1972–től dolgozott Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban, majd a Nógrád megyei Tanácsnál.
Madách-ösztöndíjasként dolgozott regényén, majd 1978–tól különféle formában a Palócföld folyóirat szerkesztőségének alkalmazottja volt.
1989–től a Palócföld folyóirat főszerkesztője, majd főmunkatársa, 2001–ben nyugdíjba vonult. A lap finanszírozásának kérdései, önállóság, avagy intézményi betagozódás megrendítették egészségét. Folyamatosan részt vett Salgótarján irodalmi életében, a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház tagja, szereplője, képzőművészeti kiállítások megnyitója, író – olvasó találkozók beszélgető partnere.
Laczkó Pál néven Szalmakomiszár címen jelent meg prózakötete a Nógrád Megyei Tanács kiadásában, Salgótarjánban. A regény színpadi adaptációja, a szerző közreműködése nemtetszést váltott ki a korabeli politikai vezetés részéről.
Kiscseri Mihályként írt utolsó kötete: Panelrés címmel jelent meg 2007-ben.
1990 tavaszától a Magyar Demokrata Fórum képviseletében listán bejutott a Parlamentbe, Nógrád Megyei országgyűlési képviselője volt egy ciklusban.
2011. szeptember 16–án este gyalogosan közlekedve balesetet szenvedett, amely halálához vezetett.