Bónis Sámuel, Tolcsvai (névváltozat: Tolcsvai Bónis Sámuel), született Nagyfalu valószínűleg Tiszanagyfalu 1810. szeptember 30., elhunyt Budapest 1879. november 22.
Országgyűlési képviselő , Kossuth koronaőre
Jogi tanulmányait Sárospatakon kezdte, de később egy bécsi iskolába küldték, ahol műszaki tanulmányokat folytatott. Jogot már ismét Sárospatakon hallgatott Kövy Sándornál majd ügyvédi tanulmányokat folytatott.
Felesége Darvas Erzsébet, Szontagh Pál rokona. Dolányban voltak birtokaik. 1839-ben Szabolcs megyében választották Nagykállón képviselővé. Az 1839-40., az 1843-44. és az 1847-48. évi országgyűléseken Szabolcs vármegye követe, 1848-ban képviselő, 1849-ben igazságügyi államtitkár, majd kormánybiztos Görgey táborában. 1848 decemberének utolsó napjaiban Kossuth Lajos rendeletére a korona elszállításával bízták meg, saját kocsin hozta át - ez volt az első kocsi, amely az akkor elkészült Széchenyi – féle Lánchídon áthajtott. Világos után halálra, majd várfogságra ítélték, 1856-ban szabadult. Az 1861-i országgyűlésen a határozati párt, 1865 után a balközép tagja. 1869-től a politikai élettől visszavonulva kúriai bíró. Országgyűlési beszédei naplókban és politikai lapokban jelentek meg Feleségének rokonai Mohorára kerültek. Szalachy Béla megőrizte az értékes családi levelezést.