Szülész – nőgyógyász
Nagyszeben Főgimnáziumában érettségizett. 1924–ben Budapesten fejezte be a Berlinben elkezdett orvosi tanulmányait.
Édesapja a Zsil-völgyi bányatelepek orvosa volt. Fia hadiérettségi után részt vett az első világháborúban. Támogatta IV. Károly visszatérését Magyarországra. Az orvosegyetem befejezését követően Budapesten volt cselédkönyves orvos, majd Szentgotthárdon dolgozott. 1931–1944 között a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányakórházában szülész – nőgyógyász. 1944–ben katonaorvos lett, orosz hadifogságba esett, dolgozott fogolykórházban is. A foksányi hadifogoly táborba irányították, Győrnél megszökött, visszatért Salgótarjánba. Bár az igazoló bizottság igazolta, életútja megtört, 1952–ben hamis vádakkal illették. Elhagyta Salgótarjánt, Heves városában szülőotthont létesített, országos hírre tett szert. Ajkán körorvosként fejezte be földi pályáját.