Galló Olga, született Salgótarján 1914., elhunyt Budapest
író
A szegény zsidó család Salgótarjánból 1928 – ban Rákosszentmihályra települt. Olga első novellája az Újság c. napilapban jelent meg, majd rendszeresen írt a Népszavában. 1945 februárjában a németek és magyar kiszolgálóik elhurcolták és többek között a szovjet egységek által körülzárt Breslauban, ma Wroclawban munkatáborban dolgoztatták. Túlélte a földi poklot, 1948 – ban a Vas megye c. lapnál újságíró, 1959 – ben villamosbaleset érte Fölépült és egy orvosi rendelőben orvos írnokként dolgozott. 1965-ben, közel két évtized után vette elő a különböző táborokban, élete kockáztatásával, ceruzacsonkokkal írt lágernaplóját. Lágernaplója 1978-ban jelent meg magánkiadásban, az újrakezdés hitét sugalló címmel: „Tíz hónap Babilon”. Írói hagyatékát 1982 – ben Salgótarjánnak ajándékozta, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményében található. Unokája Fullajtár Andrea színésznő.