====== Madách Gáspár ======
Madách Gáspár 1590 körül született és 1647 körül hunyt el.

===== Foglalkozás =====
Költő, műfordító

===== Iskolák =====

===== Díjak, kitüntetések =====

===== Művek =====

===== Események =====
Nógrád megye szolgabírája, majd alispánja, esküdt, országgyűlési követ. Alsósztregovai földbirtokos családból származott, felesége Nándori Bene Anna, 3 gyermekük született a házasságból. Unokaöccse volt Rimay Jánosnak és szoros kapcsolatban állt a Balassi családdal. Rimay János barátja, tanítványa, költői hagyatékának őrzője; birtokában volt egy versgyűjteménye, melynek darabjait sógora, Ráday András szándékozott kiadni (elveszett). Rimay költészetének hatására maga is verselt, főleg vallásos verseket, énekeket cseh és magyar nyelven. Verseit a Radvánszky család sajókazai levéltára őrizte meg. A kutatók Madách Gáspár kézírását összekeverték a Rimayéval és Madách Gáspár verseinek egy részét, mint Rimayét adták ki. Eckhardt Sándor irodalomtörténész fedezte fel az ellentmondást. Ő már Madách Gáspár verseit kihagyta a Rimay kritikai kiadásból. Madách Gáspár műveit Radvánszky Béla publikálta és látta el bevezetéssel. Legsikerültebb munkája a Balassi-strófákban írt Wesselényi Ferenc nevére írt fohászkodása 1646–ból.

===== Források =====
  * Sztregovai Madách Gáspár versei / Radvánszky Béla in.:Irodalomtörténeti közlemények 11. 1901. 129 - 152. l. 

===== Online források =====
  * [[https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/madach-gaspar-76B07/|Magyar Életrajzi Lexikon]] (utolsó elérés: 2021.12.11.)