https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/352c67cd6a2383fff32cc196e1442153.pdf 33cb5d63eade70acb295a29d908334a1 PDF Text Text �1903-ban sz ü letett egy kis n ó g rád i községben, C ereden. É lete és m u n ­ k ásság a e lv á la sz th a ta t­ la n m egyénk tö rté n e l­ m étől. Szem élye a palócföld n ép én ek m űvészeti te h etség ét re p re z e n tá lja nem zetközi érvényesség­ gel. N épi tehetség, a k i­ nek m u n k ásság a híven őrzi a népm űvészet eredetiség ét, életszerűsé­ gét, nem zeti és tájje lle g ét, de a n aív m űvészet k ö rén tú lem elk ed v e a m agyar szobrászm űvészet szerves és rangos részévé vált. A nyaga elsősorban a fa és a m a ra d an d ó ere jű b azalt. G azdag életm űvének legfigyelem rem él­ tóbb alk o tásai közé ta rto z n a k a 200 éves b á­ n y ásztö rtén elm et m egelevenítő sorozat szobrai és dom borm űvei, a p o rtré ja i (M ikszáth, M adách, Lenin), és a sajátos líraiság ú , ered eti szem léle­ te t tü kröző életképszerű kom pozícióit. E red m én y eit, sik e re it — nem egyszer a h iv a­ tásos és isk olákban k épzett m űvészek arisz to k ra­ tik u s lekicsinylése ellen é re v aserejű és ro b b an ó ­ feszültségű tehetsége, m ély elh iv ato ttság érzete, tö retlen a k a ra te re je , em beri és m űvészi k ö vetke­ zetessége, becsületessége rév én é rte el. A M agyar K épzőm űvészek S zövetségének 1959 óta tag ja. K o ssu th -d íjjal ugyanebben az évben tü n te tté k ki. L egjelentősebb önálló k iá llítása i: M űcsarnok (1958.), e k iá llítás a n y a g át még b e m u ta ttá k 14 m a g y ar városban. Egyéves v á n d o rk iá llítá s a S zo vjetunióban (1959.). K ét éves v á n d o rk iá llítá s C sehszlovákiában (1960—1962.). M űcsarnok, g y ű j­ tem én y es k iá llítás (1963.). 1930-tól állan d ó k iá llí­ tó ja az országos tá rlato k n a k . Szobrai m e g talál­ h ató k a L eg újabbkori T ö rtén eti M úzeum , a Sop­ roni B án y ászati M úzeum és a sztalinói, i11. ogye­ szai m úzeum ok gyűjtem ényében. B á n y ász tö rté­ neti m ű v e it 1966-ban a N ógrád m egyei T anács v ásáro lta meg. B en czú rfalván él, B enczúr G yula v olt m ű te r­ m ében dolgozik. A k tív résztvevője m egyénk tá r ­ sadalm i és k u ltu rá lis életének. M űveinek re p ­ ro d u k ció it a P alócföld rendszeresen közli. �P ALÓ CF Ö LD 1967 IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS MŰVELŐDÉSI ANTOLÓGIA TARTALOM: P olgár István: F elg y ú jto tta n Láz és szakáll 3 L akos G yörgy: Egyedül 5 Jobbágy K ároly: A nyugalom ó d ája G ereblyés E ndre: Üdvözlöm , D ü rre n m a tt Úr! 13 20 V ih ar B éla: V ersek Itáliáb ó l 25 E rdős Istv án : C sendélet 30 P aróczay G ergely: A lb érlet, A b á rá n y T óth E lem ér: Háló, Ú j veszedelem re 33 34 T am ás Istv án : F ellép n i 35 Szolnoki Istv án : A P e k á ry lán y 36 C sikász Istv án : És v an aki h irte le n 41 A var P ál: T óbiás hősies h a lá la 43 Végh M iklós: Az öreg R u d as 47 VÁLTOZÓ FALU Újla k i Istv án : A d ia lek tik u s fejlő d és­ törvényének együ ttes érv én y esü lése m egyénk m ezőgazdaságának szocialista á ta la k ítá sá b a n 49 T am ás P ál: K özségeink fejlődése a szám ok tü k réb e n 62 Bakonyi S ándor: 66 L ányok falu n HAGYOMÁNY M iklós R óbert: M ikszáth K álm án horpácsi szerződése C songrády B éla: M ikszáth K álm án és a szom széd nép ek iro d alm a 79 B elitzky Já n o s: N ógrádi ere d etű -e a T oldim onda? 86 Som oskeöy Istv án : A m ohorai v á rk a sté ly 96 74 �K Ö RK ÉP N ádházi L ajos: Televízió és n épm űvelés 98 C zinke F eren c: Szlovák m űvészek k iá llítá sa 101 C sukly László: ö rö m m e l o lv astu k 104 C songrády B éla: O lvasónapló 106 G ordos Ján o s: V ám os V era: Ja sp e rs 100 REPRO D UK CIÓ K F ark as A ndrás, C zinke F erenc, Iványi Ödön, L ó rá n t János, P a ta k i József, R adics Istv án , K oppány G yörgy (Foto) A cím oldalon: id. Szabó Istv án alk o tása SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G C sukly László, C zinke F erenc, E rdős István, G ordos Ján o s, K erekes László, FELELŐ S SZERKESZTŐ K ojnok N ándor K IA D JA A N ógrád m egyei T anács VB. M űvelődésügyi O sztálya FELELŐ S KIADÓ M olnár P ál �POLGÁR ISTVÁN versei: Felgyújtotta n Petőfi Sándor emlékének S eg ítsü n k dereg ly ét húzni a hajósoknak, seg ítsü n k h áló t v etn i a halászoknak, seg ítsü n k szenet fejten i a bányászoknak, segítsünk ac élt edzeni a m unkások n ak , segítsünk földet m űvelni a paraszto k n ak , hogy elsim u ljan a k a redők és a szabadság-szerelem m in d e n k o r ik e rp á r legyen. S ikertelenségek sz u ro k -éjjele i u tá n sik e re k fé n y -h a jn a la i jönnek, m in t a h é t sovány teh én esztendeje u tá n a h ét k ö vérnek eszten d eje jött. V erseit szav alta s elz u h a n t valaki, pezsgett a vér, m in t rá z o tt szódavíz, h u llta k a hősök, s a szem ük így k iá lto tt: é lje n a szabadság! é lje n a haza! T a lp u n k a t p ara zsa k perzselik, k a ru n k a t lá n g -sá rk án y ta ra jo k . Z ászlók té p e tt v ásznairól dudo rász a szél, e friss, m ai, s a tegnapi századok fü stjé t-p o rá t szem ünk közé csapja, könnyezünk. H a jtsu k le fe jü n k és em eljü k m agasra. A büszkeség te tte k re kötelez; legyünk m éltók a m egm arad ásra. 3 �Láz és szakáll H egyes is le h etn e az állam , de göm bölyű és nem hegyes. Oly borzongások cikkázzák b e m egism ert testem et. Mi ez? S zakállal rejtsem el a lágyság eláru ló já t, a k a ra t? M inek a lázát érzem bőröm , e rá m n ő tt b alettm ez a la tt? S zak á lla m a t nőni eresztem , mint. K risztus, C astro s annyi m ás. T alán a z é rt vacog a testem , m e rt tu d ja , kivégzi a láz. V esztem a lágyság, aki lágy, azt a m a d árszá rn y is leüti. A forróság m eg in t eláraszt, pulzusom m éri valaki. Nem nézek a tü k ö rb e többet, h ajts, k én y sze rített a k a ra t, lázam m al, m ely p a ra z sa t görget, nem v eszthetem el m aga m at. 4 �LAKOS G YÖ RG Y: Egyedül Egy szeles, hófuvásos n ap o n T om ácsról egyenesen a hegyekbe in d u ltu n k . A szél h am aro san v ih a rrá erősödött. A hó fe h é r leple e lta k a rta az u ta k a t és tisztásokat, szem ünket, sz á n k a t betöm te, a rc u n k a t v é re sre csípte a porhó. T ársa im azt jav aso lták , hogy fo rd u lju n k vissza, de m á r friss n y o m u n k a t is e ltü n te tte a v ih a r és a havazás. Ez a kalandos, kockázatos k irá n d u lá s ju tta tta eszem be K u lcsár L ajos és C sató M ihály m egrázó tö rtén etét. 1. H a jn a ltá jb a n csitu lt a szél. Az e rd ő k m o raja aláb b h ag y o tt, d e a fá k fe l-fe l­ nyögtek m ár, m in t a gonosz álom m al küzködő em ber. C sató m eg p iszk álta a p ara zsa t a k u n y h ó közepén és rá sz ó rta a g allym aradékot. L assú, egyenletes füstoszlopok k ív án k o ztak a m agasba. K u lcsár összegöm bölyödve fe k ü d t a száraz szénán, m in t az alv ó sündisznó. A füstölgő gally acsk ák lángokba k ap tak , pattogv a, sz ik rá k a t v etv e o n to ttá k a m eleget. A gyér hó tócsába o lv a d t a közelükben. C sató elégedetten m osolygott, a m in t m e g látta a nyíló ró zsá k at az öreg K u lcsár arcán. „H add alu d jo n ” — gondolta és tápászkodott. F élreh ú z ta az a jtó t h ely ettesítő d eszk át s nagy óvatosan kim ászott a levegőre. A sudárnövésű, fia ta l fá k közt m á r a sz ü rk ü le t kódorgott: éles v o n allá ra jz o lta a szénégető bok sák k erü letét. A h éten ra k tá k m ind a h árm a t, csak a lá ju k kell gyú jtan i. M ár teg n ap m eg tették volna, ha n em á llja ú tju k a t a v ih a r K ü lö n -k ü lö n alap o san ellen ő rizte őket, la p á tta l elsim o g atta r a jtu k a fö ld et és alm ot, le sep erte h á tu k ró l a p o rh av a t. H a szépen kiég, lesz faszén bőven. Egy égető egyetlen gyu jtá sra m ég nem te rm e lt ennyit. S zom baton se ere szk e d ett le a völgybe, hazaváró, kis fa lu ju k b a , n o h a id e je le tt volna tisz tá t v áltan i és ú jb ó l m egtöm ni a ta risz n y á t élelem m el. E zú ttal azo n b an h iáb a is v á rjá k őket aggódó szeretteik! P edig a k en y ér is fogyóban m ár. N em is jö n n e k az asszonyok, a k ik m á sk o r fizetés n a p já n m in d en felő l o tt k a ­ paszk o d nak a hegyek lejtő in , m ég ha oly m esszi laknak, m in t p éld áu l ők is: teljes n ap i já rá sra . A h áro m boksa m á r elkészült. Púpos, h o rp a d th á tú dom bocskák. E g y -két la p á t-sim ítá s és be le h et g yújtani. Az id ő já rás k ed v ü k re já tsz ik : csitu lt a szél és érezh ető en en y h ü lt az idő. C sató a la p á to t o dadobta a kunvhó falához. — S iessünk, hó lesz! — m o n d ta nagy hangon. K u lcsár m eg se m occant, eg y hangúan tö rt elő a k u n y hóból horkolása. — T án m eghaltál, L ajos? — m o n d ta az u tá n Csató. — Mi b a j? — táp ászk o d o tt K ulcsár. — A láb b h a g y o tt a szél. G y ú jth a tu n k . 5 �K u lcsár a sz ájá ró l o lv a sta le a szavakat, s m in t a k it p arázs ért, v illám g y o rsan k ib ú jt a levegőre. K is töm zsi em b er volt, szinte elveszett ru h á ja te m érd ek fo ltja között. A rcán borzas szakáll serkent. M egragadta a pájszert, a göcsös, fényesre k opott husángot, és szap o ra m o z d u la t­ ta l szab ad dá te tte a boksák tű znyílását. M intha a „berki csirk e ”, a b abonás em b erek h itéb en élő bükki ördögfióka tá m a d t volna fel! H át még, am ik o r felm o rd u lt m ekegő, m edvem orgó h angján! — R udat, M ihály! G yorsan, gyorsan! P ercek te lte k csak el, s h árom boksában m áris kezdte h a rc á t a tűz. F ü st s z i­ v árg o tt elő, s a nyíláson á t k iv illa n t a gyujtóláng rózsaszín fénye. 2. T u lajd o n k ép p en az erdész v ette rá őket, hogy e b b e n a szo k atlan id ő p o n tb an égessék a szenet. A n y ár, n yárvége és az ősz a n n a k az ideje, nem a tél. De az erdész olyan m eggyőzően beszélt! — Itt van D iósgyőr és Ó zd a szom szédban: a faszén a kohókhoz kell. N em tudom m it csin áln ak vele, de a faszén nélk ü l nem le h et v asat olvasztani., s k ire sz á m ít­ san ak , ha K u csár L ajo sra és C sató M ihályra nem ! H iszen jö h e tte k volna előbb is, am ik o r a dologra te rm e tt n ap o t pocsékolták a falu fölött, a kövecses k ru m p li földön. A kkor azonban m ég a r r a szám olt az erdőgazdaság, hogy m egépül id e jére a tolm ácsi felepároló üzem. am ely vago n szám ra o n tja m a jd a faszenet. A m ályinkai szénégetők ja v arésze m á r le is te tt az ősi m esterségről, pedig ebben a falu b an m ég a bábaasszony is é r t a szénégetéshez. A g y ár fölöslegessé teszi a régi m u n k át, a falu b e lie k te h á t új foglalatosságot keresnek. A szénégetőkből m á ris k iv áló m otorfűrészesek, döntők, darab o lo k lettek , s többen elszegődtek az új üzem ­ hez, am elyről az a h ír já rja , hogy a füstből is a ra n y a t csinál. Az ég e te tt fából fel­ fogja a szeszt, a k á trá n y t és a többi értéket. E gyedül K u lcsár és C sató ragaszkodott a szénégetéshez. Úgy m egszokták, a n n y ira an n a k éltek, hogy el se képzelhették, hogy m ásképpen is lehet. C sodaváró tü re le m ­ m el lesték, m ikor jön az erdész az ajá n la tta l. Az erdész kései felszólítása m égis gondolkodóba e jte tte őket. — Hideg, szeles m á r az idő! — je le n te tte ki K ulcsár. — K ockázatos — la to lg a tta Csató. A zért csak felkerekedtek, hogy m egnézzék a helyet, ah o l égetni kell. Végső v á ­ laszt azonban nem ad tak . M ár am ik o r elin d u ltak , tu d tá k , hogy elv állalják . D e lá ttá k az erdőgazdaság gondját, h á t k é re tté k m agukat. — Jó l m eg kell gondolni. — É lelm et se hoztunk m agunkkal. A szem ük az onban m á r a z t vizsgálgatta, hogy van -e víz a hordóban, ép ek -e a ro m án szánkák. m ilyen m essziről kell a faan y ag o t „közelíteni”. — Még m eggondoljuk — m o n d ta m égis C sató és K u lcsár b ó lo g ato tt a nagyobb fizetség rem ényében. — H a h o ln a p ig nem jönnénk, n e v árjo n ! Még azn ap m egfordultak. M egtöm ték a ta risz n y á t élelem m el. K u lcsár istenhozzá­ dot, m o n d ott anyókának, öreg p á rjá n a k , C sató m eg so rra csókolta a lányokat. K ív ü le csupa nőből áll a család: anyósa, felesége, h árom k islán y a él szép, ú j kő h ázu k b an . i �É jje l é rte k ki az erdő re. Az erd észlak o t ez ú tta l elk erü lté k , sie tte k azo n n al a m u n k a h e ly re . Összeták o lták a kunyhót, tü z et gyujto tta k a k u n y h ó közepén, a lu d ta k p á r ó rá t és m ég h a jn a l e lő tt h o zzáláttak a fagyűjtéshez. Úgy vélték, m a jd csak e l­ vető d ik az erdész hozzájuk. Eszükbe sem ju to tt volna, hogy ebben k ételkedjenek . P edig a Füstöskő, am ely ­ n ek szü rk e á rn y é k á b a n tá k o ltá k a boksákat, a fen n sík leg elh ag y ato ttab b p ú p ja . A fak iterm elés is m ás irá n y b a n zajlik, a m ély m assai völgyben, s az erd észt o tt köti le a faan y ag felm érése, a szállítás szervezése. M unka közben azonban észrevétlenül su h a n n a k a napok. V iszont am ily en ü tem b en m ag aso d tak a szabályos fakupacok, oly gyorsan lap o ­ sodott a k é t h á ti-tarisz n y a. K u lcsár szorosan a tá rsa a rc á b a h ajo lt, s hangosan m ondta, m in th a C sató lenne a sü k e t s nem ő: — Sok a szarvas. V onulnak a völgyön H utának! — M ondtam , hogy hó lesz. N agyobb havazás teljesen e lz á rh a tja a külvilágot, pedig így is eléggé távol é l­ n ek m in d en la k o tt helytől. Nyoc k ilo m éte rre fekszik az erdészház, tizen k ettő re a legközelebbi falu. — É henveszünk, h a nem lesz k en y é r — jegyezte m eg K ulcsár. — Az erdész se vetődik e rre — to ld o tta hozzá Csató. — M it tegyünk? — M it, m it? — C sató k eserű á b rá z a tá n összegyülekeztek a redők, m in t a térképen, ah o l sű rű v o n alak k a l jelzik a m agas hegyet. A k u n y hóban a m eleg sz én á ra kucorogtak. A ta risz n y á t ölü k b e em elték. C sató kis csonk k en y e ret h ú zo tt elő. S záraz volt, nem fogta a bicska. R ágcsálta, m ajszolta, m in t az egér. U tán a az előbbinél is kínzóbb éh ség et érzett. — M iért nem eszel? — szólt oda K u lcsárn ak . T ek in tete félték en y en ta p a d t az idegen ta riszn y á ra . — M ire spórolsz? Az a d a ra b k a szalo n n a m á r se nem oszt, se nem szoroz. Oly só v ár és irigy v olt C sató nézése, annyi gyűlölet su g árzo tt szem éből, hogy K u lcsár ö n k én telen ü l is az o ld a lán á l h everő fejszére p illan to tt. — Nem vagyok éhes! — m ondta. C sató t a válasz gyanakvóvá tette. — T án tito k b an ettél? K u lcsár nem h a llo tta az ind u lato s szavakat. — K e n y é ré rt kell m enni! — m o n d ta aggódva. K önnyű a z t m ondani, ha v alaki a hazam enők so rsáb an részesül. De m i tö rté n ­ je n a m ásikkal, ak ire a boksa felügyelete m a ra d ? Egy b o k sán ál is elég v irra sz tan i, nem hogy h árom nál, hiszen é jje l-n a p p a l szem m el kell ta rta n i. Ök lév el igazgatta bajuszát. — H át a boksával m i lesz? — kérd ezte és ferd e szem m el leste az öreget. — A ki itt m arad , vigyáz rá. M ár te g n ap is alig ettü n k . K en y é r köll! — erő sk ö d ö tt K ulcsár. Igaza van, gondolta Csató, de . . . H irtelen csap o tt le a kérdéssel. — A ztán ki m a ra d ? N em az a kérdés, hogy ki megy, hanem , hogy ki m a rad. 7 �A ki megy, a n n a k m á r nincs gondja, jó fo rró lev est v acsorázik a k em encefűtésű szobában. Asszony, gyerek m ind a k ed v é t keresi. De m a g árah a g y atv a őrizheti a h áro m bo k sát a m esebeli-erd ő m élyén, ah o l já r. C sak a rem ény tá p lálja, ak i nem a legjobb gazdasszony. Azé a m eleg leves, ezé a nélkülözés. — S orsoljunk! — tan ácso lta K ulcsár. B ecsületes a já n la t. E gyform a az esély, s nincs ok alk u d o zásra. A k it a szívébe zárt, az m a é jje l asszony m e lle tt hál. — N em bánom . D ugjál! b arátságos, ak i m a ra d , a m a d á r se sors jo b b an 3. A sorsolást m égis reggelre halaszto tták . N apkelte u tá n ism ét m e g élén k ü lt a szél. F ü ty ü lv e rohangászott a kunyhó előtt, teli m aro k k al, p ajk o san d o b álta a régen h ullott, száraz havat. Az erdő h an g ja is m egjött: d ú lt-fú lt, m orgott, dühöngött. K u lcsár g yufaszálat k erített, k ettéb e törte, egyik felét a m a rk á b a fogta, a m ásik d a ra b k á t b elev etette a parázsba. A ztán h á tra te tte k ezét és ö k lét a szénába fú rv a, n ag y h irtelen v álto g atta a félgyufát. C sató lá th a tó figyelem m el k isé rt m in d en m oz­ du lato t. E leinte ugyan közöm bösnek m u ta tta m agát, úgy tett, m in t ak in ek m inden m indegy, nem tu la jd o n ít jelentőséget az esetnek. K is idő m ú lv a azo n b an rem egni kezdett. F inom an és egyenletesen, rem egett. Fogai összekocódtak, h o m lo k át hideg gyöngyszem ek díszítették. C sak hozzá kell érni, s m áris elválik, ki alszik v e te tt ágyban, ki v irra sz t az ég sá to ra a la tt, az ősi, nom ád kunyhóban. S okáig néztek farkasszem et. M ost m á r K u lcsár k a rja is rem egett. M inél jobb an szo ro n g atta öklét, hogy erőt vegyen izgalm án, a n n á l jo b b an sz étfu to tt ta g jain a reszketés. — Üss rá! — m ondta türelm etlenül. C sató még m indig habozott. Biztos la p ra a k a rt já tsz an i: hol K u lcsár k ifejezéstelen a rc á t leste, hol az öklök rem egését a rá n y íto tta egym áshoz. Ahogy to v áb b figyelte, világosan lá tta , hogy a jobb ököl görcsösebb. R ácsapott hirtelen. K u lcsár kin y ito tta. Ü res volt — M utasd a m á sik a t is! A zt is kin y ito tta. K ih u llo tt belőle a pálcika. Egyenesen a parázsra. P illa n a t a la tt h am u v á lobbant. C sató a r r a gondolt: ha K u lcsár nem lenne, m ost ő m eh etn e haza. Felesége elő ­ ven n é a kem encéből a m eleg lekváros gombócot, ő meg b efa ln á m indet. S s z á já ­ b a n összefutott a gom bóc kellem es íze, alig győzte n y á lá t n yeldesni. M inden jó n a k K u lcsár á ll az ú tjáb an ! — N yertem — m orogta K u lcsár és k árö rv en d v e vigyorgott. C sató nézésétől azo n b an a rc á ra fagyott a mosoly. — No, m enjél! — b iz ta tta ez. K u lcsár nem m ozdult. E lfek ü d t a szénán, m in t ak i p ih en n i vágyik. — S a k enyér? — M ajd te hozol! N eked családod van, fia ta l feleséged.. . . Az én an y ó k ám jo b b an el v an nélkülem . N eki m á r nem én köllök. h an e m a forint. 8 �C satóban tá rsa jólelkűségétöl k eserű ízek váltak o ztak . H alá n té k a lü k te te tt, a ta rk ó ja tá já n forróságot és n yom ást érzett, m ellére rá te le p e d e t a füst. L egjobb volna ö lre m enni, s ak i életb en m a ra d , a z t tesz, a m it jó n a k lát. — Nem bánom , m eh etek — m o n d ta fölényesen, m in th a szívességet tenne. — M it üzensz? — M ondd, hogy d o h án y t is küldjön! — És m ég? — Az erdésszel is beszélj, a F ekete elv társsa l. M ondd, hogy ideki vagyunk. H áro m boksa ég. 4 M in tha a búcsúzást szeretn é széppé tenni, ezüstösen, selym esen, sű rű pihék b en e le re d t a hó. V égtelen nyugalom , m ély, á th a tó csend ü lt a tájon. A csillogó h ópihék végleg elm o sták a feszültséget. K u lcsár sz ája szögletén engesztelő mosoly ragyogott, csak C sató szívében la p p an g o tt m ég ném i keserűség. K em ény, büszke já rá ssa l h a la d t a szekérvágta erdei úton. Öreg K u lcsár szom orú te k in te te t v e te tt u tán a, de nem é rz e tt ír ígységet. Igy van ez re n d jé n ! Mi az a m ásfél nap! A g yerekek és a fiatalasszo n y öröm e v iszo n t h a ­ talm as lesz, am ik o r C sató m egérkezik. M ásfél napig m in d en k ép p en k ib írja. Az erd ő az ú t k a n y a ru la tá n á l végképp e lre jte tte C sató t az u tán an éző te k in te t elől. K u lcsár m ég sokáig á llt o tt m ozdulatlanul, v á llá ra feh é r h erm e lin -k ö p p en y t te ríte tt a hó. A b eg y ú jto tt boksák m ég nem m elegedtek át. A h ó p ih ék sokáig egészben m a ­ ra d ta k a kom or „fa-boglyák” h á tá n s csak később k ezd tek nagv sistergéssel gőzzé válni. A völgyben laposan a földhöz ta p a d t, k uszott, m ászott, osont a füst. K u lcsár m e g ra g ad ta a közelítő szánkát, h átáh o z sz o ríto tta s m in th a a sz án talp sz á rn y a k a t helyettesítene, szinte rö p ü lt felfelé a hegyoldalon. F u tás közben lep erg ett v álláró l a hó. F ekete ördög le tt ism ét. A sz án k á t o d aá llíto tta a fa ra k á s mellé, k a la p já ró l le rá z ta a h a v a t s az tá n nagyot n y aláb o lt a fából. A fák közén m ég nem h ag y o tt nyom ot a hó, s az első p ih é k et az ág ak fogták fel. K om oly erő k ifejtésb e k erü lt, hogy a sz án k á t elin d ítsa terh év el. De h ú zta-v o n ta m aga u tá n nehézséget és ak a d á ly t nem ism erve, m in t a bivaly. E lrendezte a le h o rd o tt faanyagot a „boksa-hely” körül. Úgy forgott-m ozgott, m in th a a h á ta m ögött á lla n a v alak i és v áltig b iz tatn á: „R ajta, öreg K ulcsár, m u tasd meg, m it tudsz!” E lzárta az égő boksák tüzelőnyílását, m ajd n éh á n y búcsúzó lap átsím o g atás u tán ism ét az új boksák h ely ét v ette pártfogásba. Mi lenne, h a m ost m eg négy bo k sát ra k n á n k ? — gondolta. D élu tán kisebb szél kerek ed ett, s többször k e lle tt az égő b o k sá k n ál időznie, hogy eltö m je a szél- és tű z v á jta réseket. A szán k áv al is lassab b an h alad t, m e rt a hó állan d ó an v astag o d o tt s m á r nem siklott, h an e m ra g a d t a szán. Lépései m in d n eh e­ zebbé v áltak , s b ak an csa teljesen átnedvesedett. M indez m ég fürg éb b m ozgásra ösztönözte. 9 �S ietni kell a fahordással, m e rt a szél és hó eléb ev ág h at v ak m erő te rv é n ek . Négy b o k sát ra k n i egy égetőpárnak, nem kis dolog. K a b á tjá t a k u nyhóba dobta. In g u jjá t feltű rte , púpos k a la p já t a fü lire h úzta. V e­ rejték b en fü rd ö tt a teste, csak a füle hegyét csípdeste a hideg. E ste, am ik o r m á r sötétedni kezdett, a közelebbi rak a to k tó l sz állíto tta a fát. A hó p ó to lta a lám pást. A p aty o lat terítő n sötéten jelezte az u ta t a szán k a és a lép é­ sek csíkja. K ésőbb ez is fe h é rré vált, de tükrö sen csillogott s ezzel ü tö tt el az eg y e­ n etlen , érdes fehértől. A szél m ind m agasabb hangon fütyörészett. K éső éjszaka hagyta ab b a a m unkát. A kunyhó elő tt u d v a rt csin ált és tü z et gyú jto tt. O da ült a k u n y h ó a jta já b a s átáz o tt lá b á t bakancsostól a tű z to rk áig dugta. S zállt belőle a gőz, m in th a a láb a is égne. Jó id eig ü lt így, a szél azonban v á ra tla n u l m egciró g atta nedves ingét s h átán v égigfutott a hideg. H á tra h a jo lt, a sz én á ra v e te tt k a b á té rt n y ú lt volna, de keze k ét ízben is a tariszn y a szíjába akadt. A lig tu d o tt kigabalyodni belőle. V égre m ag ára te ríte tte a kabátot. Egész n ap m ost gondolt először az evésre. De ha eddig k ib írta , m ost m á r könnyen e lh ú z h a tja reggelig! A h áro m boksa o tt fü stö lg ö tt a kuny h ó n y ílásáv al szem ben. H a a tűzbe nézett, a b o k sák at is látta. Az erd ő zaja elh atalm aso d o tt, ebből azonban beteg füléig kevés h ato lt. S zállt, sz állt a gőz a bakancsból, sz á llt-sz á llt a fü st és gőz a tűzből és a b o k sá­ ból. A g allyak a la tt sziporkázó parázs piros fén y t v e te tt a szállingózó h ó p ih ék re és a kun y h ó elől e lta k a ríto tt hódom bra. S zállt-szállt a füst, sz állt-szállt a gőz, s h am aro san szü rk e le tt K u lcsár szeme előtt m ég a parázs is. Pedig n y itv a fén y le tt az a gom bostűnyi szem bogár, csak a légzés vált lassúbbá és a te st ern y ed t el. N yitott szem m el alu d t. 5. A rra érb red t, hogy fázik. Első p illan tá sa a b oksákra esett. S ű rű füst gom olygott kö rü lö ttü k , a fü st színe olyan, am ily en n ek lennie kell — d acolnak a boksák a széllel. F elpiszkálta a tüzet, s a kunyhóba n y ú lt száraz gally ért. Keze ism ét a tariszn y a szíját tap o gatta. S a hidegnek ab b a n a p illa n a tb a n v e rse n y társa tám ad t! Az éhség. Nem, nem a d ja m eg m agát! H át, am ik o r a fronton h árom napig sem ettek! A gyalogosok m a r a b a k a n cs­ sz íja k at is elrág ták , s ő m ég a rezervához sem n y ú lt hozzá. Igaz. hogy ő árk ász volt, nem baka. Az is igaz, hogy ak k o r idegen földön k o ck áztatta az életét, m ost meg idehaza él. D élre m egjön C sató a teli batyuval. M inek szárad jo n az a d a ra b k a k en y ér a tarisznyáb an ! Nem sok le h et m á r hajnalig, reggel m eg úgyis m egenné. V an érte lm e a z é rt a n éh án y ó rá é rt kínlódni? R ád o b ta a száraz ág a t a p arázsra. P atto g v a -szik ráz v a k a p o tt új é le tre a tűz, d e a szél m in d u n tala n elv itte m elegét. Egy idő m ú ltán a szél m ia tt á tv itte a p ara zsa t a k u n yhóba, hogy a falak elfogják a szelet. O tt ü lt to v á b b ra is az ajtó b an . A m eleg m ost m á r a h á tá t érte, s láb aib a á llt bele a fa gy. 10 �A tű zn ek fo rd u lt te h át. T ek in tete m e g ak a d t a tarisznyán. N agyot nyelt, m in t a k in e k nagy fa la t a k a d t a to rk án . O d ah ajo lt, feltép te a ta riszn y a sz á já t és kiem elte belőle a piros szegélyű kendőt, a k en dőből m eg a k e n y e ­ ret, a szalonnavéget és a fél hagym át. N agyobb v o lt a k en y ér és a szalonna, m in t szám ította. A jólakáshoz m égis kevés. M áskor m eleg f r üstök m ellé is m egeszik ennyit. K om ótosan evett, m in th a így a k a rn á e lh ite tn i m agával, hogy nem is olyan éhes. M ost m á r nem k ínozta a n n y ira az éhség s nem tö rte le oly k eg y etlen ü l a hideg. K ö rü ljá rta a boksákat. M egnyugodva té rt vissza a kunyhóhoz, elővette a bögrét s a bok sák m ögött álló hordóhoz m e n t volna, hogy m egm erítse. A szél hóval te m ette e l a h o rd ó t: vissza k ellett fo rd u ln ia a la p áté rt. M ire u ta t vág o tt a vízig, a h a jn a l is m egérkezett. A h a jn a l elűzte a szelet, s n éh á n y tíz p ercre elcsen d esü lt az erdő. Még a hó­ h u llá s is csökkent v alam en n y it, csak apró, erő tlen p elyh ek lib eg tek a levegőben. A szek éru tat, am elyen teg n ap C sató táv o zo tt té rd ig érő hó lep te el. — Lesz m it taposnod, M iska! — gondolta az öreg K ulcsár. A fá k ág ain v astagon ü lt a hó, fá ra d ta n h a jo lta k m eg te rh ü k a la tt, s id ő n k é n t ja jg a tta k , nyögtek, m in th a nem is bükkök, kőrisek, tölgyek, h an e m beteg em b erek v olnának. A kun yhó m ögött reccsenve tö rt le egy ág, m ely nem b írt e llen á lln i a súlyos h ó ­ teh ern ek . B ele h u p p an t a m agas hóba s nyo m áb an o tt szik rázo tt az a p ró ra fag y o tt hó. A k k o ra ág agyo n csap h at egy em bert. De nem gondolt m ost a veszélyre. A feh é r cipón j á r t az esze, a m it d élre C sató hoz meg. A szánka n y o m át teljesen elfedte a hó, a sz án k á t is a hó alól k e lle tt eló ­ rán cig áln i. N em v ette a h á tá ra , m in t m áskor, han em m aga u tá n h ú zta. Elég v o lt m ost a te ste te rh é t cipelnie. A m agas hó úgy k im e ríti az em b ert, m in th a té rd ig érő s a ra t dagasztana. T alán nem is az az em b er já r ott. aki teg n ap oly v illám g y o rsan cik ázo tt a ra k a to k és a boksák között! L om hán, lassan h alad t. O lykor k e re k kő k e rü lt a ta lp a alá, a m in d e n t e lre jtő nagy hóban. Ily en k o r m egcsúszott, hogy kézzel k e lle tt tá m aszté k o t k eresnie. A v é­ ko ny ab b fákba, cserje-g ally acsk ák b a kapaszkodott. A sz á n k á t sem ra k ta tetejesre. Az első fo rd u ló n á l m e g p ró b álta ugyan, de oly nehezen b oldogult a m agas, szélfuvásos hóval, hogy a m ásodik fo rd u ló n ál ap asztan ia kellett. M ás ren d es esetben sem visz többet, de K ulcsár L ajos nincs szokva a dekás m unkához. H arm ad szo r fo rd u lt volna, a sz án k á t m e g ra k ta m ár, am ik o r nagy árn y é k su h a n t el szem e előtt. H árom szarv as u g rált, ro h a n t a hóban. H áro m ü gyetlen b o rjú . L áb u k m eg-m egbicsaklott. Ijed ten á llta k m eg a hegygerincen, n éh á n y lép ésre K ulcsártól. Idegesen fo rg a ttá k fejü k et, m in th a jelet, tá m p o n to t keresn én ek , de a hó m eg v ak íto tta lá tásu k at. H em peregve, m eg-m egcsúszva ere szk ed tek a m eredek völgyön alá. N yom ukban a szél n y arg alt. V agy m á r nem is szél, h an e m vihar. 11 �K u lcsár teljes erővel nekifohászkodott, teste ré z su tt fek ü d t a levegőben. N y u ­ godtan elengedhetné a szánka kapaszkodóját, a szél e re je úgyis m e g tartan á. M elle zihált, hom lokán, n y ak á n k id a g ad ta k az erek. F élo ld alt fo rd u lt, hogy csök­ ken tse a tám ad ó felületet, m ég így is lassab b an h alad t, m in t a csiga. Az égő b oksák k ö rü l szilajon k a v a rg ott a füst. A szán k át nem a k a rta otthogyni a fák között. M inden e re jé t összeszedte s id ő n ­ k én t n agyokat rá n to tt terhén. C en tik et h a la d t előre. V égre e lé rte a boksát. A v ih a r egyre hevesebben dühöngött. N em eléged ett m eg a felü lrő l h u lló hóval, olykor a földön fekvőbe is belem arkolt, s úgy szág u ld o tt a feh é r pihékkel, m in th a sohase a k a rn á letenni őket. A kunyhó egyik fa lá t m á r m ag asan beszórta hó v al s a tető rő l d u rv án cib álta a száraz levelet, s a vékony, tö rék en y gallyat. 6. K u lcsár k im e rü lten b o ru lt a szénára. Jó v olt pihenni, sem m ire sem gondolni, csak fú jn i a z t a sok levegőt, am i a tü ­ dejébe szorult. L élekzése ö rv én y t k a v a rt a h am uban . K is idő m ú lv a porszem a k a d t a to rk án s az előcsalta a m ellét feszítő köhögést. Félig felem elk ed ett s úgy v iask o ­ d o tt önm agával. N éhány p e rc n y it fek ü d t csupán a köhögés m egszü n te u tán , m égis frissnek, erő s­ nek érezte m agát. K ilopódzott a kunyhóból. Ü gyesen m eghajolva k ö zelítette m eg a boksát. R ést és tö rést egyiken sem talált. A sz e k é ru ta t v astag hó lep te m á r, s a kegyetlen szél h ely en k én t hóhegyeket ép ített, m á su tt g ödröket ásott, s hótölcséreket k a v a rt a fák m agasságáig. Az erd ő zengett, m o rajlo tt, m in t a tenger. K u lcsár k im e rü lt, am íg n éh á n y lé ­ pést te t t. C satót leste, a k it alig h an em ú tb a n k a p o tt a v ih ar. A rra gondolt, hogy elébe kellen e m ennie, de a füstölgő b o k sák at nem h a g y h a tja felü g y elet nélkül. Ez m ár érték. Ebben m á r alak u l a fából a jó szén. V isszatért a ku n y h ó b a és végiggondolta a lehetőségeket. K ita rt az utolsó p illa ­ natig, de ha C sató sokáig késlekedik, be kell m ennie az erdészházhoz. A ztán m e g jelen t elő tte az otthoni szoba képe. Az öreg kem ence, a földes padló, a b a rn a a szta l és a k é t lóca, a színes tá n y éro k az a b la k fölött, b a rn a a jtó és ablakléc, az öreg su b ló t és a kedves öreg bútor, a felesége. A szoba jó m eleg és ízes étel illata száll. De a k ilá tá sta la n jelen, a m ég m indig dühöngő v ih a r elm osta a szép érzéseket. H araggal, rosszalással gondolt az erdészekre. K icsalják ő ket az erdőre, és az o rru k a t sem d u g já k ki a szénégetőkhöz. Eszébe ju th a to tt volna valam elyiknek, hogy: „m egyek, m egnézem , k ijö tte k -e K u lc s á ré k ? De ilyen á rv á n hagyni őket! B izonyára C sató se szólt F eketének, eg yébként az m á r itt lenne. P edig nem nagy k erü lő le tt volna C satónak! De m á r nem b írta ki a z t a h áro m n eg y ed ó rát. N em két séges: a közelebbi u ta t választotta, a m eredeken. Még az a jó, hogy visszafelé jö v e t m égis az erd észh áz felé k ell jönnie, m e rt a m ásik ú t száraz időben is já rh a ta tla n u l partos. 12 �S m íg gondolatai ide-oda cikáztak, korgó gyom ra a széllel, v ih a rra l v ersen y t hegedült. Ölébe k a p ta a ta risz n y á t és b elek o to rt nagy öklével. K apkodva, idegesen k e re s­ gélt benne, m in t aki csodára vár. K is kem ény csom agban a k a d t m eg a keze. K ibontotta. — K ockacukor — dörm ögte m eglepetéssel. M egszám olta, tizen k ét szem. A felesége csom agolta, ak i álm áb a n sem gondolta, hogy m ilyen nagy m eglepetést okozhat tiz en k é t szem kockacukor. H á rm a t nyom ban m egevett belőlük, n y o m aték n ak k en y érm o rzsát töm k ö d ö tt a szájába. M ilyen gazdag le tt hirtelen ! M ég kilenc szem k o ck acu k o rja van. E b éd re is m eg ­ e v e tt h árm a t, m a ra d t hat. A v acsora m eg in t h áro m szem. A m e g m arad t h á rm a t reg g elire hagyta. S zája m egtelt édes ízzel, gyom ra ém elygett és id ő n k é n t hosszút, cik o rn y á sat korg o tt .A hom loka közepén, a h o n n a n az o rr indul, éles, lü k te tő fá já st érzett. C ig arettát k eresett, de m ég d o h án y p o rt sem ta lá lt a zsebében, csak k é t szál c ig arettap a p írt. Az und o rító édesség azonban nem hag y ta nyugodtan. Fekhelyéből k ité p e tt egy m arék n y i szénát, összem orzsolta s belesodo rta a cig arettap a p írb a . R á­ g y ú jto tt. M élyet sz ip p an to tt a füstből s azo n n al ki is köhögte. Az íze an n a k is édes volt, ta lá n m ég ém elyítőbb, m in t a cukor. 7. Az est rá n e h e z e d e tt a h ó b o ríto tta tá jra . L egszívesebben le fe k ü d t volna. A szél m á r elállt, csak a hó esik, h am aro san m eg kell jö n n ie C satónak. A boksák is nyugodtak, épek, b á r m á r az égetés utolsó fokozatához ju to tta k , am ik o r k önnyen tá m a d n y ílt-tű z, s h a késn ek az oltással, a d rág a szén odaéghet. A hó m ég hulldogál, de m á r csak lassan, békésen, m in t csendes időben. N em a d ja m eg m a g át a fárad tság n ak ! L a p á to t fogott és h án y ta, do b álta a h a v a t a k u n y h ó elől, s újból, k i tu d ja h á ­ nyadszor, e ltisz títo tta az u ta t a boksákig és a hordóhoz, am ely b en a v izet tá ro lták . A h o rd ó n ál eszébe ju to tt, hogy o tt egy á rv a ak á cn a k kell álln ia, am ely n ek a lső ág ain m ég o ttszo ru lt n éh á n y pönd ö rö d ö tt levélke. A ddig n y ú lk á lt a levegőben, míg n agy m a rk a elcsípte a véko n y k a alsó gallyat. Ez az igazi dohány! Az akáclev él ! Az édes íz eltű n t, az éhség feltám ad t. V ádolta m agát. M ié rt nem ü tö tt le egyet a szarvasb o rjak b ó l! M ost n em sok g ondja len n e az éhséggel. Éhséggel? M ár n em is éhes, csak kába. E re je fogytán s a szíve tele bosszúval. Ha m ost jö n n e Csató, ta lá n m ég lenne an n y i ereje, hogy a fejszét hozzávágja. Az éjsza k a á r n yai o tt lo p ak o d tak a tűz körül. F élén k en v e te tte az árn y é k ra te k in tetét. T öbbször m e g tö rtén t a m ú ltb an itt a hegyekben, hogy a ló n ag y o t h úzott, s össze­ ro p p an t. O tt m ú lt ki a b b a n a helyben. K u lcsár h a s ra fe k ü d t s így haso n fek v e nagyon h aso n líto tt az utolsót vonagló lóhoz. 13 �M égse a d h a tja fel a küzdelm et! S a k k o r árn y é k v ető d ö tt a tűz mellé. K u lcsár feln ézett v illan á sn y it s m á r n y ú lt is a fejszéért. Az élőlény, am itől az árn y é k tám ad t, nem m ozdult. V á rta a so rsát m egadással. F árad t, elsőéves, á rta tla n őzbak volt. Bőséges napokon is ín y e n cfala t az őz com bja. S a pájsli, a m it oly ízletes sav an y ú m á rtá sb a n főz m eg a felesége. Á llta k egym ással szem ben. K u lcsár feketén, torzonborzan, fejszével a kezében. Az őz á rta tla n u l, v édtelenül, kiszolgáltatottan. Egy fejszesu h in tás s az őzike o tt hev er a hóban, feledve v ih a rt, éhséget, n é l­ külözést. De a fejsze nem em elk ed ett a m agasba. S az őzike m ég m indig állt, m ég m indig nem m ozdult. K u lcsár leh ajo lt, szén át m a rk o lt s odadobta az elsep e rt u d v arra. A já m b o r á lla t m eg feszítette k arcsú láb ait, hosszú n y a k á t elő re n y ú jto tta. H arsogva rág ta az ízes csem egét. Ú jból dobott sz én á t eléje. A kecses á lla t összerezzent. F élo ld alt fordult, s m en ek ü lésre kész szoborrá d e r­ m edt. M indez p illan a tig ta rto tt csupán: az tá n ism ét a szénához h a jto tta fejét. K u lcsár az erdőben n ő tt fel, nem egyszer fogott m á r őzet. Jó t e tte k a húsából, n apokig la k o d alm aztak egy-egy őzbak ro v ásá ra . N y ársra h ú zták az őzhúst, k e s e rű ­ gom bát sz ú rta k a n y árs hegyére, s olyan v acso rát sik e rítettek , hogy az egri érsek is m eg n y alta volna u tá n a a száját. M ire a szaglálódó csendőr k ak a sto lla fe ltű n t a hegyek kom or árn y ék áb an , m á r a S zinváb an áz ta tta az ő zbőrt a m iskolci tím ár. Egyél őzike, egyél! 8. E lfek ü d t a puha szénán. H irtelen álom ba szenderült. R oham ozó k a to n án a k á l­ m odta m agát. B e lero h an t a legközelebbi g rán á ttö lc sérb e: úgy kell azt, tö lcsérrő l tö lcsérre kö­ zeledni az ellenség állása felé. K ezében grán át. A rca eltorzul, d ere k a kiegyenesedik, jo b b ja a m agasba lendül, s m áris re p ü l a g rán á t. A becsapódás helyén felcsap a láng. B evilágítja az éjszak áb a burkolódzó erdőt. E rre k iu g ro tt a tölcsérből. A tü z et nézte érte lm e tle n , b am b a arccal, csak sokára v e tte észre, hogy am it lát, m ár nem képzelet já té k a : a boksa ég. A legnagyobb a h áro m közül. A szik rák felcsap tak a m agasba s k ö rü ln y ald o sták a közeli fák ágait. C sák án y t és la p á to t fogott. F ejé t m a jd szétv etette a fájás, gondolkozni nem tu ­ dott, csak ösztönösen b ányászta a fagyos földet és la p á to lta a tűz fészkére. M intha o la ja t tö ltene a tűzre! Az első p illan a tb an sistergett, fü stö lt, az tá n m ég n ag y o b b hév v el csapott m agasba a láng. K u lcsár nem la n k ad t. A mozgás, a m u n k a fe lv illa ­ nyozta s ki tu d ja h onnan, új erő sz állta meg. H ajn a lig ta rto tt a küzdelem és K ulcsár L ajos győzött. E ltö m te a tűznyílást. R átám aszkodott a la p átn y élre, nézte a csata tere t, m in t a h írm o n d ó n ak m a ra d t hős. Az égen foszlányokká sz ak a d tak a fellegek és k eleten lila fény b o n tak o zo tt ki a hegyek mögül. H öm pölyögve á ra d t szét a tá jo n a lila fény. T iszta szép reggel született. 14 �K u lcsár alig tu d ta a g y u fát m eggyújtani, hogy é le tre k eltse a k u n y h ó k ia lu d t tü zét: keze re sz k e te tt a fáradságtól. S az éhség, az ÉHSÉG m ég v ad a b u l kínozta, m in t b árm ik o r. A tisztu lás visszaad ta a fagy erejét, az ég és a levegő szikrázott, m in t a sz ilá n ­ k o k ra tö rt üveg. C sató m ég m indig nem m utatkozott. N incs m ás választás: be kell m en n ie az erdészlakba. Egy csu p o r m eleg te jje l biztosan m eg k ín álják . Ú gy vág y o tt m ost a tűzhelyen fo rralt, friss te jre, m in t a cse­ csemő. V állára dobta a tariszn y át. B ú c sú p illan tá st v e te tt a füsto k ád ó b oksákra, h a v a t ru g d o so tt a kuny h ó e lő tt sziporkázó pásztortűzre, az tá n n ek iin d u lt a hóval fe d e tt úton, a ledőlt tölgy to rlasza irán y áb an . M in d e n ü tt té rd e n fe lü l é r t a hó, de h ely en k é n t com big süppedt. N agy erőt, m in d e n t legyőző a k a ra to t é rz e tt m agában, d e te ste nem en g ed elm es­ k ed e tt az erős léleknek. A lá b a k m egbicsaklottak, az in a k m eg-m egrem egtek, h om ­ lok án sű rű n gyöngyözött a v e re jté k s o ld a lá t nagy tű k s z u rk á ltá k . — M oslék em ber! — m orogta és C satóra gondolt. — F uvaros korom ban, am ik o r d erék ig é r t a hó, m agam tö rte m u ta t a lovak előtt. Száz lépést se te tt s m eg k e lle tt álln ia. E gyszer cem enteskocsit em eltek ki a gödörből a F o dor-lápán, a k k o r v e rt úgy a szíve, m in t most. K is p ihenés u tá n m eg in t nekivágott. Az óvatosságot fé lretette: kem ényen lép e­ g etett, sokszor derék ig h o rp a d t a hó, s ő eljes testév el tú r ta m aga elő tt a feh ér hótöm eget. T o rk a kiszáradt, te sté t tűz m a rta, s a szíve k ik ív án k o zo tt a m elléből. E lé rte a ledőlt tölgyet. B elekapaszkodott egy kínálkozó ágba, leh elete o tt lib eg ett a tiszta levegőn. M inden hiába. Az erdészlakig nem é rn e el. Útb an é rn é a végső kim erültség. M agához csalogatná a v astag hó hízelkedő, kín áló szav ak k al: „P ih en j meg, K u lcsár elv társ! A ludj szépen, a lu d já l!” G y erm ek k o ráb an tá m a d t rá ennyi veszéllyel az erdő, am ik o r lázas-beteg édes­ a n y ja elk ü ld te az a p ja u tá n a favágókhoz. Kis lá b ai m á r e lu n tá k a hegyek kö v ét taposni, de az egyedüllét, a p áfrán y o k zizegése, a fák ijesztő nyöszörgése m indig m ély eb b re k erg e tte a sűrűbe. Ism erte az u ta t, éd e sa n y jáv a l g y ak ra n m egtette. É des­ a n y ja azonban betegen fe tre n g e tt vackán, nem v olt k in e k a szo k n y ájáb a k ap a sz­ kodjon. M in tha ism ét gyerm ek lenne! E re je elh ag y ja, a cél m esszi, s h a jtja a v á ll­ feszítő életösztön V isszafordult. L áb a nyom a fo lto k a t h ag y o tt a hóban. — C serbenhagytál, M ihály! De a boksák égnek. A tü z e t eltöm tem . V igyáztam rá ju k . L ehet, hogy itt kell vesznem , de K u lcsár L ajos h íré t n em éri folt. B eesett a kunyhóba. T érd e a h am u b a ért, hassal a szénán h ev e rt s fejérő l l e ­ p e rd ü lt k a la p ja csálén a k a d t fen n a bográcsfán. A tariszn y a a hasa a lá k e rü lt s nyom ta a lágyék át kegyetlenül. Felem elkedni n em v o lt ereje. A p rá n k é n t rá n c ig á lta ki m aga alól. S a k k o r eszébe ju to tt, hogy m ég kell legyen h áro m szem kockacukor. S zájáb a v e tt egyet. S záraz to rk a ,n y elv e-alja m egtelt nyállal. G yerm eki k ö n n y ű ­ ség szállta meg. L ibegett szinte, m in t a n ap su g ár a tö retlen havon. 15 �9. Az erdész ezen a reggelen nem m en t ki a fak iterm elő m u n k áso k k al. Az asztal fölé h a jo lt és tin ta c e ru z á ja ösztövér szám okat k a n y a ríto tt egym ás alá. F eleség e n ad rá g o t foltozott, am elyen előző este té p e tt ly u k a t egy v en d ég m arasztaló faág. A sütőben k ru m p li sü lt: a konyha m eg telt o rrcsik lan d ó illattal. Az erd észlak ab lak á n á t látn i le h e te tt a széles vidéket. M indent feh érb e b u rk o lt a hó. A völgyekben és a nyugati fekvésű erdőkön fényesen csilla n t a v ih a r u tán i, békés napsugár. — H allod? — tö rte m eg a csendet az asszony. Az erdész fü lelt egy ideig, m ajd ú jb ó l m u n k á ja fölé h ajolt. — Csak a tűz patto g — m ondta. Az asszony nem nyugodott bele. — H allgasd! — m o n d ta kis idő m últán. — M ost se hallod? M intha a z t k iá lto tta volna v alak i: „Fekete e lv tá rs!” Ö n k én telen ü l is k in é ze tt az ablakon. S jó távol, a csanálosi csem etek ert k erítése m ögött bolhanagyságú fek ete p o n to t látott. M agasba em elt k a rra l egy em b er h ad o ­ nászott. B elerag ad t a hóba s m ost seg ítségért kiáltozik. F elcsatolta a síta lp a t s a m ásik percben m á r nyílsebesen sik lo tt lefelé a jéggéfag y o tt havon. Az erd észné az ablak b ó l lá tta , hogy fé rje csom agot vesz a h á tá ra s a m ásik em b er ráh elyezkedik a sítalp fa rk á ra . O lyanok v o lta k így, m in t az ik re k a régi k alen d áriu m b an . F élóra m u ltá n a m eleg konyhán dörzsölgették hóval a segélykérő m egfagyott kezét. Az erdész a fe jé t csóválta. — Csató, Csató! B eszólhatott volna, hogy id efen t van n ak . É getik a s z e n e t. . . — H arm ad ik n a p ja töröm a h a v a t — su tto g ta C sató s hagyta, hogy az asszonyi kéz m eg d erm edt ta g ja it sim ogassa. — K u lcsár egyedül van , . . T án m eg is . . . S elalélt. Az erd észh ázasp ár gyöngéden, nagy gonddal fe k te tte a k o nyhai ágyra. 10 . Az erdész ú tjá t tövestől k id ő lt tölgy á llta el. Meg k e lle tt k erü ln ie. A nagy b a ty u ­ val és a hosszú sítalp a k k al nehezen boldogult a fák közén. V égre m égis á ttö r te m agát. O rrá t savanyú, ecetszagú fü st csap ta meg. A h áro m boksa látszólag csendesen égett, de az erd ész g y ak o rlo tt szem e felis­ m erte, hogy itt az oltás ideje. A kun yhó e lő tt le rú g ta a síta lp a t a lábáról. A száraz szén án o tt h e v e rt K u lcsár m o zd u latlan teste. F 6 1 ö l éhajolt. �— É bredj, K u lcsár elvtárs! — m o n d ta és jól m egrázta. Meg se m occant. — É b redj! A m indenségit, végy e rő t m agadon! H iába. Z sebéből elővette a p á lin k ásb u ty k ost, le csav arta a tetejét, s az üveg sz á já t o d a­ illesztette az alvó szájához. M ásik kezével K ulcsár ta rk ó já t em elte. — Ig y ál picikét! C sak kicsit! K u lcsár szem e k inyíllo tt, csak m in t álm áb an s azo n n al be is csukódott. Az erdész ú jb ó l ad o tt neki az italból. K u lcsár k ö h in te tt és felült. — T eljesítettü k — m ondta, m ég m indig álm ában. — Jó l van, jól! No, m ég picikét ihatsz. O danyom ta K u lcsár szájához az üveget s közben leo ld o tta a baty u t. — I tt az ennivaló! K u lcsár nagynehezen m agához té rt s nyom ban a k u n y h ó nyílásáh o z te n y erelt: a b o k sá k at vigyázta. — O ltani kell! — k iá lto tta és m á ris u g ro tt volna. — H agyjad, m a jd én! Te csak egyél! K u lcsár arc a félo ld ala sra húzódott, m osolygott. — Ettem . K ockacukrot. Az erd ész k in y ito tta a b a ty u t és K u lcsár elé tette. K u lcsár vág o tt a kenyérből, az tá n o d aa d ta a b icsk át az erdésznek. — Szeljél! — Nem, nem ! — tiltak o z o tt az erdész. — No! — H agyjad, Lajos! M ondom , hogy nem kérek. — Jó l v an — m o n d ta K u lcsár és ta risz n y á já b a n yúlt. — De ebből csak eszel? S o d aa d ta a m e g m arad t k ét szem kockacukrot. — V edd el, no! Édes! A k u n y hó k ö rü l h a ta lm a sa n te rü lt szét a n ap a ra n y ló fénye. A fá k m in th a dísz­ század lennének. S az erdész nem erdész, han em táborno k , ak i m ost fogja á ta d n i a csata h ősének a k itü n teté st. 2 17 �JOBBÁGY KÁROLY: A nyugalom ódája B olondban nincsen a k k o ra erő, m in t bennem m ost dühöm ben s b án ato m b an . M enni szeretn ék inn en m ielőbb, vagy m essze m enni, vagy m eghalni nyom ban. H át m égis vége? Így le tt vége e király ság n ak , m it énnekem ig értek? Csak állok s szám nak nem a k a d szava, a gondolatok pedig bennem égnek. M it é r itt m inden? — sóh ajto m sokat, a v ilág végét érzem közeledni, és nem ta láln i e rre szavakat, m e rt nincsen szó, m ely e lb írh a tn a e n n y it. . . . . . M it ér? .. .sóhajtom és a pap iro st, m in B au d elaire v ersé t fo rd íto tta m éppen félreteszem , m e rt ó nem b írja m ost szívem a szépet m ás nyelv tengerében, A szótár sem kell, sem ilyen betűk! Csak az ab lak ró l rán to m le a függönyt, m e rt érzem , hogy a N ap, m ely idesüt, egyedül az, am i segítségül jön, s a levegő és m esszi valahol — a m it a h ázak tőlem e lta k a rn a k — a virágok, a fák, é jje l a H o ld . . . és m inden, am i nem szól, am i h allg at, nekem csak az, nekem csak az beszél . . . És én bolond, az em b erek re v árta m M ajd m egvesztem egy kis za jé rt, n eszért és m indig csak a m ennydörgést k ív án tam . Ó csöndesség, m ost hozzád fordulok, — k é t szem em könnye torkom fo jto g a tja — segíts rajtam ! m e rt b á r férfi vagyok, érzem , m egindul sírásom p atak ja . 18 �Segíts ra jta m , te szellő, lebbenő . . . — s a szem ben lévő tűzfalon kacagva já tsz ik a nap, nevet, b ú jik e l ő . . . és érzem , testem m inden kis d a ra b ja hogyan ú ju l m eg; fogaim között ízek futkosnak, friss m ák, körte, a lm a . . . K it m ost lá tta m meg, s nékem vetkőzött, nem nő — h an e m a v ilág nagy nyugalm a. ő a d ja nékem széd ü lt g y ö n y ö ré t. . . B audelaire! É rtem m ár, m é rt ú sztál a m ám or, a kék, k ristályos, tü n d é r tiszta ég vizében el, e pusztuló világtól. F ark as A ndrás. R ajz 19 �GERELYES ENDRE: Üdvözlöm, Dürrenmatt Ú r ! Az em b ert az igazán nagy alkotókhoz összetett érzelm i kapcso lato k fűzik. T il­ takozik, d ü hödten v itá zik velük, vagy m egalázkodva ism eri be igazságaikat. Belőlem , aki nem vagyok „professzionista” iro d alm ár, de létem h ez h o zzátarto zik a m űvészet d ü h ö t és tiltak o z ást v á lto tta k ki azok a m űvek, m elyek n ek m egtervezettsége, fo rm á ja m ag asren dű, m érn ö k ien szerkesztett, de m ondandója, filozófiája, lehangoló végkö­ v etk eztetései rem ény telen ség et és b o rza d ály t fak asztan ak . Ezek a k itű n ő — csak úgy érzem , kissé erkölcstelen alkotások. D ü rre n m a tt m ű v eire — illetv e ezek egyrészére gondolok —, m ivel b en n ü k az elő ttem szen t rációt, logikus ép ítk ezést h a lla tla n tu d a ­ tossággal irá n y íto tt m űvészi erő t és k ép zeletet olyan m o n d an d ó k szolgálatába á llítja ... S okáig nem h itte m ab szu rd tö rtén etein ek , nem fo g ad tam el gon d o latait. V elem azonban olyasm i tö rté n t, m ely m egingatott, s az u tá n m eggyőzött az ab szu rd itá so k igazáról. S zeretném elm ondani tö rté n ete m et, kérem , h allg assák meg! É pítészm érnök vagyok — m ilyen an a k ro n isztik u san fejezem ki m agam — te r ­ vezőm érnök voltam . N em p an a sz k o d h atta m sem előm en etelem re, sem teh etség em re E v áro sb a n is, ahol m ost p ergetem n ap jaim at, négy, egyesek sz erin t tú lm erész h áz m agasodik, s ezeknek én vagyok az „a p ja”. H arm incesztendős k o ro m ra m eg leh ető s n ev et v ív ta m ki a szakm ában, p á ly á z a to k a t nyertem , győztes v itá k a t fo ly tattam , ta n u lm á n y u ta k so rát já rh a tta m végig. T erm észetes, hogy n em vagyok világutazó, nem is szeretnék az lenni, de E urópa jó n é h án y o rszág át b e já rta m , m eg ism erk ed tem építészeti gondjaikkal, eredm ényeikkel. K issé d ile ttá n s m ódon ugyan, de őszinte „szerelem m el” vonzódom a m ű v észetek ­ hez. M eggyőződésem, hogy a h u m á n k u ltú ra nem csak jobbá, okosabbá is teszi az em b ert, Ön k én tesk é n t csatlak o ztam azokhoz a „roham csap ato k h o z”, m elyek az o rszá­ got já rjá k , s ezt a m issziót te ljesítik . Ism ere tterje sztő előadások so rá t ta rto tta m , cikkeket, sőt rip o rto k a t is írta m , s ha kissé k ac érk o d ta m is a „sokoldalú teh etség ” fogalm ával, végeredm ényben m eggyőződésből cselekedtem , úgy éreztem , ezt k ell tennem . M ígnem a közelm ú ltb an tö rté n t valam i, le za jlo tt az az E sem ény, m ely el­ képzeléseim és elveim felü lv izsg álására kényszerí tett. Igen, a szó szoros érte lm é b en k ényszeríte tt, s úgy gondolom , m o st m á r bőséggel lesz időm m érlegelni és itélni. A tél közepén m eghívtak h ázukba a vakok. A tén y term észetességéhez és m eg­ tisztelő voltához szó nem férh et, levelük m égis m e g h ö k k en tett és riad a lo m m a l tö ltö tt el. A nélkül, hogy felesleges dolgokról fecsegnék, el k ell m ondanom : kissé idegb ajo san félek — ostobaság, féltem — a m egvakulástól. Á m m ivel a k k o rib a n m ég a „szem benézés” és „önnevelés” ro m an tik u s k o rsza k át já rta m , szégyenkeztem m e g ­ retten ésem en, és elm entem . T áskám ban kis ép ítm é n y -m a k ettet v ittem , hogy m eg­ tap o g ath assák, „m egnézzék” u jja ik k a l. A laposan k ilép tem , hogy el n e késsek. Be­ esteled ett m ár, m in d e n ü tt égtek a villanyok. Cipőm a la tt n y ik o rg o tt a hő. M egálltam 20 �a nagy, k étszárn y as tö lgyfakapu előtt, az ép ü let előtt, m ely b en ilyen id ő tá jt, ere d m é­ nyes au to n ó m iáb an éln ek a vakok. A m ik o r becsengettem — ím e, az idegbaj —, úgy éreztem , a fá k rosszallóan néznek. Az a jtó züm m ögött, és kin y ílt. K etten v á rta k rám . A folyosó nagy kőkockáin g u m italp ú cipőm nem k e lte tt zajt. Mégis, am ik o r kellő tá v o lság ra értem , m in d k e tte n előrem ozdultak, m osolyogva m e g h ajo ltak és üdvözöltek. — Jó estét, uram ! — K ezüket te stü k m e lle tt em elték fel, és — m ost m á r tudom — csak u d v ariasság b ó l nem n y ú jto ttá k elém . M ert pontosan tu d tá k , h ol to rp a n ta m meg, és hol v an a kezem . — Ü dvözöljük h á z u n k b a n . Öröm és m egtiszteltetés, hogy e ljö tt közénk. — H o n nan tu d tá k , hogy éppen én jövök? H iszen a postás, vagy a ta k a rító n ő k is jö h e tte k volna! Elnézően m osolyogtak. — E rre szíveskedjék! K özrefogtak! Az egyik vezetett, engem vezetett, a m ásik m ögöttem h alad t. A m i­ k o r b elép tü n k egy bársonyfüggönyös terem b e felg y u llad ta k a falik aro k . Világos! C sak nek em v o lt szükségem világosságra. A székeken száz-százhúsz férfi ült, fegyelm e­ zetten, b arátság o s nyugalom m al v árta k , ta lá n tú l fegyelm ezetten is. M ert am ik o r köszöntem , egyszerre felem elkedtek, s eg yszerre m ondták : — Jó estét, uram ! K ét k isérőm az a jtó m e lle tt fo g lalt helyet, én felléptem a dobogóra, s egy testes, b ará tság o san mosolygó férfi m ellé ü lte m . Ő felállt, n éh á n y k ere setlen szóval üdvözölt, m é lta tta és m egköszönte ügybuzgalm am at. R ám k e rü lt a sor. T ek in tetem v ég ig fu t­ ta tta m a rám szegezett arcokon, és b ecsületszavam ra, úgy éreztem , hogy n ézn ek. E zért felálltam , s m indvégig így beszéltem hozzájuk. B em u tatkoztam , köszönetet m o n d tam a m eghívásért, vázoltam , m irő l szeretn ék beszélni. M egem lítettem , hogy m od ellek et is hoztam , h a ó h a jtjá k , „m egnézhetik” a leg ú jab b ép ü letk o n stru k ció k at. E kkor a m ásodik so rb an fele m elk ed e tt egy férfi. M agasterm etű, izm os em b er volt, fekete szem üveget viselt. S zigorúan és pontosan rám szegezte arcát. — Úgy hallo ttu k , Ön so k at já r t külföldön. — H á t . . . igen. — S o ka t lá to tt te h át. E zért a z t szeretnénk, ha élm ényeiről beszélne nekünk. Ezzel leült, lá b a it k ere sztb e ra k ta , kezét té rd é n n y u g ta tta . N agy hom loka, m ozdu­ la tla n ság a m aga a F igyelem . Egy p illa n a tra sem v e tte le ró lam a „szem ét”. Az elkövetkezendő napokban, nagy nyüzsgés tá m a d t körölöttem . A k ó rh ázb an én le tte m a központ, orvosok, ú jság író k és nyom ozótisztek k erin g tek ágyam m entén. K ésőbb a zaj csillapodott, lassan e lm arad tak , k iengedtek a kórházból, és bizonyos sé rte ttség tö ltö tt el, m e rt im m áro n senki nem tö rő d ö tt v elem a zo k közül. T alán egy fél esztendő is eltelt, am ik o r m egtudtam , hogy egy újság író szeretn e beszélni velem . A kőkockás folyosón v árta m , züm m ögve n y ílt a kapu. A m ik o r kellő táv o lság ra ért, e lő re lé p te m és m eghajoltam . 21 �— Üdvözlöm , uram ! — K ezem et, udvariasságból, m e rt hiszen po n to san tu d tam , h ol áll, és hol a keze — testem m e lle tt ta rto tta m . — Jóestét! — h allo tta m , hogy m eglepődött. — H on n an tu d ta, hogy én vagyok az? H iszen a postás . . . Elnézően m osolyogtam . B evezettem a szobám ba. H ellyel, cig a re ttá v a l k ín áltam . — P arancsoljon. Csak furcsállom , hogy m a jd n em félév m ú lv a jö tt. Szenzáció ez m ég? — Én nem a szenzáció m ia tt jöttem . — Okos, és in d u la to s em ber, gondoltam . — A zt képzeli, ebből a képtelen esetből a k a ro k sztorizni? K ülfö ld ö n v oltam , a z é rt jö tte m csak m o s t — M iért? — M ert az igazságot ak a ro m m egtudni. Hogy tö rté n h e te tt ez m ag áv al? — Százszor elm o n d tam m á r — bék ítg ettem kissé fá ra d ta n . — A m ik o r k ifelé m entem , m egcsúsztam a hóban, ráe stem a n y íro tt csupasz sövényre. A rccal. — H azudik — m o n d ta halk an , és elism erően h allg attam — m egnéztem a lá t­ leletet. Egy k arco lás sem v o lt az arcán. M ajd én m egm ondom , m i tö rté n t m agával. K isz ú rtá k a szem ét. — T éved — m osolyogtam — kinyom ták. K áro m k o d o tt egyet. — A nyom ozóknak m ié rt nem m o n d ta m eg? — H iszen m ag án ak sem m ondtam . K etten v ag yu n k ebb en a szobában, és h a felh aszn álja, letagadom . C s a k . . . jó v o lt m á r v alak in e k elm o n d an i az igazat. P ercek ig csendben ültü n k . T udtam , hogy nem írt. G ondolkodott. — N em értem m agát. — Én é rte m m a g át — m osolyogtam — m aga az Igazság felk e n t bajn o k a. Igaz? F elu grott, elk a p ta a k a ro m a t és m egrázott. E k k o r le tte m kíváncsi a kezére. — Idefigyeljen. M aga csúfolódik velem ! R en d re ta n íta n ám , csak ne le n n e . . — V ak — seg ítettem neki. — És m ivel az vagyok, en g ed je meg, hogy m egfogjam a kezét! O d an y ú jto tta és m egtapogattam . A z én ke ze m volt. U jja im a t e k k o r ráh ely eztem a rc á ra , v ég ig fu tattam ő k et erős já ro m cso n tjain és dühös száján . E ln ev ettem m agam . — Én is észrevettem — m o n d ta szin te restellk ed v e — tényleg h aso n lítu n k . — E zért m egkérdezhetem : m it te n n e a helyzetem ben? — A nnak, ak i ezt te tte m agával, börtönben, vagy az ő rü lte k h áz áb a n a helye. E zért Jöttem . — R ossz ta n ác s — in g a tta m a fejem — elfo g ad h atatlan . — M iért? E k k o r b elép e tt Szilveszter. K á v é t hozott, éreztem illatá t. A m in t m eg h allo ttam lépéseit, elm osolyodtam . E nnek sem m i érte lm e nem volt, egyszerűen jó l ese tt h an g ­ ta la n u l n ev etn i egyet. M egkérdezte, h án y cu k o rral paran cso lju k , b eletette, m ég m eg is k a v a rta , s a k ezünkbe a d ta a csészét. A zu tán kim ent. — M iért rossz ta n ác s — firta tta k á v é já t szürcsölgetve a vendég. — M ert nem ak a ro k egyedül m ara d n i ebben a nagy h ázban. 22 �— T u d ja m i a vélem ényem ? M aga m azohista. E gyszerűen b eleb o lo n d u lt a h u ­ m anitásba. Még v alam it. L áttam , hogyan viselkedett. Ez a szem üveges férfi te tte ? — Nem m ondom meg! — M iért — v ág o tt az aszta lra, m ondtam , hogy ind u lato s p asas le h e te tt — m iért, hogy a . . . — M e rt szeretetből tették. Azon a szám om ra oly sorsfordító előadó estem en a következő tö rtén t. A szem üveges férfi k éré sét eg y általán nem ta lá lta m m eglepőnek, ellenkezőleg, kissé bosszankodtam ügyetlenségem m iatt. T erm észetes, hogy a r r a k ív án csiak , a m it én láttam, s am irő l ők h a llh a tn a k csupán. És term észetes az is, hogy h aszta lan beszél­ nék n ek ik színekről, h arm ó n iák ró l, tájbailleszkedésről, m e rt csakis a p lasztikus form ák, m éretek , m éginkább az esem ények férkőznek hozzájuk. E zért az e m líte tt m éretek rő l — lépésben saccolva — jellem ző, vagy m ulatságos esem ényekről beszél­ tem nekik. M ondhatom , soha nem v olt h álása b b hallgatóságom , feszü lten figyeltek, vagy n ag y o k at n evettek, g y ak ra n ta p so lta k is. És ta lá n — nem szerén y telen ség — az is igaz, én sem beszéltem m ég ilyen tűzzel, m ivel itt, k ö zö ttü k k a p o tt el a cselek­ vés lehetőségének, esélyének, és az ú jra á té lé s élm ényének h atalm as láza. K ezem m el p lasztik u s m o zd u lato k at írta m le, ők pedig rám szegezve „csillogó szem ü k et”, feszü l­ ten figyeltek. H a nem le tte m volna olyan tö k k e lü tö tt — b á r m ost m á r eg y általán nem bánom —, o k v etlen ü l észreveszem és érté k ele m is, hogy m ozgás tám ad t. N éhányan az a jtó közelébe h úzódtak, k é t k isérőm kim ent. A dolognak sem m i jelen tő ség et n em tu la j­ do n íto ttam , és te k in te tem m indössze egyszer a k a d t m eg az elő ttem ülő, szem üveges férfin. Egészen elő re h ajo lt és m osolygott. B eszám olóm at n éh án y len d ü letes m o n d attal z á rta m le, és u ta lta m a rra , hogy a tengersok élm ényből term észetesen csak csöppnyi részt p ró b á lta m közvetíteni. M e rt m ennyi, m ennyi van m é g . . . E k k o r d ő lt el a sorsom . F eg y elm ezett biztonsággal jö tte k ki a széksorok közül, körém csoportosultak. Úgy éreztem , üdvözölnöm k ell az ünneplő töm eget, ők azon b an rá m sem h ed e rítettek efféle fo rm aságokra. M osolygó g y ű rű jü k körülfogott. V ittek. Egy k iseb b szobában m á r csorgott a kávé. A testes „elnök” csészéket szed ett elő, m egkérdezte, ki, h ány c u k o rra l p aran cso lja, kiosztotta, s m indenkihez oda is v itte a k é r t porciót. H a jsz á l­ pontosan. E k k o r v illa n t belém az a kép telen gondolat. V a jo n tén ylep v a k o k ezek? — K öszönjük az estét. N agyon szépen beszélt. — R itk án k e rü l hozzánk ilyen jó előadó. — R itk án ? S ohasem v o lt m ég ilyen jó est. V igyorogva k ap k o d tam fejem a dicséret-özönben. — M egm ondtam — m osolygott a szem üveges — m egm ondtam , hogy jó fogás lesz. — B a rá ta im — h ajlo n g ta m v aló b an m e g h ato ttan — köszönöm . . . — M ondja kérem ! P rá g á b a n is já rt? — Igen. — K eveset b eszélt S tockholm ról. T u d n a m ég beszélni ró la? 23 �— H ogyne. D ehát ugye, a k im é rt idő. El kell m ennem . . . — P árizsró l is tu d n a beszélni? — És az E rm itázsró l? Vagy a K árp áto k ró l? M eghökkentem . M int a záporozó kérd ések egy kih allg atáso n . Hülyeség. — T u d n ék beszélni. És R óm áról is. D e h á t. . . M a itt vagyok, h o ln ap ott. — Igen — a szem üveges tö rte m eg a csendet. — Mi a k ezü n k k el látu n k . K érem , en g ed je meg, h o g y . . . búcsúképpen . . . m egtapogassam az arcát! Z a v a rta n m osolyogtam . M indig felkavar, h a egy fé rfit láto k elérzékenyülni. — Tessék . . . U jja it hom lokom ra helyezte. B eh u n y tam a szem em . És többé nem v o lt m it k i­ nyitnom . B efejezem ezt a no vellát, m elynek esztétikai érté k ei term észetesen vitathatók, de m ely n ek m o n d an d ó járó l leg k ritik u sa b b jó b a rá ta im sem á llíth a tjá k , hogy „kényel­ m esen optim isztíkus”. B efejeztem , és m eg kell állapítanom , lehetséges, hogy h ely en k é n t hatásos, de sehol sem igaz. H a ak a rn ám , sem ta g a d h a tn á m D ü rre n m a tt h atásá t, m ely nem csak a tém av álasztásb an , de m ondandóban is világosan k im u tath a tó . H iszen a szem üveges férfi, a m eg v ak íto tt építész, s az ú jsá g író h istó riá já b ó l oly k ö v etk eztetések et le h e t levonni, — péld áu l a k ik e rü lh e te tle n sors elfogadását, az önző sz erete t retten etes létjo g át, az igazságkeresés d u rv a n a iv itá sá t — m elyek idegenek tőlem . A zért so ra ­ k oznak így, a z é rt m ozognak és a la k u ln a k ezek a fig u rá k s a já t tö rv én y eik szerint, m e rt a valóság m eglévő tényeit, egy zsarn o k ostoba ö nkényével p ró b áltam csopor­ to sítan i, k ev e rn i és ú jraé p íte n i. Önnel, D ü rre n m a tt Úr, — kérem , ne vegye ezt ostoba felfu v alk o d o ttság n ak — év ek óta egyoldalú szellem i p á r b a jt vívok. K étségtelen, hogy Ön századunk egyik legzseniálisabb alkotója, s szó nem fé rh e t a Föld és hid rp g én b o m b a v aló b an d ü rre n m a tti kapcsolatához sem. V alóban, m inden m egtörtén h et, de n em m in d en tö rtén ik meg. M ert az em b erek h ajlam o sak a valóság k ényszerítő és m egvédő e re jé re tá m asz­ kodni. E zért figyelem bizonyos kajánsággal, elsősorban n em az Ön, h an em epigonja in a k m unkásságát. K ételkedem , hogy az ab szu rd itá sa m ia tt „vesékbelátó” iro d a ­ lom , v ajo n e szóbanforgó veséken kív ü l m á st is lá tn a a világból. Egy vese pedig, ak á rh o g y an nézem , csak egy vese. H a e n o v ellát „kényelm es optim izm usom ” szellem ében íro m meg, igazabb lett volna. M ert, hogy csak a szóbanforgó h elyzetről beszéljek, több ízben já rta m a v akok között, b a rá to k a t szereztem , rem élem , b a rá tju k k á is fogadtak. É n pedig m eg­ ism ertem őket. És m eggyőződésem , ha m in d e n k i olyan tiszta és tisztességes em b er lenne, m in t á lta lá b a n Ők, kevesebb b a ja len n e a világnak. T öbbek között ez ért nem hiszek Önnek. Üdvözlöm , D ü rre n m a tt Úr! 24 �VIHAR BÉLA: V ERSEK ITÁ LIÁ BÓ L Adria Mare R in g atja ágyékát az A dria, íme, a T enger, a k eg y etlen A nya, ki h alv o ltu n k b a n a p a rtsz irte n , itt, v e te tte ki h a jd a n gyerm ekeit, s mi, az elűzött, m eg tag ad o tt lét, elh ag y v a éltü n k h ű s m agzatvizét, v a jú d tu n k tépő szik lák és rögök tüzes, szakító k ín ja i között, m illiárd n y i h a lá l á rá n k ap o tt h ullám zó tüdőt, k arm o s végtagot. T alán éppen a 25 �trag é d iák lökik egyre a v ilágot tovább, és eközben m ily ism eretlen cél felé sodródik m inden, am i él, és lá tsz a tra a vak, a céltalan, az is egy r e jte tt cél felé rohan. Eretnek a piacon A C am po di Fiorén, ahol v alah a m áglyán ég e tt B run o, m ost h al m eg osztriga, k ö rö tte izzó n ara n cs és lángszínű v irág h ird e ti tö rv én y ed et bolondos szép világ. A k o fa sá tra k fölött, szoborba öntve, fent, a v ég telen t fölm érő e re tn e k áll, m ereng, s lá b án á l zsibongva k av aro g n ak ott, az összebékítő, m indig győzedelm es, örök hétköznapok. 26 �Cézár páholya A nyirk o s félhom ályban m erengő fülke a cézár páholya, az istené. I tt ü lt a v ilág ura, p árk á n y o n n y u g ta tv a o rszágokat zúzó, ékköves, p u h a u jja it, s innen szem lélte a m észárszéknyi h alált, a le h an y a tló g la d iá to rh a d a k végvonaglásait. M ost sű rű fű fakad, m in t annyi ezredéve m ár, a P o n tifex trónszéke helyén, s rö p p en az esti bogár a lebegő csend szelíd vizére, n a jd a rom ok fölött su h an ó fe h é r su g a ra k ezüst g y ű rű jéb en lassan elm erül. Búcsú Velencétől Mi m a ra d m a jd m eg az em lékezés szű rő jén abból, hogy lá tta d a dolom itok világló orm át, a m in t fölragyog a fenyvesek zöld függönye m ögött a F öld h a jn a lá n kőkódexekbe ró tt nyitány, a felvonagló geológiai d rám a, am elyet h a jd a n az Ős-A ppenin bensejéb en v a jú d o tt m eg a kín, s b az altk irály o k , sziklakrisztusok, gránitkíg yók, karm ok, gigászkarok ködben füstölgő serege jelez. T alán ez? Ez m a ra d m eg? S m ennyi még, hogy m e lle tte m elegedj, m e rt nem csak a hegy, n em csak lé tü n k an y ja, a felén k k iá ltó te n g er sz av á t h a llo tta szívünk: n e feledj el! 27 �Őrizd meg a kedves pillanatot, a z t a szökellő h űs reggelt, ahogy a C anal G ran d én a sm aragd h ab o k a t szelve, lassan elh alad t, az ódon, kecses hídív ek alatt, a k arn e v áli m á rv á n y p alo ták m e n tén pöfögő, fürg e vaporettó, a R ialto és S an M arco állom ás között, m ikor, m in t robbanás, V elence tem plom aiban fölcsen d ü lt ünnepélyesen száz daloló harang, és a fo rró ércfolyó csobogó zu h atag áb an ére ztü k : föl kell m érni életünk! V ajon ez m a ra d velünk? A intelem ? V agy a chocolata íze nyelveden, és T izian sk a rlá t angyalai, m eg a lépcsőkön a lenge forgatag, nép ek násza, su g aras szerelm e, hom lokba h u llt h ajad, s az, hogy eg y ü tt álltu n k a Szépség k a p u ja előtt oszlopok, virágok, halak, lángszinű kendők p asztellkoszorújában, időtlenül. S vidd haza még a kék ég m e d ite rrá n ékszerét, a kis u tc ák bazárfo rg atag át, ezt a v ízre le h elt la tin -b izán ci m á r-m á r dekadens varázslato t, a dogek, k alm árok, papok, m űvészek, b u ja szeretők és szorgos kézm űvesek á lta l kövekbe z á rt zenét, csoppnyi b á rja iv a l, ta rk a tra ttó riá i lep k e asztalával, s hozzá a p atríciu s a rc ú pincért, a csevegő lo m b ard kofát, a selyem suhogású gondolák egyvelegét, a p arázsszínű gyüm ölcsök tá rla tá t, a percek rin g ató bűvöletét, s a köszön etet, 28 �hogy m e g ad h a tta m néked, k árp ó tlásn ak , m enedéknek az alkony e k áp rá zatát. E zt őrizzük meg, s ezzel a bőröndnél súlyosabb te h e rre l in d u lju n k el haza, haza, hol v á r a feladat, a tu sá k hada, az önm egvalósító küzdelem , s az eltökéltség d rág a óhaja, hogy m inden jobb legyen. C zinke F er enc illusztrációi 29 �ERDŐS ISTVÁN: Csendélet A v ad o n a tú j lak ás rossz szagú a szivárgó gáztól, h a belép egy idegen, k énytelen befogni az o rrá t, ők m eg észre sem veszik. Idegesítő csend van. H a az ágyon felsír a gyerek, vagy az ab lakon becsöröm pöl a villam os, a csend m á ris b ek u p o ro d ik az ágy alá, a gáztól viszont úgy m e g fá jd u l a fejü k , hogy m á sn a p ra csak kóvályognak m in t a b irk á k és nem tu d já k , hogy m i a bajuk. Az asszony a fü rd őszobában m ossa a láb át. H ideg vízben. N incs ked v e g y u fá­ val, gázcsapokkal bajlódni, in k á b b didereg. V ékonyka, d iv a tja m ú lt ru h á ja úgy áll ra jta , m in t h a az égből h a jíto ttá k volna rá. M ellei laposak, ny ú zo ttak . H aja gondo­ zatlan. M ióta itt la k n a k az új lakótelepen, a lépcsőházi szom szédasszony csa v a rja n éh a csigákra szom batonként. Más sem m i. F olrásznál soha nem is volt, de régebben a ta n y án legalább v olt k é tfa jta sütővasa, azok rem ek h ajb o d o rító k v oltak. K öltözkö­ d éskor tű n te k el valahova. A m ikor a b a rn a kisnagyk en d ő is elveszett. E n yhén vörös h a jfü rtje it kezefejével ig a zítja ki a hom lokából. B al szem e a la tt nagy kék fo lt é k te ­ lenkedik. A z em b er ül az ágy szélén a szobában, és v a k a rja a ta lp át, a láb fejét, de nem m ossa. Á lta lá b a n nem m ossa. N incs különösebb ked v e hozzá. P edig sá rg a hálóinge tiszta, és nem is olyan régen, legföljebb nap o k k al előbb, az ágyn em ű is tiszta le h e­ te tt. A lak ás nag y jáb ó l m ost is az volna, csak a gáz-szag elv iselh etetlen , m eg a fürdőszoba egy köpedelem . Az asszony szennyes flan e l-in g b e törli a lábát. A k a p c án a k való ing-rongy nem jó törülköző, h a m a r átnedvesedik. De nem baj, a tö rü lk ö ző k et a szek rén y b en meg kell kím élni, ki tu d ja m i lesz. Ezt m á r nem le h e t sokáig b írn i. C sizm ák, bak an cso k sorak o znak a fal m ellett. Az em ber, am ik o r lehuzalk o d o tt, k a p c á k a t te re g e te tt ráju k . A znap h asz n á lt k ap cák at, kiszikkadni. A m ásik sa ro k b a n csendélet. M eszes vödör, m eszelőnyél, bokszos doboz, b ark á cso lt kisbicikli, m alterfo lto s szö v etn ad rág egy szö­ gön, lep atto g zo tt zom áncú kék bili. A fü rd ő k á d b a n lekvárfőzőüst, kapa, b alta, régesrégi v ih a rk a b át, m indenféle rongy. A tü k ö rre l szem közti falo n giccsm acska. Egy kép. A szobában, az ágy fö lö tt is v an egy kép, szentkép, a költözködés ó ta a m ia tt v a n n a k a veszekedések. A gyerek pontosan a M ária kép a la tt alszik, az összetolt k é t ágy közepén. F enn a falon telt, ero tik u s szűzanyaarc, len n a rózsaszínkockás p á rn á n f á ­ ra d t, sovány, gyerekarc. S árika. A lszik, m in t a k ire rá d o b tá k az álm ot. A verek ed és a la tt m ég sírdogált, és teg n ap m eg te g n ap e lő tt is sírdogált. A d u n n a n yirkos-szennyes szagát nehezen a k a rja m egszokni, m ég nehezebben m in t az a p ja részeg szagát. Vissza kíván k ozna a kiságyba, de költözködéskor elad ták . M ár n em szeret m in d en este ap u v a l m eg an y u v a l a nagyágyban aludni. P edig azelőtt, régen, nagyon-nagyon szeretett. Az asszony b evágja a fürdőszoba a jta já t. A lépcsőházban m egáll v alak i a c sa t­ ta n á sr a . H add álljon. B evágja a konyha a jta já t is. Egy nagy m osófazékra teszi szá­ ra d n i a csurom vizes inget. Az u ra le ak a sztja a k ép e t a falról. A szilvakék köpenyes S zű zm ária m eg tan to ro d ik feje fölött. C ifrak e re te s m esterm u n k a. Ahogy az asszony belép, o d av ág ja a lába elé. 30 �— Nesze! A z em b er elégedetten m osolyog m aga elé. K ülönös ö n tu d a t fén y lik az arcán , sz in te szem m el követi h an g ja rem egését a csendben. A g yerek n em é b re d t fel. O d a­ pislog r á az asszony is, a z tá n átlép i a képet, az üvegcserepeket, égnek em eli az öklét, o d aá ll az u ra elé. S zája k ö rü l félreism erh e tetlen in d u la to k r á n g a tjá k az izm okat. M ost félelm etes a k a r lenni az asszony. S uttogva kérdez, de sokatm o n d ó an villog a szeme. — B á n to tt téged az a kép, oda a k a rsz ü ln i a helyére? A z em b er b o to rk álv a h átra v án szo ro g az ágyig, leül, o d a m u ta t a kép helyére. — M ától fogva itt nem lesz sem m i pápistaság, m eg S zűzm ária. H a h ián y zik n ek ed a kép, m ehetsz te is az istenhez p a n a sz ra v a sá rn a p d élelőtt, a kism isén. I t t refo rm átu so k laknak. — M egyek is ne félj! — vág közbe az asszony, de a g y erek k el együtt, n em csi­ n álsz belőle tanyasi kálv in istát! Az e m b er borszagú böffenéssel készül a k o n tra-sé rté sre. — T án éh en h aln i v innéd ahhoz az olvasós édesanyádhoz? Rongyos m in d en fa jtá d . Az asszony m egpróbál nyugodtan válaszolni, b á r h an g ján á ts ü t a gyűlölet. — Ti ta lá n különbek vagytok? Az a ta n y asi b an d á to k ? S o k ra m égy azzal a v asg y árb an, hogy tíz éve v o lt negyven hold földetek! O lyan az egész fam iliád , m in t a sö tét éjszaka. A zért nem h alad u n k mi sem egyről a k ettő re, m e rt b u tá k vagytok, m in t a . . . Az em b er felu g rik , e lk a p ja felesége v állát, ütne, de az ü té sre len d ü lő keze m egáll a levegőben, eszébe ju t, ilyen m in im ális erőfölén n y el érd em es-e ú jrak ezd en i a v erek ed ést? Még m indig fá j a fejbőre, az asszony a h a já b a szokott csim paszkodni. Nem üt. C sak m egereszti a h an g ját: — Elég legyen! A z asszony ellöki m agától. — E redj, te! Az em b er nek iesik az ágy végének, s a nagy ny ek k en ésre fe lria d a kislány. S árik a. Egy p illa n a tra k in y itja a szem ét. Áll egym ással szem ben az a p ja m eg az an y ja. A hogy lá tjá k ré m ü lt te k in te tét, leengedik kezüket. A k islán y h u n yorog egyet, o ld a lá ra fordul, és alszik tovább. Reggel a z t hiszi m ajd, hogy ez ugyan az a verek ed és volt még, a m it végigsírdogált. Tíz óra van. L efekvés ideje. Az em b er k io ltja a gázt a fűtőtestből, az asszony le k a ttin tja a villanyt. E gyikük a gyerek b al o ld a lára fekszik, m ásik u k a jo b b ra. A csend kim ászik az ágy alól és szétterp eszk ed ik a szobában. C sak az asszony feje fe le tt m otyog szinte észrev étlen ü l az ébresztőóra. M in d k etten a r r a figyelnek. M egszokásból. Az em b er m egm ozdult. Á th ajo l a gyerek feje fölött, m eglöki a fele­ sége v állát. — H án y ra h ú ztad fel az órát, Te? — Fél négyre. — H a lekésem m ia tta d az első villam ost, agyonütlek. A lu sta fa jtá d a t, m ég azzal a fél ó ráv a l is spekulálsz. 31 �Az asszony m ár nem szól vissza. A rra gondol, hogy h a siet az em b er így is elérheti a villam ost. Egy féló ra m eg h a jn a lb a n a ra n y a t ér. Még régen, a tan y án sem k eltek h árom órakor, legfeljebb a ra tá s idején. M ost a z é rt m á r csak u ra k le h e t­ n ek ahhoz képest! H irtelen m egborzongott a h áta. F elül, m egveregeti a lá b a k örül a d u n n át, hogy egyform án m elegítsen m in d en ü tt. A gyerek nyugod tan alszik. Az a p ja m á r tá to tt sz ájjal horkol. Jó l be v an n a k takarózva. H át akkor, alu d n i kéne! Á síto tt egy nagyot, k eresztet v etett, óvatosan h a n y a tt d ő lt a p á rn á já n , g y om rán összekulcsolta a kezét. S ó h ajto tt volna egyet, de m ire végére é r t, félo ld alra b ille n t fe jje l elalu d t. L ó rá n t Já n o s. R ézkarc 32 �Iványi Ö dön. R ajz �L ó rá n t J á n os. Linó �PARÓ CZAI G E R G ELY versei Albérlet N égyszáz forint S apád, ha kérdez, azt m ondod: ez a divat! Négyszáz fo rin t S k ih a llg a tjá k a csókjaidat. Négyszáz fo rin t S asszonyod ide szülte a gyerm ekedet. Négyszáz fo rin t S alig hogy tető van fejed felett. A bárány És m egkötözték fürg e lá b a it és általm etszék lü k te tő n y ak á t A té r szigorú re n d je felb o ru lt és elzu h a n tak körben m ind a fák A te lje s ég is oly p ará n y i le tt: S zem ére á ju lt h á rty á s vak üveg. — A ztán nem gondolt többé senki rá csak a m ezőkön percegő füvek. 3 33 �TÓ TH E L E M É R v e rs e i: Háló — Álmarxistára — E ngem nem foglalkoztat a táblam ag y arázó k sem m itm ondó igaza. N em hivatkozom a ró tt írásra, élek vele. G ondolkodásom nak nem tárgya, han em eszköze, m in t h alászn ak a háló, s véletlenül sem a hal. Új veszedelemre N em e lm ú lt veszélyre em lékezem , új veszedelem re figyelek. V iszonylatjegyeim v iríta n a k hom lokom on, nem a g y anútlan, te h ete tle n jóság. A perzselő gyűlölet m ár szelíd fegyverem . N em fejezhetem be a h áb o rú t, ha csak a csatán ak van vége. 34 �TA M Á S ISTV Á N : Fellépni a legelső v o n atra , s ö lelő -k ar-fo rm ájú , m eleg síneken utazni be az egész világot: n em -ism ert illato k a t gyűjteni téli szobánkba, s színes a jk a k csó k jáb an k u ta tn i sá p ad t önm agunk. K övet rag ad n i a genfi utcakövezővel egy pom pás ab lak e lő tt . . . S egy m arék rizzsel beérni naponta. F egyverszüneti cikken nyúlni el a k a p u a ljb a n és v é rt köpni m ásnap a csíkos gum ibotra. F orró hom okban s vérrozsdás m ocsáron lázasan tö rn i c é lja in k felé. S zokatlan égöv fényei a la tt h in n i a m ellünkön gyógyuló sebben. F ellépni a legelső v o n a tra s ölelő -k ar-fo rm ájú , m eleg síneken egy gyógyuló világ nevető a rc á t ta rta n i te n y erein k között. 3 �S Z O L N O K I IS TV Á N : A Pekáry lány P ek áry n é k edden m e g h allg atta a Szabó családot, m e g h ato tta Iré n nem eslelküsége. K ülönösen az é rin te tte kellem esen, ahogy az a m eg értést nélkülöző m érn ö k n é be­ á llíto tt az egykori részeges újságárushoz, s félretév e m in d en viszolygását Józsi b á ­ csinak szólította a n y ja férjét. P e k á ri A rnold, a P ek áry és F ia G abonakeresked és v o lt tu la jd o n o sa a szomszéd ágyban szuszogott. Valószínű, sem m it sem se jte tt n eje töprengéséről, k ü lö n b en m ár régen k in y ito tta volna a szem ét, m e rt jól tu d ta : nem szabad sen k in ek sem alu d n i ak kor, ha P ekáryné, sz ü letett L étay E telka álm atlan ság g al kínlódik. A leckét alap o san m eg tan ulta. A tu d n iv a ló k a t ugyanis m ár a k k o r kezdte a fejéb e v ern i az asszony, am i­ k o r m ég csak te rv ezték a P ek áry és Fia, v a la m in t a L étay és T ársa cégek egybe­ kelését. — N agyon kell engem szeretnie A rnold, ha a z t a k a rja , hogy frig y ü n k a h a r ­ m ónia tökéletessége legyen. És m indig tisztelnie kell ak a rato m a t, és k ív á n s á g a im a t. . . — M inden óhajom a m aga szolgálata, drág a E telk a — válaszo lta alázatos fő h a j­ tással a különben büszkének és r á ta rtin a k ism ert P ek áry fiú. M ár hogyne h a jto tta volna m eg a fejét, am ik o r világosan látta, hogy a cég, a h áro m nem zedék á lta l türelm esen és célratörően fe jle sz te tt és te rje sz te tt vállalk o zás lassan a csőd felé halad, s a m enekülésnek nincs m ás ú tja csak az, hogy a L étay lán n y al m egkötésre k erü lő házassággal já ró húszezer pengő h o zom ánnyal új életre injekciózzák a P ek áry és F ia G abonakereskedést. Sorsát, n éh á n y n ap p a l az esküvő elő tt m egrázó szom orúsággal ecsetelte Ilk án ak , a városi színház kissé fo n n y ad t d ív á ján a k , aki csak az ért n em szerződött el még valam elyik nagyobb társu lath o z, m e rt s a jn á lta otthag y n i az ő A rn o ld ját, m esszeföld leghíresebb és leggálánsabb lovagját. P ersze a ro sszin d u latú em b erek a z t m o n d ták : nem A rnoldhoz, han em a rendszeresen érkező apan ázsh o z hűséges a n n y ira Ilka, d eh á t ez csak pletyka, a kisváros h o p p o n m arad t léh ű tő in ek rágalm azó fecsegése. — K eserű jövő elő tt áll d rág ám — sirán k o zo tt A rnold v allom ásán — , de m it teh etü n k . A céget m eg kell m enteni. Őszintének hang zo tt ez az ú tra v a ló s szánnivaló igazsága csak a k k o r szen v ed ett csorbát, am ik o r Ilka trag ik áh o z m éltó pózban, hősiessé m agasztosult arccal b úcsúz­ ta tta szerelm esét: — M enjen, m enjen! M inél prózaibb a szakítás, a n n á l könnyebb leszám olni az em lékekkel m indkettőnknek. M ajd felfokozta és m eg reszk ettette a han g ját. — A gyűrűt, a nyak lán co t m eg azt a kedves kis boát, am ik et a legutóbbi p rem i­ eren k ap tam m agától, legkedvesebb relik v iáim közé teszem . Azok lesznek az én zálogaim a rra , hogy ebben a kényszerházasságban is m egőrzi em lékem et. A rnold am ik o r k isu rra n t Ilkától, összerázkódott. N em a félelem től, h an e m attó l, hogy a sz ak ítást ilyen könnyen m egúszta. Jelen e tre, hangos k itö ré sre szám íto tt, s a rra , hogy Ilk a m a jd nem érték eli kellőképpen a cég érd ek eit, s nehéz lesz tőle m egszabadulni. 36 �— Úgy látszik — m otyogta m ag áb an — nem ism ertem eléggé ezt a nőt. O ko­ sabb, m in t h itte m volna. S hogy ez így van, a rró l a k k o r győződhetett volna m eg igazán, h a visszafo rd u l egy percre. E kkor ugyan is lá th a tta volna, hogyan fo rd u l Ilk a v illá ja elé egy hintó, s száll ki belőle a h ájas C satáry, az örök riv ális, aki felteh ető en ek k o r é r t rév b e Ilk án ál, a városi színház kissé herv ad ó d ív á ján á l. P e k á ry n a k szép em lékei m a ra d ta k Ilk áró l. A zokat m elengette még a k k o r is, am ik o r orgonazúgás közben k im o n d ta a boldogító igent, s h itv e sk é n t vezette a P ek áry h ázba L étay E telkát. P ersze a k a d t egy kis baj. K id e rü lt ugyanis, hogy L étay E te lk án a k csak a h íre v o lt erkölcsös. A k ü lszínre so k a t ad ó lán y n em é lt éppen zá rd aéletet. Á m de m indegy. A v ig a sz ta lh a ta tla n szerető az esküvő n a p já n e lb u j­ dosott. Á tm e n t jegyzőnek egy m ásik megyébe. O tt az tá n m o n d h a to tt ak á rm it, m ár nem ju to tt vissza. A világ te h á t m it sem tu d o tt E telka dolgairól, s így v aló jáb an nem is v o lta k dolgai. H uszonöt évig nem v o lt k özöttük sem m i baj. É ltek egym ás m ellett, n ev elték a lá n y u k at, a k it a n y ja u tá n E te lk án a k kereszteltek, s m ég süldő k o ráb a n a C satáry fiú n ak szántak. P e k á ry először fu rc sá n a k találta, hogy az ő lán y a a m á r teljesen e lh e rv a d t egykori színésznő fiához m en jen feleségül, de később m egnyugodott. Úgy v o lt vele m egint, m indegy, hogy kin ek a b o rja az a fiú, csak hozzon sok pénzt a házhoz, m ivel a P ek áry és F ia cég ú jfe n t gyengélkedett. E telk a ugyan fogta a kassza k u lcsát, jól el is re jte tte , de csak A rnold elől. Ő azo n b an ny u g o d tan szedte belőle a pénzt. N em a h áz ta rtá sra , a r r a ará n y lag kevés k ellett, hiszen m indössze h á rm a n v oltak, m eg az a h atfőnyi szem élyzet. K ilenc em b er n em k e rü l sokba. Hogy m égis sok pénz k e lle tt E telk án ak ? H át istenem . K risztu s k o p o rsó ját sem ő rizték ingyen, így h á t az a régi jegyző sem ta rto tta a sz á já t pénz n élk ü l, m eg az eg y m ást követő fia ta l hódolóknak is k e lle tt n y ú jta n i ezt-azt. N a és, h a m ég a z t is hozzá­ tesszük, hogy a z é rt A rnold sem v o lt szent s ott csent ah o l le h ete tt, a k k o r m in d já rt érth ető v é válik, m ié rt n yugodott m eg P ekáry, am ik o r szóba k e rü lt a C satá ry fiú. C satá ry é k n ál ugyanis volt pénz g arm ad áv al. Ilk a k itű n ő gazdasszonynak bizonyult. R endbeszedte az adóságokkal küszködő C satá ry t s m ég rag aszk o d o tt is a k o rábbi családi b irtokhoz valam icskét. Száz hold jó fek ete fö ld et h alászo tt k i ab b ó l a zav a­ rosból, am i a k k o r tá m ad t, am ik o r F eketics. a földbirto k o s és tég lag y áro s tö n k re ­ m ent. Ilk á n a k k ö nnyű v o lt a dolga. Ő rzö tt n éh án y v á ltó t m ég azokból a boldog időkből, am ik o r ő is m eg F eketics is fiatalo k voltak. M ert F eketics m in d ig v áltó v al vagy b a n k b e té tte l fizetett. — U ndorodom a pénztől — feszengett kényeskedve, am ik o r v alak i v alam ily en fizetési h istó riá t em lített. — E zért d rág á m ne le p ő d jék meg, h a csupán a b an k áro m é rte síti néha. És Ilk a sohasem lep ő d ö tt meg. Jól tudta, hogy a b a n k b e té t m eg a v áltó b izto ­ sab b m in den készpénznél, különösen ha csak h á rm a n tu d n a k róla, ő, Feketics. meg a b an k á r. S zám ítása bevált, hiszen a F eketics csődtöm egből k ifo g ta a m aga száz­ holdas h alacsk áját. — A lávaló cigánykodás ez az egész, d rág ám — szónokolt a k k o r P ek áry a fele­ ségének. — Nem n y ú ln é k ah h o z a pénzhez m ég a k k o r sem , h a azon m ú ln a az életünk. — C sak n e fin n y ásk o d jék A rnold — o k ta tta E telka — a pénz. az pénz, s a ttó l még senki sem le tt beteg, h a sok v olt belőle. 37 �Ezzel a v ita le is záru lt. P ek áry fé lre te tte viszolygását, s belenyugodott, hogy lán y a m a jd an a C satá ri-fiú felesége lesz. S m iközben s a já t esélyeit lato lg atta, m eg n y u g tatta az a tu d a t, hogy egykori sz erető je pénzéből erő re k ap a cég, s a P e k á ry és F ia G ab onakereskedés ú jra a ré g i, tőkeerős vállalk o zás lesz. am elyik m indig, m inden időben k o rlá tla n u l kap hitelt. C salárd v alam i azonban az élet. P e k á ry t is m e n n y ire becsapta. M ert m iközben ő ép ítg ette a m aga kis világát, a nagyobb világ b an a cég sz ám á ra nem épp en k í­ v án ato s esem ények já tsz ó d tak le. A baj a k k o r kezdődött, am ik o r P ek áry é k a m e­ n ekülés u tá n visszajö ttek N yugatról, s a céghez m á r be sem en g ed ték A rnoldot. K alapos P ál, a ra k tá ro s v o lt a k k o r m á r o tt a gazda. A m ik o r először besétált, z á rt a jtó ra ta lá lt P ekáry. M ásodszorra m eg egyenesen k iu ta síto tta K alapos. — H a úgy ta lá lja , hogy tö rté n t valam ilyen igazságtalanság, a k k o r tegyen p a­ naszt a nem zeti bizottságnál. Az ugyanis lefoglalta a céget. D ehogy m e n t P ek áry a nem zeti bizottsághoz. Ö rült, hogy ép b ő rrel m egúszta az egész h istó riát. E telka azonban nem n yughatott. Jö tt, m ent, u tazo tt, k ilincselt, összeköttetések és pártfogók u tá n futkosott. Még a régi jegyzőhöz is elju to tt, aki valahogy azok közé kevered ett, a k ik e t abb an a felbo ly d u lt v ilág b an a d em o k ratik u s igazolásoknál az ellenállók közé soroltak. N eki köszönhették, hogy a régi em lék ek re ap ellálv a E telka v isszak ap ta a fő téri házat, m eg huszonöt h old földdel a k isréti ta n y át. — Ígv nyom orgunk m ost — sirán k o zo tt P ek áry n é Ilk án a k , ha az a jtó t n y ito tt ráju k . — Az em b ern ek lassan m á r egy gönce sem lesz. Id áig b írta sírás nélkül, de in n en m á r potyogtak a könnyei. Zokogva p a n a ­ szolta tovább. — A rnoldom , az a drága, szorgalm as em ber is teljesen tö n k rem en t. Á rn y ék a m á r csupán régi m agának. Ja j, drágám , in k á b b ne is m e n jen b e hozzá, m ég m eg­ ije d tőle. A ztán lassacskán m egnyugodott, s m iközben szürcsölgette a feketepiacon szerzett kávét, a lá n y á t m u strá lg a tta csillogó szem m el. — E tu sk ám b an van nekem m á r a rem énységem . Ő aran y o zza be a mi szegényes sö tét n a p ja in k a t. B enne látom a z t az erőt, am i bennem v o lt régen, Ő m ég képes lesz arra . hogy visszaállítsa a cég régi h íré t s egyensúlyba hozza ezt a k ib illen t világot. M ert ugye drágám , azt ta r tja a közm ondás, hogy az alm a nem esik m esszire a f á já tó l. . . A rra persze P ek áry n é, L étay E telka nem gondolt és nem is gondolhatott, hogy kevés alm a m a ra d m eg azon a helyen, ahova éppen esik. Jö h e t v alam i külső erő, am i o d éb b g u rítja. A rra is v o lt m á r példa, hogy a fa déli o ld aláró l le esett a lm á t a fa északi felén ta lá lta m eg a kertész. V alahogy így tö rté n t ez P ek áry n é esetében is. m e rt m iközben E tuska e lő tt azt ecsetelgette, m ek k o ra rem énysége ő a család n ak és a cégnek, a lá n y n ak m ind g y ak rab b an k a v a ro d o tt fel a gyom ra. V olt úgy, hogy valósággal k im e n ek ü lt a szobából, am ik o r a házasságot tervezgették. — H ogy ez a lán y m ilyen szem érm es m ég m indig — csodálkozott Ilka. — T el­ jesen m ag ára form ázott, d rág ám — hízelgett P ek áry n é h iú sá g án a k a m á r teljesen fonnyadt, s k u p o rg ató gazdaasszonnyá egyszerűsödött h ajd an i v árosi szinésznő Hogy a lány esetleg m ást is fo rg a th a t a fejében, a r r a m ég álm u k b an sem m e r­ te k gondolni. P edig E telka m á r régtől fogva csak fizik ailag v o lt otthon. M ás leve­ gőre vágyott, frisseb b re és ta lá n egészségesebbre is. m in t am ilyen a C satá ry és a P e ­ k á ry család o t éltette. 38 �A k e n y é rtö ré st P ek áry n é sz erin t egy kicsiség v á lto tta ki. P o n to sab b an , az eg y ­ kori jegyző látogatása, a k it az asszony úgy fogadott, a k á r egy isten t. Még m indig jó l b írta m agát. V alam elyik m in isztériu m b a n v olt h iv a tala, s en n e k m egfelelően rangos tek intélye. Szóval olyan volt, aki e lő tt illik dicsekedni. De v ajo n m ivel k érk e d jen m á r P ekáryné, am ik o r csak a ház v an a fejü k fölött. Végső kétség b e­ esésében ju to tt eszébe a lánya. A zon nyom ban b eh ív ta: — Az én gyönyörűségem — így m u ta tta be régi u d v arló ján ak . A m in isztériu m i em b erré é p ü lt jegyző olyan szem m el m u strá lta a lányt, hogy az úgy érezte, an y a sz ü lt m eztelenül áll a vendég előtt. A u to m atik u san a m elle elé k a p ta a kezét, m in th a ta k a rg a tn i a k a rta volna m agát. P e k á ry é k éjszaka csak az ajtó n y ik o rg ást h allo ttá k , m eg a d u lak o d ás zaját. P ek áry ki a k a rt rohanni, de az asszony visszatarto tta. M ásnap h iá b a h ív ta reggelizni a lányt. A szom szédok lá ttá k , am ik o r h a jn a lb a n elro h an t. Hogy hova, senki sem tu d ta m egm ondani. A rn o ld és E telk a m a g u k ra m a ra d ta k . H a v életlen ü l n y ílt az ajtó, szorongva v ára k o zta k : h á th a E tus lép elő az előszoba hom ályából. F él év m úlva k a p tá k tőle az első levelet. Szükszavú, rö v id h íra d á s volt. Csak en n y i á llt benne: „T udatom veletek, hogy fé rjh e z m entem . A fé rje m u g y an ab b an a g y árb a n dolgozik, am elyikben én. H a válaszoltok, K ovács P é te rn é n év re cím ezzétek a lev elet.” P ek áry n é válaszolt. T erjed elm es levélben k o rh o lta E tu st h á látlan sá g áé rt, meg azért, hogy a család é rd e k e it sem m ibe véve feleségül m en t az első jö ttm en th ez, odadobva neki m indent, a m ié rt cserébe C satáry n é le h e te tt v o ln a . . . K ovácsné m eg a fé rje idáig o lv asták a levelet. Úgy gondolták: m eg le h et bo­ csátan i an n a k az öregasszonynak m in d en szem rehányást. K ésőbb azonban, am ik o r m ásodik n ek iru g aszk o d ásra végigolvasták a hosszú episztolát, v isszájára fo rd u lt b en n ü k m inden. Az öröm anya ugyanis így fejezte be a levelet: „Vedd tudom ásul, hogy ettő l a perctő l nem vagy a lányom ! Sose legyél boldog a v álaszto ttad d al, a m ié rt nem h allg attad m eg szüleid ta n ác sát!” — Ne törődj velü k — n y u g ta tta K ovács a feleségét. — M ajd m agukhoz térn ek , ha m eg nem , a k k o r sem te h e tü n k se m m it. Ő k et m á r így kell e lfo g a d n i. . . N yugalom , h iggadt tü relem á ra d t a szavából. A rcán azon b an látszott, m in d en e re jé re szüksége v an az önu ralo m m egőrzéséhez s ahhoz, hogy felo ld ja azt a fesz ü lt­ séget, am i szintén az egész szobát m egtöltötte. A keze ökölbeszorult. M élyen a ten y eréb e nyom ta körm eit, így p ró b á lta levezetni az idegességét. H árom n ap k ellett hozzá, hogy m in d k e tte n m egnyugodjanak, s P ek áry E tus elég erő t gyűjtsön ahhoz, hogy elm ondhassa, m ié rt jö tt el h azu lró l, s mi v á lto tta ki belőle a te lje s csöm ört. K ovács sz ó tla n u l h a llg a tta , egyszer sem szak íto tta félbe. P edig jó le tt vo ln a szólni, m e rt m iközben a felesége beszélt o lyan nyom ás nehe.zed ett a m ellére, hogy alig b írta elviselni. S a sz o rítást h o rd ta m ag áb an m indaddig, am íg m eg nem sz ü letett a fiuk. A kkor sz ab a d u ltak fel v aló jáb a n m in d k e tte n a lid ércn y o m ás alól. T ud ták , hogy valahol létezik k é t öreg em ber, de v aló jáb a n nem v ettek ró lu k tudom ást. M inden nagyobb ü n n ep a lk alm áv a l e lk ü ld té k a kötelező ü d ­ vözletet, de v álasz t nem v á rta k sohasem . M ég az o k ra a tá v ira to k ra sem, am ely ek b en a gyerekek születéséről é rte síte tté k P ek áry ék at. 39 �A v álto z h a ta tla n b a valószínűleg P ek áry é k is belen y ugodtak. Ilk a azonban nem . Ő m ég m indig h itte, hogy az é le t olyan m in t egy sz ín d arab : le h etn ek b en n e rossz betétek, am elyeket alk alo m ad tá n ki kell cserélni, hogy végülis jó legyen a d ara b , s tiszta, teljes a befejezés. Ő m ég m indig bízott ab b an is, hogy am i a v ilág b an tö r­ tén t csak k é t felvonás közötti szünet, s am ik o r szétm egy a függöny fo ly ta th a tjá k az elő ad ást ott, ahol kis idővel előbb abbah ag y ták . E lu tazo tt E tus u tán , de üres kézzel jö tt haza. — K épzelje d rág á m — m esélte sírv a P ek áry n é n ak — be sem en g ed tek a lakásba. A zzal a v ad e m b e rrel beszélgettem az előszobaajtónál. R övid ú ton k i­ d o b o tt . . . A m ikor P ek áry é k tó l hazafelé igyekezett, b án k ó d o tt egy kicsit, de é rz e tt ném i elég­ té te lt is. A m á r teljesen e lh ája so d o tt C satá ry n a k jóleső elégedettséggel m esélte, h o ­ gyan bü n teti isten a szülők v étk eit a gyerekekben. C satáry szuszogott, de egy szót sem szólt. U gyan m it is szólhatott volna? T alán azt m o n d ja el, hogy nagyon szom orú sors v á r a fiu k ra, h a az isteni b ü n tetés igaz? M a ra d t te h á t m inden változatlanul. P ek áry h allg ato tt, P ek áry n é sem szólt egy szót se E tusról. Még a k k o r is e lk e rü lté k a neve em lítését, h a v életlen ü l a cég, a P e k á ry és F ia G abonakereskedés m e rü lt fel közös m ú ltju k b ó l. N em oko ltak sen k it és sem m it, csak néha könnyezték m eg a gyerm eki h álátlan ság o t, de n ev et a k k o r sem em lítettek . M indketten tu d tá k , kiről és m iről v an szó. A zt azo n b an h a tá r o ­ zo ttan m egállapították, hogy aki nem h a llg a t a ta p a sz ta lt szülőkre, s hozzám egy a s a já t v álasztottjához, nem érdem li m eg a m egbocsátó kegyelm et. P ek áry n é sosem m u la sz to tta el felkapcsolni a rá d ió t k ed d en este, am ik o r a Szabó családot közvetítették. Az elején n ev e te tt azon. am i ab b an a család b an tö r­ tént, később azonban m in d jo b b an odafigyelt. L egutóbb pedig szíven ü tö tte Irén m egtérése. K ülönösen az, hogy a végén Józsi p ap á n ak szó líto tta a nem rég még részegesnek titu lá lt újság áru st. S é rte tte a fü lé t A rnold horkolása. Á tk ia b ált hozzá, fo rd u ljo n a m ásik old alára. A ztá n 40 fejé re húzta a p ap lan t, m e rt o d ak in t m á r v irra d t. �CSIKÁSZ ISTVÁN: És van aki hirtelen Boka László halálára R ám ijesztenek a sá rg a O rion- jelek és a sa rk u k o n im bolyogva ló d u ln ak felém m in t a görgeteg a h u llá m p a p írdobozok s r a jtu k e torz- fejű jelek: rád ió n á t rossz h íre k — m e rt hová k ap k o d tam m ost? Az á ra m v ib rá lv a zúg s a fehér kancsóban kem ényen csendül a víz p ofozzák egym ást a r ú t m olekulák aztán elcsendesülnek és egy fém es csillogású test ta lá n egy h al ta lá n egy kés cu p p an v a belevág a fekete füstbe m ely u szkál c sav a rt vonaglásokkal h á tra csak h á tra m in t a rá k a vízben k in y íln ak sö tétlilán a p rim u lá k És délu tá n a küszöböm re szállnak a lepkék fek ete-pirosak s a fejem árn y é k a lóg és a pókhálók rácsán tú li T Á J a fe h é rre fe ste tt ajtó k nyilalló n y ilad ásán jössz-e vagy m en jek én? 41 �S a lepkék m á r a rácson tú lra szállnak a n o vem berrel m ert ilyenek: le h u lla n ak A befejezés csak an n ak hián y zik a k it ab b ah ag y n ak és v an aki h irte len félbehagyta m ag át de b efejezte éppen így Hogy jö tte k m ég a lepkék! P iro sak - feketék egy novem berben m ikor g y erty a ég az em berekben s g erincük kanóca fogy és lángot v et fölül az aki a r r a sz ü letett m e rt o tt égünk el e k éjü n k k el v ilágot ad v a p icinyt m ia tta to k m eg é rte te k s elfogy a te stü n k a gyönyörűségtől ú jr a és m egint m ia tta to k meg érte tek M egszülettünk: élünk: az á ra m v ib rá lv a zúg h alad s a lepkék m á r a rácson tú lra sz álln ak a n o vem berrel m e rt ilyenek: le h u lla n ak 42 �AVAR PÁL: Tóbiás hősies halála H áb o rú b an tö rté n t de hogy m elyikben a sok közül m á r m ag am sem tu d n á m m egm ondani A m in t az lenni szokott elő tte különös je le k m u ta tk o z ata k az égen a Molok m eg ette a n a p o t a kezes á lla to k torzonborz fia k a t kölykeztek és k iá ra d ta k az eddigelé szelíd folyam ok A legjobban a z é rt a h osszú fark ú üstökös csillag r é ­ m ísztg ette a n ép et különösen az asszonyokat m e rt az em b erek ad d ig ra az elk ö v et­ kezendő dolgok biztos tu d a tá b a n az öregekről m a ra d t ölőszerszám okat fén y e síte tte k vagy elb u jd o sta k a nádaso k b an Ez pedig m ind a z é rt volt m e rt k é t szom széd ország u ra lk o d ó já n a k egyszerre v iszk etett a jobb szem e rossz hír, rossz h ír csó v álták a fe jü k e t a fogadott javasasszonyok biztos h áb o rú lesz A mi k ét k irá ly u n k viszont m in t m in d en em b er sz erette a békességet a lelki n y u g alm at e lh a tá ro z tá k a z é rt hogy k ö v etek et küld en ek a szom szédba h ad ü z en e tte l s ta lá n m ég m egelőzik a m á sik a t A m íg a k ü ld ö ttek o d a já rta k a r r a is gondoltak szintén ugyanegy ó rá b a n hogyha ez a dolog sik e rü l u tá n a a világ b írásához is hozzáfoghatnak m e rt ez ad n a csak igazi békességet a k k o r m á r senkitől sem kellene ta rtan io k . S m e rt ad dig kell h á n ta n i a h á rs a t am íg h ám lik nyom ban m unkához is lá tta k m in d k e ttő ö sszev erb u v álta leg­ ja v ak o ri n épét s az egyik az e lh a lt öreg k irá ly n a k a m ásik m eg v alam i szen tn ek a neve a la tt m eg in d íto tta a h á b o rú t M ikor az tá n a sorok m á r a n n y ira m e g ritk u lta k hogy a m uníció p o ty á ra k alló d o tt a h a rc terek e n jöttek az ifjoncok de a foghíjasok is ak ik n ek ősz hajszál is csak im itt am o tt g y é rle tt a k o b ak ján Ez u tó b b ia k közül való volt a mi hősű nk T óbiás k u ty á n a k em b erek n ek e g y a rá n t a d n a k ilyen r itk a n ev ek et hogy a sok B odritól B u rk u stó l m eg az egym ást v ég e lá th a ta tla n so rb an v á l­ to g ató Ján o soktól M ihályoktól elkülönböztessék A m i T ó b iásu n k ötcsaládos e m b e r v o lt falusi k ét su h an c fia szintén o tt k én y tele n k ed e tt a fro n to n de hogy hol azt T óbiás éppoly kevéssé tu d ta m in t b árk i m ás az élők és a h o lta k em e nagy k a v a ro ­ d ásáb an H azulról egy esztendeje k a p o tt u to ljá ra lev elet felesége írta ben n e hogy am ió ta ő m á rm in t az ap ju k o d av an a g y ereklány eladó so rb a k e rü lt ám hogy re ­ m éljen h a a gazd ag ab b ja sem kelendő m ostanság hisz alig m a ra d t o tth o n k ettő h áro m n y om orult azok meg válo g atn ak ahogy a k a rn a k a szik rő l nem sz ak ítan ak v irág o t p edig a lányok ha m egnőnek ölelkezni vágynak az a n y ju k b ará zd ás szem é­ vel de sem m ivel nem igen törő d n ek T óbiás tu d ta ezt és a z t is hogy különösen az ilyen nagy em bervész idején kell ennek így lennie hogy szülessenek ú ja b b em b erek nehogy a m uníció sokáig p o ty á ra kalló d jo n a h a rc te re k e n m á r csak a z é rt is h a z a ­ k ív án k o zo tt kis id ő re legalább no nem hogy a legények szám át g y ara p ítsa jól is n ézn én k ki hiszen e rre ő m á r nem v o lt alk alm as de alk alm as volt a r r a hogy a sziket m elengesse ja v ítg a ssa és am íg az igazi p araszto k ja v a szanaszét kóborol a n ag y v ilág b a k icsit elő b b re vigye a lán y a dolgát m e rt ta lá n ő t szerette a leg jo b b an az eg y etlen t a négy fiú közt középen de az is viszont őt A had iszeren cse azonban m á sk én t fo rd íto tta T óbiás so rsát és nem is jó ra h an e m a leg ro sszab b ra Egy tis z tá ­ ta la n ködös n apon lib aso rb an m e n ete lte k az erdőben sz im a to ltá k az ellen ség et a végén b an d u k o lt a so rb an T óbiás szuronytszegezzben m in t a tö b b iek n em leh et m ondani hogy rossz kedve le tt volna se nagyon szom orú se nagyon v id ám n em v o lt csak vége lesz egyszer gondolta és a k k o r m in d en k i m eh et a m e rre lá t sz é tra jz ik a népség m in t a h an g y á k és m á r lá tta m a g á t ahogy sáro s zubbo n y b an nekivág a 43 �té ln ek fag y n ak hazafelé a sa p k a is fé lreb u k ik a fején d e n y ú jto tt lépés az tá n meg la ssíto tt m enet ha jön a hegy sebaj a te tején k ifú jh a tja m ag át az em b er jó is egy k icsit visszanézni ah o n n a n dögszagot h a jt a szél m e rt m á r alig érezni ugyanis a tiszta levegő jön Igy h a la d t Tóbiás a többi u tá n lépésről lépésre elgondolkodva egy szerre csak égszakadás földindulás azon veszi észre m a g át hogy valam i m élységes szak ad ék b a zuhan de olyan m élyre hogy a z t h itte sohasem é r fö ld et am ik o r az u tá n m égiscsak le h u p p an t valahogy soká nem jö tt észhez lassan n y ito tta ki a szem ét egy galagonyabokor fagyos ágai közt m a ra d t volna benne a k á r egy álló napig is a k á r ö rö k re m e rt jó l esett neki a pihenés nem b án ta ha szú r nem é rz e tt sem m it A zt se b á n ta hogy a p u sk á ja e lm a ra d t tőle de el a sa p k á ja is a b o rjú meg félrec sav a ro d o tt a h á tá n egész a hó n a a lá k e rü lt elsza k ad t az egyik szíj m eg a kapcsok a zsebeken a k n a ro b b an h a to tt ugyan ki h a lt meg hová lettek a többiek nehezen ide fölkapaszkodott ah ogy az tá n a b o rjú t h ú zta m aga u tán vér csöppent a kezére nagy seb nem le h e te tt m e rt a feje egészben v olt ritk a h a já n k ere sztü l k ita p in to tta volna a nagyot kezét b ele tö rü lte a köpönyegébe az tá n a zsák já t kezdte rendbehozni ab b a n volt m indene ugyan mi m a ra d t belőle N a m egvolt még a k a lá ris a gyö n g y k aláris V agyont é r t az ilyen ő is v agyonért v ette k é t kom iszért ak i e lad ta an n a k sok h aszo n talan dolga v o lt még ezenkívül is de azt nem le h e te tt m egenni így a k é t p ró fu n to t k é rte cse­ réb e m e rt azt kétféleképpen is leh et enni ínyenc m ódra fogyasztani m ég m in t a zsidó nép az égi m a n n á t falni K o trás közben m eg -m eg tap o g atta az o ld alát Tóbiás ek k o ra zuhanás nem esik m inden nap az öreg csontok nem sz o k h attak hozzá a k a lá ris t fela k asz to tta egy kiálló zúzm arás ág ra feh é rre ille tt az feh é r n y ak ra am ely ik egyszín a kökényérlelő idővel a köddel m ég tá n m elegít is a lélekben a k á r a tiszta ágv hej hej levelezőlap r a jta a pofaszak állas k irály T óbiás k ö rü ln éz ett de nem sz alu tált ahhoz sapka kellene m eg aztán a felséges hom lok még a váll is úgy tele van írv a a felesége betűivel elcsúfítva a zsíros u jjn y o m o k tó l és a kék ítő tin ta pacáitól hogy nem csoda ha nem v ilág ít bele a szívbe in k áb b am i a m ásik o ld alán áll. B. T óbiásné tu rcsi ilyen távolból egy csúfnév is m ilyen kedves am i T ó b iá st illeti m eg apai ágon az ősöket ilyen o rru k v o lt a fiaié is csak a lán y áé egyenes a szem e a z é rt egészen az a p já é kicsi és fényes Nesz ta lá n gyík iram o d ik a bokrok között újból csönd s ahogy az tá n tovább k u ta t egyszeriben eln ev eti m a g át T óbiás m e rt k ét suvick k e rü lt a kezébe no ez a Józsi is m érg elő d h et ha élve m a ra d t az elébb és ha csendesebb időben szüksége lesz rá a p u cc p arád é n ál pedig az ő r é ­ s z érő l csak tré fa az egész a r r a jó hogy karácso n y k o r igazi ajá n d é k h íjá n eléb e ad ja a Jó zsinak a nevére leteszi a k arácsonyfa alá a boróka tövéhez h add ö rü ljö n a Jé z u sk á n a k ő kesereg m indig hogyha nem m e h et h aza k ará cso n y ra nem v á r a k ö ­ v etkezőre hanem végez m agával így m o n d ja legaláb b is és am ilyen h irte len term észet egyszer m ajd m egteszi Jó d a ra b ig fo rg a tta kezében a su v ick o k at T óbiás o ly an n ak tű n te k m ost m in t a m a rm alá d é olyan gusztusosnak m egszagolta hogy nem büdösek-e de nem az tá n leengedte a k a r ja it és n éz ett csak úgy az erdő közepe felé ég e tt a gyo m ra az éhségtől a fejé t m egcsóválta nem nem eszi m eg a Józsi su v ic k já t sem m i p én z ért m égha m in d já rt éh e n h al is Alighogy ezeket elgondolta m egm ozdult a bokor m ik o rra o danézett m ár egy tu c atn y i puskacső m e re d t feléje egy m o zd u lattal le­ ak a sz to tta a k a lá rist és a suvickokkal egyetem ben begyöm öszölte a zsebébe evvel él evvel hal m ajd engedelm esen fölem elte a kezét m eg ad ta m a g át a fáró l zú zm ara h u llt a fejé re m ost m ár m indegy ha se h aza nem m eh et se a tö b b iek k el nem ta lá l­ k o zh a t h a ugya n m eg nem h a lta k közben ez a Józsi is Egy érth e te tle n k ia b álá sra közel jö tte k a p uskák T óbiáshoz olyan közel hogy a k á r bele is k ö p h etn e a csö­ 44 �vükbe ha volna hozzá kedve és a sz ája n e m sz árad ki a m eglepetéstől ek k o r k é t puskacső h irte len leereszk ed ett és T óbiást m egkötözték a z tá n v a lla ttá k hogy hol v an n a k a h adálláso k m eg hogy m errő l in d ítja a tá m ad á st a g en erális így k érd e z­ h ették volna a z t is hogy m it szándékszik a király a h áb o rú v a l m e rt se a k irá lly a l se egy g en erálissal nem ta lálk o zo tt életében k ettő n ek a n ev ét is alig győzte észbenta rta n i nem hogy ő tu d n á hogy azok m it a k a rn a k neki ilyet nem ta n íto tta k de ha em leg ették őket jo b b ra tisztelegj m o n d ta is am ik o r egy m érges képű ta lán a p a­ rancsnok öklével az a rc á b a ü tö tt m o n d ta m in d já rt hogy ő sem m it nem tud a so r végén v an az ő helye ah o v a a p ara n cso t sem h a llja jól k iv á rja am íg az elő tte levők m ozdulnak és ő is m ozdul a m e rre a többiek meg kószál ide oda rág h a tn ék u tán m e rt a m uníció sokszor hetekig sem érk ezik m eg h olott an n a k is m eglenne a m aga id eje m in t m in d en n ek ilyenkor nagy ü n n ep ha egy kis fagyos k ru m p lit ta lá ln a k m ég a sa p k á t is leveszik olyankor nem csak a zsidók úgy eszik Az ü tésre k ét sih ed er u g ro tt hozzá ak k o rá csk á k le h ettek m in t az ő fiai és p u sk atu ssal ütni k ezd ték ne b án tsato k fiaim k iá lto tta a fájd a lo m tó l T óbiás és azok ta lán fö lism erték ben n e az a p ju k fo rm á jú em b ert vagy m ié rt de szó am i szó egy idő m ú lv a a b b a h ag y ták a k k o r m eg in t a p arancsnok lép ett hozzá T óbiás m á r a földön fek ü d t és csak azt lá tta hogy széth ú zódik a paran csn o k szája o rd ít m in t egy v ad szam ár és m u to g at hogy hol v an n a k a hadálláso k és a tám ad ás a p isztolyát is m u to g a tja csakhogy e r r e se lesz okosabb Tóbiás m eg a r r a sem hogy egy k orosabb szan itécféle is odalép és töri irg a lm a tla n u l töri a Tóbiás ny elv ét m eg m u to g at hogy m o ndjon el m in d en t m e rt holtbiztos agyonlövik ők foglyot nem ta rth a tn a k nincs rá lehetőség h a nincs r á lehetőség h á t nincs a k k o r se h a z u d h a t o lyat am i még nagyobb b a jt hozna rá m e rt ki tu d ja hogy ezek nem tu d já k -e esetleg a m it tu d a k o ln ak ilyen is lehetséges és őt csak p ró b á ra a k a rjá k tenni ki tu d ja m in d en félét le h et h a lla n i ily et is O dakötözik egy fához kössék oda ta lá n attó l okosabb lesz vagy m e rt lá tjá k hogy nem áll se ­ hogyse a lá b án és így m a jd csak elcsüng m ég valahogy h o m lokáról cseppek csur ogtak a b aju szá ra a szájáb a is folyt egy kicsi a fejét fö lrá n to tta sós íze volt v é r h a ezt a töb b iek látn ák a Józsiék biztos nagyon m e g sajn áln á k még ta lá n lövöldöznének is az ő érd ek ében lövöldözés k iab álás T óbiás testébe erő szalad k isz ab a d ítja a fél kezét de a k k o r m egint nem h a llja a h an g o k a t a paran csn o k viszont o d aáll eléje m egfordul és k im é r vagy tíz hosszú lép ést de le h ete tt az tizen k ettő is nem szám olta a fö ld re m u to g at a p aran csn o k letö r egy fa á g a t és b eszú rja a k é t láb a közé a földbe m ajd k iá lt biztosan vezényel és m ögötte négyszögben sorakozik a csap a t T óbiás feje zúg de m ég kiveszi a m it lá t csak hom ályosan m it a k a rn a k vele csin áln i m ire v á rn a k hiszen ő nem m ondott sem m it de nem is tu d o tt vo ln a m ondani a k k o r m it a k a rn a k ki katonái ezek egy kis k ato n a lép ki az is valahogy a so r végéről m indig visszaáll aztán a p aran csn o k m egfogja a sa rz sijá n á l fogva és a k k o r m á r nem lép vissza a p aro lijátó l m ost jo b b an lá tn i m a jd n em olyan m in t az övé csak an n a k a közepe p iro s a széle kék az övének a széle piros de m ég tá n az a rc a is h aso n lít nem nagyon a k a r ez se sem m it h á t hogyis a k a rn a am ik o r ő se h a llja jól a p a ra n ­ csot vagy o tt tán n y o m ta tá sb an is k io sztják ja a k k o r kö n n y ű no nézd csak a p u s­ k á já t em eli rá és céloz csak a fe jé t k ap k o d ja o ld a lra a p ara n csn o k ra biztos a r r a gondol hogy m égis egy em b eréle t m ás az úgy belelő n i az erd ő b e hogy az em b er va gy ta lál vagy nem de így egy m egkötözött cé lp o n tra h á t m ég ily e t C sak jö n n e valak i egy m a d ár is jö h e tn e ak i a h íré t vigye a h a lá lá n a k és h a m ég o lyan jó ­ szívű len n e is az a m a d á r hogy a n y ak á b a veszi a k a lá rist meg a Józsi su v ic k já t a szárn y a alá h a jja j ha ez nem leh et m e rt egy oktalan m a d á r nem tu d h a tja m ik o r 45 �jö jjö n m ik o r ne a k k o r legalább az t kellene kiad n i de szigorú tö rv én y b e hogy m in d en k irá ly h áb o rú esetén vagy m ég elő tte kis idővel tegye be a rü sztu n g b a m o n d ju k a katonak ö n y v b e azt a n éh án y dolgot a m it m in d en k in ek de m ég a leg­ utolsó k a to n án a k is kell tu d n i hogy p éld án a k o k á é rt m é rt is kezdte a h á b o rú t m it a k a r vele és a generálisok legalább a fasszolásnál k ia d n ák a tisztek n ek azok lejjeb b le jje b b hogy m errő l in d ítjá k a tá m a d á st meg ily en ek et szóval am ire szüksége leh et az em b ern ek ha jö n n ek ilyen é rth e te tle n e k a k ik k ív án csiak e rre biztos n ek ik is tu d n io k kell nem passzióból kérdezgetik v a la m ié rt n ek ik is fontos ak k o r az tá n m in ­ den em ber meg tu d n a felelni ak á rh o l k érd ik és nem já rn a úgy m in t m ost ő hű a jó a n y já t m á r le is lő tték de m ég nem h a lt m eg a k k o r nem tu d n á a p aran csn o k a z é rt roha oda a kis kato n áh o z rugdossa kiveszi kezéből a p u sk á t és ro h an T óbiás­ hoz ü ti a fe jé t a p u sk a tu ssa l hogyha lá tn á m ag át a k k o r a feje biztos nem csak v öröset de m á r ta lá n fe h é re t is virág zik a k á r a k elv irág de ő m á r nem lá tja A c sa p a t sem nagyon m e rt tovább vonu ln ak nem v á rta k egy p ercet sem h a legalább m egjelölik a fá t ahol az ő fe jé t sz iro m h u llatn i h ag y ták hogy jo b b an rá lehessen ta láln i ha egyszer hiányozni fog és k eresik m eg a k a lá ris a suvick így a m a d á r se ta lá l rá an n a k az tá n könyve sincs hogy oda legyen írv a am i a kötelessége m e rt m i egy m a d á r igazán sem m i m ég esze sincs nem úgy m in t az em b ern ek VÉGE Radics Istv án . R ajz 46 �VÉGH MIKLÓS: Az öreg Rudas Még néhanap, h a szám ad ást teszek a régen e ltű n t arco k k al m agam nak, eszem be ju t m a is a vén Rudas, az őszhajú, nehézszavú cigány. D elente, kongatás előtt, k ib o n tv a m á r m ag át a bableves zsíros gőzéből, hozzám ü lt be re n d re és m íg a g az d átlan ta lic sk a az árn y é k ta la n só d ert rá g ta künn, m in dig vén vályogházáról m esélt: a falról, hogy m eszelni kellene, az ajtó ró l, m ely m e g v ete tte sa rk á t, a k ály h áró l, hogy in d u l szétszaladni. D elente így ült, töm zsi lád asark o n ere sztv e m eg eln eh e zü lt gerincét, és m íg beszédje p atto g o tt a csenden, m indig-kéz-m eleg la p á tja nyelével egy „d” b etű h u rk á t iz zad ta porba, és nap -n ap o n tö b b s tö b b b etű ju to tt r a k tá r k önyvem be ír t neve a la tt a k ét kereszt helyébe. 47 �����V Á L T O Z Ó FA LU U j l a k i Is t v á n : A dialektikus fejlődés-törvényének együttes érvényesülése megyénk mezőgazdaságának szocialista átalakításában E nnek a fu rc sa és szo k atlan u l hosszú cím ű ta n u lm á n y n a k az a fő célkitűzése hogy egyes m a rx ista —len in ista elm életi té telek g y ak o rla tb an való érv én y esü lését a tá rsa d alo m életének egy rész terü le tén k im utassa, illetv e vizsgálja. Az elm élet és a g y ak o rla t közötti összefüggések m a rx ista értelm ezése sz e rin t e l­ m életi ism ereteinket, té telein k e t a g y ak o rlatb ó l — a m egism erés so rán fe ltá rt összefüggések, tulajdonságok, törvények a la p já n — n y erjü k , egyben m in d en n ap o s tev ék en y ségünk során a g y ak o rla tb an alkalm azzuk, haszn o sítju k és állan d ó a n to v áb b tejlesztjü k . A lkalm azása, h asznosítása során az elm életet újból és újb ó l ellenőrizzük, „h o zzám érjük” a g yakorlathoz; k o n k ré t jelenségekben, fo lyam atokban. T an u lm á­ nyom szerény k isé rle t e rre vonatkozóan. C élszerű lenne a fen teb b m egjelölt célkitűzést a d ia lek tik u s fejlő d és-tö rv én y ek vázolásával kezdeni, e rre azonban sz ű k reszab o tt te rje d e lm ü n k m ia tt n incsen le­ hetőség. Ígv csupán m egem lítem , hogy a valóság m ind en te rü leté n , sz ak a d atla n u l m eg n y ilv ánuló mozgás, változás, fejlődés m e n eté t alap v ető en h áro m egyetem es tö r ­ vény h atáro zza m eg: az ellen téte k egységének és h a rc á n a k tö rv én y e —, am ely a fejlődés tartalmát, m ié rtjé t —. a m ennyiségi és m inőségi változások egym ásba való kölcsönös átm en e té n ek tö rv én y e —, am ely a fejlődés hogyanját —, végül a tagadás, ta g ad á sán a k tö rv én y e —, am ely a fejlődés irányát m u ta tja meg. Ezek a fejlő d és­ tö rv én y ek a tá rsa d alo m életében, fejlődésében sa játo san jelen tk ezn ek és igen bo­ n y olu ltak . M egjegyzendő még, hogy a szóban forgó törv én y ek — sok elv társ k ö réb en élő h ely telen szem lélettel, s a m a rx izm u s—leninizm us o k ta tásáb an is h ely en k én t b írá l­ h ató g y ak o rla tta l szem ben — m inden folyam atban, m inden jelenségben e lv ála szt­ h a ta tla n u l együtt jelen tk ezn ek , ug y an ab b an a jelenségben lévő fejlődésnek elszn­ k íth a ta tla n u l összetartozó oldalai. Je len dolgozatban, a d ia lek tik u s fejlő d és-tö rv én y ek m ezőgazdaságunk szoci­ alizá lá sáb a n való érvén y esü lését k u ta tv a, szem elő tt ta rtju k m ajd ezt az együttes érv én y esü lést. A fő tém a tá rg y a lásán a k m egkezdése elő tt m ég a r r a kell rám u tatn o m , hogy e ta n u lm á n y b an nem a m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá sá n a k részletes ism ertetését ta lá lju k , hanem azt, hogy a foly am atb an hogyan érv én y esü ltek a fejlő d és-tö rv én y ek . A vizsgálódás so rán a m ezőgazdaság szo cializálásának csupán egy sa játo s szem szög­ ből való m e g v ilá g ítá sára k e rü l sor. A zt fogjuk látni, hogy m ilyen ellen tm o n d áso ­ so k , ellen tm o n d ás-típ u so k , m ilyen m ennyiségi és m inőségi változások jellem ezték m ezőgazdaságunk szocialista á ta la k ítá sá t, s hogyan je le n tk e z e tt ben n e a tag ad ás tag ad á sán a k törvénye. 4 49 �A szocialista tu lajdonviszonyok k ia la k ítá sa h az án k b a n — a szocializm us é p íté ­ sé n e k általán o s törvényszerűségei sz erin t — a p o litik ai h a talo m n ak a m u n k áso sztály á lta l való m egragadása u tá n kezdődött. A lapvetően a n épgazdaság k ét fő á g a z a tá b a n — az ip a rb a n és a m ezőgazdaságban — k e lle tt létreh o zn i ezeket. Az ip a ri term elési eszközök össznépi tu la jd o n b a v étele — lényegében — 1945— 1949 között m egvalósult. Ez a tö rtén elm i jelentőség ű v ív m án y m inőségi v álto zást je ­ le n te tt tá rsa d a lm u n k fejlődésében. N épgazdaságunk e te rü le té n m egoldódott a te rm elő e rő k és a term elési viszonyok közötti ellen tm o n d ás; lehetővé — egyben sz ü k ­ ségessé — v á lt a te rm elő erő k további fejlesztése, a terv szerű , központi irán y ítás m egszervezése, a dolgozók lé tszín v o n alán ak foly am ato s em elése. N épgazdaságunk m á sik fő ágazata, a m ezőgazdaság, a szocialista tu la jd o n viszonyok (és elsősorban en n ek a la p já n : a szocialista term elési viszonyok) k ia la k í­ tá sá n a k m ás form áit, m ás ú tjá t és m ódszereit követelte meg. H azánk felszab ad u lása u tá n d em o k ratik u s fö ld refo rm o t h a jto ttu n k végre. Ennek so rá n közel 650 ezer n in cstelen és dolgozó p ara sztc salád kb. 3,3 m illió k a t. hold fö ld te rü le te t v e tt b irto k b a ; további jelentős fö ld te rü le te k k ö zvetlenül állam i tu la jd o n b a m en tek át. M egyénkben több m in t 21 ezer cseléd, fö ld m u n k ás és tö rp eb irto kos között m integy 60 ezer k a ta sz trá lis hold szán tó fö ld et oszlo ttak szét. A föld refo rm v é g re h a jtá sá v a l jelentősen m eg n ő tt a k is- és k ö zépparaszti g azd a­ ságok szám a, ezek gazdasági és tá rsa d alm i jelentősége. Az aláb b i tá b láz at (20 év a szocializm us ú tjá n . A K özponti S tatisztik ai H iv atal N ógrád m egyei Ig azgatóságának k iad ványa, S alg ó tarján , 1964.) jó l d em o n strálja ezeket a változásokat. A földbirtokosok és a b irto k m egoszlása B irtok kateg ó ria a földosztás elő tt gazdas. szám a földter. százalékos 1 ka t. hold a la tt 1 — 38,4 1,7 a földosztás u tá n gazdas. szám a földter. megoszlása 13,2 21,0 5 ka t. hold 38,1 9,4 40,1 25,6 5 — 5 0 ka t. hold 21,7 26,3 46,2 67,9 50—100 ka t. hold 0.6 4,7 0,4 3,5 100 ka t. hold fele tt 1,2 57,9 0,1 0,9 100,0 100,0 100,0 100,0 ÖSSZESEN A v é g re h a jto tt a g rá rfo rra d a lo m m a l k ap c so la tb an k é t kö v etk eztetés levonása látszik szükségesnek. Az egyik: a fö ldesúri b irto k o k felosztása a feu d ális m a ra d v á ­ nyok felszám olását, a kizsákm ányoló földesúri osztály (bázisának) felszám olását, e g y ú tta l a m onopolburzsoázia legszilárd ab b politik ai szövetségésének felszám olását je le n te tte ; ezeken k ere sztü l n em csak a p arasztság helyzetében h o zo tt m inőségi vál­ tozást, hanem az osztály-erőviszonyok jelen tő s m e g v álto ztatásáv al a szocialista fo r­ rad a lo m ú tjá t is egyengette. A m ásik következtetés: a k isa já títo tt n ag y b irto k o k fel­ osztása látszólag szem benáll a szocialista tu lajd o n v iszo n y o k k ia la k ítá sá ra való törekvéssel. E nnek a la p já n a z t leh etn e m ondani, hogy a földosztással n éh án y k a p i­ ta lista , illetv e tőkés gazdaságot ho ztu n k létre. 50 �V aló jáb an nem így á ll a helyzet. A k o r fő ellentm o n d ása a m u n k áso sztály és a burzsoázia közötti ellen tm o n d ás volt. Az ellen tm o n d ás m egoldásáért, a szocialista fo rrad a lo m győzelm éért harcoló p ro le ta riá tu sn a k lé tk érd ése v o lt a parasztság g al való sz ilá rd osztály-szövetség, en n e k pedig — tö rté n e lm ü n k ta p a sz ta la ta is ezt m u ­ ta tja — záloga, feltéte le v o lt a p ara sztság fö ld h ö zju ttatása. M ásrészt ahhoz, hogy a m ezőgazdasági term elési eszközök (s ezen belül első so rb an a föld) szocialista tu ­ la jd o n v iszo n y ait k ialak íth assu k , n em csak a nagy b irto k o k at, h an e m a kis- és közép­ p ara szti g azdaságokat is ki k e lle tt volna sa já títa n i. Ez v iszont nem egyeztethető össze a szocialista fo rrad a lo m fela d ata iv a l. A szocialista tu lajd o n v iszo n y o k k ia la k í­ tása a m ezőgazdaságban későbben és m ás m ódon tö rté n t . A m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá sa h az án k b a n 1948-ban kezd ő d ö tt meg. E k o rra tehető egyrészt az á ta la k ítá s an y ag i—tech n ik ai alap v ető feltételein ek lé tre ­ jö tte, m ásrészt az á ta la k ítá s ra vonatkozó o b jek tív tá rsa d a lm i igény h a tá ro z o tt je ­ lentkezése is. E k é t tényező közül különösen az utóbbi k e rü lt a tá rsa d alo m fejlő d é­ sének h om lokterébe: részben azért, m e rt az ipari te rm e lé s szocialista, u g y an a k k o r a m ezőgazdasági term elés elm arad o tt, kisüzem i és m ag án tu lajd o n o n a lap u ló jellege jelen tő s ellen tm o n d ást m u ta to tt, — n ép gazdaságunk k ettő s ta la jo n á llt: részben pedig azért, m e rt m ezőgazdaságunk e ren d szere m e lle tt a szocialista b ő v íte tt ú jr a ­ te rm elés tá rsa d a lm i m é retek b en nem v olt biztosítható. E rre csak a szocialista m ezőgazdasági nagyüzem ek a d h a tta k lehetőséget. Ezek k ia la k ítá sá n a k fő fo rm á ja és m ódszere „ . . . m in d az elm élet, m ind pedig a szocialista építés nem zetközi ta p asz talata , to v áb b á a g y ak o rla t p o litik ai, közgaz­ dasági m eggondolásai a la p já n a szövetkezés.” (Dr. G aram völgyi: M ezőgazdaságunk szocialista á ta la k ítá sa . 6. oldal). A m ezőgazdaságnak a p ro le tá rfo rra d a lo m győzelm e u tán i fejlő d ésére v o n atk o ­ zóan m á r M arx és Engels is ilyen ú tm u ta tá s t a d ta k : „ . . . N em g o n d o lh atu n k a rra , hogy a k isp a ra sz to t e rő s z a k k a l. . . k isa já títsu k , m in t ahogy ezt a nagyb irto k o so k k al meg kell ten n ü n k . F e la d a tu n k . . . elsősorban az, hogy m ag án ü zem ét és m a g á n b ir­ to k át szövetkezeti tu la jd o n b a vezessük át, nem erőszakkal, h an em p éld áv a l és e rre a cé lra n y ú jto tt tá rsa d alm i segítség ú tjá n .” (M arx—Engels: V álo g ato tt m űvek. II. 396. oldal). E zt az elm életi ta n ítá s t L enin rész in t tovább fejlesztette, rész in t a g y ak o rlati p o ltik áb a is á tü lte tte , különösen kiem elve az á ta la k ítá s m ódszerének h áro m elen g ed ­ h etetlen ü l fontos v o n ását: a p araszto k m eggyőzését a szövetkezeti g azdálkodás elő­ nyeiről, a fokozatosságot, v a la m in t az önkéntesség elv én ek szigorú b e ta rtá sá t. A m ezőgazdaság szocialista átszervezésével a következő fő célk itű zések et k ív á n ­ tu k elérn i: a kizsákm ányolás te lje s felszám olását, a szocialista tá rsa d alo m m eg ­ te re m té sén e k előm ozdítását, a p ara sztság egységes, szocialista p ara szti o sztállyá szervezését, s az ezekkel szükségszerűen e g y ü ttjá ró gazdasági, tá rsa d a lm i és k u l­ tu rá lis felem elkedést, — egyidejűleg m egterem tve m indezekhez a szükséges an y a g i— tech n ik ai feltételeket. Az előző bekezdésben m o n d o ttak a t úgy fo g lalh atju k össze, m in t a m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá sá n a k o b jek tív tá rsa d a lm i szükségességét, legm egfelelőbb m ó d ­ já t és n éh á n y m ódszerét, v a la m in t legfontosabb célkitűzéseit. Ezek u tá n azt a k érd é st kell felv etn ü n k : m ik é n t viszonyul m ind ezek h ez a p arasztság. A m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá sa a p ara sztság n ak is o b je k tív érdeke, hiszen k isgazdasága igen k o rláto zo tt fejlődési lehetőség ek et biztosít szám ára. E nnek, 51 �s ezzel egyidejűleg a kollektív gazdálkodás előnyeinek felism erése és felism ertetése igen fontos tényező a p arasztság állásfoglalásában . S e rre az állásfo g la lá sra az a jellem ző, hogy erősen ingadozó, hiszen a p arasztság o sztályhelyzeténél fogva dolgozó és tu lajd o n o s egyszerre. Hogy ez az ingadozás m egszüntethető, hogy ez az ellen tm o n d ás m egoldható, azt m ost m á r tö rtén elm i ta p a sz ta la ta in k bizonyítják. A m egoldáshoz azonban, M arx, Engels, L enin ta n ítá sá n a k m egfelelően, valóban az egész tá rsa d alo m összefogására, segítésére v olt szükség. A kapitalizm usból a szocializm usba való átm en e t ú tjá n (és időszakában) — a szocialista term elési viszonyoknak az ip a rb a n való u ralk o d ó v á v álása u tá n — a m ezőgazdaság k isá ru term elő léte egyfelől, s a szocialista m ezőgazdaság lé treh o zá­ sán ak szükségessége, az e rre vonatkozó tá rsa d alm i igény m ásfelől: tá rsa d alm u n k alap v ető ellen tm o n d ásáv á vált. E nnek az ellen tm o n d ásn a k a m eg o ld ását m ezőgaz­ d aság u n k szocializálása je len tette. A z á ta la k ítá s h áro m fő szakaszban tö rté n t meg. Az első időszak 1948-ban kezdő­ d ö tt és 1953 jú liu sáig ta rto tt. Ez idő a la tt h az án k b a n 5224 term előszövetkezet jö tt létre, s m integy 376 ezer fős tagsága az ország szán tó terü letén ek 26% -án g azdál­ kodott. K ülönböző okok m ia tt (m elyeknek egy részére később rám u tato k ) a jelzett időszak végére az átszervezés lelassult, m ajd jelen tő sen visszaesett. K ülönösen nagy a rá n y o k a t öltött a term előszövetkezetek feloszlása 1953 jú n iu s és 1955 tav asza közötti időben. Ez időszak végére többszáz term előszövetkezet feloszlása (az összes tsz több m in t 20% -a) következtében a szövetkezetek kezelésében m a ra d t fö ld te rü le t az ország össz -szán tó terü letén ek 15,6% -ra esett vissza. T erm előszövetkezeti m ozgalm unk 1955 m árciu sátó l in d u lt ú ja b b fejlődésnek; az év végéig a szövetkezetek te rü lete 20% -kal, a belépő családok és szövetkezeti tagok szám a pedig több m in t 30% -k al növekedett. M ezőgazdaságunk á ta la k ítá sá n a k ez újab b szak aszát az 1956-os e lle n fo rra d a ­ lom za v a rta m eg ism ét. Az 1956-os év végére a term elő szö v etk ezetek szám a a ko­ rá b b in a k 35% -ra, sz án tó terü letü k pedig m integy 41% -ra csökkent. Az e lle n fo rra ­ dalom leverése után, 1958-tól új szakasz kezdődött m ezőgazdaságunk áta la k ítá sá n a k fo ly am atá b an ; p ara sztság u n k nagy töm egei v álasz to ttá k véglegesen a k o llek tív gaz­ dálk o dás ú tjá t, s egyre töm egesebben lép tek be a term előszövetkezetekbe, vagy a la ­ k íto tta k ú ja k a t 1961 első negyedére m ezőgazdaságunk szocializálása lényegében b e­ fejeződött. A term előszövetkezetekben ekkor (és jelen leg is) m integy l , l m illió p a­ rasztcsalád élt, a szövetkezeti tagok szám a pedig m e g h ala d ta az 1 234 000-et. Ez azt jelen ti, hogy a m ezőgazdaságban dolgozók 91% -a szocialista m ezőgazdaságunk m unkása. Az ország egész m ezőgazdaságának 95,6% -a a szocialista szektorhoz ta r ­ tozik. ide szám ítva az állam i gazdaságokat is. M egyénk m ezőgazdaságának szocializálása — fő v o n ásait te k in tv e — m egegyezik az országos v iszonylatban vázolt átala k ítá ssa l. Itt is m e g találju k az e m líte tt három szak aszt — az országostól ném ileg eltérő szám arán y o k k al. A m i „szűkebb h az án k ” első term előszövetkezetei 1949-ben alak u ltak . A berceli V örös Csillag, a kecskédp usztai Dózsa, a kozárdi P etőfi — s az év folyam án a la k u lt to v áb b i 9 szövetkezet — alap ító tag jai nin cstelen ag rá rp ro le tá ro k és szeg én y p araszto k voltak. Az 1953-ig te rjed ő években egyre többen v álasz to ttá k a közösgazdálkodás ú tjá t. T erm elő szö v et­ kezeteink szám a e k k o rra 88-ra, ta g jaik szám a pedig 3500 fölé em elk ed ett. É rdekes, hogy a szocialista szektorhoz tarto zó sz án tó terü let ré sz a rá n y á t te k in tv e m egyénk jó v al e lm arad az 1953-as országos a rá n y tó l; m in teg y 18% -ra teh ető az e m líte tt 26% - kal szem ben. 52 �Az 1953—1955 közötti visszaesés „m érlege” viszont m egyénk ja v á ra billen: a feloszlott term előszövetkezetek a rá n y a n á lu n k nem é rte el a 9% -ot, s szán tó terü letü k csökkenésének a rá n y a is kisebb az országosnál. É rdekes továbbá, hogy m íg o rszá­ gosan 1955 tavaszáig ta rto tt a szo cializálásnak ez a „negatív szak asza”, ad d ik m e­ gy énkben előbb kezdődött az újbóli felfelé ívelés. 1956-ban term elő szö v etk ezetein k szám a e lé rte a százat. Az ellen fo rra d alo m h atása m egyénk term előszövetkezeti m ozgalm át is erősen visszavetette, a kilépők és a k iv itt földek a rá n y a azonban m egyénkben alacso ­ n y ab b az országosnál: 54 term előszövetkezet m a ra d t a v o lt szövetkezeti fö ld terü let 61,4 százalékán. A m ezőgazdaság szocializálásának h a rm a d ik szakasza is m u ta t n éh án y m egyei sajátosságot. B ár a töm eges belépés m egyénkben is 1958-ban in d u lt meg, a m ozga­ lom m egerősödése az ellen fo rrad alo m u tá n viszonylag h a m a r kezdődött. „A politikai helyzet m eg szilárdulása u tán a feloszlott term előszövetkezetekből 12 term elő szö v et­ kezet ú jjá a la k u lt. Ez év (1957) m árciu s 31-én a m egyében 67 term elő szö v etk ezet m ű ­ ködött 1632 családdal, 2000 családtaggal, 24 400 k a t. hold te rü le te n .” (MSZMP M egvei B izottsága A rch ív u m a 57/ 1/ 5. ) T erm előszövetkezeteink szám a 1958-ban 73-r a em elk ed ett m ajd — a töm eges k ollektivizálódás országos ütem ével szin k ro n b an — 1959 elejétő l m eg­ g y o rsu lt az á ta la k ítá s ütem e: 1959 végén 115, 1960-ban 137, 1961. m árciu s 31-én pedig m á r 148 te rm előszövetkezetünk m űködött. K ilenc állam i gazd aság u n k k al és négy term előszövetkezeti cso p o rtu n k k al együtt a szocialista szektor rész arán y a a m egye m ezőgazdaságában 97% fölé em elkedett. A közös gazdaságokban összesen több m in t 31 ezer tag gazdálkodott. Ezzel lényegében befejeződö tt m egyénk m ezőgazda sá ­ án ak átala k ítá sa. L á ttu k te h á t a m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá sá n a k k érdését, m in t a szóban forgó időszak — országosan és m egyei v iszonylatban is — alap v ető ellen tm o n d ását, v a la m in t ez ellen tm o n d ás m egoldódásának vázlatát. A to v á b b iak b a n a folyam aton belül jelen tk ező n éh án y sajáto s vonást, s b en n ü k a d ia lek tik u s fejlődés törvények érv én y esü lését vizsgáljuk. M indenek elő tt a z t kell m eg állap ítan u n k , hogy a m ezőgazdaság m egyénkben és országosan tö rté n t szocializálása között a rész és egész d ia lek tik u s összefüggése, kölcsö n h atása áll fenn. H asonlóan hazán k m ezőgazdaságának szocializálása is szoros egységben, k ölcsönhatásban van egy n álán á l is nagyobb egységgel, nevezetesen t á r ­ sa d alm u n k egésze szocialista á ta la k ítá sá n a k folyam atáv al. M egyénk m ezőgazdasá­ g án ak áta la k ítá sa egyrészt ezzel a nagyobb egységgel is szoros k ap cso latb an , m ás­ részt m in t egységként felfogott jelenség, m aga is „részek”-ből, m zozanatokból áll, s e m ozzanatok között is m e g h atáro zo tt összefiiggáések, k ap cso lato k v an n ak . Ezek u tán a r r a kell rá m u ta tn u n k , hogy a vizsgált jelenségben, s az en n ek lé tét m eg­ h atáro zó alap v ető ellen tm o n d ásb an és enn ek m egoldásáb an szin te sz ám talan tényező já tsz o tt szerepet. C élszerű ezeket a tényezőket — helyesebben: rész -e lle n tm o n d á­ so k at — jelleg ü k sz erin t csoportosítva vizsgálni. T ek in tsü n k először n éh ány gazdasági jellegű m ozzanatot. Figyelem be véve, hogy a korszerű, nagyüzem i szocialista m ezőgazdasági term elés nem k ép zelhető el a d e k ­ v át term elési eszközök nélkül, — s a m ásik o ldalról: hogy ezekkel (vagyis a k o llek ­ tív g azdálkodás á lta l feltéte lez ett gép p ark k al, gazdasági ép ü lete k k el stb.) a fo ly a­ m at kezdeti időszakában nem , illetv e csak ren d k ív ü l k o rláto zo tt m é rték b en re n ­ d elk eztü n k —, m á ris a fo ly am ato t jellem ző egyik rész-ellen tm o n d ásb a ütköztünk. E nnek m egoldása elvileg és látszólag egyszerű: m eg kell te re m te n i a szükséges 53 �an yagi—m űszaki bázist. G y ak o rlatilag az onban e n n e k á lla m u n k gazdasági ereje, az ip a r te rm elő -k ap acitása, illetve színvonala, a ren d elk ezésre álló erő k népgazdasági ág a za ta in k közötti elosztási a rá n y a in a k m egh atáro zása, az e té re n is k ifejezésre ju tó különböző n ézetek közötti összeütközés és harc, a dolgozó töm egek, különösen a m unkásosztály életszínvonala em elésének szükségessége — és m ás, szin te vég n él­ k ü l sorolható tényezők szab tak h a tá rt. A felso ro lt (és fel nem sorolt) tényezok eg yüttes h a tá sa azt eredm ényezte, hogy országosan m á r h áro m év es te rv ü n k időszakában 1150 m illió F t-o t fo rd íto ttu n k a m ezőgazdaság ép ü let és gépi b eru h á zásaira. Első öt­ éves te rv ü n k 9,3 m illiá rd F t-o t, a tervidőszak teljes b e ru h á zásán ak 13,8% -át fo r­ d íto tta a szocialista m ezőgazdaság any ag i—m űszaki b ázisán ak fejlesztésére. 1957— 1958 so rán ú ja b b 3 m illiá rd Ft, 1958—1960 időszak áb an több m in t 16 m illiá rd F t (a je lz e tt időszakra ju tó össz-beruházás közel 19% -át), végül m ásodik ötéves te rv ü n k v ég re h ajtá sa során 44 m illiá rd F t b eru h á zásáv al te re m te ttü k m eg m ezőgazdaságunk átszervezésének, illetv e további fejlődésének gazdasági alap ja it. E b eru h á zo tt m illiá rd o k révén — m elyekből arán y o s része m egyénk m ezőgaz­ d aság án ak fejlődésében is óriási lépéseket je le n te tt — p éld áu l tra k to rá llo m á n y unk 1963-ban 1 231 d a ra b ra em elkedett. A m ű trá g y a felhasználás te ré n a következő fejlő d ést lá tju k : a k a ta sz trá lis hol­ d an ként, évente felh a szn á lt m ennyiség 1938-ban 7,5 kg, 1955-ben 27 kg, 1961-ben 103 kg. N ógrád m egyében 1953-ban 9.9 kg, 1962-ben 105 kg m ű trá g y a ju to tt k at. ho ldanként. Az öntözhető m ezőgazdasági te rü le t h az án k b a n több m in t 420 000 k a ta sz t­ rális hald. N ógrádban az öntözéses gazdálkodás lehetőségei m eglehetősen szűkek, de a m eglévő lehetőségek k ih a szn á lása is csak az utó b b i időben in d u lt meg. T ovábbi ad a to k k a l lehetne teljesebbé tenni a képet, de úgy gondoljuk, hogy m á r a fen tiek is m u ta tjá k a vizsgált ellentm on d áso k m ennyiségi v álto zásak fo ly a­ m a táv a l biztosított, s szintén fo ly am atk é n t jelentk ező m egoldását. E m lékeztetnem kell itt a nem antag o n isztik u s tá rsa d a lm i ellen tm o n d áso k egyik sajátosságára, m ely sz erin t ezek m egoldásához nem feltétle n ü l szükséges a b en nük foglalt ellen tétes old alak (a vizsgált rész-ellen tm o n d ásb an : tá rsa d alm i igény — gazdasági lehetőségek korlátozottsága) közötti h arc kiéleződése. Az e m líte tt ellen tm o n d ás m ennyiségi változások felhalm ozódásán k eresztü l ol­ d ó d ott meg, — ez a közölt adatokból, fejlődési szakaszokból k itű n ik . De v ajon b eszélh etü n k -e itt m inőségi változásról, u g rásról? K ettős válasz kín álk o zik e rre a kérdésre. E gyrészt: am en n y ib en a m ezőgazda­ ság á ta la k ítá sa kezdetén a (társad alm i m éretekben) szükséges an y ag i—m űszaki fel­ té telek n e m voltak biztosítva, a foly am at végén v iszont igen, azt kell m o ndanunk, tö rté n t m inőségi változás. E m inőségi változás, u g rás egyben az ellen tm o n d ás (ill. rész-ellentm ondás) m egoldódását jelen tette: lé tre jö tt a m ag asab b szintű term elési m ód á lta l m egkívánt bázis, h e ly re á llt a term elő erő k —term elési viszonyok össz­ h an gja. M ásrészt az t v álasz o lh atju k a fe lte tt kérdésre, hogy m inőségi u g rás a fo­ ly a m atb an nem tö rté n t, am enn y ib en a korszerű szocialista m ezőgazdálkodáshoz szükséges anyagi—m űszaki bázis b iztosítottsága re la tív fogalom . N incs és a jövő­ ben sem lesz olyan állapot, am ely ne k ív á n n á meg a sz ak a d atla n tov áb b fejlesztést. E válasszal azonban tú lm en n én k a k o n k réta n vizsgált jelenségen (m ezőgazdaságunk szo cializálásának folyam atán), így végül is az első v álaszt kell helyesnek ta rta n u n k . Rá kell azonban m u ta tn u n k a m ennyiségi és m inőségi változások egym ásba való átm en e te tö rv én y én ek sajáto s érvényesülésére. M ivel a szocializm usban a fejlődés 54 �a dolgozó töm egek tu d ato s cselekedetein keresztül, a p á r t vezetésével, s a fe l­ ism ert o b jek tív tö rvényszerűségekkel összhangban m egy végbe, a m ennyiségi v á lto ­ zások felh alm ozódásának fo ly am ata szervezetten és g y o rsab b an játszó d ik le (össz­ h an g b an a szocialista tá rsa d a lo m n a k m in d en előző tá rsa d a lm i fo rm áció n ál g y o rsab b általán o s fejlődési ütem ével), s a m ennyiségi és m inőségi v áltozások közötti éles szakadás is eltű n ik , helyesebben m eglehetősen elm osódik. A fen teb b vizsgált e lle n t­ m ondás m egoldódásában ez n eh e zítette m eg a m inőségi v álto zás fel ism erhetőségét. A v áltozás k é t típ u sa közötti h a tá rv o n a l elm osódása term észetesen nem a b ­ szolutizálható, — p éld án k in k á b b a r r a m u ta t rá, hogy a szóban forgó d ia lek tik u s fe j­ lődés-törvény a jelenségek tu la jd o n sá g a in a k és feltételein ek m egfelelően, sa játo san érv én y esü lt, ill. je len ik meg. N ézzük m ost meg, hogy a vizsgált részljelenség fo ly am atá b an fellelh ető -e a tag ad ás ta g ad á sán a k törvénye? Meg kell jegyeznem , hogy a fejlődés irá n y á t (hiszen e tö rv én y ezt m u ta tja meg) a rövidebb id ő ta rta m ú tá rsa d alm i jelenségek, fo ly a­ m ato k jórészében nem könnyű felism erni. G o n doljun k a rra , hogy ez a tö rvény leg in k áb b egy felfelé halad ó sp irálissa l ábrázolható. B árm ely görbének tetszőlegesen kis szak aszát azonban — geom etriai érte lem b en — egyenesnek fo g h atju k fel, azaz: kevéssé n y ilv á n u l m eg egy rö v id szakaszon a fejlődés irán y a. A tag ad ás ta g a d á sá ­ n ak tö rv én y é t a vizsgált k o n k ré t ellen tm o n d ás fo ly am atá b an én így láto m é rv é ­ nyesü ln i: a m ezőgazdaság á ta la k ítá sá n a k m egkezdésekor a term elés anyagi b ázisa egységes volt. Egységes, k o rsze rű tlen és nem szocialista v o ltáb an . E zt te k in th e tjü k k iin d u ló állap o tn ak , tézisnek. E zt az állap o to t ta g a d ta az á ta la k ítá s so rán lé tre jö tt az az állapot, m ely re az any ag i—m űszaki bázis kettőssége, te h á t az egység h iá n y a v o lt jellem ző (kettős érte lem b en is: részin t a m indenkori, p illa n a tn y i anyagi bázison e g y a rá n t „m űködtek” szocialista üzem ek és m agángazdaságok, részin t lé tre jö tte k term előszövetkezetek sokszor egyetlen k orszerű m ezőgazdasági gép, egyetlen m eg­ felelő gazdasági ép ü let stb., — szóval a szükséges feltételek szinte teljes h iá n y a elle­ n ére is). Ez a fázis te k in th e tő te h á t antitézisn ek , tagad ásn ak . V égül a fo ly am at b e ­ fejeztével az e m líte tt bázis ism ételten és m ag asab b szin ten elő állt egységével m e g ­ tö rté n ik a ta g ad ás tagadása, lé trejö n a szintézis. H ogy a vizsgált rész-ellen tm o n d áso k egy hasonló szintű, de in k á b b p o litik ai jelleg ű ellen tm o n d ással való k ap c so la tára u ta lja k , m egem lítem , hogy a szocialista m ezőgazdaság á lta l m e g k ív án t any ag i—m űszaki bázis létreh o zá sá n ak egy sajáto s, ellen tétes m ozzanata m u n k áso sztály u n k szövetségi p o litik ájáb ó l kö v etk ezett. A m u n k áso sztály n ak — és az egész tá rsa d a lo m n a k — segíteni k e lle tt a m ezőgazdaság á ta la k ítá sá t, többek közö tt a tá rg y a lt gazdasági, anyag i vonatk o zásb an . Ez o b jek tív érd ek e és igénye volt. A m u n k áso sztály n ak azonban nem csak a szocialista ú tra lé p ett p araszto k v o lta k osztály-szövetségesei, h an e m az egész p arasztság (a k u lá k ­ ság p ro b lé m á já t itt nem tekintve), te h á t a m ezőgazdaság nem szocialista sz ek to rát is k én y telen v o lt segíteni, — jelen tő s m é rték b en a szocialista szek to rn ak n y ú jth a tó segítség ro v ására. (Más k érdés, hogy a nem szocialista szek to r term elése — v o lu m e­ n én él és különböző h a tá sa in á l fogva — tá rsa d a lm u n k életéb en szin tén ren d k ív ü l fontos volt, s így tám ogatása m in d en k ép p en indokolt, tu d ato s p o litik ára épült). A nem szocialista szektor sz ám ára n y ú jta n d ó segítséget a k isá ru term elő p araszti g az­ daságok k a p ita lista te n d en ciáit lekicsinylő, a szocialista átszervezés szükségességet tag ad ó N agy Im re m eg p ró b álta abszolutizálni a p á r t p a ra sz tp o litik á já t tárg y aló K özponti Vezetőségi üléseken. Jobbo ld ali nézeteivel szem ben. „A K özponti V ezetőség leszögezte, hogy nincs ellen tm o n d ás a m ezőgazdaság szocialista átszervezése és a 55 �k isá ru te rm e lő p arasztgazdaságok tám o g atása között. A k ö zép p arasztság g al való szövetség feltétele azonban a m unkásosztály vezető szerepe, és hogy ez a szö­ vetség a p ro le tá rd ik ta tú ra erő sítését szolgálja. . . (A K o m m u n ista P á r t szö­ vetségi p o litik ája 1936— 1962. P á rttö rté n e ti In tézet kiad v án y a, K ossuth, 1966. 174. old.). A fe n t je lz e tt „ellentétes m ozzanat” ennek m egfelelően értelm ezendő, s jól ráv ilág ít az o k ra az erő-összecsapásokra, am elyek k o rláto zo tt gazdasági lehetőségeinken túl is befolyásolták a szocialista m ezőgazdaság anyagi a la p já n a k m egterem tését. A m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá sá n a k egy következő m o zzan atak én t a term elés a la k u lá sá t kell — ha csak röviden is — m egvizsgálnunk. Az áta la k ítá s eg y ik legfontosabb célja, hogy m ezőgazdaságunk term elése ezáltal növekedjék. Fontos ez azért, m e rt enélkül a dolgozó töm egek életszín v o n alán ak em elése nem lehetséges, de fontos a z é rt is, m e rt a p arasztság szocialista ú tra vezetésében a m ár lé tre jö tt term előszövetkeztek p é ld á ja — m egfelelő term ésered m én y ek , s ezeken k e ­ resztü l az egyéni term előknél m agasabb jövedelem — ren d k ív ü l vonzó lehet. Ezzel szem ben az M DP dogm atikus, a k o n k rét helyzet elem zését elm u lasztó vezetői, Szov­ jetú n ió b eli ta p asz talato k b ó l azt a helytelen köv etk eztetést v o n ták le, hogy a term elés sz ín v onalának visszaesése a szocialista á ta la k ítá s id ő szak áb an törvényszerű. E n ézet a la p já n az M DP II. kongresszusa is a szövetkezetek szervezésének irre álisan gyors te m p ó já t h a tá ro z ta el (m egfelelő feltéte lek b iztosítottsága nélkül), u g y an ak k o r nem törődött a m á r m eglévő szövetkezetek m egerősítésével. L ényegében elv ála sz­ to tta egym ástól az á ta la k ítá s és a term elés növelésének k érdését. E h ib a — erő sz a­ kos szervezési m ódszerekkel, esete n k én t törvén y sértések k el p áro su lv a egyrészt, s jobboldali tám ad áso k k al m ásrészt — az 1950-es evek elejétő l a m u n k ás— p ara szt szövetség lazulásához vezetett, s a p á r t és állam i vezetéséből való kiküszöböléséig (ami az 1956-os ellen fo rra d alo m leverése u tá n tö rté n t meg) nagy k á ro k a t okozott a szocialista építés ügyének. Az M DP K özponti Vezetősége 1956. jú liu s i ü lé s én — többek között a fen ti h ih ib á t is feltárta, s leszögezte: a m ezőgazdasági term elés fellen d ítése és az á tsze r­ vezés egységes feladat. E h atáro za t gyakorlati m eg v aló sítását az ellen fo rrad alo m m egakadályozta Az M SZM P 1957-es országos érte k ez lete így foglalt állást: a m ezőgazdaságban legfontosabb fe la d a tu n k a term elés fejlesztése, m égpedig olyan módon, hogy közben a m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá s á t is előm ozdítsuk. A kettős fe la d a t m elletti állásfoglalás, v a la m in t az en n ek m egfelelő g y ak o rlati po litika az t eredm ényezte, hogy az 1959-es gazdasági év re a m ezőgazdaság szocia­ lista sz ek to rán a k term éseredm ényei m á r m essze felü lm ú ltá k az egyéni term elők term ésered m én y eit. „Az a tény, hogy az átszerv ezést a p á rt p o litik ája alap já n , ö nkéntesen, a p ara sztság g al egy ü tt h a jto ttu k végre, b izto síto tta a k ettős felad at v ég re h ajtá sá t. Az átszervezés id e je a la tt a m ezőgazdasági term elés nem csökkent, sőt em elkedett. T avaly — 1961-ben — tö rté n t meg először, hogy m egközelítettük k en y érgabonából a 10 m ázsás te rm ésá tla g o t és tú lsz á rn y a ltu k az 1931—1940-es évek átlag á t.. . .az állatállo m án y — a sz arv asm arh a kivételével — nem csökkent, hanem nőtt. K ülönösen erő teljesen n ö v ek ed ett a közös állatállo m án y . M indezek lehetővé tették , hogy a m egye m ezőgazdasága m á r az átszervezést követő első évben 46% -kal tö b b á r u t ad o tt a négazdaságnak, m in t az előző évek b en .” (MSZMP. MB. A rch ív u m a 62 / 1/ 1) . A term elés ala k u lá sá v a l k ap c so la tb an elm on d o ttak b ó l lá tju k , hogy a fe lh a l­ m ozódó m ennyiségi változások nem csak az egyik oldal (nevezetesen az ú ja t, a m a ­ 56 �g asab b ren d ű t je len tő m ozzanat) erősítését szolgálják, h an e m esete n k én t erősödhet régi, az elő re h ala d ást gátló oldal is. Ezt a je llem v o n ást szokás úgy érté k eln i, m in t a fejlődésben ideiglenesen beálló visszaesést. V alóban, itt is ilyen m e g állap ításra ju t­ h a tu n k : az új m egjelenése nem je len ti a régi vonások azo n n ali so rv ad á sát; hosszabb rö v id eb b ideig ennek is le h etn ek táp láló erőfo rrásai. A k ét oldal h a rc á b a n végül is az új, a m ag asa b b re n d ű győz. Ez tö rté n t a vizsgált m ozzan at esetében is. A m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá sá t jellem ző vonások, tényezők e c so p o rt­ já n a k szám os további ta g já t le h etn e h asonlóan vázolni, — a fejlődés tö rv én y ek é r ­ v ényesülését illetően n agyjából hasonló ere d m én y t k ap n án k . A kiem elés a z é rt esett az elem zett m ozzanatokra, m e rt ezeken k eresztü l lá tta m leg in k áb b jellem ezh ető n ek a v izsgált jelenség ellentm ondásosságát, a fejlődés-törvén y ek eg y ü ttes h atásá t. Az átszerv ezést — m in t alap v ető ellen tm o n d ást — jellem ző tov áb b i m ozzan ato k at (illetve k özülük néh án y at) csupán felsorolok; az ellen tm o n d ás k é t o ldala szerin t csoportosítva. Az ú ja t ,a m a g asa b b re n d ű t képviselő oldalt, e lle n té t-p á rjá v a l szem beni h a rc á ­ ban a következő (főleg gazdasági jellegű) m ozzanatok seg ítették : a p arasztság életszín v o n alán ak , ezen belül reálb érén ek , reáljö v ed elm én ek em elkedése; különböző le já ra tú h ite le k n y ú jtá sa , adó-kedvezm ények; az á llam i gazdaságok gépi. politikai és egyéb segítsége; a m u nkásosztály és az egész tá rsa d a lo m segítsége m ind a szer­ vezésben, m ind a term elői felad ato k m egoldásában a te rv sz erű g azdálkodás elem ei­ nek m eghonosítása; szak em b er képzés; h áz tá ji gazdálkodás ren d szerén ek bevezetése; fö ld já ra d é k fizetése; á lla t és ta k a rm á n y gazdálkodás segítése; m ű trá g y a: öntözéses gazdálkodáshoz szükséges feltételek (pl. K eleti F őcsato rn a stb.) b izto sítása; k iem el­ kedő fontosságú idén y m u n k ák (aratás, cséplés) stb.) m u n k aerő v el való segítése és m ás tényezők. A felsorolt és fel nem so ro lt tényezők h atása, h aték o n y ság a a m ezőgazdaság á ta la k ítá sa so rán term észetesen erősen váltako zó volt. A fen tiv el szem benálló o ld alt elsősorban az erősítette, hogy a felso ro lt m ozza­ n ato k nem állandóan, nem elég következetesen és sokszor nem elegendő m é rté k ­ ben érv én yesültek. Sokszor a helyi szervek nem , vagy n em m egfelelően tu d ta k élni állam , a tá rsa d alo m á lta l n y ú jto tt lehetőségekkel. H ad d bizonyítom ezt egy id é­ zettel. „T erm előszövetkezeteink fejlődését segítik a részü k r e ad o tt b eruházások. A term előszövetekzetek ezévben (1959) több b eru h á zási h ite lt k ap tak , m in t az e l­ m ú lt 5 évben együttvéve, am in ek felh a szn á lá sa jó előkészítő és szervező m u n k á t ig é­ nyel. Ezt azonban nem így ta p asz taltu k , m ivel a term elő szö v etk ezetek az ez évi b e ru ­ házási k e re tü k e t jú n iu s 30-ig m indössze 10% -ban h a sz n á ltá k fel. A term előszövetkezeti ép ítk ezések le m a ra d á sá n a k oka a lassú tervezés, az e lm a ra d o tt építkezési te ch n ik a. . . s e z é rt d rá g á k is az építkezések.” (M SZM P MB. A rchív u m a, 59/1/1.). F o ly ta th a tju k a fejlődéssel szem ben álló tényezők so rá t pl. azzal, hogy az életszínvonal em elkedésében jelen tő s visszaesések is v o lta k (különösen 1952-ben); a szak ­ em b er szü kséglet — b á r kétségtelen, hogy a szám uk év rő l-év re növekszik — m a sem m o n d h ató m egold o ttn ak „ . . . 107 term előszövetkezeti elnök közül egynek sincs egyetem i végzeítsége, 16-nak v an term előszövetkezeti elnökképző ta n fo ly a m a . . . ” (MSZMP MB. A rchívum a, 59/1/1.); az anyagi érd ek eltség et egy időben (1950-es évek első fele) csaknem k iz á rta a b egyűjtési re n d sz e r szám os h ib á ja ; a tú lz o tt ip aro sítás időszakában a b eru h á záso k n ak a rá n y ta la n u l kis része ju to tt a m ezőgazda­ ság fejlesztésére stb. A fen ti k é t tényezőcsoport h a rc á t, m in t az ellen tétes o ld a lak egym ással szem ben folyó h a rc á n a k m eg nyilvánulási form áit, k o n k ré t m eg jelen ését k ell értelm ezn ü n k . 57 �Egy-egy tényező erősödése m ennyiségi válto zást je le n te tt a m egfelelő irán y b a n . M ivel a tényezők h a tá sa időben ingadozó volt, (hol egyik, hol m ásik k e rü lt elő ­ térbe) — az ellen tm o n d ás m egoldása sem le h e te tt egyenes v o n alú ; visszaesések vagy (az egym ással szem ben h a tó erők ideiglenes erő -egyensúlya esetén) pangások, stag n áló szakaszok v áltak o z ásá t kell m u ta tn ia . E zeken k eresztü l v ezetett az ú t az ellen tm o n d ás m egoldásáig; az ú ja t segítő tényezők m ennyiségi felhalm ozódásán k e­ resztü l a m inőségi ugrásig; az egységesen nem -szocialista m ezőgazdaságtól enn ek ta g ad á sán (a k é t szektor egym ás m e lle tt létezésének szakaszán) keresztül, az egy­ séges, szocialista m ezőgazdaság lé trejö ttéig ; a tag ad ás tagadásáig. A ta n u lm á n y fő té m á já t képező jelenség (m ezőgazdaságunk szocialista á ta la k í­ tása), illetv e az ezt jellem ző alap v ető ellen tm o n d ás szem benálló, egym ás ellen h a r ­ coló o ld a lain ak nem csak any ag i—gazdasági jellegű tényezői voltak, h an em m ások is. Ezek közül — k övetkezőként — az elsősorban p o litik ai jellegű m o zzan ato k at kív án om vizsgálni. Jó lleh et, valam ily en rang so ro lás itt sem lenne helyes, m égis egyszerűsítés k ed ­ v éé rt e csoportból célszerű az osztályszövetség k érd ését kiem elni. A m un k ás—p a ra sz t szövetség: m indenek elő tt p o litik ai szövetség. G yökerei, k i­ ala k u lá sá n a k kezdetei a tőkés társa d alo m b a n y ú ln a k vissza. H azánk felszab ad u ­ lá sá é rt harcolva, de ezu tán is, a k o m m u n ista p á r t v ezette m u n k áso sztály nem csak sa ját, han em a p arasztság o sztályérdekeinek is legkövetkezetesebbb h arcosa volt és m a ra d t, — g y ak o rla tb an cáfolva m eg az osztályszövetség m eg b o n tására irán y u ló olyan „érveket” , am elyek sz erin t a m unkáso sztály n ak csu p án a szocialista fo rra ­ dalom első szakaszának győzelm es m egvívása, a h atalo m m eg rag ad ása érd ek éb en v an szüksége a m u n k ás—p a ra sz t szövetségre, s a n n a k győzelm e u tá n a p arasztság o t is eln y o m ja m ajd. V aló jáb an a k ét osztály szövetsége o b jek tív érd e k eik azonosságában rejlik . E n­ nek felism erte tése a parasztsággal, elsősorban a p ara sztság é rd e k eit közvetlenül szolgáló tevékenységgel, m ásrészt a nevelés, meggyőzés eszközeivel érh e tő el. H a az osztályszövetséget — a m ezőgazdaság szocialista átszervezéséhez kép est (és a n n a k szem pontjából) — m in t részjelenséget fo g ju k fel, rá kell m u ta tn u n k a benne rejlő ellen tm o n d ásra. E zt az e lle n tm o n d á s t, egyfelől: az osztályszövetséget k ia lak ító és erősítő, m ásfelől; az ugyanezt gyengítő, aláásó tényezők — m in t e lle n ­ tétes old alak egységében és h a rc á b a n látom . Az egység m ozzan ata a m ezőgazdaság á ta la k ítá sá t közvetlenül m egelőző időben (1945—1948) v o lt a legerősebb. A m u n k á sosztály ek k o r az egész p arasztság g al eg y ü tt v ív ta h a rc á t a fasizm us m a ra d v án y a i, illetv e a fe u d á l-k a p ita lista ren d szer ellen. E nnek az egységnek ta la já n v aló su lt m eg az a g rá rfo rra d a lo m is. A kollektivizálás kezdetével az egység v alam ely est g yen­ gült, s előtérbe k e rü lt a „h arc”. H arc, sajáto s értelem b en : nem a m u n k áso sztály és a p arasztság között, han em az előbb e m líte tt ellen tm o n d ás k é t o ld ala között. Ettől kezdve a k ét szem benálló oldal h a rc á b a n hasonló „változó sik e re k e t” lá tu n k , m in t az előbb vizsgált ellen tm o n d ás esetében. Az egység erő sítését szolgáló m ozzanatokat a k ét osztály közös, s egyre in k áb b felism ert céljaiban, s az ezek m egv aló sítására in d íto tt szám os közös ak ció ju k b an je lö lh e tjü k meg. Ily en ek v o lta k p éld áu l: népgazdasági te rv e in k teljesítése, az á lla m gépezet szocialista átala k ítá sa, a ta n ác s-ren d szer m egterem tése, a dem o k ratizm u s erősítése, a burzsoá, a m arxizm us elm életét jo bbról és b alró l tám ad ó elm életek elleni 58 �h arc, az életszínvonal em eléséért fo ly ta to tt harc, a szocialista k u ltú rá lis fo rrad a lo m k eretéb en fo ly ta to tt együttes küzdelem , az ellen fo rra d alo m közös leverése, a k o rá b ­ ban felso ro lt gazdasági—anyagi m ozzanatok politikai vo natkozásai stb. Az osztályszövetség gyengítését a k u lák ság „idő e lő tti” lik v id álása, az ezzel k a p ­ csolatos tö rv én y sé rtése k és túlzások, m elyek sok esetben a k ö zép p araszto t is s é rte t­ ték, to v áb b á a szocializálás so rán alk a lm a z o tt helytelen , g y ak ra n erőszakos e l j á r á ­ sok és m ódszerek, a gazdasági—anyagi jelleg ű m ozzanatok re tro g rá d jelleg ű cso­ p o rtjá n a k p o litik ai vetületei, a szocializm us ellenségeinek tudatos, g y ak ra n sz er­ vezett bom lasztó tevékenysége, a m unkásosztályon, sőt a p árto n b elü l is je len tk ez ő dogm atikus, szektás nézetek stb. Ez u tóbbi m egyénkben is m eglehetősen sok k á r t okozott az osztályszövetség ügyének. Pl. a kollektivizálás id ején fo ly ta to tt ag itáció t sokan „fölösleges u d v a rlá s” n ak te k in te tté k ; „kem ény kéz”-p o litik á t sü rg ettek ; m ások n em az életszínvonal em elésével k ív á n tá k az átszerv ezést elősegíteni, h an em e lle n ­ kezőleg: „ . . . a m ezőgazdaság átszervezését. . . n á lu n k — N ógrád m egyében — sró folással, leg aty ásítással szeretn ék m egoldani”. (M SZM P MB. A rch ív u m a 58/1/5.) A z ellen tm o n d ás k é t szem benálló o d ala (a tényezők m ost felso ro lt k ét c so p o rtján keresztül) v ív ta h arc át, s e harcb ó l is az elő re m u ta tó oldal k e rü lt ki g y ő ztesen , az osztályszövetség m egerősödött. „A m ezőgazdaság szocialista átszervezésének b e­ fejezése p o litik ailag óriási jelentőségű, m e rt az új, szocialista p arasztság k ia lak u lása felo ld ja a jelenleg m eglévő ellen tm o n d áso k at és ö rö k re m e g b o n ta th a ta tla n n á teszi á llam u n k legfőbb politikai a la p já t, a m u n k ás—p a ra sz t szövetséget; leg yőzhetetlenné m u n k á s—p araszt állam u n k at, a M agyar N épköztársaság o t” (részlet a M SZM P K B .n ak a p á r t V I I . kongresszusán elh an g zo tt beszám olójából. — Dr. G aram völgvi nyo­ m án). A d ia lek tik u s fejlő d és-tö rv én y ek n ek a fenti (rész-) jelenségben való érv é n y esü ­ lésével k ap cso latb an (a m á r érin te tte k e n kívül) a következőket lá tju k A folyam at kezdetén lé tez ett a m u nkásosztály és a nem -szo cialista p arasztság szövetsége. A fo ly am at végére ez á ta la k u lt a m u nkásosztály és a szocialista p a ra sz t­ ság sz ilá rd osztályszövetségévé. Az á ta la k u lá s úgy tö rté n t meg, hogy az egység a fo­ ly a m at egész ta rta m a a la tt m eg m arad t, sőt m indvégig d om ináns sz erep et játszo tt. M ellette érv é n y esü lt a h arc sajátos fo rm á ja is. Ez úgy értelm ezendő, hogy az eg y ­ m ás ellen h ató m ozzanat-csoportok k o n k rét „erőviszonyaitól” függően az egység hol szilárd ab b , hol kevésbé szilárd volt. A m ozzanatokat, illetv e ezek h atása it, e je le n ­ ségben m in t m ennyiségi változások felhalm ozódását é rté k e lh e tjü k , s jól felism erh ető a m inőségi változás, az u g rás m eg tö rtén te is. Az új m inőség term észetesen nem m egjelenési fo rm á já t illetően új, han em ta rta lm i vonásaiban. A m inőségi ugrás te h á t nem az osztályszövetség létében, han em a n n a k jellegében, szín v o n aláb an , — m o n d h a tn ám m inőségében tö rté n t. A szóban forgó jelenség v iz sg álatá b an ehhez az ered m én y h ez m ás k iin d u ló ­ p o ntból is e lju th a tn á n k . Az ellen tm o n d ást ugyanis nem csak az osztályszövetség léte vagy n em léte; az osztályszövetséget erősítő, illetv e gyengítő o ld alak viszo n y la­ tá b a n le h e t vizsgálni, han em k ifejezetten egységes, szocialista p arasztság és a m u n ­ kásosztály szövetségének egyik oldalró l nem léte, m ásik o ld alró l o b jek tív tá rsa d alm i szükségessége vonatkozásában is. A kiin d u ló po n t m egválasztásáb an az já tsz o tt sze­ rep et, hogy — vélem ényem sz erin t — az osztályszövetség gyengítését, felbom lasztá sá t célzó m ozzanatok nem csak a szocialista p arasztság és a m u n k áso sztály szö­ 59 �v e tségével állta k szem ben, han em eg y á lta lá b an a k ét osztály m in d en féle szövet­ ségével: így a szövetségnek azzal a szin tjév el is, am ely a v izsg ált fo ly am at kezdeti szak aszán létezett. A vizsgált fo ly am atb a n a tag ad ás tö rv én y én ek is sajáto s érv én y esü lését látom . S zin te azt m o n d h atn ám : a m ásodik tagadás m egvalósult an élk ü l, hogy előzőleg a k i­ in d u ló állap o t ta g ad a sa m e g tö rtén t volna. S, ha figyelem be vesszük a m ennyiségi és m inőségi változásokról im é n t m on d o ttak at, az csak a lá tá m a sz tja ezt a gondola­ tot. A m i ugyanis a foly am at végén — a tag ad ás tag ad ása tö rv én y t illetően — v ilá ­ gosan látszik, az a „visszatérés m agasabb sz in te n ” ti. a k iin d u ló állapothoz. M egjegyzem , hogy az osztályszövetség, m in t ellen tm o n d ás értelm ezésén ek ko­ rá b b a n e m líte tt m ásodik v álto za ta esetén a tagad ás tag ad ása tö rv én y n ek is m ás, a fen tin él tip ik u sab b m e g n y ilv án u lását tá rh a tn á n k fel. A m ezőgazdaság szocialista átszervezése k ét e lle n té t-o ld a lá ra itt is (a politikai jellegű rész-ellentm ondásoknál) további m ozzanatok so ra k o z ta th a tók fel. Ezek egy része az osztályszövetség kérdéséhez csatlakozik, m ás részének önálló je le n tő ­ sége (vagy önálló jelentősége is) van. Ezek: a p ara sztság n ak az állam h ata lo m b a való bevonása, a term előszövetkezeti és az ö ssztársad alm i d em o k rácia, a gazdaság po litika ala k ítá sá b a n já tsz o tt szerep, a vezetés szem élyi és m ás p roblém ái, a p a ra sz t­ ság korábbi d iffe ren ciáltság á v al kapcsolatos kérdések, a p arasztság viszonya tá rs a ­ d alm u n k különböző rétegeihez, a fa lu és város közötti ellen tm o n d ás stb. E zeknek a m ozzanatoknak az alap v ető ellen tm o n d ás fejlődésében és m egoldódásá­ ban já tsz o tt szerepét a korábbi tényezőkhöz hasonlóan elem ezhetnénk, s b en n ü k a d ia lek tik u s fejlődés-törvények (együttes) érv én y esü lésére vonatkozóan is n ag y ­ jáb ó l egyező ered m én y re ju tn á n k . Az alap v ető ellentm ondás fo ly am atáb an sz erep et játszó tényezők h a rm a d ik nagyobb csop o rtjáb a az ideológiai jellegű m ozzanatokat, rész -ellen tm o n d áso k at so­ ro lh atju k . I tt em lítést érd em eln ek a következő tényezők: szocialista k u ltu rá lis fo rra d a l­ m uk szerepe (ezen belül a m űvelődési otthon, k ö n y v tá r- és m ozihálózat, a rád ió általán o s elterjed tség e, a televízió egyre nagyobb té rh ó d ítása , az an alfab étizm u s felszám olása, a dolgozók különböző szintű esti és levelező iskolái, iskolai o k tatási ren d sz erü n k m egreform álása stb.) a falu villam o sítása és a tech n ik ai fo rrad alo m tu d a tfo rm á ló h atása ; a m arad iság elleni h a rc ; a vallás, illetv e az egyházak b efo ly á­ sán ak kérdése; a köztulajdonhoz, a m unkához való szocialista viszony; az egyéni, a term előszövetkezeti és a népgazdasági érd ek összeh an g o lásán ak kérd ése; a m ezőgazdasági dolgozók szocialista tu d a tá n a k , erkölcsének, v ilág n ézetén ek fejlődése; a szocialista hazafiság és a p ro le tá r intern acio n alizm u s eszm éjének terjed ése stb. E m ozzanatok egy csoportba való sorolása — h a m á r a kön n y eb b áttek in th ető ség érd ek ében csoportosítunk — fe lté tle n ü l indokolt közös jelleg ü k m iatt, egy éb k én t azonban jelentőségükben, egym ásra és az alap v ető ellen tm o n d ásra (illetve a n n a k m egoldására) gyako rolt h atásu k b a n ren d k ív ü l heterogének. Je len tő s részük köz­ vetlen. sőt egyesek többszöri á tté te le n keresztü l é rin te tté k és b efo ly áso lták a v izsg ált jelen ség et és an n a k fejlődését. E h atáso k lem érése az eddig v izsg ált rész­ ellen tm o n d áso k n ál is bonyolultabb fejteg etések re vezetne, hiszen a k o ráb b a n tá r ­ g y alta khoz képest több ben n ü k a sz u b jek tiv itás; g y ak ra n érzelm i, in d u la ti te líte ttségűek. 60 �A d ia lek tik u s fejlő d és-tö rv én y ek e m o zzanatokban való érv én y esü lésén ek be­ m u ta tá sa te h á t rész in t az előbbieknél k o m p lik áltab b fela d ato k a t jelen ten e, — ré s z in t nem v ezetne ú ja b b lényeges vonások feltárásá ra . H asonló okok m ia tt e lte k in te k néhány, a m ezőgazdaság szocialista á ta la k ítá ­ sáb an résztvevő, de m eghatározó szerep et nem játszó tényező (k u lák kérdés, g épállo­ m ások, állam i gazdaságok szerepe stb.) tá rg y a lásátó l is. A ta n u lm á n y bevezető részében célul tű z ö tt fela d ato t ezzel, úgy hiszem , te lje ­ sítettü k . V ázoltuk a főbb d ia lek tik u s fejlő d és-tö rv én y ek lényegét rá m u ta ttu n k e tö r ­ v ények eg y üttes érvényesülésére. Ezt követően k e rü lt sor egy tá rsa d alm i — gyakorlati kérd ésen , — m ezőgazdaságunk szocialista á ta la k u lá sá b a n — a fejlődés törv én y ek je len léte és h a tá sa k im u ta tá sá ra . Ez lényegében úgy tö rté n t, hogy a vizsgált jelenség alap v ető ellen tm o n d ásá t ré s z ­ ellen tm o n d ása ira b o n to ttu k ; ezeket jelleg ü k sz erin t gazdasági, p o litik a és id eo ló ­ giai jellegű m o zzanatokra csoportosítottuk, s az egyes csoportok egy-egy re p re z e n ­ tá n sá n k ere sztü l m egvizsgáltuk ezek ellentm ondásosságát, az ellen tm o n d áso k m eg­ oldását. L áttu k , hogy a vizsgált jelenség és részei igen b onyolultak, összetettek, d e végül is m indegyikük a fejlődés d ia lek tik u s, egyetem es tö rv én y e in ek „enge­ d elm esk ed ik ” . M egyénk m ezőgazdaságának szocializálása alap v ető en az országos átszervezéssel m egegyezően tö rté n t, — a rész terü le tek e n jelentkező n éh án y sajáto s v o n ásra igye­ keztem rá m u ta tn i; legalábbis an n y ib an , am enn y ib en ezt a fejlődés tö rv én y sz erű ­ ségeinek fe ltá rá sa m egkövetelte. Ez a ta n u lm á n y term észetesen n em a lk alm as a r r a , hogy segítségével a m ezőgazdaságunk k o lle k tiv izá lásá t alap o san m e g ism e rjü k , de célu n k itt nem is ez volt, hanem a folyam at egv speciális m egvilágítása. A fejlődés végtelen fo ly am atá b an az elhaló jelenségek h elyébe ú jak , a m egoldó­ d o tt ellen tm ondások h ely ett új ellentm ondások jönnek létre. — M ezőgazdaságunkban is, n a p ja in k b a n is je len tk ez n ek új ellentm ondások. Ilyen például a tá rsa d alo m egyre növekvő szükséglete és a term elés jelenlegi színvonala; a te rm elés te rv sz erű b b é té ­ telén ek p ro blém ája, a szövetkezetek további m e g szilárd ítá sán a k k érd é se; az o p tim ális gazdálkodási egységek k ia la k ítá sá n a k fela d ata : az anyagi érd ek eltség fo k o zása; a tá j­ egység ü n k n ek m egfelelő term elési k u ltú rá k k ia lak ítása , stb. T ársa d alm u n k — többek között — éppen e ta n u lm á n y b an is v izsgált fejlődés tö rv én y ek , ellentm ondások időbeni felism erésével képes és kész a rra , hogy m in d a felm erü lt, m ind a jövőben felm erülő ellen tm o n d áso k at n ép ü n k ja v á ra o ld ja meg. F elh aszn ált irodalom : Sz. M elju h in: A szervetlen term észet fejlődési d ia lek tik ája. Dr. G a ra m völgyi K áro ly : M ezőgazdaságunk szocialista átala k ítá sa. Dr. R evics—K erék g y á rtó — M arjan ek n é: P olitik ai gazdaságtan á b rá k b a n és tá b lá z a ­ tokban. K özponti S tatisztik ai H ivatal N ógrád m egyei Igazgatósága: S alg ó ta rján , 1964. 20 év a szocializm us ú tjá n . A z M SZM P K özponti B izottságának P á rttö rté n e ti Intézete: A k o m m u n ista p á rt szövetségi p o litik á ja 1936— 1962. A fen tieken kív ü l felhasználtam az M SZM P N ógrád m egyei B izottsága A rc h ív u ­ m á n ak a tém ával kapcsolatos an y a g a it. az M SZM P VII—V III. K o n g resszu sán ak jegy­ zőkönyvét. v a la m in t a P a rté le t és a T ársa d alm i Szem le egyes cikkeit. 61 �TAMÁS PÁL: Községeink fejlődése a számok tükrében A felszabadulás u tá n le za jlo tt tá rsa d a lm i—gazdasági változások a n ó grádi fa l­ v a k b a n is általán o s — a term elési viszonyokra és a lakosság szociális—k u ltu rá lis h ely zetére e g y a rá n t k ite rjed ő — válto záso k at eredm ényeztek. A fejlődés, m ely itt sem v o lt ellen tm o n d ás m entes, új gazdasági alap ren d szer, a szocialista nagyüzem i g azdálkodás m egszervezését k ív á n ta meg, az ellen téte k m egoldása so rán bek ö v et­ k ez ett m inőségi változások a falu a rc u la tá n a k á ta la k u lá sá t te tté k lehetővé. M egyénk lakosság án ak m integy 78 százaléka él a községekben. A k o llek tív m ező­ g azdálkodási fo rm a m egvalósítása N ógrád m egyében is m u n k aerő felesleg et e re d ­ m ényezett, a felszab ad u lt m u n k a erő részben a m egye ip a rilag fejlette b b keleti r é ­ szébe, részben a szom szédos m egyék felé ára m lo tt, következésképpen községeink la k ó in ak szám a 186 ezer főre — az elm ú lt öt évben közel ö tezer fővel — csökkent. A nem ipari fun ció k k al rendelkező községek közül csak Szécsény lakossága n ő tt szám ottevő m érték b en , u g y an ak k o r a nagyobb — k ifejezetten m ezőgazdasági je l­ legű — fa lv a k (B uják, É rsek v ad k ert, D iósjenő) lakossága az elm ú lt öt év a la tt á t­ lag osan 230—300 fővel csökkent. A FA LU SI LAKOSSÁG TERÜ LETI M EGOSZLÁ SA A Járás szám a népesség % -os m egoszlása szám a %-os m egoszlása 19 6 0 19 66 * év v é g é n B alassagyarm ati 32 861 17,2 31 500 16,9 Pásztói 41 170 21,6 38 750 20,8 R étsági 27 969 14,7 26 500 14,2 S alg ó ta rján i 59 346 31,1 60 750 32,6 Szécsényi 29 378 15,4 29 000 15,5 190 733 100,0 186 500 100.0 ÖSSZESEN * Előzetes, részben sz ám íto tt adato k 1966 év végén — becsült ad a to k sz erin t — a falu n élők m integy 55 százaléka k ereső foglalkozású, és a rendszeres jövedelem m el ren d elk ező k m integy eg y h arm ad a a m ezőgazdasági ág azatokban dolgozik. M ezőgazdaságunk m u n k aerő h ely zetét — vonatk o zik ez különösen a m ezőgazdasági term előszövetkezetekre — az „elöregedés” p ro b le m a tik á ja jellem zi. Az elm ú lt é v végén term előszövetkezeteinknek 25 ezer ta g ja volt, ezek közül 7712 fő n y u g d íjas é s járadékos, m u n k á ju k ra csak részben le h et szám ítani. 62 �M EZŐ GA ZD A SÁ G I TERM ELŐ SZÖ V ETK EZ E TEIN K M U N KA ERŐ H ELYZETE (1966. decem ber 31.) K o rcsoport 26 éves és fia ta la b b T agok szám a (fő) A férfi A nő tag o k % -o s m egoszlása 639 2,4 2,7 27—49 éves 7 828 18,9 41,0 50—59 éves 5 642 25,0 20,6 60—69 éves 5 799 31,5 16,5 70 éves és idősebb 5151 22,2 19,2 ÖSSZESEN 25 059 100,0 100,0 A m ezőgazdaság szocialista átszervezése követk eztéb en lényegesen m egváltozott a fö ld te rü le t szektor m egoszlása. Az egyéni gazdaságok te rü le te m in im álisra csök­ kent, (24,1 százalékról 1,6 százalékra) u g y an ak k o r a m ezőgazdasági term elő szö v et­ kezetek á lta l h aszn á lt fö ld te rü le t közel k étszeresére — 266 ezer k h -ra — em elk ed ett. A m egye fö ld te rü le té n e k 47,3 százaléka szántó, term észeti a d o ttsá g ain k n á l fogva m agas az erdő (24,3%) és a legelő (10,0%) ré sz arán y a is. A gyüm ölcsösként h aszn á lt te rü le t a I I . ötéves te rv időszakában közel 70,0 százalékk al em elk ed ett, új nagyüzem i gyüm ölcsösök telep ítése rév én az a d o tt te rü le te n új növényi k u ltur á t h o n o síto ttak meg. A szántóföldi növények te rm ésá tla g ai 1961—1965 évek b en a növénvféleségck többségében m agasabb, m in t az előző öt évben volt. A gab o n afélék te rm ésá tla g a — részben az alk a lm a z o tt k o rszerű b b ag ro te ch n ik a i eljáráso k , részben a kedvezőbb id ő járás következtében — 1966 évben kiem elkedően m agas volt. A k ap ásn ö v én y ek te rm ésá tla g a az előző ötéves időszakkal azonos szinten m ozgott, a szálas és zöld­ ta k a rm á n y o k te rm ésá tla g a ugyan em elkedő irán y z atú , de m ég m in d ig alacso n y ab b m in t az előző öt évben. TERM ÉSÁTLA G OK A LA K U LÁ SA M egnevezés 1956—1960 1961—1965 évek átlaga 1966 B úza 8,2 9,8 11,7 Rozs 6,8 7,2 8,0 Á rp a eg y ü tt 8,9 9,1 10,0 K u k o rica 13,2 11,7 15,2 B urgonya 65,6 43,0 70,0 63 �K edvezőtlenül befolyásolja növényterm esztési ered m én y ein k et, és á lta lá b a n a szántóföldi n övényterm esztést a talajerózió. F elm érések a la p já n m eg állap íth ató , hogy a m egye m ezőgazdaságilag m űvelhető te rü leté n ek m integy 90 százalék át év en k én t ism étlődő eróziós k áro k érik, m elyek m egszüntetésére m integy 8— 10 évi m un k a szükséges, s a m u n k á lato k elvégzésére év e n te átlag o san 20—25 m illió fo rin to t lehet felhasználni. A m ezőgazdasági term én y ek term ésm ennyiségének, te rm ésá tla g ain a k em eléséhez elen g ed h etetlen ü l szükséges a ta la je rő u tánpótlás. A szerv estrág y ázás m egyénkben a k ív á n t m é rték n él jóval alacsonyabb. A szerv estrág y ázo tt te rü le t a rá n y a nem éri el a 10 százalékot sem. Ezzel ellen tétb e n ö rvendetesen ja v u lt a m egye m ezőgazdasá­ g án ak m ű trág y aellátása. Az elm ú lt évben m ezőgazdasági term előszövetkezeteinkben egy k a t. h o ld ra 211 kg m ű trá g y a ju to tt, m integy háro m szo ro sa az 1963. évi m en n y i­ ségnek. N agym értékben fejlődött a II. ötéves terv id ő szak áb an a m egye m ezőgazda­ ság án ak erő - és m u nkagépekkel való ellátottsága. A m egye tra k to rá llo m á n y a a terv id ő szak b an 650 d ara b b al, csaknem k étszeresére em elkedett. Az új erőgépek zöme nagy m u n k a b írású u n iv e rz ál- és nógrádi terep v iszo n y o k ra nagyszerűen a lk a l­ m as lá n ctalp as trak to r. Szövetkezeti g azdaságainkb an az év végén 1051 tra k to r d ol­ gozott, összesen 1366 traktoregységnyi e rő t képviselt. Száz ka t. hold sz á n tó te rü le tre 88,6 traktoregység ju to tt, 1961 évhez viszonyítva csaknem ötszörösére em elkedett. Az erő- és m unkagépállom ány növekedésének m egfelelően em elk ed ett a géppel végzett m u nka m ennyisége is. T erm előszövetkezeteinkben az összes gépi m un k a m ennyisége 1965-ben m á r m eg h alad ta a 1119 ezer n o rm álh o ld at, az 1960. évinek sokszorosára, a viszonylag gép esített 1963. évin ek pedig m integy m ásfél-k étszeresére em elkedett. Á lla tállo m án y u n k az e lm ú lt ötéves te rv időszakában k ism érték b en csökkent. A 100 k a t. hold sz á n tó te rü le tre ju tó szám osállat az 1966. évi tavaszi állatszám lálás id ő p o n tjáb an 31,0, a II. ötéves te rv időszakában 2,8 százalék k al csökkent. A k o rszerű b b agro tech n ik ai e ljáráso k at alkalm azó, eg y re in k áb b b elterjes irán y b a n fejlődő m ezőgazdaság több, képzettebb szak em b er a lk alm az ásá t követeli. T erm előszövetkezeteinkben az előző év végén 82 egyetem et, vagy főiskolát végzett szak em b ert alk alm aztak , a term elési ágak te rü le te in dolgozó középfokú m ezőgazdasági képzettséggel rendelkezők szám a m e g h ala d ta a 250 főt. A gazdasági alap fejlesztését szolgáló b eruházáso k zöm ét a m ezőgazdasági h o ­ zam ok em elését szolgáló épületek, berendezések és egyéb létesítm én y ek ép ítésére h aszn á lták fel. A II. ötéves te rv időszakában a m ezőgazdaság 783 m illió fo rin t b e­ ru h ázási h ite lt — a h itelek csaknem egynegyedét — h aszn álta fel. 100 ka t. hold sz á n tó te rü le tre 41 600 fo rin t ju to tt. A hozam ok em elkedésével p árh u zam o san em elk ed e tt a tagság közös g azd aság ­ ból szárm azó jövedelm e is. 1965. évhez az egy dolgozó ta g ra ju tó jövedelem m eg­ h a la d ta az 57 ezer forinto t,m in teg y m ásfélszerese az 1960. évinek. A viszonylag m agasabb, ren d ezetteb b jövedelm i viszonyok lényegesen b ő v ítették a falusi lak o s­ ság á ru v á sárlási körét, különösen a ta rtó s fogyasztási cik k ek irá n y á b a n n ő tt a k ereslet. 64 �TA RTÓ S FOG Y A SZTÁ SI CIK K EK FO R G A LM A * Cikkek 1960 E ladási forgalom (db) 1963 1966 évben 1961—1966 években P o rszív ó 523 857 1 340 5 615 H ű tőszekrény 160 437 1 171 3 157 M osógép 2 689 3 202 Televízió 706 3 119 B útor** 36 771 Szem élygépkocsi 44 809 19 4 413 3 964 53 877 262 280 20 572 18 958 276 146 1 107 * A m egye k iskereskedelm i egységeinek forgalm a ** 1000 fo rin tb an Az előbbiekben vázolt gazdasági eredm ények közvetlen, vagy közvetve életszínvonal em elő tényezőkké v áltak. Az álta lá b a n növekvő k u ltu rá lis igények k ed ­ vező leh etőségekkel párosulva, növelték p ara sztság u n k általán o s m űveltségi szín­ vonalát. F alusi általán o s isk o láin k b an m a kedvezőbb k ö rü lm é n y ek között folyik az ok tató —nevelő m unka. A körzetesítés v ég re h ajtá sa u tá n a községi iskolák tö b b ­ ségében folyik sz ak ren d szerű oktatás, illetv e az ilyen jelleg ű o k tatási fo rm á b an r é ­ szesülő felsőtagozatos ta n u ló k a rá n y a m e g h ala d ta a 85 százalékot. Az o k ta tás sze­ m élyi és tárg y i feltéte lein ek ja v u lá s á t bizonyítja, hogy az egy ta n e rő re és az egy o sztály terem re ju tó ta n u ló k szám a 22,7, illetv e 39,9-re csökkent. A dolgozók á lta ­ lános iskolái — bizonyos visszafejlődés ellen ére — to v á b b ra is népszerűek, a közel 1500 ta n u ló 85,6 százaléka a V II—V III. osztályt végzik. K étség k ívül falu si o k tatási h áló za tu n k fejlődését b izo n y ítja az ú j községi g im ­ n áziu m i h álózat, K isterenye, N agybátony u tá n K aran c sla p u jtő n , B ercelen és R om ­ hán y b an is szerveztek általán o s gim názium ot. A II. ötéves te rv időszakában nagy m érték b en fejlő d ö tt a tö m eg k u ltu ra egyik legfontosabb bázisa, a közm űvelődési kön y v tárh áló zat. Az 1966. év végén községeink­ b en száz la k o sra 168 k ö te t könyv ju to tt. K özségeinkben m in d en ötödik lakos k ö n y v ­ tá ri olvasó, az e lm ú lt évben egy olvasóra átlagosan a kön y v állo m án y b ó l 82, a kölcsönzési forgalom ból 187 k ö te t ju to tt. H asonló m é rték b en em elk e d ett a rá d ió és televízió előfizetők szám a is. RA D IÓ ÉS TE L EV ÍZIÓ ELŐ FIZETŐ K SZÁ MA A K Ö ZSÉG EK BEN 10 000 la k o sra ju tó rád ió televízió előfizetők szám Időp o n t 5 1966. X II. 31. 2031 622 1963. X II. 1960. X II. 31. 31. 2196 1981 260 32 65 �K özségeinkben m űködő tá rsa d alm i és állam i m ozik 1966. évb en több m in t 19 ezer elő ad ást ta rto tta k . Egy lakosra átlagosan 17 m ozilátogató ju to tt. A II. ötéves te rv időszakában tovább em elk ed ett az időszerű k ü l- és b elpolitikai esem ényekről tá jék o ztató sa jtó te rm ék e k te rje sz te tt p éldányszám a, és előfizetőinek szám a. SA.JTÓ TERJESZTÉS FONTOSABB ADATAI M egnevezés (1965. IV. negyedév) E zer lak o sra ju tó előfizető szám a N épszabadság 79,5 N ógrád 45,9 A D éryné Á llam i F aluszínház tá rsu la ta i községeinkben ren d szeresen ta rta n a k előadásokat. 1965. évben 100 lakosra 3 szín házláto g atás ju to tt, lényegében a korábbi év ekkel azonos. A T udom ányos Ism ere tterje sztő T á rsu la t á lta l szerv ezett előadások is n ép ­ szerűek községeinkben. Az e lm ú lt évben különböző té m á k a t feldolgozó előadáson több m in t 64 ezer falusi lakos v e tt részt, 100 lak o sra átlag o san 34 láto g ató ju to tt. F alusi lakosságunk tá rsa d a lm i—gazdasági helyzetéről, falv a in k fejlődéséről csak átfogó k ép et n y ú jth a tu n k . A b em u to to tt ad a to k azt bizonyítják, hogy a falu gaz­ dasága és tá rsa d alm a, élve az ad o tt lehetőségekkel tö rtén elm ileg rövid időn b elü l ro h am osan fejlődött. BAKONYI SÁNDOR: Lányok, falun 1. V asárn ap délután, ha kinézek az ablakon, látom a lán y o k at a m űvelődési terem elő tt; a p a rk fái a la tt, a lépcsőkön álln ak . Tíz lépcsőfok van a b e já ra t egyik m eg a m ásik old alán is. A ta la jv íz az oka, hogy h atalm as, jól k iem elt kőtöm bökön p ih e n ­ nek a falak, elől h áro m k arc sú oszlop ta r tja a födém et, h a sü t a nap, az oszlopok árn y é k a ráv e tő d ik a lányok arc ára. Az oszlopok és a hom lokzati fal kö­ zött m ozaiklapokkal fed e tt n y ito tt elő tér van, toporgó, a m it k ét o ld alró l a fö ljá ra ti lépcsők kereteznek, eső, hó nem h u ll o d a, de a szél szabadon su rra n k eresztü l ra jta , k ip irítja az arcokat. A kis falu, szinte az ország v érkeringésétől is távol, a z t m o n d h atn án k , hogy a világ végén van, pedig nem , n ap o n ta k é t b u sz já ra t in d u l a já rá s és a m egye szék­ helye felé, a nem zetközi m ű ú t nyolc k ilo m éte rn y ire kígyózik tőle. V alam ik o r o r­ szágosan közism ert em b er la k o tt itt, b á r ah o l százak b an írjá k a lakosság szám át, en n ek alig van jelentősége. H ónapok teln ek el, m ire n éh án y tu rista , vagy egy f a r ­ m otoros autóbusz a r r a téved. L eginkább hivatalo s em b erek lá to g atják a falu t, a 6 �já rá s , a m egye küld ö ttei, a körzeti orvos, a védönő, az állatto rv o s, az ÉM ÁSZ k ö rze t­ szerelője, id eg en t ritk á n látni. M it is k ere sn én ek itt? A kik a falu b a n lak n ak , á lta ­ lá b a n jó l érzik m a g u k at ezen a vidéken, a tá j szép, a tá v o lb an hegyek n y ú jtó zn ak , a z erd ő k b en tav asszal vadrózsa nyílik, ny áro n a p a ta k tiszta vizében m e g m árt­ h a tjá k lá b u k a t a gyerekek, télen v id ám an szánkóznak a k örnyező dom bokon. De m in d en k i egyform án jó l érz i-e m ag át a falu b a n ? A fiatalo k , a fiúk, a lányok m eg­ ta lá ljá k - e h ely ü k et a fa lu közösségében? A v áros vonzása é re zte ti-e h a tá sá t? L átom a lá n y o k at a lépcsőkön, a fenyők alatt. H eten te egyszer film et v etíten ek a falu b an , este h a tk o r kezdődik az előadás. N éztem a m ű so rt, a fővárosi film szín ­ h á z a k k a l szinte egyidőben k e rü ln e k ide a leg ú jab b film ek. A lán y o k m á r k o ra d él­ u tá n k a r t k a rb a öltve sé tá ln a k az utcán, de ez a séta m á r valah o g y an m ás, m in t a m ily e n az n ag y an y áin k idejében volt. N em sietnek, de n em is m en n ek lassan. Nem kényelm esen, kihívón ró já k az u ta t, m in t régebben, h an em úgy, m in th a dolguk volna, céltu datosság re jlik a m ozdu lataik b an , pedig m in d en k i tu d ja, hogy sem m i d olguk nincsen. A v asárn ap d élu tán a pihenésé, a szórakozásé. T alán be sem va ll a ­ nák, hogy az esti előadáson kívül sem m i p ro g ra m ju k nincs, h a v alak i m egkérdezné tőlük, hova m ennek, m inden bizonnyal a z t felelnék: „m együnk a V eráékhoz”, vagy v alam i ehhez hasonlót, m e rt a sé ta nem illik céltudato sab b , g y ak o rla tia s szellem ű k o ru n k h o z, ezt ők is érzik, tito k b an szégyenkeznek is, hogy h aszo n talan ság o k ra fecsérlik a szabadidejüket. A zt is látom v asárn ap o n k é n t, hogy közvetlen n y itás előtt, n éh a m á r jó v al ko­ rá b b a n az általán o s iskolás korosztály is m eg jelen ik a m űvelődési te re m elő tt, fiúk. lányok vegyesen, a lányok sugdolóznak, kacarászn ak . a fiú k hangosak, k avicsokkal h a jig á ljá k egym ást. C sak a nagylányokhoz illő, pelyhedző állú k am aszo k at és a „leg én y ek et” nem látom soha. Hol v a n n a k a fiú k ? M ár szürkül, a h írad ó képei v e­ tü ln e k a vászonra, am ik o r b e s u rra n n a k a m oziba. H onnan jö n n ek ? A k o c sm á b ó l. . . A helyi ta n ác s illu sztris ép ü letb en székel. K ardos V endel, az a ra n y sz á jú ló ­ kupec, föld bérlő és n y u g alm azo tt tis z tta rtó k astély a v o lt valam ik o r, aki a földosz­ tá s, az állam osítás idején m e g g y ú jto tta az ép ü let négy sa rk á t, m ondván, ebből nem esztek, koszosok, és k árom kodott, m e rt ah h o z úgy é rte tt, ahogyan senki a környéken. A falu összefogott, m eg is v erté k úgy a vén lócsíszárt, hogy k ét h étig fe k ü d t a já rá si k órházban. A tü z et m eg eloltották. Jószerév el ez v o lt a falu első igazi összefogása, tökéletes „n é p fro n t”-m egm ozdulás, erődem ostráció. jogfosztás és h atalo m átv é tel. A ta n á c stitk á r, vörösdiplom ás, jó baráto m , hátulgom bolós ko­ ru n k b a n eg y ü tt k o p ta ttu k az isko lap ad o t M átratepölcén , ettő l a bizonyos m egm oz­ d u lá stó l szám ítja a falu ú ja b b k o ri tö rté n eté t. E lm ondta azt is, o n n an a neveztesség, hogy K ard os V endel „trónfosztása” u tán , a tatarozás, h ely re állítá s közben jó fa jta nem es fém eket ta lá lta k a kőm űvesek elfalazva az é p ü le t faláb an , a m it beszolgál­ ta tta k , de áttétele sen m égis ju to tt belőle a r r a is, a m ire ere d etileg h iv a tv a le tt volna, hiszen a fa lu v eríték e v o lt benne, az oszlopos k astély b ó l k u ltú rh á z, kö n y v ­ tá r épült, a b o n to tt anyagból iskola. A fa lu k u ltú rá lis c e n tru m a m a is a k u ltú rh á z. A k ö n y v tá r m ásfélezer k ö tettel ren delk ezik , tú lnyom órészt gyerekek lá to g atják , a feln ő ttek n e k is ők kölcsönöznek A film e k et a k u ltú rh á z n ag y term éb en v etítik , három száz em b er is b efé r oda, szín ­ pad v a n a helyiség előterében, h á tu l a gépház. Az ép ü let télen b a rá tsá g ta la n , hideg. Ide já rn a k a lányok m inden v a s á rn a p délután. B eszélgetnek, u n atk o zn ak , elm ennek, ú jr a v isszajönnek és v árn a k , v árnak. M ire v á rn a k ? Hogy tö rté n je n v alam i? Nem tö r tén ik semmi. 67 �F él h a tk o r jön a pénztáros, leül az előcsarnokban , o sztja a jegyeket, m orgolódik m ag áb an, öreg asszony m á r, h a ja ősz, h á ta h ajlo tt, állan d ó a n a szájáh o z k a p ja a kezét, am ik o r jegyet ad, e ttő l m indegyik nyálas lesz. A z ép ü letb en tsz-iro d a, K ISZhelyiség, posta v an még, v asárn ap ezeket zárv a ta rtjá k . A lán y o k k ö rb e já rjá k a z ép ü letet, a b e z á rt helyiségek a b la k á b a n m egnézik m agukat. Csinosak, olyanok, hogy a V áci u tc áb a n sem kelten én ek m egütközést. T alán tú lság o san is csinosak ehhez a poros kis faluhoz. De hol v an n a k a fiúk? A kocsm a, a vegyes bolt u g y an an n ak a földm ű vesszövetkezetnek az üzem egysé­ gei, több üzlet, vagy vendég látó ip ari létesítm ény nincsen a falu b an , nincs h á t k o n ­ k o n k u rre n cia sem , csak egym ással v ersen g h etn ek és a tén y ek h ez tarto zik , hogy a b ev ételt te k in tv e a kocsm a fejhosszal vezet. Á lta láb a n férfiak láto g atják . — H ova m en jen ek ? — kérdezi a term előszö v etk ezet üzem egységvezetője. — A m oziban nem szívesen ücsörörgnék a gyerekek között, itt meg m in d e n t m eg le h et beszélni. N em lá t itt részeg e m b e rt h étszám ra sem. Na, nem m ondom e lő ­ fo rd u l, hogy becsípnek n éhányan, de nem úgy . . . A kkor szépen h azam en n ek és lefekszenek. N em leh et ám sokáig ran d allíro zn i, reggel m egy a v o n at; k o rán fe k ­ szenek, k orán kelnek. In k áb b a fia ta lo k k a l van baj, g y ak ra n elv étik a m érték et. K in y itn á n k nekik a k á r a K IS Z -helyiséget is, de lu sták befűteni, így a z tá n itt láb atlan k o d n ak . — A fia ta la b b korosztályok nagyrésze e ljá r az ip arb a, hétfőn megy, szom baton jön — m ag y aráz g atja a ta n á c stitk á r — A fiú k szin te k iv étel n élk ü l m in d ingáznak. A lán y o k k al m ás a helyzet. Női m u n k a erő re a m u n k á lta tó k n a k csak k o rláto zo tt szám b an v an szükségük, nem tu d n a k k ed v ü k re elhelyezkedni, itt m a ra d n a k a falu b an . Az egyik kezem en m eg tu d n á m szám olni azokat, a k ik n e k sik e rü lt v a la ­ hogyan b e ju tn i a városba, vagy a já rá si székhelyre. A többiek, k ö ztü k é re ttsé g i­ zettek, v árn a k , a h á z ta rtá sb a n tesznek, vesznek, vagy besegítő család tag o k a szö­ v etkezetben. M ásrészük végül rá sz á n ja m agát, belép a term előszövetkezetbe. Á lta­ lá b a n csalódottak, elég edetlenek m ég azok is, a k ik a szövetkezetben m á r m eg­ ta lá ltá k a szám ításaik at. M iért? A p á r v á la s z tá s . . . T udod, ebb en a fa lu b a n az anyakön yvvezető szerep ét is én töltöm be, de nem em lékszem , m ik o r a d ta m össze u to ljá ra törzsökös helyi p árt. A falu b eli fiú k álta lá b a n nem veszik el a falu b eli lá n y o k a t. . . F ö léb resztette a kíváncsiságom at, vizsgálódni kezdtem , m ilyen lehetőségei v a n ­ n a k a falu b a n az elhelyezkedésnek, a p á rv á la s z tá s n a k A női em ancipáció lehetővé tette, a m ai család s tru k tu rá lis felép ítése szinte kötelezően elő írja, hogy az ifja b b generáció, így a lányok is, ahogy keresőképessé váln ak , elh elyezkedjenek. B á r k e re ­ se tü k tö b b n y ire s a já t igényeik k ielégítésére fo rd íth a tjá k , n in csen ek rá u ta lv a a szülők, hogy te h erm en tesítsék őket, de a fia ta lo k önállósodási fo ly am atá n ak elő­ feltéte le az önálló kereset. A fiú k n a k k önnyebben m ó d ju k b a n á ll éln i ezzel, a lá ­ n y o k n ak azonban, ak ik a szövetkezetben nem a k a rn a k , m á su tt n em tu d n a k e l­ helyezkedni, nehezebb. M arad a férjh ezm en és lehetősége, így en n ek jelentősége nagyobb, m in t városon, m á r csak a z é rt is m e rt a fa lu n a h u szonegynéhány éves lán y o k „öreglányoknak” szám ítan ak , s az egyedülálló nőknek, fé rfia k n a k n incsen becsületük, a közvélem ény elitéli őket. 2. A falu két, egym ásra nag y jáb ó l m erőleges főutcából, azokból leágazó fél tu c a t m ellék u tcából áll. A nevezetes középületek a falu kö zp o n tjáb an van n ak , a k u ltu r ­ o tth o n a fa lu t átszelő országúttól távolabb, egy p a rk közepén, vén fenyőfák, gesz8 6 �ten y efák között, a tanácsház, az iskola az ú t m ellett, a tem plom a dom bon, a falu szélén, a tem etőtől alig k ő h a jítá sn y ira van. A ta n ác sh áz épü letéb en , h átu l, óvoda m ű k ö d ik ö t női alk alm azo ttal. A fa lu b a n az óvodán és a szövetkezeten k ív ü l m u n ­ k alehetőség nincs. A já rá s székhelye, ah o l szintén csak kevés alk alo m n y ílik az elhelyezkedésre, hat, a legközelebbi városig h a rm in c k ilo m éte r a távolság. A v a s ú t­ állo m ás k é t és fél k ilo m éte rn y ire van a falutól. H a k in ézek az ablakon, látom a lányokat. B. J. hu szo n h ét éves, ritk á n m oso­ lyog, zárk ó zott term észetű. V alam ik o r a legszebb lán y v o lt a környéken, szám talan falu b ó l já r ta k hozzá a fiúk. A zt m ondják, r á ta rti, válogatós volt, végül p á rtá b a n m a ra d t L ehet, hogy m ás oka is van an n a k , hogy nem m e n t férjhez. Ki tu d ja ? É s so rb an a többiek: K. Cs. a gép ip ari te ch n ik u m m áso d ik osztályából m a ra d t ki, m ost a szövetkezetben dolgozik. B. M. a gim názium negyedéves ta n u ló ja , a v áro sb a já r, h a t elő tt indul, este érk e zik haza. K. I. fia ta l pedagógusnő, a falu si lán y o k k al alig érin tk ezik , m oziba ritk á n já r, huszonöt éves. L. V. az általán o s iskola h eted ik osztályából k im a rad t, dolgos, igyekvő lány, növényterm esztő, a szövetkezet m indig o tt fo g lalk o ztatja, ah o l szükség van rá, kapál, k u k o ric á t tör, vagy éppen ta k a r ít az irodán. M. M. a négy M. lá n y te stv é r egyike, nyolc á lta lá n o st végzett, nem dolgozik sehol, ő a legfiatalabb. A legidősebb lá n y te stv é re fé rjn é l van, szin tén n em d o l­ gozik, a közbülső lányok közül az egyik P e stre já r, a m ásik csem eteápoló az e rd é ­ szetnél. F o ly tath atn á m a sort, de a többiek, egyéni különbözőségeik ellenére, m u nkahely, iskolai végzettség sz em pontjából az em líte tte k valam ely ik év el azonos k ateg ó riáb a sorolhatók. T a n á c stitk á r b ará to m segítségével kis tá b lá z a to t állíto ttam össze: K orÖsszlakosságElőzőből H elyben E ljá ró k Iskolai osztályok hoz v iszonyít- kereső k % -os dolgozók végzettség évtől évig va % -b a n a rá n y a férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő I-V III. éretts. 14—18 18—22 5 6 6 8 47 89 31 44 84 24 72 81 16 76 28 19 96 77 11 22—26 2 3 97 60 48 88 52 11 92 7 26—30 4 5 99 22 71 97 29 3 86 14 E hhez alig szükséges kom m entár. M íg a 14—30 éves lányok, fiatalasszo n y o k n ak átlag o san 39% -a dolgozik önálló k eresőként, vagyis nem tanuló, vagy besegítő csalá d ­ tag, ebből 84% helyben, ad d ig a hasonló k orosztályú fé rfia k 80% -ának v an állan d ó m u n k ah ely e, de helyben csak 57% -ukat foglalkoztatják. A női egyenjogúság egyik sa rk a lato s tétele az anyagi függetlenség, ehhez az elhelyezkedésnek legalábbis a lehetőségét b iztosítani kell. N em kétséges, hogy nagy fe la d a t h á ru l a helyi, k ö rnyéki jellegű ip atelep ítésre, s nem utolsósorban a szövetkezetre, te re m tse n e k egyre több olyan m u n k alehetőséget, ah o l a lányok fiatalasszonyok m egfelelőképpen fo g lalk o ztat­ hatók. T erm észetesén ehhez a szociális, k u ltú rá lis ad o ttsá g o k at sz in tre kell hozni, s a nők biológiai sajáto sság ait, a csalá d b an b etö ltö tt h ely ü k et kell m esszem enően m érlegelni, hiszen a szövetkezetben m ost is b á rk it szívesen látn ak , de: 1. R endszeres, folyam atos m u n k á t alig tu d n a k biztosítani. 2. Sok esetben sem becsülete, sem elegendő anyagi h aszn a n incsen az á lta lu k vég­ ze tt m u n k án ak . 3. M unkaidő, szociális, k u ltú rá lis, társad alo m b izto sítási szo lg áltatáso k tek in tetéb en h átrá n y o s h elyzetbe k erülnek. 69 �4. S peciális női m u n k a alk a lm a k te re m té sére nem igen fo rd íta n a k gondot a term elő ­ szövetkezet vezetői. 5. A szakm ásítást, a szak irán y ú képzést, am i növelné a m ezőgazdasági m u n k a becsü­ letét, egyéni, tá rsa d alm i hasznosságát és hosszabb táv o n elen g ed h etetlen feltétele a fejlődésnek, az iskolákkal ellen tétb e n m ég nem szorgalm azzák kielégítően. Ezek u tá n a p árv á lasz tá sró l szólva, m integy előzetesként, n éh án y m o n d atb an , in k áb b csak futólag érin tv e a k érdésnek ezt az oldalát, p a p írra kívánkozik, hogy a 16—30 éves férfiak helyben tö rtén ő foglalkoztatásához, a falu h o z kötődésükhöz, szintén jól fizető, tá rsa d alm ila g m egbecsült m ezőgazdasági szak m ák at k ell a m ezőgazdasági term elés m inden rész terü le tén k ia lak ítan i, ezek szám át k ia lak ítan i, ezek szám át szap o rítan i kell. M indezt a jól m egalapo zo tt gazdasági m egfontolásokon tú l a z é rt is, hogy a lakosságon belül a hasonló korosztályú fé rfia k és nők ará n y a kiegyensúlyozódjon. A párv álasztás, közhely m ár, a fiatalo k örök, nagy p ro b lém ája , A városhoz viszonyítva falu n a lányok ilyen szem pontból sokkal elő nytelenebb h ely ­ zetben v annak. M indez egyenesen következik abból is, hogy elhelyezkedni csak k o rlá ­ tozott m é rték b en tudnak, így a szülőktől való függőségük nagyobb, s abból, hogy a helyben m a ra d t hasonló korú fiúk szám a kicsi, ezzel a v álaszték is, így a p a rtn e r kiv álasztása, a m it a közvélem ény is befolyásol, nehéz, m eg alk u v áso k k al terhes. Az ism erkedési, összem elegedési lehetőségek is k orláto zo ttak . Az előljá ró k n a k viszont városi élm ényekhez szokott a szem ük, lenézik, lebecsülik a helybeli lán y o k at, de azok g y ak ra n nem is v eh e tik fel a v ersen y t a jobb adottságok, k ö rü lm én y ek között felnőtt, szabadabb széllem ben, előité letek tő l m en teseb b légkörben n ev elt városi v etély társaik k al. 3. Az utolsó két évtized jelentős stru k tu rá lis, szem léleti v álto zást h o zo tt a falv a k életében. H a csak a r r a gondolunk, hogy a tá rsa sé le t fo rm ái hogyan a lak u ltak , nem nehéz m eg állap ítan i: m egszü ntek, vagy felbom lóban v an n a k a régi alak zato k . A fi­ atalo k m á r nem üln ek ki a k isp a d ra a kap u elé, a látv án y o s sé ták sem közkedveltek. A „fonó", ahol a fiatalo k ism erk ed h ettek , k ö tetlen ü l találk o zh a ttak , m ód n y ílt a rra , hogy érzelm eik tá rg y iasu lh a ssa n ak , m a m á r ism eretlen. A tollfosztás, b á r m a is csin álják, kényszerű szükségszerűség inkább, m in t a tá rsa sé le t lehetősége. Hol i s ­ m erk edjenek, találkozzanak, szórakozzanak m a a fiatalo k ? N ézzük, hogyan v élek ed ­ nek az érdekeltek! B. J . huszonegy éves, a já rá si székhelyen dolgozik: „F oly am ato sab b á kell ten n i a K ISZ tevékenységét! Legyen m in d en szom baton klubest, vagy ak á rm ily e n szórakoz­ ta tó összejövetel. U gyan, nekem m indegy, de igazán bosszantó, hogy soha nem csi­ n áln ak sem m it. Bál, jó, ha félé v en k én t van, m űsoros est m ég ritk á b b . M it csin ál­ ja n ak , hova m en jen ek a lányok? Igazán nem csodálom , h a elk ív án k o zn ak a falu b ó l.” Cs. G abi tizennyolc éves, a term előszövetkezetben dolgozik: „K ár itt a k á rm it csinálni, kevés a fiú, ak ik v an n ak , azok sem jö n n ek el sem m ilyen rendezvényre, ha m égis, h á t csak a ren d etlen ség et csin álják . Én el is m en n ék in n en dolgozni a v árosba, de az se éri meg. M it k ere sh et az em ber, h a eg y á lta lá n el tu d h ely ezk ed n i? Nyolcszáztól ezerkétszáz forintig, abból három száz az alb érlet, az étkezésre, u ta zg a­ táso k ra, a legszükségesebbre elm egy a többi. P edig egy fiatal öltözködni, szórakozni is s z e r e tn e . . . Meg aztán, ugyan nem kell m á r hozom ány, de a z é rt a h o ln a p ra is gondolni kellene!” 70 �B. M ária gim nazista, tizenhétéves: „A kárm it csinálu n k , úgyis m egszólnak b en ­ n ü n ket. A bálból nem k isé rte th e tjü k m a g u n k at haza senkivel, m e rt h írb e hoznak vele. H a valakivel m eg látn ak a k iskapuban, m ásn ap m egkérdezik, hogy m ik o r lesz az eljegyzés? I tt m indenki árg u s szem m el figyeli a m ásik at, m it m ond, m it csinál, k iv el beszél, hova m egy? B elelátu n k egym ás szájába. A fiú k in k áb b a szom szédos falv a k b a já rn a k át, m e rt félü n k az öregasszonyok nyelvétől, tartó zk o d ó ak vagyunk, ezt nem szeretik. A zt m ondják, szürkék, u n alm asak vagyunk. De m ilyenek is le h e t­ nénk? A m ilyenek nag y an y áin k v oltak, olyanok nem a k a ru n k lenni, az egy m ás v ilág volt, de úgy élni, ahogyan szeretnénk, ahhoz m ég n incsen m erszü n k .” K. Ildikó, pedagógus: „S zinte érth e tetlen , hogy a jó rész t ta la ju k a t v eszte tt elő­ itéletek, szokások, gátlások m ilyen szívósan ta rtjá k m a g u k a t a közvélem én y t alk o tó k széles körében! De k ik fo rm á ljá k a közvélem ényt? T úlnyom óan a 35—70 évesek. F a ­ lusi v iszo n y latban m egdöbbentő, hogy m ilyen kevés m ó d ju k v an a fia ta l g en eráció k ­ n ak k im u n k áln i, é rv é n y t szerezni s a já t elképzeléseiknek. A falu si életn e k m a is szigorú, ira tla n szabályai v an n ak , m elyek jórésze a m ú ltb a n gyökerezik, ezekhez alk alm azk o d ni kell, h a v alak i a fa lu b a n a k a r m a rad n i, h a n em a k a rja , hogy k ik ö ­ zösítsék. Végső soron ezek h a tn a k alak ító an a jellem ek re, vagy h a ponto sab b an ak aro m kifejezni m agam , bénítóan. A z elhelyezkedési lehetőségek kis szám án, a társaság , a b a rá ti kör, a p a rtn e r k iv á lasztá sán a k nehézségein k ív ü l ez a m ásik ok a a falu b ól elvágyódásnak, a szabadabb, k o rláto zatlan a b b é le t vonzása, am it a város je len t.” Igen, a vágy a k u ltú rá lta b b , változatosabb, felszab ad u ltab b , k o rláto zatlan a b b (nem felelőtlenebb) é let után, fontos m otiváció, de enn ek az életn ek a fe lté te le it m égis csak falu n k ell m egterem teni. Az elhelyezkedés p r ob lém áira, m ik én tjére, h o g y an jára, is ilyen szinten k ell m egoldásokat ta láln i. P á rtu n k tízéves p o litik ája, a legutóbbi kongresszus h a tá ro z a ta i is, m ind gazdaságilag, m in d k u ltú rá lis v o n atk o ­ zásban ilyen irá n y b a n ösztönöznek tovább, olyan re a litá so k ra ép ü ln ek te h át, m elyek a szocializm us felépítésének jelenlegi szakaszában, az egyén és tá rsa d alo m közös érd ek éb en , a fejlődés m eggyorsítását, a m á r ren d e lk ez ésü n k re álló lehetőségek jobb k ih aszn álását, ú jak , s ú ja b b ak feltárásá t, gyüm ölcsöztetését kö v etelik é le tü n k m in d en terü letén . H a sz ű k ítjü k a kört, s csak a vázlatosan é rin te tt m unkalehetőség, p árv á lasz tá s kérd ésére, összefüggéseire, , a falu k u ltu rá lis em elkedésére, az eg y üttélési n o rm ák felfrissítésére, a falusi tá rsa sé le t új fo rm á in a k k ia la k ítá sá ra , m e g szilárd ítá sára gon­ dolunk, a k k o r is kom oly fela d ato k v á rn a k a népm űvelésre, az ism eretterjeszté sre , a gazdasági vezetésre. M unkánk v elejá ró ja, hogy id ő n k é n t fe lm é rjü k az u tat, a m it m e g tettü n k , v iszonyítjuk ahhoz, a h o n n a n elin d u ltu n k , ered m én y ein k jelentősek, de nem á r t néha, m o n d h a tn ám a z t is, hogy rendszeresen, szám o t v etn i azzal is, ah o l az a d o tt p illa n a tb a n ta rtu n k , en n e k reá lis k im u n k á lá sa a to v áb b i h alad á s legfontosabb előfeltétele, ehhez m inden ad alék hasznos lehet, m ég a k k o r is, h a a vidéki élet m in d en te rü le té re nem v o n atk o zta th a tó általán o s é rv é n y ű en, h a b árm ily en csekély súlyú is. 71 �P ata k i J ózsef. R ajz 72 �HAGYOMÁNY 120 éve született Mikszáth Kálmán 73 �MIKLÓS RÓBERT: Mikszáth Kálmán horpácsi szerződése M ikszáth K álm án n é visszaem lékezéseiből tu d ju k , hogy 1904 egyik szép novem beri n ap ján a következő párbeszéd z a jlo tt le közte, és a képviselőházból úgy d éltájo n a R eviczky-téri la k á sb a hazaérkező fé rje között: „ — N agy ú ságot hozok — m o n d ta m ég az a jtó b an — , m eg v ettem S zontágh P ál horpácsi b irto k á t T ón itól, ak i ezt e ny áro n örökölte. — L eh etetlen — m o n d tam csodálkozva —, hiszen n em is látta. — De lá tta m vagy h arm in c év előtt, az éd e sap jáv al v o ltam o tt az ö reg ú rn ál. . . No de a z é rt m ég nem egészen bizonyos a dolog, d e több m in t való­ színű, m á r nincs közöttünk csak k étezer forint, de ezt is leengedi Tóni, te k in te tte l a rra , hogy én a b irto k o t ez idő sz erin t meg nem nézh etem .” U gyancsak M ikszáth K álm án n é em lék ira taib ó l tu d ju k a z t is, hogy v alam iféle k ise b b fa jta birtok, jo b b an m ondva csak egy p ará n y i tu sc u la n u m m eg v ásárlása, a 90-es évek óta n ap o n ta m egújuló beszédtém ája volt a család n ak . S a m in t m ú lta k az évek, úgy erősödött M ikszáth K álm án b a n a vágy is, k iszab ad u ln i a nag y v áro s kő­ rengetegéből, az egyre kuszább, zavarosabb, a jóizlésű e m b e rt elriasztó p o litik ai é le t­ ből, a szerkesztők, a kiadók, a k épviselőtársak, az elv b aráto k , a v álasztó k fo jto g ató gyűrűjéből. E gyre nehezebben tű rte a nagyvárosi életm ó d d al já ró m in d en n ap i k elle­ m etlenségeket, egyre jo b b an szenvedte B u d ap est talm i csillogását, a p o litik ai é le t ham is liberalizm u sát. Éppen errő l a politikai lib eralizm u sró l írta 1901-ben: „P arád és gúnya, m in t a fra n c ia b írá k ta lá rja , am it az ü lések re felh ú zn ak , d e a tá rg y a lási te ­ rem küszöbén tú l levetnek. L ib eralizm u s csak a k o n feren ciák o n van, azon tú l senki sem veszi azt kom olyan.” A m ikor pedig a képviselőház a S án d o r utcai ódon kis palotából a D una p a r tjá r a költözött, fájd a lm a san m egjegyezte: „O tt a fa la k vo ltak m alterb ó l ,itt a p o litik a.” A század első éveiben úgy érezte, m in th a alkotói kedvéből is v eszített volna. T alán e rre v allan a k azok a sorok is, am ely ek k ö zv etlen ü l az első boldog horpácsi n y á r u tán , 1905 őszén fogalm azódtak m eg benne: „K ellett nekem olyan hely, am elyről csak én tu d ja k , m in t ahogy az em b ern ek v an egy titk o s könyve, am iből b á tra n p lagizálhat, m e rt m ás nem tu d felőle; k ellett egy hely, ahol a fü v e k ­ ből, falakból, árk a k b ó l, erdőkből a fan tá zia segítségével té m á k a t hasogassak ki írói m esterségem hez ahol nekem öreg fák titkos suttogással m eséljenek, s a p a ta k vize locsogjon.” És még v a la m ié rt k ellett H orpács! S zontágh P ál a v itt k ú riá ja nem volt am olyan szép. kényelm es, m ódos nem esi u d v arh áz. A lacsony is volt. m eg nedves is. G eren d ás szobáinak ab lak a in a n agyobb­ fa jta k u ty a is belesh etett. Mégis, am ik o r M ikszáth K álm án a v étel u tá n — 1905 h ú s­ v étján —, le ü lt a vén h áz öreg k a n d a lló ja m ellé, szíve bizony m eg telt gyönyörűséggel: M egtaláltam m in d azt — idézi M ikszáthné fé rje szav ait — , a m ire vágytam . Ezek a gerendás, alacsony szobák, a k istá b lá jú ablakok, a kandalló, m elybe a n y ito tt k ém é­ nyen át a szél be-bedudorász. m in d -m in d a gyerm ek k o ro m ra em lék eztetn ek . Mi is. ism erőseink is. ahová n év n ap o k ra vendégségekbe já rtu n k , m ind ilyen h áz ak b a n la k ­ tu n k . Ha behunyom szem eim et, szin te m agam elő tt látom F ra n c k a és T in k a n én it, a jóságos k ét öreg kisasszonyt. G edulyné nagvnéném et, az öreg n ag y tiszteletű asszonyt, a m in t gyöngéd kezével boglyas fejem et sim ogatja. L átom éd esan y ám at feh é r fő­ kötőjében. m int tipeg ki a konyhába, hogy nek ü n k bőséges lak o m át készítsen . . . ” 74 �Ezekhez a sorokhoz tá n nem kell kom m entár. A m eg fárad t, m eghajszolt em b er — es M ikszáth K álm án ötvennyolc esztendős k o ra ellen é re nagyon is az v o lt —, ez idő tá jt ta lá n tö b b e t foglalkozott g yerm ekkorával, m in t a je len n e l. S zontágh P á l k ú ri­ á já b a n ism ét g y erm ek k o rát v élte m egtalálni. E zért ese tt v álasztása épp en H orpácsra, és ezért ü tö tték nyélbe oly h irte len az ad á sv ételi szerződést — szin te lá ta tla n b a n — a b irto k m egtekintése nélkül. V an azonban m ég egy m otívum , am ely feltétle n ü l am ellett szól, hogy a horpácsi b irto k o t meg kellett venni. H orpács N ógrádban van, m in t szülőfaluja, Szklabonya. A falu neve egy fél évszázada ö sszeforrt S zontágh P álév al, és Szontágh P á l pedig valóságos m ikszáthi fig u ra m aga is. M adách Im re egyetlen m e g h itt b a rá tja , az író szavaival szólva, egy le tű n t világ a la k ja v o lt ugyan, de ez az ú r m ég nem já r a tta le m agát. M egyéjében is, o rszág­ szerte is becsülték, tisztelték. H uszonhét esztendős sem volt még, am ik o r L ib e tb án y á t az 1847-ben összeülő utolsó ren d i országgyűlésen képviselte. 1848-ban a m ag y ar k ü l­ ü g y m in isztérium szolgálatában á llo tt és nagy szerepe v o lt ab b an , hogy Bem tá b o rn o k Bécsből M agyarországra szökhetett. M in t S zalay László fu tá rja , részt v e tt a fra n k ­ fu rti b iro d alm i gyűlésen, az tá n m egülte O lm ütz b ö rtö n ét; 1867 u tá n pedig vagy n e­ gyedszázadig ta g ja v olt m inden p arla m en tn ek . ”H asznos em b ern ek ism erték , az is volt. M adách Im rével még a pesti egyetem en k ö tö tt holtig ta rtó — te rm ék en y — b a rá t­ ságot. É letének utolsó év eire H o rp á csra v o n u lt vissza. I tt é lt bölcsen, m agányosan, b irto k a it b é rb e a d ta és el-e ltű n ő d ö tt a változékony időkön. A m ikor nyolcvannégyesztendős k orában. 1904 jú n iu s 14-én m eghalt, a fia ta la b b nem zedék m á r nem is­ m erte. Egyetlen örörköse, unokaöccse, S zontágh A n tal nem tu d v á n a b irto k k a l m it kezdeni, á ru b a bocsátotta. Nem is te h e te tt egyebet, az örökhagyó oly m é rték b en m e g terh elte azt a parán y i birto k o t, hogy a b ekebelezett összeg k am ata i is tek in tély es su m m ára rúg tak . Az a láb b ia k b an betű h ív en közöljük az ad ásvételi szerződést, am ely et igen gyor­ san. 1904 novem ber 26-án B udapesten k ö tö ttek meg: adásvételi szer ző d és: 1 koro n ás okm ánybélyeg A m ely et egyrészről Dr. S zontágh A n tal m in t eladó, m ásrészrő l M iksztáh K álm án és n eje szül. M auks Ilona m in t vevők a következőképpen k ö tö ttek meg: 1. Dr. S zontágh A ntal ezennel e lad ja a H orpács községben és B erki p usztán, N ógrád-m egyében fekvő összes in g a tla n ait, a m elyek a h orpácsi 2-ik szám ú te lek ­ jegyzőkönyvben 10,11/ 151, 154, 155, 156, 158, 159. 160, és 161/, /:239, 240, 241, 242,:, 12, 145,13 /:140, 143, 144, 147:/, 233/234, hrzi szám ok a la tt és a b erk i pusztai 44 szám ú telekjegyzőkönyvben 163, 170, 233, 164, 169, 136, 165 és 168 hrzi szám ok a la tt felvéve, úgy am in t azokat b irta . vagy b irn i jogosítva volt, m in d en tarto zék a iv a l eg y ü tt M ikszáth K álm án n a k és n eje szül. M auks Ilonának, ak ik az e m líte tt in g a tla n o k at ezennel m egveszik. M egállnp ítjá k a felek, hogy az adásv étel tá rg y a i m indazok az in g atlan o k , a m e­ lyeket d r. S zontágh A ntal a m egjelölt helyeken bír, vagy b irn i jogosítva van, a k á r elő fo rd u ln ak azok a telekkönyvi m egjelölésben, a k á r nem . 2. A v é te lá ra t a szerződő felek 136,000 k o r-b a n azaz S záz h arm in ch atezer k o ro n ­ áb an h atáro zzák meg. a m ely a k k é n t n y e rt a szerződés alá írá sá v a l egyidejűleg teljes kieg y enlítést, hogy a vevők á tv á lla ljá k az adásv ételi tá rg y a ira a b a la ssa ­ g y arm ati ta k a ré k p é n z tá r ja v á ra bek eb elezett 100,000 kor. azaz E gyszázezer ko75 �r on a ta rto zást, és le tették a vevő részére a szintén a lu líro tt Dr. T óth B éla ügyvéd kezéhez az aláb b i ren d eltetéssel a pesti hazai első ta k a ré k p é n z tá r k ö n y v ecsk éjére el­ helyezve 36,000 k o r-á t az H arm in czh atezer koronát. M inthogy a v é te lá ra t ezek sz erin t a vevők egészen kifizették , az eladó ezennel fö ltétlenül beleegyezik, hogy az ad á sv é tel tá rg y a ira a tu lajd o n jo g a vevők ja v á ra telekkönyvileg bekebeleztessék. — 3. A b alassa g y arm a ti ta k a ré k p é n z tá rn a k az előbbi p o n tb a n e m líte tt 100,000 ko­ ro n a követelése te k in te téb e n a vevők kötelezettség et v á lla ln a k a rra , hogy azt a n e­ v ezett ta k a ré k p é n z tá rn á l sa já t ta rto zásu k k én t á t fogják v állaln i és szav ato ln ak azért, hogy e ta rto zás sem töke, sem 1905 á p ril 1-e u tá n k am ato k te k in te téb e n az eladót fizetés ne te rh elje. A m ondott időpontig az eladó a k am ato k a t kifizette, a mi aláb b n y er elszám olást az ugyaneddig az ideig já ró haszonbérnél. 4. A dr. T óth B éla kezeihez le te tt 36,000 k o r-á s ta k a ré k p é n z tá ri könyvecskére nézve, előrebocsátva, hogy az ad ás-v étel tá rg y a it a m ost tá rg y a lt 100.000 k o ro n án és a h o r­ pácsi 2-ik szám ú telekkönyvben 1/A a la tt b ekebelezett 400 p.frto n k ív ü l m ás adóság nem te rh e lh e ti s az eladók azok igény és teh erm en tessé g éé rt szavatossággal tarto zik — a szerződő felek közösen ab b an állap o d n a k m eg és Dr. T ó th B é lá t oda u ta sítják , hogy ezt az összeget az elad ó n a k csak ab b a n az esetben a d h a tja ki, h a jelen szerző­ dés alap já n a vevők tu la jd o n jo g á n ak bekebelezése irá n ti k érv én y b e n y ú jtá sa elő tt a telekkönyvi h atóságnál arró l győződik meg, hogy a b ekebelezésnek sem tk v i ak ad ály a nincs, sem olyan te h e r bejegyzése nem tö rté n t, vagy nem k ére tett, am ely e szerződés szerin t a v evőkre á t nem száll és a 36,000 kor-ból n em fedezhető. T o v áb b á a r r a u ta ­ sítjá k dr. T óth B élát, hogy a vevők ja v á ra a tu lajd o n jo g o t csak ak k o r k eb elezteth eti be, h a e szerződés az aláb b ia k érte lm é b en feltétle n n é vált. A m en n y ib en a vevőket nem te rh e lő adóságok összege a 36,000-kor-ból fedezhető, azo k at köteles dr. T óth B éla az eladó költségére és veszélyére kifizetni és a telek k ö n y v b en h a la d é k ta la n u l tö rö l­ tetn i. E zek u tá n a fen n m a ra d ó összeget is azonban csak a k k o r a d h a tja ki az eladónak, h a az eladó igazolja, hogy az in g a tla n o k at a mai n apig te rh e lő közadők k ieg y en lí­ te tte k és m ás olyan term észetű ta rto zás sem áll fenn, a m ely az in g a tla n o k a t tk k v i bejegyzés nélkül is terheli. T ovábbá h a igazolja, hogy az e m líte tt 400 p frtró l szóló ta rto zás kifizetését bizonyító n y u g tá t a vevőknek á tad ta . — H a ellenben dr. T óth Béla a rró l győződik meg, hogy a tu lajd o n jo g b ek ebelezésének feltétlen elren d elését telekkönyvi ak a d á ly m e g h iú síth atja v agy a vevőket nem te r ­ helő igények és terh ek , b eleé rtv e a bejegyzés nélkül is te rh e lő k ö ztarto záso k at és a fen ti 400 p .fo rin to t és m indezek já ru lé k a it, to v áb b á a teh erm en tesítés költségeit, a 36,000 kor-ból nem rendezhetők, a tu la jd o n bekebelezés irá n ti k é rv é n y t b e nem n y ú jt­ h a tja és ez esetben a 36,000 ko r-ró l szólól betéti k ön y v et ta rto zik a v evőknek azonnal visszaadni, a k ik ez esetb en jogosítva v an n a k a szerződéstől visszalépni, úgy m in th a ez m eg sem k ö tte te tt volna. Dr. T óth Béla köteles a fen tiek értlem éb en a vevők tu la jd o n jo g á n ak telekkönyvi bekebelezését attól szám íto tt 3 n apon belül m egkisérelni, a m in t e szerződés az aláb b iak sz erin t feltétle n n é v á lik . — 5. A vevők a horpácsi 2-ik szám ú telekjegyzőkönyvben C. 3. a la tt bejeg y zett szolgalm i jogot és egyébb a bán k i evang lelkész és ta n ító ja v á ra b ek eb elezett k ö te­ lezettséget ezennel m a g u k ra v állalják . Az in g a tla n o k ra nézve a néh. Szontágh P ál ja v á ra szóló bekebelezések törlését, m iu tán Szontágh Pál m eghalt, a vevők m a g u k ra v állalják , ellen b en az eladó szavatol azért, hogy néh. S zontágh P á l életfogytáig ille te tt járan d ó ság o k h á trá lé k b a n nincse­_ 6 7 �nek, s e czim en a vevőket fizetés nem te rh e lh et. E hhez k ép est e k ö rü lm é n y t dr. T óth Béla elő tt az előbbbi po n t rendelkezései érte lm é b en igazolni ta rto zik az eladó. — A d r. S zontágh P ál életében való elidegenítési tilalom , m in t tk v i ak a d ály szintén az előbbi pont sz erin t b írálan d ó el és így enn ek e lh á rítá sá ró l a tu lajd o n jo g b ek eb ele­ zése irá n ti kérvény b e n y ú jtásak o r az eladó köteles gondoskodni. — 6. Az adásv étel tárg y ai 1905 o któber hó 1-ig haszo n b érb e v an n a k C sillag Som a horpácsi lakosnál. A h aszonbérleti szerződést a vevők ism erik és azt ezennel átv állalalják . A h aszonbérlő az 1905-évi áp rilis hó 1-ig já ró félévi h aszo n b é rt az elad ó n ak m ár kifizette, s ez ak éppen szám o ltatik el, hogy viszont a vevők á lta l á tv á lla lt 100,000 kor. u tá n i ugyan-e napig k ifiz e te tt k am ato k a felv e tt h aszo n b érb e b esz á m ítta tn a k s e kölcsönös követeléssel a szerződő felek e czim en való ig én y eik et k ie lég ítettn ek te ­ k in tik . Az in g a tla n o k at egyébként a vevők, a m ennyiben a szerződés feltétle n n é v á­ lik, a m ai nap tó l szám íto tt tíz n a p m ú lv a veszik b irto k u k b a , úgy azonban, hogy az össze s k ö zterh ek ez esetben m á r a m ai n ap tó l fogva te rh e lik őket. 7. A szerződés az elad ó t feltétle n ü l kötelezi. E llenben a vevők jogosítva v an n ak attó l ab b a n az esetben visszalépni, h a C sillag Som a haszo n b érlő v o n ak o d n ék az em ­ líte tt s folyó évi szep tem b er 25-én k elt haszonbéri szerződést a vevőkkel k ét évre, vagyis 1905 o k tó b e r 1-étől 1907 évi ok tó b er 1-ig v á lto za tla n feltételek , de legalább 6.000 kor. szóval h atez er korona tisz ta h aszonbér m e lle tt a m ai n ap tó l szám íto tt 10 n ap a la tt m eghosszabítani. A m ennyiben C sillag Som a e rre nem h ajlan d ó , a vevők visszalépési jo g u k at az e m líte tt tíz napon belül kötelesek gyakorolni, m iu tán k ü lö n b en a szerződés feltétlen ü l kötelezni fogja a vevőket. 8. A szerződéssel já ró bélyeg és illeték, v a la m in t tu la jd o n jo g bekebelezési k ö ltsé­ gek, b eleé rtv e a k in c stá ri vagyonátru h ázási ille té k e t is, a v ev ő k et terh eli. 9. N etalán i perek esetére a szerződő felek a som m ás e ljá rá s t és b árm ely b u d a ­ pesti b író ság illetékességét k ö tik ki. E szerződést a felek k ét ered eti p éld án y b an á llíto ttá k ki, s egyik az eladó, m ásik a vevő kezén van. (K éírással:) A Dr. T óth B éla á ltal á tv e tt s a pesti hazai első ta k a ré k p é n z tá r józsef-ferenczvárosi fió k ja á lta l a m ai n apon 36,000 k ró l k iá llíto tt könyvecske szám a ez: folyó szám : 48906 sorozat C. 2. tőkekönyv C. 2. X LIX . K elt B u d ap esten 1904. n o v em b er hó 26-án. E lő ttü n k : Dr. O kolicsányi G éza Dr. S zontágh A n ta l m in t ta n ú m in t eladó M ik száth K álm án ifj. M ikszáth K álm án M ikszáth K á lm á n n é m in t ta n ú szül. M auks Ilo n a Dr. T ó th B éla M. T. A. K é z ira ttá ra Ms 10,053/1. A szerződés ism eretéb en vizsg álju k m eg azt is, hogy a rid eg jogi fo rm u lák m ö­ gött m ik ép pen rajzolódik ki elő ttü n k az egész horpácsi b irto k v á sárlási ü gy, am ely n ek az tá n oly nagy jelentősége le tt M ikszáth K álm án életén ek utolsó fél évtizedében. Először is az tű n ik fel, hogy m in t m ondottuk, a szerződést igen h am ar, a S zontágh A n tallal való k ép v iselőh ázi találk o zás u tá n k ö rü lb elü l k é t h éten b elü l kö­ 77 �tö tték meg. Ez m agyarázza a z t a té n y t is, hogy míg az elad ó t a szerződés fe lté tle n ü l kötelezi, addig a vevőket — M ikszáth K álm án t és n ejét —, több, igen pontosan m eg­ h a tá ro z o tt k örülm ény (teherm entesítés, a haszo n b érlet ügye) feljo g o sítja a rra , hogy a szerződést záros h a tá rid ő n belül meg nem tö rté n tté n y ilv án íth assák . E bben a k érd é s­ ben S zontágh A ntal k étségtelenül igen engedékenynek és előzékenynek m u tatk o zo tt M ik száthékkal szem ben, m a g a ta rtá sá n a k o k át ab b a n kell k eresn ü n k , hogy n y ilv án m ag a is b elátta, nem csekély dolog egy b irto k o t úgy m egvásárolni, hogy azt a vevő h arm in c éve lá tta u to ljára, és a k k o r sem a jövendő gazda szem ével. V aló tén y az, hogy M ikszáth K álm án a szerződés m egkötése u tá n fél évre, 1905 h u sv é tjá n láto g a­ to tt el először H orpácsra. Az adásvételi szerződés nem nevezi meg sem a vétel tárg y ait, sem a b irto k n agy­ ságát. M ikszáth K álm án n é egyik későbbi, valószínű csak a m aga h a sz n á la tá ra készí­ te tt feljegyzéséből azonban pontosan re k o n stru á lh a tju k a horpácsi „g ru n d ” n ag y sá­ g át is. E feljegyzés a következőképpen kezdődik: „Jövedelm eim : 1. H orpács k özség­ b en 400 m. hold , P u szta B erk ib en 100 m. hold, B orsosberényben 300 hold fö ld b irto ­ kom . . . 2. B orsosberény h a tá rá b a n , Szom olya p u sztán kövecses hegyoldal, fia ta l fák k a l b e ü lte te tt erd ő te rü let, m integy 300 m. hold, csak m in t v ad á sz terü le t h aszn á lh ató . . . 3. Önkezelésben fe n n m a ra d t H orpácson cca 10 hold.” Ezekből az ad ato k b ó l világosan k itű n ik , m ekkora volt Szontágh A n tal öröksége. A b orsosberényi fö ld ek et és a szo­ m olyai erd ő részt M ikszáth ugyanis 1910-ben az ism ert okok m iatt, állam i a já n d é k ­ k ép p en k apta. V alam icske földet v ásáro lt is H orpács h a tá rá b a n . Az ered eti b irto k te ­ h át. am elyre a szerződést m egkötöttek, 300—350 m ag y ar h o ld a t te tt ki. Az adásvételi szerződésből az is k itű n ik , hogy a v étel tá rg y a i 1905 o k tó b er 1-ig h aszo nbérben ki v an n a k ad v a C sillag Som a horpácsi akosnál. M ikszáth n em szán­ d ékozott m aga gazdálkodni, s ezért a szerződésben kik ö tö tte, hogy az csak ak k o r v álik érvényessé, ha C sillag Som a az eddigi feltételek m e lle tt h a jla n d ó a haszonbérleti szerződést ú ja b b két eszten d ő re m eghosszabbítani. M ind az adásv ételi szerző­ dés, m ind az ú ja b b h aszonbérleti szerződés a M. T. A. K é z ira ttá rá n a k b irto k á b an van. E zt a haszo n b érleti szerződést négy nap p al az adásv ételi szerződés u tán , 1905 n o v em ­ b e r 30-án kötö tték meg. Ebből a szerződésből k itű n ik , hogy S zontágh A n talh o z h a ­ sonlóan C sillag Som a is igen engedékeny az íróval szem ben. A k ú riá t és a 11 hold belsőséget kivéve nem k é t, hanem h a t esztendőre, te h á t 1911 o k tó b er 1-ig bérbeveszi a S zontágh A ntaltól m egvásárolt egész birtokot, évi 6.000 k o ro n a haszo n b ér m ellett, s ezt az összeget évi négy egyenlő részletb en október, ja n u á r, á p rilis és jú liu s h ó nap első n a p já n fizeti meg. C sillag Som a szin te ünnepélyes íg é re tet tesz a szerződésben a rra , hogy jó gazda m ód ján kezeli a birto kot. „A gazdálkodás ren d sz erére nézve a szerződő felek ab b a n állap o d n ak meg. hogy a haszonbérlő a földeket ren d es g azdálkodás m e lle tt ta rto zik h aszn álni és azok m űvelési ágain nem v álto ztat.” A családi em lékezés úgy tu d ja, hogy C sillag Som a valóban jó g azdának bizonyult, nem u zso rázta ki a fö ld ek et és m in d en b en b e ta rto tta v á lla lt kötelezettségeit. V an a szerződésnek m ég egy pontja, am ely egy k is m a g y aráz atra szorul, s ez a b irto k ra bekebelezett szolgalm i jog, am elyet M ikszáth K álm án m a g ára is kötelezően ism e rt el. M ár S zontágh P ál keg y u ra volt a b á nki ev an g élik u s községnek. Ez a kegy­ ú rasé g azzal já rt, hogy S zontágh ta rto z o tt a bánki lelkésznek és ta n ító n a k év en te b i ­ zonyos m ennyiségű g abonát ju tta tn i, h usvét m á sn ap ján és Istv án n ap k o r k ú riá já n a k egy helységét isten tiszte le tre átengedni. E zt a szolgalm i jogot, a b ek eb elezett k ö tele­ zettség et M ikszáth m ag ára v állalta. É rdem es m egjegyeznünk, hogy a fenti k ét napon m esszi földről érk eztek szekereken a vid ék szórvány lu te rán u sa i, a jó öreg palócok. 78 �CSONGRÁDY BÉLA: Mikszáth Kálmán és a szomszéd népek irodalma 1 . Az iro dalo m tu d o m án y b erkeiben já rta s olvasó az utó b b i évek óta eg y re tö b b ­ ször találk o zik olyan ta n u lm án y o k k al, cikkekekel, elvi fejteg etések k el, avagy éppen g y ak o rlati bizonyításokkal, am elyek az összehasonlító iro d alo m tö rtén e t p ro b lém a­ k ö réb ő l m e rítik tá rg y u k a t. N em véletlen, hogy az iro d alo m tu d o m án y n ak ez a te rü le te n a p ja in k b a n az érdeklődés k ö zéppontjába k erü lt. A nem zeti iro d alm ak f e j­ lődése ug y anis nem érth e tő m eg a vele rokon iro d alm ak ism erete, a v elü k való á lla n d ó összehasonlítás, a köztük lévő kapcsolat te k in te tb e v étele nélkül. L ényegében az újk o ri a m ai k u ltú rn é p e k m inden iro d alm a v alam ik ép p en k ap ­ csolatban van egym ással és fejlődésük e kapcsolatok közepette m en t és m egy végbe. R eálisan léteznek azonban a nem zeti iro d alm ak olyan csoportjai, am ely ek a fenti k rité riu m o k a la p já n egységbe foglalhatók. A m agyar irodalom a k elet-eu ró p ai iro ­ d alm ak egyike. Szláv (cseh, szlovák stb.) és nem szláv (pl. rom án), d u n ai (szerb, h o rv áth stb.) és nem d u n a i (orosz, lengyel stb.) iro d alm ak eg y a rán t ta rto zn ak ide. K önnyű bizonyítani, hogy a k elet-eu ró p ai iro d alm ak n a k nem csak m a van a közös szocialista törekvések rév én egym ással rokon, hasonló a rc u la ta , han em m últbeli, fejlődési ú tju k b a n is sz ám tala n rokon, p árhuzam os vonás van, am elyek m egengedik, sőt m e g k ív án ják hogy egy közös és külön k elet-eu ró p ai irodalm i fejlődésről beszél­ jü n k az európai irodalom tö rté n eté n ek nagy egészén belül. A k o m p aratív izm u s ú jjá szü letése a m a rx ista irod alo m tu d o m án y b an lehetővé teszi a m agyar írók k elet-európai, leszűkítve szom szédnépi k ap c so latain k újszerű fe ltá rá sá t is. M ikszáth K álm án születésének 120. év fo rd u ló ja a d ta az ösztönzést, hogy a k ö zism ert életp á ly a ad a ta i m ellé ízelítőül összegyűjtsünk egy feje ze tn y it az író ren d k ív ü l gazdag kapcsolataiból. 2. S zklabonya szülötte, a T ót a ty a fia k és A jó palócok író ja m á r a „görbeország­ b a n ” k ét v ilágot fedezett fel: k é t nem zetiség ta lálk o zo tt hegyekkel zsúfolt szü lő fö ld ­ jén, ny elv ek és k u ltú rá k érin tk eztek egym ással. A szlovák fo lk ló r h a tá sa írá sa ib a n is jelentkezik. Egy-egy hőse az író gyerm ekéveiből lép elő az em lékezés m esefüggö­ ny éb e b u rkolva. „Olej T am ás, a b rezinai bacsa, vagy L ap aj, a h íres dudás, első ízben biztosan szlovák p eszto n k á ján a k a m eséiben k e lt életre. A kis K álm án fénylő szem ekkel h a llg a tja a szlovák m in d á k a t legendákat, e lk iséri n a g y a p já t a lu te rá n u s tem plom ba, a h a rm a d ik falu b a, ahol a hívők szlovákul im ád k o zn ak a csontfedelű, csatos bibliából, és a pap szlovákul préd ik ál. L ehet, hogy ebb en a n ó grádi tem plom ­ b an h a llo tta először a sü k e t kovács m ély és férfias b arito n já t, ak irő l hosszú évek u tá n m eg írja legpom pásabb elbeszélését: Prakovszky, a sü k e t kovács-ot. Még o tt N ógrádban vagy Zólyom ban, m egyei hivataln o k o sk o d ása id ején ta lá l­ k o zh a to tt olyan k uruzslókkal, m in t a köbölkúti S ztreln y ik M atyko, ak i h ely re tu d ta hozni a tö rö tt lá b ak a t, m eg tu d ta gyógyítani a k u ty a h a ra p á st és m in d en féle k u ru zsláshoz érte tt. V alahol a F á trá b a n vagy a G yöm bér vad le jtő jén lá th a to tt egyszer 79 �egy száz éves szlovákot, akiből a m in d e n tu d ó C hrobák, a L ohinai fű cím ű elbeszélé­ sének szlovák ap ó ja lett, s aki a ta p a sz ta lt szolg ab írák n ak a m aga éberségével t a ­ n ácso kat s ö tletek et ad. K im eríth ete tle n a szlovák alak o k sora, róluk a legm elegebb sz erete tte l ír. O tt van a N oszty-fiú esete T óth M arival cím ű regény éb en K ozsehuba, a fö isp án ság ra törő hétszilvafás szolgája, aki ta lálékonyságban tú ltesz a gazd áján , s a k in e k m eg­ b o csátju k a k ujonságot és az ap ró b b csínyeket, m e rt se n k in ek sem á rta n a k . Vagy o tt van V idonka a K ülönös házasság-ban, a m in d en h ató D őry b áró jobbágya, ez az u n iv erzális koponya, bon y o lu lt gépek feltaláló ja, ez az áld o tt tehetség, a k it a fe u ­ dális ren d lelki és testi rabszolgaságban ta rt, m in t a cári rezsim a m aga zseniálism uzsikjait. Az is m eg tö rtén ik ,hogy egy-egy ötletes szlovák tú ljá r a m ag y ar u ra k eszén, m in t pl. Filcsik Istv án , az ag y a fú rt csizm adia a H o rv áth F eren c alisp án én és H o­ léczy jegyzőén a K ru d y K álm án csínytevései cím ű elbeszélésében.” 1 É rdekes m egem líteni, hogy a szlovák irodalom ism ert m agyarországi k u ta tó ja , S ziklay L ászló a m ikszáthi an ekdótizm us fo rrá sa it is h a tá ra in k o n tú l véli felfedezni. J a n K alin ciak ró l szólva írja : „Epikus an y ag án ak ja v a ré sz t épp en úgy az an ek d ó ta a fo rrása, m in t ahogy a X IX . század sok m ag y ar elbeszélője is az an ek d ó tak in csből m erít. Ezzel k ap cso latb an csak a z t ta rtju k szükségesnek elm ondani, hogy a jóval későbbi, m á r egészen m ás irá n y t képviselő M iksztáh A b ec sü le tb írák e lő tt cím ű el­ beszélésében a Tisza K álm án korabeli választáso k k al k ap cso latb an m o n d ja el u gyanazt az an e k d ó tik u s esetet, m in t am i K alin cia k n ál B esenovsky és L ehoczy kö­ zött tö rté n t: a m egyei aljegyző n ála is csak azzal a feltétellel k a p ja feleségül az alisp án lányát, hogy képviselővé v á la sz ta tja m ag át P álffy gróf h ely ett.” 2 A szlovák irodalm i közvélem ény n ag y ra érték eli M ikszáth m űvészetét. Az Irodalm i Szem le 1960-ban M ikszáth h a lá lá n a k 50. év fo rd u ló ja alk alm áb ó l A mi M ik száthunk cím m el k é t em lékbeszédet is közölt. „B árm ilyen összefüggésben b e­ szélünk N ógrádról, a m ag y ar irodalom nagy elbeszélőjének szülőföldjéről, a k ü lö n ­ böző korszakok itt sz ü letett neves szlovák írói — Bu hoslav T ablic, A ugust H o rislav S kultéty, Bozena, S lanciková, T im rav a — m e lle tt sohasem m u la sz tju k el m egem líteni e v id ék nagy szülötteit, M adách Im ré t és M ikszáth K á lm á n t. . . M ikszáth esetében azonban nem csupán külsőséges k apcsolatokról van szó, am elyek S zlovákiához és n épéhez fűzték. M űve szervesen egybekapcsolódik a szlovák n em zet életév el és iro ­ d alm ával. Elég ha végiglapozzuk a m ú lt század m ásodik feléb en és e század elején m eg jelen t szlovák fo ly ó irato k at: a N árodnie novinyt, különösen p edig a Slovenské novinyt, a V last, a S vetet, v a la m in t a k a le n d á riu m o k a t. . . L e fo rd íto ttá k és k ia d tá k nagyobb m u n k á it is pl. a L ohinai f ű -t (Da niel B a ch á t fo rd íto tta le 1886-ban), A jó p aló co k -at (fordította S. C am bel D anielovic 1911-ben), a S zent P é te r ese rn y ő jé -t (fo rd ította H an a G regorová 1911-ben).” 3 H asonló g o ndolatokat fe jte g e t Em o B ohun a B eszterce ostrom a 1949. évi szlovák kiad áshoz íro tt előszavában: „ . . . szám u n k ra, szlovákok sz ám ára M ikszáth m űve a széth u llan i kezdő, h an y a tló v ilá g n ak igen érdekes k o rd o k u m en tu m a. M űveit olvasva m ég jobban tu d a to síth ató k a fejlődés k é rle lh e te tle n tö rté n elm i törvényszerűségei. A szlovák nép, am elynek egészséges gyökereit ő is felism erte, és h ely en k é n t igen lelkesen érté k elte is, itt m a ra d t, és s a já t törvényszerűségei sz erin t fejlő d ik tovább, m íg az osztály, am elyet ostorozott ugyan, de am elyh ez a z é rt m égiscsak rag a szk o d o tt ném i m elankóliával, szétszóródott, eltűnt. 80 �Jó lesz tehát, ha a szlovák olvasóközönség fo rd ításb a n m egism eri M ik száth n ak n éh án y legfontosabb m űvét, részben azért, m e rt olyan tehetséges író ru tin já v a l v an n a k m egírva, aki ragyogóan tu d ja m egrajzolni v ilág án ak legk itű n ő b b a la k ja it, részb en pedig azért, m e rt így tu d ju k ellenőrizni az osztály ellen tétek sajáto s légkörét. T ovábbi m űveiből — am elyek a „T yzden”-k ö n y v tá r to v áb b i k ö te teik én t k e rü ln e k m ajd k ia d á sra — a „N oszty-fiú esete T óth M a iiv a l” cím ű reg én y ét em lítjü k . . . To­ vábbi reg én ye a „K ülönös házasság ”. A X IX század elejének, k ét befolyásos zem p ­ léni csalá d n ak a széles ta b ló ja ez, a la k ja i csaknem m in d en tá rsa d am li o sztály t k é p ­ viselnek. . . A sorozatban ott lesz „M ácsik, a n a g y e re jű ” is. K alin ciak R e sta u rá c ió já ­ n ak m integy k ie g é sz íté se . . . V égül ebben a sorozatban m u ta tju k be M ikszáth k a ­ k alan d reg én y ét, a „K ísérlet L u b ló n ”-t. N álu n k is feldolgozott eset ez, persze, itt ko­ m ikus felfogásban a babonaság ellen. M intha M ikszáth a r r a a k a rn a rá m u ta tn i, hogy m ilyen könnyű a k isp o lg áro k at becsapni.” 4 M indezek ellen ére h ib a lenne idealizálni M ikszáthnak a szlovák néphez fű ző d ö tt k ap cso latát. Szlovák és m agyar k u ta tó k eg y a rán t elism erik, hogy a ”szlovák k ö r­ n y e z e tre : a szlovák em b erek re bizonyos kisnem esi tartó zk o d ással, p a tria rk á lis fö ­ lénnyel néz.” 5 A M ikszáth életm ű k itű n ő ism erője, K irály Istv án író n k ró l k é ­ sz íte tt m o g n og ráfiájáb an : „A nem zetiségi kérdés zű rz a v a rá b a n m ég a legjobb gon­ dolkodó fők egyik-m ásika is u ta t vesztett, nem ta lá lt helyesen feleletet a dualizm u s és a nem zetiségek p ro b lém ájá ra . T áncsics M ihály igaz d em o k rata, v aló b an 48-as m ag y ar volt, de ő sem tu d ta m egoldani ezt a szövevényt. N em tu d ta m egoldani V ajd a Já n o s sem , és eltév ed t benne M ikszáth K álm án is. A k a rta a fü g g etlen M a­ gyarországot, m égis a kiegyezés híve lett. T ávol á llt tőle az uszító szájas m a g y a r­ kodás, szám os írá sá b a n leplezte le a nem zetiségekkel szem ben elk ö v ete tt otrom ba úri bűnöket, a z t a fa jta „k u ltú rm isszió t”, am ely csalással, erőszakkal, d u rv a és b án tó p ro v o kációkkal b izonyította be a sokat em leg etett „k u ltú rfö lé n y ” u n d o rító hazugságát. U gyanakkor azonban ő m aga is „sovén m a g y arn ak ” n evezte m agát, s írá sa ib a n a n em es-ú ri k ellék tárb ó l kölcsönzött érv e k k el em legette olykor „a csalo­ gató orosz r u b e lt”, szűk látó k ö rű n acio n alista értetlenséggel szó lt a szlovák nép és a többi nem zetiségek szab ad ság m o zg alm airó l,,6 M ikszáth írásm ű v észete érezhetően h a to tt több szlovák író m u n k ásság ára. L ad islav N ádasi (1886—1940) ön életrajzi elem ekkel ta rk íto tt írása, a C esta zivotem (Az élet ú tjá n . 1930.) a régi M agyarország b em u tatása közben sokszor m u ta t M ik­ száthoz hasonló vonásokat. „K ülönösen a k k o r tud m eghódítani, am ik o r tréfál. V an h u m o rá n a k éle, de van benne m egbocsátás is. N em csillog úgy, m in t M ikszáthé, de szereti a „happy en d in g ”-e t és örül, h a m eg tu d m á so k at k a c a g ta tn i.”7 U gyan­ ezt k o n sta tá lja S zalatnai Rezső is : „L adislav N ádasi írásai közül leg érték eseb b ek tö rté n e ti regényei és novellái. A lighanem Jirá se k tő l v ette a péld át, hogy a k isem ­ berek k el áb rá z o lja egy korszak tá rsa d a lm i életét, Jó k a itó l a nem re a lista je lle m ­ ra jz o t és m esét, M ikszáthtól a h u m o rt.” 8 M a rtin K ukucin (1860— 1925), a népi an ek d ó tak in cs szorgalm as g y ű jtő jén ek életm ű v e a közös szlovák—m ag v ar m ú lt ú ja b b bizonyítéka. „Az an e k d óta epikus fo rrás a m a g y ar realizm us m eg in d u lásán ál is. T alán elég h a M ik száth ra gondolunk. De m in th a az ő m osolygása kissé közvetlenebb és fölényesebb volna, a K u kuciné pedig érzelm esebb. K edélyes elbeszélő, ak i m ag át azt a té n y t is élvezi, hogy elm o n d ­ hat. egy tan ulságos tö rtén etet. Ebben is hasonlít M ik száth ra. 9 M ik száth tal rokon vonásokat m u ta t J a n k o Jesen sk y (1874— 1945) írásm ű v észete is. Elbeszélései a polgári életform a, s a kisváros ragyogó h u m o rra l ra jz o lt rea lista képei. 6 81 �É rdekes ad a lé k k én t em lítjük, hogy az ú ja b b M ik száth -k u tatá s k id e ríte tte (Sza­ la tn a i Rezső adatközlése), m isze rin t M ikszáth is fo rd íto tt szlovákból, m á r a hetv en es év ek elején. A V asárn ap i Ú jság 1871 elejé n egy, az egykorú fra n c ia fo rra d a lm i esem ényekkel rokonszenvező, érdekes szlovák népies d al m ag y ar szövegét közli, m ely et — a bevezető szerkesztői jegyzet sz erin t — M ikszáth K álm án fo rd íto tt le szlovák eredetiből, s k ü ld ö tt be a V asárn ap i Ú jság n ak a n ó g rád m egyei Újvizsélyből. (Párizs alatt. Egy érdekes tó t népdal. V asárn ap i Ú jság 1871. fe b ru á r 19-i. 8. sz., 100. 1. „Egyveleg” rovatban.) 10 Ez is a z t bizonyítja, hogy ren d k ív ü l sokrétű, bonyo­ lu lt k apcsolat fűzte M ikszáth K á lm á n t a szlovák néphez, a szlovák irodalom hoz. H atá sa m a is érződik:„ . . . M ert ím e van, létezik, v elü n k és k ö ztü n k időzik v alak i, a k irő l m ost m egem lékezünk s ak irő l el le h et m ondani, hogy h a lá lá b a n is h a l­ h a ta tla n .” 11 3. E rdélyhez M ikszáthot politikai p ály afu tása fűzi. Először Jó k a i k erü letéb en , a h áro m szék m egyei Illy efalv án ju tta tta m an d átu m h o z írói érd em ein ek elism erések én t T isza K álm án, a generális, m a jd 1892-től négy cikluson á t a jó rész t ro m á n la k ta F o g aras-vidék k ü ld ö ttje v o lt a b u d ap esti p arla m en tb en . K özel húsz képviselősége a la tt (életének ezt a részét B isztray G yula dolgozta fel M ikszáth, és a k e rü le te cím ű tan u lm á n y áb a n ) m indvégig tö retlen m a ra d t az a rokonszenv, am ely őt ro m án v á ­ lasztóihoz fűzte. Egy helyt így ir a F ogaras v idék érő l: „H át i g e n . . . , igazán a leg ­ szebb helyek e g y ik e . . . H avasok közé b erá m áz o tt nóg rád i síkság, csakhogy n em a sárg a Ipollyal v an kipasszom ántozva, h an e m a k acskaringós ezü st O lttal. K ényes já rá sú , riszálós m enyecskék h e ly e tt k a trin c á s rom án asszonyok szedik á k ru m p lit a m ezőn, oly villogó szem ekkel, m in t a m edve. K icsike falv a k b u k k an n ak elő és tű n n e k el a v asú ti sínek m entében, szalm afedeles házik ó k .lilip u ti tem p lo m o csk ák ­ kal. I tt- o tt rá m ism er valaki, m eglát a co upé-ab lak n ál, s ö n k én telen ü l elk iá ltja m ag át: sze treaszke, dom nule d eputate! É ljen a képviselő ú r ! . . . ” 12 M ikszáth p ro g ram ad ó cikke a „Fogaras és V idéke” cím ű lapba n je le n t meg, m elyben a „szellem i és anyagi em elkedés” legfőbb k övetelm ényei egyikének „a b ék e a m ag y aro k és a nem zetiségek között” m eg v aló sítását ta rtja . (Fogaras jelen e és jövője. L evél a szerkesztőhöz. „Fogaras és V idéke” 1903. fe b ru á r 22-i sz. V ezér­ cikk.) 13 T ervei közül csak n éh án y m egvalósítása sik erü lt. A z ő tá m o g atásá v al é p ítte te tt a v áro s egy középiskolát, ah o l B abits M ihály is m ű k ö d ö tt és egy k ő h id a t az O lton. K épviselőségének legnagyobb pozitív u m ak én t az tu d h a tó be, hogy n ép szerű sé­ gével, s nem utolsósorban lekötelezően kedves m o d o ráv al elejé t tu d ta v en n i a p ártszen v ed ély ek tú lk a p ásain a k , noha az 1910-i v álasztáso n a m a n d á tu m é rt való v ersengések m áshol, országos v iszonylatban m egütközést k eltő v éres incidensekké faju ltak . A ro m án irodalom sem m a ra d t h a tá sta la n M ikszáthra, m in t író ra. M ár az első n y o m ta tá sb an m e g jelen t iro d alm i alk o tásáb an , az Ami a le lk et m egm érgezi című elbeszélésében (1871) ro m á n alak, P in ty e G ligor em lék e k isé rt P in ty ő k e Jó sk a k a ­ kasi szegénylegény fig u rá já b an . Az 1893-ban m e g jelen t P ern y e cím ű k ö te t k ét rom án tá rg y ú elbeszélést ta rta lm a z : a F a rk a s a V ero h o v in án -t, és Az okos N ástyá-t. „L egm egkapóbb és világirodalm i szinten is időtálló em lék et A Szelistyei asszonyok­ b a n (1901) á llíto tt M ikszáth E rd ély népének. Iro d a lo m tö rté n etírá su n k elm u laszto tta id ejéb en tisztázni a kisregény fo rrása it, így hót — m ivel a M áty ás-k o ri g y ű jtem é­ 82 �n y ek n em ism e rik ezt az a n e k d o tá t — több m in t félévszázad tá v latáb ó l be k ell é rn ü n k a feltevéssel, hogy M ikszáth egy F ogaras-k ö rn y ék i szájh ag y o m án y ra tá m asz­ kodott. M i több: a regény m e g jelen t k ritik a i k ia d ásá n ak (B udapest 1959.) előkészí­ tése so rán k itű n t, hogy csak m u n k a közben v á lto z ta to tt m eg a k é z ira tb a n ered etileg m in d ro m án o san hangzó női n ev ek közül kettőt, m égpedig v alószínűleg azért, hogy az eg y ü ttélő nem zetiségek m indegyikéből szerep elteth essen egy-egy n ő t.” 14 M ikszáth ú tjá t vizsgálva a ro m án iro d alo m b an az t m o n d h a tju k , hogy a felsza­ b ad u lás e lő tt n em ism erte eléggé a ro m án olvasóközönség. E n n ek o k ait a p o litik ai h ely zetb en kell k e re sn ü n k , a m it jó l jellem ez a L u ce fa ru l cím ű fo ly ó irat M ikszáth n ek ro ló g ja: „R om ánra csak a S zen t P é te r esern y ő jét fo rd íto ttá k le, de ezt is csak igen szűk k ö rb en ism erik. A p o litik ai válaszfal, v álaszfal az iro d alo m b an is, am ely a te rü letileg oly közeli, szom szédságban lévő iro d a lm a k közé ék elődik.” 15 E m e g állap ítás csak an n y ib an túlzott, hogy nem vesz tu d o m á st a rró l, hogy a S zen t P é te r esern y ő jé-n ek az első idegen n y elv ű k ia d ása épp en ro m án nyelven je le n t m eg 1899-ben, s hogy L iviu R e b rean u a G av alléro k cím ű elb eszélést is le ­ fo rd íto tta , s a kis p éldányszám ú erdélyi foly ó irato k h e ly e tt egy e lte rje d te b b b u k a ­ re sti könyv sorozatban te tte közzé. „Nem so k a t v álto zo tt a helyzet M ikszáth K álm án ro m án iai té rh ó d ítása szem ­ p o n tjá b ó l a k é t v ilá g h áb o rú között. A húszas év ekben tö rté n n e k u g y an szórványos k ísérletek , hogy a nagy m ag y ar re a lis tá ra te re ljé k az olvasóközönség figyelm ét: 1923-ban a b u k are sti A d ev a ru l L ite ra r si A rtistic és a kolozsvári T a ra N o astra h a ­ sá b já n je le n ik m eg egy-egy k isebb elbeszélése; 1924-ben a n ag y v á rad i Cele trei C risu ri, 1926-ban pedig a kolozsvári C osinzia közöl M ikszáth k arc o lato k a t, sőt u g y an ­ ezen évben a L ec tu ra so rozatban m eg jelen ik ro m án u l a m ásodik önálló M ik száth elbeszéléskötet. 1927-ben az A d ev aru l L ite ra r si A rtistic E u frem M ih ailean u fo rd í­ tá sá b a n k ö zre ad ja Az okos N ástyá-t, azo n b an m in d ez elég kevés v isszh an g ra talál. A H o rth y -ren d sz er m ű v e lő d ésp o litik á já ra jellem ző, hogy m ag a is a k a d á ly o k a t g ö r­ d íte tt a k é t nép közeledését elősegítő kezdem ényezések e l é . . . „A szelistyei asszo­ n y o k ” így hosszú h uzavona u tá n a B oabe de G riu 1931—32-es év fo ly am áb an je le n t m eg öt fo ly tatásb an , k ö n y v alak b an azonban csak a felszab d u lás u tán , 1947-ben ju t­ h a to tt el a szélesebb töm egekhez.” 16 E bben az időszakban a legnagyobb s ik e rt a négyszer ro m á n ra fo rd íto tt K aszát v ásárló p a ra sz t é rte el. L iv iu R e b rean u (1885— 1944) a ro m án próza k iem elkedő k é p ­ v iselő je szabadon is átdolgozta ezt a novellát. O ctav ian G oga ro m án költő (1881— 1938) különösen n agy tisztelő je v o lt M ikszáth m ű vészetének. Ez d e rü l ki a n éh á n y évvel ezelőtt felfed ezett ö n életrajzi leveléből: „Én n em v o ltam paraszt, de m eg értettem a fa lu g ondjait, s ö sszefo rrtam fá jd a lm a i­ val. A z én szem em ben a p ara szto k v o lta k egész em b erek . M indig lázad o ztam a n é p e t su jtó igazságtalanságok m iatt. A m ag y ar irodalom ból, am ely et egészében is­ m erek, h áro m a la k ra g a d o tt m eg: P etőfi sz ab ad ság ért k iá ltó h an g jáv al, M adách bo­ ro n g ó kedélyével és M ikszáth, a falusi é let m esteri m egelevenítője. M in d h árm u k b ó l so k a t fo rd íto tta m ; ezek szétszórtan, különböző helyeken lá tta k n ap v ilág o t.”17 N ap ja in k b a n é rté k e sz erin t becsülik M ikszáthot R o m án iáb an is. Az összehason­ lító iro d alo m tö rtén e t felad ata, részleteiben is feltárn i, hogy p éld áu l a fen te b b em ­ líte tt L iv iu R e b re an u m ilyen ösztönzéseket k a p o tt M ikszáth k ritik a i realizm usából, és m ily en k o n k ré t p árh u z am o k v an n a k Ion L uca C aragiale (1852— 1912) és M ik száth tá rsa d a lo m b írá la ta között, am ely ek et az olvasó a k ét életm ű ism eretéb en f e lté t­ le n ü l érez. 83 �4. A többi k elet-eu ró p ai irodalom közül a csehvel, a h o rv áttal, de elsősorban a szerbbel és az orosszal v o lta k in tenzívebb k apcsolatai M ikszáthnak. E n n ek illu szt­ rá lá sá ra közöljük M ikszáth előszavát a szerb nyelven m e g jelen t elbeszéléskötetéhez: „M inden író ahhoz a fajtáh o z tartozik, m elynek n y elv ét h aszn álja. M ás iro d a ­ lom szám ára idegen. A m ely író ra ez nem vonatkozik, az nem jó író, azt nem é rd e ­ m es olvasni. S m égis ö rü l m inden író, h a alk o tása valam ilyen idegen nyelven lát n ap világot. Ez a m i hiúságunk. H át nekem is öröm et okoz ez a könyv, m ely, íme, a becsületes szerbek zengő nyelv én lá to tt napvilágot. M intha e könyvvel a lelk em is e lin d u lt vo ln a lenge sz ár­ nyakon egy rövid kis ú tra a szerb tá ja k ra , a Száva innenső és tú lsó p a rtjá ra . S zám om ra csak a nyelv ism eretlen, m a g u k at a szerb ek et jól ism erem . V an k ö ­ zöttük sok b aráto m , szép szám ú rokonságom és sok-sok fö ld im . Ők et is g y ak ran szerep eltetem írásaim b an . S nyugodtan állíth ato m , hogy m in d n y á ju k a t m in t b ecsü­ letes. értékes és jó em b erek et ábrázo ltam , az asszonyok pom pás szépségek, a fé r ­ fiak hősiesek, elszá n tak és b á to r szivűek. A fordító szép szám m al ta lá lh a to tt vo ln a iro d alm u n k b an e m ű v ek n él jo b b alk o ­ tásokat, de az én írása im nem ta lá lh a tn á n a k jobb fo rd ító t, aki elbeszéléseim ta r ­ ta lm á t és fo rm á já t j oban és lelkiism eretesebben a d n á vissza, s ak i jo b b an ig y ek ezett volna, hogy m a g án a k a m esének a ritm u sá t is átü ltesse egyszerű szerb népi n yelvre. M enj te h á t u ta d ra , kis könyvem ! N em vagy hiv atv a, hogy izg alm at hag y j m a­ gad u tá n , sem hogy világosságot te rjessz m agad előtt. H iszen alig van m ás jogod, m in t hogy vendégeskedj a szerb szépirodalom ban, s h a csak je len ték te len sz á z a lé k á t is viszonzod a n n a k az élvezetnek, m ely et a szerb n ép k ö ltészet n y ú jto tt n ek ü n k , ez teljesen elegendő lesz részedről és szám odra is. A po litik a átk o zo tt vén boszorkány, ki m in k e t könnyen összeveszít. Az irodalom jó in d u latú , bájos, lengeszá rn y ú tü n d é r, a béke an gyala, aki a r r a ta n ít, hogy sze­ re th e tjü k egym ást. K ét k e r t te rü l el egym ás m ellett, s m in d k e ttő tele van m in d en féle jó illa tú v i­ rággal. M ekkora dőreség lenne a szorgalm as m éhecskéktől, ha nem rep ü ln én ek egyik kertb ő l a m ásikba, és nem szívnák m a g u k b a az illatos m é z e t. . . a m ien k az önök k e rtjé b ő l, az önök m éhei a m iénkből? H iszen a k e ríté st csak az az utálato s, á tk o zo tt boszorkány építi, fonja, foltozza.”18 Az orosz iro d alm at szívesen o lv a sta M iksztáh, h atássa l is v o lt rá. Szabó E n d re fo rd ításá b an ism erk ed e tt m eg p éld áu l L ev T olsztoj Iv án Iljics h a lá la cím ű m űvével, ez a n n y ira lekötötte, hogy egy éjszaka végigolvasta és igen jó vélem én n y el v o lt ró la.19 Diószegi A ndrás T urgenyev m ag y ar követői között ta rtja szám on M ikszáthot: „Íróink m egkísérlik m űveikben a „m agyar B azaro v o k at” is áb rázo ln i . . . H asonló k a ra k te r az egyik korai M ikszáth-elbeszálés, a S árik a grófnő (1879) fia ta l m é rn ö k e. aki plebejusi gőggel u ta sítja vissza a kezét fela ján ló a risz to k ra ta kisasszonyt, s veszi el h ely ette a nevelőnőt.” 20 O roszországban M ikszáth a m ú lt század kilencvenes éveiben v ált ism ertté. Igaz, ez in k á b b az elbeszélő, m in t a reg én y író M ikszáth h írn ev e volt. Főleg a p a ­ raszti életből v e tt elbeszéléseit fo rd íto ttá k le. Á tü lte tté k to v áb b á G alam b a k a lit­ k áb an cím ű híres elbeszélését. 84 �„Mik száth szélesebbkörű ism ertsége az 1900-as évek közepén v ette kezdetét, am ik o r is n éh á n y cikk is m e g jelen t róla. A 90-es évekből nem ta lá ltu n k vele fog­ lalkozó cikkeket, csak kisebb életrajzi jegyzetet az E nciklopegyicseszkij Szlovár h a r ­ m in ch eted ik kötetéb en .” 21 5. A fen tiek, — ha csak részletek et m u ta tn a k is M ikszáth szom széd n ép ek k el való k ap cso lataib ól — bizonyítékai an n a k , hogy egy író m e n n y ire nem csak az o rszág­ h atáro k o n b elül él, m ilyen szoros közvetlen és kö zv etett szálak fűzik m ás népekhez, m ás iro dalm akhoz, és m ilyen fela d ato k á lla n a k m ég az összehasonlító iro d alo m ­ tö rté n e t előtt, hogy ezeket a kapcsolatokat, törvén y szerű ség ek et k ifü rk észv e és r e á ­ lisan érté k elv e az iro d alm i fejlődés m ai és holnapi ten d en ciái elő m o zd ításán ak érd ek éb e állítsa. J E G Y Z E T E K 1. A szom széd népekkel való k ap c so la tain k tö rté n eté b ő l; Szerk.: H in o ra S án d o r; Bp. 1962. 665. 1.; E gri V iktor cikke a „K u ltu rn v Z iv o t” h etila p b an M ikszáth szlo­ v ák a la k ja iró l; F ord.: S ziklay László. 2. S ziklay László: A szlovák irodalom tö rtén ete. Bp. 1962. 380. 1. 3. J u r a j S pitzer: M ikszáth K álm án és a szlovákok. Iro d alm i Szem le 1960. 2. sz. 242—244. 1. 4. A szom széd n épekkel való k ap c so la tain k tö rté n eté b ő l; 663. 1. Emo B ohun előszava a B eszterce ostrom a 1949. évi szlovák k iadásához; F ord.: S ziklay László. 5. Uo. 6. K irály Istv án : M ikszáth K álm án. Bp. 1960. 56. 1. 7. S ziklay László: I. m. 627. 1. 8. S zalatn a i Rezső: A szlovák irodalom története. Bp. 1964. 159. 1. 9. S ziklay László: I. m. 546. 1. 10. A szom széd n épekkel való k ap cso latain k tö rté n eté b ő l; 659. 1. 11. Sas A ndor: :M ikszáth k öztünk él. Iro d alm i Szem le. 1960. 2. sz. 246. 1. 12. Engel K ároly: M ikszáth és a ro m án nép. K o ru n k 1960. 8. sz. 1003— 1007. 1. 13. A szom széd népek k el való k ap c so la tain k tö rté n eté b ő l; 659. 1. 14. Engel K ároly: I. m. 15. L u ce afaru l 1910. 11—12. sz. 16. Engel K ároly: I. m. 17. P á lffy E ndre: A ro m án irodalom tö rtén ete. Bp. 1961. 299. 1. 18. P ó th Istv án közlem énye: Egy szerb M ikszáth-kötet, az író elszavával. Iro d alo m ­ tö rté n e ti K özlem ények 1960. 3. sz. 387—379. 1. — A közlő M ikszáth e re d e tijé t n em találta, ez ért s a já t fo rd ításá b an je le n te tte m eg az előszót. 19. Szabó E nd re: C igányvilág. A n ekdoták nagy író k és m űvészek életéből. Bp. 1919. 133. 1. 20. T an u lm án y o k a m a g y ar—orosz irodalm i k apcsolatok köréből. Bp. 1961. II. 97. 1. Diószegi A ndrás: T urgenyev m ag y ar követői. 21. T an u lm án y o k a m ag y ar—orosz iro d alm i k apcsolatok köréből. Bp. 1961. I. 230. 1. L u d m illa S arg in a: A m a g y ar irodalom fogadtatása O roszországban az 1870—1900 közötti években. 85 �BELITZKY JÁNO S: Nógrádi eredetű-e a Toldi-monda? Iro d a lm u n k b ú v á ra i és n é p ra jz u n k k u ta tó i viszonylag n agyon keveset, tö rté n é ­ szeink pedig m ég ezeknél is k evesebbet foglalkoztak a n ó g rád i m o n d a - és m esev ilág ­ gal, jó lleh e t a z t a n n a k m in d érdekessége, m in d tudom ányos jelentősége m egérdem li. A m ese- és m o n d a k u tatás segítségével nem csak az egyes korok m in d en n ap i életén ek , n ép ü n k képzeletv ilág án ak és k u ltú rá lis érin tk ezésein ek m egértéséhez k ap színes, é le t­ szerű a d a to k a t a m ú lta k a t b ú v árló elm e, h an e m sokszor a tö rté n elm i tén y ek igazi gyökereinek a m egism eréséhez is ad ato k at. M egyénk m ű v elő d éstö rtén etén ek m a rx is ta szintézise n em v aló síth a tó m eg a nógrádi népm esék és n ép m o n d ák m egfelelő h ely re helyezése nélkül, m e rt ezek tü k ré b e n az elm ú lt ko ro k o sztály ellen tétein ek n ép i m eg­ fogalm azása v erő d ik vissza. Je le n kis összefoglalásom ban — m ellőzve az ap ró b b ré sz letp ro b lé m á k at — nóg­ rá d i m o n d a k u ta tá sa im n a k egyik feje ze tét igyekszem ism ertetn i, am ik o r az o rszág­ szerte e lte rje d t T old i-m o n d a n ó g rád i k ap c so la taiv al és tö b b ek á lta l feltéte lez ett n ó g rádi ere d eté n ek kérdésével foglalkozom . Az, hogy a m egyénkben fekvő T old községhez — a m ai A lsó- és F elsőtoldhoz — a néphagyom ány a legendás, n ag y e rejű vitéz Toldi M iklós em lék ét fűzi, o rszág szerte B él M átyás nagy, h a z á n k a t ism ertető m űve negy ed ik k ö te tén e k 1742-ben tö r té n t m egjelenése óta v á lt tu d o ttá. E n nek a k ö te tn ek a 26. o ld a lán m o n d ta el a szerző, hogy a h atalm as te sta lk a tú T oldi M iklós, ak i M átyás k irá ly k iséretéh ez ta rto z o tt és ak in ek re n d k ív ü li m é re tű fegyverzete a b u d ai B écsi-k ap u n v a n kifüggesztve, a n ó g rádi Toldon sz ü letett és v alam ik o r en n ek a fa lu n a k v o lt a földesura. B él M áty ás­ n ak ez a k ijelen tése szöges ellen tétb e n v o lt a T o ld i-m o n d á t k ézirato s k ró n ik ák vagy én ek gyüjtem ények a la p já n feldolgozó, és v ersezetét 1574-ben n y o m ta tá sb an is kiadó, Ilosvai S elym es P é te r állítá sáv a l. Ilosvai sz erin t — a k in e k m ű v e a X V II és X V III. században több k ia d á st is m e g ért — „ írta k a k k o r ezer háro m száz és húszban, T holdi M iklós hogy szü leték N ag y falu b an ” — te h á t nem M átyás k irá ly id ejéb en é lt — és ez a N agyfalu n em N ógrádban, h an e m N ag y v árad közelében, B ih arb an volt, m e rt „Laczfi A n d rá s jó B ud ára, E rdélyből in d u la L ajos u d v ará b a, az ú to n m e n téb e n V árad o t h alad á, N agy F a lu h a t á r á n . . . egy rak o d ó szén aszek eret lö lt v ala, T h o ld i M iklós kezében n y o m ta tó rú d v ala.”. — A v ita te h át, hogy b ih a ri vagy n ó g rád i ere d e tű -e a T oldí-m onda, iro d alm i szinten csak 1742 ó ta m e rü lt fel. Ilo sv ait igazolja, hogy B ih arb an — a m in t az G yörffy G yörgy 1963-ban m e g jelen t tö rté n eti fö ld rajzi m űvéből nagyon jól m e g állap íth ató — a K örösszeg és C séffa kö­ zö tt félúton lévő N agyfalu föld esu ra 1338-ban Toldi Csóka és hogy ettő l a falu tó l északra, m in teg y húsz k ilo m éte rre fekszik T old falu, „a T old nem zetségből sz árm az ó h írn ev es T old iak fészke”. Igazolni látszik az is, hogy 1382-ben B ih a r m egye fő­ isp á n já t T oldi G yörgynek, 1383-ban Szabolcs fő isp á n já t Toldi M ik ló sn ak h ív tá k . — Ezen döntő bizonyítékok ellen é re sem ju to tt n y u g v ó p o n tra a k érdés, és k ü ­ lönösen A ra n y Já n o s T o ld i-triló g iá já n ak m egjelenése óta v ették egyre b eh ató b b vizs­ 6 8 �g ála t a lá az Ilosvai á lta l feldolgozott T oldi-m onda — p o ntosabban, m o n d ak ö r — k eletk ezésének és sz árm az ásá n ak kérdését, am i so rán a n ó grádi ered eztetés is nem egyszer felm erült. A T o ld i-m onda v izsg álatáv al kapcsolatos m eg állap ításo k te rü le té n több időszakos érv é n y ű k u ta táslez árással ta lálkozunk. — Toldi F eren cn ek és követő in ek az v o lt az állásp o n tju k , hogy a m i T oldink v alam i ködös, m itológiai ősvilági óriás —, d e leg ­ aláb b is az a n tik H éraklész (H erkules) és a b ib liai S ám son — em lék ét ő rizte meg. V elük szem ben G reguss Á gost és eg y re szaporodó h ív ein ek tá b o ra egy n y u g a t­ eu ró p ai, elsősorban francia ta la jb ó l s a rja d ó m o nda k e le tre k erü lé se m e lle tt tö r t lándzsát. L ényegileg ugyanezt, de a m o nda n ém e t ta la jb ó l v aló szárm az ásá t h ird e tte az u tá n H ein rich G usztáv. Ez a h áro m nézet v olt u ralk o d ó a m ú lt század hetv en es éveiben. A h áro m irá n y e g y ú ttal a z t is jelen tette, hogy a k érd és nincs m egoldva és ez ért ú j u ta k a t k eresv e igyekezett S ziládi Á ron a z t m egközelíteni, am ire neki K em ény Zsigm ond a k k o rib a n m ag áb a n álló feltevése a d o tt ösztönzést. K em ény Zsigm ond ugyanis részben Ilosvai, részben Bél a d a ta i alap já n , de főleg a T o ld i-m o n d a k ö v et­ kezetlen ség eire és jellem b eli v isszásságaira alapozva a z t állíto tta, hogy a m on d ai hős egy v aló b an é lt m agyar tö rté n eti szem ély, ak in ek cselek ed eteit n ép i, k ró n ik ás énekek a d tá k elő. S zilády Á ron, aki Ilosvai Selym es P é te r „Toldi”- já t a Régi M agyar K ö ltő k tá ra h a rm a d ik k ö tetéb en ki is ad ta, 1882-ben z á rta le k u ta tá s a it és azok ered m én y érő l a M agyar T udom ányos A kadém ia októberi ülésén, v a la m in t az Ilo sv ai-k ö teth ez ír t b e­ v ezetésében szám olt be. S zerin te Ilosvai Toldi tö rté n e té t azóta elv eszett h istó riá s én ek ek b ő l vagy k ró n ik ák b ó l ism erte meg. N yom ról ny o m ra k ö v ette Ilosvai elbeszélé­ sében a tö rtén eti vonatkozásokat. M egkisére lte elem ezn i a T oldi n evet, sőt fe lk u ta tta a T oldi és M iklós névhez fűződő m agyar hagy o m án y o k at is és ez ek et az ujgur, a ta tá r és a m agyar m esék k ap c so la táb a n is vizsgálta. Ez a m esek ap cso lat azo n b an nem n y ú jto tt kellő a la p o k a t és ek k o r te lje s egészében a tö rtén eti szem élyiség vizs­ g álatá b a fogott. M egállapította, hogy a X IV . században B ih a rb a n és N ógrádban is é lt tö b b Toldi család. F ö ltű n t neki, hogy a b ih a ri T oldiak k ö réb e n igen k e d v e lt v o lt a M iklós keresztnév. Igazolta, hogy az egyik Toldi M iklós 1354-ben pozsonyi főispán, a k it L ajos k irály , 1359-ben F irenzébe küld ö tt, hogy onnan, a b u d ai k irá ly i u d v a r szám ára, k ét oro szlán t hozzon el. Ez a Toldi M iklós 1365-ben ism ét F iren zéb en van, ah o l a „fehér csap a t”-n a k n ev ezett zsoldosok paran csn o k a, 1383-ben pedig szabolcsi főispán. Ezen u tóbbi a d a t m ia tt az onban k é te lk e d e tt Ilo sv ai a d a ta in a k te lje s h ite ­ lében, m e rt ő szerinte T oldi M iklós 1382-ben h a lt meg. S zilády Á ron ak a d ém iai előadásáról az E gyetértés cím ű n a p ila p 1882. o k tó b er 30-i szám áb an szám olt be. E kkor em elte fel sz av á t ugyanazo n lap n o v em b er 1-i szám á­ b an n ó g rádi földink, Jeszenszky S ándor, ak i a T oldi-m o n d a n ó grádi ere d eté n ek k é r­ dését, illetv e a z t v e te tte fel, hogy Ilosvai kölcsönzött-e a n ó g rád i m ondából, vagy pedig ez Ilosvaitól? Jeszenszky cik k e m egyénkben is v isszh an g ra ta lá lt és azt, alig m ó dosítva ra jta , a N ógrádi L apok és a H onti H írad ó 1882. n o v em b er 12-i szám a is közölte. Jeszenszky S án d o r cikkének az a legfőbb érdem e, hogy közölte a n ó g rád i T oldim on d a eg yik v á lto z a tá n a k bő k iv o n atát. E szerin t — p o n to k b a szedve — a m on d a így szól: 1. rész: l. S zén ah o rd ás idején, az ecsegi várb ó l, k a to n á k v o n u ln a k á t a toldi völgyön. P a ran c sn o k u k m aga a k irály , ak i m egkérdi a szénagyűjtőktől, hogy m e rre v ezet az ú t a hollókői v árb a ? — 2. M iklós fe lk a p ja a csa tló ru d a t és azzal m u ta tja 87 �m eg az irán y t. — 3. K ato n á n ak h ívják, de nem m egy el. — 4. M iklós elkeseredik, hogy a n y ja m inden sz erete té t b áty jára, L ő rincre p a z a ro lja , őt meg csak p a ra sz ttá neveli. — 5. Megöli b áty ját, aki a k irály kedves em bere. — 6. M iklóst elfo g ják és a b u d ai v á r b örtönébe zárják. II. rész; 7. Az ország nagy veszedelem be k erü l és a k irá ly n a k erős em b erek re v an szüksége. V isszaem lékezik a nag y erejű M iklósra. — 8. „S ta fé tát” k ü ld en ek érte T oldra, de nem ta lá ljá k . K erestetik m indenfelé. — 9. V alak in ek eszébe ju t, hogy a b u d ai v á r b ö rtönében raboskodik. — 10. A k irály elé vezetik, ak i m egkérdi tőle, hogy m egvan-e m ég a nagy e re je és hogy tu d n a -e nagy dolgokat cselekedni? — 11. M iklós bev allja, hogy a börtön elcsigázta, de ha jól táp lálk o zn ék , még egyszer p ró b á ra m erné ten n i erejét. — 12. M iklós egy ko n d ér k ását kér, megeszi, de csak h a t n ap m ú lv a tu d ja — h ét ko n d ér kása elfogyasztása u tán — a z t válaszolni a k irály n ap o n ta ism étlődő k érdéseire, hogy visszan y erte erejét. III. rész: 13. Toldi lova, am in börtönbe vetésére hozták, nem hagyta el gazd áját, h an em a n n a k börtöne k ö rü l „élősködött”. — 14. A lesoványodott „vén g eb ére” senki nem ü lt volna, de am ik o r M iklós a h á tá ra p attan , egyszeriben olyan p arip a le tt b e­ lőle, hogy álltá b ó l u g ra to tt vele k ere sztü l egy kaput. S ajnos Jeszenszky közlője ennél tö b b et nem tu d o tt m ondani és így nem tu d ­ ju k , hogy hogyan fo ly tató d o tt tovább a nógrádi T oldi-m onda, illetv e ez a v álto zata. Jeszenszky figyelm eztető cikke, am in ek nyom án érd em es le tt volna ak k o rib a n Toldon és környékén k u ta tá so k a t végezni — m á r csak a z é rt is, m e r t Ilosvai „T oldi”-já tó l sok v onásban e lté r — nem ta lá lt különösebb visszh an g ra iro d alo m b ú v árain k k ö ré­ ben. E nnek kettős oka is volt. S ziládynak sik e rü lt a b ih a ri Toldi M iklóshoz kötni a m onda szem élyét, G reguss irá n y á n a k követői pedig m ost, elfogadva a m ag y ar hőst, a z t kezdték keresn i, hogy m elyik fra n cia m ondai hőssel kapcsolatos elbeszélést a lk a l­ m azták a tö rtén elm i m ag y ar szem élyiségre. Hosszú ideig csaknem k izáró lag ez az irá n y z a t v olt a „hivatalos”. A fra n ciá s irán y k u ta tá sa in a k egyik legfőbb eredm énye, hogy sik e rü lt pontosan m eg h atározni Ilosvai Toldi m o n d á ján a k főbb részeit és így beigazolni, hogy tu la j­ d o nképpen több m ondából összeállított m o n d ak ö rrel állu n k szem ben. E szerint Ilosvai feldolgozása a következő részekre bontható: I. rész: (1— 162. sor): — 1. Toldi szárm azása, b á ty ja a k irály u d v a rá b a k erü l. — 2. Toldi odahaza elparlagiasodik. — 3. B á ty ja h azatér, Toldi m egöli b á ty ja egyik szolgáját. — 4. Toldi bujdosása. — 5. T alálkozása a k irá ly vitézeivel. N yom óruddal m u ta tja m eg az utat. — 6. Toldi ú ja b b gyilkosságot követ el. — 7. B u d ára indul. P esten m egfékez és a m észárszékre segít vonszolni egy b ikát. — 8. B udán a m észá­ ro sn ak segít h ú st cipelni, m a jd b e ju t a k irály i kon y h ára, ahol m osogat és vizet h o rd a D unáról. — 9. R údvetésben vesz részt. A k irá ly felfigyel ügyessségére és nagy erejére. B evallja bűneit. — 10. A k irály m egkegyelm ez T o ld in ak és e rrő l é rte síti az épp en o tthon időző b áty ját. — 11. T oldi an y ja, egyik szolgája által, kenyérb esü tv e, p én zt kü ld fiának. — 12. Toldi egy özvegytől, ak in ek az k é t fiá t m egölte, h írt h all a cseh bajnokról. Bosszút esküszik. — 13. A D una szigetére ladikozik, a csónakot visszarúgja, legyőzi és megöli a cseh bajnokot. — 14. A k irá ly öröm ében u d v ará b a fogadja. II. rész (163—212. sor): — 15. Toldi b eleszeret egy budai fő em b er ifjú özvegyébe, a k in ek nem nyeri el a tetszését. — 16. Az özvegy csúfot űz Toldiból, ak i egyszál ingben, a n y ito tt ab lak o t ta k a ró k á rp ito t díszítő oro szlán ra — az özvegy b iz ta tá sá ra — 88 �ráu g rik , de az u tc á ra pottyan. — 17. Egy la k ato s ru h á t ad neki. — 18. A lakatos ráveszi, hogy ra b o ljá k ki egy a k k o rib a n m eg h alt herceg lán y sírjá t. — 19. T oldi fe l­ em eli a h atalm as sírkövet, beu g rik a sírb a és k iad o g atja a d rág aság o k at. A lakatos rálö k i a s ír sz á já ra a nehéz követ. — 20. Toldi a sír foglya, de nagy erőfeszítéssel, k isz ab a d ítja m agát. II. rész (213—304. sor): — 21. A n ém et császár hód o lásra és ad ó fizetésre szólítja fel a m agyar k irály t. — 22. A budai h ad itan á cs lá tsz a tra való m eghódolást és u g y an ­ ak k o r, azonnali tá m a d á st h atáro z el. — 23. A k irály , félve, m eg jelen ik P rá g á b a n a cselről m it sem sejtő, tizenegy hűb éres k irály átó l k ö rü lv e tt császár előtt. — 24. H íre érkezik, hogy a m ag y ar sereg bev ette P rág át. Toldi a hírhozót, a köntöse u jjá b a r e jte tt buzogánnyal agyonüti. — 25. A nagy zajból a császár is m e g tu d ja a tö rté n ­ tek et. — 26. A m ag y ar k irály fölényesen kezd viselkedni és a császár u rá n a k és p a ­ ran c so ló já n ak je len ti ki m agát. — 27. A császár, zav aráb an , a z t igyekszik m agyarázni, hogy m inden csak tré fa volt. — 28. T o ld i e lő rá n tja buzogányát, a m ire a császár, tizenegv k irá ly á v a l együtt, m egijed. — 29. F eje t h a jta n a k a m a g y ar k irá ly elő tt és így békésen intéződik el az ügy. IV . r ész (305—404. sor): — 30. Az öreg Toldi m a g ára v o n ja a k irá ly h a ra g já t és k eg y v esztett lesz. — 31. N agy u d v ari ünnepségek Újhelyen. Az ország cím eréé rt v í ­ v o tt h arc b an egy olasz lovagnak kedvez a szerencse. — 32. Toldi h írt kap a vesze­ delem ről. Á lru h á t ölt és m ég egyszer p ró b á ra indul. — 33. Toldi b a rá tru h á b a n , o r­ m ó tlan fegyverekkel, legyőzi az olaszt. A k irály nem engedi, hogy fe jé t vegye — 34. Az ország cím ere m eg van m entve. Toldi újból a k irá ly kegyeibe ju t, de nem m a ra d az u d v arb a n , h an e m hazam egy falu jáb a. — 35. É vek m ú lv a fontos ta n ác s­ k ozásra h ív já k a k irály ud v aráb a. — 36. Öreges, egyszerű m egjelenése g ú n y ra in gerli az apró d o k at. — 37. Toldi h a ra g jáb a n , a m ente u jjá b a r e jte tt buzogánnyal, szétü t közöttük. H árm a n nyom ban m eghalnak. — 38. F elh áb o ro d o ttan ro h an a k irály elé és sértő, d u rv a sz av a k k al illeti az u ralkodót. — 39. B úcsúzás n élk ü l o tth a g y ja az u d v art. — 40. Még k é t esztendeig él N agvfaluban, ah o l vitézi szokás sz erin t te ­ m etik el. B irk ás Géza, Solym ossy S ándor és T olnai V ilm os k u ta tásaib ó l k id erü lt, hogy Ilosvai „Toldi”-já n a k első része a fra n c ia lovageposzok X I—X III. századi v irá g ­ k o rá t megelőző fra n c ia hősénekekkel m u ta t fel rokonvonásokat. Így p éld áu l Toldi ifjú k o ri élm ényei az ifjú P arciv á lév a l azonosak és ezek az azonosságok a következők: — 1. A re tte n tő e re jű ifjú P arciv al, táv o l az u d v artó l, özvegy éd esan y ja m ellet nő fel, p ara szti környezetben. — 2. S u h an c k o ráb a n ta lálk o zik az u ta t kérd ező lovasokkal. E lh atáro zza, hogy ő is lovag lesz és elin d u l a k irá ly u d v ará b a. — 3. Ú tjá b an gyász­ ru h ás nővel találkozik, ak in ek m egigéri, hogy h a lo ttjá é rt bosszút áll an n a k legyőző­ jén. — 4. A k irá ly székhelyére érve, legyőz egy, az u d v a rra l ellenséges lovagot. — 5. E nnek ju ta lm á u l a k irá ly lovaggá üti és felveszi környezetébe. — A hasonlóság, Ilosvai feldolgozásával kapcso latb an , kétségtelen, de m á r nem en n y ire szem betűnő a n ó g rád i T o ldi-m onda Jeszenszky-féle változatával, sőt — a legtöbb elem ét te k in tv e — azzal k ap cso latb a sem hozható. Igen figyelem re m éltó és a m onda n ó g rá d i eredeztetésév el k ap cso latb an k iin d u ­ lásul szolgáló v olt B irkás G ézának az E tnográfia 1912. év fo ly am áb an m eg jelen t tan u lm á n y a, am elyben Ilosvai „Toldi”-já n a k az olasz és a fra n c ia R a in o u a rt­m o n d ák ­ k al való k ap c so la tát vizsgálta. E zekben a következő főbb vonások k ü lö n íth ető k el: — 1. M ostoha körü lm én y ek között n evelkedve lesz kiv áló hőssé. — 2. A testv érév el való v iszálykodás m ia tt gyilkosságokba kev ered ik és elb u jd o sik hazulról. — 3. A 89 �k irá ly k o n y h ájára k erü l, ah o l m u n k á t végez .— 4. Egy to rn a já té k alk alm áv al, re tte ­ n etes erejével, m a g ára tere li a k irá ly figyelm ét. — 5. Egy szigeten p á r b a jt v ív és a T oldiéhoz hasonló m ondással rú g ja vissza a vízbe a csó n ak ját. — 6. B a rá tru h á b a n vitézkedik. — 7. A gúnyolódó u d v ari em b erek közü l tö b b ek et agyonüt. — 8. Ó riás­ erejű , részeges, du h aj, k ü lse jé re m it sem adó, de a la p já b a n véve jószívű lovag. — Ez a m onda, am in ek h az án k b a való k erü lé sére délszláv k ö zv etítést té telez ett föl B ir­ kás, m á r Ilosvai „Toldi”-já n a k negyedik öregkori részére is ad felv ilág o sításo k at, A k irály i k o n yhán való szereplése pedig egy ó-w alesi (kym r k elta) nyelv en ír t prózai m esével való k ap c so la tra is rá m u ta t. M ielőtt rá té rn é k a R a in o u a rt-m o n d á k k al k ap c so la tb an a n ó g rád i sz á rm a z ta tá s k érd ésének ism ertetésére, r á kív án o k m u ta tn i a m ásodik részben foglalt, csúfosan végződő szerelm i k a la n d és a sírra b lá s m eséjének k ap c so la taira is. Ilosvai — a k u ta tó k sz e rin t — u g y an azt a m otívum ot ra g a d ta itt meg, am ely ik — b á r csak n a ­ gyon h alv án y a n — Boccaccio D ek a m ero n ján ak m ásodik n ap i ötödik n o v ellájáb a n — A ndreuccio da P eru g ia N ápolyba jön, hogy lo v a k at v ásáro ljo n , egy éjszak a so rán h áro m szor k e rü l kem ény veszedelem be, v alam en n y ib ő l m eg m en ek ü l — v an elb e­ szélve. Az itt előforduló sírra b lá s különben a lovagreg én y ek n ek is g y akori epizódja, de az egész novellatíp u s ő sa lak ja m e g találh a tó az „Ezeregy é jsz a k a ” legrégibb v á l­ to zatáb an is, „A púpos tö rté n e te ” cím ű elbeszélésben. A h a rm a d ik részben fo g lalt p rág ai k alan d viszont egy X II. századi spanyol, Cid lovagról szóló hős ének b en b ír hasonló v o násokat feltü n tető p árhuzam m al. Ezek a k u ta táso k és feltételezések igazolni lá tszo ttak a T o ld i-m o n d ak ö r fra n cia ered etét. Ez a felfogás v á lt uralk o d ó v á és Solym ossy S án d o r „A M agyarság N é p ra jz a ” cím ű, az 1930-as évek d ere k án m eg jelen t nagy m ű h a rm a d ik k ö tetéb en is en n ek ad o tt hangot. F o ly tak az irodalo m tu d o m án y i viták, de m egyénkben tö re tle n ü l élt a h ag yom ány — am ib en Bél M átyás közlésének is része v o lt —, hogy Toldi M iklós toldi szü letésű és en n ek a fa lu n a k egykori földesura. E nnek a nézetn ek egyik szép, költői rem in isz­ cen ciája az, hogy am ik o r 1849 őszén a C serh át falv a ib an bujdosó N agy Iv án szep­ te m b er 20-án A lsótoldon töltve az éjsz a k á t — a m in t az a P alóc M úzeum ban ő rzö tt k éziratos k ö tetéből is k id e rü l — versb en em lékszik m eg T oldiról: „Ha tú lv ilág ra le h et a szót h allan i, / H a llja m eg enyim et, kelm ed, vitéz Toldi, / S m o n d ja m eg: igaz-e, m it a hagyom ány m ond, / Hogy e fa lu h a jd a n kelm ed b irto k a volt? / S igaz-é, hogy a kelm ed P ejk ó lovának, / T anyái a szem etes dom bok v alán a k ? / S h a k elm ed oly erős volt, m ik ép a h ír m ondja, / M ért m in d en gazfit tőstől ki nem irta ? / Oh, ki k e lle tt volna irta n i a gazfajt! / M ost nem teremett v o ln a an n y i m á k v irág o t m a j d ! / Így, ekkép le tt vo ln a kelm ed igaz v ité z ,/O h , de m o st a sok gaz m ia tt a haza elvész!” N agy Iv án verse a m enekülő, üldözői elől bujdosó — k ö ltő n ek induló, de tö r ­ ténésszé le tt — férfi csiszolatlan költői alkotása. A T o ld i-m o n d a ere d eté n ek k é r­ dése azonban később sem hag y ta nyugodni. T ö rtén e ti k u ta tá s a i so rán p ed ig a r r a az ered m én y re ju to tt, hogy az v aló jáb a n a nógrádi toldi T holdy család d al v an k a p ­ csolatban. E red m én y eit — rö v id összefoglalásban — a h a lá la u tá n m egyénk á lta l k i­ ad o tt, „N ógrád v árm egye tö rté n e te az 1544-ik évig” cím ű m űvéb en a d ta közr e. E l­ m ondja, hogy a T holdyak m egyénk ősi család jai közé ta rto zn ak . E re d etü k egész a X II. századig felvihető. A család n em csak a k é t Toldon, de K éren is b irto k o s v o lt és ezért k é t ága különböztető meg. A X III. századb an é lt Já n o sn a k a fiá t T am ás­ 0 9 �n a k h ív ták . E n nek fia az I. L ajos k irá ly id ejében é lt M iklós, ak i 1381-ben is sz e ­ repel. E nnek a M iklósnak k é t fia volt, G yörgy és János. „A hagyom ány — ír ja — a híres e re jű Toldi M iklóst is e n n e k a csalá d n ak ta g já u l kö v eteli.” Az teh át, hogy Toldi M iklós és G yörgy a X IV . század b an nem csak a b ih ari, han em a n ó grádi T oldiak k ö réb e n is volt, N agy Iv án csalá d tö rtén e ti k u ta tá sa i nyo­ m án, a tö rtén észek kö réb en ism e rtté vált. A m ikor te h á t 1912-ben m e g jelen t B irkás G éza ta n u lm á n y a az olasz és fra n c ia R a in o u a rt-m o n d á k k a l k ap cso latb an és azok h azán k b a k erü lé sét délszláv közvetítéssel m ag y arázta, K arácso n y i János, a m ag y ar középkor egyik legkiválóbb ism erője — a k it legkevésbé sem le h et n ó g rád i lo k á l­ p atrio tizm u ssal m egvádolni, hiszen életén ek ja v á t B iharban . N agy v árad o n tö ltö tte — ezt a k ö zv etítést ta g a d ta és lá n d zsá t tö r t a T o ldi-m onda nógrádi eredete m ellett. K arácsonyi, az E th n o g ráfia 1912. évfolyam ában, felh ív ta a fig y elm et a rra , hogy a m a g y ar u ra k k örében a X II. és X III. században nagy elő szeretettel h aszn á lták a R a d n ó t szem élynevet, am i nem m ás, m in t a fra n c ia R a in o u rt — R eginhold m ag y ar m egfelelője. Ez a fra n c ia lovagnév — vélem énye sz erin t — a fra n c ia szárm azású p rem o n tre szerzetesek ú tjá n k e rü lt hazánkba, elsősorban pedig Nógrádba. M egyénkben v o lt u gyanis birto k o s a K ökényes—R adnót nem zetség. E rrő l ő „A m a g y ar n em zetség ek ” cím ű m ű v e 1901-ben m eg jelen t m ásodik kötetében k im u ta tta , hogy a K épes K ró n ik a á llítá sá v a l szem ben, m ivel K ézai nem tu d a rró l sem m it, nem spanyol ere d etű és, hogy E rd ély b en és az ország keleti részeiben is birtokos volt. E bből a m egyénk d élkeleti részén b irto k o s nem zetségből szárm az o tt az a K ökényes, ak i 1146 és 1150 között esz­ terg o m i érsek v o lt és az a M ikodin, aki 1183 és 1186 között győri püspök. Ez a M ikodin — 1179 előtt, még székesfeh érv ári p rép o st k o ráb a n — te lep ítette Garábra, T old fa lu szom szédságába, a lo th a rin g iai V alroiból szárm azó p rem o n treiek et. A nó grádi G aráb az összes m agyarországi p rem o n tre i m onostorok an y am onostora, ah o n n é t k ezdetben a tö b b iek benépesültek. A p rem o n tre i m o n o sto ro k n ak a Zagyva völgyében egész fü zérü k helyezk ed ett el: G aráb, K ökényes, H atv an . Ján o sh id a. M ivel pedig a R a in o u a rt—R eginold m onda éppen a X II. és X III. század b an v o lt igen el­ te rje d t F ran ciao rszág b an , m i sem term észetesebb — ír ja K arácso n y i —, hogy a p rem o n tre iek m a g u k k al hozták ezt a keresztnevet, am ely az ő b iz ta tá su k ra te rje d n i k ezd ett a m a g y ar fő ú ri családokban, hiszen N ógrádon kívül, a X III. század első felére, m á r az ország legkülönbözőbb v id ék ein is v o lta k kolo sto raik . K arácso n y in ak ezt a p rem o n tre iek általi R ad n ó t n év és ezzel egybefüggő m o n d aterjesztési elgondolá­ sá t Solym ossy is m ag áév á tette. B irk ás és K arácsonyi ta n u lm á n y a in a k a m egjelenése u tá n öt évvel te tte közzé fe lh ív á sá t a N ógrádi H írlap 1917 novem b er 18-i sz ám á b an földink, F a rk a s P ál, aki a k k o r az ú jp e sti gim názium ta n á ra volt. F a rk a s ism e rte tte a B irk ás és K arácsonyi á lta l fe lv e te tte k e t és k ije le n tette, hogy a T o ld i-m o n d á t „mi, n ó g rád iak , m a g u n k én ak v allju k . N em csak patriotizm usból, h an e m a z é rt is, m e rt a n ó g rád i Told fa lu és az. o tt szóbanforgó T old i-m o n d ák m e lle ttü n k b iz o n y íta n ak ”. K éréssel fo rd u l teh át, „kü­ lönösen G aráb és T old vid ék én ek intellig en tiájáh o z, legyenek kegyesek a n ép k ö réb en T oldi u tá n tudakozódni és a r á vonatkozó m o n d á k at és ap ró sá g o k at — pl. T engődik, m in t Toldi M iklós lova a szem éten — v ele közölni”. Azt, hogy F a rk a s P á l felh ív á­ sá n ak le tt-e eredm énye, vagy hogy m i v o lt az eredm ény, ed dig n em sik e rü lt m eg­ állap ítan o m . Az, hogy jó nyom okon in d u lt el, kétségtelen, hiszen pl. a c serh átszen tiváni H istoria D om us is ta rta lm a z T o ld ira vonatkozó feljegyzést. Ez a h ő st M átyás k irá ly k o rá b a helyezi. M ivel azonban X V III. század végi bejegyzés, kérdés, m en n y i­ ben B él M átyás tu d ó sításá n ak az átv étele? A negyvenes években K ardos T ib o r foglalta össze röv id en a T o ld i-m o n d á ra vo­ 91 �natkozó k u ta táso k eredm ényét, a „K özépkori k u ltú ra , középkori k ö ltészet” cím ű m ű ­ vében. H ivatkozik a rra , hogy B án Ala d á r m á r k ét év tized d el azelő tt m egírta, hogy az ősi észt m ondavilág a „K alev fiá ”-b a n és a „T oll”-b an a mi T oldinkhoz m eg ­ lepően hasonló alak o k ró l tud. A mi Toldi M iklósunkhoz és család jáh o z te h á t m ár előzőe n epikus cselekm ény ta p ad h a to tt. A T oldiak valószínűleg az ősi K ökényes— R adnót nem zetség nógrádi ágából sz a k a d ta k B ih arb a. Az ősi m onda a család egy fölem elkedő vitéz ta g ja körül jegecesedett ki, aki te tejéb e n m ég a n ép m esei M iklós n ev et is hord ta. K ard o sn ak — a részletektől e ltek in tv e — az a vélem énye, hogy az „alakuló költői tárgy, a család p á rto lta szerzetesren d kezén, a k o lo sto rb an e l­ te m e te tt n ag y ú rn ak tu la jd o n íto tt fegyverek és ere k ly ék h atása a la tt európai irodalm i fo rm á k a t n y e rt”. K ardos összefoglalása szerencsésen old o tta m eg a különböző n ézetek közös n e ­ vezőre hozását és igen fontos benne az, hogy a rokon észt n ép n él élő, hasonló m ondai hősökkel való k ap c so la tra is rá m u ta to tt. N em tag ad ja, sőt bizonyos m érték ig — gyö­ k ere it te k in tv e — elism eri a nógrádi ered etet, csak a szem élyhez fűzést k apcsolja a b ih a ri T oldia khoz. K ardos T ibor észrevételeinek legfontosabbika azonban az, hogy b á r elism eri, hogy Toldi ifjú k o ri te tte i és a különböző fra n c ia és nyugati lovagregények közt van m otívum beli hasonlóság, de „m indezek az elem ek m á r egy m eglévő m ag y ar epikus tá rg y a t ölelnek k ö rü l és a la k íta n a k tu d a to sa n ”. V élem ényem sz erin t ezek a nyugati e re d e tű lovagregényi elem ek a X II. századi és X III. század eleji k irály i u d v a ra in k b a n ren d e zett költői versenyek, szinte tro u b a d o u r találkozók alk alm áv a l k erü ltek hoz­ zán k és h a to tta k an n y ira , hogy n ag y ú ri csalá d jain k k ö réb en a R ad n ó t név d ivatossá lett. A m onda, vagy m ondakör, m agyar te rü le te n való m egléte m e lle tt is v an n ak érveim . H a figyelm esen végig elem ezzük az Ilosvai-féle „Toldi” h a rm a d ik részét (213— 304. sor) feltűnő hasonlóságot ta lá lu n k az o tt elm o n d o tt esem ények és X I. századi tö rté n e tü n k esem ényei között, am ik o r a n ém et—róm ai császárok, P é te r és S alam on k irály o k idej ében, h ű b éresü k k é a k a rtá k ten n i a m a g y ar k irály o k at. A csel pedig, a m it a budai h ad itan á cs elhatároz, igen jellem ző a pogány m ag y aro k lesből tám ad ó hadviselési m ó d jára, vagyis az ellenség félrevezető eszközöket alk alm azó legyőzésére. Egy lényegtelennek látszó m otívum , a császárt övező tizen eg y h ű b éres k irály , pedig em lék eztet az a v a r előkelők sírjá b a n ta lá lh a tó ran g jelö lő tizenegy nyílhegyre, illetve nyílvesszőre. Úgy vélem , hogy ez a m ond arészlet egy h u n —a v a r—pogány m ag y ar kori m o n d á n k ra vezethető vissza, am ely n ek utolsó fázisa a XI. századi P é te r vagy S alam on k irály o k á lta li m egalázkodással szem beni népi igazságszolgáltatás valam in ő költői m egfogalm azásának XIV. századba való áttelep ítése. Ez az észrev étel éb resz­ te tte fel bennem a gondolatot, hogy v ajo n n incs-e k ap cso lat a h u n —a v a rk o ri népi hagyom ányok és a m ag y ar m ondai hagyom ányok között? A k érdés felvetése jogos. A zt nem csak B ánnak, az észt nem zeti k ö ltészetrő l íro tt ta n u lm á n y ai révén ism ertté vált, a m i T oldinkhoz hasonló hősöknek m egléte, de az is m egengedi, hogy h az án k te rü le té n szám os olyan hely n év van, am ik az észt nyelvből m a g y arázh ató k meg, a m in t a z t a P alócföld 1965. évi szám aib an jeleztem . Szükséges ez a felvetés m á r csak az ért is, m e rt a T o ld i-m o n d ak ö r külföldi kap cso la­ ta in a k felism erése óta nyilvánvaló, hogy az — e re d e té t te k in tv e — nem kö th ető 2 9 �egyetlen néphez sem , m e rt — elem eit te k in tv e — közös kincse az eu ró p ai k u ltú r ­ körnek. E zért te h át, hogy az egyes n ép e ke n belüli m eg jelen ését tisztázzuk, nem a n n a k a k u ta tá s a a fontos, hogy hol keletk ezett, h an e m az a m egválaszolandó, hogy m iért ehhez vagy ah h o z a hőshöz fűződik, vagyis m ik a n év n ek és az esem ényeknek a kapcsolata. E nnek feld e rítése tisz tá z h a tja a m onda elem ei, egy-egy nép k örében való fe lb u k k a n á sá n a k idejét. H elyes u ta k o n in d u lt el te h á t Sziládv Á ron, am ik o r m eg k ísérelte elem ezni a Toldi nevet. H azán k b an nem csak B ih arb an és N ógrádban, han em a D u n án tú lo n is v o ltak T old n evű települések. F eltételezhető, hogy ezek m indeg y ik éb en é lt a T oldi-m onda. Az is feltételezhető, hogy a T old név jelen tése az „ügyes” vagy „vitéz” érte lem m el b írt és így az a h u n —a v a r k o rb an a ku ltik u s, b irto k jelö lő hely n ev ek közé tarto zo tt, A n ó grádi Told dal kapcso latb an , an n a k h u n —a v a r kori e re d e té t illetően, n éh án y észrev étellel tartozom . S h ira to k i K u rak ich i ja p á n történész 1902-ben, a M agyar T udom ányos A kadém ia ülésén elő ad ást ta r to tt a közép-ázsiai fejedelm i elnevezésekről. E nnek so rán igazolta H irth F rigyes n ém et o rie n ta lista m e g állap ításá t, hogy a K o rea h a tá rá n é lt h iu n g n u nép azonos a hunokkal. A hu n o k v itté k m ag u k k al n y u g a tra a ja p á n n a l ro k o n ókóreai n y elvből szárm azó kán és kagán, ’ú r’ és ʼfeje d ele m ’, m éltóságneveket. A h u n o k n ak a h iu n u n g n u k k a l való azon osítása azó ta a tö rté n ele m m űvelői k ö réb en általán o sa n elfogadott. Az is nyilvánvaló, hogy a hunok nem csak az ókóreai m éltóságneveket, h an e m ókóreai és ó ja p án sz av a k at is m ag u k k al v itte k n y u g atra, m ivel ez volt' az an y a n y elv ü k. Az m á r régen fe ltű n t nekem , hogy a m ag y ar nyelv szókincsében m in teg y 2500— 3000, a m agyarországi h elynevek közül pedig több száz azonos vagy közel azonos a ja p á n és koreai szavakkal. N épi k o n tin u itással és jelentő s szóátvétellel állu n k te h á t szem ben. Ezt bizonyítja, hogy egész kifejezések et — m o n h atn án k , közm o n d áso k at — is á tv ettü n k , an élk ü l, hogy azoknak szószerinti m ag y ar érte lm ü k lenne. Pl. az „ihaj, csu h aj, f a h a j” tré fá s fö lk iá ltás a m ai ja p án nyelvben — a h iv atalo s ro m an izált á tírá s t h asználom — ihai, shuhai, fu h a i = ʼengedetlenség, egy k u p a bor, tö n k rem enés’. Á tv ettü n k k u ltik u s dolgokat is. Pl. a nógrádi fo lklórhoz ta rto zó kisze b ábú nevén ek ja p á n m egfelelője kisei (kiszé), am i ʼle lk eʼ-t, de ʼfogadalm i a já n d é k ’-ot, sőt ’zálog’-ot is jelen t. Ez a szó és szokás n yilván a nyug ati szláv o k n ál is h u n —a v a r örökség. A Nagy K ároly elő tt m egjelenő, m e g k eresztelk ed ett a v a r fejedelem , a tu d u n neve jelen tése koreai nyelven ʼp á rtfo g á sʼ és n y ilv á n a t u d u n hada összetétel, ʼp á r t­ fogás, védelem a la tt álló ’, első felével állu n k szem ben. A m ag ya r kirá ly szó ja p á n m egfelelője kerai, am i ’v azallu s’-t, ʼhűb éres feje d elm eʼ- t jelen t. A m a g y ar katona, ak i ek k o r k ard o s em ber, ja p á n m egfelelője ka ta n a , azaz ’k ard '. R engeteg az olyan szavunk, am elyek szabályos v álto zá so k at m u ta tn a k . Pl. a m ag y ar víz ja p á n m eg­ felelője m izu. A ja p á n szókezdő m -h a n g ugyanis a m a g y ar szavak egyrészében szó­ kezdő v-h a ng, és a ja p á n szavak zöm ükben m ég m a is szerves egészet k épeznek a szóvégi u-hanggal, am i a m ag y arb an m á r rég en lekopott. Sok olyan szav u n k van, am i teljesen azonos alakú, de p o ntosan ellen tétes értelm ű . Pl. a m ag y ar haszon ja p án m egfelelője hason, de o tt ʼk á r ʼ a jelentése. F ö ld rajzi n ev ein k közül is sok az olyan, am elyek a h u n —av a rk o ri telep ü lésren d b e n élő különböző n y elv ű nép ek nyelv én fe­ jezi ki ugyanazt. Pl. H eves m egye neve ere d etileg h ad re n d i névből le tt terü letn év v é. A heves h ad re n d i név b alti, fin n és illir m egfelelője az Eger h ad re n d i és helynév. E g er v áro sa H eves m egye székhelye. H eves m egye tiszán tú li részein ek a neve K em ej v o lt a középkorban. A ja p á n k e m m e i ʼvitéz, bátor, se ré n y ’ értelem m el bír. P ontosan ʼh ev e stʼ je le n t a jap án setsu. am i a Szecső helyn ev ein k eredője. 93 �M indezek feljo g o sítan ak a rra , hogy a nógrád i T old falu n é v e re d e té t a h u n — av a rk o ri ja p á n —koreai nyelvcsoport köréből szárm azó k között is k eressük. A k o reai ttolda (talda) ʼreszketni, rem e g n i’ fé ln i’-t jelen t, te h á t po n to san az ellen k ező jét an n ak, am i T oldi M iklóst jellem zi. M in d já rt m ás azonban az értelm e, h a a z t a te le­ p ü lésren d en belül nézzük. A zt, hogy itt v olt ilyen nyelvi elem ek et ta rta lm a z ó te ­ lepülésrend, k id e rü l a P alo tással n yugatról h atáro s D engeleg nevéből. A ja p á n den ʼp a lo ta ʼ, a k eri — a ja p á n r = m ag y ar l — pedig ’te lp ü lé s’, vagyis a hely n év je le n ­ tése ʼpalota, p alotás telep ü lés’, am in ek pontos fo rd ítása Palotás községünk neve. M árm ost T old fa lu neve, az esetben, ha a P ásztó fölö tti H asznos neve, ép p úgy m in t P alotásé, m ag y ar névadás, a k k o r szószerint v aló b an ʼfélén k et, g y áv á tʼ jelen t. M ivel azonban H asznos és T old neve k u ltik u s b irtoknévad ás, e z é rt T old neve ʼvitézt, b á tr a t’ jelen t, m e rt a telep ü lésren d en belül a tükörkép, vagyis a valódi jelen tés ellenkező érte lm e az érvényes jelentés. A fen ti kis eszm efu ttatással csak a z t szándékoztam igazolni, hogy so k k al n a ­ gyobb n y elv ü n k b en és n y ilv á n m ese- és m o n d av ilág u n k b an a h u n —a v a r hagyom ány, m in t ahogy azt eddig figyelem be vették. A rra szintén ki kell térnem , hogy a nógrádi T o ld i-m o n d a k u ta tá si k ö réb e való ­ színűleg be kell vonni a S ám son — m ásképpen F ejé rk ő — v á rá v a l k apcsolatos m on­ dát. E szerin t a v á r és S ám sonháza falu n ev ét a ttó l a S ám sontól k ap ta, ak i 1132 köriül é lt és II. B élával szem ben B orics herceg p á rtjá h o z tarto zo tt. Ez a Sám son, m iv el az u ralk o d ó v al többször volt kom oly összetűzése, egyszer b e tö rt a k irá ly sá trá b a , hogy felelősségre vonja. Egy B uda nevű főúr azonban m eg u g raszto tta Sám son u ra t, aki ekkor, duzzogva, fa lu já b a m enekült, ahol aggodalm áb an é p íte tte a v árá t. N em ü l­ dözték, n em b á n to tta senki és békében h a lt m eg b irto k án . A m onda, a m it sem okleveles, sem k ró n ik ás ad a to k nem igazolnak, és a m it Réső E nsel S án d o r közölt a N ógrádi H írlap 1880. évfolyam ában, a valóság látsz atá v al b ír és n y ilv án összefüggött az 1132. évi véres a ra d i országgyűléssel, ahol a lem észáro lt országnagyok so ráb an n y ilv án vo ltak n ó g rád iak is. E n nek ellen ére nagyon sok hasonlóság v an a m on d a és Ilosvai „Toldi”-já n a k negyedik része között (305—404. sor). S ám son és az öreg Toldi eg y a rán t m e g tám ad já k a k irály t, m ind a k e tte n fa lu ra v o n u ln ak , ah o l b ék én h a ln a k meg. Az am i a Sám son és a Toldi közötti p á rh u z a m o t ta lá n szin tén m egerősíti az, hogy a ren d k ív ü l erős b ib liai S ám son n evét viseli, am i m á r n y ilv á n k eresztén y h atás, m íg Toldi „a nem rem egő”, a pogánykori vitéz e m b ert je len tő nevet. E g y általán nem világos a kap cso lat Ilosvai „T oldi”-já n a k m ásodik része (163— 212 sor) és a Sám son és D elila tö rté n e t között, de ez a Toldi részlet szin te egy m e g fo rd íto tt D elila esetn ek tű n ik fel szem eim ben és nem lehetetlen, hogy v aló b an így is van. A T o ldi-m ondakör és n y u g ateu ró p ai ro k o n aiv a l k ap cso latb an m ég n em v izsg ál­ tá k m eg a z t a lehetőséget, hogy ezek a m ondák k eletrő l k e rü lte k n y u g atra. V élem é­ nyem sz erin t ezt a k eletrő l n y u g a tra k e rü lé st — leg aláb b is tö b b m o tív u m u k a t ille­ tően — van jo g u n k feltételezni, hiszen ilyen h u n —av a rk o ri elem ek a n ém et N ie­ b elu ngenliedbe is b elekerültek. Sasinek, a sz ázadfordulónak egyik legkiválóbb szlovák történésze, az egyik 1905-ben m e g jelen t ta n u lm á n y áb a n N agy K áro ly császár éd esan y ján ak , B e rtá n a k a tö rté n eté v el foglalkozott. A V ita C aroli M agni 742-re vonatkozó a d a ta a la p já n m e g ­ állap íto tta , hogy K ároly In gelheim ben sz ü le te tt és hogy éd esan y ja ungara, azaz h u n volt (N atus in Ingelheim , cui B e rta fit U n g ara m ater). A zt is m e g állap íto tta, hogy n y ilv án azoknak a h u n o k n ak a köréből szárm azott, ak ik P a u lu s D iaconus sz erin t m á r 590-ben a K arn i-alp o k és az A dria között la k ta k és ak ik rő l a Pó s í k ság áró l a Száva 94 �völgyébe vezető u ta t via H u n n o ru m n ak . vagy stra d a U n g aro ru m n ak nevezték. E rrő l a F o ro ju liu m és T icinum közti te rü le te n élő h u n o k ró l M arch ia H u n g aria e-n ek is n ev ezték ezt az őrgrófságot. S asinek csodálkozott azon, hogy a m ag y ar tö rtén észek m ég n em sa já títo ttá k ki B e rtát, a m it ő v iszont n y om ban m eg tett, és m iv el a h u n ő rg ró fság o t később M archia W in id o ru m n ak is nevezték, m e g állap íto tta, hogy Nagy K áro ly éd esan y ja szláv volt. S v ájcb an, a n n a k fra n c ia és n ém et n y e lv h a tá rá n , ugyan csak éltek hunok. H az án k ­ b an e rrő l először a T u d o m á n y tár 1834. évi közlése a la p já n szereztek tudom ást. H or­ v á th M ihály 1853-ban el is u ta z o tt a W alles cantonba, ah o l főleg az A n n iv ersi­ völgy ben k u ta tta nyom aikat. T a lá lt is feltű n ő h an g tan i sa játo sság o k at és a m a g y ar­ hoz hasonló vagy azzal azonos h ely- és család n ev ek e t, am irő l 1868-ban, a kisebb tö rté n eti m un k ái h a rm a d ik kötetében szám olt be. A h u n o k S v ájcb a telep ü lésérő l az 1488-ban k ia d o tt M e isterlin -féle n ü rn b e rg i k ró n ik a is m egem lékezik és az idő­ p o n to t 470-re teszi. L o th a rin g iáb a n is E lszászban is v o lta k h u n települések. E zekről K a rl L ajos szá­ m o lt be a S zázadok 1908. évfolyam ában. K özülük sz árm az o tt az a H ungar, aki 856 és 866 k ö zö tt u tre c h ti é rse k volt. A v erd u n i egyházm egyében levő o rv ali cisztercita ap á tsá g o t pedig 1203-ban gazdag adom ányokkal, köztük a T e rra U n g eri-n ek n ev ezett fö ld te rü le tte l, halm o zta el H u ngerus de C herves úr. Ezen a v id ék en k ü lö n b en igen g y ak o riak v o lta k a H u n g er vagy U ngerus családnevek. A zt hiszem ez a h áro m a d a t is elegendő a rra , hogy a T o ld i-m o n d a egyes m o tív u ­ m ain ak , vagy m a g án a k a m o n d á n ak n y u g a tra k e rü lh e té sé t valószínűvé tegyék. Ez esetb en a X II. és X III. század fo rd u ló ján a m agyar k irá ly i u d v a rb a n m egforduló n y u g ati énekesek tu la jd o n k é p p en csak új elem ekkel gazdagítva hozták vissza a R a in o u a rt-m o n d á k at. Összegezve az elm o n d o ttak at, vélem ényem a következő: — 1. A T o ld i-m o n d ak ö rn e k alap m o tív u m ai nagyon sok n ép m o n d a v ilág áb an fellelhetők. — 2. H azán k b an a T old n ev e t viselő községek és kö rn y ezetü k lakossága, v a la m in t a T oldi n ev e t hordozó családok kö réb en helyi, illetv e családi hagyom án n y á le tt a n á lu n k h u n — av a rk o ri ered etű , ’hős’- t je len tő név. — 3. A R a in o u a rt-m o n d a n em a n n y ira a p re ­ m o n trei szerzetesek, m in t in k á b b a m a g y ar k irály i u d v a rb a n m egforduló n y u g ati daln o k o k és énekm ondók ú tjá n te rje d t el az előkelők kö rében. — 4. A T o ld i-m o n d a n em n ó g rád i eredetű, de n ógrádi helyi h ag yom ánnyá v á lt és évszázadokig elevenen é lt az em lékezetben. A T o ld i-m onda népi fen n m a ra d ása és népi m esem o tív u m o k k al való összeszö­ vődése azt bizonyítja, hogy — szórakoztató „k alan d reg én y ” jellegén k ív ü l — k ife je ­ zője v o lt a n n a k is, hogy m ik é n t a nem zetség legkisebb tag ja, úgy a jo bbágysorsban élő p ara sztság sem tu d ja h ely zetét m egváltoztatni, m in d en kiv áló ság a ellen ére sem. Ez a n ép i v élem ény csendül ki Ilosvai S elym es P é te r „T oldi”-já b ó l is, a m it kiegészít m ég az ő k o rá b a n oly nagy b a jt jelen tő részegség o storo zásáv al is, am ik o r így ösz­ szegezi Toldi M iklós é le tp á ly á já t: „V étek ez lőn benne, hogy részeges v ala, — M inden rem én y ség e b o r ita lb a n vala, — Ő nagy erejé n ek n em sok h asznát látá, — S em m ib e n m a rh á já t m eg n em szaporítá.” 95 �SOMOSKEÖY ISTVÁN: A mohorai várkastély B alassag y arm attó l 10 km -nyire, az Aszód felé vezető v asú tv o n al m entén, h a n g u ­ latos cserh áti dom bok között fekszik M ohora. K evesen tu d já k , hogy M ikszáth K á l­ m án, m ozgalm as előzm ények után, m ásodszor o tt k ö tö tt h ázasságot M auks Ilo n áv al, hogy nagy író n k g y ak ra n ta rtó z k o d o tt M ohorán, és a később ró la elnevezett, v é d e tt­ nek nyilv án íto tt, terebélyes vadgesztenyefa, a la tt sz e re te tt m egpihenni, szem ben a kis ev. tem plom m al, ah o l M ikszáthék m ásodik esk ü v ő je volt. Még k evesebben tu d já k , hogy a kis tem plom nál a fő utcától elágazó K ossuth u tc á b a n ta lá lh a tó m egyénk egyik különösen figyelem rem éltó, országos v iszony latb an is jelen tő s világi m űem léke, am elyet a h iv atalo s m űem lékjegyzék így h atáro z m eg: „v. V ay kastély, b arokk, X V III. sz. e leje”. Az e m líte tt ép ü let az ará n y lag kisszám ú ún. „v árk astély o k ” cso p o rtjáb a tarto zik . Ezek érdekes átm e n e te t a lk o tn a k a k o ráb b i v ára k tó l a későbbi kastélyokhoz, v a la ­ m in t kúriákhoz. Egykori hódoltsági te rü letek en , így te h á t N ógrád b an is, csu p án a tö rö k veszedelem u tá n i évtizedekben é p ü lte k ilyenek, nem ritk á n régebbi ép ü letek áta la k ítá sa vagy bővítése által. K ü la la k ju k és elren d ezésü k n álu n k tö b b n y ire a felsőm agyarországi, hasonló jellegű m in tak é p ek re u tal. A m ohorai kastély több, v á rk a sté ly o k ra jellem ző ism ertető jelet m u tat. Az é p ü le t egy keleti irán y b a le jtő te re p b e ékelődik, am i n y ilv á n a n y o m aib an m ég m eg álla­ p íth a tó egykori vizesárok kiképzését célozta. N uga tró l a külső, m ost h átsó b e já r a t­ hoz a v o lt vizesárkon á t kis híd vezet. A zömök, té g la la p ra jz ú ép ü lettö rz s négy sa rk á n élére állított, kiugró, derékszögű, külto rn y o s v á ra k ra em lék eztető tornyok v an nak, ellő ttü k m agas, erős tám pillérek. Az ép ü let nyugati hom lokzata alagsoros, földszintes, k eleti o ld alán pedig — a lejtős te re p következtében — em eletes. A keleti, u d v a ri h o m lo k zat m in d k é t sz in t­ jén (lásd a képet) nyitott, kosáríves á rk á d so r van. A felső o rom zat a la tt k étk arú ' külső kőlépcső az em ele tre vezet. Az épülettörzsön h atalm as, a k özelm últban — sa j­ nos nem hib am en tesen — v é g re h a jto tt felú jítása ó ta m űem léki p a lá v a l fe d e tt kontyos tető, a négy saroktornyon, v a la m in t a nyu g ati b e já ra t fe le tt hagym asisakos, zsindelyes tető van. am elyen félhold látható. A kétm enetesen elre n d ez ett o rn am e n tik u s stu k k ó keretében kép látható. K ét toronyerkélyben nak, am elyek fü rd ő k á d ak vagy helyiségek boltozottak. Az egyik szoba m enyezetén szintén félhold, egy m ásikén a n ap o t áb rázo ló je l­ tisztá za tla n ren d e ltetésű sü lly esztett m edencék v a n ­ v íztárolók lehettek. Az e m líte tt szobadíszletekből következtetve, Dr. Borovszky Sam u, 1911-ben m eg­ je le n t „N ógrád V árm egye” c. m o n o g ráfiájáb an az olvasható, hogy „a k astély a XVII. században a török a la tt épült, s valószínűleg törö k kézen is v o lt”, a m it az o n b an a z ú ja b b szakirodalom tévesnek m inősít. V iiszont az ,hogy ki, m ik o r és m ié rt k észíttette azo k at a töröki zlésű, díszítő jelképeket, eddig ism eretlen. U gyancsak tisztá za tla n még az a k érdés is. ki volt a k astély ép íttető je, nem ép ü lt-e k o ráb b i alapokon, és h a igen, ki a la k ítta tta át. Bizonyos, hogy a V ay család csu p án e század fo rd u ló ja k ö rü li években örökölte Zichy Rezső özvegyétől, Z ichyék pedig alig 50 évvel k o rá b ­ b an szerezték meg, te h á t egyikük sem ép íttette. 6 9 �K arol D ubravszky alk o tása �Dusa n Z apletal. R ézkarc �S ajnos M ohora község m ú ltjá ra vonatkozó, több m in t 600 év re visszam enő a d a ta in k m eglehetősen hézagosak, így a v á rk a stély ere d eté n ek felk u tatá sa érd ek es és érd em es le v éltári, esetleg régészeti b ú v árk o d ás fe la d a ta volna. E m lítésre m éltó, hogy a m ohorai k astély m egyénkben egyik első m űem lék, am ely a felszab ad u lás u tá n m egfelelő új re n d e lte té st kapott, ben n e óvoda, napközi o tth o n és nevelői lak ás n y e rt elhelyezést. 97 �KÖRKÉP NÁDHÁZI LAJOS : Televízió és a népművelés A televízió n a p ja in k nagy technikai v ív m ánya, k o ru n k leg hatásosabb közlési eszköze. Jelentősége szinte felbecsülhe­ tetlen. Fontos fegyvere a v ilág m éretű ideológiai h arcn ak , lehetővé teszi a szé­ les töm egek gyors és hatáso s tá jé k o z ta ­ tá sát, felk elti az érd e k lő d ést a tudo­ m ány, a technika, a m űvészet ere d m é­ nyei irán t, részt v állal az iskolán kívüli ism e re tn y ú jtá s fe la d a ta in a k m egoldásá­ ból. A televízió nagy érd em e a v áro s és fa lu közötti k u ltú rá lis különbségek csök­ k en tésén ek elősegítése, az em b erek é le t­ m ó d jának, egyre nagyobb m ennyiségű sz ab a d id eje felh a szn álásán ak előnyös b e­ folyásolása. Igen sok — pontos m éréseken nyugvó — vizsgálati eredm ény, ta n u lm á n y tu ­ d o m ányosan igazolja, hogy nagy p o liti­ k u so kat, kiváló m űvészeket, az egész em b eriség é leté re döntően k ih a tó tu d o ­ m ányos, tech n ik ai felfedezéseket, m a ra ­ d a n d ó k u ltú rá lis érté k ek e t, nagy él­ m én y t n y ú jtó m űvészeti alk o táso k at az e m b e re k jelentős része a televízió á ltal ism eri. A televízió jelentőségét m u ta tja gyors te rje d é se is. N ógrád m egyében 1960-ban m ég csak 1008 — n agyrészt közületi — TV készülék volt, m a viszont 19497 k é­ sz ü lék e n nézik a m űsorokat. Az utóbbi négy esztendő televízió v ásárlási ütem e — az évi négyezer készülék — még e g y á lta lá n nem jelzi a telítettség et, az igén y ek a la p já n to v á b b ra is v á rh a tó a T V tu lajdonosok szám ának gyors növe­ kedése. 98 A televízió széleskörű elterjed tség e, nagy h atása, szükségszerűen n ap ire n d re tű z te e fontos eszköz közm űvelődési re n d sz erü n k b en elfo g lalt helyének, sze­ rep é n ek k ö rv o n alazását, a hagyom ányos népm űvelési in tézm én y ek re és ág a za­ to k ra (m űvelődési o tth o n , k ö n y v tár, m ú ­ zeum , ism eretterjesztés, feln ő tto k tatás, stb.) gyak o ro lt m ódosító h a tá sá n a k tisz­ tázását. E rre a fe la d a tra v állalk o zo tt a M üve­ lődési M inisztérium , a M agyar R ádió és Televízió, a N épm űvelési In téz et 1964. m áju s 19-én és 20-án S alg ó ta rján b a n összehívott k o n feren ciája. A tan ácsk o ­ zás, m elyen a m űvelődés leg k ü lö n b ö ­ zőbb te rü le té n tevék en y k ed ő m űvelő­ dési m unk áso k h a lla ttá k szav u k at, vég ­ ere d m én y k é n t elfogadta, hogy a szocia­ lista állam b an m űködő televízió a nép nevelésén ek és m ű velésének új, sajátos, egyben h atáso s eszköze. T erjedésével szélesedik a népm űvelés h atásk ö re, á l­ ta la olyan réteg ek h ez is elju tu n k , am e­ ly ek et hagyom ányos eszközökkel nem é rh e tü n k el. A vitázók, a televízió és m ás népm űvelési intézm ények, ágazatok k ö ­ zötti k ölcsönhatásból k iin d u lv a, eg y ér­ telm ű en állást fo g laltak a szoros együttm ű k ö d és k ia la k ítá sa m ellett. Az elvi állásfoglalások m egvalósítása, a TV tu d ato s és bizonyos fokig m ód­ szeres felh aszn álása a n épm űvelésben m ost m á r a „hogyan” o ld aláró l so ra ­ k o ztatta fel a m egválaszolásra v á ró k é r­ déseket. A z élet á ltal felv e tett p ro b lém ák m eg­ oldása ú ja b b tanácskozás létreh o zását �igényelte. N agy ö rö m ü n k re szolgált, hogy a TV és a helyi népm űvelés eg y ü tt­ m űködésének m ó dszertani kérdéseivel foglalkozó k o n feren c ián a k ism ét Salgó­ ta rjá n b a n , a külsejéb en és szellem ében is ú jjá sz ü lető v áro su n k b a n a d h a ttu n k helyet. Úgy érzem , van ebben valam i jelképesség is. Az 1966. decem ber 15—16-án re n d e ­ zett k o n feren cián — a M űvelődésügyi M in isztériu m K özm űvelődési F őosztá­ ly á n ak vezetőjén és h elyettesein, a te le ­ vízió rov atv ezetőin, a N épm űvelési In ­ tézet osztályvezetőin kív ü l — részt v e t­ tek a tá rsa d a lm i szervezetek, m ozgal­ m ak központi szerveinek m egbízottai, az é rin te tt m in isztériu m o k m u n k a társa i, a m egyei, já rá si szinten irá n y ító n ép m ű ­ velők, k u ltú ró tth o n igazgatók, k ö n y v tá­ rosok klubvezetők. A fő re fe rá tu m o k a t K am a rás Rezső a N épm űvelési In téz et F elnőttnevelési O sztály án ak vezetője és S án d o r G yörgy a TV népm űvelési ad á sa in ak főszer­ kesztője ta rto ttá k . A tanácskozás — m elynek ta rta lm i k ite rjed tség é re m á r a résztvevők össze­ tétele is u ta l — h áro m szekcióban folyt. Az első m u n k acso p o rt a televízió ism e­ retterjesz té si. — felnőttnevelési te v ék ­ kenységével foglalkozott, a m ásodik az iro d alm i-m ű vészeti adásokkal, a h a r ­ m adik az ifjúsági adáso k k al k apcsola­ tos k érd é sek e t v ita tta . A k o n feren cia az első szélesebb k ö rű v ita ó ta e lte lt időszakot érté k e lv e m eg­ á lla p íto tta , hogy a népm űvelési szervek, in tézm én y ek és a TV szorosabb eg y ü tt­ m ű ködésének ered m én y e k én t tö b b hasz­ nos közös akció született. A televízió népm űvelési adásai a tá rsa d alm i v aló ­ ság u n k á lta l m egválaszolásra v áró k é r­ d ések et a szocialista tu d a t és m a g a ta r­ tá s fejlesztésének old aláró l igyekezett m egközelíteni. A z adások so rán m in d ­ in k áb b tö re k e d e tt olyan ism eretek, esz­ m ék áta d á sá ra , igények, szokások k i­ a la k ítá sá ra , m elyek elősegítik a szocia­ lista tá rsa d alo m b an való ak tív részv é­ telt. Több hozzászóló — a k o n k ré t h elyze­ te k b e m u ta tá sá v a l — k ifejezésre ju t­ ta tta , hogy a k ö zv etett k o rszerű m ű ­ v eltsé g -ta rtalm ak , a tu d o m án y o k ú j eredm én y ein ek ism ertetése, a m ai v ilá ­ g u n k at szocialista szellem ben tü kröző m űvészi ako táso k b e m u ta tá sa h aték o n y ­ n ak bizonyu lt a régi, ellenséges ideoló­ giák ellen. V ita to tt k érd és v o lt a közönség igé­ nyének. ízlésének — e k ét igen nehezen m érh ető k ateg ó rián a k — a m egítélése. Az ellenétes v élem ények elsősorban a bonyolult szerk ezetű közönség egysíkú szem léletéből fak a d tak . Ki ilyen, ki olyan ténylegesen m eg találh a tó je len sé­ get p ró b á lt á ltalán o ssá n y ilv á n íta n i. V égül elfog ad ták a közönségnek egy olyan d iffe ren ciált szem lélését, m elyben a m űso rp o litik a szem p o n tjáb ó l az a la p ­ vető tényezőnek a tá rsa d alo m le g a k tí­ vab b részét alkotó, kellő általán o s és szakm ai m űveltséggel b író k n ag y tá b o ­ r á t tek in tik . A résztvevők fellép tek a TV fetisizá­ lása ellen is. S okan k ifejezésre ju tta ttá k , hogy a tá rsa d alm i szükséglethez, a közönség összetett igényeihez helyesen a la k íto tt adások sem te h e tik a televíziót a helyi n ép m ű v elést h ely ettesítő esz­ közzé. A töm egközlési eszközök — b á r ­ m ilyen h atáso sak is — nem p ó to lh a t­ já k az élő szót, a tá rsa s m ű v elő d ést és szórakozást, nem k épesek k ö zvetlenül választ adn i a speciális helyi k é rd é ­ sekre. C sak a leg teljeseb b eg y m ásra ép ítettség v ezeth et el a jelen leg in él nagyobb k ite rjed tség ű , h aték o n y ab b népm űveléshez. S zinte m in d en hozzászóló hangoz­ ta tta , hogy a televízió célszerű, tudatos, m ód szertan ilag m eg alap o zo tt h a sz n o sí­ tásához m a m á r n em elégséges a re n d ­ k ív ü l bonyo lu lt szerk ezetű népm ű v elés 99 �vezető te stü le teinek, a TV vezetőinek ren d szeres együttm űködése. T öbbre van szükség. E le ngedhetetlen a TV adások h asznosítása, m ódszereinek tudom ányos kidolgozása, m ajd a helyi népm űvelők kellő felkészítése az új helyzet á ltal m egkívánt, korszerű népm űvelésre. Szám olni kell a m e g m ásíth atatlan té n y ­ nyel: a televízió elterjed ésév el a n ép ­ m űvelés k ilé p ett az intézm ények falai közül, következésképp a népm űvelés irá n y ítá sá n a k is, észszerű a m u n k á jáb a bekapcsolni olyan elem eket, am elyek nyom on követik az e m b erek e t a csa­ lá dba, a m u n kaközösségekbe. a szóra­ kozási csoportosulásokba. Az ú j kö rü lm én y ek et áttek in tő , k i­ váló g y ak o rlati népm űvelők elem i e rő ­ vel igényelték — a TV ad á sa in ak h a té ­ kony felhasználásához n élkülözhetetlen — segédanyagokat. K érték a ta rta lm a ­ sabb előzetes tá jék o z ta tást, a hosszabb id ő re szóló m űsorfüzetet, az egyes m ű ­ so ro k k al kapcsolatos részletesebb in ­ form álást, am ely k ite rje d a m űsor cél­ já ra , ta rta lm á ra , színvonalára, m ódsze­ res feldolgozására. H iányolták az egyéni és csoportos TV nézés ere d m én yes hasznosításához nélk ü lö zh etetlen m ód­ szertan i ú tm u ta tá st, előzetes b e m u tató ­ k a t, v itav ezető kon feren ciák ta rtá sá t. 100 M ásik o ld alró l felm erü lt a m eglévő se­ gédanyagok, közlem ények átg o n d o ltab b felhasználása. T öbben szó v átették a d iffe ren ciált n e­ velő tev ékenységhez elen g ed h etetlen jobb tech n ik ai elláto ttsá g h iá n y át. A különböző réteg ek tu d a to s fo g lalk o zta­ tósához egy k u ltú ro tth o n b a n tö b b k é­ szülék b eá llítása v álik szükségessé. A v itá b an felszólaló V onsik G yula elv társ, az M SzM P T udom ányos és K u ltú rá lis O sztály án ak h ely ettes veze­ tője, a különböző n épm űvelési te rü le ­ tek, intézm ények eg y m ásra u ta ltsá g á ­ ról és a k ö zv etítésre kerülő, v alam in t nagyobb töm egek n ev elésére felh aszn ál­ h ató é rté k ek tá rsa d a lm i szem pontból helyes m egítéléséről beszélt. A k é tn a ­ pos tanácsk o zás God or F eren cn ek , a M agyar R ádió és T elevízió e ln ö k h ely et­ tesének zárszav áv al é r t véget. A n agy­ gondolatcsere, a v ita viszont éppen a tém a jellegéből adódóan to v áb b fo­ lyik, az é le t ú ja b b k é rd é sek e t ad fel. K ív án ato s lenne, hogy itt N ó g rád b an is a g y a k o rla tra érzék en y eb b en rea g álv a keressü k a helyes válaszokat. E rre — egyéb fontos tényezők m e lle tt — egy k icsit kötelez az is, hogy a k o n feren ­ ciát éppen S alg ó ta rjá n b a n ta rto ttá k meg. �Szlovák művészek kiállítása A sa lg ó ta rjá n i közönségnek és m ű v é­ szek n ek nem először v an a lk alm u k szlovák k iá llítá st üdvözölni v áro su n k ­ ban. Az e lm ú lt év ekben m eg ren d ezett n ag y sik erű középszlovákiai k iállítások, m á r ízelítőt a d ta k a b a rá ti nép képző­ m űvészeti k u ltú rá jáb ó l. D usa n Z ap letal és K arol D ubravszky k iá llítá sá t k ö szö n th ettü k nem régen, am ely h a nem is tö re k e d e tt a k ö zép ­ szlovákiai m űvészeti élet, és ezen belül sa já t m u n k ásság u k teljességének b em u ­ ta tá sá ra , m égis m e g m u ta tta a szlovák g rafik a, szobrászat sokféle ú tk e re sését és v álto zato s eredm ényeit. Jó m űvészek a lk o tá sán a k m egism erési lehetőségével já ru l hozzá a k ét nép kölcsönös b a r á t­ ság án ak elm élyítéséhez. Azonos g ond jain k m e lle tt feléled a term észetes és egészséges kíváncsiság: mi a közös és m i az eltérő, a hasonló tá rsa d a lm i p ro b lém ák k al küzdő és e n ­ nek érd e k éb en ú j k u ltú rá t kibo n tak o z­ ta tó n épek m űvészetében. Az eddig köl­ csönösen b e m u ta to tt szlovák képzőm ű­ vészeti k iá llításo k is m egerősítik: a h a ­ sonlóság m in d en ek elő tt ta rta lm i. A mi m űvészeink egy része ugyanúgy, m in t a szlovákok, az új életet, az új em b ert a k a rjá k m egjeleníteni, a mi tá rs a d a l­ m u n k életérzéseiből, a szocializm us esz­ m éjéből, a m a h ero ik u s küzdelm éből m e­ rítik élm én yeiket. Az em beráb rázo lás m ai felad atai, s a m ai em b er m űvészi á b ­ ráz o lásá n ak bonyolult p roblém ái azok a leg fo n to sab b in d ító erők, am elyek a m ű­ vészetet új alkotóm ódszerek k u ta tá s á ra készteik. F elm erü l n álu k is a k érdés: m ilyen legy en az az alkotóm ódszer, m eg jelen í­ tési fo rm aren d szer, am ely nem m eg­ m e re v ed e tt sém ák m ásolgatásából áll, m elyhez oly nagy szám ban kapcsolód­ n ak a visszahúzó erők, a közönség ré ­ széről is. Az az első vizsgálódásra k itű ­ nik, hogy a közös ta rta lo m m en n y ire nem je le n t eg y ú ttal közös fo rm á t is. A m ás népi alk at, m ás tá ja k , m ás—m ás m egoldásra k észtetik és m ás kom pozíci­ ó kra ih le tik a m űvészt. A szlovák nép küzdelm ei, tö rté n elm i tan u lság ai, az em b e ra la k m á sfa jta külső m eg fo g alm a­ z á sá ra in d ítjá k az alk o tó t s az egyes nem zetek m űvészi h agyom ányai, a szá­ zadok és év tized ek tö rté n elm i v álto zá­ sa in ak m egfelelően m ás és m ás m ódon h ato ln ak be a m ű v észetbe. A tá ja k je l­ lege, a nép m ű v észet belső ritm u sa , a küzdelm es h arco k és a békés m u n k a sa­ játosságai m in d -m in d a la k ítjá k a m ű ­ vészt és m u n k á ját, fo rm á ljá k egész m ű ­ vészetét is. Ezek olyan erők, m elyek m eghatározzák n em csak azt, a m it egy n ép m űvészete a m aga m ú ltjáb ó l m eg­ ért, de azt is, am it külső h a tá sk é n t á t­ vesz, vagy figyelem m el k isé r itt, eb b en az esetben az eu ró p ai áram lato k b ó l. E zért üd v ö zö lh ettü k D usa n Z ap letal és K arol D ubrovszky k iá llítá sá t m egyénk kö zp o n tjáb an , a k u ltu rá lisa n m in d n a ­ gyobb lélegzetű S alg ó ta rján b a n . D usa n Z ap letal fia ta l g rafik u sm ű v ész fam etszetei és réz k arcai a m ai eu ró p ai iskola tisz tu lt je lren d sz eréh e z kapcso­ lódnak, m e g ta rtv a a szlovák nem zeti m űvészetből m á r k ik ristá ly o so d o tt m eg­ jelen ítési form át. T a rta lm ila g a hősi k üzdelm eket tö rté n e le m re v áltó p a r ti­ zánm ozgalom . a m in d en n ap o k életé rz é­ sei k ap n ak in te rp etá ció t m űveiben, m e­ lyekben a m ai em b er m in d en nagyobb nehézség n élk ü l képes eligazodni. T u ­ datos törek v és ta p a sz ta lh a tó a ta r ta ­ lom m inél nagyobb réteg eib e való le­ szállásra, s a közlés m űvészi fo rm á já ­ n ak k ia la k ítá sá ra , A fa, m in t a la k íth a tó anyag — h ű tá rs a az em b ern ek — jó eszközül szolgál a m űvész kezében, hogy felü leti m e g m u n k álása k ap csán 101 �b eleálm odhassa azokat a belső im p u l­ zusokat, élm ényeket, h arc o t és m o n d an ­ dót, h itv a llá st és figyelm eztetőt, am e­ lyeket az em beriségnek szánt. A g rafik a m a ezt is követeli, lévén évszázadok ó ta a legfo rrad alm ib b , a leggyorsabban reag áló m űfaj! A m űvész érzékenysége, m in t szeiz­ m ográf jelzi m űveiben a lezajló, v ilá­ got érin tő nagy konflik tu so k at, vagy a boldogság hevületét. A fa felületi szép­ sége, évgy ű rű in ek rendszere, — ta v a ­ szok és őszök h ű őrzői, — a görcsök ö n m ag u k at gúzsbakötő szálrendszerei k eln ek é le tre egy-egy m ű kapcsán, m int já ru lék o s elem ek, hogy segítsék, m í­ vessé tenni, alk o tássá segíteni a m űvet a lényeg kihám ozásában, kib o n tásáb an . D usa n Z apletal jó m estere a g rafikai m ű fajo knak. Biztosan b án ik az an y a g ­ gal. A form a m egköveteli itt a síkba való tran szp o n álás nagy, leegyszerűsítő ten n iv alóit. K ülönösen a „ P a rtiz á n ” cik­ lus k a p ja itt meg az ad e k v á t form át, a m ű faji tisztaságot. A „H áború” I. II. III. lap jai, szintén kiem elkedő a lk o tá ­ sok. F am etszet-lap jai tisztán fogalm azottak, a fek ete-feh ér kom ponálása iz­ g alm as szerkezetben jelentkezik. Ez a m agabiztosság veszélyt is re jt m agában, — s ez figyelm eztető le h e t a m űvész sz ám á ra is —, könnyen m odo­ rossá v álhat, m egrekedhet, lem erevülhet. a m ívesség fo ltonbelüli v áltak o z á­ sát. gazdagságát kell nagy odafigye­ léssel és m űgonddal fejlesztenie. Biz­ tató, é re tt ere d m én y k é n t kell felfigyelni réck arcaira . H a a „H árom g rác ia” a m aga szecessziós form arendszerében, h ajlék o n y v o n a lo rn a m e n tik á já b a n r e ­ m iniszcenciának h a t is, de a „B ika”, a „Bolygó m egjelenése” az „A lak" c. réz k arcla p jai m á r előre m u ta tn a k . Egy konzekvens, é re tt g rafikusm űvész m u n ­ kái ezek, s m éltán so ro lh atju k a m ai g rafik u sm űvészet rangos ered m én y ei­ hez. Itt a belső ta rta lm i tisztaság, a 102 réz k arcte ch n ik a gazdag, ad o tt lehető­ ségei ötvöződnek m ű alk o tássá. Ez az ú t a m űvész sz ám á ra és a szlovák-honi m űvészet örörm ére, nagy ered m én y e­ ket ígér. K arol D ubravszky m ás k a ra k te rű m űvész. N ála, m in t szobrásznál n em ­ csak a m ű faj ad ta lehetőségek és különbözőségek, d e az in d íték o k belső ere je is m ás term észetű . A m íg Dusa n Z ap letal a nagy á ltalán o s pro b lém ák összegezője, ad dig D ubrovszkynál egy em berközeli, a m in d en n ap o k líra i csen­ gésű szépsége teszi teljessé a k iá llítást. A korszerű lem ezfelh aszn álás m ellett, elsősorban a fával álm o d ja ki öröm teljesen szép, h alkcsengésű lírá já t. A szlovák nem zeti, népi, sőt népm űvészeti hagyom ányok hű és jó tolm ácsolója a „F u ru ly ás” c. szobor, a k iá llítá s egyik kiem elkedő d a ra b ja . A fa m eg m u n k á­ lása, a ru sz tik u sa n is m íves felü letek m egterem tése k eltik é le tre a tá j és a ben n e élő, alk o tó em b er benső kapcso­ la tá t. S u gárzik m űveiből az életszere­ tet: „Új b o r”, „A fütyülő", „Z ene” stb. Ezek m ellett lírai h an g v ételb en reagál a világ nagyobb in d íték ú em b eri te tte ire is: „A z első a sz tro n a u t”. K iem elkedők p o rtra itja i m e lle tt m u n k aáb rázo lásai: „K ohász” c. lem ezv eretesen cizellált fi­ g u rá ja igen é re tt és kiegyensúlyozott belső feszülése a m ozgás hiteles, asszo­ ciatív su m m ázása k iem elkedő p éld a le­ h e t a b b a n a b ab ilo n i n y elv zav arb an , m elyben a szobrászat él m a v ilágszerte. V iszont lem ezd o m b o rításai közül n é­ h án y n á l m egfigyelhető, hogy a d ek o ra­ tív célzatú m eg fo rm áláls elsekélyesíti a m űveket, ü rese n h ag y o tt felü letek já tsz an ak közre ab b an , hogy az elsem atizáltság b en y o m ását keltsék , elszegé­ n y ítv e ezzel a k ü lö n b en célul k itű z ö tt fig u ralitást. E nnek ellen ére a k iá llítá s ö sszh atá­ sában és érté k re n d jé b e n ta n u lsá g u l szol­ g á lh a t a hazai tá rla tlá to g a tó közönség­ �nek, s felh aszn álan d ó ta p a sz ta la tu l a szakm ab eliek nek. Je lzi azt, hogy m eg kell ism ern ü n k egym ás m in d e n irán y ú ered m én y eit, törekvéseit, az em b erek et es k ö rn y ezetü k et is. A képzőm űvészet, am ely k ép ek b en je len íti meg, s a m aga való ság áb an m u ta tja m eg az e m b ert és k ö rn y ezetét, s m indezt az a d o tt nem zet m űvészeinek sajáto s k épzeletén és a la ­ k ító e re rjé n keresztül, je len ték e n y esz­ köz egy nép közelebbi m egism erésére. D usa n Z ap letal és K arol D ubravszky m űvészete tisztán kapcsolódik azon á l­ lásp o n tu n k h o z is, am elyet nagy fo rra ­ d a lm á r festőnk, Dési H u b ert Istv án így fogalm azott meg: „V áltozatlanul vallom , hogy m űvészetünk teste-lelk e m odern kell, hogy legyen, de ez a m odernség nem leh et egy m ég oly fo rrad a lm i irán y napi k érd ésein ek áb rázo lása, se a szakm a következő fázisa. T ö bbre van szükségünk. M űvészetünknek az em beri lélek legtávolabbi zugába is el k ell é r­ nie, csak így szív h at fel m in d en é le t­ n ed v e t m ag áb a; em ellett visza k ell á l­ líta n u n k a k u ta tó m u n k a b ec sü letét is”. E zt a tisztá n fogalm azott, fé lre é rth e te t­ len ü l helyesn ek v élt v allo m á stételt azon­ b an n a p ró l-n a p ra képre, szo b o rra kell á tv á lta n i, m ű alk o tássá érleln i, s ez ren d k ív ü l nehéz, bon y o lu lt felad at. I tt b o ntakozik ki a m űvész és a m űvészet felelőssége, hogy h o gyan v á lh a t igazán legjobb szán d ék k al a m űvészet g y ak o r­ la tá b a n vallo m ástétellé, hogyan szolgál­ h a tja népét, a k o r em b erét. Ez közös k ü zd elm ü n k b en . K ülönösen fontos ez ak kor, h a a szom szédos szlovák n épről v an szó, am ellyel együtt, h á tu n k a t egym áshoz tá m asztv a k ristá ly o sítju k ki a holnapot, m űgonddal, s a világ elő tti felelősséggel. C ZIN K E FERENC 103 �CSUKLY LÁSZLÓ : Várszegi György Gólok és hétköznapok Örömmel olvassuk . . . — Várszegi György: Gólok és hétköznapok című regényéről — Á ltalánosan észlelhető és elism e rt jelenség, hogy h az án k b a n a regény egyre in­ k áb b u ralk o d ó szerepet tö lt be. A m eg állap ítás igazságát term észetessé teszi, hogy m in d in k áb b ö rvendetesen szélesülő olvasótábor a leg k ö tetlen eb b , a legszabadabb k ifejezési lehetőségekkel rendelkező regényt kedveli meg leg h am aráb b . A regény élm énybősége, a benne kibontakozó tá rsad alo m és em b eráb rázo lás sokszínűsége az o lvasóban az élet teljességének érz eté t kelti és ezért k ív án csian tá ru lk o zik ki. s a z o lv aso tt m űvet is eszköznek te k in ti m ai világ u n k jo b b m egism eréséhez. S ha jó m űvet vesz kezébe, nem is csalatkozik. Hisz, ahogyan a régi m esterek a tá rsa d alo m és az erkölcsök tö rté n etíró in a k ta rto ttá k m ag u k at, k o ru n k reg én y é­ nek és íróinak se lehet m ás felad atu k , m in t m egfogni a valóság hű, elő re m u ta tó áb­ rázo lásán k eresztül az olvasót, elvezetni őt „korunk hőséhez” (ak á r pozitív, a k á r n e­ g atív ábrázo lásán keresztül) az em berhez, ak in ek a neve végre szépen hangzik. M egyénk erősödő irodalm i életé n ek jelen tő s esem énye V á r s z e g i György „G ólok és hétköznapok” c. regényének m egjelenése. A szerző 1928-ban N agybátonyban sz ü letett és jelenleg is szülővárosában dolgozik m űszaki beosztásban. É vei szám át te k in tv e fiatal író, de a N ógrád és a Palócföld olvasói eddig is g y ak ra n találk o z­ h a tta k nevével és úgy ta rto ttá k szám on, m in t aki a teh etség m a rsa llb o tjá t viszi iszák jában. Regénye központi fig u rá ja a „nagym enő”, n ap jain k k ö zism ert típ u sa, ak in ek m in ­ den sikerül. A „nagym enő” ez ú tta l egy kisvárosi NB II-es b ajn o k jelö lt fu tb allcsa p at k ö zép csatárán ak képében lép elénk. Dobos F erenc, a v o lt ifjúsági v álo g ato tt és k ü ­ lönböző NB I-es csapatok d éd e lg e tett kedvence, m é ltá n y ta la n n a k ta r tja a fo g ad tatást, m elyben franciaországi disszidálásából való h azatérése u tá n rész esítik . Ö n k éntesen v id é k re „szám űzi” m agát, azzal a nagyon is céltu d ato s szám ítással, hogy o tta n i sze­ rep lése nyom án úgyis felfigyelnek rá és tá lcá n fogja k ap n i az a já n la to k a t a fővárosi nagycsapatoktól. A vidéki egyesületek k ét kézzel k a p n ak u tán a, és ő eg y kedvűen v á­ logat a m eghívások között. „M indig oda m entem , ahol tö b b e t k ín á lta k ” — v a llja a tö rté n e t folyam án. Egész léte a szem élyét körülvev ő ajn áro záso k b ó l táp lálk o zik , az alak ítása i nyom án összeverődő tenyerek, a sz erelm ü k et felk ín áló nők a m a g ata rtása fele tt d iszkréten szem elhunyó vezetők éppen olyan tarto zék ai életén ek , m in t tü n d ö k ­ lésének küzd ő terén a feh é rre m eszelt vonalak, a partzászló, a lab d a, a kapuháló. P á ly a fu tá sá n a k ta p asz talata i, é le tru tin ja á lta l k ia la lk íto tt sajáto s életszem lélete a jó a k a ra tú leck éztetesek et, a „lelki b u n y ó t” elő re g y árto tt elm életeiv el v eri vissza ,,A foci m ellé te tte m le a garast, a gőzt abba adom . nem osztom k ét-h á ro m felé ö n ­ 104 �m a g am a t” — m o n d ja a célzásra, hogy nem csak sportpály a, d e m u n k a h ely is v an a világon. A sik ereirő l így vall: „Ezen a nagy v ersenypály án , am it v ilá g n ak neveznek, m á r a r a jt tizedm ásodpercében úgy kell indulni, hogy az em b er a m ellén érezze a célszalag ütését. S h a ezt nem érzi, m ég a z é rt a fá ra d ts á g é rt is k á r m ellyel a r a jt­ gödröt k iá sta m ag án ak .” A regény egyes szám első szem élyben íródott. Az esem én y ek et m ag a a főhős m eséli el, ab b a n a le lk iá lla p o tb an , am ik o r egy végzetes b aleset n yom án m egszűnt nagym enőnek lenni, arc áró l m á r le p erg ett a biztonságos fölény m erev m aszkja, ci­ n izm u sa m in d in k áb b nosztalgikus ö n iró n iáv á v álik és „szolid v ág y a m á r csak annyi, hogy m árk ás lá b a it leg aláb b végtagok g y an á n t h asználh assa, im m ár teljes am atő r alap o n .” A regény k ét nőszereplője: J u tk a , aki b á r k o ra a la p já n jogosult a feln ő tt tit u ­ lu sra. Dobos ir á n t é rz e tt szerelm ében is m eg tu d ja őrizni b ak fis ro m la tlan ság á t, és M árta, a fiatal körzeti orvosnő, akin ek m eg hódításával a k ö zép csatár m in d en eddigi szerelm i sik erét szeretn é betetőzni. A d oktornő az első p erctő l kezdve tiltak o zik a szim p a tik u sa n arro g án s fiú g áláns ro h am ai ellen, de a rokonszenves széltoló végül is szivébe lopja m agát. K ettő jü k bonyolult szerelm éből — tö rv én y szerű en — nem szü­ le th e t m ás, m int az ö n m agukkal és egym ással fo ly ta to tt csatáro záso k v ég e lá th atatla n lán co lata, m elyből is a d oktornő k e rü l ki győztesen. A k ettő s vereség: sp o rtk a rrie rje d eré k b atö rése és élete legnagyobb szerelm ének elvesztése Dobos F eren c életén ek d r á ­ m ai k o n fliktusa. A v asárn ap o k hőse egyszeriben a hétk ö zn ap o k szü rk e fig u rá já v á d eg rad áló d ik s szám ára im m ár csak k é t lehetőség m a ra d : vagy elsüllyed a teljes e r ­ kölcsi n ih il h u llám aib an , vagy m e g hatványozva önm aga e re jé t és pozitív tu la jd o n sá ­ g ait, szinte „saját b ő rét is le v etv e” törekszik reá lisa b b alap o k ra helyezni az életét. A regény m ellékszereplői a já té k o s tá rsa k : csatárok , h átv éd ek , fedezetek, ak ik t öbbé-kevésbé a „nagym enő” d iffe ren ciált v áltozatai. E m lékezetes fig u rá ja a reg én y ­ nek Zim onyi, a fiatalk o ri erkölcsi d e fe k tje in felülem elkedő, esetlenségében is ro k o n ­ szenves fedezet. A dányi, azaz Hipó, a robosztus k özéph átv éd a m aga b la zirt-szk e p tik u s m odorával. K orsós, a h ázasság áb an szerencsétlen, szerény és törek v ő já ték o s és nem utolsó sorban a balszélső S zekeres, becenevén S elejt, aki az erkölcsi g á tlá s ta ­ lan ság n a k olyan fo k ára sodródik, ah o n n an m á r alig h a v an visszaút. N ap jain k ism ert és sokszor a túlzásig d éd elg etett a la k ja it hozza p re m ie r-p la n b a a tö rté n et, m ely ha nem is tá rsa d a lm u n k sa rk a lla to s p ro b lém áit feszegeti, de m in d e n ­ e s e tr e olyan jelenségeket és em beri sorsokat, m elyek sem m ik ép p en sem közöm bösek s m ely ek ért áttétele sen egy k icsit valam en n y ien felelősek vagyunk. A regény erén y e olvasm ányossága is, itt a stílus v aló b an testh ez álló ru h á ja a g o ndolatnak. S b á r a szereplők jellem éből, gondolkodásm ódjából ad ódóan sok a „jassz k ifejezés a regényben, a szerző szerencsés m é rté k ta rtá ssa l alkalm azza, s m in d ig érez­ zü k : erkölcsi itéletében felülem elkedik, m indig tu d ja m it kell ten n ie, hogy a rossz fe le tt a jó t ju tta ssa d ia d alra. V árszegi G yörgy első önálló k ö te te sikeres, j ó b em u tatk o zás. K ív án csian v á rju k to v áb b i m űveit, am elyek bizonyítják, hogy szerzőjük nem csak a „k ö n n y ű ” m ű fajb an , h an e m a súlyosabb tá rsa d alm i k érd é sek b e n is érté k e se n v all változó sokszínű v ilá ­ g u n k ró l. 105 �CSONGRÁDI BÉLA: Olvasónapló Öt, a k özelm últban „k ira k a tb a k e rü lt” könyvről szeretnék szólni, am elyek az önm agam á ltal elő írt kötelező o lv asm á­ nyaim so rában spontánul k erü ltek egy­ m ás mellé. Hogy m égis valam iféle re n d ­ szerbe fo glalható az öt kötet, an n ak az a m ag y arázata, hogy előszeretettel ve­ szem kézbe — olykor a klasszikusok és a szakirodalom ro v ásá ra is — n ap jain k m ag y ar iro d alm án a k legfrissebb te rm é ­ seit. A k ötetek jórészt a karácsonyi k ö n y v v ásár szerzem ényei, á lta lu k vál­ ta k rö v id ebbekké hosszú téli esték, am e­ lyeken ig éretes pályakezdések és bizo­ n y ító tehetségek ta n ú ja lettem . Úgy vagyok vele. hogy aki józan k ri­ tik a h ely ett szidná, attól m egvédeném . — aki eg y értelm űen dicsérné, ann ak azt m o n d an ám : nana! Izgalm as olvasm ány I.á z á r E rvin első novellásk ö tete, a Cson­ k acsü tö rtö k. Mi a jó, és mi az, am i kevésbé sik e rü lt a szim patikus novel­ lista tö rek v éseib en ? H ová ju to tt L ázár E rv in ..csonkacsütörtökig”? (L. E.: D u­ n án tú l egyes vidékein a farsan g o t lezáró h am v azó szerdát követő csütörtököt n e­ vezték így. azt a napot, am elyen m á r k ö dbeveszett a farsan g fénye, m egszűnt a b ö jt ú jdonsága, s következtek az e l­ m élyülés és az a k a ra t h étk ö zn a p jai.”) N ovellái töm örek, sű ríte tte k , elegen­ dő, am it m ond, a több kevesebb volna. Nem tö rté n ik ezekben a novellákban sem m i látványos, m égis tele v an n a k fe­ szültséggel és lírá v al. A finom , h an g u latszerű en m eg írt m ozzanatok, a k im o n ­ d a tla n szavak és az e lre jte tt gondolatok az ép ítőkövei L ázár E rvin írásainak. Mindez korszerű előadásm óddal p á ro ­ sulva tehetségét, íráskészségét dicséri. L egjobb nov ellája a M it a k a r ez a 106 k ere k arcú ? cím et viseli. A m ozgalm as cselekm énytől m entes, m égis izgalm as írá s a m ai fiatalság erkölcsi és m ag a­ ta rtásb e li p ro b lém áit feszegeti. Újszerű hogy a főhős, az a bizonyos „k e rek arcú ” több nov elláb an is visszatér. Eugen B arbu, a mai rom án próza egyik kiválósága írja egyik elbeszélésé­ b e n :”. . . az a vélem ényem , hogy nem kell m in d en t m egm ondani az olvasónak. A titok olykor segít, értelm eseb b é tesz. A sejtés töbet ér, m in t egy fölösleges m ag y aráz at.” E lm életileg nem v ita th a tó ez a m eg állapítás, efféle vélem ényen van L ázár E rvin is. Ez is csak használ írásainak. H arm in c éves. m ásodik k ö tetes (az első: A kisfiú meg az oroszlánok cím ű m eseregény volt) írótól teljes joggal nem k é rh e tjü k szám on a k ifo rro tt írói alk ato t. Az viszont hogy h ét év te rm é ­ sét g y ű jtö tte egybe oda vezetett, hogy bizony egyenetlen színvonalú m űvészi te lje sítm é n y ez a kötet. K o ráb b i írásai á lta lá b a n a később e lé rt színvonal a la tt m a ra d n ak . Az sem teljesen érth ető , hogy az író m iért büszke n éh án y tá j­ szó ism eretére. — m in t ahogy a könyv fülszövegében írja — m ivelhogy v a la ­ m ennyien tájo n , h a úgy tetszik ny elv ­ járási te rü le te n élünk. A nagyobbik baj az. hogy g y ak ra n és érzésem szerin t indok o latlan u l és fu n k ció tlan u l h aszn á lt tájszav ak a te lje s érth e tő sé g et is veszé­ lyeztetik. P éld áu l. A k u k a cím ű novel­ láb an ilyen k ifejezések et ta lá ln i:.. . . k u rk á ld azt a ro h a d t sz u rk o t”, vagy , . . .olyiknak a n y ála folyt.” T alán a következő k ö te t hozza m eg a végleges d ö n tést: ered m én y esen sá fá r­ kodott-e. a k étség telen ü l tehetséges L á ­ zá r E rvin a „ráb íz o tt ta le n tu m o k k a l”. (Szépirodalm i K iad ó 1966.) �S erfőző S im ont 1961-ben az Ú j Írás vezette be az irodalom ba. M ost m eg­ je le n t első k ö tetén ek szim bolikus cím e — H ozzátok jö tte m — a falu ró l a v á­ ro sb a érkezés, a tá rstala n ság b ó l a kö­ zösségbe olvadás, az első je len tk ezések ­ től a költővé érés tényének illetv e igé­ n yének kifejezője. É le tp á ly á ja a falu ró l tu d a to sa n v á ­ ro sb a „sza k ad ta k ” tip ik u s ú tjá t já r ta be eddig. A négy cik lu sra osztott k ö te t első fele en n ek m egfelelően a hazai, tanyai tá ja t idézi. E zeknek a v ersek n ek a fő té m áj a az em lékezés, az o tthon olykor m ég nosztalgikus, de u g y an ak k o r re ­ g isztráló felidézése. A felfedezett, de m ég nem b e te lje sü lt szerelem adja. A jó szeretők cím ű ciklus tém ak ö rét, a várossal való találk o zás és ism erkedés élm én y eit őrző verseket, É rezzem a fől­ d et cím a la tt g y ű jtö tte össze a költő. Ez a ciklus m á r a költői lá tó h a tá r tá g u lá­ sáról tan ú skodik. „C selekedni a v á lla lt d o lg o k ért” — v a llja m ár a befejező cik ­ lusban. Ez a vallom ás tovább, előre m u ­ tat. eddigi költészete m o ttó ja k é n t é r ­ telm ezhető. Serfőző Sim on írásm ű vészete m ár m ost a k ia lak u lás fázisában tudatos, gondos alk o tó t dicsér. E légikus h an g ­ v ételű verseinek nyelvezetében s a já ­ tosan ötvöződnek a tá jn y elv i szavak a stiliz ált irodalm i kifejezésekkel. A k öl­ t őben továbbélő folklór h a tá sá ra k ia la ­ k u lt m odern asszociációjú látom ások v erse it olykor m isztikussá, — de so­ h asem e lv o n ttá — teszik. M indenkor a n a u tra lis ta valóság összefüggéseinek k ifejezésére törekszik. Belső ta rtá sa , h ite ösztönzik erre. Sim on Istv án em lékezetes fellépése és sik eres fo g ad ta tása óta m á r-m á r d iv a tn a k tű n ik n ap jain k költészetében az az a ttitü d, am ellyel a falu ró l v á­ ro sb a k e rü lt költő szem léli a világot. De am íg ez Sim on Istv á n n á l és m ások­ n ál a tá jja l való m ély összeforrottság sem atizm us n élk ü li lelkesedést, m ag á­ tól értető d ő m eleg, gyöngéd hangot szül, a kevésbé teh etség esek egyéni sé re lm e ik et ” v erik el„ a városon, viszszafo rd u lásu k eszm élésük színhelyéhez ham is póznak hat. Ö röm m el k o n sta tá lh a tu k a hasonló­ alap á llá sb ó l k iin d u ló Serfőző őszinte h a n g já t b á to r szókim ondását, nyelvi ere jét. Ö nm aga á lta l k ita p o so tt ösvényen in d u lt el és érk e zett közénk, olvasók közé. H ozzátok jö tte m — v a llja a szár­ nyalás m in d en rem én y év el első k ö te te­ cím la p ján és úgy érezzü k érk ezését m indenki szívesen fogadja. (Szépiro­ dalm i K iadó 1966.) T á rsa d a lm u n k erkölcsi a rc u la tá n a k v iz sg álata gyakori té m á ja p ró za iro d a l­ m u n k n ak . Még egy elem zés n élk ü li á lta lá n o sítá st te h e tü n k : fő k én t a k is­ regény a m ű faji k e re te az ilyen tá r ­ gyú írásoknak. H árom k isreg én y t — A v ak k ap itán y , Az erdőn át. T em etés u tá n — ta r ta l­ m az S alam o n P ál Sasok és d en ev érek cím ű kötete. A N ap felé szárn y aló sas és a sötétben, az em beri nem től idegen világ b an otth o n o san élő, g y ak o rta a faln a k csapódó d en ev ér S alam on h ő ­ seinek szim bólum a. A tö rté n elm i ta ­ p a sz ta la t szülte fig u rák kö ztü n k é l­ nek, pozitív, avagy n eg a tív irá n y ú te ­ vékeny ség ü n k n ek mi m ag u n k is része­ sei vagyunk. V agy seg ítjü k a „szállni vágyót” és ezzel m ag u n k is sasokká v álu n k v aev „sas lé tü n k re ” d en ev é­ re k k é leszünk. S a lam on p ro testál az „asszonytipró, női testek k el dicsekvő v ad ászo k ”, a „nagy pénztől, az eg y en ru h átó l, a h a ­ ta lo m tó l„ m egszédültek zsarn o k ság a ellen. A zoknak a te tte it igenli, a k ik becsü lettel k ü zd en ek m eg azért, hogy előbbre, m a g asa b b ra ju ss a n a k , a k ik a 107 �a m ind en n ap o k b u k ta tó iv a l és bonyo­ lu ltság a iv al az érte lem és az em b eries­ ség e re jé t szegezik szem be. El kell t e ­ m e tn ü n k m indent, am it rossznak t a r ­ tu n k . Ne fogad ju n k el beidegzett szo­ kásokat, ta rta lm a tla n em beri kapcso­ lato k at, elfog ad o ttn ak m ondott erk ö l­ csi n o rm á k a t — olvassuk a sorok kö­ zött. „Az em b ert el leh et p u sz tita n i, de nem leh et legyőzni” — id é zh e tjü k az a z öreg halászt S alam on P ál írása in a k m o ttó ja k é n t. A m egoldás az, am i v ita th a tó S ala­ m on írásaiban, a vak k ap itán y torzó­ szerű . erőszakolt befejezése — a v é­ letlen lenyűgöző erőinek tú lzo tt nagy szerepe, vagy a T em etés u tá n -b a n j a ­ v asolt n yers ellen állási form ák eg y ér­ telm űen nem helyeselhetók. S zükség­ telen m ély h angot használ o tt is. ahol n in c s rá szükség. D icsérendő viszont az a közéleti érdeklődés, az erkölcsi m é r­ leg elésre való h ajlam , am ellyel S a la ­ m on m e g látja a hétköznapok je le n sé ­ geiben, az úgynevezett „esetekben” b u j­ káló általán o s érvényű igazságot. Í rásai csak látszólag különböznek egym ástól. A trag é d iáb a fú lt em beri so rso kat ábrázoló d rá m a éppúgy ke­ re te m ondan d ó ján ak , m in t a finom lí­ ra . Íráskészségének fő erén y e a d ia ló ­ gusok m egform álása. Nem véletlen, hogy a d rá m a te rü le té re te tt k irá n d u ­ lása (M agadra k iálts) oly sikeres volt A Sasok és d en e v érek u tá n ism ét csak az já r t az eszem ben, hogy m ilyen so k at veszítenek azok, ak ik fo ly ó irat­ b an elolvassák a novellát, az elbeszé­ lést. vagy ép p en a kisregényt, de h a ­ sonló jellegű k ö te tet — nem tudni mi okból — nem szívesen vesznek k éz­ be. (Szénirodalm i K iadó 1966.) L írá n k n a k n a p ja in k b a n m egkülön­ b ö z te te tt jelentőséget a d , hogy az e l­ len fo rrad alo m u tá n elsőnek és le g h a­ té k o n y ab b an válaszolt a kor k érd é se­ 108 ire, le g tisztáb b an és legelőször re p re ­ ze n tá lta a szocialista iro d alo m eszm ei folytonosságát. A lírá n a k ez a m eg­ k ü lö n b ö z tetett szerepe elsősorban a fia ta l költők 1958-ban m eg jelen t T űz­ tá n c cím ű antológiához fűződik. Ré­ gen foglalkoztat m á r a g ondolat: vajon a T űztáncosok közül az idők fo ly a­ m án k ik estek ki a nagy ig ére tek so­ r ából, kik v á lto ttá k be a k ö ltészetü k ­ höz fűzött rem én y ek et. A leg ú jab b G yöre Im re kötet, a H alálűző azt b i­ zonyítja, hogy a T ű ztán c egyik sz erep ­ lője m a is lírá n k élv o n alá b a tarto zik . F riss k ö tetéb en G yöre ak tu ális-p o li­ tik ai k ö ltészetet p ro d u k ál. A z egész világ leg fájó b b kérdése, g o n d ja m a: V ietnam . G yöre k ö tete k iá ltv á n y az esztelen öldöklés ellen. A k ö ltő az aggódó em b er in d u la tá t, k eserű iró n i­ á já t és lobogó h ité t m o n d ja ki v ersei­ ben. A költő érzi: a p ro p ag an d isztik u s célok érd ek éb en m űvészetének ja v á t kell sorom póba állíta n ia . In d ire k t m ódszerekkel, h an g u lato k érzelm ek, gondolatok felv illan ásáv al éri el, hogy az olvasó még szörnyűbb k o n trasz to t érez a bom bázott n a p k e ­ let és a tőle m é rh e tetlen m essze lévő n y u g at között. Az iszonyat, a részvét, a le lk iism eret és a rem én y h an g ja szól a versekből. E m léket á llít azoknak, akik V ietn am b an a tü zet v á la sz to ttá k , és azo k n ak a „k é k v állú ak n a k ”, ak ik „ éln ek és sokasodnak, /p u sk a az ap ju k , az an y ju k , /s k u lcs-cso n tju k a l a t t / k i­ gyullad a k é k s é g /a n n a k je g y e k é n t,/ am i az em b erb en a legjobb./” A k ö tet cím adó v erse b á r szim boli­ kus, d e n y ílt tiltak o zás az agresszió e llen. Az aláb b i részlet p éld ája a m űvészi p ro p ag an d isztik u s jelleg n ek : „ /S zázféle h a lá l / fo rd u lj vissza / aki k ü ld ö tt a rra / m enjen rosszra / valah án y dolga b ék á t szüljön asszonya / varan g y legyen a fia / h alál fo rd u lj vissza. / ” A k ö tetet H incz G yula rajz ai díszí­ �tik, nem egyszerű illu sztrá ció k é n t: v elü k eg y ü tt te lje s a könyv. V an n ak szenvedélyes v ersb a rá to k , ak ik v erse sk ö te tet egyszuszra olvasnak. G yöre Im re H alálü ző -jét nem is le­ h e t m ásként. (M agvető 1966) „M in th a az írói m esterségnek m ég nem volna teljesen b irto k á b a n B a rá th Lajos: m eg-m egbotlik. képzetlennek bizonyul. T an u ln ia kell, tehetségével fegyelm ezettebben gazdálkodnia. A fia ­ tal író tó l függ m ajd. hogy m űvészetét a m ásodik k ö tet sz in tjén fo ly ta tja e tovább. Egy bizonyos: ehhez nem lesz elegendő a m ostani ere d m én y ét m eg­ ism ételnie. Előlegezett v ára k o zásu n k at csak ú j m o ndandót és m űvészi m eg­ o ld ást ta lá lv a tö lth eti be. — írta B aráth L ajos h arm a d ik kötetéről K oczkás S án d o r 1963-ban az Ú j Írá s­ ban. U gyanott egy jó slato t is m egkoc­ káztat a k ritik u s: „T alán ő leh etn e az a fiatal író, aki m ajd m e g írh a tja és m e g írja egy város regényét, vagy am it még in k áb b szeretnék — a v áros regé­ n y ét”. Nos. a L opakodó p réd ik á to ro k re­ m ekbe ötvözött no v elláit olvasva úgy érezzük B a rá th L ajos rászolgált az elő­ legezett bizalom ra. R á ta lá lt h an g jára, m eg lelte sajáto s m ond an d ó ját, am elyet ő h iv a to tt sz ám u n k ra elm ondani. A v áro s regén yének m egírásával m ég v á ­ r a t m a g ára — a jó slat ta lá n m eg sem valósul —, B a rá th m űveinek központi pro b lém ak ö re azonban m ost m á r vég­ legesen a városi, kétkezi m unkások é le te , m u n k á ja lett. a v áros életé t nem v alam iféle m odern u rb á n u s m ódra, n em a m ú lt irodalm i kliséi a la p já n á b ­ rázolja. N o v elláib an azokat a n éh a a p ró sá ­ goknak tűnő. de lényeges m ozzanatokat v illa n tja meg. am elyek a e m b erala k ító folyam atok fo rdulópontjai. A rs poeti­ cája: szeretn i azokat az em berek et, akik rő l ír. V elük érezni, ig azságukkal eg y ü tt létezni. A cím adó novella, az Í télet, A h ét száznyolcvannyolcadik orá ja , a N apszám osok, a N ehéz so rs , vagy a K uszen d a lányok cím ű k isre ­ gény bányászai a n y ers in d u la to k vilá ­ ágb an élnek és dolgoznak , m élyen szunnyadó érzéseik azo n b an em b erré a v a tjá k őket. B a rá th — évekig dolgo­ zott ép ítő ip a rb a n és b án y á b an — o tt­ honosan mozog eb b en a m iliőben. N em csupán te tte ik b ő l és szavaikból ism eri hőseit, h an em fe ltá rja a k ü l­ világtól e lre jte tt g o n d o lato k at és érz é­ seiket is. E m b erism erete a belső á b r á ­ zolás sz in tjén k am ato zik bőségesen. Írá sa ira őszinte, közvetlen h angnem , egyszerű nyelvezet, a kifejezés eszkö­ zeinek igénytelensége jellem ző. De nem igény telen az áb rázo lás te ré n . B ár n o velláib an szociológiailag v i­ szonylag szűk te rü le te t fog át, az á b ­ rázolás m élysége és igazsága, az ír ó h u m anizm usa k árp ó to l ezért. „Nem értem , m ié rt h ib a az, hogy tém áim at, hőseim et a m unk áso k kö­ zül választom . A kikről én írok, nem nagyon h a lla tjá k h a n g ju k a t az iro d a ­ lom ban: o lv asn ak , h a olvasnak, h a nem . le g tö b b jü k a k k o r is érté k es em ­ b er.” — v allja az író a K ö n y v tájék o z­ ta tó feb ru ári szám ában, m integy v á la ­ szul azoknak, a k ik e lm a ra sz ta ljá k á l­ lítólagos te m atik ai szegénysége m iatt. B a rá th úgy áb rá z o lja a m u n k ásélet mai v áltozásait, hogy szocialista m ó­ don m a rx ista v aló ság ism erettel fo rm á ­ lódó igazi realizm u st terem t. N em fél a m u n k á sté m ák sablon rém étő l, m e rt van h ite és b ecsülete igazat m ondani koráról. A tá rsa d alm i szükségszerűt szolgálja. B a rá th L ajos a m ai m ag y ar iro d a ­ lom élv o n aláb a n éh á n y év a la tt fe ltö rt p ró zaíró m á r nem rem é n y ek re jogosító tehetség, h an e m valós é rté k e lite ra tú­ rá n k n a k . (Szépirodalm i K iadó 1966) 109 �GORDOS JÁNOS: B. VÁMOS MAGDA: Karl Jaspers filozófiája J a sp e rs egyik képviselője a N yugaton nép szerűvé v á lt és h az án k b a n is is­ m e rtté le tt eg zisztencialista filozófiának. F ilozófiája az egzisztencializm us v a llá ­ sos ágához tartozik, nézeteiből elsősor­ ban a vallásos kispolgár dek ad en s életfelfogása sugárzik. G ondolatai nem „egyediek”, szinte m indegyike fellel­ hető a sztoizm us, keresztén y v allás fi­ lo zófiájában, K ant, N ietzsche, Le Bon, K ierk eg aard , H eidegger és M ax W éber nézeteiben. Élesen m egkülönbözteti a filozófiát a szaktudom ányoktól, a filozófiát nem ta r tja an n ak , m e rt — m in t m o n d ja — a filozófia nem ren d elk ezik a szak tu d o ­ m ányos bizonyítás eszközével, ez csak a tu d o m án y o k ra jellem ző. De mi az a la p ja a k k o r a filozófiának? A hit. A szak tu d o m án y o k b an v an fejlődés, a fi­ lo zófiában nincs, m e rt „m agában a filo­ zó fiában ta lá n P lá to n t se közelítettü k m eg.” A filozófia esze rin t nem m ás, m in t vallásp ó tlék egyes tá rsa d alm i r é ­ teg ek szám ára. Ja sp ers k isé rle te t tesz a v allás és fi­ lozófia viszonyának tisztá zá sára is. M i­ vel sz erin te m in d k e ttő az örök igazsá­ got keresi, különbség nincs közöttük. A v allás egyik o k án ak a félelm et ta rtja , am ely le v á la sz th a ta tla n az em ­ beri tu d attó l. A lapvető a halálfélelem , am i ellen csak a v allás n y ú jt vigaszt. M int lá th ató , Ja sp e rs sem m iben sem különbözik a hívőktől és a fid eista filo­ zófusoktól, filozófiájának a la p ja a szub­ je k tív idealizm us. T erm észeti és tá rs a ­ d alm i törvények o b je k tiv itá sá t tag ad ja és nem ism eri el a szükségszerű össze­ függéseket, csak a sz u b jek tiv ek e t és v életlen szerű ek et. E zért a tudom ányos v ilágkép k ia la k ítá sá ra irán y u ló tö re k ­ 110 vést is érte lm e tle n ség n e k ta rtja . A tu ­ dom ányok közül azokat, am ely ek n ek ez nem célja, „m o d ern ”-n ek nevezi. A m o­ d ern tu d o m á n y n ak az érd em e te h á t az hogy nem célja az egységes átfogó v i­ lág k ép k ia lak ítása . A m ely esetleg m égis m egkisérli, azt „tudom ányos b ab o n a” jelzővel illeti. S zerin te a m arx izm u s is an n a k nevezhető, m ivel nem m ond le a tudom ányos világ k ép k ia lak ításá ró l. E bben azo n b an — m in t m ásb an sem — Ja sp e rs nem k ö vetkezetes, m e rt a m arx izm u sró l, m in t „abszurd h it”-rő l is beszél, am ely n ek első p ró fé tá ja M arx K áro ly volt. Ez az „abszurd h it” e rő ­ szakosan a k a r érv én y esü ln i, ez ért sü r­ geti az erély es fellép ést vele szem ben. A m arx izm u s c á fo latá ra k é t igen p ri­ m itív é rv e t hoz fel, m égpedig azt, hogy m in d e n t az ökonom iából a k a r m ag y a­ rázn i (az egyént figyelm en k ív ü l hagyja), és ez is egy vallás. B ár Ja sp e rs filozófiája vallásos, a k ato lik u s teológusok m égis b ír álják , m i­ vel eszm éi közt p ro testán s elvek is m eg­ húzódnak. U gyanis ő nem csak „egy” v a llá st védelm ez, h an e m egy v allások fele tti v allást, a „filozófiai h it”-et. S zub­ je k tív id ealista, felfogása m ia tt szem be­ k e rü lt a rac io n alista teológiával, am ely ­ n ek fő célja a h it és az ész elveinek összeegyeztetése. F ilo zó fiájáb an n em csak a v allás, h a ­ nem az idealizm us m in d en elk ép zelh ető irá n y z a ta m eg találh ató . Ezt az e k le k ti­ kus filozófiai ren d sz erét „m in d en t á tfogó”-n ak ta rtja . Ezzel elv ein ek h a jlé ­ k o n y ság át a k a rja k ifejezésre ju tta tn i, azonban zavarosságot és h o m ály t e re d ­ m ényez. A „m in d en t átfogó”-n ak h é t m eg­ nyilatk o zási fo rm á ja v an : az egziszten­ �cia, a transzcendencia, az ittlét, az á l­ talános tu d a t, a szellem , a világ és az ész. Ezek bevezetésével ú ja t a k a r adni, de k ísé rlete sikertelen . A té r és idő k a te g ó riá já t m eg sem em líti, m ivel ezek elism erése bizonyos tö rté n eti szükségszerűséget feltételezne, azonban ezt Ja sp e rs tagadja. F o g alom páronként szerepel n ála a tran szcen d en cia és egzisztencia. Az u tó b b i az előzőktől függ, csak ezzel összefügggésben létezik. Az egzisztencia — sz erin te — m eg ism erhetetlen, csak „m egvilágosodik”, ezért, noha ez az ön­ m eg v aló sítást je len ti „üreseb b ” és elv o n tabb, m in t a vallási „öntökéletesítés” elve. K ategóriái közül m eg em lítjü k a „re jtje l”-t, a „c h iffre”- t is, am ely a világ m in d en jelensége és m aga a lét lényege. Ez a lényeg az onban az ész szám ára nem tá ru l fel, m e rt a valóság m egis­ m erh etetlen . A re jtje le k csak „ h íra d á st” ad n a k a dolgokról, de ez nem m aga a lényeg. E tik á jáb a n központi szerepel já tsz ik a „szab ad ság ” m int m inden egzisztencialistá n á l. A fogalom ból a m e g h atá ro ­ zatlan ság o t em eli ki. Az em b er sz ám á ra nem m arad m ás, m in t a szabadság m eg terem tésének illúziója. E lism eri a k ap italizm u s „aki b írja m a rja ” elv ét is. A b űnről m in t erkölcsi rosszról b e­ szél. Az em b ert bűnösnek ta rtja , azon­ ban a m egszabadulás lehetőségéről nem beszél. E zért a teológusok ezt a felfo­ gást is b írálják . S zám ára az em b er biológiai és nem tá rsa d alm i lény. A kom m unikációról szólva szerepel n á la a „h istoriai lé n y ” m egjelölése is, azonban ez nem tév eszt­ h et meg m inket, m e rt m it sem v álto z­ ta t az em berről v a llo tt felfogásán. A tö rté n ele m o b jek tív tö rv én y sz erű ­ ségeit ta g ad ja , „szám ára a tö rtén elem sz u b jek tív cselekedetek, választások összesége.” K isé rle te t tesz a tö rtén elem perio d izálására. Az em b eriség tö rté n eté b en „tengely id ő szak n ak ” ta r tja az i.e. 800— 200 évig te rjed ő századokat. A jö v ő t vizsgálva k ilá tá sb a helyez egy ú ja b b „tengelyidőszakot”, am ely nagy szellem i fellen d ü lé st fog okozni. M eg látja a tőkés ren d bizonyos v isz­ szásság ait is, azo n b an tö rtén elem szem ­ lélete és po litik ai állásfo g lalása m ia tt k iu ta t nem talál. A m u n k áso sztály t azo n o sítja a „töm eg”-gel, am ely „szük­ séges rossz, m egvetendő, félelm etes.” A tá rsa d a lm i feszültség en y h ítésére j a ­ v aso lja az elitek u ra lm á n a k b izto sítását. P o litik a i n ézeteivel a k ap italizm u st védelm ezi. A h áb o rú s b ű n ö sö k et azon­ ban elitéli és b írá lja az NSZK p o litik á ­ já n a k n éh á n y v o n ását is. „Igazság és tu d o m á n y ” c. írá sá b a n n y ílta n felh ív ja az em b eriség figyelm ét az ato m h áb o rú veszélyére. Ja sp e rs filo zó fiáján ak á tte k in té se u tá n v álasz o lh atu n k a szerző utó szó b an fel­ v e te tt töprengésére, hogy v ajjo n sik e­ rü lt-e b izo n y ítan i e filozófia e lte rje d é ­ sének okát? Ú gy gondolom , hogy sik erü lt. M ég­ pedig azért, m e rt ez a filozófia az am ely a k ap italizm u s k isp o lg árain ak életszem léletét k ifejezi és ezt V ám os V era m eggyőzően bizo n y íto tta. E kis könyvecske é rte k é t növeli a ja sp ersi filozófia ism ertetése m e lle tt az, hogy a m a rx ista filozófia á llá s p o n tjá t is k ife jte tte , am en n y ire ezt a k ere tek le ­ hetővé te tté k . (G ondolat, 1966.) 111 �67 4912 N yom daipari V. B alassag y arm at 1200 d b — Felelős vezető: M ayer S án d o r � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/00fbec82a45c6c631d53ac99797229ea.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Kojnok Nándor Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1967 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 1967/1. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 1967 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika