Pajor István

Pajor István (Névváltozat: Csalomjai; névváltozat: Káldor), született Ipolynyék 1821. május 20., elhunyt Balassagyarmat 1899. március 29.

• Ügyvéd, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító

• Losonc

• 1882–ben nyugdíjba vonulásakor királyi tanácsos címet kapott

• Költemények / Csalomjai Pajor István (Balassagyarmat, 1859)
• Emlékek és rajzok a 48 előtti jó világból / Csalomjai Pajor István (Balassagyarmat, 1897)
• Tarka bokréta: Költemények / Csalomjai Pajor István (Balassagyarmat, 1897)

• A 19. század nógrádi irodalmi életnek egyik központi alakja volt, verseiben a balassagyarmati közügyeket, eseményeket, évfordulókat örökítette meg
• Versei már az 1840-es években megjelentek különböző pesti lapokban
• 1848–1849 eseményeit követően kiscsalomjai birtokán gazdálkodott, 1860–ban Balassagyarmatra költözött
• 1867-től Nógrád vármegye tiszti ügyésze lett, 1878–tól árvaszéki elnök
• 1877-ben a Madách Imrének emelendő szobor ügyében Nógrád vármegye által megkezdett agitációnak ő volt a vezetője
• Támogatta Nagy Iván erőfeszítéseit a Nógrádvármegyei Múzeum megalapításában
• A Kisfaludi Társaság tagja volt, fordítói tevékenységet is végzett

• Lírai értékproblémák a XIX. század közepén / Koltai Magdolna (Palócföld. 1981. 4. 24-26. l.)

Zonda Tamás - Balassagyarmat jeles polgárai (Balassagyarmat, 2018) (Utolsó elérés: 2021.11.16.)