Balla Antal

Balla Antal született Nagykőrös 1739. december 18., meghalt Nyáregyháza 1815. szeptember m.

Földmérő és vízépítő mérnök, a 18. sz. második felének legkiválóbb magyar térképésze

Tanulmányait a nagyszombati gimnáziumban, és a szenei Collegium Scientarium Politico-Oeconomico Cameraliumban végezte.

• Balla_Antal_(mérnök) (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• OSZK MEK (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• Tudósnaptár (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• OSZK jeles napok (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• Csongor Győző: Balla Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• Csongor Győző: Balla Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe II. Alsóváros (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• Horváth Gergő: Balla Antal szakvéleménye a Buda és Debrecen közötti új postaútról (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• Hrenkó Pál: Balla Antal földmér- és vízépítőmérnök születésének 250. évfordulójára (utolsó elérés: 2020.06.22.)
• Magyar Életrajzi Lexikon (utolsó elérés: 2020.06.22.)

Előbb uradalmi felmérőként dolgozott Nógrád vármegyében, majd 1777-től 1812-ig Pest vármegye mérnökeként. Mérnöki munkásságát az 1760-as években kezdte, majd uradalmi földmérő volt Nógrád vármegyében, ahol 1770-től már, mint kerületi mérnök dolgozott. 1769. október 25-én4 feleségül vette Szűcs Zsuzsannát, akitől 5 gyermeke született.10 1776-ban elkészítette Szeged városának térképét, melyen részletesen ábrázolta a meglevő utcákat, azok neveivel, illetve kitért a város környéki földekre, leírva azok tulajdonosait és a különböző művelési ágakat.11 Nógrád megyét 1777-ben hagyta el, amikor az év őszén Pest-Pilis-Solt vármegye rendes mérnökének választotta.12 1784-ben hozzálátott Pest-Pilis-Solt vármegye térképének elkészítéséhez, kitérve annak részletes vízrajzára,13 de ugyanekkor fejezte be egy Budát és Pestet összekötő kőhíd tervezetét is. Nem magát a hidat tervezte meg, pusztán mérnöki számításokkal igazolta a híd fontosságát, és hogy a híd megépítése nem okozna árvizet.14 Felvetése végül visszhang nélkül maradt, az első kőből épült híd (Lánchíd) pedig mintegy fél évszázaddal később valósult csak meg. Balla Antal mérnöki munkája mellett kiváló hidrológus, vízügyi mérnök is volt. Jelen tanulmányunk szempontjából ki kell emelnünk, hogy 1777-78-ban elkészítette a Gyolcs- és Kara János-mocsarak részletes térképét. Valamint ő volt az első mérnök, aki megtervezte a Dunát a Tiszával összekötő csatornát (1793). Bár a XVIII. század végén többen is foglalkoztak a csatorna megépítésének gondolatával, az építés végül nem kezdődött el, Balla pedig 1806-ban végleg lemondott a megvalósításáról.15 Balla Antal korának egyik legnagyobb általános műveltséggel bíró mérnöke, hidrológusa volt. Sokoldalúságát, rendkívüli műveltségét mutatja, hogy a műszaki tudományok mellett foglalkozott még régészettel, súly- és mértékproblémákkal, valamint hangtannal.16 Utóbbi témában megjelent értekezése az egyetlen olyan munkája, amely magyar nyelven látott napvilágot.17 Térképei nem csak szakértelmét, szakmai pontosságát tükrözik, hanem kézügyességét, esztétikai érzékét is. Mérnöki megbízatásáról 72 éves korában, 1812 őszén mondott le.18 Nyáregyházán érte a halál 1815. szeptember 17-én, és itt is temették el.

A1777 és 1812 között Pest-Pilis-Solt vármegye földmérője volt. Az itt végzett tevékenységét megörökítő hatalmas méretű munka Bécsben jelent meg 1793-ban. Elsőként mérte föl Szegedet, később Pestet is. Ő készítette a Duna-Tisza csatorna első tervét, s javaslatot tett a Tisza átvágásokkal való szabályozására is. Nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltóak voltak vízrajzi és hajózási térképei. Akusztikai és zeneelméleti kérdésekkel is foglalkozott, s felvetette egy állandó pesti Duna-híd létesítésének tervét.