Benczúr Gyula, született Nyíregyháza 1844. január 28., elhunyt Dolány Benczúrfalva 1920. július 16.
Festőművész, az akadémiai történeti festészet megteremtője
Középiskolás korában Kassán Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magántanítványa volt. 1861-től Münchenben a Képzőművészeti Akadémián, majd 1869-től Olaszországban, 1874-től Franciaországban tanult.
1906 - tól a főrendiház örökös tagja, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Családja 1846-ban Kassára költözött, itt kezdett festeni és rajzolni. 1873-ban feleségül vette művészbarátja húgát, Karolina Maxot. Négy gyermekük született. Felesége halálát (1890) követően 1892-ben újból megnősült, második felesége Ürmössy Boldizsár Piroska, a Budapesti Állami Tanítóképezde tanára. 1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított.Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Mikszáth Kálmán javaslatára vásárolta meg a dolányi birtokot. Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1902-ben megbízást kap a budai királyi vár Hunyadi termében 8 Mátyás királyról készítendő képre, melyből kettő elkészült és túl élte a világháborúkat. Halála után Dolányt Benczúrfalvának nevezték el. Sok nem közölt adatot és művek jegyzékét tartalmazó életrajzát fia: dr. Benczúr Gyula írta meg 1945- ben. Kézirata a Salgótarjáni Múzeum adattárában található. Főbb művei: Önarckép (1861) Kislány pojácával (1863) Balatoni halásztragédia (1864) Hunyadi László búcsúja (1866) Etelka (1868) II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869) Gizella (1870) Benczúr Géza (1872) Nő erdőben (1873) XV. Lajos és Dubarry (1874-től több változatban) Olvasó nő (1875) Vajk megkeresztelése (1875) Szerecsen fejedelem (1876) XVI. Lajos és családja (1875) Kun László halála (1880) Nárcissus (1881) Bacchánsnő (1882) Andrássy Gyula (1884) Trefort Ágoston (1885) Budavár visszavétele (1896) Károlyi Lászlóné (1898) Batthyány Elemér (1898) Erzsébet királyné (1899) Schlauh Lőrincz (1900) Szent István felajánlja a koronát (1901) Ezredéves hódolat (1907) Ádám és Éva (1909) Petőfi Sándor (1909) Háromkirályok imádása (1910) Mikszáth Kálmán (1910) Wekerle Sándor (1911) Kleopátra (1911) Mátyás fogadja a pápa követeit (1915) IV. Károly koronázása (1916) Krisztus az Olajfák hegyén (1919) A diadalmas Mátyás (1919)