Zeneszerző, operett - komponista, karmester
1889–1893 között élt Losoncon, ahol a 25. losonci gyalogezred katonakarmestere volt. Losonc hegedűművészként és zeneszerzőként is emlékezik rá. Búcsúhangversenye 1893. márciusában volt Losoncon, majd Szarajevóban vezetett katonazenekart. 100 évvel később a Losonci Vigadóban felavatták mellszobrát. Támogatta a losonci gyalogezred hőseinek emlékére elkészítendő salgótarjáni emlékmű fölállítását és az ehhez kapcsolódó salgótarjáni gyűjtést. Bóna Kovács Károly domborműve méltó emléket állított e katonáknak. 1902-ben bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg. A század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője.