkönnyíti a m a g ya r p o lg á ri d e m o kra tiku s fo rra d a lo m időszakának külö n bö ző szinteken tö rté n ő m egism ertetését. Egymást kölcsönösen kiegészítve lehetővé teszik a pontos m arxista értékelést, a le g ú ja b b kuta tá so n a la p u ló széleskörű ism eretanyag szem léletes és színes to lm á cso lá sá t. HORVÁTH 6 IS T V Á N N É �KÖRKÉP A kulturális forradalom lényegének kérdéséhez A tömegek eleven alkotóereje — ez az új társadalom döntő tényezője. (Lenin) A kulturális fo rradalom — m int a kultúra gyökeres, minőségi átalakulása a ka p ita liz­ musból a kommunizmusba való átm enet során — rendkívül sokrétű, összetett folyam at. M egváltozik és jelentősen gazdagodik a kultúra objektív állom ánya, átalakuláson mennek keresztül az ideológia, a tudományok, a művészetek, az irodalom , a munka és az életmód kultúrája stb., változik a kultúra belső struktúrája, s a kultúra egészének a társadalom és az egyes emberek életében be tö ltö tt szerepe A kulturális forradalom az új társad alm at építő egész nép kulturális arcu la tá nak minőségi átalakulása, elsősorban a munkás és paraszttömegeké, amelyek a kapitalizm usban nem fejleszthették ki m agukban azt a k u ltú ­ rát, amely a forradalom után előttük á lló fela da to k megoldásához szükséges. A kulturális forradalom tém ájának szentelt t anulmányok többsége e sokrétűség kö ­ vetkeztében a kultúra különböző területein végbemenő változások párhuzamos leírásának és elemzésének módszerével él, a fejlődést a szocializmus előtti színvonalhoz viszonyítja. M ivel azonban a változások az egyes területeken nem azonos ütemben és eredménnyel kö­ vetkeznek be, ez a módszer megnehezíti a kulturális fejlődés egész folyam atának komplex értékelését, annak m egállapítását, hogy a kulturális átalakulás eredményeként elért szín­ vonal m egfelel-e az egész társadalm i fejlődés á lta l tám asztott követelményeknek. Bár a kulturális forradalom sokféle különböző folyam atot fog át, nem tekinthető ezek egyszerű összegének. Az eqyes területeken végbemenő változások között belső össze­ függés, kölcsönhatás van, a kulturális forradalom - az átalakulási folyam atok egységes, összefüggő rendszere. A kulturális forradalom kate góriája á lta l összefoglalt különböző fo ­ lyam atok sokrét űsége láttán felm erül a kérdés, hogy mi bennük a közös, mi az, am i össze­ füg gő rendszerbe egyesíti azokat? Felveti ezt a kérdést a kulturális forradalom időb eli le ­ folyása is: az egyes szakaszokban változnak a munka előterében á lló célkitűzések, az egyes országok adottsága itól függően különbözők a m egoldandó konkrét feladatok. K ultu­ rális forradalm unk kezdetén fontos fe la d a t volt például a régi uralkodó osztályok művelt­ ségi m onopólium ának fölszámolása, a burzsoá ideolóqia hegem óniájának megdöntése, az általános kulturális elm aradottság megszüntetése. Most más konkrét fela da to k állna k előttünk a kultúra területén. A szocializmus a la p ja i lerakásának szakaszáról a te ljes fe l­ építés szakaszára áttérve, fontos látnunk mind a sajátos, új vonásokat, mind a folytonos­ ságot a kettő között, az átm enet egész korszakának közös tartalm át. M indezek a körülmények azt az igényt tám asztják a m űvelődéselméleti kutatások iránt, hogy pontosabban körvonalazzák a kulturális forradalom közös lényegét, amely a különböző területeken és az átalakulás egyes szakaszaiban végbemenő folyam atokban sajátosan je len ik meg, az újab b tapasztalatok figyelem be vételével h a tá rozzák meg azt az általános és perspektivikus célt, amelynek megvalósítására a kulturális átalakulás egész történelm i korszaka irányul. A kulturális forradalom lényegének és céljának pontosabb körvonalazása aktuális kérdés azért is, hogy határozottabb viszonyítási alapot, kritérium ot 67 �kapjunk kulturális fejlődésünk egész folyam atának értékeléséhez; hogy elemzéseinkben és feladat-m eqhatározásainkban ne csak a múlthoz viszonyítsunk, hanem a jövőhöz — a lehetségeshez és szükség e h e z is; hogy közelebb kerüljünk kulturális munkánk társadalm i hatékonyságának m egitéléséhez. K ulturális fejlődésünk komplexebb és á tfog óbb szemleletének kialakulása néhány meggyökeresedett előitéletbe ütközik. M indenek előtt abba az elég gé elte rie dt szem­ léletbe, am ely a társadalom életének különböző szféráiban folyó tevékeryséqet nem össze­ fü g g éseiben és egymásba való átm eneteiben lá tja , hanem egymástól elválasztva, aminek következtében úay tűnik, hogy a gazdaság vagy a po litika területén napirendre kerülő feladatok meg old h atók a dolgozók ku ltú rá jának minőségi átalakítása nélkül is. E nézet képviselői á lta lá b a n helyesen lá tják az összefügg és egyik oldalát, azt ugyanis, hogy a g a zdaság és a p o litika i rendszer fejlődése a kultúra fe jlődésének első számú feltétele. Nem lá tják azonban, vagy gyakorlati munkájukban nem érvényesül az a felismerés, hogy a kultúra is aktív szerepet játszik ebben az összefüg g ésben. Ez jelentős mértékben m agáról a kultúráról k ia la ku lt egyoldalú szemlélet következ­ ménye, mely szerint a kultúra nem más, mint a történelm i fe jlődés során létrehozott é r­ tékek, a la p já ba n: szellemi értékek összesség e. Tény, hogy a kultúrának m indenkor létezik egy történelm ileg k ia la ku lt állom ánya, azonban ha erre redukáljuk a kultúra egészét, akkor pontosan a le g lényeg esebbet nem lá tjuk meg benne. azt, hogy a kultúra az em beri tevékenység folyam atában keletkező és funkcionáló társadalm i ielenség . A kultúra le g ­ különfélébb jelenségeit összehasonlítva azt ta lá ljuk, hogy a közöttük lévő minden különb­ ség ellenére valamennyinek közös sajá tossáqa, hogy az emberrel és annak tevékenységével fü g gnek össze, az emberi alkotótevékenység eredményei és az ember életének, tevékeny­ ségének valam ely szükségletét képesek kielégíteni. A ku lturális értékekben az élő emberi tevékenvség fo lyam atában k ia la ku lt ismeretek, készség ek, alkotó képességek o b jektiválód ­ nak, rögzítődnek. Jelentőségük az ember és a társadalom számára abban rejlik, hogy az elsajátítás folyam atában a tudás, a készség ek és a képesség ek történ elm ileg felhalm ozott gazdagság a Ismét az egyének szubjektív erőivé, tudásává, készségeivé alaku l át. am elyek a társadalm i és egyéni élet különböző területein folyó tevékenységükben, alkotó m unká­ jukban nyilvánulnak meg. M a vilá g szerte v ita to tt kérdés, hogy miként értelmezzük a kultúra lényeg ét. Nincs m ódúnk most ezt a vitá t részletesebben elemezni, a különböző á llá s pontok közül a zt idézzük, am ely az utóbbi években szovjet kutatók egy csopo rtjá nak munkáiban ölt egyre határozottabb alakot, s amely - nézetünk szerint — a helyes értelmezés a la p ja. „ A kultúra — írja N Sz. Zlobin — az ember alkotó tevékenység e: m últbeli te v é k e n y ség, am ely kult u­ rá lis értékekben rögzítődött, tá rgyiasult és jelen te v é k e n y ség, amely ezen értékek elsajátítá sá n, tárgytalanításán alapul, azaz. a tö rténelem g azdag ságát eleven egyének belső gazdagsá­ gává teszi és a lk otó m unkáju kban testesül meg .”1 D. I. Csesznokov „ A történelm i m ateria­ lizmus” c. könyvében a kultúra a lá b b i meghatározását a d ja : „ A kultúra - emberek készségeinek, Ismereteinek, eszméinek és érzelmeinek történelm ileg m eghatározott összessége, valam int ezek rögzítése és m aterializálása a termelés és a s z o lg á l­ tatások tech nikájá ban, a nép műveltség i színvonalában, a társadalom életét szabályozó és szervező intézményekben, a tudom ány és technika vívmányaiban, az irodalom és a mű­ vészet alkotásaiban.” 2 A kultúrában m indkét o ld a lt látnunk ke ll: az élő képességek, ismeretek és készség ek funkcionálását a jelen tevékenységben és a m últbeli tevékenységben m egnyilvánult képes­ ség ek, tudás és készségek o b jektiválódását a ku lturális értékekben. Csak ez utóbbira kor­ látozva a kultúrát, nem érthetjük meg fejlődési folyam atát és társadalm i f u n k c i ó já t. A kultúra különböző elemei és alkotásai nem önm agukban, nem meg merevedett értékek a la k já ban, nem muzeális gyűjteményként hatnak a társadalm i folyam atokra, hanem a történelm et form áló emberen, annak tevékenységén keresztül. Kulturális értékekként csak azok az alkotások funkcionálnak, am elyek az elsajátítás révén ú j életre kelnek az em­ berek gyakorlati tevékenységében, elm életi vagy művészeti munkásságában, aktívan hatnak életükre. A kultúra társadalm i funkciója - a társadalm i fe jlődés aktuális fela da ta in ak m egoldá­ sában aktív tevékenységre képes személyiség formálása. Ezt a funkciót sokrétűen, a sze­ mélyiség különböző képességeinek és készségeinek, ismereteinek kifejlesztése útján tö lti 68 �be. Ebben az értelem ben beszélhetünk a kultúra megismerő funkciójáról, amely az o b ­ jektív valóságáról szerzett ismeretekkel és a megismerés képességeiv el ga zda gítja az embert, kifejlesztve benne a változó helyzetekben valo helyes o rie n ta lod ás képessegét. V ilágosa n kira jzoló d ik a kultúra szab á lyozó (norm atív) funkciója, amely a po litika i, erkölcsi, v ilá g ­ nézeti—ideo lóg ia i meggyőződés, szokások, m agatartási normák, a közvélemény kia lakításá­ val szabályozza az em beri együttélést, az egyénnek a közösség hez és más egyé nekhez, a társadalom á lta l létrehozott értékekhez való viszonyát, kifejleszti benne a különböző szitu­ ációkban való fe le lősségteljes döntés képesseget. A kultúra fontos funkciója az emberek kommunikatív képesség ének kifejlesztése, az emberiség egész fejlődésével való folyam atos kontaktus, a szükséges inform a cio k cseréjének biztosítása, a kom m unikáció eszközeinek á lla n d ó fejlesztése. A kultúra funkciói közé tartozik - s erről a technikai fejlődés h a ta l­ mas vívmányai, az előttünk á lló nagy es bonyolult term elési-te chnikai fela da to k id ő ­ szakában sem feledkezhetünk meg — az egyének érzelm i-p szichika i felkészítése a társa­ d a lmilag szükséges cselekvésre, am iben né lkülözhetetlen szerepet játszik az irodalom és a művésze t, valam int a tá rsas-együttélés és érintkezés különböző form ai, hagyományai stb. A kult úra funkciója továbbá — a fe n tiekből következően és velük szoros összefüggésben — az egyének cselekvési készségeinek kiterje s z tése, melyek termelési, köz é le ti-p o l itik ai tevé­ kenységükben, életm ódjukban nyilvánulnak meg. A kultú rát tehát — sem ered e tét, sem társa d alm i fu n kció já t tekintve — nem lehet e l­ szakítani az emberek társadalm i tevékenységétől. Egyoldalú és szűk lesz azonban a ku l­ túráról a lko to tt fogalm unk akkor is, ha csupán a tevékenység ob je ktiváló do tt term éke it hipertrotizá lju k a kultúra egészeként, f igyelmen kívül hagyva az élő tevékenységben funk­ cionáló és tovabbfe jlődő ismereteket, készségeket és képességeket. A kultúra belső struktúrá ját tekintve egy további lényeges összefüggésre kell fig ye l­ met fo rdít a nunk: a tarsada lom kultú rá já n a k és az egyes e mberek egyem kulturá j á nak összefü g g ésére. A társadalom kultú rája a történelm i ha la dás eredményeként k ia la ku lt em ­ beri a lkotóerőkben, azok fejlettségi f okában, termékeiben testesül meg. M ivel az osztaly­ tarsadalm akban az egyes tá rsad a l imi csoportok tevékenysége, helyzete lényegesen külön­ bözik, kulturája is ennek je gye it viseli m agá n. Az egyén kultú rája szubjektív erőiben, tu d á sában, képességeiben, készségeiben fejeződik ki. A kettő között szoros kölcsön­ hatás á ll fenn a társadalom kultú rájána k elsődlegessége m ellett. Az egyén kultú rá ja egyrészt a társadalom kultú rája elsajátításának, másrészt Saját önálló gyakorlati tevé­ kenységének folyam atában alaku l ki. M ivel minden ember élete az objektivációk egy készen ta lá lt rend szeres en és tö rténelm ileg k ia la ku lt közösségekben kezdődik és bontakozik ki, amelyek meghatározzák tevékenysége lehetőségeit es a lapvető irányát is, az egyén kultú rája a tá rsad a lm i kultúrája á lta l feltételezett. U gyanakkor a tá rsad alom k u ltú rá já ­ nak gazda g ítá sa az egyéni kultúrákon keresztül történik, s maga a tá rsadalom kultúrája tu la jd onképpen a társad alm ila g m eghatározott egyének a lko tó tevékenységének fo lya ­ m atában k ia la ku lt emberi ismeretek, képességek es készségek rögzítése, felhalmozása. A tá rsadalom és az egyén kultúrája tehá t nemcsak különböznek egymástól, hanem egy­ séget is alkotnak, a történelm i mozgás folyam atában szüntelenül kölcsönösen átmennek egymásba. Ha a kultúrát a fenti értelem ben fo g ju k fel, azaz: m int az emberi tudás, képességek és kész­ ségek a lkotó tevékenység ben való keletkezésének. f unkcioná lá sá nak és tova bbfe jlődésé nek fo ­ lya matá t, valam int ezek o bjektivá ció it - akkor világosabban f eltá rul a kult úra és a tá rsadalom közötti összefüggés két aspektusa. Egyrészt az. hogy a gazdasá g a d o tt fejlettsége és a p o litika i hata lom végső soron megha tá rozza a tá rsadalom ta g ja i tevékenység ének lehető­ ségeit, je lle gé t, következésképpen: kultúrájuk színvonalát is. Másrészt: a termelésben és a társadalom irányításában bekövetkező változások új követelményeket tám asztanak a társadalom ta g ja in a k tevékenysége iránt, ami csak egyéni kultú rájuk és az ennek a la p ­ já u l szolgáló társadalm i kultúra átalakulása esetén elégíthető ki. A kapitalizm usból a kommunizmusba való átm enet a tásadalm i szervezet egészében gyökeres á ta laku lást eredményez, s a kulturális forradalom lényegét, c é ljá t csak ennek a z átalakulásnak az egészéből lehet helyesen levezetni. Az álta lá nos tartalom kiemelése érdekében az á ta la k u lá si f olyamat néhány jellem ző vonásának felvázolása során elvonat­ koztatunk azoktól a sajátos történelm i körülményektől és g á tló tényezőktől, amelyek az egyes szocialista országok fejlődésében megmutatkoztak, továbbá a két társadalom kife jle tt a la kjá ra jellem ző követelményeket vesszük a lapul. 69 �A kapitalizm us a munkást — társadalm i viszonyaiból következően — csak m int m unka­ erőt igényli. A tőkés gyárban a munkás a géprendszer holt mechanizmusának eleven fü g g e ­ lékeként funkcionál, kiszolgálja a gépet, k itö lti a géprendszer hiányzó láncszemeit, azaz: e rendszer részét alkotja , a technikai mechanizmusnak van alárendelve. A term elés és az egész társadalom irányítása a burzsoázia privilégium a. Ebben a helyzetben a dolgozó emberek képességei, ismeretei, Készségei szükségszerűen egyoldalúan, korlátozottan fe j­ lődnek ki. M íg a tudomány, a technika, az irodalom és a művészetek ha la dá sa révén a társadalom kultúrája egyre m agasabb színvonalat ér el, a dolgozó ember egyre kisebb mértékben tükrözheti vissza annak növekvő gazdagságát egyéni élettevékenységében. M ély szakadás á ll fenn a társada lom kultúrája és a társadalom többségének egyéni k u l­ túrája között, olyan viszony ez, amelyet Lenin a dolgozóknak a kultúrától való e l­ idegenültségeként jellem ez.3 Nemcsak arról van szó, hogy a burzsoázia hata lmi és kultu ­ rá lis -id e o log ia i szervezete elzárja a dolgozó tömegeket az igazi kulturális értékektől, vagy a burzsoázia érdekeinek m égfelelő kulturális termékek fogyasztására korlátozza, — bár m indkét körülmény alapvető jelentőségű —, hanem arról is, hogy a munkások és pa­ rasztok társadalm i helyzete: a munkamegosztásban e lfo g la lt helyűk, munkájuk jellege, a társadalom irányításából való tényleges kirekesztettségük nem ad lehetőséget tudásuk, képességeik szabad kinyilvánítására, nem is igényli azok harmonikus kifejlődését. A kul­ túra nem válik a dolgozó töm egek életének szerves részévé, mert nincs m ódjuk aktívan, alkotó módon a társadalom és a maguk javára felhasználni élettevékenységükben a kultúra értékeit. A termelés technikai a la p ja ib a n bekövetkező fejlődés következményeként több új vonással egészül ki ez a kép. A fe jle tt technika kezelése m agasabb intellektuális fe j­ lettséget, műszaki képzettséget és iskolázottságot igényel a munkásoktól, ennek biztosí­ tása a tőkés érdeke is. De a m agántulajdon és a burzsoá állam fenntartásának érdekei továbbra is megakadályozzák, hogy a dolgozók az új technikai bázis á lta l lehetővé te tt műveltségi színvonalat elérjék. A burzsoázia és állam a a dolgozó emberben csak a termelés egyik nélkülözhetetlen elemét, a profitszerzés eszközét lá tja , s ennek m egfelelően csak ezt a célt szolgáló kultú rájána k — a technikai mechanizmus követelményeinek m egfelelő termelési képességeinek — fejlesztését ta rtja szükségesnek Az ú j körülmények­ nek m egfelelő form ában a dolgozó tömegeknek a kultúrától való elidegenültsége a mai fe jle tt tőkés országokban is fennm arad, am int azt az e kérdésnek szentelt ú ja b b ta n u l­ mányok meggyőzően bizonyítják.’ A kommunizmusba való átm enet megszabadítja korláta itól a term elő erők fejlődésének már a kapitalizm usban jelentkező tendenciáit, megteremti a term elő erők technikai és személyi tényezői közötti új viszony érvényesülésének társadalm i feltételeit, s ezzel m ind­ kettő gyors ütemű fejlődésének a la p já t veti meg. A kommunizmus adekvát technika i bázisát olyan gép és autom ata rendszerek képezik, amelyek kevés emberi m unkaráfordítás­ sal az anyagi javak nagy töm egét képesek e lőá llítani. Ezen a technikai bázison a la p já ­ ban változik meg a közvetlen term elők helye a termelési folyam atban, munkájuk jellege. Az autom atizált termelés fejlesztését szolgáló munka magas intellektuális, erkölcsi és érzelmi fejlettséget feltételez minden egyes dolgozóban, s csak akkor lehet eredményes, ha a termelés fejlesztését szolgáló fela da to k megoldása a dolgozó belső, személyes szükség­ letévé válik, ha ennek során fizikai, intellektuális és erkölcsi erőit egyaránt képes m űköd­ tetni. Ezeknek az erőknek a harmonikus kifejesztése tehát a term előerők technikai tényezői akadálytalon fejlődésének objektív követelményévé válik. A kommunizmus társadalm i viszonyainak ta la já n a termelés ellenőrzése és irányítása a társult term elők összességének funkciójává lesz, akik ezt valam ennyi egyén fejlődésének érdekében valósítják meg. Az össztársadalmi fejlődés valamennyi egyén érdekeivel össz­ hangban történő tudatos irányítása eddig nem lá to tt mértékben szélesíti ki a társadalm i haladás töm egbázisát, ösztönzi az egyének aktivitását, teszi személyes szükségletükké a társadalm i haladást elősegítő tevékenységet. Az egyén részvétele a társadalom irányí­ tásában látókörének kiszélesedését a társadalom létfeltételeinek változása fe le tti á tte ­ kintését, magasfokú társadalm i felelősség tu d a tá t tételezi fel. A kommunista társadalom termelési bázisa és társadalm i viszonyai egyaránt az egyének öntevékenységét igénylik és ösztönzik, s ennek érdekében minden ember képességeinek, ismereteinek, készségeinek harmonikus kifejlesztését teszik a társadalom haladásának szükségletévé. Az öntevékenység, a harmonikusan fe jle tt személyiség társadalm i igénye gyökeres változást tételez fel a társadalom kultúrájának és a dolgozó ember egyéni kuturájának 70 �viszonyában. Lezárul egy történelm i korszak — az antagonisztikus társadalm ak korszaka —, amelyet a társadalom kultú rája és a dolgozók egyéni kultúrája közötti szakadék je lle m ­ zett, am ikor a kultúra csak az egyének a bsztrakt Közösségének kifejeződése volt, anélkül, hogy min degyikük személyiségének valóságos tartalm ává, ö ntevékenysegének forrásává vált voln a. A ku ltúrális ha la d á s új típusának az a jellem zője, hogy a társadalom kultúrájában felhalm ozott emberi képességek, ismeretek, készségek egyéni elsajátítása minden ember számara objektív szükségesség, hogy a társadalm i élet bármely területén eljusson a tá r­ sadalom á lta l tőle igényelt öntevekenységhez. A kultúra ezáltal minden egyén tevékeny­ ségének forrásává, é le tének szerves részévé válik. A társad alom érdekeit szolgá ló ön álló tevékenységre, a „szabad, tudatos tevékeny­ ségre” — amelyet M arx az igazi emberi élettevékenység m egkülönböztetö sajátosságaként je llemez'5 — képes harmonikusan fe jle tt ember k ia lakulása csak a társadalom kultúrája elsajá titásának és aktív alkalm azá sá nak folyam atában lehetséges. A dolgozó tömegek m inőségileg új kultú rájána k kia la ku lá sa te hat gyako rla ti tevékenységük szükséglete. A kultu rális á talakulas legtöbb jellem zőjét, következésképpen, abban lá tju k, hogy a kultúra elsajá titá sa a dolgozó töm egek szamara nemcsak le he tővé válik, hanem o b je ktív szükség­ szerűségge, a kult ura szá mukra nemcsak hozzaférhetővé válik, hanem tevékenységük objektív szükségletévé is. Míg korábban a társadalom ta g ja in a k nagy többsége teljesít­ hette a tarsada lmi munkamegosztásból ráháruló fe la d a to ka t a kulturában rögzített is­ meretek, készségek birtoklása és aktív műkö d tetése nélkül is, a d d ig az uj fe ltéte lek között ezek e lsajá titá sa és aktív egyéni a lkalmazá sa m indenfajta tarsad a lmi ha la d á st szolgaló tevékenység előfeltételévé vauk. A d o lgozó tömegek é le tét és tevékenység ét áthatva a kultu r a a fe jlődés egyik döntő tényezőjévé válik az élet minden területen, megnő szerepe a társadalom előrehaladásában. A ku lturális forradalom lényege és célja a fentiekből következően: a dolgozó tömegek olyan kulturáj á nak kialakítása — ismereteik, képessegeik és készségeik olyan színvonalra emelése —, amely biztosítja a társadalom m ind en ta g ja a lko tó erő inek szabad kib o n ta ­ kozásá t az eg ész közösség ha la d á sa érdekében; a d o lgozó e m b erek szemé lyisé g é nek ha r­ monikus te rjesztése, am el ynek e red ményeként képessé vá ln ak a t á rsad a lom előtt a lló fe la d a tok megoldásában való ö n á lló , a k tív, a lko tó részvételre. A kommunista t á rsadalom harmonikusan fe jlett szemé lyisége a z a m űve ltsé g i eszmény, amelynek m egvalósítását se­ gíti e lő a kultu ra eg ész á ta la ku lá sa a k a p ita lizmusból a kommunizmusba va ló átm enet id ő szakában. A ku lturális f orrad a lom célja az, hogy a kult ura eszközeivel céltu d a to s a n segítse elő ennek az uj embertípusnak a k ia la kulá sá t és általánossá válását. A ku lturális fo rra d a lo m lényegé nek és céljainak ilyen értelmezését tartalm azza a MS. beszá m olója a M SZMP VIl. kongresszusán, am ely a ku lturális átalakulás folyam atában bekövetkező m i­ nőségi változást ugy tekinti, hogy az „ k öz e l ed s a jö vendő t á r s a d é a lom szocialista gond o l­ kod á sú, soko ld a l u a n képzett, kultu ra lt emberehez — a szocialista f orrada lom győzelméhez a Kulturában”6 Mi ennek a célkitűzésnek a közelebbi tartalm a? M it értünk harmonikuson fe jle tt szemé lyiségen? A „harm onikus fe jle ttséget” — am int erre szovjet szerzők mar ismételten rám utattak — nem helyes ugy értelmezni, m int a tarsad a lom eg ész kulturáj á nak be­ fog adá sát az egyes emuerek á lta l, m int az em beriség eg ész fejélődése során létrehozott ku ltu rális gazd agsá g elsajátítását a tarsad a lom m inden ta g ja á ltal. A társadalom kultú­ rájának á llomanya a történelm i fejlődés eredményeként o lyan méretűvé nőtt (s ez a növekedés napjain kba n egyre gyorsuló ütemben folytatódik), hogy az egyes egyén teljes terjed elmében nem képes azt e lsajá t íta ni és élettevékenységé ben realizálni, ily en köve­ telm ényt á llíta n i a tá rsadalom ta g ja i elé irreális, utópisztikus képzelgés lenne, figye le m be kell venni továbbá, hogy a tu d ományos kommunizmus a harmonikus fe jle ttség ét nem egyes kiem elkedő tehetségek privilégium aként, hanem a társadalom minden egyes ta g ­ já n a k fejlődési perspektívájaként je llemzi. Ezért nem lehet eltekinteni a r emberek a d o tt­ ságainak és hajla m ainak sokféleségétől sem, ami tevékenységükben és kultúrájukban kétségtelenül m egnyilvánul. A harmonikus fejlettség nem ennek a sokféleségnek a m eg­ szüntetését, nem az em beri személyiségnek egy társadalm i á tla g b a n való uniform izálását je len ti, hanem a társadalom nak azt a szükségletét, hogy az egyén valam ennyi ad ottságát és ha jla m át szabadon fejlessze ki oly mértékig, hogy egyéni tevékenysége alkotó módon já ru ljo n hozzá a társadalom erőinek gyarapításához, előrehaladásának meggyorsításához. Az újtipusú személyiséget m indenek e lő tt a rá jellem ző adottságoknak és hajlam oknak 71 �az alkotó aktivitás színvonalára való felemelése jellem zi. Nem az, hogy képességei a társadalm i tevékenység minden területén egyenlő színvonalon nyilvánuljanak meg, hanem az, hogy alkotó módon nyilvánuljanak meg a tevékenység egy vagy töb b területén. Harmonikusan fe jle tt személyiségen teh át olyan embert értünk, aki képes alkotó módon résztvenni a társadalom előtt á lló különböző fela da to k m egoldásában és ehhez kifejleszti m agában — az egész em beri kultúra bázisán - a szükséges belső erőket, képességeket, ismereteket. Jellemző vonásai között döntő fontosságúak: a kommunista tu d a tosság; a korszerű általános műveltség, a magasfokú szakmai képzettség, ami az anyagi vagy szellemi termelés egy vagy néhány ágának olyan mély ismeretében nyilvánul meg, hogy annak továbbfejlesztésébe aktívan be tud kapcsolódni. A kulturális forradalom lényegét és perspektivikus cé ljá t kifejező művelődési eszmény megközelítése és történelm i realizálása ebből következően három alapvető fe la d a t - a kommunista tudatosság, a korszerű á lta ­ lános műveltség és a magasfokú szakmai műveltség kialakítása és á lla n d ó to v á b b fe j­ lesztése — megvalósításán keresztül történik. A kulturális forradalom lényegének és céljának ilyen értelmezésével kapcsolatban felm erül a kérdés, hogy a harmonikusan fe jle tt személyiség kialakulásának folyam ata nem redukálódik-e ennek következtében a kultúra területére? Teljesen világos, hogy az ilyen egyének tömeges kialakulásának felté te lei fe lö le lik a társadalm i létfeltételek egészét. Kiinduló előfelté te le i a burzsoázia hatalm ának megdöntése és a term elő eszközök m a­ gá ntulajd on án ak megszüntetése. A fe la d a t megoldása azonban ezeken kívül feltételezi a termelés technikai bázisának, a munkának, a társadalm i együttélés viszonyainak és a közösségi élet form áinak, az életmódnak, a társadalom tudatának m egváltozását is. Hibás lenne tehát a kulturális forradalom nak olyan széles értelmezést adni, hogy m ind­ ezeket a területeket a maguk teljességében m agába fo g la lja . A kultúra átalakulása e feltételek megteremtésének egyik szükségszerű folyam ata, amely azonban elválaszthatat­ lanul összefügg az összes töb bi feltételek megteremtésének folyam atával azáltal, hogy a dolgozó emberek személyiségének és tevékenységének átalakulásában szintetizálja m ind­ azokat a képességeket, ismereteket, készségeket, amelyek az e területeken folyó alkotó tevékenység során és eredményeként keletkeznek. Ebből az összefüggésből következik, hogy a kulturális forradalom célja nem valósítható meg a kulturális felvilágosító tevékenységre korlátozva, hanem csak a dolgozó tömegeknek az új társadalm i létfeltételek alkotásában és a társadalom irányításában való egyre szélesebb körű aktív részvételének útján Fel­ merül továbbá az a kérdés is, hogy a kulturális forradalom lényegének a személyiség harmonikus fejlődéséhez, öntevékenységéhez szükséges kulturális feltételek m egterem ­ téseként való értelmezése nem ha gyja-e figyelmen kívül a társadalom kultúrájának, a kultúra történelm ileg kia laku lt objektív állom ányának fejődését. A kulturális átalakulás fontos fela da ta , hogy a szocialista forradalom előtt kia laku lt kultúra értékeit a dolgozó tömegek tevékenységén keresztül az új társadalom építésének szolgálatába állítsa. A tömegek alkotó erejének kifejlesztése azonban megköveteli a kultúra régi állom ányának minőségi m egváltoztatását is, ami egyrészt gyorsütemű fejlődésében, új értékekkel való gazdagodásában, másrészt eszmei bázisának átalakulásában nyilvánul meg. A kultúra egész objektív állom ányának gyarapodása, fejlődése, nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a társadalom ta g ja i elsajátíthassák, kifejleszthessék m agukban az új társadalom építése során rájuk háruló egyre bonyolultabb fela da to k megoldásához szükséges tudást, képességeket, készségeket. A kultúra objektív állom ányának és a dolgozó töm egek eleven erőinek fejlődése a kulturális forradalom egységes folyam atának szervesen összetartozó két oldala, s ebben az összefüggésben a kultúra objektív állom ánya fejlődésének éppen az az értelme, hogy ala p u l szolgál a tömegek alkotó erőinek m agasabb színvonalához. Ennek az összefüggésnek a felismerése tükröződik „Az MSZMP m űvelődéspolitikájának irányelvei” -ben, amely hangsúlyozza, hogy a kulturális forradalom c é lja : „ A kultúra eredményeinek közkinccsé tételével biztosítani, hogy szocialista társadalm unkban a nép kulturális alkotó ereje sokoldalúan kibontakozzék, illetve tovább fe jlő d jé k.” 7 A kulturális forradalom minőségi változást je len t az egész kultúra eszmei tartalm ában. Az uralkodó ideológia m indenkor m eghatározó szerepet játszik a kultúrán m int összefüggő rendszeren belül, annak eszmei vázát alkotja. Ezért o munkásosztály érdekeit tükröző szocialista ideológia uralkodó helyzetbe kerülése, a marxizmus—leninizmusnak fokozatosan a társadalom minden ta g ja meggyőződésévé válása — az egész kulturális átalakulás döntő területe. A tömegeknek a szocialista ideológia szellemében való nevelése m ellett ez je len ti egyben a társadalom tudom ányoknak, az irodalom nak és a művészetnek a 72 �marxizmus—leninizmus világnézeti bázisán történő alkotó fejlesztését is. Az id e o ló g ia i fo r­ radalom teh át a kulturális forradalom szerves része, amely messzemenően érezteti hatását a kultúra minden területén. A kulturális forradalom azonban nem korlátozódik az ideo lóg ia i forradalom ra. Több annál, mivel a nem -ideológiai je lle g ű ismeretek, képességek és kész­ ségek kifejlődését is m agában fo g la lja , továbbá a kultúra területén kia laku lt objektív társadalm i viszonyok (a kultúra alkotásának, elosztásának, elsajátításának és felhaszná­ lásának viszonyai) egész rendszerének átalakulását, valam int a kulturális intézmények rendszerének fejlődését is. Ez gyökeres fordu la t — igazi forradalom a kultúra fejlődésében a szó legm élyebb értelmében, olyan minőségi átalakulás, amelyet ebben a teljességben még nem pro du kált a történelem , s csak a kapitalizm usból a kommunizmusba való á t ­ menet időszakára jellem ző Jelentős minőségi változások a kultúra egyes fontos területein — az id eológiában, a tudom ányban, a technikában stb. — történtek és történnek a nem szocialista társadalm i form ációkban is. Az egyes területek változásai — egyéb különb­ ségek m ellett — azonban nem képeznek ezekben az esetekben szerves egységet e ku ltúra egészének, m int összefüggő rendszernek az átalakulásában, nem érintik továbbá a kultúra területén kia la ku lt objektív társadalm i viszonyok minőségi old a la it. A kultúra és a kulturális forradalom fent vázolt felfogása a la p já n a továbbiakban a teljesség igénye nélkül néhány olyan összefüggésre szeretnénk felhívni a figyelm et, amelyek a kulturális átalakulás gyakorlati m egvalósulásának folyam atával kapcsolatban érintik fejlődésünk je le n le g i aktuális problém áit is. A kulturális forradalom az új társadalom építésének olyan törvénye, amelynek é r­ vénye nem korlátozódik a szocializmus a la p ja i lerakásának vagy a szocializmus teljes fe l­ építésének időszakára, hanem kiterjed a kapitalizm usból a kommunizmusba való átm enet teljes történelm i korszakára. Lenin a kulturális forradalom pro gra m ját felvázolva ismételten aláhúzta, hogy ez a cél nem érhető el rövid idő a latt. Megvalósításához „egész fo rra d a ­ lomra, a nagy néptömegek kulturális fejlődésének egész időszakára van szükség. . . — írja, m ajd e folyam at terjedelm ére vonatkozóan rám utat: „K ülön történelm i korszak lesz ez, s nem érhetjük el célunkat, ha nem fu tju k be ezt a történelm i korszakot” .8 Azokban az országokban, amelyekben a szocializmus építése a term elő erők és a kultúra viszonylag alacsony fejlettségi színvonaláról indult, természetszerűen a kulturális forradalom cél­ kitűzésének megközelítése még több id ő t követel. Kulturális forradalm unk eddigi eredm é­ nyei minőségi változást eredményeztek népünk műveltségében a felszabadulás előtti szín­ vonalhoz viszonyítva. Az áta laku lás egész terjedelm ét látva azonban annak is tud atában kell lennünk, hogy végső célunk megvalósítása még további hosszantartó folyam at. H ely­ zetünket és fe la d a ta in k a t ebben a tekintetben nemcsak a m últbeli elm aradottsághoz vi­ szonyítva kell meghatároznunk, tekintettel kell lennünk a kulturális áta laku lás egészének stratégiai céljára is, hogy a magunk elé tűzött konkrét fela da to k megoldása is — ad ott reális lehetőségeink keretei között — e cél felé közelítsen bennünket. A kulturális forradalom megvalósítása során — különösen a viszonylag alacsonyabb fejlettségi színvonalról in du ló országokban — nagy hangsúlyt kap a kulturális e lm ara­ dottság felszámolása. Meg kell szüntetni az írástudatlanságot, kötelező általános oktatást kell bevezetni, meg kell terem teni a m últbeli képzettségi hiányok pótlásának lehetőségét a felnőttek számára stb. Előrehaladásunkat ezen a szakaszon a kultúra terjedésének meny nyiségi ad a ta i önm agukban is szemléletesen tükrözték. Ennek a fela da tn ak a megvalósí­ tását a jövőben is minden erőnkkel szorgalmaznunk kell, hiszen — am int erre a művelődós­ szociológiai kutatások felhívják a figyelm et - a statisztikai átla go k m ögött még nagy egye­ netlenségek húzódnak meg, s nem tűntek el teljesen a fehér folto k sem kulturális térképünkről. Mégis úgy tűnik, hogy egyre kevésbé elégíti ki fejlődésünk igényeit, ha előrehaladásunkat csak a kultúra terjedésének mennyiségi a d ataival jellemezzük. A te r­ jesztési adatok nem tükrözik teljesen és pontosan a kultúra elsajátításának folya m atait sem, s még kevésbé adnak hiteles képet arról, hogy az egyre szélesebb körben terjesz­ te tt kulturális értékek hogyan funkcionálnak a dolgozó emberek tevékenységében. A műveltség színvonalának mércéje nem a passzívan e lsa já títo tt ismeretek összege, hanem a gyakorlati tevékenységben m egnyilvánuló aktív képességek, ismeretek és készségek f e j­ lettségi foka. A szocialista művelődésnek az a célja, hogy „a tudás valóban a vérünkbe menjen át, hogy teljes mértékben és igazán m indennapi életünk alkotó részévé váljon .” 9 Kulturális forradalm unk fejlődése azt az igényt tűzi napirendre, hogy eredményeinket ehhez 73 �a kritérium hoz viszonyítva is értékeljük és munkánkban keressük azokat az eszközöket, amelyek a cél elérését hatékonyabban segítik elő. Előre látható, hogy az ilyen igényű vizsgálat sok bonyolult problém át, nehézséget vet fel, mivel a művelődés eredmenyeit a művelődés területén kívül is kénytelen vizsgálni: a munkában, a p o litik a i-k ö z é le ti aktivitásban, az életm ódban, olyan területeken, amelyek fejlődésében a kulturális fe j­ lődés csak egyik tényező egyéb más komponensek m ellett. További nehézséget je len t az a körülmény, hogy a művelődés hatásai nem nyilvánulnak meg azonnal és közvetlenül az emberek tevékenységében, hanem a személyiség már kia laku lt struktúráján átszűrődve, olykor csak évek múlva és több-kevesebb teljesseggel je lennek meg a tevékenységben. Sokoldalú elm életi—m etodológiai kutatóm unka, további kísérletek szükségesek olyan elemzési elvek és mod szerek kidolgozásához, amelyeknek a segítségével pontosabb képet alkothatunk művelődési munkánk hatékonyságáról, arról, hogy mennyire sikerült kultúrális forradalm unk első szakaszában a kultúrát a tömegek eleven alkotó erejének tényleges forrásává tenni. A kulturális forradalom szükségszerűsége, a korszak egészére vonatkozóan, a szocializmus gazdasági és p o litika i fejlődésének tendenciáiból következik, de ezen belül egyes sza­ ka szainak kibontakozása a konkrét gazdasági és p o litika i (hazai és nemzetközi) feltételek álta l meghatározott. A képességek kifejlesztesének lehetősége jelenlegi feltételeink között is nyitva áll, ennek valóságáról azok a tíz- és százezrek tanúskodnak, akik az elm últ két évtizedben váltak művelt, öntudatos, a „történelem ben je le n lé v ő ' aktív emberekké. A do tt viszonyaink, elsősorban műszaki, gazdasági fejlettségünk színvonala, azonban még nem ösztönzik minden te rületen közvetlenül érzékelhető m ódo n az egyének kultúrájának fe j­ lődését. A nem fog la lko zta to tt képessegek pedig nem fejlödnek ki . Nem növekszenek az olyan erők, amelyek elé nem állíta na k f ela datokat. Ha a m indennapi munka még csaknem kizárólag fiz ikai erőkife jtést kíván és napról napra ismétlődő fela da to k elé á llítja a d o lgozó t, akkor ez a tevékenység ma még nem követeli meg az in te llektuáiis fejlettség m agasabb fokát. A termelés műszaki színvonalának függvénye a munka termelékenysége, a dolgozók fejlődéséhez szükséges szabadidő nagysága, az életszínvonal, az életm ód is. M in d ez arra utal, hogy kultúrális forradalm unk tová b b i kibontakozásának is kulcskérdése gazdasági fejlődésünk meggyorsítása, elsősorban a termelés műszaki színvonalának emelése. A műveltség funkcionálásának fontos területe és egyben nélkülözhetetlen ösztönzője a p o litik a i—közé leti tevékenység. A doigozók mind szelesebb töm egeinek részvétele a párt- és állam i szervezeteken keresztül a társadalm i fejlődés aktuális kérdéseinek meg­ vitatásában, a célravezető megoldások kialakításában és megvalósításában szélesíti látókörüket, fokozza felelősségérzetüket, erősíti a szocialista célokkal való azonosulásukat ösztönzi aktivtásukat a cselekvésben és a kulturális—ideo lo gia i önképzésben. A dolgozók­ nak a társadalom irányításába való bevonása szükségessé teszi számukra a társadalm i fejlődés törvényeinek megismerését, a társadalm i érd ekek különböző összefüggésekben való fe lismerését, hozzáértést az á llami és társadalm i szervekben tá rg ya lt kérdések elemzé­ séhez, a közéleti készségek fejlettségét. Elsősorban az új társadalm i viszonyok hatásával m agyarázható az a nagy aktivitás, am ely a művelődés területén a proletárforradalom győzelme utáni években m egnyilvánult, főleg a munkásosztály és a parasztság p o litika ila g legaktívabb rétegei tudásvágyának tömeges megnyilatkozása. Ma az előtt a problém a előtt állun k hogy nemcsak ezt a réteget, hanem mind mélyebbről merítve újab b és újab b rétegeket kell bekapcsolni a közéleti tevékenységbe, felébreszteni érdeklődésüket, le­ küzdeni közömbösségüket és passzivitásukat. A szocialista dem okrácia továbbfejlesztése, amelyen pártunk következetesen munkálkodik, — nélkülözhetetlen feltétele annak is, hogy ú ja b b dolgozó rétegek érezzék szükségesnek műveltségük színvonalának emelését, mivel a politikai-közéleti tevékenység egyre szélesebb lehetőséget nyújt ennek realizálásához. A kulturális fejlődés irá nt egy-egy konkrét időszakban tám asztott objektív társadalm i követelmények az egyének művelődési és alkotó tevékenységén keresztül realizálódnak. A kultúra m agasabb színvonalra emelése csak az emberek aktív erőfeszítésének eredménye lehet. A tömegek m inőségileg új színvonalának kialakításához nem elég ledönteni azokat a korlátokat, amelyek elválasztották a kultúrát a dolgozó em bertől. Nem elég megnyitni a művelődés lehetőségét, nem elég hozzáférhetővé tenni a kultúra gazdagságát. Nem kevésbé fontos és bonyolult fe la d a t a töm egek kulturális szükségletei, művelődési igényei színvonalának á lla n d ó emelése, ami ösztönzi aktív erőfeszítéseiket a kultúra e lsa já títá ­ sának és továbbfejlesztésének területén. Kulturális forradalm unk je le n le g i szakaszában 74 �az előrehaladás egyik fontos kérdése annak pontosabb feltárása, hogy milyen mechaniz­ musok útján közvetítődik a társadalom kulturális fejlődésének szükségessége az egyének­ hez, hogyan jö n létre személyes érdekeltségük a kuitúra fejlődésében, milyen közvetlen tényezők hatására form álódnak kulturális szükségleteik, igényeik. A társadalom alapvető p o litik a i- és tulajdonviszonyainak megváltozása létrehozza az előfeltételét a dolgozók kulturális szükségletei emelkedésének, eltá volítja azokat a gá tló tényezőket, amelyek visszatartották fejlődésüket a kapitalizm usban. Azonban ezek­ nek a „n a g y ” társa dalm i viszonyoknak a megváltozása nem váltja ki autom atikusan és nem determ inálja teljességgel a kulturális szükségletek emelkedését. Ezek hatását az egyes ember szükségleteire további társadalm i tényezők egész sora közvetíti. Elsősorban a közvetlen élet- és munkakörülmények, az a mikrokörnyezet, amelyben az ember élete és tevékenysége folyik. Továbbá az az id eo lóg ia i és szociálpszichikai klíma, amelyben nevel­ kedik és él a személyiség, társadalm i és szociálpszichikai kapcsolatai, azok a közösségek, társadalm i csoportok, amelyekben tevékenysége kibontakozik, azok a szerepek, amelyeket e csoportokban játszik. A közvetlen munkahelyi körülmények - a termelés műszaki színvonalának emelkedése, a dolgozó munkahelyváltoztatásra való törekvése stb - az elm últ évek tapasztalatai szerint vezető helyet fo g la ln a k el a rendszeres tanulásra indító okok között. Ez a tapasztalat is arra hívja fel a figyelm et, hogy a kulturális nevelőmunkának szervesen kell kapcsolódnia a gazdasági fela da to k megoldásához azért is, mert csak így válik közvetlenül érzékelhetővé a széles töm egek számára a kulturális fejlődésben való érdekeltségük. Az elm últ években végzett hazai szociológiai felm érések10 eredményei feltá rják, hogy a művelődési igények kialakításában milyen fontos szerepet játszik az életm ód, az anyagi ellátottság színvonala, a d o lgozók rend elkezésére á lló szabadidő mennyisége és felhasználási m ódja, az egyes közösségek szokásai, hagyományai stb. Ahhoz, hogy a társadalom minden ta g ja egyéni szükségletként érzékelje a kultúra elsajátítását - az egész életm ód átalakítása szük­ séges. Pl.: az anyagi ellátottság alacsony színvonala, a tényleges szabadidő szűkös volta vagy a hasznos eltöltését biztosító anyagi eszközök hiánya, az egyes közösségek tú l­ ha la dott szokásai és hagyományai felté tlenü l g á to ljá k az egyének ku lturá lis szükségletei­ nek a fejlődését. Valószínű, hogy a m űvelődésszociológiai vizsgálatok kiterjesztése az é le t­ mód tárgyi o ld a la in túleső területekre, a kis társadalm i csoportok id e o ló g ia i és szociál­ pszichikai légkörének, értékrendjének, beállítottságának, ta g ja i társadalm i tevékenységé­ nek tanulm ányozására — újab b értékes felismerésekkel gazdagítaná ed digi képünket arra vonatkozóan, hogyan közvetítik ezek a körülmények a termelési és p o litika i viszonyok hatását az egyénhez, ezen b e lü l: hogyan a la kítjá k kulturális szükségleteit, művelődési aktivitását - következésképpen: kulturális színvonalát. Ezeknek a mechanizmusoknak a feltárása szoros összefüggésben van a kulturális forradalom lényegének és céljának megvalósítására irányuló erőfeszítéseinkkel. A tu d o ­ mányosan m egalapozott m űvelődéspolitikának az objektív társadalm i feltételek egész komplexumának elemzésére kell épülnie, az objektív társadalm i szükségletek ki­ elégítésére kel irányulnia, úgy hogy biztosítja ennek szubjektív felté te lét is: a dolgozó tömegek érdekeltségét és aktivitását a kultúra fejlesztésében. A kulturális forradalom célja csak akkor valósítható meg eredményesen, ha biztosított ez az érde­ keltség és á llan dó an emelkednek a kulturális szükségletek, a művelődési aktivitás, ha a kultúra fejlesztésének ügye a dolgozó töm egek ügyévé, töm egmozgalommá válik. E tö ­ megmozgalom kibontakozása nem ösztönös folyam at, hanem a kommunista párt és a szocialista állam irányító és szervező m unkájának eredménye, amelyben központi helyet fo g la l el a zokna k a feltételeknek a megteremtése, amelyek ösztönzik a társadalom minden tag ján ak a kultúra elsajátítására és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. BOROS SÁNDOR JEGYZETEK 1. Kulturnaja revoljucia v SzSzSzR. „N a u k a " kiadó, Moszkva, 1967. 43. old. (A szerző kiemelése). 2. D. I. Csesznokov: Isztoricseszkij m aterializm . „M ü szl” kiadó, Moszkva, 1965 391. old. 3. Lenin Művei 5. kötet, Szikra, Bpest, 1953. 137. old. 75 �4. Hermann István: A modern elidegenedés és a kultúra. „K ritik a ” 1965. 391. old. Licsnoszty, obscsesztvo, otcsuzsdenyie. „Inosztrannaja Lityeratura” c. folyóirat, 1966. 1. sz. Moszkva. A. I. A rnoldov: Revoljucionnüj gumanizm szocialiszticseszkoj kulturi. „Voproszi F ilozofii” c. folyóirat, 1967. 7. sz. Moszkva. 5. K. M arx: G azdasági—filo zófia i kéziratok 1844-ből. Bpest, 1962. 50. old. 6. MSzMP V Il. Kongresszusának Jegyzőkönyve. Kossuth, Bp., 1960. 55. old 7. Az MSzMP határozatai és dokum entum ai 1956-1962. Kossuth, Bp., 1964. 232. old. 8. Lenin Művei 33. kötet, Szikra, Bpest, 1953. 470. old. 9. Lenin Művei 33. kötet, Szikra, Bpest, 1953. 490. old. 10. „ A nap 24 ó rá ja ” KSH 1965. Bpest „Társadalm i rétegződés Magyarországon” KSH 1966. Bpest. „A dem ográfiai tényezők hatása a művelődésre” KSH 1967. Bpest. Szántó M iklós: Életmód, művelődés, szabadidő. A kadém iai Kiadó, Bp. 1967. A TÉMÁVAL FOGLALKOZÓ ÚJABB IRO DALO M : Sz. Kovaljov: Kommunyisztyicseszkoe voszpitanyie trudjascsihszja. „Szocek. Izdat” Moszkva, 1960. A. I. A rnoldov: Szociollzm i ku ltu ra. Akadém iai Kiadó, Moszkva, 1962. Sztroityelsztvo kommunizma i problemü kulturi. Akadém iai Kiadó, Moszkva, 1963. Kultur in unserer Zeit (Zur Theorie und Praxis der sozialistischen Kulturrevolution In der DDR.) Dietz Verlag Berlin 1965. Kommunyizm i ku ltu ra. (Zakonomernosztyi form irovanyija i razvityija novoj kulturü) „N a u k a ” kiadó, Moszkva, 1966. E. M. Stajerm an: Kultura v zapodnoj szociologii. Voproszi Filoszofii c. folyóirat, 1967. 1. sz. Durkó M átyás: G ondolatok a kultúra marxista meghatározásáról és legfőbb tartalm i jegyeiről. Debrecen, 1960. Bencze László: A kultúra m eghatározásának problém ái. Népművelési Értesítő. 1964. 4. sz. 76 �Vihar Béla: Párbeszéd az Idővel Némi általánosítással nevezhetjük csak V ihar Bélát önm aga-kereső költőnek. M inden költő nyílt-leplezett vágya, hogy önm agát fejezze ki, ezt teszi rokonszenvesen o mi költőnk is: ő a tér és idő hatalm as távla taib an mozogva fürkészi, zengi-boronaja költői létezésének csodáját, emberi küldetésének titka it, művészi hitvallásának igazát, költészeté­ nek eredendő-egyéni jelentőségét. A tér és idő fog alm á t a gondolkodók bizonyára jo bb an meg tu d já k határozni, alaposabban is ismerik a lírikusoknál, azonban csak a költők fe jez­ hetik ki m indkettő mérhető arányait, érzékelhető súlyát vagy lá th ató lebegését, fá jó ­ andalító múlását, röppenő változását, vissza-visszatérő olyan állom ásait, amelyekhez köl­ tőinknek élményei fűződnek (az élmény érvénye örökebb, id ő á lló b b a tud ásná l): a tudós jo bb an értheti, a költő jo bb an érzi. ez az utóbbi lényegesebb a hagyományos — Arany János alkotta — meghatározás érvényességét tekintve. V ih ar Béla életének terei elég gyakran változtak az idők folyam án, a szülőföld sejtelmes tá ja után Nógrád szelíd halm ai közt te lt el gyerm ekkora: versei tanúsága sze­ rint, serdülő m ajd fé rfi korában — 1937—1944-ben — a szenvedés útjá t já rta , ahogy azt néki a felette megnehezült idők járása d ik tá lta : a tér és idő rövidülései vagy kitárulásai hozták meg az érés id ejé t az ő számára. A boldog gyerekkor szárnyraeresztő, szív­ derítő élményeihez mindenkor, különösen élete nehéz vagy emlékező korszakaiban vissza­ tér, a fé rfiko r élményei kohóforrón, állan dó an izzanak benne. A reg élő halm ok fölö tt kékellőn feszülő égboltozat a m aradandó végtelenség tá v la ta it sug allja neki, a szálló fellegek szeszélyesen idom uló alakzata a változatosság érzetét-képzelet kelti benne, az évszakok következetes visszatérése a születésnek és elmúlásnak, m agának a létezésnek kérlelhetetlen törvényeit példázza; az egyszerű nógrádi embereknek a csöndes külszín m ögött zajló viszontagságos élete úgyszintén a térhez és időhöz kötődő emlékeket idézi fel, a költő sorsa valam ennyiénél fájó bb an , m egpróbáltabban, csaknem vég zetesen alaku lt szülőföldjéről vagy életének más és más állom ásáról gyakran messzire sodortatva: gyerek­ korának boldog ó rá i, sugaras na pjai, serdülő korának derűs évei egyéniségének kib on ta ko­ zását, a művészi pálya választását eredményezték számára: csak költő válhatott beiőle: hogy annak meg tud ott m aradni, azt m indenképpen azoknak az erős. eltéphetetlen köte­ lékeknek köszönhette, melyeket a szülőföld vagy életútjának töb b feltételes meg á llóhelye, valam int a meg pró báló kor, m int tér, az emlékek, m int az időben felsorakozó élményak, jelentettek vagy hoztá k meg számára — emberi sorsának le g nehezebb korszakaiban. Vihar Béla teh át a fá jdalm ak, szenvedések elzokogó, e lkiá ltó költőiének rendeltetett, tá gabb származásának rendjét tekintve, évezredeken á t m eg-m egújuló üldözések keservének je remiádos zsoltárírójává emelkedett. Természetesen ezek — a térre és időre vonatkozó fogalm i keretek aszerint bővültek ki, ahogy költőnk költészete mélyült, csiszolódott, ahogy a nagy példák utat m utattak, és főként ahogv személyes sorsa azt alakította, befolyásolta. Nagy, központi szerepet játszik m indebben V ihar Béla műveltségének folyvást tá g u ló köre, nem poéta doctus ő közhelyszerű értelemben, hanem olyan költő, akinek egyaránt élményt szereznek a művelődés és a humanitás világá bó l származó akár zordon ténvek, akár lírai hevületű közléstartalmak. Itt érkeztünk el annak a m egállapításához, amely szerint az em leg etett tér-, időfogalom egyetemessé tá g u l: a jelen a m últat idézi meg, a színhely kö­ zeli és távo li tá ja k felé von összekötő vonalakat. Szécsény mosolygó do m bjainak helyére - illetve azok mellé - lép tehát Európa egyes tá ja az id ő viszont visszanyúlik a b ib lia i szent h a jd a nkorba, az ótestamentumi próféták koráig, akként és olyan érvénnyel, am iként azt az egyénileg áté lt események, korfordulók, válságok, kisebb-nagyobb szomorú események, egyetemes szenvedés m agukban hordozzák: az érzeteknek meg a képzeteknek ilyen mérvű sokszorozódósa, súlyosbodása ú jabb lírai form ákat teremt, hagyományos m űfajokat éleszt fel költőnk s z ín v o n a lá n ak emelkedése szá­ mára. Am int tapasztalható, e változásban megnövekszik az idő ielentőség e: költőnk küzd az idővel, emlékeivel szegül szembe, élményeit szembesíti elődeivel, v a lla tja a múltat, párbeszédre idézi meg: kutatja sorsalakító je lle g ét, számon kéri egyes korszakok irányítóinak felelősségét, az elembertelenedés iszonyatát, a fenevaddá züllés folyam atának fokozatait. A torlódó, kitörő keserv, fájd alom szétbontja költőnk hagyományos form áit, oldó -kötő form aváltása szabad vers művelésére készteti, olykor ped ig az ószövetségi 77 �jerem iá dok műformá ja válik költői közlésének nagyszerű eszközévé: lírai hevülete já rja át, izzítja a kötetlen közlés sorait. Az emberi é let felsőbbrendűségét, a létezés csodáját zengzetes zsoltárokban dicsőíti, amelyekben bizonyos zenei elemek, form a-sejtelmek sorozatosan ismétlődnek, néha himnikus ma gasztalásba fordulnak át. M ind a költői hang, mind a tartalom emelkedett, választékos: előkelő a stílus, a magasrendű, ma gasztos­ hivatá sú költészet légkörét árasztja , jóllehet eszközei egyszerűek, használatuk szabatos, valójában súlypontjukon állanak, tehát m indenkor visszatérnek eredeti helyzetükbe. Á ltalánosságban ez a jellemvonás azt a go nd ola tot v illa n tja elénk versei olvasása közben, mintha a m indenséget vágyott volna versbe fo g la ln i, önm agán túl azonban nem ju to tt. Nem ért messzebbre, egyéniségének határán kívül eső területre, de a térben, tájb an , időben, történelem ben önm agát, őseit rendszerint m egtalálta, még akkor is, am ikcr lé t­ bizonytalanság szorongatta, vészthozó sejtelem fo jto g a tta : korai kényszerű halál réme fenyegette sorstársaival, hittestvéreivel együtt. Éppen az az ösztönös m agam egtalálás men­ tette meg számos emberi és művészi válságon keresztül, hozzá kell fűznünk nyom ban: korának válságára kell gondolnunk. Ezek a külső körülmények továbbá azt is eredményez­ ték, hogy V ihar Béla nem élhetett az „á lla n d ó költés készenléti á lla p o tá b a n ” , ami azt je lenti, hogy minden egyes versének megírása új mea ú jabb „kezdetet’ ’ je le n te tt neki, tehát jól begyakorolt fogásait csak igen ritkán ismételhette meg. Nem olyan egyenletes egyéniség ő, hogy sajá t színvonalán bárm ikor — tetszés szerint — írhatna verset: sorsa és ha jlama egyaránt elért eredményei emelésére ösztönözte, ez azzal a további kedvező előnnyel járt, hogy versei zártak, sem a m egütött hang nem visszhangozhat tovább, sem a téma nem fejleszthető ú ja b b meg ú jabb részletekkel, erőszakolt to ld a lé ko kka l: az Idővel folyta to tt párbeszéd végszavai kikerekítik meghozzák verseinek a fo rm a i-ta rta lm i tiszta egy­ séget, a teljes zártságot. Világnézete, művészi elve, emberi bizalma valam ennyi m egpróbáltatáson edzetten, emelkedetten ha la dt keresztül. Fájdalmasan megviselte őt ugyan minden, de engedm é­ nyekre sohasem csábította: költészete a maradandóság, a túlélés nyugodt reményétől te r­ hesen terebélyesedett, bom lott remeknél rem eklőbb változatokra, valóban számonkérő párbeszéd az Idővel, ah g y an az a térre vetítődve m agát a történelm et sora koztata e lé je. elénk, az Ismert vagy á té lt események tükrében. Csaknem öt évezredet fog á t az idő, mely költőnk ön tu d a tá t alakította olyanra, am inőt költészete sugall. „M é ly hát a kín. . . A szó csak buborék, hab, / jelzés a ja j örvénylő, hűs öléből. . . / a száj dadog és a nyelv ínyre ta pa d . . . / hol lelnék szót, mely perzsel, pezseg, té p . öl?” — kérdi a költő kétségeinek hullám völgyébe esve, honnan a költészet szárnyain békéltető szavak erejével em elkedik a Szellem m egnyugtató, pihentető m agaslatára, ahol elhangoz­ ha tott egyik legszebb vallom ása: „Hiszek a költészetben, mert hiszek az emberi lélekben. Hiszem, hogy túl a gyom or éhségén él bennünk az igény az igazság és a szépség ke­ nyerére” . Valóban eme mennyei manna, a költészet könnyel-vérrel ková szolt, fá jdalom m al kelesztett, reménység kemencéiében sütött kenyere az ő üdvössége, életének értelme és m indenkori m egm entője. Ezzel a „kenyér” -rel táplálkozva m ondja: ..Hiszek, hiszek az e ­bukottakban. / H iszem, hogy a mártíroknak vére, / s a költők to lla alól a tin ta / oly mag ot öntöz, am elyből m aid fa nő, / ég igérő, lo m bjában m ad ara kkal." A költők m adarai pedig az örökkévalóság da lla m át zengik. Ám, hadd szóljon még a költő, legyen még övé a té r és az idő. „M e g h a jto m fejem et előtted életem ü llő je : Fájdalom . Ézzel tekintek vissza utamra, mint egy hosszú elbeszélésre, amelyet tervszerű szerkesztéssel Te írtál éve­ im ből és perceimből, Sors, adván erőt, hogy elviselni tu d jam az Idő tip ró u jjának szag­ gatását, új leveleket szülve a virrasztó csillagok fe lé ” . Az új levelek az ú ja b b versek, költőnk üzenetei a jövőnek, a virrasztó csilla g ok fénye m ellett reménykedő emberiségnek, a hazának, mely „rím be öltözött / lelke a föld ne k: sors és t á j : a rög” , Még számos id é ­ zetet írhatnák id e : V ihar Béla m indegyikben arról a szeretetről beszél, amely őt e fö ld ­ höz, e hazához kapcsolja, nem hangoskodó pa trióta ő, mert tudván tud ja, hogy ván do rol­ jon bár a „m on da to k országútján” , vagy igyon az „őskirályok kapui e lő tt", vándorlása végülis hazavezeti vagy Szécsénybe, vagy Budapestre. „B olyongó voltam, kerestem a fény szigeteit / szigeteit, s itt állok va lla n i: / az em ber annyi, m int harcai / Bolyongó voltam messzire megyek / s aki lát tusázó felleget, / virrasztó fá t a pusztán, az velem / találkozik — engem p illa n t a szem —. / reám gondol — bár nem tu d ja nevem” . A költő igen szerény: még sokáig tudni, ismerni fo g ják nevét erre biztosíték költészetének nemes értéke, az emberi fájd alom megszólaló m elódiá jában az ő hangja benne csendül, borong j ajong, míg érzékenység, részvét lesz a földön. A feledés viszont, melyről e vadkedvű kecses 78 �négysorosa — a M ozaik - szol, jó id e iq el fo g ja őt kerülni: ,.Az ifjú sá g : tervezés, / ö reg­ ség : emlékezés. / V ilágnagy, lombos fák a la tt / lebegő csuklyában halad, / éjszín lován: a Feledés.” A Párbeszéd az Idővel költőnk néhány sugárzóan nagy versét fo g la lja magába, olyanokat elsősorban, am elyeket csak ő írhatott meg , az ő lelkének lehettek legszebb, leváló d a ra b ja i. Az olvasó az egyikre döbbent ám u la ttal la poz vissza, a másiknak m egejtő sorait idézi, a harm adikat és a töb bie ket nem tu d ja elfeledni. Néhánynak id e írjuk a cím ét: ö n arcké p, 1927; Ö narckép, 1942; Egy katona megy a hóban; Ö narckép a K álváriá­ val, 1944; Az isten h a lá la ; Ö narckép , 1945; Elmélkedés a haza értelm éről; A perc fo g ­ lyaihoz; a Tájak tánca és az Eszmélések, csillagok című két ciklus versei; Káin temetése; Jób tá n ca ; Flavius üzenete az ostrom lókhoz; A hegvek között; Istenek vetése; m ajd végül az Ú j versek sorozatának legtöbb da ra b ja költőnk fe lfe lé ívelő pá lyá já t ig a zo lja : az Európa vallatása, A ranyhold; Tíz intelem verskoszorúk legtö b b je kedvelt verse lehet mindazoknak, akik szeretettel és meg értéssel közelednek a költőhöz, lega láb b akkora szeretettel és meg­ értéssel, am ekkorával ő közeledik olvasói felé. A kötet két záró verse: a Tíz intelem és a cím adó Párbeszéd az Idővel az utóbbi évek kiem elkedő költői műve. V ihar Béla mostani kötete régibb és ú jabb verseinek szemelg etett fo q la la ta s mint ilyen költői arculatának meg határozó jellem vonásait élesen idézi emlékezetünkbe. Köl­ tőnk tisztes szándéka szabta meg a válogatás arányait, nem a szokásos időrendben, hanem h a ng ula ti-te m atika i csoportosításban sorakoznak teh át versei: megírásuknak id ő ­ rendje, de nem az id őpontja, ezúttal mellékessé válik, az id ő b e li-té rb e li különbségeket fele dteti csoportosításuknak nagyszerűsége, az a d o tt tem atikának sorozatossága; a form a­ váltások olykor-olykor m egbontják ugyan a hang u lati egységet, de éppen ezáltal h a ng­ súlyozhatja szerzőnk tém avilágának változatosságát — magasabb, emelkedettebb szem­ pontú egység jegyében, amely végső fokán nem más, m int a tiszta hum anitás: m eg­ m aradni embernek az embertelenségek riasztó, lélekemésztő évadjaiban. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968.). PAKU IHRE Három könyv az esztétika köréből - Lunacsarszkij, Balázs Béla és Lukács György válog atott írásai - A kérdés tu la jdonképpen az: milyen művészet s milyen esztétika tölth eti be fe la d a tá t a szocialista forradalom kibontakozásának és kiteljesedésének szakaszaiban, hogyan tö r­ ténik a valóság szellemi, esztétikai birtokbavétele a „g o n d o la t fo rra d a lm a ” korszakában? E kérdésfelvetés — bár más és más m egfogalm azásban - nyomon követhető a ma rxista esztétika művelőinek m unkáiban a XIX. század közepétől napjainkig, M arxtól és Engelstől Ernst Fischerig. (Lásd például utóbbi Korszellem és irodalom című könyvének fülszövegét; - G ondolat, 1966. —) A marxizmus klasszikusai válaszadáskor az emberek egymásközti társadalm i viszonylatát tekintik a művészet a la p jának és tárgyának, m űalkotásnak pedig a valóság lényegének széles skólájú visszatükröződését ta rtjá k. Az esztétikum ebben az ér­ telmezésben a világ megismerésének és a világra való hatásnak egyik lehetséges form áia. Később tovább konkrétizálódnak a marxista esztétika alapelvei — egyes problém akörök (főként Lenin á lta l) bővülnek, tisztázódnak, mások beszűkülnek, helytelen értelmezést nyer­ nek —, de valójá ba n Lafargue, M ehring, Plehanov, Lunacsarszkij, Gramsci, Lifsic, Lukács 79 �György — és mások — művészetteoretikusi tevékenysége is e centrális kérdéskomplexum köré csoportosul. Korunkban a társadalm i tu d a t szerepe a társadalom fejlődésében minőségileg m aga­ sabbrendű szintre emelkedik, következésképpen megnő az objektív társadalm i igény - többek között — a bölcselet, a művészetfilozófia, az esztétika irá nt is. Talán az most a legfontosabb vita kérdés világszerte, hogy van-e „autentikus marxista esztétika” . Ennek mintegy részproblémája a közismert „K a fk a -p e r” , amelyben másként itélkeznek a szoci­ alista szándékú avantgardizm us szószólói - Roger G araudy vagy Ernst Fischer — és az úgynevezett „n a g y realizmus” elméletének képviselői Lukács Györggyel az élen. A m agyar könyvkiadásban is - dicséretére legyen mondva — nyomon követhető az esztétikai gondolkodás megélénkülése. A Kossuth, a G ondolat és az Európa Könyvkiadók szisztematikus program a la p já n részint a szocialista örökség hagyományozódósára törek­ szenek - és sorra je len tetik meg a gyűjteményes köteteket Plehanov, G orkij, M a rx-E n g e ls, Lenin, József A ttila művészetelméleti írásaiból — másrészt igyekeznek nyomon követni az aktuális, nagy jelentőségű vitákat. így került kiadásra - egyebek m ellett — Roger G araudy: Parttalan realizmus című esszégyűjteménye és Ernst Fischer már em lített pam fletje. A közelm últban újab b három jelentős könyvvel gazdagodott „esztétika fegyvertárunk” : m egjelent az első olyan tanulm ány- és cikkgyűjtemény Balázs Béla m unkáiból, am ely­ ben nemcsak a film teoretikus van jelen, hanem a sokoldalú esztéta, publiciszta és kritikus is — V álog atott cikkek és tanulm ányok na pvilágot lá to tt az e d d ig i legteljesebb magyar nyelvű válogatás Lunacsarszkij írásaiból - V álog atott esztétikai munkák —; és van má r olyan gyűjteményes kötet is, am elyik keresztmetszetét a d ja Lukács György esztétikai munkásságónak — Művészet és társadalom —. A. V. Lunacsarszkij (1875-1933) és Balázs Béla (1884-1949) kortársak és sok vonat­ kozásban pályatársak voltak. Nemcsak pályaképük rokon, amennyiben mindketten a szá­ zad művészetének egyik lehetséges ú tjá t - a po lg ári ideo lóg iá tó l és művészettől a szocialistáig, a m agánytól a közösség gond jaina k viseléséig — já rjá k be, hanem. — mint K. Nagy M agda Balázs Béla kötetéhez írott előszavában m ondja - azonos típusú g o n ­ dolkodók is voltak. M ih a il Lifsic „tip o ló g iá já v a l’ élve nem annyira a kérdésekre ad ott vá la ­ szaiban erős ez a típus, hanem inkább abban, hogy érzékelni tud ja a megközelítően világos, kézenfekvő válaszok korlátozottságát és kutató-kisérletező művei gondolkodni ta n ítjá k az embereket. Lunacsarszkijt e kötet a forradalm i kultúra agitátora kén t m utatja be. Érdeklődésének középpontjában a „művészet és forrad alom ", a „művészet és proletariátus” viszonya áll. Elemzi az új szocialista művészet megteremtésének fela d a ta it, vizsgálja a művészeti örök­ ség elsajátításának m ódozatait, és a modern polgári világ kultúrájához való viszonyt. Kidolgozza a művészet pártirányítá sának elveit. Tanulm ányait, kritiká it a forrad alm i p á r­ tosság jegyében fogalmazza. „Tézisek a marxista kritika fe la d a ta iró l” című értekezésében ma is rendkívül aktuális problém ákat feszeget. Véleménye szerint a marxista kritika arra hivatott, hogy az iro ­ dalom m al együtt intenzíven, energikusan részt vegyen az új ember és az új élet kia la kí­ tásában. A marxista kritikusnak m indenekelőtt a mű ta rta lm á t kell vizsgálat tárgyává tenni, azt a „tá rsa d a lm i lényeget” , amelyet kifejez. M eg kell ta lá ln ia az a d o tt mű szociális alap te nd eciá já t. A kritikusnak meg kell á lla p íta n i, hogy milyen társadalm i cso­ portokhoz kötődik a mű, hogy milyen hatást fe jth e t ki a társadalm i életre a műben rejlő szuggesztív erő, m ajd rá kell térnie a forma vizsgálatára, m indenekelőtt abból a szem­ pontból, hogy a form a mennyire van összhangban fő céljaival, vagyis mennyiben szol­ g á lja a maximális kifejező erőt, az olvasó maximális bevonását az a d o tt tartalom körébe. Egyéb írásaiban továbbfejleszti Plehanov esztétikai elméletének legerősebb o ld a la it. Gogol, Csehov és Scsedrin munkássága a la p já n elemzi a humor és a szatíra összetevőit, és idejekorán kife jti véleményét a szocialista realizmus értelmezése kérdésében. Lunacsarsz­ kij írásait — S. Nyírő József szerkesztésében — kitűnő fordító-kollektíva tolm ácsolja a m agyar olvasónak. Balázs Béla munkásságát le g találó bb an Szabolcsi Miklós jellem zi az „A rcképek a m agyar szocialista iro da lom b ól” című tanulm ánykötetben: „ ...m ű v é s z i alkata az in te lle k­ tuális, a racionális művészé, aki kora g o n d o la ta it mélyen á t tu d ja élni, de nem spontán elemi erejű alkotó inkább a részletek ura, mint nagy összefoglalásoké: műveinek egy része (mind 1919 előtt, mind azután) inkább jelzése, illusztrációja meggyőződésének, mint 80 �harmonikus alkotás.” E m egállapítás jogosságát Balázs Béla tanulm ányaiból és cikkei­ ből közzétett válogatás is igazolja. A nagy műveltségű és rendkívül fe jle tt íráskészségű költő, író és teoretikus to llá b ó l csak a film esztétika terén kerekedett ki egységes rendszer, egyéb írásaiban nehéz fe l­ fedezni a „vezé rfo na lat” . Széles körű érdeklődésére mindenesetre fényt vet, hogy ta n u l­ mányt ír Ady Endréről, Bartók Béláról, Dosztojevszkijről, G. H auptm annról, M. M aeterlinckről és R. M usilról, kom m entálja Rosa Luxemburg börtönből írott leveleit; „A lírai érzékeny­ ségről” , „A versről” és „A hasonlatról” címmel értekezik az újkori líra, valam int a poétika természetéről, felem eli szavát a bécsi emigránsok körében szervezkedő akadém ia érde­ kében, és odaadással, rajongással ír nagy szerelméről, a film rő l. Külön ki kell emelnünk a Babits M ihályhoz írott levelét, amely arra mutat, hogy Balázs Béla 1938-ban már a szocialista kultúra követe és szószólója. Azt írja : „A z az Európa, mely a ti célotok volt, a szellem, o humanizmus hazája, nem föld rajzi fogalom többé. A nyugati civilizáció Európájában Ázsia tört ki, oly sötéten és barbárul, amilyen keleten nem volt soha. És ti, vakok, nem tud játok még, hogy ama kultúra, melyet ti kerestek, m ögöttetek, keleten, a Szovjetúnióban de rült fe l.” Balázs Béla hagyatéka — amelynek teljes feltárása még a jövő fela d a ta — végső soron a kultúra „keleten értelm ezett" fogalm ának elfogadásán alapszik. Ez a válo g a to tt cikke i­ ből és tanulm ányaiból kiolvasható legfőbb tanulság. És hogyan lehet összefoglalni Lukács Györgynek a XX. századi m agyar szellemi élet nemzetközi méretekben is kivételes érdemeket szerző filozófus-esztétájának, a Művészet és társadalom címszó a la tt m egjelent válog atott írásainak fő m ondandóját, központi problem atikáját? Nem könnyű ugyanis kihámozni, a bár könyörtelenül racionális, de mégis — vagy talá n éppen ezért - komoly szellemi iqénybevételt követelő, öt évtizedet átívelő — 1908-1960 - magvas eszmefuttatások lényegét. A végülis — Fehér Ferenc g o n ­ dos válogatása révén - szerves egységet alkotó önálló művek, vagy szemelvények go n ­ dolatm enetének nyomon követésében az olvasónak maga a szerző nyújt támaszt, aki tanulm ány-értékű előszavában felvázolja a po lg ári idealizm ustól a szellemét lángra lobbantó igazi marxizmusig vezető fejlődésm enetét és kiemeli, hogy miyen korlátokkal harcolva, melyeket elfogadva vagy továbbfejlesztve, melyeket tagadva fogalm azódtak meg egységes filo z ó fia i—esztétikai nézetei. „ A marxista esztétika önállóságának, elvi eredetiségének elismerése első lépésem volt az új világnézeti fo rd u la t megértése és megvalósítása irányában.” - írja és m ind­ m áig az önálló, egységes - noha csak cikkek, levelek, feljegyzések form ájában kife jte tt - m a rx i-le n in i esztétika igenlése képezi Lukács György esztétikájának egyik sarkalatos tételét. E g o nd ola tát fe jti ki a „Bevezetés a marxi esztétikába” című tanulm ányában. Szorosan összefügg ezzel az a felismerés, hogy a marxi esztétika a m űalkotást a tőle elválaszthatatlan történelm i folyam attal egységben értékeli. Rámutat arra. hogy ennek az esztétikának a legáltalá no sabb elveit a történelm i m aterializm usban ta lá lh a tju k meg. Elsőként tisztázza a pártosság és a tendencia közti különbséget: „Az ellentét tehát a közt a pártosság között van, mely a művészi m agatartás és alkotás lényegéből fakad és a közt a tendencia között, melynek az igazi ábrázolás problém áihoz nincs szerves kap­ csolata, sőt éppenséggel m egham isítja az ábrázolt emberek és történések belső igaz­ ságát. . . A „te n d e n c ia " helyét e lfo g la ló pártosság egy olyan fontos pont, ahol áttörhetünk és á t is kell törnünk a m arxizm us-leninizm usnak alkotómódszerünk számára történő ki­ aknázásához” (Tendencia vagy pártosság?) Ez a problém a mélyül el lényegében „A különösség” című könyv itt közölt részletében is. A különösség kategóriájának döntő jelentőséget tu la jd o n ít az esztétikai világkép szerkezetében. (A művészet mint az emberiség fejlődésének öntudata). Esztétikája közép­ pontjában a valóság művészi visszatükrözése áll, a művészi alkotást és a műalkotások igazi élvezetét is a visszatükrözéshez kapcsolja. (A valóság művészi visszatükrözése). Arra törekszik, hogy a produktív és receptív esztétikai m agatartásnak és tételezésnek helyét és fu n kció já t az emberi cselekvések valóságos rendszerében meghatározza. Az ember egyéniségét és társadalm i lény m ivoltát kölcsönhatásban fo g ja fel, hiszen — mint írja — „a z ember társadalm isága következtében válha to tt csak pusztán természeti egyed­ ből emberi egyéniséggé.” (Előszó). A realizmus Lukács György á lta li értelmezésére a kötetben — többek között — „Az avantgardizm us világnézeti a la p ja i” című tanulm ányban ta lá lu n k utalást, ahol kétel­ é 81 �kedését fejezi ki abban, hogy a mai polgári irodalom divatáram latainak elsajátítása képes-e az írónak segítséget nyújtani azonban az esetekben, am ikor a hivatalo s e l­ mélet el aka rja őket téríteni az igazi művészi alkotás útjáról. Végkövetkeztetése, hogy a szocialista irodalom egyedül a valóságban való igazi művészi elmélyedés útján ta lá l­ hatja meg önmagát. Lukács György esztétikai munkássága révén a vilá g iro d a lm i kultúra propagátora is. Elsősorban a z angol, a francia, a német, az orosz és a szovjet irodalom esztétikai ér­ tékeit tudatosítja. Az idős filozófus legfrissebb m agyar nyelven m egjelent könyve - amelyet a G ondolat ad ott ki — elsősorban elismerésre készteti a közvéleményt e gazdag életmű iránt. Luna­ csarszkij és Balázs Béla kötetei a Kossuth Kiadónál jelentek meg, az utóbbi az Esztétikai Kiskönyvtár sorozatban. CSONGRÁDY BÉLA Emlékművek között Először jártam a Szovjetúnióban. Míg szállt velünk a gép, a II. világháborúra go nd olta m ; a m egtiport orosz földre, a szétvert városokra, s Kijev fö lö tt repülve nem az aranyos kupolá jú templomok, az e rő d­ falak képe merült fel bennem, hanem Babij Jár iszonyata, és belém hasitott a fasizmus újrajelentkezésének veszélye. Izgatott, hogyan él a II. világháború emléke a szovjet nép tudatában, hogyan hatott a világtörténelm i jelentőségű győzelem fejlődésükre, mai m agatartásukra. Természetesen E—10 nap csak arra elég, hogy az ember élményeket szerezzen, be­ illessze ezeket a már kia laku lt képbe, vagy éppen ezek a la p já n átrendezze és korrigálja a korábbi véleményét, de nem lehetséges az élmények, új ismeretek és tapasztalatok e lle n ­ őrzése. Este érkeztünk Moszkva fölé. A sziporkázó fények érzékeltették a város méreteit. Le­ nyűgöző látvány volt, csábított arra, hogy korábbi gond ola taim a t felváltsa a ma technikai haladása iránti csodálat, egy kis ország fia számára, elképzelhetetlen arányok és — későbbi tapasztalataim a la p já n mondom - távlatok tudatosítása. Széles úton robogott velünk a gépkocsi Seremetyevóról Moszkvába, mikor egy emlékmű visszazökkentett a korábbi gondolatokhoz: betontalapzaton nagy harckocsi akadály, amely jelezte, hogy 1941. decemberében eddig ju to tta k el a németek. Hatásában nemcsak „m é rfö ld kő ” , nemcsak a múltra emlékeztet, hanem a mára is figyelmeztet. Sokat hallottam , milyen nagy gonddal ápolják, őrzik a szovjet emberek a mult em ­ lékeit. Természetesen nem m indent ápolnak és tisztelnek, ami régi, ami a m últból maradt. Az értékelés alapvető kritérium a, hogy egy ad ott objektum m it tükröz a nép alkotó teh et­ ségéből, milyen - a z orosz nép, vagy az emberiség haladását szolgáló - történelm i ese­ mény fűződik hozzá, vagy az orosz történelem, kultúra, tudom ány melyik nagy a la k já n a k élete, tevékenysége folyt fa la i között. Ezért láthattuk a hatalmas épületek árnyékában Csehov kicsiny házát, Szmolenszkben az orosz építészet egyik remekét, az Uszpenszkij székesegyházat, ahol kísérőink büszkén em lítették, hogy Oroszországban - ily módon fejezve ki elrag adtatá sát - itt vette le először k a la p já t Napóleon. Feltűnt a múlthoz való viszonyuknak az a rendkívül vonzó sajátossága, hogy a tárgyak, objektum ok hum anizált tartalm a t kapnak, az ember és alkotás iránti tisztelet erősítését szolgálják, az em ber m eg­ becsülésére nevelnek, 82 �Moszkvában tö ltö tt első napunk — küldetésünknek megfelelően — kiállítások, m ű­ emlékek, emlékművek megtekintésével te lt el. Láttuk M anizer híres Zója-szobrát és a partizán harcoknak emléket á llító többfigurás szoborkompozícióját. Még nyitva volt a Komszomol m egalakulása 50. évfordulójának tiszteletére rendezett — m éreteit és művészi értékeit tekintve is — hatalm as össz-szövetségi kiállítás, a Manézs­ ban. (Ez volt a cári lovarda, amely a f o rradalom győzelme óta jelentős kulturális esemé­ nyek színhelye. A nagyméretű és gyorsütemű városépítés során sem bontották le, nem is tervezik ezt, hiszen már maga is történelm i emlékké vá lt.). A képek, szobrok, m urális alkotások a képzőművészetek nyelvén ugyanazt hirdették, am it a 30-as években M. G orkij fogalm azott meg: „Nagyszerű megbízatás embernek lenni a Földön.” Az elkötelezett művészet nagy seregszemléje volt ez. S éppen határozott eszmei tartalm a erősítette meg bennem azt a felismerést, hogy a személyi kultuszt egy általános emberközpontúság váltotta fel, a népért áldozatra kész, a hazájának hírnevet szerzett ember mélységes tisztelete. Ez a m ondanivaló a m inőségileg új vonásokkal gazdagodott demokratizmus légkörében egyre erőteljesebben érvényesül. Nagyon sok mű tém ája volt a II. világháború, Jónéhány még a háború idején, vagy közvetlenül utána készült. Ezek — természetesen — magukon viselték a kor ízlésének, igényének és követelményeinek bélyegeit Voltak, amelyeket a közelm últban vagy n a p ja in k ­ ban alkottak. Ebben a teremben értettem meg a szovjet ember művészetéhez való érzelmi viszonyát és a II. világháború emlékének hatását Azok az alkotások, amelyek a hősi halottaknak á llíto tta k emléket, tele voltak v irá g ­ gal. Nálunk nem szokás kiállítási tárgyakat virá gg al borítani, sőt ezt a gesztust itthon sokan naivitásnak, gyermetegségnek itélnék, de itt nem tűnt sem groteszknek, sem idegennek. Természetes volt. M egálltam M itljanszkij „Elesett osztálytársaim em lékére” c. öt-alakos szoborkompo­ zíciója előtt. A kamaszos vézna figu rák esetlenül hosszú karjukkal férfiasságot erőltetve szorítják az aránytalanul nagy és súlyos fegyvereket. Válluk m egbillen, arcukon elszántság, szemükben a túl sokat megéltek, túl sokat láttak különös szomorúsága. Gyerekek voltak, diákok, nevük is úgy volt a talp aza tb a vésve, ahogyan annak idején belefaragták az iskolapadba. Csak a városnevek — ahol elestek - jelezték, hogy m it kellett vállalniuk. H atalm as erejű kompozíció, kifejezte m indazt az áldozatot, szenvedést, hősiességet, amelyet h a ­ zájáért hozott a szovjet nép. De hirdeti azt az erőt, elszántságot is, hogy ez a nép ma is holnap is kész és képes megvédeni a szovjet földet. Hatásukban óriásokká, időtlenekké és legyőzhetetlenekké váltak ezek a bronzba öntött kiskatonák. Később találkoztunk a művésszel, aki elm ondta, hogy az egyik elesett osztálytá rs m agyar volt, Raab G ábor egy m agyar internacionalista fia. Bárhol jártunk, bárkivel be­ széltünk, tapasztalhatuk, hogy a II. világháború emléke ma is ható tényező és sokoldalúan befolyásolja az egész szovjet nép fejlődését. Súlyos áldozatok és szenvedések árán élte á t az egész nép a szocialista társadalom m agasabbrendűségének kollektív élményét, mely a Nagy Honvédő H áborúban ara to tt világtörténelm i győzelemben csúcsosodott ki. A szovjet nép közös erőfeszítéssel kivívott győzelme még szorosabb egységbe kovácsolta a Szovjetúnió népeit, erősítette szocialista öntudatukat, a világ békéjéért, az emberi haladásért érzett internacionalista felelősségérzetüket. Ezeknek ez emberi és nemzeti értékeknek kialakulását és megerősödését más történelm i tényezők is befolyásolták Az orosz történelem honvédő és forrad alm i hagyom ányainak generációkra való á t­ örökítése az elm últ másfél évszázadban — a nemzetté válás folyam atának felgyorsulása óta — folyam atos és intenzív volt. Hiszen a Napóleon elleni győzelem emléke — mint a nép hazaszeretetének és hősiességének egyik legragyogóbb ténye - a századforduló idején még eleven hagyomány volt, a szülőföldhöz való ragaszkodás történelm ileg kia laku lt érzése telítőd ött a proletárforradalm ak korának szocialista tartalm ával. H atalm as nemzetformáló erő a győztes honvédő és forrad alm i harcok tudatos közösségi élménye és átélése. Ú gy gondolom , alapvetően ezekben a nagy győztes népi megmozdu­ lásokban ta lá lh a tju k meg a szovjet emberek és az orosz nép legsajátosabb vonásainak forrását. A szovjet nevelés rendkívül finom és sokoldalú eszközökkel á p olja, tudatosítja az ifjúságban a haladó hagyományok társadalm i értékét. A Hadtörténeti Múzeumból azzal a z érzéssel távoznak a látogatók, hogy minden szovjet ember véghez tud vinni nagy te tte ­ 93 �ket, hogy o hősiesség, a haza védelme nem hadvezérek privilégium a, hanem az ember képessége. Éppen ez az emberközeli bemutatás, a tárgyak, dokumentumok humanizálása biztosítja az erős érzelmi hatást. A Szovjetúnióban sokszor tapasztaltam , hogy a múzeumok, műemlékek, történelm i emlékhelyek nemcsak a képzésnek, hagyományápolásnak, hanem az érzelmi nevelésnek is hatékony intézményei. S szerényen, hivalkodás nélkül, de nagyon magabiztos ön tuda tta l beszélnek a maguk do lg airó l. Erről személyes találkozások is sokszor meggyőztek. A Szovjetúnió Művészeti A kadé­ m iáján Tomszkij elvtárs — neves szobrászművész, jelenleg az Akadém ia elnöke — ism er­ tette velünk a Szovjetúnió művészeti életét, program ját és problém áit. Innen Kerbel Lenin-díjas szobrászművész műtermébe látogattunk, s tanúi lehettünk, hogy a szovjet állam á lta l m eghirdetett művészeti program milyen magas színvonalú m űalkotásokat in spirál. Kerbel alkotó művészete a modern portré- és emlékműszobrászat új korszakát nyitotta meg. A moszkvai M arx-em lékm ű és a G agarin-em lékm ű az egész világ előtt bizonyította ennek a művészetfelfogásnak és megvalósulásának magasrendűségét. Moszkvából Szmolenszkbe, a Szovjetúnió egyik legrégibb városába utaztunk. Földrajzi fekvésénél fogva — több mint 1000 éves történelm e során — sok hódítóval kellett m eg­ küzdenie, hiszen — ahogy mondták — Szmolenszk Moszkva kulcsa. Nemcsak a N a póleon elleni küzdelemben volt döntő szerepe, hanem a II. világháborúban is a környék partizán­ mozgalmának egyik góca volt. A város központjában szépen m intázott szobor áll, Kurilenkó, a partizán harcokban 19 éves korában hősi h a lá lt ha lt fia ta l tiszteletére A város szélén, ritkás erdő közepén egyszerű m ozaikfal és egy szenvedő anya alakja emlékezteti a ma élőket arra, hogy azon a helyen 30 000 em bert — hadifoglyokat, asszonyokat, gyerekeket — rejt a tömegsír. Az épületek 93% -a teljesen elpusztult, s lakói közül kevesen érték meg a felszaba­ dulást. A háború után a város — ki tudná megmondani, történelm e során hányadszor — fe lé p ü lt rom jaiból, tová bbfejlő dött, s ma a Szmolenszki terület ipari, kereskedelmi és kul­ turális központja, főiskoláin és egyetemein több mint 22 000 diák tanul. A városképet a régi és az új sajátos keveredése teszi érdekessé. A régi orosz épít­ kezés remekei — a XII. században épült templom, a 12 méter magas erődfal — m ellett ott állna k a modern, többem eletes új lakóépületek, közintézmények és üzemek tu ca tja i. 84 �A szmolenszkiek büszkék területük gazdag hagyományaira s különösen nagy gondot fo r­ dítanak a helytörténeti — régészet, archeológia, történelem, művészet, népművészet — kutatásra, Szmolenszktől 22 km-re van a Szovjetúnió egyik leghíresebb néprajzi gyűjteménye a Tyeremók (kisérőnk következetesen Cirim oknak ejtette). Az orosz népművészet felbecsülhe­ tetlen értékű kincseit gyűjtötte i t t , össze egy régi orosz stílusban épített paraszt faházban — „a meseházban” — egy földbirtokos asszony A forradalom után elhagyta az országot, s a gyűjtem ényt is magával vitte Párizsba. De végrendeletében hazájára hagyta ezeket az értékeket, s a szovjet állam fé ltő gonddal őrzi, Következő állom ásunk Riga. Eltűntek az aranykupolás tem plom ok, s hirtelen olyan érzésünk tám adt, mintha Budapesten lennénk, a Keleti pályaudvar előtt. Kissé tú l­ zsúfolt város benyomását keltette, m indenhol rengeteg ember nyüzsgött. Később m eg­ tudtuk, hogy a Lett Szocialista Köztársaság lakosságának csaknem a fele él Rigában. Képzőművészetük és képzőművészeti életük nagyon fejlett. A Lett Képzőművészeti Szövetségnek több m int 400 ta g ja van, akik rendkívül kedvező feltételek között végezhetik munkájukat, sok megbízást kapnak, műveik m egtalálhatók a Szovjetúnió egész területén. M űterem látogatásra kaptunk meghívást, s itt több rigai szobrászművésszel találkoztunk. A ham ar kirobbant parázs vitában láttuk, hogy művészeti, m űvészetpolitikai kérdésekben vannak közöttük véleménykülönbségek. Tetszett, hogy ezt a vendégek kedvéért nem h a llg a t­ ták el, hanem az alkotások tükrében vitatták meg. S megismert műveik a la p já n győződ­ tünk meg arról, hogy az őszinte elvi viták, felkészült véleménycserék a művésznek is és a művészetnek is — hadd tegyem hozzá - az emberi kapcsolatnak is hasznára válnak. A Rigában tapasztaltak a la p já n m ondhatjuk, hogy a le tt művészet fejlődéséhez és jelenlegi fejlettségi szintjéhez - sok más tényezőn túl - az egészséges művészeti közélet is hozzájárul. A beszélgetés során sokszor elhangzott egy Riga környéki volt koncentrációs tábor, Szalaszpilsz neve. 85 �Mementó Szalaszpilsz is! A h a jd a n i tábor bejárata helyén, ahol az „A rb e it macht F rei!” cinikusan hazug jelszó jelezte az utolsó stációt, most egy óriás, félig leengedett sorompóhoz ha sonló betonépítmény, s rajta a felírás „E fala k m ögött nyög a fö ld ” fog adja a látogatót. A hatalm as belső téren, a volt „A p p e rp la tz” helyén hat alakb ól álló monumentális beton szoborkompozíció á llít emléket a tábor áldozatainak. Az egyes alakok szokatlan méretei és arányai, a gondolat, a m ondanivaló döbbenetes megfogalmazása feledhetetlen hatású. A tér b a lo lda lá n, ahol az akasztófák és a kivégző fala k álltak, nagy fekete márvány sírfedő, közepén örökké lobog a láng. S a mélyből ritmikus dobogás hallatszik, mintha a megöltek szíve dobogna, emlékeztetve: a múló idővel sem feledheti az emberiség a fasiszta tébolyt. Követtük tovább, visszafelé haladva térben és időben is a náci hódítók nyomát. Következő s egyben — kőrutunk — utolsó állom ása Pircsupisz volt, ez a tragikus kis település a Litván főváros, Vilniusz szomszédságában. M i tagadás, sohasem hallottam róla, pedig sorsa Lidicéével volt azonos: a már menekülő fasiszták - szokásukhoz híven ártatlanokon és fegyverteleneken bosszút állva — a partizánokkal való kapcsolat m iatt a fa lu t minden lakójával együtt porig égették. A gaztett helyén ma emlékmű áll, Jakubónisz Lenin-díja s litván szobrászművész „A n y a " című alkotása. A m eghaltak nevét em lékfalra vésték, nekik még sírkövet sem lehetett állíta ni, nekik nem kellett temető. A hamu és üszkös maradványok közül összeszedték a felism erhető tárgyakat, fe l­ kutatták és múzeumban helyezték el a fellelh ető dokumentumokat, fotókat. Évente sokezer ember lá to ga tja, s a legtöb bje szinte fog ada lm at ír a vendégkönyvbe. A pusztítás parancsát egy litván fasiszta adta ki. Jelenleg az USA-ban él. Moszkva felé utazva a kényelmes express vonaton volt időnk megbeszélni és ren­ dezni a látottakat. Eszembe ju to tt, hogy am ikor a fasiszta Németország m egtám adta a Szovjetúniót, H itle r rikácsolva jó so lta : amerre csapatai elvonulnak, emlékművek őrzik m ajd tetteiket. Ebben az egyben igaza volt. 6 8 �Emlékművek és m illiók emlékezete őrzi gaztetteiket. A Szovjetúnió németek tipo rta területein m egszám lálhatatlan emlékmű á ll; az utókor tiszteleg az áldozatok és hősök előtt, kegyelettel őrzi emléküket. Még két napot tartózkodtunk Moszkvában. M ár nem volt hivatalos programunk, s is­ merkedni akartam a várossal. Nem vállalkozom le írására, ezt mások már jo bb an e l­ végezték. Nekem nagyon im ponált az a nagyvonalúság, ahogyan Moszkvát bontják és építik. Modern, 20 emeletes beton és üvegcsodák között, világvárosi sugárutakon láttam régi orosz faházakat. Zavarja a városképet? - „ Nyi csevó ! M ajd lebontjuk, még szükség van rájuk egy d a ra b ig .” — Mi is lenne, ha néhány faház m iatt csökenteniö k kellene az építkezés te m p ó iá t” Ezt nem engedhetik meg! Elutazásunk előtt megnéztük P. Koncsalovszkij (1870-1956) gyűjteményes kiállítását. Egy gazdag életmű hihetetlenül sok alkotását m utatták be. Nagytehetségű művész volt, a Szovjetúnió népművésze, de művészetével nem szabott új irányt, s nem terem tett iskolát a szovjet festészetben. Becsületesen szolgálta szovjet hazáját, s még ma is rendkívül sok tisztelője van. Az Akadém ia kiállítási helyiségeibe a lig lehetett beférni, olyan tömeg gyűlt össze, s ennek ellenére a művészetnek já ró á h ita t ünnepélyes csendje vett körül bennünket. Hétköznap délután volt, de az emberek ünneplőbe öltöztek. Kicsit irigykedtem is, hogy éppen Moszkvában, ahol világra szóló események történnek nap mint nap, egy ilyen kiállítás is eseményszámba megy. C S ÍK PÁL 87 �E ML É KE Z É S Kármán József (1 7 6 9 . m á r c iu s 1 4 — 1 7 9 5 . jú n iu s 3 ., A nagy történelm i évfordulók esztendeit éljük. - Ezek sorában szerény dátum ként jelenik meg az 1769. esztendő március 14-e, ez a virágvasárnap előtti keddi nap, amikor megszületett a losonci kálvinista pap és felesége — id. Kármán József és Szalay Klára — József nevű fiúgyermeke. - Ez a szerény, családias jelle gű dátum, évtizedek múlva, be­ vonult a magyar iro d a lo m történet jeles na pjai sorába. - Kármán József azonban nem­ csak a magyar irodalom és a magyar színjátszás történetének egyik kim agasló egyénisége Nagy ő a nemzeti újjászületés forrad alm i szellemű pro pa gálói sorában is. Kármán József - műveinek és életútjának egyik legkiválóbb ismerője és kritika i fe l­ dolgozójaj, Gálos Rezső á lla p íto tta meg róla — a XVIII. század végének lángeszű tehetsége, aki — Bessenyeivel, Batsányival, Kazinczyval és Csokonaival együtt — a legnagyobbak közé tartozott. Erős akaratú, vezetésre term ett egyéniség volt, akinek tarsolyában szintén ott van a „vezéri pá lca” , akárcsak a Kazinczyéban vagy a Batsányiéban. „H iva tva volt rá — ha a gyilkos kór el nem viszi —, hogy ezeknek elfogatása után az élre álljo n, irodalm i életet és modern m agyar iro da lm at teremtsen.” 1 Műveinek és életének ilyen irányú kritikai elemzése után, kissé egyoldalúnak kell tartanunk azt az irodalom történetírásunkban gyakran előforduló m egállapítást, amely Kármán legfőbb jellem zőjének azt ta rtja , hogy „a szentimentális prózánk legjelesebb képviselője.” 2 - Sokkal inkább ta rth a t­ juk Kármánt irodalm unk első tudatos kritikus — XVIII. század végi nemzeti sajátosságainkat a maguk igazában felismerő, hibáinkat ostorozó, értékeinket azonban megbecsülő — szépírójának, aki — sokszor metsző szatírával — kora társad alom filo zófiá ját messze tú l­ haladóan, előre is mutat. Nem ez a legfőbb jellem ző Kármánra, hogy többek közt megírta a „F anni hagyom á­ nyai”-t, ezt a szentim entalizmus sugallta — és legtöbbször kiadott — kis írói remekművét, hanem az, hogy ráeszmél a m agyar nemesi társadalom p a tó p á los elm aradottságára, a feudalizmus sok sötét bűnére és hogy nagyon jó l lá tja a Habsburgok és tanácsadóik szívósan és gonoszul fo lyta to tt nemzetgyilkos törekvéseinek, a gyarmatosítás po litiká já na k átkát. Életútjából ki kell emelni, hogy a családi kör pietista és Losonc kisvárosi köréből Pestre, m ajd pedig Bécsbe kerülve, társadalomszemléietén először a II. József korára je l­ lemző antiklerikalizm us lett úrrá és hogy erről az alap ról elindulva ju to tt el korának materializmusához és - mindezt összegezve - a „fö lvilá g o so d á s" ku lturájához. - „Eszmei fejlődése — á lla p ítja meg Gálos — természetszerűen rokon az első köztársasági mozgalom vezetőinek eszméivel.” 3 — Ő is magáévá tette azt a felismerést, hogy a felvilágosodás eszméinek minél szélesebb körben való terjesztése egyedül a nép nyelvén lehetséges.4 — Éppen ezért a „szógyártásnak” nem volt barátja. ” A nyelv — írja — nem tudomány, a szó nem bölcsesség” , a fe jlő d ő irodalom maga végzi el a nyelv kiművelését. Nem a nyelv­ újításra törekedett, hanem művészi stílusreformra. — „Ezért tud ott egyszerű, ízléses és purizmus nélkül is magyaros lenni.”5 - A jó magyarságra való törekvése tehát tud atos 88 �volt, „é s a maga elgondolásából ju to tt el a stílus kérdésében az egyéni szabadság gon­ d o la tá ig .” Stílusának szépségét - és ez a m egállapítás nem lényegtelen a nógrádi m ű­ velődéstörténet szem pontjából — az a szókészlet alapozta meg, am it hazulról hozott. „L o ­ sonc nyelvjárásában anna k szókincsében kellett fe ln ő nie — provincializmus mégis alig aka dt nyelvében.”6 Kármán életművének csak torzóját ismerjük. Korai halála nemes célkitűzéseit derékba törte. — M indazt azonban, ami e torzóban m egmaradt, és mindazt, ami Kármán h a lá lát körüllengi, bizonyos titokzatosság övezi Kárm ánnal kapcsolatban m egoldatlan és tisztázatlan kérdések egész sora merül fel és ezeknek p o litika i hátterük is van. Olyan p o litika i hátterük, amelyek tisztázása az ország és a megye története szem pontjából te ­ kintve, egyaránt fontos lenne. Kármán fo rra d a lm iságára — pontosabban a M artinovics-féle köztársasági mozga­ lomban való részvételére - nézve eltérőek a vélemények. — Gálos Rezső úgy véli, hogy Kármán „nem volt fo rra d a lm á r". — Pedig — és ezt ugyancsak ő á lla p ítja meg — „az elsők között volt azok sorában, akik nálunk a feudális társadalom m egváltoztatására tö ­ rekedtek, s ezt a felvilágosítás nevelő eszközeivel vélték elérni.”7 - Ezzel szemben mások úgy vélik, hogy „m a g a Kármán is részese lehetett annak a köztársasági jakobinus szer­ vezkedésnek, mely 1793-ban in d u lt el egy kis értelm iségi csoport részéről, m iután a nemesség táborának megalkuvása a radikális függetlenségieket és a felvilágosultakat egyformán izolálta a töm egektől, s szélsőséges, forradalm i szervezkedésre kényszeritette.”8 Véleményem szerint az. hogy Kármán korának m aterialista filo z ó fiá já t va llja , a n ti­ klerikális, antifeud alista és szabadkőműves — teh át egy sok m indent takaró titkostársaság ta g ja — nyilvánvalóvá teszi, hogy forrodalm ár. Az, hogy nem osztozott M artinovics és társai szomorú sorsában, több tényezőre vezethető vissza. — Ezek közül néhányra rá ­ mutatok. Kétségtelen, hogy Kármán csaknem egész baráti köre benne volt az összeesküvésben, közülük nem egyet kivégeztek vagy börtönre itéltek. Lehetett azonban az összeesküvésnek egy olyan vonala is — éppen azért, mert összeesküvés volt és így titkos is — amely nem ju to tt a hatóságok tudom ására. — Benda Kálm ánnak — a M artinovics-féle köztársasági mozgalom le galaposabb ismerőjének - legutóbbi találkozásunk alkalm ával az volt a véle­ ménye, hogy nem lehetetlen, hogy Kármán az öngyikosságot elkövetett Fodor szervezői vonalához tartozott és így neve, terhelő vallom ás hiányában, nem került a vádlottak listá jára .9 — Nagyon valószínűvé teszi Kármán részvételét a köztársasági mozgalomban az. hogy unokaöccsét és egykori iskolatársát. Kármán Pált, Kiskunhalas főjegyzőjét, 1796-ban a M artinovics-féle forradalm i káté terjesztése m iatt vád alá helyezték. - Nem lényegtelen az sem, hogy a Frankfurter Zeitung 1795 á p rilis 2-i száma — tehát egy olyan újságszám, amelyet Kármán József ha lá la előtt még olvashatott - szerelmét, Markovics grófnét, az elfo go ttak közt sorolja fel, ami ugyan tévedés, de jellemző, hogy az újság szerkesztői a grófnét is a mozgalom hívei közt lévőnek tudták, mégpedig Pestről kapott értesülések a la p já n .10 Kármánnak az összeesküvésben való részvételét látszik igazolni egy 1884 óta ismert ad at is. Baráth Ferenc - Kármán életét kutatva - levelezést fo lyta to tt Kármán József nő­ vérének, Zsuzsannának, Losoncon élő, akkor már 82 éves leányával, özvegy Joán Zsig­ mondnéval. - Jaánné édesanyja elbeszélése a la p já n közölte, hogy Kármán „résztvett a M artinovics-féle összeesküvésben” és hogy „a sok munka, izgatottság és öröklött sorvadás következtében egészsége nagyon meg volt rongálva” , am ikor a halála előtti időszakban odahaza, Losoncon tartózkodott.11 Van ebben a Jaánné á lta l írt levélben egy részlet, ami szintén az összesküvésben való részvételre u ta l: „Egy napon — ezt édesanyámtól sokszor hallottam em legetni — kiment (Kármán) a kertbe sétálni és édesanyámat is kihívta. Nagyon le volt verve. K i­ vette ó rá já t zsebéből s azt percről-percre számolta, míg körülbelül két óra eltelte után ezt m ondta: „ most már mindennek vége, óh, pedig á rta tla n u l szenvedtek!” - Akkor végezték ki M artinovicsot és társait. — S azután azt mondta testvérének: „ Itt van e g y ládika írás, ezt tedd el jó l. M a jd halálom után jönnek többen, kik tőled irom ányokat fognak kérni, de senkinek ki ne add. Hanem ezen ládika tetejére van ragasztva egy e l­ szakadt papirosdarab. Csak annak add oda, aki ezen papírdarab hozzáillő hiányzó részét neked e lőm u ta tja.” - Igaz, úgy volt. - Ő m eghalt M artinovics lefejeztetése után 14 napra. 89 �- H olta után jöttek többen — még a nádor is küldött egy m egbízottat —, hogy kell iro ­ mányoknak nála lenni és utána m aradni, de édesanyám eltagadta. Míg végre az igazi eljött, ki nagyon sírt Kármán elhúnyta fölött, de soha édesanyám nem tud ta meg ki volt. Úrnak kellett lenni, ruhájáról itélve, s ez elvitt minden irom ányokat.” 12 Ezek a Jaánné levelébe fo g la lt, Kármán utolsó n a pjairó l és titkos irom ányairól szóló sorok igen nagy jelentőségűek és ezen felül egy eddig észre nem vett, vagy le ga láb b is kellőképpen nem m éltányolt kapcsolatra mutatnak rá a „F ann i hagyom ányai” utolsó soraival. — Eszerint - a LXIII. számú „bejegyzésben” - ezt írja naplójá na k Fanni: „ U to l­ jára teszem reád, titkaim m eghittje, sorvadó kezeimet - és csak azért, hogy véle szól­ j a k . . . Egyetlenem! midőn ezek a jegyzelékek kezeidbe jutnak, akkor már engem a híves föld t a k a r . . . Bepecsételve hagyom néked azokat a könnyeket, amelyeket ide hullattam , ezeket a gyötrelmeket, melyeket ide kiöntöttem . . . én néked hagyom azokat. Érted szenvedtem a z o k a t. . . Nem szemrevetésül mondom azt. Sírom széléről mondom, hogy örömest szenvedtem. . . Azzal a g o nd ola tta l szállo k le csendességem bo ltjá ba, hogy hív v o ltá l. . . és ha az nem voltál — én megbocsátok . . . ” stb.13 Igen érdekes a Kármán és Zsuzsanna nővére közti beszélgetés - lepecsételt titkos iratok, amelyek m ajd halála után jutnak el a címzetthez — és a Fanni titkos naplójának halá la utáni, kedveséhez való eljuttatása közötti párhuzam. — Ezzel kapcsolatban több lehetőségre kell gondolnunk. — Lehetséges, hogy Kármán Zsuzsanna vagy leánya; Jaánné ismerve a „F ann i hagyom ányai" szövegét, ezzel a szentimentálisból romantikussá vedlett részlettel gazdagították a Kármán utolsó na p ja ira való visszaemlékezésüket. — Ez a lehe­ tőség, ismerve a késői visszaemlékezésekben rejlő buktatókat, kétségtelenül fennáll. Vannak azonban olyan feltevések is, amelyek nem vonják kétségbe a Jaánné á lta l köz­ vetített családi hagyomány hitelét. Ezek arra támaszkodnak, hogy Kármán szabadkőműves és az 1795. május 5-én feloszlott - mert betiltás előtt á llt - . „ A nagylelkűséghez" című pest-budai páholy ta g ja volt.14 A „F anni hagyom ányai” 1794 folyam án je len t meg az „U rá n iá "-b a n . A ba fi Lajos, a szabadkőművesség történetének alapos ismerője, vetette föl annak a lehetőségét, hogy az „U rá n iá ” -t a szabadkőművesek adták ki, am it irodalom történetírásunk ta g a d .15 Az „U rá n ia " szerkesztői — Kármán József, Schedius Lajos és Pajor Gáspár — azonban mind szabadkőművesek16 és hihető, hogy ennek a tulajdonképpen hatósági engedély nélkül 1794-ben három vaskos kötetben m egjelent „la p n a k " az olvasói körében is akadtak sza­ badkőművesek. — Ezért tételezem fel azt, hogy az „U rá n ia ” ennek a titkos, sokszor „tito kza to s" társaságnak a szócsöve is volt. Vagyis: cikkeikben, eszmefuttatásaikban és szépirodalm i műveikben titkos, csak a beavatottak á lta l m egfejthető utasításokat, p o litika i és társulati vonatkozású közléseket rejtettek el. - Ha ez így volt. akkor az a feltevésem is nagyon valószínű, hogy a „F ann i hagyom ányai” — éppen szentimentális regény jellegénél fogva a legkisebb gyanúra sem adván okot — a köztársasági mozgalom egyik po litika i jellegű, titkos utasításokat is tartalm azó írásműve. Néhány — feltevésemet igazolni látszó — apró momentumra kívánok csak most rá ­ m utatni. — A „F anni hagyom ányai” közlését bevezető és az „U rá n ia ” olvasóihoz intézett sorok közt ezt olvashatjuk: „ . . hátram aradt írásait — (m egint a „h á tra m a ra d t” ) — melyek, mint szent hagyományok, holta után nálam letéve voltak, imé itt küldöm. . . . Ha jónak á llítjá to k, tegyétek közönségessé. Elszakadozott töredékek, apró gondolatok, de amelyekből egy szép egészet összerakhat a — gondolkozó.” 17 A kötőjellel különválasztott és így kiem elt „g o n d o lko zó " — a titkokat értő szabadkőműves, akinek a „kedves zöld setétség, titka i m eg hittje” , akinek „titko s rejtekével átellenben nyugszik le a világ kirá ly­ néja pompás felséggel és véres lá ng ot gerjeszt setét m agányosságában"18 - A hihetőleg 1793-ban már kész írásmű az 1792-ben már szabadkőműves és akkor Pesten időző Kármán páholym isztikára utalására és a francia forradalom tól „veres lángokat gerjesztő" vára­ kozására is vonatkoztatható. — Fanni elmélkedéseiben pedig mélységes társadalom bírálat található. Csak egyet idézek: „M ié rt nincs annyim, amennyi elég lenne jó l tehetni m á­ s o k k a l!... A jó á lla p o t öszveszorítja az érzést, bebőrödzi a szívet. — Csak m agát szereti a gazdag, fut látása elől is a nyavajásnak.” 19 - És így tovább. - Lehet, hogy ezek - főleg mai szemmel nézve csak általánosságok. Eddig azonban még senki sem nézte át Kármán műveit és az „U rá n ia " köteteit ilyen, a kor forradalm iságára és a köztársasági mozgalomra jellem ző adatok, megjegyzések vagy levonható következtetések szempontjából. - Ehhez kétségtelenül a szabadkőműves „virá g n ye lv" és Kármán személyi kapcsolatainak bővebb ismeretére lenne szükség. 90 �Kármán személyes kapcsolatai sem egészen feltártak. - Nem lehetetlen, hogy Fanni valóban Kármán egyik nógrádi szerelme és hogy igaza van Gálosnak, aki Ragyolcról keltezettnek véli az egyes leveleket.20 Nem ismerjük eléggé Kármán nógrádi kapcsolatait sem, vagy ha igen, csak egyes motívumokra tért ki irodalom történetírásunk, pedig ezek egész pályafutása szem pontjából igen fontosak. - Itt csak Kármán és az ugyancsak Lo­ soncon született rettegi Ungváry János kapcsolataira szeretném felhívni a figyelm et, mert ez Kármánnak a Kelem en-féle színtársulattal kapcsolatos ügyeiben nem lehetett közöm­ bös. A Rádayaknak, Kármánnak és Ungvárynak a színészethez való viszonya különben is nógrádi gyökerekkel b ír és ezek a gyökerek nem jelentéktelenek. Színháztörténeti irodalm unk feltá rta , hogy a XVIII. századi protestáns iskolai színját­ szásnak a losonci református gim názium volt az egyik fókusza. „ Losonc, Sárospatak, Marosvásárhely és Kolozsvár a színhelye ennek a m egújuló magyar színi gyakorlatnak.” — Többek közt a Sárospatakon és Losoncon előa dott „P ha ed ra” , „ Pandora" és Szászi János „D id ó ” -ja a legjellem zőbb képviselői a protestáns iskolákban dívó szatirikus m űfajoknak.21 — A losonci iskola és a Kármán család egymást követő nemzedékei szoros kapcsolatban voltak a Ráday csalóddal és így a magyar színészet és színjátszás ügyével is.22 Talán az sem véletlen, hogy a Kelem en-féle színtársulat 1800-ban Losoncon bukik meg véglegesen és iratai, hosszú huza vona után 1808-ban Losonc város tula jd o n á b a .kerülnek.23 Ungváry János 1763. november 28-án született Losoncon. Iskoláit ott kezdte es Sáros­ patakon folytatta. 1789. szeptember 15-én mérnöki oklevelet nyert Pesten. — Szinnyey szerint 1779-ben „ő volt az első, aki a Pesten építendő magyar nemzeti színház eszméjét m egpendítette. Ennek tervét és ja vasla tát e cím a la tt: „ M agyar nemzeti színház terve! — Szózat a hazához” , s ajánlva a magyar nemességnek, la tinu l és németül is közzétette. - Ráday Pál gró ffa l és Kazinczy Ferenccel 1790. szeptember 21-én m egalapította az első magyar színjá tszótársaságot.”24 — A Székely György szerkesztésében m egjelent, a nemzeti színház történetéről szóló mű szerint: „1779-ben Unghváry János — későbbi szí­ nész - háromnyelvű röpirata, a végül is német nyelven fennm aradt „Entw urf zu einem ungarischen N a tio n a lth e a te r" hirdeti ilyen intézmény szükségességét.”25 — Eszerint U ng­ váry 16 éves korában már röp irato t írt volna a Nemzeti Színház ügyében. — Ú gy vélem, hogy az 1779-es dátum téves, a Szinnyeinél nem ritka sajtóhibák egyike és sokkal hihe­ tőbb és valószínűbb, hogy a 26 éves mérnök - aki Rádayval éppúgy jó viszonyban van. mint Kármán —, 1789-ben írta röp iratá t.26 Ráday különben 1789-ben a Bécsből visszatért Kármán József ügyvédet is belevonta ezekbe a tervezgetésekbe27 — Ha tehát másutt nem is, de ezek során Kármán feltétlenül találkozott a m űfordító Ungváryval, losonci föld ijé vel és csak az az érdekes, hogy kettő­ jük kapcsolatát Gálos —aki pedig foglalkozott Ungváryval is28 — meg sem em líti. Pedig U n g ­ várynak 1792 szeptemberétől 1793 szeptemberéig hat ismert fordítását m utatta be a Kelem en-féle színtársulat.29 - Az is nagyon figyelem re méltó, hogy Ráday Pál, Kármánnal együtt, 1792. augusztus 31-én lemond a társulat igazgatásáról. Erre az is késztette, „hogy Sehy Ferenc alattom os cselszövéseit és a társaság ta g ja in a k nyugtalan, folyton mozgó m agatartását nem bírta. Sehy a tagokat Ráday és Kármán ellen izgatta, s előfordult, hogy a tagok nem akartak a hirdetett előadáson fe llé p n i.”30 - Ugyan melyik csoporthoz tartozott Ungváry, a kinek színdarab fordítása it 1792-től ad já k elő? - Ez a Sehy Ferenc jellem telen alak. Ő a jakobinus mozgalom egyik besúgója.31 A Kármán forrad alm i szerepével kapcsolatos homálynak egyik a la p ja tehát az, hogy ed digi kutatóink elsősorban mint szépirodalm i művek alkotójával foglalkoztak vele és nem vették kellőképpen figyelem be, hogy p o litika i célkitűzései is voltak. Talán ez is az oka annak, hogy személyi kapcsolatainak feltárása — am it a kortársak, főleg Kazinczy, e l­ mulasztottak — eg yálta láb an nem m ondható teljesnek. Ez — talán m indennél jo bb an vonatkozik megyénkkel való kapcsolataira nézve is. - Nem tudjuk, például, hogy milyen volt közte és az 1795. március 27-én börtönében m eghalt Ambrózy G ábor között a viszony? — Nem tudjuk, hogy voltak-e kapcsolatai a M artinovics-per egyik védőjével, M adách Sándorral? - Nem tisztázott az sem, hogy a Romhányban nevelősködő Öz Pállal, akivel közös olvasmányaik voltak és akivel Pest és Losonc közti utazásai során talán többször is talá lko zhato tt m iféle szálak fűzték össze? — Öz Pállal kapcsolatban még az is figyelem re méltó, hogy őt éppen Ká rmán halálának napján - ha a Jaánné-féle közlésre a la p íto tt számítás helyes - június 3-án végezték ki.32 91 �Feltételezhető az is — legutóbbi beszélgetésünk során indokaim at vázolva, Benda Kálmán sem ta rt lehetetlennek —, hogy Kármán József öngyilkos lett. — Kármán halálának dátum át ugyanis csak kikövetkeztetni tud juk — két héttel M artinovicsék kivégzése után mivel a losonci anyakönyvek 1849-ben elégtek. — H a lálán ak okául Jaáné az öröklött sorvadást, vagyis a tü d ő b a jt hozza fel. - Schedius Lajos, egykori munkatársa, a Toldi Fe­ renccel folyta to tt beszélgetése során bizalmasan közölte, hogy Kármán elhanyagolt vér­ baja következtében halt meg.33 — Az elsőnek ellentm ond, hogy családjában a feln őtt kort megértek mind hosszú életűek voltak, öröklött tüd őba ja tehát nem lehetett, le gfeljeb b szerzett. A második lehetőség ellenőrizhetetlen, bár egyáltalában nem valószínűtlen. - Ha ez így van, akkor Kármán a mozgalom leleplezése és ba rátai kivégzése után lelki összeomlásban, de gyógyíthatatlan á lla p o ta m iatt is elszánhatta m agát a döntő lépésre. Gálos Rezső ez utóbbi okot is figyelem be véve értékeli a lelkész Kármán Pálnak, az idősebbik Kármán József unokatestvérének azt az ad atát, hogy Kármán nem Losoncon, hanem Pesten halt meg és lehetségesnek tartja, hogy éppen gyógyítás céljából a pesti kórházba kerülve, halt meg ott.34 - Az szinte alátám asztani látszik Kármán pesti halálát, hogy a losonciak teljesen megfeledkeztek róla. Még Kazinczy sem em lítette Kármánt, am ikor Losoncon já rt. - Ennek azonban lehetett egy másik oka is és ez az öngyilkosság. Egy olyan kis városban, ahol az emberek nagyon sokat tudnak egymás d o lg airó l, bár­ mennyire titko lta a család az esetleges öngyilkosságot, annak híre kiszivároghatott és a vallásos prüdéria a társadalm i illem kiközösítette - még az emlékezetből is - Kármán Józsefet, aki istenhívő, nagytudású, vallásos műveket író apjával szemben, az istentelen felvilágosodás szószólója, sőt a király, a társadalm i rend ellensége volt. - Merem ezt á llí­ tani, mert Kármán József sírját Losoncon a református temetőben - Joán Zsigmondné ad a ta i a la p já n — 1884-ben valóban meg is ta lá ltá k .35 De nem is az a fontos, hogy hogyan halt meg Kármán József, hanem az a sorsdöntő, hogy életében mit tett a haladásért, „a nemzet csinosodásáért” , a feudalizmus kereteinek lerom bolásáért, a H a bsburg-birodalom ból szabadulni akaró magyarságért. — Am i tőle tellett, azt a legjobb tudása szerint m egtette és ezért ott van a helye nemcsak a magyar nép, hanem Európa haladószellemű embereinek sorában. BELITZKY JÁ N O S JEGYZETEK 1. Gá los Rezső: Ká rmán József — Budapest, 1954 - 134-135. I. 2. Klaniczay Tibor-S zauder József-Szabolcsi M iklós: Kis magyar irodalom történet. — Budapest, 1965 (3. kiadás) - 79 I. 3. Gálos i. m. 134. I. 4. Vö. Kornis G yula: A magyar művelődés eszményei 1777-1848. Budapest, (1928.) I. k. 90. I. 5. Gálos i. m. 135. I. 6. Gálos i. m. 122. I. 7. Gálos i. m. 134-135. I. 8. Klaniczay—Szauder-Szabolcsi i. m. 81 I. 9. Gálosnak is az a véleménye — i. m. 132. I. — hogy „lehetséges, hogy a mozgalom egyik szálának, amely Kreil, Kovachich, Schedius, Kármán vonalán húzódott, Németh János (a fővádló) még csak nyomára sem ju to tt.” - Benda Kálm ánnal 1968. december 15-én, S algótarjánban vitattuk meg a lehetőségeket. Szíves észrevételeiért ezúton is köszönetet mondok. 10. Gálos i. m. 130. I. 11. Baráth Ferenc: Irodalm i dolgozatok. — Budapest, 1895. — 357-360. I.: „Jegyzés. Kármán József halála és annak körülményei. 1884.” 12. Baráth i. m. 359. I. - Gálos i. m. 131. I. 13. Kármán József írásai és Fanni hagyományai. Ú jra kiadta és bevezette D. Schedel Ferenc. — Nemzeti Könyvtár. — Pest 1843. - 148. hasáb. 14. Gálos i. m. 50-51. I. 15. Gálos i. m. 62. I. 16. Vö. Gálos i. m. 50—51. I. 92 �17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. Karmon József ír á s a i.. . i. m. 111-112. hasáb Kármán József ír á s a i.. . i. m. 111-112. hasáb, I. és II. bejegyzés Kármán József ír á s a i.. . i. m. 114. hasáb. V. bejegyzés Gálos i. m. 72-73. I. M agyar színháztörténet. Szerkesztette Hont Ferenc. - Budapest, 1962. - 81. és 83. I. Gálos i. m. 141-150. I. Erre vonatkozólag igen tanulságos Kerényi Ferenc: Dokumentumok Nógrád megye és az első m agyar színtársulat kapcsolatának történetéhez c. tanulm ánya. (Kézirat) Szinnyei József. M agyar írók élete és munkái. XIV. k. - Budapest, 1914. - 667. I. A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. — Budapest, 1965. — 7. I. A kiadványon l évő dátum ot eddig nem sikerült ellenőriznem. Az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusában nem ta lá lta m meg. Gálos i. m. 44-45. I. Gálos Rezső: Adatok a német költészet hatásához a XVIII. században. — Irodalom ­ történeti Közlemények, 1928. - 79. I. Szinnyei József i. m. 667. - Rakodczay Pál: Szigligeti forrásaihoz. - Irodalom történeti Közlemények, 1914. — 306-307. I. — Büky B é la -H a jn a l G ábor: Három magyar színmű­ fordítás az első m agyar színtársulat korából. — Székesfehérvár, 1967. 30. Gálos i. m. 47-48. I. Réz Pál: Déryné emlékezései. Bevezetés, I. k. - Budapest, 1955. — 13. I. M arczali H enrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig. M ill. Tört. V III. k. - Budapest, 1898. - 562. I. Gálos i .m. 132—133. I. Gálos i. m. 133. I. - Baráth i. m. 353. I. - Arról nincs tudomásom, hogy bárki is utána nézett volna a pesti anyakönyvi és kórházi adatoknak, Baráth i. m. 360. I. 93 �VITA „Fog korlátozni az arasznyi lé t” (Arany János javításai Madách egyik sorában) A Palócföld 1968. évi 1. számának Az élő M adách című részében több érdekes, f i ­ gyelemre m éltó cikket olvashattunk. Az a láb bia kba n Az ember tra g é d iá já n a k egyetlen sorával, illetőleg Szabó József tanulm ányánok (Arany javításai Az ember tra g é d iá já n ; 90-95. lap) néhány megjegyzésével szeretnék foglalkozni. Szabó József helyesen mutat rá Arany János szerepére a Tragédia fölfedezesé ben, értékelésében, valam int abban, hogy Az ember tra g é d iá ja szövegén elvégezte a szükséges nyelvi és verse lési „sim ításokat” . Avval azonban már nem érthetünk egyet, hogy Szabó Arany javításainak egy részét helyt nem á llón ak minősíti. „ . . . Arany javításait — írja — mi ma mór nem minden esetben fog a d h a tju k el helytállón ak." Küilönösnek találom , hogy éppen „m a i stílusesztétikánk jo g á n " a la ku lt ki ez a meggyőződése. Nemrég a M agyar Tudományos Akadém ia Könyvtárában alkalm am volt tanulmányozni a Tragédia eredeti kéziratát és benne Arany János javításait. Vizsgálódásaim azt a véle ményt érlelték meg bennem, hogy „m a i stílusesztétikánk" egyre inkább és jóform án minden javítás tekintetében igazat ad Arany Jánosnak. Szabó József ellenében M adách-csal értek egyet, aki Arany javításait a Tragédiának minden, Szabó á lta l v ita to tt helyén elfogadta, sőt m egtartotta e nyelvi és verselési javításokat Az ember tra g é d iá ja második k ia d á ­ sában is, melyet már nem Arany, hanem maga M adách rendezett sajtó alá. A Palócföld cikkének szerzője tizenhárom pé ld át idézett és elemzett. Utolsó pé ld ája a Tragédia tizenötödik színéből való. A 4078 sort így irta M ad ách : „H a d d korlátozzon az arasztnyi lé t." De közismert fo rm á já t Arany adta m eg: „Fog korlátozni az arasznyi lé t." Arany János figyelm ét a legapróbb nyelvi hibák sem kerülték ki, ezért húzta á t a korlátoz- hosszú ó -já nak ékezetét meg az arasztnyi szó t betűjét. És miért nem tetszett neki a hadd korlátozzon nyelvi forma, hogy kijavította így: fog korlátozni? Szabó József in d o ­ kolatlannak, nyelvi szempontból is helytelennek ta rtja ezt a változtatást, és m egjegyzi: „A »fog« jövőid ejű segédszót kerülni, sőt irtani kell." Valóban tan ítottak ilyen „nyelvhelyességi" szabályt a régi iskolák egyikében-m ásikában (szerencsére ott sem fogalm azták ennyire szigorúan), de mai nyelvművelésünk különbséget tesz a fog „seg éd ige” helytelen és helyes használata között. A Magyar nyelvhelyesség című könyvében Kovalovszky Miklós alapos és kitűnő tanulm ánya („Az igehasználat kérdés­ köre címmel) többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozik. Kovalovszky azzal kezdi a jövő idő tárgyalását, hogy „a Petőfiék korára még oly jellem ző -and, -end jelű jövő” helyébe „a XVIII. század óta terje dő és egy időben hely telenül németesnek ta rto tt összetett segédigével alkotott jövő lépett (látni fog)”. Aztán így fo ly ta tja : „A jövő időnek általános és természetes kifejezője azonban m indig a jelen idejű igealak volt nyelvünkben. Jövő értékét a beszédhelyzet vagy m egfelelő határozó (majd, holnap, munka után stb.) vagy a mozzanatossógot, illetőleg befejezettséget k i­ fejező igekötő ad ja meg, p é ld ául: »M ihelyt készen leszek, olvasok«, »A hó végén előadást rendezünk« , »Megyek megfürdök« . Ilyen esetekben, főként a mozzanatos, befejezett ér­ telmű igekötős igék m ellett tehát fölösleges á lta lá b a n a fog segédige” (Magyar nyelvhelyesség. Szerk. Deme László és Köves Béla. Második, módosított kiadás. Tankönyvkiadó, 1961. 188-189, lap). 4 9 �Elm arasztalhatjuk-e ezek a la p já n a fog korlátozni összetett igealakot? Szó sincs róla! Arany János, aki nemcsak művésze, hanem tudósa is volt a magyar nyelvnek, másutt is élt ilyen, fog-os jövő id e jű igealakokkkal. Kovalovszky M iklós is figyelm ezteti a M agyar nyelvhelyesség olvasóit: „H asználjuk azonban az összetett jövőt is, főként akkor, ha feltétlen, nyomatékos a kijelentés, vagy pedig valószínűséget akarunk vele éreztetni, p é ld á u l: »Ne ag gó dj, el fog menni«” (189. la p). A Tragédia idézett sorára ez az utóbbi „szabály” érvényes. Szabó József elítélő véleményével szemben még Nagy J. Bélának, nemrég elhunyt kiváló nyelvtudósunknak Nyelhelyességi babonák című értekezésére hivatkozom. Abban olvashatjuk: „Ez a fog-os jövő a népnyelvben nem járatos ugyan, de a köznyelvben s az irodalm i nyelvben egészen meggyökeresedett, és semmivel meg nem okolható babona az az állítás, hogy ez a szerkezet rossz. Ne féljünk tő le !" (Iskolai nyelvművelő. Szerk. Lőrincze Lajos. Tankönyvkiadó, 1959. 330. lap). Az Arany János-i fog korlátozni ig e a lak helyessége még inkább kitűnik, ha nem ­ csak a kiem elt egyetlen sort, hanem a gond ola t egészét idézzük (a ja víto tt végleges szöveg szerint): . . . jövőd ködön csillogva át, Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz, Emel m ajd a végetlen érzete. S ha ennek elragadna büszkesége, Fog korlátozni az arasznyi lét. És biztosítva áll nagyság, erény. — Ennek a résznek minden igea lakja jövő időt fejez ki. Figyeljük m eg: az igekötős legörnyedsz és elrag adn a jelen idejű form ával utal a jövőre. Ezekben a mozzanatosság és a befejezettség értelem árnyalatát fedezzük fö l: ilyenkor valóban helytelen vo lna összetett igealakot használni (le fogsz görnyedni, el fogna rag ad ni). Az idézet többi igea lakja nem fejez ki mozzanatosságot és befejezettséget. Csodálatos összefonódása költészetnek és nyelvművészetnek, hogy itt a jövőre vonatkozást a három esetben három különböző nyelvi form a ju tta tja kifejezésre: 1 . „Emel majd a végetlen érzete." A jelen idejű emel igealak m ellett a m ajd határozószó utal a jövőbeliségre. (Ezt a sort Arany gazdagította az emel majd nyelvi form ával; M adách kéziratában ez á llt: „Emeljen , . .” ). 2. „F og korlátozni az arasznyi lé t". Itt összetett jövő igealakkal állunk szemben. 3. „ És biztosítva á ll nagyság, erény.” Az emel majd és a fog korlátozni után ez a jelen alakú, egyszótagos ig e a la k: á ll - önmaga m utat a jövőre. A fog korlátozni - a fog segédigével és a korlátoz ige főnévi igenévi alakjá val „fe lté tle n , nyom atékos" kijelentést közvetít, „valószínűséget” érzékeltet. Ilyen esetben (különösen am ikor igekötő sincs!) nemcsak, hogy m egengedhető az összetett jövő haszná­ lata, hanem helyesebb is, mint ha puszta jelen ig ealakkal fejezné ki m agát a költő. Ha az embert - mint az Úr m ondja Ádám nak - elragadná a „vé g e tle n " érzetének büszkesége .akkor M adách fogalm azása szerint: „Hadd korlátozzon az arasznyi lét ." Arany János a hadd indulatszóban még benne érezte eredeti jelentését: hagyd! Vagyis pontatlannak látta azt a fogalm azást, melynek értelm e tulajdonképpen ez: 'hagyd (fig y e l­ mezteti az Úr Ádám ot), hogy korlátozzon az arasznyi lét'. Nyilvánvaló, hogy M adách nem ilyen értelm et akart m ondatának, és valószínűleg örömmel fog adta, hogy Arany ezen a helyen is olyan nyelvi form át tu d o tt a ján lan i, mely az eredetinél hívebben fejezi ki a m adáchi gondolatot. Igaza van Arany Jánosnak: nem Ádá m aka ratától függ (hagyja-e vagy nem?), hogy korlátozza-e őt „a z arasznyi lé t” ! Az Úr itt egy természeti törvény könyörtelen érvénye­ sülésére utal, am ikor azt m ondja, hogy az arasznyi lét — akár tetszik, akár nem — az embert korlátozni fogja. Bizonyára azért hagyta meg M adách a fog korlátozni nyelvi form át Az ember tragédiája 1863. évi, második kiadásában is. mert az eredetinél jobbnak, igazabbnak, kifejezőbbnek érezte. „ És biztosítva á ll nagyság, erény." Itt már nem egy természeti törvény érvényesülésétől van szó, hanem csupa emberi vonatkozásokról. Az előző hosszabb, összetett m ondatok után az Ú r ezzel az egész emberi jövendőt átfogó, határozott, rövid egyszerű m ondatta! fejezi be szózatát, mellyel Ádám ot akarta m egnyugtatni. 95 �A fog segédigével alkotott összetett jövő id e jű igealakokat — Hasonló használatban minden nagy költőnknél m egtalálhatjuk. Például Kölcseynél, a Zrínyi második énekében: „Á ld á st adék, sok magzatot honodnak, M ellén kiket tá p lá l va la : S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Ö nnépe nem lesz védfala?” Vörösmarty verseit is idézhetjük: „Ki m ondja meg neked, hogy már reggel van? Ah Ki fog téged m egint fö lk e lte n i? .. A ludni fogsz, s nem lesznek álm aid, Aludni fogsz, s nem lesz több reggeled” (Kis gyermek h a lá lá ra ); „M é g jőni kell. még jő n i fog egy jo b b ko r. . ." (Szózat). Petőfi így ír A magyarok istene című versében: „É lni fogsz, hazám, mert élned k e l l . . . ” Vagy ki ne ismerné Ady híres m ondatát a M agyar jakobinus d a lá b ó l: „M ik o r fogunk már összefogni?" Az ismert irodalm i példák többségében azért is helyes a fog-os jövő használata, mert még érezzük bennük a fog igének régi 'valam ibe fog, valamihez kezd’ jelentését, mely az ilyen összetett jövő idejű igealakok történeti kialakulását is m egvilágítja. „S másokra vársz, hogy érte vívni fognak?” - ez a m ondat ugyanazt fejezi ki, mintha így fogalm aznánk: „S másokra vársz, hogy érte vívni kezdenek?" A jelenben kezdődő vívás tulajdonképp már a jövőben megy végbe: így ta p a d t ehhez, az ilyen nyelvi formához idők folyamán a jövőidejűség képzete. Hasonlóképp A dynál: „ M ikor fogunk már összefogni?" Itt a fog is­ métlődésének szójátéka m ögött ez a go nd ola t á ll: „M ikor kezdünk már összefogni?" Ady korának jelenében még nincs meg a nemzeti összefogás, sem pedig az itt élő és egymásra uta lt nemzetek összefogása: ezt a költő hite szerint a jövő hozza meg. Az ember tra g é d iá ja idézett m ondatában is ott lappang a fo g segédigének eredeti 'kezd' jelentése: „S ha ennek (ti. a végtelenség érzetének) elragadna büszkesége, Fog korlátozni az arasznyi lét.” Ebben az a g o nd ola t is benne van, hogy attó l a p illa n a t­ tól kezdve, am ikor az embert a végtelenség érzetének büszkeséqe elragadná, attó l kezdve éreznie kell majd, hogy „az arasznvi lé t” bizonyos korlátok közé szorítja az ember cselek­ vését. Létünk természeti és emberi „k o rlá ta ira ” figyelm eztet ezzel a sorral M adách és Arany. Fogadjuk el hát mi is jónak am it M adách és Arany képzelete és nyelvművészete ebben a sorban együttesen a lko to tt! Ö rüljünk annak a „ többletnek” , am it M adách eredeti sorához hozzáadott a m agyar nyelv eddigi legnaqyobb művésze. Arany János! És g o n ­ doljunk arra, hogy már több mint egy évszázaddal ezelőtt M adách Imre helyeslő hozzá­ járulása is a le gjo bb nyelvi formakén! szentesítette a Tragédiának ezt a halhatatlan m ondatát! Egyébként M adách is gyakran élt a fog-os jövő idővel. Csupán a tizenötödik szíriből a következő példákat idézhetem (m indegyiket M adách Imre saját fogalm azásában)„M a egy tárgyért, holnao másért m egint A m áglyának meglesznek m artaléki, S meqlesznek, akik gúnyolódni fognak” (3989-91. sor); „ Tudom, fel fog mosolyogni a rco d " (4022. sor); „D e, oh U ram ! ki f og felta rta ni, Hogy m egm aradjak a helyes úton?” (4091-92. sor); „ ...K ö lté s z e tté fog és d a llá szűrődni" (4104. sor); „G yanítom én is, és fogom követni" (4138. sor). Persze, Az ember tragédiája más színeiben is ta lá lu n k hasonló példákat. A sok közül csak néhányat idézek még: „Kis határodon nagy eszmék Fognak lenni küzdelemben” (55—56. sor, első szín); „H o l a ta g adós lá b á t megveti, V ilá g o d a t meg fog ja dönteni” (150—151. sor, első szín); „ Szerelmeskedni nem fog tán az örd ög” (1870. sor, hetedik szín); „ . . . Haladni fog a végzetes úton” (2136 sor, nyolcadik szín). M indezt M adách fogalm azta így. mert úgy látsz;k, ő - szerencsére - nem tanulta, azt a „nyelvhelyességi" szabályt, hogy a jövőre mutató fog-ot „kerü lni, sőt irtani kel” . Aki a Tragédiának ezeket a m ondatait nyelvi szempontból mégis hibásnak véli, annak végül A m agyar nyelv értelmező szótárá-t, illetőleg e hétkötetes mű II. kötetét ajánlhatom tanulmányozásra. (Szerk, a M. Tud. Akadém ia Nyelvtudományi Intézete. Akadém iai Kiadó, 1960.). E szerint a fog segedigét helyes használnunk: 1. a nyomatékos jövő, ill. erős jö vő­ beli bizonyosság, meggyőződés kifejezésére, 2. jövőbeli valószínűség, esetlegesség k i­ fejezésére, 3. parancs, fenyegetés kifejezésében. Meg kell még jegyeznem, hogy Szabó József po ntatlanul hivatkozik Sőtér István egyik ta n u l­ mányára. (M adách és a „koreszm ék"). Idézem Szabó cikké t: „S őtér István, egyik legjelentősebb mai M adách szakértőnk, helyesen m utat rá a Kritika 1964 novemberi számában arra, hogy »M a ­ dách remekműve nem szorul tám ogatásra, még Arany Jánoséra sem ...«” Ezt így Arany ja v í­ tásaira lehet érteni. A m egjelölt helyen azonban nem Arany támogatásáról, hanem Arany tekintélyéről van szó, ez pedig egészen más. Sőtér szó szerint a következőket írta : „Persze, a Tragédia még Arany tekintélyére se szorul rá am iként értékét az sem csorbíthatja, 96 �hogy némelyik ellenzője Kossuth em igrációjábó l került ki.” Sőtér egyébként - néhány sor­ ral le jje b b - Arany János közreműködésének irodalom történeti jelentőségére is rám utatott„Az is bizonyos, hogy Arany közreműködése nélkül a Tragédia talán sohasem fo g la lta volna el mai h e ly é t” Szabó József végső következtetéseivel és javaslataival azonban egyetértek „ . . . nem­ csak a kegyelet, ha nem az igazság is azt kívánja - olvassuk cikkének befejezésében - , hogy Arany János szakértő kezének tapintatos simításait még jószándékú restaurálással se töröljük le M adách m űvéről." Abban is igaza van, hogy sürgeti Az ember tragédiájának „egészen részletes, új, pontos kritika i kiadását", valam int azt. hogy fakszimile kiadás is készüljön a Tragédia kéziratáról. (1960 tájá n Arany János híres Kapcsos könyv-ét jelentette meg ilyen form ában az Akadém iai Kiadó, de - sajnos - olyan kis példányszámban, hogy a legtöbb könyvesboltban m in djá rt elfogyott, és ma már sehol sem kapható). E cikkemben a Tragédia M a d á ch -A ra n y m ondatai közül csak egyetlenegyről írtam Am int a példa m utatja, egyetlen sor is bőven vet föl érdekes problém ákat. Szabó József valamennyi példája vitára késztet: elemzéseivel ,illetve a cikkében szereplő M a d á ch -A ra n y sorokkal részletesen foglalkozom Vitatkozás „Az ember tragédiája” néhány Arany János javította soráról című értekezésemben, amely az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közl em ényeinek 1969. évi kötetében jelenik meg. PÁSZTOR E M IL A PALÓCOKRÓL Hozzászólás Be litzky János cikkéhez 1. A Palócföldben BELITZKY JÁNOS A palóc nép és a palóc népnév eredetéről1 terjedelmes cikkben közli legú jab b kutatásai eredményét. A szerző m egállapítja, hogy a témáról az 1800-as évektől kezdve számos cikk, tanulm ány je len t m eg; az elm últ más­ félszáz év a la tt azonban a palóckérdés nemhogy m egoldódott volna, hanem csak bo­ nyolódott, úja b b és ú ja b b elm életekkel, elképzelésekkel színesedett. Természetesen ezért minden palóc tém ájú eredményt érdeklődéssel és várakozással figyel az olvasó, külö­ nösen akkor, ha - am int az em lített cikk címében is igéri — a palóc nép és népnév ere­ detéhez nyújt fogódzót., BELITZKY J. m eg állap ítja , hogy a palóc terület ha tárát á llan dó an tágították, s ehhez a népnyelvi kutatás alaposan hozzájárult, mert néhány hangtani sajátságra támaszkodva az északnyugati nyelvjárási területet azonosította a palóc településekkel. Teljesen meggyőzőnek érzem BELITZKY J. azon állítását, hogy a palócok a mai északnyugati nyelvjárási területbe beolvadt kisebb népcsoportok lehettek. A nyelvtudo­ mány és a néprajz ugyanis eltérő tartalom m al használja a palóc fogalm at, s a nyelv­ járáskutatásba n a palóc jelenségek sokkal szélesebb határon belül adottak, mint az etn ográ fiai vizsgálatok során.- A szerző az összehasonlító nyelvtudomány, a történelem írott forrásai, valam int a régészeti kutatások a la p já n alakította ki igen szellemes és ér­ dekes elm életét a palóc nép és népnév eredetéről. BELITZKY J. gondolatm enetét követve azonban m aradtak bennem kételyek, amelyeket úgy érzem, el kell mondani. 2. A cikkíró Kniezsá ra hivatkozva közelíti meg a palóc nép eredetét. Abból indul ki, hogy a palóc egy szláv 'fakó, szőke’ jelentésű szóból származik, am ellyel orosz 7 97 �nyelvterületen a kunokat jelölték, viszont a magyar néptörzs nem kaphatta a kunok nevét, mivel a kunokhoz semmi köze sem volt. A másik súlyos nehézség pedig az, hogy a palóc népnév csak igen későn, és gúnynév alakjá ba n bukkan fel. A továbbiakban GYÁRFÁS I. véleményével érvelve m ondja ki itéletét, hogy a kun szállások területe nem azonos a palóc vidékekkel, s ott is vannak kun szállások, ahol palócok nincsenek. „Ez a nehézség csa k úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy kisebb kun kabar — esetleg XIII. századi kun - csoportok H o n t-N ó g rá d -G ö m ö r nyelvhatárán a szlovákoktól kapták a „po lo vec” nevet. Ez esetben viszont — csekély számuknál fogva — nem lehettek ezek a kunok a m agyar „p a ló c nyelvjárás k ia la kító i” — írja BELITZKY J. A palóc szó m egfelelője minden szláv nvelvben — tehát nemcsak a szlovákban m egtalálható. Eredeti jelentéseként ' fehér kun, jász’ ismeretes.3 'Fakó, sárqa, szőke’ jelen­ tésben minden szláv nyelvben megvan, csak azt nem tudjuk, kiket je lölte k vele! Ép pen GYÁRFÁS I. em líti, hogy a kunok is szőkék, a kabarok is szőkék, a türkök is.4 Pedig a türk a görög és arab forrásokban m agyart je len t.5 Akár kunok, akár m agyar etnikumú palócok már korábban — a honfoglalás előtt — is kaphatták nevüket. A le te le o iilő - jelen esetben honfoglaló — nép vagy néptöredék valóban nem lehetett .csekély számánál fog va” elterjesztője egy m agyar nyelvjárásnak, de megőrzője lehet. A palóc nyelvjárás hangképzésbeli, ragozási és mondatszerkezeti archaizmusa közismert. A nyelvjárási és néprajzi szigetek is azt bizonyítják, hogy a megőrzött jellemvonások nincsenek szorosan az őket kialakító közösség számához kötve. A rokonnépek is megőrizték finn ug or sa já t­ ságaikat, pedig egyik-másik csak néhány ezer. BELITZKY J. tehát nem tudta meg cáfolni a kun—kabar elm életet sem. bár a to vá b b i­ akban megkísérli mégegyszer a palóc szó eredetének vizsgálata során. 3. „Igen fontos Kniezsának az a m egállapítása is, hogy a m agyar palóc elnevezés mint gúnynév bukkan fel, és senki sem a ka rja v á lla ln i". Szerintem itt van a kérdés lényege elrejtve! — Vagyis: meg kell ta lá ln i azt a m agvarral rokon nyelvet, amelyben a palóc szónak gúnynév vagy gúnynév jelentése is van. — Ez a nyelv a szamojéd! — olvas­ hatjuk tovább. Kérdésem: miért éppen a m agyarral rokon nyelvből kell eredeztetnünk? A névadás általános gyakorlata szerint a nyelvi elkülönülés, más népcsoportoktól való eltérés nem a „rokonoknak", hanem a szomszédos idegeneknek t űnik fel. Ezért van minden népnek saját neve és a más népek á lta l „adom ányozott" meg jelölő külön neve, esetleg qúnv­ neve. A cseremiszek saját népi neve mari. A cseremisz nevet maguk nem használják, nem is ismerik, az oroszok terjesztették el. Az udm urt külső neve votják, az osztjákoké chanti, a komié zü rjén. Sa já t népnév a manysi, külső a vogul, hogy csak a rokonoknál m aradjunk.6 Nem bizonyítható, hogy a ma gúnynévként használt szó nom szenvedett jelentésváltozást s az egymástól távoleső, a nyelvi érintkezés semmilyen form ájában kapcsolatot nem tartó m agyar és szam ojéd( !) nyelvben ugyanúgy m egmaradt, hogy alakult. A palóc elnevezés eredeti fun kciója csak a megkülönböztetés lehetett, s ebben a jelentésében ma is m egtalálható. Az O rm ánságban palócnak a Nógrád és Hont megyei disznókeres­ kedőket hívták,7 tehát a foglalkozásuk tűnt fel, s m egjelölésükre a N ógrád Hont megyei kereskedők saját nevét használták, amely viselőik gazdagsága, vállalkozó kedve m iatt nehezen képzelhető el gúnynévként, sőt az ormánság iak csodálatát vagy írigykedését válthatta ki. Szeged környékén is ismerik a palóc melléknévi a la k ját, a palócost. Pa lócos­ nak tartottak m indenkit, akinek a szegeditől e lté r ő a nyelvjárása.8 Tehát itt sem gúny­ név, hanem a nyelvi eltérést je lö lő melléknévi alak. Ha egy nyelvterületen belül sem egységes a szó jelentéstartalm a, hogyan lehet összehasonlítani egy más, tőlünk távol álló, a m agyarral kapcsolatot sem tartó nyelvvel? Az összehasonlítást talán a nyenyec-szamojédban is meglévő hasonló hanga lak és hasonló jelentéstartalom csábítása okozhatta. A nyelvész számára gyanús a hasonló hangzás és szóalak, s nem is a megegyezést, hanem a szabályos eltérést vizsgálja, és fo g a d ja el bizonyítékként az összevetésben. „ . . . fölté tlenü l hibás minden olyan eljárás, amely mai alakokat egyeztet egymással, akkor is, am ikor régebbi alakok is a rendelkezésünkre állanak. M inden rokon nyelvből az összehasonlított elemek legrégibb adatokból m eg­ á lla p íto tt form áját, vagy a nyelvi törvényszerűségek ismeretében nagy biztonsággal k i­ következtethető régi a la kjá t kell tehát egymással összevetni.”9 BELITZKY J. az ösze­ hasonlítás során meg sem kisérli még a magyar palóc szó legrégibb alakjá na k k i­ 98 �következtetését sem, nem is szólva a szamojédban vagy netán a szamojédok szétválása előtti alapnyelvből nagy valószínűséggel kikövetkeztethető (?) szóalakról. A magyar és rokonnyelvek viszonyáról BÁRCZI G. a következőket m ondja: „ A m a­ gyarban kedvező esetben a XI. századig hatolhatunk vissza, de ez még m indig nagyon távol van attól az időtől, am ikor nyelvünk és a rokon nyelvek között a kapcsolat még fennállott. M ég rosszabb a helyzet a rokon nyelvekben. . . a le gjo bb esetben a XIV. századig mehetünk vissza. . ”10 BELITZKY J. könnyedén túlte tte m agát ezeken a nehéz­ ségeken, így azonban elméletének egyszerű hihetőségét sem tu d ja elérni. Ma még a részkutatások eredményei hiányoznak, helyes összehasonlítási ala p nélkül pedig nem lehet helyes következtetéseket levonni. „ A paloc és palota (sz) 3., 4., 5. jelentése alkalm as gúnynév kialakítására. Az 1. és 2. jelentése viszont hadrendi név, néptöredékek jelentő név képzésére.” - m ondja tovább BELITZKY J. E két m ondat ismét m agyarázatra szorul, am elyet hiába várunk. Ugyanis nemcsak az em lített nyenyec-szamojéd szóalak 3., 4., 5. jelentése, vagy hasonló jelentéstartalm ú szóalak, hanem minden szóalak alkalm as gúnynév kia la kítá sá ra ! A névadó közösség dönti el, hogy milyennek érti, milyen jelentéstartalom m al ruházza fel. Gyakori a gúny­ névadós egy-egy nyelvközösségen belül, elsősorban az alkat és viselkedés m iatt. Először gúnynevek, csúfnevek keletkeznek, később azonban elvesztik eredeti jelentésüket, s több hasonló nevű egyén megkülönböztetésére ragadványnévvé, m ajd — előfordul - személy­ névvé válhatnak. Néhány p é ld a: Vinás Stikker szerette és meg is itta a bort, de fia ira már nem mondják. Nagy Csordás hatalm as termetű ember, de lányai — bár magasak nem örökölték a nevet (N agytá lya, Heves m.). 11 PALÁDI-KOVÁCS A. is em líti, hogy a Hangony völgyében ezt a m ondókát m ondják: Domaházi kunok, kátó i cigányok, hangonyi tatárok, szentsimoni rácok. M egjegyzi még, hogy a rác és vadrác elnevezést Sajóném etire és Hevesaranyosra is mondják, veszekedős, erőszakos embereknek tartottá k őket.12 Ezekből a falucsúfolókbó l azonban nem lehet messzemenő következtetést levonni a lakosság eredetére vonatkozóan, holott ezek igazi gúnynevek. A jelentésváltozás elég gyakori a mai ragadványnevekben. BELITZKY J. sem tud ja kikerülni a jelentésváltozás tényét, hiszen am ikor „a lka lm a s gúnynév kia lakításá ra” egy szó, már gúnynév jelentést vesz fel, tehát jelentésváltozást szenved. így pedig az a vékonyka összehasonlítási ala p is m egdőlt, amely a m agyar és szamojéd szóelemzés jóhiszemű lehetőségét adhatta volna. 4. Lássuk tovább a paloc 1., 2. jelentését! BELITZKY J. szerint hadrendi név, nép­ töredéket jelentő név, amely azonos a székely népcsoport nevével, s ez összefüggésbe hozható a finn sekuli 'keverék' szóval. Bizonyításképpen a krónikák a d a ta it sorolja fel. nagy hangsúlyt helyezve a hun—székely rokonság emlegetésére, amely a népi hagyomány­ ban is fellelhető. A göcseji „p a ló c hercegről" szóló monda ilyen összefüggésben nem bizonyít többet, mint amelyben a palóc egy népcsoport neve. A népmesék burkus királya a palóc herceg „ro k o n a ", nem egyéb a funkciója, mint az idegen megnevezése. A palóc herceg szókapcsolat utó ta g ja ugyanis német eredetű.13 az ősi monda hercege pedig igen fia ta l a szamojéd palochoz! Ezek után feltételezem, hogy a magyar eredet m ondának sem kell történelm i hite lt adnunk, mert ha a palóc herceg összefüggést e l­ fogadjuk, e lőb b-utób b hinnünk kell az egyes népek anim ális leszármazásában is! Érdekes színfolt a helynevek vizsgálatának felvetése, amely valóban sok vitás kérdést eldönthet a palóckutatásban. Nem elegendő azonban csak a V I. századi helynevek vizs­ gá la ta — s ezek önkényes m agyarázata — m int ahogyan a cikkíró teszi, hiszen a mai helynevek, de a mai határ- és dűlőnevek vizsgálata során sem tud juk m indig m eg álla­ pítani az ille tő fö ld ra jzi név eredetét. H át még a V II. századiakat! „ . . . a palóc szó jelentése azonos a székely szavunkkal. Eredetére nézve viszont a palóc egy nyenyec-szamojédhoz, a székely pedig a b a lti finnhez közelálló nyelvet beszélő, vagy ezek szókincséből jelentős szókészletet átvett népcsoportnak a keveréken belüli szuprem ációját bizonyítja," (Idézet a cikkből). 9 �A palóc szó jelentése - ha p illa n a tn yila g el is fogadjuk szamojéd eredetűnek — sem azonos a székely keverék jelentéssel. Csak a paloc 1., 2. jelentéstartalm a és a székely keverék azonos, de mint már említettem, ez akár gúnynév is lehelne. A palóc és göcsej szó összevetése a gúnynév értelmezés a la p já n enyhén szólva erőltetett, az összefüggés bizonyítása pedig hiányzik. Nem fog adható el a göcseji palóc szó hadrendi értelmezése, hiszen a göcseji palóc herceg m ondában a palóc szó népnév. A népnév és a hadrendi név — remélem nem kell külön bizonyítani — nem ugyanaz! Messzemenően egyetértek BELITZKY J. m egállapításával, miszerint „természetesen egy helynév többféle nyelvből is m egm agyarázható” . A Zabar helynév á zonban ennek ellenére nem eredhet a hun nyelvből, mivel ilyen nyelv nem is volt! M ai példát hozok: o jugoszláv nyelvből nem eredeztethetek, mert csak gazdasági—p o litika i, de nem nyelvi egységet jelent. A ja p á n sawari 'a ka d á ly’ szóval való egyeztetése pedig közel áll a „b á b e li nyelvcsaládhoz” . Vác „é p ítő i szláv várjobbágyok le h e tte k ... Ugyanakkor tudjuk, hogy Kálmán király Nagyorosziba és Kisorosziba oroszokat telepített, akik — királyi ajtó n á lló k voltak. Ez a foglalkozásuk eredményezte azután azt, hogy a régi magyar nyelvben az orosz nemcsak népet, hanem a jtó n á lló t is je len tett.” — idéztem a cikkből. Két o ld a lla l előbb a követke­ zőket olvashatjuk: „ Ez esetben viszont — csekély számuknál fogva — nem lehettek ezek a kunok a m agyar »palóc nyelvjárás« k ia la kító i". Kisoroszi és Nagyoroszi orosz jobbágyai azonban - feltehetően csekély számuknál fogva — mégis elterjesztik a „ré g i magyar nyelvben” az orosz szó a jtó n á lló jelentését. Érzésem szerint BELITZKY J. terjesztette el csak azért, hogy a hasonló értelmű szót összehasonlíthassa a palotás 'a jtó n á lló ' alakkal. Ez az összefüggés tisztázásra szorul. Az izgalmas, érdekes gondolatsornak van egyéb hibá ja is. A palota szláv eredetű, az orosz 'u a ' valam ely török nyelvből átvett szó, valószínű a kirgiz orus ’ua’14, az egyik épület, a másik népnév. BELITZKY J. szerint a palota (sz) néha a jtó n á lló , néha 1., 2. jelentésében hadrendi név, néptöredék, 3., 4., 5. jelentésében gúnynév. Pedig a szamojéd és magyar szó összehasonlítási a la p ja legalábbis kiin d u ló ­ pontja az eredeti (de 3000 év e lő tti!? ) változatlan szóalak és jelentéstartalom . M inél több összefüggésbe igyekszik beágyazni BELITZKY J. a szamojéd palotát, annál jo bb an om lik össze a pa lo ta hitele. Valóban érdekes, és további vizsgálatra szorul az a jelenség, hogy a régi palóc te ­ lepülések a Zagyva folyó m ellett helyezkednek el. Egy helynévre azonban még nem ép ít­ hetük. Szolnok város neve nem hun eredetű a már em lített ok m iatt. A szarvas, amelynek a n a ló g iá já ra támaszkodik finn és ja p á n (!?) közbeeső adatokkal kiegészítve, nem á llja meg a helyét. A szarvas 'fejedelem , fejedelm i hatalom ’ BELITZKY J. szerint a d á k -g é ta nyelvből származik, pedig a szarv, szaru származéka, és finnugor eredetű15. A palotás és szarvas, a zagyva palóc nem á llíth a tó etim o ló gia i sorba. Sem szabályos hangmegfelelés, sem közös összehasonlítási ala p nincs. 5. Elemzésem során BELITZKY J. elméletének ingatag o ld a la ira kívántam a figyelm felhívni. E hozzászólás nem tette és nem is tehette m érlegre minden szempontból a cikket. BELITZKY J. összefoglalását követve a következőket á llíto m : 1. BELITZKY J. a közölt adatok a la p já n nem tu d ja m egcáfolni a k u n -p a ló c rokonság lehetőségét. Kniezsa figyelem rem éltó m egállapításai — a palóc késői megjelenése, v a la ­ m int gúnynév jelentése - csak a nyelvészeti adatok sokirányú vizsgálata után lehetnek perdöntők. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az an alógiák a la p já n levont általános tö r­ vényszerűségek hogyan vonatkoznak a konkrét esetekre, itt a palóc szóra. A késői m eg­ jelenés esetleg több évszázados lappangás után következett, s akkor már teljesen más a forrásértéke. A palóc szó nem lehet szamojéd! Hiányzik a bizonyításhoz az adatok analógiás sora. am int erre néhány sorban utaltam . Szamojéd eredetű magyar szó sem válhatott tájszóvá, mivel az egységes m agyar nyelv éppen a tájnyelvek in te grá ciójaké nt a la ku lt ki. 2. A magyarban a jelentésváltozás gyakori, m indennapi jelenség; a szóetim olágiai vizs­ gálódás során kizárólag erre támaszkodni nem lehet. A hangtörvények e llenőrző vizs­ g á la ta minden esetben szükséges. 100 �A palóc szónak is több jelentése van, még az „e re d e ti” palóc területen is.16 A zagyva és palotás összevetésből hiányzik a szabályos hangmegfelelések á lta l kia lakított etim o ló gia i sor. 3. A palóc nyelvjárás valóban nem azonos a régi palócokat jellem ző nyelvi normákkal. Meg kell azonban vizsgálni a nyelvjárási jelenségek terjedési a d a ta it a palóc vidékeken! 4. A hadrenddé szerveződés vizsgálata során figyelem be kell venni az etnográfia eziránvú kutatási eredményeit is! A hadas település éppen a palóc vidékeken, a D unántúl nyugati részén és a székelyeknél á lta lá nos.17 O kvetlenül valam iféle határőri szolgálatot lá tta k el a hadak, esetleg már a gyepük védelmét is A palóckérdés megoldása a hadak elhelyezke­ désének pontos meghatározását, az e lfo g la lt fö ld terület határ- és dűlőneveinek sokoldalú vizsgálatát igényli. E tém áról, m int BELITZKY J. hangsúlyozta is, településföldrajzi kutatásai töb bet mondanak, m int amennyi az em lített cikkben talá lh ató. Az adatok - am ennyiben pó to ljá k a nyelvtudom ány számára még hiányos, sőt nem helyiálló m egállapításokat, valóbon alkalm asak lesznek a palóckutatás új irányba terelésére. 5. Az elm ondottakból kitűnik, hogy BELITZKY J. cikkével kapcsolatos néhány gondolatom azt az aggályom at fejezte ki, miszerint a palóckérdés a részadatok hiányában ma még m egoldhatatlan. M inden m egalapozatlan, vagy valam ilyen szempontból hiányos, meg tám adható elm élet csak bonyolítja a problém át. Ilyen esetben még azt a kockázatot is kell vá lla ln ia a hozzászólónak, hogy esetleg valós m egállapításoknak mond ellent. Ezt azonban megkívánja az ügy iránti szeretet, a szűkebb hazához való ragaszkodás. Ennek nyomán elkerülhető az is, hogy olyan további elképzelések szülessenek, amelyeket később meg kell változtatni. Bizonyos vagyok abban, hogy a szívós kutatóm unka meghozza gyümölcsét, s BE­ LITZKY J. meg is ta lá lja azokat a bizonyítékokat, amelyek szükségesek a palóckérdés végleges és m egnyugtató megoldásához. Ő szintén remélem, hogy ez a problém akör a kö­ zeljövőben m egoldódik, s nem kell többé sem a besenyőkkel, sem a kunokkal, kabarokkal vagy más népekkel azonosítgatni. Az is remélhető, hogy mindazok, akik az ügy iránt ér­ deklődnek, a részadatok összegyűjtésével és feldolgozásával hozzájárulnak a sikerhez. B A R TH A L Á S Z L Ó JEGYZETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Belitzky J.: Palócföld, 1968. 3. 55-60. Paládi-Kovács A .: Műveltség és Hagyomány, 1968. X. 177. Bárczi G .: M agyar Szófejtő Szótár, Budapest, 1941. Gyárfás I.: A jászkunok nyelve és nemzetisége, Budapest, 1882. 4-5. Szabó D .: A magyar nyelvemlékek, Budapest, 1959. 10. Zsirai M .: A finnugorság ismertetése, Budapest, 1958. Kiss G.—Keresztes K.: Orm ánsági Szótár, Budapest, 1952. Bálint S.: Szegedi Szótár I—II.. Budapest, 1957. Bárczi G .: Bevezetés a nyelvtudományba, Budapest, 1957. 109. Bárczi G. uo. S aját gyűjtés P aládi-K ovács A. i. m. 188. Bárczi G .: M agyar Szófejtő Szótár, Budapest, 1941. Bárczi G. uo. Bárczi G. uo. Szombathy V.: Csavargás palócságom körül. Palócföld, 1968. 3. 62. 101 �Megjegyzés Bartha László vitacikkéhez Örömmel olvastam el Bartha László cikkét, mert ezzel - remélem - egészséges vita veszi kezdetét. A vita nemcsak a palóckutatások előmozdítása, hanem Nógrád megye tö r­ ténete vonatkozó részeinek jó l megírása m iatt is szükséges. nem győztek meg a k u n -k a b a r elm élet helyességéről. véletlen, laza fogalm azás m iatti tárgyi tévedései arra - Bartha László észrevételei Föltevései, e lírásai késztetnek, hogy és nyilván elképzeléseimet amelyek szorosan összefüggnek a hu n -a va rko ri települési és hadrendi problém ákkal - a Palócföld ezévi egyik számában alátámasszam és nézeteim helyességéről őt is m eg­ győzzem. Dr. Belitzky János 102 �Elvtársak! Polgártársak! m a g y a r n ép fe ls z a b a d ítá s a é rd e kében fo lyta to tt A é vszázad os h arco k 1848. március hó 15-én érte k e l első i zben d ö n tő e re d m é n y t. tehát m á rciu s idusa, a m ely en M in d en m a g y a r em b eritek d ia d a lm a s e r ő v e l t ö rt szent n a p ja ki a né ps za b a d s á g é rt, a v ilá g s z a b a d s á g é rt r a jo n g ó m a g y a r nép a k a ra ta . Ma, a m ik o r má r testet ö ltö t t a z a fo r r a d a lm i eszm e, am ely 71 é vvel e z e lő t t lá n g b a b o r i t o t t a az eg ész v ilá g o t, ma k e g y e le tt e l és lelk esed éssel k ell m e gem lék ezn ü n k a n e g y v e n n y o lc a s fo rr a d a lo m A k e g y e le te s m egem lék ezés tö r té n e lm i napjáról. j e l é ü l a b a la s s a g y a rm a ti N e m zeti-. M un­ ká s- és k a to n a ta n á cso k március hó 15-én délelőtt 10 órakor a v á rm e g y e h á z a szó n o k a i fo g já k n a g y te rm é b e n együ ttes m é lta tn i a m á rciu s ülést ta rta n a k , a m ely en e ta n ácsok 15-ikének tö r té n e lm i je le n tő s é g é t. Ugyanazon napon d é l e l ő t t 11 ó r a k o r a városháza előtti téren népgyülést tartunk. Ugy a tanácsok együ ttes ülésére, valamint a népgyülésre ez uton hi v­ ju k meg városunk minden lakosát. F elh ívjuk városunk n o sa it. hogy zá rva a e n em zeti ü z le ttu la jd o n o s a it, ünn epnapon ta rts á k to v á b b á ip a ri m űh e ly tu lu jd o ­ ü z le te ik e t, ille t v e m ű h elyeik et háztulajdonosokat pe d ig kérjük, h ogy h á za ik a t lo b o g ó z z á k fel. Balassagyarmat. 1919. március hó 10. A Nemzeti-, Munkás- és Katonatanácsok elnökei. ��Szavazó-lap. A salgótarjáni munkás,- p araszt- és katonatanács tagjainak megválasztá sáho z. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/7f3ee6133e997a2e890be70ec4aca120.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Kojnok Nándor Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1969 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 1969/1. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 1969 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika