R. Várkonyi Ágnes, született Salgótarján 1928. február 9., elhunyt Budapest 2014. december 13.
Történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár
Elemi iskoláit és a középiskola alsó négy osztályát Salgótarjánban végezte, a cinkotai Állami Tanítónőképző Intézetben tanítói képesítést szerzett, 1947-ben a Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–magyar–filozófia szakon tanult 1947–1949 között, majd történelem–levéltár szakon 1949–1951 között.Az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1952-ben. A történelemtudományok kandidátusa 1960-ban, doktora 1971-ben.
Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt. 1983-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karának középkori és kora újkori magyar történet tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 1999-ben professor emeritusi címet adományoztak számára. 1995-ig a Tudományos Minősítő Bizottság tagja, 1996-ig pedig a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke volt. Sosem feledte Nógrád megyét, Szülővárosát, Salgótarjánt, számtalan írása jelent meg a Balassagyarmati Honismereti Híradóban, a Palócföld folyóiratban. Konferenciák, rendezvények gyakori látogatója volt.