Tartalomjegyzék

Borbás Vince

Borbás Vince, született Ipolylitke Litke 1844. július 29., elhunyt Kolozsvár 1905. július 07.

Foglalkozás

Egyetemi tanár, a 19. század legnagyobb botanikusa, rendszertanász, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője

Iskolák

16 évesen kezdte a középiskolát Egerben 1868 – 1871 között Pesten egyetemen tanult 1874-ben bölcsészdoktorrá avatták

Díjak, kitüntetések

Művek

Események

Szegény családban nevelkedett, ezért csak tizenhat évesen jutott el az egri gimnáziumba. Az egyetemen 1871-ben Jurányi Lajos mellett a növénytan tanársegédje lett. 1872-től 1902-ig budapesti főreáliskolai tanárként dolgozott, eközben 1874-ben bölcsészdoktorrá avatták, 1880-ban egyetemi magántanárrá, 1898-ban címzetes rendkívüli tanárrá nevezték ki. Az 1874–75. tanévben Berlinben Alexander Braunnál, Innsbruckban Anton Kernernél dolgozott, mindkettő nagy hatással volt rendszertani, ill. növényföldrajzi munkásságára. Számos kutatóutat tett az országban és annak határain kívül is. 1902-től a kolozsvári egyetemen a növényrendszertan tanára, majd a botanikus kert igazgatója volt; a régen megérdemelt tanszéket csak élete végén nyerte el. Munkássága Rendkívül termékeny kutató volt: 1870 és 1905 között 874 dolgozata jelent meg. 40 éven át a magyar flóra legjobb ismerője, mintegy 2000 új növényalakot írt le és nevezett meg, ezek jelentékeny része ma is érvényes. Például 1882-ben ő írta le a ritka magyar tulipánt (Tulipa hungarica). Tisztelői számos növényfaj mellett a Borbásia folyóiratot is róla nevezték el. Rendszertani munkáiban a korszerű származástani eszméket alkalmazta; ezek közül legnagyobb a rózsa-monográfiája. Ő dolgozta ki részletesen az Anton Kerner által fölvetett Ősmátra-elméletet (a homokpuszták hegyről füvesedésének elméletét). Új gondolatokkal járult a fajok keletkezésének, a növénytársulások fejlődésének megértéséhez és más rokon kérdések megoldásához. Sokoldalú, széles látókörű, eredeti, intuitív tudós volt. 1987 – ben Litke községben szülőházán emléktáblát avattak, amely ma az egykori telken épített ifjúsági szálláshely falán látható. Állította szülőfaluja és a Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub tagsága Vongrey Béla vezetésével 2011 – ben Salgótarjánban a Bükki Nemzeti Park Baglyaskő Látogatóközpontjában felavatták Szabó Noémi szobrászművész által készített domborművét

Források

Online források