Simonides János, született Szepesolaszi 1650., elhunyt Besztercebánya 1708. március 13.
Tanár, evangélikus lelkész
Tanult Illaván, Selmeczen, Körmöczbányán és a haza más helyein; a gymnasiumi tanfolyamot Eperjesen végezte.
Breznóbányán dolgozott, mint tanító és igazgató, védelmezte egyházát, ezért Pozsonyban rendkívüli bíróság börtönre ítélte. 9 hónapot Lipótváron raboskodott majd gályarabságba hurcolták Nápolyba. Wittenbergbe ment, ahol több tudományos munkát jelentetett meg. 1681-ben tért haza, több helyen volt lelkész. Besztercebánya szlovák nyelvű evangélikus egyháza választotta lelkészévé 1704-ben. Szécsényben nevéhez fűződik az evangélikus közösség megerősítése.