Solti Károly, született Kiskunfélegyháza 1910. április 27., elhunyt Budapest 1990. április 27.
Magyar énekművész, nótaénekes
Zenei tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében Lajtha László tanárnál végezte.
Édesapja asztalos mesterségét folytatta. 1937–ben édesanyja halálát követően Salgótarjánban telepedett le. A salgótarjáni acélgyárban fizikai munkát vállalt, a gyár dalárdájában és színjátszó egyesületében énekelt. 1940-ben a Magyar Zeneszó című folyóirat szerkesztősége nótaénekes versenyén első díjat nyert, de szerződés hiányában kénytelen volt visszamenni. A salgótarjáni SBTC edzője bemutatta Tihaméri Károlynak és a budapesti Szeifert kávéház tulajdonosától rögtön négy hónapnyi szerződést kapott. Baross és az EMKE kávéházban, majd csaknem tíz évig a Rózsafa, 1961-től kezdve pedig hat évig a Kulacs étteremben énekelt. 1942. december 22-én, Farkas Jenő zenekarának kíséretével szerepelt először a rádióban. Több száz felvétele és számos hanglemeze készült. Tíz alkalommal énekelt Amerikában. 1985. év elején hathetes körutat tett az Egyesült Államokban és Kanadában. 1976-ban Ausztráliában szerepelt.