======Nyáry Albert======
Nyáry Albert, született [[wphu>Fülek]] 1871. június 2., elhunyt [[wphu>Budapest]] 1933. szeptember 6.
=====Foglalkozás=====
Festőművész, író, történész, régész és néprajzkutató, a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja
=====Iskolák=====
Az elemi iskola elvégzése után a budapesti Református Főgimnáziumba íratták. Az érettségit követően a Pázmány Péter Tudományegyetem (maː Eötvös Loránd Tudományegyetem) jogi karán, valamint rendkívüli hallgatóként a Képzőművészeti Főiskolán tanult.
=====Díjak, kitüntetések=====
  * 1917 Arany szolgálati érdemkereszt a koronával a vitézségi érem szalagján
  * Polonia Restituta rend parancsnoki keresztje (Order Odrodzenia Polski, Krzyż Komandorski)
  * Lengyel Arany Érdemkereszt (Złoty Krzyż Zasługi)
=====Művek=====
  * Temető, királyságunk első századából / Nyáry Jenő Budapest, 1902
  * A pilinyi Árpádkori temető / Nyáry Jenő Budapest, 1904
  * A rozsnyói gombkötők/ Nyáry Jenő Budapest, 1904
  * Az iglói csizmadiák és gombkötők / Nyáry Jenő Budapest, 1905
  * Női szivek. A szerző rajzaival; Franklin, Bp., 1907
  * A magyar gyári agyagipar története. Kézirat kötet ábrákkal
  * Piliny néprajzi vázlata / Nyáry Jenő 1909
  * A bécsi udvar a XVII. század végén. (Lavina Ignác naplója). Budapest, 1912
  * Az utolsó magyar trónkövetelő / Nyáry Jenő Budapest, 1912
  * A feltámadó ország. Színdarab. Uránia 1916
  * Hadúr halála / Nyáry Jenő Regény. 1917
  * Az Árpádház kihaltának kérdése / Nyáry Jenő Budapest, 1922
  * Nagy Tőzsérek pusztulása / Nyáry Jenő Regény. 1931
=====Események=====
Édesapja Nyáry Jenő ősrégész, barlangkutató, nagybátyja történész, levéltáros, heraldikus volt. Gyermekkorát Egyházasbáston és Pilinyben töltötte. Egész életén át rendszeresen publikált, bibliográfiája 400 címet tartalmaz. Nagyszámú lengyel tárgyú írása is született, s egyik megalapítója volt a Magyar-Lengyel Könyvtár könyvsorozatnak. Számos emléktábla és emlékmű felállításában működött közre (mohácsi és esztergomi Sobieski emlékmű, salgótarjáni Báthory-szobor Pilinyben, Gergén és Szécsényben saját költségén Árpád-kori sírokat tárt fel. Magyar porcelán-, csempe- és üveggyűjteménye az egyik legértékesebb volt az országban. Néprajzi kutatóként különösen a palócság érdekelte. Foglalkozott a nász- és halotti ünnepekkel, a kuruzslással, a népi ipar tárgyköréből pedig a csizmadia és a gombkötő szakmákkal. Mind az olaj-, mind a vízfestés technikáját szívesen alkalmazta.
=====Források=====
  * Egy tudós báró / Tárnok Judit in: Múzeumi Mozaik. 1986. p. 12-14.
  * Báró Nyáry Albert élete és munkássága / Nyáry Pál Budapest, 1936
=====Online források=====
  * [[wphu>Nyáry_Albert_(festő)]] (utolsó elérés: 2021.11.17.)
  * [[https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/n-ny-76F7D/nyary-albert-baro-7713C/|Nyáry Albert, báró]] (utolsó elérés: 2021.11.17.)
  * [[https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-87.html|Nyáry Albert, báró]] (utolsó elérés: 2021.11.17.)
  * [[https://budapestaukcio.hu/nyary-albert/festo|Nyáry Albert]] (utolsó elérés: 2021.11.17.)