https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/512deb3372f1bd99f7e9bf594543f8f5.pdf 3be525895a7dbe670bc06b1a26afcd76 PDF Text Text ODALMI, MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT 1968 �KALLÓ VIKTOR: G ugo ló nő �IRODALMI, MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT II. évfolyam 1968. TARTALOM Ő rsi Ferenc: Legenda a páncélvonatról Papp Lajos: Ikarus, Közgyűlés 3 16 Erdős István: Látomás nyári viharhoz 20 Vihar Béla: A nyár álmai, Pillanatkép a vonatból 22 Polgár István: Aki naponta feléled 23 Gara János: Dömper Anna megpróbáltatása 25 Hann Ferenc: Az Ipoly, Stációk 33 Bencze József: Cselédek 34 Becsey-Tóth György: Látomás 35 FORRADALMAK KORA Horváth István: Nógrád megye az őszirózsás forradalom idején 36 Nagy Ferenc: A KMP megalakulása Salgótarjánban 47 Belitzky János: Az 1918-1919-es politikai pártok Nógrád megye történetéhez 55 TANULMÁNYOK Kerényi Ferenc: A Madách-család leveleiből 65 Török Gábor: A költői fene (József A ttila—kommentár) 76 Csongrády Béla: Az összehasonlító irodalomtudomány új vonásai 80 �KÖRKÉP Madách—emlékérmesek 1968. (Nyilatkozatok) 86 Arcképvázlat Jobbágy Károlyról (Csukly László) 91 Kunszabó Ferenc: A hegy alatt (Danyi Gábor) 94 A Salgótarjáni Kohászati Üzemek száz éve 1868-1968. (Schneider Miklós) 95 Jubileumi kiállítás (Molnár Pál) 98 Üvegművészeti kiállítás Salgótarjánban (Kovács A. Béla) 99 Halhatatlan műkedvelők (Barna Tibor) 103 KÉPZŐMŰVÉSZET Műmellékleten és borítókon: Salgótarjáni szobrok (A felvételeket Veres Mihály készítette) Címoldalon: Tar István: Tanácsköztársasági emlékmű (részlet) PALÓCFÖLD Irodalmi, művészeti, művelődési folyóirat A Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának lapja Megjelenik negyedévenként Szerkesztőbizottság Csongrády Béla, Csukly László, Czinke Ferenc, Danyi Gábor, Erdős István, Gordos János, Kerekes László Felelős szerkesztő: Kojnok Nándor Szerkesztőség: Salgótarján, Megyei Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Vida Edit Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivatalokban Egyes szám ára: 5 ,- Ft INDEX: 25 708 Könyvtár �ŐRSI FERENC Legenda a páncélvonalról A sötét éjszakában közelgő d ü b ö rg é s erősödik. Egy középkorú vasúti ba kte r ria d ta n ül fel fá r a d ta n szuszogó felesége mellett az egyetlen ágyban. A d ü b ö rg é s közeledik. A ba kte r kiugrik az ágyból, g y u fá t lo b b an t, és reszkető u jja k k a l meggyújt ja a vasúti lám pát. Az asztalon a lá m p a a la tt lévő fe ln a g yíto tt m ene tre n d re bámul. Nincs id e je a töprengésre. Az őrház a b la k a e lő tt e ld ü b ö rö g a páncélvonat. Először, lám pával a kezében k iu g ra n a a sínek mellé. De megretten, hiszen ingben, g a ty á b a n van. Sietve csapja fe jé b e a sapkát. A telefonszekrényhez ugrik, és ijedten, izgatottan csengetni kezd. Egyszer, kétszer, ötször csenget. — H a lló ! H a lló ! A hatvanhatos őr beszél! A h a tvanhatos őrház előtt a h a t­ vanhetes fe lé egy p á n c é lv o n a t ro b o g o tt át. Láttam az á g y ú k a t! Páncélvonat! Biztosan az volt! Nem tudom , h o n n a n jött, n e m . . . nem tu d o m ! Leteszi a kagylót, m a g á ra teríti köpenyét és kisiet az őrház elé. Egyre távolodva o lv a d n a k az éjszakába a p á n cé lvo n a t körvonalai. Egy másik őrház a jta já n k iugrik egy másik bakter. Látszik hogy csak m a g á ra ka p ko d ta a szolgála t komolyságához szükséges ru h a d a ra b o k a t. L á m p á já t lóbálva áll a sínek közé, és „Ál l j !” jelzéseket ad. A távolból, megremegtetve a síneket, közeledik a páncélvonat. A d ü b ö rg é s erősségén érződik, hogy nem fékez, nem áll meg a jelzésre. Csak jön, jö n, m in d jo b b a n közeledve és mind erősebben dübörögve. A ba kte r kilé p a sínek közül, és lá m p á já t a fö ld re téve a ház sarka mellé húzódik. O n n a n lesi az elzúgó vonatot. Besiet a szobácskába. Csenget a telefonszekrénynél. — Ismeretlen p á n c é lv o n a t h a la d a p á ly á n ! Jelzésre nem á llt meg! Ismeretlen p á n cé lvo n a t robog a hatvannyolcas őrház fe lé ! A bakter felesége alsószoknyában riadozik mellette. — M it a k a rt ez a vonat? A férfi e lg o n d o lko d v a m o n d ja : — Az isten tu d ja — akasztja a horo g ra a telefont, és átöleli az asszonyt. — M in th a üres lett volna . . . A ká rh a m a g á tó l ro b o g o tt volna . . . Ilyenkor le g ­ a lá b b a masiniszta fütyül. H a nem áll meg, akko r fütyül . . . Az asszony keresztet vet. — A szent Jézus irgalm azzon. TV-filmforgatókönyv (részlet) 3 �A 68-as őrháznál A 68-as őrház e lő tt lá m p á va l a kezében á ll a h a rm a d ik b akter. In d u ln a — elszántan — a sínek közé, hogy m e g á llá s t jelezzen. Kezében le n d ü l a lám pa. A vo n a t d ü b ö rg é sé t kisértetiesen hozzák a sínek. A ztán fékezni kezd a sze­ relvény. Súlyosan, zihálva, csattogva fékez. A b a kte r kilé p a sínek közül, vá rja , hogy m e g á lljo n a vonat. S isteregve ra g a d a sínekhez a mozdony, döccenve m e g á ll. A p á n c é lv o n a t sötét. Csak a b a k te r lá m p á ja v ilá g ítja meg. K utatva siklik a fény a fekete kocsikon. Az ágyúskocsi ágyúcsövei m in th a tá vo li c é lo k a t keresnének a sötétben. A géppuskás kocsi a jta ja csikorogva húzódik fé lre . A b a kte r lá m p á ja m egáll az őrházra m eredő g é ppuská ko n . Az ágyúskocsiról le u g rik egy k a to n a ru h á s, h a rm in c év kö rü li fé rfi. Tiszti zub­ bonyán csak p a ra n csn o ki jelzés van. A m ozdonyról egy b őrka b á to s, Lenin-sapkás, u g yanolyan idősnek látszó férfi lé p le. A géppuskás kocsinál ta lá lk o z n a k . A paran csn o ki jelzést viselő tom p á n m o n d ja a b ő rk a b á to s n a k : — Teljes h a rci készültség. — Igen - h a n g zik a válasz. A p a rancsnok beszól a g éppuskás kocsiba. — Teljes harckészültsé g ! — Ig e n is! - csattan b e n trő l egy hang. de sem m it sem lá tu n k. — M e n jü n k ! — m o n d ja a b ő rka b á to s. A p a rancsnok b ó lin t, és a b a k te r fe lé in d u ln a k . A b a k te r kezében m egrem eg a lám pa. A közeledők fe lé lép, és szabályosan tiszteleg. — A lázatosan je le n tem . . . - szedi össze m a g á t a ba kte r. - Ezt a vo n a to t nem je le zté k elő re . . . Csak a szomszéd őrház, a havanhetes a d ta a h í r t .. . A lá zatosan kérdezem , hogyan tetszettek id e jö n n i? — Síneken, te lje s gőzzel — m o n d ja röviden a parancsnok. — A lázatosan . . . — szólalna meg a b akter, de a b ő rka b á to s fé lb e sza kítja . — N e a lá z a to s k o d jo n ! — Kérem a lá z a tta l . . . — ria d meg a bakter. A b ő rka b á to s közelebb lép, és h a lka n, de h a tá ro zo tta n k é rd i: — M ilyen híreket k a p o tt m o stanában? A vasutas kutatva nézi a két em bert, és kényszeredett v á llvo n o g a tá ssa l m otyogja. — Hiszen éppen ez az, kérem a lá za to sa n . . . — V ilá g o s a b b a n beszé lje n ! — m o rd u l rá a komisszár. A b a kte r megrezzen. — Csak azt m o n dhatn á m , am i a tá v m o n d a tb a n van b iz o n y ta la n s á g g a l a két em berre. — H ogyan szól a távm o n d a t? — kérdi a bő rka b á to s. néz rettegve, ku ta tó A b a kte r ria d ta n a já n lja : — Nézzék m eg! T alán m ag uk tö b b e t olvasnak ki b előle. — H o l van? 4 �— Bent az ő r h á z b a n . .. Pontosan vételeztem és ik ta tta m ! - bizo n ykod ik a bakter. — Elolvassuk — in d u l az őrház a jta ja fe lé a bő rka b á to s. A p a rancsnok b ó lin t, m a jd a v o n a t fe lé fo rd u lv a k iá ltja : — M ih á ly ! Bem együnk az ő rh á z b a ! A géppuskás kocsiból jö n a válasz. — Ig e n is ! - m a jd m e g je le n ik az a jtó b a n M ih á ly , és le u g rik a v o n a t m ellé. Kezét piszto lytá ská já n nyu g ta tva , ö n tu d a to s a n sé tá ln i kezd a vo n a t m ellett. A p a ra n csn o k és a b ő rk a b á to s b e lé p n e k az ő rházba. Erre, m in th a je la d á s lenne, az ágyúskocsi m e llvé d je fe le tt fe je k je le n n e k meg. A géppuskás kocsiból is kib u kka n n éhány em ber. A mozdonyvezető és a fű tő a rc á t is m e g lá tju k a p á n c é lo k m ögött. De M ih á ly, csak re n d íth e te tle n n y u g a lo m m al sétál a v o n a t m e lle tt. A m ozdony u tá n i, m ásodik kocsinál m e g n yiko rd u l a to ló a jtó . A rasznyi résen világosság szűrődik ki. M ih á ly m egto rp a n a résnél, b e p illa n t a konyhakocsiba. O d a b e n trő l a szakács szikára n sovány fe je je le n ik meg. — H ol ta rtu n k ? — szólítja meg M ih á ly t. — A hatvannyolca s ő rh á zn á l. — M ik o r oszthatom a re g g e lit? — kérdi a szakács. — M a jd p a ra n c s o t a d n a k rá — m o n d ja n yu g o d ta n M ih á ly. — M egfőztem a z u p á t - fo ly ta tja a szakács. - A d h a to k egy csa jká va l, ha kívánja. — Jöhet - b ó lin t M ih á ly . A résen á t lá tju k , hogy a szakács a p e tró le u m k á ly h á n lévő fazék te te jé t leveszi, mélyen m egm eríti a ka n a la t, és egy cs a jk á b a m erít. M ih á ly átveszi a csa jká t, fé lre s im ítja a b a ju szát, és issza a levest. A szakács várakozva nézi. — Köm énym agos! — Ö lég m eleg, ö lég sós . . . — a d ja vissza a c s a jk á t M ih á ly. — H o ln a p ra m ár nincs m it a d n o m .. . Nem tu d o m , hol vételezünk? H ol sze­ rezhetünk e n n iv a ló t! M a g a egy v a g o n b a n utazik a p a ra n c s n o k k a l... M it h a llo tt? M i lesz? — tu d a k o lja a rántottlevessel p u h íto tt M ih á ly tó l a szakács. M ih á ly az őrház fe lé néz. — M e g tu d ju k . A zért m entek be - m o n d ja elzárkózva. — C s a k . . . kérdeztem , mivel ily e n k o r u g ye b á r a szakácsot szid já k. M in d ig a szakácsokat szidták a fro n to n is, a fo g s á g b a n is. M in th a ők te h e tn é n e k a rró l, hogy nincs m it m egfőzni — szabadkozik a szakács. — M á ra van? — kérdi M ih á ly . — Csak m ára v a n ! - m o n d ja szenvedélyesen a szakács. — C söndesebben, h é ! — m o rd u l rá M ih á ly. A szakács csattanva rá n tja be az a jtó t. M ih á ly visszafelé in d u l a v o n a t m entén. A m ozdonyról, g é p p u ská s kocsikból, ágyúskocsikról fig y e lik m inden m o zd u la tá t. M ih á ly az őrház fe lé p illa n t. Az a b la k m ögött v ilá g ító lá m p a fén yé n é l lá tja , hogy a b ő rka b á to s á ta d egy p a p írla p o t a paran csn o kn a k. 5 �Az őrházban A vasutas lá m p á já n a k fénykörében á ll a b ő rka b á to s és a p a rancsnok. A b a kte r illő e n h á tra h ú zó d ik. — Te tu d o d , hogy ez m it je le n t? — néz a p a p ír fö lö tt a m ásikra a p arancsnok. A b ő rka b á to s a b a k te r fe lé fo rd u l. — Vasúti vonalon kapta? — Igenis kérem, vasútin, azzal, hogy k ü ld je m be a fa lu b a a párthoz. M ivel a postai tá v ird a 12 kilo m é te rre van. — Beküldte? A b a kte r nehezen m o n d ja ki: — Az volt a parancs. A feleségem vitte be. Elolvasták, m e g k ö s z ö n té k . . . m egköszönték, kérem ! A b ő rka b á to s a p a ra n csn o kh o z fo rd u l: — V ilá g o s beszéd: ,,az a n ta n tta l k ö tö tt m e g á lla p o d á s a la p já n a szakszerveze­ tek vezetőiből a la k u lt munkáskormány vette á t a korm ányzást” - nyúl a p a p ír után. A parancsnok á ta d ja a tá vm o n d a to t, a b ő rk a b á to s b e le p illa n t. — A p á rt le g fő b b fe la d a ta a re n d fe n n ta rtá s — hangsúlyozva fejezi be — a le g szig o rú b b statárium h ird e te n d ő ki. E tá v ira t szó szerint k ip la k a tíro z a n d ó ! A p a rancsnok tom p á n m egszólal: — A láírás? A bő rka b á to s olvassa. — K özponti p á rttitk á rs á g . A p arancsnok a bakterhez fo rd u l: — M e n je n ki! A vasutas zavartan kimegy. — M it akarsz? — kérdi a b ő rka b á to s, fu rc s á lva . A p a rancsnok n y u g a lm a t erőltetve, beszélni kezd. — Nekem nem világ o s ez a beszéd H a a h a ta lm a t egy szakszervezeti veze­ tő kb ő l á lló korm ány vette á t, a kko r hogyan h ird e th e t s ta tá riu m o t a központi p á rttitká rsá g ? — Ezt te nem érted . . . — Egy p illa n a tra , kérlek - veszi vissza a szót a p a ra n csn o k - ha „ az a n ­ ta n tta l k ö tö tt m e g á lla p o d á s s z e rin t" tö rté n t a korm ányváltozás, a k k o r ennek a kité te ln e k is megvan a je le n tő sé g e . A kkor ebb e n az o rszágban m ár az a n ta n t p a rancsol. Ha le v á lto tta a Tanácskorm ányt, a kko r az a n ta n t parancsol. A b ő rka b á to s ké rd i: — Hova akarsz k ilyu k a d n i ezzel? — Egyelőre csak m e g p ró b á lo m kib o g ozn i, hogy m it je le n t ez a tá vm o n d a t. — S ta tá riu m o t! — teszi p isztolyára a kezét a bő rka b á to s. — Nem az érdekel, hogy ma és h o ln a p m it je le n t, hanem az, hogy h o ln a p ­ u tán és azután m it je le n t? ! — Csak a nnyit, hogy ez a korm ány m egköti a békét, ez „a munkáskormány’’. H árom na p óta végre egy ko n kré t hír. Ebből következtethetünk. C sengeni kezd a tele fo n . A p arancsnok és a b ő rk a b á to s a készülékre p illa n t. — V edd fel — m ond ja to m p á n a parancsnok. A b a kte r b e n yit az a jtó n . 6 �— Cseng a te le fo n ! — m on d ja ria d ta n . - A lá za to sa n kérek e n g e d é ly t .. . S z o lg á la t. . . — Vegye fe l! — b ó lin t a bő rka b á to s. A vasutas visszacsenget, és kapkodva je le n tke zik. — H a lló , a hatva n n yo lca s őrház je le n tk e z ik . . . a ha tva n n yo lca s őrház je le n t­ kezik. . . Igenis kérem : t á v m o n d a t. .. írom , kérem ! Az asztalon lévő p a p írra kezdi írn i. — A. . . b e lügym in iszte r e lre n d e lte a Vörös Ő rség fe lo szla tá sá t, és a re n d ő r­ ség visszaállítását. Ezt az u ta s ítá s t m inden fa lu b a n d o b o ljá k ki - m o n d ja a bakter, m iközben í rja a tá vm o n d a to t. A p a ra n csn o k kiveszi a k a g yló t a vasutas kezéből. — H a lló , hogy h ívjá k a be lü g ym in iszte rt? H a lló ! A belü g ym in iszte r nevét m ondja m eg! S üketen ka tta n a készülék. — Ezt nem vo lt szabad. . . - kap a te le fo n u tán a ba kte r, és iz g a to tta n csengetni kezd. A p a ra n csn o k a b ő rk a b á to s ra néz. — H a llo tta d ? A m unkáskorm ány fe lo s z la tja a Vörös Ő rsé g e t! Ez is világos beszéd? — H a lló ! H a lló ! Igen, a ha tva n n yo lca s őrház b e s z é l. .. P áncélvonat? Kérem. . . — néz ria d ta n a két fé rfi felé. m ajd b e fo g ja a m ikro fo n t. — A zt kérdik, hogy lá ttu n k -e p á n c é lv o n a to t a p á ly á n ? ! M o n d h a to m ? A p a ra n csn o k a b ő rk a b á to s ra p illa n t. — A d ja id e a te le fo n t! — veszi el a kagylót. — H a lló ! Kivel beszélek? Ki é rd e klő d ik? A nevét m o n d ja m eg! — fig y e li a te le fo n b ó l érkező, d e a nézők szám ára nem é rth e tő h a n g o k a t, m ajd szinte o rd ítv a m o n d ja : — M e g ta g a d o k m in ­ den fe lvilá g o sítá st, a m íg nem je lzi e lle n ő riz h e tő p o n to ssá g g a l, hogy ön kicsoda, és m ilyen jo g cím e n kér tá jé k o z ta tá s t! - üvöltve fo ly ta tja , kis szünet u tá n : — Ne fenyegessen, kérem ! Én ö tö d ik éve tu d o m a kö telességem ! — dühösen vissza­ akasztja a h o ro g ra a te le fo n k a g y ló t. A b a kte r rém ülten kap a kagyló után. A p a ra n csn o k m e g fo g ja a kezét. — Ne nyú ljo n hozzá! — Kérem. . . nekem kötelességem — he b e g i ria d ta n a vasutas. - Én á lla m i em ber vagyok! Nekem kötelességem fe lve n n i a te le fo n t, ha csö n g e tn e k ! É n . . . é n . . . alá za to sa n je le n te m : az á llá so m m a l já tszo m ! V a d u l csöng a te le fo n . P illa n a to kig egym ásra m erednek, m ajd a b ő rka b á to s leveszi a kagylót, és rövid fo n to lg a tá s u tán á ta d ja a b a kte rn a k. H a lk a n , figye lm e zte tő e n m o n d ja : — A p á n c é lv o n a tró l egy szót sem ! A vasutas rem egve átveszi a te le fo n t. — H a lló ! A h a tva n n yo lca s ő r je le n tk e z ik ! — kis szünet utá n , g y ö trő d ő fé le ­ lem m el: - N em ! Az e lő b b nem én beszéltem — ria d ta n néz fe l a két fé rfira , és b e fo g ja a kagylót. — A zt kérdik, hogy ki o rd íto tt az e lő b b ? ! A kom isszár m o n d ja : — Ism eretlen k a to n á k ! — Ism eretlen k a to n á k ! — ism étli a ba kte r. — Elm entek! — segíti ki a komisszár. 7 �— E lm entek! — m o n d ja a vasutas. — N e m . . . nem tu d o m , kicsodák. Kérema lá z a tta l, isten bizony nem tu d o m kicso d á k! Igenis kérem, írom — p a p írt simít, kapkodva az asztalra, és ce ru zá t fog. - Lehet m o n d a n i! - írja fe l a p a p írra e k ö zb e n : „T á v m o n d a t” . M a jd szótagolva ism étli a te le fo n b ó l h a llo tta k a t és írja : — A korm ány nyom atékosan fe lh ívja a fig ye lm e t, hogy a fegyveres a la k u la to k akadályozzák meg a m enekülő kom m unisták szökését, és ta rtóztassák le a helyi bolsevista v e z e tő k e t. . . A bő rka b á to s kom isszár d e rm e d te n nézi a körm ölő b a kte rt. A p a ra n csn o k a kom isszárra p illa n t, és to m p á n m o n d ja : — Ez is vilá g o s beszéd . . . A kom isszár fe lre b b e n és a p a ra n csn o kra m ered, de közben a b a k te r re n ­ d ü le tle n ü l szótagol és ír. — Ezen rendelkezést m inden katonai p a ra n csn o k a zo n n a l fo g a n a to sítsa , de bizalm asan kezelje. A lá írá s : Peidl G yu la m iniszterelnök. V e tte m ! — teszi le a ceruzát a vasutas. — Igenis, p o n to s a n ! — a kasztja vissza a te le fo n k a g y ló t a h o rogra. A kom isszár felveszi a p a p írla p o t, és m egrő könyödve olvassa: — A m enekülő k o m m u n is tá k a t... A vasutas tétován á ll A p a ra n csn o k d ö b b e n te n nyúl a p a p ír után, elveszi és olvassa: — K atonai p arancsno k a zo n n a l fo g a n a to sítsa . . . — néz a kom isszárra, m ajd fá s u lta n az asztalra teszi a p a p írla p o t. A vasutas tétován nyúl a p a p ír után. A kom isszár fe lk a p ja a la p o t, és széttépi. — G y a lá z a t! A p a ra n csn o k a vasutasra p illa n t, p a tta n a p a ra n c s a : — M e n je n be a s z o b á já b a ! — Ig e n is! — csa p ja össze a b o k á já t a ba kte r. Elmegy a kis ház szo b á jáb a . A vasutas lá m p á já b a n — a m it az a sztalon h a g y o tt - p is lá k o l a lá n g . M élységes, feszült csend. K int vilá g o so d ik. A széttépett p a p írla p o t a p a ra n csn o k összeilleszti, és to m p á n k é rd i: — Ki az a Peidl G yu la ? A kom isszár v á lla t von. — Azt írja : m iniszterelnök. — fe lc s a tta n t — M ost m it akarsz? A p a ra n csn o k egy gyékénnyel fo n t parasztszékre zökken. Tom pán, szinte ö n ­ m a g á n a k fogalm azva a g o n d o la ta it, m o n d ja : — M i a h a d se regpara n csn o ksá g h o z ta r to z u n k . .. csak tő lü k fo g a d o k el p a ­ rancsot. — A m iniszterelnök . . . — Köpök rá ! - u g rik fe l a p a rancsnok. - M i k a to n á k vagyunk. Eddig h a rc o l­ tu n k. Nekem p arancs kell, és nem i l y e n . . . ilyen civil po fá zá s! ki — H a llo tta d ! Az a parancs, hogy a m enekülő ko m m u n istá ka t fo g d le ! — tör elkeseredetten a kom isszárból. — És a kko r? ! - visszahanyatlik a székre. — A k k o r . . . a k k o r . . . m e g á llíth a tju k a rom ánokat, a k ik e lle n a „kommunistákkal” e g yü tt h a rc o lta m ? ! 8 �A kom isszár e lke se re d e tt egykedvűséggel m o n d ja : — Te tu d o d . . . A p arancsnok k ip illa n t az a b la k o n . A p á n cé lvo n a t kö rvo n a la i a d e re n g ő h a jn a lb a n k ira jz o ló d n a k az ég elé. M ih á ly, fegyelm e ze tt d ölyfösséggel ró ja a tá v o ls á g o t az e le jé tő l a végéig. Az ágyúskocsi p a lá n k ja fö lö tt fe je k kö rvo n a la i látszanak. — M ost m it m o n d ja k n ekik?! - g y ö trő d ik a p a ra n csn o k. - Á llja k elébük? Léptessem ki a kom m unistákat, és fogassam le azokkal, a kik ma nem v a lljá k a n n a k m agukat? — Először m a g a d b a n d ö n tsd el, hogy mi vagy, és m it akarsz? — ha n g zik a kom isszár h a n g ja . - A z tá n : közöld velem, mi a szándékod. A p arancsnok fe lu g rik , k in y itja az a jtó t, és k ik iá lt: — M ih á ly ! Vecsei M ih á ly ! — P arancs! — p e rd ü l a rra a szólított. — H ozzám ! — csattan a parancs. M ih á ly az a jtó h o z siet. — P arancsára! — Osszák ki a re g g e lit! — Ig e n i s! - tiszteleg M ih á ly , m ajd a p á n c é lv o n a t fe lé fo rd u l, és harsányan e lk iá ltja m a g á t: — R eggelihez sorakozó! A p a ra n csn o k in d u la to s tö prengéssel já rk á l fö l-a lá . — Itt m indenki csak tá v ira to z ik ! Egyikben s ta tá riu m , a m ásikban meg ez! — csap a széttépett p a p írla p ra . — K özponti p á rttitk á rs á g ! M in is z te re ln ö k ! B elügy­ m in iszte r! A zt hiszik, ha le d ik tá ln a k egy tá v ira to t, a kko r m e g á lln a k a rom ánok. K o p o g ta tn a k az a jtó n . A p a ra n csn o k h irte le n e lh a llg a t. — Lépjen be! N yílik az a jtó . Szántó tiszte le g k a to n á sko d ó fegyelem m el. — M it akarsz? — Parancsnok elvtárs, je le n te m , a szolg á la tve ze tő elvtárs kérdezteti, hogy hol tetszenek elfogyaszta n i a re g g e lit — je le n ti. A p a rancsnok o d a lé p , vé g ig m é ri, a zsebet d u d o rító kenyérre m u ta t: — Az o tt mi? — Kenyér — rebben meg Szántó. — G o m b o ld be a zse b e d e t! — h a n g zik h a tá ro z o tta n de kissé m osolyogva: L e g alább. — Igenis. — M e g in t repeta kéne? — o ld ó d ik most m ár a p a ra n csn o k kissé cinkos mo­ sollyal. — Tetszik tu d n i, a Józsi meg é n . . . fe jlő d ő s z e rv e z e t... biztosan ezért va­ gyunk m in d ig éhesek. — Nos, hol re g g e lizü n k? — fo rd u l a kom isszárhoz a p a rancsnok. — I t t . . . — m on d ja a komisszár. — Jelentsd a szolgálatvezető e lv tá rs n a k ! A tö b b it osszák k i! — Ig e n is! — tiszte le g Szántó, és csukná be az a jtó t. — S zántó! — szól u tá n a a p a rancsnok. — A szolgálatvezető jö jjö n hozzám ! — Ig e n is! — csukja be az a jtó t a fiú. — M it akarsz vele? — kérdi kissé g y a n a ko d va a komisszár. - 9 �— G o n d o lk o d n u n k k e l l ! Ú ja b b híreket kell szereznünk! V ala m i bizonyosságot! A komisszár csendesen kérdi: — És ha a komm unisták le tartóztatására a d o tt utasítás a bizonyosság? A pa ra n cs n o k ránéz, tö p re n g ve fo n to lg a tja a szavakat: — Te, a m e d d ig együtt v o l t u n k . . . katona v o l t á l . . . a p á n cé lvo n a t k a to n á ja ! - hangsúlyozza a végét. A komisszár megfontolt, de rekedtessé váló elszánt h a n g o n m o n d ja : — És kom m unis ta! A para n csn o k szembefordul vele. — H o g y te minek érzed magad, az a te d o lg od . Én a harcostársamnak, b a jtá rsa m n a k ta rta la k, akivel együtt harcoltam M agyarországért. Én csak erről tu d o k ! M in t a h o g y ezeket az em bereket is m agyar ka to n á kn a k tekintem, e g y ­ szerűen: m agyar kato n á kn a k, akiké rt felelős v a g y o k . . . a m e d d ig a p a ra n cs ­ nokuk vagyok. K opogtatnak. — Tessék! — m o n d ja h a ngosan a parancsnok. M ih á ly és a szakács je le n ik meg az a jtó b a n . — Parancsára m e g je le n te m ! A szakács kíváncsian néz körül: — Tisztelettel . . . hová tehetem? — Ide! — m utat az asztalra a parancsnok. A szakács besiet, leteszi az asztalra a csajkákat, terítés ürügyén rakosgat az az asztalon, de árgus szemekkel k u tatja a papírokat. A komisszár észreveszi. — Köszönöm, e lm e h e t! — h a n g z i k p a rancsolóan. A szakács fe lrebben, tiszteleg és kimegy. — M ih á ly ! — fo rd u l a para n csn o k a szolgálatvezető felé. — Tizenöt perc múlva vonatszemlét ta rtunk. M in d e n k i megm osakodva, meg b o ro tv á lk o z va ! További p a ­ rancsot a kkor a d u n k ! — Igenis - tiszteleg pattogva és elmegy. A m iko r becsukódik az ajtó, a komisszár cse ndben kérdi: — Tizenöt perc múlva milyen p a ra n cso t adsz? — Nekem csak a hadsere g -p a ra n csn o ksá g a d h a t utasítást. Az utolsó parancs az irá n y a d ó : harcolva visszavonulni. Ez határoz meg mindent, a m e d d ig ú ja b b p a rancsot nem ka p u n k tő lü k ! — És ha nem kapsz tö b b utasítást a Vörös Hadsereg p a ra n c s n o k s á g á tó l ? Akkor mi lesz a mérce? - lo b b a n fel a komisszár. — A kko r is m e g m a ra d sarkcsilla g n a k a b a jtá rs-b ecsü le t! A beosztottjaim ért való felelősség! Én nem á llo k eléjük, és nem a d o k para n cso t arra, hogy menjen, ki merre lá t! — Ne azt m ondd, hogy mit nem csinálsz! M it csinálsz?! - fo rd u l szembe vele a komisszár. A para n csn o k kis csend u tá n : — M e g m e n te m ezt a p á n c é lv o n a to t a m agyar hadsereg számára. — Melyik m agyar hadsereg számára? — kérdi a komisszár. A para n csn o k szinte d ü h ö n g v e m o n d ja : — Tessék! M o n d d ! Te mit csin á ln á l? M it tegyünk? Ne csak kérdezz! A d j ta n á cs o t! P arancsolj! - egy székre d o b ja magát. 10 �A kom isszár tö p re n g v e a p a ra n csn o k fe lé fo rd u l. — Itt nem csak errő l a tiz e n ö t em b e rrő l és a p á n c é lv o n a tró l van s z ó . . . I t t . . . most sokkal tö b b rő l. . . — keserűen fa k a d fel be n n e — itt most m in d e n rő l. . . m in d e n rő l, a m ié rt érdem es vo lt é ln i és h a rc o ln i. . . a m ib e n rem énykedtem . . . h it t e m . . . Erről van szó! A p a ra n csn o k to m p á n k é rd i: — A szocializm usról? — Igen . . . a rró l — néz vele szembe a kom isszár. — És M a g ya ro rs z á g ró l! — á ll fö l a p a ra n csn o k. — Erről az e lá tk o z o tt ország­ ról! K e le trő l a rom ánok, északról a csehek, d é lrő l a s z e r b e k ... Te csak a re­ m ényeidet vesztetted el egy olyan v ilá g ró l, a m elyről még senki sem tu d ja , hogy m ilyen le tt volna, ha m egvalósul. De a la tta m egy ezeréves ország m á llik szét, az az ország, am elyé rt ö tö d ik esztendeje h a rc o lo k . . . s nem ra jta m m úlott, hogy é le tb e n m aradtam — keservesen sóhajt. — M ennyivel egyszerűbb le tt volna Lim anovánál m e g h a ln i, vagy b e le d ö g le n i az Isonzóba! — M e g h a ln i a le g kö n n ye b b . . . Cseng a te le fo n . A p a rancsnok k in y itja a b a kte r s z o b á já n a k az a jta já t. O d a b e n t ria d ta n kapaszkodik egym ásba a b a kte r és felesége. — Vegye fö l a te le fo n t! — in t a para n csn o k. — Igenis, kérem a lá z a tta l — b o tla d o z ik a készülékhez a b akter. vannyolcas ő rh á z! — je le n tke zik. A p a rancsnok és a kom isszár fig y e lik a ba kte rt. Itt a h a t­ — A lázatosan je le n te m ! Jelentem , szabad a p á ly a ! — nyögi ré m ülten. — Ig e n is! Vettem a je lzé st: rom án ka to n a i szerelvény közeledik. Igenis kérem ! — a ka sztja vissza a te le fo n t, m a jd könyörgő ria d a lo m m a l fo rd u l a két em berhez. — Román k a to n a v o n a t jö n a p á ly á n ! Ha iste n t ism ernek, to v á b b m ennek. Ezek B udapest fe lé ta rta n a k ! K áp o ln a , A ld e b rő , Kisterenye fe lé ta lá n még m ehetnek. Ha itt ta ­ lá ljá k m a g u ka t. . . Velem is végeznek. . . H a llo ttá k : azt m ondtam , hogy szabad a p á ly a ! K önyörüljen e k ra jta m ! — H a llo ttu k — m o n d ja to m p á n a p a ra n csn o k. — Jelezze K á p o ln á n a k, terenye fe lé biztosítsanak szabad u ta t egy m a g ya r p á n c é lv o n a tn a k ! — Ig e n is! — nyúl a te le fo n u tán a b a k te r és csenget. Kis­ A páncélvonatnál A p a ra n csn o k és a komisszár sie tve jö n n e k ki az ő rh á zb ó l. Az em berek a kocsik m e lle tt á lln a k . M ih á ly je le n ti: — Jelentem , vonatszem léhez e g yü tt ál l a le génység! — F elszá lln i! In d u lá s ! — k iá ltja h arsányan a p a ra n csn o k, m ajd a kom isszár­ hoz fo rd u l: — M a ra d j a m ozdonyon! A kom iszár mászik fel. a M e g á llá s m ozdonyra n é lkü l m együnk, a m e d d ig kapaszkodik, a p a ra n csn o k az lehet. ágyúskocsira A m ozdony fü ttyent, a szerelvény e lin d u l. 11 �Vasút-útkereszteződés E lőttünk 200—300 m éterre sorom pó nélkül keresztezi egy út a síneket. Az úton egy parasztszekér robog a kereszteződés felé. A szekéren nyolc e m ­ ber körvonalai b ontakozna k ki. N égy egyenruhás vöröskatona, két civil fé rfi. Egy 35 év kö rü li nő, és egy 1 6 -1 7 évesnek látszó lány. Az egyik civil v e ri-h a jtja a lovakat, a tö b b ie k ka paszkodnak a szekér o ld a ­ lá b a , a lőcsökbe. M ö g ö ttü k a dom bon h a t lovas vágtatva közeledik. Azok lövöldöznek, Ü d ö ­ zik a szekéren m enekülőket. A m ozdonyvezető a fékhez kap. Süvöltve száll ki a gőz, üvölt a síp, csiko ­ ro g n ak a fékpofák. Az ágyúskocsin d ű löngélve kapaszkodnak az em berek. A parancsnok e lk a p ja Vas Péter kezéből a távcsövet. A szekér eszeveszetten robog a kereszteződés felé. A vo n a t is. A géppuskás ko csib a n , visszanyeri egyensúlyát M ih á ly. - Tűzkészültség! — o rd ítja . Bányik a jo b b o ld a li gép p u ska m ögé veti m agát. Szántó a hevederes ra ka sz m ellé kapaszkodik. A m ásik o ld a lo n L iptá k és Éles Józsi teszik ezt. M ihály, k ih a jo lva a va g o n b ó l, iz g a to tt a rcca l fig y e li a robogva közeledőket. — Ezek meg ki az ö rd ö g ö k !? A hat lovasnak szól szól a fe lkiá ltá s. Egy tiszti egyenruhás vezeti őket. Kettő re n d ő r e g y e n ru h á t visel, H á rm a n c i­ v ile k ; jó l szabott lo v a g ló ru h á b a n , csizm ában és „r e itp a n ta lló b a n ” . A mozdonyvezető eszeveszetten sípol. A kocsi nem á ll meg. Á tro b o g a síneken. K ifo rd u l a kereke. A vo n a t nagyot döccenve m egáll a kereszteződésben, és e lzá rja az u ta t a lovasok előtt. A konyhakocsiban le fo rd u l a fazék a p e tró le u m ká lyh á ró l. S zétfolyik a víz, a b a b a vagon p a d ló já n . A szakács az a jtó réséhez la p u l és fig ye l kifelé. A vo n a t másik o ld a lá n a tö rtke re kű kocsiró! m ár le fo rd u lta k négyen. A kocsis té p i, húzza a gyeplőt, hogy m e g á llítsa az id e -o d a verődő kocsit vonszoló lovakat. A p arancsnok M ih á ly fe lé ordít. - F igyelm eztetőt! M ih á ly félkézzel lenyom ja a géppuskát, és a lovasok fö lé lő egy sorozatot. A h a t lovas visszarántja a v á g tá b a hevült á lla to k a t. 50—60 m éterre to rp a n n a k rneg a vo n a ttó l. A kocsisnak is sikerül m egfékezni a lovakat. A fö ld re z u h a n t em berek és a kocsiról le u g rá ló k rém ülten nézik, ta p o g a tjá k egym ást. A parancsnok az ágyúskocsi m ellvédje m ögül felem elkedve harsányan k iá ltja : — Ö n ö k kicsodák, és m it a ka rn a k? A h a t lovas kezében pisztoly, ka ra b é ly . Ö sszenéznek. V árakozóan a tiszti ruhás fé rfira ta p a d a te kin te tü k. 12 �E gyenruhája g a llé rjá n frissen csillo g három a ra n y c s illa g . Elteszi a pisztolyát, m ajd kihívóan a vo n a t fe lé léptet. 1 0 -1 2 m éterre a szerelvénytől m egáll. — G örgényi százados vagyok. K a rh a ta lm i osztagom m al m enekülő b o lse viki­ eket üldözök. A zonnal n yú jtsa n a k segítséget az e lfo g á s u k h o z ! — m o n d ja h a tá ­ rozottan. A p á n cé lvo n a tró l fig y e lő arcok, szemek m erednek rá, követik m inden moz­ d u la tá t, fig y e lik m inden szavát. — M it te tte k ezek az em berek? — kérdi a parancsnok. A százados sötét p illa n tá s s a l méri végig a para n csn o ko t. — Én bem utatkoztam . Azt hiszem, ildom os lenne, ha ön is m egtenné. Ha volt gyerekszobája. A parancsnok a rc á t lá tju k . Kissé m e g rá n du l a szeme szöglete. Á tveti m agá t az ágyukocsi o ld a lá n , és a fö ld re to p p a n . M e g rá n tja zubbonya szélet, n y u g o d ts á g o t e rőltetve m e g ig a zítja a derékszí­ já t, és négy-öt lépést a lovas fe lé lép. — Én Széky M ikló s p á n c é lv o n a t-p a ra n c s n o k vagyok - m o n d ja hang o sa n , hogy a vonaton is h a lljá k . — Széky? — csodálkozik a százados ö n k é n te le n ü l. - A to rja i Székyek közül? — Igen — m o n d ja to m p á n . — A huszárfőhadnagy, aki zászlósként L im anovánál azt a b ra v ú rs tik lit c s i­ n á lta ? - hangzik az elism erő kérdés. — A p á n c é lv o n a t-p a ra n c s n o k - h a n g zik nyom atékkal. — Jó, jó — p illa n t a v o n a tra a százados, am elyről gép p u ska és ágyúcső mered fe lé jü k. — M in d e n bizonnyal nem tu d o d még — m o n d ja csendesen a bolsevizmus m egbukott, a vörösőrséget fe lo szla ttá k, a le ta rtó z ta to tt p o litik a i fo g ly o k a t kiengedték, és a kom m unisták le fo g á s á ra a kato n a sá g és rendőrség p a ra n cso t kapott. — K itől? — A korm ánytól. — A rom ánok? — kérdi sötéten Széky. A százados egykedvűen v á lla t von. — M a m egkezdték a b e vonulást B udapestre. H o ln a p , h o ln a p u tá n ide is b e ­ jö n n e k - sürgetővé v á lik a h a n g ja . - A d d ig kell néhány „a d ó s s á g o t tisztá zn i” - in t a szemével cinkosan. — A kom m unistákat? - néz fö l rá Széky. — Rövid úton, m ie lő tt a rom ánok és a fra n c iá k b e le ava tko zn á n a k — b ó lin t. — Ezek kicsodák? - kérdi a vonaton tú l lévők fe lé m utatva. — A helybeli urak tu d já k részletesebben - in t a civile k felé. — M it tettek? — K om m unisták! - ha n g zik kissé csodálkozva. — M i a bűnük? — kérdi m akacsul a p arancsnok. — Az, bolsevikok! — m o n d ja in d u la to s a b b a n a százados. — M e g é rd e m lik a kötelet. — És ha azok a k a to n á k h a rc o lta k a rom ánok e lle n ? — Na és! A kkor is vörösök. — De m agyarok! - csa tta n föl a parancsnok. A százados gúnyos csodálkozással néz rá. 13 �— A ttó l még m egérdem lik az a ka s z tó fá t! - h a lka n, kissé kö ze le bb h a jo lva m o n d ja : - Ha nem b ízol a vonat legénységében, m ondd, hogy rablók, gyilkosok, fosztogattak. — Egy p illa n a t tü re lm e t — fo rd ít h á ta t a parancsnok, és M ih á lyh o z lép. — A nyolc em bert fe ls z á llítja a v o n a tra ! Ha m e g tö rté n t, je le n ti! — Ig e n is! - ló d u l M ih á ly a másik o ld a l felé, és le u g rik a kocsiról. A parancsnok a m ozdonyhoz lép. — M it teszel? — kérdi a komisszár. — M ozdonyvezető! H a sípolok, in d u lá s ! — m o n d ja h a lko n, m ajd ismét a szá­ zadoshoz ind ul. — A szolgálatvezetőm m ár intézkedik — m ondja nyu g o d ta n . — M egbízható? — rebben meg a százados. — Arany, nagyezüst, kisezüst vitézségi érem - ha n g zik to m p á n . A százados elm osolyodik. — Helyes. A vonat másik o ld a lá n M ih á ly győzkődik. — P arancs! Velem ne cirkuszozzanak, m ert lövetek! — Én. . . én nem hagyom a lo va im a t — té p i le az is trá n g o t a kocsis. - A lo va im at nem hagyom ! - kapaszkodik fel az egyik lóra, és a m á sika t száron fogva elvágtat. A hét em ber rém ülten kapaszkodik a vo n a tra . A négy katona az á g yú sko ­ csira, a két nő és a civil a géppuskás kocsira. M ih á ly is fe n t van már. — A p a ra n cso t v é g re h a jto tta m ! — k iá ltja harsányan. Széky a századoshoz fo rd u l. — A m enekülők ügyét m ajd tisztázzuk - m o n d ja szárazon. Röviden tiszteleg, és az ágyúskocsi felé lépked. A százados a pisztolya fe lé nyúl. A géppuska csőve m egm ozdul, és rászegeződik. Bányik irányozza a lovasra. — N yu g a lo m ! — harsa n M ih á ly h a n g ja . A p arancsnok fe lkapaszko d ik a kocsira, és sípol. A vonat m egindul. Az élelm iszeres kocsi másik o ld a lá n m egcsikordul az a jtó , és hátizsákkal a h á tá n k iu g rik a szakács. A vo n a t e lg ö rd ü l m ellette. A m ikor nyílttá válik az útkereszteződés, a szakács m e g la p u l az á ro kb a n . A parancsnok tajtékozva intézkedik. — Ti hárm an a lovas u tán mentek. M i a vasútra in d u lu n k. A három civil e lvá g ta t. — Ez meg kicsoda? - p illa n tja meg az egyik re n d ő r a szakácsot. — A lázatosan jelentem , a szakács! - á ll fel tisztelegve - S ta n d o vá r Vilmos, civilb e n gazd á lko d ó , hentes és mészáros. — büszkén m o n d ja : — M egszöktem a vörösöktől. A százados nézi, m ajd az egyik re n dőrnek int. — Kengyelhez k ö tn i! G yo rsa n ! A re n d ő r le u g rik a ló ró l. K ötelet vet a szakács c s u kló já ra , és a keng yel hez köti. 14 �PAPP LAJOS Ikarus Fiam ja j ne szállj m a g a sa b b ra M ily cso d á lato s o tt fenn a p á m nézd az a kék-tüzű ragyogás a sirály h ogyha fé ln e sosem ka ca g n a Fiam fia m b ü n te tle n ü l ja j senkisem nézhet a n a p b a M it az a tűzgöm b messzi van in n é t s velünk P oseidon nézd csak tü kö rsíma a te n g e r Csak ez a m osolygó fé n y á ra d a t van hej ez a le b e g ő m ám or Jaj fia m a z ism eretlen küszöbénél olykor h a jtso n fe je t az em ber Só le p te be sz a k á lla d a t a lg a m oszat a h a ja d b a n M ié rt sírsz itt öregem ber? K érges-cserepes a b ő röd sebesre m a rt az ég tüze Fák hűsébe m ért nem b ú jtá l? A p o lló n a k d ü h e e löl m ért nem re jtő zkö d öl m ondd csak? H é t é jje l és h é t n a p óta itt ülök itt zokogok m ár s nem m ehetek m a ra d n om kell h á th a lá ttá n fá jd a lm a m n a k m e g könyörül s visszaadja az én fia m a t a te n g e r O ly a n szép vo lt és oly b á to r ékessége nem zetünknek ja jja j a lá h u llo tt m égis k a lim p á ló sá rko lo n cké n t s a víz b e z á ru lt fö lö tte 15 �H o n n a n jö tté l és ki vagy te fia d -ve szte tt szegény öreg? M ely h a jó te tt itt a p a rtra ru h á tla n u l s étek nélkül? M ik e to lla k közeledben? M ilyen m a d á r szárnya vo lt ez s hogy fo g ta d te gyönge kézzel a sebesen-fennen szállót? Nem m a d á r vo lt Én szállottam szökve M in o s b ö rtö n é b ő l hová m unkánk végeztével bezá rt jó fia m m a l e g yü tt az a b ik a fe jű zsarnok hogy új p a lo tá ja titk á t soha el ne árulhassuk s négy fa l között és o tt fenn a napkoszorús ég fe le ttü n k m a d a ra k a t lá ttu n k szállni s azt g o n d o ltu k — h á th a m in t ők szárnyat építvén m agunknak á tre p ü lh e tn é n k a te n g e rt s o tth o n u n k b a m e g térhetnénk Ó te szerencsétlen fé re g ! Nem tu d ta d tá n hogy re p ü ln i tenéked nem a d a to tt meg az isteni törvény á lta l? Lásd m it te tté l! h á t zo ko g j csak h á th a m egszán s m e g b o csá tja az ég bűnös merészséged beérve hogy m e g b ű n h ő d té l szörnyű vesztével fia d n a k ! M it beszélnek szegény fia m ! M it tu d to k ti a tö rvényről?! M ely ig a z g a t m inden é lő t s é le tte le n t a v ilá g b a n Én D a e d alu s m ár re pültem s velem re p ü lt az én fia m szálltu n k szélgyors m a d a ra k k é n t m ert tu d tu k hogy szá lln i m in t k e ll! H a la k ta n íto ttá k úszni va la m iko r azt az em bert ki először ereszkedett a szikrázó mély h a b o kb a H á t akkor m ért ne ta n u ln á n k re p ü ln i a m a d a ra któ l? V ak-véletlen s nem a sé rte tt 6 1 �törvény b á n t így a fia m m a l M e n je te k h á t! h a g y ja to k itt b á n a to m m a l szem benéznem . . . h u lló c s illa g zuhanása s kihunyása? Ennyi volna? M a ro kn yi p o r m elynek neve nem em beri név m ár tö b b é ? H ová lesznek a h olnem voltak? H u llá m jö n m e g á ll s visszafut E verdeső szá rn ya s-vilá g b a n az em ber léte g y a lo g ú t G o n d o lk o d h a t a la s s a n -já ró ? T ekin g e t N éha visszanéz H á ló já n á tilla n t a te n g e r S a h á ló e ttő l is n e h é z .. . Töröld le könnyed ö re g e m b e r! Fiad m e g h a lt hogy b e n n ü n k é lje n M é g is -h a ta lm a s szárnyai nem fé ln e k se n a p b a n se szélben B á torsága a b á to rsá g lesz Ember a tá rs á t így segítse H ogy keze segítsen kezünknek s arcu n k m osolya fö ld e rítse Közgyűlés Sz. F. festőművésznek A fé lsö té tb e n vesztegelnek kaszák ka p á k közt porosodva cé lta la n-ro ssz k ö té ld a ra b k á k kike sh e d t szíjak célszerűtlen öreg m asinák ro m ja i közt a te g n a p i kezekhez fo rm á lt ra n g ú -re n d ű segítőtársak V o lt hivatásuk b e te lt im m ár h á t ném a vasukat a rozsda rá g ja s fá ik m egrepedeztek a te n g e lyü k h iá b a sír még mozgás u tá n — csupán a té tle n szem lélődés eztán a d o lg u k A fö ld e ke n m otor zúg gépek m in t csodatévő ó riások szántanak-vetnek és az e m ber 2 17 �a te g n a p tö rp e vá lto zo tt á t e g ye n e sü lt h á ttá és h itté letéve m ohó u jja ih o z szo kta to tt játék-szerszám ocskák olcsó önzését g yá va sá g á t és p a d lá s vagy a kam ra lo m ja e g é rrá g o tt szemete lesz m a jd a ku p o rg a tá s m egszokása a mások b a já n csemegéző ka já n s á g a p ö ffe d ő d ö ly f is s a kapzsiság a lo p n i sem rest míg k in t a sívár pusztaságon az e lü lte te tt venyigékből fe ln ő n e k a tá v o li erdők Erdők! zö ld ü l ism ét a tavasz öröm s a rja d ki á g a ik b ó l H id e g g e l-s z é lle l szembenéztek s m e g m a ra d ta k a v ih a ro k b a n G yűrűző évek vonulása jón-rosszon á t egyform a re n d d e l m ért s m é re te tt Felnövekedtek A k a ra tu k nem h a jla d o z ó tétovázás a levegőben D erekuk kem ény és h a ta lm a s R ájuk ta p a d ta k vad bogáncsok élő skö dő fé rg e k nyüzsögtek m ohó fo g a k k a l k ö rü lö ttü k lesve hogy egyszer e lg y ö n g ü lte n a k o rh a ta g a v a rb a b uknak és m égis m e g ta n u lta k é ln i M e g ta n u ltá k hogy lá b u k a la tt a fö ld e gyform án m in d ü k é rt van a fény e g yfo rm á n á ra d rá ju k s a tá p lá ló víz zuhogása Szálkás d u rva fenyőfa ló cá n a füstös szobában m egülnek fa k é re g -a rc ú görcsös lá b ú szikkadt le lkű ö regem berek nénikék varjúszárnyú kendők k á ro g ó k o p o tt m elegében s fia ta la b b a k h a rm inc-negyven esztendővel a ta lp u k a la tt helyükre n yu g to n ü lő k s á lló k L e h ig g a d ta k A csa lá d g o n d já t vá llu k ra vették s asszonyukkal a m iko r e lfú jtá k a lá m p á t 18 �lefekvés u tó n á lm odoznak m ár csak m erésze n -h a n g o sa b b a n képzeletük lovára kapván meg ha eg y-ké t frö ccsö t m e g itta k H á tu l ü ln e k -á lln a k a jövő h o ln a p ra fe ln ő tt em berei piros lányok su h a n c legénykék s a szom bati tá n c ró l m eg m ásról susognak s néha vihorásznak M in t az e rd ő fá i tavasszal itt vannak k a rju k fö le m e ln i hogy levelük m ind kinyílhasson a rá ju k tűző napsütésben E ljöttek m ivel d ö n te n i kell s fö le m e lt ö klük e re jé tő l a sá rp a d ló s szűk szoba m in th a fényes terem m é tá g a s u ln a és a m ennyezet fe jü k fö lö tt m e gem elkedik egyszeriben s fölizzik szemük su g a rá b a n A zu tá n lassan elszélednek E lin d u ln a k a tá v o lla k ó k s o rb a n -szap o rá n h a zafelé a tö b b ie k m ég d is k u rá ln a k a rró l hogy eső kellenék tá n meg a m a rh á kn a k jo b b is tá lló hogy az e lle tő huzatos le tt és nehezebb a m unkaegység s tá n m égis haza kéne m enni Idő m unka h o ln a p sem á llh a t O d a k in n elnyugszik az este L e h a jtjá k fe jü k e t a házak 19 �ERDŐS ISTVÁN Látomás nyári viharhoz G ya kra n úgy vagyok én, m ikor fe ke té re b o ru l az ég, s a h u lla n i kész esőre a b la k m e lle tt á llv a várok, fá j a d e rü lt ég fényének hiánya. K ék-tiszta- fény. Kék tiszta fény. Egyedül m otyogom ú jra , ú jra , p e d ig a v illá m tito k k a l úszó fe lh ő k kom or fe n sé g é t is szeretem. Kék tiszta fény. Kék tiszta fény. A vészes sötéttel ijesztő ég a p o k a lip tik u s képében á ll előttem az e mber, a m indenség vég te le n kicsiny p a rá n ya , a v ilá g le g n a g y o b b ó riá s a ; á ll fe le m e lt ka rra l villám ok közt re n d e t in tő n yu g a lo m m a l, küszöbön á ll. Küszöbön á lln i kényszerül? P edig m ihelyst szeme tá g ra nyílik s a v ilá g ra figyel, bele re m e g a csoda izg a lm á b a , hogy itt a perc, valóvá tu d ja varázsolni ré g m ú lt ezerévek b o to rk á ló á lm a it. Z ú d u l a zápor az a b la k ü v e g re , m ár én vagyok az az em ber, m ár te vagy az az e m b e r.. . A szíved m ellé vo n t v ilá g fo rg a ta g á b ó l h irte le n m osolygó kré ta i öregasszony tű n ik elé d , le h e tn e n agyanyád, s b á r csak képes m agazinok c ím la p já ró l ism ered, él m ár b e n n e d ; d o m b lá b ra fe lk a p ó csűr e lő tt tavalyi ke n d e rt gerebenez, a c s u k ló já ra csavart kendercsom ó m in t tü n d é rlá n y a ra n y h a ja lo b o g . M osolyog rád, a v á ra tla n vendégre, m a jd sóhajtva in t a te n g e r fe lé , a h o l egym aga, kínlódva húzza a h á ló t fé rje , a halász. A tisztaszoba tenyérnyi a b la k á n b e h u lló fénycsom ó a fa lo n egy képre esik; a fiú . F o rra d a lm á r. M ég él ta lá n va la h o l, szöges d ró to k k a l fo rró sziklákra feszítve. A nnyi évet, öröm et é lh e te tt, m in t te is é lté l; tíz évesen ő is büszke volt h á b o rú b ó l visszam aradt katoncsi g o m b já ra , tavasszal a m e g á ra d t h e g y ip a ta k h u llá m a in é p p úgy tu ta jo z o tt m in t te az Ipoly köze p é n ; és m ikor szeme tá g ra nyílt, a v ilá g ra lobogva fig y e lt, b e le re m e g e tt, é p p ú g y m in t te a cso d á b a , hogy va ló ra tu d ja m a jd varázsolni a ré g m ú lt ezerévek em berének b o to rk á ló á lm a it. Könyveket szorított m agához máskézzel, míg a te n g e rp a rto n a legszebb lá n n yal összefogózva szaladt, aztán, hogy m e g ló d u lt a fö ld k ö rü lö tte biztosan tu d ta , fegyvert ke ll keresnie, tá rsa ka t kell keresnie, búvóhelyet kell keresnie, re jte k u ta k a t kell keresnie, hogy é lje n , és el ke ll in d u ln ia 20 �a n a p ró l n a p ra m u ta tó s a b b groteszk h a ta lo m e lle n , am ely n a p ja e lé em elte azt a jó lis m e rt zöldesfekete ka to n a sisa ko t, és a riasztó sö té tb e n h u rk o k a t ve te tt szerte szét Prom étheuszok u tá n . Te v a la h o l egy széles tavaszi ré t közepén lib á k fe h é r s o ro m p ó ja e lő tt c s o d á lta d a v irá g g a l nyíló tá ja t, a m iko r őrá rá c s a tta n t a fa b a ra k k rácsa egy e m b e rte le n ü l ko p á r sziklaszigeten. H a llo tta d is a csa tta n á st, rács c s a p ó d o tt az em berre m egint, az em berre aki te is le h e tn é l o tt ép p e n . Hogyne kiáltanál érte-utána, hogyne mélyesztenéd körmeidet a földbe, ha h a lá lá ró l fecsegnek h írt a fo ly ó p a rti fák, hogyne in d u ln á l rem egő lá b b a l m ellé á lln i, ha le h u ll a rács, s harca hegyi b a rla n g o k tó l, re jte k u ta k ró l a nagy szabad síkra leér? Ifj. Szabó István alkotása 21 �VIHAR BÉLA A nyár álmai Az é g b o lt kék s a p k á já ra fe lle g to lla s b o k ré tá já t tűzi egy sze llő b e li kéz, varázsló u jja iv a l. Az a ra n ya rcú nyár m ost zsenge füvek g ö n d ö rö d ő szőrén, a fö ld bozontos m ellén, álo m ra heveredik. Á lm a : a szalagozó csend fo d ra , s a re p ü lő virá g , e kecses p illa n g ó , a m in t a b sztra kt m in tá za tú szárnyát, a csöppnyi páros p a le ttá t, kérkedően m u to g a tja a bám észkodó ka n k a lin n a k . Á lm a : a hegyre vonuló lom bpajzsos fák d á rd a rá zó , k irá ly i serege, a fe h é r la b d a k é n t fe lrö p p e n ő gerle, a ta rka kockát vető n a p su g á r. S jó m a g a m is az ő á lm a vagyok itt, visszapillantva a d o m b h a jla tró l a tá v o lb a n p iro sló háztetőre, am ely, m in t rúzzsal fe s te tt le á n yajk, karcsú c ig e re ttá já b ó l, a parázsló kém ényből, karikázó fü s tö t e re g e t fel, fel a m agasba. 22 �Pillanatkép a vonatból Leánysereg a tá v o li m ezőben, ném án szedi a hagym át, p a p rik á t, virít a kötény, görnyedez a hát, s a lem enő N a p su g a rá va l szőtten, m in t ős-szertartás fö lsze n te lt p a p n ő i, h ó d o la tta l így h a jo ln a k m eg ők, a F öldanya a rc á ra le b o ru lta n , a M u n ka örök eszméje e lő tt. POLGÁR ISTVÁN Aki naponta feléled A sínek közt megyek. Riasztva zuhog elő egy gyorsvonat. Kék fü stje fo jt, a k á r az asztma, nem h a llo m s a já t h a n g o m a t. Itt piszm og m ár a b a k te r este, v á llá n kop o tta s, ősz suba. Vezet a s ín p á rvo n ta mezsgye, az őrház a lvó őz-suta. Láng sziszeg a fű b e n s a fá b a n . A sötét részvétlen, sivár. Em elgetem b o tlo g v a lá b a m . Siessek? Kihez? M ért? Ki vár? N incs, kinek m o n d h a tn á m : — Te d r á g a . . . A kerte kb e n gőzöl a trá g ya . 23 �A kertekben gőzöl a trá g ya . Egy kutya fe lé m ka p , uga t. M e g b o n tva m ár m in d e n ki ágya, becsukták m ár a ka p u ka t. Szobám ban gesztenyét sütök még. N incs tévé, rá d ió , vita, csak csend, csak csend, s p á r d é rü tö tt légy, zöngnek — kis é ji muzsika. De asztalom (ölé borulva bezúg, s rám zuhan h irte le n a v ilá g , kib o m ló vito rla , ű rh a jó , em el, s am i benn, énbennem él, az is e lő tö r .. . Ember vagyok, vérből s ve lő b ől. Ember vagyok, vérből s ve lő b ől, tö rt g e rin cce l is egyenes ta rtá sú em ber, k it fe lő rö l, s n a p o n ta m e g fo jt, lefejez, ka ró b a húz a m egnem értés, a m é ltá n y ta la n s á g , a vak fő n ö kg ö g , s ki ha néha szétnéz, sem erre sem lá t kiu ta t, de aki n a p o n ta fe lé le d s akinek n a p o n ta kinő le v á g o tt fe je s aki végleg így p a z a ro lja el t ü nő, tö b b re h iv a to tt é le té t e fö ld ö n , hol nem le lt m enedékre. 24 �GARA JÁNOS Dömper Anna megpróbáltatása A kko rib a n már fel sem tűnt, hogy A n n a ü l a titk á rsá g i asztal mögött, noha e lő d je — P icu rka -llo n a n yó -llu ska harm in cötös lá bain , kefefrizurájával em elt fővel távozott egy a g ro n ó m u s k a rjá b a kapaszkodva, aki valami helyreigazítás ürügyén többször is felkereste a szerkesztőséget — távozását á lta lá n o s gyász követte. Ám a m unkatársak vá lto za tla n u l o tt ü ld ö gé lte k a titká rsá g o n , vizet h o rd ta k a kávéfő­ zéshez, ta n á c so k a t a d ta k egymásnak a szobanövények kezelését illetően — éppen úgy mint Picurka idejében. Az új titk á rn ő t m a g u k között D ö m p e r A n n á n a k nevezték. Seregi a d iv a t­ ta n á c s a d ó a já n dé ko zta meg e névvel — igaz, némi m e d itá lá s után — mert kezdet­ ben O ltá r i- B u lá n a k becézgette, ám a D ö m p e r A n n a kara kterisztikusabban h a n g ­ zott és elnyerte a közvélemény tetszését is. A vezetéknévben rejtező h a so n la t nem tű n t túlzásnak, a titká rn ő külsejét szemügyre véve a lgha lehetett máshová sorolni, m int a közúti fo rg a lo m b a r e n d ­ szeresített g é p e re jű já rm űvek és a speciális fö ld m u n k a g é p e k közé. Súlya m e g h a la d ta a középkorú t ú ltá p lá lt nők két és félszeresét — ez a rá n y o ­ san oszlott el közel kétméteres a la k já n — s ennek m egfele lően más a d o tts á g o k te kin te té b e n is a norm ális többszörösével rendelkezett. Ha fö le m e lk e d e tt az íróasz­ tal mögött, hátával elfe d te az a b la k o t és a szoba árnyékba borult, nevetése a hangverseny zenekarok rézfúvós kórusaként zengett, illa ta néha a belvárosi ó don bérházakra emlékeztette a m u n ka tá rs a k a t - a h o l a leválasztott lakásokból nehéz ételek illa ta örvénylik felfelé a szűk udva ro kb a n — máskor meg a P. H o w a rd regényekben hizlalt képzelet megtestesítőjeként, a szaharai oázisokat idézte fel, p á lm a fá k o n nyüzsgő majmokkal, kecskék és oszló te ve -h u llá k bűzével együtt. A munkatársak előtt mindez a lig bírt je le n tő s é g g e l! D ö m p e r A n n á t épp e n úgy megszokták mint Seregi „ h o l la n d u s ” szakállát, amivel egy hetven d o llá ro s túrista útról té rt haza — a kk o rib a n ez nem volt olyan m in d e n n a p o s jelenség, s csak a z igazán e u ró p a i tá jé ko zo ttsá g g a l rendezők vi­ selték - m iként megszoktak volna a portá sfü lké b e n a k á r egy csörgőkígyót is, ha történetesen portás sa p ká ban t a lá ljá k a t o ló a b la k mögött. D ö m p e r A n n a meglepetést is csak egy ízben keltett, am iko r jóval a m u n k a ­ kezdés után fekete, vá llp á n to s kisestélyiben lib e g e tt be a szerkesztőségbe. Lába mint a messzi útról m egtért vá n d o ro k é : fényes és poros volt. és a párzó oroszlá­ nok illa tá t hozta magával. M iu tá n az üres főszerkesztői szobában m a g á ra húzta fehérnek m o n d o tt köpenyét, s mosolya, a k á r a zsíros n a p jó lla k o tta n fe lragyogott, így szólt a h a llg a ta g munkatársakhoz: — M it csodálkoznak! Persze m aguk azt hitték, egy kis senki vagyok, ugve?! H á t tu d já k meg, én az A ngolkisasszonyoknál nevelkedtem ! Eme bejelentéssel hosszasan birkózott a m u n ka tá rsa k képzelete, miközben d ö b b e n te n b á m u ltá k a közszemlére kiakasztott fodros, selyem estélyi ruhát. Répa - a levelezési rovatból — emlékezetében a gyerm ekkor titokzatos mélyé­ ről fe lb u kk a n t az a n g o l nevelőnő képe, aki re g gelente a hatórás misét lá to g a tta , 25 �s ők, a környék kis suttyói az a b la k o k b ó l lesték m ikor bukkan fel a kastély g a z ­ d a sá gi udvarán, egészen a p a ta k ig ro h a n ta k elébe, s m iközben kezdetét vette a szokásos cukorka osztogatás, ők „ h a d u ju d u ” o rd ítá so kka l ü n n e p e lté k a bőkezű­ séget. S eregi elgo nd o lko zva va ka rta szakállát, e lké p zelte D öm per A n n á t m in i­ szoknyában - a m it éppen az angolkisasszonyok in d íto tta k h ó d ító útra — és m eg borzongott. Pászka, a kom or p o litik a i fő m u n ka tá rs egy a n g o l ú js á g író n ő re g o n d o lt, akivel „a n n a k id e jé n ” P rá g á b a n jö tt össze, s aki a sötét szobában, a m iko r fe lsírta k az á g yb e té t rú g ó i, fo n d o rla to s a n azt kérdezte tő le : igaz-e, hogy M a g yarországon nem lehe t nylon h a risn yá t kapni? Ekként vergődtek szótlanul státuszos, szerződéses, vagy é p p e n sé g g e l külső m u nkatársak - m iközben D öm per A n n a győzelem ként könyvelte el a h a llg a ­ tásukat. Répa valaha a paraszti ügyek s p e c ia lis tá ja k é n t in d u lt el a k a rrie r ú tjá n , fő k é n t népi ízű h a so n la ta iv a l a ra to tt sikert és hosszú évekre m e g a la p o zta vele ú jsá g író i b iztonságát - ám egyszer csak bekövetkezett a törés, és Répa a lig h o g y m egkapaszkodott a levelezési ro vatban. A rra kényszerült, hogy lelki ügyekben kam atoztassa kivételes képességeit. P olgári m iskulancia az egész, persze a szakértelem p e n d e lyé b e b u rk o ljá k — m o n d o g a tta búsan és egy p illa n a tra sem te tt le a rró l, hogy visszakerül a rip o rte r ra n g os p o zíció jáb a . N a g yh o rd e re jű té m á kka l bom bázta Tuzát a főszerkesztőt, s hacsak tehette, a titk á rs á g o n ü ld ö g é lt. A kérdéses napon, am elyen a lavina e lin d u lt, Tuza a m egszokottnál később, g o n d te rh e lte n érkezett — évek óta d o lg o z o tt egy tö rté n e lm i ta n u lm á n yo n , am ely M á tyásról h iva to tt volna le h á n ta n i m in d a zt a le g e n d á t, a m it a n a cio na lizm u s ra ­ ko tt e reneszánsz u ra lko d ó köré, és most h o ltp o n tra ju to tt a m unkával — s a m ik o r m e g p illa n to tta Répát, az á tla g o s n á l a la cso n ya b b , rö v id lá tó főszerkesztő nyakán izzani kezdtek a háborús fagysebek: ku rtá n köszöntötte és leszegett fe jje l m egcé­ lozta a p á rn á zo tt főnöki a jtó t. A dósa vo lt R épának egy válasszal, d e a tém a o lv a s a tla n u l hevert a fió k já b a n . — Ennek mi b a ja velem k ó d o tt az a jtó . kérdezte D öm per A n n a sértő d ö tte n , a m iko r b ecsu­ — Ne is tö rő d jö n vele, A nnuska. Szerintem szerelmes m a g á b a , csak nem meri kim u ta tn i. — Répa, m aga teljesen m e g ő rü lt! — k iá lto tt fel a titk á rn ő lángvörösen. T ar­ ta n i le h e te tt tőle, hogy az íróasztal fö lé m ag a so d ó ke b le itő l lá n g ra g y ú ln a k a papírosok. — H iggyen nekem, A nnuska — b izo n yga tta Répa m e g g o n d o la tla n u l. — A m i­ kor én kiskanász voltam od ahaza, g ya kra n m egfigyeltem , hogy b á rm i á lla t légyen, a kiválasztott p á rjá t űzi, h a jtja , am íg csak meg nem k a p ja . D öm per A nna h a ta lm a s a t s ó h a jto tt. G u m ip á n to k p a tta n á s ig feszültek, sely­ mek szegélyén recsegett a varrás, csatok nyüszítettek a m e q p ró b á lta tá s tó l és a só h a jtás nyom ában tá m a d ó légm ozgás kocog ta tn i kezdte a rosszul záródó a jtó t. A dolgok megértéséhez tu d n i kell, hogy D öm per A n n a ig e n szerelmes te r­ mészetű leányzó volt. Ezért ju th a to tt Répa fe le lő tle n m egjegyzése könnyen a c é l­ ba. H a azt is hozzá k a lk u lá lju k , hogy ilyen re n d kívü li m éret - am ely épp e n úgy le h e t vonzó m int taszító is — m ekkora vágyakozásnak a d h a t o tth o n t, v a la m in t a h a rm in c a d ik életév betöltésével a kie lé g íte tle n sé g á ttörve a szemérem k o rlá ta it, 2 6 �m inőségi változást eredm ényezve az angolkisasszonyoknál kétséget kizáróan jó nevelést k a p o tt terem tésnél, m e g é rth e tjü k, m ekkora vih a r tá m a d t e re n d kívü li lé ­ lekben, s m ekkora veszély fe n ye g e tte m a g á t a főszerkesztőt is! Hiszen D öm per A n n a titk á rk o d á s a a la tt egészen más stílus nyert p o lg á r­ jo g o t a szerelmi líra h iv a ta li d ia ló g u s a ib a n ! A n n a k e lő tte Picurka törékeny a lk a ­ tá va l m e g á lljt p a ra n cso lt a szókim ondásnak és in k á b b a ra ffin á lt, fra n c iá s p ik a n ­ té ria u ra lk o d o tt a fe lté te le s m ódon fo g a lm a z o tt szerelmi ostrom ok id e jé n — ebben részt vett a hím és nőnem ű m u n ka tá rsa k m indegyike, az egy Zatyi bácsi kivéte­ lével, aki a hiva ta lse g é d i te e n d ő k e t lá tta el — b á r Répa szerint egyszer a szem­ közti ta lp o n á lló b a n ő is m e g k o p o g ta tta fa lá b á t, a m ely azt a d ta tu d tu l, P icurkával k a p cso la tb a n mire lenne képes - de P icurkának még ez is sok volt, s ta lá n é p ­ pen ezért lib e g e tt el az a g ro n ó m u s ka rjá n . D ö m per A n n a m egjelenésével a hely­ zet ala p ve tő e n m egváltozott és a d o lg o k nevén nevezése m in d e n n a p o s je lenség lett. A helyzet o d á ig fa ju lt, hogy a m ik o r kettesben m a ra d ta k S eregivel, elővett a fió k já b ó l egy m arék százast — valam i hóvégi kifizetés c é ljá ra vette fel a pé n z­ tá rb a n — és tré fá sa n m e g lo b o g ta tta a d iv a t-ta n á c s a d ó o rra e lő tt: — Na, S eregi e ljön velem ? Egy éjszakára. . . A d iv a t-ta n á c s a d ó n á l k ö ztu d o tt volt, hogy h a rm in c éve pénzzavarban szen­ ved. Pénzzavara vele született és létének a n n yira s a já tja volt, m in t a fő kö n yve ­ lőknek az á lm a tla n sá g , de becsületére legyen m ondva, szeme se re b b e n t. H ig ­ g a d ta n lé p e tt az asztalhoz és kivette a titk á rn ő kezéből a pénzt. — M ennyi ez, A nnuska? — Ö t! — Vagyis pontosan a fe le . . . - Visszahúzta a g y ű rű t a százasokra. - G y ű jt­ sön még hozzá! Ha m ár nem fé r a szalag alá , a kko r jelentkezzen n á la m ! Ez a kis epizód késztette D ö m per A n n á t a rra a k ije le n té sre egy szerkesztőségi értekezet e lő tt, hogy szerinte az ú js á g író k m ind im p o te n se k! A m e g á lla p ítá s t egyedül Répa vette zokon, m iu tá n az e lle n k e z ő jé t nem b izo ­ n yíth a tta - évek óta é lt szerelmi házasságban egy m iniszterhelyettes lányával elhozta le g jo b b b a rá tjá t, Téglás B oldizsár kitű n ő népi írót, „ A lá b b e li” cím ű nagysikerű regény szerzőjét, aki szerkesztőségi berkekben ilyen je lle g ű v á lla lk o ­ zásairól volt nevezetes, s aki a la p o s a n szem ügyre vette D ö m p e r A n n á t, e lm e nőben n a g yo tt szusszantott a fo lyo só n : — Szencségit testvér én se vagyok iste n ! Az események to vá b b i a la k u lá s á b a n nagy szerepet já ts z o tt a lib e ra lizm u s — am i annyi b a jt okoz még n a p ja in k b a n is — s am ely ham is növényként é lte v irá g ­ k o rá t a „K é p e s la p ” szerkesztőségében. A m unkatársak ha m a r fö lfig y e lte k h etőséget lá tta k b e n n e : a b e a v a to tta k m éretű kebelében izzó tüzet, másrészt lezően választják el egym ástól a fő n ö k ö t a k a ra tá n kívül m e g b á n to tta titk á rn ő jé t. D ö m p e r A n n a érzelm eire és ké tirányú le ­ m osolyával szíto ttá k a titk á rn ő ren d kívü li semm ibevéve a k o rlá to k a t, am elyek k ö te ­ és a beo szto tta ka t, e lh ite tté k Tuzával, hogy Tuza já ra tla n volt az e ffé le u g ra tá s o k b a n és g yanakvás n é lkü l e lh itte , a m it a m unkatársak á llíto tta k , s a lány n e ve n a p já n egy cserép ciklá m e n n e l á llíto tt be a szerkesztőségbe. 27 �— Béküljü n k ki A nnuska - m ondta zavartan d a d o g va . - Nekem m in d e n n é l tö b b e t je le n t a m agával k ia la k u lt jó viszony m e g ta rtá sa .. . És az isten éltesse — te tte hozzá, m ie lő tt b e csu kó d o tt volna m ögötte a p á rn á z o tt a jtó . A je le n le vő m unkatársak m e g ille tő d ve h a llg a tta k , m iközben a titk á rn ő lá n g ­ ra g y ú lt a rcca l keresett m e g fe le lő helyet a v irá g o k n a k : fe lte tte az a la cso ny szek­ rény sarkára, de a kkor k ik e rü lt a látószögéből, m á rp e d ig m inden p illa n a tb a n lá t­ ni a ka rta a becses a já n d é k o t, s nem fo ro g h a to tt m unka közben, a k á r egy v e n til­ lá to r, így azután a postakönyv k e rü lt fel a szekrény te te jé re és a cserép m e g á lla ­ p o d o tt az asztal sarkán. A „Képeslap” szerkesztőségében kedden v o lt la p zá rta , szerdán elvégezték az u tolsó sim ításokat, csütörtökön fo ro g ta k a gépek, pénteken k e rü lt u tcá ra a lap. A csütörtök vo lt a „ cse n d e s -n a p ” , ilye n ko r rendszerint egym aga Tuza ü ld ö g é lt a szerkesztőségben kedves ta n u lm á n y a fö lö tt. A m unka pénteken d é lu tá n fo ly ta tó ­ d o tt szerkesztőségi értekezlettel. Egy csütörtöki napo n D öm per A n n a bo csá n a tké rő a rcca l k o p o g ta to tt be a főszerkesztő szobájába. — Elnézést Tuza elvtárs — m ondta tiszte le tte l, m ert b á r k ö ze lá lló n a k érezte az alacsony, rö vid lá tó fé rfiú t, tu d ta , hogy a fo rm a s á g o k a t ta rta n i kell, le g a lá b b is a d d ig , am íg m egnyila tko zik — szeretnék kérni v a la m it. — P arancsoljon A n n u s k a ! — Egy é le tb e vá g ó ügyet k e lle n e e lin té zni, . . — És m ibe lehetek a segítségére? — H o ln a p tessék egy kicsit később b e jö n n i és a kko r nekem is ju tn a idő, hogy ezt a d o lg o t m e go ld ja m . — Ha ezen m ú l ik . . . nagyon szívesen! — Ezen m úlik — m ondta a titk á rn ő lángvörösen, s kife lé h a la d tá b a n te k in ­ tetével még egyszer m agához ö le lte a főszerkesztőt íróasztalostól, ta n u lm á n yo stó l együtt. - Tetszik kérni kávét? Tuza persze megfeledkezett ig é re té rő l, fél kile n cko r kéziratokkal tö m ö tt a k ta ­ táskával a szerkesztőség fe lé lo h o lt, m iközben a tö rté n e le m nagy historikusai, hadvezérei, d a ln o k a i vették körül, akikkel fél évtizede vitázott, a k ik e t felelősnek ta rto tt M átyás korának to rzítá sá é rt — ez v o lt a nagy ta lá lm á n y , ez az a n a k ro ­ nisztikus párbeszédes form a — szerencsére id e jé b e n észbe kapott, s az egész csizmás, bocskoros, csuhás, gatyás népséggel le vo n ult a d u n a p a rti lépcsőkre „ v itá z n i” és csak d é ltá jb a n tá m o ly g o tt be a szerkesztőségbe. A titk á rs á g o n egyedül Répa ü ld ö g é lt, ám a főszerkesztő h iá b a a k a rt e ls u ­ h a n n i m ellette — a tervezet még m in d ig o lv a s a tla n u l hevert fió k já b a n — a fő n ö ki a jtó nem e n g e d e tt a nyom ásnak. — Ki zárta be az a jtó t? — kérdezte m egütközve. — B ent van ez a m oha — válaszolta Répa, aki ú ja b b a n egész korszerű k ife ­ jezésekkel bővítette szókincsét. — K icsoda?! Répa egy gyu fa szá la t rá g o tt, most k ikö p te : — A nnuska. V alakive l tá rg y a l, azt üzeni ne zavarjuk. — Ja, érte m ! - A főszerkesztő be le tö rő d ve h u p p a n t le a székre. - H ogy vagy? Répa m egvonta a vá llá t, aztán csak ü lte k szótlanul. Tuza p islo g va szorította m agához a tö m ö tt akta tá ská t, b ű n tu d a tta l g o n d o lt Répa tervezetére, am elyet bíz­ vást e lo lv a s h a to tt volna a k á r a zsákutcába fu tó d é le lő tti „ v ita ” helyett is. 28 �Később gyülekezni kezdtek a m unkatársak, közeledett az értekezlet ide je , az a jtó azonban to vá b b ra is zárva m ara d t. Az o ká t m in d e n kin e k el k e lle tt ism ételni. Beszélgetni kezdtek h á t és fig y e lté k a kiszűrődő h a n g o k a t, az e lfo jto tt nyögéseket, a sok sóhajtást, a szám onkérő m o n d a tfo szlá nyokat. H árom negyed kettőkor S eregi erélyesen m egzörgette az a jtó t. — A zo n n a l — h a lla tszo tt, aztán résnyire n yílt az a jtó , s m e g je le n t D ö m per A nna d ia d a im a s arca. — Egy kis tü re lm e t, nekem is le h e t fo n to s d o lg o m ! Ú ja b b n e g ye d ó rá t várakoztak, most m ár Szedlacsek elvtárssal együtt, aki a K u ltu rá lis O sztályról érkezett, v á ra tla n u l, s a kin e k körülm ényesen elm a g ya rá ztá k a d o lg o k m ib enlétét, míg végre kettő u tán m e g fo rd u lt a zárban a kulcs és fe l­ d ú lt a rcca l k ilé p e tt a szobából S tolc Z sigm ond, a d unavecsei m ásodosztályú h a ­ jó á llo m á s term etes k a p itá n y a : ara n ysu jtá so s ru h á já b a n k e re sztü lg á zo lt a várakozó m unkatársak sűrű c ig a re tta fü s tjé n és egy becsületsértéssel fe lé rő kurta „ jó n a p o t” ta l e ltű n t a folyosóra vezető a jtó m ögött. — Szakítottam , R épa! — susogta D ö m p e r A n n a győzelm esen a közelében á lló ú jsá g író n a k. - M it szól hozzá? Az értekezletre rányom ta b é lye gé t a m egelőző incidens, noha term észetesen nem k e rü lt m ár szóba — Szedlacsek elvtárs tú lá ra d ó hum anizm usával képes volt m inden helyzetben az esem ények fö lé kerekedni - de Tuzában szokatlan m ó­ do n növekedett a ha ra g . A lig fig y e lte az é rte ke zle t m enetét. Egyre azt fo g a lm a z ­ g a tta , m it is m ond m ajd a titk á rn ő n e k . Kemény kifejezések között v á lo g a to tt. Emlé­ kezetébe idézte iro d a lm i élm ényeit, a h o l a titk á rn ő k e t szigorúan, de igazságosan meg leckéztetik — ő még nem k e rü lt haso n ló helyzetbe, noha nem először tö ltö tt be vezető pozíciót — s az in d u la t a n n y ira fe lh a lm o z ó d o tt benne, hogy tá vo ztá b a n csak e n n yit volt képes k in y ö g n i: ezt a viselkedést egyszer és m in d e n ko rra kikérem m a g a m n ak! Ezek után term észetesnek tű n t, hogy D ö m p e r A n n a b e te g e t je le n te tt és m ás­ na p nem je le n t meg a szerkesztőségben. S ő t! Betegsége m akacsnak b iz o n y u lt! E ltelt két hét, az ügyről senki sem beszélt, a m ik o r egy este szokatlan ó rá b a n b e rre g ni kezdett a főszerkesztői lakás te le fo n ja . A csa lá d m ár e lp ih e n t, egyedül Tuza g u b b a s z to tt az ernyős lám pa fénykörében, m e g h itt beszélgetést b o n y o líto tt M átyás és B onfini között. A berregés fe lria s z to tta a fo te lb a n h o rko ló sziámi m acs­ k á t: az á lla t félszem ét kinyitva sá rg á n v illo g o tt a te le fo n ra . — Szeretném ha v é g ig h a llg a tn a - m ondta a te le fo n b a lágy, fa g o tt h a n g o n egy m a g á t m egnevezni nem a k a ró „ jó b a rá t” — M i nők g ya kra n követünk el h ib á ­ kat, de ez a b b ó l szárm azik, hogy érzelm eink e lra g a d n a k b e n n ü n ke t, d e a fé rfi azért fé rfi, hogy bölcsességével k o rrig á lja azt, am ivel a term észet oly m ostohán lá to tt el m inket. E gyébként m aguk fe ln ő tt em berek. M a g u kh o z nem illik a cívódás, a m arakodás. H a szeretik egym ást, nincs é rte lm e a veszekedésnek. A k k o r beszél­ ni kell. Beszélni és beszélni, am íg bekövetkezik az o ld ó dá s. H ig g ye n nekem, t a ­ pasztaltam egyet-m ást az é le tb e n ! És ő. . . nagyon szenved! V á rja , hogy h ív já k ... — Kicsoda? — a k a rta kérdezni Tuza, de k a tta n t a készülék, jelezve, hogy a vonal t u lsó végén b efe je ze ttn e k n y ilv á n ítjá k a beszélgetést. A főszerkesztő h iá b a rázta a kagylót. Süket m aradt. A tito k ra egészen a d d ig nem d e rü lt fény, am íg n éhány n a p p a l később Tuzát ra p o rtra nem hívatták. A m in is z té riu m b a ! Szedlacsek elvtárs kérette m a g á ­ hoz. 29 �Szedlacsek elvtárs a rcá n a megértés m inden h a tá ro z o tt v o n a la t fe lo ld o tt, m intha ezzel is jelezni a k a rta volna, hogy fo g é ko n y m in d e n re , am i em beri, s szin­ te kézenfogva vezette a főszerkesztőt a fo te lh o z. — H á t hogy is á llu n k Tuza elvtárs — kezdte, m iu tá n ke llő m ennyiségű h u m a ­ nizm ust sugárzott szerteszét a zord helységben. - Csak ő s z in té n !. .. Tudod, hogy nálam csak az igazság jö h e t szám ításba. N incs olyan iqazság, a m it ne le h e tn e elviselni, csak a helyes m egközelítési m ódot kell kiv á la s z ta n i! A főszerkesztő a la p ügyeiről kezdett beszélni. A m úgy is esedékes vo lt a negyedévi beszám oló. — M ost nem erről van szó - v á g o tt közbe S zedlacsek elvtárs. Tuza ta n á c s ta la n u l rá g ta a száját, aztán más te rü le te n p ró b á lk o z o tt: — Te nagyon jó l tu d o d Szedlacsek elvtárs hányszor kértem , hogy helyezzetek m e g fe le lő h e ly re ... Ez a la p nem nekem v a ló ! — V élem ényünk szerint a la p vezetése m e g fe le lő kezekben van — szögezte le Szedlacsek elvtárs. - Úgy látszik nem a ka ro d m egérteni, hogy m ásról... a ka ro k beszélni veled! — M á sró l? I — M ásról. . . Engedd, hogy én kérdezzek. H ány éves vagy te Tuza elvtárs? — N egyvenhárom — válaszolt csodálkozva a főszerkesztő. — N egyvenhárom . És gyerm ekeid vannak. — H árom . — A le g id ő se b b most ére ttsé g izik - b ó lin to tt Szedlacsek elvtárs m in d e n tu d ó ­ an. És szerelmes vagy. — H át.. . ha ezt a n n a k le h e t még nevezni. . . — Beszéljünk őszintén Tuza e lv tá rs : szerintem az em bernek a d d ig van jo g a a szerelemhez, am íg fo g é ko n y rá. Ezen nincs m it szégyellni. Emberek v a g yu n k! A kérdés, m ilyen á ld o z a to k a t követel a szerelem ! — Á ld o za to t? — Szólj, ha nem értesz velem e g ye t! — Egyetértek, term észetesen. — A kkor egy lépéssel közelebb ju to ttu n k a célhoz. Szedlacsek elvtárs c ig a re ttá v a l kín á lta a főszerkesztőt, m aga is rá g y ú jto tt, és tö p re n g ve sé tá ln i kezdett. — G o n d o lko ztá l azon — fo ly ta tta — m ilyen nevetséges helyzetbe sodródsz, ha to vá b b ra is ezt csin á lo d ? — Természetesen g o n d o lko zta m - válaszolta és közben ám ulva p is lo g o tt. — Csak nem értem pontosan mire g o n d o ls z .. . — Ej, Tuza e lv tá rs, m ért te tte te d m a g a d !. . . E lju tta ttá k hozzám ezt a levelet — lé p e tt az íróasztalhoz és m agasba e m e lte a tá rg y i bizonyítékot. A panaszos azt á llítja , hogy a szerelm eddel üldözöd... a h o l le h e t le h e te tle n n é teszed.. . m ia tta d szakított a vőlegényével, é jsza ká nké n t a lakása körül mászkálsz, tö b b ízben életveszélyesen m egfenyegetted, hogy ha nem eng e d a kívá n sá g o d ­ nak, végzel vele, meg m a g a d d a l is s a tö b b i, s a tö b b i . . . — És ezt a levelet — n yö g ö tt a főszerkesztő e lsá p ad va — egyenesen neked címezték, Szedlacsek elvtárs? — Nem. A fő ig a z g a tó kü ld te á t, hogy p ró b á lja k beszélni a fe je d d e l. — V agyis id e b e n t a m in iszté riu m b a n m in d e n ki tu d ja , hogy é jszakánként egy nagy késsel sétálok a h o ld fé n yb e n , a k á r egy h ib b a n t k a n d ú r! 30 �— Ú gy látom Tuza elvtárs te nem a k a ro d kom olyan v e n n i! A főszerkesztő nyakán veszedelm esen izzani kezdtek a fagysebek. — Nem m o n d a n á d meg névszerint, hogy k it üldözök a szerelem m el? — V alam i. . . Markusovszky A n n a - olvasta Szedlacsek elvtárs a b o rité k ró l. — D öm per A n n a ! - h ö rö g te a főszerkesztő. Ezek u tá n m ár könnyedén s ike rü lt Szedlacsek e lvtá rsn a k az ig a zsá g o t a m aga gyém ántos fényében fe lv illa n ta n i és ekképp összegezte a helyzetet: ez a nő a lig ­ hanem bolond. Természetesen a főszerkesztő nem e lé g e d e tt meg azzal, hogy Szedlacsek elvtárs nag yvo n a lú a n csak úgy... n a p ire n d re té rjen az események fö lö tt, e lé g té ­ te lk é n t azt követelte, hogy fe lm o n d h a sso n a titká rn ő n e k, s noha m e g ka p ta a felettes hatóság h o zzá já ru lá sá t — Szedlacsek elvtárs fá jd a lm a s a rc á ró l le rítt, hogy tu d n a e m b e rib b m egoldást, de m it te h e t e gym aga, a m ik o r az em beriség nagytöbbsége ké p telen a z esem ényeket tá rs a d a lm i és tö rté n e lm i szem pontokból m e g íté ln i - Tuza mégis nehéz szívvel hagyta el a m inisztérium h iv a ta li h elyisé­ geit. A nevetségessé vá lá stó l való félelem gyötörte. A szerkesztőségben mélyen e ltitk o lta a tö rté n te k e t, s szorongása is csak a kko r kezdett o ld ó d n i, a m ik o r fö l­ b u kka n t D öm per A n n a következő á ld o za ta . N é hány n a p p a l később Seregi a d iv a t-ta n á c s a d ó v á d ira to t lo b o g ta tv a ro n ­ to tt be a szerkesztőségbe. — Ez egy rossz vicc! Éretlen tré fa - lih e g te fe ld ú lta n . Azt h itte a szokásos szerkesztőségi tré fá n a k esett á ld o za tu l. - M ég szerencse, hogy én vettem á t ! . . . N a gyon jó l tu d já to k , hogy a feleségem szíve m ilyen á lla p o tb a n v a n ! M iközben S eregi rikácsolva u g rá n d o z o tt a v á d ira t kézről kézre járt. — R ágalm azás, h ite lro n tá s, szerelm i ü ld ö z te té s ... h á t ez súlyos! — je le n te tte ki Pászka a kom or p o litik a i fő m u n k a tá rs és szúrós te k in te tte l nézett S e regire — És m ondd, csakugyan m e g tá m a d ta d ? M a g u n k között vagyunk, n yu g o d ta n beszél­ hetsz. — Én?! — szö ke lt fe l kétségbeesve a d iv a t-ta n á c s a d ó . — M ég elké p ze ln i is rossz! ! — A lperes nyilvános helyen olyan kije le n té se ke t te tt — olvasta Répa fe jc s ó ­ válva — am elyek a lka lm a sa k a rra , hogy a fe lp e re s Markosovszky A n n a jó h íré t, b ecsületét rontsák, ille tv e csökkentsék. Idézem az in k rim in á lt k ije le n té s t: „ m e g csa l­ tá l bestia, kita szíta la k a s z iv e m b ő l!" — M o n d já to k , hogy ez is csak tré fa — kö n yö rg ö tt S eregi. — O tt á llt a v illa ­ m o sm egállóban azzal a tű zo ltó va l, aki a m u ltk o r itt já r t ná la , de esküszöm vic c e l­ tem, ah o g y itt is szoktuk.. . — Esténként m egleste, nyom ába szegődött és obszcén szavakat s u tto g o tt a fü lé b e - olvasta most a főszerkesztő, azután m egkönnyebbülve n y ú jto tta vissza a b író s á g i keresetet jo g o s tu la jd o n o s á n a k . — V a la m i ilyesm i vo lt a b b a n a levélben is, a m it m iattam k ü ld ö tt a fő ig a z g a tó s á g ra . . . — H a a feleségem m e g tu d ja , nem éli tú l ten. — De a kko r kin yú jtó zta to m ezt a. . . n yö g ö tt a d iv a t-ta n á c s a d ó le tö r­ Nem sok időne k k e lle tt e lte ln i és Pászka, a kom or p o litik a i fő m u n k a tá rs ü lt kétségbeesve a titk á rs á g o n : m enyasszonyát, aki a d ju n k tu s vo lt egy nagy kórház idegosztályán, fe lv ilá g o s íto tta egy te le fo n á ló , hogy m ilyen em ber a vőlegénye. 31 �M it művel azon az a la p o n , hogy p o litik a ila g jól fekszik. „ Ezt nézze meg Annuska, ha ig a z it a ka r lá tn i” - idézte a te le fo n á ló elcsukló h a n g o n a menyasszonynak a sérelmes esetet — aztán kitakarta a.. . szeméremtestét! Répa apósának, a miniszterhelyettesnek megírták, hogy a veje el a k a r válni, d e ő, az ismeretlen, m a g á t megnevezni nem a k a ró levélíró, képtelen fe ld ú ln i egy többgyermekes család életét. Csak kéri a m a g a s ra n g ú elvtárs segítségét e ké p ­ telen helyzet m e g o ld á sá ra ! Lassanként sorra került m inden munkatárs. Ez így ment h ó n a p ró l-h ó n a p ra , a v á d a k a t egymásnak adták, a k á r a sta fétabotot, s aki már tú lju to tt, némi k á rö ­ römmel figyelte a következő áldozatot. Az igazsághoz az is hozzátartozik, h ogy ezt is megszokták, mint mindent, ami a szerkesztőségben történik, s ta lá n csak akkor színleltek némi meglepetést, am ikor híre jött, hogy D ö m p e r A n n á t e lfo g tá k a hűvösvölgyi nagyréten. Akkor már h a rm a d ik n a p ja sikoltozva menekült fekete, selyem estélyi ru h á já b a n képzeletbeli tá m a d ó i elől. Négy á p o ló t vezényeltek ki a leküzdésére. Somogyi József: Felszabadulási emlékmű 32 Tar István: Tanácsköztársasági em lékm ű �HANN FERENC Az Ipoly M in t lila szalag tekereg. M e g é rin ti, s m esszedobja a várost. Könnyű la b d á t, N a p o t d o b az égre, a csilla g o k szám ára jó b a rá to k . P a rtjá n sokszor fo g o tt ka ro n a Janus-arcú gon d , s in te g e tt a m agány. Látta szerelmem a ra n y ­ ág m osolyát, s p a rtja ívei között titk a im messzeúsztak. H a üldöz a zaj, a neonm acskák fényszeme parázsol, vé g ig d ő lök az ezüst-füvön, a folyó á lo m fu tá sa m egcsendül fü le m b e n , s m egnyugodva, feszülő szemekkel vasöntő e rő t h ö rp in te k a ta rka csendből. 3 33 �Stációk Krisztus fe lm e n t a hegyre. Lábán fekély. Nem ism erte a k o rlá to k a t, nem tu d ta mi a m isebor, spanyolcsizm a. Szemében ta va kka l m ent a hegyre Krisztus Nem lá to tt véres b u zo g á n yt — m egszentelve a kereszt je lé ve l —, sem é g ő m áglyát. Krisztus fe lm e n t a hegyre. U jja in m eséket vitt. G á zka m rá kró l nem á lm o d o tt, nem tu d ta mi az: te u to n , mi az: n a p a lm . S hogy az elm élkedések ó rá ja végetért, az a lacsony ég ú jra m egfeszült, Krisztus nem jö tt le tö b b é . A rc á t e lé g ette , s nem jö tt le tö b b é a hegyről Krisztus. BENCZE JÓZSEF Cselédek Izmuk is le fo szlo tt itt a régi sárban, ide van elásva könnyük szivárványa! Az ég rö n tg e n k é p é t fe lh ő b e á rn y a lta , köhögés fu lla szto tt, tikka szto tt az asztm a! Őszi a n g ya la im , az ég abroszára, véres szívet szeltek csorb a H o ld -ka szá va l. 34 �BECSEY-TÓTH GYÖRGY Látomás be csu kják az a b la k o k a t kém ényekre ül a p á ra szilaj csikót b e kö tik a su tto g ó h o ld u d va rá b a é re tt-m e llű alm a-asszony öltö zkö d ik szilvakékbe k e n d ő jé t a rétre d o b ja és a kendő m in th a é gne száz piros és sá rg a lá n n y a l viszi m ár a tőkék te rh é t o kke r-é g en s z a lm a -lá n g o t békés barm ok le le g e lté k alm a-asszony félve fo g ja dús gyüm ölcsét szél ne é rje szilvakékje égő réten m eztelenül m in th a é ln e é re tt-a lm a asszony-m elle m in th a égne m in th a égne 35 �FORRADALMAK KORA HORVÁTH ISTVÁN Nógrád megye az őszirózsás forradalom idején I. A v ilá g h á b o rú nyom ában kib o n ta ko zó á lta lá n o s válság nem hagyta é rin ­ te tle n ü l N ó g rá d m egyét sem. A lakosság é le tkö rü lm é n ye ib e n a la p v e tő lem ondás következett be. K ülönösen a nagym érvű d rá g a s á g é rin te tte a bé rb ő l é lő k g a z­ d a sá g i körülm ényeit. Az á lta lá n o s helyzetet az 1918. fe b ru á r 16-i ba la ssag ya rm a ti ké pviselőtestületi jegyzőkönyv így je lle m e zte : ,,a d rá g a s á g e lv is e lh e te tle n n é vált. U gy az élelm iszer, m in t a ru h á za ti, v a la m in t a fűtési a n y a g o k b a n és cikkekben oly m agas á ra k va n n a k érvényben, hogy az em beri m egélhetésre legszüksége­ sebb cikkeket a béke idő b en m e g á lla p íto tt fizetés keretein b e lü l beszerezni egy­ á lta lá n nem le h e t.” 1 Az é lelm iszerárak sokszorosára nő tte k a h á b o rú e lő ttin e k „ . .. az e ze lő tt 12 koronás búza 44 korona, a 10 koronás rozs 37 korona, a 12 koronás kukorica 120 korona, a 15 koronás cip ő 90 korona, a 12 fillé re s te j 1,20 K.” volt. A nehéz élelm iszer helyzetet súlyosbította, hogy a sp e ku láció , a fe k e te p ia c keretei h a tá rta la n o k k á váltak. Az élelm iszerekkel, a ru h á za ti cikkekkel végzett zu g ­ kereskedés a lakosság m inden ré te g é t é rin te tte .2 A h á ború következtében az e llá ta tla n hadiözvegyek és h a d iá rv á k száma m egnövekedett, kikről az e lő ljá ró s á g o k n a k ke lle tt g o n d o s k o d n i. Egyes b irto ko so k kihasználva a háborús k o n ju n k tú rá t to v á b b ra is haszonleső m ódon szándékoz­ ta k nyereséget szerezni. Az igen nehéz élelm iszer helyzet e lle n é re a s a lg ó ­ ta rjá n i Luby István fö ld b irto k o s fö lö sle ge s g a b o n á já t nem a község la ko sa in a k m egsegítésére b ocsátotta á ru b a , hanem a H a d ite rm é n y Rt ú tjá n kívánta é rté ­ kesíteni. Tóth G yula községi bíró panaszos levelében e lm o n d ta , hogy a község­ ben 4441 e llá ta tla n volt, a k ik szám ára havi 7,20 kg fe ja d a g m e lle tt 310 q lisztre, 10 kg-os havi fe ja d a g m e lle tt 444 q búzára le tt volna szükség. „ Ennek d a c á ra az e lő ljá ró sá g tu d o m á sá ra ju to tt, hogy Luby István fö ld b irto k o s 2 vagon b ú zá t a já n ­ lo tt fe l a H a d ite rm é n y Rt-nek és azt közeljövőben el a k a rjá k s z á llíta n i.” 3 Egyre növekedett azoknak az é lelm iszereknek a száma, am elyeket csak je g yre le h e te tt kapni. 1918 tavaszán a liszt, cukor után zsírhoz, petróleum hoz, szappanhoz, burgonyához is csak je g y e lle n é b e n le h e te tt h o z z á ju tn i.4 Nem volt sokkal könnyebb a m ezőgazdasági te rü le te k e n é lő k helyzete sem. A fa lva k la ko ssá gá t sorozatosan - 1918-ban tavasszal és ősszel - v é g re h a jto tt és az egész m egyére k ite rje d ő m arha rekvirálás fosztotta meg a legszüksége­ sebb tá p lá lé k o t n yú jtó á lla ta itó l.5 36 �A lé tb izo nyta la n s á g , a m egélhetési g o n d o k fokozódása növelte a lakosság e lé g ed e tle n sé g é t, fokozta p o litik a i n y u g ta la n s á g á t. A nép b iztonságos m eg­ élhetésre, és ennek fe lté te le k é n t elsősorban békére vágyott. A béke u tá n i v á ­ g yód ást növelte, hogy a h á b o rú u tolsó szakaszában sem csökkentek a ka to n a i behívások, am elyet egyre tö b b e n sza b o tá lta k. M in d kevesebben v o lta k h a jla n d ó k m e g je le n n i a sorozóbizottságok e lő tt, in k á b b a b izto n s á g o t n yú jtó erd ő k m élyére húzódtak, itt kerestek védelm et. A Börzsöny, C serhát, a M á tra erd ő sé g e i kiváló re jte kh e lye t bizto síto tta k a b u jd osó k szám ára. A d ió s je n ő i és környező erdőségek m egteltek a ka to n a i s z o lg á la t e lő l m enekülő em berekkel. A losonci császári és kirá lyi ka to n a i á llo m á sp a ra n csn o ksá g a sza p o ro d ó katonaszökevények kézrekerítésére tö b b napos razziát re n d e lt el S a lg ó ta rjá n környékén.6 A nagy ip a ri v á lla la to k b a n , a b á n yá kb a n d o lg o zó m unkások em b e rte len körülm ények között é lte k és d o lg o zta k, m ár a v ilá g h á b o rú t m egelőző időszakban is. Élet- és m u nka kö rülm é n ye ik a h á b o rú a la tt to v á b b ro m lo tta k. K a to n a i p a ­ rancsnokok fe lü g y e le te a la tt d o lg o zta k, és m u n k a m e g ta g a d á s esetén a k a to n a i szo lg á la t rém e fe n ye g e tte őket. P o litika i szervezkedésüket, a h o l csak le h e te tt m e gakadályozták. 1917 m á ju sá b a n a s a lg ó ta rjá n i Priska Dezső á lta l vezetett összejövetelt a szolg a bíró még b e tilto tta .7 Egy év m úlva m ájus 1-jét a zo n b a n m ár a bányászok, a m unkások „ im pozáns ü n n e p ” keretében te tté k em lékezetessé.8 A bányászok 1918 tavaszán m e g in d u lt szervezeti é le té n e k kib o n ta ko zá sa , az ip a ri üzemek m unká sa in a k m e g ú ju ló szervezkedése a nehéz helyzetükön va ló se­ gítés igényéből fa k a d t, a m e g o ld á s m ó d já t az orosz h a d ifo g s á g b ó l h a za té rt ka to n á k követendő p é ld a k é n t hozták m a g u k k a l: „E gyre tö b b és tö b b h a d ifo g o ly jö tt haza O roszországból, s m in d n y á ja n a b olsevikokról beszéltek. E lm ondották, hogy a nép e lke rg e tte az u ra ka t, a m unkások vezetik a g yá ra ka t, a fö ld e t meg szétosztották a parasztok között.”9 A bányászok és m unkások első je le n tő s közös a k c ió ja a jú n iu s 21-én m eg­ szervezett sztrájk volt, a m e llye l csa tla ko zta k a M Á V -g é p g yá ri ka to n a i te rro ris z ­ tikus eszközök alka lm a zá sa e lle n tilta k o z ó országos m ozgalom hoz. A bányászok közül 4271-en vettek részt a m unkabeszüntetésben. Az e lh ú zó d ó sztrá jkn a k az erőszakos ka to n a i intézkedések sem tu d ta k g á ta t vetni. Bár a vezetőket: Priska Dezsőt, M alom hegyi Dezsőt, Tóth Pált, Kazár Jánost, H o n zik G usztávot, Puskás Á gostont, K om inek Lajost, Kökény Jánost, D eutscher K árolyt, Frics V ilm ost, Bujovszky Jánost, Bozó G yö rg yö t a kassai haditörvényszék elé á llíto ttá k és csak o któ b e r végén e n g e d té k szabadon, a sztrá jko t fe lszá m o ln i csak nehezen s ik e rü lt.10 A ugusztusban a 115. n é p fö lk e lő bányász m unkásszázad 2200 ta g ja a hiányos élelm iszer e llá tá s m ia tt szüntette be a m u n k á t.11 A m unkásm ozgalm ak fe jlő d é s é t jó l je lle m e zte az a cé lg yá ri je le n té s : „1918. jú n iu s 21-iki strike és 1918. o któ b e r 30-ika közötti viszonyok is igen m ozgalm asak voltak, a katonaság a szakszervezeti erős nyomás a la tt m in d jo b b a n e n g e d e tt a m unkásság á lla n d ó követeléseinek, a panasz b izo ttsá g o k m in d jo b b a n já rta k , a a fő b iz a lm ia k m ind tö b b e t utaztak B udapestre, a k iro b b a n á s é rle lő d ö tt, am íg végre a ha rcté ri fro n to k fe lb o m lá s a u tán bekövetkezett a te lje s b om lás.” 12 A há b o rú s viszonyok következtében a d e m o kra tiku s irá n yza t erősödésével a Tisza István és a m ögötte fe lso ra ko zo tt re a kció h a ta lm i m o n o p ó liu m á n a k m e g ­ szűnése, a régi rezsim te lje s bom lása és bukása já rt együtt. Az u ra lk o d ó osz­ tá lyo k a törvé n yh a tó sá g o k szintjén sem tu d tá k a fo rra d a lm i fe jlő d é s t m eg­ 37 �a ka dályozni, ezért kényszerültek á ta d n i a vezetést a lib e rá lis a b b p o litik a i irá n yza ­ to t képviselő p o lg á ri vezetőknek Az országban k ia la k u lt válságos helyzetből a k iu ta t a városok és fa lv a k m unkásainak, p a ra s z tja in a k m ozgalm a m u ta tta meg A m o zgalm akban résztvevő töm egek h a rcá n a k kibon ta ko zá sá va l egy új fo rra d a lm i p e rió d u s u tolsó sza­ kasza kezdődött meg, am elyben a m unkásosztály p o litik a i küzdelm e és c é lk itű ­ zése eredm ényeképp a d o lg o zó osztályok h a ta lm á n a k m e g valósításáért in d u lt meg a küzdelem . II. A nemzeti tanácsok m egalakulása és első intézkedése A b udapesti fo rra d a lo m híre gyorsan te rje d t N ó g rá d m egyében. A fo rra ­ d a lom hírét követően a fa lv a k szegényei első m e g m o zd ulá sa ik során e d d ig i nyom oruk vélt vagy valóságos okozói, a kastélyok és u ra d a lm a k, a kereskedők és zsíros parasztok e lle n fo rd u lta k . N ovem ber 1-én Pásztón vo lt je le n tő s m e g m o zd ulá s.1 A n ó g rá d sza ká li, a m átranováki, karancsberényi és la p u jtő i szegények az u ra d a lm a k e lle n in d íto tta k tá m adást. Rim ócon 5 0 -1 0 0 fős fegyveres ka to n a m e g tá m a d ta a csendőrséget. A d o ro g h á zia k a b á ró S olym osi-féle u ra d a lo m élelm iszerkészletét és á lla tá llo m á ­ nyát s a já títo ttá k ki.2 Szécsényben ü zleteket ra b o lta k ki, B a g lya sa ljá h o z h a so n ­ lóan, am elyben. . . a fa lu első p o lg á ra i, ezeknek fe le sé g e i és gyerm ekei, v a la m in t a le g m e g b ízh a tó b b a kn a k ta rto tt bányászaink és m estereink vesznek részt” - keser­ g e tt a bánya ve ze tő je .3 A m unkások m ozgalm ai szervezettségben, tu d a to s s á g b a n m ár az új szervek k ia la k u lá s a k o r kü lönböztek a fa lv a k la k ó in a k ösztönös m ozgalm ától. A fo rra d a lo m h írének vétele után a S a lg ó ta rjá n i Kőszénbánya Rt-nél m e g a la k u lt a m unkások üzemi választm ánya, am ely kezébe vette az élelm iszerek és anyagszerek e losztá­ sát. A nehéz időkben h a ta lm u k k a l visszaélő le lk e tle n bányai a ltiszte ke t e lk e r­ gették. U gyanezt te tté k a bányaüzem ekhez k ire n d e lt k a to n a i p a ra n csn o kka l is .4 A s a lg ó ta rjá n i a c é lg y á rb a n a m unkások ö n ké n t je le n tke zte k fegyveres ő r­ s zo lg á la tra , hogy az a n a rc h iá t szító kat megfékezzék. Az a c é lg y á ri m unkások je le n tő s része - fő ké n t a s zo ciá ld e m o kra ta p á rtta g o k - a s a lg ó ta rjá n i N em zeti Tanácsban, az üzemi ta n á c s b a n d o lg o z ta k a d e m o kra tiku s követelések m eg­ valósítása érd e ké b e n .5 A b u d a p e sti fo rra d a lm i esem ényekről szóló h iva ta los értesítés o któ b e r 31-én este érkezett meg a m egye székhelyére. A tá v ira tb a n N agy M ih á ly a n é p ­ korm ány m e g a la ku lá sá t és a helyi p o lg á ri szervek lé tre h o zá sá n a k szükséges­ ségét olvasta, am elyek nyom án id e ig le n e s ta n á c s o t hoztak létre, S a lg ó ta rjá n b a n novem ber 1-én kaptak tá v ira ti tá jé k o z ta tó t a b u d a p e sti esem ényekről. A községek vezetői két csa to rn á n in fo rm á ló d ta k a fo rra d a lm i változásról. Á lta lá b a n a b a la ssag ya rm a ti N em zeti Tanács tá v ira ta ju to tt el a községi e lő l ­ já ró ságokhoz, és eb b ő l é rte sü lte k a helyi nemzeti ta n á cso k m e g a la k u lá s á n a k szükségességéről. Több községet m int p é ld á u l Érsekvadkertet N ő tincset, Be rce lt, B ujákot, Rétságot, S zirákot a csendőrőrsök tá jé k o z ta tá s a tu d ó s íto tt a fo rra d a lo m ró l. A csendőr szárnyparancsnokság tá v ira tb a n hívta fel a községi csendőrőrsök 38 �fig ye lm é t az új h a ta lm i szervek m e g a la k u lá s á ra . „ Folyó évi 20571 számú szárny­ p arancs fo lytá n a nem zeti ta n á cs a h a ta lm a t átvette, a h azatérő k a to n á kka l szemben sem m iféle m e g to rló intézkedés nem te e n d ő ” . Az u tasítás nyom án k i­ a la k u lt helyzet a nemzeti ta n á cso k m űködéséhez kedvező fe lté te le k e t terem tett, és vezetőiknek lehetősége nyílt az első intézkedések m e g té te lé re .6 B alassagyarm aton a p o lg á ri d e m o kra tiku s irá n y ító ta n á cso k m e g a la ku lá sa a kevésbé reakciós községi e lő ljá ró s á g segítségével ke zd ő d ö tt el. A Nem zeti Tanács a novem ber 1-ére szervezett népgyűlés je lö ltje iv e l, új ta g o k k a l egészült ki, és ebben az összetételben kezdetben a nagyközségre, később a m egyére ki­ te rje d ő tevékenységet fo ly ta to tt. A n épgyűlésnek a fe ld íszíte tt, fe llo b o g ó z o tt házak a d ta k ünnepélyes keretet. A községi e lö ljá ró s á g , a m unkásság és lib e rá lis értelm iség képviselői szóltak a fo rra d a lm i válto zá sró l, az új fe la d a to k ró l. A fe l­ szólalók á lta l képviselt tá rs a d a lm i cso p o rto k k a p ta k helyet a N em zeti Tanácsban, am ely dr. Som ló József ügyvéd e ln ö kle té ve l a la k u lt meg novem ber 1-én v é g le ­ gesen. T a g ja i v o lta k : Á n in g e r László, a később m e g a la k u lt K árolyi p á rt helyi vezetője, H alász Lipót, Dr. H o lló Dezső a p o lg á ri ra d ik á lis pártszervezet vezetője. K letzár Lajos, Klein A n d o r községi képviselők, Kiss G yu la nyomdász, szo ciá l­ d e m o kra ta p á rtta g , Kreutz Emil a ta k a ré k p é n z tá r v e zé rig a zg a tó ja , M o ln á r János községi fő b író , Róth József, Sim on József, S chreiber M iksa, Szegő Lajos, Torma K ároly községi képvise lő k.7 A N em zeti Tanács p ro g ra m já b a n a korszak p o litik a i célkitűzései fo g a lm a ­ zódtak meg. Igy elsősorban a fü g g e tle n korm ányzati rendszer k ia la k u lá s á t, a vá la sztó jog i reform m egvalósítását, sajtó, gyülekezési és szólásszabadságot, a ra d ik á lis b irto k p o litik á t követelte. A m egyei p o litik a i vo n a ltó l e lté rt a b b a n , hogy h a n g sú lyo zo tta b b a n je le n te k meg a nem zeti fü g g e tle n s é g ü n k k e l ka p cso lato s pontok. A H a b s b u rg o k tó l való elszakadás, a m ely a kko r még fo rm á lis a n fe n t á llt, hiszen K árolyi M ih á ly Károly kirá lyra e skü d ö tt fel. A p e rszo n á lu n ió kérdését a korm ány p ro g ra m já b a sem vették fe l, hanem k in y ila tk o z ta ttá k : „Ő fe ls é g e nekünk k irá lyu n k és nincs k ifo g á su n k az e lle n , hogy kívülünk más orszá g o kn a k is u ra lk o d ó ja legyen.” Az ö n á lló nemzeti és ném e te lle n e s k ü lp o litik a és a fe u d á lis a lk o tm á n y m eg­ m a ra d t nyom ainak eltö rlé se fe le tti öröm öt, a nem zeti ö n tu d a t fe lé b re d é sé n e k je le k é n t é rté ke lh e tjü k , a zo n b a n rá kell m u ta tn u n k hiá n yossá g á ra . A közvetlen, a N em zeti Tanács e lő tt á lló g y a k o rla ti fe la d a to k e zá lta l h á tté rb e kerültek, a n n a k tö m e g h a tá sa p e d ig bizonyára je le n tő s le tt v o ln a .8 A nem zeti ta n á c s b a n a s z o ciá ld e m o kra ta p á rt képviselete m e n nyiségileg e l­ enyésző volt a h a ta lm i szervek újraszervezésének id ő sza káb a n , am elynek o k á t a fo rra d a lm i m ozgalm ak nyom án ú jjá é le d t m u n ká sp á rt kezdeti g o n d ja iv a l kell m agyaráznunk. A s a lg ó ta rjá n i és környéki fo rra d a lm i esem ények az előzőekben m ár je lz e tt d e m o kra tikus vonalon fe jlő d te k tovább. Az 1918. jú n iu s i sztrájk és az á lla n d ó s u lt p o litik a i m ozgalm ak, m unkabeszüntetések a bányászok és m unkások széles tö ­ m egeit m ozgósították. A m ilita riz á lt g a zd a sá g i helyzettől le g tö b b e t szenvedett m unkásság szervezeti éle te fokozódott, és á lla n d ó s u lt ka p cso lata a szo ciá l­ d e m o kra ta p á rt országos szerveivel. Az országos p o litik a i d e m o n s trá c ió k k a l egy­ id ő b e n v é g re h a jto tt m o zgalm ak hatása m egsokszorozódott, je le n tő s é g e m eg­ növekedett.9 A változást sürgető m unkásm ozgalom h a tá sá ra a szo ciá ld e m o kra ta 39 �pártszervezeten belül — a b á n yá b a n , a g y á ra k b a n és a községben — k ia la k u l­ h a to tt az a b a lo ld a l, am ely a fo rra d a lo m tová b b fe jle szté sé n e k érde ké b e n re n d ­ kívül sokat te tt. Az őszirózsás fo rra d a lo m h írét m egelőzően o któ b e r 30-án haza té rte k a jú n iu s i sztrájk a lk a lm á v a l le ta rtó z ta to tt vezetők. A m unkások a bányászok g yő ­ zelm eként érté ke lté k k is z a b a d u lá s u k a t és nagy fe lvo n u lá ssa l m in t m á rtíro ka t fo ­ g a d tá k ő k e t.10 A tiszte le tü kre rendezett ünnepség fokozta az erőső dő fo rra d a lm i h a n g u la to t. A lelkesedés és öröm te tő p o n tjá n érkezett meg a M a g y a r Nem zeti Tanács tá v ira ta a b u d a p e sti fo rra d a lo m ró l. A községi ké p vise lő te stü le t novem ber 1-én ülést ta rto tt — am elyen részt vettek a Kassát m e g já rt szo ciá ld e m o kra ta ké p ­ viselők is - és az itt hozott h a tá ro z a t nyom án novem ber 3-án m e g a la k u lt a N em zeti Tanács. A m e g a la ku lá s e lő tt Dr. G á d o r Ferenc s z o ciá ld e m o kra ta képviselő in d ít­ ványozta, hogy a m u n ká sp á rt képviselői ké tharm ados tö b b sé g b e n vegyenek részt a tanács vezetőségében, „ mivel a község a rá nyszám ának ez fe le l m eg” . A N em zeti Tanács Dr. M iko vin yi Jenő já rá s b író e ln ö kle té ve l kezdte meg m u n ká já t, elnökhelyettes le tt dr. P ollatsek Á rm in ügyvéd, jegyző Dr. G á d o r Ferenc ügyvéd. A m unkások képviseleti a rá n ya m egközelítette az ötven százalékot. T a g ja i le tte k : Róth Flóris b á n ya ig a zg a tó , Szó b l Lajos, Jónásch A n ta l az a c é lg y á r ig a z g a tó ja , Ursutz József, Ponyi A n ta l, M ikovinyi Jenő, P ollatsek Á rm in , Lukács Izidor, Kuster Lajos, M aczkó János, Bene A ndrás, G urszky István, D ra sd ik M ikló s b á n ya i kő­ műves, Kom ét Ferenc, Juhász István bányász, Verbovszki István, O rosz Pál, Fehér Vilm os, Priska Dezső, M a lo m h e g yi Dezső, Tóth Pál a cé lg yá ri m unkások, Dr. G á d o r Ferenc ügyvéd, Kiss István, O czel János a cé lg yá ri kőműves, U jj István és Jónách Ö d ö n .11 A szociáldem okra ta in d ítvá n yt a ta n á cso k m e g a la k u lá s á ró l szóló re n ­ d e le tre való hivatkozással P ollatsek Á rm in ügyvéd ja v a s la tá ra elvetették. A m un­ kások érdekei ennek e lle n é re nem szenvedtek csorbát, m ert a m unkásképviselők a tanács novem ber 4-i ülésén keresztül vitték, hogy a nemzeti ta n á cs já rá si fe lü g ye le té n e k kiterjesztését, a községi nemzeti ta n á cso k szervezését a szo ciá l­ d em o kra ta p á rtra b íztá k.12 N e m tib e n , K isterenyén, K isb á rká nyb a n , N a g yb árká n yban, S ám sonházán, M á tra sző llő sö n , Kazáron, Vizsláson m e g a la k u lt nemzeti ta nácsok vezetői a bányászok, m unkások közül ke rü lte k ki. A szo ciá ld e m o kra ta p á rtta g o k szervező tevékenységével fü g g ö tt össze, hogy viszonylag korán — n o ­ vem ber 5-én — a kisterenyei népgyűlésen, am elyen a beszédet Bozó G yörgy és K om inek Lajos s a lg ó ta rjá n i a c é lg y á ri m unkások m ondták, a résztvevők a köztársasági á lla m fo rm á t köve te lté k.13 A köztársaság m elle tti szim pátia egyébként tö b b nem zeti ta n á cs m e g a la ­ ku lá sa kor — így Szu pa ta ko n és N e m tib e n — rendezett népgyűlés je lle m z ő je v o lt.14 A fo rra d a lm i esem ények h a tá sá ra Szécsényben novem ber 3-án a la k u lt meg a N em zeti Tanács, Popovics János kereskedő vezetésével. A szécsényi d e m o k­ ratikus szervek vezetőinek nem csak a vo lt já rá s kö zigazgatási vezetőinek, hanem a ferences kolostor szerzeteseinek, és különösen a házfőnök V irá g V en á n c p o ­ litik a i tevékenységével is meg k e lle tt küzdeni. H atása olyan je le n tő s volt, hogy a m e g a la k u lt N em zeti Tanács a h ázfőnök kezébe te tte le az e s k ü t.15 A nem zeti tanácsok m e g a la k u lá s a k o r a régi közigazgatási a p p a rá tu s nem g ö rd íte tt a k a d á ly t az új rend h a ta lm i te s tü le te inek kibontakozása elé. A d e m o k­ ra tikus szervek nagyrészt a p o lg á ri á lla m lé tre jö tté n e k szükségletéből a d ó d ó a n a m érsékeltebb p o litik a i á rn y a la tú elem ek - a d ö n tő helyeken á lta lá b a n az 40 �értelm iség — vezetésével a la k u lta k meg. A régi kö zigazgatási a p p a rá tu s vezető­ szerepe m egcsapp a n t, ha nem is szám olták fel tevékenységüket, az irá n yítá s első vo n a lá b ó l h á trá b b szorultak, e re d e ti vezető p o z íc ió ju k a t elég ritka esetben sike rü lt m egőrizniük. A lig fo rd u lt e lő a községi nem zeti ta n á cso k m e g a la k u lá s a ­ kor, hogy a régi bírót, — m in t M e d ve sh id e g kú to n - vagy más beosztású régi vezetőt, jegyzőt — m in t S o m o skő ú jfa lu b a n — m e g h a g ytá k p o z íc ió já b a n .16 A d e m o kra tizáló d á s fo ly a m a ta a h a ta lm i ő rségváltás id ő sza káb a n a közsé­ gekben a k a d á ly ta la n u l végbem ent. Az új te stü le te k irá n y ító tevékenységét az esetek nagy töb b sé g é b e n a reakciós erők nem a ka d á lyo ztá k. A régi vezetőség — le g a lá b b is egyelőre - b e le n y u g o d o tt a változásba. A kivételek közé ke lle tt sorolnunk a pogonyi esetet, a h o l a községi bíró és a nemzeti ta n á cs között tá ­ m a d t viszály. G á l M iklós, a p o gonyi nemzeti ta n á cs elnöke és G a á l Ig n á c vo lt tizedes, a nem zetőrség p a ra n csn o ka a következő levelet k ü ld te a S a lg ó ta rjá n i N em zeti Tanácshoz. „ A fe je tle n sé g jo b b a n m ondva a kétfejűség orvoslására, mely községünkben a le g n a g y o b b fé lre é rté se kre s z o lg á lta t okot, a le g sü rg ő se b b intézkedéseket kérjük. Nem zeti Tanácsunk je g yző jé n e k ú tb a ig a z ítá s a érte lm é b en a vezető szerep és rendelkezési jo g a N em zeti T anácsot ille ti, és nem az Elő l­ já ró sá g o t, m it a bíró még a mai n a p ig is gya ko ro l, s a N em zeti Tanács h a tá ­ ro za tá t és intézkedését fig ye le m b e nem részesíti, sőt e lle n e is szegül.” S o m o skő ú jfa lu b a n a községi jegyző és a d e m o kra tiku s szerv vezetői között a la k u lt ki nézeteltérés. M in d k é t esetben a s a lg ó ta rjá n i N em zeti Tanács se g ít­ ségével s ike rü lt az e lle n té te k e t a d e m o kra tikus szervek ja v á ra fe ls z á m o ln i.17 A m íg a községekben az új re n d d e l szim p a tizá ló k k a p ta k vezető beosztást, já rá si szinten a p o lg á ri szervek k ia la k u lá s a igen nehézkesen h a la d t. A já rá s : szolgabírók közül csak a le g re a k c ió s a b b a k a t tá v o líto ttá k el h iv a ta lu k b ó l, a kevésbé e x p o n á lt vezetőket to v á b b ra is m e g h a g ytá k e re d e ti p o zíc ió ju k b a n , és a le v á lto tta k helyére új s zo lg a b író ka t neveztek ki. A kik a rra töre ke d te k, hogy a községi nem zeti ta n á cso k irá n y ítá s á t átvegyék. Szecsey, a s a lg ó ta rjá n i já rá s fő szo lg a b írá ja el a k a rta é rni, hogy irá n yító szerepét az ú j viszonyok között is­ m erjék el. Erre való igyekezetét szögezte le novem ber 8-án írt levelében. „ Az összes közhatóságok fo ly ta tjá k m űködésüket az e d d ig i s z o lg á la ti b e á llítá s m e lle tt e d d ig i feletteseim rendelkezését fo g a n a to s íto m , az a lá m re n d e lt h a tó sá g i szer­ veket a közigazgatás körébe vágó uta sítá so kka l fo g o m e llá tn i. . . M in d e ze kb ő l kifo lyó la g a re n d e le te k e t to v á b b ra is tőlem fo g já k ka p n i. . .” 18 Nem v a ló síth a tta meg elképzelését, m ert a szo ciá ld e m o kra ta pártszervezet b a lo ld a lá h o z ta rto zó vezetők tevékenysége fo lytá n a s a lg ó ta rjá n i já rá s b a n vo lt a le g je le n tő s e b b a tanácsok d e m o kra tizá lá sa , így a fo rra d a lm i időszak vá lto z á s a in a k m e g á llítá sa , nem volt lehetséges. A d e m o kra tizáló d á s i h u llá m a köztársasági á lla m fo rm a követelésével e rő ­ södött, és az egész megyén v é g ig vo n u lt. A b a la ssag ya rm a ti N em zeti Tanács köztársaság k ik iá ltá s á t követelő tá v ira ta : „ . . . h a za fia s lelkesedéssel és M a ­ gyarország b o ld o g a b b jö v ő jé b e ve te tt szilárd h itte l üdvözli a M agyar N em zeti ta n á csn a k azt az á llá s fo g la lá s á t, hogy M ag ya ro rszá g jö ve n d ő á lla m fo rm á ja a köztársaság legyen. Egyhangú lelkesedéssel és e lh a tá ­ rozottsággal kim o n d ja , hogy jö v e n d ő á lla m fo rm á u l a köztársaságot kívánja és ezen e lh a tá ro zá sa m e lle tt a legvégsőkig szilá rd a n k ita rt.” — az egész megye, a fo rra d a lo m m ögö tt fe lso ra ko zo tt m unkásosztály, a parasztság, az iparosság és a h a la d ó értelm iség egységes vélem ényét fe je zte ki. 41 �A m e g a la k u lt d e m o kra tiku s szervek első p o litik a i a k c ió i közé ta rto z o tt a várm egyei vezető réteg le g re a k c ió s a b b e le m e in e k : Krudy Ferenc a ljegyzőnek, Paczolay Z o ltá n tiszti főügyésznek, B alás Barna b a la ssa g ya rm a ti, Baross Á rp á d szécsényi, Ivánka László Sziráki fő szo lg a b író n a k az e ltá vo lítá sa . Az e ltá vo lítá s d e m o kra tikus von á sa it a b b a n kell lá tn u n k, hogy elsősorban a h á b o rú id ő sza ká ­ ban elkövetett erőszakoskodások m ia tt k e lle tt h iv a ta li tisztségükről le m o n d a n i A kirívó ig a z s á g ta la n s á g o t e lkövető h iv a ta ln o k o k k a l szemben az e ljá rá s is ra d i­ k á lisa b b volt. Tóth B ertala n rim óci jegyző á rk o n -b o k ro n keresztül m e n e kü lt el a fa lu b ó l és a szécsényi ferences re n d h á zb a n h ú zó d o tt m e g .19 H a so n ló a n já rt H arm os Pál berceli jegyző, a kin e k el k e lle tt m e n e kü ln ie h iv a ta lá b ó l.20 A község h a ra g ja és a ké p vise lő te stü le t á llá s fo g la lá s a együttesen fo rd u lt Kaluzsa K álm án pásztói fő je g yző e lle n , és közös kívánságként fo g a lm a z ó d o tt meg, hogy a „ . . . főjegyző á llá s á b ó l véglegesen elm ozdíttassék.”21 P o litik a ila g nem vo lt m egbízható a S om oskőújfalui jegyző, és e m ia tt a s a lg ó ­ ta rjá n i Fehér Vilm os, O czel János, G á d o r Béla szo ciá ld e m o kra ta ta g o k b ó l k i­ k ü ld ö tt vizsgáló bizottság „ . . . a jegyző kicserélését vélem ényezi.”22 A tisztulási fo ly a m a t során a zo n b a n nem s ik e rü lt a régi a p p a rá tu s m inden reakciós ta g já t e ltá v o líta n i, tö b b e k között h iv a ta lá b a n m a ra d t Pongrácz G yörgy várm egyei főjegyző23 és nem tu d tá k a reakciós V irá g V enánc h á zfő n ö kö t sem e ltá v o líta n i a közé le tb ő l.24 A karhatalom m egalakulása A p o lg á ri dem o kra tikus korm ány és a n n a k helyi képviselői m e g a la k u lá s u k ­ tó l fogva a r ra törekedtek, hogy a fo rra d a lo m során je le n tke ző népi m egm oz­ d u lá sok kib o n ta ko zá sá t m egakadályozzák, a jo g o s követelésekért in d íto tt moz­ g a lm a k a t azok teljesítése e lő tt ig é re te kke l, ha ez nem vo lt lehetséges fegyveres erővel letörjék. A fo rra d a lm i esem ények leszerelésében a p o lg á ri erőkön kívül a szociáldem okrata p á rt központi vezetősége is h a th a tó s a n közrem űködött, és a m unkásságot szólította fel a fo rra d a lo m befejezése e lő tt a „ r e n d ” h e ly re á llítá ­ sára. A tá rs a d a lm i és p o litik a i viszonyok m e g szilá rd ításá b a n igen nagy szerepet k a p o tt az új h a ta lm i szervek á lta l m e g a la k íto tt k a rh a ta lo m . A ta n á cso k a la p v e tő fe la d a tu k n a k te k in te tté k a kü lö n bö ző elnevezés, — nem zetőrség, p o lg á rő rsé g — a la tt tevékenykedő rendő ri erők megszervezését. A bala ssag ya rm a ti N em zeti Tanács „...le g fő b b h iva tá sá n a k te k in te tte a közrend fe n n ta rtá s á t” , és le h e tő le g g yo rsa b b a n szervezte meg V laszaty Béla csendőrszázados vezetésével a nem zetőrséget, és novem ber 7-én az ő rsé g e t te l­ je sítő ka to n á ko n kívül m in te g y 120 fegyveres nem zetőr á llo tt a N em zeti Tanács rendelkezésére.” Tervük szerint a községben á llo m á so zó k a to n a s á g o n kívül 300 fős nem zetőrséget kívántak fe n n ta rta n i. A re n d ő ri tevékenység á lla n d ó s ítá s á ra és a szervezés fo ly ta tá s á ra a ta n á cso n b e lü l külön b izo tts á g o t hívtak é le tre. A nem zetőrség fegyveres e rő in e k m űködésével nem csak a m egyeszékhely p o l­ g á ri dem o kra tikus á ta la k u lá s m e lle tt á lló p o lg á rs á g a , hanem a vo lt képviselőte s tü le t is e lé g e d e tt volt. Jegyzőkönyvbe rögzítették, hogy „...m űködésének á ld ásos gyüm ölcse volt a rendnek a m egterem tése s a személy- és v a g y o n b iz to n ­ ság megóvása. N eki köszönhetjük, hogy a fé lre é rté s és a bosszú á lta l fe lk o rb á ­ csolt á ra d a t pusztító h u llá m a itó l városunk mentes m ara d t. Ezzel a működésével örök elism erésre kötelezte, nevét a m ú la n d ó s á g o t nem ism erő é rcb e tű kke l írta 42 �fe l városunk tö rté n e té b e n .” A viszonylag nagy számú k a rh a ta lm i e rő t nem csak a „ helyi re n ite n ske d ő k ” m egfékezésére h a szn á ltá k fel, hanem a környező és tá ­ vo la b b i fa lva k vezetőinek is segítettek a „k ö z re n d e t h e ly re á llíta n i” . A N ó g rá d ­ várm egye tudósítása a nem zetőrség és k a to n a sá g tevékenységét a következőképp m u ta tta b e : „S zirá ko n , Ecsegen, Szentiványon, B ujákon, É rsekvadkerten, a h o n n a n k a rh a ta lm a t kértek a „te lje s rend h e ly re á llo tt.” A ka rh a ta lo m ke llő id ő b e n m eg­ je le n t. A fe n ti községeken kívül Ip olyságon, C se rh á tsu rán yb a n , Kiskéren, N ó g rá d ­ m a rca lb a n vetették be a b a la ssag ya rm a ti k a rh a ta lm i erőket. S a lg ó ta rjá n b a n - a N em zeti Tanács égisze a la tt — a fro n tró l h a za té rt ka ­ to n á k b ó l, a m unkásokból és p o lg á ro k b ó l, a csendőrség és pénzügyőrség a la k u ­ la ta ib ó l szervezték meg a 200 fős p o lg á rő rsé g e t. Az irá n yítá su kra ö t ta g ú re ndőri b izo ttsá g o t je lö lte k ki, am elynek vezetője Reményi fő h a d n a g y volt. A p o lg á r­ őrség közvetlen segítője a ka to n a ta n á c s volt. A nem zetőrségek a községekben a nem zeti ta n á cso kka l e g yid őb e n , ugyanazon a gyűlésen a la k u lta k meg, és a tanácsok fe n n h a tó s á g a i a la tt tevékenykedtek. Á lta lá b a n a fro n to k ró l h a za té rt katonák, m int pl. K arancskesziben, Bercelen, vagy olyan személyek, a k ik m ár ka to n a i s z o lg á la to t te lje síte tte k, m in t Karancskesziben, K állón, vagy az o tt á llo ­ másozó re g u lá ris katonaság — m in t Pásztón, Szécsényben — segítségével hozták lé tre a szervezetet. F e la d a tu k a t a következőkben kö rvo n a la ztá k „ . . . az e lk ö ve te tt b ű n cse le k­ mények, vagy ezek ki sérlete esetében ta rto z n a k a zo n n a l a nyom ozást levezetni, esetleges le ta rtó zta tá s o k a t a b ű n je le k biztosítását, a ta n á cs előzetes jó v á h a g y á ­ sának kikérése nélkü l sürgősen fo g a n a to s íta n i. S a já t és m ások szem élyének vagy vagyo n á n a k jo g o s védelm e esetében a fe g yve rh a szn á la tra fe ljo g o s ítja .” A fegyveres te stü le tb e n nagy szám ban vettek részt bányászok és m unkások. Az u tó b b ia k felfegyverzése a vezetőséget a g o d a lo m m a l tö ltö tte el, ezért novem ber 6-án h a tá ro z a to t hozott a nem zeti tan á cs, am elynek a la p já n a bányászokat, m unkásokat term elési okokra való hivatkozással nem csak S a lg ó ta rjá n b a n , hanem az ip a rm e d e n ce egész te rü le té n , kiszo ríto ttá k a k a rh a ta lm i szervekből. A nem zetőrökkel való bánásm ód igen sok g o n d o t je le n te tt a s a lg ó ta rjá n i tan á csn a k, mivel p o litik a ila g a ktív és je le n tő s létszám ú k a to n a sá g á llo m á so zo tt a községben. Több v a riá c ió t d o lg o z ta k ki á rta lm a tla n n á té te lü kre . N ovem ber 13-án a nem zetőrség p a ra n csn o k s á g á t Bacsó József fő h a d n a g y vette át, az őrséget á t­ szervezték. Az átszervezés során a nem zeti ta n ács vezetői u ta s ítjá k Bacsó fő ­ h a d n a g yo t, „h o g y a nem zetőrség leszerelésénél kettő zö tt fig ye le m m e l e lle n ő ­ őrizze a fegyverek és m u n íció pontos b e s z o lg á lta tá s á t." A fegyverek és h a d im u n íc ió „a g g a s z tó ” kezelése m ia tt az átszervezés nem hozta meg a tanács á lta l kívánt n yu g a lm a t, és p o lg á rő rsé g néven újjászervez­ ték. M ivel ez az a kció is sikertelen m aradt, novem ber 19-én véglegesen fe lo sz­ la ttá k a fegyveres te s tü le te t, „ . . . az é le t és va g yo n b izto n sá g m egvédése szem­ p o n tjá b ó l a fő szo lg a b író ja v a s la tá ra a h e lyb eli 16 fő b ő l á lló c se n d ő rsé g e t„ bízták meg a „ r e n d ” m egőrzésével és b izto sítá sá va l.25 A ka rh a ta lm i szervezetek k ia la k ítá s á b a n p ro b lé m á t je le n te tt a fegyveres s z o lg á la ttó l m egcsöm ö rlö tt k a to n a sá g fegyelm ezetlensége, m ert a ka to n á k között „a z önkényeskedések, a n a rc h ik u s cselekedetek m in d e n n a p o sa k v o lto k .” Fegy­ vereikre a zonban szükség volt, m ert segítségükkel meg tu d tá k a ka d á ly o z n i a to vá b b i tö m egm ozgalm a ka t. 43 �Nógrád megye közellátási viszonyai 1918 őszén Az á lta lá n o s p o litik a i m egm ozdulások oka g ya kra n a le ro m lo tt szociális viszonyokban rejtőzött. A p o lg á ri d e m o kra tikus szerveknek nem csak ga zd a sá g i m e g g o n d o lá sb ó l, hanem a p o litik a i a kció k csökkentése m ia tt k e lle tt a szociális g o n d o ko n segíteni, ha m ásképp nem volt lehetséges a készletek jo b b , szerve­ zettebb fe lhasználásával és elosztás szabályozásával. Az élelm iszer, a ruha, a tüzelő szükséglet bizto sítá sá ra a nem zeti ta n á cso k kebelén b e lü l a la k u lta k meg, és kezdték meg tevékenységüket a szociális üg ye ­ ket intéző szervek, közöttük e lsődleges helyet k a p ta k a közélelm ezési bizottságok. A b izottságok m u n k á já n a k e re dm ényétől fü g g ö tt, hogy az é le lm isze r-e llá tá s okozta e lé g e d e tle n sé g e t m iként tu d já k a m e g fe le lő keretek között felszám olni. Tevékenységük sok helyen nem vo lt kie lé g ítő . Vezetői g ya kra n a régi rezsim u ra lko d ó , irá n yító e le m e ib ő l ke rü lte k ki, a k ik az élelm iszer sp e ku láció , a fekete p ia c felszám olására nem törekedtek. Pásztón a novem ber 5-én m e g a la k u lt bizottság g ró f A lm ásy K álm án vezetésével az élelm ezési g o n d o k a t nem tu d ta fe ls z á m o ln i.26 A s a lg ó ta rjá n i nem zeti ta n á cs h a tá ro z a to t hozott, hogy „ 12 ta g b ó l á lló közélelm ezési b izo ttsá g o t á llít fel, am elynek két ta g já t a szo ciá ld e m o kra ta p á rt, 5 ta g já t ped ig a p o lg á rs á g fo g ja m e g vá la szta n i.” A s z o ciá ld e m o kra tá k közül tö b b e k között Tóth Pál, M a lo m h e g yi Dezső, O czel János ve tt részt a b i­ zo ttságban. A p o lg ársá g , a község vezetőiből, a szo ciá ld e m o kra ta m unkások és a b á n y a ­ m unkások szakszervezetének ké p vise lő ib ő l m e g a la k u lt bizottság ra d ik á lis esz­ közöket a lka lm a zo tt. Tóth Pál és O czel János vezetésével a s a lg ó ta rjá n i m u n ká ­ sok egy c s o p o rtja a ce re d i u ra d a lo m 170 h o ld o n k in tlévő b u rg o n ya te rm é sé t b e ­ ta k a ríto tta .27 Luby István fö ld b irto k o s b irto k á n b u rg o n ya re kvirá lá st h a jto tta k . végre, am elynek során 300 q -á t a H irsch és Frank g yár m u n ká sa in a k a d ta k á t.28 Nem volt biztosítva a község g a b o n a szü ksé g le te , így a száz h o ld o n fe lü li b irto ko ko n végzett rekvirá lá ssa l szerezték be a szükséges 23 vagon g a b o n á t.29 Az élelm iszerelosztás g o n d ja p o litik a i v á ls á g o t oko zo tt K isterenyén. U gy lá t­ szott, hogy az igazságos elosztást a községi nemzeti ta n á c s nem tu d ja m eg­ o ld a n i, és az e lé g ed e tle n k e d ő k , — a kik a b á ró Solymosi b irto k ró l szárm azó 70 mázsa g a b o n a elosztását nem ta rto ttá k ig a zságosnak - le m o n d á sra kényszerí­ tik. Az e ré lyte le n ü l intézke d ő vezetők segítségére sie te tt a s a lg ó ta rjá n i tanács, és békítőle g lé p e tt közbe. Felszám olta az e lé g e d e tle n k e d ő lakosság és a ta n á cs vezetői között je le n tke ző e lle n té te t. Az eredm ényt rögzítő jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „A kisterenyei N em zeti Tanács ú ja b b ta n á c s ta g o k bevonásával to vá b b m űködik, és b írja a közönség b iz a lm á t.”30 Az élelm iszer szükségletek beszerzésére a s z o ciá ld e m o kra tá k h a tá sá ra ra d i­ kális intézkedések születtek a b a la ssa g ya rm a ti N em zeti T anácsban. Különösen fontos intézkedés volt a zsírhiány leküzdésére a jászteleki u ra d a lo m b a n v é g re h a j­ to tt sertésrekvirálás.31 A to vá b b i m ozgalm ak és a m u n ka n é lkü lisé g felszá m o lá sá n a k sze m p o n tjá ­ ból fontos volt az a ta n á csi intézkedés, am elynek nyom án a bánya és az a c é l­ gyár ig a z g a tó ja v á lla ltá k a g yá rb ó l b e vo n u lt és visszaérkezett ka to n á k m u n k á b a ­ á llítá s á t. Róth Flóris b á n y a ig a z g a tó a m u n ka b é re k ja v ítá s á t is fe la já n lo tta , am elynek re a lizá lá sá ra külön b izo tts á g o t neveztek ki.32 44 �N ehéz helyzetben vo lta k a h a d is z o lg á la tra b e vo n u lta k c s a lá d ta g ja i. Bár rendelkezést a d ta k ki segélyek fo lyó sítá sá ra , a zo n b a n a g y a k o rla t azt b izo n yí­ to tta , hogy igen lassan tu d tá k a rendelkezést v é g re h a jta n i, sok esetben a közig a zg atá si a p p a rá tu s o k nehézkessége, lassúsága m iatt. B alassagyarm aton a fő je g yző irá n yítá sá va l az ősszel m e g in d u lt szervezés 1919 fe b ru á rjá ig ta rto tt. Ekkor a la k u lta k „ a vélem ényező b iz o tts á g o k ” . B ürok­ ra tiku s „ a la p o s s á g g a l szabályzat tervezetet készítettek a segély kifizetésére a la ­ ku lt bizottságok szám áia, hogy m űködésük „fe d h e te tle n ” legyen. Elsőnek a köz­ ségi tisztviselők, később a vöröskereszt a d o m á n y a it a h a d ig o n d o z o tta k k a p tá k meg.33 A S a lg ó ta rjá n i N em zeti Tanácsban a „h a d iö z v e g y e k és árvák, és á lta lá b a n a szűkölködők” m egsegítésére a b a lo ld a li szo ciá ld e m o kra tá k hatásos ja v a s la tá t e lfo g a d tá k , és m egva ló síto ttá k. A község vagyonos p o lg á ra in a k - a k ik va g yo ­ nuk je le n tő s részét „ a h á b o rú s g a z d a s á g i viszonyok következtében” g y a ra p í­ to ttá k — p ó ta d ó t vetettek ki , és ennek le b o n y o lítá s á ra két szo ciá ld e m o kra ta ta g b ó l és két p o lg á ri képviselőből á lló b iz o tts á g o t k ü ld te k ki.34 Az e lm o n d o tta k b ó l lá th a tó , hogy a p o lg á ri d e m o kra tiku s szervek nem tu d tá k a g azdasági é le t te rü le té n sem k o n szo lid á lá si elké p zelé sü ke t te lje s m értékben m egvalósítani. Az élelm ezési helyzet ja v ítá s á b a n a b a lo ld a li szo ciá ld e m o kra tá k á lta l v é g re h a jto tt intézkedések m u ta ttá k a kiu ta t. Az új h a ta lm i szervek p o lg á ri o rie n tá c ió jú vezetői az e llá ta tla n töm eg e lé g ed e tle n sé g é n e k fe lszá m o lá sá ra nem hoztak m e g va ló síth a tó intézkedéseket. A fo rra d a lo m első h ó n a p já b a n sem. A lakosság várta a m egoldást, és a n n a k elhúzódása m ia tt n y u g ta la n s á g a erősö d ö tt. A tél közeledtével to v á b b ro m ló köz­ e llá tá s i viszonyok következtében a fa lva k, városok népe m o zg a lm a iva l e g yö n te ­ tűen követelte a szám ára nehéz helyzet felszá m o lá sá t. JEGYZETEK 1. Balassagyarmat város 1918. február 16-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve NmL. 2. Kőnig Kelemen: Hatszázéves ferences élet Szécsényben 1332-1932. Vác, 1931. 298-299. p 3. Salgótarján nagyközség iratai 1918. 648-11. 1000. NmL. 4. Salgótarján nk. 1918. évi közgy. jgyzk. 1918. I—XII. NmL. 5. Salgótarján nk. iratai 1918. 11. 105-12. 674 NmL. 648-11. 100. NmL. 6. Uo. Kun András: A Tanácsköztársaság előzményei a salgótarjáni iparmedencében. (Kéz­ iratos szakdolgozat) 1968. 10. p. 7. PL Arch. VSz. 1917/16. 8. Hősi harcok emlékei. Bp. 1955. Szerk. Lányi Ernőné. Pusztai Ernő: A mizserfai zászló. 72 p. Belitzky János: Schmidt bá nyaigazgató levelei. 1918-1920. Salgótarján 1964. 31-33 p. MMTVD. 5. köt. Bp. 1956. 174-175. p. 9. Nagy idők tanúi emlékeznek (1918-1919). Ö sszeáll.: Lányi Ernnőné. Budapest, 1958. 108-109. I. 10. Pl Arch. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt iratai 657. fond. 11. TAGYOB anyag II/28. 2. p. MMTVD 5. kt. 1956 233-234 p. 12. TAGYOB anyag II/28. 45 �II. 1. 2. 3. 4. Pásztó képviselőtestületi jegyzőkönyve 1915-1919. Nógrád megyei Levéltár. Pl. Arch. TK. Táviratok. Nógrád megye 606 f. Belitzky János: Schmidt bányaigazgató levelei 1918-1920. Salgótarján 1964. 46. p. Belitzky i. m. 40-45 p. ill. Pl. Arch. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. iratai 657. fond. 6. csop. 5. Adatok a Salgótarjáni Acélgyár történetéhez a forradalom és a bolsevizmus alatt. 1920. Pl. Arch. TAGYOB anyag II/28. 3. p 6. Pl. Arch. TK. Táviratok Nógrád megye 606 f. 7. Nógrádvármegye 1918. I. évf. 46. sz. 2 p. 8. Nógrádi Hírlap 1918. november 3. 9. Adatok TAGYOB anyag II/28. p. 10. Uo. 11. Nemzeti Tanács alakuló jegyzk. Munkásmozgalmi Múzeum (MM) Salgótarján mikro­ film 1. 12. NT jgyzk. Starjá n mikrofilm 7. 13. Uo. mikrofilm 17. 14. Uo. mikrofilm 19. és 29. 15. Kőnig Kelemen: Hatszázéves ferences élet Szécsényben 1332-1932. Vác 1931. 300301 p. 16. NT. jegyzk. MM. Starján mikrofilm 37. 17. Uo. 18. Salgótarján Nagyközség iratai 1918. 11. 105.-12. 674. sz. a. NmL. 19. Kőnig im. 301. p. 20. Pl. Arch. T.K. Táviratok Nógrád m. 606. f. 21. Pásztó képv. test. jgyzk. 1915-1919. NmL. 22. NT. jegyzőkönyv MM. Starján mikrofilm 40. 23. Nógrádvármegye 1918. november 7. 3. p. 24. Kőnig 301. p. 25. NT. jgyzk. MM. St. mikrofilm 13., 35., 38-41. Starján nk. iratai 1918 NmL. Pl. anyag. 26. Pásztó képv. test. jgyzk. 1915-1919. NmL. 27. Starján nk. iratai 1918. Nm.L. Pl. anyag. 28. Salgótarjáni Nemzeti Tanács összes iratai 1918. NmL. Pl. anyag. Salgótarján nk. iratai 1918. NmL. Pl. anyag. 30. Nt. jgyzk. MM Starján mikrofilm 42. 31. Nógrádvármegye 1919 január 15. 32. Uo. 33. Bgyarmat Közgy. jgyzk. 1919. február 16. NmL. 34. Nt. jgyzk. MM. St. mikrofilm 8. 46 �NAGY FERENC A KMP megalakulása Salgótarjánban Ö tven éve - 1918. novem ber 24-én — tö rté n e lm i h a tá rkő h ö z érkezett a m a­ gya r m unkásosztály. A viszonylag rövidnek m o n d h a tó , nem egészen egy évszáza­ dos e lő tö rté n e té t lezárva a N agy O k tó b e ri S zocialista F o rradalom u tán létrehozta, m e g a lko tta m a rxista -le n in is ta é lc s a p a tá t a K om m unisták M a g ya ro rszá g i P ártját. E bolsevik típusú fo rra d a lm i p á rt szervezésében és kié p ü lé sé b e n je le n tő s szerepe volt a s a lg ó ta rjá n i p ro le tá rs á g n a k is, am ely a vidéki ip a rte le p e k e t figyelem bevéve elsőként csatlakozott a K om m unisták M a g ya ro rszá g i Pártjához. A forradalm i munkásmozgalom kibontakozása 1918-ra fo rra d a lm i válság a la k u lt ki M ag ya ro rszá g o n . A fe u d a lizm u s m a ra d ­ ványai; a d em okratikus jo g e lfo jtá s a ; a h á b o rú m ia tti g a zd a sá g i nyom or; c nem ­ zetiségiek h á tté rb e szorítása; a h á b o rú b e fejezése; — á lta lá b a n te h á t a p o lg á ri d em okratikus fo rra d a lo m következetes vé g re h a jtá s a m u la s z th a ta tla n tá rs a d a lm i fe l­ a d a ttá lett. A fo rra d a lm i válság k ia la k u lá s á t és e lm é lyü lé sé t kedvezően b e fo lyá ­ solta a bolsevik p á rt vezette orosz p ro le tá riá tu s hősi h a rc a : a fe b ru á ri fo rra d a lo m , de m é g in ká b b a szocialista fo rra d a lo m győzelm e, az orosz p ro le tá r á lla m lé tre ­ jö tte . Különös élességgel m u ta tja ezt N ó g rá d -vá rm e g ye 1917-es és 1918-as eszten­ d ő b e li p o litik a i a rc u la tá n a k merész fo rd u la ta . Az 1918 ja n u á ri és fe b ru á ri köz­ ségi képviselő te stü le ti választásokon tö b b v a sip a ri és bányászbizalm i k e rü lt be a községi te stü le tb e . Így a helyi közigazgatás fe le tti ellenőrzés b irto k á b a n még b á tra b b a n m ent a fo rra d a lo m irá n y á b a a s a lg ó ta rjá n i ip a rm e d e n ce p ro le tá rs á g a . N éhány n a p p a l a választások e lő tt, 1918 ja n u á r 28-án — lényegében 15 éves küzdelem u tá n - a be lü gym in iszte r engedélyezte a le g á lis bányászszakszervezet m e g a la k ítá s á t.5 Ezt követően gyorsan, k ié p ü lte k a b ányam unkásság szakszerveze­ te in e k helyi c s o p o rtja i. A Szakszervezeti Értesítő m ájusi száma a bányam unkások szabad szakszervezeteinek létszám áról szóló je le n té s é b e n 2 0 7 0 0 ta g ró l, az első félév szervezési eredm é nye it összegező jú liu s i száma p e d ig m ár 3 5 1 6 4 ta g g a l m ű ­ ködő 56 helyi csoport a la k u lá s á ró l ad számot. Közli, hogy a h a tó s á g ila g ö th ó n a p ­ pal e lő b b engedélyeze tt bányászszakszervezet la p ja a Bányam unkás má r tö b b m int 40 000 p é ld án yb a n je le n ik m eg.6 A bányászszakszervezet le g á lis m űködésének h a tó s á g i engedélyezése nyom á­ ban m ár ja n u á r végen, fe b ru á r e le jé n m e g a la k u lta k , p o n to s a b b a n m eghatározva az 1903-ban a Vas- és Fém m unkások Szakszervezetében, m ajd 1913 szeptem beré­ ben, az úgynevezett ,,la p sze rve ze t"-b e tö m ö rü lt b ányam unkásság á tlépésévei e g y­ szerre nagy töm egbázissal d o lg o z n i kezdtek a bányászszakszervezet helyi c s o p o rt­ ja i. Ezzel e g yidőben é p ü lt ki a fő b iz a lm i h á ló za t is S a lg ó ta rjá n b a n és a környező bányatelepeken. A bányászszakszervezet helyi c s o p o rtja in a k és b iza lm i h á ló z a tá ­ 47 �nak m e g a la ku lá sá t követően m á rciusban ke rü lt sor a szervezett bányam unkásság nagy ü n n e p é re : ekkor a la k u lt meg S a lg ó ta rjá n b a n a B ányam unkások Szakszerve­ zetének T erületi Bizottsága. A bányászszakszervezet zászlóbontásával lényegében b e fe je z ő d ö tt a s a lg ó ta r­ já n i p ro le tá rság osztállyá szerveződésének le g fo n to s a b b időszaka - a szocialista m ozgalom kereteit szétfeszítve a fo rra d a lm i m unkásm ozgalom ú tjá ra lépett. A Szo­ c iá ld e m o kra ta Párt te lje síte tte tö rté n e lm i k ü ld e té sé t: a h a tó sá g i üldözés e lle n é re e lő b b a Vas- és Fémmunkás szervezetébe segítette, m ajd le h etőségeihez m érten létrehozta, a bányam unkásság s a já t osztályharcos szervezeteit is. Ezáltal m ind h a ­ tá ro z o tta b b a n ösztönözte a bányam unkásság p o litik a i ö n tu d a tra nevelését és s a l­ g ó ta rjá n i vonatkozásban a va sip a ri és b á n y a ip a ri m unkásság osztályharcos e g y ü tt­ m űködésének kia la kítá sá t. A bányász p ro le tá rs á g fé ktele n eln yo m á sá b ó l és k ü lö n ­ leges é le tkö rü lm é n ye ib ő l következett, hogy az ösztönző hatások e lle n é re is a h i­ vatalos p á rtp o litik a csak a n n y ib a n é rvényesülhetett a s a lg ó ta rjá n i m ozgalom ban, am ilyen m értékben az m e g fe le lt a fo rra d a lm i e n e rg iá k tó l fű tö tt p ro le tá rs á g és e p ro le tá rság a lk o tta fo rra d a lm i m ozgalom ra é p ü lt szakszervezeti bizalm i te stü le ti h á ló zat érdekeinek. A bányam unkásság fo rra d a lm i tö lté sű szervezeteinek gyors kié p ü lé sé b e n az is közrejátszott, hogy a M a g ya ro rszá g i Vas- és Fém m unkások Központi Szövetsé­ gének vezető szervei ja n u á r 29-én, — te h á t egy n a p p a l a bányászok a la p s z a b á ­ lyának hatósági engedélyezése után, — h a tá ro z a to t hoztak a „m e g b ízh a tó” b i­ zalm i fé rfia k kiválasztásáról, ille tve a „ re n itensek” , vagy a h o g ya n akkor m ár szo­ kás volt nevezni, a bolsevisták fé lre á l l ításáról. Ez a h a tó s á g ila g s ü rg e te tt és in ­ tenzíven tá m o g a to tt, illetve a vasas szakszervezeti vezetés részéről tú lsá g o sa n k o ­ m olyan vett intézkedés kényszerhelyzetet is te re m te tt a bányam unkások szám ára,7 mivel az 1903-ban vasm unkások szervezetébe tö m ö rü lt bányászok képezték a b i­ zalm i h á ló zat le g fo rra d a lm ib b és ennek következtében a tőkések h e lyi képvisele­ tével és a h a tó sá g i közegekkel is le g g y a k ra b b a n sze m b e fo rd u lt szárnyát. Így a z­ u tán a „re n ite n s ” bizalm i fé rfia k fe lvá ltá sa és a bányam unkások szakszervezete h a tó sá g i engedélyezésének egybeesése lehetővé tette, hogy szinte a legkisebb törés nélkül folyam atossá legyen, sőt, fo ko zó d jé k is a fo rra d a lm i irányú szervez­ kedés. Erre enged következtetni, hogy 1918 e le jé tő l kezdve m ár rendkívül szervezetten és k o o rd in á lt e lg o n d o lá so k szerint tö rté n te k az események S a lg ó ta rjá n b a n , a hol a p ro le tá rság az SZDP vezetősége 1918 ja n u á r 20-i sztrá jktö rő fe lh ív á s a ,8 m a jd a bányam unkásság szervezkedésének h a tó sá g i engedélyezése következtében m é g in ­ ká b b a fo rra d a lm i eszmék m ögé csatlakozott. N oha v ita th a ta tla n u l a belső tá rs a d a lm i feszültség volt a M a g ya ro rszá g i m u n ­ kásosztálynak és s a lg ó ta rjá n i p ro le tá rré te g e in e k a fo rra d a lo m szájába te re lő h a jtó e re ie , ezúttal a külső tényezők: — a k a p ita lis ta vilá g re n d sze r v ilá g h á b o rú b a to rk o llo tt á lta lá n o s vá lsá g á n a k és az ebb e n a kü lö n le g e s tö rté n e lm i h e lyze tb e n " győzelem re vitt N agy O k tó b e ri S zocialista F o rra d a lo m n a k a hatása sem h a g yh a tó fig ye lm en kívül. K ülönösen — a m in t erre m ár előzőleg is többször u ta ltu n k , O k tó b e r le tt a m agyarországi és ennek részeként a n ó g rá d i m unkásm ozgalom fo rra d a lm a s o d á s á n a k g y ú jtó p o n tja . Többi között a N agy O k tó b e ri S zocialista F o rra d a lm a t követő id ő b en kezdte visszaérlelni erjesztő h a tá sá t az az intézkedés, am elyik szerint a b a lo ld a li és iz­ g a tó m unkásokat fro n ti szo lg á la tra kü ld té k a bánya és gyári hatóságok. V alóságos kum ulatív foyam at já tszó d o tt le a burzsoázia sze m e lá ttá n . 48 �A KMP le g fe lső b b vezetői m aguk m entek a s a lg ó ta rjá n i p ro le tá r töm egek közé, hogy a fo rra d a lm i h a rcra kész m unkásságot a m a rx is ta -le n in is ta p á rtb a szervezzék és burzsoá h a ta lo m e lle n i tá m a d á sra előkészítsék. E llentétben a M SZDP-vel az é rle lő d ő fo rra d a lo m c é ljá t és a p ro le tá riá tu s győzelm éhez vezető u ta t és m ódszert is v ilá g o sa n m e g fogalm azták. - A mi követelésünk - m o n d o tta Kun Béla - nem egyes részletengedm ények a burzsoáziától, hanem a mi törekvésünk, küzdelm ünk a h a ta lo m ra irá n yu l, m ert ennek a megszervezése az az e g ye d ü li mód, am ely a p ro le ta riá tu s t fe lsz a b a d ítja . E te kin te tb e n kétség im m ár az orosz p ro le tá rd ik ta tú ra egy esztendej e ó ta nem lehetséges.9 Am íg te h á t a SZDP reform ista vezetősége a m in d in k á b b erősödő k is p o lg á ri és burzsoá befolyás a la tt a fo rra d a lm i h u llá m o k visszaszorításán fá ra d o z o tt, a d d ig a KMP a burzsoá h atalom közvetlen m egdöntésére, a p ro le tá rd ik ta tú ra kivívására m ozgósította a SZDP m egalkuvó p o litik á já b ó l k iá b rá n d u lt és az oroszországihoz h asonló fo rra d a lo m ú tjá ra lé p e tt m unkástöm egeket. A KMP szervezeteinek és területi irányító szervének m egalakulása Salgótar­ jánban Ennek a fo rra d a lm i p o litik á n a k m e g fe le lő e n kezdte meg szervezeteinek k ié p íté ­ sét a KMP. A fo rra d a lo m fő e rő i: B udapest és közvetlen környéke m unkásságának szervezése m ellett, m ár a novem ber 24-i a la k u ló ülésen az a kko ri id ő k két nagy robbanékony vidéki p ro le tá rb á z is á t: — N a g y v á ra d o t és S a lg ó ta rjá n t á llíto tta szer­ vező m u n ká já n a k e lő te ré b e a K özponti B izottság.10 Ennek m e g fe le lő e n néhány n a p p a l később m ár lé tre jö tte k a ka p cso lato k a S a lg ó ta rjá n -k ö rn y é k i m unkásság b a lo ld a li bizalm i fé rfia i és a Központi Bizottság között. E ka p cso lato k e re d m é ­ nyeként az első kom m unista pártszervezet 1918 d e ce m b e r 20-án a la k u lt meg B a g ­ lya sa ljá n . S oronkövették azután ezt a S o m lyó -b á n ya te le p i, a s a lg ó ta rjá n i, a zagy­ v a p á lfa lv a i, a m átranováki, a somoskői, a zagyvarónai és a közeli b á n y a te le p ü ­ lések kom m unista a lapszervezetei.11 Így a m iko r a KMP K özponti B izottságának ta g ja i 1918 karácsonyán az északi ip a rvid é k p ro le ta riá tu s á n a k a p á rt m ögé s o ra ­ koztatása végett S a lg ó ta rjá n b a és S á to ra lja ú jh e ly re érkeztek, a KMP és az oroszországi p ro le tá rd ik ta tú ra követői m ár ebben a té rségben is zászlót b o n to tta k . A KM P-nek azonban — pártszervezési elveinek m e g fe le lő e n — nem egym ástól elszig e telt helyi pártalapszervezetekre, hanem a p ro le tá riá tu s le g h a rc c s a b b részét töm örítő és nagy m unkástöm egeket á tfo g ó kom m unista m ozgalom ra vo lt szüksége. S a lg ó ta já n b a n sem egyszerűen alapszervezet m e g a la kítá sá ra g o n d o lt a KMP Köz­ po n ti Bizottsága, hanem a környékbeli bányam unkásság ezreit m ár előző n a p o k ­ ban alapszervezetekbe tö m ö ríte tt és a g y á rip a ri m unkásság csatlakozásával k ie ­ gészült kom m unista m ozgalom szervezése vo lt fő célkitűzése. D ecem ber 26-án — karácsony m á sn a p já n — ilyen fe la d a tta l érkezett S a lg ó ta rjá n b a m aga Kun Béla, a KMP Központi B izottságának elnöke, Rudas László a Vörös Ú jság főszerkesztője és Szaton Rezső, aki a Központi B izottságban a vasm unkások szervezéséért vo lt f elelős.13 M in d já rt m egjegyzem , hogy az idevonatkozó d o k u m e n tu m ,.— p é ld á u l a Vörös Ú jság 1919 ja n u á r 1-i szám ában a s a lg ó ta rjá n i kom m unista pártszervezet m e g a la ku lá sá ró l szóló tudósítás is - két e lő a d ó t em lít. „ Ku n és Szaton elvtársak voltak az e lő a d ó k ." - írja a Vörös Ú jság. A S a g ó ta rjá n -k ö rn y é k i fo rra d a lm i m u n ­ 4 49 �ká sm ozgalom e tö rté n e lm i események még ma is élő szem tanúi a zo n b a n H a jd u T ib or: A KMP ta k tik á já n a k néhány vonása a p ro le tá rfo rra d a lo m előkészítésének h ó n a p ja ib a n című ta n u lm á n yá va l e g yb e h a n g zó a n úgy re p ro d u k á ltá k azt a napot, hogy Rudas László elvtárs is résztvett a p á rt te rü le ti szervezetének m e g a la ku lá sá n . A többszáz belépési nyila tko za to t Rudas László a d ta á t a p á rta la p í tás vezető sze­ m élyiségeinek. A ma m ár 70 éven fe lü li Bozó G yö rg y,13 Idős Jessze K ároly,14 A n g ya l István15 és mások visszaem lékezéseinek összehasonlítása a la p já n közöljük, hogy a KMP K özponti B izottságának fe n te b b e m líte tt m in d h á ro m vezető személyisége résztvett a s a lg ó ta rjá n i pártszervező m un ká b a n . Rudas László m in t a V örös Ú jság főszer­ kesztője, Kun Béla kíséretében ta rtó z k o d o tt, s ő közölte la p já v a l is a s a lg ó ta rjá n i pártszervezet m e g a la ku lá s á n a k hírét. A s a lg ó ta rjá n i küldetés és az o tt le fo lyt események v ilá g o sa n m u ta tjá k azt is, hogy Kun Béla és Rudas László m in d e n e k e lő tt a bányászok szervezésében fá r a ­ doztak. A s a lg ó ta rjá n i kom m unista pártszervező m u n ká é rt k.ü lö n b e n is Rudas Lász­ ló volt a K özponti Bizottság részéről m egbízott felelős. A s a lg ó ta rjá n i kom m unista m ozgalom helyi vezetői is elsősorban Rudas Lászlóval ke rü lte k közvetlen kapcso­ la tb a . Szaton Rezső az a cé lg yá ri m unkások csa tla ko zá sá n a k előkészítését kapta fe la d a tá u l. Ebben az értele m b en kezdődött a m unka d e ce m b e r 26 -án, a m ik o r e g y­ m ást követő, de m ind m a g a sa b b szintű három igen fo n to s é rte ke zle t z e jlo tt le S a lg ó ta rjá n b a n . A m in t a rró l a Vörös Ú jság 1919. ja n u á r 1-i szám ának „ P ártügyek ro v a ta beszám olt — „ d é lu tá n 2 ó ra k o r a V as- és Fém m unkások és a bányászok összbizalm i te stü le te ülést ta rto tt, am elyen a tö b b sé g kim o n d o tta , hogy c s a tla k o ­ zik a K om m unisták M agya ro rszá g i P á rtjá h o z.16 A csatlakozás a zonba n — errő l az egykori résztvevő, a ma is élő idős Jessze Károly, volt m átranováki fő b iz a lm i tá jé k o z ta t visszaem lékezésében — nem volt olyan egyszerű. A V ig a d ó b a n ta rto tt összbizalm i értekezleten Kun Béla és Szaton Rezső voltak az előadók. A KMP m e g a la k u 'á s á n a k a zo n n a li k im o n d á sá t és a s a l­ g ó ta rjá n i m unkásságnak a párthoz va ló csatla ko zá sá t sürgették. A szo ciá ld e tm o k­ ra ta fő b iz a lm ia k közül azonban jó n é h á n y a n , — tö b b ik ö z ö tt az év e le jé n még b a l­ o ld a li radikalizm usával k itű n t H ack G yu la , és más szo ciá ld e m o kra ta b iza lm ia k is — a régi szervezeti elveket és fo rm á k a t védelm ezték. N agy vita közben végül két cso portra szakadt a b iza lm ite s tü le t és m a jd csak hosszas szó p á rb a j után á llt a KMP m ellé az összbizalm i te stü le t, — e lfo g a d v a a zonban a S zo ciá ld e m o kra ta P á rt­ hoz ragaszkodók je va sla tá t, hogy a d ö n té s t a p á rtta g s á g elé tá rjá k . Ezután ke rü lt sor este 6 ó ra k o r a Vas- és Fém m unkások szakszervezetének, illetve a bányászok alapszervezeteinek ta g g yű lé se ire , am elyeken m ostm ár közvet­ le nül a szervezett m unkásság tú ln yo m ó tö b b sé g e is „ kim o n d o tta , hogy csatlakozik a K om m unisták M agyarorszá g i P á rtjá h o z.17 N a g yo bb e lle n á lá s t — a m in t az a d é lu tá n i összbizalm i értekezleten is lá th a tó vo lt - csak az a cé lg yári a riszto krá cia és a hatása a lá k e rü lt munkásvezetők ta n ú ­ sítottak. S réter M á rto n feljegyzései szerint az a c é lg y á rb a n m e g ta rto tt gyűlések m ár „ig e n zajosak voltak. — A gyűléseket szervező szo ciá ld e m o kra tá k - Hack G yula vezetésével — m ind e n á ro n a rra törekedtek, hogy m egakadályozzák a kom ­ m unisták b e fo lyá sá n a k növekedését. M ég a te ttle g e ssé g tő l sem ria d ta k vissza.” 18 Az e lő re tö rő kom m unista m ozgalm at a zonban a kko r még csak fékezni sem le h e te tt m ár a s a lg ó ta rjá n i m unkásság körében. Az a cé lg yá ri ta g g yű lé s is a kom ­ 50 �m unista párthoz való csatlakozás m e lle tt fo g la lt á llá s t, s ezt követően ism ét össze­ ü lt a „k é t szakma összb iza lm i-te stü le te” és az ülésen „m e g a la k íto ttá k a s a lg ó ta r­ já n i kom m unista pártszervezetet és a vezetőséget m e g vá la szto ttá k.19 Erre a h e lytö rté n e tile g , és a m agyar m unkásm ozgalom szám ára is n a g y je le n ­ tőségű esem ényre a vo lt b á n ya ka szin ó b a n , a pin cé re k szám ára fe n n ta rto tt egyik hátsó helységben ke rü lt sor. Az esti n y o lc -k ile n c óra tá jb a n ta rto tt a la k u ló ülésen 20-25 b a lo ld a li szo ciá ld e m o kra ta bizalm i ve tt részt, m ind olyanok, a kik a kom ­ m unista p á rtta g s á g g a l já ró p ro le tá rfo rra d a lo m ig e n lé sé t és az érte való aktív h a rco t is v á lla ltá k . Kun Béla ezen a d e m o kra tikus centralizm us je g y e it sé rth e te tle n ü l m agán v i­ selő legfelső-szintű p á rta la k ító ülésen is k ife jte tte a kom m unista p á rt elvi á llá s ­ p o n tjá t, és a p á rt fő szervezési elveit. T á jé ko zta tta az a kko r le g n a g y o b b ta g lé t­ szám ot á tfo g ó és g a z d a s á g i-tá rs a d a lm i vo n atkozásban is kulcsfontosságú s a lg ó ­ ta rjá n i ip a rm e d e n ce te rü le ti pártszervezeti vezetőségét, hogy a p á rt helyi szervei egyrészt te rü le te k szerint, másrészt üzemek szerint a la k u ln a k meg. S a lg ó ta rjá n b a n és a környező b á n y a te le p ü léseket is m a g á b a fo g la ló ip a rm e d e n cé b e n e kettős elv k o m b in á c ió ja k é n t b o n to tt zászlót a kom m unista m ozgalom . A pártszervezés kom ­ m unista m ódszereiről a s a lg ó ta rjá n i a la k u lá s utá n , két n a p p a l később, dece m b e r 28-i szám ában közölte a p á rt id e ig le n e s szervezeti sza b á lyzatá t a Vörös Ú jság. Kun Béla felism erve a b ányam unkásság ra d ik a liz m u s á t és az a cé lg yá ri m unkások­ ban évtizedeken á t erőszakosan v issza fo jto tt s ezá lta l ro b b a n é ko n n yá le tt harci e n e rg iá t, figyelm ezte tte az első pártvezetőséget a k a la n d o rs á g és az a n a rc h ia veszélyére, a töm egek m egnyerésére, a b ányák és üzemek te rm e lé sé t elle n ő rző üzemi b izottságok a z o n n a li fe lá llítá s á ra és a ko m m u n istá kna k a te rm e lé st irá n yító műszaki érte lm isé g g e l va ló e g yüttm űködésére. „Ú g y beszélt, m in th a le g a lá b b is é rtelm iségiek vették volna Ő t körül, — m ondta visszaemlékezései során Bozó György, — csak a m ik o r az oroszországi bányák és gyá ra k term elésének a p ro le ­ tá rd ik ta tú ra szo lg á la tá b a tö rté n ő á llítá s á v a l és ú jra in d ítá s á v a l kapcsolatos nagy nehézségekről szólt, — kezdtük m egérteni, hogy m iről is van szó ig a z á n .” A K om m unisták M a g ya ro rszá g i P á rtjá n a k szervezete te h á t egyrészt tö b b a la p ­ szervezet, tö b b i között az a c é lg y á ri kom m unista szervezet m e g a la ku lá sa ké n t, m ás­ részt az egész ip a rvid é k e t á tfo g ó és kemény osztá lyh a rcb a n edzett, tö b b m in t tíz­ ezres p ro le tá rtö m e g re tám aszkodó m arxista p á rt te rü le ti irá n yító szervezeteként a la k u lt meg S a lg ó ta rjá n b a n , m éltó e llensúlyozására a m in d in k á b b jobbracsúszó SZDP tevékenységének. A SZDP helyi vezetői á lta l összehívott, de végül a KMPhez tö rté n t töm eges csatlakozással zá ru lt d e ce m b e r 26-i bányász és vasas ta g ­ gyűléseken m integy hatezren vettek részt. Ez a tény is a KMP p ro le tá rtö m e g é n e k je lle g é t m u ta tja . U gya n akko r a KMP ép p e n a nagy tö m e g b á zisá n á l fogva az ország e fontos n a g yip a ri c e n tru m á b a n az irá n yító szerepet m ár m e g a la k u lá s a k o r m a g á ­ hoz ra g a d ta és ezt azá lta l is kifejezte, hogy olyan n a g y ip a ri p ro le tá rtö m e g e k re é p ü lt te rü le ti je lle g ű vezető p á rtc e n tru m o t hozott létre Salgótarjánban, amilyenre a SZDP tö b b évtizedes tevékenysége során sem v o lt képes. A S a lg ó ta rjá n b a n dece m b e r 26-án m e g a la k u lt KMP széles töm egek b e vo n á ­ sával és a le g d e m o k ra tik u s a b b fo rm á b a n választotta meg vezetőit. M a g á n a k a vezetőségnek az összetétele is a rra uta l, hogy te rü le tk ö z p o n ti je lle g g e l a la k u lt meg a KMP. A p á rt vezetői lettek tö b b i között G yörgy István és Juhász István b á ­ nyászok, O czel János a cé lg yá ri b a lo ld a li b izalm i, G á d o r Béla a SZDP szervezeté­ 51 �nek elnöke, G ó lió n A ndrás bányai pék, Kom inek Lajos a cé lg yá ri kovács. H a tva n i D. M iklós kőműves és Bozó G yörgy a cé lg yá ri m unkás.20 Ö k és a vezetőség más ta g ja i valam ennyien régi szervezett m unkások, a SZDP h iva ta los p o litik á já tó l m ár évek óta b a lra e lté rt p ro le tá ro k voltak, akik a zután a kom m unista p á rt é lén e lve ­ zették a s a lg ó ta rjá n i m unkástöm egeket a szocialista fo rra d a lo m ú tjá ra , egészen a M a g ya r Tanácsköztársaság helyi szerveinek k ia la k u lá s á ig , a p ro le tá rd ik ta tu ra g yő ­ zelm éig. V alam ennyien o tt küzdöttek a p ro le tá rd ik ta tu rára tá m a d t e lle n fo rra d a lo m e lle n i harc első s o ra ib a n is. C sak a fe h é r te rro r ritk íto tta meg és z ilá lta szét so raikat. T öbben n yom tala n u l e ltű n te k a Tanácsköztársaság védelm i h a rca i során. M ások e m ig rá lta k. De a kik rö vid e b b -h o ssza b b id e ig ta rtó b ö rtö n n e l és in te rn á ló tá b o rra l később „ kegyelm et” k a p ta k is H orthy fasiszta rendszerétől, a m e g fé le m ­ lítés, az á lla n d ó hatóság i fe lü g y e le t és zaklatás m ia tt az 1920-as évek le g e le jén ú jra születő kom m unista m ozgalom nak már csak a b iztonsága, a ko nspirácfó m eg­ őrzése m ia tt sem kerülhette k a közvetlen közelébe. A zalaegerszegi és hajm áskéri tá b o rb a in te rn á lt s a lg ó ta rjá n ia k közül 1945-ig egy sem le tt az ille g á lis KMP ta g ja . O ly a n is a ka d t, aki csa ló d o tta n e lfo rd u lt a p ro le tá rm o z g a lo m tó l. 1 9 1 8 -1919-ben végzett m unkájuk azonba n k itö rö lh e te tle n ü l a m agyarországi p ro le tá rtö rté n e le m a lk o tó fo rra d a lm i ténye volt. A KMP s a lg ó ta rjá n i te rü le ti szervezetének m e g a la ku lá sa ugyanis egyben azt is jelezte, hogy az itte n i m unkásság „ m egm á m orosodva a fo rra d a lo m s z a g á tó l” 21 a főváros és közvetlen környéke p ro le tá riá tu s á v a l e g yü ttlé p ve az északi ip a rvid é k m unkásm ozg a lm á n a k részeként a KMP fo rra d a lm i p o litik á já n a k a la p v e tő bázisát a lk o tta . A s a lg ó ta rjá n iv a l e g yid őb e n , d e ce m b e r 26-án Rabinovics József KB-tag je le n lé té b e n csatlakozott a KMP-hez a Z e m p lén-m egyei ip a ri és a g rá rp ro le ta riátus is. A s á to ra lja ú jh e ly i várm egyeháza nagyterm ében ta rto tt „m e g ye i p á rtk o n g ­ resszus” csaknem húszezer p ro le tá r nevében m o n d o tta ki a KMP-hez tö rté n t cs a t­ la kozást.22 Így a KMP s a lg ó ta rjá n i és s á to ra lja ú jh e ly i zászlóbontásával és e két n a gyjele n tő sé g ű nehézipa ri centrum tö b b m in t harm incezres p ro le tá rtö m e g é n e k a kom m unista m ozgalom hoz tö rté n t csatlakozásával vette kezdetét az ország a la p ­ vető, e n n élfogva le g fo n to s a b b északi ip a rvid é ke m unká ssá g á n a k kom m unista moz­ g a lm a. A K M P-nek a s a lg ó ta rjá n i és a M isko lc-d ió sg yő ri ip a rm e d e n cé b e n tö rté n t d e ­ cem ber 26-i m egala ku lá sa és az északi vidék p ro le tá riá tu s a tízezreinek a p á rt m ö­ g é sorakozása végül azt az Engels-i k rité riu m o t is messzemenően d e m o strá lta m i­ szerint „H o g y a p ro le ta riá tu s d ö n tő p illa n a tb a n elég erős legyen és győzni tu d ­ jo n ahhoz az kell, hogy külön p á rto t a la kítso n , am ely e lv á lik más p á rttó l, szemben á ll velük, s m a g á t osztályp á rtn a k v a llja .”23 A KMP K özponti B izo ttsá g á n a k elnöke, Kun Béla és a p á rt m ásik két a la p ító ta g ja Rudas László és Szaton Rezső segítségével ilyen p á rt jö tt létre S a lg ó ta rjá n ­ ban. A kom m unisták p ro g ra m já t: — az orosz m in tá jú p ro le tá r h a ta lo m kivívásának szükségességét, a bányák, a g yá ra k és a bankok m unkásellenőrzését, m a jd szoci­ a lis ta kö ztu la jdo n b a vé te lé t, to vá b b á a term elés és a d o lg o zó k e llá tá s á n a k a szo­ c ia lis ta á lla m á lta li megszervezését és m indezek tö rté n e ti szükségességét m aga Kun Béla m agyarázta meg a s a lg ó ta rjá n i m unkásoknak. És ez a m eggyőződés azt is je le n te tte , hogy a s a lg ó ta rjá n i kom m unista m ozgalom a KMP s tra té g iá já h o z és ta k tik a i lépéseihez igazodva többé-kevésbé helyesen, a la p v e tő torzulások nélkül já rta végig 1918 és 1919 fo rra d a lm á n a k útjá t. 52 �A KMP 1919. ja n u á r 3-i rö p ira ta a jo b b o ld a li sz o c iá ld e m o k ra tá k n a k a kom ­ m unisták e lle n i m in d jo b b a n fokozódó b ru tá lis tá m a d á s á t ism ertetve S a lg ó ta rjá n ­ ra célozva is e lé g e d e tte n á lla p íto tta meg, hogy az u tolsó n a p o k rossz id ő k e t hoz­ ta k a jo b b o ld a li szo cá ld e m o k ra ta p á rti és szakszervezeti b ü ro k ra tá k ra . „ S a lg ó ta r­ já n m unkássága e lsza ka dt a szo ciá ld e m o kra ta p á rttó l és csa tla ko zo tt a kom m u­ n istákhoz” 24 — közölte a főváros m unkásságával a rö p ira t. De a s a lg ó ta rjá n i m u n ­ kásság a kko r a rö p ira tb a n m e g je lö lt szervezési eredm ényektől m ár to v á b b is m ent a KMP á lta l a term elés m unkásellenőrzésében m e g je lö lt cél irá n yá b a . JEGYZETEK 1. Laczkó Miklós: A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonósai a tőkés korszakban. Kossuth Könyvkiadó 1968. 6-7. oldal. 2. Uo. 3. A Rima folyó völgyében fekvő Rimaszombat már a XIII. század közepén ismert bánya­ község volt és a következő évszázadban kapott városjogot. A Szlovák Érchegység nyúlványán települt Beszterce-, Selmec- és Körmöcbánya is hasonlóan előfutárai és kiinduló iparforrásai voltak a salgótarjáni bánya- és gyáripar, ezek következtében a proletárréteg kialakulásának is. A magyar főváros csak később jelentkező igényei alapján lett a salgótarjáni ipar fejlődési ütemének hatékony ösztönzője. 4. A salgótarjáni gazdag szénlelőhelyek kiaknázására már 1861-ben megalakult a Szent­ istván Kőszénbá nya RT. Hat évvel később 1867 májusában létrejön a vasúti össze­ köttetés Salgótarján és a főváros között. Ez állami monopóliumként valósult meg. Ezeket 1868-ban követi Salgótarján első kohászati gyárának alapítása, majd 1831 ben jegyzik be az Észak—Magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat RT-t is. 5. „Tóth János belügyminiszter a bányászok alapszabályait csekély és lényegtelen mó­ dosításokkal január 28-án jóváhagyta. Hosszú évek küzdelme után a magyarországi bányászok mostmár legálisan is szervezkedhetnek.” — jelenti „A bányászok a la p ­ szabályai” cimű közleményében a Szakszervezeti Értesítő 1918 februári száma. A bányászok szakszervezete 1918. szeptember 21—23 között tartotta I. közgyűlését Buda­ pesten. (MMTVD. V. kötet 1956-os kiadás 133. oldal.) 6. A Bányamunkás 32 000 példányban magyar nyelven, 4500 példányban szlovák nyel­ ven és 500 példányban román nyelven jelent meg. Szakszervezeti Értesitő 1918. július. A Bányamunkás 1918 október 19-től a Magayrországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének hivatalos lapja. 7. MMTVD V. kötet 1956. 75. oldal. 8. A magyar forradalmi munkásmozgalom története II. kötet Kossuth Könyvkiadó — 1966. 138. oldal. 9. Dokumentumok a KMP megalakulásáról. Jegyzőkönyvi kivonat a Magyar Kommunista Csoport 1918. október 25-i és november 4-i értekezletéről. Társadalmi Szemle XIII. évfolyam 11. szóm 1958. november. 10. Hajdu Tibor: A KPM taktikájának néhány vonása a proletárforradalom előkészítésé­ nek hónapjaiban. Párttörténeti Közlemények XIII. évfolyam 3. szám 1967. szeptember. 78. oldal. 11. A salgótarjáni iparvidék. 12. Hajdu Tibor: A KPM taktikájának néhány vonása a proletárforradalom előkészítésének hónapjaiban. Párttörténeti Közlemények XIII. évfolyam Budapest 1967. szeptember. 96. oldal. 13. Bozó György: 1895 március 27-én született Salgótarjánban. Ma a Salgótarjáni Ko­ hászati Üzemek feletti lakótelepen az Ilona utcában lakik 96 éves édesanyjával. 1580 Ft nyugdíjat kap. (Adatok közlésideje 1968. augusztus 1.) Jobbmódú pozsonyi rokonságának anyagi támogatásával végezte el Pozsonyban pol­ gári iskolai tanulmányait, s ennek birtokában került vissza a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű RT gyárához. 23 éves fiatalemberként választották meg a Vas- és Fémipari munkások Szakszervezetének bizalmijává, s mint írni-olvasni tudó értelmes fia ta l­ ember hamarosan a szakszervezet titkára, (jegyzője) majd a gyár főbizalmija lesz. Ebben a minőségben többször találkozott Weltnerrel, Buchingerrel és a SZDP több más vezetőjével. 53 �14. 15. 16. 17. 54 Bozó György mint a gyár főbizalmija résztvett a KMP salgótarjáni szervezetének megalakításában, annak vezetőségi tagja, titkára (jegyzője) és Kun Béla által párt­ fogolt vezető személyisége volt December 26-án este a bányakaszinóban tartott végső és legmagasabb szintű alakuló ülésen vett részt, Oczel János és Illek Antal mentek érte a lakásra. Az alakuló ülésről a következőket jegyezte fel Bozó György: „Az ala­ kuláson kb 20—25 elvtárs volt. A központ részéről Kun Béla és Rudas László volt jelen. A jelenvoltak közül a következőkre emlékszem: id. Oczel János, Illek Antal, Kominek Lajos, Puskás Ágoston, Tóth László, Kiss István Hirsch gyár, György István, Juhász István, Fehér Vilmos, Gólián András város. A többiek részint a bányatelepek­ ről voltak. Az üveggyárból is volt valaki, mert adtam neki belépési nyilatkozatot, de nem emlékszem rá ki volt. György István volt emlékezetem szerint az elnök mert ő is kiosztotta a bányászoknak a belépési nyilatkozatot. György különben az internálás után elköltözött, azóta nem hallottam felőle". Bozó a Tanácsköztársaság megdöntéséig kitartott a KMP mellett. A gyár direktóriu mának elnöke, majd Pogányi József hadtestparancsnok mellett a csapatok összekötő kommisszárja volt, aki a katonai egységek és parancsnokok hangulatáról tájékoztatta Pogány Józsefet. A Tanácsköztársaság megdöntése után terrorbíróság elé állították. A bűnvádi e l­ járást „Bozó György és társai" címen folytatták le ellene. Hat hónapot a balassa­ gyarmati börtönben töltött, ezt követően egy évre internálták a zalaegerszegi táborba. Innét szabadulva a már ismét szervezkedő, épülő kommunista mozgalom Losoncra segítette át. Kovács nevezetű somoskőújfalusi vasutas volt akkor a párt összekötője, aki Bozóért ment és vonaton Losoncra szöktette. Ott két napot töltött Herz Sándor dr lakásán, majd Bécsbe emigrált. Itt a Világosság csoporttal került összeköttetésbe. Kun Béla kérte, hogy menjen vele Oroszországba. Bozó azonban erre már nem vállal­ kozott. Hazajött Salgótarjánba, ahol azután lassan megszakadtak a kommunista párthoz épült előző szálai, s fokozatosan a tőkés gyár bizalmi emberévé lett. Idős Jessze Károly: 1895. szeptember 29-én a Salgótarjánhoz tartozó Inászó bánya telepen született. Salgótarjánban a Rákóczi út 197. szám alatt lakik. (Az adatok közlésideje 1968. augusztus 1.). Jessze Károly a mátranováki szénbánya lakatos­ műhely dolgozóinak volt főbizalmija. Ebben a minőségben vett részt 1918 végén és 1919 elején a Salgótarjánban rendezett bánya összbizalmi értekezleteken. A Tanácsköztársaság megdöntését követően őt is Zalaegerszegen internálták. Szabadulását követően hosszú éveken át csak alkalmi munkát vállalhatott többször kellett munka­ helyét is változtatnia. Angyal István: 1891-ben Zagyvaróna bányatelepen született. Most is Zagyvarónán lakik a Rákóczi út 15 szám alatt. 1918 augusztusában mint szakmunkást hazaküldték a frontról így került kapcsolatba az 1918 végén zászlótbontott kommunista mozgalom­ mal. Az Acélgyárban volt bizalmi s az ottani tevékenysége alapján választották Zagyvarónán a direktórium elnökévé is. Részt vett a KMP salgótarjáni szervezetének 1918. december 26-i esti órákban tartott alakuló ülésén is. Mint a kommunista párt és a Tanácsköztársaság helyi vezető egyéniségének neki sem volt lehetősége az illegális mozgalomban dolgozni, mivel az ilyen hatóságilag is állandóan szemmel­ tartott személyeket az illegális mozgalom konspirációjának megőrzése végett is távol kellett tartani a mozgalomtól. A december 26-án tartott KMP alakulással kapcsolatban Angyal István a követ­ kezőket jegyezte fel: „Kun Béla, Rudas László és Szaton Rezső vonaton érkezett Salgó­ tarjánba. A bányakaszinóban délután 2 órakor és este 8 óra után tartott összbizalmi testületi ülésen Kun Béla beszélt a kommunista párt megalakulásának fontosságáról. Arra is figyelmeztetett bennünket, hogy vigyázzunk a párt megalakításakor, nehogy kizárjuk, elszigeteljük az értelmiséget. Különösen a hozzánk hasonló fiatal műszaki értelmiségnek a párthoz történő csatlakozására ügyeljünk, nehogy úgy, mint Orosz­ országban, rosszul járjunk velük. Mert amikor ott is szükség lett volna rájuk a bányák és a gyárak termelésének beindításakor, nem volt kitől hozzáértő szaksegítséget kapjon a proletár. Rudas László osztotta szét a belépési nyilatkozatokat a bizalmiak között. Szaton Rezső ottlétére nem emlékszem. Kun Bélát és elvtársait Oczel János, György István, Gádor Béla, Juhász István és Bozó György kisérték ki az állomásra. Mi a bányászokkal együtt messziről, széjjel oszolva követtük, nehogy elfogja őket a karhatalom.” Vörös Ujság 1919. január 1-i szám. Uo. �18. Sréter Márton: Az acélgyári munkások. Nagy idők tanúi emlékeznek. 1918-1919. Összeállította: Lányi Ernőné, Budapest, 1958. 110. oldal. 19. Vörös Ujság 1919. január 1-i szám. 20. Dr. Horváth István: A KMP salgótarjáni szervezetének megalakulása. Nógrád 1967. december 23-i szám. 21. Milei György: Mikor alakult a KPM? Párttörténeti Közlemények XI. évfolyam 1965. szeptember. 124—141. oldal. ,,A jobboldali szociáldemokrata vezetés alatt álló nyomdászszakszervezetek lapja a Typográphia 1918. november 29-i száma közöl egy cikket, amelyben először olvashatjuk a később oly gyakran használt kitételt, miszerint a reakció veszélye napról-napra kisebbedik, s a fő veszélyt a munkásosztálynak az a része képezi, amely „megmá­ morosodva a forradalom szagától — nyíltan hirdeti, hogy eljött a proletárdiktatúra ideje, a munkásság ragadjon kezébe minden h a ta lm a t. . . ” Először látott napvilágot a sajtóban annak a nyílt beii s merése, hogy Magyarországon is megjelent a munkás­ mozgalomban egy olyan csoport (a lap szerint fanatikus kisebbség), amely hitte, hogy „elérkezett a forradalom, amelyről Marx szólott: a proletárok forradalma az akkumu­ lálódott tőke ellen, amikor egy erőszakos lendülettel minden termelési eszköz, minden politikai hatalom és minden gazdasági jólét a proletárok kezébe megy át.” 137—138. o. augusztus. Szikra 1954. 77-78. oldal. 22. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. II. 1917 november — 1919. 23. Engels: G. Triernek írott leveleiből. 24. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. II. 1917. november — 1919. augusztus. Szikra 1954. 77—78. oldal. BELITZKY JÁNOS Az 1918-1919-es politikai pártok Nógrád megyei történetéhez A budapesti n a p ila p o k 1918 o k tó b e r 26-án, szom baton re g g e l — a cenzúra tila lm a elle n é re — közölték a N em zeti Tanács kiá ltvá n yá t, a m it három p o litik a i p á rt — a Károlyi M ih á ly e ln ö k le te a la tt á lló F ü g g e tle n sé g i és 48-as párt, a M a ­ gyarországi S zociálde m o kra ta Párt és az O rszágos P olgári R adikális Párt — veze­ tősége a d o tt ki. Ettől az id ő p o n ttó l kezdve novem ber 16-ig, a m agyar n é p kö ztá r­ saság kik iá ltá s á ig , ez a három p á rt volt a h a la dás eszm éinek ké p vise lő je a h a ­ ta lm á t vesztett reakció u tolsó á llá s a in a k védelm ezőivel szemben K a p cso la ta ik a népköztársaság id ő sza káb a n is, m in t korm ányon lévő pártoké, szorosak voltok, de p o litik a i m a g a ta rtá s u k 1918 novem berétől 1919 m árcius 21-ig, a M a g y a ro r­ szági T anácsköztársaság k ik iá ltá s á ig — a K om m unisták M a g ya ro rszá g i P á rtjá n a k m egala ku lá sa és tö m e g b á zisá n a k növekedése m ia tt — egyre in ká b b, sőt sok esetben teljesen is, a tá rs a d a lm i h a la d á s fékezésére és a tőkés reakció kiszol­ g á lá sá ra irányult. Ezen a téren nem m a ra d ta k egyedül, sőt tá m o g a tó s t is ka p ta k a különböző p o lg á ri ellenzéki p á rto k és p á rto cská k részéről. Ez a b o n y o lu lt fo ly a ­ m at szoros összefüggésben á llo tt a p o lg á ri tá rs a d a lo m e lle n tm o n d á s a iv a l és az u ra lko d ó körökön b e lü li személyi h arcokkal, a m ik N ó g rá d m egyében is éreztették hatásukat. A N em zeti Tanács k iá ltv á n y á t a lá író három p á rt m in d e g yiké n e k v o lta k k á d e ­ rei N ó g rá d b a n , komoly töm egbázisa a zonban csak a szo ciá ld e m o kra ta p á rtn a k 55 �volt. A h á ború évei a la tt a Tisza Istvánt tá m o g a tó M u n k á s p á rtn a k sike rü lt a pol­ g á ri ellenzéket m egyénkben szétzúznia. 1917 m á ju sá b a n N ó g rá d ra nézve is igaz, hogy „ Károlyi p á rtja , a ra d ik á lis követeléseivel m ár csak a p a rla m e n te n kívül ta lá lh a t őszinte fe g yve rb a rá to k ra .” Ezek „ a p a rla m e n te n kívüli fe g y v e rb a rá to k” elsősorban a szervezett m unkásság töm egei voltak, a kikn e k p á rtjá t, a s z o c iá ld e ­ m okrata p á rto t e g y á lta lá b a n nem s ik e rü lt szétzúzni, le g fe lje b b egyes helyi szer­ vezeteit - id e ig -ó rá ig - m e g b é n íta n i. Ezek közé ta rto z o tt a b a la ssag ya rm a ti p á rtszervezet is, am elynek vezetősége és ta g ja in a k zöme ka to n a i s z o lg á la to t te lje s í­ tett. Az akkori m unkáspá rt vezetőit á lta lá b a n személyi kapcsolatok, ism eretség és b a rá tsá g fűzte a ra d iká lis p o lg á ri elveket valló, de m o kra tikus g o n d o lk o d á s ú é r­ telm iségiekhez, akikkel e g yü tt ó h a jto ttá k az á lta lá n o s vá la sztó jog tö rvé n yb e ikta ­ tását. Ez a közös törekvés — m inden egyéb p o litik a i e lle n té tü k e lle n é re is — p o li­ tik a i szövetségesekké te tte őket. K iderül ez a megyei s a jtó 1918 e le je ó ta egyre in k á b b p o litik a i és tá rsa d a lm i re fo rm o ka t sü rg e tő cikke ib ő l. Igen je lle m ző a p o l­ g á ri ellenzék „N ó g rá d v á rm e g y e ” című h e tila p já n a k egyik 1918 ja n u á ri cikke. E szerint: „ A keleti szél (azaz az o k tó b e ri oroszországi fo rra d a lo m h a tá sa ) elsöpri a p o l­ g á r nevet. . . .A „ p o lg á rtá rs a t” erősen in v itá lja az „e lv tá rs ” . A m aga erős, s az új idők új fu v a lla ta á lta l szentesített d o k tri n á it k ín á lja neki. A „p o lg á rtá rs ” ma még habozik, fé lti szép titu lu s á t, s gyanakszik, sogy az „e lv tá rs n á l” a lá re n d e lt szerep ju tn a neki.. . A nnyi bizonyos, hogy a p o lg á r név és je lle g veszendőben van, felszívja a kelet fe lő l roh a n ó új rend és szervezet.” A „p o lg á rtá rs a k ” a g g o d a lm a it e loszlatni látszott a N em zeti Tanács k iá ltv á ­ nya, a h a la d ó szellem ű p o lg á ri p á rto k szövetsége a szo ciá ld e m o krá ciá va l. Ebben véltek védelm et ta lá ln i „ a kelet fe lő l ro h a n ó új rend és szervezet” e lle n é b e n is. Az igen nagy te rje d e lm e t kívánna, hogy részletekbe m enően ism ertessük a fe n ti három p á rt és a tö b b i p o lg á ri p á rto k és p á rta la k ítá s i kísérletek 1918 n o ­ vem berétől 1919 m árciusáig te rje d ő időszakbeli tö rté n e té t és ezért csak néhány fő b b vonásukra kívánunk rá m u ta tn i. Ezt a n n á l is in k á b b m e gtehetjük, mert a K om m unisták M agyarorszá g i P á rtjá n a k N ó g rá d megyei történetével a P alócföld je le n szám ában egy m ásik ta n u lm á n y fo g la lk o z ik és így mi az á lta lu n k tá rg y a lt p á rto kn a k tö rté n e ti szerepét a KMP tö rté n e té n e k olvasóink á lta li ism eretében tá r ­ g y a lh a tju k. A M agyarországi S zo ciáldem okrata Párt, a megye le g n a g y o b b töm egbázissal rendelkező p á rtjá n a k te k in th e tő eb b e n az id ő b en , ha a szervezettség és a p o li­ tik a i fegyelem szemszögéből te k in tjü k a d o lg o k a t. A p o lg á ri p á rto k szervezetei ugyanis csak a képviselőválasztásokat előkészítő időszakokban fe jte tte k ki aktív mozgást, töm egeik nem voltak sem egyszintűek, sem á lla n d ó a k és tu la jd o n k é p p e n i erősségük az á lla m g é p e ze t volt. Ezzel szemben a szociá ld e m o kra tá k, a szakszer­ vezetek közrem űködésével, á lla n d ó k a p c s o la tb a n á llta k a m unkásosztállyal és a sztrájk fegyverének igénybevételével kom oly befolyásra te tte k szert. M egyénkben is nagy súlyt helyeztek a töm egek nevelésére és a rra , hogy b e fo lyá su ka t a községi képviselőtestületekben növeljék. — Így tö rté n t ez S a lg ó ta rjá n b a n is, a h o l 1918. fe b ru á r 3 -án ism ét a szo ciá ld e m o kra ta p á rt győzött a községi választásokon, de így volt Z a g yva p á lfa lvá n és B a g lya sa ljá n is a ja n u á r 8 -i választásokkor. Érthető, 56 �hogy S a lg ó ta rjá n b a n a fo rra d a lo m hírére a szo ciá ld e m o kra ta p á rt hozta létre a Nem zeti Tanácsot. Nem ez vo lt a helyzet B alassagyarm aton, a megye székhelyén, ah o l a Nem zeti Tanács hívta létre a szo ciá ld e m o kra ta p á rto t. „A háb o rú hosszú ta rta m a a la tt sz é th u llo tt szo ciá ld e m o kra ta p á rt m e g je le n t a Nem zeti Tanács e lő tt, hogy ú jjá a la k ítá s i s z á n d é ká t b e je le n tse . A N em zeti Ta­ nács szívesen vette az öröm hírt, m elynek ünn e p é lye se b b é té te le v é g e tt a közgyű­ lés helyéül a várm egyeház nagyterm e tű ze te tt kí.” Az a la k u ló g yűlést novem ber 3-án, vasárnap d é lu tá n ta rto ttá k meg. A bevezető aktus u tán Dr. Som ló József, a bala ssag ya rm a ti N em zeti Tanács elnöke ta rto tt ha ta lm a s és lelkes beszédet, m ajd m egválasztották a v é g re h a jtó b izo ttsá g o t, mely novem ber 4-én ta rtva első ülését, Forgács József nyom dai szedőt választotta e ln ö kéü l. A balassagyarm a ti pártszervezet ú jjá a la k ítá s á v a l k a p c s o la tb a n van azonban egy érdekes pro b lé m a . Ez az, hogy a m iko r 1919. ja n u á r 12-én m e g ta rtja a p á rt­ szervezet ú jjá a la k u lá s a u tá n i első évi rendes közgyűlését, Forgács József p á rt­ e ln ö k novem ber 8 -á t je lö lte meg, az ú jjá a la k u lá s d á tu m á u l, am ely napon, sze­ rinte, m integy húsz elvtárs a B a ro k-fé le v e n d é g lő b e n , m egválasztotta a p á rt v é g ­ re h a jtó b izottságát. Ez a b izo ttsá g i névsor a zo n b a n azonos a m egyei h írla p o k b a n közölt novem ber 4-i névsorral. — U gyancsak Forgács szerint az első nagyszabású m egyeházi gyűlés novetm ber 24-én z a jlo tt le, b u d a p e s ti kü ld ö tte k je le n lé te b e n . — Ezen a napon pe d ig v a ló já b a n vo lt ilyen szo ciá ld e m o kra ta né pgyűlés a vá rm e ­ gyeházán, és Forgács b e szá m o ló já n a k tö b b i a d a ta is hiteles. — S a jtó h ib á v a l á llu n k ta lá n szemben, a m it az összes g ya rm a ti la p o k e g yö n te tű e n leközöltek? — Lehetséges! — Az a zo n b a n e lg o n d o lk o z ta tó , hogy az első felhívás, a m it a b a la s s a ­ g yarm ati szociáldem o kra ta p á rtb a b e lé p n i kivánókhoz intéztek, novem ber 10-ére hívta össze az é rd e klő d ő ke t. — A p ro b lé m a csak ú ja b b a d a to k fe lb u k k a n á s a ese­ tén o ld h a tó meg. S a lg ó ta rjá n b a n — de Losoncon, a szo ciá ld e m o kra ta p á rt m ásik m egyei fe lle g ­ vá rá b a n is — ekkor sokkal p ro b lé m am entesebb vo lt a p á rt szerepe, m in t a megye székvárosában. Losonc a zo n b a n d e ce m b e r végén, a csehszlovák á lla m m e g a la ­ kulása következtében, kiesett a megye p o litik a i vé rke rin g é sé b ő l, S a lg ó ta rjá n b a n pedig, a KMP m ega la ku lá sa következtében, a h a la dó sze lle m ű töm egek hag ytá k o tt a p á rto t. B alassagyarm aton u g yanekkor a szo ciá ld e m o kra ta p á rt összetétele a a lehető le g vá ltoza to sa b b szín á rn ya la to ka t m u ta tta . A b a lo ld a li elem ek Forgács József, a jo b b o ld a lia k és a ce n tris tá k p e d ig Dr. Som ló József körül tö m ö rü lte k. Ez a helyzet a b b ó l is fa k a d t, hogy a m egyeszékhelyen KMP szervezet nem volt, ille tve az m e g a la ku lá s á n a k d á tu m á u l 1919. m árcius 2 2 -é t tűzte ki, és így az — az események a la k u lá sa következtében — ép p e n a két m u n ká sp á rt M ag ya ro rszá g i S zocialista M u n k á s p á rttá a la k u lá s á n a k b a la ssag ya rm a ti kim ondásával esett egybe. M á r ez a tény is m u ta tja , hogy a m egyeszékhely s z o ciá ld e m o kra ta pártszervezete, am ely 1919 m á rciu sá b a n megyei pártszervezetté n ő tte ki m agát, szinte is k o la p é l­ d á ja időszakunk szo ciá ld e m o kra ta p á rto n b e lü li v a jú d á s a in a k , p o lg á ri p á rto kka l való szövetségének, e lv fe la d á s a in a k és a tö m e g e ke t b a lo ld a li mezbe ö ltö z te te tt szólam okkal félrevezetni a ka rá sn a k. B onyolítja a tis z tá n lá tá s t a személyi p ro b lé ­ mák közügyek intézésébe való belekeverése. M in d e z a zo n b a n sem m it sem von le a b b ó l a tényből, hogy a b a la ssag ya rm a ti szo ciá ld e m o kra ta pártszervezet tö rté n e ­ tének ism erete e le n g e d h e te tle n ü l szükséges a m egyei közigazgatásnak, a p o lg á ri p á rto k szerepének és a megye ké ta rcú sá g á n a k megértéséhez. A p á rt — és ez az összes tö b b i szo ciá ld e m o kra ta szervezetre is je lle m ző — a 57 �ta g to b o ro zá st pénzadom ányok gyűjtésével ka p cso lta egybe, és — a b e íg é rt p a r­ la m e n ti választásokon va ló tö b b sé g biztosítása érde ké b e n - b o ld o g -b o ld o g ta la n t bevett so raiba. Az a d o m á n yo ka t h írla p ila g is nyugtázták. Így p é ld á u l novem ber 14-ig 100 ko ro n á t — akkor még elég je le n tő s összeg — ado m á n yo zta k Hollósy Géza la p k ia d ó , M u n k Dezső, S chlégel József kertész, O szter Fülöp m alm i f ő g é ­ pész, Kohn M iklós vendéglős, S chlégel István kertész, Dr. Som ló József, Kreutz Emil ta ka ré kp é n ztá ri vezérigazgató, Klein A n d o r kereskedelm i részvénytársasági ta g , K ondor S ándor n yo m d a tu la jd o n o s és H o ffm a n n Vilm os g y á rig a z g a tó . Ezeket e g yú tta l p á rtta g n a k is te k in te tté k és ők még csak az elsők a vidéki „ n a g y p o lg á ­ ro k” közül. T öbben közülük u g yanekkor más, p o lg á ri p á rto k n a k is vezetői vagy ta g ja i. A pártszervezet novem ber 13-án ta rto tta első vidéki ta g to b o rz á s á t, N a g y ló ­ con, ah o l a jegyző udva rá b a hívták össze a nagygyűlést. Forgács József ta rto tta a beszédet, „ m elynek ha tá sá ra az egész község lakossága b e je le n te tte a szo ciá l­ d em okrata p á rtb a való be lé pé sé t” . N ovem ber 24-én kétszáz vasutas lé p e tt be a p á rtb a . D ecem ber 1-én Somló, Forgács és Révész G á b o r D e jtá ro n a la k íto ttá k meg a helyi p á rtcso p o rto t, am ely nyom ban 14 ta g ú v é g re h a jtó b iz o tts á g o t is választott. D ecem ber 7-én H ugyago n , 10-én Ö rh a lm o n a la k íto tta k a g y a rm a tia k p á rtc s o p o r­ tot, 8-án pedig résztvettek a v ilá g h á b o rú t is átvészelt szécsényi p á rtc s o p o rt n a g y­ gyűlésén, ahol három b u d a p e sti k ik ü ld ö tt is szerepelt. D ecem ber 15-én M o h o rá ra hívtak egybe né p g yű lést, a h o l Som ló és Forgács ism ertették a p á rt p ro g ra m já t. „ A népgyűlés nagy sikere a le g jo b b c á fo la t a rra a m e n d e -m o n d á ra , a m it a g y ű ­ lést m egelőző napokon fe le lő tle n egyének terjesztettek, mely szerint M o h o rá n a szocialisták testi épsége nincs biztosítva. M o h o ra község é re tt p o lg á rs á g a a la p o ­ san rá c á fo lt erre a mesére.” O ly a n nagy sikerük a zonban mégsem lehetett, mert karácsony első n a p já n ismét M o h o rá n ta lá lju k S om lót és ifj. Torma Károlyt, hogy a p á rtb a való belépésre buzdítsák a fa lu s ia k a t. H elyi c s o p o rto t szerveztek még a C sehszlovákiához ke rü lt M ikszá th fa lvá n (S zklabonya) és tö b b más községben is. A b a la ssag ya rm a ti s z o ciá ld e m o kra ta pártszervezet é le té n e k m egértéséhez fe l­ té tle n ü l szükséges legm o zg é ko n ya b b ta g já n a k , dr. Som ló Józsefnek a szerepét m egism erni. Som ló régi s zo cia listá n a k m ondta m a g á t és m ár a h á b o rú id e jé n e l­ le n té tb e k e rü lt h iva ta li főnökével, Rákóczy Istvánnal Ez a Som ló és Rákóczy közötti e lle n té t rányom ta bélyegé t a párt, a b a la ssag ya rm a ti N em zeti Tanács, a megyei a megyei közigazgatás és a megye b a la ssag ya rm a ti székhellyel szervezkedő p o l­ g á ri p á rtja in a k életére, m ert Som ló a N em zeti Tanács elnöke, Rákóczy p e d ig a megye ko rm á n yb iztos-fő isp á n ja volt. Som ló rendkívül am biciózus, tö rte tő , u ra lo m ra vágyó egyéniség v o lt és csak­ h a m a r B alassagyarm at és környéke „ kiskirá lya ” lett. N agyon jó l tu d o tt helyezked­ ni és m int szónok, m in d ig h a llg a tó i tö b b sé g é n e k szájaíze szerint beszélt, a m ire számos p é ld á t s z o lg á lta tn a k a különböző p o lg á ri p á rto k a la k u ló gyűlésein e lm o n ­ d o tt beszédei. A rra nézve, hogy a fo rd u la to k a t m ily gyorsan tu d ta fe lm é rn i, igen je llem ző a Nem zeti Tanács á lta la va ló m e g a la kítá sa . B alassagyarm atra novem ber 1-én d é lb e n érkezett el a fo rra d a lo m győzelm ének híre. Som ló nyom ban össze­ szedte ism erőséit és a városházán m e g a la k íto tta a Nem zeti Tanácsot. D é lu tá n, a m iko r a megye és a város h iva ta los vezetői m e g ka p tá k a fo rd u la tró l értesítő tá vira to ka t, am elyek Nem zeti Tanács a la k ítá s á ra is fe lh ívta őket, m ár kész N e m ­ zeti Tanáccsal ta lá ltá k m a g u k a t szemben és nem te h e tte k mást, m in t letették S om lóék kezébe az esküt. Ez a S o m lé -fé le N em zeti Tanács p o lg á ri e lem ekből á llo tt, 58 �és egyelőre egyedül ő a s z o ciá ld e m o kra ta benne. Igy m eglovagolva az esem é­ nyeket, ő kezdeményezte a b a la ssag ya rm a ti pártszervezet ú jjá a la k u lá s á t, a m itő l nyilván s a já t nemzeti tanácsi eln ö ki m ivo ltá n a k m egerősítését is rem élte és el is érte. Ettől kezdve m in d e n ü tt a megye „ e lső e m b e re ” szerepében feszít és n im b u ­ szának oszlásakor m in d e n t megtesz, hogy ezt a szerepet to vá b b ra is játszhassa. — Egy szóval: karrierista , aki 1919. ja n u á r 12-én Forgács Józsefet is k itú rja p á rt­ e lnöki t isztjébő, 1919 m á rciu sá b a n p e d ig m in t a szo ciá ld e m o kra ta p á rt képvise­ lő je lö ltje szerepel. F elfele ívelésének a Tanácsköztársa ság k ik iá ltá s a ve te tt véget. A m ilyen könnyű — viszonylag — Som ló szerepének szemmel kisérésével a b a ­ lassagyarm ati pártszervezet jo b b o ld a li e lh a jlá s a it fig ye le m m e l kísérni - a m ib e n része van a jo b b o ld a li b e á llítá s ú helyi sa jtó cikke in e k is — olyan nehéz a p á rtszervezet b a lo ld a li m e n ta litá sú , szám arányát te kin tve kisebb c s o p o rtjá n a k te vé ­ kenységére rá m u ta tn i. Az a z o n b a n ké tsé g te le n n e k látszik, hogy a közigazgatás jo b b o ld a li b e á llíto tts á g ú ta g ja in a k e ltá v o lítá s á b a n ennek a b a lo ld a ln a k a kíván­ s á g a it vette figyelem b e Somló, de e g y o ld a lú a n , a tá m a d á s t csaknem kizá ró la g Rákóczy e llen intézve. — H a tá ro z o tta n b a lo ld a li Forgács József szerepe, őt a zo n ­ ban a le g k ritik u s a b b h ó n a p o k b a n a p á rt szervezésének kérdései fo g la lk o z ta ttá k . Ezen a téren kétségtelen eredm ényeket é rt el. 1919 ja n u á rjá b a n m ár m integy 800 ta g ja volt a csop o rtn a k és ez a szám n a p ró l n a p ra nőtt. Ez a na g ya rá n yú g y a ­ ra p o d á s azonban igen kétes értékű volt, m ert fő le g a tisztviselőkre, kereskedőkre és ö n á lló iparosokra — te h á t azokra, akik a n ya g i tá m o g a tá s t is tu d ta k n y ú jta n i — tám aszkodott. 1919. szeptem ber 28-án kissé p o n g yo la fo g a lm a z á s b a n ugyan, de a rró l értesülünk, hogy a „h e ly b e li szo ciá ld e m o kra ta p á rtb ó l azok, a k ik a p ro le ­ tá rd ik ta tu ra a la tt kényszerítve érezték m agukat, hogy b e lé p je n e k , m ost töm egesen kilé p n e k .” Forgács b a lo d a lis á g a különösen a g ya rm a ti burzsoázia ja n u á ri néhány n a ­ pos csehszlovák m egszállás a la tti m a g a ta rtá s á n a k leleplezésekor d e rü lt ki. A m eg­ a la k u lt m unkástanács vezetője a zonban m e g in t csak Som ló, aki most b a lo ld a li to lla kkal ékeskedik. A p á rto n b e lü li v a jú d á s n a k — úgy látszik - Saly Endre B a­ lassagyarm aton való m egjelenése ve te tt véget. Saly - a k it fe b ru á r végén Rákóczy helyébe neveztek ki ko rm á n yb iztos-fő isp á n n á - ce n trista vo lt ekkor és m ár csak a m egyében, különösen az ip a rvid é ke n egyre in k á b b te rje d ő kom m unista b e fo ­ lyással szemben is szükségesnek ta rto tta a p á rt újjászervezését. A p á rt e lnökét, S om lót kép vise lő je lö ltté , F orgácsot p e d ig a s z o ciá ld e m o kra ta pártszervezetek m e­ gyei elnökévé választotta meg. - Ez a személyi sakkhúzás le tt volna hivatva m ind a jo b b o ld a l, m ind a b a lo ld a l ig é n yeit kie lé g íte n i. A sok érdekes vonás között, am i a b a la ssa g ya rm a ti s z o ciá ld e m o kra ta p á rtszervezetre jellem ző, igen fe ltű n ő az, hogy az — a rendelkezésünkre á lló fo rrások a d a ta i a la p já n á llíth a tó a n - semmi k a p c s o la to t sem lé te síte tt a s a lg ó ta rjá n i szo­ ciá ld e m o k ra tá k k a l. Ennek a kié p íté sé t is Saly kezdem ényezhette. Az O rszágos P olgári R adikális Párt — szövetkezve a fü g g e tle n s é g ie k k e l — 1918 ja n u á rjá tó l kezdődően két s a jtó o rg á n u m m a l is re ndelkezett m egyénkben. Az egyik az a kko r tiz e n h a rm a d ik é vfo lya m á b a lépő, rövid szünet u tán ú jra m e g in d u lt Lo­ sonci Ú jság, „ a losonci vá la sztó ke rü le t fü g g e tle n s é g i és 48-as p á rtjá n a k h iva ta los közlönye” , és az új la p k é n t in d u ló b a la ssag ya rm a ti N ógrá d vá rm e g ye , a ra d ik á lis o k la p ja , am ely egyidőre a b a la ssa g ya rm a ti Nem zeti Tanács h iva ta los közlönye is volt. 59 �A P olgári R adikális Párt fo rra d a lo m u tá n i első gyűlését 1918. novem ber 17-én ta rto tta B alassagyarm aton, a várm egyeházán. „ A g yűlést m e g n yito tta a n n a k össze­ hívója, dr. Som ló József, aki m egnyitó beszédében u ta lt a p o lg á rs á g n a k a le tű n t rendszer a la tti szenvedésére s azon vezető szerepre, am elyre szellem i és vagyoni képességeinél fogva hivatva van. Ö ssze kell fo g n i azon p á rto k k a l, am elyek d e ­ m okratikus h a la d á s t a karn a k. Kereskedő, iparos, birtokos, szellem i m unkás, m ind csa tla ko zh a t ezen párthoz. A p o lg á rs á g azon elem ek p o litik a i letö ré sé t a k a rja , akik a dolgozók nyakára ültek. Ezen p á rtb a n van a szellem i e litte elem , mely két m inisztert a d o tt: Jászit és Szendét, a kik a m agyar k u ltú rá n a k m egbecsülését vív­ tá k ki. Az e lm ú lt rendszerek és a h á b o rú a ka d á ly o z tá k a vidéki szervezkedést. H a z a á ru ló n a k te in te tté k e p á rto t, m ert nem a k a rta a h á b o rú t. E vidék és város p o lg á rsá g a a ka r szervezkedni, te k in te t nélkül arra , hogy m inő párthoz ta rto z o tt azelőtt. H a nem teszi, két m alom kő közé k e rü l; — a régi tö rté n e lm i osztály fog fe lé le d n i és a szociális m unkásság is lá tn i fo g ja , hogy cserben h a g y tá k .” — Somló oly lelkesen m agyarázta a ra d ik á lis p á rt je ln tő s é g é t, hogy ő t vá la szto ttá k meg a m egyei p á rtcso p o rt ügyvezető ig a z g a tó já n a k , a m it a zo n b a n nem fo g a d o tt el „ mivel ő a szociáldem okra ta p á rt ta g ja .” — Így Kreutz Emil ta ka ré k p é n z tá ri vezérig a zg ató le tt a p á rt elnöke, aki viszont - m in t lá ttu k — 100 koronás a dom ánya révén, szociáldem okrata p á rtta g s á g o t is szerzett m agának. A p á rt b u d a p e sti k ik ü ld ö ttje , dr. Jakab S ándor, ism ertette a 11 p o n tb ó l á lló p á rtp ro g ra m o t. Ez lénye gile g a következő: 1. Á lta lá n o s és titkos vá la sztó jog . — 2. C ím ek és rangok eltörlése. - 3. Egyesülési és gyülekezési szabadság. - 4. H iv a ­ ta li p á rta tla n s á g . — 5. „K ö tö tt birto ko k, melyek az ország ké th a rm a d részét teszik ki, oldassanak fel kis- és kö zé p b irto ko kra . Az orosz szovjet korm ány e le in te a fö ld b irto k o t az á lla m é n a k n yilvá n íto tta , s le fo g la lt a , de e b b ő l kénytelen vo lt e n ­ g e d n i.” - 6. A g g ko ri biztosítás. — 7. Progresszív adóztatás. - 8. „ A nevelés ügy kiterjesztése, a tú lz o tt soviniszta és tö rté n e lm i szellem megszű n te te n d ő .” — 9. „P a ­ cifista p o litik a , te lje s leszerelés. P acifista legyen a neveles, hogy örökké le h e te t­ len legyen a h á b o rú ." — 10. Teljes va llá ssza b a d sá g . — 11. „ Béke a nem zetiségi és k ü lfö ld i n é p e kke l." - „A. ra d ik á lis p á rt a szo ciá ld e m o kra tá k tó l a vé g cé lb a n kü ­ lönbözik, am ennyiben a ra d ik á lis p á rt szabad versenyt, jó lé te t, a kom m unizm us né lkül, követel. T öbbterm elés a jelszó m inden téren. A ra d ik á lis p á rt és a Ká­ ro ly i-p á rt közt semmi különbség sincs. A K á ro ly -p á rtn a k ö lé b e h u llo tt a köztársaság a m it nem is rem élt. M ég m inden fe lfo rd u lh a t! Ezért kell a p o lg á ri mérséklet. M a még m agyarok, a békekötés u tá n : v ilá g p o lg á ro k — e g y e s ü lje te k !” Somló és Jakab szón o klata i, különösen ez u tó b b in a k az a kijelentése, hogy a ra d ik á lis o k és a fü g g e tle n s é g ie k között tu la jd o n k é p p e n semmi kü lönbség sincs, de eg yú tta l célzás a rra is, h o gy K árolyiék ö lé b e h u llvá n a köztársaság, p o lg á ri m érsékletre van szükség, a m it a ra d ik á lis o k képviselnek, szinte az egész id ő ­ szakban le h e te tle n n é te tte azt, hogy K árolyi M ih á ly p á rtja je le n tő s e b b szevezke­ dést tu d jo n m egyénkben fo ly ta tn i. U g ya n a kko r Som ló és Kreutz szövetsége — k ü lö ­ nösen a Nem zeti Tanács m űködése során — nagym értékben h a to tt a megye nyu ­ g a ti fe lé n e k p o litik a i szereplőire. - Ez a szövetség 1918 dece m b e ré re a ra d ik á ­ lis p á rto n be lü l is személyi h a rco kra vezetett, a m iko r is K letzár Lajos törvényszéki e ln ö kö t je lö lté k p á rte ln ö k n e k és dr. H o lló Dezsőt, a N ó g rá d vá rm e g ye főszerkesz­ tő jé t ügyvezető elnöknek. A választás a zonban nem tö rté n t meg, és a m iko r 1919. ja n u á r 7-én m ár m ásodszor vá lik le h e te tle n n é a b a la ssag ya rm a ti N em zeti Tanács m u n ká ja a Rákóczyval fo ly ta to tt vitá k és kölcsönös fe lje le n té s e k következtében, a 60 �Som ló vezetése a la tt á lló 18 szo ciá ld e m o kra ta ta g g a l e g yü tt a Kreutzhoz szító ra d iká liso k is kivo n u lta k az ülésről. A ra d ik á lis o k egy része a zo n b a n Kletzár veze­ tésével b e n n m a ra d t. „ M iu tá n a zonban a szocialista ta g o k a t a N em zeti T anács­ ban való bennm a ra d á sra b írni nem le h e te tt, K letzár Lajos in d ítvá n yá ra a Nem zeti Tanács úgy határozo tt, hogy p á r n a p o n b e lü l ülést ta rt, m elynek tá rg y á t az e ln ö k m egválasztása (e d d ig Som ló vo lt az) és a k ilé p ő ta g o k helyeinek ú ja k k a l való betöltése fo g ja képezni.” Ekkor a szo ciá ld e m o kra tá k kije le n te tté k , hogy csakis a p o lg á ri ra d ik á lis p á rt (értsd a la tta a K reutz-féle c s o p o rto t) és a k is g a z d a p á rt ké p ­ viselőivel h a jla n d ó k egy ú ja b b nemzeti ta n á cs a la k u lá s á b a n résztvenni, és e lh a tá ­ rozták — „m e rt a város és a várm egye kö zig a zg a tá sá n a k te lje s cső d je küszöbön va n ” — a M u n kástan á cs fe lá llítá s á t. Ebben a k ije le n té sb e n az az érdekes, hogy nem voltak h a jla n d ó k tá rg y a ln i az a kko r m ár m e g a la k u lt K öztársasági F ü g g e tle n ­ ségi P árttal, Károlyi M ih á ly p á rtjá v a l. U g ya n arra a na p ra , ja n u á r 12-ére, a m ik o r a szo ciá ld e m o kra ta p á rt ta rto tta évi közgyűlését, hívták egybe Kletzárék a ra d ik á lis p á rt gyűlését a pártvezetőség m egválasztása c é ljá b ó l. „T e kin tve azon b a n , hogy részben a rossz id ő já rá s , rész­ ben a csehek közelléte fo ly tá n e lő á llo tt ideges k ö z h a n g u la t fo lytá n , mely a p o liti­ zálást a lk a lm a tla n n á teszí, kevesen je le n te k meg, az id e ig le n e s vezetőség úgy h a ­ tározott, hogy a pártvezetőség m egválasztása ú ja b b p á rtg y ű lé s t fog összehívni.” Hosszas huzavona u tán m árcius 2-án ta rto tta meg, a városháza nagyterm ében, vezetőségválasztó gyűlését a ra d ik á lis párt. „ A gyűlésen dr. H o lló Dezső fe jte tte ki a p á rt szervezésének szükségességét és a zo ka t az elveket fe jte g e tte , am elyek a ra d ik á lis p á rto t a szo ciá ld e m o kra ta , v a la m in t a K á ro ly i-p á rttó l e lvá la sztjá k, s a m e ­ lyek azokkal összekötik.” — A gyűlésen k ü lö n be n kevesen je le n te k meg. K ü lö n ö ­ sen fe ltű n ő vo lt a p o lg á ri réteg tá v o lm a ra d á s a .” A p á rt nem is szám ított a rra , hogy valam i sokan lesznek, m ert az a meggyőződése, hogy in k á b b kevesen le g ye ­ nek, de ezek azután legyenek tö re tle n ra d ik á lis o k .” — E lnöknek B aum ann M iklóst, ügyvezető e lnöknek dr. H o lló Dezsőt, a le ln ö k n e k Kreutz Emilt, K letzár Lajosnét, Klein A d o lfo t és Sim on Józsefet vá la szto ttá k meg. V á la szto tta k ezeken kívül még 1 háznagyot, 1 pénztárn o ko t, 4 titk á rt és 4 jegyzőt, to v á b b á 40 választm ányi ta g o t. U gya n akko r a pártvezetőség fe lh a ta lm a z á s t nyert arra, hogy ezek szám át 100-ra egészítse ki. — Az elnökség névsorából is k id e rü l, hogy személyi viták k o m p ro ­ misszum á lta li m egoldása előzte meg a választást. A ra d iká liso k m árcius 17-én a képviselőválasztások ügyében ta rto tta k vá la szt­ m ányi ülést. „ A választm ány a ke rü le t egyéb szervezeteivel való összeköttetés fe l­ vételét határozta el és csak azután fog végérvényesen d ö n te n i, hogy a vá la sztá ­ sokon m ilyen úton fo g a p á rt h a la d n i.” A g itá c ió s gyűlés ta rtá s á t is e lh a tá ro ztá k, a m it fa lra g a szo ko n szándékoztak m e g h ird e tn i. — A p á rt tevékenységének az ese­ mények a la ku lá sa ve te tt véget. „ A vá lto zo tt viszonyok fo ly tá n a b a la ssag ya rm a ti ra d iká lis p á rt vé g re h a jtó b izo ttsá g a m árcius hó 22-én, azzal az in d o kolá ssa l, hogy a p á rt lé tjo g o su ltsá g a m egszűnt, k im o n d ta a fe lo szlá sát s ta g ja i b e lá tá s á ra bíz­ ta, részt kívánnak-e venni a p o litik á b a n vagy sem .” A Nemzeti Tanács k iá ltv á n y á t a lá író h a rm a d ik p á rt a Károlyi M ih á ly vezetése a la tt á lló F üggetlenségi és 48-as Párt volt. Régi n ó g rá d i hagyom ányokkal re n d e l­ kezett, de tö m e g e it a Tisza Istvá n -fé le M u n k a p á rt h ó d íto tta el. A p á rt szervezeti ú jjá é p íté se viszonylag igen későn, a p á rt p o litik á já n a k országos szinten való t i sz­ 61 �t á zá sa után vette kezdetet. A p a rt a Köztá rsasá gi Füg g e tle n s é gi Párt nevet vette fe l és 1919. ja n u á r 5-én ta rto tta a la k u ló gyűlését a várm egyeháza nagyterm ében. A p á rt p ro g ra m já t dr. K alm ár A n ta l a b u d a p e sti p á rtk ö z p o n t k ik ü ld ö ttje is­ mertetett. „ Károlyi M ih á ly üdvözletét hozza - m o n d o tta - és azt az üzenetét, hogy ala kítsá k meg városukban is a K öztársasági F ü g g e tle n sé g i Pártot, am elynek köszönhető, hogy az ország m e gkapta a fü g g e tle n s é g é t és m e g va ló su lt a n é p u ra ­ lom. — A korm ányt képviselő három p á rt között fe n n kell ta rta n i az egyetértést, nem szabad a g yű lö lkö d é st e lh in te n i, m ert az országnak e lsőrendű érdeke, hogy az a n ta n t e lő tt a m agyar nép egységesen á lljo n . - K ife jte tte , hogy m it szándéko­ zik te n n i a korm ány a szociális, a g a zd a sá g i és a p o litik a i téren. A korm ány fö ld ­ b irto k refo rm ja szerint a fö ld e t a fö ld m íve lő népnek az á lla m örök tu la jd o n u l fo g ja á ta d n i oly csekély m egváltási á r m ellett, am ely m inden m egterhelés nélkül — az 1913. évbeli ára k szerint — kifizethető. Az ip a ro so kró l a m esterségükhöz szük­ séges eszközök á ta d á sa á lta l kíván g o n d o s k o d n i a korm á ny. A m unkások és tiszt­ viselők a gyári üzemek és a v á lla la to k évi nyereségéből osztozni fo g n a k. — A h a d ­ sereg kérdésében a korm ány d e m o kra tikus a la p o n fegyelm ezett h a d se re g e t a kar létesíteni, de csak oly te rje d e le m b e n , am ely a belső rend fe n n ta rtá s á h o z szüksé­ ges.” — Ez u tó b b i korm á n yp ro g ra m m a l szemben szöges e lle n té tb e n vo lt az, a m it ez után m o n d o tt a központi k ik ü ld ö tt, a m iko r rá té rt a „k ü lp o litik a i helyzetre és kim u ta tta a csehek, rom ánok, szerbek a s p irá c ió já n a k a la p ta la n s á g á t és végezetül fegyverfogásra szólított fel m inden m a g ya rt a nyakunkra ü lt e lle n sé g g e l szem ben." Ez a kijelentés, am ely a la p já b a n véve e lle n tm o n d o tt a p á rt országos p ro g ra m já b a n fo g la lta k n a k , am ely a w ilso n i elvek a la p já n á llt és k ije le n te tte , hogy az ország in te g ritá s á n a k kérdése nem tő lü n k fü g g , rá v ilá g ít a rra , hogy az a kko ri korm ány­ p á rtokon belül sem volt tisztázott a kérdés. — A ba la ssag ya rm a ti pártszervezet m e g a la ku lá sa ko r ilyen elveket h a n g o z ta tn i a zonban ké tsé g te le n ü l helyi p o litik a i a k tu a litá ssa l b írt és nyilván a régi, soviniszta elképzelések képviselőinek a m eg­ nyerését is célozták. A p á rtcso p o rt elnöke A n in g e r László lett. A le ln ö k e i p e d ig O k o lic s á n y i M anó, dr. Feledi Jenő, M orvay György, A lács Béla, Eckert Péter és dr. G e llé n Barna. Ez az úri csop o rtu lá s - és ez v o lt a helyi a d o tts á g o k m e lle tt a p á rt te rje szke d é ­ sének egyik le g fő b b a ka d á ly a - te lje s egészében a korm ánybiztos fő isp á n , Rá­ kóczy István m ö g ö tt á llt. Ez vo lt az egyik oka a n n a k, hogy a Som ló befolyása a la tt á lló pá rto k nem vo lta k h a jla n d ó k velük tá rg y a ln i a p o litik a i kibontakozás érdekében. Som ló ezt a m a g a ta rtá s t így m agyarázta m e g ; „ a szo ciá ld e m o kra ta p á rt ta g ja i a helybeli Nem zeti Tanácsból kiléptek, m inek valószínű folyom ánya a Nem zeti Tanács teljes szétbolm ása lesz. A p á rt ta g ja it erre az e lh a tá ro zá sra az in d íto tta , hogy Rákóczy István korm ánybiztos a Nem zeti Tanács azon k ü ld ö tt­ ségét, am ely Losoncon dr. Bazovszkyval — (az első n ó g rá d i csehszlovák zsupán — fő is p á n ) — tá rg ya lt, a le g a lá v a lo b b rá g a lm a k k a l ille tte , ezeket a rá g a lm a k a t a köz­ ben m e tg a la k u lt úgy nevezett K á ro ly i-p á rt előkészítő ülésén a p á rt vezetői te lje se n nyíltan tá rg y a ltá k és ezen fe lü l a korm ánybiztos a belügym iniszterhez inté ze tt fe l­ je le n tésé b e n a le g ké p te le n e b b rá g a lm a k k a l ille tte a Nem zeti Tanács m űködését.” A Nemzeti T anácsot csak Saly Endre korm ánybiztosnak s ik e rü lt ú jb ó l é le tre hív­ nia, ez azonban nem segített a Rákóczyt tá m o g a tó Köztársasági F üggetlenségi pá rton. M á rciu sb a n még s a jtó o rg á n u m u k a t, a R ákóczy-párti N ó g rá d i H írla p o t is 62 �elvesztették, am ely — Salyhoz alkalm azkodva, m in t a h o g y m in d ig a m in d e n k o ri fő isp á n p o litik a i p á rtjá n a k szócsöve vo lt - szo ciá ld e m o kra ta zászlót tű zö tt ki c é g é r g yanánt. A három koalíciós ko rm á n yp árt - az e lő b b u tó b b köztük fe lm e rü lő fe lfo g á s ­ beli különbségek e lle n é re is - c e n trá lis helyet fo g la lt el a p o litik a i közéletben. A KMP e lle n i harcukon kívül, am i tőkés fe lfo g á s u k b ó l következett, h a rc o lta k a szél­ sőséges p o lg á ri jo b b o ld a l és a b a lo ld a l e lle n is. Ennek a p o lg á ri p á rto k e lle n i h a rcn a k N ó g rá d b a n , a h o l kife je ze tte n b a lo ld a li, ra d ik á lis a n p o lg á ri dem okratikus p á rta la k ítá s i kísérlet nem volt, csak a p o lg á ri jo b b o ld a l e lleni nyom ai m aradtak fenn. Ez elsősorban a különböző szín á rn ya la tú k is g a z d a p á rto k a k c ió ib ó l d e rü l ki. 1918. novem ber 17-én ta rto tta a „ N ó g rá d megyei k is g a z d a p á rt” a la k u ló g y ű lé ­ sét. Ezen a balassagya rm a ti értekezleten, „ melyen úgy a he lyb elie k, m in t a vidéki fö ld b irto k o s o k nagy számmal vettek részt,” tu la jd o n k é p p e n a v o lt uralkodó, osz­ tá ly képviselői a d ta k egym ásnak ta lá lk á t, b á r a szervezők e g yelőre h á tté rb e n m aradtak. A p á rt - a n ó g rá d ia k p ro g ra m p o n tja ib ó l le g a lá b b is ez d e rü l ki —a n a g ya tá d i Szabó István-féle d e m o k ra tik u s a b b , közép- és kisparaszti rétegekre tám aszkodni kívánó cso p o rtu lá s színében m u ta tko zo tt be. Irányelvei a következők 1. A p á rt ragaszkodik az ősi m agyar hazához, te rü le ti épségéhez. — 2. Követeli a fö ldműves nép szám ára am a jo g o k a t, m elyeket a népkö tá rsa sá g ilyenekül m e g ­ je lö l. — 3. Földet kíván a szegény népnek, követeli a lánckereskedelem e ltö rlé sé t az uzsora m egfékezését. — 4. H ité t, va llá sá t, m in d e n ki s a já t anyanyelvén g y a k o ­ rolhassa. — 5. Á lta lá n o s , titkos, községenkinti és a nőkre k ite rje d ő szavazati jo ­ g o t.” A fenti po n to kb ó l kiderül, hogy soviniszta, a területi integritás a l a p já n álló követelései teljes mértékben a volt földbirtokos osztály és az ip a ri nagytőke é r­ d e ke it képviselték. A nemzetiségeknek v a ló já b a n csak a sa já t nyelvükön való imádkozás jo g á t hagyták volna meg. „ Z ászla jára - m o n d ta az egyik szónokunk, Kardos G yu la — Isten és Haza van írva, amelyet nem eng e d kezéből kicsavarni.” A n a g y a tá d i Szabó-féle p ro g ra m ra Bodonyi Béla szavai emlékezte tnek: „ a reggeltől estig do lg ozó né p e t e lnyom ták és csak képviselőválasztások a lk a lm á va l keresték föl, s mint csordát, szuronyok közt h a jto ttá k szavazni. A nép á ld o zato kka l fizette meg a bűnös rendszert. Jogot és fö ld e t a n n a k a népnek, amely a fö ld d e l fo g la lkozik és azt a h á b o rú b a n meg is védte.” - A szónokokat jellemzi, hogy a p o lg ári d e m o k ­ ratikus fo rra d a lom m o to rjá ró l , a munkásosztályról meg sem emlékeztek. Ezek után szinte m unkásárulás számba megy a m a g á t szo ciá ld e m o kra tá n a k va lló Som ló Józsefnek, a N em zeti Tanács e ln ö kén e k s z ó n o k la ta : „ Ü dvözölte azokat, akik életükkel és vérükkel a le g tö b b a d ó t fizették. E p á rt kívánsága érdeke m in ­ den osztálynak, é rdeke, hogy a k is g a z d a p á rt m agához ra g a d ja az ország veze­ tését. . . . Ha a fö ld e t m egvédték, ta rtsá k is meg. . . . M agyarország a m agyaroké. M i együtt h a la d u n k a p o lg á ri p á rto kka l, am íg ugyanazon az úton h a la d n a k , mely egy viru ló M agyarország fe lé vezet.” — Érthető, hogy az egyb e g yű lte k lelkesen m egéljenezték a kö p ö n ye g fo rg a tó t. — Elnökül Raksa Pált, a le ln ö k ü l Fekete Jánost, Sztrehárszky G yörgyöt, Frecska Jánost, jegyzőül és titk á ru l p e d ig P ia trik Ferencet választották meg. Az e ln ö kség e t egy huszonhat ta g ú választm ány segítette m u n ­ ká já b a n . Ha már a kisgazdák d e m o kra tik u s a b b irá n y á b a n h a la d ó n a g ya tá d i Szabó 63 �fé le csoportulás is ilyen követelésekkel lé p e tt fel, m ennyivel in k á b b a reakció fedőszerve volt a soko ró p á tka i Szabó Istv á n -fé le cso p o rtu lá s, am ely a n a g y b ir­ tokosok nyílt tá m o g a tá s á t élvezte. 1918 novem berében m ár megszervezték a lo so n ­ ci, a szécsényi és gyarm ati já rá s i szervezeteit. A b a la ssag ya rm a ti k is g a z d a p á rt — azaz az e lő b b e m líte tt csoportulás — nem tu d o tt e lle n á lln i a fö ld b irto k o s i nyom ás­ nak és te s tü le tile g csatlakozott, 1918 decem berében, ehhez a m a g á t Országos F öldm ívespártnak nevező csoportuláshoz S zólam aik közül ta lá n a le g k ife je z ő b b : „ M i vagyunk a nemzet g e rince, fe n n ta rtó ereje, mi vagyunk a töb b sé g e . Nem vezetettek, de vezetők a ka ru n k le n n i!” C sakham ar la p o t is a la p íto tta k . Ez a „N ó g rá d i Földm űves” , m elynek első száma 1918. decem be r 25-én, m ásodik száma pe d ig 1919. szeptem ber 21-én je ­ le n t meg. M á r m aga ez a tény is tö b b e t m ond szám unkra, m in t húsz p o n tb ó l á lló , dem okratikus szólam okkal bővelkedő, a k ö z é p b irto ko ka t föld o sztá stó l védő p ro g ­ ram ja. 1919 októberéb e n ö n m a g u k a t leplezték le : „M ik o r Károlyi M ih á ly fö lfo r­ g a tta az országban a re n d e t és a term elést, a fa lu s i szövetkezetekben és g a z d a ­ körökben szervezett kisgazda és földm űves tá rs a d a lo m m e g a la k íto tta az O rszágos F öldm ívespártot.” Hevesen tá m a d tá k a K árolyival m egegyező n a g y a tá d i Szabó Istvánt és híve it és d ia d a lla l á lla p íto ttá k meg, hogy nekik v o lt főrészük a b b a n , hogy a n ó g rá d i parasztság je le n tő s része s z a b o tá lta a Tanácsköztársaság in té z­ kedéseit. — Története — kezdetétől fogva - az e lle n fo rra d a lm i p á rto k törté n e té h e z kapcsolódik, a m it az te tt lehetővé, hogy a p á rt vezetését — a szegény- és d o lg o­ zóparaszti rétegek kirekesztésével — kulákok, közép és n a gybirtokosok k a p a rin ­ to ttá k kezükbe. U gyancsak e lle n fo rra d a lm i színezetű le h e te tt az a pá rtcso p o rto su lá s is, a m e ly­ nek lé tre jö tté rő l 1919 m á rciu sá b a n szerezhetünk tud o m á st. Ez a Tisza István-féle volt M u n k a p á rt ta g ja it tö m ö ríte tte és neve a N em zeti Egyesülés P ártja volt. Azt, hogy hogyan kell m e g ité ln ü n k a N ó g rá d megyei p o litikai p á rto k vezetői­ nek szerepét egy tény n yilvánvalóvá teszi. — 1919. m ájus 3-án a T anácsköztársaság bűnöldöző szervei B alassagyarm aton, e lle n fo rra d a lm i tevékenységgel és h a z a á ru ­ lás v á d já n a k g ya n ú já v a l te rh e lte n le ta rtó z ta ttá k a következőket: A n in g e r László, Dr. Baross Pál, Cservenyák György, Felsenburg Ö d ö n , Jónás Emil, Jónás Dezső, Dr. G e llé n Barna, K ondor Á rm in, Kreutz Emil, Rákóczy István, S algó G á b o r, V é r­ tes A rnold, Dr. Som ló József, Ébner Lajos p o lg á ri személyeket, Lányi, Leidorf , Je­ rome, Rohn századosokat, Péter, Ébneth, Kiszely, Berger, L a n g h o ffe r h a d n a g yo ka t, Ba bel a lh a d n a g y o t és B ednár törzsőrm estert. — Ismerős a nevek viselői közül nem megy, m in t a fe ls o ro lt p á rto k vezetőségi ta g ja . - Az p e d ig nagyon jellem ző, hogy a két nagy személyes e lle n fé l Somló és Rákóczy, a k ik személyi v itá iv a l a n ó g ­ rádi sa jtó h ónapokon á t fo g la lk o z o tt és a kik egym ást h a jla n d ó k le tte k volna egy kanál vízben is m e gfu lla szta n i, a T anácsköztársaság id e jé n kezet fo g o tt és közö­ sen vettek részt e lle n fo rra d a lm i szervezkedésben és az im p e ria lis ta csa p a to k b e h í­ vásának tervezgetésében. — Az azután m e g in t más la p ra ta rto zik, hogy az e lle n fo rra d a lm i H orthy-rendszer S om lót m égis csak e lité lte , m in t izg a tó t. De ezt is m egúszta: - vé g re h a jtó le tt B alassagyarm aton. Jegyzetek helyett: Rövid ismertetésem az egykori nógrádi sajtó híranyagára támasz­ kodik. A Nógrádi Hírlap, a Nógrádvármegye, a Losonci Ujság, a Felső-Nógrád, a Nógrádi Földmíves 1918, 1919 és 1920. évi évfolyamait dolgoztam fel. Részletes feldolgozásuk a „Politikai pártok története Nógrád megyében” c., készülő tanulmányomban lesz található. 64 �TAR ISTVÁN: Tereferélők �MARTON LÁSZLÓ: Lenin portré BORSOS MIKLÓS: Derkovits portré ���TANULMÁNYOK A Madách-család leveleiből Ö röm m el rö g z íth e tjü k a té n yt: im m ár a v ilá g iro d a lm i é rdeklődés m e lle tt fo r­ m álódik, m ódosul M a d á ch Im réről a lk o to tt képünk. A P aló cfö ld m ár e d d ig is tetem es részt v á lla lt e fo ly a m a t le h e tő sé g e in e k szervezésében és b iztosítósában. A m agam részéről ezúttal a kö ze lm ú ltb a n fe lle lt csa lá d i levelek kö zre b o csá jtá sá ­ val szeretném tá m o g a tn i a szűkebb p á tria fo ly ó ira tá n a k m u n ká já t. Az értékes do ku m e n tu m o k a költő só g o rá n a k le szá rm a zo tta in á l, B alogh K á­ rolyné és B alogh A n n a őrize té b e n vá rtá k fe lfe d e z é s ü k e t B udapesten. Ehelyt m on­ dok nekik köszönetet egyrészt a c s a lá d i ereklyék és hagyom ányok g o n d o s á p o lá­ sá ért, másrészt azért a segítségért, m elyben a k u ta tások során m in d e n ko r részem volt. A gyűjtem ény 13 le vé lb ő l és egy szám lából á ll, e b b ő l M a d á c h Im re írt n é ­ gyet, M a jth é n yi A n n a ha to t, M a d á ch M á ria és F ráter Erzsi egyet-egyet, a fe n n ­ m aradó pe d ig M a jth é n y i A nna és M a d á c h Imre közös levele. A cím zett m inden esetben M a d á ch Károly. A levelek fe la d ó in a k kilé te és keletkezési id e jü k (1847— 1861) jogos várakozást ébreszthet b e n n ü n k ta rta lm u n k irá n t, s d o ku m e n tu m a in k ig a z o ljá k is ezt az é rdeklődést. S o ra ikb ól a csa lá d é le té n e k fo n to s m ozzanatai tá ru ln a k elénk 1848 fo rró n a p ja ib a n , m e gism erjük a n ya g i helyzetüket az 1850-es években és képet ka p u n k M a d á c h Imre országgyűlési szerepléséről. J e le n tő s é g ü ­ ket elsősorban m égis a c s a lá d ta g o k p o rtré in a k é le sebbre ra jzo lá sa a d ja . A költő em beri és p o litiku s i a rc u la ta m e lle tt fő le g a sztregovai nagyasszony vonásai b o n ­ takoznak m arkánsan elénk. Leveleit olvasva szinte Jókai kőszívű hőse, B a ra d lay Kázmér a la k ja ö tlik fel ú jra : A fö ld ne m ozogjon, hanem á lljo n . . . Túlzó szig o rú ­ sága, takarékosság a , é rte tle n sé g e a kor nagy p o litik a i m ozgalm ai irá n t jó l m a g ya ­ rázzák a családon b e lü l v ita th a ta la n u l léte ze tt e lle n té te k e t, am elyekről az e d d ig i krónikások kím életesen h a llg a tta k . M ost, az új d o ku m e n tu m o k fényében nem le ­ h e t to vá b b h a lo g a tn i az á llá s fo g la lá s t. A két fivér, Im re és Pál m e lle tt, a kik kö z­ é le ti szereplésükkel hívták ki fe lté tle n ü l császárhű an yju k rosszallását, lá tn i fo g ­ ju k Károly és M á ria szűkebb körű, a n ya g i je lle g ű lá za d á sá t is, am ely a zonban nem n é lkü lö zö tt bizonyos vilá g n é ze ti e lle n té te k e t sem. F ráter Erzsi új levele a lig h a v á lto z ta t a ko rá b b i fe lfo g á s o n . M in d e n e s e tre : nem ig a zo lja azokat, a kik te lje s re h a b ilitá s á ra az u tó b b i id ő b e n kisé rle te t tettek. A levelek — stílusok m e lle tt — helyesírásukban is érdekesen v a lla n a k íróik fe lfo g á sá ró l, m űveltségi szin tjé rő l, ezért betűhíven közöljük őket. M e g ta rto ttá k to vá b b á a keletkezés id ő re n d jé t és a le h e tsé g ig k ib o n to ttu k az u ta lá s o k a t is. (E nnyiben kívánva segítséget n y ú jta n i egy m a jd a n i tüzetes M a d á c h -é le tra jz össze­ á llító já n a k .) Egy részük a zo n b a n, első so rb a n a kusza b irto k ü g y le te k számos v o n a t­ kozása, ma m ár fö ld e ríth e te tle n . M o n d a n u n k sem kell, hogy öröm m el veszünk m in ­ den tá jé ko zta tá st, am ely h o z z á já ru lh a t a fe h é r fo lto k tisztázásához. 5 65 �1. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Majthényi Anna levele Károly fiához Budára, minden bi­ zonnyal Szteregováról. A levélen keltezés nem szerepel; időhöz kötése korántsem könnvű feladat. Madách Károly 1847 végén érkezett a fővárosba, hogy ott állami hivatalt vállaljon. Az utazás pontos napja nem ismeretes. A következő két levél utalásai azonban kizárják annak lehetőségét, hogy Majthényi Anna sorai 1848. január 1. után íródtok. A fűtésre és a télre való utalás viszont novemberre, még inkább decemberre mutat. így a valószínű kelet: 1847. november—december. A Monsieur Monsieur Charles de Madách A Várba No 141 Buda franco Kedves Károly! El válásod igen fáj. Szüléd házábol valo ki lépés, és új pályádba valo meneteled, ez mind sok gondolatokat hajtot fejemen keresztől - azért én egyebet mint Isten áldását nem kí­ vánhatok, és arra az egyre emlékeztetlek hogy rosz társaságtól őrizkegy. - A mi a mobi­ liát illeti, emlékezni fogsz hogy egy ágyat, egy Divánt, 2 Foteuilt egy Chifonert igértem, erre pedig többet Száz pengőnél nem adhatok; az se az én tanátsom volt, hogy oly sijetve Szálást kerestél, hogy azt mondotam, hogy Balogéknak1 ne legyél alkalmatlan, ér­ tetem hogy fizetés nélkül ne legyél nékik terhekre, ha egy vagy 2 öll fát vettél volna a Szoba fűtésére a tellet ot töltheted volna, de nyakra főre pénzt küldjek, honan? Szálást is sijetve kerestél - nagy úrat az én erszényemre ne játsz mert azt is amit adok erömön felül van - ha meg haragitsz anyit se adok, de már el meneteledkor meg boszontotál, látad minden pénzem Néked és Palinak adtam, és már akkor kérded mikor veszem a Mobiliát? Kár volt a postát terhelni az Uberslagok el küldésével. - Azon száz pengöt ha lesz majd fogom asignálni addig tegyél a mit tehetsz - Majthényi Tóni- 5 ezer pengöt fel mondot, a mire gyütenem kel - Nintsinek3 termédekel tartozom, Eminek4 fél évre, nem tudok hová lenni - végeznem kel, igen fáj a fejem, és igen rosz a penám. Balogékat csokolom most nem irhatok nékik, Pepikén igen örültem - Téged is csókolak Pankával5 maradok Szerető Anyád 1 Balogék: Madách Mária Pesten élt második férjével Balogh Károly kapitánnyal és első házasságából való gyermekeivel. 2 Majthényi Tóni: M. Antal (1794-1866), a család távolabbi rokona, 1837-től báró, 1844től liptói főispán. Alkalmasint az ő közéleti szereplése lebeghetett a Madách-fiúk anyja előtt, mint követendő példa. 3 Nintsi: Madách Anna beceneve. 4 Emi: a költő családi beceneve 5 Pepike és Panka: Huszár József és Anna, Madách Mária gyermekei első házasságából. 2. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Majthényi Anna levele Károly fiához Budára, valószínűleg ismét Sztregováról. Keltezés ezúttal sem segíti tájékozódásunkat. Az előzőt nem sokkal követhette, valószínűleg egy levélváltás választja el őket. A következő levélen Mgdách Imre c ímzése már öccse állásáról tudósít (január 6-án), itt még erről szó sincs. Egyébként is erősen valószínűsíthető, hogy M. Károly január 1-ével lépett a Helytartótanács szolgálatába. A levél körülbelüli kelte tehát: 1847. december. T: ez: Madách Károlynak Budán Kedves Károly! Te fel vetted az 500 f én a Te Budai mulatásodra nem adhatok anyi pénzt, tudod a kön­ nyül álásokat, a mint hivatalt se kapsz, és engem költségbe teszel, én itten nyomorogják a mellet hogy Te mulatsz, gondold meg mely szorongatásokat szenvedek temérdek adosá­ gom mellett - Abbol a pénzből adjál Palinak is - A Nekula6 Contojába se fizetek többet mint a 2 nagy kaputot és tőled egy Frakot - ha többet csináltattál magad fizesd. - Iga­ zán ird meg vagyon é reménységed hivatalra mert öröké a várakozás nem tarthat. Ezek után csokolak maradok szerető Anyád Anna Emi üzeni ki csokol minjatokat, ved át Borytol7 a Gyáralapító actziáját,8 6 �6 Nekula: fővárosi szabómester. 7 Bory: vagy a család tiszttartója vagy annak ügyvéd fia (lásd hátrább). 8 Az 1844-ben életre hívott Gyáralapító Társaság részvényéről van szó 3. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Madách Imre levele öccséhez, Csesztvéről Budára9 Tekintetes Madách Károly urnak a M. K. H. Tanács fogalmazójának franko Várban fortuna tér Budán 141 sz. 10 emelet Kedves Károlyom! Megemlékezésedet, s még inkább bizalmadat szivesen véve igen köszönöm, s valamint én teljesitém a levél megsemmisítését magában foglaló kérésedet, ugy te is tüstént teljesitsd hasonló tárgyu kérésemet is. - S most őszintén kell szóllnom reménylve hogy meg nem ha­ ragszol. — Igen csodálom hogy olly rosszul ismered a mamát, hogy olly abszurdus módok­ hoz nyúltál külömben igazságos dolgodnak szorgalmazásában, melly módok álltai el rontád dolgodat. — A mama amint mondja mondta néked elmenetelekor, hogy utolsó pénzét adja, s mint ő írá nékem, te még is mindjárt sürgetted hogy csak mentől előbb küldjön, s ez álltal ugy megharagitottad hogy még maid később fog küldeni, mint külömben kül­ dött volna. Másik hiba vót a szálás rögtöni felvétele, ezt az én nézetem szerént is leg roszabbul tetted, mert addig haszontalan míg mobiliád nincs, s ha a mobilia megvételé­ nek sürgetése vált ez álltai szándékod, az álltal romlott el, hogy igen is hamar történt, mert én is azt tartom hogy alig kaptál volna mobiliát, mielőtt szállásod lett vólna, s igy annyiból szükséges volt előbb szállást fogadni, de hibáztál abban, hogy rögtön tetted tudván a mama szájából, hogy nincs pénze. De a mama szemében leg nagyobb hiba hogy az überschlágot küldted, mert ezt úgy nézi mint kényszerítést, s mit önkényt szivesen adna, kényszerítve nem ád. Egy szóval így kellett vólna eljárnod, mint a mamát ösmerem, s azért írom meg hogy máskor alkalmast10, nehogy magad rontsd dolgodat. Februáriusban vagy legfeljebb újévkor kellett vólna szállást fogadni, okul adva, hogy fertály van, máskor nem kapni alkalmasat, s osztán írni, hogy már most egy kis mobilia kellene ha kapnál a mamától, ő erre meg írta vólna mit csináltat, persze keveset. Te meg reá meg köszönted vólna, de írtad vólna hogy még erre, meg erre is igen nagy szükség vólna ezért, meg ezért, hiszen ha mindjárt nem is, csak ha lehet, s meg lett vólna a dolog. Azonban ha már meg van íigy ahogy van, máskép kell cselekedni, én el nem fogom mulasztani amennyi hatal­ mamban áll hasznodra fordítani, de a mama annyira fel van haragudva, hogy ez tavaszig is megtart, így csak azt javasolhatom, hogy most köszönd meg amit ád, s vegyél a mit lehet, sőt próbáld őtet meg engesztelni hibád el ismerésével, és ne említs semmit most a többről, úgy reményiem leg feljebb tavaszra meg kapod a mit kívánsz. Meg fogsz engedni, hogy így írtam, mert leg jobb szándékomat el fogod hinni. Még magam nézeteül szabad­ jon ide tennem hogy valóban óriási módon hibáz(ol) magad erszénye ellen, ha Budán lako(zva) nem keresel használt mobilia raktárakban holmit, épen olly elegansakat kaphatsz fél áron, s ki sem ismeri meg hogy nem új. - N. B. ho a mamát meg akarod engesztelni s igy hibádat be vallod, még is ollyan kitételekre mint minőket nekem feljegyeztél, mint „erszényemre ne játsz urat” e. u t.11 oda írhatod hogy ez neked igen fájt tőle, ki nem tartod abban magadat bünösnek s bizonyosan midőn kedvét is töltendő éppen e hivatalt kérted, nem az ő erszényére urat játszani szándékból, de épen neki is örömet készítni való iparkodásból tevéd. - Kis fiacskám neve Aladár.1 2 Csókol, és máskor is levelet kér holtig szerető bátyád Imre S unokaöcsédet kegyeidbe ajánlja. — 9 A költő négy levele (3., 12., 13., 14. számú dokumentum) először az Irodalomtörténeti Közlemények 1968/2. számában jelent meg, itt másodközlésükre kerül sor.1 2 10 Nyilvánvaló elírás „m int máskor alkalmst” vagy „hogy máskor alkalmazd” helyett. 11 „é” úgy tovább vagy más, de hasonló jelentésű rövidítés. 12 Madách Aladár 1848. január 1-én született Csesztvén 67 �4. SZÁ M Ú DOKUMENTUM: német nyelvű bútorszámla Madách Károly részére. A szám­ lából kiderül, hogy Károly megfogadta bátyja tanácsát és használt bútort vásárolt, más­ felől megkapta azt a 100 Ft-ot, amit anyja első levelében igért. Ofen, den 14 Feber 1848. RECHNUNG aus der vereinigten Möbel-Niederlage der bürgl. Tischler und Tapezierer-Meister Wasser-Stadt, Haupt-Gasse vis a vis der Kapuciner-Kirche Über machstehend empfangene Möbel pr: Comptant in 1 Divan mit Matroz 45 fl. kr. 1 Bett Nussholz 10 1 Nachtkasten 5 1 Schreibtisch 30 1 Sopha Tisch 18 1 Schiffon 20 6 Gurtensesseln 30 1 Kleiderstock 4 24 Saldiert f 162 24 Baar gezahlt f 100 Rest 62 24 (A számla magyar forditása: SZÁMLA a várbéli asztalos- és kárpitosmesterek egyesített bútorlerakatából Víziváros. Fő utca, szemben a kapucinosok templomával Az alább részletezendő átvett bútorokról 1 dívány, ágybetéttel 45 forint 1 diófa ágy 10 forint 1 éjjeliszekrény 5 forint 1 íróasztal 30 forint 1 alacsony asztalka 18 forint 1 fiókos szekrény 20 forint 6 kárpitozott szék 30 forint 1 ruhafogas 4 forint 24 krajcár Kiegyenlítve162 24 Készpénzzel fizetve 100 Maradt 62 24 5. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Majthényi Anna levele Károly fiához. Minden tudós fejte­ getésnél többet mond a sztregovai nagyasszony felfogásáról, egy hónappal a forradalom kitörése előtt. A Monsieur Monsieur Charles de Madách a várba 141 szám Buda franco Kedves Károly! Leveledből látom hogy igen jól mulatsz szép társaságokban vagy meg híva, a mi elegendő mulatságot adhat, és így nem vagy meg szorulva más mulatságokat keresni - mert arrol el ne felejtkez hogy most léptél a világba, és minden szem reád van, K i r á l y i h i v a ­ t a l t v i s e l s z , viseleted nem lehet mint egy J u r á t u s é Pest Buda oly Kräh-winkel13 hogy ott mindent tudnak, hogy ne mondják rolad der land Junker jagt der Unterhaltungen nach, bis er den Hals bricht14 — én mind erre ha nem is mint Anya de mint barátné figyelmeztetlek; vácziaktol halotam hogy ot voltál, azt igen szügségtelenek látom, az csak ugyan Juratusoknak valo — Pali 3 nap volt Losoncon jó mulatot - A Csesztvei ut után beteg voltam15- Ezek után csokolak maradok szerető Anyád Anna Költ Sztregova 19 Feb 1848 Balogékat számtalanszor csokolom 68 �13 Krä h-winkel: elmaradott hely, kb. annyi, mint a magyarban Mucsa. 4 A német szavak fordítása: A vidéki uracs hajhássza az élvezeteket, míg nyakát nem töri. 15 Majthényi Anna Aladár születését követően látogatott január elején Csesztvére. 6. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Majthényi Anna levele Károlyhoz, Sztregováról. Az anyai aggódás mellett világosan láthatjuk a teljes politikai értetlenséget is, amellyel a fővárosi eseményeket kisérte és értelmezte. A Monsieur Charlls de Mádách a Buda 21 Mar 848 Kedves Károlykám! Leveled meg hagyásod szerint ki nyitottam, a szörnyü dolgokat16 olvastam, csak az Istenre kérlek ne ereszkegy valamibe, csak elöl jároidhoz tardsd magad17 - képzelheted szörnyü szorongatásaimat értetek kiket ugy szeretlek a Deputatzio vissza jövetelére retegek ha siker nélkül járnak18 - Emihez nem mehetek a szörnyű viz véget19 Marikát vigasztald, el ne had, szörnyen busulok végete Csokolak Isten oltalmába ajánlak holtig maradok Szerető Anyád Anna 6 portörülö és por köpenyeget küldök 16 szörnyű dolgok: a forradalom 17 A jó tanács megkésett: Madách Károly március 16-án beállt nemzetőrnek. A sors iró­ niája, hogy ezt viszont előljáróival, a helytartótanács fiatalabb tisztviselőivel együtt tette. 18 Az országgyűlés küldöttsége, amely március 15 és 17 között járt Bécsben. 19 Szörnyű víz: az Ipoly tavaszi áradása 7. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Majthényi Anna levele Károly fiához, Budára, Madách Imre sajátkezű utóiratával. A levél keltezéséből kitűnik, hogy az áradás elmúltával 1848 tavaszán rögtön Imréhez utazott Csesztvére, nyilván, hogy őt a tevékeny politikától vissza­ tartsa. (Az újabb kutatások szerint csekély eredménnyel ). Kedves Károly! Reménylem és bizok testvéri szeretetedb e hogy szegény szerentsétlen jó Marit, ebbe a nagy szomoruságába el nem hagyod, és segítségére és vigasztalására leszel, és azt is gon­ dolom hogy mivel szegény egy idegen inasai az egész száláson egyedül lakik20 hogy Te néki az ot hálást ajánlotad, gondold meg mi szerentsétlen szegény jó Mari! aki minyá­ tokhoz oly jó, és telyes szeretettel volt, jób sorsot érdemlet volna, azért légy néki segítsé­ gére és vigasztalására - mond néki hogy ezerszer csokolom és írja meg mikor jöhet ki — Emi egy hétig ismét feküdt de már ismét fel kelt - Hétfön lesz Restauratcio — A jövö héten Pali talán bé megy Budára - avval küldök egy nehány forintot hogy szegény Balo­ gékat ki fizethesd amivel tartozol. Légy igazán hivatal után Szontagh21 a ki ma Bétsbe utazot azt mondota hogy minden hivatal már bé van töltve, de Mészáros22 most érkezet Budára még talán annál lehetne ha másot nints ki látás kotzogni, és könyörögni tudod kedves Károly hogy két harmadát el vesztettem jövedelmemnek, most én igen szegény vagyok, és híjába nem élhetsz Budán - Marikának a kiér szivem vérzik, m o n d h o g y m i k é p s z e r e t e m de szivfájdalomba lehetetlen irnom nékie irjál mentöl eléb cso­ kolak Istenek ajánlak maradok szerető Anyád Anna 20dik Majus 848 Csesztvén. Sztregovára irjál. Floris még most se fizetet? hirem tudtom nélkül nem szabad abbol a pénzböl semminek hibázni. - Hamza irja rögtön Laskainak, hogy a Joszágot csak egy évre adja árendaba, hogy ha Kandel ki akarja veni iljen fel tételek allat, semmi építések melyek az uj Contractusba vannak és el kezdve nintsenek nem történek, 2. a régi invente­ rium egy évre ki terjesztik. 3. Laskai honoráriomja marad. 4. az urbéri veszteség fejébe leg feljebb 6 vagy 700 pengőt gondolunk it engedni ha ezen feltételeket ha el fogadja a Medárda vására küldje fel az árendát, ha pedig el nem fogadná ugy Laskainak tökéle­ 69 �tes meg hatalmazást adok azon szives kérései akár a joszágot be látása szerént lehetö leg jobban más fel tételek mellet is egy évre haszonbérbe adja ha pedig ez teljes lehe­ tetlen volna ugy valami fel ügyelöt álitana a Joszagba a ki a szénát és egyebet fel takaritatna Kandelt pedig a Joszagból azonal ki tegye; ezekböl a pontokbol a mi szük­ séges irja meg Hamza Kandelnek is - Bori Laczi23 pedig minden pretenzionkat Kadelen irja le Hamzának, hogy Laskai ha szükséges szorosan követelhesse. — de ez mind azonal történjen Hamzát igen kérem Vörösváral is tegyen valamit és szinte egy esztendöre.24 Madách Anna-5 Kedves Károlyom! Igen köszönöm terjedelmes tudósításaidat, valódi örömet szereznek, s bizonyságai mint jó cinceptusodnak, m irt irántami szeretetednek. Már én azóta hogy javulni kezdtem megént rosszabul lettem, most keltem fel megint de nagyon gyenge vagyok, irni is csak nagy megerőltetéssel tudok. Ki tudja mikor mehetek be, ha csak lehet el nem mulasztom, hogy téged szegény jó Marieval ölelhesselek. - Bory mért nem jön ki leg alább hozzám, mond meg neki, mit csinál ott hiába. - Marieval és Pankával ezerszer csókolva édes Károlyom maradok Téged szerető bátyád M. Imre 20 Balogh Károly jelentkezett csapatánál és utóbb átlépett a honvédseregbe. 21 Sz. Pál ,a költő jóbarátja, a Bécsben székelő külügyminisztériumban kapott állást. 22 Mészáros Lázár, hadügyminiszter 23 Bory László ügyvéd, a család tiszttartójának fia. Az életrajzírók közül Palágyi igen sötét képet fest róla (Madách Imre élete és költészete, Bp. 1900. 77-79.). Ennek némileg ellentmond, hogy a költő és családja gyakran bízták meg jogi ügyleteik lebonyolításá­ val. Résztvett a szabadságharcban is. 24 Pilisvörösvárról van szó, amely Solymárral együtt Madách Anna birtokrésze volt. 25 Az aláírás szokatlan Majthényi Annától ebben a formában, de a kézírás azonossága hitelt érdemlően azt bizonyítja, hogy a betoldást is ő, s nem legidősebb lánya írta. 8. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Majthényi Anna Károly fiához Budára, Sztregováról vagy Csesztvéről. A Monsieur Monsieur Charlles de Madách a Várba Buda No 141 franco Kedves jó Károlykám! Volt reménységem hogy talán kapsz engedelmet a ki jövetelre, de mivel eddig semit nem hallok már a reménység is el hágy - Szegény Balogék is oly szörnyü rövid időre voltak it26, és szegényekel mi fog történi még nem tudjuk, Istenem de szomoru idöt értünk el, az én egy pár napjaim nem busitanak, de Ti miatotok kedves gyermekeim vérzik a szi­ vem — 15dik Szeptemberbe 200 ember jön ide exerczirozni Freiburg jön vélek és Török2 27 6 is ide van rendelve; Pali még mindég Gyarmaton van mert negyedikbe ismét gyülések kezdődnek. - Hamzánál vagyon 171 pengő forint, néked jön kedves Károlyom a 14 pengő forintra 36 f pengö, még marad 135 f pengö, fizesd ki* 130 f ugyan a Contoja 132 de elég az néki, és igy még 5 pengö forint marad nálad. - Irjál kedves Károlykám néha hogy tudjam hogy meg emlékezel rolam. Ezek után Csokolak holtig maradok szeretö Anyád Anna 1sö Szép 1848 H. Sándornak irtam hogy irja meg látogathatom é Nintsit? de oly gyenge hogy az orvos még nemengedi hogy szegényt meg látogathassam. Hamzát tisztelem a Rubitsek ellen a pört folytassa •Nekulát 26 Baloghék látogatásáról semmi közelebbit nem tudunk. 27 Török: valószínűleg T. János ,aki tagja volt a vármegyei bizottmánynak és 1848. július 21-én a hadbavonult tisztikar pótlására a losonci járásban alszolgabíróvá választották. (Krizsán László: Dokumentumok Madách Imre élettörténetéhez, Balassagyarmat, 1964. 15-17.). Ugyanígy hívták egyébként Madách Károly főnökét is a helytartótanácsban, 70 �aki később a hadügyminisztérium polgári osztályának egyik vezetője lett, s ebben a minőségben valóban foglalkozhatott a népfelkelők ügyeivel. (Staud Géza: Madách Imre összes levelei, Bp. 1942. I. 1949.) 28 H. Sándor: Huszár Sándor, Madách Anna férje 9. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Majthényi Anna levele Károlyhoz, Budára. A levél időhöz kötéséhez tudnunk kell, hogy Majthényi Anna 1848 végén feljött Pestre, Mária lányához és itt vészelte át a főváros kiürítését, majd Windischgraetz bevonulását. Utolsó fővárosi levele 1849. január 29-én íródott Imréhez (Staud i. m. I. 175.). Utazása csak ezután tör­ ténhetett. Magával vitte lányát, amit az aláírás is bizonyít. Ugyancsak 1849 első hónap­ jaira utal kétségbeesett igyekezete, amellyel a Kossuth-bankóktól szabadulni igyekszik; mindez a rossz hadihelyzettel magyarázható. A levél Csesztvén kelt, átutazóban Pestről Sztregovára. A szövegutalások me lett alátámasztja ezt az a tény, hogy Majthényi Anna mitsem tud Pál fiáról, aki nem volt hajlandó meghódolni, és anyja távollétében — január végén - megszökött otthonról, hogy Debrecenbe igyekezve fölajánlja szolgálatait a forra­ dalmi kormánynak. Kedves jó Károly! Még azon nap szerentséssen érkeztünk 10 orakor Csesztvére, Somogyiékat és Huszár Pistát29 it találtuk - és mindnyájokat egéségessen - Bori nem küldöte a Rujgrazt. - Hamzánál 600 pengö magyar banko van nem tudom hogy fogadhata el - irom ha a takarék pénz­ tárba el nem fogadják vagy Floris vissza nem veszi, küldje el, talán Pali által fel lehet váltani valami uton ha most mindjár el küldhetné igen szeretném a Szakátsnak bé lehetne varni a ruhájába, ha pedig nem hozd el talán Pali által fel válthatjuk. - Balogot cso­ kolom Mari Emi Erzsi csokolnak holtig maradok szeretö Anyád 29 Huszár Pista: Madách Mária első férjének unokaöccse, aki szintén résztvett a szabad­ ságharcban, és Csesztvén valószínűleg Debrecen felé átutazóban tartózkodott. 10. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Madách Mária búcsúlevele öccséhez Budán, helyben. A honvédőrnaggyá előléptetett Balogh Károlyt előbb a déli fronton találjuk, majd részt­ vett a tavaszi hadjáratban. Szabadságon utoljára júniusban volt Sztregován. Utóbb Bem keze alatt szolgált Erdélyben és júliusban megsebesült. Amikor Madách Mária ennek hírét vette, nagysietve útra készülődött fiával, Huszár Józseffel. (Ezt bizonyítja levelének rögzítési módja is: négyzetes kis papírlapokra ceruzával vetette sorait.) Mindez — egy­ idejűleg a főváros újbóli és immár végleges kiürítésével — július utolsó napjaiban tör­ tént. A helyzet bizonytalanságától sugallt rossz előérzetek később eltörpültek a valóság tragédiája mellett: Balogh Károlyt és családját 1849 augusztusának végén Lugos környé­ kén román szabadcsapatok ölték meg. Édes Károly én a ministeriummal megyek. Csányi30 igen nyájassan, mondhatom kegyes galanteriával fogadott, és a vele való utazásra engedelmet adott - melly órában éjtszaka maga sem tudta, de már ottan is várják az indulást, itten pedig felpakolt szekér, mellynek 1 óráig éjfél után 10 pengöt fizetek!! azontul az óra szám szerint. Az öregnél31 voltam, ő se nem hideg, se nem meleg. - Pepiről maga az öreg intézkedett, akarata szerint velem jön. De ha látnám Czegléden, hogy úgy álnak a dolgok hogy őt veszéleztetném tehát - a te barátsági viszonyodra Vigyázóval építvén - azt a tervet készítettem magamnak - hogy Pep ; Abonyban valamelly gazda tisztjénél hagyom Vigyázóéknak meg valami alkalom nyujttodik őt a Mamához jutatni!32 Ez egy vakmerő terv - de hijába, engem meg nyugtatott az és talán Vigyázot nem fognám általa meg bántani. Én azt találom, a Revolution szemtelené is tudja az embert tenni. - Oh mért kelletet nekünk igy a világba kitaszitva lenni, ha Károly már quietált - hát maradt volna igy - mig a dolgok meg csilapodnak - hiszem később kapot volna ő czivil hivatalt - és addig - ám Vörösváron Árendás bitangolja füzetés nélkül a jószágot - mi szivesen füzettünk volna. - ez fáj nekem. Mi olly boldogok lettünk volna - és most - talán csak ebből az okból hogy azt - mi nem is lett volna ál­ dozatt - de haszna a Mamának - hogy azt erányunkba tenni sajnálta talán - igen-igen boldogtalanok leszünk.33 Ne adja az Isten hogy is történjen - mert a lelki isméret azt 71 �ki segithetet vólna és nem tette - bizonyára igen nyugodni nem hagyna - most három onoka és egy gyermek ,sorsának szerencsétlenség-oka lenni nem kis fájdalom! Isten vele­ tek, mit rajtunk elmulasztott a jó Mama - tegye meg ezt gyermekeimen ez Károly kérése is! Legyetek boldogok, boldogabbak mint én - közöld levelemet Emivel kit szinte ölelek. Otthon Isten Áldása mindnyájokra. Szivem el szomorodva néz bóldogabb szerencséjeket nyugalomban élvezők felé holott én kiszakasztva a leg bizonytalanabb sors játékául va­ gyok kitéve! Még egyszer ölel szivéből Marie Jöj a fehér Hajóba, a Kelnernek adtam 5 pengöt erről fog neked számolni és vagy vissza ád, vagy te adsz reá. Pá. Annát ölelem. 30 Csányi László: a Szemere-kormány közlekedésügyi minisztere, akit Világos utón e lfo g ­ tak és kivégeztek 31 öreg: Huszár József, Madách Mária első férjének apja. 32 A tervből nem lett semmi, a 14 éves fiút szüleivel együtt ölték meg. 33 Pilisvörösvár Madách Anna birtokrésze volt. A haszonbérletbe adott gazdaságot Baloghék átvették volna, de ehhez Majthényi Anna nem járult hozzá. Madách Mária elkeseredése érthető: férjének tiszti rangján kívül más jövedelemforrása nem volt, ezt pedig elvesz­ tette: a császári tisztből lett honvédőrnagy Világos után nem nyerhetett volna hivatalt. 11. SZÁ M Ú D O K U M E N T U M Fráter Erzsi egyetlen levele M adá ch Karolyhoz, fé rje f og­ sága alatt. A későbbi hónapokban — az e levélben foglaltak nem teljesítvén - az asszony más megnyilatkozásaiban igen élesen támadta sógorát. A levelet Fráter Erzsi fölöttébb egyéni helyesírásához híven közöljük; az ortográfia értékes ad at ahhoz a szakadékhoz, amely az asszonyt a Madách-család többi tagjától műveltség tekintetében elválasztotta. Madách Károly Úrnak Stregován Meg ne ijegy levelemtül, mert a leg jobb indulattal írom, és kérlek, hogy ha elégé nem birnám tollam által magamatt kifejezni fére ne értsd némi feleteim34 leveledre, (de koránt­ sem követelések) Én némi felüleges számadásaim tsak az uj évtűl kültem néked, és a tied Augusztus 1852 tül fogva35 van számittva, igy ne ved rosz néven, hogy ide tsatolom a mult évre nézve is a Bevétel öszvegétt, és szinte a kiadásom öszvegét. Bevétel 1056 f. V: 15 x Naplómba a te számításod szerint 1157 f Csalomijai kasszábúl kaptam - 25 Októberba öszveses 1 182 de ezen Öszvegbül lekel vonni 126 mert ezen öszveg sem a kiadásba sem a Bevételbe nints nálam beírva, enek pedig oka hogy ezen ószveg a Belső férfi Cselédnek füzetödött ki 26 dik Októberba, és Matoltsitúl tsak az Aszszony személzettre vetem átt a pénzt, ez egyéb irántt nem nagy baj tsak a számítás tökéletessége végett szükség volt felhoznom. Kiadásom pedig tsupán újévig - 2192 f 37 xr, mibe Eminek adott 250 f nints beszámítva, de a Bevételbe igen is bevan a 6 diki Szeptemberi - így látod hogy nem félhetek azon álitásoátú! hogy talán azért emlitém (azt hogy tsak Eminek tartozok számadással), hogy a jövendetűl netalán féltemvólna, de tsupán azért mitt meg­ látthatsz napló könyvemből, menyire elvonom magamtúl és gyermekeim minden garast és tsak azon igyekeztem hogy férjem részérül menyire szegénységemtül kitelik megkiméllyem a kiadást és hogy mégis ha haza tér szegény Emi menyire telt kívánságainak lása, hogy elegett tettem, harmattszor meg azon szerénységből, hogy tsak valahogy ne ved lépésem követelésnek azért nem kültem multkori számitásomat Augusztus kezdve, de ez mint tsak a multra szól most a jövőre nézve határozatomatt. Eminek a sorsa Május végeig vagy legfeljebb Juni közepéig elfog dőlni vagy elitélés vagy kibotsáják ezen időre bemegyek Pestre ha bármi áldozatba is fog kerülni, de adig sor­ somra nézve rendbe keljönnöm mert ha elitélik én röktön megyek Édes Apámhoz36 és még azon esetre is ha sorsa netalán bizonytalanságban maradna is. Atyám számomra lakhelett vett árendába mert házunk kissebb mintsem két tsalád elférne benne, egyéb iránt ház­ tartásom bőségesen elfogja láttni, de azt sem veheted rosznéven hogy mint három gyer­ mek Anya azon kérdést mire feleted elvárom intézem hozód hogy férjem részéiül mire 72 �számiithattok évenként. Szegény Emit lelkembül szánom azon esetbe ha minden itélett nélkü elzárva marad, minden türelme és reménye elfogja ötet hagyni tudva azt hogy én oly távol leszek - mert még utolsó levelébe is azt irja (mit majd ha lesz alkalmam fogok veled közleni) hogy minden bizalma tsak bennem van és mindent tülerr reméll. — hiszem is hogy ha kiszabadul igyekezni fog elfelettetni velem sok számtalan keserves napjaim azon idö ólta hogy fogva van, mert én vagyok most minden szemeid elött, ó pedig detsalódasz és nekem mily könyü volna téged ezen tsalódásbul k ijozanitani, de ha test­ véred öszinte nem volt hozód ugy én sem leszek inkáb tűrök míg eljön az idő hol majd igaszságát szavaimnak meg fogod láttni - hosszas volna feltételem okátt vagy is hogy mért hagyom el férjem Családját itt véled közölnöm, okom erre számtalan igy elhatáro­ zásom erös - Emi Auditora hogy kitsoda ugy hiszem felesleges volna neked irnom, kétszer voltál Pesten felnem merném tenni hogy ne tudnád. De egyébiránt Karátsony óta feltette hogy Emi dolgárul egy szót sem teszek.37 kár elég sajnos hogy mitt akkor mondék nem volt haszontalan plegyka, és mind mindég elmondhatom most is hogy mitt felüle tudok hiteles és való - Isten véled majd talán a hosszú távollétt után jobb idő szakba lesz a viszonttlátás. Erzsi Csesztvén 1853 April 26a 34 elírás „feleleteim " helyett (a hiba a levél szövegében később egy helyen megismétlődik) 35 Madách Imre letartóztatásától 36 A visszaköltözés gondolata először férjéhez írt levelében bukkan fel, 1853. március 6-án (Staud i. m. I. 202.). Később gyakori érve lett a családi vitákban. 37 A teleírt levélpapírba tett betétlep tetején Fráter Erzsi kézírásával Károly leveléhez 12. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Madách Imre, öccséhez, anyagi ügyekben. A levél bi nyító erővel szemlélteti a család anyagi helyzetét a költő börtönből való szabadulását követő hónapokban. A levél töredékes, első lapja hiányzik, így időhöz és helyhez kötését külső kritériumok (címzés, megszólítás, keltezés) nem segítik elő. Tartalmi utalásai között azonban nem egy található, amely hozzásegít a keletkezés valószínű helyének és idő­ pontjának rögzítéséhez. Ezek a következőkben foglalhatók össze: Az említett „rendelet" az úrbéri rendezés törvénye, amely 1853. március 2-án jelent meg, császári nyíltparancs formájában. Szövegét a fővárosi lapok (Budapesti Hírlap, Pesti Napló) 1853 áprilisában közölték. A levél kettős témája Madách Károly 1853. június 22-i, Sztregován kelt levelében bukkan elénk (lásd Staud i. m. II .1 2 . ) . Ebben a költő öccse panaszkodik, hogy nem ismeri az új törvénynek a családi birtokra vonatkozó rendelkezéseit. Ugyanitt ír először a Farbakiné-féle kötelezvényről, hozzátéve, hogy november 1-ig kell fizetniök. Madách említi Pestről való hazatérését A költő 1835. augusztus 20-án érkezett vissza Csesztvére, ebben valamennyi életrajzírója egyetért. Közülük Miklós Róbert arról is tud, hogy visszatérése után néhány héttel Alsósztregovára költözött át (Miklós Róbert: Madách Imre csesztvei évei, Balassagyarmat, 1964. 28). Mindez egybevág a levél azon ismétlődő utalásával, hogy Madách öccse látogatására készül Csesztvére. (A család éle­ tének ismerete egyébként is valószínűsíti hogy Madách Csesztvére megérkezve hamarosan átutazhatott anyjához Sztregovára.). A fenti utalásokból következően a levél „post quem” terminusa Madách hazatéiése, 1853. augusztus 20. Lássuk a szöveg további fogódzóit! Farbakiné kötelezvényét november 1-ig kellett kiegyenlíteni. Ezért ír a költő elkeseredve arról, hogy csak október 26-ra kaphat kölcsönt. Ennél később tehát a levél nem keletkezhetett. Az eddigiek alapján: a töredék 1853. augusztus 20. és október 26. között íródhatott Alsósztregován, címzettje Madách Károly, rendeltetési helye pedig Csesztve. Feltételezésünket megerősítik a levél­ ben említett személyek kapcsolatai a családdal: Bende István balassagyarmati ügyvéd 1853-ban már megbízottjukként szerepel, először június 13-án (Krizsán i. m.) Matolcsy György — akit Fráter Erzsi levele is említ - 1853 őszén még a csesztvei birtok intézője. Hivatalától 1854-ben vált meg, amikor Madách Károly maga kezd gazdálkodni (Miklós Róbert i. m. 11.). A levél záradékában említett Emmának (Csernyus Emma) Madách Károly már a valószínűsített keletkezési dátum előtt is udvarolt: Majthényi Anna levele 1853 június 28-ról a költőhöz (Staud i. m. II. 14-16.). 73 �A levél szövege: ...fo g já k ezentúl is assignálni. Nekünk két év óta van előre ha szükséges, mig ez kifogy, meg lesz a 3ik 4ik hogy pedig ez így lesz azon nem kételkedhetel mint azért, mert ezen előlegezéseket évenként a „Földteher felmentési országos pótlék álltai" kész­ pénzül meg kaphatják s meg kapják, így tehát czéljoknak meg felel; mint pedig azért, mert mint azon Hírlapban, amit ott létemkor Matolcsy át küldött, olvashattad, hogy még azon interes pótlékokat is meg fizetik, mik a bejelentett úrbériségekből az elmúlt évekre jár, lehúzván az előlegezéseket ezen interesek sommájá(ból). Ezen utóbbi rendelet mit magad olvashattál azonfelűl csodálom hogy arról is nem capacitált, miként az előlegezések csakugyan a kamatnak egy része váltak, s nem fognak lehuzatni a tőkéből; - egyéb iránt mikor Pestről jöttem, akkor is mondtam hogy ezt Baloghy Imre ki e választmánynál van szinte mondta. Mi előtt valamit tennék minden esetre el megyek hozzád beszélni. — Ami a másik tárgyat illeti T. i. a Farbakinénak való tar­ tozást.38 Én minden lehetőt el követtem, hogy annak kielégítésére valami kölcsönt kapjak. Téged is kértelek, hogy Madas39 álltai v. a Vergáta vagy a Bekersz tömegből szerezzen, s reménylettem, hogy 1 ö Augusztusig v. onnan v. másfelől sikerül kapnom. Azért kértem meg Kandelt hogy addig váltsa magához a kötelezőt. Azonban Madas álltalad sem igent sem nemmet mái napig sem felelt, úgy hogy én napról napra mint az őrült várakozás és bizonytalanságban lebegtem. Végre minden siker reménye nélkül bár Feke(te Laczit)40 is fel kértem, és épen ő, kiben semmi bizalmam e tárgyban nem vólt, talált törvényes kamatra, jó helyen kölcsönt, de csak Octóber 26án felvehetőt. Ha tehát Kandel addig ki elégítené, szívesen nem csak a rendes interest meg fizetném, de ha kívánja többet is. Itt küldöm a két nyugtatót. Itt küldöm Kandel számítását, én azonban azt hiszem, hogy a 240 f. az Osztroluczky féle. Nálam azon szerződésből, mellyben az adósságok is állnak, s 5 példánya van egy sincsen, kell is Bendétől egyet magamhoz venni. Kérlek kedves Károlyom hozas ki egyet Bendétöl, nézd meg, s ezek szerint ha gondolod hogy a fent írt ideig mi a felvétellel Nov 1 őig el húzódna adhat (Kan)del. és ád kölcsön, írj neki és kérd meg nevemben is hogy addig váltsa magához. Ha hogy nem teszi v. nem teheti, mint leveléből ki láthatod, e napokban csesztvére menvén kénytelen leszek ez öszveget uzsorára is meg szerezni. Azért ismételve kérlek ha lehet így Kandel álltai segíts rajtam 1ő Novemberig. - Ami végre azt illeti hogy az országos kölcsön végett Szabolcsba mit tégy. Leg czélirányosabbnak tartom Vidliczkaynak írni,41 hogy te azt hiszed, mi ként azzal a bérlő tartozik, ha azonban rád kívánnák kényszeríteni, akkor használja azt hogy te általán öszveget írtál, ha használ jó, — Ezt42 azon esetben jó ha bízhatsz Vidliczay hall­ gatásában s becsületébe, hogy Kandelnek el nem árul. - Emma kezeit csókolom, rövid időni viszont látásig vagyok szerető bátyád Madách Imre N. B. Még egyszer ajánlom mit szóval már mondtam, hogy bizton tudd ki községileg nem vetették-e még rá valahol a kölcsönt, nehogy kétszer fizessük. 38 A kötelezvény 1851. február 18-án kelt 720 ezüst forintról. (Staud i. m. II. 9—12.). 39 Egyelőre ismeretlen szereplő a költő életében. Nevét e levélen kívül csak a Kriegsgericht 1852-es registeréből ismerjük. „ Madasch” (Hadtörténeti Levéltár és Múzeum, Budapest. Spáczay Hedvig szíves közlése) 40 Fekete László, Madách Pesten élő ügyvéd barátja. 41 Vidlaczkay, ügyvéd (a Vidlaczay alak elírás, vö. Madách Károly 1855. november 17-i levelével, Staud i. m. II. 45.). 42 Elírás „ez" helyett 13. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Madách Imre öccséhez, az országgyűlés jellemzésével. Újabb írásos bizonyítéka a költő politikai felfogásának, amelyet néhány héttel később országgyűlési beszédében fejtett ki részletesen (1861. május 28.). (Címernyomatos és „Áldás Hazánknak” feliratú levélpapíron) Pest Kedves Károlyom) 1861 Ápr 29én Igen kíváncsi vagyok a kis új polgár v. polgárné világra jött-e már és a jó Emma hogy van. Én igen ebűl vóltam köszvényben, de Kovács43 nagyon korán érte. s bár minden előjel úgy vólt mint máskor mikor holnapokig feküdtem, valami 2 héti házi áristommal reménylem ki szabadulok a bajból. Itt e leg bizonytalanabb állapotban vagyunk, mi halasztjuk a 74 �dolgot, hogy szóljon a Reichsráth, ott halasztják, hogy szóljunk mi. Ismét el halasztották megnyitását szerdáig s akkor is a császár csak biztossal akarja meg nyitatni s el napolni mindjárt 2 hétre. Néha már azon ponton vagyunk, hogy mindent meg adnak, de már amikor beszél Ferencz józseffel s ismét nem akar semmiről hallani. Szombaton alkalmasint mégis bele fogunk harapni, vagy legfeljebb hétfőn, s ez lesz a leg nevezetesebb vita egész országgyűlés alatt, mellyen nagyon valószínűleg be is lesz végezve az országgyűlés. Ki mondjuk, hogy még a 48ik minisztérium és a meg nem hitt részek nem lesznek köztünk semmihez sem szóllunk, erre egyet értés van, csak arra van két párt, hogy ezt felírásban, vagy határozatban mondjuk-e ki, az elsőt Deák a másikat Teleki akarja én a másodikkal tartok, Frideczki44 az elsővel. Mi azt akarjuk hogy ezt ki mondván napoljuk el az országgyűlést 6 hétre, ők ezt nem akarják csak hogy azt, hogy tanácskozzunk, de törvényjavaslatot ne készítsünk. — Ha alkalmad lesz gyarmaton tudasd mikor kezdődik ez érdekes vita valószínűen, hogy ha valaki akar be jöhessen. Még egyszer ölelve mind­ nyájatokat vagyok igazán szerető Lakom Aranysasban Imréd 43 Madách orvosa 44 Frideczky Lajos, tereskei földbirtokos, Madách barátja, a megye második követe (1861 es tevékenységére lásd Krizsán i. m. 85—107.). 14. SZÁMÚ DOKUMENTUM: Madách Imre öccséhez, Teleki László öngyilkosságáról. A tragikus eset napján készült, élményszerű frissességgel megírt, ösztönösen is kerek kis drámai egésszé komponált tudósítás. („Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar” körfeliratú címeres levélpapíron) Pest 1861 Maj 8 Kedves Károlyom! Péterrel45 is közöld a hírt Ma kezdtünk volna vitát a felírás és határozatra nézve. Én el is mentem Kovách engedel­ mével, bár még szenvedő állapotban. Ép a múzeum kertében állunk, mikor híre jő hogy Teleky Lászlót ma reggel szobájában a padlózaton háton feküdve, keresztül lőtt sziv­ vel találták. Nadrág vólt rajta és fél csizsma, az ágya össze gyűrve a pisztoly kezében. Csakhamar meg érkezett Giczy46, a gyűlést meg nyitó s e borzasztó esetet be jelenté. A tömve vólt karzatok egy jaj kiáltásba törtek ki, több nő alélt. Deák inditványozá az ülések felfüggesztését hetfőig, mi el is fogadtatott. A városban nagy izgatottság van, a József­ város mind összecsoportosúlt Teisz47 csilapítja őket. Senki sem hallotta a lövest. Minden ember a németet gyanúsítja. - Károlyi Muki48 megkeresése folytán kérlek légy szives a juh-rih elleni biztos receptedet utasítással minél előbb be küldeni hozzám.49 Ölel igaz barátod Imre 45 Majthényi Péter, Madách Imre nagybátyja, csesztvei lakos (politikai állásfoglalására, megyei szereplésére lásd Krizsán i. m. 85-107.). 46 Ghyczy Kálmán, az országgyűlés elnöke, a kiegyezés korának ismert politikusa, Tisza Kálmán elvbarátja. 47 Pest város rendőrkapitánya 48 Károlyi János, Madách Imre unokahugának, 9 4 Huszár Annának a sógora. A kérés teljesítésére Madách Károly 1861. június 19-i levele utal: „Remélem, hogy a j uhrüh elleni receptet megkaptad . . . ” Elégedetten c su kh a tju k be a leveles lá d ik á t: a M a d á c h - c s a lá d iro d a lo m tö r­ té n e tile g fontos életének ú ja b b szeletére d e rü lt fény. De lássuk meg ismereteink k o rlá ta it is és v onjuk le b e lő lü k a következtetést: még nagyon sok kutatásra van szükség, amíg e lm o n d h a tju k , hogy m in d e n t tu d u n k Az ember tr a g é d iá ja költőjének szellemi hátországáról. KERÉNYI FERENC 75 �A költői fene ( József Attila-kommentár*) „ M e g szü lt Pőcze Borcsa, kit m egettek a fenék, gyom rát, hasát sorba, százlá b sú ro ló kefék.” (N em zett József Á ron. 1926.Ö M . 1 : 324**) Ebből az elem zésre ke rü lő s tró fá b ó l Fejtő Ferenc h a rm in c éve m e g je le n t ta­ nulm ánya is idéz. Fejtő m e g á lla p ítja , hogy József A ttila „cin izm u sa , a m e llye l azt énekli szülőanyjáról, Pőcze B orcsáról, hogy »m egették a fe n é k«, a durva »fe n e « szó használata csak a sírni kívánkozó s nem a k a ró kamasz m e g h a to tt k rá k o ­ gása. . ” Így van-e? M it kell e b b ő l helyesbítenie a ma stílu s k u ta tó já n a k ? A ta n u lm á n y író ja tu la jd o n k é p p e n m e ntegeti a k ö ltő t és versét. Kérdéses hogy rászorul-e. V a ló b a n „m e g h a to tt k rá ko g á st” álcázó cinizm us és durvaság s zó lal-e m e g a bba n a fe n é -b e n ? Erre keresek először választ. A m agyarázat szer­ p e n tin ú tjá n csak látszólagos kité rő H o n t Ferenc visszaemlékezése.2 E lm ondja, hogy József A ttila Szegedről Pestre kerülve egy id e ig tu d a to s a n h a szn á lt beszédében is tájszókat, népi kifejezéseket. D ia d a lm a s a n nevetett, ha a kávéházi társaság ta g ja i nem é rte tték meg a szám ukra ism eretlen kifejezést. „C s o rb a csoroszlyák v a g y to k !” — m ondta egyszer egy heves v itá b a n . M in d n y á ja n azt hitték, hogy v é n ­ asszonynak c s ú fo lja őket. De a költő m egm agyarázta nekik, hogy a csoroszlya e kevasat je le n t.2 Eredetileg csoroszlyákat a la ko t írt a Bosszúság cím ű versének zárá sában is,4 és csak később ja v íto tta ki ekevasra A .lírikusok E lizium ából h a s o n ­ ló k a já n s á g g a l nézhetett vissza Fejtő Ferencre is, a m ik o r e m é lta tó ta n u lm á n yt olvasta, m int H o n t Ferenc b a rá ta ira . A m aga o k o s k o d ó -ta n ítg a tó m ó d já n nyilván fö lv ilá g o s íto tta volna, hogy a fene nem csak szitokszó: más je le n té s e i is vannak. Sőt ha a szó e re d e té t5 nézzük, a szétágazó je le n té sfe jlő d é sn e k ez a legutolsó á llo m á sa . A fene legelőször a fenő m elléknévi igenév változota, és ilyen m in ő sé g ­ ben a fo g a it fenő, vicsorító, fen ekedö á lla t, v a d á lla t je lz ő je k é n t á llo tt. A jelző je ­ le n té sta p a d á ssa l az egész jelzős szerkezet je le n tésé t fölvette, 'd ü h ös á lla t, v a d ­ á lla t’ értelm ű főnévvé vált. Az „E gye meg a fene!" e re d e tile g olyan szitok, a mely ben a fene szónak ilyen tiszta fo g a lm i ta rta lm a vo lt (vagyis nem volt még ig a z á ­ ban szitokszó). A 'v a d á lla t' je le n tésű főnév ú jra m elléknevesült. M ás s z ó tá ra in k6 is bizonyítják, hogy m elléknévként 'szila j, ádáz, d ü h ö d t, vad, kegyetlen' je le n té s ­ ben volt használatos. E jele n tése k a zonban még csak lehetővé, nem p e d ig szük­ ségessé tették, hogy a szó a „d u rv a ” , „a la n ta s ” m inősítésűek közé k e rü ljö n . A lig h a ta rto zik oda az Értelmező Szótár id é ze te ib e n : „T esteiket m áglyán ég e tte el a fene K á ld o r” (Vörösm arty) „M in th a p o rk a p ó ló fene bika jő n e . . .” (A rany) ⃰ Mutatvány a szerzőnek József Attila költői nyelvéről szóló második tanulmánykötetéből. ** A verseket a második szövegkritikai kiadásból idézem a kötet és a lapszám megjelölé­ sével. 76 �Ezek az idézetek ta lá n nem győznek meg m in d e n kit. Berzsenyi versének. „ Az a l­ m ai ütközet” -nek m agas pátoszú z á ró s tró fá já b a viszont a lig h a illeszkedhetne bele a la n ta s szó: „ M e rj! a merészség a fene fá tu m o k M o z d íth a ta la n z á ra it á tü ti, S a m ennybe gyé m á n t fegyverével Fényes u ta t tusakodva tör s n y it.” A 'v a d á lla t' főnévi je le n tés is to v á b b fe jlő d ö tt. M ás nyelvekben is ta p a s z ta l­ h a tn i, hogy a 'fa rk a s ' je le n té sű szó köznyelvi m e ta fo rá va l és ta lán b a b o n á s h ie ­ d e le m b ő l beteqségek je lö lő je lett. A la tin lupus bizonyos b ő rb a jt is je le n t, a fra n c ia lou p rá kot. ca rcin o m á t, a ném et wolf erős b ő rk ip á llá s t. Effé le je le n tésváltozáson a mi fe n é nk is átm ent. A tá jn y e lv b e n és a rég isé g b e n fe k é lyes, g e n y­ nyes, kiütéses betegségeknek, rá kn a k (I. rákfene) elnevezésére s z o lg á lt.7 Jól tu d ju k, hogy József A ttila a n yia rá kb a n h a lt meg. Az a leg valószínűbb, hogy a vers e jelentésb e n h a szn á lja a szót: a rák d a g a n a ta i ették meg Pőcze B o rb á la testét F elvetődhet, h o g y u g ya n e b b e n a jele n tésb e n , de egyéni m e ta fo ­ ra ké n t szerepel a szövegben a fene: a m osónőt elpusztító m inden b a jn a k , m inden é le tta n i és tá rs a d a lm i b e tegségnek az elnevezéseként — persze m a g á n a k a ráknak is, de a fe lő rlő m unká n a k is a je lö lé s e k é n t, József A ttilá n a k e korszakban, a M e ­ d á liá k korszakában fo n to s je lle m z ő je az A ra n y János-i e p ik a i h ite lh ez h a s o n lít­ ható, azzal p á rhuzam o síth a tó líra i hitelessége, s a iá t élm ény- és e m lé ka n ya g á n a k szigorúan hiteles, m e g m á s íth a ta tla n líra i fe ld o lg o zá sa .8 Ennek ism eretében d ö n ­ tö k a kevésbé á lta lá n o s , a ko n k ré ta b b ,rák, rá k d a g a n a t’ je le n té s m el lett, nem zárva ki, hogy az á lta lá n o s a b b je le n té s a h á tté rb e n , egy m ásik síkon szintén b e le ­ játszik a vers értelm é b e. Egy szó a la k ta n i s a já ts á g a it szinte te lje se n egza kta n á lla p íth a tju k m eg: ezzel szemben je lentését, különösen versben e lő tű n ő ta rta lm á t, még in k á b b e ta rta lo m h a n g u la ti, érzelm i, kifejező o ld a lá t és vo n a tko zá sa it sokkal nehezebb fü g g e tle n í­ te n i az elem ző szubj e ktu m á tó l és á lta lá b a n a szubjektív és esetleges elem ektől. M indezek után is e rő skö d h e t v a laki. hogy a fene szitokszót is ben n e érzi v a la h og y a költői szövegben. Ilyen „é rz é s e k e t” m e g c á fo ln i nem lehet, le g fö lje b b m e g je ­ gyezhetjük, hogy ha a szitokszó je le n té s e va ló b a n ben n e la p p a n g a n a a versszak­ ban, a kko r nyilván nem az édesanya e lle n fo rd u l kegyeletsé rtő d u rv a s á g g a l, h a ­ nem a pusztulás, a h a lá l ta g a d á s á n a k a szenvedélyét fe je zi ki, m in t a h o g y e gy egy évvel később írt groteszkben (Két keserves. M e d á lia . 1929. 2 :7 ) disznónak titu lá lja a h a lá lt („p e c s é te i disznó h a lá ln a k ” ). Egy nyelvi elem kérdéses je lentésének tisztázása nem le zá rja , hanem épp e n m egnyitja a stíluselem zést. A to v á b b ia k b a n vessük össze a k ö ltő m e g o ld á s á t n é ­ hány más lehető sé g g e l. M i a kü lönbség egy fö lte tt „ k it m egevett a fene (rá k )” és a m egvalósult „ k it m egettek a fe n é k ” közt? D o b ju k fé lre először is azt a laikus m agyarázatot, hogy a kö ltő a „ r ím ked vé é rt” írta így! A fenék — kefék rím p á r m e l­ le tt és h elyett ugyanis m e g á lla n a a fene - kefe is. De a stíluselemzés szám ára nem is az ok, hanem a h a tá skü lö n b sé g a lényeges. A kö ltő i nyelv az „ ille g á lis ” , a nem logikus és nem nyelvtani re n d b e n h a la d ó a sszo ciá ció ka t sokkal könnyeben k iv á ltja , m in t a köznyelv, nem is szólva az értekező, tu d o m á n yo s nyelvről. H iá b a tisztáztuk, hogy a fene József A ttila versében nem szitokszó. A megevett ig ével 77 �összekapcsolva ennek e lle n é re ó h a ta tla n u l fö lid é zi a költem ényben a „m e g e tte a fe n e ” szttokszerű szólást. Erre a társításra és az e b b ő l fa k a d ó h a n g u la ti érd e s­ ségre az a lko tá sb a n nincs szükség. Ezért m ódosította többes számúvá a fö lte tt vá lto za to t a költő, e g yú tta l lehetővé téve, hogy a fenék esetleg m in t m inden baj m e ta fo riku sa n összegző neve is szerepelhessen a h á tté rb e n . És folytassuk most az összevetést a másik o ld a lo n : m iben té r el a m egvalósí­ to tt nyelvi m egoldás egy fö lte tt „ kit m egettek a rák fekélyei, d a g a n a ta i" -tó l? Ö n m a g á b a n e lé g gé halvány megszemélyesítés m indkettő. A szem léletesség, kép­ szerűség fo ká b a n -m é rté ké b e n nem igen térnek el egym ástól. Élesen kü lö n váln a k a zonban in d u la ti súlyukban, kefejező e re jü kb en . A fö lte tt m egoldás in d u la tila g szinte közömbös, a m egvalósított in d u la tis á g a nagyon erős. H o n n a n ez az erő? O n n a n , hogy ha nem is idézi fö l közvetlenül a fen é-hez ka p cso lód ó ilyen vagy olyan szitkot, ezek in d u la ti hatása h á tté rké p p e n mégis o d a ve tü l a sor fo g a lm i és képi ta rta lm a m ögé. M ég az azonos a la p je le n te s ű nyelvi egységnek sem azonos szükségképpen a h a n g u la ti értéke a köznapi beszédben és a lírá b a n . A vén a köznyelvben pejoratív, Ady, Tóth Á rp á d verseiben viszont nem, sőt az öreg-gel összevetve a n n á l választékosabb is, kifejező e reje is n a gyobb. Könnyen rekonst­ ru á lh a tju k , hogyan jö tt lé tre ez az érdekes je le n sé g . A p e jo ra tív itá s t e le in te a szö­ vegkörnyezet h a tá s ta la n íto tta a versben, a szó in d u la ti é rté ké t a zo n b a n nem csökkentette ezzel. Később a líra i kontextus nélkül is k ia la k u lt a szónak a köz­ nyelvitől elté rő h a n g u la ti értéke. Ez a fo lya m a t a ka ko fé m ia nyelvi ha tá sg é p e ze ­ tének m űködéséhez9 hasonlít. József A ttila éppen 1928 -ban más verseben is kih a szn álja egy szitokform a in d u la tis á g á t: „ V e rt-e m ár té g e d va la ki, vihar? O s to rra l ke rg e te tt-e ? S ötét e rő d b e b u jtá l-e , vihar? úgy m in t a szégyenedbe?” (Förgeteg. 1928. 1 : 334) H o n n an e s tró fá n a k a sodrása? A m egszem élyesített Förgeteghez in té ze tt kéed é ­ sek sorozatosságában is, az ism étlésekben is; de a kissé m ár e u fé misztikus, mégis erős in d u la tis á g ú „M e n j a szé g ye n b e !” népi szitok h á tté rh a tá s á b a n is. A „ F ö rg e te g ” -ben és a ” N em zett József Á ro n ” -b a n a lk a lm a z o tt e ljá rá s a zo ­ nos. A költő m indkét helyen m ódosítja a szitok fo rm á já t, m egszelídíti, fö lla z ítja , s a kö tö tt szókapcsolatok szükségszerűen m e g fa ku ló szem léletiségét - a szókap­ cs o la t összeszokottsága, kötöttsége, á lla n d ó s á g a h a lv á n y ít!10 — más szomszédos szóképekkel erősíti meg, illetve á llítja vissza. Ez az e ljá rá s nem csak szitkot, h a ­ nem más á lla n d ó szókapcsolatok lírai hasznosítására is a lkalm as. Nagysszerű b i­ zonyítéka ennek más József A ttila -v e rs e k közt a „V ig a s z ”11 (1933. Ö M . 2 :9 7 ): „bőröd ne bízd kereskedőre, ki e lá d fe lh ő t az egen s a fö ld ö n te lk e t vesz b e lő le ” Vessük össze a kiem elt sort e szólással: „b ő ré t viszi vá s á rra ” ! V agy: „In k á b b segít a kutya szőre a te ríth e tő b etegen . .” 78 �A m e g fe le lő közm ondás: „K u ty a h a ra p á s t s z ő riv e l!” - A vers tőkése „Szívére veszi te rh ü nk, g o n d u n k. V á llá ra venni nem b o lo nd . M ennyi fényt kap eb b e n a sze m b e á llítá sb a n a m e g ko p o tt „szívére vesz v a la m it” és „v á llá ra nehezedik v a la m i” ! Igaz, e p é ld á k képei nem szem léletesebbek az egyéni költői lelem ény egyszeri szü lö tte in é l. De az így fö le le v e n íte tt, fö lfris s íte tt szókapcsolatok a csak egyéni nyelvi ö tle te k k e l szemben m egőriznek va la m i tö b b ­ le te t e re d e ti kollektív érvényességükből, közösségi ta p a s z ta la tta rta lm u k b ó l, á llta ­ lá n o síto tt íté le tisé g ü k b ő l, népi za m a tu kb ó l. M ásrészt az e re d e ti fra z e o ló g ia i e g y­ séggel összehasonlítva, so kkalta szem léletesebbek: tá rs a d a lm ila g rö g zíte tt a la k ­ ju k tó l m egszabadulva e re d e ti képszerűségüket is visszanyerik. Egyre in ká b b b e lá th a tju k : a fen é-nek in d o k o lt helye van az elem zett s tró fá ­ ban, fu n k c ió t tö lt be. De korántsem csak nyelvtani szöszmötölés. ha m egkeressük, hogy hogyan ka p cso ló d ik a tá m o g a tó m ásik szóképhez, az u n d o rító százlábúak á lla tis á g á v á ele ve níte tt sú ro ló ke fé k képéhez. A legegyszerűbben a 4. sort csonka, hiányos m o n d a tn a k m inősíthetnénk, a 2. és a 3 -4 . sor közt p e d ig e ffé le je le n té sű m e llé re n d e lő ka p cso lato s viszonyt te ­ hetnénk fö l: „A n y á m a t egészen fö lfa lta a rák, es lassan, fokozatosan m a rc a n g o l­ ta szét, ette meg az e m b e rte le n m unka a m aga kínzószerszám aival” . Ez a m a g ya ­ rázat m e g e jtő egyszerűsége e lle n é re va ló s z ín ű tle n ! Valószí n űtle n a h a rm a d ik sor végén á lló vessző m iatt, am ely ezt e lvá la sztja a n e g ye d iktő l, és o d a kö ti v a la m ik é p ­ pen a m ásodikhoz. A „g y o m rá t, h a s á t” a vonatkozó névmási kit tá rg y két főnévi értelm ezője (úgy m o n d h a tn á n k ” részleges értelm ezője), s a negyedik sor sem ö n ­ á lló m ondat, így a fenék a la n n y a l á ll m e llé re n d e lő viszonyban m in t m ásik je l­ zőkkel b ővített alany. Az a la n y o k közti m e llé re n d e lő viszony m ár le h e t ka p c s o la ­ tos is, kö rü lb e lü l így: „a k it, gyom rát, h a sá t fokozatosan m egettek a rák és a m u n ­ ka g y ö tre lm e i". Lehet ez a viszony m agyarázó-azonosító vagy m a gyarázó-helyes­ b ítő : .m „ egettek a rák fekélyei, azaz (am i ezzel a zo n o s:) a m unka g y ö tre lm e i", vagy: „ a rák fekélyei, ille tve (helyesebben m ondva, in k á b b ) a m unka g y ö tre lm e i” . A lehetőségeket nem m e ríte ttü k ki. U gyanis fö lfo g h a tju k a n e g ye d ik sort a fe n é k ­ hez kap cso lt b o n y o lu lt m e ta fo rá n a k is így : „ k it m egettek a rák fekélyei, ezek a százfelé ágazó, százlábú á lla th o z haso n ló súrolókefék,,. A kö ltő kom plex k é p a l­ kotását ism erve12 ez a m egoldás látszik a legvonzóbbnak. Ez képszerűvé teszi a halálos betegséget, de a m e ta fo ra m e g vilá g ító o ld a lá n a k tá rg y á v a l közvetve és mégis képszerűen u ta l a p ro le tá ra n y a m u n k á já ra is. A m e ta fo ra m eghökkentő azonosítása b e le kap cs o ló d ik József A ttila groteszkkorszakába, e művészi szakasz ké p a lkotó és nyelvi s a já ts á g a in a k re n dszerébe.13 De ke ll-e d ö n te n ü n k ? A m e llé re n d e lő m o n d a tta n i viszonyok kötőszó n é lküli kapcsolása a teljesen egyértelm ű d ö n té st teszi lehetőve. A stró fa tö b b é rte lm ű ! De mivel ez a tö bbérte lm ű sé g az egyes értelm ezési vá lto za to k ö sszh a n g já b ó l ered (a változatok egym ást nem c á fo lja k , nem h a tá s ta la n ítjá k ), ez a líra i tö b b é rte lm ű ­ ség okvetlenül érték, a vers g a z d a g s á g á n a k a b izo n yíté ka .” F ejtegetéseink ta n u ls á g a : a ma kö ltő i fene ö n m a g á b a n nézve szükséges és hasznos, k a p cso lód á sa ib a n g a zd a g és g a z d a g ító . Nem a m e g h a to tts á g á t re jte g e tő kam aszcinizm us tünete, hanem a m esterségéhez virtuóz m ódon értő nagy művész nyelvi „ te lita lá la ta ” . 79 �JEGYZETEK 1. Szép Szó 6. (1938. I—II): 1. sz.: 76. 2. József Attila emlékkönyv. Szerk Szabolcsi Miklós. 1957. 110. 3. Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy nem egészen pontosan azt! Vö. Értelmező Szótár. 4. L. 1924-es verseit. ÖM. I: 187. A korábbi népies változatról a kritikai kiadás nem tud. 5. L. A magyar nyelv történeti—etimológiai szótára. 1967. I. 6. Czuczor-Fogarasi, Ballagi, Értelmező Szótár stb. 7. Uo., továbbá Szamosháti Szótár, Szegedi Szótár. 8. Ignotus Pál: Szép Szó 6. (1938. I—II.): 1. sz. 61; Németh Andor: József Attila 1944. 77. 9. Erre I. Fábián-Szathmári-Terestyéni: A magyar stilisztika vázlata. 1958. 123. További irodalom ott. 10. L. Lengyel Lajos értekezését a Szótártani tanulmányokban. (Szerk. Országh László. 1966. 162, 177; Hankiss Elemér: Kritika 4. (1966. X.): 10. sz. 17. 11. Vö. Bóka László: Szép magyar vers. SzocNevKiskvt. 38. sz. 76-80; Török Gábor: „A líra: logika” 1968. 74 12. Vö. Hankiss Elemér i. h. 11—23 13. Vö. Gyertyán Ervin: Költőnk és kora. 1963. 115-35; Török Gábor i. m. 256-8; Uő.. Magyar Nyelvőr 91. (1967. X—X II.): 401. 14. Vö. Török Gábor: „ A líra: logika" 1968. 70-6. (a régibb irodalom ott). TÖRÖK GÁBOR Az összehasonlító irodalomtudomány új vonásai A je le n sé g e k m a gasa b b szintézisbe fo g la lá s á n a k n a p ja in k b a n m e g n yilvá n u ló á lta lá n o s igénye világszerte fokozza az é rd e klő d é st az összehasonlító iro d a lo m tö rté n e t irá n t. A nemzeti iro d a lm a k k a p c s o la ta in a k és kö lc s ö n h a tá s a in a k ta n u l­ mányozása e le n g e d h e te tle n az iro d a lo m te o re tik a számára, hiszen a tények á lta ­ lá n o sítá sá t nem e jth e ti meg csupán a nemzeti iro d a lo m ta p a s z ta la ta i a la p já n , hanem az egyetem es iro d a lo m tényeire kell tám aszkodnia. Az iro d a lo m tu d o m á n y e viszonylag új á g á n a k születése a p o lg á ri á ta la k u lá s ­ sal együtt já ró , egyetem esebb em beri lá tó k ö rre törekvés egyik je le n s é g e volt. „ Kezdetét leghelyesebb H e rd e r1 m u n k á itó l szám ítani. A nemzetközi iro d a lo m tu ­ d o m ánynak ezen az új te rü le té n m ár a XIX. század első h a rm a d á b a n különböző ko ncepciók jö tte k lé tre. Ha a le g á lta lá n o s a b b vonásokról beszélünk, h a n g sú lyo z­ nunk kell, hogy a külön bö ző iro d a lm a k összehasonlító ta n u lm á n yo zá sa az egyik esetben m ár a kkor a v ilá g iro d a lo m ró l való h a la d ó elképzelésekhez vezetett: a vi­ lá g iro d a lmom tö rté n e ti k a te g ó ria k é n t je le n ik meg, am ely fokozatosan jö n létre a nemzeti iro d a lm a k egész so rá b ó l, ezek egyre szorosabb ka p cso la tb a kerülnek egym ással és kölcsönösen g a z d a g ítjá k egym ást. M ás esetben a többé-kevésbé szubjektív összehasonlítások és összevetések odavezettek, hogy a la p ta la n u l e lő n y ­ ben részesítettek egy -egy iro d a lm a t a tö b b i rová s á ra .” 2 A XIX. század közepén és m ásodik fe lé b e n az összehasonlító iro d a lo m tu d o ­ mány, a k u ltú rtö rté n e ti iskola iro d a lo m tö rté n e té v e l való b o n y o lu lt kölcsönhatások közepette fe jlő d ik . Az 1920—30-as évek a kom parativizm us a k tiv iz á ló d á s á n a k kor­ szakát je le n tik . Ezekben az években a kom parativizm us e lism ert vezetői — Paul 80 �von Tieghem , F. B aldensperger, N. Lorga és mások - egy bizonyos e u ró p a i k u l­ tu rá lis együttm űködés kiépítésére törekednek, am elyet a bu rzso á -de m o kra tiku s p o ­ litik a i és e tika i koncepcióhoz való hűség szemszögéből értelm eznek, a híres „ e u ró ­ pai egység” te ó riá já h o z híven. Az 1940-50-es években lé tre jö n a kom parativizm us két le g je le n tő s e b b köz­ p o n tja az Egyesült Á lla m o k b a n és F ra n cia o rszá g b a n . N a p ja in k b a n viszont a nyu­ g a ti kom p a ra tivisztiká b a n a válság c á fo lh a ta tla n tü n e te i észlelhetők. „ A szocialista országok iro d a lo m tu d o m á n y á b a n is m ind é lé n ke b b összehason­ lító iro d a lo m tö rté n e ti tevékenység van kib o n ta ko zó b a n . Az SzKP XX. kongresszusa után a szovjet iroda lo m tö rté n é sze k egy cso p o rtja ú jra é le tre ke lte tte a hosszú ideig kegyvesztett összehasonlító iro d a lo m tö rté n e te t. Érdekes és e lviekben igen ta rta lm a s tudom ányos k o n fe re n c iá t rendeztek a kérdésről 1960-ban M oszkvában. Ezen olyan ta p a s z ta lt iro d a lo m tu d ó s o k és k o m p a ra tis tá k h a lla ttá k szavukat, m int Zsirm unszkij, K onrád. G u d z ij és S zam arin. A szovjet iro d a lo m tu d o m á n y azóta is fokozza és kiszélesíti az e ffa jta kuta tá so ka t. A népi d e m o kra tikus o rszágokban is élénkül a nemzeti iro d a lm a k k a p c s o la ta in a k fe ltá rá s a és vizsgálata. Ezek az ö r­ vendetes f e j le m ények a rra e n g e d n e k következtetni, hogy az összehasonlító iro d a ­ lo m tö rté n e t m arxista m e to d ik á ja is ú jra kim u n ká lá sb a n és fejlesztésben van, am i új utakat, új lehetőségeket nyit, s biztos tu dom ányos a la p o t te re m t az összeha­ sonlító kutatások tá v la ta i szám ára.” 3 A nemzetek nagym érvű tá rs a d a lm i-p o litik a i változásai m e g h a tá ro z ó la g a la k ít­ já k a népek ku ltu rá lis é le té t és m ozgalm át. E korszakos változások nyom án a nemzeti iro d a lm a k k a p c s o la ta ib a n , d ia le k tik u s fe jlő d é s é b e n új kölcsönviszonyok a la k u lta k ki. Az összehasonlító iro d a lo m tö rté n e t fe ltű n ő a k tiv iz á ló d á s á n a k rú g ó it és összetevőit itt kell keresnünk. „ Az összehasonlító iro d a lo m tö rté n e t — m arxista értelm ezésben — az iro d a lo m tu d o m á n yn a k az az á ga, a h o l a kutatás a la p v e tő tá rg ya nem az iro d a lo m , m in t a valóság tükrözése a m aga sa já to s tö rté n e ti és nemzeti fo rm á ib a n , hanem iro d a lm i alko tá so k sorsa a különböző országokban, v a la m in t iro d a lm i m ű fa jo k és m ű fo r­ mák összehasonlító tanulm á n yo zá sa a különböző iro d a lm a k a n ya g a a la p já n , az egyes nemzeti iro d a lm a k fe jlő d é sé n e k nemzeti s a já ts á g a itó l fü g g e tle n ü l.” 4 F e la ­ d a tá u l azt kell te kin te n i, hogy korunk nemzeti iro d a lm a ib a n és a v ilá g iro d a lo m b a n b e á llt új törvényszerűségeket kifürkéssze, s ezeket a k u ta tá s o k a t az iro d a lm i fe j­ lődés mai és h o ln a p i te n d e n c iá i e lő m o zd ítá sá n a k é rd e ké b e á llíts a . A nemzeti iro d a lo m és a v ilá g iro d a lo m új törvényszerűségeinek fe ltá rá s á b a n a m arxista ösz­ szehasonlító iro d a lo m tö rté n e tn e k a m arxizm usnak a b b ó l a té te lé b ő l kell k iin d u ln i, am ely a v ilá g o t és a n n a k tö rté n e lm é t összefüggő egységnek te k in ti. Ennek m e g fe ­ lelően a kutatás nem szorítkozhat id e g en források, közös m otívum ok, p á rhuzam ok és e lle n té te k regisztrá lá sá ra , hanem a kutatás összehasonlító m ódszerének a m arxista iro d a lo m tu d o m á n y b a n m inőségi változáson kell keresztülm ennie, am ely m in d e n e ke lő tt historizm usának új m inőségében n yilvá n u l meg és az összehason­ líta n d ó je le n sé g e k konkrét tö rté n e lm i ta rta lm á b a való m élyebb b e h a to lá s á lta l g a zd a g o d ik. A m arxista iro d a lo m tu d o m á n y csak azokat a je le n s é g e k e t tanulm ányozza ösz­ szehasonlító m ódszerrel, melyek között nem csak va la m ilye n h a sonlóság vagy kü­ lönbség van, hanem lényeges közös vonás van közöttük, vagy azok között a tö r­ ténelm i fe lté te le k között, melyek é le tre hívták ezeket a je le n sé g e ke t. U gyanis a m i­ 6 81 �kor különböző népek iro d a lm a it összehasonlító tö rté n e ti m ódszerrel vizsgáljuk, a la p vető fe lté te le az em beriség szo cá lis-tö rté n e ti fe jlő d é s i fo ly a m a ta egységének és törvényszerűségének m arxista értelm ezése, am ely az iro d a lo m n a k és a m űvé­ szetnek, m in t id e o ló g ia i fe lé p ítm é n yn e k a törvényszerű fe jlő d é s é t is fe lté te le zi.5 H a ngsúlyoznunk kell to v á b b á , hogy m aga az összehasonlítás elve, mely az össze­ h a so n lító iro d a lo m tu d o m á n y b a n , m int a la p e lv jelentkezik, a m arxista iro d a lo m tu d o m á n yb a n csupán a v ilá g iro d a lm i fo ly a m a t m egism erésének egyik módszere. Az iro d a lm a k a lk o tó kö lcsönhatása so kfé le ké p p e n n y ilv á n u lh a t meg. M in d e n esetben legelőször az iro d a lm i h a tá ro n átvivő út k iin d u ló p o n tjá t, az „ á ta d ó t” kell te k in te tb e vennünk. Az egyes a lkotások, életm űvek le g tö b b szö r közvetítő, azaz fo r­ dítás ú tjá n ju tn a k el a ka p c s o la t m ásik ta g já h o z , az „á tv e v ő h ö z ” . A hatás fo g a l­ m át nem lehet véletlenn e k, m e ch a n iku sn a k te kin te n ü n k, a hatás nem valam ely kétnyelvű közvetítővel k ö tö tt vé le tle n ism eretség eredm énye, hanem , az iro d a l­ mi fe jlő d é sb e n is d ia le k tik u s a n összefonódó egyazon tö rté n e ti je le n sé g két o ld a la . A legm élyebb kölcsönha tá s két olyan iro d a lm i irá n yza t között valósul meg, melyek osztály- és szociális irá n y z a tu k a t és az egyes művészek vagy iro d a lm i irányzatok á lta l kife je ze tt tá rs a d a lm i nézeteket te kin tve közeledik egym áshoz. Az á ta d á s és a hatás fo ly a m a tá t a szakem berek és az á tla g o lv a s ó k részéről kísérő visszhang: a fo g a d ta tá s . A m arxista iro d a lo m tu d o m á n y az iro d a lm i ka p cso lato k és kölcsö n ha tá so k ta ­ nulm ányozását e lvileg m ásképpen közelíti meg, m int a hagyom ányos összehason­ lító iro d a lo m tö rté n e t. „ M i ezeket a fo ly a m a to k a t a m arxista esztétika a la p v e tő e l­ veivel összefüggésben vizsg á lju k és — tá g a b b é rte le m b en — az egész tá rs a d a lm i fe jlő d é s fo ly a m a tá n a k m arxista értelm ezéséből in d u lu n k kí. H a n g súlyo zn u n k kell. hogy az iro d a lm a k m arxista ta n u lm á n yo zá sá n a k összehasonlító módszere nem közömbös a kutatás a la p v e tő c é lja irá n t, és szoros k a p c s o la tb a n á ll ku ta tá si m ó d ­ szertanával. N yilvánvaló, hogy az iro d a lo m összehasonlító ta n u lm á n yo zá sa a b b a n az esetben lesz a leggyüm ölcsözőbb, ha nem szűk, ö n m a g á b a zárt c é lo k a t tűz ki fe la d a tá u l, hanem széles, perspektivikus fe la d a to k a t: e lő se gíte n i az egyes n em ­ zeti iro d a lm a k s a já ts á g á n a k a la p o s m egism erését t ö rté n e lm i fe jlő d é s ü k fo ly a m á n ; előkészíteni á lta lá n o s a b b fe la d a to k m e g o ld á sá t, — m in t p é ld á u l — a v ilá g iro d a lo m tö rté n e té n e k létrehozásá t —; e le n g e d h e te tle n lép cső fo ku l szo lg á ln i a szintetikus iro d a lo m e lm é le ti álta lá no sítá so kh o z, am elyek m e g fe le ln e k a m arxista esztétika mai fe la d a ta in a k .” 6 - m ondta N ye upokojeva a fe n t e m líte tt 1960-as moszkvai ta n á c s ­ kozáson. Az összehasonlító iro d a lo m tö rté n e t reneszánszát a szervezeti é le t m e g ú ju lá sa is fém jelzi. Az 1955-ös kongresszuson jö tt létre az A sso cia tio n In te rn a tio n a le de L itté ra tu re C om paréé (N em zetközi Ö sszehasonlító Iro d a lm i Társaság), am elynek e ln ö ke Jacques V oisin, a S orbonne Egyetem professzora. A Társaság m e g a la ku lá s ó ta négy kongresszus z a jlo tt le : 1 9 5 8 -C h a p e l H ill (USA), 1 9 6 2 -B u d a p e st, 1 9 64F ribourg (Svájc), 1967—B elgrád. A kongresszusokon e lh a n g zo tt, és m egvalósításra váró ja v a s la to k je lzik azt az irányt, am ely fe lé az összehasonlító iro d a lo m tö rté n e t h a la d : az elvi á llá s p o n to k o lykor m eddőnek tű n ő v itá i rovására, a konkrét g y a ­ k o rla ti te e n d ő k kerülnek e lőtérbe. Az 1962-es kongresszus p é ld á u l szám unkra nem csak azért je le n tős, mert B u­ d a p e ste n ta rto ttá k , hanem azért elsősorban, m ert a kko r k ö rvo n a la zó d o tt a kelete u ró p a i iro d a lm a k összehasonlító v izsg á la tá n a k lehetősége és szükségessége. 82 �Az ú jko rb a n lényegében a mai k u ltú rnépek m inden iro d a lm a va la m iké p p e n k a p cso latb a n van egym ással és fe jlő d é s ü k e ka p cso lato k közepette m ent és megy végbe. R eálisan léteznek a zonban a nem zeti iro d a lm a k olyan cso p o rtja i, am elyek a tá rs a d a lm i fe jlő d é s a n a ló g fe lté te le i között k ia la k u lt közös tö rté n e lm i sorsban gyökereznek. A nemzeti és a nyelvi rokonság egyik fo n to s tényezője bizonyos á t­ fo g ó b b iro d a lo m -cso p o rto k keletkezésének és k ia la k u lá s á n a k , de a d ö n tő k rité ­ rium — am elynek a la p já n egyes iro d a lm a k egy cso p o rtb a s o ro lh a tó k — a tá rs a ­ d a lm i, tö rté n e lm i fe lté te le k rokonsága, a tá rs a d a lo m g a zd a sá g i szerkezetének tö r­ té n e lm i a la ku lá sa , a term elési mód és a tá rs a d a lm i fo rm á k egymás fe lv á ltá s á n a k ütem e, az anyagi ja va k megoszlása s az iro d a lo m m a l ka p c s o la tb a ju tó tá rs a d a l­ mi osztályok, rétegek. A fö ld ra jz i, nyelvi, nemzeti összetevők az iro d a lm a k k ia la ­ kulásának nagy, á lta lá n o s tö rté n e lm i fe lté te le it csupán csak a la k ítjá k , m ódosítják, színezik. A színező tényezőkből ered, a m ib e n két haso n ló tö rté n e lm i m últú szom­ szédnép iro d a lm a e lté r; a tö rté n e lm i a la p fe lté te le k h a s o n ló s á g á b ó l, am i bennük hasonló. A történelem folya m á n az Európa keleti fe lé b e n é lő népek közös sorsa h á t­ té rb e szorította a hagyo m á n yo kb ó l e redő kü lönbségeket. „K ö rü lb e lü l a fe lv ilá g o ­ sodás korára ú jfa jta c s o p o rtu lá s á llt e lő az e u ró p a i iro d a lo m b a n , mely a n yu ­ g a ti és keleti fé l n é pe in e k különböző tá rs a d a lm i ta g o zó d á sá ra é p ü lt. A d ö n tő k ü ­ lö n b ség e t - tu d ju k — az új keleti és n yu g a ti típus között az okozta, hogy n y u g a ­ to n ko rá b b a n a la k u lt ki a kap ita lizm u s, hogy keleten to v á b b ta rto tt a fe u d a lizm u s és a fe u d á lis osztály h a ta lm a , hogy a p o lg á ri osztály sem számá t, sem súlyát te ­ kintve nem é rte el a n y u g a tit, hogy a parasztság később sz a b a d u lt fe l a fe u d á lis jo b b á g y i kötöttségek a ló l, to v á b b őrizte hagyom ányos é ltfo rm á já t, m in t a nyugati. E különbségek következtében más vo lt a n y u g a t-e u ró p a i és a k e le t-e u ró p a i iro d a l­ mak fe jlő d ésé n e k m enete is. Az eltérés elsősorban a p e rió d u so k egym ásra követ­ kezésének id e jé b e n , kibo n ta ko zá su k in te n z itá s á b a n , o lykor ta rta lm u k b a n és je ­ lentőségükben v a n .” 7 A fö ld ra jz ila g á lta lá b a n a R ig a i-ö b ö ltő l az A d ria i-te n g e rig h úzható vo n a ltó l Keletre eső te rü le te n élő népek (észt, lett, litván, m agyar, rom án és szláv népek) iro d a lm á n a k te h á t nem csak ma, a közös szocialista törekvések révén van e g y­ mással rokon a rc u la ta , hanem m ú ltb e li fe jlő d é s i ú tja ik b a n is szám talan p á rh u z a ­ mos je lenség fedezhető fel, am elyek m ege n g e d ik, sőt m egkívánják, hogy egy kö ­ zös és külön ke le t-e u ró p a i iro d a lm i fe jlő d é s rő l beszéljünk az e u ró p a i iro d a lo m tö rté n e té n e k nagy egészén belül. A b u d a p e sti kongresszus a fe n tie k a la p já n záróülésén e g y h a n g ú la g e lfo g a d ­ ta az e ln ö klő S őtér István két p o n tb ó l á lló h a tá ro z a ti ja v a s la tá t, am elynek lénye­ g e : az összehasonlító ku ta tá so k fejlesztése az é rd e k e lt a k a d é m iá k k u ta tó in té z e ­ te ib e n .8 A M a g ya r Tudom ányos A ka d é m ia Iro d a lo m tö rté n e ti Intézetének Ö ssze­ h a sonlító C so p o rtja — a h a tá ro z a ti ja v a s la t ko n kré tizá lá sa ké n t — részletesen k i­ d o lg o zo tt tervet á llíto tt össze a k e le t-e u ró p a i iro d a lo m tö rté n e ti szintézis e lő m u n ­ la ta in a k m e g in d ítá sá ra vo n a tko zó la g , am elyet a szocialista országok iro d a lo m tö rté n e ti intézetvezetőinek — ugyancsak b u d a p e s ti — k o n fe re n c iá já n (1965. m ájus 12—13) v ita tta k m eg.9 Egy m ásik vállalko zá s — am ely az A. I. L. C. égisze a la tt in d u lt el — a vilá g különböző tá ja in , de e u ró p a i nyelveken írt iro d a lm a k összehasonlító tö rté n e té n e k kidolgozására törekszik. A vá lla lko zá s csírá ja J. V o is in e -n a k g o n d o la ta volt, a m e ­ lyet 1964-ben vetett fe l a frib o u rg i kongresszuson. Az ezt követő két év fo lya m á n 83 �é rle lő d ö tt a g o n d o la t tervvé, s az A. I. L. C. e u ró p a i titk á rs á g a 1967 m á rciu sá b a n körlevelet in d íto tt ú tn a k az érdekeltekhez, azzal a kéréssel, hogy fe jts é k ki vé le ­ m ényüket a tervezett e u ró p a i iro d a lo m tö rté n e t kid o lg o zá sá n a k le h e tő sé g é rő l, a szerkesztés elveiről. A vállalkozás m egindítása azok körében, a kik e lk ü ld té k válaszukat, á lta lá n o s helyeslésre ta lá lt. Sokan kiem elték fo n to s s á g á t m ind a tudom ányos kutatás, mind az egyetem i oktatás, m ind p e d ig a nyelvi okok m ia tt kevésbé e lte rje d t iro d a lm a k je le n tősé g é n e k és szerepének megism erése te k in te té b e n . M e g fo n to la n d ó vélem é­ nyek m erültek fö l a zon b a n az „e u ró p a i iro d a lo m ” fo g a lm á ra és ezzel a v á lla lk o ­ zás elnevezésére, a keretében te k in te tb e veendő iro d a lm a k körére vonatkozóan. A rra nézve, hogy egy nemzetközi iro d a lo m tö rté n e ti szintézist á ra m la to k korszakai szerint kell elrendezni, egyetértés a la k u lt ki, de tö b b e n hangsúlyozták, hogy te ­ kin te tb e kell venni az ezeken b e lü l je le n tkező nemzeti s a já to ssá g o ka t, az á ra m la ­ to k korszakai jelentkezésének k ro n o ló g ia i e lté ré se it az egyes nemzeti iro d a lm a k ­ ban, a kiem elkedő egyéniségek szerepét stb. Az e u ró p a i iro d a lo m tö rté n e t korszakh a tá ra ira , fő ké n t a b e m u ta ta n d ó tö rté n e lm i fo ly a m a t id ő b e li kezdetére és b e fe ­ jezésére nézve egyelőre nem a la k u lt ki egységes vélem ény. A vállalkozás m egva­ lósításának fo rm á já t, ezzel k a p c s o la tb a n a fe lve tt ta n u lm á n y k ö te t-s o ro z a t c é ljá t és re n d e lte té sé t a válaszok tö b b fé le k é p p e n és egym ástól e lté rő m ódon értelm ez­ ték (noha m ag á b a n a b b a n , hogy a ta n u lm á n ykö te te k egy so rozatának m e g in d í­ tása helyes és szükséges, túlnyom órészt m egegyeztek).10 A válaszok eredm ényéről a M a g y a r Tudom ányos A ka d é m ia Iro d a lo m tö rté n e ti Intézete je le n té s t készített, am ely az A. I. L. C. b e lg rá d i kongresszusán k e rü li m e g ­ vitatásra. A vita és a ja v a s la t a la p já n a kongresszus közgyűlése e lh a tá ro z ta a v á l­ lalkozás m egindí tá s á t . Ö t m unkacentrum a la k u lt, az egyik B udapest székhellyel, A K o o rd iná ló Bizottság titk á ra pe d ig V a jd a G yörgy M ih á ly lett. Egyelőre „ p r ó b a ­ kö te te ke t” in d íta n a k, hogy ezek kidolgozása fo lya m á n nyert ta p a s z ta la to k b irto k á ­ ban n agyobb b izto n sá g g a l lehessen m a jd hozzáfogni az ö sszefoglaló m unkához az e u ró p a i nyelvű iro d a lm a k tö rté n e té n e k szintétikus fe ld o lg o z á s á h o z .11 Az e u ró p a i összehasonlító iro d a lo m tö rté n é sze k eme nagy vá lla lko zá sa - a jo ­ gos elism erés m e lle tt — m égiscsak „á tm e n e tn e k " te k in th e tő az egész v ilá g iro d a ­ lom tö rté n e té h e z; a n n a k egyik, bizonyos m értékben - nyelvek, tö rté n e le m , fö ld ­ rajzi h a tá ro k révén — összefogaló egysége. De m inden nép iro d a lm a egyform án fontos, nincsenek a v ilá g iro d a lo m n a k lényegesebb és kevésbé lényeges te rü le te i. V alam ennyi te rü le t iro d a lm á n a k fe ld o lg o z á s á t kell kezdem ényezniök az a rra ille ­ tékeseknek. Ez az „e u ró p a i iro d a lo m " tö rté n e té n e k v ilá g p e rs p e k tiv á ja .12 JEGYZETEK 1. Johann Gottfried Herder (1744-1803), német író, műfordító, filozófus. Fő műve az Eszmék az emberiség történetének bölcseletében és az ehhez kapcsolódó népdal­ gyűjteménye, melybe belefoglalta az általa ismert egyetemes népköltészet anyagából mindazt, amit a nemzeti irodalmak ősi és eredeti értékeinek tartott. Ezzel felébresztette az érdeklődést elsősorban a német és szláv népköltészet iránt. 2. R. M. Sma rin: Az összehasonlító irodalomtudomány mai helyzete néhány külföldi o r­ szágban. Tanulmányok az összehasonlító irodalomtörténet köréből. II. rész. MTA Iro­ dalomtörténeti Intézet kézirat gyanánt megjelent kiadványa. Bp., 1962. 42. I. 3. Nyírő Lajos: Irodalomelmélet-korszerű művészet. Bp., 1967. Magvető Kiadó, 104. I 84 �4. I. G. Nyeupokojeva: Néhány kérdés a nemzeti irodalmak kapcsolatának és kölcsön­ hatásának tanulmányozására vonatkozóan. A 2. pontban idézett kiadvány 82. I. 5. V. M. Zsirmunszkij: Az irodalmak összehasonlító tanulmányozásának problémai. A 2. pontban idézett kiadvány 101. I. 6. I. G. Nyeupokojeva: I. m. 85-86. I. 7. Vajda György Mihály: A német irodalom Kelet és Nyugat között. Helikon, 1965. 490. I. 8. A szocialista országok irodalomtörténeti intézetvezetőinek konferenciája Budapesten. Helikon, 1965. 461-490. I. 9. U. o. 10. Az európai nyelvű irodalmak összehasonlító története. Helikon, 1968. 258-274. I. 11. U. o. 12. Vajda György Mihály: Az európai nyelvű irodalmak összehasonlító története. Korunk, 1968. 318-322. I. CSONGRÁDY BÉLA 85 �KÖRKÉP Madách-emlékérmesek 1968. Dr. NÉMETH ANTAL Dr. N ém eth A n ta l színháztörténész, ny. rendező,- fo ly ó ira tu n k m unkatársa 1968. o któ b e r 28-ón elhunyt. Ez az 1964 óta évenként M a d á c h Imre h a lá la n a p já n a k tá já n rendszeresen visszatérő ünn e p i a lka lo m , a m iko r N ó g rá d várm egye M a d á c h -e m lé k p la k e ttje kiosz­ tásra kerül, nem a T ra g é d ia kö ltő jé n e k elem ző m é lta tá sá ra , részletesen é rté ke lő beszéd m egta rtá sá ra való, de egyetlen g o n d o la t felvetésére ta lá n mégis a lka lo m lehet. H a e lfo g u lts á g nélkül vizsgáljuk, hogy az iro d a lo m terén mi a h írü n k a v ilá g ­ ban, bizony igen le h a n g o ló eredm ényre ju tu n k . B árhol - nagy vagy kis nem ze­ teknél — végzett u. n. közvélem énykutatás szánalm as s ta tisztikát p ro d u k á l a rró l, hogy h á n ya d ik m egkérdezett személy tud m egnevezni egy m agyar k ö ltő t vagy írót, a rró l nem is szólva, hány ezrelék o lva so tt h a zá ja nyelvének fo rd ítá s á b a n a k á r csak egy sort is? N yelvünk elszig e te ltsé g e és nem zetünk kicsinysége nem m agyarázat erre, mert ha a rra g o n d o lu n k , hogy a m ú lt század utolsó é vtizedeiben a m indössze 2 m illió lakosú N orvégia nagy fiá n a k , Ibsennek a nevétől volt h a n ­ gos az egész művelt vilá g és d rá m á iv a l f o rd u ló p o n to tt je le n te tt az e u ró p a i és am erika színházkultura fe jlő d é sé b e n , m élyebben fekvő ok után kell k u ta tn u n k. Az sem m agyarázat, hogy iro d a lm u n k e rő tle n és é rté kte le n lenne, m ert k u ltu ránk le g n a g yo b b a la k ja i, a kik a szellem v ilá g á b a n tökéletesen tá jé k o z ó d ó képességük­ kel szigorú összehasonlításnak vete tté k össze a hazai term ést az id e g e n n e l, eg y­ é rtelm űen és e lfo g u la tla n u l á lla p íto ttá k meg, hogy egy nem zetnél sem vagyunk csekélyebb értékűek és pl. líra i költészetünk belső ra n g já ra a le g n a g y o b b nemze­ tek iro d a lm á n a k te lje s elism erése m e lle tt is büszkék le hetünk. Egy kiváló m agyar író ezen a kérdésen elm élkedve a b b a n lá tja a v ilá g b a n va ló iro d a lm i ism eretlensé­ g ü n k okát, hogy a m agyar iro d a lo m m o n d a n iv a ló ja csak hozzánk szól és a k ü l­ fö ld i olvasót ez a m o n d a n iva ló egyszerűen nem é rd e kli. N incs igénye a m agyar irodalom m egism erésére, m ert ha lenne, a kko r m egterem tené a tő le k iin d u ló jó fo rd ítá so ka t, a jó fo rd ítá s o k k ia d a tá s á t, a szűkebb vagy szélesebb közönség sp o n ­ tá n u l vásárolná és olvasná e m űveket és így m inket is jo b b a n ism ernének. És ha most végig g o n d o lju k , hogy P etőfin kívül, aki rom antikus életsorsával és m eg h a tó a n fia ta lk o ri hősi h a lá lá v a l vá lto tta meg nevének nemzetközi ism ert­ 86 �ségét, p é ld á u l o p á ra tla n Vörösm arty, a tö ké le te s A rany, a fá k ly a lo b o g á s ú Ady, a kristályszépségű B abits életm ű, a csupa zene Kosztolányi, vagy az aranyfényű Tóth Á rp á d , a b o ru lt Juhász G yula, az egyetem es v ilá g iro d a lm a t m agáévá é lő önkínzó Szabó Lőrinc neve egy k ü lfö ld i á tla g p o lg á r szám ára ta rta lo m n é lk ü li üres név és csak szabályt erősítő kivé te lké nt kezd te rje d n i k ü lfö ld i k ö ltő i körökben a fehérizzású József A ttila és a m a g ya r p ro b lé m á k a t u tolsó éveiben egyetem es em beri p roblém ákká é rle lő Illyés G yula nevének ra n g ja , a k k o r különös m e g h a to tt­ sá g g a l k e lle tt kézbevennünk ennek a m a gashom lokú, nem csak a tá rg y a k o n és a fa la k o n , de a messzi é g b o lto n is tú lte k in tő , a lá to m á stó l m e g ria d ó a rcú fé rfiú n a k e m lé kp la ke ttjé t, aki a sztregovai k rip ta cs e n d jé b ő l száz esztendő ó ta egyre sű­ rűb b e n száll ki a kaotikus n a g yvilá g b a , hogy szellem i nagykövete legyen fo rró n szeretett h a zá ján a k. Két nap e lő tt h a llg a tta G y a rm a t Radó G yörgy M a d á c h ku ta tó n a k „é lő M a d á c h ” cím ű e lő a d á s á t és az is tu d va le vő e b b e n a körben, hogy R adónak most fo ly ik a F ilo ló g ia i Közlönyben egy p á ra tla n buzg a lo m m a l összegyűjtött a d a to k a t fe ltá ró ta n u lm á n yso ro za ta a rró l, mely nyelveken, Az ember trag éd iájá-n ak hány fo rd ítá s a je le n t meg az e lm ú lt évszázad a la tt. Egyre tö b b országban fo g la lk o z n a k e nagy művel, egyre tö b b e n és az nem c á fo lja , hanem bizonyítja azt, a m it az id é ze tt je le s író az ism ertség és elism e rte te ttsé g n é lk ü lö z ­ h etetlen e lő fe lté te lé ü l á lla p íto tt m eg. M e rt m it is je le n t v a ló já b a n ez a M a d á c h fe lé fo rd u ló v ilá g é rd e k lő d é s ? Azt, hogy e n n e k a m agányos szellem nek, kastélya félhom ályos „o ro s z lá n b a rla n g já b a .” húzódó nagy té p e lő d ő n e k s ik e rü lt o ly a t m on­ d a n ia m agyar nyelven, am i egyre in k á b b é rd e k e ln i kezdi a v ilá g o t és azt is, hogy a fizika i lé t és nem lét sziklaszirtjének szakadéka e lő tt tá m o lyg ó em beriség olyan vilá g é lm é n y sh o ckjá t é li ma a fö ld ke re ksé g e n , am ely h a lló vá te tte fü lé t, lá tó vá a szemét és értővé é rte lm é t Az ember tra g é d iá ja m o n d a n iv a ló ja szám ára. A Tragédia K isfa lu d y T ársaságban tö rté n t fe lo lva sása u tá n azzal ü d vözöl­ ték M a d á ch Im rét, hogy a nagy siker révén ő m ár nem csak N ó g rá d megye, h a ­ nem az egész haza dísze le t t A je le k szerint nincs messze az idő, a m ik o r va ló ra válik Toldy Ferenc jó s la ta , hogy a mű „ v ilá g h íü vé vá la n d és e p o c h é t fo g c s in á l­ ni a v ilá g iro d a lo m b a n .” Nem túlzás, ha erre a jó s la tra hivatkozva v a llo m : a m a­ gya r iro d a lo m Az ember tragédiája-val lé p e tt be a ,,v ilá g "-iro d a lo m b a . H álás vagyok sorsom nak, hogy az e lm ú lt közel négy évtized során a színház eszközei segítségévei a nagy m űnek a v ilá g b a n va ló elism ertetéséhez a m agam erejével is h o zzá járu lh a tta m , és azt hiszem, m in d n y á ju n k nevében szólok, a k ik itt most ezt a kitü n te té s t m e g k a p tu k : nem é rh e te tt m inket n a g yo b b m egtiszteltetés és öröm , m int az, hogy épp e n a n n a k a p la k e ttjé v e l em lékezett meg ró lu n k a K ö l­ tő szűkebb p atriá ja , a kin e k s z o lg á la ta és szellem ének követése a m a g u n k te rü ­ letén é le tü n k ta rta lm á t és egyik le g n a g y o b b é rté ké t je le n te tte és je le n ti. SINKOVITS IMRE Á d á m o t fo rm á ln i e lm o n d h a ta tla n élm ény és felelősség. M i színészek, hordozói vagyunk egy nagy mű eszm evilágának. N éha e la k a d a szavam, ha a rra g o n d o lo k , hogy tö b b m int egy évszázaddal e ze lő tt a k a d t egy em ber, aki fe le m e lte szavát a szakadék szélén tá n to rg ó em beriség védelm ében. M a d á c h o t nem szeretni, hanem é rte n i kell. A m egértetés a mi fe la d a tu n k is. 87 �A Nemzeti Színház nevéhez méltóan á p o lja a klasszikus d rá m a h a g y o m á n y o k a t A színház tervei között egy ú ja b b M a d á c h mű, a Csák v é g n a p ja i színpadra á llí­ tása is szerepel, Keresztury Dezső fe ld olgozásában. H a so n ló k é p p e n rendkívül nagy élmény Mózest játszani. Ennyire tisztán még soha nem ta n íth a tta m a színpadról az embereket, mint ebb e n a szerepben. E d r á ­ m á b a n egy nemzet létéről, nemzetté fo rm á lá s á ró l van szó. E néhány szubjektív benyomás után szeretném megidézni M a d á c h o t. A Mózes V. felvonása utolsó je le n e té n e k egy részletét mondom el, amelyben Mózes K ánaán küszöbén búcsúzik népétől és á ta d ja a h a ta lm a t Józsuénak: MÓZES Halljad Istenem! S te nép, ha aztán majd boldog leszel S bőségnek örvendezhetsz Kánaánban: Népem ne hidd, hogy a szent eszme, mely Családdá forraszt egybe s összetart Mely nemzetté tesz, hazád csak a föld; A jövőben is az lesz közted első Ezrek felett, éljenek bármi dúsan, Ki híven őrzi szívében a törvényt, bár nem lesz talpalatnyi földje sem. — Mert nem a göröngy, amelyen tapodsz: Néppé e sátor szent törvénye tesz! — Most hozzád szólok, figyelj Józsué. Ha meghalok, s bemégy majd Kánaánba: Templomot, szobrot, síri jelt, irást: Egyetlen emlékét épen ne hagyd A vad pogánynak, melyet ott legyőztél. Maroknyi nép vagyunk. Akár a tenger Csap ránk az ellenség. A hit s a hűség Tarthatja csak fenn népét Izraelnek. JÓZSUÉ Nagy dolgokat bizol rám, - mondd hogyan Állok meg én, - közember erejével A helyen, melyet egy órjás hagyott el? MÓZES E férfiak, — a nép elsői — fognak, Tanáccsal gyámolítani. S az ifju, Pusztában felnőtt, próbált nép erővel. Megkértem Istent, s ő a szellemet, Mely eddig az én lelkemben lakott, Reájuk önti. Óvjátok hiven. Áldás reátok, — álljatok helyemre. JÓZSUÉ Láttad, hogy mit birok. MÓZES Láttam fiam. S megbecsűltelek.- Népem, még csak egyet! Ha meghalok, porom földdel vegyül, Ne hagyjátok, hogy ellenség tapodja. NÉP Igérjük! MÓZES Köszönöm, barátaim. Térjen mindenki nyugton sátorába, És Józsuétól várja a parancsszót; Mert Mózes most bucsút vesz tőletek És halni megy. JÓZSUÉ De ilyen szökve nem. Én a sírig kisérlek, - megfogadtam. - Dr. SZABÓ KÁROLY A megtisztelő kitüntetést a megye kulturális életében végzett munkám ért ka p ta m ; most mégis e n g e d jé k meg, hogy M a d á c h Imrével való találkozásaimról szóljak. Az em ber tr a g é d iá já t ta n íta n i, mióta csak ta n á r vagyok, m indig ünnepi a lk a lm a t je le n t számomra. M in d ig megtisztelve érzem magam, hogy e g yá lta lá n taníthatom a nagy művet. Igaz, a T ra g é d iát végigkísérő — s sokszor in k á b b cson­ kító, mint megvilágosító — szempontok nem egyszer csökkentették ü n n e p i-ta n ító kedvemet. Számomra M a d á c h Imre igen is egyértelm űen válaszol az akkor fe l­ tett kérdésre. Egy válságos korban, levert fo rra d a lm a k után és egy esetleges új fe llendülés idején csakis egyetlen válasz lehetett reális: m inden bukás ellenére is érdemes újra kezdeni. A pesszimista válasz nemzeti öngyilkosságra való biz­ 88 �ta tá s le tt volna, a h u rrá -o p tim is ta pe d ig illú z ió k b a rin g a th a tta volna a k o rtá rs a ­ kat. M a ra d t te h á t a bukásokkal is számoló, de a le ta g a d h a ta la n szorongásokon fe lü le m e lke d ő h it — a nemzet és az em beriség jö v ő jé b e n . N éhány évvel ezelőtt, B alassagyarm at m ú lt századi tö rté n e té t ta n u lm á n y o z ­ va M a d á ch Im rét megyei tisztviselőként, p o litik a i g o n d o lko zó ké n t, legszűkebb n ó g rá d i környezetében lá tta m viszont. N ó g rá d megye lib e rá lis nemessége v a ló ­ ban a reform kori h a la d á s élén já rt. De még ennek a nem ességnek a so ra ib ó l is kiválik M a d á ch Imre. M in t „az ő rh a d i s z o lg á la tra in d u ló " nem zetőrség ka to n a i főbiztosa nem csak lelkiism eretességével és szervező tehetségével tű n ik ki, hanem hazafias elszántságga l is: bete g sé g e e lle n é re kéri a m egyei fő h a tó s á g o k a t h a d ­ b avonulása engedélyezésére. 1849 ja n u á rjá n a k vége, B ala ssa g ya rm a t m egszállása a császári csapatok á lta l vízválasztó volt a megye és a város nem ességének p o litik a i m a g a ta rtá s á b a n . A reform országgyűlések lib e rá lis g o n d o lk o d á s ú hőse: báró M a jth é n y i László, a rokon és atyai jó b a rá t W in d is c h g ra e tz főbiztosa lesz, e lju t a h a za á ru lá sig . A m á ­ sik közeli barát, Jankovics László szintén á ru ló vá v á lik : a lis p á n s á g o t v á lla l a császári m egszállás id e jé n . De még a tiszte le tre m éltó tisztviselőtárs, Veres Pál, is b e hódol. M a d á ch Imre és az öccse, Pál a zonban nem alkuszik meg. Pál Kos­ suthnak a já n lja fel s z o lg á la ta it, Imre visszavonul. És M a d á c h Im re szilárd p o li­ tik a i m a g a ta rtá sa s fo rra d a lm i h a za fisá g a a n n á l is in k á b b m e g fo g ja az em bert, m ert tu d ju k , hogy az é desanyja viszont szenvedélyesen g y ű lö lte a fo rra d a lm a t. Egyetlen n ó g rá d i fö ld b irto k o s sem pereskedett a n n y it a jo b b á g y a iv a l a fo rra d a lo m idején, m int éppen M a jth é n y i A n n a ; és ki kért e lső ké nt ig a zo lá st a rró l, hogy semmi fo rra d a lm i és szabadságharcos te tt sem te rh e li m ú ltjá t? - Bérzcy Lajos és özv. M a d á ch Im réné. M a d á c h Im re p o litik a i következetessége te h á t az a u liku s érzelmű, reakciós g o n d o lk o d á s ú anya szándékaival szemben érvényesült. M a már köztudott, hogy M a jth é n y i A n n a m ilyen nagy szerepet já ts z o tt fia házassági tr a ­ g é d iá já b a n . M a g á n é le té b e n e n g e d e tt a n yja a k a ra tá n a k , de a p o litik a i m eggyő­ ződés terén a m aga ú tjá t já rta . Az irodalom történ é sze k m ár k ije lö lté k M a d á c h Im re helyét a nagy kortársak között. H ogy m ilyen szerepet tö ltö tt be a m egyéjében, tisztviselő tá rsa i és a b a ­ rá ta i között, ennek kiderítése az itt élő helytörténészek fe la d a ta elsősorban. M e g ­ győződésem, hogy csak a megyei vonatkozásokat é rin tő kutatással is nagy szol­ g á la to k a t te h e tü n k M a d á ch Im re ügyének. KOJNOK NÁNDOR Képzettségem szerint ta n á r vagyok, fo g la lkozá so m szerint könyvtáros — szívem szerint népművelő. A k u ltu ra egyik közvetítője, a m űvelődési é le t e gyik szervezője . Tíz éve már, hogy először fe la d a to t kaptam és v á lla lta m m egyénk népm űvelési m u n k á já b ó l. Tíz év — nem sokára ve te rá n ké n t e m le g e th e tn e k. A mi m unkánk, a n épm űvelők m u n k á ja : a ktív kö zé le tiség ; sa já to sa n e rőshitű hivatásérzetet igényel, tu d a to s a n v é g ig g o n d o lt é le tfo rm á t je le n t. Itt n á lu n k — és m inden m ellékíz n élkü l m o n d o m : „n á lu n k vid é k e n ” - szá n d é ka in k és te tte in k fe ­ lelőssége tá rs a d a lm ila g v a la h o g y kö zvetlenebbül é re zh e tő b b és kézzelfog ha tó b b . 89 �Ezért, hogy fé le lm e in k az e re d m é nyte le n sé g tő l, a m egnem értéstől tú lz o tta n is erősek, u g yanakkor persze ö rö m ü n k is b o ld o g ító b b , ha lá tju k és érezzük: nem h iá b a v a ló fá radozásunk, nem ö n m a g u n k a t e lé g e tő lá n g , lelkesedésünk. M a g a m ró l szólva: az itt és m ost oly elism eréssel e m líte tt szándékaim és cse­ lekedeteim fo rrá sa végül is a ku ltú ra , az iro d a lo m irá n t érze tt fe le lő ssé g : e lk ö te ­ lezettség tá rs a d a lm u n k irá n t, am ely tevékenységem hez ösztönzést és le h e tő sé g e t a d ; és hűségem az e lin d ító , e m b e rré -a la k ító szülőföldem hez. Ezért nem a k a ro k a jö vőben sem csak ö n m a g a m nak é ln i — b á r ez nem csak a szándékaim on m ú lik - , noha jó l tudom , hogy ez nem csupán az eredm ények la jstrom ozását, hanem sok ku d a rco t is: nem csupán részvételt, hanem e rő tp ró b á ló h a rc o t is je le n t. Sok még a te n n iva ló , következésképp az én te n n iva ló m is. Em lítették a P a ló cfö ld -e t is, m egyénk fo ly ó ira tá t, am ely — jó l tu d já k : nem v é le tle nü l — igen közel á ll hozzám. A P alócföld szerkesztése, egy-egy szám „ m eg­ a lk o tá s a ” m in d ig - ha a k a rju k , ha nem — m egyénk m ú ltjá n a k , je le n é n e k , és b izo ­ nyos értelem ben jö v ő jé n e k szám bavételére késztet m in k e t; az id ő b e n fo lyam atos, te rü le tile g k ö rü lh o tá ro lh a tó , szellem i és a n ya g i ta rta lm a ib a n különösen b o n y o lu lt és ellen tm o n d á so s v ilá g u n k következetes átélésére. M indez, — b izakodással és le l­ kes rem énnyel m ondom — egyre in k á b b kultúra-teremtő munka is m egyénkben N ó g rá d b a n . Ez a kitüntetés személyemben — bizonyára — a tö b b i nép m ű ve lő n e k is szól. Igy é rteni nem csak a le g jo b b , hanem a le g ig a z a b b is. Én m agam p e d ig úgy érzem, ez a mai m egtiszteltetés legkevésbé k ié rd e m e lt díjazás, de le g in k á b b b iztatás és figyelm eztetés. Ezért köszönöm főké p p e n . 90 �Arcképvázlat Jobbágy Károlyról Az Éjszakai vetítés c. kötetét olvasva A költőt verse tartja fenn - ha jó t ir — a tenger népet - a társadalom, amit kiharcol föld alatt, ha úgy kell, vagy föld felett, ha jön rá alkalom. Nézd meg! M it tettél azért, hogy a néped, hazád független és szabad legyen? Marad nyoma, hogy életed leélted? Megalkuvás volt, avagy győzelem? Ezt rád hagyom. A testem, ez az á r va megkönnyebbült. Vihar és fény járta Az élőnek a holt szélesre tárta az örökkévalóság kapuját. át. A kétszeres József Attila-díjas Jobbágy Károly, aki a fent idézett „M editáció az örökkévalóságról egy felboncolt hulla felett” című programadó versét látná legszívesebben egy kortársi antológiában, jelentős állomáshoz érkezett, amikor „Éjszakai vetítés” címmel közreadhatta válogatott verseinek gyűjteményét. A kiálításában is ízléses kötet — a borító­ lapot és a költő portréját Szász Endre rajzolta — az 1938 és 1966 között írott versek gaz­ dag gyűjteménye. Érdekessége a gyűjteménynek, hogy az 1955-ben megjelent Feltámadás című kötete előtt megjelent verseket is tartalmazza Húszévesen alcím ala tt az 1938-41, a Béke katonája 1941—44, a Vesszőfutás pedig az 1944—52 között írott verseket adja. Jobbágy ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyen alaposan kipróbálta szigorát a XX. század második negyedének minden vihara és változása. A háború fájdalmas varga­ betűt jelentett az életében, s ez okozza, hogy bár korán kezdte, csak most túl o férfikor nyarán remélheti, hogy „aszúra fog érni minden szép gerezd” -je. Jobbágy Károly életútja a „görbe ország” akkori fővárosából, Balassagyarmatról in ­ dult 1921 május 27-én. Édesanyját négy esztendős korában elveszíti s ekkor apja, aki cukrászsegéd volt Pestre költözött. A kisfiú nevelése a nagyszülőkre maradt. O tt nőtt fel a más cégére alatt dolgozó szabó műhelyében, tisztes szegénységben. De annak is meg­ volt az előnye, hogy a takarékosság szigora korán eloltotta a kis petróleum lámpát, mert ilyenkor a mesék és legendák alakjai népesítették be a lakószobát és a gyermek fantá­ ziája a lelkes negyvennyolcas nagyapa meséin próbálgathatta szárnyait. Nagyanyja halála után, kilenc éves korában Budapestre került. Pest az élet árnyoldalaival ismertette meg a vidéki idill után, létbizonytalanság, nedves pincelakások a lázadó dac gyúlékony anyagát rakták a gyermekkor mesevilága fölé s e kettős élmény talajából megszületnek a első versek, melyek miatt — ha haladó szellemű tanárai közbe nem lépnek — kicsapták volna az iskolából. Az ekkori idők ars poeticája is már arról vall, hogy az öncélú, fo r­ mákkal bíbelődő, indulat nélküli költészetnek nincs értelme. „D e hogyha néped kínozzák urak, / ordíts, üvölts, csak, és ne félj fiú ! Lesz ott a versben elég „hangulat” . A Knézich utcai polgári iskola elvégzése után a Márvány utcai kereskedelmi iskolában érettségizik. Az iskolát mulandó börtönének látta, amelyben gyakran úgy érezte, hogy megfullad, de reménykedett „Egy hónap még, s kinyílik döngve fönn / fénykapuja a messzi végtelennek." A kinyíló kapu előbb egy hadianyaggyártási központban tisztviselőséget kínált, néhány szép hónapot a munkáskerületek kultúrelőadójának, akinek ekkorra már versei je ­ lentek meg a Népszavában, a Móricz Zsigmond szerkesztette Kelet Népében és a Hídban is. De törvényünk ekkor már háborús volt ,az Ipolynál is „beton bunkerek leskelőd” -tek és a költő hiába ajánlja az egymásra acsarkodó nemzetek fiainak: „U ta t építs s ne fend a fejszét!” , a háború őt is elsodorja, hasztalan akar a béke katonája lenni. A háborús emlékek, a fasizmus véres embertelensége, a gyilkosok fegyvertársának önvádja egy későbbi nagy versben a Sírok-ban tör fel megdöbbentő őszinteséggel. A királysírok az ős Wawelben, az Auschwitz-i múzeumban őrzött „masnira kötött szalag kis hajfonatban” iszonyú erővel idézik emlékezetébe a felelősséget: 91 �Ü v ö lte n i! Azt kellene, ahogy torkomból tellene, reggeltől—másik reggelig Hiába? Úgysem figyelik. S gyilkos akad még mindenütt; ki így, ki úgy, ki fojt, ki üt; ki elhallgattat, ha beszélsz, ki meggyaláz, amíg csak élsz . . . És bennem is önvád üvölt: „Fegyvertársad volt, aki ölt! Nem kiáltottál fel te sem, járkáltál szín-ezüstösen, hadapród úr, volt pisztolyod és benne kékes, hűs golyók . . . Igaz! - Nem ontottál ki vért, de mit tettél a szalagért? a kislányért, a többiért, aki gettóba zárva félt? A látogatás . . . pár csomag . . . nem menti gyalázatodat. . . Magyarországon esett hadifogságba és a személyi kultusz éveinek szerencsétlen összejátszása folytán csak 1948. szeptemberében tért vissza, elfáradt, megtört emberként. A „fényes szelek fujdogálásának éveit” lekéste, (pedig, hogy készült rá) itthon is kezdődött a személyi kultusz, úgy érezte „a vastapsok orkánja túlharsogja a líra őszinte szavát.” Orosz nyelvtudását hasznosítva beiratkozott az egyetemre és tanári oklevelet szerzett magyar-orosz szakon. A Műszaki Egyetemen lektorként dolgozott, amikor meghívták a Kórbonctani Intézetbe. Az ott átélt élmények hatására írta meg Leonardo da Vinci emlé­ kének ajánlott, már idézett Meditáció c. versét, amelyben önmaga számára is megadja a leckét: csak tetteink adnak örök életet, csak alkotásainkkal győzhetjük le a halált. S az erőszakoltan visszafojtott költői véna ismét buzogni kezdett. A szülőföld adta az ihletet, Drégely vára hősi történetének 400 éves jubileumára négyrészes ünnepi verset írt. A jelen és a múlt összefonódik ebben a nagy versben, az egyszerű emberek minden­ napi hősiessége, amellyel a munkát védik, arra lelkesíti a költőt, hogy ha kell meghaljon a népért, akiről énekel és az eszméért, amely versre tüzelte. A vers fogadtatása egy zsilipet nyitott meg a költőben, a ki nem mondott, éveken át visszatartott gondolatok, szavak szinte áradtak belőle. A termékeny korszakot két kötet termése őrzi, az 1955-ben megjelent Feltámadás és az 1956-ban megjelent Hajnali viadal. E két kötet versei a nép ügye iránti hűségről, az emberi haladás önzetlen szolgálatáról, az élet szépségei felé való mohó kitárulkozásról, minden rossznak szenvedélyes gyűlöle­ téről vallanak. A költészet értelmét veszti — mondja a költő — ha csak az író szivét mele­ gíti, ha míg azt hiszi, „hogy lángot adott", mások azt jéghidegnek érzik. „M indenből új kell a kor em berének... a versből is!” , de a modernség nem eredményezheti azt, hogy a nép az értetlenség keserűségével vádolhassa a költőt: „belőlem robbant a világra, de nem nekem beszélt.” 92 �A személyi kultusz elleni harc, a bal és jobboldali hibák, amelyek a párt akkori vezetésében mutatkoztak próbára tették Jobbágy Károlyt is, és versei bizonyítják, hogy a pártos, a munka lényegét-nehezét kereső és vállaló kommunista költők táborába tartozott, akik felelősséggel keresték a helyes utat. „M ikor a nagy teher alatt / nyögnek a feldobá­ lók, / ugrasz-e költő? — hogy magad / tartsd oda újra vállad. /V agy azt mondod: „ Ez kényes/ügy, nem tipikus je le n s é g ...” Mellettünk állsz csak, vagy velünk? / . . .vagy lesed a szerencsét? / Itt nincs kivétel! Egy brigád / a hazád, ez az ország./ Vagy véle á llod vi­ harát,/vagy szüksége se volt rád.” Hosszabb szünet, hat évi hallgatás után Hó és Nap címmel új kötettel jelentkezett. Már a kötet címe is kifejezi az ellentétek örök összekapcsolódását, a forróságot, amely oly sokszor á tjá rja a költőt, és azt a jeges közönyt, amely néha körülveszi, „ a fényt ami rám hull s a sötétséget, aminek időnkint neki kell vágni.” Hovatartozását ebben a kötetben legszebben a „H a jn a li részegség egy józan korban” című versében mutatja meg, amikor az ébredő Pest egyszerű, munkába induló emberei láttán így ír: S most jöttem rá a férfi korba érve, hogy lassan, lassan, bizony negyven éve, ezen a földön, hol éltem s szerettek, hol annyit vívtam s annyiszor botoltam, ilyen hajnali álmos embereknek a vendége voltam. A mohó valóságszomj, a szeretet és szépség keresése, a dolgozókkal való testvérie­ sülés vágya vezetik tollát ha a Salgótarjáni Üveggyárról, vagy utazásai során a mongol pusztaságok végtelenségéről, a pekingi buddhista templomok furcsa csodáiról, Bécs, Linz történelmi emlékeiről, lengyelországi vagy krakkói látomásairól, Prága szépségeiről, vagy akár saját életének sokféle öröméről, busító szomorúságairól dalol. Az emberi sorsok fáradhatatlan kutatója: „Többet akarok tudni é n /ró la to k , mint mit magatok / őszintén el­ mondani tudtok” — mondja, s ha időnkint rá is tör a társtalanság érzése, amikor magányos légtornásznak érzi magát, hittel vallja: „ . . . í g y szép az élet, ha a mélység / felett magas­ ság tör égbe.” Háló nélkül c. kötete 1965-ben jelent meg. A költő megfogalmazása szerint köteté­ nek mondanivalója elsősorban etikai, s a „Vadak közül a szelídekhez” c. versében csúcso­ sodik ki. Azt mondjo el benne, hogy az érzelmek nemesedése lassúbb folyamat, mint az ész kiművelése vagy a gazdasági fejlődés. De a vers, amely a lélek egyenlete, kötelessége, hogy emberséges életre és közösségi gondolkodásra nevelje az embereket. Igy fejezhetik ki a „szótlan m illiók” a költő szaván keresztül érzelmeiket, adhatnak hangot bánatuknak, örömeiknek. „Én nem élhetek átszűrt, desztillált / világban, míg az, kinek verset írtam / körültekint és harcra-készen á l l , , , ” — mondja A légkör peremén c. legújabb verseit tartalmazó válogatásában. Egy közéleti gondolkodású és beállítottságú költő programnyilatkozata is lehet ez. S Jobbágy Károly, aki a mai magyar irodalom egyik legáldozatosabb propagá­ tora is (bátran nevezhetjük az író-olvasó találkozók országos rekorderének) megfogadva Babits tanácsát „akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek” elsősorban a kortárs irodalmat népszerűsíti, hiába érzi, hogy „Túl a lírai koron” a hajdan lobogó lángból - csak parázs ma radt. Az olvasó behaitva válogatott verseinek gazdag gyűjteményét úgy érzi és kívánja is, hogy a „H a rc" győzelmes lesz, érdemes a költőnek a sírig énekelni és hitének megvalósításán munkálkodni: Jó lenne hinni: a halál mikor a testet általlépte, a mű, a vers helyébe áll s toronyként nő az öröklétbe. CSUKLY LÁSZLÓ 93 �Kunszabó Ferenc: A hegy alatt Néhány — folyóiratokban publikált — riport, szociográfiai cikk után jelentke­ zett Kuszabó első „regény” -terjedelmű írásával. Kötete, A hegy alatt c. riport­ regény is szociografáló tevékenységéből nőtt ki. A szociográfia a tényszerű társadalmi környezet, helyzet felfedezésére vállal­ kozik, benne az ember is a tárgyi kap­ csolatok, összefüggések része, eleme, ahol te hát állapotában s nem sorsában mu­ tatkozik. Éppen ezért „trárgyiasítható", ezért lesz — az elbeszélt emberrel szem­ ben — a helyzet, helyzetsorsok meghatá­ rozottja. Határműfaj a szociográfia: a mai éle­ tet, életformát, napjaink társadalma em­ berének viszonyait közvetlenül fedezi fel, tárja az olvasó elé. A közvetlenség ugyan­ akkor a szépirodalmiság korlátja, ha a felfedezett új valóságtények „nem elbe­ szélők” . A szociográfiából tehát akkor vezet út a szépirodalomba, ha emez té­ maként kezeli a riport tartalm át adó élet­ anyagot. A szépirodalmi ábrázolás a riport ta r­ talmának közvetett megformálását tételezi fel, hogy a „poézis első tárgya", az ember akként jelenjen meg, hogy — tu ­ datosan vagy nem tudatosan — magára vonatkoztatta az őt övező, meghatározó viszonyokat, úgy jelenjen meg, mint a „társadalmi viszonyok összessége” . Ehhez pedig életsors ábrázolás szükségeltetik. Nyilvánvaló azonban, hogy a riportból kinövő szépirodalom formailag is mutatja a változást. Ez az alkotónak tárgyához való megváltozott viszonyát tükrözi, érezteti, hogy a téma „non fiktion” . Közismert példára — Sánta Ferenc Húsz óra c. regényére — hivatkozhatunk, amely­ ben az író helyzetet tár fel életsorsok példázatával, de a hősök törvényei a helyzet kényszere folytán világosodnak meg. Ez formailag úgy jelenik meg mint a formáló tevékenység „történetének" ob­ jektivációja. Ezt az utat választja riportregényében Kunszabó is. Már könyve Mikszáthtól vett mottójá­ ban előlegezi, hogy nem hagyományos elbeszélést ír, jelzi a formai kisérlete­ zést is. Mikszáth a következőképpen vélekedik arról az elbeszélő irodalomról, amely a „hétköznapi életből meríti tárgyait” ; az a „hírlapírói riport felé megy előre", afelé a műfaj felé, amely „legközvetlenebb 94 rajzolata a valóságnak, s azon felül sza­ bad és független a szabályoktól". Érde­ mes azonban okfejtése egy korábbi rész­ letét is idézni, hogy tisztán álljon előttünk a mottó lényege: „ . . . még most is sok a mesterkéltség benne (ti. a hagyományos regényben), s a cselekmény szimmetri­ kus fölépítésében, az összefutó szálak e l­ rendezésében a csináltság erősen érzik. Az olvasó első tekintetre észreveheti a tö rténet kompozícióján s anyagán az író kezét és ízlését, holott csak a kidolgozá­ son és fölfogáson volna szabad éreznie.” Az elmélkedés a valóság tényeinek, de tendenciáinak is közvetlen tudomásul­ vételéről illetve annak „rajzolatáról” szól. azaz a tevékeny formáról és a formáló tevékenységről. A probléma most már úgy vetődik fel, hogy Kunszabó mit kezd a választott mércével? A „szabályoktól" való „függetlenség" — paradoxon — szembetűnővé teszi az író kötöttségét. A riport adott helyzetre épül, annak keresztmetszetét adja anélkül, hogy — mint Mikszáth mondja — a hősök élet­ folyamatából „kénytelen volna többet nyújtani, mint amennyit az esemény meg­ értése kíván." S ezen a ponton tolakszik elő az író „szabadsága” ill. kötöttsége: az anyag — mely adott formában létező — az esztétikai átváltoztatás, „kidolgozás", az átképzelés, „fölfogás" révén a közvet­ lenből a közvetettbe lendül ót. Konkré­ tabban: a helyzetelemzés, feltárás viszo­ nyok feltérképezése úgy, hogy a helyzet­ ben rejlő feszültség, dinamika által kikényszerített írói viszony az alkotás döntő mozzanatává válik. A kézenfekvő megoldás: ha az író maga is „jelen van" a műben — mint Kunszabó könyvében — szemlélő, majd vitapartner, végül cselekvő résztvevő lesz. Ezeket a fokozatokat az életanyag kényszeríti ki, amely azután szerkezeti — fejezeti — ha­ tárokat szab a műben. Az expozíció történése szokványos: a téma negtalálásának körülményeit az ösztövér szokványostól irtózó riporteri ma­ gatartás megmutatásával együtt mondja el. Csak ezután szab fejezetcímet, jelezve, hogy igazodik anyaga törvényeihez. Egy­ ben jelenléte is „háttérbe" szorul — tá ­ jékozódó, szemlélő lesz — a formálásban van csak jelen: alakok monológjaiból rakja össze az előzményeket, a megjele­ nése előtti történetsort. A monológok egy-egy erkölcsi — s nem esztétikai érte- �lemben vett - jellemet körvonalaznak, az alakok közvetlen „érdekeltségei” ará­ nyában tartalmaznak egyéni indulati, ér­ zelmi elemeket is. Mégis „irányítottak” fordulatai — bár nyílt írói kérdés nem hangzik el — éreztetik az író érdeklődé­ sének irányait. Az alakok vélekedéseiből emberi differenciáltságában tárul elénk a különös mikrovilág egy szelete, annak az eseménynek az előzményei, amelyek felforgatták a mindennapi élet mechani­ kus rendjét, amelyek — akarva-akaratlan — magukat az „érdekelteket” is emberi viszonyaik számbavételére késztették. Az író azonban mélyebbre lát, látja a társadalmiság rejtett mélységeit, ezért in­ dul környezeti vizsgálódásra. A hegy alatt az „orig in á l” elmaradottság állapotát leli meg. A vegetatív „életörömök” biro­ dalma ez, riasztó tenyészet, megfeneklett emberi sorsok rezervátuma. Ez a környe­ zet „dobta ki” a tragikus sorsú Vámos Icát, s ez húzza vissza. Közvetetten azok az előitéletek, amelyek A faluba kerültek sajátjai, amelyek másrészt A múlt tovább­ élő beidegzettségei, anakronisztikus kö­ töttségei Egymás után bontakoznak ki a meg­ nyílt heletőségekkel élni nem tudók, a megfeneklettek és a mindennapokban helytállók alakjai igazaik és sérelmeik és vélt igazaik és vélt sérelmeik vonzásában, míg az író eljut a feloldásig, az Élők között a cselekvést vállaló élőkig. Mindez abban az új forma-esztétikum­ ban, amelyre korábban már utaltunk! A szemlélődő író A hegy alatt c. fejezet­ től vitapartnerré válik. Ekkor fogalmazza meg műve alapkérdését is: „hogy tud­ tak maguk huszonkét évig itt maradni?” Ezt a kérdést jelképezi a megdőlt kapu­ oszlop kidöntését szorgalmazó konoksága is; a jelen fölé árnyuló megkövesült múlt­ ról van szó, a szövevény gyökeréig hato­ lásról. Mindez egyértelművé teszi, hogy az író tudatosítóként van jelen a regény­ ben: „kívülről” jött, „kívül” maradó moz­ gató, aki az életanyag és a művészi gon­ dolatiság ellentéteiből építkezve hozza létre a formai-szemléleti egységet. A személyes és az objektív, a lírai és az epikai ötvözésének és ütközéseinek va­ gyunk tanúi - ütközéseinek is, mert az ob­ jektív néhol naturalisztikus közvetlensége rátelepszik a líraira. Jele ez annak is, hogy a közvetlen élőbeszéd „irodalm i” megemeléséről — a mű egészét tekintve — aligha beszélhetünk. Első kötetről lévén szó, határozott írói profilról még nem beszélhetünk. Kun­ szabó Ferenc riportregénye az elbeszélés „változása” vonzásában írt kísérlet. (Új Termés. Magvető. 1968.) DANYI GÁBOR A Salgótarjáni Kohászati Üzemek száz éve 1868-1968. 1967 tavaszán Salgótarjánban tartotta vándorgyűlését a Magyar Történelmi Tár­ sulat. A gyűlés fő témája az üzemtörténet­ írás volt. Az előadások foglalkoztak az addig megjelent üzemtörténeti munkák általános értékelésével megállapítva ezek legfontosabb hiányosságait, melyek abból adódtak, hogy ezek a művek egyrészt el­ hanyagolták a földrajzi-társadalm i kör­ nyezettel való kölcsönhatások ábrázolását, mechanikusan átvéve az országos törté­ neti fejlődés sémáit, másrészt elarányta­ lanodtak és így vagy túlnyomóan műszaki, vagy közgazdasági vagy munkásmozga­ lomtörténeti jelleget öltöttek. Szükséges­ nek tartotta ezért a vándorgyűlés vita­ indítójának előadója, hogy a gyártörté­ net komplex módon kerüljön feldolgozás­ ra, de nem műszaki, munkásmozgalmi, közgazdasági stb. hosszmetszetek párhu­ zamos egymás mellé állításával, hanem kimutatva a nagy horderejű gyári, ipar­ ági, helyi és országos események keltette hullámok hatását, visszaverődését az üze­ mi tevékenység minden területén, fe l­ hívni így a figyelmet az üzemnek, mint egyszerre termelési és társadalmi szer­ vezetnek kettős kötődésére, arra, hogy az üzem az egész ipari strukturának és a tájnak szerves része. A vándorgyűlésen elhangzotta k külö­ nös aktualitást kapnak most, amikor é p ­ pen egy Salgótarjánban megjelent üzem­ töiténeti mű értékelése a feladatunk. Igaz ugyan, hogy a munka megírása jelentős mértékben a vándorgyűlést megelőző 95 �időszakra esik, s így az ott elhangzot­ takat a szerzők csak korlátozott mérték­ ben. vehették figyelembe, a mű elemzése mégis alkalmas lehet arra, hogy konkrét példán szemlélhessük az üzemtörténeti munkával szemben támasztott követelmé­ nyek megvalósulását és így hasznos ta ­ nulságokkal szolgálhassunk a későbbiek­ ben készülő gyártörténetek szerzői ré­ szére. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek (ko­ rábbi néven a Salgótarjáni Acélárugyár) 100 éves jubileumára megjelent kiadvány (Összeállította: Lizsnyánszky Antal, Hor­ tobágyi András, Erdős István, Csabai Jó­ zsef, készült a Nógrád megyei Nyomda sa lgótarjáni üzemében, mindössze 500 példányban) 200 oldalon foglalkozik az országosan is jelentős üzem multjával és jelenével. Az 1945-ig eltelt korszak szer­ zője bemutatja az alapítás körülményeit, az 1868. augusztus 21—22-én alakult Salgó-Tarjáni Vasfinomító Társulat első lépéseit. Kirajzolódik szemünk előtt, ho­ gyan készítették elő a gyár megindulá­ sát, látjuk az első gépeket (melyekből egy rnég ma is üzemben van), felsorakoz­ nak előttünk az első munkások, kiknek névsora rendkívül érdekes nemzetiségi összetételt mutat. Az 1870-es évek közepe tóján nagy minőségi javulást eredménye­ zett a Siemens-Martin rendszerű acél­ gyártó kemencék bevezetése. Ez is közre­ játszott abban, hogy a termelékenység nőtt és így az 1873 utáni válság ellenére 1874-75-ben nyereséges volt a gyár. Újabb jelentős előrehaladást hozott 1881ben a salgóbányai fogasvasút üzembe­ helyezése. Az első korszak kapcsán ismer­ teti a szerző a gyári kolónia, valamint a kórház létrejöttét és az olvasóegylet a lakulását, (mely 1978-ban ünnepelhetné 100. évfordulóját). Felsorolja végül azo­ kat a nevezetes személyeket, akik vala­ milyen kapcsolatban álltak a gyárral és a hazai műszaki tudományos életben ill. üzemi gyakorlatban jelentőset alkot­ tak. Az első évtized ismertetését követően a szerző beszámol az Új gyártmányok bevezetéséről. Ezek sorában a legjelen­ tősebb az 1879-től gyártott tengely, majd később a huzal és a szeg. Döntő jelentő­ ségű lépést jelentett az üzem életében a Rimamurány-völgyi Vasmű Egyesülettel végrehajtott fúzió, melynek eredménye­ ként alakult meg a Rimamurány—Salgó­ tarjáni Vasmű Részvénytársaság. Kimerítő részletességű beszámolót olvashatunk ezek után arról is, hogy a gyár fejlődésével Járó koncentráció a lakosság körében za­ 96 vart okozott és nagyon sokan kivándor­ lásra szánták el magukat. Külön fejezet foglalkozik a század első éveivel, majd az I. világháború és a forradalmak kor­ szakával, a gyár dolgozóinak a Tanácsköztársaság idején kifejtett tevékenysé­ gével. Aránylag röviden foglalja össze a mű a gyárnak a két háború közti történetét. Igaz, műszaki szempontból jelentős fe j­ lődés nem következett be ekkoriban, ta ­ lán a Rimagil hegesztőpálca gyártásának a bevezetését érdemes említeni, Ugyszól­ ván semmit sem olvashatunk a Horthykorszak munkásmozgalmáról, ebben azon­ ban nyilván az is közrejátszik, hogy a Részvénytársaság vezetőségének a mun­ kásság megnyerését célzó intézkedései (lakótelepépítés, új iskola, sporttelep stb.) a munkásmozgalom alakulását kedvezőt­ lenül befolyásolták. A felszabadulás utáni korszakkal fog­ lalkozó rész többek közreműködésével 11 fejezetben mutatja be a gyár életé­ nek legutóbbi 23 évét, a hősi küzdelmet, melynek eredményeként a nagyrészben leszerelt gyár 1945. év első napjaiban megkezdte munkáját, a mozgalmas éve­ ket, az első 3 éves terv teljesítéséért foly­ tatott kemény harcot. A gyár, mely 1946. óta működik állami kezelésben, 1950-ben vette fel a Salgótarjáni Acélárugyár ne­ vet. Külön fejezetet szentelnek a szerzők a pártés mozgalmi szervek, va­ lamint az ifjúsági szervezet ténykedé­ sének: Beszámolnak arról is, hogy 1956 előtt sem történt komolyabb fejlesztés, a gyár vezetőségének az energiáit ekkoriban a felülről ütemezett versenymozgalom szervezése, a munkaintezitás növelése, a normarendezés, a békekölcsönjegyzés kötötték le. Az ebből adódó belső ellent­ mondásoktól csak az ellenforradalmat követő konszolidáció szabadította meg a gyárat. Az új korszak legjelentősebb be­ ruházása, a 30 milliós költséggel létesí­ tett hideghengermű 1961-ben készült el és ez is fontos szerepet játszott abban, hogy az üzem exporthálózata jelenleg már 76 államra terjed ki. A befejező részek a gyár jövőjét v il­ lantják fel, említést téve az acélöntöde és huzalmű rekonstrukciójáról, a Dexionelemek gyártásáról és a földgáz beveze­ téséről. A mű tartalmának rövid áttekintése azt mutatja, hogy a szerzők igyekeztek az elmúlt száz évre visszamenően a gyár fejlődéséről minél sokoldalúbb képet adni. A mű elkészítése során felmerülő alapvető hiányosságok következtében �azonban igyekezetük nem mondható ma­ radéktalanul sikeresnek. Igy az a tény. hogy az államosítás előtti korszak törté­ neti vonatkozásainak elsőrendű forrás­ anyagaként egy 1906-ban megjelent mű­ vet használt a szerző és egyáltalán nem merített semmit a részvénytársaság nagy mennyiségű és értékes levéltári iratanya­ gából, azt eredményezte, hogy a törté­ neti visszapillantás túlnyomó részében sa­ ját szakmai ismeretein alapuló műszaki­ történet jelleget öltött, mely a nem kifejezetten szakember-olvasó számára aránylag nem sokat mond. Különösen a Horthy korszak történetének hiányosságai vezethetők vissza a ki nem elégítő forrásfeldolgozásra. A gyár termelési és érté­ kesítési tevékenységére, az ország ipari életében betöltött fontos helyére, a többi ipari és egyéb gazdasági szervekkel való összefonódottságára vonatkozóan nemcsak a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. iratanyaga hanem a vállalat bankári szol­ gálatát elsősorban ellátó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a finánctőke egyik hazai vezető intézménye, valamint a gyárral szoros együttműködést kifejtő Weiss Manfréd művek iratanyaga is sok értékes adatot szolgáltathatott volna. A Tanácsköztársaság korszakának vizsgála­ tánál első forrásként használhatta volna a szerző a Párttörténeti Intézet archí­ vumában őrzött ún. TAGYOB anyagot, melyet a Tanácsköztársaság bukása után állították össze ugyan és így az ellenforrada­ lom szemszögéből értékelték az eseménye­ ket, mégis nagyon sok használható adatot örökítettek meg erről a hősi korszakról. A munkásság helyzetére és mozgalmaira vonatkozóan pedig a Vasas Szakszervezet, illetve a Magyar Bánya- és Kohómunká­ sok Országos Szövetségének ugyancsak a Párttörténeti Intézet archívumában fellel­ hető iratai nyújthattak volna adalékot. De még a megyei levéltárban őrzött sal­ gótarjáni polgármesteri iratok is sok ada­ tot tartalmaznak az acélgyár múltjával kapcsolatosan. Ezúttal nincs lehetőség mindazoknak az érdekes és jelentős ada­ toknak a felsorolására melyek a levél­ tári anyagnak fáradságos, időtrabló, de feltétlenül el nem hagyható elemzése révén gazdagíthatnák a könyv anyagát. Csak érzékeltetni kívántuk, hogy miként lett volna elkerülhető az, hogy a történet folyamatosságában mutatkozó hézagokat o szerzők egyes aránytalanul elnyújtott részekkel egészítsék ki (ilyen pl. az á lta ­ 7 lános kohótörténet szakkönyvbe illő rész­ letességgel nyolc oldalon ismertetett váz­ lata) vagy az, hogy egyes, az egyébként is meglévő tartalmas, színes függelék­ ben is elhelyezhető témákat a történeti részben, vagy akár külön fejezetben is­ mertessenek. (Ilyen pl. a nevezetes szak­ emberek felsorolása, a műhelyek beren­ dezésének részletes ismertetése, vagy pl. az 1944. évi lavinaszerencsétlenség rész­ letes leírása az áldozatok névsorával.) Az említett arányeltolódások azonban részben már egy másik hiányosságra, az egységes szerkesztői koncepció hiányára vezethetők vissza. Ez különben jól meg­ állapítható a mű szerkezetéből is: az egyes fejezetek rendkívül eltérő méretek­ ben igen különböző volumenű témákat ölelnek fel. Találunk kétoldalas fejeze­ teket is, de ennek a tíz-, sőt húszszorosa is akad. Továbbá az első részben számo­ zott. precíz fogalmazású címek a második részben pedig számozás nélküli, szubjektí­ vabb jellegű címek sorakoznak. Ez termé­ szetesen nem lényeges kérdés, de szintén arra utal, hogy a műnek nem sikerült meg­ valósítania a vándorgyűlésen elhangzott cél­ kitűzést. mely az üzemtörténeti művek egy­ séges koncepció alapján készülő komp­ lex jellegét hangsúlyozta ki. A műszakiközgazdaságji-szociológiai szakképzettsé­ gű munkatársak egy történész szakava­ tott irányítása mellett a rendelkezésre álló forrásanyagok minél teljesebb fe l­ használásával sokkal jobban biztosítot­ ták volna az országosan számottevő év­ forduló méltó megünneplését és ugyanak­ kor jelentősebb mértékben járulhattak volna hozzá hazai gazdaságtörténeti iro­ dalmunk gazdagításához. A sok lelkes igyekezet és fáradságos munka azonban így sem hiábavaló, s így, annak ellenére, hogy a kivitelező Salgó­ ta já n i nyomda a meglehetősen nagy­ számú sajtóhibával és a vegyes szín­ vonalú képmellékletekkel a feladathoz nem nőtt fel a kívánt mértékben, a mű az elmúlt száz év lelkesítő nagy esemé­ nyeinek és tanulságos hétköznapjainak megörökítésével említésreméltó helyet ér­ demel és alkalmas arra, hogy minél tö b ­ ben ismerkedjenek meg általa a jubiláló salgótarjáni üzemmel. SCHNEIDER MIKLÓS 97 �Jubileumi kiállítás Népünk nagy történelmi évfordulóira emlékező rendezvénysorozatot Salgótar­ jánban „Az őszirózsás forradalom és a Népköztársaság időszaka Nógrád megyé­ ben” című kiállítás nyitotta meg. A me­ gye történetének fontos állomását bemu­ tató kiállítás 1968. október 20rán nyílt meg reprezentatív környezetben a József Attila Megyei Művelődési Központ üveg­ csarnokában. A kiállítás időpontja is megfelelő, az ünnepségek sorozatában úgyszólván indító volt. A miliő és az idő­ zítés jó párosításához kapcsolódott a ren­ dezés eddigi ilyen jellegű kiállításoknál jóval magasabb színvonala. A kiállított dokumentumok konstatálását, szemlélését nem bízták a tárlatlátogatóra, a kiállítás jelentőségét méltató bevezető után a kiállítás rendezői biztosították a szakszerű tárlatvezetést, biztosítva, hogy a kiállított dokumentumok mögé betekinthessenek a látogatók. Az ismeretszerzés több dimen­ ziós csatornáinak együttes alkalmazása, vagy ahogy azt a népművelésben mond­ juk komplex módon való felfogása jó ta ­ pasztalatot adott, hasznos tanulságot nyújtott más alkalmakra is. A kiállítás készítői rendkívül naqy tény­ anyagra támaszkodva, a válogatás lehe­ tőségével élve gazdag tartalmú gyűj­ teménnyel lepték meq a tá rlatlátogatókat. Most látjuk talán első ízben a mintegy 4 éve előretörő helytörténeti kutatómunka eredményeit. El tudták kerülni a korábbi időszakban kisértetiesen megnyilvánuló helyi adathiányt az országos dokumentu­ mok egyoldalú bemutatását. A szerkesz­ tők gondos munkája nyomán olyan do­ kumentumok, sajtócikkek, illusztrációk, reprodukciók kerültek tablókra, amelyekkel még a történettudomány megyei kutatói sem találkoztak. A kiállítás új színfoltiát képezi fel­ tétlenül a nógrádi korabeli sajtó, a helyi szociáldemokrata újságcikkek állásfoglalásainak bemutatása orszáaos kérdésekben helyi problémákban. Ú j­ szerűen hat, az eddig még megyei nagyközönség előtt sem szereplő ko­ rabeli filmhíradó bemutatása. Jó néhány dokumentum, fénykép — pl a gyermek­ munkásokról szóló kép — az országos mú­ zeumok adattárában sincsen meg. Fél­ órásukkal, kiállításukkal a rendezők mesz­ sze túlmutatnak a megyei kereten. A jelentős előkészítéssel tető alá ho­ lott kiállítás tartalmára vonatkozó ész­ 90 revételeknél is az elismerés hangján kell szólnunk. A munkásmozgalom periodizá­ ciójának megfelelő szerkezeti telepítés alapjaiban helyes. Külön érdeme a kiállí­ tásnak, hogy nagy gondot fordít a mo­ narchia rendszerében bekövetkező válto­ zásokra, utal a bomlás folyamatára. Tény­ anyagának felsorakoztatásával segítséget nyújt a magyarországi imperializmus sa­ játosságainak felismerésére. Jól sikerült a munkásosztály élet- és munkakörülményei, s különösen az olcsó gyermekruha ki­ zsákmányolásának bemutatása. Az első világháborúról a munkások, parasztok részvételéről, lelkesedéséről az ellenforra­ dalmi propaganda 25 évén keresztül csak elismeréssel beszélt, elhallgatva ,hogy az első ütközetek, az első tél, a rossz fel­ szerelések hamarosan megtépázták a mesterségesen felszított nacionalista han­ gulatot. A vereségek, veszteségek elmé­ lyítették a század-fordulón kialakult vál­ ságjeleket. A tablókon elhelyezett anya­ gok szemléletesen mutatják a megye veszteségeit, az elégedetlenséget. A frontokon kialakult barátkozások és különösen a Nagy Október hatásaképpen Magyarországon, tovább nőtt az ellentét az uralkodó osztály és az elnyomottak között. A tablókon elhelyezett dokumen­ tumok többek között az acélgyári mun­ kásság sztrájkja, a kisterenyei asszonyok békegyűlése szemléletesen bizonyítja, hogy Nógrád is felzárkózott a megmozdulá­ sokhoz. Sikerült bemutatni, hogy miért járt élen vidéki vonatkozásban az események elsősorában az iparmedence koncentrált munkásosztálya. A bányászok, vasasok tu­ datos harca nyomán a logikus vonalve­ zetés viszi el a tárlat nézőjét a történelmi sorsfordulóhoz az első polgári forrada­ lomhoz. A kiállítás jelentős értéke annak be­ mutatása, hogy a győztes polgári forra­ dalom sem söpörte el a reakciót. Az új hatalmi és igazgatási szervezetekben gyülekezett a régi rend képviselete, erőt gyűjtött, új támadásra készült. A nemzeti bizottságokban megbúvó erők tevékenysé­ gét tetemre hívott sajtóanyag jól szemlél­ teti. Érdekes adatokat közöl Somlyó Jó­ zsef tevékenységéről, aki burzsoá politikus lőttére szociáldemokrata szervezetekben is tevékenykedett Jól időzített és jól ex­ ponált a KMP megalakulásának, tevé­ kenységének bemutatása, az orszáqos szervezkedésben való részvétel, a KMP központja vezetőinek szereplései. A ki �állítás hasznos adalékot ad, a legújabb­ kori kutatások tükrében a januári véres eseményekről, arról, hogy hogyan hami­ sították meg azok valódi tartalmát az el­ lenforradalom évében, és hogyan került át még egyes munkás tudósításokba is polgári értelmezésű közlés. Különösen ér­ tékes annak bemutatása, hogy ezekben a napokban sem a bányák, üzemek szoci­ alizálásáról van szó, hanem a munkás­ ellenőrzés jogáról. Több tényanyag mu­ tatja be - ahol helyi anyag nincs, ott or­ szágos - az utat az első proletárdiktatú­ rához. Több megyei személyiség útjának felelevenítése jól példázza, hogyan pró­ bálják a különböző szervezetekben a burzsoá befolyását fenntartani. A kiállí­ tás szerkesztői a KMP megyei szervezetei megalakulásáról csak vázlatos képet mu­ tatnak, hiszen erről újabb kiállítás ad majd képet. A Tanácsköztársaság első napjainak felvillantása, Bóna Kovács Ká­ roly festménye jól reprezentálja az első proletárdiktatúra fogadtatását A kiállítás rendezői megszervezték az iskolák, népművelők, társadalmi vezetők látogatásait. S hogy néhány problémát is említsünk: talán több gondot kellene fordítani a szakszerű ügyelet megszerve­ zésére, a dokumentumok épségének meg­ őrzésére. Jobban kell majd ügyelni a ké­ pek és szövegrészek elhelyezésére, hogy a nézők valamennyi dokumentumot el tud­ ják olvasni. Tovább kellene javítani a ta blók külalakját. Több színes fotó, kéz­ irat, vagy reprodukció még vonzóbbá tenné a kiállítást. MOLNÁR PÁL Üvegművészeti kiállítás Salgótarjánban Gyermekkori játékaink féltve őrzött kincse a színes üvegcserép volt. Falusi gyereknek nemcsak játékot helyettesítő pótlás, hanem akkori szépségeszményeink legrangosabb hordozója is. Valóban az emberiség gyermekkorában már közis­ mert legszebb és legnemesebb „m ű” anyag, napjainkban, a műanyag korá­ ban is, sok tekintetben utolérhetetlen pél­ dakép. Csak többszázados ismerkedés után, nagyon lassan árulja el belső törvényszerűségeit ez a könnyen engedelmes­ kedő és nagyon ellenálló, a tüzet, a fényt keletkezésével magába záró szilárd folyadék. Történelmi megjelenése óta az építészet jelentős eszköze. Jelenünkben általa vált lehetségessé a tér újraala­ kítása, minden jelentős változás az épí­ tőművészetben. Jelentősége nemcsak hasz­ nossága, hanem kormeghatározó szerepe szerint is igen nagy. Napjainkban igen nagy szerepe van a látáskultúra, a művészeti ízlés fejlesz­ tésében az iparművészetnek. Az idetar­ tozó üveg művészete, az ízlés leghatáso­ sabb, legtapintatosabb nevelője lehetne, ha nemcsak egyéni dísztárgyként, hanem nagy szériában készített üvegként is eszté­ tikus és elterjedt lenne. A salgótarjáni József Attila Művelődési 99 �Központban az I. Művészeti Hét alkal­ mából, a város arculatát legjobban meg­ határozó üvegművészeti kiállítást láthat­ tunk. örömünk igen nagy, mert csak nagyon elvétve van alkalmunk színvona­ las üvegművészeti bemutatót látni. A kiállítás üvegművészetünk fejlődésének biztató lehetőségeire hívta fel a figyel­ met és újra reménykedünk, hogy a látot­ tak nem maradnak egy bemutató keretei között. A műtárgyak beszédes bizonyíté­ kai annak, hogy mögöttük jó képességű tervezők állnak, akik ha néha akadozva is, tudják, mit akarnak, képesek napjaink tárgyi kulturáját magas színvonalán pro­ dukálni. Vagyis a tarjáni kiállítás újabb állomá,s eredményes centrum, a szocia­ lista tárgykultura elemeinek alakításában. Az öt kiállító: Erdei Sándor, Gritz Vik­ tor, Mánczos József, Takács Géza és Váradiné Prunner Gabriella a Salgó­ tarjáni öblösüveggyár tervezői, sikeresen vizsgáztak. Kiérdemelték, hogy a közön­ ség elismeréssel szóljon róluk. A művé­ szek a muszlinüvegtől a nehéz kristályig az anyag minden ismert lehetőségét ki­ használták, bemutatták. A metszés és vésés technikájával vagy anélkül, az erőteljes vaskos formanyelv, a leheletvé­ kony könnyedség és a színek, egyaránt nagy szerepet kaptak alkotásaikban. A színes üvegborítás, a biedermeierben már alkalmazott überfang új változatai is megjelentek. A legtöbb az öblösüveg, de nincs kifejezetten dekoratív üveg. Technológiai felkészültség, az anyag is­ merete, egyszerűség, az optimális funk­ cióra való törekvés jellemzi a kolekció nagyobb részét. Váradi Jánosné tisztán fogalmazott, mértéktartóan finom forma és színvilága, méltán megérdemelt el­ ismerést aratott. Takács Géza munkái között, több nagyon jó, szakmai bravúr­ ral készült műtárgy található. Ez alkalommal iparművészeink közül, Erdei Sándor alkotásait elemezzük részle­ tesebben. Erdei Sándor a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett, ahol Bá­ thori Júlia, kiváló tervező és pedagógus tanította. Előzőleg a Salgótarjáni öblösüveggyárban iparitanuló, a gyár küldi művészeti középiskolába. Itt a salgó­ tarjáni üvegeket évtizedekig tervező, Mánczos József Munkácsy-díjas iparmű­ vész volt a mestere. Az első igazán ér­ tékes impulzusokat tőle kapta, ma is há­ lóval és elismeréssel beszél nyugdíjba vonult első mesteréről. A kutató alaposságával, a művészt je l­ lemző szenvedélyes hivatásszeretettel 100 foglalkozik Erdei az üveggel. Ismerkedé­ sünk első mondatai is valahogy így hang­ zottak: még sok a másolással eltöltött idő, a régi formákkal, vágatokkal, dekorral a termelés folyamatos biztosítása, de az új mechanizmus más jótékonyan érezteti hatását, több idő jut a tervezésre. Legjobb munkái ez évben készültek. Társaival új színt, magas művészeti igényt, a gyökeres megújulás gondolatát hozta az üvegiparba. Az új látásmód egyszerűsödést, az anyagszerűség érvénye­ sítés eredményei zártabb, szerkezetesebb dekoráció nélküli formákat teremt. Tevé­ kenységük mélyen érinti az ipari tömegtermelés esztétikai szintjét, gazdaságossá­ gát is, mert ez az üveg lényegesebben egyszerűbb előállítását és megmunkálását is jelenti. Erdei Sándor készletei, különféle kris­ tály kelyhei, színes és maratott techni­ kával készült vázái, poharai, fátyolüveg kancsói az új igények kifejezői. Munkái­ val, mint az üveg lényegének értője, ügyes tervezőként mutatkozott be. A művész rajzi, formai, technológiai, tör­ téneti, esztétikai ismereteit egyesíti mű­ vében plasztikus egésszé. A formai együtt­ látás is nagy feladat, nemhogy minden más lényeges tényező figyelembevétele. Hosszú és fáradságos út volt amíg e lju ­ tott a tiszta léptékarányokhoz, a terek, vonalak, díszítőelemek helyes ritmusához, a célszerűség és gazdaságosság opti­ mális lehetőségeihez. Zavarta a naponta látott, elavult formanyelv, a divat, a fe l­ újított historizmus. �A most bemutatott kancsója, öntőüve­ ge színe és a fátyolüveg anyagszépsége szerint érdekes munka, de barokkos for­ mái, proporciói még kifogásolhatók. Egyik pohár-sorának díszítései sem elég szer­ vesen és indokoltan kapcsolódnak a for­ mához. Míg egy másiknál a dísz ugyan segíti a szerkezetességet ,de zsúfoltsága elnehezíti a megjelenítést. Igaz, az utóbbi időben életerős ornamens világszerte sem született, a mintát az üvegnél in­ kább a fény—árnyék jó kihasználása adja. Sikeresnek mondható az a pohár szériája, kancsója, ahol a d íszitő meg­ oldás a szigorúan geometrikus formarendhez igazodik. Erdei Sándor a legfon­ tosabb valóságigényt elégíti ki, amikor pohárszériákat készít. Nem véletlen, hogy annál a készleténél éri el a legnagyobb fcrmatisztaságot, amely díszítés nélküli, és itt találja meg legjobban a nehézkes­ ség elkerülésével az imponáló masszívság érzetét. A célszerűség messzemenő figyelembe vétele az, amikor gondol a korszerű tárolás követelményeire, amikor egymásra tornyozható és kristályosa n tisz­ tán csillogó poharakat tervez. A készletek még nem egészen kiépí­ tettek, a lépték még elég kicsi, de a poharak, vázák, kelyhek, előbb zengő üvegek és csak azután tárgyak, és ami már megszületett az választékos, összehangolt. Mesterségbeli tudásának, puritán szellemének erősödését jelzi az, amikor maratott kelyhei, poharai, zuz­ marásan és csipkésen finom díszítéseit az üveg anyagába viszi át. Erdei Sándor felismerte és jól alkal­ mazza a színeket, az üveg t űzét, izzását, a fény villogását, a felületek játékának lehetőségét. Nem véletlenül talál rá egy munkájához kiválasztott színre. Színeivel teret épít, Harsányon szól, de suttogni is tud vele. Pontosan tudja ,melyek azok a mély színek, amelyek alkalmasak a sú­ lyosabb megjelenésére, és hogy a köny­ nyű drágakőszínek alkalmazása a leg­ eredményesebb, hisz itt az anyag el­ nyelő erején át válik a szín igazán te­ vékennyé. Nagy tisztelője Erdei Sándor a múlt, de inkább a jelenkori muranoi hagyo­ mányoknak. E hagyományok többszáz évesek és volt idő, am ikor a Muráno szige­ tén dolgozó üvegfuvók munkái, az ott készült díszüveg ára Raffaello festmé­ nyeivel vetekedett. A jó hagyománytisz­ telet a továbbfejlődés éltetője. Néhány éve egy velencei műhely meghívására Picasso, Cocteau, Le Corbusier és Arp terveztek itt üveget. Az építészet minden korban a főépítő anyagaiból alakította ki díszítő elemeit. Napjaink építészetében, az üvegnek mint főépítő anyagnak felhasználási lehető­ ségeit, csak részben aknázták ki. Üveg­ művészetünk térelválasztó tervei, plasz­ tikus üvegfalai, színesüveg kompozíciói, üvegszobrai, maratott és mélymaratott síküveg tervei nagyon figyelemre méltó próbálkozások. A sok irányú érdeklődés szakmai biztonságot, felkészültséget b i­ zonyít, jó kompozíciós készségre utal. Az üveg tehetséges művésze, újabban az ipari formák mellett a természet adta kincsesházhoz is egyre bátrabban nyúl. Az üvegipar fejlődése napjainkban nagymértékben képzett tervező művésze­ ken múlik. Ezért tervezőink felsőfokú továbbképzése halaszthatatlan feladat. A korszerű gyors fejlesztés érdekében célravezetőnek látszik, a központi terve­ zés fiatal tehetséges tervezők, mint Erdei Sándor, összevonása. Jó lenne az is, ha a szép üvegtárgy nem a nyilvánosság ki­ zárásával készülne, ha rendszeresebbé, gyakoribbá válnának legalább a kiállítá­ sok. A gyár munkájának megbecsülését jelentené, a tervezést és a kereskedelmet is szolgálná az Ö blösüveggyár üvegmú­ zeuma. Hát még milyen nagyszerű dolog 101 �lenne, ha a hegyvidék régmúlt üveg­ hutáinak termékeit múzeummá gyűjtenék. Ez nemcsaK az utolsó alkalom és nem csak azért lenne fontos, mert a huta­ technika reneszánszát éljük, hanem azért is mert a kutatók mesterei parasztembe­ rek voltak és e formakincs felhasználása is egyengetné a magyar üveg elismerte­ tésének útját, nemcsak a finn, dán, svéd, cseh üvegek színvonalához való felzár­ kózást. A magyar üvegipar termékeinek nyolc­ van százalékát külföldre szállítjuk. A külföldi kereskedő gyakran elavult, íz­ léstelen, de munkaigényes tárgyakat ren­ del, hogy az újgazdagok üres pompa­ szeretetét kiszolgálja. Ezért iparunk ma sem nagyon igényli az önálló tervezést. A külkereskedelem igényeit nem szabhat­ juk meg, de van belső piac is, ahol szá­ munkra, remélhetőleg, nemcsak az áru eladása és főleg nem az avult stílus­ elemek fenntartása a cél. Ma már el­ viselhetetlen az az ellentmondás, amely a salgótarjáni üvegkiállítás tárgyai és az üzletek kancsói, poharai, vázái között feszül. Mintha egy század választaná el a két tárgyat egymástól, mintha nem is egy gyárból került volna ki, nem is egy időben készült volna. Amikor a tömegízlés jelentősen megváltozott, am i­ kor nagyon sokan keresik az újat, a szeb­ bet, akkor annak a néhány felelős em­ bernek az üvegiparban nemcsak hibája, hanem bűne is már, hogy a kitűnő min­ tapéldányokat a mai napig elsüllyesztik, nem válik mindenki számára hozzáfér­ hető tömegcikké. Kitűnő tervezőink nem magáért a mű­ vészetért terveznek, nemcsak azért, hogy szép kiállítási helységben egyszer-e gy­ szer rövid időre láthassák őket. Ellenke­ zőleg azért, hogy tárgyaik az otthonok tárgykultúrájának szerves részét képez­ zék, az egyénien iskolázott ízlés gazda­ gítói legyenek. A salgótarjáni tehetséges tervezőmű­ vészek szép kiállításán, a fiatal tehetsé­ gek felfedezése mellett, ez a bemutatóból következő legfontosabb tanulság. KOVÁCS A. BÉLA 102 �Halhatatlan műkedvelők Versa Rezső... Vogyacsek Mihály... Már­ ton Mihály... Tersztyánszky Viktor... Jan­ csik Gusztáv... Soltész Rezső... Viletek István és a többiek!?... Hol va n n a k? ... E plakáton halhatat­ lanná lettek. A különben is kései kor­ ban indult magyar színjátszás első nóg­ rádi úttörőivé, akik nevét illendő vissza­ idéznünk. De idézhetnénk kilencven esz­ tendő sok-sok névtelen és önzetlen kultúrmisszionáriusa, téglara kója nevét a mai épületnek. A halhatatlan műkedvelők ott sora­ koznak egy rendkívül gazdag és becses tá rlat emlékeiben, relikviáiban. A Salgótarjáni Acélárugyár (mai nevén: Kohászati Üzemek) művelődési-kulturális élete 90 esztendős. Ebből az alkalomból került sor egy kisebb múzeumra való anyag kiállítására, bizonyítani és repre­ zentálni, hogy a száz esztendős üzem kilencven évében a művelődési igények, törekvések is jelentős szerepet játszottak. Egy pecsét és egy jegyzőkönyv tanú­ sága annak, hogy az acélgyári munkások már 90 esztendővel ezelőtt szükségét érezték az önművelésnek: megalapítot­ ták hát a Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegyletet. A korabeli bélyegzőn 1878. a d á ­ tum. Innen számíthatjuk a vasmunkás művelődési életet, mely néhány év alatt ragyogó virágzásnak indult. Persze, a maga sajátos feltételei, viszonyai között. A relikviák sorában egy ma már ne­ hezen betűzhető plakát köszönt: „ A salgótarjáni acélgyári felügyelő és személyzet olvasó egylete által rendezett iótékonycélú műkedvelő előadás. - Salgó­ Tarján acélgyár szombaton, 1896. szep­ tember 12-én. — Az olvasóegylet teke­ pálya helyiségében adatik: A betyár ken­ dője. Eredeti énekes népszínmű 4 felvo­ násban. Irta: Abonyi Lajos. Rendező: Honffi Lajos. Karnagy: Beér József. Sugó: Kojtán Károly. A tiszta jövedelem mint a színlap jelzi —, fele részben az olvasó egylet javára, fele részben pedig az acélgyári árva iskolás gyermekek ka­ rácsonyfájára fordíttatik.” De hol vannak már az olvasóegyleti életből kivirágzott szereplők?!... Barcs Juliska... Hapka Lajos... Kersék Benő... Horki András... Kotnik Emília... Kla iban Anna... Balázs Mihály... Kloványi Anna... Kuloványi Mariska... Grusz Ferenc... Szinte hihetetlen az a csodálatos ke­ gyelet, mely az egymásra rakódó hagyo­ mányokat — mint kőzet, vagy fa — őrzi itt. Az acélgyári emberek — úgy tűnik adtak saját kulturális eseményeikre, tisz­ telték annak jelentőségét, rangját, mert szinte mindent megőriztek a kezdeti kor­ ból. De különösképp a század első évei­ ből. Olvashatjuk 1907-ből a Vereshajú színlapját, láthatjuk a férfikórus emlékei között a Ganz gyári dalkör versenydíját, a diósgyőri magyar királyi vasgyár ver­ senydíját. Seregnyi színlap a falakon. Vadga­ lamb... eredeti népszínmű... Kisunokám... Roninok kincse... A Noszthy fiú esete Tóth M arival... Váratlan vendég... A szent láng... Fösvény... Moszkvai je l­ lem... Madách est... A néma levente... Mind egy-egy ragyogó fényű állomása a tradíciókat hordozó együttesnek. S a műveken a kor igénye, ízlése is tisz­ tán mérhető. Az, hogy az acélárugyári műkedvelő élet, általában az üzem kul­ turális feladatait vállalják, szabadidőt Hogy mennyire friss és fiatal, annak az 1962-ben kapott Kiváló színjátszó együt­ tes kitüntetés és kétszeres Szocialista kul­ túráért kitüntetés a bizonysága. Szeretnék tisztelegni valamiképp e múltnak. De tisztelegni mégis leginkább a jelennek tudok. Annak, hogy a vala­ hai műkedvelők napjainkra tudatos nép­ művelőkké, kulturmunkósokká lettek, akik falvainkat járják, ismeretterjesztő előadá­ sok sorát rendezik, nemcsak egy kisebb üzemi közösség, de az egész megye kul­ turális feladatait vállalják, szabadidőt és családi órákat áldoznak arra, hogy az emberek tudata ne csak az üzemi élet keretei között, de szélesebb körben is gazdagodjék. Kár volna kimutatást adni arról, hogy hogy az elmúlt évtizedek során miképp változott a művelődési intézmény pozí­ ciója. A pecsét változásai: Salgótarjáni 103 �Acélgyári Olvasóegylet Salgótarjáni Acélárugyári Művelődési Otthon - Salgó­ tarjáni Acélárugyári Művelődési Ház Kohász Művelődési Központ — csak for­ malitások. A keret és a tartalom lénye­ gében változatlan. A Kohász Művelődési Központ a ha­ gyományoknak megfelelően él és dol­ gozik. Méltón a múlthoz és még jobban a múltnál - hiszen az a múlt kötelez. A múlt az kötelez. Az acélt megedzik, ez az edző munka a salgótarjáni ko­ hászati üzemekben éppen kilencven esz­ tendős. Ilyen kohóból méltán várunk ér­ tékes anyagot. Abban a nagyszabású programban, mely a Salgótarjáni Acélárugyár (mai ne­ vén; Kohászati Üzemek) alapításának 100. évét ünnepli, méltán illeszkedik az üzem 90 éves művelődési intézményének jubileuma. BARNA TIBOR 104 �S O M O G Y I JÓZSEF: Felszabadulási emlékmű �ANDRÁSSI KURTAJ :Pihenő kubikus � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/e3d371429ab66dcb46e213172919515d.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Kojnok Nándor Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1968 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 1968/4. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 1968 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika