https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/2f64541b3e0ff4c4fdc79493105f3e3c.pdf 693371e7345aeba1112411aa00f4c3eb PDF Text Text �MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT �CSUKLY LÁSZLÓ 1925-ben sz ü letett Szé­ k esfe h érv áro tt paraszt családból. A p ja gróf P ap p en h e im S zigfrid N ógrád m egyei b irto ­ k ain v o lt cseléd. K ö­ zépiskolai ta n u lm á n y ait S zék esfeh érváron és A szódon végezte, m a jd a b u d ap esti egyetem en m a g y ar-tö rté n elem sza­ kon ta n á ri oklevelet szerzett. K ülönböző fő ­ városi isk olákban ta n í­ tott, dolgozott a M unka­ ügyi M in isztérium ban és a tan ácsi ap p a rátu sb a n is. 1958 óta M á tra v ere­ bélyben tan ít. A felszabadulás e lő tt különböző ifjúsági lapokban szere­ p elt elbeszéléseivel. 1948-ban a M inisztertanács cen ten áris p ály áz atá n „P álffy A lb ert élete és m u n k á sság a” cím ű ta n u l­ m á n y áv a l e ln y erte az iro d alo m tö rtén e ti d íja t és u tá n a k ét évig a M agyar T udom ányos A kadém ia ösztön d íjasak én t k u ­ ta tó m unkaközösségekben dolgozott. T a n á ri k ézikönyvként je le n t m eg „A b á n y a ip a r tö rté n e te ” cím ű tan u lm án y a. 1964-ben pedig a M úzeum i F üzetek so­ ro zatb an M adách életé t és m u n k á sság á t elem ző tanulm án y a. A hosszabb lélegzetű ta n u lm á n y o k m e lle tt több m in t száz rö v id eb b m éltatása, recenziója, k ritik á ja je le n t m eg fővárosi és vidéki folyóiratokban és lapokban. A P alócföldnek alap ító tag ja, 1964-től 1967-ig felelős szerkesztője, jelenleg is a sz er­ kesztőbizottság tagja. A ktív népm űvelő. Az irodalm i ism e­ retterjesz té sb en e lé rt ered m én y e iért 1966-ban a „Szocialista K u ltú rá é rt” k itü n teté sb en részesült. �1967 IRODALM I, MŰVÉSZETI, MŰVELŐDÉSI FO LY Ó IR A T T A R T A L O M V árszegi G yörgy: B ányászsorsok P ap p L ajos: K épeim 3 16 M ocsár G ábor: V ih ar a le v e le t. . . 19 V ihar B éla: M illiárd világ 23 P o lg ár Istv án : K ét m esszi fecske 23 E rdős Istv án : B irsalm ab o t em léke 24 T am ás Istv án : H arsán y 27 Jobbágy K ároly: Í ró— olvasó találkozók 29 P aróczai G ergely: D údoló 30 T óth E lem ér: H alász 30 G a ra Já n o s: A n y ak irály n ő 31 V incze G yörgy: A z öreg ló 35 Jü rg e n L ü ttich : Első em lék 38 F o rd íto tta : Szabó K áro ly ÉLETÜ N K V onsik G yula: A m ag y ar m u n kásosztály tu d a ti fejlődésérő l 39 Moln á r P á l :Ü ze m tö rté n etírá su n k kérdéseink 47 C sukly László: F áb a fa ra g o tt é le t 50 E rdős Istv án : Ü vegtervezők 52 T óth Im re:A legszebb m ag y ar név 56 HAGYOM ÁNY M olnár P á l: A dato k az 1940. évi b án y ász­ s z trá jk tö rté n eté h ez 69 �C songrády B éla: A B ag ly asaljai K épzőm űvészeti S zabadiskola tö rtén etéb ő l 75 Som oskeőy M úzeum 81 Istv án : F ö ld alatti B ányászati K ÖR K ÉP G ordos Ján o s: A filozófiai ism erette rjesz tésrő l C songrády B éla: P ro le tá ríró, d e nem „vasbaöltözött” (A rck ép v ázlat B a rá th Lajosról) C sukly László: A világszabadság k a to n á ja (Em lékezés Z alka M átéra) 83 86 90 D anyi G ábo r: G áll Istv án : C sapda 92 A III. É szakm agyarországi K épzőm űvészeti K iállítás 95 REPRO D UK CIÓ K : V álogatás a III. É szakm agyarországi T erü le ti K épzőm űvészeti K iállítá s anyagából. (A felvé­ te le k e t K ónya K álm án készítette) Fotó: K opp án y G yörgy A cím oldalon: L ó rá n t Já n o s alk o tása PALÓ CFÖ LD Irodalm i, m űvészeti, m űvelődési fo ly ó irat A N ógrád m egyei T anács VB. M űvelődésügyi O sztályának la p ja M egjelenik negyed év en k én t SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G C sukly László, C zinke F erenc, G ordos János, K erekes László Erdős István, Felelős szerkesztő: K ojnok N ándor K iad ja: A N ógrád m egyei L ap k iad ó V állala t Felelős kiadó: V ida E dit S zerkesztőség: S alg ó tarján , M egyei K ö n y v tár T erjeszti a M agyar P osta Egyes szám á ra : 5,— F t �VÁRSZEGI G Y Ö R G Y : BÁNYÁSZSORSOK — H ogy h ív n ak , cim bora? — T ipó D ániel. G albács, a főaknász k érd e zte ezt tőle, ak in ek a reggeli b eszállásk o r g o n d ja ira b ízta a b án y am ester. Idősebb, n a g y d a rab em b er v olt a főaknász, n ehézkes szuszogással ír ta be n evét egy naplószerű könyvbe. T ipó a k k o r m á r h áro m n a p o t a kü lszin i szál­ lításn á l tö ltö tt, ta n u lta a csillék kezelését és reg g elen k én t egy szem üveges fia ta l m érn ö k biztonsági szabályokkal tra k tá lta . — Ez m ire való? — k érd e zte a m érnöktől, ak i az o k ta tá s m e g tö rté n té t m in d en alk alo m m al alá írá sá v a l igazoltatta. — E lőírás — v o n ta m eg v á llá t a m érnök. — H a teszem fel, m ag a figyelm etlen és v alah ol összenyom ja a csille, én is b a jb a k erü lh e tn ék . — És h a aláíro m azt a m icsodát, a k k o r nem nyom össze a csille? — k ö te k ed e tt Tipó. — Egy frá sz t nem — csu k ta össze a n ap ló t a szem üveges. — C sakhogy engem a k k o r m á r nem csu k n ak le a m aga m aflaság a m iatt, m e rt m e g k ap ta az o k tatást. T ip ó t ilyenképpen felfegyverezve elm életi tu d á ssal, te g n ap közölte vele, hogy az óvórendszabályok érte lm é b en a következő h áro m o k ta tási n ap o t b á n y a já rá so n kell tö lten ie: reggel jelentkezzen a b án y am estern él, aki beosztja v alam ely ik körletb e T ipót, aki a külszíni szállításb a já tsz i könnyedséggel b eleta n u lt, s első p erctő l vígan to lo g a tta a csilléket, a b án y a em líté sére a rossz érzések ism ét elővették. H árom n a p ja fig yelte a ki-b eszállás fo rg la m á t az ak n á n , bám észan n ézte a v íg lökdösődést, am in t az em berek özönlöttek k ifelé a kasokból és ro h a n ta k lead n i a lá m p á ju k a t. C sodálkozott a beszállási ren d sajátság o s szabályain is: a bán y ászo k az ak n a elő tt érkezési sorren d b en ra k tá k lá m p á ik a t a fö ld re és az a k n a főcsatlósa a sz e rin t en g ed te k asb a lépni őket. A kkor m ég olyan tá v o lin a k és h ih e te tle n n e k tű n t, hogy az ő lá m ­ p á ja is o tt fog sorakozni a többi között. M ost, hogy a n a p elérk ezett, k én y elm etlen ü l to p o rg o tt az új gum icsizm ában s a fényes b ő rsisak is n y o m ta a fejét. Jó le tt volna m ég hú zni valam iv el az időt. E lképzelte, hogy h irte le n tá v ira to t k a p és e lu ta z h a t in n en . D e aznap a főaknászok is k o ráb b a n k észü ltek leszállni, m e rt hóvégi m u n k a ­ átv éte l n a p ja volt. Tipó főnöke sem cerem óniázott sokat ú j em berével. R öviden, szakszerű, száraz m o n d a to k k al m a g y aráz ta m eg az önm entő készü lék h a s z n á la tá t és rá d ö rre n t T ipóra, hogy szedje a lá b át, vételezzen fel lá m p át, k észü lék et és az a k n á ­ n ál v á rjo n rá. T ipó vigasza m indössze annyi volt, hogy a lá m p a k a m rá b a n rám osolyg o tt egy kékköpenyes lány, m e rt a készülék h evederébe olyan ügyefogyott m ódon igye­ k ezett b eb ú jn i, hogy nézni is rossz volt. R é s zlet a szerző k észü lő reg én yéb ő l. 3 �— M aga m ég nem v o lt bányász életében! form ás, de szokatlanul erős két m elle volt. D an inak b eb ú jn i a hevederbe, egy p illan a tig m elyen a köpeny u jja fel v o lt tűrve. T ipó — n e v e te tt a nő s am i T ip ó n ak feltű n t, M íg a toló ab lak o n k in y ú lv a seg ített sú ro lta a n y a k á t te lt és sím a k a rjá v a l, en y h e b izsergést érzett. — H a tu d ta m volna, hogy m aga itt van, m á r régen b án y ász lennék! — m o n d ta és eszébe v illan t, hogy m ilyen kom ikus fig u ra le h et m ost, azzal a tö k h é jja l a fején. — M ilyen jó, hogy h a m a rá b b nem tu d ta! — m osolygott to v áb b a nő és b eh ú z ta az ab lakon a kezét. A lá m p a nehéz v o lt és ez m e g csap p an to tta T ipó feljav u ló kedélyét. A beszálló a k n á n ál u to lé rte a főaknász és vastag, k em én y táb lás fü zetet, m eg egy lapos b őrtokot nyom ott a kezébe. T ipó a súlyából érezte, hogy acél m érőszalag v a n a to k b a n és am ikor G albács fú jta tv a v isszatért a csatlós bódéjából, term észetes m o zd u lattal n y ú jto tta feléje: — Tessék. — A zt te hozod cim bora — m o n d ta közönyösen G albács és rá v iz sla to tt T ip ó a r ­ c á ra : — C ig arettát, g y u fát k ira k tá l a zsebből? N em ü re s locsogás ám , am it az o k ta­ tásnál m ondtak! A zt b etartsd , m e rt velem gyűlik m eg a bajod! É rtjü k eg y m ást? Tipó b ó lin to tt s m eg állap íto tta, hogy b ará tság o sab b em b erre l is összehozhatta volna a sorsa. Az első k ifejezetten rossz érzés a k asb an tö rt rá, in d u lásk o r. A m in t a védőrács lecsapódott m ögöttük és a felvonó sik lan i k ez d ett m in d g yorsabban, m in th a a sz ilá rd ta la jt érezte v o ln a kicsúszni a ta lp a alól: fü le b ed u g u lt és ije d te n k e re se tt v alam it, am iben m egkapaszkodhat. S zerencsére ebből a fő ak n ász se m m it sem v e tt észre, m e rt h á tta l állva, a kas vezető g ere n d áira v ilá g íto tt sugárzós lá m p á ­ jáv al. A h áro m százh arm in c m é ter m élységet m ásfél p erc k ö rü l te tté k m eg, d e Tipó sz ám á ra ö rökkévaló ságnak tű n t ez az idő. Ú gy érezte, am ik o r k ik e cm e rg e tt a k asból, hogy valam i végzetes, jó v á teh e te tlen félreé rtés áldozata, hogy olyan so d rásb a k erü lt, m elyben kapálózni is h iáb av aló : az ö rvény m o st m á r úgyis oda sodorja, ah o v á a k a rja . — No, tisz ta a gatyád? — fo rd u lt m en téb en vissza G albács. — Jó k is m adzag ez h é . K ét h ó n ap ja sincs, hogy cseréltük. Í gy m o n d ta a szállító k ö télre: „m adzag’’ s T ipó ezt fu rc sán a k ta lá lta . A fe je m ég k ó v álygott a szokatlan utazástó l s ahogy elh ag y ták az ak n a rak o d ó k ö rn y ék ét, szem e sehogyan se a k a rta m egszokni a b án y ászlám p a világosságát. P ersze, m e h ettek volna a v illan n y al k iv ilág íto tt fővonalon, de a főaknász a lég v ág ato k á lla p o tá t is látni a k a rta : ird a tla n gum icsizm áival m é teresek e t lé p e tt a neki ism erős terep en , a félláb szárig érő tocsogókat h ú n y o tt szem m el is k ik e rü lte, m íg T ipó lihegve, le-lem arad o zv a hol bokáig süp p ed t a sá rb a, hol fejé t b everve egy alacsonyabb ácsolatba, tö rte tt u tá n a. Egyik kezét az ötkilós lá m p a húzta, m ásik kezében a fü zet és az acél m érő ­ szalag alk alm atlan k o d o tt, o ld a lát m inden lépésnél ü tem esen v e rte az ö n m en tő ­ készülék. — H a m ég öt percig így megy, itth ag y o m ezt a m a rh á t — go n d o lta elk ese re d et­ ten, m íg egy alattom os gödörnél m ajd e lh a ra p ta a nyelvét. A főaknász, m in th a e lta lá lta vo ln a a gondolatát, egy k an y a rb a n b ev á rta és el­ m a g y aráz ta neki a légvágatok jelentőségét. — Ez itt a n yugati fővonal légvágata — m u ta to tt m aga elé. — É rzed a m eleg levegő h ú zá sá t? A fővonalon á ra m lik befelé a friss léghuzam — o tt d id ereg n él is ebben a v é­ kony k a b á to d b a n —, e m itt m eg távozik az elh asz n ált levegő. H a ez a k erin g és m eg­ 4 �szűnne, olyan lenne öcsém, m in th a egyszerre befognák a sz ád a t és az o rro d a t: ebből m eg érth eted , hogy a lég ajtó m indig szentség legyen elő tted , ezt m agad u tá n m indig beted d , m e rt a lég ajtó ren d eltetése, hogy á llan d ó a n csu k v a legyen. A légvágat egyik szakaszán fe n n ta rtó k ácsoltak, o tt m e g álltak egy kicsit. T ip ó ö rü lt, hogy ju t id e je kirázn i a gum icsizm ájába k e rü lt szén d arab o k at. Á m a b ehem ót em b er k ét m o n d a tta l le te re m te tte a fe n n ta rtó k a t, s m á ris in d u lá st vezényelt. T ipó lá tta a főaknász h á ta m ögött az in d u lato s összep illan táso k at. „Ez egy v a d ­ d isznó” — á lla p íto tta m eg m ag áb an — „istenem re, ez m ég S zalo n tain ál is nagyobb vaddisznó!” H om lokáról m á r v e re jté k p a ta k o k kezd tek folydogálni az am úgyis m eleg lég v ág atb an , ám G albács nehéz szuszogásával, de egyenletes és ó riás lép teiv el k ita r ­ tó an gázolt előtte, em elkedőn fölfelé, le jtő n lefelé, h a k e lle tt té rd e lv e v agy hason, m in t v alam i p árá ló h á tú őskori szörnyeteg. És ez így m e n t ó rák o n k eresztü l. E resz­ k ék e t és sik ló k at m á sztak meg, zeg-zugos légvágatokon h asa lta k végig és T ipó nak m á r k ö d k a rik á k tá n co ltak a szem e előtt. S zokatlanul nehéznek, fo jtó n a k ta lá lta a levegőt, nyelve szájp ad lásáh o z ta p a d t a szom júságtól, té rd e it o ly an n ak érezte, m in th a tüzes p ara zsa k sütögetnék. Az első m unkahelyen, ahová b etértek , n ek itám asz k o d o tt egy ác so la tn ak és k a ­ b á tja u jjá v a l törö lg ette a hom lokát. A v ág a t eleién cső v en tilláto r zúgott fü lsértő lárm áv al. A v ájatv é g en hajladozó em beri alak o k sz ilu e ttjé t a fő te fá ra ak a sz to tt lá m ­ p ák fénye inn en távolról csak se jte ni engedte. M indez m isztik u sn ak h a to tt és T ipó enyhén m eg b o rzo n g o tt N éhány m é te rt h a la d ta k előre, am ik o r G albács sugárzós lá m ­ p á já n a k vak ító csáp ja idegesen v égigtapogatta a v á jatv ég et és a k k o r m egpil­ la n to tta a szénfalat. A trap é za lak ú v ág a t egy szer r e m in th a sötétségbe to rk o llo tt volna, d e ez a sötétség kom o ran és hűvösen csillogott, lenyűgöző és m eghökkentő m éltósággal. T ip ó n ak fogalm a sem v o lt arró l, hogy az év ezred ek n ek m iféle tö rv é ­ n y eiv el áll. szem ben; a szén k eletkezéséről csak ho m ály os elképzelései v oltak, d e akkor, ab b a n a 25 0 X 250-es elővájási v ágatszelvényben m in th a egy p a rá n y it m egle g y in te tte vo ln a ennek a m u n k á n ak a nagyszerűsége. M in th a m eg érezte volna, hogy a szén a bányászok szám ára egy sajátos, de m isztifikáció n élk ü li v ilág fu n d am e n tu m a : éltető közeg, a k á r a levegő; v alam i gyűlöletes-gvönyörű, folytonos k ü zd elem — de ez az em b erfo rm áló küzdelem valahol észrevétlenül átlén y eg ü l m ű v é sze tié, a szakm a m űvészetévé. C sak hom ályosan és m eg fogalm azatlanu l se jte tt m eg v a la m it m in d ­ ezekből. Mereven, b ám u lta a szén fa la t az tá n ö n tu d a tla n u l m e n t a v á jv égig, m eg ­ tap o g atta. diónyi d a ra b k á k a t tö rd e lt le belőle, m a jd az egészet te n y eréb e n össze­ m orzsolta, nézegette és ö rü lt neki. —Hé! — o rd íto tta a fü léb e valaki. — Ne b ám u lj o tt, rossz a te tő ! — dühösen in teg ető kezet lá to tt m aga e lő tt, m ely az ácsolatlan fő té re m u to g ato tt, m ajd m eg­ fogta a g a llé riá t és egyszerűen k ip e n d e ríte tte onnan. T ipó ije d te n h á trá lt, azt h itte, hogy a m ásik p illa n a tb a n m ázsányi töm bök szak ad n ak le ó riási ro b ajjal. E h ely ett csend le tt h irte le n : v alak i kik ap cso lta a v e n tillá to rt és a hadonászó kéz m ost m á r b a ­ rátsá g o sa n ü tö tte m ellbe. — Ú j ürg e vagy? A hol nincs jó tető a fejed fölött, oda sohase állj! — Nyu rg a, n y a ­ k ig lá b te rm e tű fickó m o n d ta ezeket, la p á tsz e rű te n y erév el m ég T ipó b ő rsisa k já ra is rá s u h in to tt egyet, D ani m osolygott, feszélyezte újonc m ivolta, pedig a fu ra b a r á t­ ko zást jó le tt volna viszonozni. D e fü léb en d a rá z sk é n t züm m ögött, a m it a la p á t­ te n y e rű az ácsolatról m o n d o tt neki s attó l a p erctől kezdve aggod alm asan figyelte feje fölött a tető. L épten nvom on új és szám ára é rth e te tle n jelenségek k ö tötté k le. 5 �S zere tett volna kérdezősködni a főaknásztól, de az an n y ib a se v ette, m in t egy szú­ nyog döngését: a m unk ah ely ek en in te tt, hogy a d ja oda a m érőszalagot és h a a m érési ad a to k bejegyzésénél nem jól v ilá g íto tt neki, összeszaladt k é t b u sa szem ­ öldöke. Az egyik m u n k ah ely en szétlökte az ácsolato t és k é t m eg lett k o rú b án y ászn ak m egm ondta, hogy m it csin áljan a k a v ájárb izo n y ítv án y u k k a l. — Id e állj! — m o rd u lt T ip ó ra és egy teli csille m ellé p a ra n c so lta őt. — V ilágíts a b b a a csillébe! M ondd meg, hogy m l v an benne! D ani b elev ilág íto tt a csillébe: szenes csillének látszo tt, de jó k o ra m ed d ő d arab o ­ k a t is m e g p illa n to tt benne. — N em tu d o m — felelte zavarodottan. — N a látod! — m ondta d ia d alm asa n G albács. — N em tudod! L átod, h arm in cö t éve ro h ad o k idelenn, az tá n én se tudom . Így term el egy szocialista b rig ád ! — m u ta ­ to tt a csapatvezetőre. — M ondja K abók, nem szégyelli m ag át? V an b ő r a p o fáju k o n felv enni a fizetést? A gyűléseken pam pogni, azt nagyon jól értik , m eg o d aálln i az ú jsá g író fo to m asin ája elé. H a m aga a gyalázatos k a p ita lista ren d sz erb en en n y i m ed ­ d ő t te tt volna egy csillébe, abból tu d ja m i le tt vo ln a? F en ék b erú g ás, b aráto m . V an m ag u k n ak isten ü k ezt a p rím a k a ló riá jú szenet m oslék k á te n n i azzal a le járó v al? G roteszk lá tv á n y t n y ú jto tt, ahogy o tt a ford ító lem ezen lá m p á já v a l had o n ászo tt, h atalm as gum icsizm áival ta szig álta a csillét. K ésőbb v á ra tla n u l lecsen d esed ett és egy osztóval feljeb b ,a m ásik m u n k a h ely sz erszám o slád ájára leülve, sokáig, össze­ h ú zo tt szem ekkel figyelte a csillék fo rd ításá t. A teli oldali sín p á r a fo rd ító lem ez e lő tt lá th a tó a n lesü lly ed t ta lp fástó l vagy féla ra szn ira , a csillék nag y o t zö k k en tek , m i­ csíziót, ügyesen m an ő v erezte ki a zökkenőt, en n ek ellen é re m a jd m in d en m ásodik csille le e se tt a sín p árró l. T ipó egy n ég y k erék re le e se tt csille em elésénél segíteni a k a rt, de G albács a k a b á tjá n á l fogva visszahúzta. — Na, m i az, fiú, nem m egy? — k érd e zte az erőlködő csilléstől. — Fene, aki m egeszi. M indig leesik ezen a ro h a d t lem ezen. — A kkor csak dögölj m eg — m o n d ta nyugo d t h an g o n G albács. — D ögölj meg, édes fiam . k ap j sé rv et az erőlködéstől, m eg d eré k rá n d u lást. M eg g atyázd el az id ő d et a h ó -rukkolással. E zt a csillét egyedül fel nem teszed , a b b a n biztos lehetsz. Bem égy a m u n k a h ely re a cim boráidért, s m ire feltetté te k , h árm ó to k n ak leg aláb b tíz perces k iesésébe k erü l. Ez félóra összesen. De m ég tíz csilléd le fog potyogni m űszak végéig, a n y ak am rá. N em szám ítva, a m it eddig k ín ló d tál. V agyis ezzel m egy el a fél m ű ­ szakod, e csak csináld, h a ebben látod a passziódat, v ilá g é rt se d o b játo k szét a sín t, m e rt ak k o r esetleg egy órahossza a la tt m eg jav íth atn áto k . D e am ik o r n ek tek ez a m a rh a ság a n n y ira k ed v e te k re való! A m ik o r újból b e té rte k a légvágatba, en n y it te tt hozzá m a g y arázatk ép p en , d e le­ het, hogy csupán önm agának: — S zam ár em ber! B eszélhetsz neki, h a a tü d ő d köpöd k i, a k k o r is m egy a sa já t feje u tá n . F éló ráb a se k e rü ln e ta lá n rend b eh o zn i a z t a n y av aly ás v asu tat, d e in k áb b döglődik vele, s a jn á lja az id e jé t rá. No igen, féló ra az n ek i leg aláb b négy-öt csille kiesést jelent. C sak a r r a nem gondol, hogy a k a ra m b o lla l m eg a csille-em eléssel d u p lán rá fiz e t H a b ü n te tn i próbálod és lehordod m ag y arán , a k k o r gorom ba és em b er­ telen f rá te r vagy, tró g er fasiszta. O rrodhoz dörgölik, hogy n em a m ú lt ren d szerb en vagyunk! H a teszel az egészre és hagyod szabadon b u rján o z n i a dolgokat, a feje d re 6 �olvassák, hogy elnéző vagy, tre h á n y és k eresed az olcsó népszerűséget. H a végigm égy a b án y án , n y ik h a j taknyosok v igyorognak rá d , m in th a csak a h a v e rju k len n él és p a p írt d u g n ak az o rro d alá, hogy edzésük lesz d élu tán , ki a k a rn a k szállni a déli kassal. E lk ap a m űh ely e lő tt a K ISz titk á r, hogy a színjátszó csoport ta g ja it já ra s d á llan d ó a n d él­ elő ttre, m e rt nem tu d n a k rész tv en n i a p ró b án . F utballo zzan ak , k o rn y ik á lja n a k m u n ­ k a után! A b án y á n k napi te rv e száznegyven vagon szén, ebből h a tv a n k e ttő az én k ö rle ­ tem é. V an hozzá k étszázharm incnyolc em berem , ezekből ö tv e n h a t fe n n ta rtó , n egy­ vennyolc szállító és tiz e n k é t csellengő szakiparos. A szállító k közül tízn él több a ro k k a n t v á já r, ak i e lv á rja , hogy könnyebb h ely re osszam. És a k k o r tessék, hozd ki a h a tv a n k é t vagon szenedet, a m e lle tt te rm elte ss biztonságosan és foglalkozz szocia­ lista m ódon az em berekkel! T ipó szótlanul h a llg a tta G albács zsörtölődését. A hhoz nem v o lt b áto rság a, hogy közbeszóljon. De m indaz, am i m e g ra g ad t benne, csak e rő sítette k o ráb b i b enyom ásait, hogy itt legkevésbé sem le h e t fenékig te jfö l az élet. S zinte ö rü lt, a m ik o r az egyik fro n tfe jté s g y ű jtő v á g atá b a n G albács ezt m o n d ta neki: — No, kom a, ü lj le és v á rj itt rám . A fro n t m ost v an om lasztás u tá n , csak a k a p aró te k n ő k b en le h e t végigkúszni. Jobb, h a itt m aradsz, nem ak aro m v eled első n a ­ pon m e g u tá lta tn i a bán y át. T ipó visszam ent a gum iszalag ledobófej m ellé, k e re se tt m a g án a k egy d eszk a­ d arab o t, r á ü lt és nézeg ette a csilletöltést. A szalag csak vék o n y an a d ta a szenet, m e rt a fro n t hosszabbik szárn y a á llt a főaknász m ia tt. A csilletö ltő k n ek így id e jü k ju to tt szóba elegyedni vele. — M ost vagy először id elen t? — k érd e zte tőle e gy p irosképű, m űanyagsisakos fiatale m b er. — Vigyázz, a láb ad ne ted d a sínre, m e rt rám eg y a csille. D ani m osolygott, hogy a fickó en n y ire törődik vele. Esze ág áb an se v o lt lá b á t a sínen hagyni. A hosszú évek, m elyeket az é p ítő ip a rb a n eltö ltö tt, m e g tan íto ttá k , hogy vigyázzon m agára. A csilletöltők — foghíjas, jó negyvenes cigány v o lt a m ásik — szab á­ lyos, beidegzett m o zd u lato k k al lökdösték a csilléket a szalag alá. A p iro sk ép ű id ő n k é n t egy k ap áh oz hasonló v astárg g y al a csillébe n yúlt, elegyen g ette a szenet. A ztán csattan ás: a következő ü ressel a m eg telt csillét k ilö k ték a szalag alól és az döccenve ü tő d ö tt a többihez. U nalm as, egyhangú m u n k á n a k látszott. A fo g h íjas m in d en m eg telt csille u tá n a rré b b sz ú rta a fa p á lc ik á t egy k ily u g g ato tt deszkalapon. H am aro san egy rövid tu tu ló jelzés érkezett, m ire a szállítószalag leállt. A p iro sarcú le ü lt D ani m ellé, a ci­ gány kissé tá v o lab b ra. Az egyik ácsolaton o tt lógott a k a b á tja : b e n y ú lt a zsebébe és en n iv aló t szedett elő. — M aga hová valósi elv társ? — kérdezte, csörögve az ú jsá g p ap írral. — É n? — T ipó m egvonta a v állát. — Szegedi, pesti. A hogy tetszik. — A ztán id e jö tté l? — csodálkozott r á a m űanyagsisakos. — P estrő l? egyszer o tt m elózhatnék! — A ro b o t o tt is csak ro b o tt — h a ra p o tt k enyeréb e a cigány. H a én — De a nők! — a fiú le te tte a sisa k já t és b e le tú rt szőke bo zo n tjáb a. — Azok a klassz sp inkók csak úgy ra jz a n a k az utcán. Egy kis picsi-pacsi v alam ely ik presszóban, az tá n zu h an n ak , m in t a zsák. — Ü hüm — bólogatott teleszájjal am az. — K iv áltk ép p h a b em u tatk o zo l: P ál Zsiga se g éd v á jár vagyok palócországból. K isasszony, a k ö rm ö m a z é rt olyan koszos, m e rt b án yász gádzsó vagyok. Biztos, hogy m inden n ájlo n b u g y i le h u lln a előtted. 7 �— Te ehhez tök vagy, P u p o rk a — le g y in te tt v ígan a szőkehajú. — A lóvé a fon­ tos. — M it leh et k eresni ezzel a m elóval? — szólt közbe D ani. — M it? — a seg éd v á jár h a n y a ttfe k ü d t és o rrá ra b ille n te tte a sisa k já t — M osta­ n á b a n le p rá t, m e rt állan d ó a n víz csurog a ny ak u n k b a. Meg a szén is vékonyodik, néhol alig kilencven centis. A m úgy k ettő és felet, k ettő -n y o lca t. — I tt k in n a csilletöltésnél? — F rászt, mi nem u rasá g iak vagyunk. — A z m it jelen t? — Az u raság i? Az, hogy h a a nyelved lóg a m elótól, a k k o r is egyform a a k e re ­ seted, m e rt időbéres vagy. Mi frontosok vagyunk, nem a szállításhoz ta rto zu n k . A csilletöltő ugyan azt keresi, m in t o d ab en t a többi. — Id e k in t m égis könnyebb lehet. P ál Zsiga u jja iv a l dobolt a sisakján. T ényleg fö rtelm es körm ei voltak. — H át m it gondolsz, mi állan d ó an itt ü d ü lü n k ? A létszám o t a fro n tm e ste r osztja el, a z tá n oda mégy, aho v á küldenek. T ipó tö p re n g e tt ezen. — N ehéz a m u n k a o d abent? — A nn ak biztosan könnyebb, aki a B alato n n ál lébecol. Az acéltám o k nyolcvan kilósak. H a derékonkapod, elm egy a kedved a tviszteléstől. C sakhogy ezzel n em tá n ­ colsz p ajtás, han em hurcolod sárban, vízben, alacsonyban. N ehéz b a rá tsá g ez, pedig h a hiszed, h a nem . azoknál a k u rv a nehéz v asak n á l n in cs jo b b b a rá to d a világon. O tt, ahol a fenyőláb m á r régen rip ity á ra tö rt volna, ez m eg sem m occan, ta r t ja a hegyet a fejed fölött. — Sim on Bertin e k is ta rto tta ? — N yugodt lehet, elv társ, neki is ta rto tta volna. — P u p o rk a m o n d ta ezt, össze­ h ajto g atv a az ú jsá g p ap írt. D ani h ih e te tlennek ta lálta, h o gy ez a cin g ár sem m i-em ber elb írjo n egy nyolcvan kilós tám ot. — C sakhogy ugye — fo ly ta tta — , m in t a b án y áb an m in d en n ek az ácsolásnak is szab á lya van . . . S h a azt b e n em ta rtjá k . . . Nézze, elv társ — és kezébe v e tt e gy fa d a ra b o t —, ez itt a tám . M ost ráteszem ezt a m ásik f á t, m on d ju k ez az acélsü v eg Innen felülről k a p ja nyom ást. A tá m m eg a süveg nem enged, h a m in d já rt durro g m eg szikrázik, ak k o r sem enged. D e enged a vizes, sáro s t alp, hisz úgy fel v an ázva m in t a bagó. N o, u g y e, ak k o r mi v an ? A tá m szé­ pen sü llyedni kezd, így, ahogy m utatom , em innen k ap egy lö k etet és a hegy az em ­ b e r n y ak áb an van. M ert ugye törvénye v an m indennek. — Ne m agyarázz an n y it — szólt r á a segéd v ájár. — O tt v a n n a k a kulacsok, töltsd m eg a la jtn á l, am íg állunk. P u p o rk a v á lla t vont, a v ág a t oldalából felv e tt k é t k u lacso t és elm en t velük. — P ersze am it a csávó elm ondott, abból nem so k at értesz — fo rd u lt T ipó felé a fiú. — I tt a lényeg azon van, hogy az üzem vezetőség elre n d elte a p apucs h a s z n á la tá t a tá m ok alá. V agyis a tá m o t közvetlenül a sáros ta lp ra b eép íten i tilos, p apucsot kell te n n i alája. B e rtiék ezt elm ulasztották. T ipó nem sokat é r te tt ebből, de bólintott. — Ez a cigány is v á já r? — kérdezte. — F en ét — le g y in te tt P á l Z siga —, csapatcsillés. Úgy fog ez n y u g d íjb a m enni, h a ad d ig el nem viszi a baj. A ki írni-o lv asn i n em tu d , azt n em eng ed ik v á já r ta n ­ folyam ra. 8 �— A n alfa b éta ? — A cigányok közül m a jd n em m indegyik az. V an az üzem nél belő lü k vagy fé l­ száz. Hogy irto tta volna ki H itle r a fa jtá ju k a t. — M ié rt haragszol úgy rá ju k ? P á l Z siga ásított. — M ert rom ák. L usták,m eg nagyszájúak. A d em o k rácia m eghozta n ek ik a jó v i­ lágot, de nefélj, a szén faln ál nem tö rek e d n ek úgy az egyenlőségért. — Mégis, a z é rt a k a d h a t k öztük . . . — Persze, hogy akad. A m ikor csörög a húszfokos fagy o d ak in t, úgy dolgozik, m in t a paran cso lat. L egszívesebben ki se m enne a bányából. De h a felsü t a n ap , egy­ szerib en m egbokrosodik. E n nek a b o londnak is ürgézés m ia tt csúszott be tav aly n y áro n h áro m hiányzója. M ondtam neki hűségpénz fizetésnél: rom a, jó -e az ü rg e­ h ú s? A zt m on d ja: jaj. Siga. á llt volna a görcs belém , am ik o r nem h a llg a tta m rád! M eg átk o zó d o tt, hogy az üzem vezetőség a n n a k sim ítja el a h ián y zó ját, a k in ek ak a rja, d e a cigánynak soha. — L eh et ebben v alam i igaz is. — L ehet — vo n ta m eg a v á llá t a fiú , — De ha m á r egy szer cigány, a k k o r fogja be a száját, ne hánykolódjon. T ipó m egdörzsölte a hom lokát. — N álu n k az építkezésnél dolgozott n éh á n y belőlük. D e m eló ztak rendesen, m eg a szálláson se v o lt velü k több b a j, m in t m á ssal. Ő k ö ztü k is sokféle akad, hiszen m i sem vagy u n k egyform ák. P u p o rk a jö tt vissza, csörgetve a k ulacsokat. L e te tte a v izet és úgy ü lt le, m in t az elő b b : k icsit tá v o lab b ra tőlük. — Volt m ég a la jtb a n ? — k érd e zte P ál. — A kadt. Az éjszakás k ü ld h e tte le, m e rt m ég jó hideg. — A kkor m eg v ág ódj ide vele ne vakarózz. A cigány lom ha m o z d u lattal fö lállt és odahozta a kulacsot. P á l Z siga le csa v arta a te te jé t és D ani felé in te tt. — Iszol? — H át am i az illeti. . . . — No nesze. Nem ittá l bele? — vizsgálódott P u p o rk á ra . — U gyan m ár, m ost m é rt izélsz? — Csak az ért m ondom . N em állh ato m a kulacsom on a cigányszagot. — L á tja ? — fo rd u lt D ani felé szégyenlős m osollyal a csillés — M indig így izél velem . M indig m a ce rál . T ipó nagy k o rty o k k al ivott. S zája k é t old alán lecsu r got t a víz az ingére, de m o st az a hűvösség végtelen ül jól esett neki. V égül le v ette szájáró l a kulacsot, egy k ev e­ se t k ilö tty e n te tt belőle és a se g éd v á járn ak n y ú jto tta. — M a ra d t m ég ben n e — m ondta, egy csöppet restekedve. — Idd csak, pajtás! Igyál, am ennyi kell P u p o rk a m a jd h a z még. — H ozok — e rő sítette a cigány. — H a szom jas az . . . elv társ. — D an in ak h ív n a k — T ipó lekezelt m in d k e ttő jü k k el. — T ipó D ániel a lég ierő k ­ től. — Ez u tó b b it tré fá s h an g sú lly al m ondta, m in d h á rm a n elm osolyodtak ra jta . — K öszönöm p a jtá s a vizet! — s hogy a csillésre nézett, lá th a ttá k , hogy a köszönet neki szólt, aki a vizet hozta, n em a kulacs gazdáján ak . 9 �— Szívesen, h a használt! — a foghíjas száj h álás m osolyra húzódott. — Id e b e n t nagy a m elegség an n a k , ak i nem szokta és ugye o ly an k o r a víz m in d en csöppje a r a ­ n y at é r . . . A se g éd v ájár csak n éh á n y k o rty o t ivott, a m a ra d é k o t rá ö n tö tte a cig án y ra: — Igyál te is, te feketelelkű! P u p o rk a fé lre a k a rt u g ran i, hogy a víz ne érje, de gum icsizm á ja m egcsúszott a sínen, elzu h a n t és b ő rk o b ak ja elgurult. — N e te ne! — röhögött P á l Z siga és b al belsővel, m in t ahogy fu tb allm eccsek en látn i, a vízlevezető csorgába passzolta a sap k át. — Figyeled, hogy fél a víztől a ci­ gány? — A víz nem a r r a való, hogy po csétát csin áljan a k b előle — P u p o rk a csendesen m o n d ta ezt és n a d rá g já b a törö lg ette a sisak ját. — No nézd csak, nem is tudtam ! — a seg éd v á jár n ek itám asz k o d o tt egy ácso lat­ n ak és összehúzott szem ével D ani felé in te tt, m in t aki tá rs a t k ere s egy jó tré fá h o z . Így, az ácsolat m e lle tt felegyenesedve, legalább fél fe jje l m a g asab b n ak lá tsz o tt m in d ­ k ettő jü k n él. T elt p iro sb a rn a kép én ö nelégült m osoly terp eszk ed ett. — T udod, m it össze tu d zabálni ez a k á k a ben d ő jév el? P upork a! — és n yerssé v á lt a h a n g ja — M ennyi a szilvásgom bóc rek o rd ? — H atv a n — fele lte k elletlen ü l a csillés. — B ableves? — H át . . . N yolc liter. A körül. Nem n éz ett eg y ik ü k re sem : fejvédő sisak jáb ó l rá z o g a tta a s a ra t s ahogy a csorga m e lle tt guggolt, középen k ir itk u lt fek e te szöghaja sz árn y k én t le feg ett a fü lére. P á l Z siga rem ek ü l ére zte m agát. Széles h á tá t han y ag u l az a k á cg e re n d án a k vetve, úgy tű n t, m in th a kocsm ában ülne, ahol m ost m in d en k i az ő k ed v é re iszik. S az ő szám ­ lá jára. — P u p o rk a — m o n d ta csendesen —, m ost azt m eséld el, hogy E m e rk a m é rt szö­ k ö tt m eg tőled karácsonykor. — Á — a csillés szégyenkezve in g a tta a fejét. — M ajd m ásszor. N em id e v aló tö rté n et. L á tja ? — m o n d ta D aninak — M indig így izél velem . — M ost! A b ará to m h allan i a k a rja . T ipó idegenül p illa n to tt a legényre. M á r b a rá to k len n én ek ? N em tu d ta volna m egm ondani, m iért, de egyszerre nem k ív á n ta P á l Zsiga b a rá tsá g á t. — A főaknász . . . — m o n d ta kitérően. — H a v isszajön és itt ü ld ö g élü n k . . . Nem lesz b aj belőle? A seg éd v á jár m e g rá n d íto tta a v állát. — N yugi! M ajd n e k ilá tu n k m in d já r t. A szalag alól fe lla n á to lju k a szénport. C sak előbb P u p o rk a elm eséli, h o gy m iért szökött m eg tő le az asszony. M a rh a jó tö rté n et, m eg fogsz dögleni ra jta . N a, m ondd csak, P u p orka! — Á — és a csillés kedveszegetten ló g a tta a fejét. — N em lehet. M in d já rt in d u l a szalag, ad d ig elm ennék a dolgom ra. — S ehová se mégy! — és a cigány elő tt k e re sztb e v etette az egyik lá b át, m e rt az csakugyan ind u ln i a k a rt. — Ez a fek ete b iv a ly — és T ipó felé fo rd u lv a, a k iro b b a n ó nevetéstől elfu lla d ta n erőlködött, de n y erítő jók ed v e m in d u n ta la n félb eszak íto tta; erős k a rja iv a l h adonászva csépelte a levegőt —, ez a fek ete. . . Egy éjszak a . . . n y o lc sz o r. . . kép es. Nyolcszor! Ez egy állat, ily e t te m ég nem lá ttá l. K ezelj le vele m ég egyszer, éljen az egyenlőség! 10 �— M indig igy izél — m a g y aráz ta P u p o rk a és ab b a n a p illa n a tb a n szom orúnak látszo tt. — M indig ezt csinálja. — Ezek csak zabálni tu d n a k — fo ly ta tta P ál, leg y ű rv e a n ev etését. — Z abálni, m eg g y erek et csin áln i n yakló nélkül. Ez a fek e tele lk ű azt se b á n n á , h a döghúsból á lln a a világ. S ik ta vége felé, h a az ó rá t kérdezi, tudom , hogy u tá n a ez kö v etk ezik : „Siga, n em m a ra d t egy kis síros k en y e red ?” É hes vagy-e, cigány? — k iá lto tt P u p o rk ára. — T u d ja a fene — te k e rg e tte n y a k á t a csillés. — É n a k k o r is en n ék , h a nem vagyok éhes. — E nnél-e sós szalonnát? — Sós szalonnát? — K érd ezte P u p o rk a óvatos ravaszsággal. — A z jó. Az nagyon jó. P ál Zsiga a jelződu da m ellé ak a sz to tt b ő rtásk á já h o z lé p e tt és k ib o n to tta. F él­ te n y érn él szélesebb szalo n n a d arab o t h a jíto tt a csillés felé. — Nesze, rongyos! P u p o rk a k u ty a sze rű m ozdulattal, m ég a levegőben e lk a p ta és rám osolygott. — T ényleg sós szalonna. E lteszem : jó lesz későbbre. — Hohó! — a legény közelebb m e n t hozzá. — M ost eszed m eg K en y ér n élk ü l; é rte d ? A hogy m ásk o r is csináltad. F igyeld meg! — rik k a n to tta D an in ak — A z ab e­ szin szalo n n át eszik k en y é r nélkül. N em csalás, nem ám ítás! T ipó érezte, hogy jó arc o t k ellen e vágni a tréfához, de v alam i különös, fásult k ed v etlen ség v e tt e rő t ra jta . P á l Zsiga zseb rete tt kezekkel ú jr a neki tá m a sz to tta a h á ­ tá t az ác so la tn ak és a rc á ra k iü lt a v ára k o zás gyönyörűsége. — Egyél, cigány — b iz ta tta P u p o rk á t. Szabályos, h am v as-p iro s lá n y a rc a v o lt P áln a k , gyerekes kék szem kkel. D e azok a k ék szem ek. . . T ipó e lle n á llh a ta tla n u l a r r a gondolt, hogy valahol m á r találk o zo tt ehhez haso n ló te k in te tte l; a sisak alól h ety k én k u n k o ro d ó szőke h a j is ism erős v o lt neki. A csillés le ü lt a sín re és nyugodt, tem pós m ozdu lato k k al b ek eb elezte a sz a lo n n á t — Egy k icsit sós v o lt — je le n te tte ki közöm bösen —, k en y é rre l jo b b le tt volna. P á l Zsiga röhögött. R á se bagózz, legalább vedelhetsz u tá n a! — odéb b m en t és a v á g a t o ld aláb an m eg k ereste a csillés k ulacsát. R égim ódi, m ásfél lite re s p léh k u lacs volt, fad u g ó v al b e­ dugaszolva. A n y a k á ra k ö tö tt lö v é sd ró tn ál fogva hozta oda, m esszire e lta rtv a m agától. — Igyál! P u p o rk a m eghúzta, m ajd ú jra bedugaszolta a kulacsot. — N em így! — c sa tta n t fel a seg éd v á jár h a n g ja — M in th a a k o csm áb an lennél! Fenékig! M ost a gádzsók egészségére iszol. — M ajd később — v édekezett a csillés. — Istenbizo n y , n em vagyok szom jas. Az előbb a la jtn á l b ev ettem eggyel . . . M ajd szétpukkad a hasam . — M egiszod! — P ál fenyegetően em elte m eg az ö k lét és lágy v o n ásaira v alam i é rth e te tle n v ad ság telep ed ett. — M ert h a nem . . . T u d o d a többit. P u p o rk a g y ám o ltalan u l p illa n to tt előbb T ip óra, aztán a k u lacsra, m in th a seg ít­ séget k érne. A ztán só h a jto tt és lassú, hosszú k o rty o k k al len y elte a k u lacs ta rta lm á t. — G ilt — b ó lin to tt a segédvájár. — M ost m á r e ttél is, ittá l is. E lvégezheted a dolgodat. 11 �— Ez m á r nem jó volt — rá z ta a fejé t P u po rk a. M ajd szélp u k k ad o k — és h asára szo rítv a a kezét, előre lépett. P á l Z siga az ingénél fogva visszahúzta. — Ne siess, cigány. Én úgy gondoltam , hogy itt végzed el a dolgod. Ú ri módon, elegánsan. M intha sz an a tó riu m b an feküdnél. A k ulacsodba. É rtesz engem ? A csillés előbb elvigyorodott ,az tá n n y u g ta lan te k in te tte l h á tr á lt k é t-h á ro m lé­ pést. — A zt nem — m ondta. — A tiedbe, gádzsó. A b b a szivesen. A seg éd v á jár egy szökelléssel m e lle tte te rm e tt és h á tra c sa v a rta az egyik k a rjá t. — A zt m ondtam , hogy belevizelsz a kulacsodba, te ro h a d t cigány. — N em — m o n d ta a csillés és igyekezett k isz ab a d íta n i a k a rjá t. gádzsó vagy, ak k o r se. — N em ? — és P ál Zsiga sz o ríto tt a fogáson. — N em ? — Még ha — H agyd! — T ipó háborgó gyom orral nézte a je le n e te t és h irte le n m egfogta a se g éd v ájár k a rjá t: — Ne bántsd! H iszen sokkal erősebb vagy nála. — No jó. — P ál Zsiga f ú jta to tt és h irte le n elen g ed te P u p o rk á t. B elen y ú lt a nadrágzsebébe, hosszú csontnyelű b ic sk át v e tt k i o n n an és szétn y ito tta. A k és p e n ­ géje v illan t, ahogy P u p o rk a lábához dobta. — N esze cigány. H ogy egyenlőek legyünk! H a ügyes vagy, leszú rh atsz, h a nem : belevizelsz a kulacsodba. M egvárta, am íg a csilés felveszi a kést, az tá n h irte le n tá m a d t rá. E gyetlen r u ­ gaszkodással, hogy m in d k e tte n a h epe-hupás, sáros-szénporos ta lp ra k erü ltek . Tipó k ö zéjük a k a r t lépni, de am azok le n d ü lete őt is elso d o rta: a sín m ellé esett és e gy csille o ldalába v e rte a fejét. A k é t em beri a lak összegabalyodva fe tre n g e tt előtte, zu h an ásu k nyom án fekete gom olyként csa p ott fel a szénpor. — S zú rjál cigány! — hörögte furcsa, torz han g o n a seg éd v ájár. — M ost gádzsóba szúrhatsz! N em tu d n i, hogyan —T ipó m ég később visszagondolva sem tu d o tt v o ln a szám ot ad n i róla. m in t tö rté n h e te tt —, P u p o rk a egy villám gyors, kígyózó m o z d u lattal k i­ csúszott P á l Zsiga öleléséből és m ag asra r á n to tt jo b b já b an fe lv illa n t valam i. — M egálljatok. állatok! — T ipó felugrott, és te lje s e re jéből a csillés k ezéb e rú g o tt. A gum icsizm a ütése tom pán, nevetségesen p u ffa n t a v á g a tb a n s a hegyes szerszám a cigány kezéből egyenesen a v illa n y a lá re p ü lt, a legutolsó csille te tejére. T ipó od a­ u g ro tt és fe lk a p ta A z a f enyő d a ra b volt, am ivel P u p o rk a az acéltám m űködését m ag y aráz ta: h itv á n y forgács, alig arasznyi lécdarab. P á l Zsiga felü lt és összekúszálódott h a já r a n y o m ta a fe h é r m ű an y ag sisak o t. P u ­ p o rk a h á trá b b m otozott: m eg k ereste a kést, m a jd inge a ljá b a n m egtörölte, od ah o zta és összecsattintva, o d a e jte tte a se g éd v ájár elé. A ztán a teli szerelv én y t sz étto lta s azon át, m in t valam i k apun, e ltű n t v alam e rre . T ipó sz e re te tt v o ln a u tá n a ro h a n n i, valam i esetlen m a rh a ság o t m ondani neki, hogy n e h ara g u d jo n a rú g ásé rt. — E lcsúsztam és a lá m tö rt a lá b am — m o n d ta P ál Zsiga feltáp ászk o d v a, d e lá t­ szott ra jta , hogy lódít. — Ez v o lt a szerencséje a cigánynak. T ipó u tá la tta l nézte őt. M ost m á r tu d ta, hol lá to tt ehhez hasonló te k in te te t, e h ­ hez hasonló arcot. Még negyvennégyben egy re p tér e n dolgozott az a p ja és nagyobbik 12 �b áty ja: v alam i fö ld m u n k a v o lt ott, Szeged közelében. E gyik eb éd szü n et a la tt p á r tizen ö t­ tiz e n h a t éves su h an c futb allo zn i k ez d ett m ezítláb, te n isz lab d á v a l. M uszoso k a t is dolgoz­ ta tta k a rep té re n . V olt v elü k egy zászlós, á llítólag ta n ító : jóvágású szőke, sn á jd ig fiú, ez o d ajö tt a su hancok közé és csizm á san -e g y en ru h ása n ő is rú g n i k ezdte a la b d át. K arak án , v id ám fick ónak látszott, tű rte , ha m e g rú g ták vagy h a b e ta rto tta k neki. Az egyik k a p u sk i­ rú g ás u tá n v alak i k elletén é l nagy o b b at fe je lt a la b d áb a s az p atto g v a o d ag u ru lt a m uszo­ sok közé. Egy dolgozó, széles sá rg a karszalagos le tette az á só já t és já ték o san b elefeje lt a la b d á b a egy m ásiknak, az m eg vissza neki. O dam ent egy h a rm a d ik és dekázni k ezd ett a la b d áv a l s ta lá n m ég vissza is rú g ta volna. De e k k o rra o tt v o lt a tiszt. Tipó so h a­ sem tu d ta elfelejten i azt az arcot, a zászlós arc át, a m in t a játszadozó kölyökből á t­ v álto zo tt v a d á lla ttá ; ocsm ány szitkozódását, a csattan ó p ofonokat és a rú g áso k at. — K á r v o lt — m o n d ta a se g éd v á járn ak és eln éz ett a feje fölött. — E zt nem k e lle tt volna. — M it? — és P á l Zsiga m egütközve b ám u lt rá. — A cigán n y al? De hiszen csak já té k v o lt az egész. Nem gondolhatod kom olyan hogy én . . . H a én ak aro m , r á ­ kenem a csille oldalára, m in t v alam i kulim ászt! Ez a fek ete disznó belőlem él! A m it nem győz erővel, azt én végzem el, én k eresek k en y e ret a po fájáb a! T alán m ég ga­ zsu láljak is előtte? M ire P u p o rk a v isszatért, a gum iszalag is m egindult. A fro n t m in d k é t szárn y a elk ez d h ette a szenelést: a csillék g y orsabban teltek , m in t k o ráb b a n . Tipó, hogy ne ü ljö n té tlen ü l, se g íte tt betolni az üreset, közben lopva fig y elte P u p o rk a arc át. A csil­ lés nyugodt, fegyelm ezett m ozdu lato k k al végezte m u n k á já t, v o n ásain sem m iféle in d u ­ la t nem tü kröződött. De T ipónak o tt a v illan y fénye a la tt m ég v ézn áb b n ak , ö reg eb b ­ n ek tű n t, s am ik o r egy p illa n a tra szem be k e rü lte k egym ással, gondosan e lk e rü lte a te k in te tét. G albács izzadságtól lucskos h á tta l, szénporosan k e rü lt elő a fejtésből. R á m o rd u lt hogy szap orán lé p k ed je n u tán a, m ég a k ülszínen is dolga van , el k ell érniük a 13 órai szem ély já ra to t. C sak a lég v ág at közepe tá já n ju to tt eszébe, hogy sietségében k a b á tjá t az a la p k a p a ró v égállom ásánál hagyta, b en n e a m u n k a átv é te li b lo k k fü zettel. — In d u lj el fölfelé — m o n d ta T ipónak —, én m a jd alu lró l telefonálok, hogy v a ­ lak i hozza eléd. De ki ne m enj a légvágatból, az istened et! N ehogy v alam i b aj érjen! H a fö lértél a l é v á g a t elejére, ü lj le és o tt v á rj. K ezébe nyom ta D an in ak a k ö nnyű sugárzós lá m p át, a m á sik a t elv ette tőle. Tipó vegyes érzésekkel k ap aszk o d o tt fölfelé az elh ag y o tt légv ág atb an . H á tra -h á tra n ézett: G albács lá m p á já n a k fény e egyre k isebb le tt, m ind jobb an táv o lo d o tt tőle. végül el­ tű n t egy k a n y arb an . A gondolattól, hogy te lje sen m ag ára m a ra d t, az izzad tság is k i­ v e rte a hom lokát. S ietni fogok! — h a tá ro z ta el. — É s m in d ig csak elő re világítok. De h iá b a b á to ríto tta m agát, a szokatlan környezet, a v é g e lá th a ta tla n u l sorakozó á cso lato k , a csend: és a sötétség fojtogató érzéseket k e lte tte k benne. M eg-m egállt, h allg ató zo tt, k ö rb e v ilá g íto tt a lá m p áv al s végül azt sem tu d ta : p ercek v a gy ó rák óta bolyong-e a légv ág atb an . A m ikor fö lért a r r a a h ely re ahol a lég v ág at k étfelé ágazott, m e gto rp a n t és erőlködve igyekezett visszaem lékezni, hogy G albáccsal m elyik irá n y b a fo rd u ltak . B ev ilág íto tt jo b b ra is, b a lra is: m indenütt, u g y anazok az ácsolatok, u g y an az a s á r, ugyanaz a sötétség. V égül h a tá ro z o tt és jo b b ra fo rd u lt. A lig h a la d t ötven m étert, b alkéz felől ism ét egy elágazás következett, m ely re nem em ékezett. Eszébe ötlött, hogy eltév e d h et s a k k o r napokig, vagy rosszabb esetb en sosem ta lá ln a k rá s ez a gondolat olyan ré m ü le te t k e lte tt benne, hogy leü lt. E lhatározta, hogy h a 13 �száz m é teren belül nem ta lál ism erős nyom ot, visszafordul és a m ásik elág azásb an p róbál szerencsét. Hogy félelm ét legyűrje, fu tá sn a k ered t, d e az önm entőkészülék olyan gyalázatosa n zörgött az oldalán, m in th a tízen csö rte tte k vo ln a nyom ában. F ogalm a sem volt arró l, m e n n y it kell m ennie még, hogy e lé rje n a főaknász á lta l je lz e tt p o n tra s hogy eg y á lta lá n jó irá n y v álasz to tt-e az elág azásn ál — fe jé t v esztv e ta lp a lt előre s m ár ahhoz sem v o lt b átorsága, hogy visszafo rd u ljo n . A m érn ö k szavai csengtek fülében, aki ezt m o n d ta n ek i: „A b án y a b elseje idegen szem lélő sz ám á ra első p illa n a tb a n úgy tű n ik , m in th a szertelen ü l és feje tle n ü l k an y arg ó ly u k a k soka­ sága lenne. De ez nem így van. Az osztók és segédvágatok zegzugait a fővágatok fog­ la ljá k egységes rendszerbe, a k á r a nagyobb folyók a p atak o k a t. E zért n e ije d je n meg, h a olyan v á g a tb a téved, ahol m ég sohasem já rt, h an em a legelső elág azásn ál k eresse m eg a főszállító vágatot. C sak egyre ügy eljen : olyan v ág atb a, m elynek az elejé re tiltó d eszk ak eresztet szögeztek ki, sem m i körü lm én y ek között n e lép jen , m e rt o tt halálos veszély rejtő zk ö d ik .” A m érnök té rk é p en is m e g m u ta tta m in d ezek et s a k k o r olyan k ö nnyű és egyszerű v olt m egérteni. De h á t a k k o r a főszállító v á g a tn a k itt is valahol a közelben kell lennie! — v illa n t eszébe. M arh a vagy, Tipó! A legelső alk alo m m m al begazolsz, ahelyet, hogy gondolkoznál! L assab ra v e tte lé p teit és jo b b ra -b a lra vizs­ gálódott. H át persze! Azok a baloldali elágazások, m elyek m e lle tt lélek szak ad v a el­ trap p o lt, m in d a fősikóval k ö th e tik össze a légvágatot! A lig h a la d t h ú sz -h a rm in c m é te rt ú jr a ta lá lt egy ilyen elágazást. N o, T ipó — gondolta m eg k ö n n y eb b ü lten —, fra n c b a a főaknász k a b á tjá v a l a lényeg az, hogy kiv erg ő d j innen. M ég a lég ajtó közelébe sem é r t, am ikor egy alatto m o s b u ck án m egcsúszott s míg ösztönös m ozd u lattal igyekezett egyensúlyá t m e g tartan i, a lám p a k ire p ü lt a kezéből, az osztón glé d ába ra k o tt biztosító idom vasak közé. Az egész olyan volt, m in th a m o­ ziban ü ln e az em b er és v á ra tla n u l elszakad a film. A lám pa! — első g ondolata ez v o lt N égykézlábra ere szk e d ett és óvatosan tapog atn i k ez d ett m aga elé. Ö rökk év aló ság ­ n a k tű n t, m íg m e g érin te tte az első acélív sím a, hideg felü letét. K o m ik u sn ak és gro­ teszk n ek h a to tt előtte, hogy ijed elm én túl, ism ét a m érn ö k szavai ju tn a k eszébe. „A lám p a a b ányász szeme, a r r a úgy vigyázzon. M a ra d h a t b en t a m u n k ah ely en k ab át, ó ra , szerszám ; bárm i, de h a m enekülni k e ll, a lá m p á ja kézben legyen.” T alán tíz percb e is belek erü lt, m íg a biztosítószerkezetek r a k a ta között k itap o ­ g a tta a lá m p a tégla alak ú fém testét. Végre! K a ttin to tt a bakelitgom bon, ráz o g atta a lám p át, aztán eszelősen, vadul forgatni k ezdte a kapcsolót, de a lám p a nem g y u llad t meg. „E nnek kam pec!” — gondolta — „Ú gy lehet, nek em is.” A v ág a tb a n csend volt. csak v alah o n n a n m essziről h allatszo tt a főtevíz eg yhangú csöpögése. Egy csöpp, tíz csöpp, száz csöpp. . . „Tipó D ániel bán y ász” — m osolyodott el gúnyosan. M in th a a vízcsöppek is csúfolódva az ő n ev ét ism ételg ették volna. Ti—pó, T i—p ó . . . No nem , a z é rt m egdögölni itt nem fogunk! — elszántság a egyszerre felü lk e re k e d e tt b en n e és négykézláb, egyik kezével a döglött lá m p á ra tám aszkodva, tapogatózni k ezd ett a lég ajtó irán y á b a. N em v o lt ideje, hogy elérje: a légvágatból fény sz ü re m le tt az osz­ tóra, v alak i szapora lép tek k el igyekezett lefelé. — Hé! — o rd íto tta el m ag át T ipó — H alló á lljo n meg! H allan i le h ete tt, hogy a lépések m egto rp an n ak , az tá n a világosság eg y re erő ­ södött. — Ki az m á r o tt a sötétben? — P u p o rk a ó v akodott oda, jo b b ra -b a lra vizsgá­ lódva, hó n a a la tt G albács h olm ijával. — M aga? — k érd ezte m eglepetten, am in t D an it m egism erte. — De hogy az isten csu d ájá b an . . . M aga jö tt fel a k a b á té rt? 14 �E lv ette a lám pát, szakszerűen rá z o g a tta és k ije le n tette, hogy an n a k bizony lő ttek , m e rt az eséstől tö n k re m e n t b en n e az égő. T ipó ö rü lt és re ste lk e d e tt egyszerre, m o n d ta is volna, m eg nem is, a légvág atb eli k a la n d já t. A ztán m égis csak en n y it m o n d o tt: — M ázlim van, hogy elébem jö ttél. N élküled végitéletig k u k so lh a tta m v o ln a a sötétben. — C sak sik ta végéig — le g y in te tt a csillés. — Az egész fro n t itt száll k i a lég­ v ág a tb a n . Meg az tá n úgyis k e re stü n k volna. E lin d u lta k lefelé a légvágatban. P u p o rk a m in d e n ü tt elő tte já r t és v ilá g íto tt neki. H a já n a k k é t h o llószárnya m ost is kiló g o tt a sisak alól és fü lein lebegett, m in t am i­ k o r a csorga e lő tt guggolt a fro n ti töltőnél. — N em m egyek gyorsan? — szólt h á tra . — Az em ber, am íg m eg n em szokja a já rá s t idebent, an n y it csetlik-botlik, m in t a gyerek, h a m enni ta n u l. C sak szóljál, cim bora, h a gyorsan szedném a ta lp a im a t A főaknász m á r így is, úgy is le m ar b en ­ n ü n k et, a ttó l a k á r le is ü lh e tü n k , h a akarod. — K lassz srác vagy te, P u p o rk a — m o n d ta Dani. — Mi v an ? — n éz ett h á tr a a csillés. — Sem m i, csak m e n jü n k — dünnyögte T ipó és egyetlen k ifejeze tt vág y a csupán an n y i volt, hogy m ég ez egyszer élve és lehetőleg m in él előbb m e g láth assa a n a p ­ világot. 15 �PAPP L A JO S : K ÉP EIM 1. H a m egleng a gabona-m ező, m in t távol zengő h ara n g s m ikor v ib rá l a levegőben a fény és rem eg a hang, vagy az égre, ha a k o n y a ttá jt hom ály ül s v illám lik a la n t; O lyan sokszor az egyedüllét. Feszült s m ozdu lattalan . 2 . Régi fénykép? én vagyok, a m in t figyeltem csendesen egy h an g y át, egy b o g arat, pókot, ülve m ellettü k , lesen. (A g y erm ek -fák v irág a lehull. H ány v irág gyüm ölcstelen? ...) B efelé nyíló arc cal néha őszin te-m ag am at lesem . 3. É n vagyok ez i s ! . . . első sorban, az em inensek helyén. F élénk-büszke mosoly és konok áll, m ely m á r ak k o r kem ény. T anultam . F á ra d t-v ö rö sre m a rta szem em a lám pafény. T a n u ltá l? — faggatom a képet. T a n u ltá l. . . M it tudsz, szegény? 4. N egyvenegy szőke-fekete fej. (Egy köztük — én vagyok.) A negyvenegyből h áro m m á r csak a földbe veg y ü lt halott. K ilencet a sors szerte fu jt, m in t pihét. A többi itt-a m o tt él-küzd s bodogul. M ert a küzdés so k u n k n ak m egadatott. 16 �5. H arco ltál? — k érd ek egy m ás k ép et V agy ez is csak beszéd? A h é tfe jű h a rc sá rk á n y a it elfe lejtik az új m esék s nem hogy győzni, de élni re s t lesz, ki jo b b so rsáv al visszaélt. K üzd ö tt-e szívből, igazán is a b enned felnövő nem zedék?! 6. B ála k a t én is végig jártam . T án co t nyertem , m eg csókokat. S enkiknek m ondtam sem m iből-n ő tt p ap írv irá g ú bókokat. S e lm e n t tőlem , a k it szerettem . E lv itte előbb a vonat. A ztán v alam i m ás! T alán egy g y áv á n -leh ig g a d t gondolat. 7. S íme! v o lta m m á r kiválasztott! H itte l-h ív ő és m erő. Z sellér-ősök d a lá t m egőrzött s a já t eszm éim nevelő. A pám h a rc á n a k öröksége ösztönöneim ből tö rt elő. S m egrom lott m inden! Betegséggé to rzu lt b en n ü n k az erő. 8. Fogom az ü n n ep n ap i p o rtré t és m egszólítom : — uram , m é rt néz e szen t frig y ó rá já n ily szorongón s szom orúan? H isz: — „életének friss h a jó ja boldog ré v felé su h a n . . . ” (Ez voltam . M in t egy p ap írsá rk án y . Ki száll és fél és lezuhan.) 9. K épek — m ás arcok, m ás rem ények. M ás m unka, m ely oltalom . F utkosás, m ások érdekében. S zolgaság így a hatalom . A m agad do lg át elnagyolva, v á lla lta d — ezt faggatom , ezt az új arcot. — M egköszönték? Mi v o lt h á t a ju talo m ? 2 17 �10. C sak a ráeső fény kevesebb, a lá rm ás rivaldafény. É rtékéből nem v eszte tt sem m it. E rénye így is erény! A H old csökkenve-növekedve jön, m egy az ég perem én. E sté n k én t leteszem a kö nyvet s töprengve bám ulom én. 11. S én állok itt is. H árm a n vagyunk. H árm a n le ttü n k : a család. K islányom ban m ég dorom bol csak és bolyhos, ölnyi a világ; A sszonyom , aki m ásodik k én t le tt első bennem . . . M ire h á t a le lk et tö rt re d ők b e vonó, b u jk á ló szom orúság? 12 . Asszonyom, a k it m egtaláltam , véd is, ha m ellettem ül. H a nem szólok s ha ő sem szólna: nem m a ra d h a to k egyedül. M ost ez az erőm ! k é t pólusa k ettő n k b en egy ü tt hevül. A hiúság hold-ragyogása üvegcserép, h a kihűl. 13. A fiókokat visszazárni csöndben: — bölcsebb így talán . Az em b er m egáll férfik o ra k ite lt-v ilá g ú ud v arán . A sebeket, ha fá jn a k is még, e lre jti m ind, azután. L á tja a m eg n ő tt gazdaságot és tú llép ap ró b b m agán. 18 �M O CSÁR G ÁBO R: VIHAR A LEV ELET.. . A la k o d alm at a lányos háznál, T óthék tágas p o rtáján , a k iü ríte tt s ez által szinte m eg n agyobbodott k é t szobában ren d e zté k meg. N épes v endégsereget h ív ta k össze, m e rt m in d a Laczkó, m ind a T óth fam ília rendes, tisztességes és m egbecsült csalá d ­ n a k szám ított, sok a rokon, a m eghívást elv áró jóism erős, legény és leánycim bora. A pap, H alm ágyi tiszteletes ú r is, ak i a fia ta lo k a t d élelő tt a tem p lo m b an össze­ esk ette, m egtisztelte a lakodalm i a s z ta lt s vacsora közben szép felköszöntőt m o n d o tt a tü k ö r a la tt ülő, m e g h ató d o tt fia ta l p árra. Szép v olt a köszöntő, de az idő is, az alk alo m is olyan, hogy szép ek et le h et m o n d an i a köszöntőben. O dakinn, a Don k an y a rb an új tél elébe m en tek a frontok, itth o n pedig sz a k a d a tla n u l viszik, h ív já k a fé rfia k a t k ato n án ak , SAS behívóval. A h áb o rú egy-egy villám lása e lh a t idáig ,a csendesen lap u ló falv a k b a is: h alo tti é rte ­ sítések et, tá b o ri la p o k at hoz a posta. Egy fiatalasszony, Ju h á sz E ta g y ászru h áb an jö tt el a lakodalom ba, csak a vacsora kezdetéig, a zene felh an g zásáig m arad , m e rt gy á­ szolja a férjét, a k in e k p u sztu lásáró l h iv atalo san is m e g jö tt az értesítés. A p ap te h á t szép köszöntőt m o n d h a t k é t fia ta l szépséges egybeforrásáró l, a k ik nem tö rő d v e v i­ h a rra l, h áb o rú v al, követik szívük p a ra n c sá t s b á r a v ilág n ak m in d en sa rk a ég, ők eg y ü tt elin d u ln a k az életbe, bizakodón. K om oran és m eg h ato ttan h a llg a tta a násznép a p ap köszöntőjét, am in ek végeztével a cigán y b an d a tu sst húzott, a vendégek fel­ állv a k o ccintgattak, Ju h á sz E ta az asztal fö lö tt á th a jo lv a m ég egyszer m egcsókolta leán y k o ri b a rá tn ő jé t, T óth Ju list, m ost m á r L ackó Im rén ét, sok öröm et, boldogságot k ív á n t és sírv a hazam ent. Az öröm apa, L ackó L ászló un o k atestv ére, egykori h íres n ó tafa, K eskeny Róza n én i — a nótázásból kiöregedvén — m á r csak a z á lta l tu d o tt len d íten i a h an g u lato n , hogy fellocsolta a szoba földjét, n e szálljo n fel a por, am ik o r tá n c ra k e rü l sor. V a­ csora végeztével ez is bekövetkezett. A z öregebbek áth ú z ó d ta k a külső szobába, a fia ta la b b a k b en t m a ra d tak , az asztalokat, székeket, ló cák at k ih o rd tá k a to rn ácra, legyen hely a táncoláshoz m inél több. A külső szobában az öregek nekikönyököltek, ittak , busongva em leg ették a régebbi h áb o rú k a t, V olhiniát, M ontenegrót, G aliciát, Isonzót, D oberdót — ki m e rre fo rd u lt meg. A legörebbje m ég a n n á l is régebbi h a d ­ já ra to k ra is em lékezett, a bosznia o k kupációt péld áu l éppen K eskeny Róza néni m á r alig látó, te lje sen m eg sü k etü lt apósa em legeti folyton, d e h á t m i v o lt az a csepp kis h áb o rú ahhoz képest, a m it a többiek tu d n a k m ondani V olhiniáról, G alíciáról, Isonzóról. D oberdóról, „am ikor a ta liá n o k h é t n a p , h ét álló éjszak a v e re tté k a h e g y e t . .” O d ab en t a nagyobbik szobában O lajos B éla és b a n d á ja sz ü n es-szü n telen ü l m u ­ zsikált. A vőfély — kissé féloldalasa n felk ö tö tt h ím zett fe h é r k ötény előtte, — tiszte sz erin t sz ü n telen ü l tö ltö g ette a p o h arat, s m aga is v id á m a k a t k o ccin to tt a v en d ég ek ­ kel, a m aga p o h a rá t azonban sohse ü ríte tte ki, a vőfély n em ih a tja el az eszét. M ár m á r o d a h a la d t az idő, hogy éjfél k özeledett s Ékes F erenc, a n ásznagy pattogó ro stá t k é r t az öröm anyától. T óth M ihálynétól, am ib en m a jd a m enyasszonytán c a la tt a m enyasszony tá n c á t m egváltó pénzeket gyűjtik. O lajos B éla is figyelem m el R ész let a szerző k észü lő regényéből 19 �k isérv e az idő m ú lását, úgy osztotta be a zenét, hogy m ég ez a csárdás, az tá n szünet, szü n et u tá n jö n az a nóta, hogy J a j de szép kis m enyecske lesz ebből a lán y b ó l — s kezdődik a szép, csöndes, gyönyörűen m egható m enyasszonytánc. És a k k o r éjfé l e lő tt fél órával, a m ám orosa n k ip iru lt, felh e v ü lt táncolók közé észrev étlen ü l b e­ lé p e tt s m egállt az a jtó m ellé húzódva a kisbíró, a k in ek fé llá b a fából v an : S zak állas Pál. T ásk a v o lt a n y akában. M icsoda tá n co t láto tt, m icsoda zenebonát h allo tt! Egy fo rg a tag v o lt a szoba. O lajos B éla és z e n ek a ra sz ü n et e lő tt m ég egyszer am úgy isten igazában, förgetegesen m egdolgoztatta a táncolókat. A p rím á sn a k m á r a szem ébe h u llt a h aja, úgy rá n g a tta a vonót. C im b alo m ján fo rró és v ad csárd ástem p ó t v e rt ki a cim balm os, nagybőgő­ jén a h ú r t m á r u jja iv a l té p d este a tö m p eo rrú bőgős, lázasan n y ifo g atta, u g rá lta tta v o n ó já t a h úrokon Sim ics, a ko n trás. A m enyezetn él já r tá k k ü lö n tá n c u k a t az el­ sz ab a d u lt kezek, a fiatalasszonyok a k o n ty u k a t fo g ták sikongatva, nehogy sz étrep ü l­ jön a haju k . V alak i el a k a r t m enni a fa l m e lle tt egy p o h á r b o rra l a kezében, de a n ásznagy fia, Ékes M ihály olyan v eszett m ódon fo rg a tta p á rjá t, hogy a p o h á r b e­ re p ü lt a táncolók közé, a bor fá ty o lk é n t szétterü lv e ö m lö tt ki belőle, de n em tö rő ­ d ö tt vele senki, sű rű és k av a rg ó fo rg a tag v o lt ez a tánc. C sak falá b ú S zak állas P á l á llt sz ilá rd p o n tk é n t az a jtó m ellett. D e a p rím á s egy éles és rövid h úzással, m in th a késsel v ág ta volna el a zene és a tá n c összegubancolódott k av a rg ásá t, v ég et v e te tt a csá rd á sn a k . Örvendezve k ív á n tá k egym ás egészségére a k ih ev ü lt, izzadt, p áro k a kiadós, fergeteges csárdást. E kkor v e tté k észre, hogy S zakállas P á l az a jtó m e lle tt áll. A vőfély, tiszte sze­ rin t, azo n n al hozzásietett egy te le p o h árral, de a k isb író e lh á ríto tta az italt. — N em élh ete k vele. H iv atalo san jöttem . S hogy ezt v ita th a ta tla n n á tegye, a tá s k á já t a h asa elé fo rd íto tta . B en y ú lt s p ap íro k a t v e tt ki belőle. A legfelsőt m aga elé ta rto tta és han g o san leo lv aso tt ró la egy nevet. — O lajos Béla! A p rím á s m ég nem te tte le a hegedűt, egyik kezében a vonó, m á sik b an a h e­ gedű, odam ent, gyanakodva a p a p írra h ajo lt, hogy lássa, m i az. De S zak állas P á l n em engedte, hogy sokáig nézze, han em a kezébe nyom ta. A p rím á s nem tu d o tt olvasni, de a p a p írra nyom ott h áro m nagy, szögletesre ra jz o lt b etű b ő l m á r tu d ta , m it ta r t a kezében. B ehívóparancs. H itetlenkedve, döbbenten fe lk iá lto tt: — B e h ítta k kato n án ak ! M indenki a p rím á st nézte, a m in t rá e jte tte a h eg e d ű jé t a cim b alo m ra, a cim ­ balom h ú rja i fo jto tt pengéssel fe lja jd u lta k —, de S zak állas P á l m á r a következő p a p írt v e tte kézbe s új n ev e t o lv aso tt le ró la: Ékes M ihály. A násznagy fia. C sapzottan, a tá n ctó l felh e v ülv e jö tt oda É kes M ihály, elv ette az is a p a p írt, azon is a h áro m nagy k ék betű, h alv án y a n odanyom va, hogy a szöveg o lv ash ató legyen, de a z é rt kék en lán g o lt a h áro m b etű : SAS. E kkor m á r o d asű rű sö d ö tt a násznép, k ö rb e á llta a fa lá b ú em b ert. Egy asszonyi h an g h á tu l felsírt, senki sem fo rd u lt oda, ily en k o r így v an : s írn a k az asszonyok. S a falá b ú em b er k om oran szólította k i a fé rfia k a t a gyűrűből. A ki a n e v é t h allo tta, k ilép ett, a p a p írt á tv e tte és v á r t tovább. A n ászn ép közepén, az ő ö rö m ö k re össze­ g y ű lt vendégek között m integy v éd e lm e t keresve, összeölelkezve á llt az ú j p ár. Ju lis k é t kézzel k ap aszk o d o tt Im re k a rjá b a és tu d ta , hogy L ackó Im re n ev e is el fog 20 �han g zan i. S m in th a seb zett m a d á r h u lln a le a fellegek közül s rö p téb en uto lsó t sik o ltan a, h a lk a n fe lja jd u lt, am ik o r a falá b ú em b er k im o n d ta L aczkó Im re n e v é t — D e am en n y i b ety ár isten az égben van! — s felbőszülten tör t á t a külső szo­ bából az ifjú fé rj ap ja, Laczkó László. — N incs ten ék ed lelked, te falá b ú sátán ? M ost k ell k ih o rd an i ezeket a p ap íro k a t? S m e n t a fa lá b ú felé, hogy m egöli. A fa lá b ú m eg re tte n v e n y ú jto tta m aga elé a kezét, védekezőn. — É n rá m így bízták! M ég a m ai napon, te h á t é jje l tizen k ét ó ra e lő tt k i kell kézbesíteni!! H oztam volna esküvő alatt, tem plom u tá n , vagy v acso rak o r? Ez nékem kötelességem . L aczkó L ászló m eg értette. N em b á n to tta a kisbírót, ső t m éltán y o ln i is tu d ta az ö reg em be r figyelm ességét. S az öreg falá b ú m ég k é t n ev e t szó líto tt elő. Az egyik S im ics volt, a k o n trás, a m ásik pedig ifjú T óth M ihály, az új asszony te stv é rb á ty ja . S ahogy v égzett a kiosztással, — összesen nyolc beh ív ó t o szto tt szét a lak o d alm aso k között —, jó é cc ak á t k ív á n t s fa lá b á v a l tom pán kopogva, elm ent. S enki sem v á la ­ szolt a köszönésére, de ahogy elm ent, a szobában m ost m á r felszak ad t a sírá s az asszonyokból. Ékes M ihály , a násznagy, fogott egy p o h ara t, felbődülve a cim balom ba v ágta. O lajos B éla a v o n ó já t — s írt az árv a, hisz a cig án y n ál kö n n y en áll az érz e­ lem —, k ettétö rte . V alaki a b eh ív o tta k közül, ak in ek ag y á t le g h am a ra b b ö n tö tte el a keserű in d u la t, belev ág o tt a nótába, a m it m ég a p já tó l ta n u lt, ak i az Isonzótól hozta m agával: „V ihar a lev elet ide oda f ú j j a . . . ” S m ind, ak i elm enőben volt, a h a rm a d ik so rá t m á r m indenről, kedvesről, lányról, a p járó l, an y járó l, m in d en rő l m eg ­ feledkezve harsogta, egybeölelkezve a többivel: „M a m ég piros élet, h o ln ap sö tét álom . . . ” Az asszonyok, lányok, m eg retten v e ettő l a felv ih arzó in d u lattó l, k ih ú zó d tak a szobából. Ja jg a tta k , k ezü k k el terjen g ettek , csapkodtak, s a feh érb e öltözött m enyaszszonyt közrevéve sírd o g áltak a konyhában. A k ö rn y e z ő , u tcák b an , a k ik m ég éb ren v o ltak , odafigyeltek, ugyan különös n ó tá k a t d alo ln ak T ó th Ju lis lak o d alm án . Laczkó L ászló azonban, m in t öröm apa, nem engedte, hogy fia lak o d alm án a dolgok a m egszokott re n d és sz en te síte tt szokások ellen m e n jen e k végbe. Az asszo­ ny o k at, lá n y o k at v isszaterelte a belső szobába, a vőfély t a ze n ek a r elé állíto tta, a n ászn ag y o t k aro sszék re ü ltette, ölébe te tte a pattogó ro stá t és ő m aga, h angosan fe lk iá lto tt: — E ladó a m enyasszony! N em engedte el a m enyasszonytáncot. A vendégek a fal m e lle tt engedelm esen k ö rb eá llta k , nyom a sem volt többé sem vigalom nak, sem hangos sirán k o za snak. A n ó tá t — „Jaj, de szép kis m enyecske lesz ebből a lán y b ó l” — a cim balm os v erte k i s a b őgés k isé rte h alk brum m ogással, m e rt sem a p rím ás, sem a k o n trás n em m u z sik á lt többé. A nagybőgős m e lle tt a saro k b a n egy cigányasszony dől a faln ak , ta rk a szo knyájába h áro m apró, fekete gom bszem ű álm os ra jk ó k apaszkodik, ap ju k , a p rím á s elő ttü k té rd e l és b ab u sg atv a öleli gyerm ekeit. A k o n trás p edig a k erte k a la tt lohol hazafelé, a faluszéli cig án y te le p re — csak a cim balm os és a nagybőgős m u zsik ál tovább. A szoba közepén á ll a m enyasszony, hosszú, csipkés fáty o l h u ll le a fejéről, k ö n n y ek p a ta k z a n a k az a rc á n és v á rja : hozzálépjen v alak i s m egforgassa a h a lk a n pittyegő, könn y ű csárd ás ütem ére. A fa l m e lle tt n ém án állók sorából ki k ilép v alaki, p én zt dob a ro stáb a, p á r fo rd u ló ra övé a m enyasszony. H u ll a pénz a 21 �ro stába, h alk an pitty eg a cim balom , k ézről-kézre ad v a táncol a m enyasszony, L aczkó Im re pedig az ifjú férj, nézi a ro stát, hogyan gyűl b en n e a pénz, a te h é n re való, nézi a feleségét, hogyan h ajlad o zik szépen s lépked k ö rb e m indig változó tán co ­ sával, a te k in te te m indig a férjén , könnyein á t nézi Im rét, ak i m eg sem ö lelh ette s m egy h olnap a háborúba. N em ta rto tt soká a m enyasszonytánc. K ötelesség ez m a, a m it el k ell végezni. A ro stá t le ta k a rtá k , a násznagy á tv itte a m ásik szobába, hogy a k ét öröm szülő je le n ­ létében a begyűlt p én zt m egszám olják. Im re e lk é rte feleségét egy le án y p a jtá stó l, aki u to ljá ra tá n c o lta tta m eg T óth Ju list, de nem tá n c v o lt az m ár, h an em k é t re ­ m egő leán y te st kétségbeesett egybeom lása. „G yere kedves!” — m ondta L aczkó Im re a felesegének. K ivezette a szobából a konyhába. O n n an az u d v arra. V itte a k ap u felé. N em úgy m en t a z tá n tovább sem m i, ahogy K unkem esen, la k o d alm ak b an szo­ kott. N em k o n ty o lták fel az új asszonyt, nem öltö ztették fel m en y eesk eru h áb a, nem csap o tt fel ú jra a lakodalm i m ulatozás fék telen kedve. Im re a sötét, n ép telen u tc á ­ kon á t a szülői házhoz vezette a feleségét. Ju lis felem elte a fö ld rő l feh é r ru h á ja uszályát, a könnyű fátyol le p k ek é n t röpdösött m ögötte, m e rt Im re, m in t ak i tu d ja , m it csinál, sietve vezette ő t haza, o tthon is a to rn ác ró l nyíló kis szobába, ah o l m á r v e te tt ágy v á rta őket. Ebből a sírós, fájd a lm a s és m in d en p ercb en az u jjo n g ó ta ­ lálkozás és gyötrelm es elv álás öröm ein és k ín ja in átlobogó h a jn a li nászból szüle­ te tt m eg 1944 au g u sztu sán ak utolsó n a p ja ib a n L aczkó Im re fia, ak i a k eresztség b en a K ároly n ev e t kapta. A lakodalom u tá n i reggelen az öreg L aczkó László befogta lo v ait a szekérbe. A lovak sörényében m ég ta rk á n rö p k ö d tek a teg n ap b elefo n t színes szalagok s a szek éroldalról is feh é r selyem kendők lebegtek alá. Igen szépen feld íszítette teg n ap fia lak o d alm ára. E lindultak, m ivel úgy beszélték meg, m in d a h a t bevonuló h áza e lő tt m eg álltak, b ek iab á lta k a bevonulókért. A k é t cigány T ó th ék u d v ará n v ára k o zo tt rá ju k . Az u d v a r h átsó k erítése tövében sorb an ü lte k a b ú csú zásu k ra e ljö tt cig án y ­ asszonyok, m eg a sok ap ró gyerek. Sokan lettek. A z öreg L aczkóval eg y ü tt kilencen. A lig fé rte k el a szekéren. Á ll­ tak . Ü vegből ittak . A lakodalom ból m e g m arad t húsok, sü tem én y ek ab ro szb a kötve, a szekér deszkáján. A cigányok k iü ltek a h átsó saro g ly ára, állv a ők n em tu d ta k vo ln a m uzsikálni. Az öreg L aczkó nem fé rt el kényelm esen, úgy te tt teh át, ahogy szokott: k iü lt az első saro g ly ára, lá b á t lelógatta, úgy h a jto tt k ifelé az állo m ásra, a reggeli vonathoz. H áta m ögött a bevonulók, m in th a csak ez a n ó ta volna a világon, álm osan, bortól, fü sttő l e lrá g o tt reszelős hangon sz ü n telen ü l ezt én ek elték : „V ihar a le v ele t ide oda f ú j j a . . . ” H a vége le tt, ú jrak e zd té k . A szekér az u tc a közepén h a ­ lad t, s k é t o ld a lt asszonyok, anyák, feleségek, szerető k k ísé re te v ette körül, h átu l, sű rű , tö m ö tt fü rtb e n , hangosan óbégatva a cigányasszonyok, m eg a sok gyerek. A m erre m entek, az ab lak o k kin y íltak , s a kapuk , k erítések fölött kíváncsi szem ek b á m u ltá k a különös m enetet. A kunkem esiek m e g állap íth attá k : L aczkó László szé­ p en m egadta a m ód ját. F elp á n tlik á z o tt szekéren, zeneszóval viszi a fiá t a h áb o rú b a. 22 �VIHAR BÉLA: C supán an n y i a világ, am en n y it szem ünk tü k ö rren d szere, MILLIÁRD VILÁG tu d a tu n k su g á ru d v a ra b ek erít, s m a g u n k a t lá tju k bele, a nagy nagyot, kicsi k icsinyt? A b ogár p u p illá já n viszi a m indenséget, a m agáét, egy fűszálat, rögöt, faágét, a re á v á ró jó t s a k ín t, nem egy, de m illiá rd világ, ah á n y an vagyunk, így zsibong s csak az ö vét véli igaznak, az em ber, béka és vakond. N em rágódom to v áb b a m últon, P O LG Á R ISTVÁN: KÉT MESSZI FECSKE hogy m it, m é rt te tté l s hogy én m ért, [m it te tte m ? m i m á r bevégzett, h ad d nyugodjon: nem m ásítható, eltö rö lh etetlen . Rossz bölcsesség? A m ú lt segít, hogy m egokosodjunk, n e jö h essen ú j b aj? Igen, ap á m is így ta n íto tt — h á ta m ögött a hosszú, görbe ú ttal. S én tépem m égis faggatásod lá n c á t m agam ról, m eg n y u g v ást rem élve, átlép e k m in d en v erm et, árk o t, s nem b u k ta t m ég a h ig g ad t ész se térd re. Ezek vagyunk: k é t m esszi fecske ta lálk o zta k az ég a la tt egy reggel, s m ire le szá llt a kom oly este, m á r egy fészekben ültek, szerelem m el. M arad a m ú lt a ten g ertú lo n , szűnik a kínzás és önkínzás te rh e — ak aro m : fejed id eb ú jjo n , p á rn a a vállam , f á r a d t vagy, p ih e n j le. 23 �ERDŐ S ISTVÁN: BIRSALM ABOT EMLÉKE I tt v a n ez a n agy vágás a fülem en. F urcsa úgye? Régi seb, nagyon. T íz év n él is több, hogy így van. Bizony. M ikor én 14 éves voltam , 1955-öt ír ta k akkor, és igen nagy em b ern ek szám íto tt m ég az apám . M indig úgy em legette nagyan y ám ; hej, fiam , n ag y k u ty a a te éd esap ád o tt b en t az igazgatóságon. A kkor én m á r alig em lékeztem rá, h é t éve n em la k o tt velünk. L átogatni se jö tt soha. A nyám s írjá t se lá tta az a la tt az idő a la tt egyszer se. Azon a n y áro n én m á r az utolsó osztály végeztem az iskolában. Jú n iu s elején m á r v o lt is iskola m eg nem is. Egy délután, úgy em lékszem m in th a teg n ap le tt volna, am i volt, nagy záporeső u tá n szam ócát lopni in d u ltu n k . M en tü n k a gáton. N agy v o lt a sár, ali b írtu k taposni a pedált, úgy b era g ad t a kerék. Jóska, a b ará to m csak nev ette, hogy erő lködök, pedig ő is m a jd m in d ig á llt a nyeregben, úgy k ín ló d o tt. A füzesen tú l, jo b b ra, eső u tá n i nyugodt hűvösséggel fo ly t a H ernád, b a lra kezd ő d ö tt az állam i gazdaság n agy szam ócás te rü lete. A gát keskeny g yalogútján esővíztől fényes fűcsom ók között k erek eztü n k . M indezek m ia tt, b eleszám ítv a m ég a lo p ást is, n em le n n e a n n y ira em ­ lékezetes m inden, am i az ap á m h azatérése e lő tt tö rté n t, h a n em azn ap találk o zo m először egy lánnyal, ak irő l úgy gondoltam , hogy szeretem . M együnk a gáton nagy k ín n a l előre, egyszercsak nagy ta rk a fo rg atag b an g y ere k -c sap a t tű n ik elő az ú t­ k anyarodásból. A szom széd falu b ó l ú ttö rő k jö tte k szerepelni. L udas M atyi tö rté n e ­ té t eljátszan i. K özöttük jö tt É va kis. Egy régi ism erős fiú in teg etett, ahogy m e g láto tt b en n ü n k e t. A ndrás. É va kis, három negyedes k eré k p áro n jött, ta rk a , n ag y m in tás szoknyában, fe h é r b lúzban volt. H aja b a rn á s fekete, se n em rövid, se n em hosszú, a rc a feltű n ő en finom , szép. M entünk m i m ég az tá n tovább, szam ó cát lopni, de nem igen sik e rü lh e tte k a dolgok, vagy nem is igen a k a rtu k , m e rt m ire m egkezdődött az előadás a k u ltú rh á z b a n , ad d ig ra m á r m i is a színpadon v o ltu n k — m in t később k i­ d e rü lt igen ügyetlen, teh etségtelen fickók, függönyh ú zo g ató n ak aján lk o zv a. H ogy is tu d ta m volna én a k k o r a függönyre ügyelni, m ik o r m in d ig csak É v át k erestem . N agy b á n a to m ra alig fo rd u l m eg a színpadon, s h a jö tt, a k k o r is eln éz ett a fejem felett. A ndris, a régi ism erős se g íte tt a függöny re vigyázni, m ik o r ő m á r leszere­ p elt. Á llt m e llettem a sz ín fa la k m ögött. A m ik et ot t az tá n elm o n d o tt É váról! M ele­ gem lett. N oha csak fek ete klottg aty a, m eg egy in g v o lt ra jta m . M egtudtam , hogy É v án a k csak az a n y ja él, és igen csúnya h íre v an a család n ak . A z a p ja m essze földön h íres részegem ber volt, n a p m in t n ap gyilkolta, h ajszo lta a csalá d ját. E g y este, m ik o r m eg in t holtrészegen m e n t haza. kezdte a cirkuszolást, a z t m o n d jak , a felesége fogta, felvonszolta a p ad lásra, felak aszto tta, a z tá n úgy ren d ezte a dolgokat, m in th a öngyilkos le tt volna az em ber. A tö rv én y nem tu d ta m eg soha, csak a fa lu ­ b an beszélte m indenki, hogy állító lag így tö rté n t volna. O lyan v o lt az egész m in t egy jó ponyvaregény. Éva, Éva, figyelj ide! S zuggeráltam . N éztem a szem ét, r im á n ­ k o d tam m agam ban, hogy csak idenézne és közben féltem . Eszem be ju to tt a pókhálós, fo rró levegőjű pad lásu n k , elképzeltem oda egy ak a sz to tt em b ert, m egborzongtam . M egpróbáltam felidézni m ag am b an ap ám arcát, az tá n az édesanyám ét. A nyám egy évvel előbb m eghalt, m inthogy ap ám elm en t volna tőlünk, m égis csak r á em lékeztem . A ztán úgy képzeltem el az ap ám at, hogy lóg felkötve k en d erk ó ck ö télen a p a d lá su n ­ kon. E gy általán nem volt különös érzés, de az a rc á ra így sem em lékeztem . Csak 24 �É va szem ét lá tta m m agam előtt, a k k o r is, ha b eh u n y tam a szem em et. M en teg ettem . Ő n em te h e t a rró l a dologról, a m it az a n y ja csinált, és biztos az a n y ja is m e g b án ta azóta, a m it te tt, tá n m eg is „gyuhonta” egy v a sá rn a p i m ise e lő tt a p ap n ak , a pap feloldozta, b á r lehet, hogy em b erö lést egy falu si p ap n em o ld o zh at fel, m in th a h a llo tta m volna ilyesm it, hogy a z t csak a p áp a te h e ti meg. A szerep lésre k ifestették É va arc át. O lyan szerencsétlenül, hogy csaknem p o n t a szem e a lá k e rü lt a legtöbb pirosság. H a m ás v an így, n agyot nevettem vo ln a ra jta , É va így is tetszett. B ele­ szerettem . E lőadás u tá n Jó sk á v al e lk isé rtü k a sz ín tá rsu la to t a H ern ád hídig. A zt m o n d tam É vának, m ik o r egyszer m ellé h a jto tta m : jó b rin g ád van. T ág ra n y ílt a szem e a csodálkozástól, a m in t rám n ézett, m a jd elm osolyodott és bólintott, jó. És n ézte m egint az u ta t. A m ik o r este hazaérkeztem , m in th a lázas le tte m volna, olyan fo rró ság v olt bennem . Meg félelem , várakozás, hogy h á th a tö rté n ik m ég valam i. Azon az estén jö tt h aza az apám . K ésőbb tu d ta m meg, hogy a m in t m egérkezett a telep re n em hozzánk v ez etett az első ú tja , k im e n t a tem etőbe, o tt időzött sokáig. A ztán jö tt csak haza. Sajó, a k u ty á m igen m egugatta. N agyanyám is nagyon ellenségesen fogadta. L átszo tt a te k in te tén , hogy eg y általán nem örü l a v á ra tla n vendégnek. S okkal nagyobb csend v o lt a h ázban, m in t m in d en este szokott lenni, ha k e tte n v ag y u n k odahaza. K o rán lefeküdtem , m e rt úgy volt, hogy m ásn ap h a jn a lb a n egyedül m egyek csala m ád é ert a k en d erfö ld re. N agyanyám h árom szor is rám szólt, hogy alu d jak , m e rt h a jn a lb a n kelni kell. A szom szédból késő este á tjö tt F edor S ándorné. Sose szerettem ezt az asszonyt, m e rt n ag y m am ám m ondta, hogy m ik o r m ég nyolc éves v o ltam csak, ap ám el a k a rta venni, m a jd n em ő le tt a m ostoha anyám , de a z tá n v alam i m ia tt n em le tt a dologból sem m i. N agyanyám m á r nem v o lt otthon, ahogy leszű rte fejés u tá n a te je t v irra sz tan i m e n t valaho vá, egy rokonasszonyhoz, a k it m in d ig án g y o m n ak h ív o tt és a k in e k m ost m e g h alt az ura. B ejö tt ez a F edor S ándorné. A nagyágyban feküdtem , fü lem ig h ú ztam a d u n n át, se őt, se a p á m a t nem a k a rta m látn i, de m in d en szót h allo ttam , úgy, hogy m áig sem tu d o m elfelejteni. F ed o rn é nem is köszönt csak b e te tte m aga m ögött az ajtó t. — H á t itth o n vagy? — Itthon. — H ogy vagy? — Jól. H á t ti? — — — — — — M egvagyunk. S án d o r egészséges, a g y erek so k a t betegeskedik. H át te? Én egészséges vagyok. Boldog is? Ezen nem gondolkozok. A gyerek a m indenem . Jó ideig itt fogok lak n i a szom szédotokban, nem fog zav arn i b en n etek et? — E ngem nem z a v a r s z . . . — H át az u ra d a t? A zt se fogja? — A régi dolgok elfelejtődnek. E szibe se ju tn a n ek i ilyesm i, m egvan m in d e n ­ k in ek a m aga b aja. M eg az tá n h a t éve házasok vagyunk, az m á r nagy i d ő . . . 25 �— Én a z é rt za v arb an len n ék az ő helyében. A to lv ajo k m in d ig lesü tik a szem ü­ ket, ha azzal találkoznak, ak itő l loptak. A ztán a k in e k sokáig le sü tö tt szem m el kell já rn ia , az csak nem le h et jó. — S ándor nem lo p o tt soha. Nem voltam én a t i e d . . . Igazgató úr! N eked m in d en fontosabb v olt az esküvőnél. A z a nagy pártosság! — F ontosabb volt. — N em szerettél te engem . . . — N em tudod, hozzá m entél, nem tudhatod. — T udom én bizony. Te leszel itth o n a gazdaság b an az ú j igazgató? — A zért nem jö ttem volna haza.M egyek m ajd m in d en n ap m in t az u ra d ki a földekre, ekekapázni, perm etezni, kaszálni, m ik o r m it kell tenni. — Nem hiszem . A k it egyszer b eü ltettek egy iro d á ba, p á rn á z o tt a jtó möge, nem tu d az m á r k ap á ln i visszajönni oda, ah o n n an elm en t. H ogyan is tudna. — P edig így lesz. — C sin áltál v alam it? — Az em b er m indig csinál v alam it. K inéztem a d u n n a alól. Az ap á m fogta F ed o rn én a k a k a rjá t. A z meg ü lt m ellette szorosan a dikón. E lkezdtem forgolódni, nyöszörögni, m in th a épp en éb re d n i a k a rn é k az első álm om ból, h á th a szétu g ran ak , de rám sem h ed e rítettek . L erú g tam a d u n n á t m agam ról, tám olyogva e lin d u lta m az a jtó felé, csúnyán, b elerú g tam a küszöbbe, igen f á jt a n ag y láb a m u jja . A ddig színészkedtem , hogy ap á m rábszólt. — H ová m égy? — fogta F ed o rn én a k a vállát. — K i kell m enni. Meg sem á llta m a gazdaságig. T udtam , hogy S án d o r bácsi o tt tanyázik. Én igen sz erettem S ándor bácsit, m e rt engedte m indig h a jta n i a lo v ak at, és a z é rt is sz eret­ tem , m e rt a felesége m indig veszekedett rá. A hogy belép tem a nagy ólba, h á t ő ü lt a betonjászoly szélén. Ü lt és csak ló g atta a láb át, sem m it n em csinált. O da­ állta m elé. — S ándor bácsi tessék hazajönni, m e rt az ap á m ölelgeti a m aga feleségét n á ­ lunk, és nag y an y ám e lm e n t v irra sz tan i. — M iket beszélsz össze-vissza. Hol v an a te ap á d ? Igazgató M iskolcon. — M ár nem az, h azajö tt, d o lg o z n i. . . — E redj m ár! Ne beszélj b o lo n d o k a t. . . — Itth o n van, n álunk, a m aga felesegével e g y ü tt S án d o r bácsi lecsúszott a jászolyról, k ih ú z o tt a csizm aszárából egy kis b irsalm a botot, m egfenyegetett. — E lm enj innen! A kkor m á r dideregtem . C sak egy szál k lo ttg aty a v o lt ra jta m . T udtam , hogy S án d or bácsi hiszi, a m it m ondok, de a k k o r m eg m ié rt n em jö n ? E rőszakoskodtam , toporzékoltam . Igen m érges lett. Erőből felém csap o tt a b o ttal, p o n t a fü lem hegyét ta lá lta el. E lö n tö tt a vér, d e nek em nem f á jt sem m i. C sak á llta m o tt az ól közepén,, a sok teh én között. S ándor bácsi v isszaült a jászolyra. 26 �— E redj haza! N em v olt m it tenni, eljöttem . A z ita tó k ú tn á l m o stam a fülem , de csak a n n á l jo b b an v érzett. A G öncölszekér rú d já n á l m egkerestem a K isb o jtárt. A zt n éztem . Meg fogom m ondani É vának, hogy legyen az ő csillaga is a K isb o jtár. H a legközelebb látom ,m egm ondom neki. A ztán azon gondolkodtam , m ié rt kell S án d o r b ácsinak félni az ap ám tól. Szegény S án d o r bácsi. P edig nem m e n t h aza a k k o r este, m égis egy h é t m ú lv a elv ite tte az apám . M on­ d o tt vo ln a ta lá n v a la m it a ren d sz errő l a gazdaságban. H á t elv itték . Egy évig o d a­ volt, de az tá n is fé lt ap ám tó l, szegény S án d o r bácsi! H a ho zzáak ad a kezem a vágáshoz itt a fülem en, m indig eszem bejut, szegény öreg. TAMÁS IST V Á N : HA RSÁNY dalu n k b ó l fo n t fo n á lra k ö tjü k e tűzgöm böt s m osolyunk színes sz ala g jára írju k büszke é rte lm é t a létn ek Fázós k ed v ü n k e t kézfogások m elegébe m á rtju k s egy új világot viszünk m a haza Izm ainkból kovácsolunk p án to t összefogni k o ru n k négyszögét s te k in te te k tiszta fo rrásáb ó l áldozunk e rő t h o lnapunkhoz Téged köszöntünk ki m e g m u ta tta d a lányok k ib o n to tt szirm án pihegő gyerm eket óh üdvözlégy M ájus 27 �28 �1. JOBBÁGY KÁROLY: ÍR Ó O L V A S Ó T A LÁ LK O Z Ó K R ajong . . . hogy úgy tetszem n ek í , m in t. . . s X Y -t em legeti, m eg a k it a n n y ira szeret: Z -t is, és m ég n éh á n y nevet. E lsápadok. U ram , segíts! H isz m in d m ag a a tiszta giccs. S egyszeriben h a tá rta la n gyan ú v al nézem ö n m agam : „A kkor h á t én is? Ó, te gaz! R ajongóm ! M ondd, hogy nem igaz, m ondd útálsz, v ersem d u rv a, v a d . . . s m in t friss vizet iszom szavad. 2. F ek eték . . . fo rró m érg ek . . . Izgalom is, tem érd ek . M iért? A nyagi érd ek ? Fenét! E hhez n em értek. C sak já ro m a v idéket, m e rt hív tak , m e rt „felk értek ”, és közben ro n ccsá é g e k . . . De v á rh a to k szebb véget? 3. P ojáca! P ro d u k á ld m agad! O rdítozzál és vess bukfencet! L ássuk k ib u g g y an t k ín o d at. A közönség m a jd ezzel henceg: s h a llh a to tt tőled altató d alt. T éged nézett, — élő tü z e t — — T alán m ég m eg is k ö n n y ezett — A m íg a TV m eg n em szólalt. 4. Ez a „költészet” en n y it ér: J u t élelem , — n em csak ken y ér, m ég édesség is, p á r falás, n éh á n y könyv, színház, u tazás . . . E rre v ág y tál? B oldogtalan! Ó ja j! De szégyellem m agam ! 29 �PARÓ CZAI G E R G E L Y : DÚDOLÓ TÓ TH ELEMÉR: HALÁSZ S zelek m arta vén, k o p o tt k ab á tb a n , -ó, m e rt tö b b re eddig n em tellett. Z o rd fagy fogát did ereg v e fáztam , átvészelve jó n éh án y telet. S zelek m a rta v é n , ko pott k a b á tb a n — H ad d dúdolom el m in d en k in ek — M elengettem Á lm odozva, lázb an em b erség ért égő szivem et. A h u llá m nem csipke, ü ti-v e ri a csónakom falát. H a hegyek v o ln á n ak lágy kenyérből, nem féln ém a h alált. Én is egy h atalo m m á lényegülnék, egyen, ak i éhes. De n incsen k enyérb ő l hegy, kövekből n ő n ek a p inéták. S zállok a n y ílt vízre fogni végre egy jó k o ra h alat. 30 �G A R A JÁ N O S : ANYAKIRÁLYNŐ A d am k ót idő e lő tt n yugdíjazták. A zokban az években a v eterán o k lelép ését nem k isé rte görögtűz, úttörő -én ek , sem szakszervezeti ünneplés. K ülönösen az olyan ese­ te k b en nem , m in t am ily en a testes aknászé volt, a k it h iá b a o stro m o ltak a n é p ­ n ev elő k egyénileg és csoportosan: az alap fo k ú o k ta tá so k a t szo rg alm asan lá to g atta, d e m in th a m i sem tö rté n t volna, lövés e lő tt v álto za tla n u l k eresztet v etett, a tem plom i én e k k a rb a n elfo g lalt vezér-énekes pozícióját nem ta rto tta ö sszeférh etetlen n ek fris­ sen szerzett m a te ria lista világnézetével, s h a b erú g o tt — am i bizonyos tö rv én y szerű p ontossággal m egism étlődött — g á tlá sta la n u l énekelte a bányászh im n u szt. A v e z e ­ tő ség n ek n em v olt m ás v álasztása: A dam kót idő elő tt n y u g d íjazták . A d am k ó t elem észtette volna ez az intézkedés — a százkilón felüli fé rfin e k több m in t k é t éve v o lt a k o rh atá rig , s rengeteg in d u la t sz o ru lt belé — h a egy sajáto s v életlen n em hozza elib e a m egoldást. M ég n em té r t n a p ire n d re tétle n ség re k á rh o z ta to tt élete fölött, m ik o r egy este fé ltu c a t nagyfröccsel a g y om rában k ilé p e tt a telep szélén lévő italb o ltb ó l, fö ln ézett a holdfényes égre, az tá n olyan erővel ze n d íte tt rá a m egszokott d alra, hogy a m érn ö k i h ázak ab la k a in rém ü lten fu to tt le n éh á n y redőny. „Iste-h en kezébe éle-tü h ü n k , ő m e g -se g í-h it. . . ” A k k o r jö tt a fiú. A dam kó ism erte látásból, valam ely ik bányász gyereke leh etett. Az erd ő felől fu to tt. — A dam kó bácsi! A dam kó bácsi, m éhek! — k iá lto tta k ifu llad v a. — M icsoda?! — A dam kó v astag a rc á n izzani kezd tek a h ajszálerek . — M éhek az ak ácosban! — K öszönni persze nem tudsz! A rra nem ta n íta n a k — riv a llt a gy erek re A dam kó. — Jószerencsét! — m o n d ta a fiú m egszeppenve. E kkép biztosítva a k ijá ró tiszteletet, A dam kó m egenyhülve n éz ett a gyerekre. — H a llju k m icsodák v a n n a k az akácosban? — M éhek — ism ételte a fiú — lógnak a fán, de valam i rengeteg! — C sak nem ?! — m o n d ta A dam kó felvillanyozódva. — H ol te?! — Az akácosban — és a fiú h á tra m u ta to tt, az en y h én em elkedő dom bra, ahol a fia ta l ak ácerd ő széle sö tétlett. — Te, ugye m ég n em szó ltál sen k in ek ? — k érd e zte A dam kó izgatottan. — Nem . . . E gyenest az erdőből jövök” — v álaszo lta a fiú. — T e . . . m ost m á r nem kell tu d n i s e n k in e k ! ... V alah o n n an k ira jz o tta k , é r ­ ted?!. . . T e csak m enj vissza, azo n n al o tt leszek. Vigyázz, nehogy elrep ü ljen ek ! V ala m it csinálj, hogy o tt m a ra d ja n a k ! — Azzal e le fá n tlá b a in tra p p o lv a in d u lt haza. A m éh ek csakugyan o tt függtek az erd ő szélén egy fa alacsony ágán. A k ár egy n agy kucsm a, úgy lógtak ott. A dam kó vö d rö t hozott m agával, feh é r zom áncosat, m eg fedőt, s egy p u h a to llsöprűt, afféle lib aszárn yat. A v ö d rö t az eleven gom bolyag a lá illesztette és b esöpörte a vödörbe. A ztán foga között ta rtv a az e lem lám p á t n ek i­ lá to tt a n y u g ta lan u l m ászkáló bog arak összegyűjésének. L esöpörte a fa ágairól, m eg a törzsről. A fiú h a m a r elm en e k ü lt a v ad zsongás elől, ám A dam kó n em félt, a z t ta rto tta m agáról, ism eri a m éh ek term észetét. Fő a b arátság o s m a g ata rtás! H a a b o g arak m egérzik a jó in d u la to t a k k o r szelídek m a ra d n ak . T évedett. H iáb a gügyögött b a r á t­ sá g o san , különösen a sz em h é ját tá m ad ták , de ju to tt csípés a kézfejére, sz á já ra és a széles ráncos ta rk ó já ra is. Ez az onban nem kész tete m enekülésre. 31 �A dam kónak an n a k előtte régen m á r vo ltak m éhei. A h áb o rú a la tt v á s á ro lt k ét k a p tá ra t egy rom án m enek ü lttő l, de a fro n t te lén egy n ém et ágyú ásta be m ag át k ertjü k b e, a dörrenések, m eg a légnyom ás m ind egy szálig k ip u sz títo tta a b o g arak at. V o ltaképpen m ost a sors kifü rk észh etetlen , titokzato s irá n y ító e rő it v élte fölfedezni ab b an a tényben, am ely elébe hozta a g az d átlan u l m a ra d t ra jt, s m iközben d u p ­ lá ra d ag a d t fe jje l h azafelé döcögött, képzeletében lá tta m á r m ag át, a m in t a kis k e rtjé b e n a gazda te k in te tév e l sé tál rózsaszín alkonyi fényben a sokasodó k a p tá ra k között. — L andina! Főzz szirupot, jó erőset, éhesek a bogarak! — a k a rta m ondani fele­ ségének, de a szájából előtörő sz av a k at érte lm e tle n bugyogássá fo rm á ltá k az üg y et­ len ü l m ozgó a jk a k . K eze olyan v o lt m in t v alam i h atalm as, a la k ta la n fá n k ; fén y e­ sen feszült r a jt a bő r; égő szem héja a lá m in th a szilv át d u g o tt v o ln a; k ék lett, éppen csak egy kis fény v ilá g íto tt a szűk résen át, alsó a jk a te h e te tle n ü l csü n g ö tt á llára , — d e m égis boldog v o lt A dam k ó n ak ettő l kezdve nem v o lt olyan perce, hogy n e gondolt v o ln a a m éh eire. N em m in th a m á st elh an y ag o lt volna. K is szoba-konyhás la k ásb a n la k ta k a b án y ásztelep ü lés szélén: A dam kó m e g jav íto tta a k erítést, ú j k a rfá t fa ra g o tt a p a d lá sfe ljá ró ­ hoz, ren d b eh o zta a tetőt, k észített egy kis szélk erek et is, hogy a sz élirá n n y al m in d ig tisztá b a legyen, s to v á b b ra sem h an y ag o lta el a tem plom i én e k k art, sőt a h an g ja ércesebben és h álad ó a n zengett! A helybeli fu tb a llc sa p a t m érkőzésein ugyanolyan h arag o san szid ta a fővárosi b író k a t — ak ik k észak arv a m eg v eretik a csap a to t — a k á r a többiek, és h a berúgott, v álto za tla n u l nem ta g a d ta m eg m ag átó l a b án y ász­ h im nusz eléneklésének öröm ét. De a m éhe az m ás volt! A zokkal a k k o r is le h e te tt gondolni, ha b á rm it csinált. A kis bo g arak m eg h álá ltá k a gondoskodást, m egérezték A d am k ó szeretetét, m e rt h a le fe k ü d t a k a p tá r m e lle tt a fűbe, olyan szelíden d ü n y ­ nyögték körül, m in t az ifjú k o rá n a k álm ai. E n nek ellen é re a k ív á n t szaporodás elm arad t. A dam kó h e te n te k é t-h á ro m k iló c u k ro t felfőzött sziru p n ak , locsolgatta a k e re te k e t — de hiába! A n y á r végére k a ­ ta sztro fális m é re tek e t ö ltö tt a pusztulás. R eggelente, am ik o r k in y ito tta a k a p tá r k i­ já r a tá t tu c atn y i döglött b ogár h u llo tt elé. T eh e tetlen k ín já b a n szak k ö n y v ek et v á sá ­ ro lt, az t k u ta tta m iféle betegség p u sz títh a t k a p tá rá b a n , de a le írt jelenségek n em passzoltak. A kkor á tb a lla g o tt a szom széd községbe egy v o lt k ato n a-cim b o rá jáh o z és a ttó l k é rt segítséget. Ez az A rgyelán alacsony, ráncos arcú, száraz em b erk e volt, s n o h a k e rtjé b e n tu c atn y i k a p tá r sorak o zo tt rag aszk o d o tt hozzá, hogy A dam kó fe la d ja rá a v é d ő ­ m aszkot és beg y ú jtsa a füstölőt. B elenézett a k a p tá rb a , s rö v id esen h an g z o tt az itélet: — E bből a családból, cim bora hián y zik a z any ak irály n ő ! — Az nem le h e t — m o n d ta A dam kó. — P ed ig így v an cim bora! Én csak belenézek m á ris tu d o m m i a bibi. — T alán éppen k ire p ü lt — k ap aszk o d o tt a lehetőségbe A dam kó. — N ézd m eg ezeket a k e re te k e t — A rgyelán k ie m elt egy k e re te t és A dam kó o rra a lá dugta. — Sehol egy álca, vagy pete! Az a n y a k irály n ő vagy m egdöglött, vagy el se ho ztad az erd ő ­ ből. — És a k k o r mi v an ? — kérd ezte A dam kó aggódva. — A kkor? — h an g z o tt a k ím életlen válasz — A kkor nincs here, n incs dolgozó, nincs szaporodás, m e z . . . csak pusztulás! — H á t a k k o r én m ost m á r h o n n an szerezzek an y a k irály n ő t!? — m o n d ta A dam kó porig sújtv a. B árm ilyen áld o za tra képesn ek érezte m agát, csakhogy m eg m en tse m éh esét a p usztulástól, de m inden igyekezete h iá b av a ló n ak b izo n y u lt: a n y a k irá ly n ő t szerezni n em sikerü lt. 32 �A k k o rib an olvasta az újságban, hogy az ország túlsó feléb en m éhész k o n feren cia kezdődött. T öbb n ap i veszekedés u tán , — am ely so rán L an d in a, a kicsi feh é r feleség fenyegetései között többször is szerep elt a gezarol, am i véget v e t m a jd a költséges p asz­ szió n ak — A dam kó egy h a jn a lo n lopva fe lk e re k e d e tt és v o n a tra szállt, hogy an y ak ii'ály ­ n ő t szerezzen m éheinek. Úgy gondolta, m éhész k o n feren c ián m éhészek, m éh ek rő l beszélnek, sok m éhész között csak a k a d olyan, aki ren d elk ezik fölösleges a n y a ­ k irály n ő v el. J a v á b a n ta rto tt a konferencia, a m ik o r A dam kó b eto p p an t. M iu tán nem v o lt a h á ta m ögött h iv atalo s szervezet, csak tanácskozási joggal felru h áz o tt, re n d k ív ü li k ü l­ d ö ttn e k fo g ad ták el, de a h á tra lévő idő a la tt így is sok érd ek es és okos dolgot h a llo tt az élesedő osztályharcról, az im p erializm u s ellen tm o n d ásairó l és a g y arm ati n ép ek k izsákm ányolásáról. Ü lt szem közt az elnökségi asztallal, am ely m ögött h ely et fo g laltak a S zakszervezet, N őszövetség és az Ifjú ság k ü ld ö ttei is, és ütem esen ta p so lt — h a szükség v o lt rá. A szün etek b en b a rá tsá g o t k ö tö tt a szövetkezeti elnökkel, ag ro ­ n ó m u so k k al és főkönyvelőkkel, sőt az egyik esti sörözés u tá n elén ek elte egy á lla t­ o rv o sn ak a bányászhim nuszt. M eg látogatták a környező üzem eket és já r t v áro sn ézé­ sen m eg színházi előadáson, de am i leg in k áb b érdekelte, az an y a k irály n ő ügyében nem ju to tt előbbre. H iába érdeklődött, nyom ozott, m esélte m éhei trag ik u s tö rtén etét. M ár végképp lem ondott az an y ak irály n ő rő l, m ik o r a záróülés u tá n az u tc án egy hosszú p ara szte m b e r csatlakozott hozzá. — M agának k ellen e an y a k irály n ő ? — k é r­ dezte. — N ekem hát! M ért, m a g án a k v an ? — H a m egegyezünk le h et ró la szó — v á ­ laszo lta a hosszú em b er óvatosan. — M ár hogyne egyeznénk m eg e lv tá rsk á m — le l­ k en d ezett A dam kó. — B iztosan m egegyezünk! — A zzal m eg rag ad ta a férfi k a rjá t, s úgy tű n t, el sem engedi, am eddig az a n y a k irá ly n ő t kézhez n em k ap ja. A fé rfin a k n éh án y elin té zn iv a ló ja a k a d t a városban, csak az tá n ü lte k fel a sze­ k e ré re és k ih a jto tta k a közeli faluba. — Ily e t m aga nem k ap az országban, csak n álam ! — m o n d ta a férfi a m éhesben sz árn y ain á l felcsip p en tv e a m a jd h ü v ely k u jjn y i an y a k irály n ő t. Egy gyufásdobozba helyezték el a b o g arat, a doboz A dam kó m ellényzsebébe vándorolt. A dam kó százötvenet fiz e te tt érte, de n em s a jn á lta az á ra t. A n y ak irály n ő n élk ü l nem á llíth a to tt haza. H ogyan szám o lt vo ln a el L an d in a asszonynak a pénzzel! K étszeresen szüksége v o lt rá, persze hogy m e g é rte !Sőt! V issza­ felé szekerezve áld o m ást fiz e te tt a v asú ti restiben. S örtől fé n y le tt A dam kó arca, m ik o r v o n a tra szállt. A kocsiban ism ét ta lá lk o ­ zo tt a h a z a ta rtó k ü ld ö ttek k el, h ely et sz o ríto tta k neki az ab lak n ál, s A dam kó b o ld o ­ gan hely ezte az érték es gyufásdobozt a kis aszta lk ára , de úgy, hogy egy p illa n a tra sem tév esztette szem e elől. M eleg n y árvégi d élu tán volt, a n y ito tt ablakokon belóduló h u z a t alig h ű tö tt v a ­ lam it. A k ü ld ö tte k a rc á n v e re jté k csorgott, a bü fé kocsiban fo gyott a sör, és itt a te rm es k o csiban k ö rb e já rta k az üvegek. C sak A dam kó nem m ozdult. N em m in th a s a jn á lta vo lna a pénzt, nem s a jn á lt ő sem m it, csak fé lt o tth ag y n i gyufásdobo­ zát. S ör a z é rt ju to tt n eki is! — U gyan gyújtson m á r r á m aga is A dam kó elv társ — k ín á lta tá rc á já t P ifkó a keszeg agronóm us — itt nem lá tja az asszony! — N evettek. A d am k ó szerénykedve to lta el m ag átó l a cig arettát. N em a k a rta , hogy később a z t gondolják, hogy k ih a sz­ n á lja őket. — N em a z é rt — m ondta, nem vagyok dohányos e m b e r . . . A b án y áb an m egszoktam , hogy a dohányzás nuku! O tt a z tá n egy sz ála t se! — C sak egyet, 3 33 �A dam kó szaki! A m aga k edvére — b ó lin to tt A dam kó belegyezően. S zájáb a vette a cig arettát, ösztönösen n y ú lt a gyufásdoboz után, és ek k o r tö rté n t a baj! M ire észbe­ k a p o tt az a n y a k irá ly n ő m á r a levegőben züm m ögött! A dam kó felü v ö ltö tt: — Az ablakot! Fel az ab la k o k a t elv társak ! Fel! Fel! — M ajd lenyelte a cig arettát. — M egszökött! O tt rep ü l! T estv érek csak óvatosan, m ajd én, e n g e d je n e k . . . Az a n y a k irály n ő a h an g z av a rb a n ria d ta n körözött. A dam kó a k a la p já v a l k a p ­ d osott u tá n a és egyre h a jto g a tta : csak óvatosan, m a jd én elv társak ! S en k i n em n y ú l­ h a t hozzá! Az enyém ! F öllépett a padokra, átm ászo tt a csom agtartón, b e b ú jt a pad alá. L ihegett, e rő l­ ködött. Az a n y a k irály n ő idegesen m e n ek ü lt előle. B őröndök potyogtak, k ab á to k szakadtak, ü res üvegek reccsen tek szét a ta lp a a la tt. A dam kót egyre jobban h atalm áb a k e ríte tte a vadászszenvedély! M eg dühös is volt, hogy nem tu d kifogni ezen a francos bogáron. Egész lassan rep ü l, m eg m á­ szik, de ő m égse képes utolérni! L assan m egérkezik a v o n at az átszálló állom ásra, ő m eg itt ugrál, a k á r egy h ib b a n t k á n to r a szószéken. E kkor a pad végén A dam kó m egbillent, és a k alap o t olyan szeren csétlen ü l v ág ta az a n y a k irály n ő után, hogy a b ogár azonnal lezu h an t, h á tá ra fo rd u lt, n é h á n y a t k a p á lt a lá b aiv a l és kim últ. A dam kó a te n y eréb e k ap ta, a z tá n m eg a füléh ez em elte, h á th a ad v alam i h a n ­ got, am i ellen tm o n d h atn a a lá tszatn ak , enn ek a h alo tti m o zd u latlan ság n ak , a z ­ tá n le fe k tette a kis aszta lk ára , és csak nézte és v á rt, valam i csodára, vagy m ásra, de később is h iáb a piszk álta az u jjá val, fú jta gyengéden, leh elte: az an y a k irály n ő tö k életes m erevséggel fek ü d t előtte. 1966 . 34 �VIN CZE G Y Ö R G Y : AZ Ö R E G LÓ A vo n aton ta lálk o zta m K áro ly bácsival. A zt m o n d ta: m egyen lo v at venni. M ert v o lt k é t lova is az öregnek, csakhogy a m ik o r b elép e tt a tsz-be, b ea d ta őket. M ost a z tá n egy sincs. — P ed ig — o k ta to tt — jó ló n élk ü l nem le h e t dolgozni. A dologidő m eg eg y re jo b b a n közeledik. O lyan gyorsan k itav aszo d ik , hogy észre sem vesszük. Meg aztán, m ost ú jr a kezdek m in d e n t — h ú zta ki m agát. Ism ét a m agam én. T udod fiam , ú jra én leszek a g a z d a . .. A z enyém en, a m agam gazdája. K áro ly bácsi m in d en szav áb an és célzott p illa n tá sá b a n szem reh án y ás volt. A vo­ n a t döcögött. K eveset beszélt. S am ik o r beszélt, a sz av a k at tagolva e jte tte . N y u g ta­ la n v o lt és ideges. V alam i k im o n d h a ta tla n , v alam i m eg fo g h atatlan b ú jk á lt benne. B ú jk á lt és kergető zö tt a rc á n is a kom orság és a mosoly. O lyan v o lt az áb rá zata, m in t az égen a sok tavaszi felhő és a nap. E lborult, az tá n k itisztu lt, m a jd ú jra jö tte k a felh ő k és m e g in t győzött a nap. A n ap fénye a v o n a t ab la k á n k ere sztü l rozsdaszín ű re fe ste tte K ároly bácsi b o ro tv á la tla n állát. Úgy nézte a zebraszínű szántóföldeket, m in th a k ém leln i a k a rn á a term észetet, am ely m ost ocsúdik téli álm ából. S zó tlanul figyeltem . K erestem az t a k im o n d h a ta tla n és m eg fo g h atatlan v alam it. M e rt a rc á n a k bőre a la tt la p p an g o tt — m in teg y kezdődő betegség —, a b iz a lm a tla n ­ ság. M inden p illa n tá sá v a l a z t kérd ezte; hogyan kezdjem , m it csin áljak , hogy lesz jobb. N em a k a rta m m egzavarni beszédem m el. No, m eg m inden em b er többé-kevésbé m ag a irá n y ítja sorsát. U g y an ak k o r éreztem , hogy szólni kellene. V állon k ellen e r a ­ gadni, m e rt úgy ro h an , m in t az o k ta lan gyerm ek. S ha elesik m egint, m á st o k o l. . . „Hogy lá ttá to k , m it teszek, m ié rt nem szóltatok.” N em av a tk o z tam a dolgába. K is idő u tá n ő kezdte ú jra a beszélgetést. — M it csinálsz a váro sb an ? — K ö rülnézek — feleltem . A ztán h irte le n felö tlö tt bennem . — T u d ja m it, K áro ly b áty ám ? — N a fiam — n éz ett nevetve. — E lm egyek m ag áv al m egnézem , m ilyen lo v at vesz. — A z jó lesz! — b ic ce n tett fejével. — De érte sz-e a lóhoz? M ert a ló csak a k k o r é r v alam it, h a jó dolgos, m eg szép is, m in t a m enyecske. M ert a m enyecske is csak úgy j ó . . . Szóval, ha tak aro s. P ersze legyen fia ta l is, m eg n e legyen kehes, m e rt v o lt egyszer egy kehes lovam az tá n . . . A ddig m esélte K áro ly bácsi a kehes lovat, am íg m e g érk eztü n k .Az állo m ás fo r­ g atag á b an úgy lépkedett, m in t ak i nagyon siet, m in th a gyo rsan tú l a k a rn a esni eletén ek egy nagy esem ényén. M e rt ha késik, ha lassan megy, lehet, hogy m eg v álto ­ zik a vélem énye. — K ároly bácsi — tö rte m m eg k e ttő n k csendjét. — Én nem nagyon ism erem a lo v a k a t. . . M eg a z t ak a ro m m ondani, hogy . . . szóval azt ak a ro m m ondani, ne vegyen lovat. A z ö reg felém f o r d u lt 35 �— A ztán m ié rt nem ak a ro d — nagyon g yan ú san nézett, szin te n y á rsra h ú z o tt tek in tetév el. Úgy szem elt, m in t az ellenségét. — M ondd csak, m ié rt n em ak aro d , hogy lo v at vegyek? — M ert tu d ja K ároly bácsi, szóval, hogy is m o n d ja m . . . n e vegyen lovat! — L átom , m it akarsz! M ondd csak, hiába! A m ag am g azd ája ak a ro k lenni. A z öreg a rc á b a tó d u lt a vér, m integy jelezve, hogy p a ra sz ti h iú ság a n em tű r e lle n ­ v etést. N em m agabiztosságból, m e rt egy cseppet sem v o lt m agabiztos, h an e m gőgből, sietett, szinte ro h an t, hogy m ielőbb lo v at vegyen. „M egalkudni, kifizetn i és h az a­ vezetni. H aza a falu b a, be az istállóba. És h a v alak i az t k érd ezi k ié ez a ló, a z t felelni, hogy az enyém !” E zeket fejezte ki K áro ly bácsi te k in te te. A p ara szti gőg vezérelte, vitte, h a jto tta . Egy félnehéz, te lth a sú á lla t elő tt á llt meg. A kupec ö t ezerre ta rto tta . — Öt ezer? Az sok ! — a z tá n odébb állt, v ég ig járta az egész v ásárt, m eg n ézett m in den lo v at és érdeklődött. H ány éves, m e n n y iért ad ja, n em keh es-e? De egyik sem te tsz e tt úgy, m in t az a félnehéz jószág. V isszam ent a kupechez. M egnézte a ló p a tá ­ já t, a fogait, és az tá n szólt az eladónak, hogy já r tassa meg. — Ilyen lo v a t m aga n em ta lá l sehol! Ez olyan ló, am ily en m ég a lovak o rszá­ g áb an sincs! — dicsérte hosszasan p o rté k á já t a kupec. N égyezerötszázban m a ra d ta k . M egkötötték az egyezséget. A m ik o r K áro ly bácsi le o lv asta a pénzt, hozzám fo rd u lt: — Szép ez a p á ra ? — az tá n sp á rg á v al p o krócot k ö tö tt a ló h á tá ra én m eg segítettem neki, hogy könny eb b en felü ljön. — Te előbb érsz h aza — m o n d ta békésen. — Szólj az asszonynak, hogy estére o tth o n leszek. Na, isten áldjon! E lin d u lt K áro ly bácsi. S okáig néztem , d ere k a egyenes volt, m in th a n em is p o k ­ rócon, h an e m n yeregben ülne. B üszkén ta rto tta m agát. A z asszony izgalom m al v ára k o zo tt otthon. Ő nem a k a rta , hogy lo v at vegyenek. A zt m on d o g atta: „leéljük m i ló n élk ü l is azt, am i m ég h á tra v an .” De K áro ly bácsi így a k a rta . És m inden p én zt összeszedtek, hogy fu ssa a ló á rá t. A szövetkezetét is sü rg ette, hogy m ielőbb h a sítsá k ki fö ld jé t a közösből. Ez a vágya is teljesü lt. K áro ly bácsi m un k áh o z készülődött. Ezen a n ap o n is a kovácstól jö tt haza. L apos­ v a sa t élesített, hogy m ásn ap hozzáfogjon a szántáshoz. Ita tá si id ő re é r t h aza a ko­ vácstól. B em en t az istállóba. E gyszerre fe ltű n t neki, hogy n em n y e rít a ló. M e rt am ió ta b ek ö tö tte az istálló b a m indig így szokta üdvözölni ú jd o n sü lt g azd áját, h a n y ik o rd u lt a rozsdás ajtó. M ost az onban m ég csak fel sem k e lt a friss alom ról. K áro ly bácsi o d am en t az állathoz, és m e g p ró b á lta felk elten i. N em sik erü lt. L átszott, hogy nincs e re je felkelni, hogy szenved, kínlódik. C sak an n y ira fu to tta erejéb ő l, hogy g az d ájára em elte hókás fejét, könnyező szem eit m u ta tv a : lássa m eg m ás is az ő fá jd a lm á t. C sak a ló, ez az okos á lla t képes érzéseit így kifejezni. K áro ly bácsi m eg is érte tte . D e m ie lő tt m ég se g íth e te tt volna, e ln y ú jto tt k eserv es h an g jö tt ki szegény p á ra sz ájá n és feje erő tlen ü l rá e s e tt az alom ra. Az asszony n y u g ta lan k o d o tt a konyhában. N em szokott az u ra ilyen hosszú ideig ita tn i. In d u lt is az istállóba, m e rt sokszor a szelídnek látszó á lla t is k á r t tesz az em b erben, h a m egbokrosodik. K áro ly bácsi a ló m e lle tt fek ü d t. É ppen olyan m ozdu­ latla n u l, m in t a szürke. A asszony nézte az öreg et és a lovat. N em szólt egy szót sem , csak állt. K áro ly bácsi tu d ta, hogy m ögötte v an az asszony, de m eg se m ozdult. T alán k ö n n y eit szégyelte felesége előtt, m ert ő t m ég soha senki n em lá tta könnyezni. 36 �Szem ét a k ih ű lő ló ny ak áh o z szoríto tta és úgy törölgette k ö n n y eit a szü rk e szőrében. S okáig ta rto tt ez a szótlanság. A ztán fü rg é n felk e lt az öreg, de m ég m in d ig nem n éz ett az asszonyra, csak a b aju sza a la tt nyögte. — Ez v o lt a sorsa . . . — Ez — k esereg te az asszony és szipogva fo ly ta tta : — A ztán m o s t .. . m o s t .. . k ita rto tt, m e rt nem tu d ta jó l beszél-e — m ost m it csin álju n k ? K áro ly bácsi feleségére em elte tek in tetét. M int m e g riad t nagy fek ete hernyók, úgy m o zd u ltak félelm etes szem öldökei. Ilyen k érd é sre m in d ig k áro m k o d v a szokott válaszolni. M ost az onban m ik o rra k in y ito tta száját, sik e rü lt m ag áb a fo jta n i a d ü h ö t és csak en n y it m ondott: — M it csin álju n k ? — m e re d t m aga elé, m in th a nagyon gondolkodna a válaszon. A ztán sz é ttá rta kezeit és nyom ban le is e jte tte azokat. — H á t m it csin álju n k ? A felesége nem faggatta. V an a b b a n v alam i igazság, hogy a parasztasszo n y o k a legjobb pszichológusok, m e rt m in d en szóból és m inden m o zdulatból érten ek . H át ezért, n em firta tta tovább. L á tta az u rá b a n végbem enő elk ese re d ett h arco t, m ely et m ost ön m agával kell m egvívnia. Egész éjszaka nem a lu d t K ároly bácsi. G ondolatai d en ev ér szárn y o n csapongtak. Az ju to tt eszébe, hogy legszívesebben elköltözne a faluból. D e h iáb a, eh h ez m á r öreg, m eg az tá n m ihez kezdjen? Reggel m in t az élő h a lo tt úgy tá n to rg o tt be a szövetkezet iro d á já b a és m eg állt az elnök előtt. Az eln ö k nem tu d ta m it a k a r K áro ly bácsi, hiszen k ielég ítették . M eg am ik o r k ilé p e tt a csoportból olyan nagy h ara g g al m e n t el, hogy azóta nem is köszönt. A z öreg m egbökte a k a la p já t és az elnök is b iccentett, de n em szóltak. S okáig n éztek egym ással farkasszem et. „B ár csak ne jö tte m volna id e” — gondolta végig K áro ly bácsi az egész h istó ­ riát. A rcán keserves és o k ta lan szem rehányás terpeszked ett. M in th a ezt k érd ezte vo ln a az elnöktől: „No, örülsz? Örülök, hogy m egdöglött”. S a p ara szti gőg e lh a ta l­ m aso d o tt r a jta úgy, m in t am ik o r a v á sárb a m ent. De ez csak egy p illa n a tig ta rto tt, m e rt a v alóság kijó zan íto tta. — Tudom , hogy h aragszotok — kezdte. A ztán le sü tö tte szem ét, n em tu d ta foly­ ta tn i. Ily en erőtlennek, m ég sohasem érezte m agát. — C sak te haragszol — válaszo lt az elnök. — M in d en k in ek joga v an a m aga ú tjá n j á r n i . . . N em b á n t e z é rt senki sem. K áro ly bácsi m ély lélek zetet vett. — Igaz, ti nem b á n t o tta to k ... C sak a sors! — Mi b ajo d a sorssal? — kérd ezte az elnök. — V er! — és felsz ak a d t belőle a keserves tehetetlen ség . — V er engem ! . . . Az u ta m b a n áll! Kínoz! É rted?! A keserves iste n it az életn ek — Beszélj egyenesen! — szólt közbe az elnök. — B eállítasz ide, szidod az életet, de n em m ondod m eg m ié rt? — A zért, m e rt gyenge vagyok! — A m agad a k a ra ta sz erin t le tté l az. De h a m á r ide jö ttél, a k k o r öntsd k i m a ­ gadból, m it a k a rsz és ne k erte lj. K áro ly bácsi, m in th a fia h a lá lá t panaszolta volna el, csak en n y it m ondott: — M egdöglött a ló! 37 �A kkor lá tta m ism ét K ároly bácsit, am ik o r a tsz v o n ta tó já n a k p ó tk o csijáró l le ­ em elték a kiv én h e d t lovat és a dögkútba hem p erg ették . Az öreg to rk á t m egszorította a keserűség, am ik o r a te tem tom pa hupp an ással, a k ú t fen ek ére é rt. A ztán m in th a egyszeriben m eg szűnt volna a fá jd a lm a . Ön m ag áv al is m eg érttette, hogy ö reg v o lt m á r az a ló. A ztán leöntötte a tetem et, frissen o lto tt bugyborgó, fe h é r mésszel. JÜ R G EN LÜTTICH 1939. ELSŐ EMLÉK 1. M entünk a rőtszín ég alatt. D öbbent csend ü lt a városon. Hol, úgy tu d tu k , u ta k v a n n a k és házak, n éh án y fal m e re d t fenyegetőn a v értő l lucskos ég felé. És fek ete pelyhek hulld o g áltak . 2. G yerm ekéjek. P inceéjek. G yerm ekéjek. S zirén ah an g F ölretten és F u tás L épcsőkön tom pa fény V ak o lt-falak P ince-arcok V ijjogó fenyegető retteg v e síró éjszakák P inceéjek. G yerm ekéjek. P inceéjek. 3. Já tsz o ttu n k e vijjogó v ilágnak e tü z et okádó v ilág n ak ez ö nm agát em észtő em b erv ilá g n ak p in cejéb en . Já tsz o ttu n k m a g u n k n ak egy é rth e tő világot. Fordította : SZABÓ KÁROLY 38 �ÉLETÜNK VO N SIK G Y U L A : A M AG YAR M UNKÁSOSZTÁLY TUDATI FEJLŐ D ÉSÉRŐ L A k ap italizm u sb ó l a szocializm usba való á tm e n e t id ő szak áb an a tá rsa d a lm i fe j­ lődés m in d en te rü le té n fo rrad a lm i változás m egy végbe. M in t m in d en k o r v álto zá­ sán ak , úgy ennek is m egvan a m aga vezető e re je — tá rsa d a lm i cso p o rtja — , am ely e t ebb en a k orszak b an a m u nkásosztály te ste sít meg. Ez a vezető szerep n em a szu b jek ­ tív óhajok, vagy a k a ra to k k ö vetkezm énye, h an e m a tá rsa d a lm i fejlő d és tö rv én y szerűségeiből fakad. A m u n k áso sztály t fo rrad a lm i p á r tja segíti ab b an , hogy felis­ m e rje ezt a törvényszerűséget és ne csak felism erje, h an e m tu d a to sa n v á lla lja is. E tö rté n elm i k ü ld etés m egértése egyet je le n t a szocialista tu d a t k ia la k ítá sá é rt folyó harccal. A szocialista tu d a té rt folyó h a rc v iz sg álata k o r abból a tényből kell k iin d u ln i, hogy a szocializm us építése egy hosszú tá rsa d a lm i p erió d u st ölel fel, am ely n ek le h etn ek különböző szakaszai a tu d a ti fejlődés összefüggésében is, de m indvégig, az egész p e­ rió d u sb an , itt is a m unkáso sztály vezető szerepének kell érvényesülni. A m u nk áso sztály nem egyszer- és m in d e n k o rra van felkészülve e rre a vezető szerepre, han em m iközben ezt a vezető szerep et gyakorolja, m ag a is állan d ó a n v á l­ tozik, készül tö rtén elm i h iv a tá sá n a k te ljesítésére. És hogy ez a vezető szerep m en y ­ n y ire érv ényesül, többek között függ a m unkáso sztály szám ától, szervezettségétől, eszm ei, p o litik ai egységétől és fejlettségétől, vagyis m in d attó l, am i a m u n k áso sztály e re jé t a d ja együttesen. Ezen belül n a p ja in k b a n egyre in k á b b d öntő szerepet já tsz ik az ideológia—politikai fejlettség, s ha a m u nkásosztálv vezető szerepének erő sítésé­ rő l esik szó, a k k o r m in d e n ek e lő tt a tu d a ti fejlődés m eggyo rsítá sát kell r a jta é rte n i, m e rt m inél m agasabb szinten áll a m unk áso sztály sa já t érd ek én ek felism erésében, an n á l ak tív a b b a n képes a n n a k m e g v aló sításáé rt is harcolni. K özism ert, hogy a m u nkásosztály vezető szerepe csak a k k o r érv én y esü lh et m a­ ra d é k ta la n u l, h a azt az ideológia te rü le té n is m egvalósítja. E hhez elsősorban m ag án ak a m u n k áso sztály n ak kell a szocialista ideológia m eg értő jév é v áln i. H ogy m ilyen gyor­ san és eredm ényesen tu d ja a m unk áso sztály sa já t világ n ézetét az egész tá rsa d alo m világ n ézetévé tenni, elsősorban attól függ, hogy m aga a m u n k áso sztály m en n y ire v á lt m á r s a já t világ n ézetén ek m eg értő jév é és ennek köv etk eztéb en m ily en a k tiv itá s­ sal és tu d atossággal vesz részt en n e k a v ilágnézetnek győzelem re v itelében. A m a rx ista p á r t ez ért m eg k ü lö n b ö ztetett figyelm et fo rd ít a m u n k áso sztály szo­ cialista tu d a tá n a k fo rm á lá sára. A h a rc , am ely az eszm e sík ján fo ly ik , a szocialista k u ltú rá é rt és a szocialista tu d a té rt, elsősorban a tá rsa d alo m vezető o sztály án ak tu d a ­ tá b a n kell, hogy győzelem re vezessen és így sugározzon k i a tá rsa d a lo m m ás réte g ei­ nek tu d a ti változására. 39 �Az egész szocialista k u ltú rá lis és ideológiai fo rrad alo m győzelm ének ü tem e és ta rta lm á n a k tisztaság a elsősorban a ttó l függ, m ilyen m é rték b en h a tja á t a szocialista ideológia a tá rsa d alo m vezető osztályát, a m unkáso sztály t. M inél erő seb b en h a tja át a m unkásosztály töm egeit a szocialista ideológia, a n n á l n ag y óbb m é rték b en biztosí­ to tt a tá rsa d alo m m inden réteg én ek szocialista átnevelése. A m ilyen m é rték b en fe j­ lődik a m u nkásosztály tu d a ta , gazdagodik ta p asz talata , növekszik k u ltú rá lis színvo­ n ala, úgy gazdagodik történelm i alkotó tevékenysége. A szocializm us lehetővé teszi az anyagi bőség és k u ltú rá lis színvonal állan d ó em elkedését. Ez ad állan d ó a k tiv itá st a dolgozók tevékenységének, m ind a m u n k á b an , m in d a tá rsa d a lm i é le t m in d en te­ rü letén. A m unkásosztály an n ál in k á b b ism eri fel valóságos érd e k eit, m in él in k á b b fe l­ em elkedik a szocialista tu d ato sság színvonalára. A felism ert és tu d a to so d o tt érd ek ek a k u ltú ra te rü le té n is m eghatározó erővel b irn ak . Az ily en igények a d já k azt az ösz­ tönző erőt, am i az egész k u ltú ra új ta rta lm á n a k k ia lak u lásá h o z v ezeth et és az így jelentkező igények h a tá su k k a l m e g szab h atják a k u ltú ra v álto zá sain ak ü te m ét is. H a m u n kásosztálynál m egerősödött a szocialista szem lélet, h a tu d a tá b a n m ár döntő fölénybe ju to tt a szocialista é rté k itélet, a k k o r az osztály igényeivel m in d en m ás tá rsa d alm i réteg és szféra fejlődését is képes m egh atáro zn i. A m u n k áso sztály szoci­ a lista tudatosságából fak ad ó igények, m é rté k e t szab n ak az iro d alo m n ak , a m űvészet­ nek, h a tá st gyakorolnak a te ch n ik a és a tu d o m án y fejlődési ü tem ére, képesek év ­ százados szokásokat legyőzni és helyébe ú ja k a t te re m te n i. A tu d ato sság b ó l szárm azó igények törekvésbe realizáló d v a az egész tá rsa d alo m a k tiv itá sá ra , k o llek tív cselekvé­ sére gyakorolnak pozitív h atást. A m u n k áso sztály t jellem ezve, az M SZM P V III. K ongresszu sán ak beszám olója m eg ­ állap íto tta , hogy „társad a lm u n k vezető ere je a m unkásosztály, am ely n ek létszám a 1949 óta m egkétszereződött. A m u nkásosztály fejlő d éséb en azon b an n em a szám ­ szerű növekedés a legfontosabb. A szám szerű növekedéssel egyidőben fejlő d ö tt a m u nkásosztály szocialista ö n tu d a ta és szervezettsége is. A m u n k áso sztály e re jé t m u ­ ta tja , hogy a szocialista fo rrad a lo m b a n m aga is átala k u l, m e g tisz títja ö n m ag át a k a p ita lista m ú lt örökségétől, a különböző k ispolg ári tu lajd o n ság o k tó l, élen já r a szo­ cialista m u n k a és életfo rm a k ia la k ítá sá b a n és elterjesztéséb en . A m u n k áso sztály a h atalo m k iv ív ásáb an és m egvédésében, v a la m in t a szocialista építő m u n k á b a n ta n ú ­ síto tt állh atato sság á v al és hősiességével k iv ív ta v alam en n y i dolgozó réte g o sztatlan elism erését és m egbecsülését.*” A K ongresszus m egállapításai, am elyek m a is h ely tálló ak , a fejlő d ésn ek azo k at az alap v ető te n d en c iáit em elik ki, am elyek m eg h atáro zó erővel b írn a k a m u n k ásosztály m inden irán y ú fejlődésére. Ez azonban nem je le n th e ti sem m i ese tre sem azo knak a létező ellen tm o n d áso k n ak a figyelm en k ív ü l h ag y ását, am elyek h a n em is alapvetően, de rá n y o m já k jegyeiket a m u nkásosztály tu d a tá n a k szocialista fejlő d ésére is. H a a m u nkásosztály fejlődését speciálisan a tu d a t relá ció jáb a n tesszük v izsg álat tárg y áv á, ak k o r term észetszerűleg az általán o s fejlődés összetevői közül egyesek k i­ em elt, m ások pedig a lá re n d e lt szerepet k ap n ak , m ásrészt az egyes jelen ség ek az oko­ * MSZMP VIII. Kongresszusának jegyzőkönyve, 30. oldal (Kossuth 1963.) 40 �z a ti k ap cso lat k im u ta tá sa so rán m ás m egv ilág ításb a k erü ln ek . E zért a m u n kásosztály szocialista tu d a tá n a k egészéről a lk o to tt kép nem fog egybeesni sem a p o litik ai gya­ k o rlati, sem pedig a m ű v eltségről k ia la k íto tt vélem ényekkel. A m u nkásosztály tu d a ti álla p o tá n a k m érése is alap v e tő en k é t összefüggés k a p ­ csán kell, hogy tö rté n jen . A k o m m u n ista e m b e rré v á lá s ism érv ei m in d e n ek e lő tt az eszm eiség sz in tjé n fogalm azódnak meg, az általán o s ism ertető jeg y ek m eg h atáro zása pedig ideológiai alap á llá s függvénye. Az egész osztály, és b en n e az egyes em b erek tu d a ti fejlődését ezért úgy le h e t és kell is m érni, hogy m e n n y ire k ö zelítik m eg az eszm eiség sík já n m egfogalm azott célkitűzéseket, n o rm atív ák a t. Ez azo n b an a dolgok­ n a k csak az egyik oldala és ezért önm ag áb an téves k ö v etk eztetések h ez v ezethet. A m u n k áso sztály is egy valóságos tá rsa d alo m része és így az ő tu d a tá n a k fejlő d ésére is alap v ető en a tá rsa d alo m anyagi életé n ek v áltozásai h a tn a k . A lé t és tu d a t viszonyá­ n ak alap v ető törvényszerűsége érvényes a m u nkásosztály tu d a tá n a k v álto zá sára is. A m ásik m érés te h á t az kell hogy legyen, hogy a m u nkáso sztály tu d a ti fejlődése lép ést ta rt-e a tá rsa d alo m anyagi élete á lta l te re m te tt lehetőségekkel és szükségletekkel. V alóságos ere d m én y t csak a k k o r k ap u n k , h a m in d k é t fa jta v izsgálódást elvégeztük és az ered m én y ek et összevetjük. H a a m u nkásosztály tu d a tá t ilyen m ódon tesszük vizs­ g á la t tárg y áv á, ak k o r az ere d m én y t a következőkben le h e t összefoglalni: Az ország felszab ad u lása óta e lte lt több m in t 20 év alatt, de elsősorban a szocia­ lizm us ép ítésének során a fejlődés fo rrad a lm i h a tó e re je , a m u n k áso sztály nem csak szám szerűleg és szervezetileg erősödött m eg , nem csak életk ö rü lm én y ei v álto ztak meg, h an e m ebben a h arc b an az osztály gondolkodása is h atalm as változásokon m en t k e­ resztül. A m unkáso sztály szocialista tu d a tá n a k k ia la k u lá sa az elm ú lt k é t évtized a la tt v isszav o n h a ta tla n ered m én yek e t é r t el. K övetkezik ez m in d en ek elő t t abból, hogy a szo­ cializm us a la p ja in a k le ra k á sa olyan tá rsa d a lm i és gazdasági v álto záso k at ere d m én v e­ z e tt, am elyek a tu d a t szocialista fejlődését k iv á lto tták . M ivel m indienféle tu d a ti v á l­ to z ásra érvényes az a tö rv én y , h o gv a v álto zást az anyagi v iszonyok v álto zása e re d ­ m ényezi, így a m u nkásosztály tu d a ta a m aga viszonylagos ön álló ság áv al eg y ü tt tü k rö zi a m eg v áltozott k örülm ényeket. M in d en ek elő tt k ifejezésre ju t ez a m egváltozott tu d a t a m u n k a szocialistává v á ­ lá sá n a k fo lyam atában. A m egváltozott tá rsa d alm i feltéte lek tü k rö ző d n ek a m u n k ás­ o sztály tu d a tában és ezek h a tn a k vissza a m un k áh o z való v iszo n y ra, a m u n k afeg y e­ le m re , jelen v a n n a k á lta lá b a n a m unkaerkölcsben. A m a g y ar m u n k áso sztálv tu d a ti fejlő d ése bizonyítja, hogy a szocialista m u n k a feltéte le te h á t elsősorban nem szub­ je k tív m o rális kérdés, h an e m o b je k tív tá rsa d alm i, gazdasági fejlő d és tu d a tb a n való visszatü k röződésének az eredm énye. Az elm ú lt év ekben b izo n y ítást n y e rt, hogy m inél m ag asab b fokú a szocialista tá rsa d alo m ta g ja in a k tudato sság a, a n n á l telje seb b e n és szélesebben b ontakozik ki alkotó tevékenységük a szocialista ép ítésben, a m u n k áb an , a m u n kafegyelem ben, az em berek közötti új viszony fejlesztésében. A m u n k a jellegének m egváltozása eg y ü tt já r a m u n k áso k m egváltozásával. Ez lem érh ető a szellem i m unkások a rá n y á n a k növekedésén is. Ez nem csak ered m én y e a m u n k a m egváltozásának, h an e m feltéte le is, m e rt ez viszi előre a m u n k a tö k élete­ sedését. Az ilyen m u n k a nagyobb felkészültséget, sz ak é rte lm e t k ív án , d e egyben m a­ g asab b m űveltséget is. E n n ek le tt az eredm énye, hogy a m u n k áso k á lta lá b a n m in d elm életileg, m in d g y ak o rla tila g m ag asab b szinten ism erik m u n k á ju k a t, képessé v á l­ n a k b o n y olultabb gépek kezelésére is, á lta lá b a n m eg n ő tt a te ch n ik a i ism erete k szín­ vonala. Ezzel egy ü tt j á r t olyanképességek k ia la k u lá sa is, am elyek a m u n k a szerv ezésébe 41 �és irá n y ítá sá b a való bekapcsolódáshoz szükségesek. A m u n k áso k nagy többségéről el­ m o n d h atju k , hogy a politikai m u n k a h a tá s á ra m eg értették , hogy n em csak a m u n k a term elékenységének em elésével le h et m egterem ten i az életszín v o n al állan d ó em elésé­ nek ta rtó s a la p já t. E bben a felism erésben ben n e v an az anyagi alap p ozitív v álto zá­ sán ak h atása , de m e lle tte v an az anyagi érd ek eltség elv én ek m egfelelő m é rté k ű a l­ k alm azása is. Ú j szem lélet a la k u lt ki a legön tu d ato sab b m u n k áso k n ál, és ez a szem lélet egyre in k á b b m e g h ó d ítja az egész m unkásosztályt. A m íg régen úgy gondolkodtak, hogy „m it m ié rt leh et m egcsinálni”, m ost egyre in k á b b létjo g o su ltság o t k ap az a szem lélet, „hogyan le h et id ő re és legjobb m inőségben te lje síte n i a fe la d a to t”. Ez m u ta tja , hogy a m u n k a a m unkások többségénél egyre in k á b b szocialistává válik. A szocializm us a la p ja in a k le ra k á sa so rán jelen tő sen m eg n ő tt a m u n k áso sztály ö n tu d ata. E zt a m egnövekedett ö n tu d a to t egyre kö v etkezetesebben á th a tja a m u n k ásosztály tudom ányos ideológiája. E nnek az ö n tu d a tn a k egyik legszem betűnőbb jegye az összeforrottság és a k ol­ le k tiv itás m egerősödése. Az egyes m unkások egyre in k á b b feloldódnak azo k b an a funkciókban, am elyek az osztályhoz és az osztály fela d ata ih o z kötik. Az egyéni tu d a t m in d in k áb b m egtöltődik osztály tartalo m m al, és ezzel eg y ü tt a k o llek tiv u m v álik a la p ­ vetővé. M ásszóval a m u n k áso sztály ra m a m á r jellem ző, hogy a közösségi tev ék en y ­ ség v á lt érdekessé szám ára, az am i az egyik m u n k á t a m ásik k al összeköti. Ez a k ol­ le k tiv itás m á r tú llé p e tt a m u n k á sszo lid aritá s ösztönös ta rta lm á n , és a tu d ato sság szín vonalára em elkedett. M egerősödött és m e g szilárd u lt a m unkáso sztály p o litik ai egysége és vele együ tt az o sztály p olitikai a rc u la ta is. A p o litik ai egység és v ele eg y ü tt a po litik ai tu d a t egyre in k á b b m eg telítődött tudom ányos ta rtalo m m al. E nnek a po litik ai egységnek az összetartó e re je m á r nem csak az á ltalán o s együttérzés, együvé ta rto zás érzése, h an em a m arxizm us-leninizm us eszm éinek m egism erése is. Az osztály tu d a tá b a n m á r tü k rö ­ ződik s a já t tö rté n elm i szerepének és elh iv ato ttsá g án a k felism erése és en n ek a k ü l­ d etésének tu d a to s v állalása . Ez ad a politikai egységnek ú j ta rta lm a t és az osztály p o litikai a rc u la tá n a k ú j színt. Ez ju t k ifejezésre ab b an , hogy a m u n k áso sztály tö b b ­ sége e g y e té rt a p á rt fő célkitűzéseivel, a célkitűzések elérésén ek eszközeivel. Meg­ n ő tt a bizalom a p á r t irán t, am i az o b je k tív tá rsa d a lm i viszonyok m e lle tt első so rb an a jo bb és őszintébb in fo rm áltság n a k az eredm énye. A m u n k áso sztály tu d a ti fejlődése b izo nyítja, hogy a valóságnak m egfelelő őszinte in fo rm álás, a nehézségek k erte lés n élk ü li fe ltá rá sa nem h a t taszítólag, h an e m ellenkezőleg, növeli a felelősségérzetet, erő síti a nehézségek önkéntes v á lla lá sá t és ford ítv a, h a az igazságot e lh a llg a tjá k a m u n kások előtt, a k k o r ez m egfosztja a tá rsa d a lm a t egy h a ta lm a s fo rrad a lm i e rő felszabadulásától. A m u nkásosztály politikai állásfo g lalása term észetesen n em m en tes m in d e n k ü ­ lönbözőségtől. K ifejeződik ez ab b a n is, hogy a p á r t befo ly ása a m u n k áso k egyes ré te ­ gei között különböző. E rősebb a tősgyökeres m un k áso k között, vagy a k ik m á r a k a p i­ talizm us id e jén is m un k áso k v oltak, és gyengébb azok k ö zö tt a m u n k áso k között, ak ik az utó b b i években le tte k m unkások. A felszín v iz sg álata en n ek term észetesen ellen tm ond, m ivel a politik ailag e lm a ra d o tta b b m u n k á sré te g ek n é l a különböző p o litik ai és gazdasági intézkedések elfogadása látszólag előbb tö rté n ik meg, m in t a tősgyökeres m u n kásoknál. Ez az onban nem egyenlő a politikai befolyás erősségével, m ivel ez az elfogadás legtöbbször n em je le n t m eggyőződést. É ppen ez ért ezeknél a réte g ek n é l a 42 �p o litik ai m egingás k isebb m e g rá zk ó d ta tá s esetén is g y o rsab b an kö v etk ezik be. M ivel a m ag y ar m unkásosztályon belül az ú j m u n k á sré te g jelen tő s, ez ért a sokszor jelen tk ező lelkesedést nem le h e t úgy értelm ezni, m in t a tu d a to s m eggyőződést. E zt b izo n y íto tta többek között az ellen fo rra d alo m is. A lelkesedés m in t fontos feltéte le a szocializm us ép ítésének nem je len ti te h á t a tu d a to sítás szükségtelenségét, h an em csak a lá h ú z h a tja a vezetés felelősségét. A m u nkásosztály p o litik ai egységének tov áb b i erő­ sítésénél, a p á r t és az osztály k ap c so la tán a k m eg szilárd ítá sán á l épp en ezért ez nem h ag y h ató figyelm en kívül. A szocializm usba v e te tt h it és az é rte fo ly ta to tt tu d a to s h arc v á lla lá sa a m u n ­ kásosztály jellem ző vonásáv á vált. M a m á r a m unkáso k többsége a g azda szem ével nézi az országot, és teszi szóvá m indazt, am i sz ám á ra nem m egfelelő. A szocializm us véglegesen összeforrt a m unkásosztállyal, az osztály é rté k a lk o tá sá n a k alap v e tő m é r­ tékévé vált. E rősödik a „M ienk” fogalm a a gondolkodásban, s egyre jo b b an eln y o m ja az „E nyém ” szem léletet. A m unkáso sztály egy része m á r nem csak tud o m ásu l veszi a tá rsa d a lm i v álto zá­ sokat, h anem érté k eli is azokat, elism eri az ere d m én y e k et és b ír á lja a h iányosságokat. A h ib á k és a hiányosságok b írá la tá b a n m á r nem a szem b en állás ju t k ifejezésre — am i a k ap italizm u sb an ösztönösen k ia la k u lt — han em a felelősségérzet, a tu d a to s é r­ deklődés. A m unkások vélem ényében egyre g y a k ra b b an fejeződik k i a tá rsa d a lm i é r­ dek és k erü l h á tté rb e az in d iv id u ális cél. A m ikor a m u n k áso k n ak leh ető ség ü k n y ílt az ilyen v élem ényük k in y ilv án ításá ra , a k k o r ez nem csak az egyén szab ad ság án ak v o lt az egyik összetevője, han em a tá rsa d alm i fejlődés fo rrad a lm i tényezőjévé is v ált. A bizalom légkörének állan d ó fe n n ta rtá sa te h á t egyben a felelősségérzet n övelésé­ n ek a feltéte le is, am in ek kifejeződése többek között a vélem én y ek b á to r k in y ilv á n í­ tása. A m unkások vélem ényének gyakorisága és őszintesége n em csak tu d a ti fe jle tt­ ségük, han em a szocializm ussal való azonosulásuk fo k m érő je is, m ivel m e g m u tatja, hogy a m unkások tu d a tá b a n a szocialim us m in t tá rsa d a lm i ren d sz er m ilyen m élyen v ésődött be. Az alak u ló szocialista tu d a t a la p v ető ta rta lm á t képezi a tudo m án y o s világ n ézet eg y re n agyobb té rh ó d ítá sa is. A politikai o k ta tá s és nevelés a m űv eltség növekedése m u ta tja ennek az alak u ló új v ilágnézetnek a ta rta lm á t. A m u n k áso sztály g o n dolkodá­ sáb an a szocializm us ép ítésének ta p a sz ta la ta i egyre in k á b b a m a rx izm u s—leninizm us tu d o m á n y á ra tám aszk o d n ak és így n y ern e k m egerősítést. A m unkáso sztály b an m eg találh a tó em beri tu lajd o n ság o k is v isszatü k rö zik a szo­ cializm us szellem ének győzelm ét. Ezek a tu lajd o n ság o k először és első so rb an a m u n ­ k áso sztálynál jelen tk ezn ek . Ilyenek: az eszm eiség, a hazafiság, a szerénység, a becsü­ letesség, a fegyelm ezettség, az áldozatkészség és az egym ás tisztelete. Az ú j tu la jd o n viszonyok a la k íto ttá k ki ezeket az új e m b e rt jellem ző tu la jd o n sá g o k at. M ivel az ú j viszonyok k ia la k ítá sá b a n a m unk áso sztály já r t az élen, ebből tö rv én y szerű en k ö v et­ kezik, hogy ezek a tu lajd o n ság o k is elsősorban a m u n k áso sztály n ál je le n te k meg. Ez a tu d a t az e lm ú lt év ek b en sokat változott, d e m ég n em v á lt következetesen szocialista tu d a ttá . A m unkáso sztály g o ndolkodását a je len tö rté n elm i időben m ég jelen tő sen b efolyásolják a kap italizm u sb ó l ö rökölt tu d a ti m a rad v án y o k . Az em b e­ rek n e k — a m u n k á so k n ak is — m ú ltju k , m ú ltb an k ia la k u lt tu d a tu k és ta p a sz ta la tu k van. Ezek a ta p a sz ta la to k és a m ú ltb a n k ia la k u lt tu d a t, sokszor n em egyeznek m eg a követelm ényekkel, am ely e k et a szocializm us építése tá m aszt a m u n k á so k k al szem ­ ben. Ezek a ta p a sz ta la to k a m ú ltb an , egy le tű n t v ilá g b an gyökereznek, de ezek a ta ­ 43 �p aszta lato k , gondolati elem ek szintén valóságos elem ei v o lta k lé tre jö ttü k k o r a tu d a ti fejlődésnek. E zért n ap ja in k b a n úgy jelen tk ezn ek , m in t az em b eriség sok év en k eresz­ tü l le szű rt bölcsességei. E zeknek a ta p asz talato k n a k és tu d a ti jelen ség ek n ek a szívós­ sága a hagyom ányokban, az ism eretek elégtelen v o ltá b an van, d e o b jek tív tá m aszát a d já k a szocializm us fejlődésének átm en e ti nehézségei is. A m unkások különböző cso p o rtjain ál a m ú ltn a k ez a m a ra d v á n y a különböző m é rték b en v an jelen. A m unkásosztályon belül a leg szilárd ab b és legerősebb réteg a tősgyökeres m unkások nagy csoportja. S zám arán y u k a t te k in tv e k ö zülük k e rü l ki a legtöbb szakm unkás. A m u nkásosztály ezen részének a tu la jd o n sá g ai: a m eg b ízh a­ tóság, az állan d ó ak tiv itá s, az o sz tály ö n tu d at m agas foka, a fegyelem és igazságérzet, a k o llek tív érzés és harcosság. Ezek a tu lajd o n ság o k összességükben a d já k a m u n k á sosztály fo rrad a lm iság á t, o sz tály ö n tu d atá n ak m agasab b fokát. A m u nkásosztály m ásik nagy csoportja:: a k étlak i m unkások, ak ik tö m eg ü k et te ­ k in tv e a m unkásosztályon b elü l h a ta lm a s a rá n y t képviselnek, k ö zö ttü k sok a segédés b e ta n íto tt m unkás, ak ik m űveltségben e lm a ra d o tta b b a k és o sz tály ö n tu d atu k sem em elk ed ett a r r a a fokra, am ely fo rrad a lm iság á b an egyenlő vo ln a a tősgyökeres m u n ­ kásokéval. M int az osztály része a könnyebben m egingó ré te g e t je len tik . K özöttük in k á b b m eg találh a tó az ind iv id u alizm u s és nagyobb m é rték b en a k istu lajd o n o si szem lélet. T öbbségüknél éppen ezért m ég nehezen alak u l k i a „M iénk” szem lélete. Á lta láb a n a m u n k áso sztály n ak e rre a részére könny eb b en gyakorol h a tá s t az ellen sé­ g es p ro p ag an d a, m ivel p o litik ai állásfo g lalása legtöbbször m ég n em v á lt m eggyőző­ désévé. Á lta láb a n a dem agógia, a szocializm ussal ellen tétes eszm e is itt ta lá l tá p ta ­ la jra . E nnek a réteg n ek a szocialista fejlődése lényegében csak a m ezőgazdaság k ol­ le k tiv iz álása u tá n in d u lt m eg döntően, am ik o r a m a g án tu lajd o n m egszűnt és en n ek h a tá sa i a fe jü k b e n is jelen tk eztek . U g y an ak k o r r á kell m u ta tn i, hogy éln ek a m u n k áso k egy részén ek tu d a tá b a n a k isp olgári nézetek, am elyek k ifejezésre ju tn a k a le lk iism eretlen m u n k áb an , a h a ­ szonlesésben, önzésben, d u rv aság b an , an tik o llek tiv izm u sb an , stb. M eg találh ató a v al­ lásos és n ac io n a lista nézet is, m in t iro d alm i örökség. A m unkáso sztály tu d a tá n a k jellem zésekor fe lté tle n ü l a lá k ell húzni, hogy az osz­ tá ly egy részénél, a ko ráb b i h ib á k és a tö rté n elm i m u lt h a tá sa k é n t, a m ég sokszor elő fo rduló tü relm etlen sé g követk eztéb en m e g találh a tó a v isszahúzódás m in d en p o li­ tik a i jellegű k érd é stő l, a v élem é n n y ilv án ításb an . K ülönösen él m ég a m u n k áso k tu ­ d a tá b a n a szem élyi k u ltu sz id ő szak án ak em léke, am ely id ő szak b an legtöbbször az őszinte és jogos b írá la to t m eg to ro lták és ellenséges erők b efo ly ásán ak n y ilv á n íto tták . A m u nkásosztály tu d a tá b a n lévő k áro s vonások nem m in d a k ap italizm u s ö rö k ­ ségei. han em azoknak egy részét a szocializm us ép ítéséb en elk ö v ete tt p o litik ai, gaz­ dasági és ideológiai torzulások hozták létre, m ásrészt a fejlő d és sajáto s jellegéből adódnak. Á lta láb a n leszű rh ető a tan u lság , hogy a m u n k áso sztály tu d a ti fejlődésében ak k o r v o lta k gátló torzulások, h a a p á r t p o litik á ja és n ev e lő m u n k á ja szin tén h ián y o s­ ságokkal küzdött. M indenekelőtt k ésleltette a m u n k áso sztály szocialista tu d a tá n a k ala k u lá sá t, hogy a fejlődés egy k o rsza k áb a n a p o litik ai nevelő és a gazdasági m u n k á t m e ch an ik u san szétv álaszto tták . Ez a m un k áso k fejéb en a szocializm ust illú zió k b an fo g alm azta m eg és a valóság h e ly e tt csupán „eszm évé” fo rm á lta . S zintén k é sle lte tte a szocialista tu d a t a la k u lá sá t az eszm ei n ev elő m u n k a kam pányszerűsége, am ely az ideológiai rá h a tá so k a t a tu d a tra , csak egyes p o litik ai esem ényekhez k ö tötte. És végül m eg k ell m ég em líteni a m u n k áso sztály in fo rm á lá sá n a k sokszor elég telen és n em a 44 �v aló ság n ak m egfelelő voltát. A m ik o r a m unkások tá jé k o z ta tá sa h iá n y o k at szen v ed ett, a k k o r m in dig gyengült a p á r t és az osztály k ap cso lata és fo rd ítv a, a jó tá jék o z ta tás n ö v elte a p á rtb a v e te tt b izalm at. A zokban a k o rszakok b an , am ik o r ezek a h lián y o s­ ságok n em á llta k fenn, m eggyorsult a m unkáso sztály tu d a ti fejlődése is, és m en tes v o lt az ellen téte s tendenciáktól. Végső soron a m unkáso sztály tu d a ti fejlő d ésére is á ll az a m eg h atáro zás, hogy a tu d a ti fejlődés e lm a ra d t a tá rsa d a lm i lehetőségek és szükségletek m ögött. Ez a z t je ­ lenti, hogy a változó m u n k á slé t és m u n k á stu d a t között ellen tm o n d áso k v an n a k . Az alak u ló szocialista tu d a t tú lz o tta n e lm a ra d t az alak u ló szocialista lé t m ögött. Á ltalán o s ta p a sz ta la t, hogy jóval hosszabb foly am at a dolgozók széles töm egei­ n ek tu d o m ányos ism erete k k el való felvértezése, m in t a szocialista p o litik ai tu d a t k i­ alak ítása . U gyanígy hosszabb fo ly am at a dolgozók m űvészeti, ízlésbeli n ézetein ek g yökeres m eg v álto ztatása, enn ek szocialista ta rta lo m m a l v aló m egtöltése. M indez a szocialista tu d a tfo rm á lá s, a k u ltú rá lis fo rrad a lo m irá n y ítá sa sz ám á ra az t jelen ti, hogy nem le h et sablonos m ó dszereket alkalm azni, hogy m ég hosszú ideig szám olni kell m in d en p o litik ai és k u ltú rá lis p ro b lém a m egoldásán ál ezzel a ellen tm o n d áso s tu d a tta l. 45 �46 �M O LN Á R PÁL: ÜZEMTÖRTÉNETÍRÁSUNK KÉRDÉSEI N ógrád m egye m unkásm ozgalm i, tö rté n eti tra d íc ió in a k feldolgozása az elm ú lt év ek b en szám ottevő fejlődésnek in d u lt. O rszágos vándorgyűlések, k o n feren ciák S a l­ g ó ta rjá n b a n tö rté n t m egrendezése jelen tő s segítséget n y ú jto tt eh h ez a m unkához. A tá rsa d alm i, gazdasági irán y ító k , a m egyei p o litik ai közélet igénye jelen tő sen n ö ­ v ek e d ett m egyénk m ú ltjá n a k tudom ányos jelleg ű fe ltárásá b an . A pub lik áció k szam a, a ta n u lm á n y o k többségének színvonala a r r a enged kö v etk eztetn i, hogy szű ­ k eb b h a z án k b a n politikusok, pedagógusok, közéleti szem élyiségek, értelm iség iek k ö ­ réb e n k ia la k u lt egy olyan szerzői gárd a, a m ely re nagyobb fela d ato k m egold ásáb an is m é ltá n tám aszk o d h atu n k . N éhány éve új igény je le n tk e z e tt országos, de m egyei v o n atk o zásb an is. G az­ dasági fejlő d ésü n k ad o tt ritm u sá b a n ip a ri és m ezőgazdasági ü zem eink jelen tő s év ­ fo rd u ló k a t re n d e zte k meg. 1961-ben ü n n ep e ltü k a N ógrád m egyei b án y á sz at m eg ­ k ezdésének 100. évfo rd u ló ját. Az évforduló ap ro p ó já ra elk észü lt a S a lg ó ta rjá n i Ip a rv id é k c. ip a ri m onográfia. E zt követően rész tan u lm án y o k je len tek m eg a b án y av id ék n é p ra jz i fejlődéséről, m u n ­ kásm ozgalm áról. A M unkásm ozgalm i M úzeum ,a T IT és a T örtén elm i T á rsu la t 1966-ban m eg­ h ird e te tt országos ü zem tö rtén eti p ály áz atá n több m egyei pályázó v e tt részt, és egy h a rm a d ik h ely et sik e rü lt is m egszereznünk. 1967—68-ban több n ag y ü zem ü n k fen n ­ á llá sá n a k 50., 75., illetv e 100. év fo rd u ló já t ünnepli. E n n ek a la p já n k értü k , hogy a T örténelm i T á rsu la t 1967. év m árc iu sá b an S algó­ ta rjá n b a n rendezze m eg az ú zem tö rté n etírá s p ro b lém áit elem ző vándorgyűlést. A V ándorgyűlés m egrendezéséről írta k a lap o k . Összességében sikeres volt. K ü ­ lönösebbet hozzátenni nem szükséges. Ú gy érezzük azonban, hogy egy m egjegyzés erejéig fe lv e th e tjü k : a m a g y ar tö rté n e tírá s több nevezetes a la k já t m ég szívesen lá ttu k volna k ö rü n k b en . A m i pedig az érdem i részt illeti, azt a tá rs u la t fő titk á ra B erend T. Iv án a N épszabadságban m egjelent cikkében körv o n alazta. Hogy e kérdéshez m égis hozzászólok a z t elsősorban az teszi indokolttá, hogy az országos gondok és p ro b lém ák tü k ré b e n v izsgáljuk m eg m egyei fela d ata in k a t. Az egyik p ro b lém ak ö r az ü zem tö rté n etírá s jellegéhez kapcsolódik. A v án d o rgyűlés felszólalói helyeselték a n n a k k om plexitását. M agam is e vélem ényen vagyok. E nnek hangsúlyozása a z é rt szükséges, m e rt jelenleg a különböző év fo rd u ló k k eretén b elü l te rv e z e tt üzem i m o n o g ráfiák n ál m egfigyelhető a technológiai fo ly am atra le­ szűkülő. technik a-k ö zép p o n tú szem léletm ód. A m ikor a te ch n ik a tö rté n e t fo n to ssá­ gát hangsúlyozzuk, nem h a g y h a tju k figyelm en k ív ü l a technizációval szinte eg y ü tt jelen tk ező g yártásfejlesztési, piacelhelyezési gondok ta g la lá sá t sem. A te m atik u s vo­ n alv ezetésnél a m ásik fontos követelm ény, az üzem fejlődésével eg y ü tt k ell b em u ­ ta tn i az üzem et fejlesztő em bereket, m űszaki vezetőket. N agy gondot kell te h á t fo r­ d íta n i élet és m u n k ak ö rü lm én y ek a la k u lá sá n a k v izsg álatára, a m u n k ásság h a rc a in a k d ia lek tik u s szem léletű b em u tatásá ra . Helyes, h a m egfelelő te re t és lehetőséget k ere sü n k a dolgozók m ű v eltség fejlő d é­ sének v ázolására, az iskolázottság alak u lá sára . 47 �A vándorgyűlés v itá já b an , úgy érzem nem k a p o tt m egfelelő h ely et az üzem ­ tö rté n e tirá s szem leletének elem zese. E n n ek v izsg álata a z é rt fontos, m e rt tö b b féle veszély t is r e jth e t m agá ban a tén y ek k ülönböző nézőpontból való tá la lása. A z egyik veszelyt a „m egszép itő m esszeseg”-b ől ered. A z üzem k ia la k ítá sá t átélő m ű szak i v e­ zetők, nem egyszer a m un k áso k is, visszaem lékezéseik so rán a pozitív ere d m én y e k re em lékeznek szívesebben. Ez több ese tben az ü ze m tö rté n etír ót is ily en irán y b a n b e ­ fo ly ásolhatja, különösen akkor, h a egyedül v á lla lja a k u ta tó m u n k á t, s a tö rté n e t m eg írását is. U gyanilyen hibás, h a az üzem fejlődése szem p o n tjáb ó l pozitív sz erep e t b e­ tö ltő gazdasági vezető, m űszaki, vagy a d em o n stratív szem ély te tte it elh allg atju k , vagy szándékosa n n egatív m egvilágításba helyezzük. M indezeket elk erü lh etjü k , h a a tö rténelm i m aterializm u s n ézőpontja a la p já n a dolgozó töm egeket, és an n a k h a rc á t elősegítő tényezőket, sz erep ü k et m egfelelően érté k eljü k . K ülön feje ze tet érd em el az ü ze m tö rté n etírá s k e re te in b elü l az üzem szociológia. Ez a k u ta tá si fo rm a k a p ja m eg az é le t különböző te rü le té n az ő t m egillető h ely et és szerepet! Az ü ze m tö rté n et nem csak a te ch n ik a tö rté n e te — ír tu k az elő bbiekben. Szükséges te h á t m egfelelő, hozzáértő g á rd a kiválasztása, felkészítése, hogy ta p a sz ­ ta la ta ik m egfelelő m ódon bedolgozh a tók legyenek az üzem i m on o g ráfiák b a. En élk ü l n em k a p u n k elég h iteles v álasz t a különböző m un k ás réte g ek k ia lak u lásá ra , a p o li­ tik ai, szakm ai, k u ltu rá lis fejlődés m egfelelő b em u tatásá ra . A különböző — s tegyük hozzá nélk ü lö zn etetlen — sta tisz tik a i ad a to k nem a d h a tn a k te lje s érté k ű v álasz t a fen ti kérdésekben. Szerzőink többségének igen nehéz, — a m in t ezt az eddigi ta p asz talato k is iga­ zo lták a m unkásmozgalom b em u tatása. Igen sok elkészült, vagy készülőben lévő m o n ográfiában (pl. S alg ó ta rján i Iparv id ék ) csak já ru lék o s szerep et k ap o tt az üzem m u n kásm ozgalm ának tö rté n ete , azaz a fejezetek végén old alszám b an is csekély te r ­ je d elm et kap v a h úzódott m eg n éh á n y felszínen o d av e te tt gondolat. M ásu tt a m u n ­ k ásm ozgalm at leszű k ítették a felszab ad u lást követő időszakra. A hogy a z t m á r ez írá s első részében vázoltuk, a felszabadulás elő tti időszakot illetően, a h iv atalo s p o li­ tik a i tö rté n e t b e m u ta tá sá ra k ell törekedni. M eg k ell vizsgálni a m u n k á sság ra g y a­ k o ro lt h atásá t, az egyház, a levente és cserkészm ozgalm ak szerepét, és m in d e m e lle tt elsősorban a K M P illegális tevékenységét, a S zociáld em o k rata P á rt, a S zak szerv ezet nevelő, szervező, k u ltu rá lis m u n k á ját. T erm észetesen itt is h iteles ad ato k , tén y ek b irto k á b an kell elem ezni. K ülön érdem es felhívni a figyelm et a K eresztényszocialista és N yilaskeresztes P árto k egyes üzem ekben az átlag o sn ál nagyobb szerep én ek v izsg álatára. A v ándorgyűlések v itá já b a n és az a la p re fe rá tu m o k b a n fo g lalk o ztak az üzem ­ tö rté n e t különböző időszakai helyes arányának k ia lak ításá v al. Úgy érzem ez nem fo rm ai problém a. Ezt több o ldalról érdem es m egvizsgálni. T ap a sztala tain k sz erin t — és ezt több üzem i m o n o g ráfia p éldázza — elég nagy gondot fo rd íta n a k az üzem történészek a g yár m e g a la p ítá sá t megelőző k ö rü lm én y ek b em u tatásá ra , a term elés különböző á g a za tá n ak vázo lására. Ez nem is baj. A p ro b ­ lém a ott kezdődik, hogy a tö rté n e tíró elem ző m u n k á ja, a felszab ad u lás id e je felé h alad v a csökkenő te n d en c iát m utat. Több fontos időszakot a H o rth y ren d szer k e re ­ tein belül vizsgálódva, csak vázlatosan fe jte n e k ki. T öbb készülő, vagy elkészült ta n u lm á n y b an a felsz ab ad u lást követő időszak n em k a p ja m eg a z t a súlyt, am en n y i ezen időszak fejlő d ést m eghatározó szerepéből következne. M inden m éricsk élést e lk e rü l­ 48 �hetü n k , h a e k é rd é st úgy kezeljük, — csak az 1945 u tá n i idő szak ra v o n atk o ztatv a — hogy a m eg tett út, a p o litik ai-g a zd a ság i-k u ltu rá lis viszonyokban b ek ö v etk ezett v á l­ tozások a rá n y á b a n kell h ely t a d n u n k e korszak tö rté n e tírá sá n a k . H a elism erjü k , hogy felszab ad u lásu n k 22 éve a la tt tö b b e t te tt tá rsa d alm u n k , m in t az elm ú lt 100 év a la tt, a k k o r a z t a fe ltá rt, s m e g írt any ag terjed elm éb en , m inőségében is el k ell fogadnunk. N yilvánvaló, hogy szám olni kell e korszak m e g írásá n ak nehézségeivel. Főleg azzal, hogy a tö rté n ele m form álói, alkotói m ég élnek, a tá rsa d alm i, gazdasági élet különböző te rü le te in dolgoznak, és azzal, hogy a különböző szem élyek egy ad o tt k érd é st m á sk én t és m ás nézőpontból is ité ln ek meg. I tt a legátfogóbb és legfontosabb leg o b jek tívebb m egvilág ításo k ra v an szükség. Szólni kell az ü zem tö rté n etírá s tudom ányosabbá, és ezzel összefüggésben szín­ v o n alasabbá té tele érd ek éb en a forrásanyagok, feldolgozások, az ed d iginél célsze­ rű b b felh aszn álásáró l. N yilvánvaló, hogy az ü ze m tö rté n etírá sn ak m ég jó ideig m eg­ m a ra d n a k bizonyos em p irik u s vonásai. N em n élkülö zh ető k a vezető m űszakiak, tö rzsm u nkások összeegyeztetett, leellen ő rzö tt visszaem lékezései, különösen azokban a k o rszakokban, am ik o r m egfelelő fo rrása n y ag nem áll rendelkezésre. A hol enn ek szem élyi feltételei a d o tta k o tt elképzelhető egy-egy k iseb b ko rszak n ak , vagy ese­ m én y n ek a m eg iratása, részelem zése, m a jd önálló szerepeltetése. A d okum entum ok, sa jtó a n y ag elsődleges szerep ét m in d ezek n em h ely ettesíth etik . A m egyei k u ta tó k sz ám á ra az onban éppen az okoz jelen tő s h á trá n y t, hogy a k ü lö n ­ böző jegyzőkönyvek, a d a to k szerződések, b an k i szám lák a különböző országos je l­ legű le v é ltá ra k b a n v an n ak . E gyedül a P e st—N ógrád m egyei L ev é ltá r gazdasági a n y a ­ g án ak S alg ó ta rján b a való közeli telepítése se g íth et a közeljövőben e gondokon. A fo rrásan y ag o k m egfelelő színvonalú szolgáltatása érd ek éb en szükséges jó k apcso­ la to t k ia lak ítan i a többi lev éltárak k a l. C élszerű len n e a m egyére vonatkozó, az ü ze m tö rtén etírásh o z felh a szn á lh a tó sa jtó a n y ag b ib lio g rá fiá já t elkészíteni, és a k ü lö n ­ böző k ö n y v tá ra k b a n a k u ta tó k sz ám á ra hozzáférhetővé tenni. Az eddigiek so rán ü ze m tö rté n eti p u b lik áció k b an n em bő v elk ed h etü n k . A m eg­ lévők felh a szn á lá sára nagyobb gondot kell fo rd ítan i. S ajn álato s m ódon szin te fele­ désbe m ent, — m ég az országos vezető üzem történészek h ez sem ju to tt el — a több szem pontból is érté k es S alg ó ta rján i Ip arv id ék c. m onográfia. Igen hasznos lesz a vánd o rg yűlés a n y a g án a k felh aszn álása forrásanyag, de m ó d szertan i von atk o zásb an is. K ülön gondot kell fo rd íta n i a K özponti S tatisztik ai H iv atal k ia d v á n y a in a k felh aszn á lásá ra is. Az ü ze m tö rté n etirá s k o m p le x itá sáv a l függ össze a szerkesztés, a m egírás szerve­ zési p ro b le m a tik á ja is. Az eddigi — elsősorban országos ta p asz talato k a z t bizo­ n y ítják , hogy a leghasznosabb, h a szerkesztő k o lle k tív á k a lak u ln a k , m űszaki, köz­ gazdász, szociológus, politikus, tö rtén ész összetételben. N yilvánvaló, hogy az ilyen összetételű együttes nem m inden v á lla la tn á l áll rendelkezésre. E lképzelhető a m á r nagy g y ak o rla tta l, széleskörű m egyei á ttek in téssel rendelkező ü zem tö rtén észek felkérése, kijelölése a m onográfia összefogására, d e ez is széles­ k ö rű üzem i k o llek tív a közrem űködését feltételezi. A fenti g o ndolatokkal k ív á n tam h o zz ájáru ln i további, m ég sik ereseb b m u n ­ kánkhoz. 4 49 �CSU KLY LÁ S Z LÓ : FÁBA FA RAG O TT É L E T . . . A cím, am ely eg yébként id. Szabó Istv án K o ssu th -d íjas szobrászm űvészünk h am aro san m egjelenő ö n életírá sán a k a cím e is, nagyon kifejező k ét szem pontból is. Je le n ti egy élet m űvészi m unkásságát, a z t a v ég telen ü l gazdag, sokoldalú k ü zd el­ m et, am ellyel a m űvész az anyag fe le tti u ra lm a t m egszerezte, a fá t engedelm es eszközévé tette. De je len ti azoknak a fáb a m en ek ített, az ö rö k k év aló ság n ak m egörö­ k íte tt dolgozó életek n ek a so rá t is, ak ik rő l egész életéb en bensőséges szeretettel, m ély együttérzéssel v allo tt és vall, ak ik n ek tud ását, m ű v észetét szentelte. „A legnagyobb m űvésznek sincs olyan álm a, m elyet n e z á rn a b árm ely k o ck am árv án y önnön feleslegébe, m íg k itá rv án , a lélek á lta l v ont kéz m e g találja.” M ichelangelo em lékezetes m e g állap ítása ju t eszem be, am ik o r kezem ben az ön­ é le tra jz k é z ira tá v a l ,v allatom P ista b ácsit életéről, m u nkásságáról. A fa sz erete té t a szülői házból hozta m agával, a b o g n árm esterség e lsa já títá sa és g y ak o rlása közben ta n u lta m eg az an y ag o t engedelm es eszközévé tenni, titk a i felől k érdezni. S k id e rü lt, hogy az any ag szívesen tá ru lk o zik ki an n ak , aki é rtő kézzel n y ú l hozzá, aki előre lá tja a b en n e rejtező m űvet, a kész alk o tá st képes m eg szab a­ d íta n i önnön feleslegétől. M ert P ista bácsi — és itt a közvetlen bácsizás n em a c ik k ­ író idétlen bizalm askodása, így tiszteli őt m egyeszerte m in d en ism erőse, m integy a n agycsalád ta g já n a k te k in tv e — őszintén vallja, hogy k ép zeletében m in d ig a kész fig u rá t lá tja , ez ért olyan ren d k ív ü l term ékeny , ez ért dolgozik viszonylag nagyon gyorsan. K edvelt any ag a a k örtefa, elvétve a tölgy és h árs, de szo lg álatáb a kénysze­ ríte tte a kö v et is. P á ly á ja elején — m integy az őstehetség ösztönös tájék o zó d ásáv al — k isteren y ei, m aconkai, k az ári m enyecskéket m intáz, m arokszedő lán y t, tilo ló asszonyt, ek ev asat néző, k aszá t fenő p a ra sz to tt farag, a k é t ökrös, m a jd négyökrös szán tásb an a m ezei szorgalm at, a p ara szti élete t ö rökíti meg. Hősi em lékm űvek, v allási té m ák m e lle tt ju t id e je a palóc dudás, a sártap o só cigány, a kovácsok m u n k á já n a k fo rm á lá sára. Elvétve, m in teg y e lő tan u lm án y k é n t m á r ek k o r is hozzányúl a bányász tém ához is. De realizm u sa n em ny eri m eg azok tetszését, ak ik n ek tá m o g atásá ra m ég nagy szüksége van. A m ikor m eg fo rm álja a m u n k a n élk ü li bán y ászt csákánnyal, az inas, kizsig erelt em b er lá tv á n y a n em n y eri m eg a bányafőtanácsos ú r tetszését. — O lyan szobrot csin áljo n — han g zik szin te ellen tm o n d ást nem tű rő en — am ely re szívesen nézek. A z ily e n fa jta m egnyilatkozások m e g m u ta tjá k an n a k a lelkesedésnek ham is p á to ­ szát, am ellyel a h arm in cas években a népi te h etség ek e t felk a ro lták . C sak „védjegy” v o lt tehetségük, m űvészetük, am ellyel egy bűnös k u ltú rp o litik a m u la sz tása it el le ­ h e te tt leplezni, olcsón le h e te tt ü nnepelni a z t a „k im eríth etetlen őserőt”, am ely a m a g y ar népben lappang, de am elynek igazi kib o n tak o zását csak ünn ep i alk alm ak k o r ta lá ltá k k ívánatosnak. 50 �Í gy S zabó Istv á n sem k a p ta m eg a z t a tám ogatást, am ely e t pedig m in d ig igé­ n y elt, hogy te h etség ét kim űvelhesse, évszázadok felg y ü lem let ta p a sz ta la ta it feld o l­ gozva átvehesse. C sak az önm űvelés nehezen já rh a tó isk o lája m a ra d t sz ám á ra m in d eszm ei, m in d te ch n ik a i vonatkozásban. De ezeket a leh ető ség ek et a m eg szállo ttak szívósságával ki is haszn álta. F ejle sz tette te c h n ik á já t, m eg ism erte a z öntés fo rté ly a it, sokszor gyüm ölcsözően h aszn o síto tt n aív n a k látszó ta n ác so k at is, m in t az ily e n ­ f a jta észrevételek: „Az a jó szobor, am ely et ha a hegyről le g u rítan a k , a k k o r se tö rik el.” A gazdag életm ű legfontosabb, legkiem elkedőbb a lk o tá sá n a k a kétszázéves b án y á sz tö rtén e lm et m egörökítő so ro z a tn a k m egalkotásáh o z m ég to v áb b i ré sz ta n u l­ m án y o k at k e lle tt végeznie. N em csak a sa lg ó ta rjá n i v id é k b án y áit, b án y ászain ak fejlő d ését tanu lm án y o zta, h an e m a többi m agyarország i bán y av id ék , T atab án y a, P écs b á n y á it és tö rté n elm i fejlő d ésé t is. E n n ek a m egfeszített m u n k á n a k le tt az eredm énye, hogy az évek so rán „össze­ á llt” a sorozat. V alljan a k ezek a szobrok a m agyarországi bányászm ozgalom kezdeti év eirő l: a z ékkel, k alap á cc sal tö rtén ő szénfejtésről, a talicsk áv al, m a jd abroncsos lád ák b an , görgőkön való szénszállítás gyötrelm eiről, a k o saras szén h o rd ásró l, a v íz­ b etö rések elleni küzdelem ről. M in d e n ü tt az em b er áll a k özéppontban, a bányászok, a k ik úgy dolgoznak, hogy hozzáteszik e re jü k e t a m unkához. A te ch n ik a fejlő d ése so k a t segít ugyan (Lejtős ak n á n lefelé, B ányász robb an tás, a Dom bosz k o m b á jn t k e­ zelő b rig ád stb.), de a b ányász élete csak a felszabadu lás u tá n k a p ja m eg m éltó elism erését. A B ányász sz trá jk , Ökrös bácsi a csendőrökkel, B érkövetelők stb. az o sztály h arc egy-egy em lékézetes m o z zan atát ö rö k ítik meg. Az életk ö rü lm én y ek b en b e­ á llo tt v álto záso k at egyszerű eszközökkel, de igen kifejezően m u ta tja meg. H áro m szobor egym ás m e lle tt: N agyapám gyalog, B ányász k eré k p áro n és B ányász az ik a ­ ru szb an beszédesen b iz o n y ítják a m e g te tt u ta t. A közel 150 alk o tás m űvészi érté k e m e lle tt k o rd o k u m en tu m is, a felnövekvő nem zed ék n ek segít igaz k é p e t k ia la k íta n i a m ú ltró l, m e g ta n ít az em b eri v eríték , a k o m m u n ista h ely tállás m egbecsülésére, tiszteletére. A z a sik e r és érdeklődés, am ely a m agyarországi k iá llításo k ir á n t m e g n y ilv á n u lt (14 vidéki v áro sb an m u ta ttá k be) v a la m in t a S zovjetunió és C sehszlovákiában a r a to tt elism erés ö reg b ítette, em elte m egyénk képzőm űvészeti ra n g já t. A z any ag ja v arész e im m á r végérvényesen m egyénk tu la jd o n a . Szép és m egoldásra v á ró fe la d a t olyan állan d ó k iá llítási lehetőségről gon­ doskodni, ahol é rté k én e k m egfelelő helyen, — stílusos len n e a B ánya M úzeum m al összekapcsolni — m in d e n k o r a láto g ató k rendelk ezésére állna. 51 �ERDŐ S IST V Á N : ÜVEGTERVEZŐ K A b e já ra t e lő tt egy szobor áll, üvegfúvó férfi. Ö blösüveggyár. K in ek ju th a to tt eszébe h ajd an , hogy itt egy daliás b ro nzm unkással szap o rítsa a g y ár ü v egfúvóinak szám át?! A dolgozó üvegfúvó m u n k aid ő u tá n in d u l haza, b ú csú t in t az ő rt-á lló üvegfúvónak. V iszlát! K ét érkező m u n k ás úgy köszön rá, m in t a fiatalo k üdvözlik egym ást: Szia! Így képzelném , de a szobrot észre sem veszi senki, m in th a o tt sem lenne. Az üveggyári m u n k á sn ak ez nem is szobor, ez egy m unkás, m in t ő. S zim bólum féle te h át? Dehogyis. Üres, fölösleges ism étlődés, m ely az idegennek sem fejez ki sem m it, hisz a b e já ra t fö lö tt o tt á ll a fe lira t: ÉM. S alg ó ta rján i Ü veggyár. A p o rtán belép őcédulát kapok, m e rt b ejelen tettem , hogy a g y ár terv ező -cso ­ p o rtjá v a l v an találkozóm , v á rn a k rám . A lk o tó m ű h e ly -rip o rto t csinálnék. M ondom a nevem , s m á r itt is a cédula a zsebem ben, beléphetek. A sín ek m e lle tt k ell elin d u l­ nom , s valah o l az utolsó kem encén is tú l (gondolnám , ah o l a m a d á r sem já r) o tt találom m ajd a tervezők rez id en c iáját. Zúgás, kattogás, m eleg, ezek az első b enyo­ m ásaim . A ztán m á r o tt is vagyok, ahol a kem encék ö ltik r á nagy tű zp iro s n y elv ü k et az em berre. A kem encék elő tt forgolódó félm eztelen, trik ó s férfiak . H osszú-hosszú fu rcsa p ip á k a t lengetnek, fú jn ak . M elegük lehet. E lism erésem . K io ld o ttam a n y a k ­ kendőm et. És in d u lo k tovább k eresem a tu la jd o n k é p p en i agyközpontot. K eresem a z t a n ég y -öt em bert, ak i — m icsoda fan táziáv al! — nap, m in t n a p k ita lá lja , m ilyen fo rm á k a t fú jja n a k m a jd h olnap az üvegfúvók, m it fessen ek a festő k és így tovább. (Hogy m ajd m it kell ebben az elképzelésem ben csalódnom !) M in d en esetre m o st az alk o tó m u n k a ir á n t é rz e tt őszinte tiszte lettel ballag o k fel a lépcsőkön. A k ö rn y ez et kissé lehangoló, nem ily e n fa jta iro d a re n d sz e rt v árta m , v alam i nagy, m odern, v i­ lágos, szép te rm et, k o rszerűen felszerelt berendezésekkel, sok-sok színes fénnyel. A folyosón zsúfoltság, a fa l m e lle tt a földön üvegek, p o h arak , tá la k sorakoznak. Hm! C sak b ele ne rú g ja k valam ibe! V égigm egyek vagy négy szobán, zsúfoltság itt is, m in d en ü tt. De m egérkeztem . A tervező csoport m u n k a h ely é re en n él szerencsésebb p illa n a tb a n nem is jö h ettem volna, E rdei S ándor terv ező áll az aszta lte tején , b e­ k e re te z e tt oklevelet tesz fel a falra, igazgat, ahogy T akács G éza a terv ező -cso p o rt vezetője és V árad i Ján o sn é irá n y ítja ; k ic sit fel, m ost m eg lejjeb b , a b aloldalon. M ost jó! S m á r re n d b e n o tt függ a falon a k é t ú j oklevél 1967 m áju si keltezéssel. Egy T akács Géza á lta l te rv e z e tt szörpös-készlet az év „Legszebb te rm é k e ” cím et n y erte el, m íg egy m ásik, ugyancsak öblösüveggyári term ék , egy gyüm ölcsös tál elism erő m in iszteri d icséretben részesült. B eszéljün k a lényegről, T akács G ézáé a szó: „Ezeket a k itü n te té se k e t m ost a B udapesti N em zetközi V ásár a lk a lm á v a l k ap tu k . Ü zem ünk — A jka, Tokod, P a rád, K arcag, S ajó sz en tp éte r m e lle tt — m é ltá n rep rez en tá lta a m ag y ar ü v eg ip art. A m i részlegünk b en m in teg y 50—60 d ara b b ó l álló kollekció v o lt k iá llítv a, ren d k ív ü li közönségsikerünk volt, azóta is érk ezn ek az érdeklődő, igénylő levelek, gratulációk. V áradi Ján o sn é, H am za E rzsébet, Erdei S ándor, és az időközben nyug d íjb a m en t M unk ácsy -d íjas M ánczos József és jó ­ m agam m u n k á i v o lta k ezek a term ékek. Ú gy gondolom gazdag, v álto zato s an y a g ­ 52 �gal szerep eltünk, új színeket, fo rm á k a t p ro d u k áltu n k . E zt igazolja az is, hogy az itt lá th a tó k é t elism erő oklevél m e lle tt M ánczos József négy m in iszteri dicsérő ok­ le v ele t k ap o tt.” N ézem a d íja z o tt te rm ék ek et. R epesztett, k rak lé s k iv itelű lim o n ád és készlet. M o­ dern , n y ú jto tt — h en g e rfo rm átu m ú kancsó, csőpoharak. T etszenek. De m ég szebb ta lá n a d íja zo tt váza, — olajzöld színű középen keskenyedő, en y h é n X -k a ra k te rű , — s a gyüm ölcsöstál. Ez u tóbbi hagyom ányos form a, de rep e szte tt — m atíro zo tt felü letk ezelése k ü ­ lönössé teszi. V alam i re n d k ívüli h a rm ó n ia á ra d belőle. A v itrin e k b e n — itt m á r szép ren d szerb en — hasonló, á m u la tra m é ltó m intak o llek ció k sorakoznak. A k a rv a -a k a ra t­ la n u l elő k erü l a sab lonkérdés: H ogyan is állu n k az e x p o rtta l? A v álasz nem h ag y o ­ m ányos k lisék sz e rin t fogalm azódik. „Az e x p o rt k ötelezettségünk év rő l-év re nő, a tervezés m u n k ak ö rü lm én y ei v i­ szont nem hogy ja v u ln á n a k ,de ro sszabbodtak a közelm últ években. V alam ennyien jó l ism e rjü k az ex p o rtterm elés jelentőségét, hiszen a gy ár 148 m illiós évi terv éb en 56 m illiós té tellel szerepel az ex p o rtterm elés, m égis m in th a id ő n k é n t az illeték esek m eg feledkeznének errő l. A F eru n io n m űszaki külk eresk ed elm i v á lla la t sü rg eti az új m in tak o llek ció k at, hiszen az üzletkötéshez id e jéb en a vevők ren d elk ezésére bo­ csá to tt m in tá k szükségesek. De hasonló a helyzet a M etrim p ex n él is. E hhez m é r­ te n az üzem vezetése nem te re m t m egfelelő k ö rü lm é n y ek et a terv ező cso p o rt e re d ­ m ényes m u n k ájáh o z. H árom h ó n ap óta a g y o n h a llg a tjá k a cso p o rtu n k á lta l b ea d o tt ja v aslato k a t, am elyekkel a m unkaszervezés, a tervezés, m in tázás szín v o n alát k ív á n ju k ja v íta n i. P edig az eddigi ered m én y ek a la p já n nem csak ará n y o san e lv á rh a tó törődést, d e előlegezett b iz alm at is érdem eln én k . Je len leg 45 országba ex p o rtá lu n k , a K an á ri szigetektől A usztráliáig, K an a d átó l Izraelig, világ szerte m egism erték, m eg k ed v elték te rm ék ein k et. É rdekes, hogy az igények m e n n y ire vegyesen jelen tk ezn ek az e x p o rt­ b an is. Igen sok az olyan m egrendelő, aki hagyom ányos fo rm át, színezést, csiszo­ lá st k iv á n tőlünk, m íg m ások a divatos, új fo rm á k a t követelik. Az A m erik ai Egye­ sü lt Á llam okba p éld áu l aranysávozott, piros pettyes — m in tá s (!) — k észletek u ta z ­ n a k m ajd , u g y an a k k o r p éld áu l a svájci m egrendelők a legdivatosabb, m o d ern szí­ n e k e t k ív á n já k m eg; a b a rn á s á rn y a la tú am b ert, a világossárgát, az o lajzö ld et.” M in d en áron közbe ak a ro k szólni, hogy fitogtassam ko rszerű ism ereteim et, am i az e x p o rt-p ro b lé m á t illeti. No, m a jd az új m echanizm us! (P ontosabban a gazdaságirá n y ítá s 1968-ban életbelépő új m e ch a n izm u sa!). . . A terv ező m ű v észek m osolyogva b ó lin tan a k kö rü lö ttem , m in d e n ü tt so k a t v á rn a k a „m echanizm ustól”. E rdei S ándor fiatal, szim patikus tervező csupa lobogás, lelkesedés, h a az alk o tó ­ k ö rü lm én y ek ja v u lásáró l, ésszerűbb szervezéséről esik szó. „1962-től vagyok a tervezőcsoport dolgozója. B ár időközben hosszabb ideig k ato ­ n ásk o d tam is, h iv a táso m n ak te k in te m e z t a m u n k át, eg y ü ttélek az üveg p ro b lé m á i­ val, ép p en ez ért fokozottan fá jn a k a gondok, a nehézségek. A z ex p o rtró l beszélve szó esett m á r a gyors reagálásról, korszerűségről, gazdaságosságáról, ezekhez m ég an n y it, az a szom orú igazság, hogy á lta lá b a n m ire a m i terv ein k b ő l, elg o n d o lá­ sa in k b ó l elad h a tó üveg lesz, a d d ig ra „lejár az igazolásu n k ”, vagyis kim egy a d iv a t­ ból, e la v u lt az ötlet, a gondolat. P ersze ez nem csak az üzem vezetésen m úlik, e b ­ ben részes az O rszágos G y ártm án y fejlesztő B izottság laza szervezettsége, belső fe ­ gyelm e is. S ajnos re n d k ív ü l hosszú az á tfu tá si idő a te rv tő l a m egvalósulásig, m e rt az új te rv e k e t a h iv a talo san k ije lö lt h av i vagy negyedév en k én ti zsürizések h e ly e tt 53 �á lta lá b a n csak évente egy alk alo m m al b írá ljá k el. Ez elő b b -u tó b b a versenyképesség ro v á sá ra megy. Úgy tű n ik nem igen tö rő d n ek ezzel az illetékesek. S üzem en belül is sok a problém a. N em túlzás, h a a z t á llítju k , hogy a vezetők csak a k k o r v ető d h et­ n ek erre, h a v alam i baj van. É vek óta nem tu d ju k m eg v aló sítan i a tervezés és a kivitelezés ru g alm as összhangját. Igencsak sé rtő a terv ező re nézve, — ak i pedig végiggondol m inden m echanikai, technológiai lehetőséget — hogy a kivitelező szak ­ m u n k ás kineveti az új, m odern elgondolást, s e g y fa jta kényelm esség ta la já n állv a leszögezi, hogy az a d o tt te rv kiv itelezh etetlen . Ily en k o r e lv á rn á az em ber, hogy a m űvészileg-szakm ailag jó l k ép z ett vezetők a tervező m ellé á llja n a k , de errő l szó sincs. V alahogy az egész gyáron b elü l engednek elu ra lk o d n i egy olyan levegőt, hogy „az is v alam i m á r, k ita lá ln i, le ra jzo ln i egy új fo rm á t? ” Ily en alap o n sem m űvészi, sem szakm ai fejlő d ésü n k re nem n y ílik m egfelelő lehetőség, és m e rt a szak m u n k ás viszonylag d iffe ren ciála tla n ab b szem lélete m ia tt a z t k éri, „tervezzetek egyszerű, k ö n n y en g y á rth a tó dolgokat!”, nem tudom hová v ezet ez a folyam at. A világpiacon u g y an a k k o r egyre in k á b b a korszerű, m erész fo rm ák at, elgondolásokat k ere sik a vevők. R endezni k ellen e ezeket a belső ügyeket, m e rt jelen leg m ég a m in tap éld án y o k is csak nagy nehezen, sok se le jtte l készülnek, m iv el a tervező részlegek te rv é b en a m in tag y á rtá s m in d m áig nem szerepel, s a szak m u n k ás k én y telen -k elletlen , tú l­ m u n k a k é n t végzi ezt a fe la d a to t M ás levegőt szeretnék. L egyenek egészséges p e rs­ p ek tív áin k , b ecsüljék m eg jo b b a n a m u n k á n k a t!” A rra gondolok, m iközben eljátszogatok a z asztalo n álló k észletek színeivel, hogy 1945 elő tt csupa külföldi tervező dolgozott itt, az egy M ánczos József terv ező ­ m űvész kivételével. M ost az egész k o llek tív a fiatal, igen tehetséges sa lg ó ta rjá n i k o n stru k tő rö k b ő l áll. M iféle szem lélet d e g ra d á lh a tja ő k et játszadozó m űvészekké, vagy fan ta szták k á , irre á lis gondolkodású k ita lá ló k k á? H a n em is k eresg élü n k a k ö zelm ú lt évek eredm ényei között, s csak a legfrisseb b d íja k ra , p ro d u k tu m o k ra u ta ­ lu n k , a k k o r is nyilvánvaló: több erkölcsi (s ta lá n anyagi!) m egbecsülést k ellen e k a p ­ ja n a k ezek a tervezők. A folyosó k in n m ost m ég levegőtlenebb, sok-sok göngyöleget, p a p írh u lla d é k o t is észreveszek, m eg m in d en t, am i ú tb a n van. D elet h aran g o zn ak . A k em en cék vörös m osollyal e lm a ra d n a k m ögöttem . U tolsó m eleg leg y in tés a n y ak a m ra, a csarn o k m e lle tt hű lő ü vegdaraboktól, s a p o rtá n leadom a belépő cédulám at. 54 �55 �TÓ TH IM RE: A LEGSZEBB M AGYAR NÉV N évesztétikai iro d alm u n k elsősorban a keresztn ev ek k el foglalkozik, a családi n ev ek tan u lm á n y o zá sára m á r kevesebb e n e rg iát fo rd ít. P ed ig a t e l j e s n é v szép­ sége izg atja leginkább az em bert. M ásrészt a név esztétik ai cik k ek szerzői á lta lá b a n a születési an y ak ö n y v ek a d a ­ taib ól in d u ln a k ki. B ár a szülők n év v álasztása r itk á n n y eri m eg a felnövő gyerm ek tetszését. (A m in d en k o ri feln ő ttek a m egelőző n em zedék á lta l szépnek ta rto tt u tó ­ n ev ek et viselik.) E zért m ás m ódon — n év v á la sztá sra vonatkozó k ö zv élem én y k u tatással — k e re s­ tem v álaszt a r r a a k érdésre, hogy m elyik a legszebbnek ta rto tt (teljes) m a g y ar név. Első alk alo m m al 1965 fe b ru á rjá b a n h etv en fé rfit k érd eztem m eg afe lől, m ilyen n ev et a d n a sa já t m agának. A nyilatkozók vezeték- és u tó n ev et v álaszto ttak . Az u tónevek győztese az A t t i l a név volt. H eten v álasz to ttá k (10%). A s ta ­ tisztik ai összesítés u tá n szóban elm ondották, hogy a szó csengése, zenei h a tá sa ra g a d ta m eg elsősorban őket, de József A ttilá ra és A ttila k irá ly ra is hiv atk o ztak . A vezetéknevek csak an n y ib an m u ta tta k törvényszerűséget, hogy harm in cn y o lc (hetvenből) „i”-re illetv e „y”-ra végződött. P éld áu l: Kárpáty, Bocskay, Kolozsváry — Toldi, Budai, Mátrai. V ilágosan felism erh ető v o lt tö rtén elm i és iro d alm i n ev ein k h atása. Régi u ralk o d ó osztályunk azonban az „y”- t erősen elk o p tatta. Ez a m ag y a­ rá z a ta ann ak , hogy h a rm in c h á rm a n az „i” végződés m e lle tt d ö ntöttek. (B ár a beszélgetés so rán k id e rü lt, hogy egyesek csupán szerénységből írtá k így.) E gyébként m in d a harm in cn y o lc név — a név m ag y aro sítás szü rk e szokása sz erin t — földrajzi névből k ép z ett m elléknév. M ár ez az első felm érés is igazolta, hogy a név v álasztó fé rfia k k e rü lik a m eg­ szokottságot, m e rt a ritk á b b a n h asz n á lt név választékosabb. M ásrészt vonzó a d a lla ­ mos h angalak, m e rt a n év h a n g u la tá t is kellem essé teszi, de fo n to sab b ak a n év h öz fűződő egyéni em lékek, érzések. Egy év m ú lv a új szem pontokkal kiegészítve m egism ételtem a felm érést. 1966 fe b ru á rjá b a n száz 12—15 év közötti le án y t és u g y an an n y i 20—71 év közötti férfit k érd eztem meg. A k érd é st ez ú tta l m á sk én t fogalm aztam . U gyanis a „M ilyen n ev et sz eretn é k ?” m á r eleve feltételezi, hogy jelenlegi nevem m el n em vagyok elégedett. H a pedig elm ondom , hogy n y ugodtan m e g m arad h a t a nyilatkozó s a já t neve m ellett, a k k o r félő, hogy a felm érés a d a ta in a k jelentős része csu p án az a d o tt h ely zetet rögzíti. A „M ilyen n ev et sz eretn é k ?”-féle pro b lém afelv etés k ü lö n b en is b o n y o lu lt lélek ­ ta n i fo ly am ato k at in d íta n a el. Ily e n fa jta gondolatok, érzések v ető d h etn én ek f e l: N ekem n em jó az ap á m neve? — N em tiszteletlenség ez? — H a eddig jó v o l t . . . stb. M indezek azt eredm ényezhetnék, hogy a m eg k érd ezettek n em a neveket, han em s a já t m a g u k at m érlegelnék. A k érd é st te h á t így fo g alm aztam ú jra : M elyik a legszebb magyar név? E form a a figyelm et a m egfelelő irá n y b a terelte. A m eg k érd ezettb en csak egy­ féle g átlás v ető d h ete tt fel; és csak akkor, h a s a já t n ev é t szépnek ta rto tta ; — m erjem -e a sa já t n evem et a legszebbnek ta rta n i? 56 �Ezt a g átlást azzal o ld o ttam v ezeték - vagy k ere sztn e v ét ta r tja a z t k ell írn ia. E gyébként ez v o lt a rra , hogy a n y ilatk o zó k at csak a fel, hogy elő re közöltem : lehetséges, hogy s a já t v alak i a legszebbnek. Ez esetb en term észetesen az egyetlen m egjegyzésem . T u d ato san ügyeltem kérdőív kérdései befolyásolják. M in d n y ájan tu d tá k , hogy az a d a to k a t felm érés céljáb ó l k érem . M eglepő volt, hogy m e n n y ire kom olyan veszik, és m en n y ire élvezik ezt a szo k atlan játék o t. A k érd ő ív az aláb b i ro v a to k a t ta rta lm a z ta : 1. S orszám : 2. K or (év): 3. F oglalkozás (csak a férfiak n ál): 4. N evem (vezeték­ n év — utónév): 5. A legszebb m a g y ar n év (vezetéknév — utónév): M egokolást csak a sta tisz tik a i feldolgozás u tá n k érte m és csupán szóban. Az 1966-os felm érésbe nem von tam be se n k it az 1965-ös felm érésb en szereplők közül. A LÁ N Y O K V Á LA SZTÁ SÁ R Ó L A női n evekkel k ap c so la tb an a z é rt kérd eztem m eg fia ta l 12— 15 éves lányokat, m e rt m in d n y á ja n egy sa lg ó ta rjá n i iskola növendékei (s ez nagyon m eg k ö n n y ítette az ad a tg y ű jtést), de az alá b b ia k m ia tt is: 1. M ár tú l v a n n a k azon a koron, am elyben József A ttila m ég úgy érezte, lé te­ zését v o n já k kétségbe nevelőszülei azzal, hogy A ttilá ró l P istá ra „keresztelik á t”. 2. A le ánygyerekek k o ráb b i fejlődése m ia tt m á r m in d n y á ja n e lé rté k a serd ü lő ­ k o rt. A zt a sajáto s időszakot, am elyben k ím é le tle n ü l szigorú k ritik á v a l illetn ek m in d e n k it és m in d en t. N em ju tn a k el m id n y á ja n az „a n arch ik u s tag ad ásig ”, de m in d eg y ik n ek m in d en rő l s a já t vélem énye van. M ár felfed ezték s a já t m ag u k at. 3. Jó tíz év m ú lv a a n y á k lesznek. É letet (és nevet!) ad n ak . V allom ásuk egy k icsit m e g m u ta tja a jövőt. L ássuk te h á t a jövő sa lg ó ta rjá n i leán y a in ak leggyakoribb k eresztneveit! 57 �G yőzött az A n i t a ! V alóban szép „m agyar” név. M ié rt m ag y ar? M e rt a m ai m ag y arok m ag y arn ak érzik. 0 A nyelvi k ö ztu d at ugyan a Ju li, Julis, Juliska, Julcsa n ev e k et a Júlia név becéző a la k ja it m a g y arab b n a k ta rtja . P edig a Júlia név a Juliusz férfin év női v álto zata. Juliusz Caesar nem zetségnevéből szárm azik. H a m a a Júlia — Juliska név m in d ­ n y á ju n k sz ám á ra m agyar, h olnap az A nita is azzá lehet. Igaz, hogy nem a C aesaroktól örököltük, nem is a b ib lia ősi n eveiből (legalábbis így v álto za tla n u l á tv e tt idegen fo rm á já b a n nem!), h an e m a sa lg ó ta rjá n i A n ita kedvelők egybehangzó m egokolása sz erin t A n i t a Ekbergtől, az „Édes é le t” v ilág ­ h írű színésznőjétől. De a név te rje d é sé é rt „felelős” egy m ásik, a kép ern y ő n g y ak ran lá to tt sz tá r is, A n i t a , a tv-bébi. Az ad atszo lg áltató lányok term észetesen valam en n y ien ra jo n g n a k a film e k é rt, a tv -é rt, g y ű jtik a színészképeket. A felm érés első (m ás nevekkel is alátám aszth ató ) ta p a sz ta la ta az, hogy a jelen és a jövő legszebbnek ta rto tt neveinek első szám ú ih le tő je és te rjesztő je a film , s különösen a tv. A z A n ita név újszerűsége, idegenszerűsége külö n b en is vonzó. De a szó kellem es hangzása sem idegen a m a g y ar fülnek. (Anita, Katica, Lacika). Az A n ita h an g a la k ja fényesen, tisztán cseng. A kellem esen hangzó m ély „a”-t a zöngés „n” kissé lágyítja, in n e n ív el biztos sz árn y alással a n év fel a m agas „i”-re, m a jd egy könnyedén és tisztá n képezhető zöngétlen foghang, a „t” v isszaejti (játé­ kosan) a m ost m á r kissé m élyebb zengésű ,.a”-ra. Az „a” és „i” kedves, játékos m u z sik á ja jó l m egfigyelhető a m ásodik h ely ezést e lé rt Gabriella n évben is csupa lágyan zengő zöngés m ássalh an g zó b a ágyazva. A K atalin is u g y anennek a d allam n ak egy v álto za ta ; arán y o s elosztással öleli k ö rü l a h árom m a g ánhangzót a négy m ássalhangzó. Az első „a”- t egy zöngétlen ínyhang, a „k” teszi fényesebbé, a m ásodik m a g ánhangzót m egelőző zöngétlen foghang a „t” u g y an ezt teszi, m ég az ez ú tta l szóvégi m agas „i”- t a zöngés „l” (foghang) to m p ítja , m a jd lágy „n” (foghang) zárja. H a a h áro m n évben u ralk o d ó „a — i” m agán h an g zó k szerep ét összevetjük az 1965-ös felm érés győztes nevének, az A ttilá n a k m ag án h an g zó iv al (a—i—a), a kellem es hangzás egyik törvényszerű, „zenei” elem ére kell kö v etk eztetn ü n k . A nnyi azonban m in d en k ép p en v ita th a ta tla n , hogy legszebb név — főleg női név — egyik m eghatározója a n év kellem es h an g a la k ja, m uzsikája. Ez a felm érés m ásodik tanulsága. A k eresztnevek eredeti jelen tése pedig szinte teljesen elh an yagolható, sem a férfiak , sem a nők soha nem veszik ezt a tényezőt figyelem be a legszebb név k rité ­ riu m ai között, sőt á lta lá b a n nem is tu d n a k róla. (B ár a R ádió reg g elen k én t eszközölt érd ek es n év m ag y arázatai ta lá n ilyen szem pontból is é rh e tte k el v alam iféle k ism érv ű hatást.) Az Anita, Gabriella, Katalin n evek becézés nélk ü li alak b a n szerep eltek a leg­ szebbnek ta r to tt női n evek k ö z ö tt U gyanígy fo rd u lta k elő az aláb b i h elyezést e lé rt n ev ek is; Beatrix, Eszter, Ildikó, Viktória. A többi h ét n év több ala k b a n is szerepelt: Anna — A nett — Annam ária — Anikó) a választók helyesen A n n a-v álto za tn ak v alljá k ); Erzsébet — Elisabeth — 58 �Erzsi; Júlia — Jutka — Julianna (a Ju li és J u lia n n a n ev e k et m a m á r azonos név különböző v á lto z a ta in a k ta rtjá k ); Mária — M arika — Marianna — Ria; Tünde — T ündike; Zsuzsanna — Zsuzsa. H ete d ik helyezést é rte k el k é t-k é t sz av a zattal (2%) az aláb b i u tó n ev ek : Á gnes , Csilla, Edit, Éva, Judit, T imea. Összesen 12%. (I—VIl. k ateg ó ria = 83%) E gy-egy leány az aláb b i női k ere sztn e v et v a llo tta a legszebbnek: Adél, Andrea , Borbála, Dorottya, Eri, Gizella, Györgyi, Hajnalka, Hedvig, Ibolya, Klára, K risztina, Melinda, M ónika, Piroska, Veronika. T izen h ét választó, 17%. E gyhangúságtól te h á t nem kell félnünk. A m o d ern n ek tű n ő A n d reátó l és A n g eli­ k átó l a régies D orottyáig és B orbáláig m in d en féle név előfordul. A becézett ala k o k a t nem szám ítva összesen h a rm in c h a t n ev e t v á la sz to tta k . A VII—VIII. k ateg ó riáb a ta rto zó k h u szo n h árm at. A z u tó b b ia k a t m egkérdeztem , m ié rt v álasz to ttá k éppen a z t a nevet, am ely ik et csu p án egy vagy k ét leány ta r t szépnek. A válaszok zöm éből az d e rü lt ki, hogy az á lta lu k v álasz to tt n e v e t egy szá­ m u k ra nagyon szim patikus szem ély viseli. (Á ltaláb an egy-egy u n o k ah ú g vagy u n o k a­ nővér, a k ik közül a le g fiata lab b ik m ásfél hónapos, a legidősebb h u szo n k ét éves. (Idősebbektől nem kölcsönöztek keresztnevet.) A felm érés h a rm a d ik ta p a sz ta la ta az 1965-ös felm érésh ez h aso n ló an ism ét a z t m u ta tta , hogy a nevekhez fűződő szem élyes élm ények, érzelm ek a legkülönbözőbb n ev e k et v a rá z so lh a tjá k a „legszebb”-é. A LÁ N Y O K ÉS A C S A L Á D I NÉV A k eresztn ev ek közötti v á la sz tá st a lányok term észetesn ek ta lá ltá k . S okan tö p ­ rengés n élk ü l b e írtá k a „legszebbet”. A vezeték n év -v álasztás lehetősége azon b an kissé m e g h ö k k en tette őket, gondolkozni kezdtek, é s . . . a száz leány n em v álasz­ to tt százféle n e v e t L ássu k a vezetéknevek rangsorát! A tö b b i 58 k islány m ás-m ás n ev e t v á la s z to tt 58 név = 58%. 59 �A legszebbnek ta rto tt vezetéknév a k islányok sz erin t a T a m á s i . N em a szó je len tése (eredeti jelentés) és nem is a szó h a n g a la k ja teszi ezt a n ev et sz ám u k ra a legszebbé, han em indokolásuk sz erin t a televízió n y ú jto tta élm ény, T am ási E szter bem ondónő csinossága és kedves egyénisége. B izonyságul lássu k a v álasztó k teljes n ev é t és a v álasz to tt neveket! (A h a to d ik so rtó l a I I. helyezést e lé rt n ev e k et közlöm.) M élyebb törvén yszerűséget k u ta tn i itt h iá b av a ló n ak látszik. A II . h ely ezett Varga n év nincs összefüggésben az u g y ancsak n ép szerű tv -bem ondóval, V arga J ó ­ zseffel. (V arga Z o ltá n t az FT C -ből ugyan m eg em lítette egyikük, de a többség adós m a ra d t a m egokolással.) B ár a Varga és Nagy n ev e k et igen h étk ö zn a p iak n a k ta rtju k , k é t-k é t gyerek; azok közül is, a k ik e t így h ív n a k ; e n ev e k et ta r tja a legszebbeknek. A tö rtén elem „N agy”-ja i a m ecedon N agy S ándor, a fra n k N agy K ároly, Nagy L ajos k irály u n k , N agy P é te r cá r és N agy K a ta lin orosz cá rn ő nem já tsz o tt kö zre ab b an, hogy a „N agy” név a legszebbek között a m áso d ik h ely re k erü lt, N agy A n n a színésznőre az onban többen is hivatkoztak. De — érd ek es m ódon — az egyszerűség és a név gyakorisága k eveset z a v a rt közülük. Sőt, a tú lzáso k tó l ó vakodtak. N agyon szim patikus, és népszerű kö zö ttü k A m brus K iry tá n cd a lén e k es. D e a K iry n év e l­ ria sz to tta ő k e t H áro m leán y m in d k é t nevével te lje sen elégedett. 14— 15 évesek. Ezek a k ö v et­ kezők: Kóm ár Júlia, Mező Gizella, Balázs Ildikó. Mi csak az uto lsó t ta rtju k igazán szépnek. T akács M arik a tv-bem ondónő h a tá s á ra h á rm a n a Takács n ev et ta rtjá k a legszebbnek. N épszerű m űvészeinkkel (hírességeinkkel) in d o k o lh ató k az aláb b i n évv álasztáso k is: 60 �A n évválasztások kissé sz ü rk é n ek m o n d h a tó k ugyan, de a z é rt jó csk án ta lá lu n k (fe ln ő tt szem m el is) tetszetős neveket, péld áu l: É rdekes v o lt m egfigyelni, hogy k é t te stv é r, egym ástól te lje sen fü g g etlen ü l azonos n e v e t v álasz to tt: Unger Mária — Szőke Gabriella; Unger Judit — Szőke Gabriella. M in d k ét k islán y csinos, m ongolos arcú, de fekete. T alán a z é rt vonzó a Szőke név, b á r ők nem tu d tá k m egokolni választásu k at. K ét érth e te tle n n e k látszó n év v á la sztá st r e jte tt lé lek tan i okok m a g y aráz tak m eg. Sim on K a ta lin sz ám á ra a Skornyák a legszebb név, m e rt az ú jsá g b an o lv aso tt egy ilyen n ev ű elh ag y o tt k isfiúról, N a g y Ju d it pedig a S vihkla n ev e t ta r tja a leg ­ szebbnek, m e rt így h ív tá k éd e sa n y ja első férjét, ak i k éth ó n ap o s h ázasság u tá n m eg ­ h alt. É d esanyja so k a t m esél róla. A k islán y m ost k ettesb en él éd esan y jáv al, m e rt éd e sa p ja (a m áso d ik férj) elh ag y ta őket. L ehet, hogy a v ez eték n ev ek et illetően kissé k o rai v o lt 12— 15 éves k islán y o k n a k felten n i a „M elyik a legszebb m a g y ar n é v ? ” kérdést. A k a p o tt v álaszok in k á b b az ő k et ism erő pedagógusok sz ám á ra sz o lg álh atn ak hasznos pszichológiai ta n u lm á n y ­ kén t. A nnyi azonban bizonyos, hogy a nev ek rő l n em egészen úgy v élekednek, m in t a feln ő ttek . V álasztásaik egyszerűbbek, igénytelenebbek. N em tö rek e d n ek m in d e n áro n a k izárólagos b irto k lá sra m ég a n eveknél sem .L ehet, hogy ez a fe jle tte b b közösségi érzés egyik b o n y o lu lt á tté te lű m u ta tó ja ? 61 �V ezetékneveikben enn ek ellen é re is sok az eredetiség, változatosság. N em köti ő k e t a m ai feln ő ttek e t m ég an n y ira befolyásoló szokványos n év m ag y aro sítási sablon. Száz lány 73 család n ev et választott. A helyezést e lé rt tizen ö t család i néven 42 lány osztozott. A tizenöt névből a z é rt öt m égiscsak „i”-vel, illetv e „y”-n a l végződik. Az 1965-ös felm érésrő l szóló cikkem ben a z t írta m , hogy az „i” m elléknévképzős nev ek so k aság a a „névm agyarosítás szürke szokásával” m agy arázh ató . Ezek a kislányok azo n b an sosem gondoltak n évm agyarosításra. A szépnek ta rto tt 73 vezetéknévből 32 m ég is „i”h anggal végződik, (5 „y”-ra). Ezek sz erin t a szépnek ta rto tt m ag y ar családi n e v e k általán o sa n jellem ző jegye az „i”-végződés. A FÉR FIN EV EK V ER SEN Y ÉR Ő L A v ersenyben rész t v e tt fé rfia k sa lg ó ta rjá n ia k , vagy S alg ó ta rján környékiek. S zin te m in d ip a ri üzem ekben dolgoznak. T öbbségük fizikai m unkás. De a legm űvel­ te b b ek közé sorolhatók. Azonos ip a ri tech n ik u m esti (villam os-, gépész-, kohász-) ta g o za tán a k III.—IV. osztályos hallgatói. A kad k özö ttü k n éh án y ére ttsé g ize tt is. A z ad atszo lg áltató k között o tt ta lá lju k az intézm ény o k ta tó in a k egy részét is: h é t ta n á r t és h é t m é rn ö k ö t (14%). A fizikai m un k áso k (villanyszerelő, öntő, kovács, gépkocsiszerelő, géplakatos stb.) szám a h etv en h á ro m (73%). A többi 13 fő előadó, könyvelő, m űszaki rajzoló, revizor, szem élyzetis stb. (13%). A h allg ató k ko ra 20 évtől 48 évig te rjed . Z öm ükben 30 év a la ttia k . Az o k tató k is többségükben fiatalok. C supán egy 65 és egy 71 éves ta n á r v an közöttük. A 100 férfi 38 k ere sztn e v et választott. 80 fő 18 n éven osztozott, m íg a többi h ú sz 20 külön n ev e t választott. A legszebbnek ta rto tt férfin ev ek e t az aláb b i tá b lá ­ z a t ta rtalm a zz a: Meggyőző szépségű, kiegyensúlyozott, szolí d ran g so r ez. H ián y zik belőle a f e l­ tű n é sre vágyás ta rk a rik ítá sa. In d o k o ltan to m p áb b ak a színek, m in t a női u tó ­ neveknél. 62 �Jellem ző, hogy a fen ti 11 név között m indössze egy a m agas és k ettő a vegyes h a n g re n d ű szavak szám a. — A „győztes” 13 női névből p edig csak k ettő v o lt a m ély h a n g re n d ű : Zsuzsanna, Anna, de ezek is csak ala p fo rm á ju k b a n , becézés nélkül. Az egyes n ev ek re eső szavazatok szám a is nagyon meggyőző. C sak az óv m eg az e ltú lz o tt következtetésektől, hogy az 1965-ben közzé te tt felm érés a d a ta i nem egyeznek a jelenlegivel. A m ost győztes Zoltán név (12% ) ak k o r m ásodik helyezést é r t el 5,7%-kal. Az ak k o ri győztes A ttila (10%) m ost 5 % -kal a h ato d ik h ely re e s e tt vissza. A v álaszto tt nev ek ere d eti jelen tése — m in t befolyásoló tényező — e z ú tta l is elh an y ag o lh ató . Az István-, Sándor-féle m egszokott n ev e k előkelő helyezése ig a­ zolja, hogy a fé rfia k nem k eresik a m in d e n áro n ú ja t vagy id e g e n sz e rű t A „Z oltán”, a jelenlegi győztes a refo rm k o rb a n ú jjá é le d t n ev ek egyike. Hogy Jó k a i K á rp á th y Z o ltá n já n a k köze van m ai népszerűségéhez is, az v ita th a ta tla n , de ez a h a tá s a többségnél nem közvetlen. (A m á r egyízben e m líte tt V arga Z o ltán ra i t t n em h ivatkoztak, de K odály Z o ltá n ra többen is.) A Z o l t á n név ebben a „szépségversenyben” ö n m ag áb an is h ely táll. A nev ek zeneisége term észetesen a férfi k eresztn ev ek n él is jelen tő s tényező. F ig y eljü k meg a h áro m legszebbnek n y ilv á n íto tt férfin év d allam v ariáció it, d e előbb té rjü n k m ég vissza a győztes női n év d allam ára! A n i t a ! L egtisztáb b an a k k o r cseng e szó, ha a távol levő kis A n itá t k iá ltjá k v ele haza. E m elkedő—eső a d allam lejtése, az „i” m eg is hosszabbodik, h an g sú ly t is kap, a han g erő is e h an g n á l a legnagyobb. A Z o l t á n név m u z sik á ja a m élyhegedű zengése. H an g ren d je m ély, ilyen szem ­ p o n tb ó l m egfelel legősibb h an g tan i tö rvényeinknek. A sok zöngés m ássalhangzó m ég fokozza ezt a kellem es zsongást. A rö v id „o” m élyebb fekvésű, a hosszú „á” a m ély m a g án h an gzók legnyíltabb, legm agasabb v arián sa. A m i a h an g sú ly t és h an g lejtést illeti, különböző beszédhelyzetekben m ás d a lla m fo rm á k a t ta lá lh a tu n k : A nevem Zoltán. — E bben a közlésben a Z oltán szó hangsúlyos szótagja a „Z ol-”, a h an g lejtés is eső: Z oltáno\o (Ez a helyes ejtésm ód.) — Zoltán! M ondanék én n eked v alam it. I tt az alap tö rv én n y e l ellen tétb e n a m áso d ik szótag hangsúlyos, a hangszín is em elkedő: Z oltán!o / o N em m agyaros, ta lá n h ely telen is, de k étségkívül g y ak ra n előforduló „d allam ” ez is. B ár a m ély m a ­ gán h an g zó k képzését figyelem be véve m ég term észeteseb b n ek is lászik.) M in d k ét d allam v ariác ió kétség telen ü l kellem esen hangzik. I s t v á n — E szó vegyes h an g ren d ű . H a d a lla m á t (csak az Istv án szón belül) vizsgáljuk, m agától értetődően, világosan érvényesülő h an g tan i tö rv én y ek k el esik le a d allam a m agas ,,i”-ről a m ély „á”-ra . E h a tá s t csak fokozza az, hogy az első szótagban k é t zöngétlen, a m ásodikban pedig k é t zöngés m ássalh an g zó van. A női u tó n ev ek n él m á r beszéltü n k az „a—i” kellem es eg y ütth an g zásáró l. A lig m erem ezt a h an g so rt „i—á ”- ra válto ztatn i. P edig b e k ell v allan u n k , hogy hum oros asszociációnk ellen é re is az „i—á ” m ég a „csacsim uzsikában” sem h an g zik nagyon k ellem etlen ü l. L á s z l ó ; a h a rm a d ik legszebb férfi k eresztn év h an g lejtése is kellem esen eső. A k ét szótagkezdő zöngés „1” és a k é t hosszú m ag án h an g zó h an g tan i lo g ik á já t és r itm ik á já t könnyed eleg an ciáv al köti össze a zöngétlen „sz”. A h áro m győztes n év h a t m agánh an g zó jáb ó l csak egy m agas (o, á—i, á—á, ó,). A férfin ev ek te h á t m élyebb zengésűek, férfiasab b ak . A k ellem es hangzás azon b an a legszebb férfi k ere sztn é v n ek is ta lá n legfőbb k rité riu m a. 43 �D e nézzük tovább a IX . kateg ó riát! K é t-k é t férfi v álasz to tta az aláb b i n ev e k et: Antal, C saba, E rnő, Im re, József, Ottó, Péter (14%) — Az első k ilenc k ateg oriáb a ta rto zó nevek szám a te h á t tizennyolc. N yolcvan férfi ezekből a k eresztn ev ek b ő l v á ­ lasztott. A többi húsz (a m egkérdezettek 20% -a) egytől egyig m ás-m ás n e v e t v á ­ lasztott. L ássu k te h á t a m ég h á tra le v ő h úsz férfin ev et: Adám , A goston, A lfonz, Elemér, Endre, Ervin, Flórián, Győző, Gyula, Iván, János, Jenő, Kálmán, Mátyás, M ihály, Norbert, Ödön, Tibor, Zsigmond, Zsolt. (I—IX . k ateg ó ria = 38 név.) A győztes Zoltán n ev e t az aláb b i foglalkozású és k eresztn ev ű fé rfia k v álasz­ to ttá k : (A fé rfia k 38 k ere sztn e v et v álasz to tta k , a leányok csak 36-ot. Igaz, hogy az u tó b b ia k beceneveket is jelö lte k meg, és azo k at nem szerep eltettem k ü lö n névként.) A fé rfia k 77 v ezeték n ev et v álaszto ttak . (A lán y o k 73-at.) T eh á t a v ezeték n ev ek ­ ben is, az u tó nevekben is a fé rfia k v álasz tásai b izo n y u ln ak gazd ag ab b n ak . A szá­ m ok közti eltérés az onban nem jelentős, és n em is k ív á n különösebb ind o k o lást, m e rt (legalábbis a vezeték n ev ek et illetően) fe n n á llh a t az az egyszerű h ely zet is, hogy a fe ln ő tt fé rfia k több szép n e v e t ism ernek, m in t a serd ü lő k o rú lányok. P ersze fe l­ v eth ető az is, hogy a fé rfia k v álasztásai á lta lá b a n is igényesebbek. A családi n ev ek n él is kétségkívül szerep et já tsz ik a h an g alak . De a v ezeték ­ n ev ek b en a szó ere d eti je len tésé n ek is szerepe v an a szépségfogalom k ia lak ításá b an . E gyébként joggal fo n to lg a th ató az a tén y is, hogy a sokféle v ezeték n év n ek n em ­ csak a hangzásbeli és je len tésb eli szépsége le h e t vonzó. M eg n y ilatk o zh at a k ü lö n ­ féle nev ek keresésében a töm egből kiv áln i ak a ró egyéniség k ifejeződésének vágya is. (Ez a lélek tan i jelenség — irá n y á tó l és fokozatátó l függően — le h e t pozitív és n e ­ g atív is.) 64 �M ost lássu k a fér fia k á lta l leg szeb b n ek tartott v ez eték n ev ek rangsorát! A K á r p á t i név se n k it sem lep meg. H angzásáb an kellem es, jelen téséb en is szép. L eg feljebb az a m eglepő, hogy a lán y o k n ál csak egy K á rp á ti ak ad t. (Igaz, ők szom szédos b a rá ti országok hegy v o n u latai n ev e k én t ism erték m eg a K á rp á t szót, s ta lá n n em is ta rtjá k m a g y ar szónak.) A fé rfia k a K á rp á to k szépségével is, iro ­ d alm i élm ényükkel is in d o k o lták a K á rp á ti név „győzelm ét”. A K a z i n c z i név negyedik helyezése is érth ető . Az iro d alm i k ép z ettársításo n k ív ü l eg y ébként itt több k o n k ré t szem élyt is felidéz, m e rt ezen a v id ék en elég sok a K azinczi. A M arosvölgyi és Széplaki n ev e k et kissé e rő lte te ttn e k érezzük. L egtöbb fe jtö ré st k é t „prózai n é v ” okozhat, a I I. h ely ezett K o v á c s — és a III. h ely ezett S z a b ó név. Ez bizony az t m u ta tja , hogy je len tő s a feln ő ttek k ö zö tt is az o k n ak a szám a, a k ik nem idegenkednek a hétköznapitó l, a m egszokottól. Ezek á l­ ta lá b a n csak így indo k o lták v álasz tásu k at: — Jó n év az. L ássu k az I. helyezést e lé rt Kárpáti és a II. helyezést e lé rt Kovács n év v álasz­ tó in a k a d a ta it: 5 65 �A I I. k ateg ó riáb a n csupa fizikai m u n k á st ta lálu n k . K özülük négy (Tolnai, K övi, Szm olenszky, Turiczki) szépnek ta rto tt n ev et cserélt fel a szü rk éb b Kovácsra, de ezek közül k ettő m e g ta rto tta a keresztn ev ek között rangos h ely et elfoglaló Z o ltán t és G ábort. A z értelm iségi foglalkozásúak á lta lá b a n sz ám a rá n y u k n ak m egfelelően szerep el­ n ek m inden felm érés so rán észlelt jelenségben. C supán a K á rp á ti n ev et választó k között ta lá lh a tó k szám u k n ál m agasabb ará n y b an . L egfeljebb m ég azt fig y elh etjü k m eg később, hogy egyikük sem ta rtja s a já t te lje s n ev ét a legszebbnek, v a la m in t azt, hogy a „névszürkítők” között sem ta lá lh a tó k meg. Öten s a já t n ev ü k e t (vezeték és utónév) v a lljá k a legszebbnek: Buda A ntal g y á r­ tá si ellenőr, Darázs A rpád főm űvezető, Csanálosi János kom presszor kezelő, Hegyi Gyula kovács, Palócz Károly kovács. A névválasztások között tallózva m eg figy elh etjü k az alá b b ia k a t: A szokványos n év m agyarosítások em lék eit idézik a következő n év p áro k : Bürger József — Budavári József; Vilcsek Árpád — Egervári Árpád; Hartly János — Szentirm ai Ágoston; Olaj József — Marosvölgyi Sándor. (M indenütt az első az ere d eti név) H a ezeket a v álto za to k a t névszépítésnek fo g ju k fel, aláb b m e g találju k az e lle n ­ p á r t is, a név szü rk ítést: Patakfalvi József — Pál István; Szilágyi Gábor — Sós Gábor; Kazinczy Ferenc — Szabó Sándor; Szigetvári Károly — Szabó Tibor. Ily en féle je len sé­ get a nők ad a ta ib a n nem tap asztaltam . A k o ráb b i n évm agyarosítás rev ízió jáv al is ta lálk o zh atu n k . (Itt is az első név a m ostani, a m ásodik a legszebbnek ta rto tt): Esztergomi A ntal — Eybner Attila; dr. Hunvári György — Szilasi Gábor; Egri Endre — Szentm arjai András; Környei József — Kárpáti Zoltán. Önm ag u k b an is v a lla n a k az aláb b i variáció k : Török László — Móricz Zsigmond; Tóth László — Jókai Zoltán; N ika A ttila — Petőfi Attila; Belinyák László — Albert Flórián; Kovács Tibor — Puskás Ferenc. K ét példa ta lá lh a tó a m ag y ar n év szláv o sítására is: Dóra László — M arkovics Kálm án; Szeles Zoltán — Hajnovics Tamás. K irály István a feudális ran g o t sokallva „m érsékelten v isszav o n u lt”, s a Herczeg Zoltánt ta r tja a legszebb m ag y ar névnek. L ássunk m ég n éh á n y v ezetéknevet a férfiak „szürke”, m a jd „színes” v álasz tása­ iból: Boros, Máté, Lakatos — Udvarhelyi, Zsolnai, Sziklavári, Nagyváradi, Hidegkúti, Hajnal. (A csoportosítás a választáso k a rá n y á t is m u tatja.) A n evekkel való kedves és érdekes já té k to v áb b i fo ly ta tá sá ra e h ely ü tt m á r nem vállaikozhatom . Csak m ég a z t m ondom el, hogy a férfiak á lta l v álasz to tt 76 családi n év közül m ost is 49 „i” h a n g ra végződik. E zt a jelen ség et el k ell fogad n u n k a legszebb m agyar vezetéknév egyik törvényszerű ism ertetőjegyének. E bből azonban csak h áro m az „y”-os v álto za t: Koltay, Szatmáry, Szentandrássy. (Az utolsó nyolc bekezdés m egjegyzései is a nyilatkozók szóbeli m egokolásaira épültek.) A lányok v álasztása sz erin t te h á t a legszebb m ag y ar n év a T a m á s i A n i t a , a fé rfia k sz erin t pedig a K á r p á t i Z o l t á n . T erm észetesen m ás helyen és m ás időpo n tb an eszközölt felm érések m ás e re d ­ m é n y t m u ta tn á n ak . (Egyébként a fé rfia k s a já t k eresztn ev eik h ely ett szívesebben v álo g attak volna a női keresztn ev ek között. Egy ilyen felm érés is é r dekes lenne.) 6 �A z ism e rte te tt h áro m felm érés ta p a sz ta la ta in a k összegezésében nagyon óv a­ to sa k n a k k ell len n ü n k . A z alá b b ia k azonban többé-kevésbé á ltalán o sításk é n t is le­ szögezhetők: 1. A legszebb n ev e k rő l a lk o to tt fo g alm ain k a t régeb b en az iro d alm i (történelm i) hősök befolyásolták. Je len leg in k á b b a tv és a film hírességei. (Főleg fiatalo k n ál.) Ez az illeték esek fokozott felelősségén k ív ü l a r r a is int, hogy b aj v an az olvasással. P ed ig a készen k a p o tt film élm ény szellem i é rté k e bizonyos szem pontból kisebb, m in t az alk o tó fa n tá z iá t (és egyéb szellem i erő k e t is) jo b b an fejlesztő iro d alo m ­ olvasásé. 2. F ia ta lja in k nem k ív á n n a k nev eik b en is m in d e n k in é l különbek, tö b b ek len n i; b á r vonzza őket az új, az idegenszerű, de a b b a n is szívesen m egosztoznak tá rsaik k al. 3. Az utó n ev ek szépségének egyik legfontosabb jellem zője a kellem es han g alak , a n év m u zsik ája. (Az u tónév ered eti jelen tése elhanyagolható.) 4. A v ezetéknevek zeneisége szintén fontos, de a v ezetéknév ered eti jelen tése is je le n tő s ism érve a családi n év szépségének. 5. A v ezeték- és u tónevek kellem es eg y ü tth an g zására, ritm ik á já ra tu d ato san nern tö rek ed n ek , de ösztönös v álasztásu k a z t m u ta tja , hogy m égis v an bizonyos hangzási h a rm ó n iá ra való törekvés. M indezek az általán o sításo k v ita th a tó k . Egy ab szo lú t érv é n y ű tö rv én y azonban v ita th a ta tla n : A nevek kiválasztásán ál, a nev ek szépségének ran g so ro lá sán á l a szem élyes (szub­ jek tív ) élm ények és érzelm ek a legfőbb értékm érők, azo k at pedig nem le h et általán o s érv é n y ű logikai, érte lm i törvényszerűségekkel m eghatáro zn i. 67 �68 P a ta k i József. H áza k tá m falla l �HAGYOMÁNY MOLNÁR PÁL: ADATO K AZ 1940. ÉVI ÓKTÓBERI BÁ N Y Á SZ -SZ T R Á JK TÖRTÉNETÉH EZ A m egye m unkásm ozgalm a az 1933. évi nagy le ta rtó z ta tá so k u tá n csak nagy n e ­ hézség ek á rá n ren d e zte sorait. A le b u k o tta k helyébe új, friss erő k bekapcsolása, kon sp irációs okok m ia tt csak fokozatosan tö rtén t. Igen sokan m egfigyelés a la tt vol­ ta k , m á so k at m eg félem lítettek. Időbe te lt am íg az illegális tevékenységet ren d sze­ re sítették , a legális lehetőségeket m egfelelő ta rta lo m m a l tu d tá k m egtölteni. A p á r t ezekben az időkben is a szakszervezetekben ta lá lta m eg leg jo b b an a tö rv én y es k e re te k k ö zö tt tevékenységi form áit. K ülönösen erős v olt a befolyása a bányász szak szer­ vezetben. F igyelem m el k isérte a dolgozók élet- és m u n k ak ö rü lm én y eit, a jobb m eg ­ é lh e té sé rt m u n k a b esz ü n tetése k et szervezett. A b ag ly asaljai bányászok m á r 1937. fe b ru á rjá b a n k ap cso ló d tak a pécsi b á n y a ­ m u n k áso k sz trá jk já h o z. 1939 m á ju sá b an az eresztvényi kőbányászok sz ü n tették be a m u n k á t, jú n iu s 19-én Etes b á n y a te lep rő l érk ezik hír, a m u n k áso k reggel 6.30 ó rak o r sz trá jk b a léptek. Egy h ó n ap p al később m á r 2000 em b er sz trá jk o lt. Az 1940-es esz­ te n d ő n em hozott sem m i b iz ta tó t a m un k ásság szám ára. AZ 1940-ES O K TÓ BERI B Á N Y Á SZ-SZTR Á JK ELŐZM ÉNYEIRŐL A b án y am u n kásság m egélhetése a területszerzések , a többszöri b érren d ezések elle n é re sem ja v u lt. 1938-ban a m un k ásság reá lk erese te 10% -kal volt alacsonyabb, m in t 1929 előtt. 1938 u tá n ugyan tö rté n tek k ísé rle te k az eu ró p ai fejlődéshez való felzárkózásához, ez azonban ren d k ív ü l csekély ered m én n y el já rt. D e k la rá ltá k a 8 órás m unkaidőt, m e g állap íto tták a m in im ális béreket, a több g y erm ek es család o k n ak családi p ó tlé k o t ju tta tta k . E nnek ellen é re a m u n k ásság szo­ ciális viszonyai m ég a 30-as évek végén sem é rté k el a k a p ita lista v ilág h uszas év ei­ n ek átlagos színvonalát. K ülönösen szem betűnő v o lt m egyénkben az alacsony te c h ­ n ik a i felszereltség. A szociális, k o m m unális szolg áltatáso k m in im ális sz in tjé t sem b izto síto tták . A m egye legjelentősebb és legtöbb m u n k á st foglalkoztató ip a rá g áb a n , a b á n y á ­ sz atb a n a m egélhetési lehetőségek sta g n áltak . A bányászok fizetése alacsonyabb v o lt az ip a ri dolgozókénál. A k é t fizetés közötti időszakban töm egesen k ere sték fel a m u n k a ad ó k a t segélyért, fizetési előlegért. A n élk ü l ,hogy a fizetési előlegek, segé­ ly e k n agy szám ából túlzó követk eztetések et v o n n án k le, szükséges a ren d elk ezésü n k re álló tö b b száz d o k u m en tu m közül n éh á n y fizetési előlépést, k ed v ezm én y t k é re l­ m ező leveléből idézni, a m egélhetési gondokra vonatkozó ad ato k at. 69 �Toldi Jen ő n é alb e rta k n a i bányászasszony 1940. szep tem b er 23-i levelében, a z é rt k é r előleget, m e rt fé rje P esten v an kórh ázb an , 50 pengőnyi táp p én zb ő l n em f u tja b eteg láto g atásra. Felem líti, hogy m in t család tag n em k ap zsírad ék o t. G y erm ek ein ek nem tu d enni adni, „m erth a egyedülálló asszony v olnék m ég a k k o r jó vo ln a a k á r ­ hogy, de a m ik o r az em b er a gyerm ekeknek nem tu d ad n i n ém ileg m egfelelő é te lt ez a szülőknek egy nagy szívfájdalom , am ik o r m á r n ek em ebből eg y éb k én t is jól k i ju t o tt. . .”fejezi be le v elé t. Özvegy S zklad án y i Jó zsefn é n y u g d íjas 39 pengő n y u g ­ d íja t kap, „ . . . am ely összegből csak a legnagyobb n élkülözések m e lle tt tu d é ln i” — panaszolja, ez ért őszi b ev ásárlási segélyt k é r 1940. o k tó b er 7-i k eltezésű k é r vényében. S zarvas S ándor kisteren y ei bányász 200 pengő előleget k ér, hogy g y erm ek eit m eleg ru h á v a l tu d ja ellátni. B á rth a Já n o sn é 1940. szep tem b er 22-i k eltezésű k ére lm é­ ben anyagi tá m o g atásé rt esedezik, fé rje bevonult, nincs ak i fedezné a legszűkösebb k iad áso k at. A k n ai F erenc ugyanaz év augusztus 5-i lev eléb en 250 pengő előleget k ér, hogy fiá t m egfelelőképpen fel tu d ja öltöztetni, m e rt az in te rn á tu sb a n y e rt felv ételt. B laskovics József szeptem ber 25-i kérelm éb en adósságai törlesztésére k é r ú ja b b előleget. H aászer R óbertné panaszlevelében a kö v etk ező k et o lv a sh a tju k r „P álfalv a telepen 1 szoba konyhás la k áso m at a T kts B ányaigazgatóság folyó évi o k tó b er hó 1-re felm ondotta. M ostanáig sem tudom , hogy hol m é ltó z tatn ak részem re la k á st k i­ jelölni.” C sászár Já n o s h a d iro k k a n t és 39 tá rs a augusztus 19-i fo ly am o d v án y u k b an az igazság talan szén járan d ó ság k o rrig á lá sá t kéri. A győri p ro g ra m a la p já n m eg ad o tt 1 m illiá rd fo rin to s h ad i fejlesztés kö v etk ez­ téb en n ő tt a b án y á sz atb a n fo g lalk o ztato ttak szám a. 1933-hoz k ép est a szén b án y ászat te rü le té n 6800-ról 1938-ra 8250-re n ö v ek ed ett a dolgozók szám a. A m u n k a n é lk ü li­ séget a h áb o rú s k o n ju k tú ra felszám olta. E nn ek ellen ére tu c a tjá v a l találk o zu n k olyan korab eli kérvényekkel, am elyek elhelyezkedési ig én y ek et ta rta lm a z n a k . K ü ­ lön érdekessége e folyam odványoknak, hogy sok k ö zö ttü k a diplom ás, a m érnök, pedagógus (akkor a b án y a a lk alm az ta a n ev elő k et is), aknász, szakm unkás. Igen sok erd élyi bányász — elsősorban petrozsényi — elhelyezkedés irá n ti k ére lm ére v álasz t sem ad tak . E k o r p o litik ai légk ö rét jellem ző, hogy igen sokan a k érelm ező k — első­ so rb an aknászok — a v á rt, vagy m egpályázott álláso k at ab b eli érd e m ek re ép ítették , hogy a „fo rrad alo m ”-b an nem v e tte k részt, kiveszik részü k et a „ társad a lm i” m u n ­ kából (levente kiképzésből stb.) A m un k ásság írásos m egnyilatkozásai — kérései — erősen to m p íto tt á lla p o tb a n k e rü lte k a m unkaadókhoz. A k o rab eli sajtó, d o k u m en tu m an y ag , v a la m in t a szem é­ lyes visszaem lékezések a z t m u ta tjá k , hogy a bányászok n y ílta n is fellép te k a d u rv a hang, az em b ertelen bánásm ód ellen, h a rc o lta k a m ag asab b m u n k a b é re k é rt a jo b b élelm iszerellátásért, ru h a ju tta tá sé rt. A SZ T R Á JK LEFO LY ÁSA A bányászok n y ílt fellépése sz trá jk b a n te ste sed e tt meg. 1940. o k tó b er 7-én a sa lg ó ta rjá n i b án y á k b an a m un k áso k b eszü n te tté k a m u n k á t, b érem elést követeltek. A sz trá jk tö rté n e té re vonatkozó rész letek e t V itéz N ém eth százados jelen tése a la p já n érdem es áttek in ten i. (D okum entum ok a m ag y ar fo rrad a lm i m unkásm ozgalom tö rtén etéb ő l. 1935— 1945. Bp. K ossuth kiadó.) A feljegyzés, kato n ás, rövid, lén y eg re­ törő, a h elyzetet az u ralk o d ó osztály szem szögéből elem zi és m u ta tja b e az esem é­ nyeket. 70 �O któber 7. A sa lg ó ta rjá n i m u n k áso k s z trá jk b a léptek. O któber 8. S alg ó ta rjá n b a n k a rh a ta lo m g y an á n t egy p u skásszázad o t a H ad ü g y m in isztériu m k iren d elt. A k a rh a ta lo m p a ra n csn o k á u l vitéz báró U ngár K áro ly ezredes je lö lte te tt ki, k it a h ad ü g y m in iszter ú r szem élyesen ig azíto tt el, és n ek i a sa lg ó ta rjá n i üzem i k a ­ to n ai p ara n csn o k o t aláren d elte. O któber 9. N agybátony is sz trá jk b a lépett. A sa lg ó ta rjá n i k a rh a ta lo m m egerősítésére négy puskás század re n d e lte te tt ki. O któber 10. B arab ás alh ad n ag y ú r a hely szín re kiszállt. B enyom ása, hogy a sz trá jk b érm o z­ g alo m nak in d u lt, és csak később te re lő d ö tt á t p o litik ai té rre . U g y an ak k o r a k o rm án y engedélyével k in t já r ta k M ocsáry, R onkai és G ru b e r képviselők is. A k a rh a ta lo m m egerősítésére a 2. lo v a sd an d á r-p aran c sn o k sá g a p p a rá tu s szá­ zada k iren d e lte tett. O któber 11. E k k o r já r le a behívójegyek á lta l elő írt m u n k á b aá llá si h atárid ő . A z eredm ény n u lla. O któber 12. A v ez érk ari főnök h iv atalo s ú tjá ró l visszáérkezett, és a h ad ü g y m in iszter á lta l k ire n d e lt k a rh a ta lo m fe le tt a p aran csn o k ság o t átv ette. Ezzel k ap cso latb an a v ez érk ari főnök in té zk e d ést a d o tt ki, hogy a m u n k ásság ú jr a felszólítandó, m isze rin t legkésőbb 14-én reggelig lép jen m u n k áb a. A p a ra n c sn a k ellenszegülőket külön p a ra n c sra le k ell ta rtó z ta tn i és h o n v éd ­ tö rvényszék elé állíta n i. A képviselők m ozgásának m e g ak ad ály o zására a k o rm án y a B elügym inisztérium ú tjá n in tézk ed ik a közrendészeti szervekkel. Em e in té z­ kedés m egtételére vitéz L ászló ezredes ú r a belü g y m in iszter u r a t felk érte. O któber 13. V asárn ap i m unkaszünet, a helyzet változatlan. O któber 14. A dorogi és tokodi b án y á k is sz trá jb a léptek, v a la m in t S alg ó ta rjá n b a n a Salgó és H irsch G épgyár. H írek érk eztek arró l, hogy a sztrá jk h o z Pécs és T a ta is csatlakozni fog. D orogra és T okodra a had ü g y m in iszter egy-egy k a rh a ta lm i zá sz ló aljat k iren d elt. S alg ó ta rjá n b a n a bányászok kiem elése m egkezdődött. A v ezérk ari főnök re n d e ­ le te t a d o tt ki, m elynek értelm éb en a b á n y a te rü le te t k ö rü l k ell zárni, hogy k ív ü l­ ről idegen ne jöhessen be. Az u sz ító k a t h o n védtö rv én y szék elé k ell á llíta n i és a K a rh a ta lm i U tasítá s 7. §-a szerin ti re n d z a v a ró k a t le k ell tartó zta tn i. O któber 15. T eljes T a ta b á n y a sz trá jk b a lépett. A nem hadiü zem n ek szám ító üzem ek m u n k ásai sz ám ára a b ehívójegyek k id o ­ b attak . 71 �A z 1. gépkocsizó d a n d á rt E rdélyből v isszaren d eltü k b ék e-állo m ásh ely ére, v a la ­ m in t egy huszárosztagot és egy kerék p áro zó zászló aljat a h ad ü g y m in iszter B u d a­ p e stre beren d elt. D orogon, T okodon és S a lg ó ta rján b a n a k a rh a ta lm a t m egerősítette, T a tá ra és P écsre (prevenció gyanánt) k a rh a ta lm a t re n d e lt ki. A z anyaország b an a honvédséget k a rh a ta lm i k észenlétbe helyezte, a szab ad ­ ságokat beszüntette. A v ezérk ari főnök ú r szabályozta az ú jo n n a n k ire n d e lt k a r ­ h a ta lm a k aláren d elési viszonyait, a sz trá jk te rü le t teljes le zá rá sát ren d e lte el, intézkedett, hogy az o tt ta lá lh a tó id egeneket a csendőrség ú tjá n kell eltáv o lítan i, v a la m in t já rő rsz o lg ála tta l a m u n k á b a m enő m u n k á so k at b izto sítan i kell. A dorogi k arh . p k -n a k u ta sítá st adott, hogy G ru b e r képviselő b elépését a csend­ őrség akadályozza meg. O k tóber 16. A sz trá jk e lte rje d t E gercsehibe (egy zászlóalj k a rh a ta lo m g y a n á n t kirendelve), a d élu tán folyam án Pécs is leállt. S alg ó ta rjá n b a 398 fő k ato n a-b án y á sz é rk e zett be, k ik azo n n al m u n k á b a állo ttak . T a ta b á n y á ra a k a rh a ta lo m m egerősítésére a h ad ü g y m in iszter m ég h áro m zászló­ a lja t re n d e lt ki. B á n tay tá b o rn o k h e ly e tt T a ta b á n y á n a k a rh a ta lm i cso p o rt p a ­ ran c sn o k ság á t vitéz H ennyey tá b o rn o k v e tte át. A v ez érk ari főnök ú r elren d elte, hogy h a a g itá to ro k a t nem le h et találn i, az ex p o n á lt m u n k á so k at k ell le ta rtó z ­ ta tn i. A m u n k a b ér k ifizetésének és az élelm iszer k io sztásán ak k érd ése a k a r ­ h atalo m h atásk ö rén k ív ü l esik, e rre a bányaigazgatóság a k o rm án y á tó l kap u tasítást. A honvédelm i m u n kakötelezettség a la tt álló k n ál a m u n k a felv é telét ki k ell k én y ­ szeríteni. A k a rh a ta lm i p aran csn o k o k n ak szigorúan az a felad ata, hogy a sz trá jk o t le tö rje és a re n d e t fen n ta rtsa. O k tóber 17. Úja b b sz trá jk tö rt ki M óron és a B ud ap est—S alg ó ta rján i G épgyár és V asöntő R t-nél. Ez utóbbi azonban d élu tán a m u n k á t újb ó l felvette, P écsb án y atelep en a m u n k áso k n ak 80% -a m ég dolgozott, a többi hely ek en a m u n k a szünetelt. T a ta ­ b á n y á ra palatörés, v a la m in t a b án h id ai üzem n ek sz án t szén felrak á sa céljáb ó l h áro m zsidó m unkásszázad beérkezett. S alg ó ta rjá n b a ú ja b b 329 fő b án y ász­ k ato n a érkezett, k ik azonnal m u n k á b a állo ttak . L e ta rtó z ta ttá k T a ta b á n y á n 112, Dorogon 52 főt. A vezérk ari főnök ú r elre n d elte: A fe n n ta rtá si m u n k á k elvégzésére m űszaki k e re te t k ell alak ítan i, az E rdélyben levő a lak u la to k tó l az o tt szolgálatot te lje sítő bányász m esterségű legénység A szódra szállítandó. O k tóber 18. A B ud ap est—S alg ó ta rján i üzem m űködik, k ü lö n b en a h ely zet v álto zatlan . T a ta b á n y á ra szénberakodás c é lja ira 300 fő lengyel b eérk ezett. Az E rd ély b ő l m e­ n e k ü lt bányászok közül S alg ó ta rjá n b a n 60 fő n em á llo tt m u n k áb a. O któber 19. Ú ja b b sz trá jk tö rt ki G ánton .A h elyzet ek k o r k u lm in ált. N agyb áto n y b an kez­ den ek m u n k á b a állani. S alg ó ta rjá n b a n ú ja b b 258 fő k ato n a-b án y á sz á llo tt m u n ­ 72 �káb a. H irek érk e zte k a N yergesújfalui E te rn it M űvek sz trá jk já ró l. H ad ü g y m i­ n isz te r ú r elren d elte, hogy a jövőben a h ely zetjelen tést a k a rh a ta lm i p a ra n c s­ nokok neki is terjesszék fel, m elyben a n ap o n k é n ti term elé st is je len ten i kell. A v ez érk ari főnök ú r elren d elte, hogy az élelm iszerk io sztás és m u n k a b é r-k ifi­ zetés szabályozása a k a rh a ta lo m h a tá sk ö ré n k ív ü l esik. E té re n kezdem ényező­ leg fellép n i a k a rh a ta lo m p ara n csn o k a in ak nem szabad. E tá rg y b a n a b elügy­ m in iszter ú r a közrendészeti szerveknek ad u tasítást, m ely ek n ek azo n b an a szükséges tá m o g atást a k a rh a ta lo m részéről m eg k ell adni. O k tó b er 20. V asá rn a p i m unkaszünet. A h elyzet változatlan. O k tó b er 21. Az ózdi m un k áso k a bérem elés tá rg y á b an m e m o ran d u m o t n y ú jta n a k át. S algó­ ta rjá n b a n a h a tv a n i m un k ásszázad b a beosztott 200 fő m u n k ás a b án y á b an a m u n k á t felveszi. M óron a m u nkásság 95 % -a m u n k á b a állott. N ag y bátonyban a h elyzet szintén ja v u lt, a többi hely ek en stagnál. A v ezérk ari főnök ú r kérte, hogy a k o rm án y a k a rh a ta lm i p aran csn o k o k m ellé k o rm án y m eg b íz o tta t osszon be. O k tó b er 22. A z ózdi b án y a s z trá jb a lépett. S a lg ó ta rjá n b a n a helyzet eny h ü lt, a te rm elés em elk ed ett. E gercsehiben a sz trá jk m egtört. O k tó b er 23. A ragyolci bán y a (Losonc m ellett) s z trá jk b a lépett. S a lg ó ta rjá n b a az erd ély i a la ­ k u la to k tó l 108 fő k ato n a-b án y á sz érkezett. A többi bán y atelep en , kivéve D orogot, fokozatos ja v u lás tap asztalh ató . O k tó b er 24. M ór ú jra sz trá jb a lépett. D orogra, a k a rb a n ta rtá s i m u n k á k elvégzésére (füstöl a bánya) az erd ély i a la k u ­ la to k tó l 400 fő b án y á sz -k a to n a beérkezett. A többi b án y á k n ál fokozatos ja v u ­ lá s t látu n k . O k tó b e r 25. A h elyzet D orog k iv ételév el tovább ja v u lt. O k tó b er 25-én a m iskolci honvédbíróság m e g ta rto tta a le ta rtó z ta to tt bányászok ügyében az első szám ú főtárgyalást. A SZ T R Á JK JELEN TŐ SÉG E, RÖVID ÉRTÉK ELÉSE Az egész ország b á n y a te rü le té re is k ih a tó m egm ozdulás te lje s érté k elé sé re nem v állalk o zh atu n k . A ren d elk ezésre álló arc h ív u m i anyagok, dokum entom ok, feldolgo­ zások a la p já n m e g á lla p íth a tju k , hogy a sz trá jk a b án y a m u n k á sság b érköveteléseiből in d u lt ki. A n y ílt fellépéseket, m u n k a m eg tag ad áso k at különösen a z é rt é rté k e lh e tjü k jelen tő sn ek, m e rt g y en g ítették a n em zetgazdaságnak a h ad ig azd álk o d ás erő sítésére t e tt in tézkedéseit, az ország igen fontos en erg ia-h o rd o zó it képviselő b án y á sz at a s z trá jk id e je a la tt a h iv a talo s becslések sz e rin t m integ y 50% -os kieséssel dolgozha­ t o t t csak. A sz trá jk ré st ü tö tt a h ad iü ze m i sta tá riá lis ren d elk ezések en is. F igyelm en 73 �k ív ü l h ag y ták azt a tényt, hogy honvédelm i m un k ak ö telezettség a la tt álln ak , s m int. ilyenek, a k ato n ai fenyitő h atalo m és a kato n ai b ü n tető b írásk o d ás a lá ta rto zn ak . M indezekből lá th ató , hogy a b érkövetelésnek in d u ló sz trá jk átcsa p o tt p o litik ai je l­ legű m egm ozdulássá. E nnek érték éb ő l m it sem von le az a tény, h ogy b án y ász­ sz trá jk o k a t a nyilasok fel a k a rtá k használni a T elek i-k o rm án y m e g b u k ta tá sá ra és ezért kezdetben tám o g atták . A m ikor azonban lá ttá k a sztrájkm ozgalom valódi c é ljá t — és észrevették, hogy az nem szolgálja az ő c é lju k a t — cserben h ag y ták a bányászokat. A 35—40 000 v agont kitevő term elés-csökkenés, a k ato n ai fegyelem n y ílt m egtag adása, a sz trá jk országos jellegűvé v álása m é ltá n d ö b b en tette m eg a h á b o rú ra készülő korm án y t. A m egm ozdulás gyors leszám olása érd ek éb en nagy erő k e t m oz­ g a tta k meg. A nem hadiüzem i m unkásság sz ám á ra b eh ív ó p aran cso t k ü ld tek , a h a d i­ üzem ek m u n k á sa ira k a rh a ta lm a t ren d e ltek ki, a s ta tá riu m ren d elk ezéseit kezdték érv én y esíten i. B a rth a K ároly honvédelm i m iniszter országos felh ív ásb an fogalm azta m eg a k ilá tá sb a h ely ezett b ü n tető szankciókat. L ez ártá k a sz trá jk te rü le te k e t, a m un k ásság lakótelepeit. A „ren d ” és „biztonság”­ ró l a csendőrség gondoskodott. A sz trá jk szervezőit, „szóvivőit” le ta rtó z ta ttá k , a b e­ h ívó p a ra n c sn a k eleget nem te v ő k et elő állíto tták és h ad itö rv én y szék elé állíto tták . Az üzem elő b án y á k b an k a rh a ta lo m igénybevételével b iz to síto tták a fe n n ta rtá si m u n k á k végzését. A m iskolci honvédtörvényszék o któber 25—26-án m e g ta rto tt fő tárg y alásán 26 bányászt ité lt el 1 év 4 hó n ap tó l 3 évig te rjed ő b ö rtö n b ü n tetésre, és 5—8 évig te r­ jedő hivatalv esztésre, politikai jo g aik g y a k o rla tá n a k felfüggesztésére. A csendőrszuronyok, fegyverek, a k iéheztetés á lta l b izto síto tt intézkedések ugyan m e g tették p illa n a tn y i h atásu k a t, azonban a h am u a la tt izzott az ú ja b b sz trá jk , ellenállás tüze. A b án y á sz sztrájk végül is részleges ere d m én y e k et hozott. Á tm enetileg ja v u lt az élelm iszerellátás. A k o rm án y k én y telen v o lt az ip a ri m u n k ásság b é ré t 7 % -k al növelni. Á tm enetileg hatály o n k ív ü helyezte a 8 ó rás m u n k a n a p és fizetéses sza­ badság felfüggesztéséről szóló rendeleteket. 74 �C S O N G R Á D Y BÉLA: A BAG LYASALJA I KÉPZŐM ŰVÉSZETI SZA B A D ISK O LA TÖRTÉNETÉBŐL A nógrádi képzőm űvészeti élet az elm ú lt évtized b en m in d en ed d iginél n ag y o b b le n d ü lettel olyan ered m én y ek et p ro d u k ált, am ely ek re m é ltá n fig y elt fel az országos közvélem ény. E g y arán t vonatkozik ez a M agyar K épzőm űvészek É szak -m ag y ar­ országi T erü leti S zervezetének k eretei között funkcio n áló helyi cso p o rt tev ék enysé­ g ére és a csoporton belüli m űvészegyéniségek k ibon tak o záséra. N em fe la d a tu n k ez ú tta l e k étségkívül viszont a p illa n a tn y i h elyzetet m in d en k ép p azon az úton, am ely et m egyénk m űvészeti csak a felszabadulás u tá n i év e k et te k in tjü k v o n al k ezdőpontja m inden bizonnyal a iskola volt. ö rvendetes fellen d ü lés o k ait k id eríten i, jelen tő s m érfö ld k ő n ek k ell te k in te n ü n k életében a képzőm űvészet m eg járt, ha is. A n a p ja in k ig ívelő tö retlen fejlődési B aglyasaljai K épzőm űvészeti S zab ad ­ Az iskolán k ívüli népm űvelésben ugyanis a felszab ad u lás u tá n i években az u ralk o d ó irá n y z a t M agyarországon az úgynevezett szabadm űvelődés volt. A szab ad ­ m űvelődés, — ha ideológiailag nem is á llt m egbízható alap o k o n — g y ak o rlati, szer­ vező és nevelő m u n k á já v a l nem kis ere d m én y e k et é r t el. Ezek k ö zö tt ta rth a tju k szá­ m on az úgynevezett szabadiskola-m ozgalm at is, am ely n ek szervezői tö rtén elm i m issziót te lje síte tte k : lehetővé tették , hogy a tá rsa d a lo m n a k a k u ltu rá tó l eddig e l­ z á rt rétegei is tan u lh assan a k , e lju th a ssa n a k a főiskolákra. „A szabadiskolák célja: a képzőm űvészeti ízlés fejlesztése, képzőm űvészeti m ű ­ veltség em elése és a teh etség ek felk u tatá sa. N em dilettán sk ép zés, n em szép lelk ek és bohém m űvészkedők nevelése a cél. A g y ak o rla ti m u n k a m e lle tt fen ti cél sz erin t első ren d ű fontossága van az elm életi képzésnek, m ely a tárg y i ism eretek közlésén, esztétik ai nevelésen kívül, a h allg ató k at kellő ö n k ritik á ra n e v e li,.. ”1 — id é zh e tjü k a V allás és K özoktatásügyi M inisztérium Szabadm űvelődési O sztályának kö rlev elét, am ely et a szabadm űvelődési felügyelőkhöz c ím z e tt. U gyanez a le ira t közli azt a m u n k a terv n ek n ev ezett v áz la to t is, am ely kötelező érv én y ű ú tm u ta tá s t n y ú jt v a la ­ m ennyi szabadiskola m űködéséhez. A m u n k a te rv sz erin t elm életi és g y ak o rlati o k ta ­ tá sb a n e g y a rá n t részesíteni k ell a h allg ató k at. A z elm életi o k ta tás tá rg y a i: m ű v é­ szettö rtén et, esztétika, anatóm ia. A m u n k a te rv ide so ro lja a m űvészeti k irá n d u lá so ­ k a t és üzem láto g atáso k at is, am elyek a táj, illetv e a dolgozó em b er m eg ism erését h iv a to tta k szolgálni. A gyakorlati o k ta tás k é t tárgyból, az a la k ra jz b ó l és a m in táz ás­ b ól állt. A szabadm űvelődési felügyelők á lta l fizethető ta n ítá si ó rá k szám a egy évben 200 volt. A körlev él befejező részében a S zabadm űvelődési O sztály felso ro lja azo k at a szab ad iskolákat, am elyek m á r k érv én y ezték és m e g k ap ták a m űködési engedé­ lyüket. Az 1948. novem b er 27-én k e lt körlev él m ég nem tesz e m líté st a b ag ly as­ a lja i iskoláról, am ely m űködéséhez az engedélyt 1949 ja n u á rjá b a n k a p ta m eg: „A B ag ly asaljai K épzőm űvészeti S zabadiskola m ű ködésének engedélyezése ügyében a v allás- és közoktatásügyi m in iszter le ira ta a N ógrád—H o n t m egye szabadm űvelődési felügyelőjének. 75 �N ógrád—H ont várm egye S zabadm űvelődési F elügyelőjének, a B ag ly asaljai K épzőm űvészeti S zabadiskola engedélyezése ir á n t hozzám é rk e z e tt k érelm ére válaszolva közlöm , hogy a 232.253/VIII. 1948. sz. k ö rlev elem b en közölt feltételek sz e rin t a szabadiskola m űködését engedélyezem . B udapest, 1949. ja n u á r 26. Bod. K i:f. 28. K. N agy”3 A baglyasaljai iskola m űködésének m e g in d u lá sát azon b an nem d a tá lh a tju k a h iv a talo s engedélyezés n ap jáv a l, hiszen tu la jd o n k é p p en m á r jó v al előbb, k ö zv etlen ü l a h áb o rú u tá n m egkezdte tevékenységét: „1946. II. 4-én a sa lg ó ta rjá n i ip a rm ed en ce v állalata i, v a la m in t a v áro s tám o g atásá v al a M unkás K u ltu rszö v etség és a MADISZ k ere tén belül m űködő rajz , festészeti, szobrászati és ip arm ű v észeti iskola m egnyílt. M űködésének ezen n a p ló já t a fen ti d átu m m a l m egkezdtem . — Bona K ovács K ároly festőm űvész.” Ez a szöveg olvash ató a n n a k az iskolai n ap ló n ak a cím lap ján , m ely re a „M űvé­ szeti M unkás Főiskola — S a lg ó ta rjá n ” fe lira tú bélyegzőt n y o m ta a vezetéssel m eg­ bízott, a k k o r B ag ly asalján élő m űvész.3 A S alg ó ta rján i M unkásm ozgalm i M úzeum tu la jd o n á b a n lévő helyi m űvelő d éstö rtén eti dok u m en tu m ta n ú ság a sz e rin t „1946 te ­ lén, am ik o r m ég egy év sem te lt el a h áb o rú befejezésétől, 52 sa lg ó ta rjá n i fia ta l é r ­ zett m ag áb an k ed v e t ahhoz, hogy b etek in tsen a képzőm űvészet kincsesházába. B á t­ ra n m o n d h a tju k , hogy ilyen nagyfokú igénynek csak részb en való k ielég ítése is nagy szolgálat v o lt a helyi képzőm űvészeti é le t felszab ad u lás u tá n k ezd ő d ö tt k o r­ sz ak án ak elin d ításáb an . L egtöbben, szám sz erin t huszonegyen, a v id ék jellegéből f a ­ k ad ó an a b án y á k b an dolgozó fia ta lo k közül k é rté k felv é telü k et a m űvészeti isko­ lába. A nagyszám ú bányász h allg ató m e lle tt kilenc acélgyári, nyolc üveggyári és m ás h ely rő l való növendék sz erze tt alap ism e re te k e t az iskolában. Az első év őszi tan fo ly am án , ok tó b erb en m á r a „M unka” cím ű kom pozíciós fe la d a t m eg o ld ására k e­ r ü lt so r egy d ecem berben m egrendezendő k iá llítás céljaira. K ésőbb a rró l o lv a sh atu n k a naplóban, hogy az M K P d íja it D uba László, P in csák József és H idvégi K áro ly k a p ta a k iá llításo n való szereplése alap já n . É letreh ív ása u tá n egy év re 1947 tav aszán az iskola átk ö ltö zö tt a M A D ISZ bányai helyiségéből a m ai k ó rh áz ép ü letéb e (volt k ato n ai la k ta n y a ).4 1948-ban m á r ism ét B agly asalján ta lá lju k az iskolát. M eg n y itásáró l a Szabad N ógrád is é rte síte tte olvasóit: „A b ag ly asaljai M unkás K épzőm űvészeti Iskola szep tem b er 15-én n y ílik m eg rajz, festés és szobrászati szakon. B eiratk o zás kezdők és h alad ó k részére szept. 13—18-ig, hétfőn, szerd án és p én tek en d élu tán 5-től fél 8-ig. Az o k ta ­ tá s teljesen d íjta la n . Az iskola vezetője Bóna K ovács K áro ly .”5 A bein d u lás u tá n k é t h ó n ap p a l m á r színvonalas m u n k a fo ly t az iskolában, m ely ­ rő l a S zabad N ógrád színes rip o rtb a n szám olt be: „H eten k én t h áro m szo r a baglyasi iskola m e lle tt lévő »m ű te rem b e n « g yűlnek össze ezek a fiú k és lányok, hogy a n ap i n eh éz m u n k a u tá n b e lem e rü ljen e k a vonalak, tónusok, fo rm á k és színek csodálatos szépségeibe. B ányászok, iparosok, h á z ta rtá si alk alm az o ttak ezek a fiatalo k , a k ik n em csak helyből, de a k ö rn y ék m esszi ip a rtele p eib ő l is b e já rn a k ide. Z ag y v ap ál­ falva, Vizslás, S algótarján b ó l, 6—8 k m -rő l jönnek , hogy m e g tan u lják a v o n alak és fo rm á k r e j t e l m e i t ... A ra jz tá b lá ra fe ltű z ö tt p ap író k o n v idám , fü rg e u jja k vezetik a szenet és ceruzát. L assan kib o n tak o zik a kép, a m odell arca. M egnézzük a n ö v en ­ d ékek m u n k áit. R észben a falon, részben a szekrényben v a n n a k a képek. — A b alassa g y arm a ti k iá llítá sra is e lv ittü n k 30 d a ra b o t — m o n d já k kis b ü sz k esé g g el. . . 76 �A z iskola vezetője B óna K ovács K áro ly festőm űvész. F iatalo s le n d ü le tte l ta n ít, d ol­ gozik, segíti a tehetségeseket, hogy n e k a lló d ja n a k el. — Ezek a v áz lato k — m o n d ja — az ú j szakszervezeti székházhoz készülnek. A m u n k á t m á r m eg is k ezd tem B u d a ­ p esten . . . H ata lm a s m é re tű fresk ó lesz e z . . . A bányászo k titk o s erd ei gyű lését áb ­ rá z o lja m a jd az elnyom ás éveiben. Ez a m á sik pedig az elnyom ást, te rro rt, és a felsz ab a d u lást je lk é p e z i. . . H ata lm a s m unka, nagy tu d á st k ív án ó kép ek lesznek ezek, a m ik itt készülnek, ebb en az a p ró B ag ly as-b án y atelep i m ű te rem b e n és a b u d ap e sti S zakszervezeti S zékházra felk e rü lv e az egész v ilá g n ak m é ltá n h ird e tik b án y ászain k tö re tle n h ité t, m u n kakészségét és b iro d a lm á t a szocialista M agyarország m egvalósí­ tá sáb a n .”6 N éhány h ó n ap p a l később a m egyei szabadm űvelődési felügyelő, a b ag ly asaljai helyi ügyvezető je len tése a la p já n az a lá b b ia k b a n szám o lt be a V allás- és K özokta­ tásü g y i M in iszté riu m n ak az iskola m űködéséről: „A B ag ly asalján szerv ezett K épzőm űvészeti S zabadiskola ebb en az évben 1949. ja n u á r hó 24-én k ezd te m eg előadásait. A b e k ü ld ö tt te rv e ze ttő l a z é rt té rte k el, m e rt az ó raad ó képzőm űvész a bu d ap esti B ányász-szakszervezeti S zékház fa l­ festm ényén dolgozott egy hétig. A ta n m e n e t sz erin t: a la k ra jz , festés, szobrászat, an ató m ia, m ű v é sze ttö rté n et és esztétik a szerep el ta n tárg y k én t. Ó ra re n d : hétfőn: m in tázás és eszté tik a ; szerd án : a la k ra jz , an a tó m ia; p én tek en : alak rajz . Előadó: Bóna K ovács K ároly festő- és szobrászm űvész, ált. iskolai óraadó. H allg ató k névjegyzéke a lak rajz o n : 1. A ranyosi István, gy ári m u n k ás 2. D uba László, tervező 3. Földi József, üvegcsiszoló 4. G aram szegi László, m űszaki rajzoló 5. P e tik P iro sk a, h á z ta rtá sb e li 6. P olónyi József, b án y a írn o k (volt asztalos) 7. S ch riffe l F erenc, nyom dász 8. S zakács R udolf, gyári tisztviselő 9. T akács G éza, üvegcsiszoló 10. T uskai M argit, h á z ta rtá sb e li 11. V asas K ároly , kőfarag ó ta n u ló 12. B o jn a Ján o s, csillés (re n d ő rn ek m ent) 13. T uriczk i István, küldönc 14. G y ü re N ándor, üvegfestő 15. V incze József, v asu tas, p ály am u n k á s 16. D udás Istv án , esztergályos 17. B encze A ttila, vasutas, p ály am u n k ás S zobrászaton: 1. Bencze A ttila, v asu tas, p ály am u n k á s 2. V asas K ároly, k ő farag ó tan o n c 3. P e tik P iro sk a, h á z ta rtá sb e li 4. B ojna János, csillés (ren d ő r lett) 5. F öldi József, üvegcsiszoló 6. V incze József, vasutas, p ály am u n k ás 7. G aram szegi László, m űszaki rajzoló 8. P in csák József, asztalos ta n u ló 77 �A tan fo ly am láto g ato ttság a: a m egkezdéskor 90—100% -ban je len tek m eg az elő ­ a d á so k o n a hallgatók. K ésőbb a látogatottság i ará n y szá m fokozatosan csökkent. E nnek oka részben az, hogy tá rsa d alm i és egyéb elfo g laltság u k következtében n em já rh a tta k rendszeresen az előadásokra. Az átlagos létszám az egyes elő ­ adásokon jelenleg 5—6. A m ásik ok pedig az, hogy különböző tan fo ly am o k ra: szakszervezeti, továbbképző, általán o s iskolai és m ás esti ta n fo ly am o k ra is j á r ­ n a k a tanulók. E lm életi előad áso k at csakis a tan fo ly am h allg ató i sz ám á ra ta r t az iskola vezetője, szem léltető eszközök (vetítőgép) h ián y áb an . S zám ítás szerin t a tavaszi és k o ran y á ri időszakban em elkedni fog a h allg ató k szám a, m e rt az iskola m eg­ közelítése sokkal kedvezőbb lesz. E gyben jelentem , hogy az iskola a felügyelői h iv a ta l fedezet te rh é re a m ú lt­ b an sem m iféle felszerelést nem kapott. B alassagyarm at, 1949. m árcius hó 22. A felügyelői h iv atalb ó l távol. D óka S án d o r b e re n d e lt áll. ta n ító ’’7 A fővárosból Bod László lá to g a tta m eg az isk o lát 1949 m á ju sáb an . T ap a sztala­ ta it az aláb b i jelen tésb en foglalta össze: „M iniszter úr! A 255.332/1949. VI l. ü. o. sz. kiküldetési re n d e le t a la p já n f. évi m áju s hó 25-én B a g ly a saljára u ta zta m az o tta n i képzőm űvészeti szab ad isk o la ellenőrzésére és a tehetséges n övendékeknek felvételi vizsg ára való kijelölésére. M ájus 24-én d. u. 15 óra 30 p erc k o r in d u ltam B udapestről. B a g ly a saljára é r ­ kezve a helyi szabadm űvelődési ügyvezető C serh áti József, élm u n k ás jelv én n y el k itü n te te tt ta n ító és M üller P á l igazgató fogadtak, a k ik elv ezettek a szab ad isk o la helyéhez: a b án y a ált. isk o lájá n ak u d v a rá ra . Az o k ta tás egy m ű terem m é a la k íto tt v olt istálló helyiségben folyik. Az á t ­ a la k ítá st az isk ola tan ító i, a növendékek és az itt ta n ító B óna K ovács K ároly festőm űvész végezték, az építéshez szükséges an y ag o t a község lakossága a d ta össze. A kényelm es és jó l felszerelt m ű terem b en szorgalm asan dolgoztak m eg­ érk ezésü n k k o r a növendékek. K ülön csoportb an ra jz o lta k m é rtan i te ste k et a kezdők, fe je t ra jz o lta k a haladók. Az iskola fe n n ta rtá sá t h áro m te stü le t v á lla lta : 1) S alg ó ta rján i K őszénbánya N. V., 2) S alg ó ta rján város, 3) V. K.M. Szabadm űvelődési Főosztálya engedély a la p já n a N ógrád vm .-i S zabadm űvelődési Felügyelőség. A helyiséget a bánya ált. isk o lája (m ost állam osítás alatt) b ocsátotta rendelkezésre. Bóna K ovács az ált. iskolában a ra jz o t ta n ítja . 31 n y ilv á n ta rto tt szab ad is­ kolai növendék közül 5 szobrászatot, 26 pedig rajz o lást tan u l, v alam en n y ien m unkások, vagy m un k ás szárm azásúak. É letk o ru k 18—24 év között. A n ö v en d é­ kek a bánya, a helyi és p álfalv ai üveggyár, az acélgyár, a MÁV és kisüzem ek dolgozói. Az iskola vezetője Bóna K ovács K áro ly 1879-ben szü letett, a K épzőm űvészeti F őiskolát elvégezte, Réti növendék volt. N agyon sokat dolgozik a község m űvészeti életében; nem csak fest és m in tá z , de m ég a m á ju s 1-i felvo­ n u lá st is ő rendezi. N övendékeit kellő hozzáértéssel és szeretettel neveli nem csak m űvészi, han em általán o s k u ltu rá lis és politik ai von atk o zásb an is. O k tatásáb an h iá n y t a m ű v é sze t-tö rtén e t v o nalán ta p asz taltam , en n ek oka a csekély szám ­ 78 �b a n ren d e lk ez ésre álló szem léltető anyag. F e lm e rü lt k ív án ság o k : a növendékek sz ám á ra szükséges lenne an y ag térítés, kisebb összegű ösztöndíj, a felszerelés f e j­ lesztésére pénz, kö n y v tár, rep ro d u k ció és vetítőgép. F izetést a szabadm űvelődési felügyelőségtől m ég n em k ap o tt. A m egbízatásom a la p já n egyéni k o n zu ltác ió k a t fo ly ta ttam azo k k al a te h e t­ séges növendékekkel, a k ik e t a K épzőm űvészeti F ő sk o lára leh etn e ez év őszén k ü ld eni. B eszélgetésem eredm énye sz erin t a 12 je lö lt közül az a lá b b ia k a t ta r ­ to tta m jelö lendőknek: 1. D uba L ászló (1928) acélgyári alkalm azott, a p ja vízvezetékszerelő. Ideoló­ giailag fe jle tt, h a tá ro z o tta n tehetséges. 2. P in csá k József (1928) m intaasztalos. S zobrászn ak készül, 46-óta m in táz 3. T akács G éza üvegcsiszoló (1924) a p ja bányász. N agyon fe jle tt ízlése és m an u ális készsége, iparm ű v észeti p á ly á ra feltétle n ü l alkalm as. 4. P e tik P iro sk a m á r k a p o tt b eh ív ást kollégium i vizsgára. 5. V asas K ároly k őfaragó ta n u ló (1930) szobrászn ak készül, m űvészileg n a ­ gyon jó. A fe lv e tt v izsgálati jelen tés részletesebben a velem eg y ü tt dolgozó G yenes T am ás főiskolai tan árseg é d á lta l készül el, m ely et a b izo ttság n ak fogok b e n y ú jta n i. . . B udapest, 1949. m á ju s 27. Bod L ászló”8 A fen ti jelen tés k o m m e n tá lása k én t csak an n y it, hogy a jó sla t h am aro san v aló ra v ált, k ét tehetségesnek v élt je lö lt esetében, hiszen a S zabad N ó g rád 1950. m árciu s 3-i szám áb an a 6. oldalon ezt o lv a sh atju k : „ . . . D uba László, azó ta m á r a K épzőm űvé­ szeti Főiskola növendéke. P in csák József is o tt v an m ár, in n e n in d u lta k el, ebből a kis m u n k ás képzőm űvész c s o p o rtb ó l... „ Bod L ászló egyébként is nagyon jó érzékkel íté lte meg az iskola növendékeit, h iszen P in csák József P a ta k i József n é v e n — ha nem is le tt s z o b rá sz — festő k én t m e­ g yénk legjo b b jai között v an n a p ja in k b a n is. K itű n ő szobrász le tt V asas K árolyból is, b á r ő nem m egyénkben él. S alg ó ta rjá n b a n a lk o t viszont az eg ykori üvegcsiszoló T ak ács G éza az Ö blösüveggyár iparm űvésze. Az iskola n ö vendékei közül egyéb­ k é n t m ások is eredm ényesen sá fá rk o d ta k tehetségükkel, hiszen többek között G y ü re N án d o r és Polonyi József is a N ógrád m egyei K épzőm űvészeti S tu dió ak tív tagja. A B aglyasaljai K épzőm űvészeti S zabadiskola tö rté n e té rő l m ég an n y it tu d u n k , hogy 1949-ben fe sz tiv á l-k á llítá sra készültek a növendékek a B u d ap esten m eg ren d e­ zésre k e rü lt I I. V ilágifjúsági T alálkozó tiszteletére. 1951. m áju s 10-én D öbröczöni K álm án főiskolai ta n á r és M olnár József tan árseg éd k ereste fel teh etség k u ta tás cél­ já b ó l Bóna K ovács K áro ly növen d ék eit.9 N em sik e rü lt pontos a d a to t fe lk u ta tn u n k az iskola m egszűnésére vonatkozólag. M indössze a n n y it tu d tu n k meg, hogy az ötvenes évek első éveiben m ég m űködött. T e h á t 7—8 é v re teh ető tö rté n e te a n n a k a képzőm űvészeti szabad isk o lán ak , am ely ren d k ív ü l nagy szerep et já tsz o tt N ógrád m egye képzőm űvészeti életén ek fe lle n d ü ­ lésében. A z iskola m ű v észtan ára, Bóna K ovács K ároly is elév ü lh e te tlen érd em ek et sz erze tt a n ó g rád i képzőm űvészet fejlesztésében. 79 �J E G Y Z E TE K 1. K épzőm űvészeti élet a f elszabadulás u tá n ; A M ű v észettö rtén eti D o k u m en táció s K özpont F o rrásk iad v á n y ai I I . Szerk.: N ém eth L ajo s; A z an y ag o t gy ű jtö tte, re n ­ dezte, jegyzetelte K iss Dezső; B ud ap est 1965, 30. 1. 2. U. o. 34. 1. E redeti fogalm azvány. Mü . Min. Ira ttá r. V. K. M. S zabadm űv. Oszt. 1948/49-121-2 B aglyasalja (233218/1948). A szabadiskola m u n k a te rv é t „fe lü lb írálta és engedélyezés céljáb ó l” N ógrád—H ont v árm egye szabadm űvelődési felügyelője 1948. decem ber 15-én te rje sz te tte fe l a v a llá s- és közoktatásügyi m inszterhez, egyben je le n te tte az t is, hogy az iskola k öltségeinek fedezését a s a já t ellátm án y a te rh é re elv állalta. 3. K ovács Ján o s: M űvészeti M unkás Főiskola — S alg ó ta rján , 1946. N ógrád, 1966. jú n iu s 4. 4. 1. 4. U. o. 5. S zabad N ógrád, 1948. szeptem ber 9. 4. 1. 6. H. Gy.: K észül a b ud ap esti szakszervezeti székház fre sk ó ja — L áto g atás a bag ­ lyasi m u n k ás képzőm űvészeknél — ; S zabad N ógrád, 1948. n o v em b er 18. 3. 1. 7. K épzőm űvészeti élet a felszabadulás u tá n ; I. m. 35—36. 1. E red eti tisztázat. Mü. M in. Ira ttá r. V. K. M. S zabadm űv. Oszt. 1948/49-121/2— B ag ly asalja (252902/1949.). 8. U. o. 37. 1. E gykorú írógéppel ír t jelentés, am ely n incs kézzel aláírv a. (H itelességét a h á tla p ­ já n elh ely ezett egykorú m in isztériu m i ik ta tá si—érk eztetési bélyegző len y o m ata ta ­ n ú sítja.) M ü. M in. I ra ttá r. V. K. M. S zabadm űv. Oszt. 1948/49-121/2—B a g ly a salja (255914/1949.). 9. K ovács Já n o s: I . m. 80 �SOM OSKEŐ Y ISTVÁN: FÖLDALATTI SZÉNBÁNYÁSZATI MÚZEUM N ógrád m egye n éhány, szem léltető, ism eretterjeszté si és idegenforgalm i célra szán t látv án y o sság a a keletkezés id ő p o n tja sz erin t országos v iszo n y latb an első h ely et foglal el: B a lassag y arm ato n lé te sü lt az első hazai sk an sen , a „Palóc u d v a r”, S alg ó ta r­ já n b a n a m a g y ar vid ék első M unkásm ozgalm i M úzeum a, H ollókő falu m ag ja az első hazai n ép i építészeti rez erv átu m , végül 1965. m áju s 1-én n y ílt m eg S alg ó ta rjá n b a n M agyarország első és egyetlen F ö ld ala tti S zénbányászati M úzeum a. F ö ld ala tti B á n y am úzeum unk a m ásodik E urópában. A z első B ochum ban, a n y u ­ g atn ém et kőszénm edencében van. N ém ileg hasonló ilyen intézm ény a p rág a i Ip a ri M úzeum ép ü lete a la tti is, de nem ered eti, h an e m u tá n z o tt v ág ato k b an elh ely ezett és n em csak szénbányászati, han em általán o s b án y a ip a ri m úzeum részleg. Jó m eg oldásnak bizonyult, hogy a m úzeum ot a régi, sa lg ó ta rjá n i b án y atelep ü lés tőszom szédságában, te h á t közel a város központjához, helyezték el. N em ta lá lh a tta k v o ln a a lk a lm a sa b b a t m in t az 1879-ben m eg in d íto tt, m a jd 32 évi szünetelés u tá n 1937-ben ú jra n y ito tt és egészen 1951-ig üzem elt Jó z sef-lejtő sak n át. N agy előny az is, hogy a m ú zeum m á á ta la k íto tt bán y án ak , m in t m entési g y akorló tá ró n a k élő re n d e l­ tetése is m a ra d t, így a szakszerű k a rb a n ta rtá s is biztosítv a van. A m úzeum fö ld a la tti folyosóinak hossza 280 m, a szintkülönbség pedig 35 m. Így lehetővé vált, „hiteles” k e re tb e n a szénterm elés több m in t százéves fejlődését, a kezdetleges m ódszerektől a korszerű, gép esített eljáráso k ig b em u tatn i. Igy sik e rü lt érz ék eltetn i a bányászok fontos, nehéz és n éh a veszélyes m u n k á já t. A n ép ­ szerű s a z é rt a nagyközönség sz ám á ra hasznos tá jé k o z ta tá s a leglényegesebb fö ld ­ ta n i és m ű szaki tu d n iv a ló k a t öleli fel. A szem léltetés m ag asfo k ú élethűsége kielégíti a nézők tu d á sv ág y á t és valóságos é lm én y t n y ú jt. A látn iv aló k é rté k é t n ag y b an em eli, hogy a fö ld alatti b án y am ű v elés olyan ip a r­ ág, am ely n ek idegenek általi m egtekintése körülm ényes, n em veszélytelen és m i­ u tá n az ü zem et zav arja, tilos. E r itk a látványosság v o n zalm át bizo n y ítja s ű rű láto g ato ttság a. T av aly m integy tizenegyezer szem ély, köztük igen sok külföldi vendég te k in te tte meg. A m úzeum jellege, a b e já ra tn á l elh ely ezett tá jék o z ta tó tá b la szövege szerin t „technológiai és tö rté n elm i m ú zeu m ”. M in d k ét jelző helyénvaló, m e rt tá rg y a m in t­ egy 100 év bányatö rtén elem , m elyből közel 80 év hősi osztályharc, am elyben a b ányászok dicsőséges sz erep et v ittek , továbbá 20 év felszab ad u lás u tá n i h alad á s m ű ­ szaki és szociális té re n egy arán t. T echnológiai részében a k iá llítá s visszanyúlik G eorgius A gricola (1494— 1555) „D e re m e tallica” cím ű, in k á b b é rc b án y ászatra vonatkozó fo rrásm ű v ére. Jó á tte k in ­ té st n y ú jt tá rg y i—m űszaki anyagával, szerszám ok, készülékek, m űszerek, term elési és szállító gépek, v a la m in t b erendezések tekin tetéb en . A tö rté n elm i rész, n y ilv án tech n ik ai okokból, egyelőre m ég szű k eb b re szabott. Id eta rto zik a társa d alo m tö rtén e ti, v a la m in t g azdaságp o litik ai dokum entáció. B iz­ to sra vehető, hogy m ih e ly t a körü lm én y ek m egengedik, illetv e m ih e ly t a m úzeum bővül, ahogy az te rv b e v an véve, a bányászok szociális h ely zetén ek — a k a p ita lista 6 81 �tá rsa d alo m időszakától a szocialista fe jlő d é sig — több h ely et leh et szentelni m ajd . M i­ ly e n sokatm ondó p éld áu l a „P olitikai Ú jdonságok” 1861. ja n u á r 17-i szám ából idézett, a tá ró falá n olvasható közlem ény: „A term elési költség a szén m á zsájátó l 6 k ra jc á rra te ­ hető, s így 8 k ra jc á r a tiszta nyereség!” F eltehető, hogy ilyennem ű ad a tsz o lg áltatás­ ból n éh a átfed ések ad ó d h a tn a k a m a jd újból m egny itan d ó M unkásm ozgalm i M úzeum d o k u m entációjával. Ez azonban nem volna gátló körülm ény, m e rt a k é t m úzeum láto g atóinak egy része elő re láth ató lag nem azonos. K itű n ő ö tle t volt, a m úzeum k erítésé n k ív ü l „régi b á n y a te le p i sk a n sen t” lé tesí­ teni. Az ép ü let egyik helyiségében 1922-től 1929-ig te rjed ő N épszava cikksorozat tü k rö zi az ellen fo rra d alm i korszak b ányászsorsának egy részét. E sajtószem elvények a felszabadulás idő p o n tjáig való fo ly ta tása szintén n y ilv án a jövő egyik felad ata. A m úzeum v á rh a tó to vábbfejlesztése so rán b izo n y ára a felszab ad u lás u tá n i id ő szakra vonatkozó tá jék o z ta tó anyag is h ely et fog kapni. A ki a b án y a sötétségéből az an n y i ízléssel k ia lak íto tt, k u ltu rá lt elő k ertb e kilép, ezen tú l m ég nagyobb m egbecsüléssel gondol m a jd b án y ászain k ra. Ez a szép p a rk alk alm as volna hagyom ányápolásra. I tt le h etn e m éltó k ö rn y ezetb en b án y ászain k v é rta n ú in a k és elh ú n y t hőseinek em lék é t m egörökíteni. F ö ld ala tti b án y am ú zeu m u n k a m aga nem ében egyedülálló vívm ány, am ely é rt m indazoknak, a k ik m egv aló sításán ál k ö zrem űködtek őszinte elism erés jár. 82 �KÖRKÉP G O RD O S JÁN O S: A FILO ZÓ FIA I ISM ERETTERJESZTÉSRŐL M áju s 16— 17-én S a lg ó ta rjá n b a n ta r ­ to tta ü lé sét a T IT O rszágos Filozófiai v álasztm án y a. A k é t n ap során három re fe rá tu m és a v álasztm án y írásos je ­ len tése fe le tt folyt a vita. B alló Istv á n „A filozófiai ism erettejesztés fela d ata i p á rtu n k X I. kongresszusa u tá n ”, Z rin ­ szky L ászló „A filozófiai ism e re tte r­ jesztés m ó d szertan i p ro b lém ái” és Von­ sik G y u la „A filozófiai ism eretterjeszté s szerep e a helyes é rté k re n d k ia la k ítá sá ­ b a n ” cím m el ta rto tt előadást. P á rtu n k IX . kongresszusa új m u n k a ­ p ro g ra m o t á llíto tt a filozófiai ism e re t­ te rje sz té s elé is — k ezdte re fe rá tu m á t B alló elv társ. A szocialista tá rsa d alo m felép ítésén ek id ő szakában egyik leg­ fo n tosab b fe la d a t a gazdasági ép ítő ­ m u n k a m agasszintű m egvalósítása, ezért h a tá ro z ta el p á rtu n k az új gazdasági m echan izm u s bevezetését. K övetkezm é­ nyeirő l, h a tá sá ró l szám os téves nézet te rje d t el, am elyek k o rrig á lá sáh o z nem elegendő csupán a p o litik ai tá jék o z­ ta tá s — b á r ez sem h an y ag o lh ató el. A torzításo k leküzdésének azonban el­ en g ed h etetlen feltéte le a m élyebb össze­ függések feltárása. E zért a filozófiai is­ m e re tt erjesztés k ö zép p o n tjáb a a v ilá g ­ nézet, e tik a és az érd ek p ro b lém áin ak elem zését k ell állítan i. T á rsa d a lm u n k szocialistává v álásá n ak fo ly am ata élesebben v eti fel az ú j tu ­ dom ányos világ n ézet k ia la k ítá sá n a k szükségességét. É v rő l-év re növekszik azoknak a szám a, a k ik elfo rd u ln a k a régi világnézettől, igyekeznek m egis­ m ern i a term észeti és tá rsa d a lm i való­ ságot helyesen kifejező v ilág n ézetet. A szocialista v ilág n ézet k ia la k ítá sa nem m ost kezdődött. T á rsa d a lm u n k szellem i életé n belül növekvő szerepe figyelhető meg. Azonban a világnézeti harcon be­ lül a hangsúlyt az idealizm us, vagy azon belül a vallásos világnézet kritikájára helyeztük, és nem a tudományos v ilá g ­ nézet m egism ertetésére. Bár az idealista világnézet kritikájáról sem m ondunk le a jövőben sem, azonban m unkánk kö­ zéppontjába a m arxista világnézet m eg­ ism ertetését kell állítani. E nnek m eg­ felelően kell m egfogalm azni a filozófiai előadások té m á it is. E fe la d a t m eg v aló sítása n em csak a filozófiai szak o sztály o k ra h áru l. Igen sokat seg íth etn én ek a m a tem atik ai, fi­ zikai. csillagászati, biológiai, k ém ia szakosztályok is azáltal, h a a te rm ész et­ tudom ányok egyes p ro b lém áin a k k ife j­ tések o r a té m a világ n ézeti k o n zek v en ­ c iáit is m egfogalm aznák. Sőt m ég a k ü ­ lönböző szervek eg y ü ttm ű k ö d ésére is szükség voln a a m u n k a h aték o n y a b b á tételéhez. E lőbbre kell lép n i az erkölcsi felfogás te rü le té n is. Az ú j re n d az erkölcsi alap e lv ek e t és n o rm á k a t is ú j ta rta lo m ­ m al tö lti meg. Ezek m eg ism ertetésére és 83 �készséggé v álása a világnézet teljesebbé té telének f eltétele is. K ü lö n k i kell em eln ünK a szocialista h azafisá g és a p ro le tá r in tern acio n alizm u s p ro b lé m á já t am ely rő l sok szó ese tt ugyan az előző év ekben, de csak az általán o sság szin t­ jén. a patriotizmus kialakításában a haza konkrét eredm ényeihez (anyagi és szellem i) fűződő érzelm i kapcsolatoknak döntő szerepük van. C sak ezek alap já n , ezek ism ereté b en a la k u lh a t k i az igazi szocialista hazafiság. A szocializm us te lje s győzelm e feltételezi m in d e n nép m u n k á so sztály án ak összefogását is, en ­ n ek pedig szerves része a p ro le tá r in ­ tern acionalizm us. E rkölcsi tu d a tu n k b a n m a m ég erősen érezhető a burzsoá erkölcs hatása, ezért tá rsa d alm i viszonyunk fejlődésével egy­ időben ezeknek a m a ra d v án y o k n a k a felszám o lására is gondolni kell. Az em ­ b erek szívesen elfo g ad ják a szocia­ lizm us ere d m én y eit és g y ak ra n h i­ v atk o zn ak tá rsa d a lm u n k b a n b izto síto tt jo g a ik ra is. Id ő n k én t m egfeledkeznek azo n ban arró l, hogy a sik erek egyik fel­ té te le a kötelességek m e g tartá sa. Jog és kötelesség összefügg, ezért az erkölcsi tudat fejlesztésének egyik fontos fela­ data a köztük lévő dialektikus kapcsolat tudatosítása. T ársa d alm u n k anyagi élete változik és ez a válto zás a fejlődés irá n y á b a h at. A fejlődés m eggyorsítását v á rju k az új gazdasági m echanizm us bevezetésétől is, am elynek m egvalósítása ö ssztársadalm i é rd e k , m ivel létviszonyaink m agasabb sz in tre em elését szolgálja. A tö rv én y azon ban csak a lehetőséget je len ti, a valóság alak u lá sa azonban az em beri cselekedetektől függ, m elyeknek m eg h a­ tá ro z ó ja az érdek. Az érd e k fogalm áról, ta rta lm á ró l az u tóbbi időben sok v ita h an g zo tt el. A k ö ztu d atb a n m ég m indig in k á b b a pe­ jo ra tív érte lm e ism ert. E fogalom nak vissza kell ad n i az igazi értelm ét, m e rt 84 a tá rsa d a lm i g y ak o rla t bizonyítja, hogy a szocialista tár sada lom dolgozóinak cse­ lek ed eten él is m eg h atáro zó tén y ező k én t h at. Nem szabad erk ö lcstelen n ek te k in ­ teni te h á t azt, aki érd e k ek fo ly tá n végzi el jó l m u n k á já t, és vesz rész t a k ü lö n ­ böző ügyek intézésében. Ö ssztársad alm i érd e k az á ru v ála sz té k á n a k bővítése, a term elék en y ség em elése, a m u n k afeg y e­ lem m eg szilárd ítása, stb. A z egyénnek v iszo n t alap v ető érd e k e létén ek ja v ítá sa , am ely függ a tá rsa d a lm i é rd e k m eg­ v aló sításáb an való részv étel m értékétőL M inél in k á b b a tá rsa d a lm i érd e k irá ­ ny áb a h a t az egyéni cselekvés, a n n á l in k áb b m eg v aló síth ató az egyéni érd e k is. A k ettő te h á t jo b b an találk o zn i fog, m in t k o ráb b an , a m it az anyagi é rd e­ keltség d iffe ren ciáltab b alk alm az ása is elősegít. M inden tu d o m án y ,de k ülönösen a filozófia, m egköveteli bizonyos m ódszer tan i elvek figyelem be való v ételé t és alk alm azását. E rrő l b eszélt és ad o tt hasznos ta n ác so t a résztv ev ő k n ek Z rinszky László. Sokan a n ép m ű v elési fo rm á k k ö te t­ lenségéből a sp o n ta n eitásra, ad hoc szerűségre, v életlen szerű ség re k ö v etk ez­ tetnek . A recep tszerű ség et u g y an k e­ rü ln i kell, de a m ó d szertan i elm élet alk alm az ásá ra szükség van. Egyesek úgy gondolták, hogy a filozófia, m ivel világnézeti tud o m án y , a k k o r is h at, h a a közvetítő eszközöket elh an y ag o lják . A filozófiai ism eretterjeszté s h a té ­ kony ság án ak egyik k ö v etelem én y e az életszerűség, am ellyel szorosan össze­ függ a korszerűség. A m a p ro b lé m á ira kell v álasz t adni, tá rsa d a lm i, p o litik ai k érd é sek re kell felelni a filozófia szin t­ jén. A töm eg reá lis és lényeges p ro b lé­ m áihoz kell kapcsolódni. E n n ek k étféle to rzu lásáv al ta lá lk o z h a tu n k á lta lá b a n . Az egyik az am ik o r v u lg á ris érte lem b en v e tt a k tu á lis felé való k özeledést é r tik . �A m ásik, am ik o r a m odernségben való tetszelgéssel a fo rrá sb a n lévő p roblém ák é lé t elto m p ítják . Fontos követelm ény a közérthetőség, am ely feltételezi a fokozatosság é rv é­ nyesülését, a szem léletességet, v a la m in t az elő ad ás n yelvezetének és stílu sán a k p ro b lém ájá t. N em h an yagolható el az érdekesség, m in t kö v etelm ény sem. Az előadás h a ll­ gatói érd e k ese t sz eretn e k h allg atn i, ez ért élm ényt kell n y ú jta n i az előadó­ n ak , ki k ell elégíteni az érdeklődést. Az előadók n agy része azonban n eg a tív tí­ pusú, m ivel hem zsegnek az olyan je l­ leg ű kifejezések, m in t „nincs m ódom ­ b a n k ife jte n i”, „m ajd errő l m ásk o r be­ szélek ”, esetleg m ás összefüggésben visz­ sz a té rh e tü n k az elem zésre”, stb. Ezek a k ifejezések csökkentik a h allgatóság figyelm é t, pedig az előadás h aték o n n y á v álásáh o z a befogadó a k tiv itá sa is szük­ séges. E zért a közlőnek tö rek e d n i kell a h allg ató ság ak tív részv ételén ek b izto­ sítá sá ra is. Tévedünk azonban akko r, h a az a k ti­ v itá s t k izáró lag ezektől a tényezőktől te k in tjü k függőnek. U gyanis a befogadó p szichikai sajátossága, világnézete, az elő ad ás v ilágnézeti m ik ro k lím á ja m ind befolyásoló tényező. V onsik e lv tá rs előad ásáb an foglalko­ zo tt az é rté k ek — elsősorban a k u ltú ra te rü le té n jelentkező — hetero g én felfo ­ gásával. V árható, hogy az új gazdasági m echanizm us bevezetésével az em berek figyelm e még fokozottabban a pénz felé fo rd u l. P edig tá rsa d a lm u n k fejlő d é­ sének kö v etelm énye a k u ltú rá lis é r té ­ k ek tu d a to sítása és m egbecsülése. A filozófiai ism eretterjeszté sn ek fokozot­ ta b b a n k ellen e foglalkozni a helyes é r ­ té k ité letek k ia lak ításá v al. A v ita elsősorban a fen tiek b en ism er­ te te tt referátu m o k h o z kapcsolódott, azonban szóba k e rü lte k olyan p ro b lé­ m á k is, am elyek a népm űvelés, azon belül az ism eretterjeszté s általán o s p ro b lém áit érin te tté k . T öbben szóvá te tté k az alkotó v itá k szükségességét, am elyek valóban csak d ifferen ciált, azonos m űveltségi szin tű h allgatóság k ö réb en v o ln á n ak m egvaló­ síth ató k . Ma az o n b an ez a szem pont m ég m ásodlagos, m e rt népm ű v elő in k „töm egeket” a k a rn a k b izto sítan i az elő­ adásokhoz és nem azonos érdeklődési körű, vitatkozni ak a ró kis csoportokat. B írá lh ató az ism eretterjeszté s m e re v ­ sége is. A k u ltú ro tth o n o k elő re elkészí­ tik te rv e ik et, am ely ek et „teljesíten i” kell, hiszen azt k é rik szám on tőlük. E n ­ n ek k ö vetk eztéb en a közben felv ető d ö tt igények kielég ítésére csak a következő idényben k e rü lh e t sor. Ez a m erevség le h ete tle n n é teszi a p ro b lém ák gyors m egválaszo lását és m a g y aráz atá t. Ö sszegezve a tanácskozás ta p a sz ta la ­ ta it m e g állap íth atju k , hogy a filozófiai ism eretterjeszté s fela d atk ö re i az a lá b ­ b iak: 1. Az új gazdasági m echanizm us m élyebb összefüggéseinek m eg­ ism ertetése. 2. Az érd e k és a tu d a t k ap cso latán ak b em u tatása. 3. A m a rx ista v ilág n ézet m egism er­ tetése. M indez m egvalósításához a m ódszer­ tan i prob lém ák tisztázása m a m á r el­ en g e d h etetlen ü l szükséges. Örü lü n k an n ak , hogy egyre több o r­ szágos rend ezv én y színhelyéül v álasz t­ já k S alg ó ta rján t. Úgy gondolom , hogy ezek m ind h o zz ájáru ln ak a pezsgőbbé váló szellem i élet k ialak ításh o z. 85 �C S O N G R Á D Y B ÉLA : PRO LETÁRIRÓ , DE N EM „V ASBAÖ LTÖ TZÖ TT” Arcképvázlat Baráth Lajosról 1 . T űz és korom cím m el, a közelm ú lt­ b an je le n t m eg B a rá th L ajos ötödik kötete, am ely írói fejlő d ésén ek ú ja b b állom ása. Ö röm m el k o n sta tá lja ezt v a ­ lam ennyi iro d alo m b arát, é lje n az o r­ szág b árm e ly ik sa rk á b a n is. Mi, n ó g ­ rád i olvasók azonban — an élk ü l, hogy b árm ifé le m esterséges h a tá r t h ú zn án k a te rü le te k között — m eg k ü lö n b ö ztetett érd eklődéssel vesszük kézbe a kötetet, hiszen író ja szem élyes ism erősünk, a „testv ér g y árv á ro sb a n ” M iskolcon szer­ k eszte tt N ap ja in k cím ű észak—m a­ gyarországi irodalm i la p gyakori sz er­ zője, m u n k a társa . A tájegységi együvé­ ta rto z á s érzése jogosít fel, hogy öröm ­ m el üdvözöljük a le g ú jab b B a rá th -re ­ gény m egjelenését. És m ég valam i! Az a m iliő ugyanis, am ely et B a rá th L ajos könyveiben m egrajzol n em csak az A vas­ környéki, h an e m a nó g rád i em b ern ek is sa já tja , aki szintén az égbetörő g y ár­ kém ények, a hegyek ölén m eghúzódó b án yák, az új v ilágot te re m tő építkezé­ sek szom szédságában él. Az író ötödik könyvének m egjelenése m indezeken tú l a szám vetésre is jó alkalom : hová ju ­ to tt el B a rá th L ajos szim p atik u s tö re k ­ vései ú tjá n ? 2. Az iro d alm i alk o tásn ak m indig é rté k ­ m érője, hogy m it tu d k o ra tö rté n elm i lényegéből, fejlődési tendenciáiból m eg­ ragadni. N em csak a rró l v an szó, hogy a nagy átala k u lá so k erkölcsi-lélek tan i jellem ző it fő k én t az irodalom hagyo­ m ányozza tovább, h an e m arró l is, hogy egy-egy m ű m indig csak a le g alap v e­ tőbb tö rté n elm i tém ák o n le tt naggyá. 86 Az elm ú lt év ek kiem elk ed ő alk o tásai is— R ozsdatem ető, H úsz óra, H ideg n a­ pok, hogy csak n é h á n y a t em lítsü n k a reg én y ek közül — ezt igazolják. U gyan­ a k k o r iro d alm i é le tü n k b e n ellen téte s ten d en ciák is érv én y esü ln ek . A n o v el­ lá ra v o n atk o zta tv a F arag ó V ilm os ezt így h a tá ro z ta m eg a k ö zelm ú ltb an az É let és Iro d alo m h a sá b ja in : Félő, hogy az új m ag y ar n o v ella a p e rifé riá ra szo­ rul, te m a tik a i és ta rta lm i szem pontból is. K iv ételek p ersze v an n a k , d e az ú j m ag y ar n o v ellák többsége n em o n n an m eríti an y ag át, ahol a v ilág tere m té se zajlik. Á llóvizekből m eríti. A szó leszű­ k íte tt érte lm é b en való m ag án em b eri szférákból. N em tu d em b eri do k u m en ­ tu m m á nőni — m in t a m a u p assa n t-i vagy a m óriczi n o v ella—, m e rt n em a tá rsa d a lm i em b ert d o k u m e n tálja.” Nos, B a rá th L ajos m in t n o v ellista, és m in t reg én y író e g y a rá n t a k iv é telek so­ rá b a ta rto zik . T ém áit a g y árak , b án y ák , építkezések v ilág áb ó l m e ríti, h ő seit a kétkezi m u n k áso k k ö réből v álasz tja . Írásai m ai é le tü n k egy d a ra b v aló ság át — „ahol a v ilág te re m té se z a jlik ” — re jtik m ag u k b an . A m u n k á sem b er és a tá rsa d alo m viszo n y án ak n em csak ú j n é­ zőpontú áb rázo lását, d e felfed ezését is n y ú jtják . A v áro s é le té t B a rá th n em v a ­ lam iféle u rb á n u s m ódra, n em a m ú lt irodalm i kliséi a la p já n áb rá zo lja . Ú gy tud friss és m o d ern lenni, hogy m in d ig em berközelben m arad . Ez m eglehető­ sen r itk a tu la jd o n sá g a fia ta l író in k n ak . B a rá th írói m a g a ta rtá sá n a k szerénysé­ gével k i is tű n ik nem zedékéből. A rs p o eticája: szeretni azo k at az em b erek et, ak ik rő l ír. V elük érezni, ig a z sá g u k k a l egy ü tt lé tez n i. Ön m ag áró l ír ja : „H őseim tö b b n y ire k étk ezi m unkások. M agam is �k étkezi m u n k ás voltam : hosszú éveken á t az ép ítő ip a rb a n , b án y á b an dolgoz­ tam . S h a a szem élyes ism eretség m ég n em is p re d e sz tin á lja a m űvet, an n y it az o nban feltételez: h a az író be­ lo p ja m ag át az írá sa ib a — s ez m indig így v an! —, a k k o r n em lom b ik b an fo rm ázo tt em b erek e t „elevenít” meg, h an em valóságost, érzőt, szenvedni és ö rü ln i tu d ót. B a rá th L ajos p ro letáríró . É le ttap asz­ ta la ta ib a n és szem léletében az. De nem „v asb aö ltö zött” — v a llja ró la Sz. K o­ v áts L ajos a K o rtársb an . P ro le tá rv ilá g a a népm esék regén y ein ek tü n d é ro rsz á ­ g ára h aso n lít leg in k áb b : re tte n e te se k a p róbák, d e végül is győz a jó. Ez a vi­ lág stilizált, de m égsem irre á lis: az o sztály n ak a tudatoson innen, szinte v eg etatív erői tö rté n ete it, em bereit, a ta lp u k o n ta rtjá k . A gyengédségnek és a férfiassá g n ak sajáto s keverékéből tá p ­ lálkozik írá sa in a k m inden m ás v onás­ nál szem b etűnőbb jellem zője. Ez a fiús b áj az, am i a népm esékkel rokon fris­ seség és érin tetle n sé g v a rá z sá t ad ja, s am i eg y ú ttal jelzi az író k o rlá ta it is. Nem k ív á n ja m eg v áltan i a világ o t m eg­ hö k k en tő felfedezésekkel, d o k trin e r k á r ­ ty a v árak b ó l szerzett robotkozm oszok­ kal. C é lja in ak ez a k orlátozása erénye és vég lete egyszerre. 3. 1962-ben az Új term és sorozatban je­ le n t m eg első k ö te te E m ber fe h é r b o t­ ta l cím m el. H uszonhét éves v olt akkor. A zóta a le g friseb b et is b eleszám ítv a m ég négy: H ázak tá b la n élk ü l (1963), A d íszh al (1963), L opakodó p réd ik á to ro k (1966), T űz és korom (1967). Öt év a la tt öt k ö tet: bizony nem is kevés. B a rá th L ajos teh etség én ek és la n k a d a tla n a l­ k o tó k ed v ének bizonyítéka. E gyéni élm ényanyagú, e re d e ti m on­ d an iv aló t hordozó novelláiban, k isregé­ nyeib en azokat a n éh a apróságoknak tűnő, de lényeges m o zzan ato k at v illa n tja meg, am elyek az e m b erala k ító fo ly am a­ tok fo rd u ló p o n tjai. A G yávaság, A vo­ n ato k pon to san in d u ln a k , a L opakodó p réd ik áto ro k , A h ét százh atv an n y o lca­ dik ó rája, az Ité let cím ű n o v ellák m u n ­ kásai, vagy a K u szen d a lányok cím ű k isregény b án y ászai a n y ers in d u la to k v ilágában éln ek és dolgoznak, m élyen szunnyadó érzéseik azo n b an em b erré a v a tjá k őket. A z író n em csak te tte ik b ő l és szavaikból ism eri őket, h an e m fel­ tá rja a k ü lv ilág tó l e lre jte tt g o n d o latai­ k at, érzéseik et is. N agy é rd e m ü k ezek­ n ek az íráso k n ak , hogy poézist k ere s­ nek a m un k ásh étk ö zn ap o k b an . B a rá th L ajos n em csak a m u n k á b a n v olt sokáig tá rs u k a Peszkó L alák n ak , a B azsekoknak és a tö b b iek n ek , h an e m eg y ü tt is lak o tt, é lt v elü k a m u n k á s­ kolónián, ah o v á n ag y ap ák szó játék a sz erin t „a P o k lo t terv ezték , d e az ördög oly szegényesnek és m ocskosnak ta lá lta e helyet, hogy m á r az első n ap o n to ­ váb b állt, s a föld alá m e n ek ü lt.” A z író H ázak tá b la n élk ü l cím ű reg én y éb en egy ilyen kolónia é le té t ö rö k íti meg, k i­ vételes atm o sz fé ra terem tő erővel. A kö­ te t a já n lá sá b a n „ r e jte tt” cé ljá t is e lá ­ ru lja : „A ttila fiam n ak ; Te, ak i m ég o tt születtél azon a k olónián, a tá b la n éI ­ k ü li h ázak egyikében, m ire m eg tan u lo d a b e tü ket s e k ö n y v et érte n i, a B ónis­ te lep re csupán e kö n y v em lék eztessen — m ásról szólnak m ajd elbeszéléseim hozzád; a z é rt tu d já l v a la m it n agyapáid, apáid egykori so rsáró l is.” K ró n ik ássá, egy sajáto s életfo rm a k ró n ik á sá v á v ált B a rá th L ajos ezzel a k ö tettel. 4. A L opakodó p réd ik á to ro k rem ek b e ötvözött n o v ellái u tá n m á r v á rh a tó volt, hogy m egszületik a B a rá th á lta l á b r á ­ zolt életfo rm a viszonylag átfogó szin té­ zise is. A T űz és k o ro m ily e n ig énn y el íródott. 87 �A z Új Írá s h a sá b ja in m á r m egjelent regény új o tth o n t alap ító m unk ásem b e­ re k tö rtén ete. A M agvető K iadó m inden bizonnyal a növekvő közérdeklődést k i­ elégítendő je le n te tte m eg könyv alak b an is. Az olvasm ányos tö rté n e t m u n k á sk ö r­ n y ezetben bonyolódik, em beri sorsokat m u ta t be m eggyőző hitelességgel. A m ű rokonszenves hősei valam en n y ien m u n ­ kások, a k ik a B ükk lá b án á l fekvő H a­ ran g odon új v aro ste le p et építenek. A zt a k a rjá k , hogy békés o tth o n u k táv o l le­ gyen a gy ár füstös levegőjétől, em be­ rib b körü lm én y ek között a k a rn a k élni. E g y m ást segítve szorgoskodnak a h áz­ ép ítésnél, am ikor v á ra tla n bonyodalom tám ad. Időközben ugyanis fölem elik a fe lp a r­ cellázott telk ek á rá t, s így az új tu la jd o ­ nosok rem é n y t keltő te rv e felb o ru ln i látszik. F öllázadnak, m e rt a d rá g a te ­ le k á ra t nem tu d n á k törleszteni. Meg sem v á rv a azonban a k é rv é n y eik re re ­ m élt választ felép ítik új o tth o n a ik a t és b eköltöznek a friss m észszagú házakba. E ddig a tö rté n et, am elynek során m eg ism erjük a m u n k á ste lep lakóinak g o n djait, öröm eit, belső világát. M eg­ ism erk ed ü n k a rokonszenves p á r ttitk á r Bánó P állal, a k itű n ő szervező Lipó G yulával, a szívtelen K oósnéval, a k ik a ­ pós V iharnéval, a talp ig em b er K ereső B e rta la n n a l és a közös m u n k á t h á trá l­ tató m a ra d i jehovások sz ek tájáv al. Az író kitű n ő en jellem zi hőseit, sz erete tte l szól róluk. H ogyisne tenné, am ik o r még a m indig m orózus S pisák Jó sk a is fel­ derül, h a k alap ácso t fog a kezébe. Moz­ d u la ta i b ű v észm u tatv á n y k én t h atn ak , úgy p atto g a kezében a szerszám , hogy öröm nézni. A m u n k a élteti ezeket az em bereket, a m aguk végezte és a közösen végzett eg y arán t. N em így a gondolkodásuk, am elyben bizony sok m ég a visszahúző 88 erő. Az új o tth o n b ék éje csak ezek szám űzésével le h e t za v arta lan . Az izzó v a sd a ra b fénylő szikra. Csak am ik o r m á r súlyosan m egülepszik a h á ­ zak te tején , felh a so g atja az a b la k p á r­ k á n y sím a d eszk áját, fek e tére festi a fá k lo m bozatát, szétro n cso lja a tü d ő t, égetően m a rja az e re k f a lá t — csak ak k o r m o n d ju k a szik rá ra, hogy korom . F ek ete eső ez, am ely m in d en n él b o rza l­ m asabb! A m unkáskézzel csiholt tű z idézi elő, de n em szabad en g ednünk, hogy b eh a to ljo n k ö rü n k b e, kicsiny vagy nagy v ilá g u n k b a — h ird e ti B a rá th L a ­ jos ú j regénye. Szép ez a könyv, költői és d rám ai, 5. B a rá th L ajos n em az isk o lák p a d ja i­ ban ta n u lta az írás tu d o m á n y á t. „Ő s­ te h etség ” ő, ahogy m ondani szokás. N em kis d icsérete írásm ű v észetén ek , hogy csak m agas m ércével m érhető. Az ered ­ m ény: írói m esterség e bizony m ég h agy k ív á n n iv aló t m aga u tán . M eg-m egbotlik, egyen letlen a stílu sa. N em a k ifejezés eszközeinek ig én y telen ség ét ró ju k fel neki, h an e m azt sa jn á lju k , hogy a m ű ­ gond nem k iséri végig az írá s t sokszor m ég egy fejezet erejéig sem , nem hogy az utolsó sorig. E seten k én t egy-egy m ondaton b elü l is v a n n a k döccenések. Í m e k é t p éld a a T űz és korom -ból; „Nem v o lt m eleg azon a napon, az eget átlátszó p á ra ta k a rta , s b á r a su g a ra k á ttö rté k a könnyű, fáty o ltestű felhőze­ tet, m elegének ja v á t elv eszítette.” (20. oldal 1. bekezdés) „H om ér, az öreg szót­ la n m e n t el a k a p u tla n u d v a r elő tt.” (28. oldal 2. bekezdés.) De nem ig én y telen B a rá th L ajos az ábrázo lás terén . E m b erism erete a belső ábrázo lás sz in tjén k am ato zik bőségesen. Í rá sa ira az őszinte k ö zv etlen h angnem , az egyszerű nyelvezet a jellem ző. N éha azonban tö b b e t m ond a k elletén él, m in t­ ha nem v en n é észre, hogy egy fölölsle­ �ges m a g y aráz at keveseb b et é r a se jte ­ tésnél. Írá sa i külső fo rm á ju k a t te k in tv e eg y h an g ú n ak tetszenek, a ru tin o sság ve­ szélye fenyegeti az írót. N ovellái, regényei szociológiailag vi­ sz o n y lag szűk te rü le te t fognak át. Ezt g y ak ra n é rté k e lik te m a tik a i szegénység­ k én t. Í m e az író vélem énye: „N em é r­ tem , m ié rt h ib a az, hogy té m áim at, hő­ seim et a m unkások közül választom . A k ik rő l én írok, nem nagyon h a lla tjá k h a n g ju k a t az iro d alo m b an ; olvasnak, ha olv asn ak , h a nem , le g tö b b jü k ak k o r is é rté k es em b er.” (K önyvtájékoztató, 1967. 2. sz.) A mi vélem én y ü n k : B a rá th L a ­ jos olyan m o n d a n d ó ra lelt, am ely et h i­ v a to tt sz ám u n k ra elm ondani. Úgy á b rá ­ zolja a m u n k á sé le t m ai v álto zásait, hogy szocialista m ódon v aló ság ism erettel fo r­ m álódó igaz rea lizm u st te re m t. N em fél a m u n k á sté m ák sab lo n rém étő l, a tá rs a ­ dalm i szükségszerűség sz o lg álatá ra m ély hum anizm u sa, hite, igaz m eggyőződése p red e sztin álja. A szocialista iro d alo m le g jav á n ak p é ld á já t köv etv e m á ris v a­ lós é rté k e iro d alm u n k n ak . H a nagyobb gondot fo rd ít a p alléro zo ttab b stílu sra, h a nem to rp a n m eg az önm ag a á lta l k i­ lölt úto n p ró za iro d a lm u n k sa játo s h angú egyénisége lehet. LUKOVSZKY LÁ SZLÓ R A JZ A 89 �A VILÁGSZABADSÁG KATONÁJA - EMLÉKEZÉS ZALKA MÁTÉRA — H arm inc esztendővel ezelőtt, 1937. jú ­ n iu s 11-én H uesca-nál hősi h a lá lt h a lt a 45. hadosztály, a legendás X II. n em ­ zetközi b rig ád p ara n csn o k a L ukács P ál tábornok, a m a g y ar Z alk a M áté. S írja fe le tt L uigo Longo (m a az olasz K P. fő titk á ra ) m on d ta: „A h áb o rú forgandó szerencséje k ira g a d ta a spanyol n ép ­ h adsereg soraiból az egyik legkiválóbb tábornokot, m egfosztott m in k e t a leg­ tehetségesebb p aran csn o k u n k tó l, m in d ­ an n y ió n k at m egfosztott vezetőnktől, e lv társu n k tó l, b ará tu n k tó l.” A v ilág gyászolta benne a re tte n h e te tle n in te r­ n acio n alistát, s mi m agyarok az igazi h azaszeretet m e g testesítő jét is, hisz ő m ondta: „A v ilá g n ak b árm e ly sa rk á n harcolsz a szab ad ság ért: a m ag y ar n é­ p é rt is küzdesz.” S zatm ár m egyében M atolcson szüle­ te tt 1896. á p rilis 23-án. H eten voltak te stv é re k és az ap a ü gyvédet sz erete tt volna nevelni a fiából. D e a 48-as sza­ b adság k ü zd e lm e ié rt lelkesülő ifjú, aki érte lm e ébred ések o r K em ény László, a vitéz m agyar h u sz ár histó­ rájá b ó l m e ríte tt eszm éket nem ilyen p ály áró l álm odott. (E szm ényképe K e­ m ény L ászló K ossuth k a to n á ja volt, m ajd A m erik á b an rész t v e tt É szak és D él h á b o rú já b a n a rabszolgaság e ltö r­ léséért, később a párizsi k om m ün b a­ rik á d ja in harcolt.) A szülői a k a ra t el­ len ére m egszökött o tth o n ró l és beállt egy v án d o rszín társu lath o z. E bb en a lépésében k ö zre játszo tt P ető fi irá n ti rajo n g ása is. „A n n y ira im á d ta m P ető ­ fit, hogy m ind en k ép p en utánozni a k a r­ tam . Z seniális te tte it n em tu d ta m u tá n a csinálni, h á t leg aláb b bolondsá­ g ait m ajm oltam . Í gy le tte m szinész.” Á m a szinészi p ály a nem sok b a b é rt n y ú jth a to tt, m e rt az első v ilág h áb o rú véget v e te tt e k alan d n ak . 90 B evonul a ny íreg y h ázi h o n v éd h u szá­ r okhoz, m ajd k ik e rü l a fro n tra , ah o l a „h u szá rv irtu so n ” lelkesülő k ato n a c s a k ­ h a m a r sz em b ek erü lt a h á b o rú igazi a r­ cával. A hogy ism ert reg én y e a D o b erd ó főhősével elm o n d atja — „A h áb o rú első n a p ja ib a n kom or eltökéltséggel, a sé r­ te tte k n aív felh áb o ro d ásáv al m en tem a szerb fro n tra . T av a ly tav asszal a K á r­ p áto k b an a m a g y ar sík sá g ra v ezető u ta k a t v éd tem a benyom uló orosz csa­ ta la n n y u g alm át éreztem , h isz idegen, h ó d íto tt fö ld et ta p o stu n k . . . ” Do­ b erd ó gyilkos ág y ú tü zéb en lá tta elpusz­ tu ln i a m a g y ar b a k á k ez re it és o tt d ö b b en t rá , hogy az öldöklés n em a haza v édelm ét, csu p án a tá b o rn o k o k , a nagytőkések és fö ld birtokosok h a ta lm i tö rek v é seit szolgálja. M egdöbbenéssel lá tja , hogy csak a z é rt kell a szik lák b a csák án n y al ú ja b b és ú ja b b sírg ö d rö k e t ásn i, la p á tta l szórni a k ló rm eszet a „császári és k irály i k o n zerv ek b e”, m e rt F rig y es főherceg n em csak h ad sereg ­ főp aran csn o k , h an em e g y ú tta l sö rg y á­ ros is és e z é rt m e g tiltják , hogy az oszt­ rá k -m a g y a r k ato n ák az olasz fro n t a r r a a szak aszára lőjenek, ahol a g y ár fe k ­ szik. S örgyáros c. n o v ellájáb an és Do­ b erd ó c. reg én y éb en is k eserű sz a tí­ rá v a l je len íti m eg ezeket az esem énye­ ket. A h ad b író sá g ité letétő l csak a B ruszilov-féle o ffenzíva m e n ti m eg, az orosz fro n tra k e rü l és h am aro san h a d i­ fogságba. A k rasz n o jarszk i tá b o rb a n az tá n m eg ism erk ed ett a bolsevikok eszm éi­ vel, s ő, ak i m in d ig a r r a v ágyott, hogy a „v ilág szab ad ság ért” v ere k ed jék , m ost végre rá ta lá lt e rre a h a rc ra az o k tó ­ beri fo rrad a lo m és a p o lg á rh á b o rú küzdelm eiben. M agyar hadifoglyokból sz erv ezett ezredével o tt k ü zd ö tt a for­ �r a dalom valam en n y i fro n tjá n : h arc o lt K olcsak ellen, ő k isé rte M oszkva felé a h íres, h a t vagonból álló „a ran y v o n a­ to t”, a V rangel elleni h a d já r a t pedig a Vorös H adsereg egyik leg v itézebb hősévé a v a tta a m o n a rc h ia egykori tisztjét. K iev elfo g lalásak o r m a g a ta r­ tá s á é rt m e g k ap ta a V örös Z ászloren­ det. A z oroszországi p o lg á rh á b o rú befe­ jezése u tá n T örökországba u ta z o tt és o tt K em ény L ászló n éven h a rc o lt a török feu d ális aagy b irto k o so k u ra lm a ellen. S zm irn á b an szobrot á llíto tta k K em ény L ászló ezredesnek, m in t a ki a legjobb szolgálatot te tte K em ál p asa sereg éb en T örökország függ etlen sé­ g é é rt v ív o tt h arcb an . A fo rra d a lm a k le za jlá sa u tá n a S zo v jetu n ió b an fontos tá rsa d a lm i m eg­ biza tásai m e lle tt az iro d alm i m u n k á s­ ság n ak szenteli id ejét. A p o lg á rh á b o rú csatáit, em lék e it n o vellák so ráb a n á b ­ rá z o lja és elbeszélő m űv észetén ek leg­ fő b b eré n y e az élm ényszerűség, a v a­ lóság m eg rag ad ó an h ite le s felevenítése. A szigorú k ritik a m e g á lla p ítja írá sa i­ ró l, hogy sokszor elnagyoltak, egyegy elbeszélésébe tö b b k ö te te s regény a n y a g á t zsú fo lja be, de legtöbbször író ju k is csak v áz la tn ak , n y ersa n y ag ­ n a k te k in te tte ő k et egy nagyobb m ü ­ höz. „Ez csak nyersanyag, csak vázlat. — D e h a ezt a v á z la to t én nem írom m eg, azok az e lv tá rsa k , a k ik h o ln ap n á la m sokkal gondosabban fognak írn i, ezeket a k érd ések et, ezeket a h ő ­ sö k et n em ism ern én k . A tö rté n e tírá s m a jd m e g állap ítja, hogy százezer m a­ g y ar h a rc o lt a V örös H adseregben, és a z t is m e g állap ítja , hogy jó l h a rc o lta k a m a g y ar fiú k a szab ad ság ért, a m a­ g y a r jö vőért. D e ki tu d ja m a jd h o l­ n a p u tá n , hogy mi f á jt K ovács Já n o s­ n ak , m ia la tt S zib é riáb an h arc o lt, és k i tu d ja m ajd, m it re m é lt N agy Istv á n am ik o r T ask en d a la tt m e n t sz u ro n y ­ ro h am ra?. . . És ezt m égis tu d n io k kell m a jd m áso k n ak , a k ik az ú j M a­ gyarország o t ép ítik . . .” E lbeszélései egyszerű m esék, hősü k a „szürke p ro le tá r”, ak i m id őn „eljö tt az idő m e g m u ta tta , hogy tén y leg h e te t le tu d ü tn i egy csap ásra. L e ü tö tte a cárt, le ü tö tte a b u rzso áziát, le ü tö tte a h áb o rú t, le ü tö tte az éhséget, az ex p lo ­ rá c ió t és le ü tö tte a tu d a tla n sá g o t egy csap ásra.” T erm ék en y n o v ellista volt, ezt ig a­ zo lja ö sszeg y ű jtö tt n o v elláin ak m ost m e g jelen t g y ű jtem én y e a k é t k ö tetes Az éneklő börtön is. De a fő m ű m eg­ írá s á ra n em v o lt id eje, n em v o lt e re ­ je. A bolygók visszatérnek c. ö t kö­ te tre te rv e ze tt reg én y cik lu sáb ó l csak a Doberdó k észü lt el. A bolygók visz­ sz até rn e k cím a la tt m eg jelen t k é t kö­ te t csak fogalm azvány, az író tö b b h e­ ly ü tt á t a k a r ta m ég dolgozni, m egje­ lenése az o n b an így is nyereség, m e rt h a v a n n a k is b en n e elfogultságok (m int e rre a te rje d e lm e s szerkesztői előszó és jeg y zetan y ag is figyelm eztet) az in terv en ció s h áb o rú k , s b e n n ü k a m ag y ar in te rn a c io n a listá k tevék en y sé­ géről a szem tan ú és résztv ev ő élm ény­ gazdagság áv al v all. H alá lá n a k h arm in ceszte n d ő s év fo r­ d u ló já n — élete és m ű v ei n agyon váz­ latos á tte k in té se u tá n — m eg állap ít­ h a tju k , hogy alk o tásai m in d e n h ib á ­ ju k k a l eg y ü tt elen g e d h ete tle n részei a m ag y ar iro d alo m n ak . A lk o tó ju k p e­ dig joggal v a llh a tta : „Mi h a lh a ta tla ­ nok vag y u n k , m e rt az ügy, a m ié rt élü n k , az em b eriség jö vendője. A p ro ­ le ta riá tu s győzelm e, a szocializm us m egvaló su lása — h a m l ta lá n n em is é rjü k ezt m eg — a m i é le tü n k fo ly ta ­ tá sa lesz igazi é letü n k .” CSUKLY LÁSZLÓ 91 �G Á L L ISTVÁN: CSAPDA G áll Istv á n reg én y ét — h a rm a d ik prózai k ö te té t — elism eréssel, m é ltá n y ­ lással fo g ad ta a k ritik a , a ran g o t je ­ je n tő „az e lm ú lt évtized legjobb m ű v ei” cso p o rtjáb a sorolta. A fo g ad ta tás jelezte, hogy a Csapda szervesen illeszkedik ú ja b b m agyar re ­ gén y iro d am u n k n ak ab b a az ára m áb a , m ely — az em beri tö rté n e lm i-tá rsa ­ d alm i term észetét szem elő tt ta rtv a — ügyel a tá rsa d alm i és egyéni lé t k o rre ­ láció jára, a lét am b iv alen s te rm észetét m u ta tja meg. S zűkebben: a m ű az el­ m ú lt évtizedek — különös te k in te tte l a szem élyi k u ltu s z id e jére — tá rsa d alm i p o litik ai-m o rális örökségét ta g lalja. Egyéni é le tu ta k a t első szem élyes m eg­ je len ítésé b en p ásztáz végig, hogy íté le­ tek soráb an az azonosság és különböző­ ség d ia le k tik u s elv ét é rv é n y re ju tta tv a fedezze fel a korok és k o rfordulók tö r­ té n elm i-társad a lm i szövevényének bo­ ny o lultságát. U g yanakkor az életsorsok ta n ú u l h ív á sa a bonyolultság felfed ­ hető, á tte k in th e tő rendszerezését e re d ­ m ényezi: a közéleti-politikai tev ék en y ­ ség r e jte tt b u k ta tó i között biztonsággal lép ni ak a ró em b er tra g ik u s vétségei ta rta lm a z z á k a felem elkedés, erkölcsi m egújulás lehetőségeit is. M ivel m in d en tá rsa d alm i a tö rté n e l­ mi szűrőjén é rth e tő csak, a tö rtén elm i szükségszerűség a tá rsa d a lm ib a n ölt arcot, a jelenség-világ d iffe re n c iá ltsá ­ g án ak ism erete a lényeghez vezető út, az írói szem lélet a tö rté n elm i folytonos­ sá g ra épül. sz ű k íth e tjü k a k ö rt: h a lá lá n a k o k ait — k ere sik ; az író „m in d en t” m eg a k a r tu d n i hőséről. Ebből következik, hogy a vallom ások a H o rth y -k o rszak b ó l a felszab ad u lás u tá n i ú j viszonyok közé á t­ szárm azo tt, az ú j é let ép ítésén ek te r ­ h eit v á llu k ra vevő em b erek k üzdelm es é le tú tjá n a k k ép e it — az egyes em b er önelem ző, ö n m ag u k at a k o r á ra m a ib a behelyező, a k o r re p rez en tá n s m ozgalm i vezetőjéhez való v iszo n y ításáb an so ra ­ k o ztatják fel. K övetkezőleg: az elm ú lt félévszázad m u nkásm ozgalm i h arcairó l, k iv á ltk é p p en az 1956-os elle n fo rra d a ­ lom elő tti év tized rő l a m ai tá rsa d a lm i­ p o litik ai h ely zetb en m ódosuló, m a g a ta r­ tással, szem lélettel beszélnek, eközben az e m b e ré rt való k ü zdelem eszközeinek — a h u m a n itá s eszm ényét m egvalósító — v álo g atá sát végzik el, az em b ertelen eszközöket d ek lasszifik álják . V ilágunk így teszi a m a em b erét po litik u ssá, a hom o p o litik u s így ta lá lja m eg h ely ét világ u n k b an . Az egyes, p á ra tla n é le tu ta k korvo­ n atkozásaiból így nő ki a m ű k o r­ jellege. A Csapda önm agukról valló hősei B ársony Im re é le tú tjá n a k csap d á it — E zért á llíth a tó a Csapda S á n ta F eren c Húsz órája m ellé; a gondolatiság a m ű ta rta lm i elem e. A reg én y itt feszíti szét a szociográfusi alap á llá s k e re te it: hősei tolm ácsolják, értelm ezik az esem én y ek et 92 A fenti ta rta lm a k u tá n n y ilvánvaló, hogy a B ársony Im re h a lá lá n a k k id e rí­ tésére irán y u ló írói tö rek v és fikció. G on­ d olju k el: B ársony Im re h a lá la legen­ d áv á b izo n y talan k o d ik : öt v álto za tá t h a llju k a trag é d ián a k . Az író „belehe­ lyezi” m ag át a tö rté n etb e , hogy oknyo­ mozó, elem ző m inőségében az élet-an y ag im m an en s tö rv én y szerű ség ei a la p já n rendezze an y ag át. N e tételes gondolati célzat m ozgassa a szereplőket, az egyes éle tu ta k ö n törvényei — a célzatos író l kérdezés ellen é re — é rv é n y re ju ssan ak . �a szűkebb érte lem b en v e tt — fu n k ­ ció ját m a g ata rtásleh ető ség e k és tu d a ti irán y u láso k tudatosításában, a tén y ek ­ kel tá rg y ia síto tt ö n fe ltá rá sb a n je lö lh e t­ jü k meg. Ez az írói m a g a ta rtá s ú jra é rte lm e z te ti az életszerű t: a szem lélet igaz, vagy h a ­ m is v o lta is közvetlenül érd e k li az ol­ v asó t A regény elsősorban állásfogla­ lást, te re m tő ren d szerezést elem ző köz­ v etlen séget kíván. A m in t az író sem azonosul hőseivel, az olvasótól sem kö­ veteli ezt, az életsorsok eleve ta rta lm a z ­ zák a szu b jek tu m o k íté le tét, ezek m eg­ itélése az olvasó fela d ata . T eh á t az író hősei és az olvasó közé á ll; a m ű­ vészet h áro m tényezője — alkotó, m ű ­ alkotás, m űélvező — v iszonyában a m ű ­ vész elk erü li a szem élytelenség lá tsz a ­ tát. A k tív írói je le n lé trő l beszélhetünk — fo rm ailag ez a m ű k e re tjá té k a —, az alk o tó „elidegeníti” a m űve v aló sá­ g á t tevő életanyagot. A hagyom ányos elbeszélő m a g a ta rtá s fela d ásá v al é ri el az egyéniség fokozott elő térb e á llítá sát, azt, hogy a m ű in te lle k tu a litá sá t nem a tém a, h an e m a szereplők g o n dolatiságát szab ja meg. Egy b ányászváros — nem zeti m é re­ tek b en érvényes — k ö rk ép e bontakozik ki a Csapda la p jain . R angos, közéleti, a k ö zvélem ényt alakító, az esem ények á ra m á b a sodródott vagy p e rifé riá k ra szo ru lt alak o k sajáto s é le tlá tá su k je ­ gyében m o n d ják el é le tü k leg jelen tő ­ sebb, legem lékezetesebb esem ényeit. A n y ito tt, le z á ra tla n életso rso k at ténysze­ rű ség ü k ön tú l a szem élyenként változó, z á rt eszm eiség d iffe re n c iá lja ; az em ­ b e ri- p o litikusi m a g a ta rtá s ú j é rté k ­ re n d je alak u l ki, m iközben a m u n k á sm ozgalom egy-egy fejezetének, a kom ­ m u n ista p o litik a egy-egy fáz isán a k fő áram ai, szám tala n irá n y a n y e r itélőérté k elő m eg fogalm azást. Ötv e n év — egy em b eröltő — m ozgalm i, p o litik ai si­ k erein ek , k u d arc ain a k , péld aad ó - és té v ­ ú tja in a k , elm életi alap v e tése in e k és a g y ak o rla tb a á tü lte te tt elv ek n ek egym ás­ ra rétegződő, egym ásb a ötvöződő poli­ tik ai alap v etést, sz ám ad ást és szám on­ k é ré st ta rta lm a z n a k . Ez — egyben — a politik afo g alo m kellő m é rté k ű k itá ­ gulásáho z vezet: az ú j é rté k re n d az ön­ irá n y ítá s h aték o n y sá g án a k fü ggvénye. E n nek szo lg álatáb a á llíto tt a reg én y te c h n ik á ja : az idősíkok k ev erése fo ly a­ m atot. az em b eri ö n irán y ítás k ite lje se­ désének fo ly am atá t érzék elteti Idősze­ rű tle n m a g ata rtásfo rm ák b ó l ju tu n k el m in d u n ta la n az időszerűhöz, a m aihoz, a „volt”-ból a „v an ”-hoz s to v áb b a lesz”-hez. A tö rté n elm i oknyom ozás a „m i tö rté n t? ” fe ld e ríté sé t célozza, de u g y anoly an fontos a „m i v a n k ö rü lö t­ tü n k ? mi tö rté n ik ? ” fo ly am atá n ak vizs­ gálata, a b efejezetlen ség érzék eltetése is. M ivel sz u b jek tív v allom ások hordoz­ zák az o b je k tív életan y ag o t, az egyidő­ ben egym ás m e lle tt élő m a g a ta rtá sfo rm á k b an és a p o litik ai e lv e k b e n vagy ap o litik u s n ézetek b en ö lten ek tes­ te t a tú lh a la d o tt és a k tív tá rsa d a lo m ­ form áló erők. E gyik old alo n B árso n y Im re m e g m erev ed ett v o lu n ta tív -n o rm a ­ tív érté k re n d sze re , v ele szem ben a m el­ le tte fe ln ő tt K urucz, ak i a v áltozó idő k ö v etelm én y ren d sz ere sz erin t ü lte ti á t a g y ak o rla tb a a „veled, d e h a k ell, elle­ n ed ” elvét. B árso n y a kem énység, cél­ tudatosság , ak i m a ra d a n d ó a n f o rm á lta egy v áro s arc u la tá t, ak i azo n b an az esetleges egyedi tév ed ések esendő h o r­ dozója is. A p o litik u s em ber, ak i — „m ert m in d ig a dolgozókért tö rte m a ­ g á t” — n em te h e te tt m ást, m in t a m it te tt. M égis ő v o lt az, „aki nem b írta elv iseln i, hogy n élk ü le is jól m egy v a ­ lam i! T e h á t n em v á lla lta tév ed éseit, a valóság so k arcú ság át. A zaz p o litik u s­ k é n t a po litik a lefokozója is, hiszen m o­ rá lis te k in te tb e n gyengének ité lte tik : p o litik á ja a m o ra litá sá t ap o litik u s m o ra ­ litá sa bizo n y ítja. 93 �T evékenységében a z é rt tag ad ja, hogy „A m i p o litik án k az em b e re k é rt van, és ez ért öröm m el kell a z t csin áln i . . . a p o litik a az em beriség ö n irá n y ítá sá ­ nak, önm aga m egszervezésének a leg­ m agasabb foka, és ez gyönyörű dolog!” —ezért nem á llja ki az em berség p ró ­ b áját. K u rucz — B ársonnyal szem ben — a tisztázó-tökéletesítő szándék és tett, aki az „önirán y ítás . . . m egszervezésének” szo lg álatáb a szegődik. S zolgálatot vállal és összegező lesz! A záltal k ap egyre n a ­ gyobb szerepet a m űben, hogy szem be­ néz a m ú lt tévedéseivel, tra g ik u s v étsé­ geivel. I téletei, te tte i az ért nem n élk ü ­ lözik a rea litá st, m e rt cselekedeteit m o­ rá lis szem pontból is m érlegeli. T udja, hogy m in d en szó, m in d en te tt viszonyt te re m t, em lék ek et kav ar, lá tja az élet sokszínűségét, érzékeli ö sszetett m oz­ gását. T u d ja, hogy a ko m m u n ista poli­ tik a alap elv e az „e m b e re k ért levés” s ez az eszközök d iffe ren ciálá sát is m egkö­ veteli. E két szélső pont között széles skálán hely ezkednek el azok az alakok, v allo ­ m ástevők, ak ik k érd ések sokaságát ci­ p elik m agukban, m elyeket az elm ú lt étvizedek a d ta k fel és h ag y tak h om ály­ b an ; Ó vatosak, vagy szókim ondók, de v allo m ásuk szám vetés, m ely m ai vi­ szonyaink között is kijelöli helyüket. A z ő sorsuk á lta l szineződik. te lik m eg é le ttte l a dok u m en tu m jellegű tén y ­ és esem énysor, de a m ai sorsokban em ­ b eri m ag ata rtáso k és a tá rsa d a lm i gon­ dolkodás irá n y u lá sa in a k kö rk ép e is k i­ rajzo lódik. K ifejti elv eit „a nem zetek fölé növő m odern te c h n ik a ” híve, aki m in d en féle eszm ét, elh iv ato ttsá g o t g átló tényezőnek ta rt, ny ilatk o zik a k iá b rá n ­ d u lt nih ilista, a nyugatim ádó, a p o liti­ k ai széljáráso k a t m eglovagló, de ellen ­ 94 p o n tk é n t azok is, a k ik o tth o n é rzik m a­ gukat, m in t pl. a „p o litik ai” h e ly e tt ideológiai alapot szám onkérő, azt k i­ küzdő, a józan, okos, m o d e m érte lm isé­ git rep rez en tá ló jogásznő. T e h á t té v ­ u tak , téveszm ék és a tá rsa d alm i fejlő ­ dés irá n y á b a ható, azt erősítő m ag a­ ta rtásfo rm ák , eszm ék között kell elig a­ zodni az olvasónak, h a kell, ta g ad n i az igenlést és igenelni a ta g ad ást. Az írói rendező elv segíti az eligazodást: G áll Istv án é rté k re n d sz erin t cso p o rto síto tta az esem ényeket, a v allom ásokat, a szá­ lak K urucz a la k já b a n összegeződnek. A regény nem sok b an lép tú l való ­ sá g ism eretü n k körén, s hogy m égis iz­ galm as olvasm ány, azt elsősorban an n a k köszönheti, hogy a p o litik u s-m o rális em ­ b e rt úgy á llítja k ö zéppontba, hogy so r­ sá b an a teg n ap és a m a összeszövődése illetv e viszonylagos „k ülön” érv én y e eviden s m egfogalm azást nyer. E gyesek e ltű n n e k a tö rté n ele m szín p ad áró l, m á ­ sok teszik to v áb b do lg u k at. Így egész a kép, a d ia lek tik u s szem lélet így v álik az élet és a m ű elem évé, a gondolkodó em b er így ta lá lja m eg élete p ro b lém áit a m űben, így v álik tá rg y ia síto tt é n ü n k k é a m ű ú jjá te re m te tt valósága. G áll Istv án a m u n k ásso rs k ró n ik ása iro d alm u n k b an . A p ro b lém ák at azonban az egyetem es nem zeti érv én y szem p o n t­ jából elem zi. A m in d en n ap i küzdelm ek, öröm ök, trag é d iák a tá v lato k k al, le h e­ tőségekkel k ö lcsö n h atásb an fogalm azód­ n ak m eg reg én y éb en ; ep ikai h ely ze tte­ rem tő és in te lle k tu á lis ren d szerező k é­ pessége ezáltal ta lá lja m eg a h aték o n y m egjelen ítés m ódját. M űve nem csak a k tu a litá sa rév én érté k es alkotás, a tá v ­ la ta biztonsága, az elem ző érté k elé s m a­ rad an d ó ság o t ig ér neki. DANYI GÁBOR �A III. ÉSZA K M A G Y A R O R SZÁ G I KÉPZŐM ŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS Ez évb en im m á r h arm a d ízb e n m u ta t­ tá k b e leg ú jab b alk o tá s a ik a t közös tá r ­ la to n a M agyar K épzőm űvészek Szö­ vetsége É szakm agyarországi T e rü le ti S zervezetének festői, g rafik u sai, szob­ rászai. A k iá llítá st — hagyom ányosan — á p rilis 4-én S a lg ó ta rján b a n , a J ó ­ zsef A ttila M egyei M űvelődési H áz F e l­ szab a d u lás úti k iá llító te rm éb en re n ­ d ezték, ill. n y ito ttá k meg. A szokásos­ n ál is nagyobb szám ú érdeklődő k ö ­ zönség je len létéb en dr. V onsik G yula az M SZM P KB T udom ányos és K u ltú ­ rá lis o sztály án ak h ely ettes vezetője m o n d o tt m egnyitó beszédet. A tá r la t gazdag any ag a so k rétű k ép et a d egy tá j, É szakm agyarország alk o tó ­ m ű vészeinek eredm ényes tevékenységé­ rő l. A k iá llítá s sok m eglepetést és örö­ m e t v á lto tt ki. de u g y an a k k o r felv e tette a z o k a t a ta rta lm i és form ai k érd é sek e t is, am elyek á lta lá b a n jellem zik a m ai m a g y a r k ép zőm űvészetet. Örvendetes, hogy ez alk alo m m al az eddiginél n a ­ gyobb szám ú, válto zato sab b és figye­ lem rem éltó b b , szobrászati alk o tás szere­ p e lt a festészeti és g rafik ai anyag m el­ le tt. Joggal m o n d h a tju k , hogy a k iá l­ lítá s jelen tősége tú ln ő tt a helyi vagy tá jje lle g ű esem ények h ató és p ro b lém a­ körén. E rre h ív ja fel a figyelm et A radi N óra is a kataló g u s előszavában: „A III. É szakm agyarországi T erü leti K iá llítá s — m ás ism étlődő p ro g ram o k ­ hoz h aso n lóan — nem h o zh a t m inden évben so h a n em láto tt ú ja t, s e h arm a d ik alk alo m elsősorban egyö n tetű b b szak­ m ai igényességgel, a növekvő biztonság­ é rz e tte l ö rv en d ezteti m eg a nézőt. K e­ vésbbé lé p e tt előre a grafik a, s ez é r t­ hető , hiszen a m iskolci b ie n n álé k szom ­ széd ság áb an nem le h e t az észak m ag y ar­ országi tá rla to n is év rő l-év re ú ja t p ro ­ d u k áln i. De több a szorászati kezdem é­ nyezés és észrevehető v álto zá st él á t a festészet. E lsősorban ez u tó b b i n éh án y p ro b lé m á já t k ív á n ju k é rin te n i: k ia la ­ k u ló b a n v an sajáto s arc u lata , a szer­ k esztettség n ek és a lá tv án y elem ek sze­ le k tá lá sá n a k a hódm ező v ásárh ely itő l, szolnokitól, stb. eltérő m ódja, szűksza­ vúság. és belső fegyelem , am ely egyre in k á b b m ag án viseli m ost m á r nem csak a sokszorosított g rafik án a k , h an e m a fal festészetn ek a je le n lé té t és a g y ak o r­ la tá t is. A tá b lafestész etre sem É szak­ m agyarországon, sem m á su tt n em deg­ rad áló , hogy h a tn a k r á azok a m ű fajo k , am elyek a leg könnyebben szám o lh at­ n ak az állan d ó nyilvánossággal, a te r ­ jeszthetőséggel . . . M ai tá b lafestész etü n k leg in k áb b új vonásai — és e rre a sa lg ó ta rjá n i k iá llí­ tá s is fe lh ív ja a figyelm et — m á r h a tá ­ ro zo ttan m u ta tjá k a falfestészetb en é r­ lelődő töm örítőkészségnek, fo rm a i fe­ gyelem nek a h atásá t. N éhol persze csak külső fo rm ai elem ek, stilá ris vonások u ta ln a k erre, s a falképi m ű fajo k széles sk á lájáb ó l in k á b b a d ek o ra tiv itá s h at. N éhol azon b an m á r a belső fo rm áb an a s tru k tú rá b a n m u ta tk o z ik m eg a v i­ lágnézetileg m in d tu d a to sa b b lényeg­ keresés . . . A m ai tá b lak é p fe sté sze t leglényege­ sebb p ro b lé m á ja ta rta lm i jelleg ű : m eg kell ta lá ln i a m ai v alósággal ad ek v át, s az „általán o s e m b e rit” érzékelhető, észlelhető em berközelségbe hozó m on­ d an iv aló t. A festő k k ere sik ezt, nem kevés gyötrődéssel és n em kevés e re d ­ m énnyel, és le g tö b b jü k v ilág o san lá tja , hogy a tá b la k é p m ai, so k a t h an g o z ta to tt pro b lém ái nem első so rb an m ű faji, h a ­ nem világ n ézeti k érd ések b ő l fak a d n ak . Az északm ag y aro rszág i k iá llítá s ezen a ponton is kezd o lyan seregszem lévé nőni, am ely m űvésznek, közönségnek e g y a rá n t m ag asab b sz in tű ö n k o n tro ll lehetőségét n y ú jtja .” 95 �A N ógrád m egyei szervek á lta l a la ­ p íto tt „M unka—M űvészet” d íja k a t a zsü ri ja v a sla ta a la p já n a következő m ű­ vészek n y e rté k el: A N ógrád Megyi T anács n ag y d íját C zinke F erenc festő, g rafikusm űvész és Ficzere László festőm űvész. A sa lg ó ta r­ já n i V árosi T anács d íjá t Iványi Ödön festőm űvész és id. S zabó Istv án szobrász- 96 m űvész. A MESZÖV d íjá t L ó rá n t Já n o s festőm űvész. A k iá llítá st n agy hozzáértéssel, sok. ötletességgel B aran y i J u d i t , m ű v észet­ történ ész rendezte. A p la k á to t és a k ataló g u st K ato n a László tervezte. A tá rla t te lje s a n y a g át a jövőben b e­ m u ta tjá k m ég E gerben, M iskolcon, S á­ to ra lja ú jh e ly e n és B eszterceb án y án is. �III. É S Z A K -M A G Y A R O R S Z Á G I TERÜLETI KÉP ZŐ M Ű V ÉSZETI K IÁ LLÍTÁ S 1967. TÓ TH IM RE: SIRATÓ K �FELEDY GYULA: K A R IA TID Á K RÉTI ZOLTÁN: NÓGRÁDI DOMBOK �K R IST Ó F CECILIA : HÁROM CSERÉP V IRÁ G (olaj) �IVÁNYI ÖDÖN: TÖPRENGÉS (olaj) �CZIN KE FERENC: K ISZ E JÁ R Á S (rézkarc) �PA T A K I JÓ Z SE F: ENTERIŐR �LÓRÁNT JÁ N OS: V1NNCELLÉR (olaj) �67 5900 NyVBgy 1500 db — Fv. M ayer S án d o r �L Ó R Á NT J Á N O S festőm űvész, ak i m ár é re tt a lk o tásaiv a l több országos és n em zeti b e­ m u ta tó n és k iá llításo n szerzett m a g án a k m eg­ becsü lést és k e lte tt f i­ gyelm et, 1966-ban te le ­ p ed e tt le S a lg ó ta rjá n ­ b an . A képzőm űvészeti k ritik a és közvélem ény a m ag y ar m űvészet egy­ r e jo b b a n k iteljesed ő te ­ h etség ek én t ta rtja szá­ m on a fia ta l generáció e jeles kép v iselő jét. H alkszavú, elm élyedő m űvész. A m ai k o r é le t­ érzése, hevülete, lényege m élyencsengő líra i a ttitü d b en egye­ sül alk o tásaib an . M eleg b arn á i, o k k erei, m ély tü zű k ék jei, feketéi ünnepélyes h arm ó n iáb an u ta ln a k a m űvész k a ra k te ­ rére. A földek gőzölgő lélegzete, az em b er és a tá j, a szív és a te re m tő m u n k a ritm u sa zeng m űveiben. M űvészete eg y ­ szerű, m in t a népdal. V árosu n k változó, ú j arcú világa, szel­ lem i e re je észrevehetően nagy h a tá s t gyakorol alkotó m u n ­ k á sság á n ak teljeseb b k ib ontak o zására. É le tú tja és m űvészi ered m én y ei m eggyőzően b izo n y ítják te h etség ét: 1938-ban sz ü letett B ék ésszen tan d ráso n . R a jz­ ta n á ri d ip lo m át szerzett. T ag ja a K épzőm űvészeti A lapnak, a F ia ta l K épzőm űvészek S tu d ió já n ak és a K épzőm űvészek É szakm agyarországi T erü le ti S zervezetének. E gyéni k iá llítá ­ son K aposvárott, a R ippl-R ónai M úzeum ban m u tatk o zo tt be 1962-ben. U gyanebben az évben R ippl-R ónai d íja t k ap o tt. 1964-ben a K iadói F őigazgatóság p á ly áz atá n n y e rt d íja t illusztrációval, m elyeket b e m u ta tta k a lipcsei nem zetközi k önyvillusztrációs k iá llításo n is. A z északm agyarországi k é p ­ zőm űvészek hagyom ányos tá rla tá n 1966-ban a N ógrád M e­ gyei T an ács „M unka—M űvészet” n ag y d íját, m a jd 1967-ben a ME SZÖV á lta l a la p íto tt d íja t n y e rte el. �Á r a : 5 Ft � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/6ced3334e242a581e6e084671354fd53.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Kojnok Nándor Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1967 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 1967/2. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 1967 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika