Zórád Ernő, született Balassagyarmat 1911. október 16., elhunyt Budapest 2004. április 8.
Képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész
Iparművészeti Iskola
Balassagyarmati születésű képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a képregény legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselője. Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott. 1921-ben, komoly anyagi gondok miatt Budapestre költöztek.
Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként.
A második világháború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének. E lapok megszűnése után, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. 1964-ben itt debütált Jókai Mór: A fekete gyémántok című képregényével, mely már magán viselte a művész összes jellegzetes stílusjegyét.
Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg a Pajtásban. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta”); jelentősége abban áll, hogy ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.
A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban.
1952-től kezdve számos diafilmet is készített. Több mint 30 diafilm fűződik a nevéhez. Többnyire ifjúsági regények adaptációjával bízta meg a cég, összesen mintegy 1500 illusztrációt készített a Diafilmgyártó számára.
Könyvillusztrátorként is alkotott. Rengeteg illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula és Heltai Jenő műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat. Akvarelljeiből többször nyílt kiállítás itthon és külföldön egyaránt. Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók. Rendszeresen részt vett Budapesten Balassagyarmat Barátainak Találkozóján. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökítette meg. A képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette meg.
Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.
A labdarúgás és a zene szerelmese is volt, igazolt focista és mérkőzéseken rendszeres szurkoló.
93 éves korában, 2004. április 8-án, Budapesten szenderült jobblétre a „precíz bohém”.
Csach Gábor portréfilmet készített róla. Életmű kiállítását Balassagyarmaton rendezték meg „Precíz bohém” címmel.