https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/palocfold/files/original/3a55730e3f940dd495743f2549ecad15.pdf 8840b04eb3e6e8abb126da2cca15d8f2 PDF Text Text 1 Í- ff A TARTALOMBÓL í 'É i í 1. -Í- 1 ` ëb __ l V1 P. V _:=-z ., i Bnisssirrii :is Maciırishrrii: Tőzsér Árpád, Ksvács István, Keıväcs Erzsébet, Kiscseri Ivflihály, Kcınczek József, Pekár István fi ifi í “"““-FJ Íi -5 --H gif s. -« ,..,-f-'-1-"`\ llırû 211..-1 Iübbágy Kárüly és Juhász: Ferenc i I Iózsef Alffláról Ssrssk, tfirtërısfsk: Sulyek László, Kúli Ishfáıı, Bcızú Gyula írásai Salgűtarjárıról ı E? '-' I EšL... _ lı ll._-.- "1- I __.q. Faludi Adam, Kabdz.-ha Tamás, Ssigethy Gábor, Pákuvics Miklós, Nyilas Atilla Lukács Gergely Sändur, Kaiser László, Széki Patka Lásziú művei F 1 tr _: ` Teiiirıgsr Isi`v.-in: Fikciű III. (ršssisi) F!ll- ııı-ı-'- "'1_ib.._:ä:ı lf-Í :J �A Pnlórfiilıl 2004. óvi Madách-pályázatára 38 pályázó kiildıiitt be tanı.ılmányt, mig a lvlikszáth-pályázatra 133 pályázótól órkezett szópirndalmi anyag. A zsűri tagjai: Góezi jánós kóltó (vers), dr. lvlónóstóri Imre iródaleımtórtónósz (próza), dr. Hórváth István tórtánász (tanulmány). A zsűri elnóke: dr. Praznóvszky Mihály föszerkesztó. A pályázat eredmónyhirdetósóre 2005. január 18-án Balassagyarmat-an keriilt seır a hagyómányós Madách-nap keretóben. Dijazóttak: Szópiredalmi kategória: I. dij II. dij lll. dij Külóndij Tanulmány kategória: I. dij II. dij III. dij Kiilóndij Faludi Adám (Tatabánya) Nyilas Atilla (Budapest) Mizser Attila (Fülek) Kónczek József (Magyarnánder) Kabai Csaba (Onga) Ceglód józsef (Érsekvadkert) dr. Csóngrády Bóla (Salgótarján) Fóldváry Gyórgyi (Budapest) A Madách-dij 2005. óvi kittintetettjei: Lukács Margit szinmüvász (pósztumusz) Kaprós Márta nóprajzns, muzeelógus (Balassagyarmat) Nógrád Táncegyüttes (Salgótarján) Salgótarján Megyei jógıá Váres Önkerrnányzata a várós szellemi óletóben játszntt kimagasló szerepóórt az 50 óves Palóefóld fólyóiratót Pró Urbe-díjjal tüntette ki. A dijat Puszta Bóla polgármester adta át a Váres l\lapján., 2005. január 21-ón. Éló iródalmi fólyóirat mutatkózótt be 2005. január 21-en Salgótarjánban a józsef Attila Ivlüvelódási Kózpóntban Palóc: Paruasszırs eimmel. Szerkesztói: dr. Csóngrády Béla, Sáncler Zeltán ás T. Pataki László �Tartalom Pel-cár István Msazieh al-mepen Ismét Balassi Tsz.-.-.er A1-ps-zl Palóc idiómák Balassi Bálint kóltészetében lˇlarırrlrıférıy) Kcıvács István Kóvács Erzsébet Kiscseri Mihály Kónczek József Balassi eınléktáblája a Szent Anna utcában l'vers) Balassi és Rimay: az első magyar kültópárós llaaalmáay) Atcık helyett (vers) Ez egy isteni szeretetre, miként Iólia szerelmére is vágyik (Balassi Béllrıtrıalc rijalrla verseiból) ,lézsef Attila 100 éve Iebbágy Kárely Juhász Ferenc „Kései sirató" l'vers) Lógika és varázslat lverspréza) Váraskép Sulyók László Káli István Bózó Gyula Kólyókember a ferradalemban II. rész „A fehér csúcs cıstróma" és mai emlékezések Kójnak Nánderról, kissé szubjektív módcın Új írása): Faludi Ádám Kabdebó Tamás Mint a pinty l'elbeszélés) Babics Csével (elbeszélés) Szigethy Gábcır Móitkósteló: Versfaragványcık Mindenki sepróni (esszé) Talkshcav I'vers) Nyilas Atilla Lukács Gergely Sándór Fényróm az arcüm 1'25 haiku) Te többet tudsz (vers) Kaiser László Csókónai Vitéz Mihály gc:-rdiuszi esómója (vers) Széki Falka László Pá kavics Miklós A világ lcóriilóttiirık Mátis András Baráthi Üttó A kultura fejlesztésének lehetűségei a vidék lvlagyarórszágán A kómyezetvédelem magatartás és mentalitás is Beszélgetés dr. Kecskeméti Sándc:-r kórnyezelvédelrni szakértóvel K. Peák Ildikó XII. Országós Rajzbiennálé �i<óayvról kóiiyvre Kovács Tibor Egy különleges ,,hármas-könyvról" (Bettes istvrin-Dmslor lsttvin-Józsefflttiia: Gyrirrrérıtliegıyeiil Barangolás évszal-:ról évszakra 1'Faragó Zaltáa Négy évszaknyi livaraagolrlsl Hatvani József 103 106 Számtmk illusztrációit a XII. Rajzbiennálé anyagából válogattuk. A címlapon Tellinger István Fikcié ill. cimű művének részlete látható. Fotó: Arcus Kft., Vác Nógrád megye irodalmi, művészeti, közéleti folyóirata I Fószerkesztó: Praznovszky Mihály; fómunkatárs: Nagy Pál (Párizsi Magyar Mıilrelyú; szerkesztók: dr. Kovács Anna, Bagyinszky Istvánné (szerkesztóségi titkár, telefon' 32/310-140) I Kiadja a Balassi Bálint Megyei Könyvtár (3100 Satgótarjáir, Kassai sar 2. J; Felelós kiadó: Bódi Györgyné dr. I Készült a Polar Stúdióban (Salgótarjért) Levélcim: 3101 Salgótarján, Pf. 2?0; Telefon: 32,f4Ió-?77; Fa:-t: 32,/416-432; Internet: tvvvw.bbmk.hu)'paloclold; e+mail: palocfold@bbmk.l`ıu I Terjeszti a Balassi Bálint Megyei Könyvtár; elófizethetó ugyanitt I Budapesten megvásárolható az Írók Bolljában (Vi. kerület Aırdréssy :lt 45.) I 2005-ben megjelenik 6 alkalommal I Egy szám ára 300,- Ft; elófizetési díj egy évre 1 500,- Ft I Kéziratokat és rajzokat megórztink, de nem kiildiink vissza I ISSN 05555-BB6? I INDEX 25925 Lapunk megjelenését támogatta a Nemzeti I<ı.ılturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram 13': I"*I É Í `-.... _.-H `ı-1 rr -III IF HsvızEı1 ıa.ıı.Tuıvlus oaürsta ıvııaısrréıaulvvl Í' -1ı„-.-.-.r- *Í -.HI , ı.'l|ı_fiı_§ı"ı .I",ıI_ı"'IJJı- ,Il Íil "§§_`:lÍ:„lÍf:,Í:j.?j{ -.E ~ -L ffgrfi H í. 11,*-1 ,ee'fıııın *I J. Nógrád megye Madách-dfia (2004) és Salgótarján Pro Urbe-dija (2005) -I' -ıl J �PEKÁR ISTVÁN Madách ünnepén A régi eszmék tóbbé nincsenek. Nem kisszerá volt-é a iron fogalma? Elóitélet szálte egykor azt, Szákkebláség, versenygés védte meg. Most mór egészfiilá a széles liaza. Arra a géniuszra emlékezünk most, aki innen indult palóc óseink közűl, és megalkotva a magyar drámairodalom mindmáig legklasszikusabb művét, a negyven nyelvre lefordított Tragéaliót, egészen a miénk maradt, nógrádiaké. Itt született, néhány év kivételével itt élte le életét, és itt nyugszik szűkebb hazánk földjében. Amikor a megtiszteló felkérést megkaptam, átnéztem a Balassagyarmati Honismereti Híradó számait, s elolvastam a korábbi kószöntóket. Nagyszerű trásokra leltem, meg is rettentem a feladattól. Mégis, mire hegyezzem ki mondandómat? Göım Arpád, Jókai Anna a kilencvenes évek elején a rendszerváltással fűzte össze a madáchi örökséget. Praznovszky Mihály négy esztendeje az új évez- redból merített ihletet. Az én vezérionalam, hogy Madách Irrırét most elöször köszönthetjűk uniós polgárokként. Száznyolcvankét éve született, olyan korban, amikor egy évszázad alatt annyit sem változott a világ, mint most egy év alatt. Üjialvy Sándor az Egy régi jó táblabtró cimű irásában Madách szüleinek nemesi világát idézi. Keczcli nram - irja a szerzó - a kolozsvári református iskolában deáknl, magyar tórté- aelmel és jblóleiróst tanalt, azatáa a irom' tórvény gyakorlati részét Vósórlrelyt. Tanalósót végezve lıaza szóllott ósei lakóba. Gazóószatlıoz nem fogott, csak folytató azt azon az áron, mint elei századok óta vitték legkisebb változtatás nélkill: a lıózban is, az aóvaron építtet, bátor, ló, marha, gazdasági eszkózók egytól egyig lıajóaniak. jóveóelme kevés volt, ktaóását még kevesebbre szabta. Maga, neje és gyermekei óltózetttk a szózaa' elején ngyanaz volt, mint utoljára. A vóltoztatásnak semmi sem volt alórenáelve. Házi bátorai jó erós fából és keményen készitve, szózaóokig tartottak. Nos ezt az alig rezdűló életet zavarta meg a reformkor, majd forgatta fel a jobbágyfelszabadítás, a szabadságharc, a Bach-korszak, az egyre jobban eróre kapó kapitalizmus. Egy évszázadokig mozdulatlan világ folyamatos változásra kényszerűlt. Ekkor született Az ember tragédiája. Azóta bizony sokat változott a világ, mit jelent a ma emberének Madách, és fó műve? A kereskedelmi televíziók és a bulvársajtó által elbufltottaknak nyilván semmit. A minap egyetemistákat kérdeztem - bölcsészeket, közgazclászokat -, hogy nekik mit jelent? Az iskolában tűlelemzik, nyelvezete nehézkes - mondták, de tartalmi mélysége, átgondoltsága lenyügözó. Ahogy sorra veszi az emberiség nagy kérdéseit, ahogy azokra választ keres. Más divatos szerzók eımyi gondolatból húsz könyvet írtak volna. Nem véletlen, hogy az atorizma gyűjteményekben a Tragéáia sorait oldalakon át idézik. 3 �Túlelemzik, mondták a fiatalok, de aki a Tragédióhoz nyúl, ezt nem keriilheti el. Nem kerülheti el, mert mindenre talál benne utalást, iizenetet. Olyan, mint a Biblia. Aleiires, de lerlles iinlóbankon állni - mondja a paradicsomban kisértö Lucifer. Mennyire illenek ezek a sorok a felszabadított, de önállóságukkal élni képtelen, jobbágyokra, de a rendszerváltás sokmillió vállalkozni képtelen vesztesére is. Az éppen szárnyát bontó hazai kapitalizmus idején már csalhatatlan ösztörmel int annak veszélyére is. A család s tnlajdon Lesz a világnak kettes mozgatója, Melytól minden kéj, s kin sziilelni fog. És e két eszme nó' majd szllntelen, Anng belóle iron lesz és ipar, Sziilóje minden nagynak és nemesnek, És felfalója ónniin gyermekének. A Tragédia megjelenése után száz évvel derült ki, hogy a jólét teremtette komfort, a szociális háló felszabadit a családi, rokoni közösség vigyázó, óvó, de egyúttal korlátozó figyelme alól. Irmen csak egy lépés a család válsága. 5 a figyelmes olvasó könnyen megtalálja a költó személyes tragédiájának szemérmes vallomásait. Minó csodás kevercse rossz s nemesnek A ná, méregbót s mézból ósszesztlrve. Mégis miért vonz? Mert a jó sajátja, Míg báne a koré, mely sztilte él. Mennyi fájó élményt rejtenek a sorok. Az összesűgások, a szánakozások mardosó szégyene, álmatlan éjszakák vágyakozása, de ott a felszabadító megbocsátás is. Amint kezdtem, ez az elsö Madách-ünnepség, amit az Európai Unió polgáraiként éliink meg. Évtizedek óta ide vágytunk, de a csatlakozás terhes is. A változások üteme oly széditó, hogy már sejtéseink sincsenek. Ezt a sajátos helyzetet Madách nyilván nem ismerhette, de a változás öt is foglalkoztatta: Nem az idó iıalad: mi vólloznnk, Egy század, egy nap szinte egyre megy. Igazából a 20. század, - lassan megszokjuk, hogy a múlt század - vált a hegyomlásszerű változások korává. Változásoké, amelyek inkább kihívások, mint lehetöségek voltak nekünk magyaroknak. Sodródások, kényszerpályák, vargabetûk, megaláztatások. vesztett világháborúk, ország csonkitások, eltiport forradalom, iöldreformok, államosítások, privatizációk. Ebbe egy Svájc gazdagságú állam is belebukott volna. S tudjuk, nem is a gazdasági következmények a legsúlyosabbak. Madách Imre életének zömét, három rövid évtól eltekintve egy húsz kilométer sugarú körön belül élte le. Most ez a tenyémyi terület két országhoz tartozik. Amikor szécsényi középiskolásként elöször kirándultunk Alsósztregovára, némán és tétován jártuk a termeket, mert nem volt magyarul tudó idegenvezető. Már nem emlékszem a kirándulás egyéb részleteire, de ez a megalázó momentum máig megmaradt. Egy 1900-ban készült tanulmány szerint 1985-ben 36 millió állampolgára lesz a történelmi Magyarországnak, s az akkori asszimilációs tendenciát-:at követve 30 millió lesz a magyar. Nos a Kárpát-medencében ma körülbelül 33 millió ember lakik, ebböl 12,5 millió a magyar. Egy európai középhatalom a kis népek sorába került. Sokat vártunk a rendszerváltástól, majd attól a perctól, amikor átlépjük az Európai Unió kapuját. Visszatekintve az elmúlt másfél évtizedre, kimondhatjuk egyenesen: 4 �csalódottak vagyunk, rosszkedvüek, kifosztottak. Madách megfogalmazza kedvetlenségünk lényegét: lvílrg a tómeg, nem nyelve semmit is, Nevet cserél, a gazda megmarad. Madách földje, Mikszáth görbe országa, amely egykor a Felvidék kapuja volt, válságtérséggé vált. Falvak során mehetünk át, hogy legelészö állatot látnánk. Az egykor Glatz Oszkár ecseljére kivánkozó fesiói vidék, ahol a szántók a legelök és az erdók mozaikszerűen váltották egymást, lassan elvadulnak. A szántók ugaron, a legelók elbokrosodva, az erdók tarra vágva. A falvak népe, amely a népi kultúra páratlan gazdagságával bírt felére, harmadára csökkent. Igaz, a rendszerváltást követóerı gáz, telefon, ivóvíz, csatorna és kábeltévé hálózatok létesültek, de a segítség már késón jött. Elfogyott az életeró, az öslakosság zöme véglegesen távozott, vagy távozni fog. Sok portán egyedül éló idós ember lakik. l-Ialálukkal a házakba idegenek költöznek, akik nem ismerik a dűlók nevét, az útszéli keresztek történetét, a palóc ételek izét. A herencsényi iskolában, ahol én még huszonheted magammal kezdtem az elsö osztályt, ma egy német motocross versenyzó lakik. Kiss Géza református lelkész 193?-ben egy csodálatos könyvet írt az Ürmáııságról, amelyben feltárta az egykézés gyökereit. A földreform idején a fóvárosba hívták népművelö munkára. Látva a kiü resedó ormánsági falvakat, ekként háritotta el a felkérést: Near megyek, az én népemnek nem osztottakjlíldet. Nem lesz gytiintilcs a fán, mert mór nincs viróga. Kevés a virág a palócok fáján is. Nem enyhíti szomorúságunkat, hogy a világ boldogabbik felén élók sem igazán boldogok Bár rafinált gépek, eszközök, berendezések, szolgáltatások kömıyítik életüket, naponta új gyógyszereket fedeznek fel, a személyes és kollektív jogaikat ombucmanok hada órzi, övéké a föld minden java, a testi és lelki kiszolgáltatottságunk minden téren növekedett. A korfolyam, mely visz, vagy elmerit, tlszója, nem vezére, az egyén. A közlekedés, a hírközlés, a tömegtájékoztatás, majd az informatika hihetetlen méretű fejlódésével elérhetövé vált az egész világ a világ. Mégsem lett a miénk, inkább elveszünk benne. Nem tudjuk befogadni a ránk zúduló információtömeget, magabiztosságunkat elvesziljűk, szorongunk, kapkochmk. A madáchi folyam visz, elmerit. S a költó folytatja: Keserves lesz még egykor e tadósod, S lndatlansógértfogsz epedni vissza. Képtelenek vagyunk tehát az egész világot befogadni, átlátni, miközben a szűlóföld kicsi lett számunkra. Kell egy olyan dimermiót találnunk, ami elég nagy ahhoz, hogy kibontakozhassunk berme, de nem túlságosan, hogy még megismerhessük. Ez lehet számunkra a Palóciöld, amely a megcsonkított madáchi vármegye és a huszonöt országra kiterjecló unió között nekünk életteret adhat. A Palócföld lerme a mi eurégiónk, két országra, s néhány megyére kiterjedve. Madách idejében a vármegye még szent volt, állam az államban. A megye a 20. században egyre kopott, méretben és hatáskörben egyaránt, az unió küszöbén pedig egy fantáziátlan bűrokrata összeboronált minket Hevessel és Borsoddal. A patvarci pályázatot Miskolcon birálják el. Nincs semmi integráló erö ebben a rendszerben, egy hivatali határozat tartja össze, de hiányzik a lelki kapocs. 5 �A Palócföld vagy uniós megfogalmazással, palóc eurorégió, most megérett a megvalósulásra. A Palócföld rendelkezik mindazokkal a kulturális karakterjegyekkel, amelyek alapján jól elhatárolható környezetétól. A palócság jellegzetes beszédén túl ismert rendkívül gazdag. kiválóan feldolgozott néprajzi örökségéröl, - viseletéról, szokásairól, hiedelemvilágáról, épitészetéröl, diszitómüvészetéröl, népzenéjéröl, tájkonyhájáról, - és mély vallásosságáról, hitéletéról. Tudjuk, a Palócföld eddig csak néprajzi nyelvészeti, irodalmi értelembe létezett, de ezek erös és mély gyökerek, alkalmasak egy közösség összetartására. Ha nekünk ezt a kis hazát sikerül létrehozni, nyugodtabban nézhetjük a magaspolitika viszálykodásait, a globalizáció zsoldosainak praktikáit, nemzetünk sorsát az uniós nagyhazában. Knlyóknak barca ez egy konefielell. Én társaságot kivánok llelyette, Mely véd, nem bilntet, bazdit, nem riaszt, Kózós eróvel ósszemákódik, Ez lenne nekünk a madáchi menedék, a csesztvei, a sztregovai kúria, ahol sorra vehetnénk, nyugodtan átgondolhatnánk társadalmi és személyes gondjainkat. Ami biztos fogódzót ad, ahonnan indulhatunk a megye ügyeiért, az ország ügyeiért, az emberiség ügyeiért. Nem a morál nélküli politika, nem a kérlelhetetlen gazdaság logikája szerint kell a 21. századot számunkra élhetóvé tenni, hanem a kultúra, a tradíciók, a hit, az erkölcs fundamentumára építve. Ma még kialakulatlannak, talán megvalósíthatatlannak látszik ez az új honalapítás, de az embernek akkor is keresnie kell a megoldást, ha semmi esélye nincs a megvalósulásra. Keresni kell a választ, ha hasztalannak tűnik is, mert amikor a lehetöség kapujába érünk, tudjuk, mit kell tennünk. Bárcsak így értük volna meg az orosz birodalom összeomlását, a rendszerváltást, a kárpótlást, a privatizációt. Madách falanszterbeli soraival kezdtem mondandómat. Most mór egész jlild a széles lraza De Lucifer szavára Adám válaszol: Egyet bónok csak: a liaza fogalmát, ivlególlott volna az tón ágy lriszem, Ez ájrend közt is. Az emberkebel Korlátat kiván, fél a véglelentól .Bellerjében veszt, lrogylra szétterál; Ragaszkodik a nnilllroz és jótlótióz; Félek, nem lelkesiil a nagyvilágért, Mint a szálók sirjóért lelkesált. Nagy földink tehát még az uniós idókre is üzen nekünk. A kultúra és a hit nagyobb eró, mint az ipar és a börze hatalma. Ezek legyűrhetik a politikát, a felszínes divat mögé Iökhetik ideig-óráig ág örökérvényüt, de sohasem véglegesen. Madáchtól tudjuk: az utolsó mondat az Llré, s a reményé. tˇflalassagyarmat, 2005. január ill.) 6 �Tózsea ÁRPÁD Palóc idiómák Balassi Bálint költészetében A négyes számjeggyel végzödö esztendók nálunk mindig kerek Balassi-évfordulók is: az elsó par ezcellenee, nem társadalmi-történelmi, hanem nyelvi-formai és egzisztenciális indíttatású költönk 1554-ben született és 1594-ben halt meg. Az 200-1-es esztendöben október 20-án 450 éve volt, hogy a nagy poéta a felvidéki Zólyomban megszületett, május 30-án pedig 410 éve, hogy meghalt. 5 hogy a kerek év fordulós lista teljes legyen: 200-1-ben I30 éve, hogy a köl tó (föleg) szerelmes verseit tartalmazó ún. Balassa-kódexet megtalálták. Jeles Balassi-jubileumok kínálják tehát megint az alkalmat, hogy a kivételes költöi életmű kihívásaira fokozott mértékben odafigyeljiink. A sok kihívás közül ezúttal én itt azt kívánom közelebbröl megvizsgálni, hogy a szülóföld nyelve, azaz az ún. palóc tájnyelv mennyiben volt esetleg nyelve magának Balassi Bálintnak is, s mermyiben nyelve a verseinek? Enged tessék meg, hogy személyes vallomással kezdjem. A zólyorni vár nekem kora iljuságomtól a sejtelmesség, a megközelíthetetlenség, a költészet szimbóluma. Én is Palócország szülötte vagyok, akárcsak a költó, de 1951 és 1960 között Komáromban, majd Pozsonyban tanultam, s oda, illetve haza utaztamban mindig a vár alatt vonatoztam el, s ha felnéztem a vár reneszánsz pártázatára, természetesen mindig Balassi Bálint jutott eszembe. De mivel a vonatból nem lehetett bármikor és bárhol kiszállni, mindig csak elsuhantam a látott építmény mellett, s végül már kicsit úgy éreztem, hogy a valószerűtlenül fehér és csipkés, inkább roppant kastély, mint vár talán csakugyan puszta látvány, fatamorgána, egy oldal a tankönyvemböl, s ha kiszállnék a vonatból, nem találnék a helyén semmit. Nem részletezem: valamikor a hatvanas évek közepén, már felnött fejjel jártam elöször a zólyomi várban. S korábbi sejtelmeim részben beigazolódtak: Balassi Bálint szülöhelyét a várban valóban nem találtam. Pontosabban semmi jelét nem találtam annak, hogy a költó ott született. Évtizedeknek kellett eltelniük, mig a várban végül a Magyar Köztársaság pozsonyi intézetének egy szerény Balassiemléktáblát sikerült elhelyeznie, s újabb évtizedek teltek el, míg valakinek, nevezetesen Praznovszky Mihály barátomnak eszébe jutott, hogy 1554. október 20-á ra, Balassi Bálint és közvetve a modern magyar költészet születésnapjára a legautentikusabb helyen, a zólyomi várban is meg kellene emlékeznünk. Őszintén sajnálom, hogy a terve nem valósult, nem valósulhatott meg. És még mindig Zólyomról, és mindig a születésnapokróli I-la átlátnánk a vár méteres falain, északra tekintve ellátnánk a közeli Zólyornradványba. S ha jó a szemünk, talán még annak a Radvánszky-kastélynak a körvonalait is kivehetnénk, amelyben 1374-ben az elöbb Ftadvánszky-, majd Balassa-kódeznek nevezett, Balassi Bálint szerelmi költészetét a számunkra, kései utódok számára is átmentö kéziratos könyvet megtalálták. Mert, amint az köztudott, az történt, hogy a IB. és 19. században a költó szerelmi költészete csaknem teljesen feledésbe merült. Katonaénekeit, vallásos költeményeit és néhány szerelmes versét gyakran idézték, és a költók még I? �gyakrabban utánözták, de a Balassi szerelmi líra teljes gyíijteményét csak lB?4-et követöen, a Radvárıszky-kédez alapján adhatták ki, s 1874-el így méltán tarthaljuk a költö másudik születési dátumának. 5 mivel ez a dátum is négyes számjeggyel végzödik, 2004-ben a Radvánszky-ködez megtalálásának az évfurdulöját is megiinnepelhetjiik. 5 ezek után szciljunk a ttılajdunképpeni tárgyunkrél: Balassi Bálint nyelvének és szülöföldjének a kapcsalédásairél. Évekkel ezelött már irtam erröl egy jegyzetet, s mivel az irásával egyidöben a rádiöban véletlenül éppen az öreg Kcıssuth hiteles hangját sugáruzták (egyköríı funögráffelvételrőlj, utána pedig egy mai igric Balassi-énekeket adutt elö, egyre az járt a fejemben, högy Balassi gyönyörü, szinte mai magyar iröclalmi nyelvként hatö és hangzö szövegei högyan hangcızhattak a költö szájáböl. 5 mivel köztudutt, s Eckhardt Sándör áll`al papírcın is igazult tény, hegy Balassi a magyar nyelvet gyermekként ,,Zélyairrbair, Kélflcíin és Ditiérıylieir" tanulta, írrisömban annak a hitemnek adtam hangöt, hegy Balassi paléc akcentussal és idiömában beszélt. Ma már övatcısabban fögalmazcıkz amint az köztudcıtt, Balassinak sem a drámája, sem a versei nem a saját kézírásában maradtak ránk (kivéve öt, epigrammaszeríı kis versét), s a másnlók a költö nyelvét a saját tájnyelviikhöz alakitötták. A versekböl és a clrámából tehát Balassi eredeti beszédntédjára következtetni csak erös fenntartásukl-:al lehet. A költö születésének a helye bizönyus, s az is bizcınyösnak látszik, hegy a gyermek Balassi tízéves kuráig Zélyumban és Liptéíıjvárun, illetve a kékköi és divényi várakban nevelkedett, de ebböl távölrél sem következik, hagy felnött körában a palöc dialektust beszélte. Egyenesen e dialektus ellen szél, hagy a költõ anyja, Sulyuk Anria nyelve enyhén ö-zö (tehát nem palóc), s a költö nevelöi, kura gyermekkcırának tanítöi (Bernemisza Péter és Pcızsgai Gáspár) szintén más tájak szülöttei és más tájnyelvek beszélöi. Tövábbá: a gyermek Balassi 1565-ben már Nürbergben tanul (késöbb talán Padcıvában, ezek a tanulmányai magyaráznák kitünö német és ulasz nyelvt1.ıdását}, tlzen- és ltuszö- néves ifjtiként pedig Erdélyben és Lengyelnrszágban él, s véglegesen csak 157?-ben, huszönhárcim éves kcırában tér haza. S hányatött élete késöbb is egyszerre több magyar nyelvjáráshcız köti (pl. az egész magyar nyelvteri.iletröl regrutálödö katönáitöl vala- mennyi magyar dialektust hallhatta és megta nulhatta). 5 mégis: hiteles, mert saját kezíi leveleinek (s az említett öt kis upusának) a nyelve s verseinek a levelek palöc-gyanús idiémáival összecsengö pöelikai megöl- dásai (pl. rimelése) a költö (beszélt) nyelvének palóc jellege mellett szölnak. S mindjárt az elején le kell szögeznem, hagy az életmű és a levelek által így, Oda-vissza igazultnak látszé paléc nyelvi sajátösságök száma bizciny nem kicsi. lvlielött taglalni kezdeném öket, hadd snrcıljam föl a költö sajátkezű levelei nyelvének és írásmödjának néhány általánös jellemzöjét. l. A versek és a dráma, a Szép iaragysr lcaruérılia szökészlete mennyiségileg természetesen sukszörasa a levelekének, következésképpen a versek és a dráma bizcınyus nyelvi fördulatait, kifejezéseit a levelekben hiába keressük. II. A levelek írásmödja általában kiejtés szerinti, sajncıs azcınban az l; hangegyiittes és az ly (a kiejtett ly) hang írása következetleníil fcinetikus (a levélírö mindkettöt li-nek - pl. a lrélíebén-helyében, ganalalia-gundelja szavakban -, illetve l nek írja - pl. a rnilreljien-nıihelyen vagy a teljiesitete-teljesítette szavakban), s így a B �palóc mássalhangzók egyik legjellemzóbbjének, a kiejtett ly hangnak a költõ nyelvében való meglétére csak következtethetünk. Valahegy így: a lrelielten és a garalalia vagy a nnˇltelyen és a telyesitete példaserban a ltelieben ejtése - a levelek fenetikus irásmódjának megfelelöen - csak a kiejtett ly hangú ltelyél:-'en lehetett (és természetesen nem lteljélrctt, mert a szö ilyen ejtésére abbcil a kerbél nintıs példánk, és semmi- képpen nem lehetett lteléiren vagy lrejélien sem, hisz ezeknek a fenetikus írásképe más velna), s ugyanezen legika alapján ügy véljük, hegy a gendalia szö ejtése pedig gandallya vagy gandalja velt; hasenlóképpen a niiltelyen-nek írt szóalaket csak ntiltelyen (kiejtett ly-lyel), a telyesiteté-t viszent csak tellyesítette, esetleg teljesítette hangzásban lehet elképzelni. Következésképpen elképzelhetö, hegy a köl tó nyelvében a palóc kiejtett ly hang megvelt. - Ide, a palóc ly hang preblémaköréhez lehetne tevábbá kapcselni az igék harmadik személyíi kijelentö módja (vö.: ö gendelja, ök genclelják) és alanyi ragezásıí imperatívuszai (vö.: gendeljam, gendeljad, gódelja, gendeljuk stb.) íj hangegyüttesének a kiejtési fermáját is, de azt még feltételesen sem tudjuk eldönteni, hegy ezt a költö vajen lágy és hesszü (kettözött) lly hanggal ejtette-e (mint a mai középpalóc) vagy lj-vel (ami nem lenne tipikus), netán ll-lel, amiröl alább még lesz szó. lll. Fekezza az ejtést illetö bizenytalanságet, hegy a levéliró Balassi a döntöen fenetikus írásmódja ellenére sem jelöli következetesen a hangzók hesszüságát és rövidségét. Ezért elképzelhetö a rövid li vagy ly hesszíı, kettözött ily-szeríi ejtése is. A magánhangzók hesszíıságát jelölendó néha megduplázza a hangzót (pl. a jleiaéén-szemén vagy a Priril-Pál szóban), de legtöbbször ett is jelöletlenül hagyja a hesszúságet. Ez a neltez (nehéz), egyeb (egyéb), al<ar(akár) szerü, szitén tipikusan palóc szóalakek kiszúrésénél jelent számunkra nehézséget. S ezek után következzenek a Balassi nyelvében valósziníisíthetö palóc sajátesságek! a.) Fenntartás nélkül elfegadhatjuk Pais Dezsö megállapítását, aki a ,,aletlt tataaea és aletl: irılcalr-r snperlatíeasakrril rnegéllapítj`a, nagy palóc ttyelei sajátasság, Balassi gyerntelrlceri ltazanainya nyeleében". (idézi Eckhardt Sánder jegyzetek a Balassinerslrézlratlıaz c. tanulmányában.) A felsó feknak ezt a fermáját ma csak a palóc nyelvterületen ismerik, feltehetöen Balassi idejében sem velt másképp. A két idézett példa a Falairirél c., Eckhardt Sánder által epigrammának nevezett, a költö saját kézírásában ránk maradt egystrófás versból való. lvlendatban így hangzik: ,,Letteeábli jtiliét, s letírılailili Celíét r' ezirleig szerettera b.) Az elöbb említett nehez típusú szóalakek a levelekben, a versekben s a Cantaedilfban egyaránt megtalálhatók. Így például a versekben: neltez (nehéz), egyeb (egyéb), akar (akár): a Catneediríban: neltez, egyeb. A nem tipikus (mert nem hangváltó szerkezetű) alakeknak a máselök által is általánesan használt fermája közös ferrásra (azaz a költõ feltehetö eredeti szóhasználatára, írására) utalhat, de eredetiként valószinűslti a fermát a verselés: Balassi versnyelve, rímelése is. Ugyanis ha pl. a nehéz szó a jegye:-bizany ez-neliéz-smrez servégi rímek serában szerepel (lásd a Szentírás szerint is kezdetű versben), akker ez a kifejezés az eredeti Balassikéziratban - a költó peétikai nıdatesságát, pedáns rímelését tekintve - semmiképpen sem lehetett nehéz, csakis neltez. 5 akár eruıek az egy példának az alapján is valósziníisíthetjük, hegy bizenyes szók teldalékelt alakjaibarı az alanyeset é-jét e-vel váltó szerkezeteket (vö. szekér-szekeret, veréb-verebet stb.) Balassi nem használta, nála a váltöhang az alanyesetben is rövid maradt. 9 �c.) A levelek tartalmaznak enyim öcsém féle, szintén csak a palóc nyelvhasználalra jellemzö birtekes szerkezeteket is. Érdekes móden versben a költó ezzel a - birtekvi- szenyt birtekes névmásal s birtekraggal egy idóben kifejezö - tautelegikus, nehézkes szókapcselással sehasem él, jelezve, hegy tudatesan megkülönbözteti a választékes, iredalmi stílust s a napi beszédmód és a levélnyelv pengyelább fennáit. d.) A névszók tárgyragjának a kötóhangja a levelekben mindig zárt a (és nem a mai nyílt a): jókat, szaaalrat stb. Ezt a következetes fermát mutatja-szentesíti a versek rímelése is: jádet-trtegszabadirlıtsentat-mi ltasznad-ltatalmaal (lásd Az Szerttlairerasrígnalc elsö személe kezdetí'ı versben). A liaszned birtekrages ferma Balassi idejében is s ma is csak a-val képzelhetó el, s a bekerrím terrnészete a másik hárem rímszó a kötóhangját is igazelja. Ezek tehát Balassi Bálint nyelvének azek a jelenséget, amelyek a levelei és versei összevetése alapján nagy valószínűséggel palóc idiómákként azenesíthatók. Van azenban a köl tö nyelvének így kíkövetkeztetett-tételezett ,, palóc rétegében" két elyan jelenség is, amely éppen nyitettságában, eldöntetlenségében, azaz preblémaként érdekes: 1.) Meglepetésként hathatett, miker Eckhardt Sánder 1943-ban, a Balassa-kódez verseinek és az eredeti Balassi-leveleknek a nyelvét összevetve kijelentette: ,,Balassi ltritilrai lriıırlrisrilraıt... ttalamen nyi i'-zé alaket til kell írnnnlr é-s alakra, mert az eredeti kölieményelrhen ilyen i-zéferrttélc selıasem ealtak." Eckha rdtnak amıyiban igaza vel t, hegy ha a költö levelei alapjában nem í-zök, pentesabban: nem érvényesül bennük következetesen az í-zés legikája, aki-:er a versei sem lehettek következetesen í-zök. De már Eckhardt is észrevette és megnevez te a megv msgált tíz levélnek azt a hárem ízó kifejezését (tltiirtinnék-törtérmék, kyrtkyrttelert-kénkéntelen, akarva nem akarva, nie;;,ryi:relyeditél:-megémelyedne), amelyek azt bizenyítják, amit a déli és észak-keleti palóc dialekttısban (tehát a Zólyem-Rimaszembat-Ternalja-Putnek négyszög tájnyelvében) máig tapasztalhatunk: egyedi átyételekként a palóc is ismer (kerlátezett számú) í-zö kifezést. (Kapásból néhány példa, a Balassi-levelekböl idézetteken kíviil: lehe-kéve, fejír-fehér, trinyir-tányér, lzilik-kelés, lcilriny-kökény, lcisirtet-kísértet stb.) - 5 mindebböl két kérdés következik: a Balassi-leveleknek ez a sajátes, szabálytalan, terzó í-zése nem bizenyítja-e biztesabban a költö nyelvének a (szintén szabálytalanul í-zö) palóchez való kapcselódását, mintha a levélíró szabályszerűen é-zne?,: tevábbá: nem velt-e túlzás a Balassi-versek í-zö alakjait következetesen ézökre javítani, illetve csak a levelek által igazelt esetekben meghagyni az í-t?,: hi- szen a levelek hárem venatkezö példája nem jelentheti, hegy Balassi csak emıyi í-zö alaket ismert, s eredetileg a verseiben is csak ennyit használt föl. Nem velna-e logikusabb - még az anakrenizmus, a történetietlenség veszélye ellenére is - annyi í-zö alaket meghagyni a versekben, amennyit a mai déli- és észak-keleti palóc tájnyelv ismer? Hisz a költó nyelvének az í-telenítése legalább annyira ,,ízetlenítés" (Balassi kifejezésel), mint amenyire armak idején a venatkezö helyek í-zövé tétele az velt. 2.) Érdekes preblémát vet föl az Eckhardt-féle Balassi-kiadásek egy másik kuriózuma is: az igék harmadik személyíi kijelentö módjának és az alanyi ragezásű imperatívuszeknak a föntebb már érintett bizenytalan írásmódjáról, illetve e bizenytalanság Eckhardt-féle feleldásáról van szó. Eckhardt Sánder a versek venatkezö szóalakjait következetesen l-esítette úgy, hogy pl. a gattdalja helyett: gandalla-t, a segéljl helyett: segélll-t írt. Ez az l-ezö alak ugyan a mai dunántúli, kisalföldi és nyugati palóc ID �nyelvjárásekban általánes, s feltehetöen Balassi kerában is így velt, de a Balassi- levelek egyáltalán nem I-eznek (s mitöbb a Balassa- és Fanchali-kódez sem vagy legalábbis nem jellernzóen)l Eckhardt a versek néhány rímpezíció-szentesítette l-es alakjából kiindulva tette át a versek összességét l-ezö dialektusba. Bizenyítékként föleg a Kit egy citenis lengyel leanyrél szerzett c. vers egyik strófája esett nála nagy súllyal latba. A versszak venatkezö része a Balassa-kódez szerint így hangzik: Móndnan ne felji sót végett éll mert tied a fzép fzemelj Veres leeélj Tramfaa'ra kel cltalc azert lragi iat reminli Semmi ganafzt te ne aelj. Eckhardt szerint az idézett strófarész rímelése csak így zavartalan: lvleınlmin: nefélll, sét aigan éll, mert tiéd az szép szentél, Veres lettél tramfaa'ra itél, csalt azért, ltagy ját reménll, Semmi genaszt te ne eélll (Balassi Brilint összes aersei, Szép magyar camaeclirija és lettelezése, Szépiredalmi Könyvkiadó, 1963) S az idekelás: „A aeégan éllie, ami pantasan rímel a etramybdra lcéle alalclcal, igazalja, liagy itt eredetileg aalamennyi alak lcettés l-lel rillt, s csak a naisetélr aittélr bele a j-s imperatimtst Balassi ityeleébe. " (Eckhardt Srinder: Balassi-tannliiainyek. Akadénúa, 1972.) Az én megítélésem szerint ez távelról sem elégséges indekelás. S természetesen az újabb Balassi-kiadásek gendezói szerint sem: az Eckhardet követö kíadásek már nem l-eznek. (Persze az lj-s alakek sem kevésbé preblematikusak: azek, akik a Balassi-levelek és -versek li, illetve ly és ly hangegyűtteseit lj-nek elvassák és a mai Balassikiadásekban így írják, azek a költönek tulajdenképpen etimelegikus írásmódet tulajdenítanak, helett az a magyar írett szövegekben csak Balassi után másfél száz évvel késöbb kezdett divatba jönni!) De vissza Eckhardthez! A két ll-es imperativuszt természetsen föleg azért nem lehet elfegadni, mert a Balassi-levelek ezt a parancselú médót nem ismerik, s a máselók feltehetöen éppen a szövegben tulajdenképpen idegen eégatı élll alaket vitték bele Balassi nyelvébe. Érthetetlen, hegy ha az í-zés esetében perdöntó lehetett a levelek bizenysága (arról ti., hegy Balassi nem í-zett), núért nem perdöntó ugyanaz a bizenyság az l-ezés esetében. Nem lehet elfegadrú ilyen venatkezásban a rimpezíciék bizónyságát sem, hisz ugyanelyan hibátlan rímelést kapunk, ha a kódez lj-s alakjait a fentebb általam valószínúsitett ly-es, illetve lly-es (kiejtett hesszú ily-es) ala kekra vá ltózta ljuk, így: Meinlmin: neféllyl, sél ttigan éily, mert tiéd az szép szentély, Veres levél tramfarira kél, csalt azért, nagy jót remélly, Sennni ganeszt te ne eéllyi E mellett az ejtés mellett szólnak a levelek: ha a költó nem l-ezett, akker az a valószinűbb, hegy - amint a mai megfelelö palóc dialeknısek - ö is ily-nek ejtette a másedik személyű imperatlvusz ragját (s nem lj-nek vagy jj-nek, an'ú atipikus vel- na, s nem is ll-nek, ami egyetlen vagy néhány véletlenszerű példával nem véd hetó). S ráadásul tulajdenképpen az idézett versrészletnek a rímelése is az ly-es: illetve lly-es ejtés mellett szól, hisz a levelek (s a fent elmendettak) alapján ly-es ejtéssel valószíníisített fzemelj (személy) szó mint felelö rím visszamenöleg éppen a ly végű hívó rimeket igazelja. 11 �S ezzel befejeztíik Balassi Bálint verseinek és leveleinek (s részben drámájának) a palóc nyelvi sajátesságek nézöpetjából történö szemlézését, valamint a versekben feltételezett palóc idiómák néhányának peétikai összefüggésekbe való helyezését. A szemle természetesen nem teljes, eltekintettem például a költö nyelvének a lezikális vizsgálatátöl (pedig a versek lenikájában is akadna a Balassi-nyelv palóc jellegét bizenyító anyag, lássunk legalább néhány példa-szót: lapta-labda, iltan-itt, aerteng-fetreng, la-ím,), nem vmsgáltam a Balassi-magánhangzók archaikus (zárt: szinö-szinű, gyfirö-gyűrű, illetve nyilt: elsillyedl-elsíillyedt,filem-fülem) fermáit sem, de - nem tagadem - eredetileg is csak a képzeletemet leginkább feglalkeztató, hegy úgy mendjam: az anyanyelvi emlékezetem legkerábbi (szintén palóc) rétegelt megmezgatö Balassi-nyelvi jelenségekre akartam kitérni. Feltíinhetett a hallgatóimnak, milyen gyakran használtam elöadásemban a ,,valószinü", ,,valószlníisíthetö", ,,valószerüsithetö" kifejezéseket. Ez is pentesan a kerai ,, nyelvi emlél-:ezeten`unel", azaz a nyelvi-érzelmi kötödéseimmel függ össze. Tisztában vagyek vele ugyanis, hegy ha valakit a történelem mélyéböl gyermekkerunk nyelvén hallunk megszólalrıi, akker a saját nyelviink s a hallett nyelv egybecsengéseit hajlamesak vagytmk túlbecsíilni, helett alapes történeti clialektelógiai vizsgálatek nélkül az ilyen ,,egyb-ecsengések" törvényszerüsége csak valószinüsílhetö. De a Balassi-szövegek értelmezését tekintve az ilyen jellegű ,,valószínúsítettségek" szerintem semmivel sem kevésbé relevánsak, mint a különbözö máselatek és Balassi-kiadásek. (Érdekes összevetni az elsö újabb keri Balassi-versösszest, Szilády Áren 13'.?9-es Balassi-kiadását a Köszeghy-Szentmárteni Szabó-féle medern, l9B6-es Balassi-énekekkel: a 17. századi különbözö kézirates máselatek sem különbözhettek egymástól annyira, mint e két kiadást) A vershermeneutika szempentjából ezek a nıáselatek úgy működnek, mint afféle külön-külön elvasatek, amelyek közelítik az „eredeti jelentést" (a költö szádékai szerint és által szövegbe kódeltakat), de a nyelv és a műalketás természete miatt seha el nem érhetik (nem is az a céljuk). Meggyözödésem, hegy a Balassi versnyelv palóc tájnyelvi ,,valószínűsitettségei" is egyfajta elvasatek. S csak alig kevésbé fentesak még a hiteles levelek írásmódja és szóhasználata felöli elvasateknál is. Mert hisz mi a biztesítéka annak, hegy a költö a levelei nyel- vén írta a verseit? A nyelv (a teljes magyar nyelv) Balassi-szintü ismerójénél, használójánál, múvelöjénél, alketójá nál nem az-e a legikusabb, ha feltételezzük: költönk mindig az alkalemhez, a beszéd-helyzetekhez választetta meg a kifejezés módjátil Pl. (hegy csak a már említetett példáimra hivatkezzam): a leveleiben gyakran szitkezódett, sót káremkedett, a verseiben seha, a leveleiben használta a nehéz kes enyim öcsém féle birtekes szerkezeteket, a verseiben nem. Balami a leveleit, hegy úgy mendjam, egyedül írja, ett - gyakerlati céljainak és indulatainak megfelelöen - eszköz számára a nyelv, a verseit ketten írják: ó és a nyelv. Ha a rím, a ritmus, a zene, a kép úgy kívánja, a költö gátlástalanul használ, kever a nyelvébe idegen tájnyelvi fermákat, más költóktól átvett nyelvi ferdulatekat, iredalmi hasenlatekat és magas műveltségi anyaget. A leveleiben elégséges szá mára a legszükebb környezetének, közegének a nyelve. Igen, Balassi Bálint szinte nyelvünk elsö intézménye: gazdagítetta és egységesítette annyira a nyelviinket, mint egy fél tudemányes akadémia. 12 �Versei, Szép magyar canteediaja és levelei tanúsága szerint ö az iredalmi regıse günk elsö költöje, írója, aki már nem egyetlen nyelvjárásból, hanem szinte a magyar nyelv egyeteméböl merit. De a legmélyebbet azért mintha mégiscsak a szúlöföld nyelvének a ferrásából merített velnal ílimiapest, EUÜ-i. ntmemlıer 1.5 Balassi-lrenferencirtl I 'I I L lııhr' :.I' 1-Lıl ÃTJFI;-' | . I . _: ll “Í ,I IL Í- `: .`- Í rflıııı .Í iii' - I Í: Í' 1. ll Z'*ıı.` 1.,._ J li ff .L ıl' ' _-I' ıl' -: 'Iı-Iı.-ı-I "Íl J ı. .'l -'E |I- É F..Iı_.ı.I,-I;,_E ı.__-.IIII. ı. 1.-lI III-í-II I-'É Ill1--P.J.---I IIIII ˇ'lı-I'Í, ˇ I ,I--Lııíl-I-Í' __ _ 'I-'L1-Í ı| :LII Ili!:II J- 1:1 .IgI:||ı._g_ I Jul . ı . .-Jı-I-. 'Í' I.. III' . III' l:Í_ f Í' r ':Íı .'. 4 ..|l I d'Í'.Í '.f.'. J1 1 Il _ I|}_|. *_ -ıı-ı-ll;-Í! II. J. I h|'l-I I 'l '\.F'i.'.Í. ..- . Il- -_. Í li HH .F II? |.ı _II -*If -Í_ 'H-.'. IIIII ,. .' I':ı-LI-fl . ı ıi' -" -:.i.'. -_'.l"~""f*iztÍ-1`-'i'E"-H .|,__I-ı . | .ı. .-II I . -'-. r _. _ F-. 'im' F1.. .| ._|,|-_|I_-'I' I III ..,ıı-1 ` 'I -I -I' . I'ı. 'l"' *__ I 'Iz II ||fl':ı!.§ı'.ll:Iı.-I_'|.`II -1 ._' , . . _ _ -_ I. ı J I . .I .ı III -I|I | IIII. -ıI|„l'| ıııı-Iı1+..ı. - -il "Il - .F -Iıı I 4- I - .I-'|.ı H |I III,_ Š-. . __ -_._.,_.._=:;.- _ ' sg_ "ıI.'1-r ıf'lI ."'IF .III . |, 'Í ı...I:.IIII 7.:'-ı.. _I-I .I IIIII.I- ı I II. - L -| I I ,."ı III- ı_' IıIı_ Í ' .ı.Í_ I I- J.. ''lI- ı-.'l"-Iı -ı .-ı|; ı -ıI' l- .I .II|IIIIIII-ı|".- I-„_'f`_I1II:.j' . :"ı'Í..r'ı_-r ' |'Í' .- _* fr. -Iı '__ "'*r I: ge..- *_', é'“ `..,. .'l- 'F ˇ:Z-I.-ET -*-` .II:"'í-:ıI:.`llIı:'-ı- I.. .-".' -__Íl-_ ı.;I_'IhIII -...._.II.|"i-ı ıl + Í...l'ıI".ıı,!" --r. -ıH'l ,_ .-IH' :Í-,é II .-.HII_ ff' ı'. Jıfr - ıf .lı ıl ı' 1 "L Í' TI. II “Hi I I.~5""~`ı' #3!!! H." I i `-.=*.i=:'.-:?~" _. fı. J 'Í -`-:ı.'I.ı-' Ã:.I -:ff kis-z.. « ff In? a"-if' ti” J.-.Eger terven: Üımenn Kneaueek ııı.,es1ezszı.z,zaua 'l i'Í I ~&dlı-ki-" �Kovács IsTváN Balassi emléktáblája a Szent Anna utcában Hrenislrna Cltrentynalr Széttört a diszkút, szét a csempe, szirmek közé szerult a nap. Egy sebesült a fényt kereste a rázuhanó hegy alatt. Esztergem Dtmába süllyedt. A parten sípek és debek. .. S a hangörvényben elmerültek hajnalek, harcek, asszenyek... Az idö sáres hajszálai tapasztják testét, kepenyáját. fiakidegeiközt Bécsbe kísérik hazáját. (19.71, 2Üí]Ili �Kovács ERZSÉBET Balassi és Rimay: az elsö' magyar költöpáres „Az iredalemtörténet szeret párekban gendelkezni. Geethe mellé mindig edagendeljuk Schillert és Dickens mellé Thackeray-t" - írja Szerb Antal A ailrigiredalam történetében. Felytassuk a sert: Shakespeare és Ben Jensen, Sepheklés és Euripidés, Theekrites és Mesches, Heméres és Vergilius, Desztejevszkij és Telsztej, Rimbaud és Verlaine, Balzac és Flaubert. Vagy a magyar iredalemból: Zrínyi és Gyöngyösi, Berzsenyi és Kazinczy, Arany és Petöfi, Jósika Miklós és Kemény Zsigmend, Jókai és lvlikszáth, Ady és Babits. Balassi Bálint és Rimay Jánes méltó kezdetnek bizenyult az imént felsereltakhez. Ha vázelni akarjuk milyen kapcselat rendezi párekba ezeket az alketókat, talán a legértékesebb támpentet éppen Schiller nyújtja nekünk, aki A naiv és szentimentális lcóltészetról írett tanulmányában veltaképp Geethével veti össze önmagát. Naiv alketó az, aki mintegy a természet szócsöve, ahegy az ószövetségi próféták veltak az lstenéi. Éppen ezért erófeszités nélkül öntudatlan örömmel és kömıyedséggel ir. Serruni sem sü rgös, a művek nyugedtan érnek meg bemte, mint a gyümölcs az ágen. Amit ir: saját tennészetének kisugá rzása, s így az írói munka nem annyira életenergiájának és idejének elvesztése, mint inkább gazdagftása. Az alketás magasabbrendú életfunkció, az élet szerves része. „Én vel tam Ür, a Vers csak cifra szelga” - mend ta Ady. Ezzel szemben szentimentális alketó az, akinek semmi sem közvetlen és magától értetödó. Csak tudatesan és nehéz munka árán éri el célját - mert neki célja is van -, precizitásig feszűlö mügenddal ír, s így örökké a retlezió tükrében figyeli magát elégedetlenül. Számára az alketás valóban munka, amely idõt és energiát, tehát életet emészt. Amiért ilyen drága árat fizet, éppen az alketás nyújt neki kárpótlást, az lesz élete értelmes helyettesitöje. Az alketó alárendelödik alketásának s örökké versenyt fut az idövel, hegy halála elött még gyersan Iearassa agya teljes termését, ahegyan Keats mendja. l-lezzáteheljük ehhez, hegy e költöpárek a legtöbbször mester-tanítvány párek is. Nemcsak Schiller figyelte Geethét, a géniu.szt csedálva és féltékenyen, mint tökéletesedni vágyó a tökéletesnek látettat, hanem Ben Jensen is Shakespeare-t, Thackeray Dickenst, Vergilius Hemérest, Verlaine Rembaud-t, Gyöngyösi Zrínyit, Arany Petöfit, Mikszáth Jókait, Babits Adyt, és legelóször Rimay Balassit. Am az aranyszájú mester nem tanítja meg fegásait, hisz maga sem tudná képletté fermálni az öntudatlan felfedezéseket: ezért a tanítvány éber és szergalmas figyelemmel próbálja megtanulni és utánezni a ,,receptet". Amiker ír, ugyanez a reflezió vezeti, csak mest önmaga iránt. De éppen mivel állandó tudatessággal, filelógus mügenddal kempenál, azért lesz sekkal kimunkáltabb, művibb, mint szabaden mezgó s ezért egyszerű szépségű mestere. Az ókerban így mendták: a görög iredalem a physis, a természet műve, a görögön iskelázett római literatűra pedig a thesisé, vagyis a müveltségé. Balassit már felfedezói, a XIX. század végi filelógusek a népdalekhez hasenlítetták. Dicsérték öszínteségét, melegségét, egyszerüségét, tiszta báját és megállapítetták róla, hegy igazi népköltö. Szekás lett ösztönös alketónak tartani öt. Hisz még Szerb 15 �Antal is azen verseit tartja a legjebbnak. amelyeken átüt aa érzelem és a kézvetlen élmény. Tehát az istenes verseit. szerelmes versei kézül pedig elyaneka t. mint a két bécsi virágszálrél szólé. Szekás hangsülyezni hányatett életét is; hegy milyen szerelmes természetű velt és hegy milyen vitéz katena - egyszóval. verseit úgy elvassá k. mint egy izgalmas és szenvedélyes élet hé kréniktiját. Nes. ami Rimayt illeti... ldézzük talál Weöres Sander véleményét eziigyben: ..nyelvi hajlékenységban feliilmúlta mesterét. viszent szuggesztivitásban messze mégétte marad. Rimay lfrája nem mutatós. pedig képei váltezatesak. fantáziája mezgékeny; s a szavaknak a mendaten belüli pezicienális szerepét. éles vagy tempa elhelyezését. tevábbá a nyugedt és nyugtalan szórendet ügy ismeri. mint késébb Arany Jánes. Rímei élesek és kemények. gendesak. gyakran békésen furcsák. pl. vétmphien. én. szén. héne. Csak mesterének eleven tüze hiányzik beléle. s ezt tán maga is érezte. Tudates. müves peéta.: de mégsem annyira. hegy szakített velna a kerában általánes hesszadalmassággal. terjengésséggel. a meralizáló és történelmi témák agyenbeszélésével. Kivéve. mil-:er a mesterre emlékezés vagy a bünbánat benséségessé teszi: ilyenker a sek beszéd meggyersul és szárnyra lendül.” ..Azaz: jé. jé.. de nem az igazi.” - ahegy Orbán Ütté is ugyanezzel az itélettel szembesült. Rimay végzete mindig is az velt. hegy csak Balassi tanitványát látták beruıe. Pedig. ha jól meggendeljuk. a tanítvány szerepe a legnehezebb. Ha kéveti mesterét. epigeruıak cimkézik; ha nem. akker számenl-:érik rajta. miért nem viszi tevébb az érékséget. Tekintsünk végig még egyszer a kéltépáresek listáján. Vajen valóban jeges-e csak a tananyag megtanulását ellenórizni? Ha a buddhista filezéfiának igaza van. senki sem tanulhatja meg mástól a megvilágesedást; azt mindenkiek egyedül. saját erejébél kell kiküzdenie. llyképpen talán inkább saját eléitéleteink Ieképezódését kell látntmk abban. hegy egy szentimentális alketé hajlandé tanitványi szerepbe ereszkedni. Az elébb azt mendtam. a naiv kélté által maga a természet nyilatkeztatja ki magát. ahegy a próféták szájával szólt az Isten. Mi valéban szeretünk a kéltében váteszt látni. és ügy hisszük. hegy aki iredalmi példaképeket is kévet. az már megtagadta ezt a felsébb hatalmaktól eredó ihletettséget. Éppen .Ady elyan végletekig menó tudatessággal alakitetta ki iredalmi image-át. amilyenre a hellyweedi színészek kézt is kevés a példa. Az alakja kéré dicsfényt feste- getó legendák csak annak az elgendelásnak a termékei. hegy művészetét Verl-siné mintájára életével kívánta hitelessé termi. A vers valéban szelga velt. de hegy az lehessen. ahhez elébb mégis az életét kellett alárendelnie. Csak az énmagából ferrnált idel irt verset részegen.: a valódi ember. akárcsak Petófi is. józan. tehát laıdates alketó velt. Ha egy elméletben rendellenességek keletkeznek. arra vall. hegy baj lehet az alapvetõ elgendelással. Revideáljuk hát. vagyis nézzük meg újra a kiinduló naivszentimentális ellentétpárt. Valójában nemcsak az iredalemtérténet szeret párekban gendelkezni. Maga az emberi legika elyan. hegy szereti. ha egyszerre csak egy fekete és egy fehér sakl-:bábu áll elótte az asztalen. Azt ugyanis kénnyebb összehasenlitani. Egész gendelkedásmódunkat. világlátásunkat átszévi a manicheizmus. amely a teljes. végtelenül benyelult világet bináris eppeziciékra akarja leegyszerűsíteni. Talán nem csélátó bielógiai redukcienizmus megemlíteni. hegy maga az emberi agy is két részból áll: a bal agyfélteke felelós az érzelmekért. a jebb pedig a tudates gendelkedásért. 16 �Hegy mi maradt mestanra tetszetés elgendelásunkból? Azt hiszem. leghelye- sebb ezzel az elmélettel is ügy bármi. ahegy A nizsa neee Baskerville-i Vilmesa a legikával: elébb beléje becsátkezik. utána meg kilép beléle. ..t`tz elménk képzelgése szerint valé rend elyasvalami. mint egy háló. mint egy létra. amit azért eszkábálunk. hegy valamit elérjünk. De utána el kell debni azt a létrát. mert kiderült. hegy ha hasznunkra velt is. értelem híján való... A használható igazságek egytél egyig eldebni valé eszkézék cstıpán." lvlest hát megállapíthatjuk. hegy Balassi és Rimay ugyanegy cél felé térekedtek: az akkeri Európa kéltészetének fésedrát. a neeplatenista-petrarkista szerelmi kéltészetet kívánták magyarra és lvlagyarerszágra átültetni és vele a klasszikus müveltséget. a kulttirát magát. Rímay jé tanítvány velt. tehát kiterjesztette és kötelezévé tette mestere rejtett elveit. Ha Balassi divates reneszánsz verskempezíciét. fiktív énéletrajzet állített éssze. amelyben. akárcsak Petrarca Dttleslfiínyeében. a titl-:es szabályszerüséget az elvasénak kell felfedeznie. Rimay a maga Balassi-kiadásában már egyértelmű és szigerűan világes háremszer hármas rendszerré keményítette a szándékeltan téredékes kempezíciót. Ha Balassi a szerelem ambivalens kínjait nemcsak a maga és Jülia civédásával. hanem Vénus és Cupidé metaferikus vitáival érzékeltette. Rimay a mestere halálára írt Epicéditttttban a fél Ülympest az esztergemi esatatérre citálja. hegy déntsenek a két féhés sersárél. Ha Balassi tudatesan fermálta fiktív énéletrajzát elyan nagyhatásűvá. hegy a késõbbi kerek a valós életére is ezt vetítették vissza - és innen a fékezhetetlenül szenvedélyes Balassi legendája -. Rimay még nyilvánvalébbá teszi. hegy ó is az akkeri Európa szellemi fésedrát fegja ké-vetni. Persze egy nemzedék alatt sekat váltezett a világ: a neeplatenista-petrarkista szerelmi kéltészet divates velt ugyan. de mest még divatesabb lett a Justus Lipsius-féle üjszteicizmus. amelynek az életvitelig hűséges hivéiil szegédétt Rimay lánes. És igazán nem rajta műlt. hegy ilyképpen mégis el kellett szakadnia Balassi kévetésétól. Mert justus Lipsius választása nemcsak amıak a világnak hirtelen elkemeredását mutatja. hanem azt is. hegy mester és tanítvány teljesen ellentétes vérmérsékletü velt. Balassi vérmesebb. kézvetlenebb alkat. Rimay csendesebb. elgendelkedébb. Az egyiknek velt veleszületett természetes érzéke a szerelmi líráhez. a másiknak nem. Figyeliik csak: Fejér titztrázatet mutat ez teljes held. fénlik tnint tiszta ezttst. ,lntitt is fejér. kieel szép tej sent ér. sem gyelcs. kit nem fegett fiist. Ékes száttel ittdás. nn`nt ez lvlerltıirfes. ltltíil szfeent fél nrint íist. (Hétfá csillag vegyen ez égiferg-áset1...) Az Ürnalc á szette ttizben rrtegjétt eztlst. Hétszer tisztítttttett. lfln rezsda' ki nem ítt. Prébétésbett penig nteg nenrfegte azfitst. Tiszta. szép és fejér. nem illette rézítst. fTnrts rneg. Llrrnn. engetn . . .J De ugyan ki mendhatná. hegy akár az egyik is kevésbé értékes. mint a másik? 17 �Kıscseaı MIHÁLY Átok helyen Bálint nnnn ítmijrt. Híbbe előtt. egy keesijtirásnyire Ú. Uram! Mest látem! lvlég el sem kezdédétt... Becsájtsd meg nekem. káremkedást szikráztaté fájdalmamban. eszement kishítüségemet. Uram! Mest ismerem fél idócl gérbílletét. Ott-ugrek-le-a-léhátrélahelakarek-ifjúságem teva lett. De élek majd és kuruccá leszek. Kénytelenfiégeimben himbáltál ide-eda. elszaladtam - én. némbereken fmilyenekenl) is vitézló nevetésedtél letelt nadrágemba gabalyedva. De fergétlan süvegemet útszéli Fiad seha nem látta farkasfeggal teli bezentem felett erdé alatti zákányes alvásaim után. Ó. Uram! Mért íelejted majd idegen kepjáken helyi illetékességü szívemet? Mért nem a gazdag Mervába. mért jé Lengyelhenba vezényelsz? �Rekkant várak alatt. agyenbembardírez ta tett vá resek járványszagában nyemulek majd. Furkósbetemat debem eged felé. az aljanéppel is ésszeduruzselek. Ó. Uram! Látsz majd - lvlajd? Már! ájtateskedásem álságában. De élek majd és kuruccá leszek. mert már felismertem idéd gérbíiletét. Hisz bizenyessággal sújtettál beres ájulatú múlt éjszakámban: már Iátem Sátán művét: nem hü szelgád. Mihály. bajvívé kardja velt segedelmem. hanem Fiad gyézhetetlen jebbja rántett - átdáırıként - vissza. Feléd. Kiszakadtam szaglé testembél. csatamén - kitéré! - módján száguldtam feléd - edadebett kantárszár -. míg alattam rezsdás pítykévé zsugeredett zabelátlan életem. Nem rád tágult pupillám! Seha nem ismert rémülettel néztem alattam az elvaszthatatlan ércsűrű gembnyi semmit Elemezhetetlen. Te vagy én rejtézém benne? �A válaszelhatatlanban meghaltam halálem elétt. Mit értenének majd ehhez é. Uram! császárhüségen kappanná hízettakl? Egyet tégy kedvemre válaszeddal: - lvlért szerettem hát nemzó atyámat a núbiai ereszlánkélyék vadságával? - Mért szerettem hát szülóanyámat letűnt kerek férfibecsületének kérlelhetetlenségével? Csupaszedó csentem - helnaptél az eltár lépcseje alatt. a predella gyászes képe elótt. Ki vállal majd - vajh? - kézésséget azzal a fekete gembbal? Sugallt írásedban igazul áll? vagy kiszabadulhatatlanul nyel el teremtett Semmid? Vágyem: érezzem ugyan lélcksebzett barátem (szigerral mendem. legyen rá gencled) simegatását. de még Fiad ínszakíte erós rántását. mely sarekvasaibél kiszakitett perba déndülé brenzkapuk félé emel. l-legy láthassam tengered végtelen vizeit. mint régen. ett északen. felém úszé baldachin felhéicldel. �Csapengé kerszelek által felkerbácselt hitem hábergása tengered vizénél - berestyá nes Északen elsimul lelkem févenyén. l-lelyreállt épségem zengi - szavaimnál ékesebben - dicséreted. Szeríts hát helyet nekem. Uram. ha mégely herpadásnyit is. ahel csapzett lelkem - serára várva gubbasztva száradhat a Feltámadás gérbiilt terét átható fényben. Feléd ágaskedva. Uram. félsejlik képzeletem kudarca Fegadaleın. kéiiyérgiissel: Házad rendes idejű rneszeltetését vállálem Fiad egyszeri elimpikeni tcljesítményéért. Így hagyatkezem. Ments... Mentségem. .. lvlents. .. tzftga. zen. pa. 25 21 �KONCZEK Józsee Ez egy isteni szeretetre. miként Júlia szerelmére is vágyik Uram és Teremtóm. Istenem s megmentém. venzattal ki félemelsz sugárezé égbe. angyalek kérébe. ahel dallam. gyénge nesz. hárfának zsengása szívet vidításra mint patak émledez. kardemat leeldva lépek hatalmedba hadi munkát elejtvén. szépen térgyekélve. kényvet véve élbe. imádkezó keresztény. s bégyés kényvbetűkre hemlekemat dűtve. szemeket is meresztvén. Mentsél hát éngemet: jé csécsés mellyeket. s kényvet tárván cembekat képzelgek érékké. Lennék tán térékké? Gerjedvén hegy hábergat? Júlia szívének. Isten egy igének légyek én csak jé fiad. - A Balassi-szerejijátélr ııi'vádítes riltlttsivél. 22 �Jessámf KÁROLY „Kései sirató” józsef Attila entléténetc Nem bántana. hegy nem ismertelek. ha mint Ady. elóttem éltél velna. De hegy egy lrerlant élhettem veled. egy tvireslırnt - s inris versekért bemelva. azt nem tudem én megbecsátani sem a sersnak. sem belend énmagarrma k. S nem mentség rá. csak gyenge valami. hegy a gyereknek más útjai vannak. Úgy sziilettél meg. mint egy véres álem: énképzókérrél - egy csúf délutánen mentünk haza (pár lázadó barát) s ett. elószér a Márvány-utca sarkán neved újságek éléról rivallt rám: „József Attila megélte magát!" „Genesz vagy" te is! Megszületni így. hegy ugyanakker tested elemészted. Két hétre rá. már mendtam verseid s hirdettem szerte átekverte élted. Eltiintél végleg - úgy álltál mégém. s lettél élóknél élóbb agítáter. Attól kezdve tehezzád mértem én a vers tüzét. tetéled lettem báter. Tóled tanultam. hegy a test. az semmi. Egy perc alatt kell a halálba mermi. ha felrázza ez az embereket. Ellentét? Nem az. Én azt is csak tóled tanultam meg. hegy milyen szép az élet S hegy harcelni kell érte. míg lehet. Í 1955] �JUHÁSZ FERENC Logika és varázslat józsef Attilá ról armyit és armyiszer írtam már. hegy szinte szemérmetlenség újra szólnem róla. Bár óróla senuni sem elég. Sehasem elég. És éppen mest. anıiker újra rágalmakból. vádakból. gyanúsítgatásel-:ból és tudatlanságból szemerú és mérgezett tévis- keszerúja. Mint mérgeskígyó-fegakból szerzett kerena. Mint tátett óriás kebraszáj. Pedig milyen egyszerű lenne minden. ha úgy lehetne. ahegy van. Ki velt é? tvli velt é? Eszmélkedésiink és várakezásunk betlehemi csillaga. Vágyakezásunk titek kéve cse- dalángja. Hitűnk és harcunk aranykardja. aranypáncél-vértezet a társadalem-fesztás szégyenű és jévó-adakezás óhajú szív félótt. a mellkasen. a háten. défés-vécló. halálháritó nehéz kéreganyag. mint teknócék kazettás. demberú hát-tetóaete. sárgacsentezat has-pajzsa. lvlámerunk bieenyitása párás és gyémántes tiszta szó. kélté. aki elószér látta elyannak a világet. amilyen. a kemer tudat nagyítólencséje sugáríókusz-pupilla tűz. a heınályes és ésszegzett általánest részletes. pentes testté. szerkezetté és beritássá félltúzó és kiemelé látás. Univerzum-benyelult lángelme. szigerú lét-tudat. kenek pászter. aki nem hagyta szétkóberelni a szanaszét bitangelni vágyó delgekat. az anyag tudása szellemórizó. megtartó dac. a félelem testére beritett csillaghimzésű fekete selyeınbárseny palást. Mint a Félclgelyót burkeló menny-űr. Ülyan küldótt. aki éppen akker jótt. amiker kellett. hegy elmendja. mi velt. mi van. mi lesz és azután mi jéhet még. Ctlyan kiildótt. aki amiket tórvény-tiirelmetlenséggel kijelentette. hogy itt van. hegy megérkezett: egyszerre kékebb lett a kék. piresabb lett a pires. sárgább lett a sárga. égitest-munkává lett a darázs páncélbárseny dérmégése. legalább vígaszban és meghatárezásban gazdagabb lett a szegény. s virutyegni kezdtek a lélek clehes és sététen szikrázó üregeiben a szemgelyó-nélküli. áttetsző. fehér. jáspises elhagyatkezásek. Aztán elhagyta a világ. Nem ó hagyta el a világet. A világ hagyta el ót. Nem ó hagyta el a valóságet. A valóság hagyta el ét. A látható és a láthatatlan. S még akker is sugárzett sététen és szenvedélyesen. mint egy kvadrillió greutmtsúly témegüvé ésszezuhant csillag. arniker már csak legyinteni tudett. csüggedten. árván. keserűen. Lét-vesztesen. Halál-gyóztesen. Miért kellett ilyen ekesnak lenni. József Attila? Miért kellett ilyen pentesnak lenı`ıi. József Attila? Miért kellett ilyen észintének lenni. József Attila? Miért kellett ilyen makacsnak lenni. józsef Attila? Miért kellett ez a beldegságra-erőszak? Ez az érém-vágy? Ez a remény-riadalem? Ez a szeretetre-éhség? Ez a mindent-átvilágító kemely tudás? Ez a mindenen-áthatelás. mint az atemsugárzás istenereje? lvlíért kellett ez az egész cécó: vers. hit. kiváltódás. fólemelkedés. megváltódás. eskii az elnyemettakban? Ez a hűség? Ahegy a kététten és kötetlenül hű és hűtlen elemi részecskék és égitestek ragaszkódása a kezmiktıs gemelygásban és társtalantársas szigerban. Ez a belendulásig szeretet az anyaghez és az anyag szervezete és létezés-mértana képzetekhez és erkélcsékhéz? Ez a legika! A legika varázslata! Társítható ez a két szó? Egybegyúrható ez a két fegalem? Hiszen a legika az elme erkélcsi kévetkeztetése a létról. a varázslat pedig az anyagból kivérzó. az anyag-ésszeg félétt sugárzó misztika és mámer tündér-cselekvése. mint a mesében. A célszerüségbe. ekba. célekes szavakba csemagelt sejtelem. rejtelem. fájdalem. A valóság kérül vibráló. fűggényésen érvényló 24 �sejtelem-eró. a valóság-mag eróterében kötve bolyongó biztos különösség, mint az atomrnag kértll cikl<anva hömpölygé elektronfelhók. a néha-test. néha-nem. mindigmáshel mindig-ugyanott lobogva gyűródé hullámnyalábek. sugárzás-függvények. A fájdalom szélességi és hosszúsági görbéiból szerkesztett magány-gömb. Ünmagávalvégtelen. A szenvedés káprázat-gémbje kárpit-térkép bűntudatból és fólóslegességérzet élet-mérgezettségból. Hiszen a varázslat vágy-liliemek gótikus tornya és tenyé- szet-tengere. amiben és ahol. mint radielaria csontpórus kürtjeiben az érzó életszálak. a belsó puhaság ídegcsillói. a titkok neuromzálai kilógnak: élni. fájni. érzékelni. táplálkozrti. Mindig gyózní! Ez volt benne az a robbanómotor. mint a névények zöldje kloreFıll. a foteszintézis festékanyaga. ami a fényt életeróvé. növekedés-dűhhé alakítja. De lehet-e mindig gyézni? Tud-e rnindig gyózní a költö? Aınikor a gyétró. fertézött történelem. a járvány-idó. a társadalemból és hitbél-kitaszitottság, osztály-szegénység, osztályok gégje. gazdagok vigyora. arany-vadkan mosolya. betegség tódul. mint lila vihartajték. legyózni a gyózní-akarót? Mert nem é idegenedelt el a világtól. A világ idegenedett el tóle. Tórékeny alakjától. És nem a világ sivár. Benne lett egyre sivárabb a világtapasztalat. Szivéb-en nétt egyre végtelenebbé a homoksivatag. fehér kósivatag. AJ-ti félszabadnlni vágyott. szabad. tiszta. teremté tágassággá. mint a befejezhetetlen világtér: azt bűntudatrácsok. osztály-rácsok. magány-rácsok. betegség-rácsok hálózták és zsugorították ésszekétézve belül szenvedés-kristállyá. eltemethetetlen gyémántröggé. És tudta. hegy a kiválasztottnak büntetésbél élve kell meghalnia! Ó. az a gyémántos. logikus. jajgató zűrzavar! Ú. az a roppant keresztfa súlyú magány és szomorúság! Egyre sárgábbá és szárazabbá észüló lángelméje. mint koraõszi fagyban kristály- hús lombhullás. Csengve. szikrázva. ropegva. ahogy az üveg törik. Gyorsan. ahogy logikusan félrobban a megütétt. erjedó teli szódásüveg. Tudjuk-e. hegy velt? A féktelen legika-vágy virágzett ágyában betegséggé? Vagy az egyre erószakosabb és tomb-elva bandzsitó betegség cseppkó-virágzása volt logikája? Merev és törékeny. A skizoiditás kristályvirágzása a szigerúságban és precizitásban? I-liszen a természet kevert. Hiszen a természetben. így az emberlétben is sokkal tébb. vagy legalább ann.yi a lágy. zagyva. zavaros. kócos. elfolyósodó. látszatra szükségtelen. illogikus anyag és dolog. módozat és cselekvés. visszaáramlás és csigaházasan. csillósan kinyíló virágkerék-pörgés. fraktál-csápkerék növekedés és sűrűsödés. mint a tervezett és szervezett eksági rend. kauzalitás-rácsviszeny. Legalább annyi az ésszerűtlen. mint ami az erkölcsnek ésszerű! Aztán Szárszón az elmegyek megvilágosodása! Azzal lett örök. mint a kezmosz. hogy kivonta magát a világból. Ahogy tokjából a kardot. Ahogy a testból a héketnence a vizet. Ósűnk lett a tisztaságban. Titok-magasság tiszta csúcs. Mint havas bérc. amely fölött a kopár csillagok hálós és eszeveszett kemény ragyogása. Mint keresztrefeszítésszóggé varázsolt ember. akinek nem az fáj. amire hafiálják. a világ félszégezése. a megváltás átdéfése. mert é fáj az űtésben. a húsbahatolásban. a csontlukasztásban. hiszen az ugyanaz éli. feszíti az ugyanazt. hiszen a kihegyezett. vasfillér-kalapos vasanyag éló idegszévetek háromdimenziós térhálója a szógbelsóben és a szégfelüietben. minden atomja. melekulája egy-egy fájó agyveló. Mert kvadrillió agyveló fájdalma a szög. És körötte bomlás. germy. vizenyé. hússzövet-rothadás. csontszövet-büdösség. véraszalék.'Félétte a mindenség. Kérétte a halál. 25 �SULYOK LászLó Kölyökember a forradalomban (Egy Nagy Imre Érdemrend-tulajdonos élettörténete) II. rész sertan-gyctedesek. béna n-el-emek - Egyszer lTcr.`sttkíál: Önt tttngáttztirltálttt is. Neil: egy tttnnzer lctíizreiittilofitiésétwl ? - Nem. Véletlen lebukás volt. rádiós iigy. Öten voltunk berme: Kardos Karcsi. mint a íö szervezé és kivitelezé. Csete Pisti repülés fóhadnagy. Keroly Gyuri százados. Ponyi Józsi barátom és jómagam. Az persze igaz. hogy a köreinkben működtek a bestigók. és az órök tudomására jutott. hogy a rabok feltűnóen jól értesültek a kinti eseményekröl. A történethez tartozik. hogy Tökölröl a Gyüjtóbe került egy Nusicza nevezetű elhárító tiszt. korábban csepeli munkásfiú. aki egyébként soha nem kötözködött. osendben elvolt. persze biztosan írt egy csomó jelentést rólunk. de rendes srác volt. No. é egyszer meglepte Koroly Gyurit. amint a szumán kabátja alatt. a fülére téve a hangszórót. hallgatja a kisrádiót. Ez az egyik műhelyzárkában történt. ahol hárman dolgozttuık. Gyuriék igyekeztek elterelni Nusicza figyelmét. és gyorsan elkezdtek hangosan beszélni. Gyerekek. mondta az elhárító tiszt. mert ilyen közvetlenül beszélt velünk. tudom. hogy van itt egy rádió. és ha ideadják. megígérem. nem lesz senmii bántódásı.ık. elrendezem a dolgot. Mi? Rádió? Hol? - adta a hülyét Gyuri. miközben a hangszóró a szumán kabátja alatt rejtözött... Hát jó. a tiszt elment... A rádió nem volt nagy. olyasmi lehetett. mint egy riportermagnó. csak vaskosabb valamivel. Néhány kínos pillanatot megértem vele én is... Vagy két hónapig állandó hipis ment. a tapi. Felsorakoztattak bennűrıket a trepnin. találomra kiszólítottak valakit. és végigmotozták. Egy fclsorakozásnál a lábam között szorongattam a rádiót. a szumán ruha eltakarta (kemény darócból. pokrócszerú anyagból készült rabruha. ilyeneket lehetett látni Iancsó Miklós Szegénylegéttyek című filmjében. magyarázza közbevetett kérdésemre emlékezó partnerem). de az adrenalin szintem az egekbe szökött. Itt a bukta. gondoltam. l<iszúrták re embereket. maga. maga. maga. .. Szerencsém volt: a tólem harmadik srácot léptették ki. Másnap. vasámap délután. fekszem az agyon. akkor már megengedték a fekvést. fejem alatt a rádió. és közvetítettem a srácoknak az éppen folyó Vasas - MTK, vagy Vörös Lobogó. nem tudom már. hogy hívták akkor. meccset. úgy. ahogy azt Szepesitól hallom. Egyszer csak kivágódik a tátika. a fegyór benéz: Maga közvetíti a meccset? Igen. felclem. én. A szentségit! Úgy közvetít. mint Szepesi. Tudja. mondom. odakint riporternek készültem. és a fiúkat szórakoztatom az ilyen kitalált dolgokkal. Nagyon jól csinálja. ismerte el a smasszer. én meg megköszöntem neki a dicséretet. mire ó: No. szorakozzanak tovább. és becsukta az ablakot... Hétfén vittük a rádiót a műhelybe. Éjszaka két óra körül felriadóztattak berınünket. gatyában ki a trepnire minden zárkából. felfergattak a zárká kban mindent. még a szalmazsákekban is a rádió után kutattak. A zárkák úgy néztek ki. mint ahol egy tomádó söpört végig. F I. rész: Palóeföld. .?tÍttH. F. 5:. 26 �Úgy buktunk meg. körülbelül félévi rádiózás után. hogy kiégett az a műhely- zárka. amelyikben éppen a rádió volt. A tekercseló műhelyben hagytuk. ahol Kardos Karcsi barátom volt a fönök. egyik beosztottja pedig. lván. vamzer volt. tudtuk róla. A harmadik társuk véletlenül bekapcsolva hagyta a rezsót. Lakkot melegített fel rajta. A lakk elpárolgott. olyan tűz keletkezett. hogy a kinti tűzoltókat kellett behívni. Kiégett a zárka teljesen. Ezután elkezdtek vizsgálódni. kotorásztak mindenfelé. keresték a tűz okát. és megtalálták a rádió maradványait. Nusicza gyanúja beigazolódott. Engem vittek el. Kardos Karcsit meg még valakit. de már nem emlékszem rá. Öt hétig voltam magánzárkán. Közben többször kü1allgattak. de nem tudták rám bizonyítani a rádiót... Különben öten állítottuk össze. jórészt kivülról becsempészett alkatrészekbél... A magánzárkán a harmadik héten már azt hittem. bezsongok. Nem tudtam beszélni senkivel. Még az ér sem szólt hozzám. amikor a kaját beadta. Borbély se jöhetett be. Egy félszárnyú légy volt hetekig a játszótársam. A végén Juhász Tibi rendór órmester vitt vissza az üzembe. gondolom azért. mert másnap édesanyám jött hozzám látogatóba. Különlátogatás volt. a rendes. a soros látogatás ugyanis a magánzárka miatt elmaradt. Hárman vagy négyen lehettünk a beszélön. Édesanyám elment elöttem. Úgy szóltam rá: hát nem ismer meg?! Bizony nem. olyan szórös voltam. és sovány... Az említett Juhász Tibivel marha jó viszonyban voltunk. magunk között tegezódtűnk is. Akkoriban ránk nem fegyórök. hanem rendörök vigyáztak. A motoriizem vezetéje. Maros százados is rendór volt. Egykoron Rajk László hivatalos gépkocsivezetéje. anúért három évre ítélték. Leülte. majd rehabilitálták. és újra rendőr lehetett. végül a motorüzem parancsnoka. Olyan tekintélye volt. azt megtehette. hogy nem engedett be fegyórt az általa vezetett üzembe. Nagyon is jól Emerte ugyanis a börtönviszonyokat. az embereket. és tudta. alkalmasint a fegyórökre is oda kell figyelni. Amit itt példaként elmondok. a váci gombüzemben esett meg. Csodálatosan szép. gyöngyház- és egyéb értékes gombokat készítettek a rabok. tetszett a fegyöröknek is. El-elkéregettek beléle. s milyen a rab. odaadta. A fegyérök saját értékesítési hálózatot építettek ki. végül azért csak megbuktak vele. Egy résziiket lesittelték. másokat lefokoztak. Pontosan nem tudom. 1960-ban vagy '61-ben történhetett. amit most mondani akarok. Már enyhiiltek a börtönviszonyok. Annyiban például. hogy nem vették el a beszélöket. ha büntetés alatt állt az ember. tehát az évi két beszéló és az évi két levél mindenkit megilletett. Ermyi volt az enyhités. Próbáltak persze azért kemé- nyebbek lemti. de a börtön-társaság ugyancsak keményen ellenállt. Majdhogynem lázadás tört ki a végén. Az egyik társunk. Adám véletlenül megbotlott és elesett a lépcséházban. eltört két bordája. csontja is repedt. Ezt a bajt ma is úgy gyógyit-ják. hogy leszalagozzák az ember mellét. hogy ne mozogjon. Adinak mozgott. fájdalmai voltak. "v'olt egy nagyon kon`ıisz nóvér. egy fegyörnó. BM-alkalmazott. aki nem akart adni neki fájdalomcsillapító gyógyszert. Négyen tartózkodttmk a zárkában. kivertiik a palávert... Szóval akkor már nem nagyon mertek... Nem mondom. egyikét-másikát közülünk el-elkapták. de különösebben nem mertek bántani bennünket. Viszont elótte. vagy három évig, szörnyen durvák voltak. Nem kívánom senkinek azt a bánásmódot. Nem is a pofon. az ütés. az ellökés. a gáncsolás fáj az embernek. hanem az. hogy nem veszik emberszámba. Egyszerűen nem volt emberi méltóságtmk. Egy macskát többre becsülték... Számunk volt. míg élek nem felejtem el. Mint Auschtvitzban a németek haláltáborában. Ha szólítottak. azt kellett mondanom: 976.9ó8-as számú elítélt jelentkezem. 27 �- ..5zrimeinber" tott teiırit a politikai elítélt. .. A ltiirtíinlten milyen iiztmteztlıeit dolgozott? - Az autóvillamossági üzemben meg a filatéliában De volt ott gombüzem meg játékiizem is. vagy a KÖMI-asztalos üzem. ahol a rádió- és tévékávákat gyártották. Egy része a Gyüjtóben volt. más része Vácon. A motor- és az autóvillamossági üzem teljesen zárt. elszeparált terület volt. a halálra ítéltek zárkája felett. a Kisfogház emeletén. Alattunk pokróccal takarták le a járó utat. nem láthattuk az ott lévő halálra itélteket. A motoriizemben úgy éreztük magunkat. mintha gyárban len- nénk. Dtt szabadon voltunk. kipróbálhattuk a motorokat. Maros százados. az üzemvezetónk. mint említettem. tudta. mit jelent börtönben ülni. és amikor a metorüzem beindult. azt mondta. ó emberként bánik velünk. de az innen kikerüló munkára panaszt ne találjanak a Belügyminisztérium ellenörei. mert akkor szank- ciókat fog bevezetni. Társaságunk megértette. Egy szakember azt szereti. ha jót ad ki a kezéböl. és ezzel mi is így voltunk. Én az autóvillamossági üzem öninditós részlegénél voltam csopertvezeté. Mintha a Jóisten megsűgta velna... Kértünk egy igazoló betűt. hogy tudjuk. a mi kezünk közül került ki a munka. Mind a háronı műhelyünk kapott egy] betűt. Mindig megmondtam a társaimnak. gyerekek. hova rejtsétek el azt a J betűt. Egységesen olyan helyre ütöttük. ahol összecsavarozás után nem lehetett látni. Gyönyörűen kifestett. szépen dekorált. nagyon jó önindítókat gyártottunk. Varga Lajos barátom volt a márkapados. most megyei Pofosz- elnök é is. Zalában. ó próbálta ki a dinamókat. önindítókat. reléket. Egyszer bejött az irodára egy vöröses őrnagy. hivattak fel. a csoportvezetót. Az órnagy orditozott. mint a vadbarom. majd megnézhetjük magunkat. miféle selejteket készítünk mi. Tehetetleniil hallgattam. `v'égül mondtam Marosnak: Százados úr! Mondja meg az órnagy úrnak. hogy nekünk van egy betűjelünk. ha benne van a selejtekben. akkor valóban mi gyártottak. A civil átvevénket Galántainak hívták. nagyon be volt ijedvo. hogy rossz minéségben vette át télünk az árut. Ezután a vadbarom órnagyot elvittük a műhelybe. ahol megmutattam neki. hova tesszük a jelünket. Két nap múlva jött vissza. Nem kért bocsánatot. csak azt mondta: nagy szerencséjük van... Tudniillik a Fogarasi úton müködött egy civil üzem. ahol piff-puff. összecsapták a munkát. a selejtekre pedig azt mondták. hogy a rabok csinálták. Szétszedtek minden selejtet. és kiderült. hogy egyikben sem volt benne a jelünk. Az eset után Ma ros százados adott a társaságnak egy nagy karton cigarettát. tizenegy darab kétkilós fehér kenyeret meg egy karma tejet. léigye fel. és ossza szét az embereknek. mondta. - Ajtintılélt a ltértiíitlaeit. leiléiiteges eset. Eléfortittlt mtisltor is? - Volt egy gépkocsivezetó. rabomillal járt; szerette a kocsiját. azt akarta. hogy minél precízebben nézzen ki; odajött egyszer hozzám. csináljtmk neki egy öninditót. Miért ne? Hozott érte az aktatáskájában egy oldal szalonnát meg egy kilo kenyeret. Mikor jutottunk volna mi szalonnához?... Aztán I*-lusicza. az elhárító tiszt adott nekem egyszer egy felejthetetlen ajándékot. meg Ponyi Jóskának. A történetet onnan kell kezdenem. hogy az apám tényleg nagyon ügyes kezű ember volt. tudott kisvasutat csinálni. és minden hozzávalót. Emlékeztem apám Arpád sínautójára. ilyeneket használt a MAV a második világháború elótt. nagyban. Ezt lerajzoltam Csete Pisti repülés barátomnak. aki az ablaktörlóknél meg a kilométerörásoknál dolgozott. Tetszett Pistinek. és elkészítettük a modellt. Marha jól nézett ki. Akkoriban Magyarországon ilyen kisvonatot nem lehetett kapni. `v'alamil<or karácsony elött Nusicza megneszelte. hogy mivel foglalkozunk. és rákérdezett. miben törik a fejiiket már ZB �megint. Megmutattuk neki. Jaj. de jó! Van egy fiam. csináljanak már nekem is egyet. Jó. majd meglátjuk. Csete Pisti benne volt. hátha leesik érte valami. Ponyi Jóska barátom is benne volt. Anyag akadt. még süti is csináltunk hozzá. Ezen a munkahelyen lehetett maszekolni. Szuperul nézett ki az Árpád sínautó. A festék gyönyörűen lefestették. ledukkózták. 12 volttal működött. ennyi hajtotta az ablaktörlöt is. Késébb aztán jött a Nusicza. el volt ájulva: Nekem csinálták? Hát nem mondták. hogy megteszik. Nem mondtuk. az igaz. de kész van. hadnagy úr. Ez volt a rangja. mert lefokozták. Tökölön ugyanis. ahol elháritós fóhadnagy volt. megbuktatták a csajok. és idekerült hozzánk. Nagyon köszönte az ajándékot... Majd jött az lfi fóhadnagy úr: Juhász. az Isten áldja meg magukat. csináljanak már nekem is egyet. nekem is van fiam. Megcsináltuk. De többet nem... Egyszer. jóval késöbb. nyolc óra körül szól a fegyör. Ponyi Jóska és én menjünk fel az elhárító tiszthez. Fölvisz. a folyosón. ott áll Nusicza. Maga ebbe az irodába menjen be. Ponyi Jóska meg amabba. Bemegyek. ott van anyám. Műszak végéig ott lehettünk. Anyám akkora csomagot hozott. tele finomsággal. mint egy ház. Jóska is beszélhetett az anyjával. A csomagot megesztottuk a zárkatársainkkal. a barátainkkal... Ütt így éltiink. ott ez természetes volt. Mert oda finomságok egyébként nem nagyon jöhettek be. Voltak karácsonyok. hogy fenyóágat küldtek a csomagban. csokoládét. de elvették mind. mert élvezeti cikknek minésítették. és az nekünk nem járt. - Fnrcsa a lıiirténoiltig. tlgy oélem. ott éleselılien. egyértelnttilihen rajaoléa'nalc ki az ember eretlendó jellemoomisai. - Példaként elmondok egy esetet. Házirnunl-:ás koromban. a Gyújtóben történt. Szerepléi: Zádori fótörzsórmester. aki a recski kényszemıunkatáborból. annak felszámolása után került a BM-hez fegyömek. és két köztörvényes bűnözé. egy hatalmas termetű. vörös cigányember és egy feleakkora dunaújvárosi sikkasztó. Akkor még vegyesen voltunk az emeleten. úgy elhelyezve. hogy az emelet egyik oldalán voltak a politikaia k. a másikon a köztörvényesek. A cigányember állítólag gyilkosságba keveredett. zárkatársa volta megbukott sikkasztó. egy Skoda nevű. Ez a cigányember. kihasználva testi erejét. rendszeresen terromálta Skodát. aki az egyik alkalommal olyannyira beijedt. hogy ütötte-vágta az ajtót. A zajra feljött Zádori. kinyitotta az ajtót. mi van. Meg akar ölni. sivalkodott Skoda. Jól van. intézkedünk. Odajött hozzám: no. házi. mennyi vödör van? Volt 5-6 vödröm meg nyolc vizeskarutám. Tele vízzel mindet. parancsolta. Skodával összeszedette a holmiját. és elvitte egy másik zárkába. A rengeteg vizet beöntötte a helyiségbe a küszöbszintig. s adott a cigánynak egy darab felmosórongyot. majd az órájára nézett: tíz perc múlva jövök. ha nincs feltörülve. megnézheted magad. Tíz perc múlva ment is vissza. A víz fel volt szedve. de a cigányról szakadt a veriték. No látod. ott van még egy kis por a sarokban. és a megmaradt 3-4 vödör vizet is beöntötte a zárkába. Öt perc múlva visszajövök... Szóval ilyen emberek voltak ezek a recskiek. El lehet képzelni. mit műveltek az emberekkel akkor. amikor szabadjára voltak engedve. Mindenkinek a fantáziájára bmom. Vagy inkább javaslom. keressék fel a remki tábort. ahol most nemzeti emlékpark működik. - Karriiıban említette a lialrilas-nirlailcat.: ezek az tigyneoezett Kisfaglaiz teriiletén oaltalc. itt a lcntatrisolc jelenlegi állása szerint mintegy 250-266' farraıiatmart és szabadstigltarcost oégeztelr ki. Éeeltig az mloaran. s.zalıaa' ég alatt. a fal mentén. De Nagy lmréék lcioégzését állítólag ealalci lefényképezte a szamszéabs épiilet egyik emeleti szalaijtibél. és hogy ez ne ismétlótfltcssék meg. gyorsan kialaltitottak egy jctlett ltittégzóltelyef. Tólilvett ntcsélíélc. hogy italloíítilt a lrioégzésrc clóoezetettelt ntolsó iizeneteit. kiáltásait. .. 29 �- Én ilyet nem hallettam, de a velem lévő társaim sem. Nem is hallhattunk, mert annyira el veltunk szeparálva. Arröl tudtuk meg, akasztás velt, hegy elyanker mindig csak reggel nyelt: éra után mehettiink le a mtmkahelyekre. Sajnes elég sekszer elöferclult ez... Ismertem viszent két héhérsegédet: Karácserıyi Sándert és Fülöp Istvánt. (Ök eeltel: Mrrıısfeld Peter 1959. eeircies 2l-.F kieégzéseiı, emiiter e jegyzélttinye teıuisıige szerint e 13 éees fieteiemlter 13 perces lteliillusıit eieetl, (Ístics Mriiyris ittileteegreitejtti segtidei. - S. L.) Ezek több munkahelyen tűntek fel, mert debálták öket ide, ecla. Karácsenyi egy idõben munkavezetöként is delgezett, és ha a munkát rendben találta, nem zörgött, elyan ember velt. Fülöp ösz hajú, szikár, magas ember, görbe hátu, kicsit púpes, öt keményebb fáböl faragták. Hegy mi van veliik, nem tudem. Karácsenyi 20112-ben még élt, üzletet akart kötni a Pefesszal. Állítólag rıaplöt vezetett a halálra itéltekröl, mig várták az akasztást, leírta hegyen viselkednek, mit mendanak. Kétmllliö ferintért kínálta megvételre a Fénay Jenö elleni ,,terhelö" bizenyítékekat. Nevetséges és felháberité. Ki tudja, miket irhatett össze az elmúlt években. lszákes, tiszta alkehelista lett. - Vagyis etilelleıiıil sem Meres remlör szrizee'es-szerıi figrırrr. .. - Ö nem, de veltak azért hezzá hasenlitható fegyörök. Mendjuk a Geerg... valami ilyen nevü, hívjuk inkább Gyurinak, örnagy, kerábban görög partizán velt. ff-l gereig jıerlizrieelr e's cselriiitegjıtik 1949 risziiiél érkeztek Megyererszrigre, erietıie ez Egyesiilt .Álleıttek riitel trieregetett lrirelyprirtiel: lrerekeeltek jieliil e keııtırtmıistrik ellee efeeti fegyveres pelgerlıeberribeit. - 5. L.) Mindenkit tegezett, mert nem tudett kiiIönbséget tenni a maga, az ön meg a te között, és mi is tegeztük öt. A börtön meziban Fellini csedálates filmjét, az Országtitent vetítették. Még élek, nem felejtem el ezt a filmet. Antheny Quinn és Fellini felesége, Masina játszetta a föszerepet. Bennünket kiszürásbel nem vittek el a fegyérök, mert ránk, autövillamesságiakra nagyen haragudtak, mivel nem jöhettek be a mühelyünkbe. Másnap reggel megyünk le, marha ressz kedvünk velt, merózus velt az egész társaság. Mi bajetek van; miért Iöga ljá tek az erretekat? - kérdezi Gyuri. Minket nem vittek Ie a meziba, feleltiik. Mieseda? - nem akart hinni a fiilének. Ne, majd intézkedem. Lement Mares századeshez, és nem telt bele egy era, lecsengették a nıűszal-(et. Mi történt, kíváncsiskedik mindenki. Megyünk meziba - mendja a görög örnagy, és nekünk külön levetitették a Filmet. - A mrir emlitelielteır kieıii eleeit ıeris le`ileˇeös elekje is frfielıigyele csepeteek? - Mindenképpen ilyen velt Haraszti Tiber, a harmadik emeleten, ahel az udvaresekat helyezték el, a tiszti zárkában, egy sarek helyiségben. Persze valöjában az nem is zárka velt, esak armak rendezték be. Az udvaresek tizenvalahányan veltak, valami miatt elítélt kerábbi katena- és rendörtisztek, akiknek az udvart kellett rendben tartaniuk, innen származik az elnevezésiik. Ennek a társaságnak velt a vezetöje a Haraszti. de - mendem - külön zárkája velt. Tevábbi érdekessége a delegnak, hegy ebbe a zárkába egyedül csak én mehettem be: a házimunkás. Nekem kellett rendben tartani. Oda még a fegyör sem lephetett be, miközben, ugye.. a Haraszti elitélt velt. Azt beszélték a köreinkben, hegy a felesége a Henvédelml Minisztérium egyik fõesztályvezetöje. Esténként hallettam, rendszerint úgy kilenc öra tájban, hegy nyilik a zárka ajtaja, és Tibi elment. Hegy miker jött vissza, a fene se tudja, hegy het töltötte az éjszakát, kint-e, esetleg etthen, nem tudem, a lényeg, hegy kerán reggel már mindig bent velt. A zárkájában a napi sajtötöl kezdve a legfinemabb sajtig, csekeládéig, kenzervig, minden megvelt. Azt mendta nekem: Ide figyelj, gyerekl... Jöval idösebb velt, mint én... Ami erre a papírra van téve, azt 30 �elveheted, az a tied, de az újságekhez nem nyúlhatsz; meg ne tudjam, hegy hezzányúlsz, mert a nyakadat töröm. ldösebb társaimnak elmeséltem, hegy mi van ett. A fiúk blztaltak, pentesan figyelj meg mindent, hegy van letéve, nincs-e valamerre zsinör vagy valamilyen cérnaszál, lehallgatö elvasd el az újságet, aztán ugyanúgy tedd vissza. Szerencsére nem buktunk meg, a hírek meg csak jöttek. Egyszer aztán minket, kjlencünket elvittek Vácra. Elötte kilenc hétig elkülönítöben tartettak. A csillag egyik zárkájában zsúfeltak össze, egy csajkával és egy kanállal, aztán jö napet. Ott asz tal, szék, ágy nem velt, csak szalmazsák, egy kiibli meg egy karma viz. Ültünk a falak mellett, és azzal szérakeztunk, hegy fegdestuk a peleskákat. Az egyik nap én tartettam a világcsúcset: 159 peleskát nyemtam el a falen. Amiker elvittek bennünket, a fal úgy nézett ki, mintha telefröccsentették velna vérrel... A legnagyebb megdöbbenés akker ért, amiker Vácen leszálltam a rabemilröl, és ett látem magam elött Haraszti Tibit rendör egyenruhában. Rám meselygett, kacsintett a szemével, én meg csak néztem, és azt sem tudtam, hegy került ez ide. Azöta se láttam öt. Titekzates ember. Hegy ki lehetett? Magyar kém, akit pihentettek? Vagy elháritö, akit ráépitettek az udvares tiszti különitményret' A mai napig nem tudek biztesat mendani. - Vricett ınilyıeılr börtörıeiszenyek urelltedtelt? -- Ott csak pelitikai feglyekat tartettak, és nermálisabb körülmények között éltünk, mint a Gyüjtöben. Ha delgeztunk, délután pingpengezhattunk. Ütt is le velt ugyan zárva egy-egy börtönszakasz, de idönként össze tudtunk jönni beszélgetni. A kaja is jebb velt... A Gyújtöben nem mesták meg a salátát, ahegy Ieszedték, sáresan, úgy adták. Nekem szörnyű velt az elsö idökben, mert nagyen finnyás gyerek veltam. Bevallem, elöferdult, hegy sirtam éhségemben, mert nem bírtam megenni az ételt, elyan pecsék velt, ne meg a tányér, vagy csajka, ahegy kinézett, amiben adták. A mai napig nagyen szeretem a rizsát, de ett nem birtam megenni, mert repegett a fegam alatt. Tele velt egérszartöl kezdve minderu1el... Vácen a kesztellátás legalább két-hárem esztállyal magasabb szinten állt. Persze ett sem velt mindig igy. Ehhez kellett egy éhségsztrájk is. Már harmadik napja zöldbersöt etettek velünk. Akker Kádas Géza meg a többi hezzá hasenlö, jebb sersra érdemes rabtársunk azt mendta: gyerekek, nem eszünk. lö, nem eszünk. ÉS akker mindenki visszautasitetta a kaját. Nagy balhé lett. A fegyörök meg a körletparancsnek szaladgáltak, mint pök a falen. De mi nem vettük el az ételt. Erre jött a börtönparancsnek, ígéretet tett, megválteznak a delgek, csak még mest együnk. Nem ettünk, majd meglátjuk helnap, mit adnak. Másnap aztán már valamivel javult a keszt... ltt meg kell említenem a karácsenyi ünnepeket: életemben akker ettem elöször löcsabait. Persze akker ezt még nem tudtam, de egyébként í.s megettem velı`ıa, mert akker már kinöttem a finnyáskedásböl. Meg nagyen is finem velt. .. Vácröl visszatérve már jebb viszenyek uralkedtak a Gyüjtöben is. Nem hiába múlt az idö. Már csak négyen velt-unk egy zárkában, mindenkinek velt ágya, kisszéke, lett kisasztal, és a kiibli helyett angel WC. - Az etfegleltsrige, e serse itegıyert elekelt Vácett? - Elöferdul t, hegy uszályekat raktunk ki, szenet és egyéb anyagekat. A buli munkán egy örát taliızskáztunk, egy örát pihentünk. A váci. jelenlét számemra szerencsésen alakult, mert hamar a kenyhán delgezhattam. Így az ember szabadabban mezeghatett, hezzájuthatett a kajáhez, a szumán ruhája alatt csempészhetett a társainak is. A kaját egyébként mindig tisztességesen elesztettuk egymás között. Fekete Laci barátem, hadmüveleti tiszt, akivel a Gyüjtöben együtt veltunk, már raktárvezetö velt, 31 �megtudta, hegy Vácen vagyek, és le tudett vitetni a kenyhai elökészitöbe; veltak elyan kapcselatai. Amiker pedig megalakult a bélyegüzem, átkerültem a filatéliáhez. Eélyegeket rakttmk bélyegalbumekba, berakökönyvekbe, tasakekba. `v'elt, amelyik kimendettan csak Nyugatra ment. 5-ek bélyeg elöször nálunk jelent meg Magyarerszágen. Csedálates bélyegserekat láttam. Hiresek veltak a San Marinö-i és a Karibtengeri erszágek bélyeget. Ettöl a munkátöl annyira kifinemedett az ujjunk, hegy megéreztük, ha két bélyeg összeragadt. A szerttrezöböl késöbb hatunkat kiemeltek, és bélyegtiikör-tervezést bíztak ránk. A kinti Filatéliátöl járt be egy férfi, elmendta, hegy mit szeretne, melyik bélyegnek hegyen, mennyire kell látszania, milyen legyen a bélyeg fermája, mintázata az albumekban. Érdekes mtmka velt. Négyünket azzal bizta tett, hegy b-élyegtükör-tervezök leszünk. ltt jöttünk rá, hegy a bélyeggel milyen csalásekat tudnak elkövetni. Velt egy spanyel bélyegserezat, rettenetesen öriiltünk neki, hegy a spanyelek nem felejtet- tek el bennünket. Az egyik bélyegen egy kislányt és egy kisfiút ábrázeltak szevjet szurenyek alatt, a magyar szabadságharc emlékére adták ki Spanyelerszágban. Ebböl bizeny leptunk, és becsempésztük a hazai eladásra készitett tükrökbe meg müanyag tasakekba, a többi bélyeg mögé, hagy lelkesüljenek a kintiek is. A gyerekeknek készülö tasakek egy részébe becsempésztünk egy nagyen szép svájci spert- bélyeg-serezatet, egy másikba az angel királynöröl készitett serezatet, egy harmadikba San Marinö-i bélyegeket. Érték velt ez, biztesan nagyen örültek a kisgyerekek. Én is heztam haza a szabadulásemker bélyeget, spertbélyegeket. Felvágtuk a könyv iedelét, beraktuk a bélyegeket, majd a fedelet újra összeragasztettuk. Senki nem tudta, miker jön haza, de hát velt könyvem, majd jö lesz az a bélyeg valamire. Így gendelkedtunk. Itthen aztán elajándékeztam. Egy év és hárem hönapet töltöttem Vácen. Amiker a Gyújtöben létrejött az autövillamessági és a meterüzem, összeszedték az összes villany- és meterszerelöt, hegesztöt meg a kemelyabb szakembereket. A közelebbi társaim közül egyedül Mede Lajes barátem maradt Vácen, külön engedéllyel. Csedálates szakember velt, ö tudett alumlniumet hegeszteni, így ö a gembüzemnél nélkülözhetetlen velt. - Hegyen történt e szelıerinláse? - Az asztalesmúhelyben delgeztam, mint villanyszerelö. Érezni lehetett, hegy valami van a levegöben. A civil munkavezetönk ugyanis, egy BM-alkalmazett titekzates arccal kezdett járkálni közöttünk, gyakran meselygett, megváltezett a viszenya hezzánk... Amiker megtudtam, hegy szabadulek, gyersan összeirtam minden vagyenemat a zárkatársaknak, cigarettát, kaját, mindent etthagytam, és kértem, esszák el egymás között... Kihezták a ruhám, öt évig velt naftalinban. .. Amiker felszálltunk a villamesra, elhúzödtak töltlnk az emberek, a villames egyszerüen kiürült. Büdösek veltunk, mint a dög. Persze tudták, hennan jövünk... de nem azért húzödtak el, a szaget nem birták elviselni... Beértünk a l-(eletibe. Ott is úgy néztek ránk az emberek, mintha a világűrböl jöttünk velna: seványak veltunk, sápadtak, görbén mentünk, a ruhánk elyan ödivatú... ne meg az a naftalinszag... Made Lajes ugyanazen a napen szabadult Vácról, a Keletiben találkeztunk össze. 32 �A visszanyert szabadság ıznámera (?l - Szrtbedirlé levelében ez áll, hegy száz ferinttel becsátették ritre, velernelyest teleit gendeskedtek eregrirál, ntegnltrál. - Hát igen... Kezdetben sekáig nem fizettek senunit, késöbb pedig mindent le- ventak a bérünkböl. Meg kellett tlzetnünk a villanyt, a mesatást, a kaját, az örzésünket. A váci filatéliában 3ÜÜ ferínt körül kerestünk, de ett is elvették a pénzt, maradt haventa öl] ferintunk spajzelásra, cigarettára, fegkrémre, vécépapírra és ílyesmikre... De amit mi kaptunk, az nem velt pénz, az csak papíren létezett, ök számelgatták el maguknak a különbözö tételeket, ahegy akarták, a BM, kész röhej.... A meterüzem megszüntetésével a KÖMI-asztalesmühelybe kerültem tmkszerelönek. ltt is ugyanúgy csináltuk a rádíö- és televízíö-kávákat, amibe a Duna, a Kékes meg a mit tudem én milyen készülékeket építették be, mint a kíntiek. De a mi bérünk mindig a minimális velt... - A szecielíznıns lrerrinelr gyekerlete velt, hegy e börtánböl szebednltelaeelc jelentlteznitil: kellett, éltelélant 43 énrin beltil, ez ettlreni rendörí szereeknél. Ez e kötelezettség szerepel ez Öt: szalıednlá leeelélen is. - Szigerú rend szerint mentek akker a delgek. Munkára azen a munkahelyen kellett jelentkezni, ahennan az embert elvitték. A rendörségen pedig kaptam két elhárítö tisztet, Beres Sándert és Pajer századest, s meghatárezett idöközönként náluk kellett jelentkeznem. Az utasitásaik szerint kellett eljárnem. Ha ök úgy találták ki, hegy este nyelcker itt meg itt legyek, akker nekem ett kellett lennem. Nem mend- hattam el senkinek, heva megyek, núért megyek, kivel találkezem, még a feleségemnek se. Ök aztán megkérdezték, hegy vagyek, mi újság, nincs semmi, ne akker jö, hazamehet. Szörakeztak velünk... 1968-ban, anıiker a Varsöi Szerzödés tagállamai úgymend testyérí segítségképpen tankekkal bevenultak Csehszlevákiába, történt egy érdekes eset. Hivatett a Beres. Allandöan ö írta a jelentéseket rölam. Elkezdett kérdezösködrıi, mit szelek a csehszlevákíaí eseményekhez. Mihez? Milyen esemé- nyek vannak? Hát az ellenferradaleml Milyen ellenferradalem? Eljátszettam neki a hülyét. Akker elmesélte, az internacienalnmus jegyében _bevenultı.mk Csehszlevákiába, hegy megvédjük a szecializmus ettani vívmányait. En szándékesan nem hallettam senmıiröl semnút, és eléggé elhatárelöd tam tölük. Hallettuk ugyanis, hegy egyes szabadult társainkat megkömyékezték, be akarták szervezni besúgönak. Úgy ekeskedtak, hegy az emberek velünk öszinték, előttünk kitárulkeznak, pelitikailag is, és mi majd arröl szépen beszámelunk nekik. De hát, ha a börtönben nem tudtak belöliink besúgöt faragni, akker hegy lehetett velna itthen! Persze azt elérték, hegy egymással is csak futtában találkezhatnmk. Kerek perec megmendták, nem járhattmk össze. Mert ök állandöan szervezkedést feltételeztek, hegy mi meg akarjuk dönteni a szecíalizmust. És bizeny ez még a 70-es években is ment. - Mivel bízetıyftje? - Azzal, ami a júzsef Attila Megyei Müvelödésí Közpentban történt velem. Egy erszáges munkásörgyülésnek adett helyet az intézmény. Tíz öraker hívatett az igazgató, Venesz Ernö, és azennali hatállyal kirúgett, merthegy én fel akarem reb- bantani az épületet. Déli 11 öraker már a kezembe is nyemták a munkakönyvet. - Miért netn velt áeeteselılsl e munkat.-irseival? - A munkatársainmak ehhez semrni közük nem velt. Mint mindíg, mest is a rendörök predukálták magukat. Ha elelvassa a kerabeli, szigerúan bizalmas rendőrségi 33 �jelentéseket, hihetetlen delgekat tud meg, akár önmagáröl is az ember, elyan marhaságekat írtak össze. A jegkört leadták a megyéknek, feljebb pedig nem néztek utána a jelentéseknek, nem ellenörizték. Azt írtak rólunk, amit akartak, ki veltenk szelgáltatva a kényüknek-kedvüknek. Dlya nekat megcsinálta k, és ez is a 70-es évek elején történt, hegy nem hagytak levizsgázni autóvezetésböl. Pedig már megvelt a KRESZ-vizsgám, már vagy 6-7 órát vezettem is. Behivattak az autöiskela iredájába, és visszaadták a pénzt, mit képzelek én, nekem nem szabad levizsgáznem. Miért nem? Nem indekelták. Ekkeriban támadt egy ötletünk Kirner Rezsóvel, a kiváló ,,Sese"-atlétával. Tarjánba hezták az erszáges sí vidékbajnekságet, és arra gendeltunk, ez jó alkalem lenne arra, hegy az 1944. január 13-án szerencsétlenül járt acélgyári levente sí csapatról megemlékezziink egy versenyszám keretében. Serleget akartunk az emlékükre. lčlesúgták a rendórségnek, majdnem megütöttiik a bekánkat. Én akker még ref alatt álltam. Mit gendelunk mí, mendták, fasiszta emlékeket feléleszteni? De hát ezek mind munkásgyerekek veltak! Csak hát leventék. Az ö idejükben az a mezgalem létezett. Nagyszerű sízök veltak, sek erszáges levente versenyt megnyerték. Az akkeri Magyarerszág legmagasabb pentját, a 2303 méter magas Herthy-csúcset akarták megmászni szüz üten, elyan eldalról, ahennan még senki sem, egy lavina azenban maga alá temette mindahányukat. Juhász józsef nevü, 33 éves nagybátyám is edaveszett. Acélgyári müvezetö, levente örvezetö, fiatal házas ember. Csak az a társuk maradt életben, aki a gyengélkedése miatt kimaradt a vállalkezásböl... A családunkban egyébként nagy hagyemánya velt a síelésnek. Apámék mind a négyen sieltek, csak a hárem lány nem. lstván nagybátyám velt talán a legjebb közöttük. Tragikus az ö élete is. Az eresz frenten megfázett, elyan tüdöbetegséget szedett össze, hegy itthen, még a háberú vége felé meghalt... Az acélgyári leventék emlékére végül ZÜÜ3 nyarán sikerült egy kepjafát állítani a szerencsétlenség helyszfnén, a Meselygö-tónál. Egy busznyi ember vett részt, az utazás költségét a salgótarjáni pelgármesteri hivatal fedezte, az emlékeszlepet a Pefesz készíttette el. Elénekeltük a Himnuszt, a Szózatet, és leröttuk végre ötvenéves tartezásunkat. - Az ecélgyérbe hegyen fegedtálc vissza? - Visszakeriiltem a villames közpentba, de ett Berkes Pista nem tudett elviselni bennünket. Ha valami prebléma velt a villames telepen, nem úgy mentek a gépek, ahegy kellett velna, az esetek kivizsgálásaker mindig arról faggatták a kellégákat, hegy a Juhász nem ment-e eda, nem lˇérhetett-e a delgek közelébe, nem szándékesan idézett-e elö termeléskiesést... Atkerültem aztán a hengermübe... Sek mindent a szememre vetettek, de elengedtem a fülem mellett, mert a börtönben megtanultam a delgek között különbséget terıni. Sek embert megértettem, de nem becsátettam meg nekik. Abból indultam ki, ha én talpen tudtam maradni, ha az én gerincemet nem tudták megtörni, akker nekik miért kellett azt megtenni, amit megtettek, miért kellett megjátszani magukat. Veltak, akik nem fegadták a köszönésemet. júl van, gendeltam, nem halletta. Másedszer is köszöntem, akker se fegadta, ne akker többet nem köszöntem neki. Közülük '38-ban egyik-másik már kezdett elöre köszönni, de mest én nem fegadtam, jeleztem ezzel, felejts el a jövöben. Elöferdult, hegy jött velem szembe a feleségével, az asszenynak köszöntem, kezét csókelem, fegadta is, de a férjnek nem köszöntem... Öt évet bírtam ki ilyen légkörben. 34 �- jebb sere lelt e trnnicsépitóleıél ? - Egy nagybácsim, édesanyám unekatestvére vitt el eda villanyszerelönek. Nemsekára edajött Penyí Józsi barátem is, akivel együtt ültem. Jó hely velt, jól kerestünk, élveztük azt a munkát. Akker épült a kemping, a Tó-strandnál. Az összes villanyszerelést, kábelezést mi csináltuk józsival. Utána anyagbeszerzö lettem. Egy ídeig rendben ment minden, de jött a nógrádgárdenyi eset. A tüdögendezó intézetnél delgezett egy építöbrigád, s én mint elökészítö, a szekáses rátartással bíztesítettam minden szükséges anyaget. Egyszer jönnek az anyagesztályról, hegy hiányzik 3ílÜ méter herganyzett csö, 3l`.l-='-lÜ négyzetméter csempe és még néhány deleg. Kiderült, hegy a brigád feketén megcsinálta az elnök úr fürdöszebáját, még a malacólat is kicsempézték. Rámtapadtak, hegyan merem én ezt szóvá termi. Kisvártatva az egyik raktáresunk kölcsön adett 3-4 szál padlót egy családiházépítönek, akinek hirtelen szüksége támadt rá, papír nélkül, viszent páran tudtunk róla. A fóraktáres ennek ellenére feljelentette. Hiába gyözködtük, nem történt sibelás, visszahezzák a padlókat, a raktárest fegyelmível elküldték. Erre én nagyen kiakadtam, és csúnyán lerámeltam a föraktárest, nem szégyelli magát, hegy tehet ilyet egy emberrel. Másnap már ett velt nálam Nagy István, a pelítikai rendörség vezetöje, aki miker hazajöttünk, tartetta a nagy hegyi beszédet, mihez tartás végett, és már nagyen kemelyan megfenyegetett a nógrádgárdenyi esetnél is. Mest is ugyanazt hajtegatta, nekem semnü közöm az egészhez. Ugyanazt mendtam én is: már hegyne lenne, nekem kell az anyagekat újra beszerezni. Így buktam meg mint anyagbeszerzö. Egy hét után kikerültem az épülö csillagházhez karbantartó vil- lanyszerelönek. Délutánes müszakba jártam, mindennap fehér ingben és nyakkendöben mentem be. Kadlöt, a munkaügyi esztályvezetö tajtékzett a dühtöl, hegy jár ez a Juhász... Végiil innen is elpatereltak. - Hel felytetle ? - A müvelödési közpentban - s velt szó már róla - egy hónapig sem maradhattam. Az élelmiszerkiskerhez kerültem villanyszerelönek. Hihetetlen, de igaz: öt évig szecialista brigádvezetöként delgeztam. I-láremszer rendezték meg a választást, mert nem tudták elképzelni, hegy a brigád megválaszt egy piszkes ellenferradalmárt. Mind a háremszer engem választettak brigádvezetönek. Titkesan. A tit- kessághez a csapat ragaszkedett. Eirtekemban is van egy szép nagy brigádkönyv, a tagek nevével. Ajándékba adták az eljövetelemker. Egy idö után Ketreczó Vili, aki az acélgyárban velt már müvezetöm, elhivett a Gelkáhez. Salgótarjánban akker ment a közpenti antennázás. Vili se értett hezzá. Ide figyelj, ez az erósító, ez az elesztó, a többit meg majd megláted, nem vagy te hülye gyerek, majd megtanuled, mendta. Ütt álltam, mint Bálám szamara. Kaptam aztán könyveket, ne meg a gyakerlat, a végén tényleg nem is lettem elyan hülye szerelö... Tarjánban én vezettem be elöször a szlevák adót, akker még Peprádról... Antennáztuk a Beszterce-lakótelepet. Schulz Zelinak, a Gelka fömémökének beadtam a pályázatet egy közpenti berendezésröl, egy térfigyeló rendszer kiépítéséröl. A mama csak átkapcselt velna a tévéröl a játszótérre, és látta velna a gyermekét. A váresi tanácsen azenban megfúrták az ötletet, túl medem, érveltek, ide még nem való. A öli-as évek elején jártunk... Kaptam egy hangra, képre tökéletes gépet.. s Hegyi Zelival, aki pestai alkalmazett velt, ett lakett a Meszes-tetöi tévéadónál, befegtuk az esztrák tévét. Elózöleg ugyanis Köszegen jártam sízö gyerekekkel az úttörö elimpián, velük társadalmi munkában feglalkeztam, és esténként betértünk 35 �egy kiskuesmába, aha! fógták az ósztrák adót. gendeltam, miért ne lehetne nálunk is. Be tudnánk mi is adni a várósba, móndhatrıánk rá. hógy ez fejlódés. hiszen ak- kór a tarjáni adót Pálfalván, a Górkijón nem lehetett venni. éppen egy hulttérbe esett. nem körsugárzás fólyt, ezért a vevóantermákat a Kékesre kellett irányítani. Na, de több ebben a témában nem történt. A Nógrád Kereskedelmi Vállalat karbantartó részlegéhez elkerülve ismerkedtem meg közelebbröl a kereskedö munkával. Nem velt már elyan stabil a szóeialista gazdaság. új szelek kezdtek fújdógálni. kezdödött a bóltók gebinbe adása. Kivettem egy karbantartó részleget én is.. de eléggé megégettem magam, mert róssz szerzödést kötöttem. A dólgózókat azenban tlsztességgel kifizettem. a vállalat viszónt legómbólta rólam a maga fórintjait... A pásztói Béke tsz kereskedelmi iredáján pár hónapót bírtam ki. Benne veltam a bulikban, amíg jógi következmények nem fenyegettek. a meredek hiizásók azenban nekem nem kellettek. Egy barátem víkendházának villanyszerelési munkálatai vittek el 1936-ban Tiszaesegére. Sok tarjáni épített att, hirdették a házakat. A nejem javasólta. nézzünk meg néhányat. Az egyik helyen annyira megtetszett a ház, hógy lefóglaltuk. Eladtam az autómat. és 198? februárjában visszatértünk. Amiker bejeientkeztiink a tanáesón. a titkár megkérdezte, látta a papírókat. a feleségem is kereskedó. pamutüzlete velt a piaeón, nem akarnak egy „bótót” nyitni. Üsszedugtuk a fejünket. Bórósék fenyegetóztek. megütöm a bókárnat. s hógy rnegjártarn a Nógrádkerrel, góndóltuk, eltünök egy idöre, és megpróbáljuk Tiszaesegén a kereskedelmet. Béreltünk egy üzlethelyiséget. és használt kóparsón meg élelmiszeren kíviil mindent árultunk. 1996-ban aztán infarktust kaptam. elsö-hátsó falit, szívkószarü-gyulladást. kinyugdíjaztak. A nejem és a fiam vitték még a Tisza Aruházat. mert közben átmentek az áfészhóz. a lányóm viszent. aki Pesten dölgózótt. nagyen fnrszírózta. hogy jöjjünk haza, a feleségem kistarjáni. én acélgyári. ógyhógy 1993 júliusában visszaköltöztiink. De nagyön jól éreztem magam ótt. A falu segített. lvlásabbak ótt az emberek. Ütt. ha valaki feküdt az uteán, nem lépték át. nem móndták rá, hülye részeg. Odamentek, megnézték. felemelték. Szerettem att lakni. Vólt egy esódálatas kertem. el tudtam bfbelódni a növényekkel.. a gyümölesfákkal; és jó sznmszédaink is veltak. - Akker ınast a lánya az alfa nrlnáennelc. .. - Andi 1965-ben született. nagyen jó pedagógus lett velna belóle. Az esztergemi tanitóképzöben felvételizett19B3-ban. Olyan jól sikerült a felvételije. hegy a rektór helyettes nö keresett bennünket. a Iuhász Andi szüleit. Gratulált. Nem esak a tananyagról tudtak beszélni vele. üjságulta. a felvételi bizóttságtól a mazimális póntszámót kapta, vegyük ágy, a lány fel van véve... És nem lett felvéve... Elmentem segítséget kérni a megyei tanáesra. l-lantósné Évát, a tanulmányi ósztályról, egy spórtbéli barátem révén ismertem. sikerült a lányómat képesítés nélkiili tanítóként elhelyezni Bárnában. Az igazgató a legjóbbakat írta a jellemzésbe. felvételiztünk másódszór is. Hely hiányában nem vették fel a lányómat. Ennél többet nem írtak. Így lett Andi kereskedő. jelenleg Pesten helyettes vezetö egy nagy ABC áruházban. - Kíilánós. Ha 19.70 eláll fórléııllc. rnnílrar lılálıa kérte a lnlnlefell elóélellıez firzerla nál- rányas jagkáaelkezrnányek alál a felnreatásél, imíalflás nélklil elatasüaftrílr, talán szá néllrill elrnegy mellette az enılıer. De Önt, az apát 1971 jánías 1-jével raentesltetlélr, elsszaállllaltál: teljes állanipalgárí jagaíba. Kíiliinlren ls, mindig minden lıatalarn arrál beszél, lragy a gyerekek nem liíbázlallıatálc az apák tnlneíért. 36 �- lvlás a jóg, ós más a valóság. Az eddig elmóndcıltakból megértheti. Én gyakurlaiilag csak 1990-tól, a szabaden választcıtt parlament megalakulásától móndhatcım magamat szabad állampólgárnak. Én seha nem fegam azt az érzést megélni, amit a mai iiatalök rnegélnek: bemeruıek egy iródába, kinyilják a szájukat, azt möndanak, ami jön. l-la én bemegyek egy iradába, ma is, még mindig tisztelettudó vagynk, tudem, hcıgy nekem van igazam, de az én gycımrcınıban mindig van görcs a hiva- tales helyiségekben. Ez lelki nyamcırüság, mindarmyiunknál, akik bent vóltunk a börtönben. Ütt - mint mendtam - neviink nem velt, csak számunk.. lvlikór öt év után hazajöttem, újra meg kellett tanulnam ermi késsel és villával. Tiikörcserepek fényében - Falytan a fiileatbeır mataszlrál, nagy irregkéráezzttrrı: megérte? Nem naiv lcisgyerelrlrént cselelaedıitl és lcaclráztatatti' - Bizcınycıs dólgókat, egyértelmű, másképp csinálnék, végsõ sórón azenban nem tagadnám meg a rntiltamat. Fiatal vcıltam, ilyen vóltam. Az akkóri körülmények között, az akkeri stilusnak megfelelöen cselekedtem, azt, amit kellett, amit a többiek is. Jóhiszemüen tettük, amit tettünk, nem kalandvágyböl, és egy kicsit tudatesan is. 1-liszen az órszágról, a hazáról, a magyarókról vólt szó. Én elég nemzeti érzelmű ember vagyók. lvla sem tudem például elviselni az ólyan embe- reket, akik csak azért hangaztatnak nemzetjabbító szövegeket, hegy róluk beszëljenek, rájuk figyeljenek. Lehet elöre vinni a dalgekat csendben, szépen, akkurátusan. Ahegy Széchenyi mendta: nem az az érdekes, hagy ki csinálja, hanem hegy az órszág haladjcm elöre. Nem érzem, hagy valaki is belerángatótt vcılna a dalgakba. Mindannyian önként mentiink, nem rlumált senki, nem szólt a párttitkár, már pedig gyerünk... És azcık vállaltunk feladatöt, akik keresztiilmentiink Budapesten, akik láttunk és hallóttunk. - Az emberek tóbbsrige - más káráıis, lıagy a Kádár-remlszer .rnanipnlált világa svlcalckal eU'eleyˇlettr* - ugyanilyen vagy nagyen lmsanlá ntat járt lıe 1956-ivmt. Persze ntimlig vannak másként gvntiallcaalók. Kevesen kitartattalr, vagy rövid rttegfiitgás után aáaállíak az iijraszervezett szavgiel lcamnntnista rendszer ınellá. A restannill egypárlrentlszer elsö lriınaszai a karitatalntistálr, vagy ahegyan meleg téli rnlrázatnlr alapján a lcóznép nevezte: a jrnfajkıisak valfalt. Milytvı lfiiiliiirtlságtit lát a ptgfajlfásalt és a farratiialmárak között? - Mi, nemzetörök fiatalók vóltunk, jóval fiatalabbak, nem egy generáció velük Közöttük sakan veltak alyanak, akik füle mögött velt valami, akikben dalgózótt a hatalamvágy, s ügy gcınclalták, elégtételt vesznek vélt sérelmeikért azakón, akik meg merték mandani nekik az igazat, vagy akik nem úgy táncaltak, ahegyan ök fiityiiltek nekik. Törvénytelenségek sarazatát követték el a nemzeten. Gyakran szórakaztak a hatalómmal. Sakan emlékeznek az Ürasz lestvérekre. l-la bementek a Déryné cukrászdába, az emberek tudták, mindenkinek le kell fekiidni a földre, mint a vadnyugatón, mert ha ezek isznak, akker garázdálkódni kezdenek... Kádárék átvették az ávósakat, és velük végeztették el a piszkes munkát. Majd amikar tülhaladt rajtuk az idó, megszabadultak tőlük, mert nem veltak szalónképesek. - A lrarltatalntistálc a kammanista párt tagjai veltak, hittek a szecialista rentlszerlıen, lıitlélc azt, amit a párlvezeták mandanak nekik. Rendszerint parancsra cselektvflek. Alert: leltet egyfarnnin lnitıós valamennyi lfvnnnnn ista. . . 3? �- Igen, nem lehet egy kalap alá venni a kómmunistákat. Azctk bűnösök, akik tevölegesen részt vettek a fórradalóm leverésében, az emberek megalázásában, megfélemlítésében. A mezei párttagcık - hadd mcındjam így, ahegy egymás között szóktuk - nem lehetnek felelösek, mert ugyanúgy meg veltak félemlítve, mint bárki más, jóllehet a hatalcım támaszát jelentették. Óket nem veszi ellenségnek az ember, nem részesültek semmiféle külön elönyben, egyszerüen meg akartak élni. Persze a párttitkárek kategóriája más, ámbár közöttük sem mindegy, milyen közegben és milyen szinten működtek. De ne feledjük, a fórradalcımban ugyanúgy részt vettek párttagók is, mint pártónkíviiliek, kiálltak mellette, börtönbe keriiltek, velt, akit kivégeztek. Akker egy nemzet állt ki a szabadsága mellett. Az arszág lakósságának 95 százaléka. Ezért nem beszélhetünk ellenfarradalamról. A pufajkásak szinte mindegyike régi kammunista velt, régi artadaz bales, akinek csak annyit kellett mandani: tüz, és minden meggandelás nélkül el kezdett löni. A mi góndcılkódásmódunk más vólt. Nem akaróm Ienézni öket, távcıl áll tölem, de divatcısan most azt mandanák rájuk, hegy az IQ-juk nem érte el azt a szintet, amelynek sórsdöntó kérdésekben meg kell lennie az embernek, hagy dönteni tudjón. A pufajkásók szerintem nem veltak döntóképesek, éppen ezért a fejük felett döntöttek, ök pedig végrehajtötták. - Nem egy esetbett - történetesen a sarttlzeltlatl - etttberíségelletti laintettet ltajtattak végre, mégis nagyen meggamlalantló, néven nevezziik-e öket. Személyiségi jagm ltittatkazttak. ._ ök - és véfieltnezóilc -, akik ltajtlatt kóptelc - és tm mégfinatn lttfejeztis - a személyiségi jagvlrra. - Örök tiiske marad ez bennünk. Túl hamar alkatták meg azcıkat a törvényeket, amelyek alapján nem lehet bíróság elé állítani öket; a személyiségi jógcık miatt az nmbudsman is mindig közbelép-ett. Bezzeg minket meg lehetett nevezni, minket mindennek le lehetett hórdani, ami nem is velt igaz, azcıkat az embereket pedig, akik Ezanyatós bűnöket követtek el, löltek és lövettek az emberekre, meg sem lehet nevezrú. Mert ha netán feljelent, akker még engem ítélnek el. Kinek az érdeke ez, móndjai... Túl sctkan maradtak a jógi pályán, akik a régi, az ilyen törvényeket hezták. Meg hát att vannak a pólitikusatnk, akik a maguk érdekeit védve hezták meg ezeket a törvényeket. Elmaradt a nagytakarítás. Bizónycts mértékig engedtek ugyan, egy kicsit megnyitótták a túlfeszült ballan csapját, hagy ne rebbanjan. Érthetetlen, hagy ne lehessen elítélni pufajkásakat Salgótarjánban, ahal majdnem 143 embert lóttek agyan?! Magam is ismerek alyant, aki ett velt a téren, és lött, és nem nevezhetem meg: te, macskas gyilkns. Hát már bacsánatat kérek: ez nem igazság! Ne úgy vegye, hegy bcısszúra szamjazam. Francakat, én már ezen túltettem magam. Végsö sórón a végtísztességet szeretném megadni azcıknak, akiknek kialtatták az életüket, és hagy azek is megszenvedjék róssz döntésüket, akik eddig csak élvezték a következményeit. - lnfarl-:tassal a ltáta mögött is kiáll sarstársainalc éráelceiért. Mintler visszamenöteg igazalja kölyölrltari felariatváilalásánalr kamalyságát is. Tiszaesegéröl visszatérve, már 1993 szeptetttlterélnm ntttgválasztatták az érdelcvétlelmi szervezet, a Pafesz salgótarjáni elnölcénelt, tttajct Panyi József letttattáása tttán, 20111. márcitts 16-álál Ött a Nógrád megyei elnök, tagja az erszáges vezetóségnelt. Hegyan lépett be a Palitilcai Feglyak Országvs Szövetségéttei' - Nagy lmre és mártírtársai újratemetése utáni napen, 1939. június 17-én hivatalós veltam egy rendezvényre a ]urta Szinházba. Találkóztam Fónay Ienövel, az egykóri halálraítélttel, aki több társával hivatalasan már február 19-én megalapí- tatta a Pafaszt, és a legutóbbi idókig a szervezet elnöke valt. Akkariban szervezte 33 �gözerövel a szervezetet. A tömegben jenö köszönt rám: Helló Attila! Ha sürgősen be nem lépsz, nem mehetsz többé havas lejtö felé, és el is felejtelek, pedig nehéz. Ö a llenvédban sízett, én a ,,Sesé"-ben, s miután megkegyelmeztek neki, a zárkatársam lett. Jó barátságban vagyunk. Így léptem be. - tltıgy érzi ntast, tizettttégy évvel a renzlszerváltás tttán, atttilcar már - mint említette -~ igazán sraltatl rnttter: a társmittlattt megltersiili ltttjtlttttt` áltlezatát, nteg,litlelóett lairpótaltált az elszenvealett, igttzaigtttltttt ttáttttisalairt? - Engem nem kárpóteltak. Nekem adtak papírekat, azeken valami ha tszázezer ferinlel. A kárpótlást akker értékeltem velna, ha be-hívnak a bankba, és kiszámelják elém azt a p-énzt, hadd döntsem el én, mire költöm, amit éppen csurrantettak. Ehelyett adták ezeket a papíreka t, a kárpótlást jegyeket. Vannak elyan bajtársaim, rengetegen, akiknek ezek a papirek löbb százezer ferint értékben elvesztek. Üdaadták egy brókemek, majd befekteti, sza petitja, aztán egyszer csak arról értesiiltek, hegy a brókerire-da már nincs meg, és elveszett a -“l-5[lÜ ezer ferint. Ök kárpótlásul így egy huncut vasat sem kaptak... llegyan került az a rengeteg köztulajden magánkézbe? l~í.iknek velt akkeriban az erszágban pénze? Az új rendszerbe á tépiilt pártha ta lem embereinek. Ezek felvásárelták, brókerek útján is, a kárpótlást jegyeket 3--flltltl ferintért, sót kétszázórt is, és ebböl vásárellak elcsón állami cégeket. De nekik még 25 százaléket rátett az állam, így az llltltl ferintes kérpóllási jegy 1250 ferintet ért. Ha én akartam beváltani az ezer ferintes kárpötlási jegyemet, nekem csak Stltl ferintet kínáltak érte. Így jött létre a mai magyar tökés gazdaság... Nem akarem azt a látszatet kelteni, hógy én zserúális pénzügyi ember vagyek, de én - ekulva terv- és békekölcsönjegyzéseken - két héten belül megszabadultam a kárpótlást pa pirjaim nagyebb részét-öl. Méghezzá banki áren, tehát jó áren. Vettem földet, nagyen jó helyen, kisegítettem a barátemat. Persze a maradéket adtam már én is 303 ferintért, de mégsem jártam tigy, mint rengeteg serstársam, aki szarértlıúgyért edaadta. Végsö véleményem tehát az, hegy amit velünk csináltak, az minden velt, csak nem kárpótlás... Nézze, nem vagyek antiszemita, csak figyelni kell. Bebizenyesedett, hegy a magyar állam addig nem depertálta a zsidókat, amíg a németek meg nem szállták Magyarerszáget. Azután pedig már az akkeri világ legfélelmetesebb hatalma, a Német Biredalem diktált, és a magyar államtól követelik a jóvátételt. Kapják a hetedik vagy hetedik kárpóllásukat. S ha nem él már az illetö, és bizeny se k an meg . haltak már, megkapja a kárpótlást a zsidó hitközség, a Mazsihisz. Szektam ıs mendanı, ' ` ' nem kapja ˇ meg a Pefesz. Tudem, a ket ' merveze tel nem az 'Só-esek kárpótlasát miert szabad szetnbeállítani, de mindenképpen valamiféle párhuzamet kell venni. Az igazságtatanság, a jegtalanság velünk is megesett. - A lcöreltmiltltan a vezetó szecialista palilikai erólı: részéról két entlttesre melta, ltazerzetjavitó lettre is sar lteriilt: 2003. elttóber 23-án Hiller lstvátt kttltttszmnttszter, 2004. ' * tt',tatit tt'i és j'tinta-2. ló - án Mnıigyessy . Péter miniszterelnölr kért bacsanatat 1956 megalaza nttirtt'r;`aitöl. Ez azért már valami. Mint érintett, ltagyatt értékeli ezeket a rsetelfeáetelaet? ' ' vélem é nyét isme- A miniszter fiatalember, a velem kapcselatban levö serstársaım rem, mi elfegadtuk a be-csánatkérését úgy, mint a baleldali érzelmü fiatalek bünrbáríıatát. A miniszterelnök becsánatkérésével viszent nem tudunk mit kezdeni. Nem ertjule núért kért ö becsánatet. Hiszen ó az események idején tizennégy éves velt, és mest nem ` ` * pártnak sem. Élnek ugyanakker még elyan em be re k.z akik bünt ta tl]'a egyetlen pelttıkaı követtek el a nemzet ellen, akikrıek illene becsanatet kernı. Gendelek peldaul egy velt szecialista miniszterelnökre, vagy azekra, akiknek fényképe hiányzik a nevuk alól a Terrer Háza lvlúzeumban... mert még élnek... mert védi öket a személyiségi jeg, 39 �amivel ók kerábban senmıít sem törödtek... Vagyis gesztusértékünek tartjuk mind a két esetet, valójában nem nekik kellett velna becsánatet kémi. - Befejezésiil egy igazán kényes kérdés: miért nincs egyetértés az egykari '.56-as ltarcasek között? Rengeteg szervezetet tntlködtetnek, a legtöbbjtiik alig tttcatnyi taglétszánni. Közeleg az ötvettedik évferdnló. Összefagva, egytitt eróselıbek lennének. - Valóban nagyen nehéz kérdés. Külön cikkben, sót tanulmányekban lehetne ki- fejteni az ekát, nü miért történt. Röviden, én ett Iátem a preblémát, hegy a Pefesz vezetésében veltak bizenyes hibák, elyan felvetések, véleménykülönbségek, amelyeket nem tudtunk megeldani. Többen rangekat, címeket akartak, s minthegy nem kaptak, megsértöd tek, és élve a törvény adta Iehetöséggel és jegukkal, újabb és újabb szervezeteket alakítettak. Mindennek ismeretében hangsúlyezem: a Pefesz az egye- düli szervezet, amely az alapszabályban lefektetett elvek alapján delgezik, alulról építkezik, ahel az történik, amit a tagság közösen elfegad, vagyis ez egy igazi demekratikus szervezet, igazi demekratikus működés. A Pefeszra érdemes figyelni, és érdemes lenne hezzá is tartezni núnden bajtárstmknak. if A Nrtgy lmre Értlentrendet másatiik alkalvnmtal, 2333 vktólteréiten a következö öt sze- ntély kapta: Balassagyarmatról dr. Kiss Tamás, a Pafasz társadalatttpalitikai alelnöke la jtittins I?-i ktiltltittgytilés óta kfilpelitikai elnökltelyeftes), Kesáry Üetneltas történész, akadémikus, Lócsei Pál szecialógns, tijságiró, Pncltert lánas tábernak és Sölyem László, az Alkattttáttybiráság velt elnöke. A 233-tt. évi kitiintetettek: Bali Sándarné, az '56-as Eatlékliizattság tagja, Debreczeni lászló, a Pécsi Ürvastttdataányi Egyetem nyngalmazatt nmnlratársa, Király Béla nyngalmazatt vezérezredes, Litván György, az ELTE egyetemi tanára és Mádi lenó nyttgalmazett ezredes, a Pvfasz tagja. Stefanevits Péter: Interaktív tennészettudemányes rajz Il., 2334. 43 �KÜTI ISTVÁN ,,A fehér csúcs estreına" és mai emlékezések Az események Az idó elöre haladtával egyre kevesebb azek száma, akik emlékeznek az 1944. ja- nuár 13-án történt tragikus eseményekre (a kataszlrófára). Ugyancsak kevesekhez jutettak el a múltat lelkesen és fáradtságet nem kimélöen faggató helytörténeti kutató, tz-'erticlt ,lázsef kis példányszámban megjelent munkáiáé (Tudemásem szerint Szekács László újságíró ma is feglalkezik a témával.) A váres és környékének kedvezó adettságai miatt már az 1923-as években többen kötöttek silécet a téli hónapekban (többek között vezetök, értelmiségiek is). A levente egyesület teremtette meg a szervezett keretek között felytatett spertelás lehetöségét. Trianen után, amiker a magyar henvédség minimális létszámban került meghatárezásra, levente egyesületek alakultak. A cél hármas velt: hazafias nevelés, testileg, lelkileg edzett ifjúság és a katenai szelgálatra való felkészítés (erre utalt a katenás egyenruha és az alaki kiképzés heti gyakerlása). Minden esetre a síelés szervezete s anyagi támegatettsága az Acélgyári Levente Egyesület keretében valósult meg. 'Támegatást kaptak a felszerelésekre, azek javítására és nagyebb sitúrák, edzötáberek utazási, elhelyezési költségeihez. Az elsö (1933) és a másedik (1943) bécsi döntés után visszakerült erszágrészekben (Felvidéken, Erdélyben) sek síelésre alkalmas terep akadt, ahel már megépített felvenókkal felszerelt pályáken lehetett edzeni, gyakerelni. Ezek egyike velt Bersa és Bersafüred térségében a Magyar Siparadicsem néven üzemelö na gyterületü síközpent lesiklópályákkal, turista és menedékházakkal. Ebben az idóben a Henvédelmi Minisztérium itt szervezte meg a katenai kiképzö táberait és e létesítményeket használta a Magyar Síszövetség is. A salgótarjáni sizók több ízben felkeresték a környéket, ahel a sielés magashegyi gyakerlását és a csúcs téli viszenyek közötti megmászását tűzték ki célul. A cél megvalósítására hárem túrát terveztek. Az elsö két alkalemmal sitalpaikat végig magukkal vitték, a harmadik alkalemmal a Meselygó-katlan bejáratánál hagyták, és hágóvassal felytatták útjukat. Az elsö túra 1942. január 23-3-0 között velt. A táv elsö részét szánen tették meg a S-ebes-patak völgyében, majd sivel felkapaszkedtak a Fehérkö gerincére és így értek fel 1942. január 29-én a csúcsra, a Nagy-Pietreszra (akker Herthy Miklós csúcs, 2335 méter magas). Ott egy kis táblácskát helyeztek el, mint sikeres vállalkezásuk hirdetójét. Az elsö túrán öt fó vett részt. A cimet Vertirlt ,lát-:seflól kölrsönöztetn 41 �A ınásödik túra 1943. április 17-24 között vcılt, melyen hat fös csapat vett részt. Április 22-én indultak és feljtrtattak a Puzdra és a Galac csúcsa közötti névtelen magaslatra. Nehéz körülmények között a Nyerges-tetön sielve, mászva elérték a Repeda csúcs-at. Ezután egy nagyebb déli kanyarral feljutattak az Obersia-Rebra csúcsra (2052 m magas}, majd innen jutcıttak fel a Nagy-Pietrcısz csúcsára, ahel elhelyezték a neveiket tartalmazö táblát. Visszafelé új, rövidebb útcın - a Meselygó- katlan felé tették meg az utat. Mind a két túrán találkoztak a lavina jelenségével, szerencsére töltik tável. A harmadik túrára 1944. január 5-13 között került sör. január 13-án a helyi edzések és gyakcırláscık után 1.7-en indultak el a csúcs ismételt meghöditására. Az elözö túrák alkalmával és mest is a helyiek, a turisták, spartelök, katcınák, favágék igyekeztek lebeszélni a csapatet a merész vállalkcızásröl a rcıssz iclöjárás, a rendkívül hideg, az erös és kellemetlen szél és a lavinaveszély miatt. A csapat bizcıtt felkészültségében, edzettségében és bátörságában, a 13-ára venatkezö meg- jegyzést pedig csak megmeselyegták. A Köves-patak vunalán lö-an eljutcıttak a lvieselygö-katlarüıcız (egy elözö nap megsérült sizö nem vállalta a tevábbi utat). ltt sitalpaikat lecsatıalták és hágövasakkal, síbbtekkal kapaszke-dva indultak a csúcs felé. Fél 12 óra felé hatalmas dörrenéssel leszakadt két hatalmas hötábla, amely, mint lavina legyezö-szerű csúszásba kezdett. A lavina a csupbrt tagjait- hiába próbáltak eszközeiket elddbálva kutyaúszáscıs mezgással menekülni - elscıdcırta és betemette. Egyedül dr. Varga Kálmánrıak - aki minclhárem túrán részt vett - sikerült élve megmenekülrúe. Öt a lavina egy hatalmas szikla heltterébe sodcırta és betemette. A hö alöl keserves kiˇncık közepette kiásta magát és sietett a faluba értesíteni a katönákat, hegy a mentést mielöbb megszervezhessék. A mentési munkák scırán 4 sizö helttestét és egy élöt találtak, de élesztése nem vezetett eredményre és 3[l perc múlva nála is beállt a halál. 1944. január 24-én újabb mentési akciú indult az eltűntek helttestének felkutatására. Ekker 9 áldcızatcıt találtak meg. A 15. fiú hcılttestét csak 1944. június 23-án szabaditetta ki egy lelkes kutatö csapat a hé fegságábél. éilljen itt is a bátcir, merész, vállalkcızö, életüket kcıckáztatú fiatalcık névscıra, akik részt vettek azen a túrán, amely többiiknek a végtelent jelentette: Bacsa Mihály, Bagyinszky Iáncıs, Elcımbai Pál, Farsang Jáncıs (visszafcırdult), Fehér Gyula, Fényszarusi jözsef, Györe Iúzsef, Huszár Béla, Juhász Iúzsef, Köjnök István, Liptay Pál, Orcısz Imre, 'v'ankö lstván, dr. Varga Kálmán {túlélö), Vlacsil Béla, Vlacsil József, Völgyvári Mártön. 13-an a Salgótarjáni Köztemetö diszsírhelyén nyugszanak, Liptay Pál csapfllvfl-IEH5 a refarmátus temető kriptájában, Orcısz Imre századcıs pedig a budapesti Farkasréti Temetöb-en pihen. A tülélö dr. Varga Kálmán Caracasban hunyt el ZOÜÜ. május B-á.n. A hir hallatára az Acélgyár és a váres is gyászalt. Az elsö öt fiatal temetése 1944. január 22-én, a tcıvábbi 9 áldcızat temetése január 30-án, Györe Iözsef temetése pedig június BÜ-án vcılt. Én Salgétarjánba kerülésem után (1963) a lavina szerencsétlenségröl és áldcızatairöl legelöször A Salgátarjiini Kalaiszati Üzerrrek száz éve 1353-1969 c. kiadványban cılvastam.3 Elöször nem értettem, hegy egy gyártörténetben miért kell két cıldalt szerıtelrıi egy spcırtkatasztréfának. Késöbb, ariúkcır Vertich József könyvét élcıtvastam, világes lett elöttem minden. Idézek a gyártörténetböl: ,,A telep népének hangulata 42 �hesszú henapek után csillapedett, de a szemerú emlékü katasztröfa még ma is él az emberek között. Az Acélgyár fiatalsága 14 elyan élvenalbeli spertemberrel lett szegényebb, akik munkahelyiikön is megbecsültek veltak." Ennek ellenére a rendszerváltásig nem velt szabad megemlékezni a lavinaszerencsétlenségröl, mert a levente egyesületnek is tagja velt az álclezatek egy része. Ehhez talán az is hezzájárult, hegy a lavina-szerencsétlenség álclezatait síjárörcsapatnak „keresztelték” el, már pedig a járörözés katenai, illetve rendörségi, abban az idöben esetleg csendörségi tevékenység velt. Ebböl egyes tájékezatlanek úgy gendelták, hegy a fiatalek katenai szelgálatet teljesítettek. Ülvad a jég Ötven év után, 1994. január 13-án velt az elsö megemlékezés Salgútarjánban. Ezt követte a 212103. január 13-í megemlékezés, amelyet a salgötarjáni közpenti Temetöben szervezett meg a Förster Kálmán Váresvédö és Váresszépitö Egyesület a Fiatalek Együtt Salgútarjánért Egyesülettel közösen. A sirekra gyertyák és virágek kerültek, és a refermátus temetö kriptájában Liptay Pál sírjára is felkerült a virág, a hezzálartezúk keszerúja és a mécses. A váres vezetése is felkarelta a kezdeményezést azzal, hegy megjelentette Vertich Jézsef új könyvében a ku ta tásainak eredményeit tartalmazö írást mivel az elsö minden példánya elfegyett. Az új kiadvány ismét ráirányítetta a figyelmet a síelö fíatalek katasztröfájára és a POFOSZ, a Nögrád Megyei Spertigazgatúság, Salgötarjáni Erdélyi Kör és a lvlagyarek Világszövetsége helyi szervezetének kezdeményezésére a váres támegatásával alkalmi bizettság alakult a 60. évferdulö méltö megürmeplésére. A bizettság vezetöje dr. Praznevszky lvlihály lett É megkezdödött a munka. A pregramban azt szerepelt, hegy készül egy emlékeszlep, amelyet sízökböl, hegymászökbél, turis- tákbél, hezzátartezökbúl állö csepert 2l}ü3 júliusában elszállít a helyszínre és felállít. Az elsö elképzelés szerint csak egy ideiglenes emlékeztetö jelet készíttettünk velna, és a helyszínt, a helyi körülményeket, elöírásekat megismerve 2004-ben a BD. évferdulö alkalmával egy végleges emlékrnü felállítására kerül ser. Hegedüs Gyula mátraneváki fafaragö elyan smp emlékeszlepet faragett, és a felállítását technikailag sikerült júl megeldani (a helyszínen már csak a felcsavarezett kereszttalpat kellett kövekkel rögzíteni), hegy véglegesnek tekinthettük az emlékeszlepet. Az emlékeszlep két szembeferdített silécet ábrázel (messziröl nézve imádkezö kéz}.t A bizettság minden tagja megmezdult ki miben tudett segített (autöbusz, szállás, idegenvezetö biztesítás, tájékezúdás a helyi elöírásekröl stb.). A bizettsági öléseken elökerültek a kerabeli felvételek, újságcikkek és ismételten alapesan áttanulmányeztuk Vertich Jézsef könyvét, hegy az emlékeszlepnak megfelelö helyet tudjunk kiválasztani lehetöleg a katasztröfa helyszínén. Az emlékeszlep állítás 2003. július 30-án indult el a csepertunk IB fövel az önkermányzat által biztesitett 19 személyes busszal. Sajnes egy fö az utelsö pillanatban egészségi ekekból lemendta az utazást és a jelentkezettek közül már senkit nem tudtunk értesíteni, 43 �hegy felszabadult egy hely. A cseperttal utazett lvléhes András alpelgármester úr, a 32 éves 'vílacsil Ferenc, aki annak idején a másedik túrán részt vett és két testvére lett a lavinaemlás áldezata. Az iclösebb keresztály (hetvenesek) képviselték a sí- és spertbarátekat, illetve azekat, akik ismerték a fiatalekat (köztük Enreiter Béla Kanadában élö henfítársunkj. A fiatalabb keresztályt a hegymászúk képviselték, akik jelentös terhet vállaltak az emlékeszlep helyszínre szállításában. Július 3l]-án szemerkélö esöben indultunk el Salgetarjánbél, hegy egész napes utazás után, estére megérkezzünk Bersára, ahel a Bersa-Cemplez elnevezésü részen, a Meclve Fanziöban (Ursus) elfeglaljuk szálláshelyíinket. Nagybányán felvettük Ratiu Krisztián túravezetönket, akit az Erdélyi Kárpát Egyesület - Gutin esztálya biztesített számunkra. Javaseltam a csepertnak, hegy ne döntsiik mest el, hegy helnap, vagy helnap után visszük ki a helyszínre az emlékeszlepet, várjuk meg a reggelt. Szö sem lehet rela, hangzett el az egységes liltakezás: „ha cigánygyerekek hullnak az égböl"', akker is felvisszük helnap - hangzett el a megfellebbezhetetlen döntés. Éjfélig esett, zuhegett az esö és akker mintha elvágták velna, elállt. lvtásnap derült égre ébredtünk és vidáman vágtunk neki az útnak. Az elindulásker persze még nem tudtuk, hegy milyen útra vállalkeztunk. Az autöbusz elvitt a körházig, ahennan a jelzett turistaút indul a NagyPietreszra. innen az emlékeszlepet elöl hátul hevederrel átfegva két-két ember vitte kisebb-nagyebb pihenökkel és természetesen váltással. A rögzitö vasakat, csavarekat szétesztva cipelték a csepert tagjai. A többörás felfelé egyre nehezedö gyaleglás közben a csepert egymást eddig alig ismerö tagjai gyersan igazi csapattársakká váltak kertöl, rangtúl függetlenül. Ebben minden bizennyal szerepet játszett a közös célért vállalt egymásraiıtaltságé A IB tagú csepertböl csak ketten ferdultak vissza, ketten pedig egy félreértés (remánul nem tudván) a Meselygó-katlan szélén lévö Meteerelögia állemástöl ferdultak vissza az utat elzárö serempötúl. A csepert ugyanis széthúzödett, ki mennyire bírta a tempút, elyan ütemben haladt a kítüzött cél felé. Így 14-en értünk fel a Meselygö-katlanba, ahel természetesen lö is van. Az ettheni elképzeléseknek megfelelöen prebáltuk behatárelní, hegy hel lehetett a lavinakatasztröfa. Rövid keresés után Fancsik föerves úr talált egy hatalmas kötömböt, amelynek fedezékébe, úgy helyezhetö el az emlékeszlep, hegy téli köemlás, vagy lavina esetén is biztenságban megmaradhat. Az emlékeszlep felállítása és rögzítése titán megtartettuk megemlékezésiinket. Elökerültek az etthenröl hezett keszerúk, mécsesek és a Valískö Feri által készített - az áldezatek nevét tartalmazö - nemzetiszín zászlöcskák. Rögtönzött kis ünnepségünk a Himnusz eléneklésével kezdödött, majd Méhes András alpelgármester úr a váres pelgárai és az önkermányzat nevében emlékezett, utána Vimián Gyula a Magyarek Világszövetsége salgötarjáni csepertja, Valiskö Ferenc a Salgötarjáni Erdélyi Kör nevében szölt. A keszerúk, virágek elhelyezése után a Szözat és a Székely Himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés. Mindenkit mélységes öröm feltett al: SIKERÜLT! Ebéd után csapatunk 9 tagja vállalkezett a Nagy-Pietresz ,,meghödítására" is. Aki mászett már hegyet, az tudja, hegy lefelé sem könnyebb az út, mint felfelé. Egyszerre indultunk el, de ismét széthúzödett a mezöny. Ennek következtében 44 �bizeny veltak, akik eltévedtek (egy háremirányú turistajelzés miatt: felfelé, lefelé és jebbra mutat a nyíl). Természetes, hegy mi a lefelé utat választettuk, ahel aztán beleütköztünk a karámekba és az ugatú kutyák keserítették utunkat. Pröbáltuk a karámekat kikerülni, hátha megtaláljuk a jelzett utat. Nem találtuk meg, pedig már erösen sötétedett. Katena Krisztina vállalta, hcıgy visszamegy a jelzésig. Visszament és ennan kiabált, hegy menjünk mi is, és jebbra kell eltérniink. Természetesen veltak, akik úgy tévedtek el, hegy egy egész más völgyön értek le a váresba. Az autúbusznál Vlacsil Feri bácsi várt beımünket és núndenkít átölelve, megcsökelva köszönte meg, hegy sikerült a kítüzött célt teljesíteni és áll az emlékeszlepf* Alljen itt az emlékeszlep háremnyelvü (angel, remán és magyar) feliratáböl a magyar szöveg: ,,1944. január 13-án, ezen a helyen 14 salgötarjáni spertelö lett a lavina áldezata. Ezt az emlékjelet Salgótarján pelgárai nevében helyeztük el. 2003. július Í.-E9." A felirat elkészülte után kellett médesítanunk az indulás idöpentját, innen van a keltezésben eltérés, azaz a tényleges felállítás napja július 31-e. lvlásnap reggel eljött a búcsú pillanata, a buszbúl megtekinljiik a laktanyát, ahennan sízöink végzetes ütjukra indultak, és a Visé felyú völgyén irány hazafelé (érkezésker az lza völgyében közelítettük meg Bersátl. Az út serán tettünk egy kitéröt a nagybányaiak kedvenc kirándulehelyére a mesterségesen létesített Fernezelyi töhez (Lacul Firíza). Nagybányán a MURES áruháznál vettünk búcsút és mendtunk köszönetet mest már mendhatem barátként - Krisztiánnak, aki lelkes és fáradhatatlan kísérönk velt, mindenben segített, eligazített és gördülékennyé tetté vállalt feladatunk zavartalan teljesítését. Azt is vállalta, hegy az emlékeszlepnak figyelemmel kíséri az állapelát és jelzést ad, ha rengálást észlel, vagy valami más baj történik vele. Óradnai barátaink gendeskedtak arröl, hegy a lavinaszerencsétlenségröl, az emléktúráröl, az emlékeszlep állításáröl a helyi lapban is tájékeztatják az elvasúkat. Ez megtörtént a Besztercei Híradú 2llÜ3. szeptember havi számában? 2004. a hatvanadik évferdulö Január 13-án a lavinakatasztröfa eü. évferdulúján a salgötarjáni köztemetöben meg- emlékezö ünnepséget tartettunk. A megemlékezés Csákvári Lászlú szavalatával kezdödött, majd Puszta Béla pelgármester úr köszöntötte a megjelenteket és megadta az alaphangját az ünnepnek. Ezután az alkalmi bizettság elnöke dr. Praznevszky Mihály mendett megemlékezö beszédet. A müser keretében került ser az emléktábla felavatására, amely örök emlékeztetöül a lavina áldezat neveit tartalmazza. Az emléktáblát Baffi lstván rem. kat. esperes-plébánes átdetta meg és könyörgö imát mendett az elhunytakért. A Kehász Fúvöszenekar zenéjének kíséretével helyeztiik el a megemlékezés keszerúit, virágait és gyújtettunk mécsest az emléktábláná 1, a síreken, valamint a refermátus templem kriptájábané A következö rendezvény Szilváskön velt január 17-én, ahel téli tömegspertnap és emlékverseny keretében emlékeztünk meg a lavina katasztrófa áldezatairölé' A rendezvényre kiadvány is készült az áldezatek fényképeivel, a lavinaemlás és az emlékeszlep állítás történetével, amelyet egy kitüzövel együtt a résztvevök megkaptak.” A kitüzön az emlékeszlep láthatö. 45 �Közben az emlékbizettsá g is megkezdte tevékenységét és hezzáfegtunk a hely- színre utazás, az emléktúra szervezéséhez. Ratiu Krisz tiá ntöl csak jö hírek érkeztek: az emlékeszlep áll, sem az arra járúk, sem a viszentagságes tél nem sértette meg, javításáröl, pútlásáröl nem kell gendeskednunk, ezért véglegesnek tekintettük a megemlékezés tárgyát és helyét. A váresi önkermányzat ismét anyagi támegatással járult hezzá az utazás költségéhez. A túrán résztvevök között elsöserban a hezzátartezéknak (Liptay Pál özvegye és fia, Vlacsil Béla leánya, Györe Jözsef rekena, stb.), majd az emlékeszlep állitásban résztvevöknek biztesítettuk a helyet. Ezt követték a spertbarátek, majd a tisztelettel megemlékezni szándékezök. Az utazás célja így lett meghatárezva: a Radnai havasekban lavina szerencsétlenség áldezatainak emlékére 2Ütl3-ban felállített emlékeszlep megkeszerúzása a 60. évferdulö alkalmáböl. Végül összeállt az emléktúrán résztvevö 32 fös csepert, amelyböl az utelsé nap egy fö lemendta az utazást. A csepert elöször az indulás elött az autöbusznál találkezett. A régiek ismerösként köszöntötték egymást, az újakkal pedig megkezdödött az ismerkedés. Egyhamar kiderült, hegy valamilyen kötödésük van az Acélgyárhez (a sízök annak idején az Acélgyár keretében, támegatásával edzettek, utaztak). Kinek az apja, kinek a nagyapja delgezett a gyárban, velt, aki a spert kapcsán talált ísmerösökre. Július 2?-én indultunk el a Nögrád Velán kényelmes légkendicienált autöbuszán. Az egy napes út serán már összerázédett csapatként érkeztünk Bersára, ahel az Ursus (magyarul lvledve) Panzió kedves genclneka többünket régi ismerösként üdvözöh. Az utazás serán, az egészségügyi pihenökön kívül, csak Szatmárnémetíben és Barcánfalván álltunk meg. Az elsö helyen a pénzváltás velt a feladatunk, Barcánfalván pedig a kelester együttest tekintettük meg a 62 méteres faternyú templemmal, amely 1993-ban épült és ma a legmagasabb faternyú templem Eurépában. A kelester területén ma is felyamates az építkezés. Másnap az egész napes út fáradalmait kipihenve, szemerkélö esöre ébredtiink. A tavalyi tapasztalatek alapján dehegy mertem javaselni, hegy halasszuk el a mai túrát. ,,Túlélöcsemagek"'-kal felszerelkezve vágtunk neki az útnak, hegy utazásunk fö célját megvalósítsuk. Az erönléttöl és edzettségtöl függöen nehéz fáradtságes úten, esöben 4-5 éra alatt 26-an jutettunk fel a Meselygö-katlanba, majd a Meselygö-töhez (1825 m) kísérönkkel együtt. A kísérönk pedig nem velt más, mint a gendnekunk, a panziöban elhelyezettek (öten egy közeli panziöban nyertek elhelyezést) ugyanis teljes létszámmal indultak a túrán, így nyugedtan bezárhattuk a panziöt erre a napra. Mindnyájunknak jélesett a ,,szárazalja”, meg a ferrö tea, amellyel a meteerelúgia figyelöállemás delgezéi kedveskedtek nekünk ltt szárazruha csere közben mendta Nemcsik Laci, hegy mest már tudja, núért nevezik a tavat Meselygö-ténak: mert aki ide felér, az már meselyeg azeken, akik még csak felfelé kaptatnak. A szárazfedél alatt egy kicsit rendbe szedtük magunkat, majd hátízsákból megebédeltünk. A rendületleniil szemerkélö esöben indultunk el utunk végsö célja felé, az emlékeszlephez, amely egy év alatt a napfény, a szél és hú hatására világesabb lett. Az eszlepet és a tavaly elhelyezett keszerúkat sértetlenül találtuk. 46 �Az utazás alatt az autöbuszban „ráhangelás” címén már ismertettem a katasztröfa történetét, ezért a Himnusz éneklése után itt csak a következö rövid megemlékezést mendtam el: i~'.'n.flrres salgötarjáni megemlélrezál-El Fiiradtsiiges lit van ínégéttiink, fáraritságesaltli :it van eláttiínlc. Így jntettnnlt el ide a Nagy-Pietresz lálninál jelcvé tvieselygá-tállez, hegy lerájnl: kegyeltiinlfet a tavaly felállitett eínltikvszlvpliríl. Ez az eszlep jelzi és emlélfezteti az erre járá tnristálcat, természetet és hegy- vidél-:et lfedvelá emlzıereltet az 194-4. jannár 23-án bekövetkezett tragilcas eseményre. 60 éve történt, ltegy lavina szerencsétlenség álflezata lett 14 életerés salgötarjáni és egy l)iaiapestifiataleinlier. Frirarltsiignnlrlail tisztelgriiik elátttilt, akik laiterságlvél, merészséglnil lrittináre vizsgáztalt, íííe'gkr'sérr'lltik a szinte lelteíetlent, a ,,jelrér csrics"-el erröl az eldalrál télen megleíízelíteni. l'*~lelcı`ink még nyári idétlen is nehéz feladatnak tıinilf, igaz nem is vagyunk már elyan fiatalvír. Hiába velt a hideg, hiába velt a lieíytıetíek és a tapasztalt lienvédelc jigyeiıireztetése. Nelcivágtat: a csiics niegltddí'tásának, amelyet más iráiíyizíl, a ifarátttıi évelrtten, a gerincen már két allatlenmntl sil<erı`ílt lv:vetrrtii'ilt. Hiába velt sperteláinlt erás ellratárezása, alcaratereje, legyézte éket a nálnlc erésehlt természet. itt ieltélr lialiílnlrat a tviaselygá tá közelrilvít, amelyet, ha naidvnlc velna szivesen lferesztelnénlr el Siratá-tének, vagy Szenieriitııinalc. A lralrilesetet követõ gyász, a feleségek, édes-anyálc, testvérek, gyereleeic, spertlıarátalr, nmnkatársalr, kedvesek könnyei, ha ide felyltattak velna, talán a tá vizszintíét is ntegemeltél: velna. Kedres tragikusan elimnyt sportelálf, akik a silgátaıjáııí lftíztetiretátıen, a refermátus templem ltriptájiífviraı és Budapesten nyngesztel: e kis megemléltezésbél is látlmtjátek, hegy liásies vállaíkanísvtatc nem valt ltiálıavalá. Tettetel: és íialálatek példa az atékorfiataljai számára. Az emlıer íníndíg magasalrttra ttír, igyekszik a maga mádjrín a természet erejét megttírni irtrig alflrer is, lıa tudja, ltegy vállalt-:ezása keckázattal - jelen esetben - nagy lreclcázaítal járt. Emlélfeteltet érizzıilc, példáíeltat fiainlrnalz, leányainlcnalc teváltlı adjak. E jellfépes temetési ltelyen, lıaláletelr ltelyszinén az emlélceszleprrál rájuk le lEegy'i=lett`itrlcet. Nyıigedjatek lJékességl)en." Elhelyeztiik a keszerúkat: a váres pelgárai és a váres önkermányzata nevében Eísler Ferenc képviselö és dr. Danyi Sander megyei nyugdíjbiztesítási igazgató, a Salgötarjáni Erdélyi Kör és a lvíagyarek Világszövetsége salgötarjáni csepertja nevében Valiskö Ferenc és dr. Kúti István keszerúzett. Elhelyeztük a hezzátartezök, rekenek, bará tek virágait. Mindenkinek kömıy szökött a szemébe, anúker Emí néni (Liptay Pál özvegye) - aki Péter fiával tette meg az utat- remegö kézzel helyezte a Sa lgöta rjánbúl hezett píres rúzsáit az eszlep tövébe. A lvíiatyánk közös imájával, majd a Székely l-Iirrmusz eléneklésével ért véget a megemlékezés. Eléttünk velt még az út neheze. A szemerkélö esöben, amiker már a kijárt út közepén is felyt a víz, le kellett jörmünk a váresba. Ez is egy emberprúbálö út velt. Lefelé jövet Hemega Jöska megkért, hegy idöben széljak neki, ha legközelebb valamilyen utat szervezek. Miért kérdeztem? Azért, hegy nehegy véletlenül jelentkezzek - velt a tömör válasza. Amiker beértünk a település már könnyebben járhatö utcájába Valiskö Ferivel esöt, fáradtságet feledve nötázásba kezdtünk. Meg is bámultak a helybeli lakesek (gendelem magukban azt fentelgatták, ,,nermálisak ezek'i'"). 4? �Szükséges külön kiemelnem a Langa házaspárt, akik már felfelé is segítettek Emí néninek, de lefelé is végig vele maradtak. ldegenvezetönk - Sanyi a gendnekunk pedig elöresietett, majd személygépkecsijával eléjük jött, ameddig tudett. Az össze- fegás, a szelidaritás már egy kis cseperten bel iii is megmutatkezhat. A következö nap reggelén a nap sugarai sikerrel igyekeztek áttörni a tegnapi esöfellegeket, ezért azt javaseltam, hegy cseréljük fel a délelötti és a délutáni pregramet, mert várest és temetöt esernyö alatt is lehet nézni, de libegön utazni nem. Szé sem lehet röla, tartjuk: a pregramet. A délelötti pregram szerint Szaplencán a ,,l.f'idám temetöt" (remánul Cimitirul Vesel), Máramaresszigeten pedig a föteret és környékét terveztük megtekinteni. A ,,meselyge" vagy inkább ,,meselyegtatú" temetöben a fejfák az elhunyt feglalkezását, vagy halálának következményit ábrázelják vidám, élénk színekkel megfestve. A képet rövid versbe szedett és nem ritkán irenikus leírás követi a néhai életéröl és hibáiröl. A fejfákat a 3tl-as évektöl egy helyi népmúvész festette 1977-ben bekövetkezett haláláig. A hagyemányt mest egyik tanítványa felytalja. lvláramaresszigeten már rövid idö jutett a fötér megtekintésére. A búcsúvacserán a csepert kenyhamüvészeinek (Eisler Ferenc és Kevács lstván gépkecsivezetö) remekét élvezhettük gulyás fermájában. A jé hangulatú búcsúesten már egy egységes csepert vett részt, ahel szeretettel köszöntöttük Petres lvánrıét (Liptay Pál özvegyétj, akinek a kereszmeve Edit, de a régi ismerösei mind Emí néninek szölítetták, ezért én is követtem példájukat. Egységesen kikiáltettuk az emléktúra hösének, hiszen Btl évesen vállalkezett az útra, melyen fia és menye is részt vett. lvleghatettan mendta, remélt, hegy az unekáí is követni fegják példáját. A fíatalek is derekasan helytálltak a túrán. Arra biztattuk öket, hegy örizzék meg, és adják tevább a bá ter és merész fíatalek történetét, emléküket pedig ápeljá k. Útközben Emí nénivel beszélgetve elmendta, hegy a férje határezett, céltudates egyéniség velt, nagy akaraterövel megáldva. Például kitúzte az esküvöjük idöpentját. Igen ám, de a frentrdl nem kapett szabadságet, ennek ellenére meg kellett tartani az esküvöt, amelyen jelen velt a menyasszeny, egy széken a katenatiszti sapka és kard, valamint két tanú, és az anyakönyvvezetö megtartetta az esketési szertartást. Ö úgy emlékszik, hegy a sízök másedik túrája alkalmával (1943-ban) Bersafüreden, az Anikö Panziöban veltak és a férje találkezett is a csepert tagjaival (sekuknak munkahelyi fönöke, levente- és spertparancsneka is velt). Feleségét Enú nénit - azzal biztatta, hegy ö lesz az elsö nö, aki télen sífelszereléssel megmássza a Nagy-Pietreszt. Ezen teljesítrnénypröbára csak azért nem került ser, mert akker már a fiát a szíve alatt herdta. Valaki megkérdezte tölem, hegy mi közöm nekem mindehhez, hiszen csak 1963-ban kerültem a váresba. 1944-ben még pelgárísta veltam Putneken, tehát a sízöket nem ismerhettem, a lavina szerencsétlenségröl tudemásem sem lehetett. Így igaz, de Salgútarjánba kerülve, elvastam a gyártörténetet, majd megismerkedtem Vertich Jözsi bácsival, Fancsik föerves úrral, akik ismerték a történetet, ismerték a fiúkat. Vertich Iúzsi bácsi a lekálpatriöta, helytörténész kutatásba, levelezésbe kezdett, hegy minél alapesabban feltárja az események. A maga módján így prébált emléket állítani nekik. Elgendelásukat támegatva, valöszirıü ezért kerültem be az alkalmi bizettságba és ismeretségeímet, kapcselataimat felhasználva segítettem 43 �megszervezni az utazás technikai feltételeit (szállás, idegenvezetés, belépö, biztesítás és pregramkészítés). Nem kell azért Salgótarjánban születni, hegy váres-szeretö legyen az ember és tá megassa a helyiek nemes és tiszteletre méltó kezdeményezését. eeaaásivıunicázz l. “éerti-ılli József: `v'i;ilt egyszer egy fegaskerekü... A fehér imi'ıi:s estzrema. Salgótarján, 199t]. l'vli'ızeiLmbaráti könyvek l. 2. 3. Veriicii József: Tarjání einlékképek. Balassi Bálint Könyvtár, ..'1üüE. Lizsnyánszky Antal: A Salgótarjáni Kehászati Üzemek száz éve löófš-i9óB. Salgótarjáni Keliászati Üzemek, 19óB. 4. 5. ó. ?. B. Cserhalmi Adél: Emlékeszlepet készít a fafaragó. Nógrád megyei Hírlap 2lÍiü3. július 31. Fancsik jánes: Emléktúra a Radnai-havasekba. Nógrád megyei Hírlap ÉÜÜB. augusztus ló. Kepja ta áll a havasekban a leventék emlékére. Interjú Méhes Andrással. Nógrád Megyei tlíria p .'iüü3. augusztus 5. dr. Kiiti lstván: A fehér csúcs estrema. Besztercei Híradó 4. szám 2üü3. szeptember. Emléktábla a liatvanadik évferdiilóra. Nógrád lvlegyei Hirlap EÜÜ4. január 14. 9- Téli tömegspertiiap és emlékverseny Szilváskön. Nógrád l"-*legyet Hirlap EÜÜ-`i. január 12. lü. Téli tömegspertnap és enilekverseny. Salgótarján [Szilváskö}. 2Llt14. január 17. Szerkesztette: Balás Róbert. l~'~Íiadó: a Nógrád ivlegyei Spertigazgatósá g i'rlegjegy:`.és.` 2íIl5 janiairjálıin keriilt ki a iiyamdálzíl Saaiaics Lríszlé Tragédia a Nagy-Pietreszen ctniıi miive. A iránya a szerzrí laitatái enaiiitéayeit tartalmazza, valamint beszélgetéseket a tiiiéliildceí és a ralraaaltlfal. ..I" .ılrıı ılıııl-'rlı|ı |I"' I Ji. 'I' .I 'sfásárhelyi Antal: Architektüra II., IÜD3. 49 �Bozó GYULA Kcıjnek Nándorröl, kissé szubjektív módon És kissé tírtös rrtádaıı is. Mari rısrrtesak szırlıjeltlitrek, de ,,árıösal<" is az általam leirt emlékrzá saralc. Azért, mert csakis arrtil szálaalc, amit magam éltem fit, raagam tapasztaltaat Kajaalt Nairıdarral kaprsalatasart. Ugy van elállam minden, ıariıtl armaltidejérı. Mirıtlıa mest is látrırirrı, :-'aasl is ltallattárrt. 'lbaribb adaat. A FU. sziilelásuap akrirı, s rgyélılairtt is. Lılltrlstigtts, ltagy nem nmtalrrt tij iırune, de rnindart aalás, lıilalas. A gimnáziumban Középiskölás kara öta ismertem. Amiker 1951 szeptemberében a salgötarjáni gimnáziumba kerültem, ö harmadikas, III. Á-s. Nevét azannal megjegveztem, személviségének súlyát már kezdetben tapasztalhattam az intézmény falai között és azen kivül is. Elismert a tanáreık részéröl, népszerű a diákök körében. Elönyös külsö tulajdönságökkal rendelkezett: magas, arányas termet, duzzadö izmak, kispartalt testalkat. Neve elsösarban spartbeli sikerei révén válik ismertté. A legkedveltebb spertágban, a Iabdarúgásban jeleskedik. A sek tehetség közül is kitünik teljesitzményével, azzal, amit a pályán mutat. Az velt ö a futballban, ami Gerelyes az atlétikában és az ökölvivásban - a tarjáni ginmázium sztárja. A régi SBTC-pálya vörös salakján többször láttam öt játszani. Rabasztus alakjával, teehnikájaval, kitünö labdakezelésével, eselezöképességével állandö veszélyt jelentett az ellenfél kapujára a középesatár pnszljáröl. A spart és a tanulás mellett a mazgalmi munka kötötte le idejét és energiáját. Tagja a D152-nek, söt abban különbözö vezetöi tisztségeket visel, és különbözö feladatokat vállal: szervez, agitál, beszédeket mönd. Emiatt aztán Hajnal imre tanár úr -aki, finöman szölva, nem nagy híve az akkari rendszernek - kifigurázza, gúny tárgyává teszi öt. A gimnazista Kajnak Nándar köztudattan iradalamkedvelö. 1952-töl a Herald Lászlö tanár ür vezette lradalmi Önképzökör diákelnöke. Ilyen minöségben is tartja a kapeselatat Gerelyes Endrével és Nagy Pállal, akik szintén mélyebben föglalkaznak szépirödalnmmal. Egy évfalyamra járnak mind a hárman, de nem asztálvtársak és nem barát-ak. Ez azenban nem gátelja meg öket abban, hagy egyazen eél felé mözduljanak, s induljanak el a gimnázium elvégzése után. Kajnak Nándeır iredalmi érdeklödésének bizönyitéka az is, hagy dölgnzatnt készít Madách Imréröl. Nem valamiféle megbízatasnak eleget téve, nem az önképzökör elnökeként, hanem kíváncsi, érdeklödö diákként. A salgötarjáni gimnázium felvette Madách Imre nevét. Éppen ekkar, 1952 elején. lvléghnzzá Kmettv Ferene 5Ü �igazgatö, Mikuska Imre igazgatöhelyettes és lvlészárcıs Zöltán tanár eröfeszitései- nek eredményeképpen. A vállalt feladat nem lehetett egyszerü Kcıjnak Nándar számára. Madách nem tananyag az iskalákban, a nevét viselö salgötarjáni gimnáziumban sem. Madáchiredalem errefelé nemigen létezik, azt fel kell kutatni, annak utána kell járni. Ennek ellenére elkészíti dölgcızatát, amely akár úttörö-munkának is tekinthetö ezen a téren és ezen a környéken. Szívesen alvasnánk az ifjü ember gcındcılatait, megállapitásait lvladách lmréröl ma is, de sajncıs a dc:-lgcızat nincs meg. Az egyetemen Az elsö ismerös arc.. amelyet az egyetemen felfedeztem az övé velt. Pantasabban szölva a diákcttthcmban találkıaztam elöször vele. Ugyanarra az egyetemre jártunk Budapesten - az ELTE Bölcsészettudcımányi Karára -, és egy fedél alatt laktunk a lvlénesi üti Eötvös Iözsef Köllégiumban. Igaz, csupán két esztendeig. Gyakran találknztttnk, föként az elsö idökben. Soha nem mulasztcıtta el, hagy érdeklödjön hngylétem, pesti életem, s nem utcılsö snrban tanulmányi elömenetelem felöl. Ilyenknr a vizsgákra és a vizsgáztatö tanárcıkra vcınatkcızöan látcıtt el értékes tanácsökkal. Ma is fülemben csengenek intö szavai: „Leginkább a nyelvészetre ügyelj, a Finnugcır Tanszékre, mert ett leselkedik a legnagyebb veszély a gyanütlan és tapasztalatlan elsöévesrel" Nem mindeımapi jelenség itt sem. A knllégiumban ö ,,a palöc". Nemegyszer tölem kérdezte, aki nem ismerte: - lvlcındd, hagy hívják azt a srácat, aki elyan érzékelhetö palöcsággal ejti a szavakat és a magánhangzökat? Neked földid, nyilván tudtad, kiröl van szö?l Máscık még hözzátették: ,,ldaje lenne, hcıgy elsajátítsa a köznyelvetl" Nem sajátítatta el, abban az értelemben semmiképp, ahegyan gcındcılták. Nem azért, mert nem tudta, hanem azért, mert nem akarta. Tudatcısan örizte palöcságát. Nem feltünésvágyböl, hanem meggyözödésböl, és makacsul. Nem völt hajlandö lemcmdani arröl, ami az övé. Nemcsak a tájszölással, de a spörttal sem szakítcıtt egyetemi évei alatt. Aktív játékcıs, igazcılt labdarügö a fövárusi egyetemisták csapatában, a Budapest-bajncıbágban szereplö BEAC-ban. Középcsatár, mint Tarjánban. Hetente kétszer edzésre jár a Fehérvári üt mellett lévö BEAC-pályára, vasárnapi mérközéseire ugyanoda. Természetesen megmaradt számára az ircıdalctm is, szélesebb kitekintéssel, nagyabb lehetöségekkel. Sahasem vc:-lt tülbuzgö ,,filasz”, de a magyar- és világirödalmat érdeklödéssel és akarattal tanulta. Tanulta, de nem müvelte - mint tették azt egyes knllégista társai: Györe Imre, Ladányi Mihály, Lázár Ervin és az elsöéves Nagy (Agh) lstván, akikkel lényegében baráti kapcscılatökat épített ki a diákatthan falai között. És att vall Csukás István is, aki ugyan nem lakcttt a lvlénesi üti köllégiumban, de ada nagy rendszerességgel bejárt, mivel szívesebben látcıgatta kallégista barátait, mint az egyetemi elöadásakat. Az viszent kissé furcsának tünt, hagy a szintén salgötarjáni Gerelyes Endrével, a vcılt iskalatárssal Knjnak nem tartcıtta igazáböl a kapcsalatcıt. Talán azért (illetve azért nem), mert Gerelyes akknrtájt valahcıgyan mindig külön utakcın járt, s csak ritkán tarlözködött szálláshelyén. 51 �Ü tvenhatban Elérkezett 1956 - ott volt velünk és általunk az egyetemen és a cliákotthonban. Üsz volt már, a Ménesi üt fáirol hullottak a levelek. Arra persze nem gondoltunk, hogy ez az ösz nem olyan lesz, minta megelözö. Nagyon jöl emlékszem az akkori Kojnokra. Arra, hogy élénk figyelemmel kísérte a nagy fontosságú hazai és világpolitikai események menetét, az SZKP XX. kongresszusának határozatait. arra is júl emlékszem, hogy rendszeresen olvasta - tanulmányozta - az Irodalmi Ujság egyre merészebb és egyre érdekesebb írásait. Köztudott volt röla az is, hogy szobatársaival a Petöfi Kör üléseire meglehetös gyakorisággal eljárt. 1956. oktöber 23-án pedig, a többi egyetemistával karöltve, vonult Petöfitöl Bem Jözsefig. A koszorút vivö két diák és az ,,Eötvös Loránd Tudományegyetem" nevét hircletö tábla mögött az ötödik-hatodik sorban. Negyedikes, azaz utolso évfolya- mos hallgatö ekkor. Kojnok Nándor 1956. oktöber 29-étöl nemzetör. Géppisztolya, igazolványa van, beıkefjae nem-.eseaea Reeeeeıeg. o ie erre ee as-e ıepea, eeeeıyee ee Est-eae Keuegiem laköinak körülbelül egynegyede. Akik a Deák téri Budapesti Rendörfökapitányságon, a nemzetörség létrehozásáröl szölö döntés értelmében fegyverhez jutottak. Megjegyzendö, hogy az egyetemista nernzetörök nem vettek részt harci cselek- ményekben, nem az volt a tisztük. Nem harcoltak, de fontos és nemes feladatokat láttak el: épületeket, objektumokat öriztek, a rendre, a biztonságra vigyáztak. Salgútarj ánban 19515. oktöber 30-át követöen sokáig nem találkoztunk, söt hosszú hönapokig még csak nem is láttam öt. Nem tudom ma sent, hogyan vészelte át a november 4-ei fordulatot, hogyan élte meg az 1956-os esztendö végét és 195? elejét. Ellentétben a többi nögrádi egyetemista és kollégista társakkal (nem voltak sokan), akikröl rendszeresen kaptam a híreket. Gerelyes Endréröl elsösorban, aki Schlattner Edittel már oktöber utolsö napjainak egyikén hazaérkezett, s volt tanárainak, Lénárt Andornak (a megyei forradalmi bizottság egyik tagjának), valamint Szentgyörgyi Zoltánnak felkérésére Salgötarján pedagögıısai elött beszámolöt tartott a budapesti eseményekröl a közgazdasági technikumban. És Ravasz István tragikus haláláröl is azonnal értesültem. Kojnok Nándorröl azonban semmi hírem nem volt. Feltételezhetö, hogy nem tartúzkodott Salgötarjánban, hanem Budapesten, a kollegiumban huzta meg magát. Erre az idöszakra eshet disszidálási kísérlete, amelyröl megint csak nem ö beszélt, másoktöl hallottam röla. El akarta hagyni Magyarországot. Kísérlete azonban ktıdarcba fulladt, a határrúl visszatoloncolták. Nehezen megfejthetö, miért akart elmenni. Szerintem, nem a felelösségrevonás elöl menekült, attöl nemigen kellett tartania, inkább saját szabadságát szándékozta ily mödon megvalösítani, és biztosítarıi, mivel korlátozva érezte magát. 52 �1957 koratavaszán láttam viszont. Akkor már a lvlénesi üti kollégiumban lakott, s járt az egyetemre. 195? júniusában pedig befejezte egyetemi tanulmányait, s középiskolai tanári diplomát szerzett magyar-történelem szakon. Aztán oldödott a légkör. Lazultak a kötelékek, döltek a korlátok, Kojnokban pedig szüntek az aggályok. Hatását azonnal észlelte, jelentöségét felfogta. Ekkor már tudta, hogy haza kell mennie. Pedig maradhatott volna - képességei, tudása és a sport révén biztonságos állással fövárosi lakos lehetett volna. A bizalomra alapozva visszatért Sal- götarjánba. Élni akart, örömet akart, úgy érezte, ez csak a szülőföldön lehetséges. 195? szeptemberében tanítani kezd a Csizmadia úti általános iskolában (ma Dornyai Béla nevét viseli). Közben - 1959 nyarán - újságíröskodik az akkor heti két alkalommal megjelenö megyei lapnál. Megtisztelö megbízatás, és merész vállalkozás a részéröl. De megállja a helyét, a szerkesztök, a munkatársak és a felettesek (megyei pártvezetés) megelégedésére végzi munkáját egy egész nyáron át. Riportokat készít, cikkeket ptıblikál, viszonylag könnyedén, lazán. Az egyik - orvostémájú - írása osztatlan sikert arat, arra büszke, azzal egyértelntüen meg van elégedve. „Kezdem megtalálni egyéni stilusomat" - mondta. 5 valöban, akkor, 1959 táján egyre választékosabban, egyre karakteresebben irt. És ettöl kezdve kezdte mások papírra vetett sorait elöszeretettel böngészgetni, olvasni és birálni. Lényeges momentum az is, hogy az 1959-es nyári újságíröi gyakornokoskodása idején alakulnak ki kapcsolatai a megyei lappal és annak munkatársaival. Amelyek aztán utána hol szorosabbá válnak, hol lazulnak, megszünni azonban nem szúnnek meg sohasem. Ezt követöen Kojnok Nándor útja messzire vezetett, pályája meredeken ívelt felfelé. Rövid idön belül ,,igazi karriert” csinált. Következett a megyei- majd a városi tanács, késöbb a megyei könyvtár. Neve egykettöre ismertté vált a „szakmában", és azon túl is, a városban, a megyében. Kapcsolatom Kojnok Nándorral Salgötarjánban már nem annyira közvetlen, mint korábban, mint az egyetemi évek alatt. Pedig egymás közelében éltünk és dolgoz tttnk, emtek ellenére mégis valahogyan távolabb kerültünk egymástöl. Valöszinü, hogy a környezetünk - a világ - változott, lett más, és nem mi. De ekkor is volt egy idöszak, amikor egészen harmonikus volt közötl1'.'ı.nk a viszony. Ekkor szinte rendszeres munkakapcsolatba kerültünk egymással. Ez az 1960-as évek második felében és az 197Ü-es évek elején történt. Amikor majdhogynem intézményi szintre emelkedett az együttműködés a megyei könyvtár és a salgötarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola között, ahol akkor tanítottam. Az emlékekben Az én emlékeimben Kojnok Nándor többféleképpen is jelen van, számos alakban él. Él, mint a kttlttira tttttttltása, a salgötarjáni kultúráé, müvelödésé. Mivelhogy azt szolgálta élete során. Ö okkal és joggal gondolta, hogy Salgótarjánban kultúrája (benne müvészete, irodalma) az ö kezében is letétetett. Talán ezért is figyelt annyifelé, ezért vállalta fel a sokféleséget, az egymástöl olyannyira eltérö, de valahol mégis összekapcsolödö munkákat. Nagyon régen például annak a vékonyka kis füzetecskének kiadatását, 53 �amelyben a három nögrádi származású költö - Jobbágy Károly, Polgár István, Vihar Béla - a tarjáni üveggyár mttnkásai (egyben a nehéz fizikai munkavégzés) elött 1961 -ben verseivel tiszteleg. Él, tninl iradalatti-barát. Kojnok Nándor érdeklödésének legnagyobb részét az irodalom foglalta el, és le. Azon belül a költészet, a XX. századi modem líra. lmádta a verseket, egyben tisztelte öket, alkotoikkal, a költökkel együtt. Vallotta (olykor bizonyította): mindennemü müvészefi ágak - müfajok - között a vers az igazi, a zártságával, szigorú elöirásaival, formai követelrnényeivel, igényességével. Hogy a versrajongö Kojnok Nándor maga is pröbálkozott volna a versirás gyakorlatával, arröl nincs tudomásom. Nem volt költöi alkat. Versszeretö volt, nem költö. Nem a poéta Vihar Bélához, inkább az irodalomkritikus Komlös Alaclárhoz állt közel lélekben és mentalitásban. Él, tnint lalailpatriála. Nagyon szerette a földet, ahol született, ,,amelyböl vétetett“. Az ö lokálpatriotizmusa szinte példanélküli. „Nekem már Hatvannál honvágyam van, amikor el kell tıtaznom Tarjánböl", nyilatkozta az egyik alkalommal. valami predesztináciö-félét érezhetett abban, hogy éppen ide született, és nem máshová. Éntudata teljes egészében együtt volt jelen tarjánifnögrádi tudatával. A mindennapok során is, söt a mindennapok során föként. Él, mint ttazclö. Kojnok Nándor komoly, megbühato és felelösségteljes tisztségeket töltött be. ]öl és lelküsmeretesen látta el ebben a minöségében is a feladatát. Többnyire reálisan tudta megítélni a kialakult szituáciökat. Amikor tehette, feltárta a hibákat, keményen fellépve küzdött ellenük, mintha egy szörnyröl rántaná le a leplet. Amikor tehette. Üe vezetöként sem mindig tehette. lvlagas ntércéket állított, nemcsak mások, de önmaga számára is. Úgy gondolta, amit az ember nem ismer be önmagának, azt sohasem fogja megérteni. És ál, ntint aki szerencsés ttall. Abban Kojnok Nándor mindenképpen szerencsés volt, hogy számára is egy igen kedvezö idöszakban kezdltette el, majd folytathatta munkáját. Nem problémamentes, de mégiscsak egy igen alkalmas ciklusban cselekedte azt, amiröl azt gondolta, hogy cselekednie kell. És abban is szerencsésnek mond hatö Kojnok Nándor, hogy egész életében olyan területen dolgozhatott, amelyhez kedve, tehetsége és ambíciöja volt, amelyet magáénak érzett. És él, mint aki iilrclntas aalt. Az élet kisebb dolgaira Kojnok Nándor nemigen tttdott várni, a fontosabbakra azonban igen. Vannak, akik rosszul várakoznak, ö viszont jöl várakozott. lvlegértöen, ugyanakkor aktívan. Lásd: könyvtárépítés. A problémákat igyekezett mindenkor alaposan köriiljárni, s lemérni azok igazságértékét. Türelmes és higgadt magatartása általában eredményeket hozott. És él, mint aki sikeres és alisatcrt tolt. Kojnok Nándor élete és sokoldalú tevékenysége nemegyszer kenlilt reflektorfénybe. lvltmkáját - s öt magát - nemcsak a „szakma” kísérte megkülönböztetett figyelemmel, de a hivatalos, vagyis a párt- és az állami vezetés i.s. Kojnok Nándort megbecsiilték. Volt része elismerésben, jutalomban, kitüntetéseket is kapott. Amtak ellenére, hogy nem volt párttag. Nála nem a párttagságot, hanem a munkát ismerték el. És annak ellenére is, hogy az 1970-1930-as években vállig érö hajat viselt, amivel egészen bizonyosan nem önmagára, hanem egészen másra igyekezett felhívni a figyelmet. 54 �És él, mint aki ltasarii és ltcllrrnallen nali. Sikerei ellenére nagyon sok fájdalom, harag, bosszúság halmozódott fel benne. Gyakran vett eröt rajta a rosszkedv, a kiábrándultság érzése. Akkor, amikor nem úgy mentek a dolgok, ahogyan metutiük kellett volna. Nagyon dühös tudott lenni, amikor falnak ütközött. Amikor elöntötte a düh, nem volt képes finom modorban megnyilvánulni, véleményt mondani. A szemé- lyét ért sérelmeket elviselni, magában higgadtan feldolgozni. Lehetséges, hogy azért, mert jöl ismerte azok forrásait és okozóit. És él, mint példa. Salgötarjánt nemegyszer emlegették - emlegetik? - rideg városként, amely nem becsüli, nem tartja meg értékeit. Amely valósággal elüldözi a tehetségeket. Lehet meditálni, söt vitatkozni is lehet rajta: jogosan, avagy jogtalanul, minden ok nélkül állítanak-e ilyeneket és ezekhez hasonlökat azok, akik ilyeneket és ezekhez hasonlókat állítanak? Kojnok Nándor személye, életúlja - egész itteni munkássága - viszont egyértelmüen arra mutat, hogy ez másként is lehetséges. Ezért minta, ezért eszmény. Arra példa, hogy Salgótarjánban (Nógrádban) is megvalósítható az értelmes életcél. lılılı l '_-.|, I- ;„â;-ägtfs. ' .- el . _ ein _ "Z , __-e-f=,. . ál' 1- äýi »tet 1 o~7`l,ã,B"t`*'ıhu Í r-~..l'ã? -"'-'::_"' _ - i',,_.. _. ,H' .gıl afl '*«. ` '___ H y Il ` -f "“H'-ı “ ` "_ıı; ,r H ı_ Év.- __.. I, ııH-':."1'"~ıt` Hr -uj _] . . 'Iı .r.` J' "'-. ...r gy "“ `--:;. fi* ~ lt “ ll ııı ' _ *“' *r _, Its* z- u\\'_.ˇ t ...Ü ` `* _ "` `__.-1%* à _ .,.._,`,Í.,._._.. _ tt' `-:ea-e-. Í`ˇ"""`* rk \ ~.Í?<.. l)= \ ) 1!) I. . ,,-L F. ' 1-«i|""Í`__hıgiı-_ I ,Í-...F .ıfııı 'É-_ + ...JF f/Jg "-3* H --"-- . -*it az 'Í-l'.ı_1._ ` l ~.„ '_ '«;::...<ÍI-Ja ˇ*-A-z~ g I H Í F *_,.-ıı *__ ' ""'\,v\ "~ - i )fi Ú 0 , B _ kzf á ı I '- Élj.:--Á „E.L uj _ Ll T„ezf@`T"-' " 'I' II- *'11;-, -_ I ll- Szerényi Gábor: lvletróuniverzum, 2ílD3. 55 �FALUDI ADÁM Mint a pinty Miiit liajalaii Argasz, aliiiagjniiik liaziiiiklitil iiiassze iniir, tataiii, tatain, tataiii, falain, az rlraiiygyapjii tirir. (jack Laiidaii: Mint liajrlan Argasz -ford.: Szász liiirr) Pinty többnyire söprögetöt játszott a csapatban. Egyedül ö tekintette játéknak min- dazt, ami a többieknek keserves munkát jelentett, csupán egyetlen dolgot vett véresen komolyan. Le akart számolni a Vörös Disziiótial, immár második éve. A nyomá- ban volt, üldözte, de a Vörös Disznó - ahogyan nevezte - mindig túljárt az eszén. A döntõ pillanatban eltünt, felszívódott, kereket oldott, hogy szinte azonnal egy másik helyen bukkanjon elö. Fütyült az illegalitásra, biztonságban érezte magát, és amerre csak megfordult, pttsztulást hagyott hátra. Egy pusztulás névjegyet: itt jártam, tönkretettem, megsemmisítettem, szétromboltam. Pinty, a képén állandó csodálkozással hol itt, hol ott tünt fel, takarította a szárító üzemet, de más segédmunkák is az ö hatáskörébe tartoztak. A csodálkozás minden tartalmi háttér nélkül lakta az arcát, ilyenre sikeredett a fizimiskája, cso- dálkozva nevetett, csodálkozva dühöngött, csodálkozva aludt, ha olykor a raktárban a zsákokra heveredve sunyt pár percet. Hivatalosan anyagmozgató beosztásban, amolyan mindenesként ténykedett a szárító üzemben. - lvlint a pinty - hangzott a válasza rendre, ha egy feladat megoldhatóságáról tudakozódott nála az üzemvezetö_ - Mint a pinty - hajtogatta okkal, ok nélkül. Pintyekkel telt meg az üzem, amikor a csapat pályára lépett. Pintyek fészkeltek a tetöt tartó vasgerendákon, pintyek egyensúlyoztak a merevítö sodronyokon, pintyek repültek rajban melegebb égtájak felé, pintyek pottyantottak nyomjelzö pöttyöket a szállításra váró papírzsákokra. A csapat tíz nöböl, valamint négy férfi munkaeröböl állt, és terményt szárított a közel száz méter hosszú, húsz méter széles, vasvázas csarnokban. Pinty, a söprögetö anyagmozgató, saját szerzeményü énekét énekelgetve, jó gazda módjára járta végig ezt a csarnokot többször is a műszak alatt, hogy akkor is legyen munkája, amikor éppen az égvilágon semmi dolga. - Mozgás iiélkill anyag nincs, anyag iiéllcíil iiiazgás sincs, falain, falain, falain, tataiii ezért olyan iiiegliaió iiiiiideii anyaginazgató tatain, tataiii, tatain, tatain - énekelte, dudorászta saját szerzeményét Pinty, miközben valamilyen szerszámmal a tnarnok egyik célba vett pontja felé bandukolt. Cllykor megfejelte mtınkadalát a Vörös Disziió, ittiitt az óriiil - falain, falain, falain, laiaiii zárótétellel. Ilyenkor mozdulatlanná dermedt, lecövekelt ott, ahol éppen állt, 56 �és óvatosan leemelte válláról az aktuális szerszámot, hogy aztán araszolva közelít- sen oda, ahová tekintetét szögezte. A terményszárítás idényjellegü munka, összel a lucerna, télen pedig répaszelet az alapanyag. Egy görgökön forgó hengerbe adagolja a szállitószalag a lucernát vagy a répaszeletet, a hengerben az olajégöknek köszönhetöen ezer fok várja a zöldségeket, hogy zörgösre száradva szórja ki öket magából a túloldalon, ahol a kalapácsos darálök porrá zúzzák az érkezö sziirlliiiriityt. Mindez pokoli zajjal jár, kezdetben éjjel nappal szólnak a darálök az ember fejében, legyen bármilyen távol is a hangforrástól, aztán fokozatosan akklimatizálódik, vagy armyira megromlik a hallása, hogy rá se hederít. A szárító henger sem akármekkora, némi túlzással egy levágott süvegú, fekvö boasterrakéta méretéhez közelít. A boasterrakéta az ürsiklót nyomja fel az ürbéli bizonytalanba, csakhogy a szárító hengerböl nem kifelé süvítenek a lángok, hanem befelé és három müsza kban folyamatosan. A folyamatosság csak akkor szakad meg, ha elbambul az égöfejeket kezelö müszakvezetó, túlhevíti a hengert, vagy éppen ellenkezóleg. lvlindkét eset felér egy kisebb katasztrófával. A túlpörkölt szárítmány izzik, miként a legnemesebb pipadohány, és akár napokig is ezt teszi, antíg végre fel tudja gyújtani az egész üzemet raktárkészletestól, palatetöstöl. Ezt megelözendö, több órás locsolás követi a túlhevítést, a zsákoló nök szentségelnek, mert úszik a teljesítménybér, úszik az egész üzem, ráadásul a tetöról nyakukba csorog a lemosott trutymó_ Ha ezer fok alá ereszkedik a müszakvezetó figyelme, akkor felvisítanak a darálök, kiverik az összes létezö biztosítékot és leáll- nak. Darabokra kell öket szedni, hogy magukhoz térjenek. Ezer darabból állnak, ezer darabjuk jelent beteget egyszerre és igényel gyógyászati beavatkozást, névre szóló dédelgetést és babusgatást. A legnagyobb rutin mellett is legalább két óra hosszat eltart egy ilyen szakrendelés, hasonló zúgolódást elöidézve, mint a locsolkodás_ (tatam, tatam, tatam, tatam) A darálókan túl granulált nyúltáp kerül ki a présgépböl, bele a papírzsákokba, kis barna rudacskák, akkorák, mint egy pisz- tolytöltény hüvely. Allítólag a nyulak odavannak érte. Pinty megállt a müszakvezetó mellett, aki hol a zöld, hal a piros gombot nyomta meg, a hömérö mutatöjának mozgását figyelve. - Megint nem sikerült - harsogta túl a zúgást Pinty a lapátnyélre támaszkodva. - Rafinált vén dög - bökött a müszakvezetó a zöld gombra. - Ott szimatolt a csöveknél, egészen közel tudtam lopödzni hozzá hátulról, aztán lemaptam a lapáttal. Még csak el sem szaladt! Arrébb ugrott, mint a pinty, aztán szimatolt tovább. Ütöttem újra, erre megirtt csak arrébb ugrott. I-larmadszorra is megpróbáltam, szembefardult velem, vicsargatt, aztán eltünt a csövek között. Mint a pinty. - Nem felejtette el, hogy mitöl lett púpos. - Pedig akkor nem is lapáttal próbáltam, hanem a pajszert vágtam hozzá. Már második éve nem tudom elkapni a rohadékot. - Én is utálom, ekkorát még nem láttam soha, vöröset meg pláne. -- A vörösökkel mindig baj van. lvlég én sem láttam vörös patkányt. Ez még a mérget sem zabálja meg, a többi meg két pofára tömi magába, mint a pinty. Az is lehet, hogy megzabálja, de másként hat rá. Hízik töle_ - Soha nem kapja el senki. Végelgyengülésben fog elpusztulni. - Ki van zárva. Egyszer rajtaveszt, elsöpröm a föld színéröl, mert a pofátlanságnak is van határa. Vörös Disznó. Mindent tönkretesz, amihez csak hozzáér. Hogy 57 �nem üti agyon az áram! Lerágja a szigeteléseket, aztán semmi. Nem lehet örökké büntetlenül tnegtiszni mindent, franc a kártékony fajtájábal Pinty vállára londítette a lapátot, aztán eloldalgott a raktár irányába. - A pofátlanságnak nincs határa - gondolta Sváb, a ntüszakvezetö, aki har- madik napja duplázott, helyettesítette a hiányzókat. A répaszelet szezon a végét járta.. ritka hideget hozott a január. Éjszakánként odakint mínusz huszonöt is elöfordttlt, a csarnokban ennek a fele, a váltás müszakvezetöi betegállományba vonultak, csak a délutános szak maradt talpon. A duplázás tizenhat óra munkát jelentett egyhuzamban, aztán nyolc óra pihenést, és este tlztöl újabb tizenhat órát a csarnokban. A fennmaradó, kiterjedését vesztett idóben a Pihenés vacogott ócska munkásrttltájában_ Sváb állva bóbiskolt_ Néha odatartotta az égöfejekhez a kezét, de nem érezte a meleget, akkor hagyta abba a sütkérezést, amikor párologni kezdett mindkét kéz- feje. - Mielött teljesen felszlvódnék innen - dörzsölte össze érzéketlen tenyerét, és lassított a piros gombbal. A szárító dob túlsó végénél lvlócártot látta közeledni, a helyettesét, aki a zsákolásnál segédkezett, hogy a lehetö legtöbb pénzt hozzák ki a folyamatosan leborogatott répaszelet halmokból. Látta, hogy Mócárt valamiért integet, látta a sapkáján virító piros filc feliratot. Tisztelet a komlónak. Lassan elindult feléje, aztán arra riadt, hogy Mócárt vállon veregeti. - Alszol? Alttdt. Lehet, hogy nyitott szemmel. Már legalább az ötödik métert tette meg álmában, amely álom arról szólt, hogy elindult Mócárt felé, aki a forgó szárítódob mellett lépkedett, sapkáján a tisztelet a ltaiiilöiialc rikító pirosával, de egy tapodtat sem haladt elörébb_ Ö maga is hasztalanul emelgette a lábát ebben az álomban, a valósággal ellentétben úgy érezte, hogy helyben jár. - Egy hónap alatt sem fogom magam kialudni, ha még sokáig tart ez az elmebaj. - Sémeddig sem tart. Ma éjjel már biztosan nem, de a délelöttösben se kell majd tnegszakadttunk. Elfogyott a répa, nem tudni, mikor hoznak újabb adagot, az elöbb telefonáltak. Gondoltam, Ieállunk, aztán döngetünk egyet, jobban telik az idó. A traktor-matuzsálent, egy kiselejtezett zöld Zetor, a csarnok elött pöfögött éjjel nappal. Ezzel ttıdták a szállítószalag feletti betonvályúhoz vontatni a megrakott pótkocsikat. Csak leállítani lehetett, tijraindítani nem. A Zetor leállítása hasonló katasztrófát jelentett, mint a beizzított száradék, vagy a darálök eltömése nyers alapanyaggal. Megállt a munka, úszott a pénz. Ráadásul csak délelött volt esélye a traktor feltámasztásának, délután és éjszaka nem. Ha leftılladt, valami épkézláb jármüvel kellett körözni vele a csarnok körül, és ilyen gép csak délelött fordult meg a kombinát udvarán. A beszállítók mindig rohantak, nem voltak hajlandók segiteni. Olykor fél órát is vonszolta egy MTZ traktor vagy IFA teherautó, mire beadta a derekát, kiböffentett egy gomolyfelhöt magából, és dohogni kezdett. A folyamatos üzem miatt azonban melegedönek is megtette a vezetöfülkéje, alig ment fagypont alá benne a hömérséklet Ebben a metszö szelekkel felfegyverzett, havat nem hozó januárban kincset ért. Sváb megvárta, amíg az utolsó, fagyott répaszelet kupacok is eltünnek a dobban, végighaladnak az útjukon, aztán leállította az üzemet. Négy óra múlt néhány perccel. - Mára ennyi, mehetnek haza - mondta a nóknek, morgolódásukat meg sem hallgatva benyitott az irodának nevezett, a raktárból pozdorja lapokkal leválasztott fiilkébe, és kicserélte a papirzsák pakolást a tornacipöjében. 53 �A papirzsák darabek remek höszigetelönek bizenyultak, eleinte csak legyintett, amiker Pinty ajánletta neki, de aztán titekban kipröbálta, és el kellett ismernie, hegy a gyakerlat ismét gyözedelmeskedett az elmélet felett. A döngetés az átlásidö szörakeztató eltöltését jelentette. A karbantartó mühelyek elött húzódó, derékmagasságü betenkerités maradványainak gépi erövel történö ledöntését takarta a kifejezés. A gépi eröt a Zeter képviselte. A startvenal a esarnek elött, a eél - a betenkerités - jó száz méterre szemben az Ltdvaren. Az nyert, aki kevesebb nekiiramedásböl képes vett kiferditani a kerítés egy tömbjét a talajból. Aki leftıllasztetta a trakter-matuzsálemet, plusz egy láda sört fizetett a tét sörei felett (tisztelet a kemlönakl sülyes baklövéséért. A Zeter nagyjából negyvenre gyersult fel az ütközésig, ha hezzáértö tapesta a gázpedálját, A cél elött páres lábbal rá kellett állni a kuplungjára, amirıek Ienyemása nagyjából épp akkera eröt igényelt, mint amekkera az ütközés pillanatában létrejött. Közben a versenyzö elszántan markelta a kermányt, hegy edabent maradjen a fülkében. Ez a vetélkedö csak reggel hatig tarthatett, akker jöttek a délelöttösök a műhelyek- be. Úgyis mindig fegást kerestek a száritóseken, irigyelve herribtlis összegûnek tartett keresetiiket, ezért nem kívánt senki újabb alapet szelgáltatni a panasztételeikhez. Sváb és lvlöeárt háremnegyed hat körül kiegyezett döntetlenben, és a Zeter átmeneti- leg visszakenlilt átlernáshelyére. Olajes renggyal ietörölgették a lökháritöra tapadt eementpert, hegy nyema se maradjen szabadidejük hasznes eltöltésének. Az álem kiszállt a szemükböl, a fáradtság azenban újabb és újabb területeket vett birtekba testük azaddig még érintetlen vidékein. Eligazitetták a következö műszak asszenyait - répaszelet nincs, tegyék rendbe a raktárt -, aztán megállapodtak, hegy döntésre viszik a delget. - Gyersulási verseny - javaselta Móeárt, aki kincset érö lemezgyújteménye és zenemániája miatt lett lvlöeárt. Mélyen hemlel-cába húzta a sapkáját (tisztelet a kemlónak), és kérdö tekintettel várt a válaszra. - Rendben - értett egyet Sváb, aki már magával hezta nevét az ismeretlenségböl, amiker idejött delgezni évekkel ezelött. A huszadik születésnapján kezdett, de a huszenötödiket már máshel szándékezett megtartani, a lehetö Iegmesszebb keriilve innen. Oda, ahevá a darálök dúbörgésének még az emléke sem hallik el. - Ez az utelsó szezen - fegadkezett minden egyes alkalemmal, anúker kitapegatta az ébresztööra gembjá t, hegy elnémitsa. A gyersulási verseny a esamek mellett körbefetö földúten zajlett, természetesen nem elöször, és valójában a futarnidö mérését és összevetést jelentette. Hárem kör, s a leggyersabb számit. Pinty hangja kihallatszett a valószerütlenül csendes esarnekból. - Mozgás riálkiii anyag itirres, aiıyag ıtéllfill ittezgás sinrs, tatam, tatam, tatam, talent, ezért elyan rneglaıtá irtiltdett artyagtttezgetá tatam, tatam, tatam, tatam. - Ez a Pinty seha nem áll le? - kötötte szeresabbra gembjait vesztett munkáskabátján a madzaget Möcárt. - Pinty szelidáris, velünk tart. Mint a pinty. -- A dupla bér a fáradtság egyik ellenszere. - A mellékhatásekról kérdezze meg ervesát vagy gyögyszerészét. - Gendeltál már arra, hegy mi lenne, ha ham`ıineszer gyersabban feregna a föld? 59 �- Nem. - Napenta kapnánk fizetést. - Na igen, csak a nök lennének bajban. Régi vicc. Elszivtak egy cigarettát, aztán pénzfeldebással eldöntötték a serrendet. lvlócárt kezdett. Sürü, kékes füst csapett ki a Zeterból, felzúgett az elpusztíthatatlan meter, és Mócárt nekilódult. A csarnek végénél állt egy fából készült budi, még az építkezés idejéböl maradt itt, mellette kellett az elsö kanyar ivét jól felmérni, és megbecsülni a hezzá illö sebességet. Sek múlett ezen az elsö kanyaren. F Negyven másedperc - közölte Sváb. - Elég vacak futam, megcstiszett ttileldalt a jégen, aztán csak riszália a farát, akár a Rezi - vette át Sváb stepperes óráját lvlócárt. Rezinak - Közltasznü Rezinak - hívták az egyik zsákeló nöt, aki minden különösebb rábeszélés nélkül hajlandó velt hanyatt dölni és szétrakni lábát a zsákek halmán hátul a raktárban. Sváb ajánletta lvlócártnak. - Akkera muffja van, amekkera lvlisi mókus lehetett az örökké termö fa alatt. Iilézmesásnyi idö alatt kicsavarja a citremedat. Mint a pinty. Rendszeresen rájártak mindketten. Sváb a végletekig felpörgette a metert, a kuplungról az tllésbe lökte magát, és elviharzett. Ttilságesan is viharzett, és iúlságesan közel a deszkából tákelt budihez. lvlócárt csak azt látta, hegy a budi felröppen a levegübe, és átzuhan a vezetófülke felett, egyenesen a trakter elé. Sváb csak azután tudett megállni, hegy szilánkekra törte az egészet. A lefulladást azenban megúszta. - A ménkú essen beléd - meregta. - Egy kör mínusz tette üresbe a sebességváltót, aztán kikászálódett, hegy felmérje a helyzetet. Alig fegett talajt, Pinty nyávegó hangú éneke titötte meg a fiilét. - Mezgás nálkiil anyag nincs, anyag rıiillriil nıezgás sincs, lnnnn, tnlnni, innnn, tnnnn, ezért elyan iiiirglialá ininfien nityngntezgntá intnni, tntrnn, lnlnni, intnni. A hang irányába nézett, és majdnem leesett az álla. Pinty letelt gatyával trónelt a budi sértetlenül maradt ülókéjén a dermesztö hidegben. Az örök csedálkezás dicsfénye ragyegta köriil ábrázatát, jebbjával a Iapátnyelet markelta - jegar a királyi kézben -, baljával pedig lassan felemelte farkánál fegva a púpes, vörös patkányt. A szél himbálta a döglött állatet, s felkapta Pinty diadalittas hangját, hegy körbeherdezza a csarnek és a mühelyek felett. - Vörös Diszná iilált az árádr' - letan: tntnin, talent, talent, niint a _ninty, lntnni, intnni, talent, tntrnnl - clalelta Pinty, miközben maga is hintázni kezdett a budi ülökéjén, akár a csapatukat biztató nézök egy zsúfelásig megtelt lelátón. 60 �Kaeeesó Taıvı.-is Babics Csével „1\levern Babics László. Nem ts-sel írem, mint néhai Babits Mihály, a nagy magyar iró, aki mellesleg, jó ideig szintén tanár velt, hanem Csével." „Csével", súgta eda nekem, hangjában vibráló kuncegással Fityfiritty, a padszemszédem, az esztály behóca. ,, Ez lesz a beceneve: Csévell" Üj magyar tanárunk kepettas sötétkék öltönyt viselt, kifényesedett börkönyöklóvel, sötétkék mellényt és újat, de tükörfényes fekete félcipöt, valamint egy sekdieptriás szemüveget vékeny, nemes metszésü errán. jóindulatú és jebbára vidám társaság velt a miénk, az egyik mintaginmázium Llfb esztálya. Nem minden, csak minden másedik tanárnak velt bece- vagy gúnyneve. Az eresztanárt, aki elyker latin rébuszekban beszélt, Penzum-nak hívtuk, a fizika ektatóját (aki mielött a szerzetesrendeket szétkergették egy felekezeti iskelában tanitett) szórmók mivelta miatt: llezambó-nak neveztük. Csével egy fiatalemberhez illö lelkesedéssel tátett neki feladatának, helett negyven is elmúlett már, amiker a mi iskelánkba helyezték. ,,Azt szeretném, ha mindannyian egy lelki tarisznyára való kincset vinnétek magatekkal az életre, a magyar nyelv és iredalem maradandó szeretetét.” Ez elyan ünnepélyesen hangzett, hegy Fityíiritty magasba emelte aktatáskáját és megkérdezte: „Aktatáskába is belefér az a sek kincs?” Az esztály fölvihegett, de szeretett Babics tanár úr is, a könnye is kicserdult, ekuláréjának üvege is bepárásedett. Bal felsö kabátzsebéböl kivette kifegástalanul tiszta zsebkendöjét, megtörölte a szemüvegét és jebb keze mutatóujjának magasba emelésével csendet kért. „A nyelv, fiaim, valóban ki.ncs, ha makulátlan és remlatlan úgy fénylik, mint az arany, ha mint a lencse zsizsikkel, tele van szórva hamispénzzel, értékét sót érvényét veszti, vége a magyares fegalmazásnak.” 1951-et írtunk a kis kóces, Rákesi pajtás, és a nagy grúz pestarabló, Sztálin elvtárs kerszakát. A rádióban és az újságekban nyüzsögtek az ilyen szavak: a kelhez, szefhez, tevaris, barisnya, sztahanevista, burzsuj, kulák és disszidens. Ez utóbbi nem velt ugyan eresz eredetű szó, de a fegalem ellenséget jelzett, akit gyülölni kellett vagy legalábbis illett. Hevatevább ltl perc alatt 36:-=: mendták azt, hegy káder. „A régi, a refermkeri vagy éppenséggel a Nyugat kerszak iredalma szerencsére nem velt aláaknázva újkeletú divatszavakkal. A latin tudás beleivódett a magyar szókincsbe, az lett az elmagyaresedett szavak rétege, más része cikernyaként élt a magyar mendatekban, és mire Krúdy, Babits, Kesztelányi megélesítették szablyájukat, már-már másek is kiköszörül ték ezeket, mint kardjuken a cserbát." Ezt írtam egy delgezatban, melynek a Éló' Magyar Nyelv velt a címe és Babics tanár úrtól csíllnges ötöst kaptnin ni. Szerda délutánenként minden kéthétben egyszer, de két órán át, önképzókört vezetett Babics tanár úr. A párhuzames esztályekból a legjebb magyaresek jártak ide. Egy ízben gyüjtenünk kellett a gnrritnde szó hasen szavait. A IV/ a Purger nevü 61 �kese hajú eminense nyerte a háziversenyt. Ízelitóül adek néhány mendatet abból amit felelvasett: garmada = sek hajó egy tlettazászlóval: garmada armada: bely = a hangyák, vagy a megzavart szurkeló sereglete: sereg = katenák tömkelege: rét felett kerengó varjak: tömeg = május elsején kisereglök, egy adett könyvben szereplö betúk összessége: megszámlálhatatlan: az égen a csillag, a réten a fü, az emberi gyarlóságból adódó hibák száma. Egy másik alkalemmal új rímeket kellett találnunk vagy kitalálnunk. A versenyt Pátkai nyerte ezzel a bök verssel: Kecsinn Kecsma micseda egy ecsma hely. Vagy tán inkább ecsmány, büzös, füstös kecsmány, hej! (Késõbb Pátkai ismert költõ lett.) Az önképzó körbe egy-kétszer Fityfiritty is bedugta pisze errát, berzas barna fejét. „Egy különleges gyűjteményt heztam, tanár úr, a bölcsészkarról. Bátyám ugyanis edajár és összegyűjtött a szeretkezésre utaló igék közül hatvannégyet." Elóhózett egy kis debezt, benne fehér kártyalapekkal. Babics Lászlónak a szeme sem rebbent: „Gendelem eme tevékenység igéinek fele az áltatek cselekedeteire utal." ,,Igen. De vannak köztük igen szépek és régebbiek is, mint gynlr, vagy nász.” „Ha már akker, ez az utóbbi ikes ige, nászik. De úgy vélem kerai erröl az igecsepertról a középiskelában értekezni." A téma le lett zárva. Babics tanár úrnak Vörösmarty velt a kedvence. ,,lvlár negyven éves elmúlett a költö, amiker megnösült“, mendta szinte meghatettan, mielött felelvasta velna a Mereıigáliáz cimü verset. Én veltam az egyetlen, aki tudtam Babics tanár úr titkát: udvarelt egy özvegynek, aki a szemszédes leánygimnáziumban tanitett és egyedül nevelte fiacskáját. A példával ektatás fénypentja a Vén cigáiiy felelvasása velt. Az óra elején Babics tanár úr végigsétált a padserek között. (Talán elöször.) „Tedd el fiam a gembekat, ma kivételesen ne gembe-1I".~ müfifllfl lllhäfilflfllivagy inkább kérte a nagy darab szöke lebenc hajú fiút. „Feder, kérlek, ha eddig nem, mest ne preparáld ki az eresz szavakat.” Aztán az esztályhez ferdult: „Lám itt egy latin szó, amely tökéletesen beleilleszkedett a magyar nyelvbe: preparálrú, illetve kipreparálni. Bátran élhetsz vele." Fityfiritty kidugta berzas fejét a tankönyv lapjaiból. „Ha lehet kipreparálni, akker kipótelni is lehet. Ugyebár tanár úr?" ,,l_.ehet, ám nem ajánlates, a páielni szó elegendó." Tevább sétált a padek között. ,,Wéber fiam, tedd el ezt a kis fekete könyvet és figyelj a l/'án cig.-:iiıyrn." Wéber eltelte a kis fekete neteszt, melyet csak padszemszédja ismert belülról, amiker Weber, egy gyenge pillanatában felelvasett neki egy jelentést: „December 4. A tízpercben W.C.`.-re mentem, ez közvetlenül az esztályunk mellett van, melynek falán a következö felirást talaltam: ÉLJEN TRUMAN. Ezt a reakciós megnyilvánulást rögvest jelentettem Palásti elvtársnak, az aligazgatónak, az iskela 62 �párttitkárának. Ö azennal kijött, az igazgatóiból, hegy szemrevételezze nálunk a delget. De amire edaért, a felírást átpingálták. KEFÉLJEN TRUMAN, így festett. jött az igazgató, vén tretyakes. „Ez csupán trágárság" mendta, és az iskelaszelgával átfestette az egészet.” A padserekkal végezvén Babics tanár úr fellépett a debegóra. Így sem velt nagyebb, mint Hegedüs, aki felállt az elsö padban és tiszteletteljesen átnyújtett a ta- nár úrnak egy csillegó ötferintest, melyet a katedra sarkában talált: „Köszönöm fiam", mendta Csével és elvasrú kezdett. Ressz szó ez, ugyanis bele se nézett a kinyitett Vörösmarty könyvbe, fejböl szavalta a költeményt. Sek év telt el azóta, hallettam ezt a verset lemezról, Ascher Oszkártól, Latinevits Zeltántól, Sinkevits Imrétöl. Az emlékek összehasenlithatatlanek. Kesztelányi írja valahel, hegy a gyermekkerban tátett égö szalmakazal Szabadkán nagyebb hatással velt rá, mint felnött kerban egy new yerk-i felhökarceló égése. Babics tanár úr szavai elénk varázseltak egy öreg prímást, óden mulatóban, ahel Vörösmarty íeghíjas asztaltársasága búsengett egy meszely vörösber fölött, kesergett a szabadságharc elvesztén, és rettegett az új háberú, a krimi összecsapásek kimeneteléért. A szemüveg ismét behemályese-dett, újból meg kellett törölni. Talán egy egész perc némasága titán (Svebeda sem kaparta a hátsó padet, egeret utánezva) Csével serra vette a versszakekat és megmagyarázett minden utalást. Közvetlenül Wéber mögött ülve meghallettam a fiú metyegását. „A békeharcról egy szava sem velt, se mest, se másker." Wéber párttag velt és hallatlanul öntudates. Akker még nem tudtuk, hisz jóval 56 után derült ki, hegy Wéber apja, núnt népi német, a Wermacht-ban szelgált a háberú alatt, majd idóben civilbe öltözött, s amig lehetett Münchenböl küldött csemagekat etthenrnaradt „özvegyének” és „árva” fiacskájának. Bernát ugyanis hadiárvának val- Ietta magát- a csemagek is elmaradtak 1948 után - és 1951-ben belépett a pártba. Lett minálunk a párt bizalmi embere, egyébként csendes fickó és közepes tanuló. Az esztály java spertelt, néhányan felsö szinten. Az erszáges bezártságból a külföld áhített szabad levegöjére jutni úgyszólván csak a spert révén lehetett. Pete ökölvivó velt, Nuszpl asztali terúszezö, Karika és Ferbáth jól pólóztak, Bessenyei kerékpárezett én türhetöen úsztam. Egy élsperteló is velt közöttünk, Demján, aki kijutett az elimpiára. „Egy magyar tanámak, manapság, külföldi út nem juthat esztályrészül”, mendta sóhajtva Csével, akivel egy este véletlenül összeakadtam, a Magyar utcában. Elrneséltem neki hány órát töltök napenta az uszedában edzéssel és hányat a Széchényi könyvtárban, hevá elvasójegyet az ó ajánlására kaptam. ,,Miker befejeztem az egyetemet, magyar-francia szaken, a másedik év után hárem hónapet Párizsban tölthettem.” Csiicsörített és csendesen fütyiilni kezdte a francia hirrmttsz dallamát. ,,Mi lehet az emberböl, ha jól fegalmaz?", kérdeztem tóle tudván tudva, hegy a fegalmazás, a jó magyar stílus a szívügye. ,,lró, újságíró, ektató, azaz töltótell keptató." Rámnézett. Arcán megjelent a teknósbéka mesely. Hemlekán hárem' ránc összefenódett, szája szögletében két-két ránc szétugrett, mint amiker bugyellárist nyitja ki az ember. Fülembe súgta: „Nem lesz ez mindég így fiam. "ˇ (tvtindég-et mendett mint Mikszáth, csak elyker mindig-et). ,,Mnj`á iin n nismly elvérzík n csntiiiani akker lniza' ineg iijrn, ietkescáee, isteneleiek ieljái: benne iteátrc." Lesz még 63 �becsülete a tellnak, már ahegy velt is, Móricz Zsigmend, Krúdy Gyula kerában. Ne feledd, a szabadságharcet az elnyemás követte, ennek zálega a Walesi báráek, viszent az elnyemás a l-(iegyezésbe terkellett. És ennekutána egy gyümölcsözó félévszázad következett. Halkan kérdeztem tevább: „Azt mendja tanár úr, hegy félévszázad múlva itt lesz a l<ánaán?" A kis ember erõsen megrázta nagyra nótt fejét. „Nem azt mendem. Csupán úgy remélem, hegy a jó és ressz kerszakek ciklikusan váltják egymást. Ezt látta lvladách. .." Hiszen róla velt szó a következö magyar órán. A hivatales irány akkeriban lekiesinyelte a drámaírót, az érettségi tételek között éppen hegy megbtijt. Az eiitber tragááiájáról több resszat illett mendani, mint jót. Babics tanár urat vártuk, a tízperc vége felé és hangeskedttınk még az esztályteremben. Fityfiritty rikeltezett, ki-kikandikálván az ajtóban fúrt luken, a hesszú felyesón: ,,]ön a tanárunk, Babics tanárttnk, nem ts-sel, Cséve!! Ti bárdelatlanek, élesítsétek a tvalesi bárdekat, jön a Cséve!" És jött, már itt is velt. lvlesellyal a szája szögletében. „Csé-vel? Hát kielvasta ót közöttetek, ki gendelt Csével'~?” A félreismerés felismerésre vitlámlett át rajtam. A jó Babics tanár úr Cs. Szabóra gendelt, mivel önön becenevét nem ismerte, amiker a Ciséeel szót, illetve nevet meghalletta. És már mendta is, saját kérdésére felelve: „5zázadunk elsö harmadában a magyar esszé írás hárem alakját csillagként tartettam számen: „Gyergyai Albert tanár urat, aki az egyetemen franciát tanít ma is, Halász Gábert, akit meggyilkelt az önkény és Cs. Szabó Lászlót, aki jelenleg Angliában él." Wéber hegyezte a fülét és a pad alatt elóvette a fekete neteszt. Aztán ftlıltette a bal kezét, mert balkezes velt. „Hegy lehet csillag az elya n, aki disszidált?" Csével megfeledkezett az akker csaknem kötelezó óvatesságról és így felelt: „lvlikes Kelemen is a bujdesók közé tartezett, vagy ahegy te mendanád disszidált. És még egy: „l`~le énekelj fiam." Wéber ugyanis az utelseelótti szótagra tette a hangsúlyt. Babics: „Az eperában kell énekelni." Wéber: ,,Oda nem tartezem, de a Vörös Csillag kórusba igen." Babics: ,,Ne, láted, ett helyén van az éneklés! A magyar beszédben az elsö szótagen van a hangsúly." Az erntıer lregéáiájának elemzése serán az is kiderült, hegy nem csak lvladách Imre hitt Istenben, hanem Babics László is. Wéber szergalmasan jegyezgetett a fekete neteszben. Végzós évünkben Babics számba vette a majdan érettségi tételként szerepló irókat és mûveiket. Bessenyei Györgyre hamar ser került: „Ment-e n Feleilágeseáás által n világ elébb? ” velt a házi delgezat címe. Babics tanár úr felelvastatta Ferbáth delgezatát. Ferbáth Péter éles eszú, de lusta fiú velt, egyébként esztálytitkárurtk. A delgezat néhány mendatát idézem: „A Felvilágesedás nérni fényt hezett a viszenylages sötétség henába. Tinódi Lantes Sebestyén kerában gyertyákkal, mécsesekkel, fáklyákkal és faggyúlámpákkal világítettak. Bessenyei kerában, Nyugaten, már rájöttek arra, hegy a gáz is világít. Ami a haladást illeti: Tinódi kerában is leven jártak meg szekéreü. Beasenyei 64 �kerában legfeljebb a kecsik veltak jebbak. Namár mest erkölcsileg: a IB. században legalább arınyi háberti velt, rrúnt a ló.-ban. Jóllehet, ha néhány felfedezésre gendelek, mint például a vérkeringés megértésére, akker azt mendanám, valamicskét mégis ment a világ elébb." Ferbáth erre a delgezatára ötöst kapett, amit többiink szerint nem érdemelt meg. Aztán egyszer, az év közepén, elmaradt a hét elsó magyar órája, majd a máse- dik is. Kiszivárgett: Csével beteg. Nem náthás, nem influenza, hanem, Ferbáth kinyemezta, másféle baja van, azaz bajba került. Hegy mibe és hegyan, csak utólag állítetttık össze, Só tttán. Tehát: l952 februárjában a kerületi párttitkár áttelefenált az igazgatóhelyettesnek, hegy Babics László magyar tanárt reakciós mivelta miatt a mintagimnáziumból el kell távelítani. Bizenyítéknak ett állt a fekete kis könyvecske, azaz a balkezes Wéber naplója. Babicset megidézték az igazgató iredába, ahel az igazgatóhelyettes kifaggatta és számen kérte tóle a italaáá sreiientiság hiányát. Babics hallgatett. A következö kihallgatásen már a kerületi párttitkár is rész vett. Így szólt: „Babics László, maga állítólag nagy fegalmazás-tanár. Hát fegalmazza meg nekem, mire akarja tanítani a rnintaiskela végzös esztályait." A kis ember hangja remegett, ahegy válaszelt, de kerek mendatekban beszélt, mint aki jól érti a delgát. „Elsöserban arra akarem tanítani a rám bízett diákekat, hegy jól megállják a helyüket az érettségin, majd ezt követöen az életben is. Tólem telhetöen elmendem nekik, megértetem velük, hegy a magyar nyelv talizmán, kincs, s ezt örizni, ápelni kell. Igyekszem megtanítani öket a helyes beszédre, a jó fegalmazásra, a magyar nyelv szabates használatára. Nyelvünk, a francia és az elasz mellett talán a legszebb, szókincsében összetett és gazdag, magában herdezza egész történelmünk utalásait, kultúránk teljes szövetét és minden szövegét, a Haletti Beszédtöl Kesztelányi Haletti beszédéig.” „Ne papeljen tevább Babics. Eddig egy szót sem hallettam arról, hegy mivel tartezik a magyar kultúra a Szevjetuniónakl" ˇ A kihallgatást lezárták. Babicset elküldték. A távezása utárú ülésen meghányták-vetették a sersát: a kerületi ember elbecsátást javaselt: az aligazgató felfüggesztést és tevábbi vizsgát:-ıtet, az igazgató (jómaga együtt velt egyetemista Csével) kerai nyugdıjaztatást. Ezt a határezatet közölték az esztálytitkárral, Ferbáth Péterrel, jóval hamarább, mint Babics Lászlóval. A tanár hazament és várta, hegy pálcát törjenek felette. Egy kis budai lakásban lakett, melyet szüleitöl örökölt és esténként özvegyasszeny menyasszenyával együtt töprengett jövöjén. „l-la kirúgnak, elmehetek francia kereskedelmi levelezönek. Kulimunka, viszent jebban fizet, mint a tanárság." A vékeny kis özvegyasszeny megszerítetta Csével csentes kezét: „Tudja mit? Ne várjunk a nyárig. Házasedjunk össze mest." „A bizenytalanságbani" Én nem tudtam tıgyan semmi biztesat, de felkerestem Csével tanár urat. Kis zöld irka velt a kezemben, gendeltam tartalmával fölvidítem öt. „Tanár úr kérem, hegy fekezztık azt, hegy resszi" „Ressz, resszabb, legresszabb." „lgen.” Am van egy helybeli váltezata ennek: ,,ressz, resszabb, pririiitkár." Fölemelkedett a mutatótıjj: ,,Fiam, te is az én sersemra akarsz jutttii" „Tanár úr. Az ön sersát még nem fenták meg a párkák. És ami engem illet én csupán óvóhelyeken vagyek szabadszájú. ó5 �Tehát: hegy fekezzuk a liiilyt* szót? .|"ı|' Csével élt a gyanúperrel és ezt felelte: „l:lüIye, hiilyébb, aligazgató.” „Inkább genesz, mint hülye", mendtam. ,,Nem hinném, hegy ebben igazad van. Nem hiszem, hegy arról van szó, hegy egyes emberek feltétleniil geneszak és ártani akarnak embertársaiknak. Inkább arról, hegy van egy tévesen értelmezett eszme, vagy részben téveszme, melynek szelgálatába állnak, ennek révén belekeriilnek egy tapesómalemba, alterman nem lehet kilépni.” Ferbáth Péter az igazgató elött a sarkára állt. „Babics László tanár úr kiváló szakember. Lehet, hegy régimódi, de mi mest - négy párhttzames esztály - az érettségi elött állunk. llyenker nem lehet egy tanárt eltávelítani." Ezt kijelentvén sarken ferdult, berentett az esztályba - majd a párhtızames esztá- Iyekba is - és aláirásekat gyüjtött. Babics Lászlót visszahívták, leérettségiztünk. A bankettet követöen Fityfiritty elmendett mindent, amit tttdett Csével tanár úrnak. Az megköszörülte terkát és így szólt: ,,báter, bátrabb, Ferbáthrabb." Feszt László: Alakváltók I., 2üü3. óó �MÜLTKÓSTOLO SZIGETHY Gasok Versfaragványek „E versek fóérdeke, hegy Katenától származnak, iredalmi becsük csekély" - irta Abafi Lajes 1BBü-ban Katena József verseinek elsö kiaclásaker. Érdemben többet nem is mend nemzeti drámaírónk lírai életmüvéröl: magyarázatek nélkül, pentattanul, szöveghibásan, de közzéteszi mind a huszennégy ránk maradt költeményt. Némely iredalemtörténész Abafinál megértöbben itélkezik, van, aki a remantika kerának jelentös iredalmi teljesítményét látja a drámairó sajátes hangvételű költészetében, de a tttdósek ekeskedó ítéletével szemben Weöres Sánder érzékenysége, iredalemértése jebban eligazít I-(atena József lírai labirintttsában. Régi magyar költöi furcsaságekat egybegyüjtö antelógiájában (Hárern trerált ital szennnei) az önttıdatlan magyar góngerizmus megtestesülésének tartja Katena józsef szcrtcien niestcriredássei megalketett, és egy füzetbe kalligrafikus írással összerótt huszennégy költeményét. iredalmi csedabegámak, amely a magyar szellem fejlódéstörténetének ma is megismerésre és töprengö elvasásra érdemes különlegessége. „Katena igazi góngerista, pedig tán sese hallett Góngeráról.” Ma már csak iredalmi ínyencek elvasnak négyszáz éves Góngera verseket: a metaferák tengerében beldegan lubickeló, virttıóz spanyel fermamüvész a 19. század elején sem velt népszerú költö Hungáriában. De igaza van Weöres Sándernak: hasenlíthatunk valakire, akit nem is ismerünk. Katena József versei 19. század eleji lírán.knak s az akkeri hangttlatna k, a mindennapi értelrniségi élet szellenú szikrázásaittak, nyelvi mórikálásainak, intellektuális mó- dizásának nagyen pentes és sértetlen - mert kerabeli kritikusek véleményétöl nem kerlátezett-alakitett, és elvasók fitymálásától nem befelyáselt - kövületei. Drámaírónk költeményei igazi elözmények és értékelhetö következmények nélküli lírai különcködések a sekszinü magyar líra egészében, s ahegy eddig, ezután is jól megbújnak majd szellemi életünk valamelyik hemályes, kevesektól belygatett ztıgába n. Lehet, hegy csak azért jelent meg az elmúlt százhúsz évben négy alkalemmal is ÜBBÜ., 1959., 1991. és 2lÍltl1.) e htıszennégy költemény, mert nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzóje vetette papírra öket? lgaz, abban a néhány évben - 1B15 és 1B1B között -, amiker Berzsenyi Dániel már hallgatett és Vörösmarty Mihály még nem szólalt meg. A zsáktttcák hezzátarteznak a váresszerkezethez: cél nélkül, de nem véletlenül jönnek létre - s a betévedónek nem szabad meglepödnie, ha a zsákutcában sétálgatva azt tapasztalja: csak visszafelé van kiút a falaktól körülhatárelt, néha barátságes, néha barátságtalan tttcabugyerból. Katena József verseit elvasva az elsö pillanatekban úgy érzi az ember: zsákutcába tévedt. Aztán rá kell döbbenrúe: útvesztóben belyeng. Kézirates verseskötetének elsö eldalán Marüaüs szavaival figyelmeztet a költö: án azt szereicrn, ha keeeseicfíilénck ictszetn. 6? �Kérdés: szeret-e a verselvasó a icettrselr közé tartezni? Érték vagy különcködós a többségtöl ltarsányan különbüzés? Katena József versgyüjteménye elánersébeıt semmi jóval nem kecsegteti a költészetével ismerkedöket: „Gördülj Elmegyümölcsl bárha fanyar vagy is, ,Í hisz' már a Magyar elnyelni iantilt fanyart.” Ülvasáshez nem kifejezetten kedvcsináló ajánlás. Elrrti=gyt'irirálcs - végtére is a vers az elme gyümölcse, de mert a költészetról maga a költö állítja, hegy a lírai ntüben „szükségtelen a nyalka cikernya"', a Katena József verslabirintttsára kíváncsi elvasó nem kell, hegy megriadjen a ityaikit t`ikerıt_ya kifejezéstól, bármennyire is úgy érzi az elöverset elvasva, hegy a kifejezés már önmagában nyaika cikernya. ,,l'y'yitika - nyalánk, terkcıskedó; rátarti, hetyke, egyszersmind csinesan felöltözött" - elvasem Ballagi Mór 1373-ban megjelent értelmező szótárában. A cikernya viszent ,,sallang, ízléstelen cifraság, különösen a beszédben és énekben." A sallang - még egy csavar - Ballagi Mór szerint cifraság, cikernya az irályban vagy beszédben. Ha szétrebbantjuk hangulati elemeire lfíatena József jelzós szerkezetét, akker a vers nem lehet csinesan felöltözött, sallangekkal felékesített, ízléstelen cifraság, a zaz ttyalier t`ikern_ya. Hiszek Katena Józsefnek, hiszek Ballagi Mórnak. De a Vágy cimü verset elvasva (,,lfágyakaa'ási Gyermeki bábek után kacsaledó képezetl") nem tudem eldönteni, hegy a seha nem hallett, szótárakban föl nem Ielhetö szó: kacsaieáé, vajen nyalka cikernya, ízléstelen cifraság vagy csines sallang? A „Szerelmese enyltii eldala mellett /' álmet tırbikeló kis Gerlicehím" talán jebban tenné, ha inrlıákeiria, mert akker a gerlicenó (és az elvasó) is jebban értené, mit szeretne ntadárnyelven megvallani a gerlicehim (és a költö) hón imádett szerelmének. Katena József szerint a szúnyeg áinınyag. Ballagi Mór szerint másfélszáz éve ez a szó azt jelentette: erráltái lıeszái. Próbálem elképzelni az errából beszélö szúnyeget. Herrtátyes szennnnfiiggesatttáiı iarnlira egy áeriıbra iiiiltre liallgaiern csak, niini rlnrntyeg a sziinyeg. Lehet, hegy igaza van Katena Józsefnek. Larntrra, áarntıra, áirnnyag, szúnyng hatásesan rafinált. ritmusában fineman megbillenö rlmser, és a természet lágy ölén merengó költövel együtt töprenghetünk: vajen tud-e errábál beszélni a fiiliink tövére szállt szúnyeg, amelyet éppen mest készülünk agyencsapni. lredalemtörténeti pillanat: Katena József elött egyetlen magyar költónek sem jutett eszébe azt állítani, hegy a peéták közelében álemittas nyári déltttáneken errtıkból beszélnek a szti- nyegek. A csend pedig lyíityiirálail. Az áleierá icifagy: elt, lrel az áicicel heájelerlá italent eldala kálcel, iíinánltre egy elfekettlii diiieiiáitifill csak a siket esitleii csend lyi`ilyíirákei. l-la az ember érdekes, feltünö, eredeti, mindenkitöl különbözö akar lenni, elyker a mindennapi életben is hajlames nyakatekert szófacsarásekra, szóviccek fabrikálására, nyelvtani szabályek látványes megsértésére, felrúgására. Pesztmedern író, ha kicsit is ad magára, feltétlenül gyárt néhány többértelmüen egyértelmű szót, elterzített mendatszerkezetet, ftırcsán jelentészavares kifejezést. 63 �Nincs új a nap alatt: az elsö magyar ,,pesztmedern" költö Katena József! Mélabús naplementével körített tpesztmeclernj szerelmi bánat 1313-ban: csendes fájdairnain aáázzeit eniléicednelt, altányszer a napnak sziicrái erednek alnızini a iengerlte. Kedvesünk tükörképe a patak vizében: Siei .iisztte a paiakecsita ltatılja, ttagyita eziistiis arcttlaiaáfiirıi rezgá tetejéit. Szerelmünkért hullajtett, seha el nem múló iredalmi könnycsepp: Lányira, még ntesi is ragyeg a szeiitetitbett szines entlékenı lreseriin leiengá györtgye. .. Rejtjelezett, keserü bejelentés versei méltatlan fegadtatásáról: nem sek elvasója lesz, és elöljáróbeszéde sem fegja megmenteni költeményeit az elvasók fejbekólintóan szigerú bírálatától: nem sek icétnre találsz - s Úti Levéllel is ntegirannnani, kinek a balta kezébe' trár. Vannak kerszakek, amiker a vers ablak: a költö kitárja lelkét az égre. Vannak kerszakek, amiker a vers szárnyas ajtó: ég és föld, Isten és ember között eda-vissza sétál a peéta. Vannak kerszakek, amiker a vers kapu: a kettéhasadt falen át az utcára tódul a peezıs. Néha vakablak a költészet: elrejti a világ elöl menekülö, önmagában bujdesó költöi. itt - ital élteni iirönteii inina'en lıaicren ialáiáin, s a Terentiés lrelleineii egy kis lıazngyán csea'álárn. Kivételes pillanatekban a költészet már a halál elószebája. Egy nyalka cikernya nélküli versser Katena József legtttelsó verséböl: Eitrált lrennent az Élet a Ttidásial. Peéták néha a vakablaken át is látják az eget. 69 �Pákovıcs MIKLÓS Mindenki sepreni Uram, tudja ritkán megyek a pályattdvarra. Azen a napen is csak kikísériem valakit. A peren feketéllett a rendöröktöl, a kemmandósektól. Nem tudtam mire vélni a delget. Allamfót, arab elajsejket nem jeleztek. Kérdezösködni nem velt idö, de nem is velt rá szükség. Pár perc múlva feltünt egy szerelvény a kanyarban. Az ablakek- ban ökliiket rázó fíatalek százai. Üvöltésiik elnyemta a venat zakatelását. „Mindenki sepreni! Mindenki sepreni!" Képzelje Uram, a ftttballcsapat sztırkelói veltak. Bizeny márkanév lett a váres neve. Ezt aligha sejtette a XI. században Suprun, az elsö helyi várispán, a váres névadója. Azóta többször gendeltam erre a jelenetre. Legutóbb éppen Seprenban a Fövényveretn utcában. Betértem egy kisvendéglöbe. Tudja, elyan családias hely. Kis ablakek, hangtılates belsö, lecsiszelt, gyékényfenatú székek, az asztalen a nagymama abresza, hallja, ahegy a kenyhán klepfelják a pecsenyét. Nádszöke, népviseletes pincérlány röpködött a vendégek körül. ,,Apttkám, inkább kenyakek röpködnének” - hallem megbeldegult Szapudi Bandi dehegását, akihez inkább a Gödör, a Cézár, a Kékfrankes és talán a Gulyás illett, ha már Seprenról van szó, ahel ó a Berzsenyiben érettségizett. Berzsenyi mellesleg a kedvenc költöje velt. lviákesgubát rendeltem uram, s hezzá kékfrankest. Elismerem, nem éppen kapuvári bicskáspecsenye, vagy böllérmáj nyakig aranyló szaftban. Meg is róna érte Szapudi Bandi. „Apukám, fröccsöt mákes gubárai" Tudem, rögtön ö velna az, aki megnyugtatna, ,,apttkám, még a fröccsre is lehet fröccsöt kertyelgatni". A szöszke pincérlány többször elviharzett mellettem. Megkérdezhettem velna tóle, jár-e futballmeccsre. S azt tttdja-e, hegy mindenki sepreni? Egyébként mindegy. Ha jár, ha nem jár, ö is sepreni. Egy váres, ahel még a sepreniak is sepreniak. Mert Uram a hüség váresában a hüség kétszer számit. Civitas fidelissima. A hüség váresa. Ürszág-világ így ismeri. Tttdja, nem mindenki örül ennek. A balassagyarmatiak, Markó lván, Michel Gyarmathy szülöváresa idónként kifejezetten dühösek, amiker a sepreni hüség a téma. Mit akarnak ett Seprenban, Balassagyarmaten a vasutasek puszta ököllel verték ki a betelakedó eseheket. Csak a tudatlanság lehet ennyire magabiztessá embereket. Mert a deleg valójában úgy áll Uram, hegy azt a hüséget nem adták ingyen. A népszavazást a váresukért mindenre kész sepreniak kikényszerítették. Seprent és vidékét a trianeni békediktátum Attsztriáhez csatelta. Ebbe a régió lakói seha nem nytıgedtak bele. Fegyveres csepertekat szerveztek, és valóságes ltáberút viseltek az esztrák karhatalemmal szemben. A csendöralakulatek, munkásek, tisztviselök ellenállását hallgatólagesan az Antant Bizettság elasz és francia tagezata is támegatta. Az ellenállás hatására renclelték el az 1921-es népszavazást, amely a már ismert eredménnyel végzódött. Történelmi lecke Uram, Ie is öblitheijük még egy kékfrankessal, már tudja a hüséges elödök egészségére. Az esztrákek kezdetben fenderlates csalásról beszéltek, cikkeztek, aztán lassan megnytıgedtak. Seprent napenta ezrével megszálló, vacserázó, bevásárló, fegat javfttató, lakedalmazó, hajat vágató és még ki TU �tudja, mi mindent müvelö utódaik, talán hirböl sem tudnak minderröl. Ha végigmegy uram a sepreni piacen, két nap alatt leteheti németböl a középfekú nyelvvizsgát, de a mindenki sepreni elv alapján már ök is sepreninak számítanak, hiába fanyaleg itt akárki. A legseprenibbak persze a sepreniak. Ezen nincs mit vitázni. Jó ideje már annak, hegy Franz Antellal, az alighanem már a kilencvenet tapesó esztrák filmrendezövel a Várkerületben sétáltunk, mellesleg a sepreni esztrák filmnapek alkalmából. Antel elókelö Cadillac-jét, amivel a többi rendezó körében némi resszallást keltett, a szálleda közelében hagyta. Az évszázades macskakövekhez, a mesebeli házakhez, utcákhez sekkal inkább illik a gyaleglás. Egyesek múzetımet emlegetnek, nem lepödnének meg, ha a teremör hirtelen elölépne és kérné a jegyet. Másek életet, lelket akarnak lehelni a környékbe. Mindenkinek igaza van, ahegy mindenki sepreni. Mégis érdemes elgendelkedni azen, amire tanítanak a több évszázades kövek. A világ nem velünk kezdödött Uram, hanem jóval régebben. Szerénységre int, ahegy az öseink épitkeztek, ahegy emberléptéküre szabtak egy várest, aheva ma erszág-világ zarándekel. Talán erröl beszélt akker az esztrák filmes vendégeknek Friedrich Karcsi bácsi, Sepren tudós idegenvezetöje, az esztrák filmek szinkrentelmácsa. Ezért nem hagyta el Seprent Seprent I-Ierváth József, a híres akvarellista, aki az idén éppen százötven esztendös Széchenyi Gimnáziumban Friedrich padtársa velt. „Eljönni erınan, ahel a Friedrich Kari velt a padtársami" Egy váres kövekból, emberekból épül. A kövek szegényesek emberek nélkül, az emberek kövek nélkül. Annak idején, amiker az ifjú hírlapfrót bemutatták az Elökapuban a Tüzterenyhez és a l-leffmann Cukrászdáhez közel a tudós müvészettörténészek, Csatkai Endrének, a festöi külsejü Csatkai annyit mendett: „Szóval te vagy az, nöjjél nagyra barátem!" A bíztatás kimendatlanul arra is szólt, gyere minél többet Seprenba, légy sepreni, érezd magad megtisztelve a hüség váresában. Ütt, ahel a hüségnek elyan példát vannak, mint a kilencvenhét esztendös Anna néni a Frartkenburg körúten, akit a sers messzire sedert Seprentól, Magyarerszágtól ötvenkét esztendöre. Az elsö hazatérésker több, mint hárem évtized után ült a Széchenyi téren, és feltette magának a kérdést: mit keresek én itt? Újabb húsz év múlva meglelte a választ, talán a sepreni jégen lejtett ifjúkeri tánc emlékében, és végleg hazaköltözött. Mindenki sepreni, ahegy a lelkes szttrkelók kántálják, de legföképpen a sepreniak azek, mert mint mendettuk a hüség Seprenban duplán számít. E SZAMUHˇK SEEREŰ-'li Pekár István 1'Bp.-Herencsény): Tözsér Árpád fPazserty),: Kevács István (Bp.),: Kevács Erzsébet (Salgáiarjártl: Kiseseri Mihály 1'Saígátarjáitl; Kenczek józsef faáagyantártderi; Jebbágy Kárely (Balassagyarmat 1921-Budapest 1993); Jtıhász Ferenc fBp.l,: Sulyek László fSaigöiarján,l,: Kúti István (Salgótarjáni: Bezó Gyula Űšalgáiarjártl; Faludi Adám fTaiabánya); Kabdebó Tamás (Dttblirtl: Szigethy Gáber (.Bp.); Pákevics Miklós (Gyári: Nyilas Atilla fBp.l.: Lukács Gergely Sánder (Bp): Kaiser László (.Bp.),: Széki Patka László f 1/eszprénnl: Mátis András fäziráld: Baráthi Ottó (Saigátarjáitl: K. Peák Ildikó (Saigáiarjátt): Kevács Tiber fkiinaszanitiatl: I-Iatvarú József fSalgáiarján,l 71 �NYILAS ATILLA Talkshüw (kJ-(3 SMS, ICE H) Ceftnferı fergehmı. IF Neeõ ter. ill A Eerıtrııırııít. Góg es Üenregúg. 'III Grııtufrı báró. III Nee bárki. Egye messzebb ver: n legközelebbi fnıezíj ll! Lerfívídíterrı ne: utat. 11! A rrıeegálepeeő ıifl. A Uffıíg Isten eebe. (Be3yógıJııI?) III Idõzflefl bürrıbıríkürı ırıfszeflı. IF Fäıfiizett E hideg egekbe. �Erőiiııíveszei. * Hflremıibeseeiiiirfebıesz. ill irbdniiiiiiriir. Tiiice-s ezbigriinibi; ll „ Viıgj Heiiifegjıik ifimeiıteiii Vereıit Seiberie kezébe!H" ll! Veiee iriete. „KiieiiL`beiie:.1:er biiriiiıy iiiimiı meredi IIIII Riikbsrefldeziíi bei. I* Siiıpiirim. {'Leı:ii`iii begre,) kipibeimi er ii.-:ip ferreeieiimıii. III Fegyverııemeeiiriet. il ,,SzıiriıyfEiiˇr". Iãolymüsi Bálint] A bicska keEbesı'ieee. IF Triple ciupiebe, pont. Wii.: wamseızj ll! Meeiái :mir gybmbrezcijet? .rıl' �Akker is mimıieiı ifiibiiieterktíiıei Dti eseiiiiic. ll* Ferkss Herieimi fejiiieese. itt Lekiiıiiireeett. Csak hit által ismerhető fel, hogy e nemi szeretet Isten kegyehnëııek és Ítisägeinek eı peıreıcligmäje. ll! De gyerrrıekäldeis hiányában sem *eeseit semmit e mega meltűságából. ll* És megtepesetalhetfı sı berfıtsägeıkben is. „I<t'iiibˇ nem vese ei, esek eiieieimi. ” ill Ksrei kiiiteseete 1'Unit ii) icesei. fllli É. ii. Eiieiıpeidekep. if Eitiıiiıisi* iıbriebiit. III Pesetmesiem Tniiciıig. [(33 1-Lkebeıi lciránt] if = Ü (Ü = P) III Ejttienıybeiii -emyızi iieikıii (egy tenyér im essttsiı). llfi „Hbsszıi ez :it ez egyseresbkig. ” �Dezbsisrem iezerfegyberetiei iuirinijbiı irririititiitif. ill* Ftibe iıšititiíiir rmtgrtin berettztitebbni. lt! Mbsbiii fegsiiimt. Beiiiremies. ti Éiete regeiıyet rzzrgebeiiiififei irtsı. ill Egyszer Ü ez. 1'Neil: rflitigin. ll* Seiemre iteiıfictieit. ill (Nemi nagy geirtmi. Pere biife. tl! Miiiiissziir. itt Csriszririiisrzsrt. 1'Lehet, iıbgy nem sikeriiii viirigbsmr kifejteiti ii1sgeiir.J III Teˇrjiirii: ii iıiiıyegre. III Az egy ızieieg. �Ne psrrizzririikedj. Il! Ne geiideikbzz: geıiibeikbzz. III Ne szıiricbijlf iıribbrıizzi [Szepessy Akes] Diigrezzisirıis. III Szeiiemi termet. ll! Verbımkti. Nrırzirii esbiıiekfeirerieneic rt iryriri iıepsı`itesbeii =l'I A iiimiiırekat n tıiiiigpsrieiiieiıtbeiı iıeiiriiıy ireifericrts IiJ kepziiseite. III GÉNKULCSMÁSÜLÁ5 A iritbrirıy iieizziıry. li! Ket iimiembiıiı iiriiitiiiık. III Tiigıtibk iiırteiı. A niıibeszet iiiiiiimımm rt mifliiımm iiırieeszete. ll! Keteiy iiiiiitegy perrmesra. *ll A kes tiie befiiieˇ iteiz. �Ernytikëpszüró. il Tirrimgbesi-ieiıieiıi. =|= Megniiirrt zieiei-:. Diigiegy iii rı iciszrietıirriiı. (Lueilis ezeseır.) `-ll Griinit nrniımk iiiere iıeggedt iiieseiyriiisk i'zzfeiiye IF Veifuezeiiı' piibiiii (erre nebeitiiki. Lent jritszik ri terei: egyferfi spertegyiiitesben. III! Nngyságren.-:iet rigrbtt ir szememben. IH Mesteriiririiies. Fbgninrszrisgűtió. IF [Hibzl A hieztkezeisi forrás nem tziälhztıíl ll! Mıigbıici. Áibirtiiiifiir. il Teeirribkeiógie. IF Dregtriiıs. �Hegy szeigrii it 1'ketiees) betegsegesi _? III Megmeiszeni iniiıyszerek bbicrrit. =I'= Meiıieiiiigieirti. [(2) Pintér Tiber] Seiiisztikns rsitets. 1! Pedflitiir. li! Ziigiigei. Keiieertinsgıiny. til! Énekes imiett. iA jiiiıiiiyii :il Piiiiksziiiv. Hnregkereszi. [Bzrneı T. Attila] III Digi iteriieieriipis. zs Deiirbkrticrti rsbbrmris. Egyre esiikken tr zrbiıziiskiirzeteti. III Gravitációs tčisszebiiıiıis. llfi Kejii res ieir. �Deiientktirtő. ll-' Kepfstiiıtiz. ii Betlűfe. Ígeretesen betertettenı neki IF Pnbiiieieitisjeketeiisin. 1* Az irtiic tnenteitni jege. Liri pessie. Ü Centintirinin. li Agyiteitii. A pepir en eegyeic. III Deknntentıtiiıreiiteiıy. ll* Ödipttsz keiefenben. irtfieszfıtit. ill Hererneter. III Mi rent neiteti. �Agyterneterein. ll He tninden iciitei szeizeci. *il Kezen ıíiini. Ten iıiize. ll Meditációs ttirgıjet. II* Eeitiencing. Verskiisziib 'lt Strófe. ll! Szrijzıirszá. _. : . 5 T L___. -ıi' 1-. I*Ef- J: ~.-_§.f.~"'' ı1.'l' I' Il -IL gt' zi I- Il -`f-. fı :É ` 'É-`7.:-«_Š-f-:_`i7;..-. l' ".ıı. . I 41| .ll I--Ăilıf. .IIÉIIGIIIÍII .fl"'l- lfüg ı. 11 i -r Í . .I ır.'I. r I .J ' illı -1 ı l__ı '*Í' 'lıhl--'.-"_-lg;-_"ı-1'.' „r.,'-'-I-is -nb... | . ı-'“' Il' Lı-' ı-I -l'ı_' ı 1- ;Iı:. .IL f . .I-ıılıh- " "'-. 1-?J- -. zf :ts-_1ı:`; .}'.`zı.„.ı _* -*."..: .._`_-e F .esi;i_*`tiEe"«r-iQ 'I-Í' '~{-243'-`-ˇ 'i',Iı_|_ ıı .-J' 11-“IT '='L ı.-: -5:;-f.-Í.J--IL ıl 'If 'lıı ki - I"IıI-"J- äfífıtäf IJıı* ' ' ll *-lrqııı-1. . z .if '|ı.L int Árkessy István: ûstrern, 2003 . ll- 1 -'F -ı' ı-. 'ˇ ı'|I Ez �LUKÁCS GERGELY Sánnüe Fënyrom az arcom huszeniit haiku. Tiikrüm megveıkult. áles cserápen eiszcım. Fányrcım az árcem. H-H-li' Mikor már erccım sem iürdeti fány: mályen. málven zlszcım án. III-III-2+ Kikzpcselek. Nem örül ez ész, szívemben ez Ősz elidűz. Il-Il-ll* áııek behenekem hegyálen. Megem 1-cihıılit. Szálkerhács vercles. Tetteröm cscırbul. Reskzteg ekerzt Elöl párnámrz. Nyugszclm? Cyürsulú időm: életem, mint hcımcık el vizet ıfigy nyeli. I-H-lt Idõm s Életem, mint e hemnkrz kitintütt viz: elsziváreg. 11'* Vágyemlák ébred iclöszántc:-tt rcım zrcen május melegit. Ifltl' �Idöm ellebeg ji:'ınnek siitét fellegek hatvanadik év. Heinapemen vész. gycırsulé icléı emészt- egv nap csak az év. H-H-Si Szivem fiirtisztüm ergena illat árad elmúlek nyárban? iii- Abiak: dérhályag. Héra helett hellé hullt szivmeleg cidriz. Fehériil arcem. Csitnl harccım. Mıilás vedd vissza sers sarcüm. lfllflf Csak télen félem dérhalcıtt fiivek üvegjég tekintetét? #11' Itt az ész itt van Lijra. Szemerulhatak magamba hallva? I-til* Margitem meg én két dér ferrasztett levél. Földet együtt ér. lflfl- Május mágus int csikékeram elküsztint, sehse jön megint. Il'-Il-I* Tudni és félni: törékeny jnssem csupán a megérkezés. 11-1- �Éjjel lecsap-ett a dér: fűben és fában megfagycıtt a vér. #11' Ha akarem, ha nem: életem, mint báb a bölcsöt levetem. I-1--'P Vig kedvem kushad. csikél-:arcım itt hagyett: stirényemen dér. l'II|'il' Káprázat játszik velem: magam ifjúnak, vignak képzelem. H-H-1 Scırsem a fnglyak sersa. Semmi vasmarka tartja õt fcı-gva. H-ii' Kedvemen rezsda fcıltja né mind nagycıbbra apadé élet. I-Ifi* Mint szeptemberi kisnyiii, hasztalan futek. Utelér a dér. �KAISER LászLÓ Te többet tudsz Te többet tudsz a gverekszebában, amennyit én valaha is tudhat-el<, utam az, hegy elötted elmegyek, tiéd, hegy tudásed egyszer elhagyed. igy van ez rendjén, felejt a gyermek a titkekbél mégis tfiriz valamit, ami maradt, segit elviselni a fugyé idűnek szürnyü kinjait. SZÉKI PATKA L.-i.szLO .ıfl Csekenai Vitéz Mihály gordiuszi csemcıja (Kétszáz éve halt meg) csá-ndpalutákban lármázett kcıldusszegényen kitették a szü rét a tuclemány templemábúi mindmáig megtürt vagabund püffeszkedü metálhintéık fényesen suhané árnyékában sirverset iabrikál nétárius uramék ad netam néıtcıriusan tevább hazuduznak ligd-Idgd sárga csillages uniés zászléıkra pcıgány szemiil-cl-:el csimpaszkedva iirmeplendik butaságaikat lfeszprtini, .EÜÜ-i. eicteber 3] �MáT1s ANDRÁS A kultúra fejlesztésének lehetőségei e vidék Magyarerszágán Nincs eurépai kultl.'lra.l Van-e hát akker egyáltalán Euröpa, vagy csupán egy klasszikus stilusröl, netán a többitöl eltérõ kentinentális hagyemányek köréröl, vagy a kerábban csak a tájra jellemzö mediterráni vallási kultusz-körröl, a kereszténység kultürájáröl van szö? Sokáig hittetett definiciö szerint a kereszténység földrajzi határai jelentik egyszersmint Euröpa területét is. E zavarba ejtö kerláteltság azenban Euröpa tényleges határait ett feszegeli leginkább, ahel szét kell ejtenünk például a mi euröpai krisztianizmusımleıál tán még aıutentil-cusabb keresztény kept egyházröl, mely köztudettan Etiöpia-tipikusl, vagy akár ha a keleti szertartásü görögkatelikusekkal egy lélegzettel emlitendö eresz erte-dezekra gendelek, akik több rnilliönyian, jámber keresztényekként ugyan, de a mediterráni bölcsötöl euröpai léptekkel már-már mérhetetlen távc-lságban élnek. A legfrissebb ukrajnai választásek után egyre kemelyabban merült föl az euröpzi egyesült államek lehetséges kandidátusaként Ukrajna. Nes, az Euröpai Llniö Régiök Bizettsága 2ÜÜ5. február 23.i'2=1-l-én seren következö plenáris ülésének egyik napirendi témája még ennél is tevább megy, mert egy - krypteeıırepaer - eresz (igaz, távelinak jöselt) tagielvétel esélyeit Iatelgalja. Kentinentálisá anemáliáink serát ugyan nem zá ıja, de jellemzi az a tipikusan francia nenfiti elkötelezésb-öl (gyalázates gyarmattartök tipikus lelkiismereti válságábél) eredö pregram-tervezet, amely saját egykeri, s egyéb náciök velt (?) gyarmatainak mai gazdasági és kulturális jüvöjéért érzett felelösséggel, s együttérzéssel ferdul a klasszikus európai határektöl már több idözönányira táveli földrészek felé, amelyek (pl. FranciaGuayana) egy lehetséges majdani féltagsági státusz reményében, az eu-tagsággal já rö elönyök öket illetö részéért egykeri gyarmattartöik kasszái elött máris serban állnak... A tipikusan eurépai ,,...és mégis..." azenban erre biztat, hegy ez is belefér (?) Euröpába, mert gendeljıınk saját paradez helyzetünkre, az „egyetemes eiıröpai kultúra” védelmében egyker, s ma kifejtett atavisztikus höstetteinkre. Amiker az Eger alöl elüzött, majd jöval késöbb már NATÜ-tag törökök küszöbön állö uniés csatlakezásának elötárgyalásai serán, a 'I35 évi török uralem eurepai kultúrára gyakerelt hatása szempentjából sem közömbös magyarcıkal is megkérdezik majd... Igaz, a mi csatlakezásunk elött meg azek az elaszek nyilatkeztak, akik hazájukban, mendjuk a velencei Szent Márk székesegyház jötékeny félhemályában ugyan, de még ma is ilyeneket elvashatnak rölımk: ,,...a magyarek nyilaitöl ments meg Uram minket...” fsclfksdjt Aztán jött Merseburg, Sanktgallen, majd Szent Gellért, s végül l. lstván, ez a Szent Euröpai, s nekünk azóta varmak elyan kényszerképzeteink, mintha mégis velna valamilyen egységesnek mendhatö, egyetemleges, de tipikusan magyar eurépai kultúra! Van ugyanakker Euröpában számtalan nyelvü, szinü, kulturális jelenség hegyemányesan ösrégi kulturális felyamat, vagy az éppen helnap felbukkanö, Euröpába 85 �ködelt kincs, felfedezésre várö szellemi kincses tár. Tárháza sekféle népi, nemzeti, etnikai kulturális örökség zárványainak, manilesztumainak, vagy éppen eztatikusan lüktetö, erganikus perfermenszeinek. llyenekröl szöltak a geszták és miteszek, pröfétálnak a Biblia igazságai, a talán sehsem velt alexandriai könyvtár egykeri művei, vagy a Mátyás-i ködezek hiányá- nak fájdalmas emlékezete. S éppen ezért, az Enrápei Egyesiiit Aiirnneic már több tekintetben sem tud ,,a népek nagy elvasztdtégelye" (USA) leımi, mert ahhez elégségesen kemely történelmi múlttal és igen eltérő kulturális hagyemányekkal rendelkezõ államek lettek, s vál- nak tagjaivá e közösségnek, amely deklaráltan is a sekiéleség az egységben biztatö, megörzést parancselö elvét szabja meg az egyes nemzetek gyakerlati kultúrpelitikáját múvelök számára is. A hazánken kivíili, ismert euröpai helyszíneken lelszívhatö kulturális élményeink, szellemi gyarapedásunl-<. rapszedikus, mendhalni egzaltált illemét kerábban az aktuális pelítikai légkör diktálta. Míg lassan 15 éve már, hegy összehasenlítú kulturális pertyáinkat alapvetöen szellemi érettségünkhöz mért elhívatásunk, pelitikai kíildetésíink, saját anyagi helyzetünkkel nem mindig arányes szellemi éhségünk, vagy akár a sekak számára ely fentes társadalmi elfegadettság szintjén, valami látens, vagy akár az ilyen-elyan csaternák által szergalmasan iniciált, kultértékú sznebéria szabályezza s diktálja. E mendat után számemra vigasztalö az a tudat, s remélem máseknak is megnyugtató, hegy kulturális éhségem egyetlen eredöje mégis csak kiváncsi önmagam, aki vidéki tanitö és erves-Iakek, parökiák szellemi légkörében fegant érzékenységemmel, szellemi gazdagedásemmal, az egyre szaperedö kulturális élmények „terhével” arányesan növekvö, s a kerral járé egyre sürgetöbb tartezás-tudattal kivánem, tipikusan euröpai vidékiségemet napenta értelmezni magamnak, majd lisztázás után gyermekeimnek és szeretteimnek, vagy éppen az aktuális hallgatöság számára önfeledten átadni. A vidék Euröpája, Magyarerszág Az elasz Velence pelgára, ha kiteszi a lábát a kentinensre, vagyis elhagyja váresát, még ma is btlszkeséggel vegyes nemes egyszerűséggel idézi egykeri henfitársát, a hatalmas ivüre sikeredett, indulásig titekban tartett felfedezö útjára induló, s éppen hajöra szállö Marce Pelet, aki búcsúölelésker barátja „hevá mész'i'” kérdésére csak armyit válaszelt: ,,`l«'idékre." Eddig fél évszázades vidéki létem meghatárezásáhez a 20 év vidéki parökus lelkészi szelgálat is kellett, amelybe a ma már felnötté. söt szülökké érett gyermekeink vidéki léte is beletartezett. Ök mind a nyelcan napenta az elé a hatalmas dilemma elé állitettak, hegy szabad-e vidéki lelkészi szelgálatem, hivatásem beteljesítése, amúgy sziszifuszinak túnö küzdelmek örökké remélt gyözelme érdekében, a falu emberéért itt élé papjuk mellett Ü]-:et is itt tartanem, ahel az engem beiktate püspököm szavai szerint is, azért legalább hárem deleg van, ami Nögrádban marasztalö: a palöcek szeretete, a pálinkája, meg a sár... B6 �Akker hát a vidéki kultúra a lemendásek kultúrája? A vidéki ember megváltezett szekásai, ahegy lakik, delgezik, eszik, televiziézik, nem elvas, stb., nem magu ktöl remlettak el. Másik hivatásem területéröl vett példa és több évtízednyí tapasztalat alapján állitem, hegy aıniker egy szállodában szakemberként már észreveszed a búterzat, vagy az abresz amúgy még nem is szembe túnö, aprö hibáit, akkor az ett szelgálé személyzet romlása már sekkal kerábban elkezdödöttt A kultúra mibenléte abszelút személyfüggö, és feltétlenül társakat keres a múveléséhez, amit már csak ezért is jebb kurzusektöl, négyévente önmagáböl is kiferdulé pelitikai auráktél mentesiteni. (Jaj, de a szpenzerekt...) Ezen a vidéken, Euröpában tehát szekás, de legalább is illik valahogyan a szellemünket, a világlátásunkat müvelni, karban tartani. Például illene a vidéki ember televiziés szekásain és lehetőségein túl a vidékiek víziéjárűl, jövöképéröl is szét ejteni, amit szergalmas szecielögusek idönként tényleg megkutatnak, de velna még néhány tipikusan vidéki értelmiségi, akiket megkérdezve, bevenva ebbe a munkába, teljesebbé válhatna a kép. Lehet, hegy itt vannak, de az elözetes felkérésben felserelt kultúraközvetítö szakemberek között nem találtam a teelögusekat. Nem kellene annyira félni tölük, hiszen természetükböl adédik, hegy a negyedik lépésben tényleg transzcendens síkra terelhetik a vidéki ember kulturális esélyeit Iatelgatö szakembert, de az elsö hárem lépésben biztesan jé mediáterek, infermáterek, söt kellégák lehetnek. Az én vitlékem egyik kulturális jelensége Sziráken a „leánykori” nevén Erkel Ferenc Múvelödési Ütthen mára csak egy személytelen kötödésú, meglehetöségen sivár jelentést herdezö Klubkönyvtártá silányult, neha kullúrettlıenurık névadása, majd késöbb szellemi kisugárzása is, elséserban azen múlett, hegy a éÜ-as és 7Ü-es években, egy zenét is szeretö és lelkesen (l) tanitö házaspár e patinás nögrádi vidék kéruszenei kultıfuájának meghatárezé múveléje velt. E mérsékelt zenei kultúra karbantartása mellett, kerábban a népi színjátszás, söt a buffe, e kissé burnferdi, az együgyű cselédek önfeledt, de értö szellem és kéz által elöadhatévá összefésiílt, empatíkus játékát is fölkarelé ,,kisváresi“3 szinlflasdi sem velt nélkiilözött kulturális esemény itt, ahel többnyire zsidé' kereskedök ékszerbeltet, kalapos múhelyt, vendéglöket múködtetettek, míg az ipartestiiletnek, a strand melletti teniszpályás sörkermek, s a Bíróság melletti úri ,,kászinénak", s az evangélikus egyleteknek is megvelt a maga kultúrköre. A vidéki báje itt altél velt kerek, hegy Sziráken a XVII. század öta szintén űshenes vályegveté, de föleg zenész cigányok abszelút integ- ráns szereplöi veltak e vidéki kisváres közéletének, ünnepelnek és mindermapjainak. Az ö szempenljukbél is szörnyúséges 60-as években, a cseléd mentalitásával intézkedö tanácselnök és vb titkárek elthatatlan ügybuzgalma (pénzsövársága) következtében drámaira sikeredett cigánypregram végzetesen szétzilálta az egész falu még maradék kurázsiját, és a 80-as 90-es évek végére teljesen kihunyt a civil szervezödési hajlam, vagy közösségteremtö szándék szikrafénye, csaknem örök sötétségbe beritva falusi kultúránk etthenát. Fentes felismerésekhez vezethet ezen a téren az a jelenség is, ami az alig öt km-re fekvö Vanyarcen, a szirákihez hasenlé arányú cigány populáciö mellett figyelhetö 8? �meg. A protestáns Veres Pálné mai utödai buzgö hitú, templomba járo evangélikussággal, erös szlovák nemzetiségi hagyományokkal, jé néhány civil szervezettel (alapítvány, daloskör, polgárörség, egyesület stb.) a sokféle kulturális lehetöséget komolyan igénylö faluközösséget tartanak össze. Látványos fejlesztés, építkezés, de föleg hosszú távon tervezhetö és kivitelezhetö falufejlesztés zajlik ott, ahol ennyi civil kurázsi egy sokkal kult-uráltabb közösséget tud összetartani. szzjza vieekıaeae via-.ezren-e már szemei-eee a ıswsny. így kemeıy ıazı-sza kell sh- hoz, hogy még ebben is meglássuk a múvelésre méltét, érdemest. A 35 cigány és 12 „paraszt” gyermek tanítását fölvállalé helyi általános iskola az MTA könyvtárát saját készletével megalapito, de sok szállal Szirákhoz is kötödö grof széki Teleki Jozsef nevét vette fel, s nem ama Jézsef föhercegét, a magyarországi cigány nyelvi kultúra önzetlen mecénásának és múvelöjének nevét, pedig eme kulturális múintézményben tanulö 35 cigány kisdiák számára a föherceg életműve talán beszédeeebb, kézenfekvöbb lett volna. A Teleki leszámzazottak között még akad élö is, aki évente egyszer, a Teleki Napok- ra megtisztell intézményürıket, pedig armak idején jobban szerettem volna, s javasoltam is, hogy az iskola névadé az a szirákon született s élt-halt Rátiı ,leironno legyen, akinek életmúvét a szomszédos Béren 42 évig szolgált néhai evangélikus lelkész, id. Révész László, egy nagyszerű, díjnyertes helytörténeti dolgozatban fel is tárta. Az EU csatlakozást a május elsejei, - de már nem a szovjet mintájú kötelezõ! - or- szágos mámor lassú, természetes multával, mi itt Szirákon csak 2004. május 1-El--1 é-án ürmepeltük. Igaz, három napen át, így két héttel késöbb csatlakozván, sokkal jobb volt a sajténk is! 'v'alljuk azért is, mert ezúttal Szirák helyi kult`ú.rája iránt érzett adésságemat is törlesztendö, a már 200 évvel korábban is europai léptékben gondolkodó és cselekvö Roth jehannát állítottuk az ürmeplés közepébe, tudományos elöadásokat tartattunk templomában, söt a sziráki eurora is az Ö arcképét nyomtatluk. Azért is lett a sziráki europai egyesülési ünnep központi szereplöje ez az „isme- retlen” asszony, mert emelkedettebb egyházi körökönf* kivül szinte senki sem nıdott réla semmit, de még a Szirákon rola elnevezett utcában lakök sem. Így válhatturık részeseivé a hatalmas, megterrnékenyítö europai kulturális áramlatnak is, miközben sajtos médon vidéki kulturális kincsünket is a felszínre hoztuk. Mi sem volt hát ter- mészetesebb, mint az europai országok politikai közösségéhez frissiben csatlakozö egyik tagállam vidéki kulturális ünnepségen, itt Szirákon föszereplövé megtenni ezt az europai nöt, akíröl most csak annyi álljon itt, mint amennyi az ünnepségen felavatott, elsö hiteles* nıagyarországi túzzománc emléktáblájára ráfért: RöTH]oHaHNa 1741 -1313 Kiráiyfaiei Ráth Tarnás és Wottoy Borbála leánya, gróf Teleki jázsef méitá ititeese, nagyeonalá mecénás; az enrápai kttittira több nyelvét beszálá-irá ,,práfétanáje", IA792-ben kelt oiapitoányáeel máifii éeszázoa'on át 7000 magyar diákot ásztiinziitt Earápn egyetemeire. Eeangélikas iskolák és intézmények bákezá támogatáje, é'pittetáje Szirák eeangiikns teınpientártak, s o jang tereezte Teleki sirboitnak is, amelyben immeoi nyagszonak. Naova.aHEcsÜLÉsÜm:'. |ELÉüL, zözaoakozáseöL Mátis András polgármester Szirák Község Peigárai 2004. S3 �Ezen a háremnapes kulturális ünnepség-serezaten megkérdezte tölem egy újságirö, hegy mit akarek ezzel üzemii Eiıröpának? Ezt feleltem: Szirák pelgárrriesterekáıif elászár ls :eeglllelárlee geıidelek ezekre e lreglkirs, eiegelázá áelizedekre, emelyek :eietl lrleetelesee esel: mest Uállietirıik legjeleá ennek e közösségiiek, eırielyhez iiilridlg is lertezleek. Eblıál ez ellceleieliál ezt lriˇeárierri ez e:.:rájJel :lépek lcázásségéiiek, lregy l:eL`s:llje meg e ıriegyert, mert e lörtárieleriı sersferdftá pillerietefbeii eddig is jöl járt eele, geirdeljiriik esek Náirilerjelitiniárrfi; diL`sáség:`l::le:t riiáig lıirdelllf ııleleele ez eurápel liererigek. Nele`l::k, eerápel rriegyerelfııirk egriszságesebl: öiilıeeslllást lrfeáiielr, rilregyeii .egy :eei ruelesl lıárd beeiterri e Lerdelc Házáliee állee elreeedell elsö lieszáılelfer, e rerm'lf:':ell eleeseuy termelére eélzesre (,..e Házban lllikjlviiiállee l:eszál:ill"l :Így eáleszelt: ,,ille::e e lelzbee eellál e riegyságet iryekeri fiíllll riiárei". .. - páldáitl, lie :el is számlın ueurréiik eiegyer Nelıel-drjjeselıılcetl Ez e esellelfezás eelrijrilıerr eere riiegkésve lJeteljes:`ilt szerelem, :Hely már IÜÜÜ áee lertje láelieii e nemzetet, eietlrvllje szellemét, de leeetelesee esek :eeˇre eellietett friggye' ez, eee eddig ls ésszetertezelt. Az EU Régiök Bizettsága Nemzeti küldöttség tagjaként négy évre blztak meg többek között azzal is, hegy az EU RB hat szekeiöjáböl az Üktatás és Kultúra (EDUC) szakbizettsagban képviseljen a magyarek, de föleg Észak-lylagyarerszág kulturális érdekeit. Legutöbb éppen Geneva (GE NÜV,-f-'-H. Ü4), a 2004. évi „Euröpa Kulturális Féváresa" adett helyet annak a szeminariumnakl, ahel az ifjúság anyanyelvi és idegen nyelvi kultúrájának fejlesztési lehetöségeiröl velt szö. A múlt évi esatlakezás öta a búettságek tematikájával, pregramjaival ismerkedtünk, s tanultuk meg különös nyelvezetüket azért, hegy a jövö henaptöl mar akar a nögrádi kultıırális kérdéseket, vagy értékeket is a bizettsági pelitika részévé emeljük. Kultúrafejlesztés: kerlátek és lehetöségek ı A vidéki értelmiség és ,,vezetek" helye, megbeesülése, tisztelete a mai magyar pelitikában {lereusse 1932: „a pelitika és szeciális és kulturális közélet szervezésének eszköze“, míg az Érlelmezá Szátár ma valahegy így fegalmaz: „pelltika = a hatalem megteremtése és megtartása). I ıı ı 1 lskelai rendezvényszervezö pedagögusek kultúraközvetltö felelössége. A vidéki eivil szervezetek közösségfermálö, metiválö szerepe. A vidék lehetõségei itt kitágulna k, mert az elszemélytelenedés urbánus átka helyett, vagy után a köszönö viszenyban kulturálödö vidék embere aktivizálödik (ipartestület, daleskör, felnött színjátszás stb.). Az integráeie búvöletében az etnikai kultúra és életmód súlyes veszteségeket kénytelen elkönyvelni, mert a többségi kultúra természetes keretei és határai nem ugyanett húzednak, ahel az etne-kultúráké. A vidéki turisztikai és idegerıfergalmi-vendéglátö pregram-kínálata sekat elárul abböl, hegy mit lát a magyar vidék civilizált, vagy éppen nemád, magyaresan rusztikus kultúrarık értékeiböl a szervezé átadásra érdemesnek, vagy kifizetédének. Sejthetjük, hegy ez utóbbi dönti el, mit kezvetítsen, mert a ,,külföldi" azt keresi, amiröl már hallett harangezni (még ma is: geles, peste, de újabban: Csfeselirıe, fleelflııe, Kulesárl (1.: Brüsszel, Schumami Zircus) 39 �Ezért van rend kivül fentes szerepe azeknak a kulturális intézményeknek, s föleg vezetöiknek, akik szerte a világban, s föleg Európa féváresaiban (Lenden, Ráma, Párizs, Benn stb., s újabban Brüsszel) éppen a magyar vidék kulturális értékeit lıivatettak missziéjuk serán közvetíteni. Érdemes ebböl a szempentbél is áttekinteni, pl. Nögrád megye turisztikai kínálatának ,.Knltnrális eseniényelc" fejezetét. A külföldi magyar kultúrintézetek pregramszervezöi ilyenekböl merítenek. Fenntarthatö fejlesztés Fenntartani azt a kulturális felyamatet lehet és érdemes, aminek még van szellemi értékeket herdezö petenciája, helyi igényeket kielégitö lerrriéke, és a tájhez kötödé fejfyesztáje. Kulturális hagyemányekat örizni, fenntartani és fejleszteni azen a vidéken érdemes, ahel az ett élők mai ismeretébe integrált tudású, a közösség által elfegadett személyiségek, jebb esetben a vidéki értelmiség képviselői azt felvállalják. 2004-ben Euröpa Kulturális Föváresává válhatett Geneva, mert '92-ben sikerült teté alá hezniuk egy társadalmi közmegegyezést, amelyben a váres vállalkezái és pelitikusai közös érclekböl egyszerüen fejet hajtettak a kulturális pregramfejlesztö szakemberek által feltárt valóság és viziék elétt. Ez utébbiakböl ma is láthattunk beteljesülni néhányat. Úgy hiszem, ugyanezt remélve-várva a magyar vidéken is, már mest fejet hajthatek a kulturális felemelkedésünkért kemely felelösséget érzö szakemberek elött. IEG YZETEK l. 2 3. -i itt: ,zl lcnlhire 1' a naprakészen pallérezett emberi személyiség elsö serban szellemi-lelki létfeıuıtartásáhez nélkülöflfietetlen kultusza, tehát a lrnltáre némileg szükitett tartalmú jelentése értelmében. Eeeterben [dny. Anglia.f'Deven, 1931) többször hallettam angel könyytáres barátemat az „eerájıeri lre:n'í.In`ns "-rül beszélni, de ugyanett elvashattaın öríásplakáten is a dupla ablak elönyeirül, hegy ,,Prálrr-We le.-' Eerápıiiren már lIrivilli"' Szirák lilül -tö] mezöváres, késöbb az lüöü-as évekig járási székhely velt. A sziráki Helecaust Emlékbizettság EDU-l-ben gyűjtötte össze és delgezta fel a 44-ben elhurcelt és megölt mintegy IIÜ íényi sziráki fiidéságrel meg éle hagyemányt és emlekezetet. 5. á I F' Dr. Fabinyi Tibet, evangélikus egyháztörténész prefesszer egyik kedvenc luteránus nagyasszenya éppen a mi Reth Jehannánk, akiröl veretes mlvü elöadást tartett ÍÜÜ-=.l. május 14-én a helyi ev. templemban. A sziráki evangélikus ıfprelestánsl templemban lil-ll áta láthatö emléktáblán az 1741-ben sziiletett gráf széki Teleki Iözsefné, sz. Ráth Jehanna Iıalálezásí éve tévesen 1531, de valöjában már 1513-ban, tehát F2 évesen elhtuıyt. Gyakran visszatérö, furcsa élménye az egykeri „keleti tömb" mai uniös tagjainak, nekünk, amiker ebben a tipikusan nyugatveuröpai fermáciöban tanácselnökökkel, párttitkárekkal talál kezunk, és szemíná riumra járimk... .`Selgáterj`án, Eüüö. jeneár l ?., Belessí Bálint Megyei' Könyvtár 90 �BARÁTHI Orró A környezetvédelem magatartás és mentalitás is Beszélgetés dr. Kecskeméti Sánder kömyezetvédelmi szakértövel Megı_,iererszágen ez 1980-es ének eégétöl mélyrelietö tiirsedeliei-gezrieeigi áteleknlás inánlt eleg, s 2004-bei: ez Enrápei Llniéliez nelá esettekezıisniik, e közös nermeremrlszerliez eelá illeszkedésiink iijebl: kihieást jelentett. Ennek része e természet és társeáelein niszenyreiidszerének iijregendetáse, egy eiyen környezeipelitike nregeelásiláse, emelyben e jenntertlretö jejlöriés közpenti szerepel kep, s ez erszáges, regiemiiis és térségi politikák összefiliggö remlszerének is elketáeieméné nálik. E felismerés részese inteıjirielenyem, dr. Kecskeınéti Sánder, környezetvédelmi szekértö, szrlkeiiti pátriájiánek e szekmálien megyeiretáreken till is ismert és elismert közéleti személyisége. Az elepképzettségét tekintzie gépész-repiilöniérnöki diplernánei, milszeki tnrtemányek dektere cinnnel rendeikezö szekemlıer rnintegy lrárem éntizede emlier és környezete lrermenikns szimiıiázisánek rnegvelásitásrinel fnglelknzik. A természet szeretetét száleitöl örökölie, egy szépséges kis mátrei felnbái, Sznlıárál liezte inegánel. A környezet nértelme iránti elkötelezettsége pályájának egyik áltennisán, liieetásként tekintett szelenájánek gyekerláse serán nált élete szerees részéeé, szeneedétyéné. - Selgöterján negy lierátjekéiit, tekátpetrkiteként könyveinek el. Mi érdekeset látsz te ezen e neiiirégitlen még e „piszkes l2" serelt, többek szerint zenitjén tiltjirtett náresen? - Salgótarjánban érettségiztem, láttam ezt a várest félévszázaddal ezelött, elhanyagelt gyermekként és aztán láttam serdülni és felnótté érni is. Visszaemlékszem az "5Ü-es évekbeli váresra, amely lelakettnak tünt, elhanyageltnak, bár ez utóbbi jelzö nem a legjebb rá. Ugyanis inkább csak a jelentés ipari tevékenység - kehászat, gépipar, üvegipar - hezta magával ennek a látszatát. Persze nem velt kerszerü infrastruktúra, kiépített kemplez közmúrendszer sem, nem veltak mi- nóségi utak, füstös, ressz levegó jellemezte ezt az egyébként gyönyörü természeti adettsággal rendelkezö völgyben fekvö várest. Viszent mindig is vallettam és vallem: a kultúra, a kiművelt ember környezetét technikailag is átalakítja és magát az embert gendelkedásában is megválteztatja. Ez a váltezás kitapinthatóan és szemmel láthatóan megtörtént, ma is jelen van Salgótarjánban. Egy fiatal, alig több mint nyelcvan éves váres nem lehet túl a zenitjén - hegy a kifejezésedet és az ellenpárját használjam - legfeljebb a nadírján, ami szerintem a '9Ü-es évek közepén velt. Ezen a mélypentján - nem minden áldezatek nélkül - túljutett a váres és azóta a fejlödés jelei egyes területeken újra megmutatkeznak, még ha a gazdasági háttér ehhez nem is a legkedvezóbb. Sekkal többször kellene a váres régi arcát kiállításeken, az iskelákban bemutatni, fetók, íráses dekumentumek, filmek felhasználásával demenstrálni azt, hegy ez a váres csak az elmúlt 40 évben hennan heva fejlödött. Azt hiszem, velna mire büszkék lenni az itt lakóknak, különösen azeknak, akik ebben a felfutásban, ebben a fejlódésben és új értékteremtésben részt vettek. Hatalmas erkölcsi ereje leruıe ennek az épített környezet védelmében, értékeink megóvásában. Ezt én nagyen fentesnak tartem, jóllehet 91 �elfegult vagyek, mert én nagyen szeretem ezt a várest. lvlegtisztelö, ha lekálpatriótaként emlegetnek - egyébként meg az is vagyek. Ezért is a „piszkes 12" minösítés puszta megemlítése is felháberedassal tölt el. Ma sem értem, ezért is visszautasítem. Ez a '9ll-es évek elejének túlzó, szándékesan dehenesztáló jelzóje velt. Ez a váres nem piszkes velt, a látvány és az érzet elsöserban a kerábban még csúcsra járatett kapaeitásml delgeze, energiafaló és meglehetósen kerszerütlen terınelö ipari üzemek nagymértékü szennyezés-kibocsátásának a következményeként keletkezett. Emiatt a váres szemiyezett velt, de nem piszkes, a kettö között különbséget kell tenni. Egyébként már kerábban elyan kerszakes váltezásek történtek a levegöszennyezés visszaszerításában - a földgáz és kerszerû technelógiák bevezetésével, amiról késöbb szólni szeretnék -, hegy a légszennyezettség jelentés mértékben csökkent. Ezzel egyidöben azenban a meterizäció növelte a szennyezettség mértékét, elyannyira hegy az - az egyes közlekedési csemöpentekban - a megengedett határértéket is túllépte. Napjainkban viszent a levegöszennyezettség mértéke minden kerábbinál nagyságrenddel kisebb. Az is igaz, hegy nem elsöserban és feltétlenül az emberi beavatkezás eredményeképpen következett be, hanem azért, mert Salgótarján ipara jócskán leépült. Ma azenban a váres Ievegöje - függetlenül attól, hegy a kencentráció esetenként megnö - a legszigerúbb határértékeknek is megfelel. - A környezet:iéelelemliez eezeiá szekmei pályefntáserl ez Aeélgylirlieı: kezdáilött. -1961-ben kerültem a vállalathez és 25 évet húztam le különbözö vezetó beesztásekban. Blóször a TMK-t vezettem, majd a beruházási tevékenységet irányitettam, végül föenergetikus lettem. Ebben a beesztásemban közel tíz évig delgeztam. ltt kerültem szeres kapcselatba a környezetvédelemmel. A gyár szerteágazó, sekszínü tevékenységében a környezetkáresíló hatásek kivédése, kibecsátási preblémák megelözése és megeldása új és új kömyezetvédelmi eljárásekat igényelt. lvlunkatársaimmal sikerült elymértékben rendbe hezni a gyár szennyezéskibecsátását, hegy az messze a megszabett határérték alatt maradt. Mindegyik területen szívesen delgeztam, de legbüszkébb a beruházási tevékenységre vagyek, hiszen az irányításem alatt épült meg a I-(ehászati Üzemek egyik bíiszkesége, a kisterenyei cségyártó üzem. ltt végzett tevékenységem idöszaka alatt szereztem meg hidraulikus vezérlésból a műszaki tudemányek dektera címet. lvlegtanultam németül, aminek nagy használ vettem külföldi hivatales útjaimen, amelyeken telmácsra sem velt szükség. - Az Acélgyár melyik teeékeıiysiigfejtáje eelt e legiıegyebb szennyezés-kitieesritá, emetyet ,,rene'isfe kellett iiezni Mennyire eelt eliliırii pertnered e gyár nezetése? - A vállalatnál a hideggyártás - például hideghengerlés, dróthúzás - velt az egyik tö prefil, egyben ez velt az egyik legszennyezöhb tevékenységfajta is. Hegy a hidegalakítás tökéletes legyen, úgynevezett revementes trezsebmentes - B.Ü.l anyaget kell elóállítani, amelyet kénsavas pácelással végeztünk. Az eljárás végén ezt az 5-6 "°ˇ'l-E--es kénsavtartalmú páclevet kellett - közömbösítés után - a Tarján patakba vezetni. Még beruházói beesztásemban, az irányításemmal megindult a közömbösító üzem létesítése, ahel késöbb már minöségileg jól tudtuk semlegesíteni a pácie- vet. ltt el kell eszlalnem egy tévhitet. Ha a patakba szép fehér felyadék ment, akker mindenki tapselt, pedig az ekker velt szennyezett. Amiker mészhid ráttal közömbösítettük, akker velt sötét szinü, amiröl azt gendelták, hegy szennyezett. Ezt nem igazán tudtuk a lakesság számára érthetövé tenni. Megépítettük a kerszerü sósavas 92 �páceló üzemet, ahel a kerábbi kénsav helyett sósavat alkalmaztunk, ezzel a pácievet regenerálni tudtuk. Ki tucltuk verı.ni a leeldett vasat, a szemetet, és a regenerálás után már csak tiszta ipari víz került a patakba. Ez a beruházás gazdasági szempentból indult, s e precedensértékű beruházás után a vállalat vezetése az új fejlesztéseknél már preferálta környezetyédelmet is segítö beruházásekat. Ennek köszönhetöen - másedik lépcsóben - az ugyancsak az én irányításemmal megvalósuló kisterenyei csógyártó üzemben már teljesen szabad kezet kaptam a technelógia megvalósításában, így itt már teljes prieritást kaphatett a kömyezetvédelem. 'ltilágessá vált: nem elsöserban erveselni kell a bajekat, de meg kell elözni azekat, kerszerü környezetkímélö technelögia alkalmazásával. - Melyek neltek e tegszennyezátıli nálteletek, illette tevékenységek Selgáterjánlien? - Azek a cégek, amelyek generátergázzal fűtötték a kehóikat és kemencéiket. azek bizeny-bizeny jelentés Iégszennyezök is veltak. Így például nálunk a kevácseló gyár, és a két üveggyár is generátergázes eljárást alkalmazett. Ezek kíséröjelenségei a hatalmas salakhegyek veltak, amelyek. amig ki nem hűltek, szennyezték a levegót és környezetűket, hiszen a szél szétherd ta a perrá váló salaket, félelmet és aggedalmat keltve a lakesságban. - A generátergázt tfálteitátek ki eztán e kerszerá jöldgázzel. - Pentesan, és ez kerszakalketó váltás velt Salgótarján életében. A '60-as évek elején megvalósuló váresi gázpregram - amelynek realizálásában még TMK vezetó keremban vettem részt - fekezatesan került végrehajtásra. Az acélgyártól indult, mégpedig azért, mert saját tervezóiredája velt. ltt tervezték meg a bekötéseket, a kivitelezési pedig mi TMK.-sek végeztűk. Büszke vagyek arra, hegy a gázpregram gendelatának megszületésétöl a kivitelezésig bezárólag részese lehettem ennek a környezetvédelmi szempentból kerszakes és nagyjelentöségű beruházási pregramnak, amely nagyságrendekkel javitetta Salgótarján és környékének légszeruiyezettségi értékét. - Közlieeetee: melyek nepjieinklien e nárest még szennyezá eállelkezásei, minel káresit,iák környezeiiiket és bennünket eáreslekákeii' - Az SVT-Wamsler Rt jelentös szén-meneeid és etil-benzel emisszióval bir. Az ST Glass Öblösüveggyártó és Fergalmazó RT a nitregén ekid és per kibecsátásban ,,jeleskedik". Az ICO Rt és a BRG Rádiótechnikai Rt tetra-klór etilérmei terheli a környezetet. Végül az egyik legnagyebb szennyezöanyag kibecsátó a Salgótarjáni Üveggyapet Rt. (nitregén-ezid, ammónia, per, metilén-klerid, fermaldehid, fenel). Megjegyzem: a szennyezés-kibecsátás tömege már lényegesen kisebb, mint néhány évvel ezelött velt. Az emisszió az elöírt határértékeken belül van, és már nem veszélyezteti a környéken lakók egészségi állapetát. - Egyszer mégis csak geiideltái egy negyet és merészet: önállásitetteel rneged. - lgy történt. A kömyezetvédehni preblémákban való elmélyülés, a kehászattal kapcselatban álló cégek és a váres más vállalkezásainak vezetóivel való felyamates kentaktus és kenzultácíók serán meggyözödésemmé vált, hegy a kömyezetvédelemben egy-egy vállalkezás, egy-egy kis terület nem tud elszigetelten és önállóan érvényesülni, hatékeny kömyezetvédelmi intézkedéseket tenni. Azt gendeltam, létre kell hezni eg: elyan vállalkezást, amelyben a kömyezeti preblémák közös feltárása és szakszerű megeldása minden kerábbinál jebban elösegitené a környezeti kárek megelözését és kivédését. Így heztuk létre 1933-ban az Észak-magyarerszági Kömyezehfédelmi Egyesiilést, egri székhellyel, 15 vállalkezás - mint alapító tagek - részvételével. Az azóta 93 �eltelt idöszakban az egyesülés taglétszáma jelentösen változott - nött, majd stagnált -, de ami a lényeg, szakmailag elfogadott eredményeket produkált. Ma az egyesülés 1999 öta salgötarjáni központtal - a szakmában és a megyében, de mondhatom, az országban is ismert és elismert. - Barnrrtatrnid nagyon riioia'en az egıyesiilést, arnelynek rvilasztott elniike targyi' - Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elömozditására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapitott, jogi személyiséggel rendelkezö kooperáciös társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghalaclö tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Tevékenységét a tagok képviselöiböl állö igaz- gatötanács, illetve az elnökség irányítja. Szerteágazö tevékenységünkböl csak néhányat emlitek: természettudományi, müszaki kutatás és fejlesztés, müszaki tevékenység, tanácsadás, vizsgálat és elem- zés, oktatás és szakmai érdekképviselet, mint fötevékenység. Konkrét környezetvédelemi tevékenységiink soráböl a szennyvízelvezetés, - kezelés, telepíiléstisztasági szolgáltatás, folyékony hulladékkezelés, szilárdhulladék, köztisztasági szolgáltatás és veszélyes hulladékkezelés feladatokat emelem ki. - liizonyrira az eg1_;esı`ilés eredıırényességérı is felllnzdırltta, és annak lnizisrin ls, kezrlernényezésedre az elnnllt én végén átadásra keriiit az Eszak-rriagıyarorszrigi l-'legionrilis Hérnyezettrédelrrri Kiizpont. Milyen koncepciéoal és célokkal? - A Regionális Környezetvédelmi Központ Alapítvány átfogja és összehangolja a régio környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, lehetõséget biztosít, és segítséget nytˇijt minden hozzáfordulö, a környezetvédelem problémái iránt érdeklödönek. - A Technika Hrizn enrépai szinoonalri, eléarfri- és konferenciaterrnekkel, korszerli szérnitógépes rnnrikalrelyekkel. Enrripai rrrirráiıi lesz az alapitoriny tetrékertysége is? - Szándékom szerint igen. Technikai bázisunk, szellemi potenciálurık is biztosíték erre. Jelesül arra, hogy továbbképzéseket, szakmai konferenciákat rendezzünk, és egyben megfelelö helyet biztosítsunk az alapítványi célok között szereplö pályázati és egy problémákkal kapcsolatos segítségnyüjláshoz is. Tevékenységiínkben központi helyet kap az oktatás és ismeretterjesztés, ennek keretében elöadássorozatok, konferenciák szervezése, a szakmai közönség részére ismertterjesztö elöadások és szemináriumok tartása. Feladatunk a környezetvédelennnel kapcsolatos pályázatok elökészitése, tanácsadás a hozzánk fordulöknak. Segítséget nyújtunk a környezetvédelmi problémák megoldásához, feladatvállaláshoz. Az alapítvány biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesüljön szolgáltatásaiböl. A Központ szakmai háttere pedig az Egyesülés. - Üe épilerl a térsadairni li.-:itteret is, lriszen a minap kétöltél egylittrniikédési nreg.-:illapodést Négrrirli Média Kiadói Kfi-net. El szeretnéri ,,aa'ni” a sajtrinak tenékenységeteket? - Nem „eladni” szeretném, de közkinccsé akarom termi tevékenységünket. Ennek jegyében kötöttük az eddigi megállapodásainkat az Egererclö Erdêazcti Rt. (Eger), a Károly Robert Föiskola (Gyöngyös), a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártök Szövetsége, Salgótarján Megyei Jogú Város és Nögrácl Megye l(özgyülÉ'5E„ s most legutöbb az említett Nögrádi Média Kiadöi Kft képviselöivel. - Mi a konkrét célja a niétiirioal oalé egıyıittrrnikádésrrek? - Közös célunk az Észak-magyarországi Régié és elsösorban Nógrád megye környezeti állapotának javítása érdekében bövíteni a kömyezetvédelem- és gazdálkodás, 94 �valamint a média területén a szakmai, gyakorlati és tudományos együttműködést. Elösegíteni a környezehfédelemmel kapcsolatos tudatformálás széles körü terjesztését. Folynak az elökészületek és egyeztetések a Regionális Fejlesztési Tanáccsal és Heves Megye Önkormányzatával valö kapcsolat felvételére és az együttműködési megállapodás megkötésére. - ll/lilyerr rrapjaiitkbait Négrád rnegye környezeti állapota? Ha .rnár rárnntattál Salgátarján legnagyoiıllı kárnyezelszerriryezáire, lássnk ,,áket" inegyei szinten lsl - Balassagyarmaton a Magyar Kábelmüvek gyára a város nitrogén-díoníd és szilárd por kibocsátásának közel 60 “fa-áért, szénmonozid kibocsátásának több mint feléért felelös. öátonyterenyén a szén-mononici emissziö több mint SÜ *itt-át két cég, a Nordmetál Kft és a Iolimpen Kit adja. Ez utöbbi társaság meghatározö a település szilárd por szermyezésében is. Rétságon az egész megye kén-diozid emissziöjának 1/3-át a Nögrádi Erdökémiai Kit. Produkálja. Romlıányban a Korall Csempe Kft jelentös szén-mononid, nitrogén-onid és szilárd por kibocsátö. További jelentös szén-mononid, illetve porkibocsá tö üzem a Zalai Kerámia Rt gyáregysége és a Ráköczi MGSZ vegyi iizeme. Bercelen, Drégelypalánkon és Keszegen találhatök még jelentösebb környezetszermyezö vállalkozások. - Milyen a légszerrriyezettség rnértékei' - Összességében Nögrád megye levegötisztasága, ezen belül Salgötarján levegöje is megfelelö. Az a mindig visszatérö megjegyzéssel, hogy az ipar leépülése ezt a folyamatot mindenütt, kiváltképp a megyeszékhelyen nagyban elösegítette. Elöfordulnak persze, olsösorban a városainkban és föleg a közlekedés területén határértéken felüli kibocsátások. Gondolok itt elsõsorban a közlekedési lámpák]-:al védett ıjitkeresztezödésekre, csomöpontokra, ahol viszont a légszennyezés mértékét jobb közlekedésszervezéssel lehetne csökkenteni. Tennészetesen lenne tenni`valönl< az erdök úgynevezett karbantartása, a fakitermelés utánpötlásának biztosítása, bövitése érdekében. Ez a tevékenységünk még nem olyan mértékü, mint amilyen szükséges lenne, vagy amilyen lehetne. Ha a megyénket és székhelyvárosát felelös emberek irányítják, gondos emberek lakják jö lesz élni itt. És az tınokáinknak ügyszintén... Hogy számadatokkal ne terheljük az olvasot, kollégáimmal az alábbi - minöségi jelzökkel operálö - kimutatást készíttettem, amelyben Nögrád a Heves megyével történõ összevetésben is megállja a helyét. Lészenn ezcttsé értékelése az szak-rna arorszıiii-?.éiálmn 'ri.-. l N nes U11 .":.Íl ala-:sa armat Kıválö(l ö 2 o 2] z on teren e Kıválö 1 ö (2 Kıválö sztö Kıválö 1 Kıválö 1 öl! EE “ii _ l-'. l"J-a ı-Iı-._ öta ı1 an on 1 os a ravıdékı Höerömu Bükkszentkereszt azıncbarcıkzı ıskolc z Ü-. Tıszau város Kıválötl Kıválö 1) Kıvalö [I ö (2 ö (2) Kıválö 1 Kiválö 1 ö 2 Kıválö tl Krválö ll] Kıválölll Kıválö 1 Kıválö [H Kiválö {l ö 2} á 2 ö 2. Kıválö 1 ö (2) Iö (2) ö 2 ö 2 Forrás: Országos Légszernıyeeettsági áááráliáiázat 95 �- Valélrarı rnegnyngtatá városaink levegétisztasága. lsinereteini szerint azonban alíglia arlliaté ilyen niinésités terrnészetes vizeinkrél. - Az ntöbbi pár évtizedben mindkét folyönk vize a gonclatlanság, az ipari szermyezés, a nem megfelelö víztísztitás miatt szennyezettebbé vált. Az Ipoly folyö vize esetenként ellenörizhetetlen, indokolatlan szennyezödéssel terhelt. Az Uniös elöírások Szlovákia részéröl is kötelezö betartása jö irányba változtathatja az Ipoly vízminöségét is. A Zagyva vizgyüjtö területére települt ipari üzemek sem megfelelöen gondoskodtak a folyöba kerülö ipari vizek tisztitásárol. A romlás egyértelmúen a korszerütlen ipari technolögiáknak volt a következménye. A folyö vizmi- nösége korántsem olyan mint egykor, amikor még halban is gazdag volt, s partjait horgászhelyek szegélyezték. Ma már azonban szerencsére ott tartunk, hogy sikerült megállítani a romlást, de hosszú idö szükséges még ahhoz, hogy ezt a folyamatot megforditsuk. Mindezt a beömlö vizek állandö ellenörzésével, a szennyvizek tisztításával lehet elérni. Merem remélni, a természet lassú öru`eagálásán, öntisztításán keresztül helyre fog állni a korábbi vízminöség. - Fontos teriilete a telepiiléskiiriryezeti infiastrrrkiiiráirak az ivávíz és szernr_yvi'zcsatorna-lrálázat. Ezek egyrnáslioz valé viszonyítása az án. kiiznniollá. He tnflnárl ezt nnrtatni régiárikbarit - Igen, hiszen erre vonatkozöan a KSH-nak is vannak adatai: Kázrníiollá lıelı zete a ré iétlan MF'-WE Üüflsi orsod-A-Z eves rad z svaz ıös átla 1 Forrás: KSH :s_v- II '_ lvévíz lıálázatra csatlakozott lakások aránya Szennyvízcsatorna tnilázatra kapcsolt Szeri nyvizcsatorna lfáiázatra kapcsolt lakások arán a lakások száma 2 Cilll 92 2? 36,9 3? B 'lllı'ilı. 'F1 49,3-6 1495'93 55-S95 39933 Összes Eiwfimi Szíggüyvif Ü láázırrriollá mJ 26526 1 19 ~=lé.'?B 9 32 42 38 A fenti táblázat adataiból kitünik, hogy az Észak-magyarországi régióban sem érte még utol a szennyvízcsatorna hálözat kiépítettsége az ivövízhálozat kiépítettségének szintjét. A három régiöba tartozö megye közül Nögrád megye közmúollöja a legnyitoltabb, megyénkben legalacsonyabb a szennyvízhálözatra kapcsolt lakások aránya. - Folyarnatttan van a 200?-2ÜI3 kázátti idöszakra szálá országos szintfi - Enropai Unr- ás tervtrez csatlakozó kárrryezetvádelrrii tervezés. - A Kormány 1076/ZÜÜ4. (`v'lI...'12.} sz. határozatával elindította az említett idöszakra vonatkozö tervezési folyamatot. A tervezés valöban régiönként, S témakörben, úgynevezett tervnyalábokban történik. Ennek környezetvédelmi része az ,,Élhetö környezet" címet viseli. Eddigi munkánk elismerését is jelenti, hogy mi kaptuk meg az Észak-magyarországi régio „Élheté környezet" tervfejezetének elkészítését, mtuıkatársairrıanal már javában dolgozurık is rajta. A tervnyaláb a kömyezet- és természetvédelmet számos aspeknısbél közelíti meg, így figyelemmel van többek között az agrár-és egészséges-környezetvédelem, valamint a kömyezetipar kérdéseire is. Ebbõl is kitűnik, amit én mindig is hangsúlyoztam, és sokadszor is el kell 96 �mondanom: nem szabad a környezetvédelmet önmagában kezelni, mert minden mindennel összefügg. Összefiigg a kultúrával, összefügg a müveltséggel. A kör- nyezetvédelem egyfajta magatartás és mentalitás is. - Érielnieznérl az „éllielé körriyirzeti' fogalmát és kilıontanáa' tartalmát? - Az ,,élhetö környezet" megteremtése a legközvetlenebbül kapcsolödik az életminöség javításához. Tartalmazza, magában foglalja a térségi és települési környezetvédelem, így a levegötisztaság-védelem, a vizminöség-védelem és a vízgaz- dálkodás, a vízrendezés, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem, a települési zöldfeliiletek védelme, az épített környezet védelmének szakterületeit. A biodiverzitás - a biolögiai sokféleség - védelme, a természet és tájvédelem, az élettelen természeti értékek megörzése, a vidéki környezetminöség javítása, a terület és földhasználat fejlesztése is mind-mind az ,,élhetö környezet” feltételeinek megteremtését szolgálja. Egyébként a tervnyaláb 7 „címzett” lejezetrészt tartalmaz. Ezt nem tudom itt részlelezni, de szívesen beszélek arröl, hogy mit jelent az én felfogásomban - csak többek között persze - ,,élhetö környezet". Azt jelenti, hogy például az épített környezetet is védjük. Hogy a ,,vissza-visszahúzödö" játszötereket újböl töltsük meg élettel, hogy mondjuk a Üolinkál újra tegyük Salgötarján laköinak kedvenc idötöltési helyévé. De az „élhetö környezet" jelenti azt is, hogy megfelelö kultúrát, megfelelö müveltséget adjunk gyermekeinknek. Tovább megyek: jelenti azt is, hogy munkahelyekre van szükség, és sok minden mást is jelent még. Ennek érdekében dolgozunk munkatársaimmal közösen, mondhatnám elkötelezetten. - A helyi prolilénniktál az egész Földiinket érintájelé llalarlva vessíink egy pillantást a Földfinket jenyegelö környezeti veszélyekre. Melyil.' ezek közíil szerinted a lirgtlésztitrlieseltlt, és ntiiyennek itélerl a lekiizrlésére kibontakozá nemzetközi összefogás liatékonysiigát? - A globális környezeti problémák közé sorolják többnyire például a savas esöket, az esöerdök kíméletlen pusztitását és az úgynevezett üvegházhatást. Mind nagyon súlyos és vészterhes, én itt csak a harmadikröl szölnék. Az utöbbi évtizedekben az üvegházhatású gázok koncentráciöjának fokozatos növekedése a felgyorsította globális felmelegedés folyamatát. Ez azt is jelentheti, hogyha az iivegházhatású gázok (ezek közül a CG; - a szén-dionid a legmeghatározöbbll kibocsátását a jövöben sem tudjuk korlátozni, a sarki jég jelentös része elolvad, a tengerszint megemelkedik, a Föld éghajlata és hőmérséklete is nem kívánt mödon megváltozik. Az átlaghömérséklet növekedésével megnö a Föld felszíni párolgása és a levegö csapadéktartalma, ami megint csak jelentösen befolyásolja az idöjárási viszonyokat. Ez erösebb széljárást és szélsöségesebb csapadékeloszlást eredményez. A felmelegedés a termöterületek eltolödását eredményezheti. Egyes növény- és állatfajok eredeti élöhely-feltételei megváltoznak, ami a fajok fennmaradását kockáztatja. Talán ez a néhány példa is elég a veszély kapitális voltának érzékeltetésre. Klímakutatök legújabb elörejelzései szerint csak 2015-ig van ideje az emberiségnek arra, hogy megállítsa a globális felmelegedést. Ha a jelenlegi tendencia nem változna, akkor 2050-re több mint 1 milliö állat- és növényfaj pusztı.ılna ki a Földön, ami beláthatatlan következményekkel járna az egész emberiségre. A 70-es évektöl kezdték felismerni a globális veszélyeket és kezdödött meg egy széleskörü mozgalom (a „Zöldek” részéröl az USA-ban és egyes nyugat-euröpai országokban) a nemzetközi összefogás kezdeményezésére. Egyszerüen abböl a tényböl indultak ki, hogy a globális környezeti veszélyeket, de a környezetszennyezés terjedését sem lehet országhatárok közé szorítani, közigazgatási határokkal korlátozni. 9? �Egyre másra születtek a nemzetközi megállapodások, köttetnek azöta is a multilaterális egyezmények. Ezeket felsorolni itt lehetetlen, csak példaként említek néhányat a legjelentöseb- bek köziil. Az úgynevezett Riöi Nyilatkozat az 1992-ben a brazíliai nagyvárosban rendezett Környezet és fejlödés ENSZ Konferencián. Feladatok a 21. századra (AGENDA): környezetvédelem, valamint a társadalmi-gazdasági problémák sokoldalú összefoglalása, nyilatkozat a közös alapelvekröl. A Kiotöi jegyzökönyv {199?) volt a legmarkánsabb, amelyben 33 iparosodott, illetve átalakulö gazdaságú ország vállalta a jegyzökönyvben rögzített üvegházhatású gázok kibocsátásának meghatározott mértékű csökkentését a 2003-21112 közötti idöszakban. Magyaroszág például 6 “fa-os korlátozást vállalt, az akkori EU tagállamok egyíitles vállalása 8 “fa-os volt. jellemzõ, hogy az egyezményt éppen a két legnagyobb légszennyezést kibocsátö ország: Oroszország és az USA nem írta alá. Egyébként pedig kötteltek további egyezmények például a biodiverzitás védelméröl, a környezetkímélö technikák bevezetéséröl és számos más környezetvédelmi intézkedésröl. Az összefogás megtörtént, a megállapodások megköltettek, csak épen a végrehajtás nem elég hatékony, söt egyáltalán az egyezmények betartása is sok kivánnivalöt hagy maga után. Ettöl is sokkal nagyobb gondnak látom, hogy napjainkban is a pillanatnyi gazdasági érdekek elöbbre valöak, mint a környezet érdekei és védelme. - Beszélgetésfink végejirlé kérlek, beszélj még a köntyezett.réd'elerrr szerepéröl, jelentéségéröl. - Szoktam mondani, a környezetvédelem olyan, nıint a futball, tízmilliö ember ért hozzá, mégis csak ott vagyunk, ahol... Mondok egy ezt alátámaszté példát is. Magya rorszá gon több mint tízezer vállalkozás van, amelynek a nevében szerepel a környezetvédelem. Ugyancsak sok ezres nagyságrendü azon civilszervezödések száma, amelyeknek a cégnevében is ott van a környezetvédelem kifejezés valamilyen alakja. El lehet képzelni, ha ezen szervezetek valöban hatékony környezetvédelmi tevékenységet folytatnának, nem itt tartanánk. De: ez csak a látszat, a piaci érdekeltség jelenik meg a ,,tömeges környezetvédelemben" is, mint ahogy könnyebben meg lehet jelenni a piacon egy termékkel, ha hozzáteszik - környezetbarát. Az is lehet, hogy örunagában a termék valöban környezetbarát, csak éppen nem rendeltetésszerüen használják, helytelenül tárolják, nem megfelelöen hasznosítják. Ezen a magatartáson és szemléleten is szeretnénk változtatni kollégáirrunal. Szeretnénk ezt a fajta mentalitást, rossz beidegzödést is kellö ráhatással megváltoztatni munkánk során. Mindenkinek tudnia kell, hogy környezetímket: ezt a várost, ezt a megyét, ezt az országot az tmokáinktöl kaptuk, azzal, hogy majd vigyázztuık rá, hogy építsük, és úgy adjuk tovább, hogy ök is boldogan élhessenek benne. Ennek érdekében hoztuk létre az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központot is. Többek között egy olyan adatbázis létrehozását terveztük többé-kevésbé már össze is állítottuk -, aminek alapján bárhol, bármikor itt a régiönkban - és ez vonatkozik Borsod, Heves és Nögrád megyére is - meg tudjuk állapitani és mondani a beavatkozás szükségességét és mértékét. Központunkban több civil szervezetnek is helyet adunk, munkaterveík megvalösításába bekapcsolodunk, nem csak szakmai, de anyagi támogatást is biztosítunk ahhoz, hogy ez megvalésuljon. Ez a központ kifejezett szakmai jellegû, de civil szervezeteken keresztül foglalkozunk élö vizeink minöségével, a megye környezetvédelmi szennyezödéseinek összefogásával, szeretnénk olyan hatékony tevékenységet prodttkálfli, ami 93 �valöban a már többször emlitett unekálnktöl megkapett világet biiszkén adhassuk vissza nekik. Ezért is figyelemmel leszünk munkatársaink tudati fejlödésére is: megvalösul a gyöngyösi Kárely Röbert Föiskelával szeptemberben egy felsöektatási tagezat, és a pregramunkban szerepel a felnöttképzés, tevábbképzés, átképzés terve is. - Kiurlc, mit kellene teiiiii a lförityezettiridelriii lialékeiryságáiielr növelése iñrdekélirrii? Lfiisz es.-:ilyt az eialırrrlc atriıtelilrisriimlr megaálieztrıtrisrira? - Én alapvetöen eptimista embernek tartem magam. Hiszek abban, hegy az emberek gendelkedása - és a környezetvédelem jelentös mértékben mentalitás, tudati átlapet is - je irányba válteztathatö. Ehhez mindenkinek hezzá kell tennie a magáét, minden szervezetnek és mindenkinek a maga helyén a saját feladatát kell maradéktalanul ellátnia. Az államnak, az önkermányzatnak, a szakmának, a eivil szervezeteknek. És be kell tartani és tartatni a környezettel és annak védelmével kap-eselates törvényeket, jegszabályekat, írett és iratlan nermákat. Sajnes nem kerülnek végrehajtásra még a törvények sem. Ennek egyik eka, hegy a gazdasági érdek és a möködö töke hatalma rátelepedett a társaclalemra, az emberre. Ez esetenként azzal a következménnyel jár, hegy erdöket vágnak ki, mert szükség van a fára, zöldteriileteket vennak el a természettöl, parkekat, spertpályákat szılintetnek meg. Csak a rendszerváltás eta az erszágban mintegy 300 futballpályát számeltak lel, ezek helyén nem ligetek, játszöterek létesiiltek, hanem lakriparkek, kereskedelmi közpentek, plázák. Salgötarján az atlétika egyik vidéki fellegvára velt, ma nines atlétikai pályánk. Felszámelták a sikiiveggyár futball pályáját, használhatatlan az erszág egyik legszebb környezetében fekvö Kehász-stadien. Ezek visszaferdithatatlan felyamatek, valahel ezt számen is kellene kérni... A jegszabályek semmibevétele is napi gyakerlattá vált. Például léteznek a hı.ılladékgazdálkedással kapeselates törvények, jegszabályek. Hegy milyen lerakökat kell építeni, hegy a hulladékel: csak lerakön lehet elhelyezni, hegy a hulladéket nem az uteára kell kirakni, hegy a szennyvizet nem a termöterületre kell kiönteni, hegy a levegöszennyezés büntetendö és így tevább. És mi történik? Tessék csak végig gendelni, minden tavasszal a kertes házaknál tömegesen égetik a nyesedékeket, a faleveleket, a hulladékekat. Ez egy bevett szekás, ressz beidegzödés, pedig, ugye senkinek nem kell magyarázni, mit jelent ez. És még azek is esinálják, akik egyébként hanges szöval pretestálnak, a glebális felmelegedés ellen, az egészségtelen környezet ellen. Ez is egy magatartás. A közterület fenntartás egyik fö feladata a parkelö autök megfelelö parkelási helyre valö terelése. Ez rendben is van. Ne, de ugyanezen az emberek miért nem veszik észre és miért nem teszik szövá, hegy a parkelöba beállö autös ne söpöıje ki a szemetet az autöböl? Miért nem figyelmezteti a szemetelöket? Azért, mert van egy elyan felfegás, hegy az nem az én feladatem. Az uteánkban lehetöség van kiskertek létesitésére, nem közvetlenül a ház elött, hanem a ház és a közút között Hallettam a meegyzést miért feglalkezzunk mi ezzel, ez közterület, ez a váres feladata. Ez is magatartás, ez is egy szemlélet. Tevább megyek: még nem hallettam arröl, hegy rendőr megbüntetett velna még valakit azért, mert piszkes velt a keesija, belülröl. Vagy ha látta, hegy a palaeket, a papírt, a esikket kidebált az ablaken. Pedig, ügy érzem, hegy mindenkinek a maga területe mellett ez is ,,beleférne". A jöérzés ezt diktálnám. Ha csak ezt esinálnánk, nem kellene ,,szemeteskemmandet” Iétrehezni. Hel vannak a közterület-felügyelök, het 99 �vannak az erdészek, hel vannak a vadászek, het vannak a közrend-biztenságiak? lis hcıl van az emberek jö ízlése? Ha ebben nem történik váltezás, akker bizeny a büdzsé az mindig üres lesz, nem lesz annyi pénz, hegy a magatartásböl eredö preblémákat megeldhassuk. - ryleırlijıik a l<öru_ıfezrltiiilfiflltrii ri _f(;rizdng erszrigelf és railarrrlr plissziéjit. 'iii pvrlig arra iıjiellıilsz - im jöl nrszem ki e szetlriirfliál -, lregt; ez nem csak pénz lrérdésr. - I`*entesan. Lépten-nyemen hallhatö, hegy nincs pénz rá, kevés a pénz. Számításaim szerint a környezeti preblémák öt] iii-a tudati, magatartásbeli ekekra vezethetö vissza. Hegyan lehet ezen válteztatni? hleveléssel, a tudat fermálásával. Amit már kerán el kell kezdeni. Óvedákbarı, iskelákban, munkahelyeken, és etthen a sztilöi házban, a családban. Hiába tanulja a gyerek, hegy ne szemetelj, ha etthen egészen mást lát. Vagyis magyarra ferditva az egészet: ha nem történik meg egy tudati összetartás, egy szemléletváltás, akker a technika rehames terjedésével, ami nem is környezetbarát igazáböl, a remlás megállithatatlan, visszaferdithatatlan lesz. ıfiı' .ı|' B iıfil.."l ı. Š :Íiis 'Í-ı. E' Il.-1. - 1.-ll-ZF .'ı- .-I Butak András: Növekvö építmény VI. IÜÜ �K. PEÁK ILDIKÓ XII. Országos Rajzbiennálé (2004. nevember 20-2005. február 5.) ismét rajzkiállítás Salgötarjánban, a Nögrádi Történeti lvlűzeumban! Újra meggyőzödhetűnk a hazai kertárs egyedi grafika virtuöz váltezatesságáröl, ismét találkezhatunk a kiállitö művészek között már ismert ,, nagy nevekkel" s örömmel tapasztalhatjuk, hegy még a megelözö, XI. Ürszáges Rajzbiennáléhez képest is több fiatal, tehetséges, friss szemléletű alketö jelentkezett e rendezvényre grafikai alketással. 2ÜÜ-l-2Üt]5-ben közel száz grafikusművész több, mint másfél száz alketását láthatjuk. A rendkívül szigerú zsűri munkája eredményeként ez az anyag talán számszerüleg kevesebb, mint a kerábbi biennáléken bemutatett alketásek mennyisége, ugyanakker a bírálök által bemutatásra javaselt grafikák valöban a hazai kertárs rajzmüvészet legjavát képviselik. Közös venása a kiállített műveknek - a kimagaslö technikai és művészi színvenal s a kidelgezás sekfélesége, váltezatessága mellett - a ,,befejezettség". Valamennyi, a Rajzbiennáléra bekerült mű önállö, kenkrét egész, szinte nem is találkezunk vázlates rajzessäggflll edavetettnek tűnö grafikákkal. Ezzel szemben számes mű rendkívül mívesen kidelgezett, vagy összefegett, feltszerü hatásával a festményhez közelít. A másik, tetten érhetö közös jellemzöje a XII. Ürszáges Rajzbiennálén bemuta- tett alketáseknak, hegy szinte teljesen eltűnt a klasszikus értelemben vett ,,szép rajz". Az a rajz, amely naturálisabb fermában felismerhetö alakzatekat, fermákat ábrázel, a venalak szemet gyönyörködtetö játékának, finemságának segítségével. Talán - a már évek öta Salgötarjánban rendszeresen kiállítö - Maracskö Gabriella és lvluzsnay Ákes grafikát örzik a rajz hagyemányes, a szö jö értelmében vett kenvencienális értékeit. Műveiken a figurák tulajdenképpen realisztikusnak tekinthetök, a témát e művészek a venalak rendkívül finem játékának segítségével bentják ki. Mendhatnánk talán - ezek alapján -, hegy a rajz hagyemányes értékei elvesztek. Felvetödik a kérdés, kapunk-e helyette valami mást, újat? Tuciemásul kell vennünk - tárlatlátegatöknak és szakembereknek egyaránt -, hegy a ma technicizált világát már nem lehet a grafika megszekett eszközeivel megjeleníteni. A rajznak napjainkban egy digitalizált ,,szép űj világga|", harsegö reklámekkal kell versenyre kelnie. Tűnöclhetünk azen, hegy je-e ez, vagy ressz, a tényen már nem tudunk váltezta tni. Hegy az alketök megörökíthessék a mát, üj eszközökhöz kell ferdulniuk s ezt bátran, kisérletezö kedvvel meg is teszik. A képzőművészet műfajai közül kiilönösen érvényes ez az egyedi rajzra, mely rögtönzésszerű veltánál, viszenylages technikai egyszerüségénél fegva a legkönnyebben, leggyersabban tud reagálni a váltezásekra. Fentes és lényeges ebben a ferdulatban az, hegy a grafikus hegyan tudja kezelni ezeket az űj eszközöket, tuclja-e a művészi szintjére emelni a hagyemányes rajztöl idegen technikákat - a kátrányt, a vakelatet, a ragasztást, meg tudja-e örizni a rajz öntörvényű spentaneitását, egyediségét. S végezetül, tud-e mindebböl 101 �,,müvészetet csinálni", elyant, amely már nem elsöserban a szemet gyönyörködteti, hanem elgendelkeztat. Annyi bizenyes, hegy a XII. Országes Rajzbiennálén bemutatett alketásek müvészi erövel, magas színvenalen képviselik a kertárs hazai grafika - a fentieken alapuló - legűjabb írányzataít. Összevetve Közép-Euröpa Iegrangesabb hasenlö jellegű renclezvényével, a Plzeni Nemzetközi Grafikai Hiennáléval - ahel Euréıpán kívüli alketök is bemutatkeznak - a Rajzbíennálénak s vele a kertárs magyar rajznak nincs szégyellnivalöja. F -1 _.. *I `f_.*='l *-Í-*if -ıI;')_|ıI"':if .F-Jrı' r ' 'li -ılıı ._ 1--ı_ rr_ 'l-:'til'I ııııillbl: 'E- `i_~'~ˇ. Í "l.ı l' 1IıılılI"" l llıŰ-.ı._ J- -. I . .ı.| ı ...Il - - -` '\,,-~ -.E-:-='-' L ÉV H.-.„` 1 ` ı ..,ü|_ rı . ._ - _ _. -'*_-. T _ .,` --- _ ` Gelencsér jánes: Helóta, 2ÜÜ4. lÜ2 fal'-ı l I"'Iı .| �Kovács TIBOR Egy különleges ,,há1`mas-könyvre Jil!! A sziintelen gazdagedö Bettes lstván élennüböl egy különleges könyvet szembatban akker, amiker elkezdödött emelnék ki, amelyik igazáböl nem is Bettes - alketás, hanem „csak” Elettes - a Iözsef Attila Emlékév. Ugyanis az emlékév budapesti nyitö eseményeker válegatás, amit a Iézsrf Atilla Eiiilékétt elején, a költö születésnapi centenáriuma örvén űjra elö lehet venni. Bettes lstván egy kötetbe válegatta Jözsef Attila szubjektíve kiválasztett a rimaszembati Váresi Galériában még verseinek egy-egy serát, versszakát és a szövegek mellé Dűder lstván, az 198? öta a dereski temetöben pihenö festö- művész rajzait rakta, amelyeket a festö a lekéri elmegyögyintézetben készített. Dtidert ,,jöakaröi" 1934-ben fél évre záratták elmegyögyintézetbe -írja Beites a válegatás végén - s ahel az intézménybeli serstá rsak pertréin keresztül Jözsef Attila világának büvkörében próbálta meg a szellemi szegénység megrenclítö állapetát megfegni. A rajzekat nézegetve Bettes lstván ,,megkísérelte, hegyan szölalna meg Dűder Iözsef Attila hangján". Ez a „hangzás”, szöveg és rajzek, vagyis kötet 2űÜ3-ban jelent meg a Lilium Aturtufn-nál Gyriiiiiiiitlii'gı_,ırii címen. Bettes Üüder pertréit ügy „helyezte” a jözsef Attila életműre, hegy a rajzek megtalálták elképzelése szerint azekat a szövegeket a művekböl, amelyek a lét elyan helyzeteit, mféráit, hangzásait láttatják meg a két életrnűben, amelyek összecsengenek, ugyanazt a létharcmödezatekat szölaltatják meg, ugyanarröl szölnak, még ha más „nyelven” is. Hüsz év telt el 1984 öta, s a rimaszembati Váresi Galéria mintegy a lekéri félévre emlékezve kiállítást szervezett a festö képeiből. Szellemi eröterek találkeztak Rima- mindig láthatö velt a Gömör ellegáría címet viselö Düder kiállítás. A Gyriiririiitlirgyeitben megjelent rajzekat is beleképzelhettíik a kiállítás anyagába. A szellemi eröterek találkezása a Gyéniéirilieigyeitben (is) fökuszált: a gömöri festö és a ferencváresi költö életrnüpárlatában. Még akker is, ha mi, gömöriek sem figyeltíink fel igazán Bettes kötetére. Ez a másik ek, hegy Bettes lstván válegatását üjra lepereljuk, átlapezzuk, s megálljunk a ,,gyémánthegyen” - gendelatban számelga tva a ,,kavicsekat zsebünkben" s kibentva az angyalek „vánkesekba tömött fehér szá rnyait. . .". Mik is a kavicsek? S kik vagy mik az angyalek? Az életművekben a válasz. Lehetetlen viszent nem megemlíteni a „mitikus allegöriák"-at, ha már a kiállítás címe is tartalmazza azt, és visszamehetnénk akár Tempa Mihály ,,allegerikı.ıs gölyájáhez"', vagy Rainer Maria Rilke ,,látemáses allegöriáihez" az értelmezés labirintusvilágába, hegy megpröbáljuk kibegezni ezen fegalmak szavak művészi üzenetét, de ez mest nem feladatunk. Csak Werner Günthertöl „Iepurık el” egy metaferikus ínterpretáciöt, s ezzel ügy gendelem, megelégedhetünk ezen írás szintjén: ,,...az Angyal ...az a világes vetítövászen, amelyre a legláthatöbb kentrasztban tükröztetjük rá az emberi életet és emberi serset.. 1Ü3 �lsmemünk kell Düder lstván és jözsef szánalmáért. A Megy-'erek-bál idéz vers- Attila életművét, azen tül is, hegy a költöi talán még mindig „preletárköltöként" tanítjuk és (legfeljebb) idézni tudjuk a részletet Bettes a tizenegyedik rajz mellé „legnagyobb” versserait. Persze, ha ügy vesszük ez is valami. Düder képeit pedig manapság nem ely gyakran látjuk a lítötenrnekben. A rimaszembati müzeurnban l99Ü decemberében létesített Ecce Hama cimet viselö valamikori állandó Düder-kiállítást megszüntette a mtheiun következö igazgatöja. Szegényebb ezzel a váres, meg mindenki. Farkas '-Jerenil-ta írta Düder halálának ötéves évferdulcijára készített kis kötetben: „Befejezödött egy űjabb életpálya s végérvényesen kiegészült a triász Szabö Bamkai - Üüder. Egyként valletták, hitték és tették, hegy egyetemes, igm müvészetet lehet teremteni a previneián is, Nögrádban, a Medvesalján és Gömörben. A lezánılt életpályák igazolják hitvallásukat. lvlüvészetük az egyetemes magyar kultüra részévé vált. Sajnes a jelenlegi magyar kultürpelitika alig vesz tudomást erröl." (Ahegy ma sem.) Az Emlékév alkalem egy űjabb ütra, fel a ,,gyémánthegyre". Bettes lstván lözsef Attila 39 verséböl kiválasztett szöveggel és a 49 pertrérajz válegatásával „tett egy türát” ama bizenyes ,,gyémánthegyre", s mi vele tartunk. Szöveg és rajz összhatására figyelünk. A kötet elsö két szövegrészlete - a gyérnánthegyi bevezetö után - a Megyemkböl van. A megszelítás és felszólítás az elmúlás köszöntését követeli. Igazi „lírai vészjel" a legény az ásöval metívum kiválasztása. A szöveg rajzpá rja közönyös bölesességgel - egykedvüen szemlélödö arc, magas hemlekkal - akárha entellektüel vonásokkal néz a világba. A második rajz mintha „régi dicsöséget idézni" nézeget tágranyílt szemekkel, kíváncsi várakezással. Reménykedik az Uristen 104 is, akár a legelsö arcet látnánk más pezíci- öban, megvilágításban Az ötödik ,,serstársnak” nem látjuk az arcát, az asztalra könyökölve ,,bökel" - a Téredék-ből van a szövegpáıja. Asztal mellett ül a tizenhatodik is. Őt a szöveg jellemzi: ,,...száraz töfenék az arc, de ember." (Taıiiilıiiáiıyjizfl. A tizenharmadik és a huszenharmadik ismét a Tfireelélcböl „szülal meg” Iözsef Attila hangján A hatodik „látneki” pertrérajz mellé a Gyöiıyánit liitirtm-böl idéz a „válogatö“. Düder életművében központi motívum a l(rEztus-élmény. Ezt kiemeli a rimaszembati galéria kép-összekempenálása is. A Krisztus-metívmn Jözsef Attilánál a kiválasztett versrészletek közül a Nem emel föl négyseresaiban (is) feilelhetö a hetedik és nyelcadik pertré mellett A hetedik rajz edafigyelö, érdeklödö tekintet, a nyelcadik rnaga a sátán pillantása karikás szemekkel, eszelös tekintettel A vers mind az öt ströfája - Bettes az elsöt és utelsöt választetta ki a rajzek mellé megszölítás, közvetlenül Istenhez szölás. Az elhagyott gyermek felkiáltása: ,,Fegarij fiaditak. „is a Krisztus - én iredalmiasítása talán. A ,,kegyetlen time” jelzös szerkezetének ellentétes hangulata feszültséget éleszt. ,,lf'fzsgále' meg az íigyemei" idöhatárezdi metlékmendata, a vers záröakkerdja - mielött megaıii fitláldeznrial" is a krisztusi önfeláldezásra utal. Az ide tijrrt smretet jött versrészlete mellett „jöságes anycika" könyököl, kinek szemei démeniak, de az El imiea két kétseresának rajzpárja is a basáskede under és gyűlölet képmása - sötét kari kás szemekkel. A Tél a tizenötödik részletet adja. A szöveg „interpretálöja" egy sapkás, dinamikus képmás. A Parasztarıyákıı versrészletei mellé hárem nöi pertré került egymás mellé. �Az Ajt.-:it iryitelr visszatér az anya halálának élményéhez, l9l9 decemberében - ekker már nincs történelmi Magyarerszág - jözsef Attila szabadszállási rekenaihez utazett élelemért családjuknak. lvtire hazaért Budapestre, a ferencvárosi etthenukba, az anyját már el is temették. Attila balatenszárszöi utelsö napjai valamelyikén „szemrehányásekat tett magának", hegy miért nem maradtak a Ferencvárosban. Mi hiányzott neki? Az Eliigíában - a versböl nem választett részletet Bettes - ett a kérdésszerü válasz: ,,Tudod-e milyen öntudat kepár öröme hüz - venz, hegy e táj nem enged, és nüféle gazdag szenvedés taszít ide?" Az Ajtát iiyitekböl vett négyseres mellett lehunyt szemű, lehajteti fejű férfi a rajzen. A Kflráaal jöttél - az utelsö versek egyike - ekítö, tanitö négysera mellett egy állig begembelt kemely teldntetű, legy-eıeeeız eegeeee eeeei ızeıeıeeiz. íieıjek meg, hegy egy tanár pöza rejlik-e ebben a rajzban, vagy nagyon eröltetett a belelátás? A vers önmagát, mint seha igazán felnötté nem vált valakit szölít meg, a gyermekkor kép- és szökincséböl építkezik a vers. A hliiics becsriiiat cimü költemény is Jözsef Attila utelsö hönapjaiban írödett. A vers dialögus, de mintha csak az egyik fél beszélne, a másik felet csak belehalljuk a szövegbe. A vers elején kemény hangsülyt kap a tételmendat: „Légy, ami lennél: férfi." I-la megpröbáljuk értelırıezni: az legyél, ami nem vagy, s azzá akkor lennél, ha körülötted levö világ megengedné: önrn.agát megvalösítö, személyiségét megalketö férfi. A személyiség elvesztését bűnként éli meg. A harmincaclik és a harrnincötödik portrék mellett találunk e versböl idézetet. Bettes válegatásában a harminchetedik és az utelsö szöveg-rajz páresának versrészlete az fine, lelt iiiegleltitiii lmzrimrit... kezdetű költeményböl valö, ami valöszinűleg Jözsef Attilának is utelsö verse. Összegzö költemény, bücsüzás alaphanggal. ,,E föld befegad, mint a persely" - a világ helyett. A világ rendjében nincs helye az „üj világ"-röl ábrándezö költönek, s a ,,belendnak". A felesle- gesség érzetének megvilágesedrisa. lvleghiüsult minden „pröbatétel" - „belenclet játszettak" vele, sekat „vétettek ellene". A szöveg düderi rajzpárja egy a „szeme sarkáböl" gytuiakvön - mintegy eldalröl figfelö, claces ıáncvenalla_I a száj körül, ajkait keményen összezárö férfipertré. Az utelsö szöveg-rajz kembináciö szinte ,,szájbarágö" möclen tartalmazza a kötet üzenetének - a Jözsef Attila Düder lstván gendelati-művészi párhuzamának lényegét. 1955-ben - Iözsef Attila meg nem élt születésnapján - Nagy Lászlö idézte fel nagyszerűen a Iözsef Attila-igény szükségességét Az iiriik lrizfiny kiiszénijeiı című versében. (Ez a vers mest Stl éves.) Ehhez a vershez hasenlö Jözsef Attila - igényt jelez llettes István Gyéarriirtltegıyeii cimü ,,szöveg-rajz intarziája" szellemi, lelki rekenságet feltételez a költö és a festö között. A kötet egy ,,iredalmi kávéházat" megérdemelt velna (vagy még megérdemelné). Rimaszembatban míg a kiállítás tartett - éppen a falakra aggatett Düder-képek között (ha már állandö kiállítás ninc.s),a Városi Galériában. A válegatás - így a recenzens is - erösen szubjektív, és nem is feglalkezik minden szöveggel és rajzzal, de a Jé-zsef Attila Emlékévben egy hivatales Jözsef Attila - kép mellett kell legyen mindenkinek egy szubjektív Jözsef Attila - képe is. Amügy ez van Bettes Istvánnak is. t'lJıa:ter lstván-Iázsef Attila: Gyémıintliegyen. A rejzelret és e költeményeket rlálegetta Elettes tstnrirı. Lilium Aıiram, Dımeszerrialiely, 2Üt?.3.,l ÍlÜ5 �HATvANı Józsee Barangolás évszakról évszakra A nógrádi vidékét sajátjának, a tájat ma- szinte felfoghatatlanul gazdag, szines, génak valló, természetkedveló, -szeretö és gyönyörű világába vezeti és avatja be -tisztelö ember nagy örömére a közel- az olvasót. múltban jelent meg Faragó Zoltán Négy E könyvében közzétett írásainak egy éosmkityi bareitgolás cimű, a szerzó szemet-lelket gyönyörködtetó, színes fotói- részét olvashatnık és élvezhettük már a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain. A Te- val gazdagon illusztrált könyve. A külsöre is kellemes, karcsú (123 oldal terjedelmü, 16 oldal színes melléklettel illusztrált) kis kötet kora tavasztól tél végéig minden hétre kínál egy színes, szívhez szóló, lélekemelö kis elbeszélést. A könyv a Dióhéj könyvműhely gondozásában, a Nógrádi Média Kiadói Kft. és az URSA ritpjáré cimü sorozata 1993 óta - több- Salgótarjáni Üveggyapot Rt. támogatásá- vál jelent meg. A nyomdai elökészítés iííalcsó István érdeme, a nyomtatás a HÍRASZ Kft balassagyarmati nyomdaüzemé ben, Hajdú józsef vezetésével történt. Ennyit röviden a fontosabb ,,formai" tudnivalókról. A fiatal szerzöt, Faragó Zoltánt, a Nógrád Megyei Hírlap föszerkesztó-helyettesét, újságírót pedig már aligha kell bemutatni az olvasónak. nyire a szombati lapszámban - mintegy kétszáz kis darabjával tette kellemesebbé olvasói hétvégéjét. A magamfajta rest-lustának, egy-egy megeróltetöbb terepjárást, akár kisebb kirándulást is nehezebben vállaló idösebb embernek, vagy éppen a természet veszélyeinek még kitett kiskorú gyermeknek, óvodásnak vagy kisiskelásnak ki sem kell mozdulnia biztonságos etthonáböl, hogy az általa esetleg még soha nem látott, fel nem fedezett csodálatos természetben találja, érezze magát. Könyvének szerintem fölöttébb fontos felvezetöjében a figyelmes olvasó Faragó Zoltán egész habitusáról képet al- lvlegtettiik ezt ugyanis e lap hasábjain elsö, Öregtoroiiy cimü történelmi regényének méltatása kapcsán (Pelácfiild, kothat. Gyermekkorának egy pillanatfelvételszerű, ám meghatározó emlékképét idézi, ami megfogalmazása szerint „vélelienttl fennakadt az idö rostáján". 20133. 3. szám, 349-354), amely múvében a XVI. század vérzivataros idöszaka Kész szerencse - monclha tnánk -, mert a szerzö ebböl táplálkozik, merít, örökit. föleg nógrádi történéseinek árnyaltabb megismeréséhez szolgáltat hiteles adalékokat. A szerzö második önálló köny- Ahogy írja: „Az élmény, a természet egy-egy apró titkának megfejtése, szépségeinek felfedezése kárpótol núndenért, amit az élet egyébként nem adott vében ,,csak" műfajt és témát vált, hely- színt nem, hiszen marad szeretett szúkebb pátriája berkein belül, a nógrádi tájakon, ám most a történelem titán a természetet veszi nagyítólencséje alá. Azzal foglalkozik, amihez igazán ért, amit nemcsak tud, de minden porcikájában érez. A táji környezet, a természet 106 meg - de létezik-e az elöbbieknél na- gyobb adomány? Kincsek ezek -, ha nem is a Kincs-völgyból származnak -, s pénzben kifejezhetö értékük sincs. A következö történetek erdei és vízparti séták, vadlesek, madarász kirándulások, természetfotós túrák emlékét örzik. . �Bizony, aligha létezik e könyvben leirt természeti kincsektöl nagyobb adomány - válaszolhatnánk Faragó Zoltán fentebbi, feltehetöen költöinek szánt kérdésére, mintegy fogadatlan prókátorként. És erröl azonnal meg is gyözödhetűnk, ha belelapozunk a szerzó könyvébe. Mindjárt az elsö oldalak egyikén plasztikusan fogalmaz. „A záporszerű esöt verófényes napsütés követi, a hideg szél bárányfelhöket hoz, a derült idö ellenére sürüszemú hódara hull... Március eleje van, s ehhez képest hideg. A napokban láttam egy érdekes természeti jelenséget is a Bükkben, igaz, jó messziröl: egy sötét kis felhöból keskeny pásztában érkezett az égi áldás a hegyoldalba, miközben az égbolt másfelé jórészt derült, tavasziasan kék volt..." Miközben tallózok Faragó Zoltán könyvében, eszembe jut, hogy volt több kiállítása is a szerzönek a Trtrepjáró fotóarchíviunából. Ezek egyikét a Nágriid Megyei Hirlap hasábjain dr. Csongrády Béla méltatta is. Érdemes öt idézni, mert a szerzö fotóiról írt sorok a könyv minden mozzanatára, mondatá ra, megfogalmazására is érvényesek. Íme egy részlet Csongrády írásából: ,,...valamennyi itt kiállított fotó azt bizonyítja, hogy Faragó Zoltán az intim részletekre, az emberléptékú, olykor alig észrevehetó gyönyörűségekre, a kézzel fogható, kezünk ügyében lévö, de - micsoda paradozen ez éppen ezért nehezen észrevehetó értékekre is figyel..." Akár itt be is fejezhetném a könyv recenzióját, hiszen a fentiektöl szemléletesebben aligha ismertethetem azt. De azért engedtessék meg még néhány nekem különösen tetszó, vagy inkább engem megkapó idézetei közreaclni a kötetból - mintegy' az elöbbiek igazolásaként is. Mondjuk az Ipoly folyócskánk környékéröl. Az Égerıilolloz, bíilrlrrrialclf-ktipacs cimü kis elbeszélésében így ir a szerzö: ,,Lomhán, vizét alig mozditva folydogál az Ipoly l*-lógrádszakál alatt. A folyók ugyan, föleg ha lomhák, hömpölyögni szoktak, de az Ipoly legfeljebb áradás idején esinál ilyet, általában kora tavasszal, de olyankor sem minden évben. Egyébként megmarad medrében, aszály idején és egyes helyeken legfeljebb patakra emlékeztetö méreteket mutatva." Ezt a pár sort azért idézem - miként a többit is -, hogy rámutassak, ez a kis kötet, nemcsak lélekemelö és szívmelengetó, de helyenként gendolatébresztö is lehet a figyelmes olvasó számára. Mert, hogy például miért olyan kiraboltnak, kifosztettnak, elesettnek, elhagyettrıak és árvának tünik esetenként és egy-egy szakaszán az egykor tiszta és bövizü, halban gazdag, parten álló égereitöl ékesített, fűzfával felkoszorüzott, idötlen idöktól ismert lpolyunk? A szerzö könyvében - kimondva-kimendatlanul - erre is utal. Tehette volna ezt kritika tárgyává is, mint környezetét érzó, örzö és féltö ember akár keményebben, karakterisztikusabban is. Csakhogy a szerzö olyannyira szereti a természetet, hogy talán csak a szépségei ragadják meg igazán, árnyékban szinte sohasem látja és láttatja azt. Ezért is, no meg az idójárás szeszélyessége, mostanában inkább „rendellenessége" folytán is érdemes felvillantani néhány sort könyvének más részeiból is. Faragó Zoltán ezen most és itt nem meditál, söt határtalan természetszeretete miatt szinte elismeréssel adözik az idöjárás és a klíma kiszámíthatatlanságának. lvlert - mintha éppen a múlt év végiról szólna - ezt íı`ja könyvének a Decemberi veröfény cimü részében: „December elsó napját mutatja a kalendárium, de amikor az ember a naptár lapja után az ablakra pillant, azt mondja: ki látott már ilyen telet? 10'? �A természetben persze éppen ez a hihetetlen szeszélyesség szép, különösen nem: minden várakozás és vágyakozás olyankor, amikor senki sem szenvedi meg a nagy hideget, a havat, a jeges, ember elöl, az enyhe déli fuvallatok csúszós téli utat, mint más években münkbe, langyos esó helyett hódarát permetez, a napsütést meg elrejti vala- ilyenkor... Késö délelött, amikor kisüt a nap, és felszáll a sűrű reggeli köd, meseszerű, földközeli párán keresztül érkezö fényekben fürdik erdö-mezó." Ami Faragó Zoltán habitusából faka- dó, feltehetöen fölöttébb tudatesan megtervezett útjain, „négy évszaknyi baran- golásai" közepette, jártában keltében lát, azt élet-, már-már kaleidoszkópszerűen láttatja is, mi több érzékelteti olvasójával. Talán újságírói vénájának és közvetlen természet-tapasztalatának is köszönhetóen roppant racienálisan, lényegre töröen, színesen, élrnényszerüen fogalmaz. Fara- gó Zoltán szívesen nyúl a metafóra írói eszközéhez, és színesen alkalmazza azok halmazát. Ezekkel nemcsak hitelesen és életszeríien ábrázolja a természetet, de életre is kelti, söt humanizálja, emberi ıiaejaeeeagekkeı ie felfele-:eee eeı. íme néhány a ,,telitalálatos" metaforái közül: „A felhö egy nagy dézsa, amit láthatatlan égi kezek megbillentenek...", ,,Többször is kiszakadt a felhök hasa..." „Fény buj- kál a lombok között, és színes falevelek táncolnak a levegöben. . ." Hogy milyen lesz ez évi tavaszunk, még nem tudjuk. Könnyen lehet hogy hasonló, mint a szerzö néhány évvel ezelötti Káprásalja fejezetcím alatti interpretácíójában, ahol újabb szép metaforákkal irja le az idójárást. „Tavasz tündér nem hagyja becserkészni magát, megfogni meg végképp' 108 ellenére hosszú idószakokra elbújik az helyett viharos északi szelet vág a sze- hová a köpenyege alá... Március vége ilyen az idén.. ." A szerzö ,,szikéjével" szinte élve boncolja a terınészetet, ám paradoz módon, nemhogy fájdalom nélkül, de az olvasó nagy gyönyörűségére. A mikrokozmosz egy szeletét vizsgája, amelyben, mint tudjuk kicsiben benne foglaltatik a makrovilág minden mozzanata is. Ez az igazán nagy érdeme Faragó Zoltánnak, aki egyébként új könyvein dolgozik: Kró címmel egy újabb történelmi regényen, Ríigyfalmdristól lióoloadlisig cínunel pedig egy, fentiekben méltatott könyvéhez hasonló összeállításon. Ezek megjelenését is várva most a Négy éaszaloiyi liaraagalris című kötetét ajánlom jó szívvel és érzéssel mindenki szives figyelmébe, kiváltképp a környezeti ismereteket is tanító pedagógusok és a természet rejtelmeivel, csodáival közelebbröl most ismerkedö legfiatalabb nemzedék, az iskolák tanulói számára. Hogy mihamarabb megtanulják tisztelni, szeretni és óvni természeti környezetűnket, amellyel oly' íidvös lerme barátságban lenni, harmóniában élni. Faragó Zoltán e könyvében ehhez is utat mutat. föalgótarjáii, Eűűé. Üiólıéj Köfıyoiiiiilielyl �Palóc Í-Ö1dkö11}.Tcl~: Eiidig nicgji*lc:it: Iibrcsztó idó fantólógia), Szcrk. Kassai-Vógh Miklós, Salgótarján, 1980. Kelemen Gábcır: Bakszekér {ripcırtók), Salgótarján, 1981. Laczkó Pál: Szalmakómisszár (elbeszélések), Salgótarján, 1981. M. Szabó Gyula: Bórdásfalak (ripcırtcık), Salgótarján, 1983. Szepesi József: Elszórtan, mint a gycım (versek), Salgótarján, 1983. Bódi Tóth Elemér: A mesék kapujában (versek), Salgótarján, 1983. Praznımfszky Mihály: Madách és Nógrád a refórmkcırban (tannlmánycık), Salgótarján, 1984. Banós Jánns: Széthasadt szájjal (versek), Salgótarján, 198ó. Lancelót nélkül. Enılékkónyv Gerelyes Endréról (Szerk. Baranyi Ferenc, Kójnók Nánclcır, Laczkó Pál), Salgótarján, 1986. Tamás istván: istent-'ert (versek), Salgótarján, 1986. Kcınczek józsef: Egy szó (versek), Salgótarján, 1987. Nagy Zóltán: Póruljárt szerelmesek. Trófás palóc mesék, Salgótarján, 198?. l-lórváth István: Mezsgyén állva lftanulmányók), Salgótarján, 1988. Ádám Tamás: Gyókerek lélegzése (versek), Salgótarján, 1988. Erdós István: Párkányjárás (nóvellákj, Salgótarján, 1989. Németh jáncıs lstván: A demcıkrácia tragédiája (Esszék), Rétság, 1990. Szókács László: I-lüségben a szűkebb hazáhóz (interjúk), Salgótarján, 199.7. Dnkay Nagy Adániz Szcıbrcık az esónek (versek), Salgótarján, 1998. Lijfólynnr.` Az ember tragédiája és az európai emberiség kóltemény (tanulmányók), Salgótarján, 2002. Praznóvszky Mihály: Idóról idóre {esszél-:), Sal góta rján-Veszprém, 2002. A jelzók kózótt éló várós {szóciógráfiák}, Salgótarján, 2002. Nyéki Lajc:-s: Párizsi vallómásók (emlékezés), Salgótarján, 2002. Balázs Iánós: Versek vallcımáscık, Salgótarján, 2002. Kózma Üezsó: Madách (tanulmányók), Salgótarján.. 2003. Sólymár József: Palóc lakóma (Ízek és emlékek), Salgótarján, 2003. Marschalkó Zsc-lt: Hóldkirály (órámák), Salgótarján, 2003. Sólymár József: Palóc lakóma, Salgótarján, 2003. Akit ismertek a fák. Icl. Szabó István emlékére, Salgótarján, 2003. Csóngrády Béla: Vigaszágón (interjúk), Salgótarján, 2004. Solymár József: A szalmaszállal megkótótt szekér, Salgótarján, 2004. Scılymár József: Mekegó güdór (palóc aóómák), Salgótarján, 2004. Hórváth lstván-Prazncnfszky Mihály: Ketten egy várósról, Salgótarján, 2005 �HH J ___m _ _ _ H Í _ _ IJF__ __* \_ _* _ _? j_QJı“__fu _ _ı__*___:__i___|II*_fl____ _ __n_`ı_'F________U____J_ _____:` _ü “J ` ___ ___.___1_uHil* _ _ I__ JIff.________ ___ _ __ %__í_ iir______.__ "L ____I_ __ ____ __ v 1}* Irr . _ll ı I ri' '_% ___ W____mÍ '_____J_`__`, ___U_ÉÉ__ h_H_L_V g_____Í___P_I_____: ñ_|I h_ ,H_flmgf _lgI IJkinuwflEJ_H_g“*Hi fl»_|_ ___`_ _/_j__ %“Í fiH |_ ___; H “I:W___ __fl_fiW_F_r_ E__Üugy* _*_HI_w M én WH_gi_'g_i41_nij_*_J ü_ı_an? E 1 .___-_ gi* 1_l______ä“ ____________ ____lL__ _ __'“______. _-_|___-.__ I'I_______w___H____H__ç ____L__ |___w I__J _Il F__;__I_l4I_|I _ __„ _'„_gI_ A, fll “ül _.II|___'H II _í__' -_ __1_ L_____.______ __{w_~fiı ____ jı I'_' ____1H___ _-__ ____ _ |HFi_hg_ Hl_gÜ_y lg_rJ_"w_ vg_ J I___'_1_ _______ Il-II *______” Jlfim __1_Í I:H __|_*| _h.I_P____.|I _ -i_I|H__-___' “_ I*__ i____|-l___„I| P_1 _l_jj___ _ _ | |_ 1___1'I_______ *___'*___|_fl_ 4* ill* I.ıl'*/ __1_ :__ 1"* __.____fl _I11 |_H_ä_____ _: ___ m _*_ _H_rh_h___l IÉ _ _le ____,_ __:;_ıí __|- I_'Li H 1 li* F II. *_ ___ ir.___`__. `__w _ldltı _`ı___ ._“.___.*_ 1 'll' __ __._-__ __ I ___1ı_*________n___ H _' _"Í; _m`_____. _“____“_______+ _rI_._ __“"H__ _____l r___________ __I___ __r_ _ __'_,__“|__ı_;`_ _|l *___ J__;_ _|IJ_Hfñq_#_ __:ffIF___Lg*_*__________ ı_1`l__?_I_|P1I ____ug`_____:n|_jt` L:_ /l_d*Ifi_ülg.lıH_ firH_M`_Hfl :_TI_H fi_____+rfi_flı___r_ã“I_Jä_HH__ '_-_r' 1 P* -ll_-ll.1`_ -_I '_ `_ _? __ ._ * 1-çı___I_I`_` _IlIÉ__|`__ _'I__ä_.-_' 1.1* _.__`____ _-_ I-.l_ _l-|_-_-| I_tı|J1Il _`__`| :]*l||I|lfll` Iı_ı -HAF 1ı'I*I_dIlgFil1u_ıinli ıwgä Wwä HHÜ H'IH Ej_j_ıi___b|_ _hl_ _u_` _u| ___*__ _''__.F _-I______-___ * I_._I____l _II_I '-Iilûlr 1I_l|_ ._ _ I_ 1 1 __- TM H EU “___ _! I 5 Wá W F Il k E *Ü 1 L -1 I H ı_ _ _ ______I_“|_| ___L Ü i |______I ıj|`_ J_ _ ı___l___ ll-'_ _.I.I_| _____.I._ .' _|_F_ _ _ li' “NHH HH Hú l|__ ll I l ll l5 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Creator An entity primarily responsible for making the resource A Palócföld szerkesztősége Source A related resource from which the described resource is derived ISSN 0555-8867 Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource Folyóirat Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/pf/77fd8ca242d926ff14454dedb0c8031d.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource A folyóiratot alapította : Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Nógrád megye Creator An entity primarily responsible for making the resource Palócföld szerkesztősége Dr. Praznovszky Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource application/pdf Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ISSN 0555-8867 Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Balassi Bálint Megyei Könyvtár Rights Information about rights held in and over the resource Balassi Bálint Megyei Könyvtár Subject The topic of the resource Irodalom Művészet Közélet Társadalompolitika Title A name given to the resource Palócföld - 2005/1. szám Type The nature or genre of the resource folyóirat 2005 folyóirat Irodalom Közélet Művészet Nógrád megye Társadalompolitika