1910-ben lett Poprád polgármestere. Huszonhárom évesen az akkori Magyarország legfiatalabb tisztségviselőjeként kezdte közigazgatási pályafutását. 1918–ban nem tette le az esküt a csehszlovák hatalomnak és Budapestre települt.
Belügyminiszter rendelete alapján 1919 végétől 1921-ig Újpest helyettesítő polgármestereként dolgozott.
Ezt követően kapta közigazgatási, szakmai feladatul, hogy készítse elő Salgótarján rendezett tanácsú várossá alakulását.
1922-1943 években tölti be Salgótarján város polgármesteri funkcióját.
Irányítása alatt szabályrendelet készült a városi képviselőtestület működéséről és a városi gazdálkodásáról. Keze nyomán jönnek létre a városfejlesztési tervek, elkészülnek az első vízvezetékek, kövezett utak. A népszövetségi kölcsönből és az ún. ínségi kölcsönből szabályozva lett a Tarján patak, tisztviselői lakások épültek (Rokkant telep, Új telep).
Épült mentőállomás, a nagyvállalatok támogatásával gimnázium nyílt, az utak szilárd burkolatot kaptak.
Az országban akkor harmadikként itt épült gyermek-játszótér. Tevékenységének eredményeként Salgótarján külső megjelenésében is városi rangra emelkedik.
Segítette a helyi művészeti és irodalmi tevékenységeket, több egyesület tagja volt. A Balassi Bálint Társaság díszelnökségét is elvállalta. Szerette a természetet, jó sportoló és szenvedélyes vadász is volt.
A Salgótarjáni Pantheonban (a Városháza árkádja alatt) 2000–ben elhelyezték posztamensen portréját, amelyet Bobály Attila készített. Közel húsz éve a Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesülete Kegyeleti túrát szervez minden évben zirci sírjához.
Dr. Förster Kálmán szobrát, amely Molnár Péter munkája és a róla elnevezett Emlékparkot 2012. július 29-én avatták fel városunkban. A tér megújulása tükrözi a városalapító egyfajta örökös alkotói vágyát.