Tartalomjegyzék

Madách Gáspár

Madách Gáspár 1590 körül született és 1647 körül hunyt el.

Foglalkozás

Költő, műfordító

Iskolák

Díjak, kitüntetések

Művek

Események

Nógrád megye szolgabírája, majd alispánja, esküdt, országgyűlési követ. Alsósztregovai földbirtokos családból származott, felesége Nándori Bene Anna, 3 gyermekük született a házasságból. Unokaöccse volt Rimay Jánosnak és szoros kapcsolatban állt a Balassi családdal. Rimay János barátja, tanítványa, költői hagyatékának őrzője; birtokában volt egy versgyűjteménye, melynek darabjait sógora, Ráday András szándékozott kiadni (elveszett). Rimay költészetének hatására maga is verselt, főleg vallásos verseket, énekeket cseh és magyar nyelven. Verseit a Radvánszky család sajókazai levéltára őrizte meg. A kutatók Madách Gáspár kézírását összekeverték a Rimayéval és Madách Gáspár verseinek egy részét, mint Rimayét adták ki. Eckhardt Sándor irodalomtörténész fedezte fel az ellentmondást. Ő már Madách Gáspár verseit kihagyta a Rimay kritikai kiadásból. Madách Gáspár műveit Radvánszky Béla publikálta és látta el bevezetéssel. Legsikerültebb munkája a Balassi-strófákban írt Wesselényi Ferenc nevére írt fohászkodása 1646–ból.

Források

Online források