Felhasználói eszközök

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalonElőző változat
Következő változat		Előző változat
balla_antal_1739-1815 [2020/06/22 11:23] – peszterballa_antal_1739-1815 [2020/11/11 11:40] (aktuális) – [Balla Antal] Halálozási adat javítva vadaszpeter
Sor 1: Sor 1:
 ======Balla Antal====== ======Balla Antal======
-Balla Antal született [[wphu>Nagykőrös]] 1739. december 18., meghalt [[wphu>Nyáregyháza]] 1815. szeptember m.+Balla Antal született [[wphu>Nagykőrös]] 1739. december 18., meghalt [[wphu>Nyáregyháza]] 1815. szeptember 6.
 =====Foglalkozás===== =====Foglalkozás=====
 Földmérő és vízépítő mérnök, a 18. sz. második felének legkiválóbb magyar térképésze Földmérő és vízépítő mérnök, a 18. sz. második felének legkiválóbb magyar térképésze
Sor 10: Sor 10:
 Mérnöki munkásságát az 1760-as években kezdte, uradalmi földmérő volt Nógrád vármegyében, ahol 1770-től már, mint kerületi mérnök dolgozott. 1776-ban elkészítette Szeged városának térképét, melyen részletesen ábrázolta a meglevő utcákat, azok neveivel, illetve kitért a város környéki földekre, leírva azok tulajdonosait és a különböző művelési ágakat. Nógrád megyét 1777-ben hagyta el, majd Pest-Pilis-Solt vármegye rendes mérnökének választotta, 1777-től 1812-ig Pest vármegye mérnökeként dolgozott. Mérnöki munkája mellett kiváló hidrológus, vízügyi mérnök is volt. Sokoldalúságát, rendkívüli műveltségét mutatja, hogy a műszaki tudományok mellett foglalkozott még régészettel, súly- és mértékproblémákkal, valamint hangtannal. Utóbbi témában megjelent értekezése az egyetlen olyan munkája, amely magyar nyelven látott napvilágot. Térképei nem csak szakértelmét, szakmai pontosságát tükrözik, hanem kézügyességét, esztétikai érzékét is. Mérnöki megbízatásáról 72 éves korában, 1812 őszén mondott le. Mérnöki munkásságát az 1760-as években kezdte, uradalmi földmérő volt Nógrád vármegyében, ahol 1770-től már, mint kerületi mérnök dolgozott. 1776-ban elkészítette Szeged városának térképét, melyen részletesen ábrázolta a meglevő utcákat, azok neveivel, illetve kitért a város környéki földekre, leírva azok tulajdonosait és a különböző művelési ágakat. Nógrád megyét 1777-ben hagyta el, majd Pest-Pilis-Solt vármegye rendes mérnökének választotta, 1777-től 1812-ig Pest vármegye mérnökeként dolgozott. Mérnöki munkája mellett kiváló hidrológus, vízügyi mérnök is volt. Sokoldalúságát, rendkívüli műveltségét mutatja, hogy a műszaki tudományok mellett foglalkozott még régészettel, súly- és mértékproblémákkal, valamint hangtannal. Utóbbi témában megjelent értekezése az egyetlen olyan munkája, amely magyar nyelven látott napvilágot. Térképei nem csak szakértelmét, szakmai pontosságát tükrözik, hanem kézügyességét, esztétikai érzékét is. Mérnöki megbízatásáról 72 éves korában, 1812 őszén mondott le.
 =====Források===== =====Források=====
 +  * Magyarok a természettudomány és technika történetében (Budapest, 1968.)
 +  * [[http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=57710|Magyarok a természettudomány és technika történetében. 2. kötet (Budapest, 1989.)]]
 +  * [[http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=16844|Magyarok a természettudomány és technika történetében (Budapest, 1992.)]]
  
 =====Online források===== =====Online források=====

This website uses cookies. By using the website, you agree with storing cookies on your computer. Also, you acknowledge that you have read and understand our Privacy Policy. If you do not agree, please leave the website.

More information