Bátki József, született Zagyvaróna 1877. március 14., elhunyt Salgótarján 1948. december 27.
Festő- és szobrászművész
Elemi iskolát szülőfalujában végezte, középiskolai éveit Rozsnyón töltötte. A gimnázium elvégzése után az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában díszítő-festő tagozaton öt évig ösztöndíjasként tanult. Hazai tanulmányai befejezése után egyéves párizsi ösztöndíjat kapott a Julian Akadémiára. A Julian Akadémiáról a müncheni akadémiára ment tanulni, majd Grazban tanult ösztöndíjjal.
Édesapja bányaács volt Inászón, édesanyja háztartásban dolgozott. Külföldi tanulmányai befejeztével hazatért és Pestújhelyen telepedett le. Hamarosan meghívást kapott Róth Miksa üvegfestészetébe, ahol figurális tervezőként nyolc évig dolgozott. Munkája során főként templomi színes üvegeket, üvegablakokat, velencei mozaikokat tervezett. Bátki József Pestújhely alapító polgárai közé tartozott, számos művével gazdagította a település közintézményeit. Az első világháború kitörésekor besorozták, és hamarosan kikerült a frontra. 1919 –ben a Hadtörténeti Múzeum számára megfestette 36 tábornok portréját. Az 1920-as évek közepétől tagja volt a magyar képzőművészek Paál László Társaságának, melynek 1929-ben rendezett közös kiállításán is részt vett. Budapesten élt amikor megbízást kapott a salgótarjáni főplébánia főoltárának elkészítésére, a főoltár retabulumát 1923-ban készítette el és adták át. 1924-ben megbízták a salgótarjáni izraelita templom kifestésével. Salgótarjáni munkájakor kapott telket Salgótarján külső részén, itt épített családi házat. A salgótarjáni zsinagóga falfestményeinek sikereinek köszönhetően 1928-ban Bátki Józsefet a kolozsvári zsinagóga kifestésével is megbízták. 1934-ben hazahívták szülőfalujába Zagyvarónára, a Szent András templom falfestményeinek elkészítésére. 1939-ben rajztanítási elveinek és gyakorlati módszereinek összegzéseként saját költségén kiadta Salgótarjánban az Élő vonalak című rajztanítási könyvét. 1941. március 28-án, a Paál László Társaság nyolcvanéves jubileumi kiállításán Napsugár című szobra elnyerte a társulat nagydíját. Nagy sikereket ért el népies faszobraival is, melyet a Halmos Izor-díj és a Zala György-emlékérem is igazol. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1944. január 28-i ülésén a társ-szobrászművészek sorába vette fel. Ekkor kérték fel a Képzőművészeti Főiskola faszobrászati tanszékének vezetésére. Utolsó nagyszabású munkájaként Utolsó munkáiként 1948-ban az Ózd melletti Szentsimon község XII. században épült templomának kazettás mennyezetét restaurálta, valamint centenáriumi domborművet készített Salgótarján város számára. 1997-ben, a művész születésének 120. évfordulóján a zagyvarónai általános iskola felvette Bátki József nevét, szülőházán emléktáblát helyeztek el.