Vértesy Gyula, született Balassagyarmat 1867. szeptember 22., elhunyt Budapest 1925. június 10.
Író, költő, tanfelügyelő, újságíró
Középiskoláit Besztercebányán és Losoncon végezte. 1899-ben szerzett jogi doktorátust a budapesti egyetemen.
Édesapja Balassagyarmaton ügyvéd és megyei főszolgabíró volt. Pályáját Balassagyarmaton törvényszéki tisztviselőként kezdte, 1889–ben Debrecenbe költözött, Szerkeszti a Debreceni Ellenőrt. 1893-ban a fővárosba költözött és továbbra is újságírással foglalkozott, az Egyetértésnek és a Nemzetnek segédszerkesztője volt. Megjelent elbeszélései, írásai realista szemléletűek, a hivatalnoki lét kicsinyességeivel foglalkozik. 1902-ben Nagyszebenben lett tanfelügyelő, majd a fővárosban segédtanfelügyelő, Kolozsváron királyi tanfelügyelő, miniszteri tanácsos. 1906-tól a Petőfi Társág, 1908–tól az Arany János Társaság tagja.