Lengyel Géza született 1884. december 23-án Salgótarjánban, elhunyt 1965. június 4-én Budapesten.
Botanikus, agrobotanikus, a biológiai tudomány kandidátusa.
Édesapja hivatalnok volt, aki tehetséges gyermekét a fővárosban taníttatta. Florisztikai, növényföldrajzi, növényanatómiai és rendszertani kutatásai mellett életműve jelentőségéhez hozzájárultak vetőmagvizsgálatai, továbbá a méhészeti növénytan magyarországi megalapozására irányuló törekvései. Agrobotanikai munkássága főként a gabona- és takarmányfélék vetőmagvizsgálatára, a búza, lóhere, lucerna, vetési tulajdonságainak kutatására, a vetőmagtermesztés agrotechnikai fejlesztésére irányult. 1947-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Magyar Természettudományi Társulat növénytani szakosztályának jegyzője. 1931-ben az Országos Méhészeti Egyesület tiszteletbeli tagjává választották. 1934–1937 között a Magyar Botanikai Lapok, 1937–1947 között a Botanikai Közlemények szerkesztője. 72 kötetes növénygyűjteményét a Természettudományi Múzeum Növénytárának ajándékozta.