Géplakatos segédlevelet szerzett, majd 1950–1954 között a Gazdasági és Műszaki Akadémián szerzett felsőfokú végzettséget.
A Kohászat Kiváló Dolgozója, a Gépipar Kiváló Dolgozója volt.
Öt gyermekes kisiparos családból származott. 1948-ban került a Salgótarjáni Acélárugyárba, ahol pár hónapig az üzemi párttitkári, majd az igazgatói tisztséget töltötte be. Salgótarjánban tagja volt a városi, a megyei és az üzemi pártbizottságoknak, valamint a megyei fegyelmi bizottságnak is. Tagja volt az illegális mozgalomnak. 1956. október 27-én az Acélgyári Munkástanács leváltja tisztségéből. A megyei MSZMP rákosistának, sztálinistának bélyegezte, s nem támogatta a gyárba való visszahelyezését a forradalom leverése után sem. 1957 februárjától Apcon a Fémtermia Vállalatnál kormánybiztosként dolgozott és a Nyersolaj szivattyúgyár igazgatójaként ment nyugdíjba.